Contract
A PIACGAZDASÁGBAN A VERSENYEZTETÉS (AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS, PÁLYÁZTATÁS STB.) A KÖZPÉNZBÔL GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK JELENTÔS ÉRTÉKET KÉPVISELÔ BESZERZÉSEINEK VAGY KIADOTT MEGBÍZÁSAINAK LEGGYAKRABBAN –
S ÁLTALÁBAN KÖTELEZÔ JELLEGGEL – ALKALMAZOTT ESZKÖZE. NYILVÁNVALÓ CÉLJA AZ, HOGY AZ IGÉNYNEK LEGINKÁBB MEGFELELÔ FORMÁBAN, MINÔSÉGBEN, ILLETVE A RELATÍVE LEGJOBB VAGY AZ ABSZOLÚT LEGOLCSÓBB ÁRON LEHESSEN HOZZÁJUTNI A KERESETT TERMÉKHEZ (LEGYEN AZ BÁRMILYEN ÁRU, BERUHÁZÁS VAGY ÉPPEN SZOLGÁLTATÁS).
Ezen kiadványunkkal abban szeretnénk a közbeszerzés nehéz és felelôsségteljes munkáját végzô köztisztviselô kollégák és a beszerzést koordináló szakemberek segítségére lenni, hogy néhány gyakrabban elôforduló, TIPIKUSNAK MONDHATÓ JELBÔL FELISMERJÉK AZ AJÁNLATTEVÔK KÖZÖTT MEGVALÓSULÓ ÖSSZEJÁTSZÁST, és ezt – a versenykorlá- tozó kartellek felderítése érdekében – jelezzék
A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL (GVH) FELÉ.
JOGI HÁTTÉR
A közpénzbôl történô beszerzés módját hazánkban a közbeszerzési törvény1 (Kbt.) szabályozza. A Kbt. rendelke- zéseinek túlnyomó többsége a beszerzô szervezet, illetve a közbeszerzést bonyolító személy tevékenységét, ma- gatartását regulálja, konkrétan leírja számára a kötelezôen betartandó eljárási szabályokat. Xxxxx ezt annak ér- dekében, hogy a közpénz elköltése a legtakarékosabban és a nyilvánosság által jól ellenôrizhetô módon, a pia- con folyó tisztességes verseny fenntartásával történjék. A Kbt. rendelkezéseibôl szükségszerûen következik, hogy a tevésre kötelezô szabályok megsértését is fôleg a közbeszerzési piac keresleti oldalát megtestesítô szer- vezet vagy személy követheti el, így a Közbeszerzési Döntôbizottság elôtt folyó jogorvoslati eljárások túlnyomó többségét ellenük kezdeményezik és csak elvétve indul eljárás az ajánlattevôkkel szemben.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közbeszerzési piac kínálati oldalán megjelenô ajánlattevôk versenytár- gyalással kapcsolatos magatartása ne lenne keretek közé szorítva. Az ajánlattevôkre ugyan csak a Kbt. néhány rendelkezése vonatkozik, a vállalkozások általános piaci magatartását (így a közbeszerzési piacon tanúsított ma- gatartását is) a magyar, valamint a közösségi versenyjogi rendelkezések szabályozzák.
A magyar és a közösségi versenyszabályok vonatkozó rendelkezései a versenyeztetés szabályairól:
🞋 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (verseny- törvény) 7. §-a a versenyeztetés tisztaságának megsértésérôl egy általánosan, minden érdekelt félre érvé- nyes tilalmi szabályt fogalmaz meg olyan esetekre, amelyekre egyébként semmilyen külön törvényi szabá- lyozás (pl. a közbeszerzési vagy koncessziós törvény) nem vonatkozik. Az ilyen jogsértések esetén kizárólag bíróság járhat el.
1 2003. évi CXXIX. törvény
🞋 A versenytörvény 11. §-a és az EK–Szerzôdés 81. cikke tilalmazza a vállalkozások közötti olyan megállapo- dást és összehangolt magatartást, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítá- sát célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki. A versenytársak – adott esetben a versenytárgyaláson résztvevô ajánlattevôk – feltételezhetô versenykorlátozó megállapodása esetén a GVH-hoz lehet fordulni, amely mind a közösségi, mind a magyar versenyszabályok érvényre juttatására hatáskörrel rendelkezik.
A közbeszerzési eljárásokban létrehozott kartelleket az uniós és a magyar versenyjog azért minôsíti különösen súlyos jogsértésnek, mert a versenykorlátozó megállapodás eredményeként létrejött magasabb számlát végsô soron az adófizetôk térítik meg, tekintettel arra, hogy közpénzekrôl van szó.
Emiatt társul 2005. szeptember 1-je óta büntetôjogi szankció is a közpénzekbôl megvalósuló beszerzések kapcsán tanúsított ajánlattevôi összejátszásokhoz. A magyar Büntetô Törvénykönyv2 (Btk.) büntetni rendeli azt, aki a köz- beszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörû pályázat ered- ményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetôleg egyéb szerzôdési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlá- tozza. Bûncselekményt valósít meg az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörû pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. Ugyanakkor a Btk. azt is kimondja, hogy a fentiek miatt nem büntethetô az elkövetô, ha a cselekményt, mielôtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak (pl. GVH, Pénzügyi Szervezetek Ál- lami Felügyelete, Közbeszerzési Döntôbizottság, rendôrség) bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR
a) Miért tilalmazza versenyjog az ajánlattevôk között megvalósuló összejátszásokat?
A versenytárgyaláson ajánlatot tevô vállalkozások az adott piacon egymás potenciális versenytársai. Nyílt eljá- rásra irányuló ajánlattételi felhívás esetén tényleges verseny akkor érvényesül a versenytársak között, ha min- degyik vállalkozás saját gazdasági és mûszaki feltételeihez igazodva önállóan, versenytársaitól függetlenül te- szi meg ajánlatát. Az egyidejûséget a közbeszerzési törvény szabályai biztosítják (gondoljunk a közzététel me- netére, az ajánlatkérési idô biztosítására, a párhuzamos értesítések kötelezettségére vagy a borítékbontás sza- bályaira), viszont az ajánlatok egymástól független elkészítését semmilyen jogszabály nem képes garantálni. Márpedig, ha az ajánlattevôk ismerik egymást, bizonyos piaci körülmények között nagy a kísértés az ajánlatok megbeszélésére és gyakran a kísértésnek engedve meg is kísérlik az ár és a profit csökkenését kikényszerítô pi- aci verseny korlátozását, ami egyértelmûen a versenyár feletti árszint tartósítását idézi elô. Az áregyeztetés gyakran párosul az adott közbeszerzési piac egymás között történô idôbeli vagy földrajzi felosztásával is. A piaci szereplôk bármiféle formális vagy informális megegyezését a közöttük levô szoros és rendszeres, a stratégiai döntésekhez elengedhetetlen információk cseréje kíséri, ami még megegyezés nélkül is elôidézheti a piaci sze- replôk összehangolt magatartását. A külföldi szakirodalmi források az ajánlattevôi összejátszás árfelhajtó hatá- sát átlagosan 10%-ra, de esetenként akár 30%-ot is elérônek becsülik (ez például egy 100 milliárd Ft-os autó- pálya-építési közbeszerzésnél akár 30 milliárd Ft is lehet). A kartell általában hoszszú távra szervezôdik, káros hatása ezért tartós: az adófizetôk pénzébôl kevesebb jószágot lehet megvásárolni (kevesebb járda, út, sportpá- lya, óvoda épül, relatíve silányabb mûszereket szereznek be a kórházak stb.), a piaci struktúra megmerevedik, mivel a kartell az új piacra lépôk elé korlátokat állít, gátolja az innovációt és végsô soron rontja a nemzetgaz- daság versenyképességét.
2 1978. évi IV. törvény
b) Xxxxxx tényezôk segítik elô a versenytársak közötti összejátszást?
A versenytársak versenykorlátozó megállapodásai elsôsorban azokon a piacokon gyakoriak, ahol
🞋 viszonylag kisszámú piaci szereplô van (néhány vállalkozással könnyebb az érdekek egyeztetése, technikai- lag kivitelezhetôbb a megállapodás nyélbe ütése),
🞋 az érintett termék homogén, helyettesíthetôsége igen korlátozott vagy egyáltalán nem lehetséges, techni- kai, technológiai, minôségi variánsai szûkösek,
🞋 új piaci szereplô megjelenésének igen kicsi a valószínûsége, például azért, mert a piacra lépés jelentôs be- ruházást igényel,
🞋 az ágazatban mûködô aktív érdekképviselet megteremti a versenytársak találkozóinak, az információcseré- nek a kereteit.
A termékpiacról szólva ilyenek az egyes élelmiszeripari alapanyagok (pl. a cukor, a kávé) vagy a beruházási ja- vak területén az útépítés, a csatornaépítés. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes idôszakokban, amikor tömeges, szinte kampányszerû közmûépítések vagy egyéb típus-építkezések folynak, nagyobb méretû, sok vállalkozásból álló kartell szervezôdések is elôfordulhatnak, mivel nagy biztonsággal elôre látható a folya- mat, mindenki részesülhet a megnövekedett „tortából”, csak türelmesen ki kell várni, nem érdemes öldöklô ver- senyben egymást lehetetlenné tenni.
Az együttmûködésben részes felek – bár verseny lehetne a piacon – úgy viselkednek, illetve olyan piaci körül- ményeket hoznak létre, mintha erôfölényes helyzetben levô vállalkozást alkotnának. Ez konkrétan azt jelenti, hogy piaci magatartásuk kialakításánál nem kell figyelembe venniük a piaci körülményeket, hiszen versenykor- látozó megállapodásukkal kiiktatták ezeket a tényezôket.
A hazai közbeszerzési piac kartell szervezôdés szempontjából veszélyeztetett területei tehát elsôsorban az út- építés, a hídépítés, a szennyvízelvezetô csatorna-hálózatok és a szennyvíztisztító mûvek építése, a rekonstrukci- ós munkálatok, az informatikai beszerzések, a sportlétesítmények, stadionok kivitelezése és az ezekhez kapcso- lódó tervezési tevékenységek. A felsorolás nem teljes és nem zárja ki azt a lehetôséget sem, hogy egyszerû, gyakran ismétlôdô, folyamatos, tömeges méretû szolgáltatások (pl. takarítás, ôrzô-védô szolgáltatások) megren- delésének területén ne fordulhatna elô versenykorlátozó megállapodás.
Hogyan és mire szervezôdnek a kartellek?
A vállalatok közötti legártatlanabbnak tûnô összehangolt magatartásnak számít versenyjogilag az információs kartell. Ilyen esetben az ajánlattételi felhívás megjelenése után a piaci szereplôk kölcsönösen tájékoztatják egymást indulási szándékaikról, igyekeznek kipuhatolni azt, hogy a versenytársak mennyiben érdekeltek – vagy esetleg ráutaltak – a megrendelés elnyerésében, kapacitásaik mennyire vannak lekötve stb., így igyekezvén az árversenyben elfoglalt helyüket beazonosítani. Ha egy piaci szereplô összegyûjtött információi alapján úgy látja, hogy versenytársai tele vannak munkával és nem létkérdés számukra a szóban forgó megrendelés elnyerése, számíthat arra, hogy nem fognak alacsony árral elôállni, vagy a kivitelezési határidôre nem képesek kedvezô fel- tételeket ajánlani, így ô is lazíthat a legszigorúbb, legfeszítettebb tervén. Az elôkészítés fázisában folytatott in- formációcsere azért tilos, mert az ajánlat elkészítésének függetlenségét csorbítja és ezért versenytorzító hatá- sú. Az információs kartellre más kísérô jelenség híján rendkívül nehéz rájönni, többnyire csak akkor derül rá fény, amikor valódi, formális áregyeztetés gyanújával indított versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálat folyik.
Az információs kartell továbbfejlesztett változata a „szívességi kartell”, amikor a nyerésben kevésbé érdekelt vállalkozás megteszi a másiknak azt a szívességet, hogy színlelt ajánlatot tesz, például úgy, hogy nyilvánvalóan
értékelhetetlen ajánlatot ad be, vagy „véletlenül” késve érkezik a tenderbontásra, amikor már lejárt az ajánlat- tételi határidô és nem lehet befogadni az újonnan jött pályázati anyagot.
Ennek ellentettje is elôfordulhat az ún. ajánlat-elfojtás esetében, amikor a vállalatok egymás közül kiválasztják azokat, akik ezúttal nem adnak be ajánlatot vagy esetleg visszavonják a már benyújtott ajánlatukat. Ez a piac- felosztó kartell legegyszerûbb formája.
A fenti magatartások azért különösen károsak, mert dezinformálják, félrevezetik az ajánlatkérôket a piac valós állapotát illetôen, és ezáltal torzítják, meghamisítják a piaci versenyt.
Tipikus versenyellenes megállapodás az ajánlattevôk áregyeztetése: ennek keretében konkrét megállapodás születik arra nézve, hogy ki milyen árajánlatot tesz, tehát az ajánlattevôk maguk között elôre eldöntik, ki viszi el a megrendelést.
Árkartell szervezésére szinte minden esetben mód nyílik, ha az ár az egyetlen döntési kritérium, de nem kizárt akkor sem, ha több döntési szempont van és a kiválasztás módszere objektíven behatárolt. A részletekbe menô szabályozás paradoxona az, hogy a szabályozás következtében átláthatóvá vált piac nemcsak a döntés ellenô- rizhetôségének kedvez, hanem a kartellt szervezô ajánlattevôknek is. Áregyeztetésrôl árulkodik például az olyan eset, amelyben egyetlen, a reálishoz közeli árajánlat van és az összes többi irreálisan, elfogadhatatlanul magas.
Az áregyeztetés és a piacfelosztás keresztezése az ún. „körbenyeréses” rendszer kialakítása ("bid rigging"), amikor a viszonylag szûk (földrajzi) piacon a nyertes szerepköre körbe forog, tehát a versenytársak abban álla- podnak meg, hogy a megismétlôdô vagy a földrajzilag elkülönülô pályázatok során mindig más és más nyer. E módszer árulkodó jele lehet az a tény, hogy az elôzôleg reális ajánlatot adó szereplôk most hirtelen szinte egy- ségesen megemelik áraikat, és ily módon egyetlen értékelhetô ajánlat marad, mely egy kicsit mindig magasabb, mint a megelôzô idôszakban, de még elfogadható, ezért az ajánlatkérô kénytelen eredményesnek nyilvánítani az eljárást és nyertesnek kikiáltani az értékelhetô ajánlatot beadó vállalkozást. A körbenyeréses szisztéma tipi- kusan és leggyakrabban a párhuzamosan meghirdetett közbeszerzések területén jelenik meg, ahol mindig meg- figyelhetô, hogy érdekes módon mindegyik piaci szereplô nyer egy kis szeletet a megbízásból, ami már önma- gában gyanút kelthet.
Az idôben folyamatosan egymást követô pályázatokon résztvevôk szisztematikus összejátszását csak több pá- lyázat kimenetelének megfigyelésével lehet felgöngyölíteni, ezért különösen ebben az esetben jut kitüntetett szerep a döntést elôkészítô közbeszerzônek: a jogsértést neki kell észrevennie, elsôsorban ô lehet az, aki – hely- zetébôl adódóan – felfigyelhet a kartell mûködésére. Minden esetben igaz, hogy a közbeszerzési pályázatokat kiíró és a nyertes kiválasztását megelôzô elemzô munkát végzô munkatársak vannak a legjobb helyzetben az esetleges összejátszás gyanújának a megfogalmazására, tehát ôk azok, akik jelezhetik ezt a GVH felé.
AZ AJÁNLATTEVôK ÖSSZEJÁTSZÁSÁNAK KÖZBESZERZô ÁLTAL ÉRZÉKELHETô, FIGYELMEZTETô JELEI
Egyszerû, formai jelek:
🞋 az egyik pályázó saját pályázatával egy versenytársának pályázatát is benyújtja;
🞋 a versenytársak ajánlatai azonos hibákat (betûhibák, számítási hibák) tartalmaznak;
🞋 az ajánlatok formája, külalakja hasonló;
🞋 ugyanazok a kellékek, mellékletek, igazolások hiányoznak;
🞋 információ arról, hogy az ajánlattevôk találkoztak vagy tárgyalást folytattak az ajánlattétel kidolgozásá- nak idôszakában;
🞋 az egyik ajánlattevô bizonyos ismereteket árul el tenderbontás elôtt versenytársa pályázatáról.
Tartalmi jelek:
🞋 egyes ajánlattevôk teljesen egyforma, részleteiben is azonos árakat jelölnek meg;
🞋 számottevô különbség van a legalacsonyabb ár és a többi árajánlat között;
🞋 egy új szállító az eddigi árstruktúrától teljesen eltérô árajánlatot tesz és a többiek árajánlata is ehhez igazodik;
🞋 a pályázati kimutatások szerint a nyertes rendszerint ugyanaz a cég, a versenytársak alvállalkozói minôségben részt kapnak a projekt kivitelezésében;
🞋 a versenytársak egymást jelölik meg alvállalkozói minôségben (ez a magatartás a Kbt. szerint tilos);
🞋 tudomására jutott, hogy csak egyetlen pályázó lépett kapcsolatba azokkal a beszállítókkal, amelyek árai feltétlenül szükségesek voltak az ajánlat kidolgozásához. Ebben az esetben vagy információcsere van a versenytársak között, vagy ajánlatelfojtásról van szó, esetleg több színlelt ajánlat érkezik, a mûszaki doku- mentációt sok piaci szereplô igényli, majd csak egyetlen értékelhetô ajánlat érkezik;
🞋 egy eredményes közbeszerzési eljárás után a nyertesnek kihirdetett ajánlattevô eláll a szerzôdéskötéstôl
– annak ellenére, hogy így az ajánlati biztosítékot elveszíti – és ezáltal arra kényszeríti az ajánlatkérôt, hogy a soron következô ajánlattevôvel kössön szerzôdést. Ez a jelenség különösen abban az esetben for- dul elô, ha nem az ár az egyetlen vagy a legfontosabb döntési kritérium, ezért a versenytársak nem tudják egyértelmûen elôre kiszámítani, hogyan fog dönteni az ajánlatkérô. Ilyenkor a kartellezô ajánlattevôk egy- mástól alig eltérô árajánlatokat tesznek. Ezt követôen, ha nem az általuk kiválasztott nyer, addig lépnek vissza, amíg a kijelölt versenytárs következik a sorban;
🞋 a helyi vállalkozás árajánlata ugyanakkora szállítási költséget tartalmaz, mint a messzebbrôl beszállítóké;
🞋 az ajánlattevôk az iparági árjegyzékre hivatkozva magyarázzák, indokolják áraikat.
A felsoroláshoz két megjegyzés kívánkozik: egyrészt a lista nem teljes, másrészt bármilyen árulkodó jel csak a kartell gyanúját, ennek nyomán a GVH-nak való bejelentést alapozza meg, az még nem tekinthetô bizonyítéknak. Az ajánlattevôk közötti kartellszervezôdést vagy összehangolt magatartást a GVH vizsgálatának kell felderítenie.
NÉHÁNY INFORMÁCIÓ
A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSRÓL
A GVH kartellgyanú esetén hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indít. A versenyjogellenes magatartás gya- núját a GVH saját piacfigyelô tevékenysége során maga is észlelheti, de panasz vagy bejelentés benyújtásá- val bárki, aki jogsértô összejátszást valószínûsít egy pályázat kapcsán, felhívhatja arra a hivatal figyelmét. A bejelentéshez a hivatal honlapján3 közzétett, illetve az ügyfélszolgálaton elérhetô bejelentési ûrlap haszná- landó, míg panaszként formai követelmények nélkül, egyszerû levélben is jelezhetô a gyanú. A bejelentô (pa- naszos) anonimitását a GVH biztosítja.
Az ajánlattevôk összejátszására vonatkozó gyanú bejelentése nem akadályozza a közbeszerzési eljárás le-
folytatását. A bejelentés (panasz) utólag is benyújtható, a Közbeszerzési Döntôbizottság elôtti eljárás kezde- ményezésével ellentétben a GVH-hoz történô bejelentésnek nincs jogvesztô határideje. A bejelentésbôl nyert információk alapján a GVH Kartell Csoportja felveszi a kapcsolatot a bejelentést vagy a panaszt tevôvel, rend- szerint további, kiegészítô információk gyûjtése érdekében. Az elôkészítô fázis célja a jogsértés valószínûsítése, a versenyfelügyeleti eljárás elindításáról való döntés elôkészítése.
A versenyfelügyeleti eljárásban a GVH vizsgáló csoportja számos hatékony eszközt alkalmazhat a tények felde- rítéséhez a feltételezett jogsértés bizonyítása érdekében. Így – többek között – iratokat kérhet be és személye- ket hallgathat meg. Ezenkívül a GVH-nak, hasonlóan az Európai Bizottsághoz, elôzetes bírósági engedély birto- kában lehetôsége van versenyjogi jogsértés gyanúja esetén az adott cég hivatali helyiségeit és jármûveit átku- tatni, sôt akár a vállalkozás munkatársainak otthonát, illetve autóját is elôzetes értesítés nélküli helyszíni kuta- tásnak vetheti alá. Ezenkívül a versenytörvény konkrétan felhatalmazza a GVH-t a helyszíni szemle során a vál- lalkozás adathordozójáról ún. fizikai tükörmásolat készítésére. Ennek keretében a vizsgálók pontos másolatot készítenek a számítógép jelenlegi, sôt törölt adatairól is – mindezt anélkül, hogy elmozdítanák azt helyérôl. Az így rögzített adatok bizonyítékként használhatóak fel a vállalkozás elleni eljárásban, ugyanis a fizikai tükörmá- solat kódja hitelt érdemlôen tanúsítja, hogy a másolt adatok megegyeznek az eredetivel.
A vizsgálati szakasz lezárásaként a vizsgáló elkészíti a vizsgálati jelentést a GVH Versenytanácsa részére. A ver- senyfelügyeleti eljárás közigazgatási szakasza a Versenytanács döntésével zárul le. A Versenytanács határoza- tában – a bizonyítékok ismeretében – megállapíthatja a jogsértést, megtilthatja a jogsértô magatartás folyta- tását és a versenykorlátozó magatartás súlyát és hatását mérlegelve bírságot szabhat ki, amelynek felsô hatá- ra azon vállalkozáscsoport elôzô évi nettó árbevételének 10%-a, amelyhez az adott vállalkozás tartozik (a GVH Versenytanácsa eddigi joggyakorlatában a legmagasabb bírságot 2004. nyarán hozott határozatában szabta ki, kötelezve öt autópálya-építô vállalkozást összesen több mint 7 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírság megfizeté- sére). A GVH döntését az érdekelt felek bíróságon megtámadhatják.
A GVH elôtt 2001. február 1.4 és 2006. október 1. között, az ajánlattevôk közbeszerzési eljárásokban történô összeját- szásának vizsgálatára indult ügyek adatai:
Év | Induló ügyek száma | Folyamatban lévô ügyek száma | Lezárt ügyek száma | Jogsértés megállapításával zárult ügyek száma | Kiszabott bírság (Ft) |
2001 | 15 | 0 | 1 | 0 | - |
2002 | 26 | 0 | 2 | 2 | 543 000 000 |
2003 | 57 | 0 | 5 | 2 | 7 633 000 000 |
2004 | 78 | 0 | 7 | 5 | 4 152 200 000 |
2005 | 39 | 1 | 2 | 2 | 34 400 000 |
2006 | 810 | 7 | 1 | 1 | 29 200 000 |
Összesen | 26 | 8 | 18 | 12 | 12 391 800 000 |
4 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvény rendelkezései biztosították a GVH számára azokat a jogosítványokat, amelyek lehetôvé te- szik a kartellek hatékony felderítését (elsôsorban az elôzetes értesítés nélküli helyszíni kutatás révén).
A törvény rendelkezései 2001. február 1-én léptek hatályba.
5 Vj-54/2001
6 Vj-138/2002, Vj-154/2002
7 Vj-27/2003, Vj-28/2003, Vj-111/2003, Vj-126/2003, Vj-135/2003
8 Vj-25/2004, Vj-26/2004, Vj-56/2004, Vj-74/2004, Vj-102/2004, Vj-109/2004, Vj-162/2004
9 Vj-20/2005, Vj-21/2005, Vj-40/2005
10 Vj-65/2006, Vj-66/2006, Vj-79/2006, Vj-80/2006, Vj-81/2006, Vj-97/2006, Vj-128/2006, Vj-130/2006
A lezárt ügyekben hozott versenytanácsi határozatok elérhetôek a GVH honlapján (xxx.xxx.xx, a Határozatok menüpont alatt).
A versenytörvénybe ütközô magatartásoknak nem csak versenyjogi következményei lehetnek. A legsúlyosabb versenykorlátozó praktikának minôsülô kartellek jelentôs részét kitevô ajánlattevôi összejátszásokat a Kbt. is szankcionálja. A Kbt. rendelkezései értelmében az ajánlatkérô az ajánlati felhívásban elôírhatja, hogy az eljárás- ban nem lehet ajánlattevô vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kí- vánt alvállalkozó, aki a hazai vagy a közösségi kartellszabályokba ütközô – öt évnél nem régebben meghozott – jogerôs és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizs- gálata esetén a bíróság jogerôs és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabály- sértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetôleg ha az ajánlattevô ilyen jogszabálysértését más ver- senyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerôsen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki. Lényeges hangsúlyozni, hogy azokat a kartellezô vállalkozásokat nem érinti hátrányosan e korlátozás, amelyek ugyan részt vettek egy közbeszerzési kartellben, de utóbb azt a GVH-nál az engedékenységi politika keretében elismerték és megfelelô bizonyítékokat szolgáltattak jogsértésükre vonatkozóan. A közbeszerzési törvény módo- sított bekezdése ugyanis csak a megbírságolt vállalkozásokra alkalmazható. Aki viszont elsôként fordul megbá- nást tanúsítva a versenyhatósághoz és az eljárás során teljes mértékben együttmûködik, az a GVH engedékeny- ségi közleménye értelmében teljes bírságelengedésben részesül.
Lehetôség van továbbá arra is, hogy aki a kartell-megállapodás miatt sérelmet (például kárt) szenvedett, bíróság elôtt érvényesítse igényét. A kártérítés mellett polgári perben kényszeríthetôk ki a versenyjogi szabályokba üt- közô, s ennek folytán semmis szerzôdés érvénytelenségének jogkövetkezményei is (pl. eredeti állapot helyreállí- tása a jogviszony „felszámolásával”, elszámolás a felek között).
A GVH ENGEDÉKENYSÉGI POLITIKÁJA
Magyarázatot kíván a GVH – az Európai Bizottsághoz hasonlóan – bevezetett, fent hivatkozott engedékenységi politikája, amelynek keretében bírságelengedésben, illetve bírságcsökkentésben részesülhetnek a versenyható- sággal együttmûködô vállalkozások.
Az engedékenységi politika alapját az képezi, hogy a titkos megállapodásoknak lehetnek olyan résztvevôi, akik készek lennének részvételüket megszüntetni és a kartell létezésérôl, mûködésérôl a GVH-nak információkat szolgáltatni, ha nem tartanának a tevékenységük miatt rájuk váró versenyfelügyeleti szankcióktól. A versenykor- látozó megállapodásban részt vevô vállalkozásoknak a hatósággal való együttmûködését a bírság teljes elen- gedésével vagy annak mérséklésével honorálja a GVH.
Egy kartellben részt vevô vállalkozással szemben kiszabható bírság teljes összegét a GVH akkor engedi el, ha az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás a GVH elôtt még nem ismert kartellrôl elsôként szolgáltat olyan információkat és bizonyítékokat, amelyek alapján a vizsgálat megindítható. Akkor is bírságelengedésben részesül a vállalkozás, ha a GVH által már megindított eljárásban elsôként szolgáltat olyan új bizonyítékokat és információkat, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, feltéve, hogy a benyújtás idôpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendô bizonyítékkal a jogsértés megállapításához.
Bírságcsökkentésben akkor részesülhet egy vállalkozás, ha ugyan nem elsôként szolgáltatott döntô bizonyítékot a GVH részére, azonban olyan bizonyítékot nyújt be, amely egyértelmûen többletértékû a már a GVH birtokában lévô bizonyítékokhoz képest.
MI A TEENDô?
A versenytársak közötti versenytárgyalás alkalmával történô összejátszás – mivel mindig áregyeztetési és/vagy piacfelosztási célzatú tudatos versenyellenes magatartás – olyan súlyos versenyjogi sérelemnek minôsül, amely minden körülmények között jogellenes.
A súlyos versenyjogi jogsértések hatékony felderítése és visszaszorítása közérdek. Ehhez a munkához kérjük az Önök nélkülözhetetlen segítségét.
Számunkra ugyanis egyértelmû, hogy a GVH ezen a területen döntôen az Önöktôl érkezô bejelentések és infor- mációk alapján tud eljárást indítani a jogsértés feltárása és szankcionálása céljából. Ezért arra biztatjuk Önöket, hogy ha az elôzôekben leírtak alapján az ajánlattevôk összejátszásának bármilyen jelét észlelik, jelezzék azt a GVH Kartell Csoportjának a következô címen:
GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL – Kartell Csoport
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.
Levélcím: 1245 Budapest 5. Pf. 1036 • Fax: 000 0000 • Telefon: 000 0000, 000 0000 • E-mail: xxxxxxx@xxx.xx
A jelzést követôen a csoport munkatársai azonnal kapcsolatba lépnek Önökkel, és a rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése után döntenek a gyanú megalapozottságáról és az eljárás megindításáról.
Számítunk Önökre!
Budapest, 2006