Általános szerződési feltételek nem lakossági közszolgáltatási szerződéshez
Fővárosi Vízművek Zrt.
Általános szerződési feltételek nem lakossági közszolgáltatási szerződéshez
Érvényességi idő kezdete: 2018. március 20.:
27. melléklet – Víziközmű-szolgáltatóval szemben érvényesíthető kötbérek
1/15
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban Vksztv.) 2. § 24. pontja alapján a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás közüzemi szolgáltatás. Jelen közszolgáltatási szerződés megkötésével és kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) az irányadó. A szolgáltató
– az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig – a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű- szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. A Fővárosi Vízművek Zrt. Üzletszabályzatában (továbbiakban: Üzletszabályzat) nem szabályozott kérdésekben elsősorban a felhasználóval kötött egyedi szerződés, továbbá a Polgári Törvénykönyv, a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, illetve a szolgáltatási díj meghatározására vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A felhasználó tudomásul veszi, hogy az egyedi közszolgáltatási szerződésben szabályozott jogviszonyra a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzletszabályzatának rendelkezései is irányadóak. Az egyedi közszolgáltatási szerződések elválaszthatatlan mellékletét képezik a szolgáltató Általános szerződési feltételei és a szolgáltató Üzletszabályzata. Az Üzletszabályzat elérhető a xxx.xxxxxxxx.xx oldalon és a Szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában. A közszolgáltatási szerződés aláírásával a felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a szolgáltató az Általános szerződési feltételeket a felhasználóval kötött szerződésben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak figyelembe vételével indokolt esetben, különösen jogszabályváltozás, vagy hatósági kötelezés, vagy a szolgáltató működésének – jogszabályban foglaltaknak megfelelő – racionalizálása következtében egyoldalúan módosítsa. Az Általános szerződési feltételek bármely okból történő módosítása esetén a szolgáltató köteles a felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról a módosítások hatályba lépését követő 8 napon belül az ügyfélszolgálati irodákban, valamint a xxx.xxxxxxxx.xx internetes oldalon értesíteni. Amennyiben a felhasználó nem ért egyet a szolgáltató részéről egyoldalúan módosított Általános szerződési feltételekkel, a közzétételtől számított 30 napon belül jogosult a szerződést, a szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával felmondani.
1. A szerződés tárgyának fontosabb műszaki, mennyiségi, minőségi jellemzői
A szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást - a szolgáltató csak a felhasználóval történt eseti megállapodás alapján biztosíthat.
Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.
A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható.
Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató - a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni.
Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos.
A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral (záróelemmel) látja el.
Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos.
1.1. A szolgáltatott ivóvíz minősége
A szolgáltató által szolgáltatott ivóvíz minőségét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg.
A szolgáltató akkor felel meg a vízminőségi elvárásoknak, ha a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet mindenkor hatályos rendelkezéseiben meghatározott vízminőségi paramétereket teljesíti.
Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározottaktól, a szolgáltató köteles erről a felhasználókat, valamint a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. Ez esetben a szolgáltató az adott vízmű termelő és tároló/szállító kapacitásának kihasználásával köteles fenntartani a szolgáltatás folyamatosságát, miközben a javító intézkedések elvégzésre kerülnek.
A szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szervével történő egyeztetést követően a szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie kell.
A szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.
Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
2. A közszolgáltatási szerződés létrejötte, időbeli hatálya, a szolgáltatás megkezdésének időpontja
A közszolgáltatási szerződés nem lakossági felhasználóval kizárólag a közszolgáltatási szerződés írásban történő megkötésével, új bekötés esetén a bekötés üzembe helyezését követően határozatlan időre jön létre. A szolgáltatás megkezdésének időpontja: új bekötés esetén a bekötés üzembe helyezésének időpontja, felhasználóváltás/tulajdonosváltás esetén a felhasználóváltás/tulajdonosváltás tényének a szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja. A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt az igénybejelentést követő 8 napon belül megküldi a felhasználónak. A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót a szerződéses ajánlat közlésétől számított 60 napig kötik. Az Általános szerződési feltételek és az Üzletszabályzat hatálya a közszolgáltatási szerződés megkötésétől kezdődően kiterjed a szolgáltató és a felhasználó jogviszonyára.
3. Felhasználási hely, teljesítés helye, szolgáltatási pont
A Közszolgáltatási szerződés V. pontjában megjelölt hely.
4. Szolgáltatási díj megállapítása
A víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért a felhasználónak a Vksztv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. A vízdíjról szóló miniszteri rendelet hatályba lépéséig az alkalmazott víz- és csatornadíj a 2013. január 31-én alkalmazott - az adott települési önkormányzat által rendeletben meghatározott - díj, illetve jogszabály által meghatározott mértékben korrigált díj. A szolgáltatási díj alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll.
A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a szolgáltató által rögzített mérési eredmény, annak hiányában, a Vhr.-ben, illetve az Üzletszabályzatban foglaltak szerint megállapított mennyiség.
A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.
5. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
A nem lakossági felhasználónak (a külön jogszabályban meghatározottak kivételével) az általa kért bekötés megvalósításához, vagy a részére nyújtott víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek mértékegysége: m3/nap. A szolgáltató által jóváhagyott várható vízfelhasználás alapján megállapított víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a szolgáltató rögzíti a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján és amelynek mértékéig a felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybe vételére.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználók esetében a közszolgáltatási szerződés megkötésével egyidejűleg megkötött egyedi megállapodás rögzíti a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásra vonatkozó feltételeket. A felhasználható kvóta meghatározása az egyedi megállapodásban kerül rögzítésre.
6. Számlázás
A szolgáltató vagy megbízottja felhasználási helyenként, időszakonként számlát állít ki.
A számlák, mérővel rendelkező felhasználási helyek esetén a leolvasott (bediktált) vagy becsült bekötési vízmérő állások, mérővel nem rendelkező felhasználási helyek esetében a Vhr.-ben és az Üzletszabályzatban megállapított átalányfogyasztás elszámolási időszakra jutó mértéke alapján készülnek.
A vízdíjszámlák kiállítása az Üzletszabályzatban meghatározott fogyasztási kategóriák szerint eltérő gyakorisággal történik.
6.1. Részszámla
Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző 36 hónap (amennyiben ekkora időszak nem áll rendelkezésre, úgy a rendelkezésre álló időszak) átlagfogyasztásából 60 napra számított mennyiség, ennek hiányában a Vhr. 8. melléklete szerint megállapított átalány mennyiség.
A részszámla megállapítása új felhasználó vagy új felhasználási hely esetében a felhasználóval egyeztetett átlagmennyiség vagy műszaki számítás alapján történik.
Amennyiben az árváltozás időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
6.2. Elszámoló számla
Részszámlázás esetében az elszámolási időszak végén elszámoló számla kerül kibocsátásra, amely a tényleges fogyasztás és a részszámlákban kiszámlázott mennyiségek figyelembevételével készül.
A felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az elszámolási időszak utolsó napjára elszámoló számla kerül kiállításra.
Víziközmű-szolgáltatás felhasználó kérésére történő szüneteltetése esetén a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számla kerül kiállításra.
6.3. Végszámla
A közszolgáltatási szerződés megszűnésének napjára végszámla kerül kiállítására. A közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén követendő részletes elszámolási szabályokat a szolgáltató Üzletszabályzata tartalmazza.
7. Számla kiegyenlítésének módja, késedelmes fizetés
7.1. Számla kiegyenlítésének módja
Felhasználó a számlát az alábbi módokon egyenlítheti ki: készpénzbefizetés és bankkártyás befizetés pénztárban; postai feladás (csekk); átutalási megbízás (internetes banki átutalás is); csoportos beszedési megbízás.
7.2. Fizetési felszólítás
A Fővárosi Vízművek Zrt./a követelés jogosultja jogosult a felhasználóval szemben fennálló követelésének bírósági eljárásban történő érvényesítését megelőzően követelését a felhasználó részére küldött fizetési felszólítással érvényesíteni.
7.3. Behajtási költségátalány
. A Fővárosi Vízművek Zrt. a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy az általa vállalkozásokkal, illetve szerződő hatóságokkal kötött szerződések esetében a kötelezettet, illetve a szerződő hatóságot terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre, azaz behajtási költségátalányra tart igényt.
A behajtási költségátalányt a Fővárosi Vízművek Zrt. a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. A kimentési kifogások kezelését a Fővárosi Vízművek Zrt. vagy megbízottja a belső ügyrendje szerint végzi.
A késedelmes fizetés jogkövetkezményeinek alkalmazása során - kétség esetén - a Fővárosi Vízművek Zrt. kötelezettsége a számla jogszabályoknak megfelelő kézbesítésének bizonyítása.
Ha a felhasználó a számlával kapcsolatban kifogást emelt, a Fővárosi Vízművek Zrt. nem számít fel behajtási költségátalányt a számlakifogás helybenhagyása miatt kiállított helyesbítő számla fizetési határidejének lejáriáig, vagy a számlakifogás elutasításának felhasználói kézhezvételétől számított nyolcadik napig.
A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
8. Szolgáltatási díj visszatérítésének módja
Amennyiben végszámlához/elszámoló számlához kapcsolódó elszámoláskor, továbbá jogos számlareklamáció esetén a felhasználó számára visszatérítés jár, ide értve a felhasználót megillető késedelmi kamatot, azt a szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül megtéríti. Ha a felhasználó másként nem rendelkezik, és a megtérítendő összeg az 5000 forintot
a) meghaladja, azt a Fővárosi Vízművek Zrt. vagy megbízottja visszafizeti a felhasználó részére,
b) nem éri el, azt a Fővárosi Vízművek Zrt. vagy megbízottja a felhasználó technikai folyószámláján jóváírja.
A megtérítésre meghatározott 8 napos határidő elmulasztása esetén a felhasználó a visszatérítési igény kezdő időpontjától számítottan késedelmi kamatra jogosult, amelyet a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai folyószámláján jóváír.
9. Vízmérés
A felhasználási helyen szolgáltatott vízmennyiséget hiteles és a víziközmű-szolgáltató, vagy megbízott vállalkozója által plombált, vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott ivóvízmérő berendezéssel kell mérni.
Egy felhasználási helyen belül a nem lakossági felhasználók vízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.
Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözeteként megállapított vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat – kivéve a Vksztv. 52.§ (2a) bekezdés
szerinti mellékmérők alapján történő elszámolás esetén - a bekötési vízmérő vízdíjfizetője köteles megfizetni a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek, illetve megbízottjának.
A mellékszolgáltatási szerződés megkötése nem zárja ki azt, hogy a továbbiakban az egész ingatlan vízfogyasztásával kapcsolatban nem merülhetne fel az elkülönített vízhasználónál a bekötési vízmérő szerinti felhasználóval szemben egyéb vízfelhasználási (pl. kertlocsolás, közös helyiségek vízfelhasználása, csősérülés stb.) költség, fizetési kötelezettség.
10. Fogyasztásmérők leolvasása
A fogyasztásmérő leolvasásának gyakoriságát a szolgáltató jogosult megállapítani.
A szolgáltató legalább évente egy alkalommal, a felhasználó kérésére negyedévente (jelenleg a leolvasási gyakorlatának megfelelő kéthavonkénti)- a felhasználó értesítése mellett - köteles a fogyasztásmérő leolvasására.
A szolgáltató köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználót értesíteni az éves leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A felhasználónak a felajánlott 5 napos időtartamon belül meg kell határoznia azt az időpontot, amely számára megfelelő. Ha a megadott időtartamon belül nem tudja biztosítani a leolvasást, ezt a víziközmű-szolgáltató felé jeleznie kell legkésőbb az időtartam kezdetét megelőző napon.
Amennyiben a fogyasztásmérő leolvasását végző személy az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -
, a szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a szolgáltató és a felhasználó köteles megegyezni.
Ha a fogyasztásmérő leolvasására legalább egy éven keresztül nem került sor, és a felhasználó fogyasztásmérő állást nem jelentett be, valamint távleolvasási adat sem áll rendelkezésre, a szolgáltató az ivóvíz mennyiséget - az Üzletszabályzatban meghatározott - számítással, a legutolsó sikeres leolvasást megelőző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg. Ezen túl, bekötési mérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a sikertelen leolvasást követően, legfeljebb 30 napon belül, a kibocsátott számlában, rögzített telefonhívás keretében vagy egyéb igazolható módon a Fővárosi Vízművek Zrt. köteles a felhasználó figyelmét felhívni, hogy legfeljebb két hónapon belül egyeztesse le a soron kívüli leolvasás időpontját, és tegye lehetővé annak elvégzését. A Fővárosi Vízművek Zrt. a soron kívüli xxxxxxxxx elvégzésére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít. Az értesítés tartalmazza a Fővárosi Vízművek Zrt. időpont- egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is.
Ha az értesítés ellenére a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy az előre egyeztetett időpontban nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.
A szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az Üzletszabályzatban meghatározott rendszeres leolvasás és bejelentés alól.
A felhasználó köteles a szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani, annak tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a fogyasztásmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni.
A szolgáltató a leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a szolgáltató Üzletszabályzatában meghatározott mértékkel meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg, vagy az azt követő 15 napon belül írásban tájékoztatja. Amennyiben a felhasználó a leolvasás érdekében nem biztosítja a vízmérő hozzáférhetőségét, a Fővárosi Vízművek Zrt. fenti tájékoztatási kötelezettsége nem áll fenn.
11. Szerződésszegés a szolgáltató részéről
A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az Üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,
c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,
d) neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a szolgáltatót kötelezi,
e) az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
12. Szerződésszegés a felhasználó részéről
A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) az egyedi megállapodásban meghatározott, rendelkezésre álló, vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,
b) a közszolgáltatásért járó, valamint a szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
c) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének Vhr.-ben és Üzletszabályzatban meghatározottak szerinti módon nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,
e) a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben és az Üzletszabályzatban előírtak szerint a szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre a felhasználót megállapodás, az Üzletszabályzat, jogszabály kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,
f) az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
13. Szolgáltató szerződésszegésének következményei
A 11. a)-e) pontok eseteiben a szolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik. A felhasználót kártérítés illeti meg, amennyiben a kár bekövetkezte, annak összegszerűsége és a szolgáltató felróható magatartása közötti okozati összefüggést igazolja. A felhasználó a jelen Üzletszabályzat 27. mellékletében foglalt esetekben az abban meghatározott mértékű kötbért jogosult érvényesíteni.
14. Felhasználó szerződésszegésének következményei
12. a) pontban foglalt esetben az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbérfizetési kötelezettség;
12. b) pontban foglalt esetben a számlán szereplő fizetési határidő lejártát követő naptól a kifizetés napjáig terjedő időre késedelmi kamatfizetési kötelezettség a Ptk. szerinti kamatmérték szerint; valamint
• ha a felhasználó fizetési kötelezettségével késedelembe esett a közüzemi ivóvíz- szolgáltatás időben és mennyiségben történő korlátozása, az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítő elhelyezése, közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése;
• 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja.
11. b) pontban foglalt esetben, amennyiben a felhasználó a felhasználási helyen a víziközmű- szolgáltatás igénybevételével felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig felel a víziközmű- szolgáltatóval szemben a víziközmű-szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért, amíg a felhasználó személye megváltozására vonatkozó bejelentést,- a korábbi és az új felhasználó a víziközmű-szolgáltatónak az üzletszabályzatban és a Vhr.-ben foglaltak szerint- meg nem teszi, vagy nem kéri a szüneteltetést;
12. d)-f) pontban foglalt, a szabálytalan közműhasználat alábbi eseteiben a szolgáltató az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
• az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére a lejárt hitelességű fogyasztásmérő esetében, ha a fogyasztásmérő berendezés hitelesítése vagy cseréje érdekében a szolgáltató a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte, és a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése vagy cseréje a felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre;
• az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbér érvényesítésén túl, a hozzájárulás hiányában végzett bekötés esetén a szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelem felhívással együtt felszólítja a felhasználót a létesítmény átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból megfelelővé válik;
• az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbér érvényesítésén túl, kérelmezi a szolgáltató a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál a felhasználó kötelezését a szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére;
• a szolgáltató az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbért érvényesít, amennyiben a felhasználó a záróelem vagy plomba hiányát a szolgáltatónak nem jelentette be, továbbá jogosult a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztésére, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatóak helyre;
• a szolgáltatást felfüggesztheti, ha a házi és csatlakozó hálózat ellenőrzésekor a hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a felhasználó a szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget.
• Az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbér érvényesítésén túl, amennyiben a felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja, a szolgáltató jogosult választása szerint:
a) a közszolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondására a Vksztv.-ben foglaltak betartásával;
b) kérelmezni a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál a felhasználó kötelezését a szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére.
A fent nevesített jogkövetkezmények alkalmazásán túl a szolgáltató jogosult választása szerint a közszolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondására akkor is, ha a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, és a szolgáltató a felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre.
Ha a vízmérő mérőszerkezetének rongálása vagy a felhasználó egyéb felróható magatartása miatt az elszámolt víz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt víz mennyiségét a bekötési vízmérő térfogatárama alapján számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolási időszak időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.
Ha a szolgáltató a felhasználási hely ellenőrzése során szerződésszegést állapít meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy digitális felvételt is köteles készíteni. A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról a szolgáltató fényképet vagy digitális felvételt készít.
A 12. f) pontban meghatározott szerződésszegés az Üzletszabályzat szerinti jogkövetkezményt vonja maga után.
15. Víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása
A víziközmű-szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – a fővárosi és a megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási ( fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének (a továbbiakban együtt: járási népegészségügyi intézet) hozzájárulásával külön berendezés beépítésével a szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, a közüzemi ivóvíz- szolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó fizetési kötelezettségével késedelembe esett.
A felhasználó - amennyiben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a szolgáltató felé igazolni köteles. A szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.
16. A felhasználó személyében bekövetkező változás bejelentési kötelezettsége
A felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével legkésőbb a birtokátruházástól számított 15 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új felhasználó egyetemlegesen felel. A Fővárosi Vízművek Zrt. a változás átvezetése előtt helyszíni ellenőrzést tart a változás bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül. A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a szolgáltatót terheli.
17. Egyéb feltételek
17.1.
A közszolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás esetén a felhasználó 60 napos határidővel felmondhatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A víziközmű-szolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást.
Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő a szolgáltató tulajdona, melynek beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről a saját költségén köteles gondoskodni.
A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.
17.2. Fogyasztásmérő cseréje
A Fővárosi Vízművek Zrt. a kezelésében lévő bekötési vízmérők időszakos hitelesítéséről, cseréjéről külön jogszabályban meghatározott időközönként saját költségén köteles gondoskodni.
A mérőcsere időpontjáról a Fővárosi Vízművek Zrt. a felhasználót írásban értesíti. Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani
– az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig – az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon május 1-től szeptember 30-ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít.
Ha a felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A szolgáltató a bejelentéstől számított 5 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről a mérő tulajdonosa saját költségén haladéktalanul köteles gondoskodni.
Az elszámolás alapjául szolgáló, hiteles fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és - ha indokolt - független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat) a felhasználó vagy a szolgáltató kezdeményezheti.
Amennyiben a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek
1. megfelelt, a mérőeszköz cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli,
2. nem felelt meg, a mérőeszköz cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége - a felhasználói szerződésszegés esetét kivéve - a tulajdonosát terheli.
Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a pontossági követelményeknek nem felelt meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó számlázástól (részszámlától) kell számítani. A vízhasználat mértékét a meghibásodás, hibás mérés szabályai szerint kell meghatározni.
17.3. Elszámolás meghibásodás, hibás mérés és mérési eredmények hiánya esetén
Ha a fogyasztásmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni, vagy a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban: együtt hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
Hibás mérés időtartama:
1. ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
2. ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
3. a 2. pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.
Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás mérés időszakában a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét, az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni. Amennyiben az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak figyelembe vételével a hibás mérés időszakára vonatkozó átlagfogyasztás megállapítása nem lehetséges, úgy a hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvíz mennyiség a 25. mellékletben meghatározott átalány- mennyiség mértékéig határozható meg. .
17.4. Házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén követendő eljárás
Házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet
a) a Fővárosi Vízművek Zrt. a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje, vagy felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen, vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul írásban, igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,
b) a felhasználó a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésekor észlelte, köteles a szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.
A felhasználó házi- és csatlakozó ivóvízhálózat ellenőrzési- és karbantartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.
17.5. Adatkezelés, adattovábbítás
A szolgáltató a Vksztv. 61.§-a alapján a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződésben megadott adatokat a szerződés teljesítése, a szerződéshez szükséges tájékoztatási és együttműködési kötelezettség gyakorlása és a közszolgáltatási szerződésből fakadó igények érvényesítése céljából kezeli. A szolgáltatás nyújtása, illetőleg annak igénybe vétele során további adatok – így többek között fogyasztásra, panaszokra, szerződésszegésre, számlázásra, műszaki zavarokra, az ingatlant nem tulajdonosként használó személyre vonatkozó adatok – keletkeznek, amelyeket a szolgáltató a fenti célok keretei között szintén kezel. A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződés esetén a szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő természetes személlyel kapcsolatban tudomására jutó előbbiekben körülírt adatokat is kezeli.
A szolgáltató a felhasználási helyhez kötődő azonosító kódot és a felhasználó személyéhez kötődő üzleti partnerazonosítót alkalmaz, a felhasználó személyének és az egyes felhasználási helyek adatainak összekapcsolása céljából. A szolgáltató az azonosító kódot a felhasználó személyiségi jogát tiszteletben tartva alakítja ki és használja.
A fenti céltól eltérő adatkezelést a szolgáltató az érintett felhasználó megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes hozzájárulásával folytat, valamint azokban az esetekben, amikor jogszabály lehetővé teszi az adatkezelést. A szolgáltató az adatokat a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint a szerződéses jogviszony megszűnését követően a jogviszonyból származó igények elévüléséig kezeli.
A szolgáltató az adatkezelési cél keretei között adatokat adhat át a megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek. Az adatokat átvevő ez esetekben a szolgáltató adatfeldolgozójának minősül.
A szolgáltató a Vksztv. 52.§ (3) bekezdése, valamint 59.§ (3) bekezdése alapján az érintett felhasználók adataira nézve rendszeres adattovábbítást végez a közműves szennyvízelvezetést és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízszállítást végző közszolgáltatók számára. Amennyiben hatóság keresi meg a szolgáltatót személyes adat megismerése céljából, úgy a szolgáltató a kért adatokat továbbítja.
A szolgáltató a fentieken túl egyéb adatkezelést – ide értve adattovábbítást – csak abban az esetben végezhet, amennyiben ehhez az érintett előzetesen hozzájárult vagy amennyiben az érintett hozzájárulásának a beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna és az adattovábbítás a szolgáltató jogi kötelezettségének teljesítése céljából szükséges, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Amennyiben a személyes adat felvételére az érintett felhasználó hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett személyes adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti – ide értve az adattovábbítást. A törvény vélelmezi az érintett hozzájárulását a kezdeményezésére indult ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében.
18. A szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés fentieken felüli speciális szabályai (Kizárólag azon felhasználók esetén, akik számára a szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatást a Fővárosi Vízművek Zrt. nyújtja.)
A Kormány 58/2013. (II.27.) Korm. rendelete a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról értelmében bebocsátó (szennyvízelvezetési és - tisztítási szolgáltatást igénybe vevő felhasználó) az, aki a bebocsátási helyen a szennyvíz- törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetési szolgáltatási ponton a közműves szennyvíz- elvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz- bebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be.
A bebocsátót megilletik a 2011. évi CCIX törvényben és az 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben, továbbá a jelen közszolgáltatási szerződésben biztosított jogok, valamint a 2011. évi CCIX törvényben és az 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben, továbbá a jelen közszolgáltatási szerződésben előírt kötelezettségek. Az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet szerint a felhasználó az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával az ingatlant egyéb jogcímen használó személy lehet.
18.1. A szennyvíz elvezetési szolgáltatás műszaki jellemzői, mennyiségi, minőségi adatai
18.1.1. A szolgáltató vállalja a felhasználó Közszolgáltatási szerződés V. pontjában megjelölt ingatlanán a szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlanról keletkező szennyvizek összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását (a továbbiakban: szennyvízszolgáltatás). A szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles díjfizetés ellenében szolgáltatni.
18.1.2. Szolgáltató a felhasználó közcsatorna-hálózatba bekötött belső hálózatán keletkezett szennyvizeket – amennyiben annak minősége kielégíti a mindenkori vonatkozó jogszabályban meghatározott paramétereket [jelenleg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] – fogadja, és gondoskodik annak elvezetéséről és kezeléséről.
18.1.3. A szolgáltatót nem terheli szolgáltatói kötelezettség a jogszabályban rögzített minőségtől szennyezettebb víz elvezetéséért. Az előtisztítás a megfelelő minőség elérésig a felhasználót terheli. A szennyezettebb szennyvíz esetén a csatornabírság a felhasználót terheli. A szennyvíz minőségét a szolgáltató jogosult időszakonként ellenőrizni.
18.2. Felhasználási hely, teljesítés helye, szolgáltatási pont szennyvízelvezetés és –tisztítási szolgáltatás esetén
A teljesítés helye a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatási pont, ami a szennyvízelvezetési szolgáltatás esetén a szennyvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja, amely:
• gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában
o zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
o nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala;
• kényszeráramoltatású rendszer esetén
o az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,
o az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelő-szivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felőli oldala.
A szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatási ponttól a tisztítottszennyvíz- befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn.
18.3. Szennyvízmennyiség mérése
A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált vízmennyiség alapul vételével állapítható meg. Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
a) az a szennyvízmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben vagy befogadóban nyert elhelyezést,
b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a felhasználó igazolta,
c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,
d) elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által házikert öntözéséhez használt, kizárólag a május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százalékát elérő vízmennyiség,
e) a házi ivóvízhálózatra telepített, a felhasználó és a Fővárosi Vízművek Zrt. külön megállapodása alapján leolvasott és számlázott locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.
Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem vagy nemcsak közműves ivóvízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a közüzemi szennyvízhálózatba bevezetett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt (telki vízmérőt) saját költségén beszereltetni és a szolgáltatóval üzembe helyeztetni, valamint működtetni, karbantartásáról, hitelesítéséről és cseréjéről saját költségén gondoskodni, továbbá a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni. A telki vízmérő a felhasználó tulajdona, az azon mért mennyiséget a szolgáltató jogosult leolvasással ellenőrizni.
A szennyvízmennyiség-mérő működéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a felhasználónak kell gondoskodnia. Felek megállapodnak, hogy a szennyvízmennyiség-mérő kalibrálása kétévente történik. A felhasználó az előző kalibrálást követő 22. hónap után köteles írásban jelezni a szolgáltatónak a következő évi aktuális kalibrálás teljesítését. A kétévenkénti kalibrálás nem időben
történő jelzéséből vagy nem jelzéséből fakadó károk a felhasználót terhelik. A hiteles használati etalonokkal történő kalibrálást kizárólag akkreditált kalibráló laboratórium jogosult végezni.
18.4. Házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén követendő eljárás
Házi, illetve csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet
a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,
b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.
A szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni.
Az értesítésben a Fővárosi Vízművek Zrt. felhívja a felhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. időpont egyeztetésre alkalmas elérhetőségeire. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni és a Fővárosi Vízművek Zrt. részére a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni. A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.
Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni. A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni. A házi ivóvízhálózat illetve a csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodási időszakban felhasznált ivóvíz mennyiségét a Vksztv. 52. § (1) és (2a) bekezdésében szabályozottak szerint kell elszámolni. Ha a bekötési vízmérő, a telki vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát. A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.
A felhasználó házi- és csatlakozó ivóvízhálózat ellenőrzési- és karbantartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat az Üzletszabályzat tartalmazza.
18.5. Szerződésszegés a szolgáltató részéről
A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a felhasználó ingatlanán keletkező szennyvíz károkozás nélküli elvezetését és tisztítását a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően és módon – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – díjfizetés ellenében a közszolgáltatási szerződésben foglalt időponttól kezdődően nem szolgáltatja, vagy jogellenesen szünteti meg,
b) a szennyvízelvezetési szolgáltatási pontig terjedő, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemelésében lévő vízmű létesítményeinek kezeléséről, karbantartásáról és a folyamatos károkozás nélküli üzemeltetéséről nem gondoskodik,
c) a felhasználó kérésére a házi szennyvízhálózat ellenőrzéséről nem gondoskodik, amennyiben a felhasználó annak költségét megfizeti,
d) a szennyvízmennyiség meghatározásául szolgáló fogyasztásmérő leolvasásakor, ellenőrzésekor, cseréjekor a házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózat hibára utaló jelet tapasztal, és a felhasználót nem tájékoztatja a helyszínen, vagy ha a helyszíni tájékoztatás
akadályba ütközik, haladéktalanul írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján a tapasztaltakról, és a felhasználó feladatairól,
e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az Üzletszabályzatában és a jogszabályoknak megfelelően nem értesítette.
f) az Üzletszabályzatban és a jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeket nem teljesíti.
A szerződésszegés a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzletszabályzata szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után.
18.6. Szerződésszegés a felhasználó részéről
A felhasználói részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a szolgáltatást nem kizárólag a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célra veszi igénybe,
b) a felhasználó tulajdonát képező házi szennyvízhálózat és a csatlakozó szennyvíz-hálózat rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, meghibásodás esetén haladéktalan javításáról, nem gondoskodik,
c) a Fővárosi Vízművek Zrt. által végzett ellenőrzés, leolvasás lehetőségét nem biztosítja, az ellenőrzés, illetve leolvasás során a házi és a csatlakozó szennyvízhálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetőleg az előírásoktól eltérő csatornahasználat megszüntetéséről nem gondoskodik,
d) a felhasználó tulajdonában álló mellékvízmérő, telki vízmérő, vagy szennyvízmennyiség- mérő felülvizsgálatáról, illetve a mérésügyi törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belüli hitelesítéséről vagy kalibrációjáról nem gondoskodik,
e) az ingatlan szennyvíz elvezetésével kapcsolatos átalakítási, bővítési és megszüntetési munkákhoz a Fővárosi Vízművek Zrt. írásbeli hozzájárulását nem szerzi be,
f) az elválasztott rendszerű szennyvíz hálózatba a csapadékvizet bevezeti,
g) egyedi vízbeszerzési helyről származó vizet, szennyvizet méretlenül (szennyvízmennyiség- mérő, vagy mérés alapjául szolgáló telki vízmérő üzemeltetése nélkül) a csatornahálózatba bocsát,
h) az Üzletszabályzatban és a jogszabályokban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
A szerződésszegés a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzletszabályzata szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után.
18.7. Egyéb kikötések
18.7.1. Ha az ingatlanon építési engedély-köteles munkát kívánnak végezni, akkor a házi szennyvízhálózat megváltoztatásához a felhasználónak a szolgáltató előzetes hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulás megkéréséhez a tervezett házi szennyvízhálózatról két példány gépészeti tervet kell benyújtani. A kivitelezési munka csak a szolgáltatói hozzájárulás birtokában kezdhető meg.
18.7.2. A házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint arról, hogy abban – az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően – szenny- és csapadékvíz-visszatorlódás ne keletkezhessék, a fogyasztó köteles gondoskodni.
18.7.3. Az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet juttatni tilos. A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályban előírtaknak megfelel, valamint a szennyvíztisztító telepen dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezető és tisztítómű állagát nem károsítja, és berendezéseinek rendeltetésszerű működését nem akadályozza.
18.7.4. A telekhatáron belüli ellenőrzőakna, vezeték és műtárgyai a felhasználó tulajdonát képezik. Annak karbantartásáról a felhasználó köteles gondoskodni. A felhasználó köteles a szennyvízmennyiség-mérő aknát tisztán tartani. Ezek elmulasztásából eredő valamennyi kár a felhasználót terheli.
18.7.5. Abban az esetben, ha a közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó igény a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt szennyvízminőségre vonatkozó határértékeket túllépő üzem részéről merül
fel, a Szolgáltatói szerződés a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.