Contract

1. Az élelmiszerlánc összetevői

Élelmiszerlánc hatósági felügyelete:

• Közelmúlt:

  • Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomások

  • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

  • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

• 2003.: létrejön a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

• 2007.: létrejön a Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal (MgSzH)

• 2008. évi XLVI. törv. az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletéről:

  • átfedések, párhuzamok kiküszöbölése

  • lánc szemlélet: „szántóföldtől az asztalig” elv szerint nem választhatók szét egymástól a talajvédelem, növény-egészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség

  • felelősségi szabályok: az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig – felelős

  • nyomonkövethetőség, visszahívhatóság: a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét

• 2012: MgSzH és MÉBiH összevonása -> NÉBiH: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter: Vidékfejlesztési Miniszter

Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el (MgSzH).

Élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el:

• Vidékfejlesztési Miniszter

• MgSzH

• MÉBiH

• vizsgálatokat végző laborok

Vidékfejlesztési Miniszter -> Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkár -> Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkár -> Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályvezető

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai:

• szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását,

• gondoskodik a szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban

• végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek értékelését,

• laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli a hatósági minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat,

• szervezi és felügyeli a monitoringprogramok végrehajtását

• feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez ,

• kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,

• élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint zoonózis fellépése, illetve gyanúja esetén együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, erről nyilvántartást vezet.

Szereplői:

• mezőgazdasági termelők: feladatuk, hogy az élelmiszerek ne legyenek ártalmasak a fogyasztóra, őket terheli a biztonságos élelmiszerek előállításának felelőssége (termék- és élelmiszerbiztonság), ezt a biztonságot meg kell őrizni a termőföldtől az asztalig

• forgalmazók, beszállítók

• továbbfeldolgozók

• fogyasztók

2. Az élelmiszer-ipar szerepe a nemzetgazdaságban

Az élelmiszeripar a nemzetgazdaság kibocsátásának 15-20%-a.

Az élelmiszeripar

• a belföldi élelmiszer-fogyasztás/szükséglet kielégítésének alapvető forrása

• a nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatainak szereplője, hazánkban a pozitív külkereskedelmi egyenleg biztosításának fontos eszköze, valamint

• a mezőgazdasági termékek legjelentősebb piaca.

Belföldi ellátás:

• cél: minél magasabb önellátottsági szint elérése, ami manapság háttérbe szorul -> okai:

  • csökkent a globális krízishelyzetek kialakulásának veszélye

  • az önellátás nem csak egy államra, hanem egy-egy gazdasági együttműködési szervezetre értelmezendő (pl. EU)

  • a nemzetgazdaságok nyitottá válásával fokozódik az egyes nemzetgazdaságok külpiaci függősége.

• fontos az önellátás, ezért a magyar élelmiszeripar termelésének kb. 80%-át belföldön értékesíti

Export: az élelmiszer-ipari termékek exportja nagyobb, mint az élelmiszer-ipari termékek előállításához szükséges nyersanyagok és iparcikkek behozatala, ezért Magyarország nettó devizaimportőr -> az export útján szerzett devizáért a nemzetgazdaság egyéb termelőeszközöket, valamint fogyasztási cikkeket tud(na) vásárolni

Az élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek legfőbb piaca: a mezőgazdasági termékek egyre jelentősebb hányada feldolgozást követően jut el a fogyasztókhoz; a termelési költségek legnagyobb hányadát az anyagköltségek teszik ki, azon belül a mezőgazdasági termékek költségei a legnagyobbak; a termékek feldolgozottsági szintjének növekedésével emelkedett a mezőgazdasági termékek feldolgozás során képződött hozzáadott érték aránya

A mezőgazdasági termékek versenyképességét az élelmiszeripar színvonala, fejlettsége és a piaci lehetőségek határozzák meg. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar között szoros kapcsolat -> élelmiszeripar szervesen kapcsolódik a gazdaság agrárpolitikájához.

A mezőgazdaság társadalmi helyével, szerepével kapcsolatban különböző szerepfelfogások jöttek létre:

• agrárfundamentalizmus: „A mezőgazdaság, az ipar a nemzet alapja.” -> meghatározó szerep a nemzetgazdasági fejlődésben -> célszerű fejleszteni a nemzetgazdaság egészét is

• agrárgazdasági liberalizmus: agrárfundalizmussal éles ellentét -> ugyanúgy kell kezelni, mint a gazdaság egyébterületeit; szabad piacgazdaság megteremtése; önszabályozó hatás érvényesítése; állami beavatkozás visszaszorítása.

• világélelmezés jelentőségét hangsúlyozó elméletek: etikai és hosszú távú biztonságpolitikai szemszögből vetik fel a fejlett országok szerepét, növekvő jelentőségét a Föld lakosságának élelmezésében

• mezőgazdasági termelés tervezését és kiegyensúlyozottá tételét hangsúlyozó elképzelések: agrárgazdasággal kapcsolatos kormányzati politikai és szabályozórendszer középpontjában az állami szerepvállalás szükségessége és a tervezés növekvő jelentősége legyen

• fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciója: a mezőgazdasági termelést úgy kell megvalósítani, hogy hosszú távon fenntartható növekedést eredményezzen és ne okozza a természeti környezet jóvátehetetlen átalakítását; a rövid távú előnyökért ne kelljen feláldozni a kiegyensúlyozott és arányos fejlődés lehetőségét

A modern nemzetgazdaságok agrárpolitikája a bemutatott elméletrendszerek mindegyikéből vesz át gondolatokat, és azokat különböző arányban ötvözi.

Következtetések:

• A mezőgazdaságnak hármas funkciója van: a termékelőállítás, a vidéki népesség foglalkoztatásának biztosítása, valamint a mezőgazdasági kultúrtáj megőrzése.

• A fejlett országok mezőgazdasági termelése egyre inkább a fizetőképes kereslet növekedésének arányában emelkedik.

• A termelés fokozásában előtérbe kerül a fenntartható fejlődés koncepciója.

3. Vállalkozások, vállalkozási formák

A vállalkozások többsége magánkézben van.

2 nagy csoport:

• gazdasági (üzleti) vállalkozások: létrehozásának, működésének célja a nyereség növelésére irányuló törekvés -> nyereségérdekeltségű vállalkozások

• nonprofit vállalkozások: itt sem hanyagolható el a gazdaságosság szempontja, de ezeknél a gazdálkodási tevékenység nem a nyereség növelés, hanem valamilyen egyéb cél finanszírozása (karitatív tevékenység, K & F), sokféle gazdasági tevékenységet végző szervezet tartozik ide (társadalmi szervezetek, alapítványok, közhasznú társaság)

Gyakran megfigyelhető, hogy a két csoport közötti határok egyre inkább elmosódnak, ennek oka, hogy a nonprofit vállalkozások jelentős gazdasági sikereket is elérnek. Az élelmiszeriparban a vállalkozások meghatározó hányada profitorientált.

Vállalkozás: minden olyan gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet végez.

Vállalkozások célrendszere:

• alapvető cél: a tulajdonosok érdekeinek megfelelően működjön

• tulajdonos megilleti:

  • birtoklás, birtokvédelem joga

  • tulajdon használata -> hasznok szedésének joga

  • rendelkezési jog -> tulajdon birtoklása, használata (eladás, átruházás, lemondás)

5 alapvető célkitűzés:

• a vállalkozás nyereségének növelése: tulajdonosok, munkavállalók érdekeit is szolgálja; árbevétel és költségek közötti legnagyobb érték elérése, úgy, hogy ehhez teljes körű információ áll rendelkezésére nem csak a jelenről, hanem a jövőről is és teljes összhangot hoz létre a társadalmi-gazdasági környezettel (beszállítók) -> holisztikus vállalatelmélet <= gyakorlatban nem teljesül

• növekedés, terjeszkedés: nyereségmaximalizálást is szolgálja, de nem szolgálja szükségszerűen a fejlődést (nagyobb cégnek nem feltétlen lesz nagyobb rálátása a változó környezetre)

• stabilitásra, biztonságra törekvés: a jelenkori tevékenységet a jövőbeli működés feltételeinek biztosításával kapcsolja össze; megóvhatja a vállalkozást a túl kockázatos, de nyereséget hozó akcióktól és biztosítja a váratlan változásokra történő reagálás lehetőségét; folyamatos innovációkészség szükséges

• jó hírnév kiépítése: döntések során a gazdasági racionalitás és az etikai követelmények rendszerét is figyelembe kell venni -> társadalmi szerep kiteljesedése;

• a vállalkozás céljai az abban közreműködők személyes céljainak eredője:

  • képviseleti probléma: a munkavállalók mennyire azonosulnak a vállalkozás alapvető célkitűzéseivel, milyen módon igyekeznek saját érdekeiket érvényre juttatni

  • cél: optimális erőfeszítés/jövedelem arány

Vállalkozás és környezete:

• A vállalkozás környezetével folyamatos, dinamikus kapcsolatban áll. A vállalkozás fejlettsége attól függ, hogy képes-e megfelelően válaszolni a környezet változására.

• pillanatnyi alkalmazkodás 4 formája:

  • alkalmazkodás a legszűkebb keresztmetszethez (optimális kihasználtságot legnagyobb mértékben akadályozó tényező)

  • kényszerhelyettesítés (élőmunka megdrágulása esetén kevesebb munkát igénylő termék előállítása)

  • hiányos output (drága adalékanyag kihagyása)

  • output kombináció megváltoztatása

• rövidtávú alkalmazkodás: hosszabb távra kiható lépéseket tesz szükségessé, de megvalósítására nincs mód vagy igény -> lehetőség van a környezet átalakítására is

• hosszú távú alkalmazkodás: vállalkozáson belül megvalósuló transzformációs folyamat átalakítása

Vállalkozások formái:

• illegális vagy félig illegális vállalkozások: törvényileg nem vagy csak lazán szabályozottak; tevékenységük a feketegazdaság körébe tartoznak

• egyéni vállalkozások:

  • egyetlen személy tulajdona

  • üzletszeren, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytat termelő vagy szolgáltatótevékenységet

  • minden cselekvőképes, állandó lakhelyű, egyéni vállalkozás gyakorlásából ki nem zárt belföldi személy jogosult

  • vállalkozói igazolvány -> többféle tevékenységet is folytathat

  • képesítéshez kötött tevékenységet csak a képesítési követelményeknek megfelelve végezhet (vállalkozó vagy alkalmazottai)

  • egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenységben, az abból eredő kötelezettségekért teljes vagyonával, korlátlanul felel

• szövetkezetek:

  • szövetkezet: a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenység

  • legalább 5 tag alapíthatja

• magad dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló tevékenységek kérdésében; választás útján hozza létre a testületi szerveket, szabályokat; ellenőrzik a működést; beszámoltatja a tisztségviselőket

• alapokmánya: alapszabály: tartalmát a szövetkezeti tagság a célokat és adottságokat figyelembe véve állapítja meg

• legfőbb önkormányzati szerve: közgyűlés: hatásköre:

  • alapszabály megállapítása

  • igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása

  • díjazások megállapítása

  • részjegy összegének és az üzletrész névértékének megállapítása

  • éves beszámoló elfogadása

  • döntés a fel nem osztható vagyonról

  • egyesülés, szétválás, átalakulás, megszűnés elhatározása

  • belépés szövetkezetbe, érdekképviseleti szervbe

  • kártérítési perek

• tag alapvető joga:

  • részt vegyen a tevékenységekben

  • igénybe vegye a rendszeresített szolgáltatásokat

  • tanácskozási és szavazati jog

  • vezetőktől felvilágosítást kérjen

• tag kötelezettsége:

  • teljesítse a vagyoni hozzájárulást

  • szövetkezet vagyonát gondosan kezelje

• üzletrésztőke: eredménytartalékból, tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint elkülönített vagyonrész -> gazdálkodás eredményességének függvénye

• gazdasági táraságok:

  • jogképes

  • alapítás: társasági szerződés megkötése, valamennyi tag vagyoni hozzájárulása

  • társasági formák:

    • kkt: közkereseti társaság: korlátlan és egyetemleges felelősséggel közös gazdasági tevékenységet folytathat

    • kv: közös vállalkozás: kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel

    • bt: betéti társaság: beltag (korlátlan felelősség) és kültag (vagyoni betétje szolgáltatására köteles, társaság kötelezettségeiért nem felel)

    • kft: korlátolt felelősségű társaság: meghatározott törzsbetétekből (tagok) álló törzstőkével alakul -> tag kötelezettsége: törzstőke szolgáltatása és egyéb szerződésben leírtak (lehet egyszemélyes is)

    • rt: részvénytársaság:

      • előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul

      • zártkörű vagy nyilvános

      • tagsági jogokat megtestesítő értékpapír lehet: bemutatóra vagy névre szóló részvény

      • dolgozói részvény: munkavállalók számára

4. Az élelmiszerfogyasztásra ható társadalmi-gazdasági tényezők

Élelmiszerfogyasztást befolyásoló objektív tényezők:

• születészám: fejlett országokban folyamatos népességszám-csökkenés <- születészám-csökkenés; további csökkenésre számítahatunk

• egyészségi állapot: a létszámalakulás másik faktora a halandóság, amit sok, összetett tényező befolyásol (egészségügy, életmód, stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás), napjainkban születők 8-10 évvel kevesebbet élnek, mint más fejlődő országban

• népesség területi megoszlása: korábban falusi lakosság túlsúlya -> városi lakosság túlsúlya: városokba irányuló migráció, megváltozott táplálkozás, lakás – egyszerre nagyobb bevásárlás, tárolás

• életmód átalakulása: átalakul a hagyományos családmodell, nagyobb hangsúlyt kap a szabadidő célszerű, értelmes eltöltése, étkezési szokások átalakulása

Fizetőképes kereslet hatása:

• számottevő jövedelemkülönbségek alakultak ki - > felső, felső-középosztály és hátrányos helyzetű réteg -> hiányzik a középosztály

• egyenlőtlen jövedelemeloszlás -> különböző élelmiszer-gazdasági termékek fogyasztásának átalakulása

• belföldi vásárlóerőt növeli a külföldi turizmus hatása

Fogyasztók élelmiszerfogyasztással kapcsolatos véleményét befolyásoló tényezők:

• fejlett országokban a szakértői csoportok nagy hatást gyakorolnak, itthon gyakran nem jut el az érintettekhez

• gyártók sokoldalú hatást fejtettek ki, ami 5 területen érvényesült:

• saját élelmiszer-tudomány és táplálkozás-élettani kutatások,

• élelmiszer-tudományi kutatások támogatása kutatóintézetekben, nonprofit szervezeteknél vagy kórházakban és klinikákon,

• szakmai rendezvények, folyóiratok támogatása,

• a fogyasztók tájékoztatása az adott vállalat tevékenységéről vagy termékeiről,

• termékek reklámja

• véleményvezetők (new class) (közismert személyek)

• jelenleg is probléma, hogy mindenki hozzájuthasson az egészségi állapot fenntartásához szükséges minimális táplálékmennyiséghez, sokan nem tudják mely termékek segítik egészségük megőrzését -> táplálkozási politika

5. A világ élelmiszertermelésének, -fogyasztásának, -kereskedelmének tendenciái

Világ élelmiszer-kereskedelmének általános jellemzése:

• világkereskedelem fejlődése az elmúlt évtizedekben dinamikus

• élelmiszer-gazdaság:

  • csökkenő, de jelentős szerepet tölt be

  • ’80-as évekig: jelentős csökkenés

  • ’80-’90-es évekig: stagnálás

  • ’90-es évek végétől: folyamatos csökkenés

  • okok:

    • növekvő jelentőségűvé váltak az iparcikkek

    • az ipari nyersanyagok és iparcikkek ára nagyobb mértékben emelkedett, mint az élelmiszer-gazdasági termékeké <- részben az agrotechnológia fejlődéséből adódik, részben abból, hogy ezeknél a termékeknél kevesebb lehetőség van differenciálásra

• földrészenkénti megoszlás:

  • Európa:

    • részvétele rendkívül magas

    • az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének fele erre a kontinensre összpontosul

  • Ázsia: Európa után a legnagyobb arány

  • Észak-Amerika: 3. legnagyobb arány

  • országcsoportonként vizsgálva: ~60%-a fejlett, ~30% fejlődő országok, maradék pedig az átalakuló országok

Kereslet-kínálat paradoxonai:

• a legfejlettebb államok, elsősorban Európa és Észak-Amerika termelik meg azt az élelmiszertöbbletet, amely a világexport döntő hányadát adják

• ugyanezek az országok bonyolítják le a legnagyobb importot is -> adott területen nem termelhető javakból

Éhezés és túlkínálat paradoxona:

• kb. 3 milliárd ember éhezik

• a fejlett országokban növekedik a túlkínálat -> termelés csökkentését támogatják: termőföldek pihentetése, kieső termelés árbevételének kompenzálása

• segélyezés csekély eredményű: ahol nincs élelmiszer, ott az infrastruktúra is hiányzik

Látens és fizetőképes kereslet paradoxona:

• látens kereslet: lappangó, az anyagi lehetőségek korlátai miatt részben vagy egészban kielégítetlenül maradó kereslet, esetenként többszöröse a fizetőképes keresletnek

• piaci zavart okoz

Költségek és árak paradoxonai:

• fejlett országok jelentős agrártermelési költségei és az élesedő verseny miatt magas támogatások alakultak ki

• ez ártorzulást, nyomott árakat eredményez

• agrárolló: a mezőgazdaságban előállított termékek és az ezek előállításához szükséges iparcikkek ársorának olyan eltolódása, amelyben a két árcsoport egymástól ollószerűen szétnyílik

• emellett tartósan alacsony mezőgazdasági árszint és alacsony agrárjövedelem is megfigyelhető

• az agrárolló és a nyomott árak a világ élelmiszer-kereskedelmének áralakulásában is tükröződik -> az iparcikkek, élelmiszerek és egyéb nyersanyagok egységárindexei növekednek, az élelmiszerek ára azonban csökken

Élelmiszer-gazdasági export szerepe a fejlett országok gazdaságában:

• a gazdasági fejlettség és az élelmiszer-gazdasági kivitel közötti csökkenés nem igazolt

• Németország kivitelében megkétszereződött az élelmiszer-gazdasági termékek aránya az iparcikkek exportjához képest

• az Egyesült Királyságban nincs változás

• a kevésbé fejlett országokban azonban gyors csökkenés volt megfigyelhető, majd adott szint eltérését követően stagnál

6. Az Európai Unió kialakulása, fejlődése

Montánunió:

• nyugat-európai gazdasági együttműködés első jelentős szerve a szén- és acéltermelés egyesítésére Franciaország és Németország között -> Európai Szén- és Acélközösség

• alapítók: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország

• közösen szabályozzák a széntermelést, vas- és acélgyártást

Római szerződés:

• 1957. március 25. Európai Gazdasági Közösség: Montánuniót alapító 6 ország -> 1958. január 1-jén megkezdte működését

• 11 pontos intézkedési terv:

  • a tagállamok közötti kereskedelemben a vámok, a mennyiségi korlátozások és egyéb kereskedelemkorlátozó intézkedések megszüntetése,

  • egységes külkereskedelem-politika kialakítása a közösségen kívüli államokkal,

  • a tőke, az áruk, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása a tagállamok között,

  • közös mezőgazdasági politika alkalmazása,

  • egységes szállítási szabályozórendszer kialakítása,

  • a gazdasági verseny egységes szabályozási rendszerének megalkotása,

  • a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása,

  • a jogszabályok harmonizációja,

  • a társadalmi problémák egyeztetett kezelése és a szociális támogatások közös pénzügyi rendszerének kialakítása az Európai Szociális Alap létesítésével,

  • a Közösség egyes tagállamai és régiói kiegyenlített fejlődésének biztosítása, az Európai Beruházási Bank létrehozása,

  • az Európai Közösségen kívüli államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztése

• csatlakozók: Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Görögország, Portugália, Spanyolország

Európai Monetáris Rendszer: 1979., közös valutát vezettek be, kialakították a valutaárfolyamok stabilizációs rendszerét, hitelmechanizmust működtettek

Egységes Európai Okmány aláírása: 1987., bővültek a közös politikák a gazdasági és társadalmi egység, a kutatási és technológiai együttműködés és a környezetvédelem területén

Xxxxx Xxxxx létrehozása: egységes európai okmány alapján, ami az egységes piac 1992 végéig történő kialakításának programja volt

Maastrichti Konferencia: 1991., tagállamok elfogadták az Európai Unió szerződését -> céljuk: politikai és pénzügyi unió kiépítése, szorosabb integráció elveinek, ütemezésének, intézményeinek meghatározása; egységes pénzrendszer, európai központi bank

Európai Pénzügyi Unió: 1991. január 1.

AGENDA 2000: 1997., EU fejlődésének stratégiai irányai -> ezredforduló időszakának legfontosabb követelményei az EU szempontjából:

• a gazdasági együttműködés pénzügyi kereteinek reformja,

• az agrárszektor reformja, valamint

• az EU felkészülése az újonnan jelentkező tagállamok felvételére

Magyarország 2004-ben csatlakozott, jelenleg 28 tagállama van.

7. Agrár- és élelmiszerszabályozás az EU-ban

Az EU gazdaságát szabályozó, az Unió egészére kiterjedő intézkedések az élelmiszer-gazdasági vertikumokat is érinti. Emellett az élelmiszer-gazdaság működésére horizontális gazdaságpolitikai intézkedések is hatnak.

Közös Agrárpolitika:

• fontos szerep: agrártermékek megkülönböztetett kezelése

• céljait a Római Szerződés fektette le:

  • mezőgazdasági termelékenység emelése -> műszaki fejlesztés fokozása, termelési tényezők hatékony felhasználása

  • vidéki népesség számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása

  • termelők és fogyasztók védelme

  • élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása

  • fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése

• 3 alapelv:

  • belső piac egységes szabályozása: tagországok közötti szabad áruforgalom

  • közösségi preferenciák rendszere: a tagországok piacát elsősorban a közösség termelőinek tartják fent

  • pénzügyi szolidaritás: közös költségvetésből fedezik az agrárpolitika pénzügyi terheit

• a Római Szerződés a gazdasági egység megteremtésére többlépcsős, konkrét gazdaságpolitikai intézkedéssorozatot határozott meg:

  • 1958-1970.: mezőgazdasági termékek egységes belső piacának létrehozása

  • 1968.: közösségi agrárárak bevezetése a legmagasabb belső ár alapján -> jóval meghaladták a világpiaci árakat

• közösségen belül szabad kereskedelem

• importkorlátozások (vám, adó)

• lefölözés: világpiaci áron behozott termék árát a magas EU belső árak szintjére emelik

• exporttámogatások -> versenyképesség

• 1962.: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap:

  • Garanciális osztály: piacszervezés, árkiegészítés

  • Orientációs osztály: agrárstruktúra átalakításának finanszírozása

• 1970-80.:

  • fejlődés 2. szakasza

  • termelékenység emelkedése

  • megvalósult a belső preferencia a célok közül

  • egyre nagyobb mértékű agrárpolitika feszültségek:

    • gyorsabban ütemben növekedett a termelés, mint az értékesítés

    • feleslegek alakultak ki

    • ellenállás az exportban az alacsonyabb árszinten értékesítő államok részéről (USA)

    • bővülő termelés -> növekvő finanszírozási igény

• 1992.: reform:

  • ár és jövedelempolitika szétválasztása

  • célkitűzések:

    • mezőgazdasági versenyképesség növelése

    • fenntartható fejlődés előtérbe helyezése

    • erdősítés

    • korkedvezményes nyugdíjazás

  • az agrártermelés 75%-át érintette

  • voltak rövid idő alatt mérhető eredmények, de voltak amik csak hosszab távon voltak érzékelhetőek

• 1998.: AGENDA 2000:

  • az ezredfordulóig meghatározza az EU gazdaságpolitikájának fő irányvonalát

  • mezőgazdaságra vonatkozóan 4 fejlesztési kritérium:

    • agrártermelés versenyképességének további növelése

    • mezőgazdaságban foglalkoztatottak életszínvonalának, jövedelmi helyzetének megőrzése

    • környezet fokozott védelme

    • többfunkciós mezőgazdasági modell: vidékfejlesztés komplex, kiemelt kezelése

Mezőgazdaságban felhasznált inputok szabályozása:

• felhasznált erőforrások mennyiségének és szerkezetének módosítása, befolyásolása

• földpihentetés -> jövedelempótló támogatás

• arra ösztönzik a gazdaságokat, hogy ne élelmezésre és takarmányozásra alkalmas növényeket termesszenek, hanem pl biodízel előállítására alkalmas olajnövényeket

• erdőtelepítés támogatása

• korkedvezményes nyugdíjazás -> fiatal farmerek pályakezdési támogatása

Mezőgazdasági termelés szabályozása:

• célja:

  • környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése

  • kínálat korlátozása

  • fogyasztóvédelem

  • termésbiztonság fenntartása

  • hozzáadott érték képzésének növelése

• szigorú eredetvédelem -> termékek megkülönböztetése

• állattenyésztés: állatsűrűség csökkentése

• közös piacpolitika kialakítása: rendtartás, közös piaci szervezetek kiépítése, működtetése

Feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozása:

• 2 nagy csoport:

• Xxxxx XX: mezőgazdasági termékek legtöbbje, valamint néhány elsődlegesen feldolgozott élelmiszer-ipari termék -> KAP hatásköre

• non-annex II: kisebb jelentőségű mezőgazdasági termékek, amik nem tartoznak a KAP hatáskörébe (jégkrém, csoki, kekszek, stb.)

• alapvető eszköz: export és import szabályozása -> non-annex II termékek importja esetén meghatározzák annak mezőgazdasági termék tartalmát és ennek megfelelően alakítják ki annak vámtételét, export esetén pedig meghatározzák az előállításhoz szükséges mezőgazdasági termékek mennyiségét így visszatérítést számolnak ki, ami az exportőrt illeti

Élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának szabályozása:

• legrészletesebben és legszigorúbban az élelmiszer-előállítást szabályozzák -> fogyasztók egészségének, érdekeinek, piaci verseny tisztaságának védelme, áruk szabad mozgásának segítése

• ’60-as évek eleje: eurorecept elv: minden egyes termékre egységes előírást hoznak létre -> fogyasztók ízlése közötti különbségek ezt megakadályozták

• 1985.: Új szemléletmód: közösségi szabványok kidolgozása és alkalmazása -> számos új szabvány

• Zöld Könyv: az EU élelmiszer-szabályozási stratégiájának főbb irányzatait tartalmazza:

• fokozott figyelem a fogyasztók védelmére, egészségük megőrzésére

• meglévő EU-szabályok áttekintése

• közösségi élelmiszer-szabályozásra vonatkozó jogszabály-alkotási tevékenység leegyszerűsítése

• nagyobb mértékben támaszkodni a tudományos műhelyek eredményeire

• rendelkezések megalkotása 2 részre oszlik:

  • 1. fázis: szabályozási javaslatok előkészítése

  • 2. fázis: jogszabállyá formálás

Struktúrapolitika, vidékfejlesztés:

• a vidékfejlesztés célrendszere az idők folyamán kibővült, ma már a vidék integrált fejlesztésére irányul

• 5 alapvető célkitűzés -> 5 területfejlesztési célelőirányzat:

  • 1.: fejlődésben lemaradt régiók támogatása, szerkezeti alkalmazkodásuk elősegítése

  • 2.: azon területek fejlesztése ahol magasabb a munkanélküliség, mint az EU-átlag és az ipari tevékenység érzékelhetően visszaesett

  • 3.: munkanélküliség elleni küzdelem, fiatalok elhelyezkedésének és életkezdési lehetőségeinek javítása (pénzeszközök)

  • 4.: munkaerőpiac és gazdasági szerkezet összhangjának megteremtését szolgáló intézkedések támogatása

  • 5.: mezőgazdaság, erdészet, halászat modernizációja, szerkezeti átalakulása, vidéki térségek fejlesztése

  • 1995-ben bővülés: 6.: sarkköri területekre vonatkozik

8. A gazdasági verseny szabályozása

Gazdasági verseny paradoxona: minden egyes gazdasági szereplő méretének növelésére, piaci részarányának maximalizálására törekszik, ugyanakkor a többi szereplőnek és a nemzetgazdaság egészének érdeke a verseny fenntartását és a sokszereplős piac kialakítását, építését teszi szükségessé

Piaci verseny 3 funkciója:

• allokációs funkció: a beruházásra rendelkezésre álló forrásokat olyan termékek előállítására fordítják, amelyek iránt kereslet jelentkezik

• ráfordítás-optimalizáló funkció: az adott terméket vagy szolgáltatást a lehető legkisebb ráfordítással állítják elő

• jóléti funkció: versenykorlátozás nélküli helyzetben keletkezik a legnagyobb mértékű jóléti többlet

• a 3 funkció együtt: hatékonysági funkció

Gazdasági Versenyhivatal: magyar versenyfelügyelet központi szerve; a gazdasági verseny szabályozásával külön törvény foglalkozik, ami szervesen kapcsolódik más jogszabályokhoz

Magyar versenyszabályozás alapelve: tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni (versenytársak, fogyasztók törvényes érdekeit sérteni, veszélyeztetni) -> tilos a: hírnévrontás, ipari kémkedés, bojkottfelhívás, szolgai utánzás, verseny tisztaságának megsértése, fogyasztók megtévesztése, fogyasztók választási szabadságát korlátozó módszer alkalmazása

Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma:

• tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza vagy ilyen hatást fejthet vagy fejt ki

• különösen vonatkozik pl.:

  • árkartell: vételi vagy eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározása

  • beszerzési források felosztása, a közülük való választás lehetőségének korlátozása, a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása

  • piac felosztása, értékesítésből történő kizárás, értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása

  • versenytársak összejátszása

• nem esik a tilalom alá, ha a megállapodás:

  • csekély jelentőségű: megállapodást kötő felek együttes részesedése nem haladja meg az érintett piac 10%-át

  • egymástól független vállalkozások között jön létre: nem irányítja egyik a másikat és nem azonos irányítás alá tartoznak, nem irányítanak közösen

• érintett piac: megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület alapján határozzák meg

• megállapodás tárgyát alkotó áru: azt észszerűen helyettesítő árukat veszik figyelembe

• földrajzi terület: amelyen kívül a fogyasztó/értékesítő nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenül tudja az árut beszerezni/értékesíteni

• GVH – egyedi kérelem -> határozat mentesít a kartelltilalom alól, ha a megállapodás:

  • hozzájárul a versenyképesség javulásához

  • előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut

  • a gazdasági verseny korlátozása/kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és

  • nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: tilos a:

• üzleti kapcsolatokban vételi és eladási árakat megállapítani

• termelést, forgalmazást, műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni

• indokolatlanul elzárkózni üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától

• xxxx forgalomból indokolatlanul kivonni, visszatartani

• üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni

• versenytársak kiszorítása az érintett piacról, belépésük akadályozása

• hátrányos piaci helyzetet teremteni

Tulajdoni összefonódás:

• veszélyeztetni a gazdasági versenyt

• ha 2 vagy több vállalkozás összeolvad, közösen irányít 1 vagy több vállalkozást, létrehoz egy közösen irányított vállalkozást

Irányítás megszerzése: ha 1 vagy több vállalkozás másik vállalkozás többségi szavazati jogát biztosító üzletrészeit, részvényeit, szavazati jog több, mint 50%-át megszerzi vagy vezetői tisztségviselők többségének kijelölésére, megválasztására, visszahívására jogot szerez

Vállalkozások összefonódása:

• GVH-tól kell engedélyt kérni, ha a vállalkozások előző üzleti évben elért együtten nettó árbevétele több mint 10milliárd

• elbíráláskor vizsgálják:

  • érintett piacok szerkezetét

  • vállalkozások piaci helyzetét, stratégiáját

  • összefonódás hatását szállítókra, közbeeső és végső fogyasztókra

• nem tagadhatják meg az engedélyt, ha az összefonodás nem hoz létre/nem erősít gazdasági erőfölényt és az összefonódással járó előnyök meghaladják a hátrányokat

Stratégiai szövetségek:

• cél: termelővállalatok szorosabbra fűzzék vertikális és horizontális kapcsolataikat

• legfőbb indítékok pl.:

  • kockázatok csökkentése

  • információk kicserélésével megtakarítható ráfordítások

  • piacra lépési korlátok együttes leküzdése

  • piacra lépési idő csökkentése

  • piacra vitt termékkör kibővítése

  • minőség javítása

  • költségek megtakarítása

  • szállítóktól való függőség csökkentése vagy megszűntetése

  • tranzakciós költségek csökkentése

9. Az élelmiszer-ipari termékek belföldi értékesítési csatornái

Disztribúciós rendszer:

• lehetővé teszi, hogy a termék a termelőtől a fogyasztóig vagy a felhasználóig eljusson, magába foglalja a vállalkozáson belüli és kívüli szervezeteket és funkciókat

• kialakításánál figyelembe kell venni:

  • termék sajátosságai

  • anyagi, emberi erőforrások

  • piac sajátosságai

  • rendelkezésre álló infrastruktúra

  • egyes csatornák működtetéséhez kapcsolódó költség-jövedelem viszony

Termékút: a termék kezeléséből, helyváltoztatásából, átalakításából összetevődő, térben és időben lejátszódó folyamat

Árupálya: értékesítési csatorna/lánc, a termék tulajdonosváltozásaival, adásvételével kapcsolatos jogi és pénzügyi vonatkozásokat foglalja össze -> szervezés-tulajdoni vonatkozásai -> nem ugyanaz, mint a termékút (árumozgatás fizikai vonatkozásai)

Kereskedelem szükségességét igazoló elméletek:

• funkcionális kereskedelem-elmélet: a kereskedelmi tevékenység feladata:

  • a kereslet és kínálat tér- és időbeli összhangjának megteremtése

  • a zavartalan árumozgáshoz szükséges hitelezési feladatok ellátása

  • a termékeknek az előállítótól a fogyasztóig ívelő információcsere megvalósításában történő közreműködés, pl. a piackutatás, reklám révén

• tranzakciós elmélet: kereskedelem közvetítő jellegét hangsúlyozza -> legfőbb feladat: a kínálat a kereskedelmi üzemek működésével váljon áttekinthetővé -> egyszerűsödik a beszerzés

Kereskedelmi rendszerek csoportosítása:

• piacaik alapján: bel- vagy külkereskedelem

• alkalmazott kereskedelemtechnika alapján: pénz közvetítésével megvalósuló vagy cserekereskedelem

• áru tulajdona alapján: önálló kereskedelmi vállalat, bizományosi kereskedelmi vállalat vagy közvetítő/ügynöki kereskedelem

Belkereskedelem 2 csoportja:

• nagykereskedelem:

  • cél: kiskereskedőknek való értékesítés -> viszonteladói feladat

  • forgalmazott terméktípus szerint lehet:

    • széles profilú: többféle termékcsoport fajtájával végez nagykereskedelmi tevékenységet

    • szaknagykereskedelmi vállalat: néhány termékcsoport értékesítésével foglalkozik

    • valamely termelő nagykereskedelmi vállalata

  • alkalmazott kereskedelmi technika szerint lehet:

    • Cash & Carry: kiskereskedők önkiszolgáló áruházai

    • élelmiszerügynök: a nagykereskedelmi vállalat átveszi az áru kiskereskedelembe való elszállításával, kezelésével, a kiskereskedelmi egységek informálásával, folyamatos árufeltöltésével kapcsolatos feladatokat

    • polcfeltöltő nagykereskedelem: a nagykereskedelmi vállalat eladóteret bérel a kiskereskedelmi vállalatnál, és saját maga gondoskodik a terület folyamatos áruellátásáról

• kiskereskedelem:

  • végső fogyasztónak/felhasználónak értékesít

  • főbb típusai:

    • termelő vállalat boltja

    • mozgókereskedelem: házalás, heti piac, utcai kereskedelem

    • szaküzlet: egy vagy néhány árucsoport számos termékét értekesíti

    • napi bevásárlást szolgáló, vegyes profilú kereskedelmi vállalkozás

    • áruház: diszkont, szupermarket (legalább 400 m²), hipermarket (1000 m² feletti eladótér), bevásárolóközpont

    • áruautomaták

• együttműködési formák létrehozása: piaci pozíció javítása érdekében (beszerzési irodák)

Disztribúciós mix:

• az élelmiszer különböző árupályákon juthat el a fogyasztókhoz

• élelmiszer-ipari vállalkozás - fogyasztó árupálya:

  • nagy- és kiskereskedelem egyben

  • minta-, szakbolt

  • termékválaszték teljes körű bemutatása

  • közvetlen információ a fogyasztókról

  • házhozszállítás

• élelmiszeripari vállalkozás – nagykereskedelem – kiskereskedelem - fogyasztó árupálya:

  • csökkennek az élelmiszer-ipari vállalkozások készletezési költségei

  • széles körben koordinálható kereskedelmi tevékenység

  • nagy áruválaszték

  • romló élelmiszereknél nem megvalósítható

  • élelmiszer-ipari vállalkozók kevesebb információt szereznek a fogyasztókról

  • nagykereskedelemben nagymértékű árbevételi többlet lehetséges

• élelmiszer-ipari vállalkozás – kiskereskedelem – fogyasztó árupálya:

  • művi értékesítés: hagyományok szerint, egyes szakágazatokban a hűtőipari vállalatok veszik át a nagykereskedelmi tevékenységet is

  • árrés az élelmiszer-ipari vállalkozásnál jelentkezik

  • többlet erőforrást igényel

  • közvetlen információ a fogyasztókról

Vendéglátó-ipari és speciális nagyfogyasztói értékesítés:

• növekszik a vendéglátó-ipari üzletláncot szerepe

• életszínvonal növekedése divatba hozta a meghittebb hangulatú vendéglátóhelyeket

• emelkedik a munkahelyi étkeztetés jelentősége

• nagyfogyasztók:

  • kórházak: megkülönböztetett jelentőségű a speciális táplálkozás-élettani igények kielégítése

  • fegyveres testületek: állomány étkeztetése, tartalék képzése, fontos a jó csomagolás, megfelelő adagok

Értékesítési csatornák kombinációja:

• kis mennyiségű termékértékesítés esetén célszerű nagykereskedőket megbízni -> nem kell értékesítőket foglalkoztatni, ha a termékek nem feltétlenül kötődnek a gyártóhoz

• ha a termék szorosan kapcsolódik a gyártóhoz, törekedni kell a nagykereskedők kihagyására -> saját márkanév alatt vezessék be a terméket

• franchising:

  • önálló természetes vagy jogi személyek közötti tartós gazdasági kapcsolat

  • a franchise átadója anyagi ellenszolgáltatásért lehetőséget ad az átvevőnek valamely az átadó által előállított vagy forgalmazott termék értékesítésére

10. A folyamatos, szinkronizált gyártás

Gyártási folyamat:

• azon a munkafolyamatok és természeti folyamatok összessége, amelyek egy termék vagy szolgáltatás előállításához szükséges

• technológiai folyamatok: azok a munkafolyamatok, amelyekben az anyagokat feldolgozzák -> fizikai, kémiai vagy biológiai állapotukra hat

• természeti folyamatok: biotechnológiai folyamat (erjedés, szárítás)

• megszakítások: lehet: műszaki, szervezési és higiéniai; elkerülhetetlen, indokolt (takarítás, műszakváltás, műveletek közötti szállítás az üzemen belül)

• sajátosságai (élelmiszeriparban):

  • higiéniai követelmények

  • élő anyagok feldolgozása történik

  • a biotechnológiai folyamatok időtartamát nem, vagy csak kis mértékben tudjuk befolyásolni, rövidíteni

  • infrastruktúrás igények (nagy vízigény, szállítás, hűtőlánc)

  • jelentős az aránya a zárt és komplex technológiai rendszerek működtetésének (csak így biztosítható a korszerű termék előállítás)

• típusai:

  • egyedi gyártás: adott termékből egy vagy néhány darabot állítanak elő

  • sorozatgyártás: meghatározott darabszámú és minőségű terméket hoznak létre

  • tömeggyártás:

    • egy vagy néhány termékféleséget nagy mennyiségben állítanak elő

    • specializált célgépeket alkalmaznak

    • az üzemben a termék folyamatosan áramlik az egyik megmunkálási helytől a másikig -> az üzemek folyamatok szerint tagolódnak -> a belső szállítási tagoltságok rövidek, mivel a műveletütemek sorba vannak állítva

    • az anyagok belső mozgatása konvejorokkal, csővezetéken stb. történik.

    • ez a legjellemzőbb az élelmiszeriparra

• dinamikai jellege:

  • időbeli lefolyás határozza meg.

  • megszakítás nélküli gyártás (folytonos): napi 24 órában, a hét minden napján van termelés

  • szakaszos gyártás (megszakításos): napi 24 órában, de hetente van munkaszüneti nap, vagy műszakközi szünet

A termék átfutási ideje:

• az alapanyag munkába-vételétől a termék elkészülésig tartó idő

• legrövidebb átfutási idő: egyes műveletek helyes időrendi összehangolásával érhető el

• egymás utáni mozgás: a következő munkafolyamat akkor kezdődik el, ha az előzőn már az egész termékmennyiség keresztülment, kis mennyiségben készülő termékeknél

• párhuzamos mozgás: a munkatárgyak várakozás nélkül áramlanak -> átfutási idő csökken

• átfedéses mozgás: egymás utáni és párhuzamos átmenete -> egymást követő folyamatok gyártási időtartamai részben fedik egymást

Munkahelyek térbeli elrendezése:

• műhelyszerű gyártás: minden munkahely csak egy technológiai műveletet végez -> a munkatárgy műhelyről műhelyre vándorol

• folyamatos gyártás: a munkahelyeket a technológiai műveletek sorrendjében helyezik el -> az egyes munkahelyek egyetlen művelet elvégzésére specializálódtak, a munkatárgy megszakítás nélkül áramlik

Gyártási rendszerek:

• rugalmas gyártórendszerek:

  • a hagyományos tömegtermelés előnyeit és alacsony költségeket egyesít

  • kialakításához 5 tényező szükséges:

    • többcélú feladatok megoldására alkalmas munkahelyek

    • gyors termékváltást lehetővé tevő információs rendszer

    • működést támogató input és output oldali logisztika

    • megfelelő munkaerő

  • alapeszközök:

    • korszerű technológiai munkahelyek

    • anyagmozgató géprendszer

    • tárolórendszer

    • vezérlő-ellenőrző eszközök

• integrált gyártórendszerek:

  • lehetővé teszik a beérkező nyersanyag automatikus fogadását, feldolgozását, tárolását, kibocsátását, a hulladék automatikus eltávolítását, kezelését

  • központi vezérlés -> ha számítógépes vezérlés: számítógéppel integrált gyártórendszer

Folyamatos, szinkronizált gyártás:

• a különböző gépek meghibásodási valószínűsége azonos

• célszerű, ha a vonalat alkotó gépek kapacitása azonos -> munkaütem = termelővonal üteme

• leggyakrabban alkalmazott

• az egyes műveleteket végző munkahelyekről ugyanolyan időközönként kerülnek le a közbenső termékek, mint amilyen időközönként az elkészült termékek a vonalról

• kialakítása során 3 lehetőség közül választhatunk:

  • ütemazonosság:

    • munkaütem = vonalütem -> nincs torlódás, teljes kihasználtság

    • Ü_m=Ü_v

    • munkaütem: adott munkahelyen történő áthaladáshoz szükséges idő

    • vonalütem: a gyártási vonalról milyen időközönként kerül le 1-1 termék

    • egyes munkaműveletek elvégzésére több gép állítható be (munkaütem/vonalütem db)

  • egymás után következő gépek kapacitása fokozatosan növekedik:

    • ha nincs mód a befejezetlen termék átmeneti tárolására

    • a nyersanyag akkor is tovább tud haladni, ha műszaki-technológiai okok miatt valamely berendezés csökkentett kapacitással tud működni vagy meghibásodik

    • hátrány: az utolsó gép kapacitása sose lesz teljesen kihasználva

  • egymás után következő gépek kapacitása fokozatosan csökken:

    • célja: a vonal végén elhelyezkedő berendezés kapacitása a lehető legnagyobb mértékben legyen kihasználva

    • alkalmazás: ahol megkezdéskor többletkapacitásra van szükség

Termelési kapacitás:

• gép, berendezés vagy termelőtér teljesítőképességének adott időtartamban ismert azon felső határa, mely a gép vagy berendezés állagának aránytalan mértékű romlása nélkül, az alkalmazható legkorszerűbb technológia és a leghatékonyabb szervezés mellett érhető el

• sajátosságai az élelmiszeriparban:

• általában termékmennyiségben mérik, feldolgozó-iparban: feldolgozott alapanyag mennyiségével

• előírt mennyiségű alapanyagokra állapítják meg

• szezonális gyártásnál nem évi időalapból számított időalap a jellemző, hanem szezonra számított munkarend szerinti időalap

• homogén gépcsoportonként kell meghatározni -> egymással gazdaságosan helyettesíthető termelő-berendezések összessége

• termelési keresztmetszet: a termék előállításának adott, azonos technológiai folyamata céljára rendelkezésre álló termelő-berendezések összessége

• alapvető keresztmetszet: meghatározza a vállalat termelési kapacitását, bővítése termékegységre vonatkoztatva a legköltségesebb

• szűk keresztmetszet: az a szakasz, amelynek teljes foglalkoztatása mellett sem lehet a többi kapcsolódó termelési keresztmetszetet teljesen kihasználni, mert kapacitása kisebb, mint a kapcsolódó keresztmetszeté

• a vonalon működő berendezések kapacitásnormája és a vonal hasznos időalapja határozza meg

• Pareto eloszlás: ABC elemzés, állásidő-okokat relatív jelentőségül szerint csökkenő sorrendbe állítjuk -> leggyakoribb problémára lehet összpontosítani

Kapacitásnorma:

• ember-gép rendszer által tartósan elérhető maximális teljesítmény

• figyelembe veszi a dolgozó terhelhetőségét

• meghatározza az időegység alatt előállítható termékmennyiséget

• függ:

  • gépek műszaki állapotától

  • munkaerő képzettségétől

  • nyersanyag minőségétől

  • gyártás közbeni előírt megszakítások gyakoriságától, időtartamától

  • termelőidőbe beszámítandó műveletektől

  • gyártandó terméktől

• számolása történhet:

  • időegység alatt előállítható termékmennyiséggel

  • egységnyi termék előállításához szükséges időráfordítással

  • gyártási folyamatba beadagolható anyagmennyiséggel

Kapacitási szintek:

• K_x: jövőben várható kapacitásszint -> még nincs megvalósítva

• K_m: maximális kapacitásszint -> már megvalósított

• K_t: tervezhető kapacitásszint -> elérése nem lehetetlen

• K_tt: tervezett kapacitásszint -> korlátok, szervezési akadályok tudatában tervezett

• K_h: valóban hasznosított kapacitásszint -> tényleg sikerült elérni

Kapacitásnormák:

• elméleti: nincs megvalósítva

• névleges: adott műszaki és szervezettségi körülmények között megvalósítható

• kn_t: tervezhető kapacitásnorma

• kn_tt: tervezett kapacitásnorma -> termelési, szervezési korlátjaink ismeretében

• kn_h: hasznosított kapacitásnorma -> termelési eredmények és bizonylatok alapján

Időalapok:

• I_n: naptári időalap (365 nap = 8760 óra)

• I_ü: üzemnap szerinti időalap (I_n - amikor nem folyik az üzemben termelés)

• I_m: munkarend szerinti időalap (I_ü - nem üzemelő műszakok óraszáma)

• I_z: üzemidő alap (I_m - a munkamenetre jellemző veszteségidők)

K=k_n*I

Termelési kapacitás nagyságát az üzemben meghatározza: a beruházás nagysága, a munkarend és amunka hatékonysága

Kapacitáskihasználtság:

• extenzív: berendezés időbeli kihasználtsága -> tényleges üzemidő/hasznos időalap [%]

• intenzív: a termelőeszköz működési időtartama milyen mértékben használja ki annak kapacitását -> a kapacitásnorma megállapításánál figyelembe vett idő alatt előállított termékmennyiség/kapacitásnorma [%]

• javításuk:

  • extenzív: munkarend felülvizsgálata, rövidebb és kevesebb javítás, határt szab a termelés idényjellegének

  • intenzív: termékegységre eső gépi idő csökkentése, gépi idő fő arányának növelése a technológiai időn belül

Üzemi kapacitások kihasználtsága:

• komplex összevont mutató: η_kompl. = K_h / K_tt ->hogyan gazdálkodtunk az idővel és a gépek kapacitásnormáival

• extenzív kapacitás kihasználási mutató: η_ext. = I_t / I_z -> adott időtartam alatt mennyi ideig üzemelt a berendezés

• intenzív kapacitás kihasználási mutató: η_int. = k_nh / k_ntt -> megvalósított és tervezett termelés összehasonlítása

η_kompl. = k_nh / k_ntt · I_t / X_x

11. Az élelmiszer-ipari vállalatok telephelyválasztása

Telephelyelméletek:

• Thünen:

  • középpontban: piac -> körülötte különböző gazdasági tevékenységekre szakosodott övezetek koncentrikus sávjai

  • piachoz közel: nagy tömegben előállított vagy romlékony termékek -> szállítási problémák kiküszöbölése

  • centrumtól távolodva egyre csökken a termelés intenzitása

• Xxxxxxxx:

  • termelés: nyersanyagtermelő hely, energiabázis és fogyasztópiac által bezárt térbeli háromszög súlypontjában legyen -> minimális szállítási költségek

  • eredetileg kohászatra alkotta meg

  • gyakorlatban nincs rá példa -> a termelés mindig valamely tényező közvetlen közelébe van

• Predöhl és Pelander

  • munkamegosztás növekedése, globalizáció -> nagyobb földrajzi régiók szükségesek -> gazdasági nagytér elmélet

  • olyan, sokszor több országot is felölelő gazdasági egység, amely viszonylag önálló fejlődésre képes, és a legtöbb termelési ágban telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét alakítja ki

  • nagytéren belül szorosak a munkamegosztási viszonyok -> külkereskedelmi forgalom szabadkereskedelmi jellegű -> nincsenek vámok, csak a nagytéren kívül

  • EU-ban nagy szerepe lehet -> cél: egyetlen pontból lehessen ellátni az összes országot egy adott termékkel -> versenyhelyzet, hogy melyik a legalkalmasabb termelőhely

• térgazdaság iskolája:

  • előtérben: költségminimalizálás helyett nyereségmaximalizálás

  • árak és kereslet-kínálat hatásának figyelése a telephelyválasztásnál

  • gazdasági tér: piaci, gazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete

• dinamikus telephely elmélet:

  • telephely kiválasztását több, időben átalakuló tényező befolyásolja (pl.: adó, infrastruktúra, tőke)

• korszerű telephelyelméletek: összes tényező optimálására törekszik -> tényezők helyettesíthetőségének elve: telepítés legfőbb kritériuma az optimális beilleszkedés az adott mikro- és makrotérség strukturális rendszerébe

Élelmiszeripari vállalatok telephelyválasztása:

• nagymértékben függ: termelés technológiai sajátosságaitól

• 2 nagy telephely-választási csoport:

  • jelentős nyersanyagigény esetén: nyersanyag-termelőhely közvetlen közelébe vagy olyan helyre, ahol a szállítási költségek viszonylag alacsonyak (zöldség, gyümi, hús)

  • felvelőpiac közelébe (sör-, sütőipar)

• manapság növekvő fontosságú befolyásoló tényező a környezetvédelem

12. Anyag- és készletgazdálkodás az élelmiszer-iparban

Anyaggazdálkodás: kiemelkedő fontosságú -> termelési költségek nagy része anyagköltség, lehetővé teszi a gazdaságos anyagfelhasználást, gondoskodik a fennakadás nélküli működéshez nélkülözhetetlen anyagkészlet tervezéséről, beszerzéséről

Termeléshez felhasznált anyagok csoportosítása:

• eredet szerint:

  • mezőgazdasági eredetű: feldolgozás (vágóállat) vagy nyersen fogyasztás (zöldség, gyümi)

  • élelmiszer-ipari eredetű: mezőgazdasági termékek másodlagos feldolgozása -> késztermék alapanyagként történő elhasználása

  • egyéb ipari eredetű: pl.: vegyipari termékek

• termék előállításában betöltött szerep szerint:

  • alapanyag, nyersanyag: fő, lényeges alkotórész, aránya, tömege a késztermékben fizikai, kémiai úton határozható meg

  • segédanyag: előállításban nélkülözhetetlen, de nem válik a termék meghatározó részévé (üzemanyag, adalékanyag)

• egyéb: közvetlen előállításhoz nem szükségesek, de nélkülük a késztermék forgalomba hozatala, minőségének megóvása nem lehetséges (csomagolóanyag), göngyöleg: csomagolt termék csomagolásának megóvására, újrahasznosítják

Vállalati anyaggazdálkodás feladatai:

• anyagszükséglet tervezése:

  • termelési terv alapján, anyagnormák felhasználásával történik

  • mindig adott technológiai-műszaki és szervezési színvonalra, adott feltételrendszerre értelmezhetők

  • felhasználási norma: egységnyi késztermék előállításához mennyi anyag felhasználása szükséges

  • kihozatali norma: egységnyi alapanyagból előállított késztermék

  • felhasználási és kihozatali norma lehet:

• nettó norma: az az anyagmennyiség, ami egységnyi késztermékben benne van

• bruttó norma: a nettó norma + tervezhető veszteségek (csontozás), e szerint számolják a folyó termelés számára szükséges anyagmennyiséget

• beszerzési norma: a bruttó norma + nem tervezhető veszteségek + selejt pótlására szükséges anyagmennyiség

• anyagnormák megállapítása:

  • becsléssel: legkevésbé megalapozott, szakemberek tapasztalatai alapján, kis üzemekben

  • statisztikai módszerrel: korábbi, hasonló termelési feladatokra vonatkozó tényadatok felhasználásával

  • műszaki-gazdasági elemzésen alapuló módszerrel: nagysorozatban előállított termékek esetén -> részletesen mérik a bekerülő anyagok mennyiségét, meghatározzák a veszteségeket és a késztermék mennyiségét -> anyagmérleg: input = késztermék + veszteség

• anyagveszteségek: lehet technológiából adódó, tervezett és gondatlanság okozta

• átlagnorma: a szezon különböző időszakaira megállapított normák súlyozott átlaga -> áthidalható a probléma, hogy az alap-, illetve nyersanyag minősége nem állandó

• egyedi norma: adott késztermékre megállapított norma

• csoportnorma: több, egynemű termék esetén egy norma kialakítása

• gazdaságos anyagbeszerzési források feltárása:

  • mennyiségi és minőségi követelményeket megbízhatóan és folyamatosan betartani képes beszállító

  • meg kell határozni, h mikor, milyen mennyiségben lesz szükség a felhasznált anyagokra és milyen forrásból szerezzék be

  • hosszú távú szerződéseket részesítik előnyben

• termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet folyamatos biztosítása: adott időszak anyagszükségletének kiszámolásához figyelembe kell venni, hogy a:

  • mezőgazdasági termékek jelentős hányada szezonális

  • beszállítók részéről jelentkezhet bizonytalanság (időjárás)

  • gyárban tárolt, feldolgozásra váró anyagok tőkelekötést jelenteken -> cél: ennek minimalizálása -> „Just In Time” rendszer: néhány órás termeléshez szükséges anyagot tárolni <- magas szintű beszállítói háttér, infrastruktúra

• agyagok átvétele: mennyiségi, minőségi átvétel -> raktár vagy azonnali felhasználás

• vállalaton belüli anyagfelhasználás:

  • munkahelyek anyagszükségletének folyamatos biztosítása

  • utalványozás: valamilyen anyag meghatározott mennyiségének kiadására vonatkozó utasítás, írásban -> raktáros tudja mikor, mit, mennyit kell kiadni

  • utalványozás 2 formája:

    • tételesen utalványozott anyag: ha az anyagot rövid idő alatt teljesen felhasználják (segédanyagok, fogyóeszközök)

    • keretutalványozás: hosszabb felhasználási idő, nagyobb mennyiség esetén, adott időszakra állítják ki és addig vételezhetik ki amíg el nem érik a keretet, a fel nem használt anyagot vissza kell adni (alapanyag)

• anyagfelhasználás ellenőrzése, elszámolása:

  • annak vizsgálata, hogy a beszerzett anyagokat a legcélszerűbben, legkisebb veszteséggel használták-e fel

  • könyvelés

  • ellenőrzés kiterjed:

    • mennyiségi, minőségi átvételre

    • raktárgazdálkodás szabályainak betartására

    • anyagmozgások rendjére

    • anyagfelhasználásra, anyagnormákra

    • veszteségek okainak vizsgálatára, elemzésére

Készletgazdálkodás:

• a termelés és az értékesítés folyamatos, zavartalan működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító tevékenység és a hozzá kapcsolódó döntési, tervezési feladatok

• feladata: meghatározza és biztosítja az optimálisnak tekinthető beszerzési mennyiséget és a beszerzési ütemet, amely lehetővé teszi a folyamatos termelést

• készlet: alapanyagok, segédanyagok, vásárolt alkatrészek, újratermelési folyamatban szükséges készletelemek (üzemanyag)

• saját termelésű készlet: félkész-, késztermék + befejezetlen termelés

• árukészlet: vállalat megvásárolja és változtatás nélkül értékesíti

Készletszint optimálása:

• készlet mértéke fontos -> tőkelekötést igényel, erőforrásokat köt le -> finanszírozásuk magas hitelkamat-terhet jelent

• üzemek csoportosítása készletgazdálkodási szempontból

Folyamatosan beszerezhető, folyamatosan felhasználásra kerülő anyagok:

• felhasználásuk mértéke, ideje ismert -> a biztonságos termelés optimális forgóeszköz-lekötéssel, a lehető legkisebb költséggel történjen

• készlet optimális szinte tartását anyagkészlet-normák segítik:

  • forma szerint:

    • időnorma: hány napi termeléshez szükséges anyagot kell készleten tartani

    • mennyiségi norma: ugyanaz, mint az időnorma csak mennyiségi mértékegységben

  • felépítés szerint:

    • minimális készlet: az az anyagmennyiség, amely az esetleges fennakadások idejére biztosítja a termelés anyagszükségletét -> állandó készleten kell tartani

    • folyókészlet: normális ütemű termelés ellátására szolgál 2 egymást követő anyagszállítmány beérkezése közötti időtartamra -> változó mennyiség

    • maximális készlet: minimális készlet + folyókészlet

    • átlagos készlet: minimális készlet + folyókészlet fele

• készletnormák megállapítása:

  • becsléssel: tapasztalatokra támaszkodva

  • számítással: figyelembe kell venni:

    • napi átlagos anyagfelhasználás

    • szállítási időköz

    • szállítási idő várható értékétől való átlagos eltérés

    • beérkezett anyag kirakásához, átvételéhez, raktárba vételéhez, stb. szükséges idő

Lökésszerűen beérkező, az év folyamán egyenletesen feldolgozásra kerülő anyagok:

• fő szempont: beérkezési idő optimálása

• nagy raktárra van szükség

Lökésszerűen beérkező, azonnal felhasználásra kerülő anyagok:

• nedvdús zöldségek, gyümik nagy része

• tárolás során romlik a minőség -> függ: nyersanyagtól, külső körülményektől

• minél rövidebb szállítási távolság, idő

Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok, amelyeket azonnal fel kell dolgozni:

• anyagok egyenletes beszállítása

• vágóállatok -> „tárolás” veszteséget okoz

Készletgazdálkodás költségei:

• készlettartási költség

• raktárak létesítésének költségei

• raktárak üzemeltetésének költségei

• raktár-technológiai berendezések

• fenntartása, üzemeltetése

• raktári dolgozók bérköltségei

• idegen raktár bérleti díja

• különös tárolási körülmények többletköltségei

• termék tárolási vesztesége

• termék finanszírozása

• termék biztosításának költségei

• készletrendelési költség: 1-1 tétel megrendelésének, szállításának költségei

Optimális készletszint:

• költségek minimálisak, anyagellátás zavartalan

• Q: az egyszerre rendelt készletmennyiség

• R: adott időszakban fellépő anyagigény

• S: egy rendelés lebonyolításának költsége

• K: a készleten tartás költsége két rendelés között

13. Szállítás, szállításszervezés

Szállítás: személyek, dolgok eszközökkel megvalósított tömeges helyváltoztatása

Anyagmozgatás: szállítás speciális területe -> telephelyen belüli anyagtovábbítás

Szállítóeszközök csoportosítása aszerint, hogy hány dimenzióban képesek a tér áthidalására:

• egydimenziós: szállítószalag

• kétdimenziós: gépjármű

• háromdimenziós: helikopter

Rakodás: szállítás kiegészítő művelete, szállítás előtt, után

Kombinált szállítás: legalább kétféle szállítóeszközt használnak

Konténeres szállítás: csökken a be- és kirakodási munkaigény, javul a biztonság

Anyagmozgatási többszörös: az áru átrakodásainak száma 2 adott megfigyelési pont között

Szállításszervezés:

• szállítási mód kiválasztása

• szállítási teljesítmény optimálása

• szállítási útvonal meghatározása

Szállítási módok:

• vasúti szállítás:

  • ’70-es években a szállítások ¾-e vasúti volt -> ’90-es években már csak a fele

  • előnye: olcsó

  • hátránya: kiépített pályát igényel, csak nagyobb tömegű termék egyszerre történő szállításánál gazdaságos, nem háztól házig

  • díjszabási rendszerek:

    • önköltségi díjszabás: szállított áru tömege alapján

    • értékosztályozási rendszer: áru értéke alapján

    • vegyes díjszabási rendszer: kettő kombinációja

  • szállított áru lehet:

    • darabáru: <5 tonna

    • kocsirakomány: >5 tonna vagy terjedelménél, jellegénél fogva a vasúti kocsit kizárólagosan veszi használatba

• vízi szállítás:

  • belvízi: magyar viszonylatban elhanyagolható

  • tengeri:

    • nagy távolságú élelmiszerszállítás legelterjedtebb módja

    • vonalhajózás: menetrend szerinti, rövid szállítási idő, nehezen illeszthető speciális igényekhez

    • bérelt hajózás: speciális igények érvényesülnek

    • speciális hajózás: különleges kezelést igénylő termékeknél, hosszabb időre bérbe veszik a hajókat

  • szárazföldi útvonal minimalizálása

  • fontos a kikötők forgalma

• légi szállítás:

  • gyors, biztonságos, az áruk kevésbé vannak kitéve az időjárás viszontagságainak, sérülésnek, lopásnak

  • alacsonyabb biztosítási költségek

  • drága, repülőterek távol esnek -> szárazföldi szállítás előtte, utána

  • drága élelmiszerek szállítására

• közúti szállítás:

  • szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt

  • rugalmas, nem kíván bonyolult infrastruktúrát

  • megfelelő szervezési eszközökkel csökkenthetőek a költségek

Szállítási teljesítmény mutatószámai:

• naturális mutatók: azonos jellegű termékek szállításának összehasonlítására

• szintetikus mutatók: fajlagos szállítási költségekről adnak felvilágosítást

• legfontosabb:

  • egy tonna áru szállítására jutó költség

  • egy tonnakilométer szállítási teljesítményre jutó költség

• szállítási teljesítmény: szállított áru tömegének [tonna] és a szállítási távolság [km] szorzata [tkm]

• raktártömeg-kihasználás: (szállított áru tömege [t]/maximális szállítási kapacitás [t])*100 [%]

• szállítóeszköz-kihasználás: (szállítási teljesítmény [tkm]/(megtett út [km]*raktártömeg-kapacitás [t]))*100 [%]

Szállítási útvonal meghatározása:

• cél: szállítóeszközök össze útvonalának minimalizálása

• ingajárat: legegyszerűbb, de a szállítóeszköz kihasználtsága maximum 50%-os lehet

• körjárat:

  • cél: minél több fel- és leadóhely érintése

  • optimális útvonal meghatározása: utazó ügynök -> legrövidebb útvonal megtalálása, amely valamennyi megadott pont érintését lehetővé teszi

• lineáris programozás: szállítási teljesítméní optimálása -> több fel- és leadóhely, feltételezi, hogy a termék tetszólegesen osztható, homogén

Kombinált szállítás:

• feladótól a címzettig többféle szállítóeszköz egymáshoz kapcsolódó alkalmazása

• többször kell az árut ki-, berakodni -> időigényes, sérülhet az áru

• legkevésbé költséges, bonyolult módszerek kifejlesztése

• kenguru módszer:

  • telephely -> közúti szállítás -> vasút -> kocsi felgurul a vasúti kocsira -> legurul -> közúti szállítás -> címzett

  • előny: közúti szállítás okozta környezeti terhelés csökken

  • hártány: speciális vasúti csomópontok és kocsik kellenek

• közúti és vízi szállítás kombinációja: nagy óceánjáró hajókat folyami uszályokkal töltik meg

• multimodális logisztikai szolgáltató központok: képesek különböző szállítóeszközökkel továbbított áruk fogadására, átrakodására -> kikötővárosok, fejlett informatikai háttér, számítógépes adatbázis

14. A beruházások szervezése és gazdaságossága

Beruházás:

• egyrészt tárgyi eszköz létesítésének folyamata, másrészt a folyamat eredménye

• az innovációs folyamatok részeként megteremti a termelés korszerű anyagi-műszaki alapját, közvetlenül befolyásolva a termék versenyképességét

Beruházások:

• központi beruházás:

  • nagyberuházás

  • nagy tőkebefektetést igényel

  • kormányzati szintű felelősségvállalást indokolt

  • finanszírozásban számottevő szerepet kap az állami költségvetés

  • befolyásolják a gazdasági szerkezet fejlődését

  • kiemelkedő fontosságú, országos jelentőségű fejlesztések

• célcsoportos beruházás:

  • nemzetgazdasági szempontból jelentős

  • előkészítés állami koordinációt igényel

  • infrastrukturális fejlesztések -> országos hálózatok kiépítésére

• egyéb központi beruházás: költségvetési rendszerben gazdálkodó állami szervek és tudományos kutatási szervek döntően kommunális jellegű feladatokra szolgáló beruházásai

• önkormányzati beruházások: helyi infrastrukturális fejlesztések (egészségügy, oktatás) -> színvonal növelése megyei önkormányzat döntése alapján

• lakossági beruházások: családok építő beruházásai (lakás)

• vállalati beruházások: környezeti és belső feltételek, hatékonysági követelmények ismeretében, teljes kockázatvállalással

Beruházási stratégia és politika:

• beruházási stratégia: a vállalat közép- és hosszútávú termelési-értékesítési, fejlesztési és felhalmozási célkitűzéseit szolgálja, megteremtve ezen célok anyagi-műszaki bázisát (tárgyi eszközök)

• beruházás politika: adott időszakra jelöli ki az újratermelési folyamat és a tőkegazdálkodás tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatait

• beruházások célkitűzésük szerint szolgálhatnak:

  • innovációs funkciókat (műszaki fejlődés eredményeinek termelésbe vitele)

  • adaptációs funkciókat (piachoz való alkalmazkodás)

  • tartós befektetési funkciókat (állóeszköz finanszírozás)

• meglévő tárgyi állományba való illeszkedés estén:

  • pótlás: elhasználódott berendezéseket hasonló rendeltetésű újabbal cseréli ki

  • korszerűsítés: meglévő berendezések technikai színvonalának emelése

  • rekonstrukció: korszerűsítés, a meglévő tárgyi eszközök jelentős részének átalakítása

  • bővítés: amikor a termelőképességet már nem tudjuk magasabb szintű kapacitáskihasználtsággal, korszerűsítéssel, rekonstrukcióval vagy kooperáció szélesítésével növelni (ha terület növelése szükséges -> új egység)

  • stratégiai beruházás: olyan fejlesztések, amelyek csak hosszútávon eredményeznek pozíciójavulást

• beruházási célkitűzések megvalósíthatók:

  • konvertálható kapacitások esetén: új gép üzembe helyezése helyett ésszerűbb a meglévő eszközök kihasználtságának javítása

  • forrásszűkösség esetén: a nem meghatározó szerepű eszközöket kiválthatjuk a régiek korszerűsítő jellegű felújításával

  • bővítő jellegű fejlesztéspolitika esetén: több keresztmetszetben is indokolt a termelőkapacitás növelése -> túlzott beruházási igény -> többoldalú műszaki-gazdasági elemzés szükséges

  • eszközök bérbevétele: beruházási forrás kímélésének egyik megoldása, kevésbé ismert gyártási eljárások és hosszútávon bizonytalannak tűnő kihasználhatóság esetén

Beruházások kölcsönhatásai:

• egyidejű kölcsönhatás: időhorizontális interpedencia, a tervezett beruházás miként illeszkedik a már meglévő rendszer keretei közé -> indokolt-e a kapcsolódó fejlesztéseket és beruházásokat megvalósítani az eredmény elérése érdekében

• időbeli kölcsönhatás: idővertikális interpedencia, már megkezdett és jövőbeli fejlesztési és beruházási terveket vizsgáljuk, hogy megismerjük a várható hatásait a szóban forgó beruházásra

Beruházási politika eszközei és módszerei:

• célkitűzések megvalósításához szükséges: anyagi-műszaki és pénzügyi eszközrendszer

• anyagi-műszaki eszközrendszer: saját forrás vagy idegen vállalkozót is megbízhat

• pénzügyi eszközrendszer: saját forrás (nyereség) vagy idegen (bankhitel)

• fontos, hogy a beruházási politika összhangban legyen mindkét eszközrendszerrel

• döntéshez szükséges:

  • vállalkozás folyamatos pénzügyi egyensúlyát vizsgáló likviditásszámítás

  • megtérülési viszonyokat elemző beruházás-gazdaságossági számítás

Gazdaságossági vizsgálat:

• életteljesítmény görbe:

  • időszakonként vesszük figyelembe a képződött nyereség összegét

  • beruházási és termelési költségek együttes figyelembe vételével számítjuk ki az éves árbevétel és a költséges egyenlegét

• A: a beruházási tevékenység megindulása

• A-B: a beruházási ráfordítások szakasza

• B: a beruházási tevékenység befejezése és a beruházás aktiválása

• B-C: a termelés felfutásának szakasza

• C: a beruházás megtérülése

• C-D: a nettó eredménytermelő szakasz, aminek hatékonysága hosszabb idő eltelte után esetleg csökken

• D: a beruházás nyereségtermelő képessége megszűnik

• D-E: a beruházás veszteséges szakasza

• E: a beruházás megszüntetése

• gazdaságosság:

  • minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt ér el

  • eredmény/ráfordítás -> xxx!

  • meghatározza a befektetett tőke hozamát

• statikus beruházás-gazdaságossági mutatók:

  • nem számolnak az időtényezővel

  • akkor alkalmazzuk, ha:

    • a beruházás ráfordításai rövid időn belül merülnek fel

    • a beruházás nyereséghozama mindvégig viszonylag állandó

  • megtérülési idő: a beruházási költségek a nyereségből hány év alatt térülnek meg

• megtérülési ráta: a beruházás éves átlagos nyeresége hány százaléka a beruházási költségeknek

• forgási mutató: a költségek hányszor térülnek meg a beruházás élettartama során

• dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók:

  • számolnak az időtényezővel

  • célszerű több modellt elkészíteni: pesszimista, realista, optimista

  • figyelembe kell venni a forgótőke-igényt

  • a mai pénz jövőbeli értékét határozza meg egy előre meghatározott időtartam végére, kamatláb mellett

  • kamatláb: pénz időértékét fejezi ki, ha a meglévő pénzünk jövőbeli hozamát vagy a hozammal megnövekedett értékét számítjuk

  • diszkontláb: jövőben kapott pénzünk mai értékét mutatja meg

  • nettó jelenérték:

    • pénzösszegben fejezi ki, hogy mekkora új érték képződik

    • a beruházás működése során megtermelt nyereség és amortizáció diszkontált értékeit összegezzük, és azokból levonjuk a beruházás élettartama alatt jelentkező beruházási forgóeszköz-finanszírozási kiadásokat

  • diszkontált pénzáram hányadosa: akkor használjuk, ha a beruházás gazdaságosságát jövedelem/befektetés hányadossal kívánjuk jellemezni

  • belső megtérülési kamatláb: amíg a beruházás megtérül, mekkora diszkontláb érvényesül

  • kamatszámítás:

    • egyszerű:

• kamatos:

15. A minőség tervezése, ellenőrzése, szabályozása az élelmiszer-ipari vállalatoknál, minőségirányítási rendszerek az élelmiszer-iparban

Élelmiszerekkel szemben támasztott követelmények kielégítettségének mértéke alapján az élelmiszer:

• nem ártalmas: minőségi szint legalsó határa

• alkalmas a rendeltetésszerű felhasználásra

• megfelel a vevő összes, eddig kifejezett igényeinek

• kielégíti a vevő eddig még meg sem fogalmazott igényeit is

Az állam szerepe a minőségszabályozásban:

• az állami szabályozás elősegítheti a vállalkozások minőségorientált működését és hozzájárulhat a fogyasztók védelméhez

• minőségpolitika: valamely szervezetnek, a felső vezetés által hivatalosan kinyilvánított, a minőségre vonatkozó általános szándékai és irányvonala

• állami minőségpolitikával szemben támasztott követelmények:

  • adjon iránymutatást a vállalkozások minőségpolitikájának kialakításához

  • kellő önállóságot biztosítson a termék-előállítók önálló kezdeményezéseinek

  • legyen összhangban a korszerű fogyasztóvédelem követelményeivel

  • segítse elő a magyarországi vállaltok minél hatékonyabb bekapcsolódását a nemzetközi kereskedelembe

• élelmiszeriparra vonatkozó minőségpolitikának meg kell határoznia:

  • azokat a minőségbiztosítási elveket és technikákat, amelyek alkalmazása segítheti az előállítókat az újabb minőségi kihívások teljesítésében

  • a korszerű minőségszabályozási elvek és technikák haza elterjesztéséhez szükséges eszközöket és szervezési intézkedéseket

  • az élelmiszer-ellenőrzés állami és társadalmi feladatait, szervezetét, módszereit és működtetését

  • a minőségpolitika kapcsolódását a gazdaságpolitika egyéb elemeihez

• az állami szerep a jogalkotásban és a minőség fejlesztését szolgáló közgazdasági eszközrendszer alkalmazásával érvényesül

Élelmiszertörvény:

• közfogyasztásra szánt élelmiszerek előállításának és fogyasztásának átfogó, törvényi szabályozására szolgál

• élelmiszer-előállító hely létesítését az MgSzH-nak kell bejelenteni

• élelmiszert készíteni csak műszaki engedéllyel lehet

• élelmiszer előállítására és szállítására olyan feltételeket kell alkalmazni, hogy az élelmiszer megfeleljen a közegészségügyi, higiéniai és minőségi követelményeknek

• élelmiszer előállításával kizárólag megfelelő ismeretekkel és egészségügyi állapottal rendelkező személy foglalkozhat

• különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer: speciális összetétele és gyártási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt élelmiszerektől -> olyan fogyasztók igényeit elégítik ki, akik egészségi állapotuk miatt általánostól eltérő élelmiszert igényelnek

• új élelmiszer: belföldön még nem került közfogyasztásra, érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemzőinek következtében különbözik a már forgalomban lévő termékektől

• belföldi forgalomba kerülő élelmiszer: csomagolásán jól olvashatóan, magyarul, közérthető módon fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket:

  • élelmiszer pontos megnevezését

  • az előállító vagy forgalmazó megnevezését

  • nettó tömegét illetve térfogatát

  • a nyers- és adalékanyagok mennyiségét

  • minőségmegőrzésének és fogyaszthatóságának lejárati időpontját

  • különleges tárolási feltételeket

  • a különleges élelmiszereknél az energiatartalmat

Élelmiszerek minőségének hatósági ellenőrzése:

• célja: annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, valamint az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás során a velük érintkező személyek, tárgyak, anyagok megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek és a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabályoknak

• előállításra, importra, forgalmazásra is kiterjed

• ha megszegést észlelnek: felfüggesztheti a működést, az élelmiszer felhasználását, forgalmazását szabályozhatja és bírságot szabhat ki

• ellenőrzést végzi: MgSzH, ÁNTSz

• EU-n belül jelentős eltérések vannak

• Magyarországon régen megelőző, napjainkban követő ellenőrzés -> jövőben valószínűleg marad mindkettő

• a magyarországi hatósági élelmiszer-ellenőrzés főbb fejlesztési irányai az EU csatlakozás tükrében:

  • az ellenőrzés átfogóbbá váljon

  • a megelőző és követő ellenőrzések közel azonos arányban legyenek jelen

  • növekedjen a biztonsági ellenőrzések szerepe

  • fontossá váljon a kockázatelemzés

  • növekvő szerepet kapjanak a célvizsgálatok és a rendkívüli ellenőrzések

  • környezeti tényezők előtérbe kerülnek

Az Élelmiszerkönyv:

• nyers és feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott irányelvek gyűjteménye

• I. kötete:

  • az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott élelmiszerekre kötelező előírásokat tartalmazza

  • főbb fejezetek:

    • I. termék meghatározása: termékre vonatkozó minőségi követelmények

    • II. minőségi követelmények: minimumkövetelmények, osztályozás

    • III. méretelőírások

    • IV. megengedett eltérések: minőségi, méret

    • V. külső megjelenés előírásai: egyöntetűség, csomagolás

    • VI. jelölés előírásai: azonosító adatok, megnevezés, eredet, stb.

  • II. kötete: nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült

  • III. kötete: az Európai Közösségek jogszabályai alapján készült kötelező előírásokat, továbbá az ajánlott magyar és európai (MSZ EN) szabványokat, valamint az egyéb hazai és nemzetközi szabványokat, irányelveket tartalmazza

Szabványosítás:

• olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen

• szabvány:

  • elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezésen alapuló olyan műszaki dokumentum, amely tevékenységre, vagy annak eredményére vonatkozik

  • olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbben érthető el

• fő elvek:

  • áttekinthetőség és nyilvánosság,

  • közérdek védelme

  • önkéntesség

  • tárgyszerűség

  • függetlenség

  • egységesség és ellentmondás-mentesség

  • a tudomány, a műszaki gyakorlat és a termelési tapasztalatok általános eredményeihez és a gazdasági adottságokhoz történő alkalmazkodás

  • a nemzetközi és az európai szabványosítás fejlődési tendenciáinak figyelembe vétele

• nemzeti szabvány: nemzeti szabványügyi szervezet alkotta meg vagy fogadta el és tette közzé -> Magyar Szabványügyi Testület

• nemzetközi szabvány: nemzetközi szabványügyi szervezet fogadta el és tette közzé -> Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO)

Akkreditálás:

• hivatalos elismerést jelent, hogy valamely szervezet vagy intézmény valóban felkészült a vállalt vizsgálati, tanúsítási vagy ellenőrzési tevékenységek meghatározott követelményeknek eleget tevő végzésére

• célja: többszöri vizsgálat elkerülése

• akkreditált intézmények tanúsítványokat adnak ki, amiket más intézmények elfogadnak

• Nemzeti Akkreditációs Testület: kizárólagos jogkörrel rendelkezik -> irányítás, működtetés, ellenőrzés

Fogyasztóvédelem:

• 4 alapelv:

  • információszerzés

  • biztonság

  • termékek közötti választás

  • véleménynyilvánítás joga

• Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

• kis- és nagykereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi tevékenység ellenőrzése, a vásárlók védelem a megtévesztéstől és a tisztességtelen piaci magatartástól

• fogyasztóvédelmi törvény

Minőségtanúsítás:

• adott, elfogadott követelményeknek történő megfelelés hiteles dokumentálása

• független, 3. személy végzi a vizsgálatot, ellenőrzést -> minőség hivatalos megállapítása

• ma már csak az új és a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállításánál követelmény

• megkülönböztetésre szolgáló terméktanúsítás -> piaci előny (Kiváló Magyar Élelmiszer)

Minőségirányítási rendszerek:

• GMP:

  • Good Manufacturing Practice

  • magában foglalja mindazon termelési folyamatokat, műveleteket és eljárásokat, amelyekkel folyamatosan megfelelő élelmezés-egészségügyi biztonságú termék állítható elő

  • 5 tényezőt és ezek kölcsönhatását vizsgálja:

    • megfelelő munkafeltételek

    • egészséges, szakképzett és fegyelmezett munkaerő

    • jó minőségű nyers és alapanyag beszerzés és használat

    • szakszerűen kidolgozott, ellenőrzött gyártási folyamat

    • minőség megőrzését biztosító szállítási és tárolási körülmények

• GLP:

  • Good Laboratory Practice

  • jól képzett, megfelelő feladat- és hatáskörrel rendelkező minőség-ellenőrző szakember állomány

  • képzett és motivált segédszemélyzet

  • egyértelműen dokumentált, korszerű vizsgálati módszerek

  • a termelésben felhasznált anyagok, befejezetlen, félkész és késztermékek rendszeres vizsgálata

  • tartóssági vizsgálatok elvégzése

  • a minőségi kifogások okainak elemzése

  • a minőség-ellenőrzési tevékenység dokumentálása

  • rendszeres kapcsolattartás a minőség-ellenőrzés területén érintett szervekkel

• HACCP:

  • Hazard Analysis of Critical Control Points

  • megelőzésen alapul -> potenciális veszélyek azonosítása, fellépő veszélyek elhárítása

  • 7 elv:

    • Azonosítani a veszélyeket, felbecsülni az előfordulás valószínűségét valamint azonosítani a megfelelő intézkedéseket

    • Meghatározni a CCP-ket (Pareto-elv alkalmazása)

    • A CCP-k valós ismeretét tanúsító kritériumok kidolgozása

    • A felügyeleti eljárások kidolgozása és bevezetése

    • A javító tevékenységek kidolgozása

    • Az ellenőrzési eljárások kidolgozása

    • Megfelelő dokumentációs rendszer kidolgozása

• 12 lépés:

  • A HACCP munkacsoport összeállítása vállalati és külső mikrobiológiai, technológiai és szervezési szakemberekből

  • A termék megkívánt minőségi paramétereinek és azok határértékeinek rögzítése

  • A termék tervezett felhasználása

  • A termelési folyamat lépéseinek meghatározása

  • A termelési folyamat konkrét kivitelezésének elemzése

  • A termék megkívánt minőségének elérését nehezítő, azt veszélyeztető tényezők feltárása

  • A kritikus minőségirányítási pontok meghatározása

  • Az egyes kritikus pontokon elérni kívánt minőségi paraméterek rögzítése

  • A kritikus pontot jellemző technológiai jellemzők rögzítése, dokumentálásuk megszervezése

  • A szükséges folyamatos korrekciós lehetőségek körének meghatározása

  • A végrehajtott változtatások költség-haszon-elemzése

  • A rendszer egésze folyamatos kontrolljának kialakítása

• ISO:

  • alapelve: a termék minőségét számos tényező együttese alakítja ki

  • főbb követelményei:

    • A vállalati menedzsment szerepe és felelőssége:

      • A cég írásba foglalt minőségpolitikáját minden dolgozónak ismernie kell

      • A vezetés jelöljön ki minőségügyi szakembert, aki megfelelő hatáskörrel rendelkezik

      • Tisztázni kell a vezetési és irányítási hatás- és felelősségi köröket

      • A vezetés tervszerű ellenőrző munkával győződjön meg a minőségbiztosítási rendszer eredményes működéséről

      • A minőségügyi rendszert a szabvány szellemében hozzák létre és dokumentálják. Ki kell dolgozni a rendszer eljárásait, utasításait, biztosítva azok hatékony megvalósítását

    • A beszállítói szerződések felülvizsgálata

    • A dokumentumok ügyviteli szabályozása

    • Beszerzés – a megfelelő beszállítók kiválasztása

    • A termék azonosításának és nyomon követhetőségének kialakítása.

    • A termelési folyamat szabályozása

    • Ellenőrzés és vizsgálat

    • Megfelelő ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések, vizsgálati módszerek kialakítása

    • Az ellenőrzés és a vizsgálat megtörténtének ellenőrzése

    • A nem megfelelő termék szabályozása, kezelése

    • Helyesbítő tevékenység

    • Kezelés, tárolás, csomagolás és szállítás

    • Minőségügyi bizonylatok

    • Belső minőségügyi felülvizsgálatok

    • A dolgozók minőségügyi képzése

    • Statisztikai módszerek alkalmazása

• ISO 9001: Minőségirányítási rendszer (MIR)

• ISO 14001: Környezetirányítási rendszer (KIR)

• ISO 22000: integrált MIR + HACCP

16. Az innováció fogalma, típusai, forrásai

Társadalmi innovációs készség: társadalmi-gazdasági szférában érzékelhető nyitottság, az újdonságok iránt tanúsított fogékonyság, az időben történő változtatási hajlandóság, valamint ezek eredményeképpen a folyamatosan végbemenő (ön)fejlődés, idővel pedig a tevékenységek minőségi megújulása

Xxxxxxxxxx szerint:

• lényege: termelési tényezők új kombinációja

• 5 alapeset:

  • új javak előállítása

  • új termelési eljárás bevezetése

  • új elhelyezési lehetőség kialakítása

  • új beszerzési források megnyitása

  • új szervezet létrehozása

Manapság: nem csak az alapvető változás tekinthető innovációnak, hanem a korábban alkalmazott technológiák kisebb mértékű javítása, tökéletesítése is

Típusai:

• bázis-innováció: teljesen új utakat megnyitó innováció

• fejlesztő innováció: a már kijelölt utakon belül valósulnak meg

• látszat-innováció: nincs lényegi változás, csak eltarthatóság-növelés

• technológia hajtotta innováció: tudományos-műszaki fejlődés kényszeríti ki

• kereslet ösztönözte innováció: innovációs kényszer igény oldalról

Innovációs lánc:

• a vállalat tevékenységrendszerének különböző elemeinek az innováció folyamata szerinti összekapcsolódása

• részei: marketing, K&F, beruházás, termelés, értékesítés

Forrásai:

• alapkutatás: új tudományos ismeretek megszerzése -> világ jelenségeinek objektív megfigyelése, megismerése természeti és társadalmi jelenségek belső összefüggéseinek, törvényszerűségeinek feltárása

• alkalmazott kutatás: új termék, technológia létrehozására irányuló kutatás -> haszon

• kísérleti fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatás eredményeinek előkészítése a gyakorlati hasznosításra, a gazdasági bevezetés feltételeinek kikísérletezésére, prototípusok megalkotása

• műszaki fejlesztés: többszakaszos folyamat -> magába foglalja: ötlet, alap- és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, új technika, technológia, termék megalkotása, meglévők továbbfejlesztése, ezek megismerése, bevezetése, elterjedése

Állami szerepvállalás:

• állami műszaki fejlesztési források elosztása, kedvezmények nyújtása

• új technológiák képviselete, amelyeknek a gazdaságra és a társadalomra hatással vannak -> növelik a nemzetközi versenyképességet, javítják az életminőséget

• az állam fő funkciói versenyképesség-növelés esetén: szabályozás, támogatás, koordináció, orientáció, vásárlás, megrendelés, tulajdonosi jogok gyakorlása

Innovációs menedzsment feladata: biztosítani a kutatás-fejlesztési, gyártmány-bevezetési, valamint a termelési és értékesítési folyamatok piacorientált, új megoldásokra törekvő, versenyképes működését

Innovációs stratégia tervezése:

• információgyűjtés: az innovációs folyamat valamennyi elemét befolyásolja

• helyzetelemzés: meg tudjuk ítélni a termékeink, szolgáltatásaink helyzetét, állapotát és a gyengepontokat

• prognózisok készítése: segíti a bizonytalansági tényezők csökkentését

• feladatkijelöléssel kapcsolatos igények, célkitűzések megfogalmazása: pontosítani tudjuk az elérni kívánt fejlesztési szintet

• témák erőforrásigényének előzetes kvalitatív számbavétele: feltételek előzetes felismerése

• várható eredmények előzetes kvalitatív felmérése: eredmények várható nagyságát vesszük figyelembe becsléssel

• témajavaslatok várható hatékonyságának kiértékelése, előzetes rangsorolásuk, szelektálásuk: leghatékonyabb téma kiválasztása

• tervkoncepció kidolgozása: piaci célpozíciók eléréséhez szükséges akciók meghatározása

• akciótervek kidolgozása: konkrét célkitűzések megjelenése

• akcióterv-készítés:

  • szerepeltethető témák számbavétele

  • tervidőszak forrásainak, humán pozícióinak megtervezése

  • kivitelezés erőforrásainak megtervezése

  • optimális beruházási variáns kiválasztása

  • termék potenciáligényeinek részletes felmérése

  • várható gazdaságosság számszerű értékelése

  • hatékonyságértékelés, témarangsorolás

  • témajavaslatok kiválasztása

17. Önköltségszámítás az élelmiszeriparban

Költséggazdálkodás:

• termelési költség: ráfordítások pénzben kifejezett értéke

• ráfordítás: meghatározott időszak alatt felhasznált termelési tényezők (gép, energia, anyag)

• kiadás: pénzügyi fogalom, amely a vállalkozás pénzeszközeinek csökkenését jelenti

• jövedelmezőség függ: árbevétel és a költségek hogyan viszonyulnak egymáshoz -> ha árbevétel > költségek => eredményes, fordítva veszteséges

• költségnemek:

  • anyagköltség: a termelés során felhasznált munkatárgyak árösszegét tartalmazza

  • munkabérköltség: három fő részből áll

    • xxxxxxxx (alapbér): a ténylegesen elvégzett munkáért járó bér

    • kiegészítő fizetések: mögöttük munkateljesítmény nem áll, pl. fizetett szabadság, fizetett munkaszüneti nap

    • bérpótlék: különleges körülmények vagy speciális képzettséget igénylő munka után fizetett többletbér, pl. túlórapótlék, veszélyességi pótlék

  • bérjárulék: a munkabérek után, a munkáltató részéről a költségvetésnek fizetett társadalombiztosítási járulék

  • értékcsökkenési leírás: a vállalat tulajdonában lévő állóeszközök fizikai elhasználódásának és korszerűtlenné válásának pénzben kifejezett értéke

  • egyéb költségek: anyagi jellegű, bér jellegű egyéb költség, nem anyagi jellegű szolgáltatások, bankköltségek, különféle egyéb költségek

Önköltségszámítás:

• önköltség: termékegységre jutó költség [Ft/db; Ft/t; Ft/hl; stb.]

• önköltségszámítás: a termék tervezett, illetve tényleges önköltségének meghatározása -> adatok szolgáltatása a vállalattervezés részére

• tárgya lehet:

  • termék, termékcsoport, technológia

  • függ: gyártás jellegétől, termék összetettségétől

  • általában termék

  • termékcsoport: ha a vállalat azonos alapanyagból, azonos technológiával állít elő egymástól semmilyen téren el nem térő termékeket

  • technológiai folyamat: ha a késztermékeket az alapanyag fokozatos feldolgozásával úgy állítják elő, hogy azok több, egymást követő technológiai szempontból megszakított termelési szakaszon mennek át

Módszerei termékegységre számítva:

• egyszerű osztókalkuláció:

  • ahol egynemű, egyfajta terméket állítanak elő

  • a befejezett termelés összes költségét elosztják annak mennyiségével

• egyenértékszámos osztókalkuláció:

  • azonos technológiával, hasonló fajtájú, de méretben, minőségben vagy formában eltérő terméket gyártanak

  • vezérgyártmányt választanak: közös tulajdonság alapján átszámolják a többi terméket a vezérgyártmányra -> átszámítási kulcs -> egyenértékszám

  • vezérgyártmány önköltsége: befejezett termelés összes költségét elosztják a vezérgyártmányban kifejezett mennyiséggel

  • termék önköltsége: vezérgyártmány önköltségét megszorozzák az egyenértékszámokkal

• pótlékoló kalkuláció:

  • széles termékválaszték esetén

  • költségeket elszámolhatóság szerint 2 részre osztja:

    • közvetlen költség: felmerülésük pillanatában tudjuk, hogy melyik terméket és milyen mértékben terheli

    • közvetett költség: csak azt állapíthatjuk meg, hogy hol és milyen formában merülnek fel

  • számítása:

    • közvetlen költségek elszámolása termékegységre

    • felosztandó általános költségek összegének meghatározása

    • vetítési alap összegének meghatározása

    • pótlékkulcs kiszámítása (általános költség osztva vetítési alap)

    • termékekre eső általános költség meghatározása (vetítési alap szorozva pótlékkulcs)

  • nem pontos a vetítési alappal történő számítás miatt

• normatív kalkuláció:

  • az érvényben lévő normák és az általános költségek tervszámai alapján állapítják meg a termék norma szerinti önköltségét: alapkalkulációt készítve

  • a következő időszakban csak a terméknorma szerinti önköltségtől való eltérést figyelik

  • tömeg- vagy sorozatgyártás esetén

  • bevezetésének előfeltételei:

    • műszakilag megalapozott anyag- és bérnormák létezése

    • a vállalat rendelkezzék olyan informatikai rendszerrel, amelyből a normaváltozások és az érvényben lévő normák bármikor megállapíthatók

    • a gyártás-előkészítő szervek a költségeket a megállapított normák alapján utalványozzák

    • a normától eltérő költségek utalványozásának és bizonylatolásának rendjét a vállalat előre szabályozza úgy, hogy a normaeltérések felmerülésének oka, helye és az azokért felelős személyek megállapíthatók legyenek

Fajtái kiszámításának ideje szerint:

• előkalkuláció:

  • termelésmegkezdése előtt

  • műszaki normákon alapuló: pontos műszaki és egyéb számítások alapján, sorozat- és tömeggyártásnál

  • összehasonlító számításokon alapuló: rendelkezésre álló adatok figyelembevételével, műszaki elemzéssel, egyedi gyártásnál

• közbenső kalkuláció:

  • gyártás időszaka alatt

  • szezonális jellegű iparágban: szezon befejezését követően

  • folyamatos termelésnél: befejezetlen termelés értékelése

• utókalkuláció:

  • termelés befejezése után

  • pontos képet ad a termelés során felhasznált eszközök mennyiségéről, a gyártás szervezettségéről, a gazdaságosságról

  • segítséget ad a következő időszak termelésének előkészítéséhez

  • számviteli törvény kötelező jelleggel előírja

  • Vállalati Önköltség-számítási Szabályzat:

    • tartalmazza:

• önköltségszámítás tárgyát

• költségtényezők tagolását

• egyes kalkulációs tényezők tartalmát

• kalkulációs módszereket

• költségszámolás és –felosztás menetét

• kalkulációs időszakot

• bizonylati rendet

• az adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyeket

• sémája:

1. Közvetlen anyagköltség

2. Közvetlen bérköltség

3. Közvetlen bérek járuléka

4. Gyártási külön költség

5. Értékesítési külön költség

6. Egyéb közvetlen költség

________________________________

7. Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5+6)

Közvetlen anyagköltség:

• nyers-, alap-, járulékos és segédanyagok értéke

• technológia energia értéke

• saját félkész, késztermék értéke

• vásárolt félkész termék értéke

• csomagolóanyag értéke

• szállítási, rakodási, termeltetési költségek

Közvetlen bérköltség: termék előállításáért vagy művelet elvégzéséért kifizetett munkabér összege (teljesítmény- vagy időbér)

Közvetlen bérek járulékai: társadalombiztosítási, munkaadói járulékok, szakképzési hozzájárulás

Gyártási külön költség: találmányi, szabadalmi licenc, szakértői díjak

Értékesítési külön költség: megrendelő különleges igénye miatt merül fel (különleges csomagolás)

Egyéb közvetlen költség: vállalat határozza meg

Közvetlen önköltség: előzőek összege

Üzemi általános költségek: felmerült és közvetlenül el nem számolt költségek

Szűkített önköltség: előzőek összege

Vállalkozás központi irányításának költségei: központi igazgatási és fenntartási költségek

Elkülönített költségek: vállalkozás által meghatározott költségek (kutatás, gyártás)

Teljes önköltség: előzőek összege

Számviteli bruttó fedezet:

• termék nettó termelői árának és közvetlen önköltségének különbsége, vagy

• üzem általános költsége, vállalkozás központi irányításának költsége, elkülönített költségek és nyereség együttes összege

• biztosítja az általános költségek ellensúlyozását, megtérülését és nyereség képzésére szolgál

18. Az élelmiszer-ipari vállalatok árképzése

Ár: valamely termék vagy szolgáltatás pénzben kifejezett értéke

Árstratégia: vállalat hosszú távú árkialakításával kapcsolatos alapelvek

Árpolitika: különböző termékek és szolgáltatások mindenkori árszintjét határozza meg

Árpolitika lényege:

• árképzés céljának meghatározása

• várható kereslet becslése

• költségelemzés

• versenytársak nyomon követése

• árképzés módszerének megválasztása

• végleges ár kialakítása

Árképzés céljai: profitmaximalizálás, piacstabilizálás, piaci részarány növelése, árvezető szerep biztosítása

Árrugalmasság:

• ár és piaci kereslet közötti kapcsolatot jellemzi

• megmutatja, hogy a vizsgált termék keresletében mekkora, milyen arányú változás következik be egységnyi árváltozáshoz képest

• q₀: termék értékesített mennyisége bázisidőszakban

• q₁: termék értékesített mennyisége tárgyidőszakban

• p₀: termék értékesített ára bázisidőszakban

• p₁: termék értékesített ára tárgyidőszakban

• árrugalmassági együttható: 1%-os árváltozás hány %-os keresletváltozást okoz

• keresztmetszeti vagy idősoradatok alapján határozhatjuk meg

• ha r=0: a termék kereslete nem függ annak árától

• ha |r|<1: rugalmatlan termékkereslet -> a termék árának egységnyi változása kisebb arányú keresletváltozást indukál

• rugalmatlan kereslet:

  • keresletváltozás < árváltozás

  • kevés helyettesítő termék

  • vevők lassú reagálása

• rugalmas kereslet:

  • keresletváltozás > árváltozás

  • erős verseny, sok helyettesítő termék

  • árcsökkenés sok új vásárlót hozhat

• tökéletes árrugalmasság: ha a termék árának egységnyi változása, egységnyi mértékű keresletnövekedést eredményez

• keresztár-rugalmasság: keresletváltozás és árváltozás százalékos hányadosa

• adott határig nő a termék keresletének árrugalmassága, majd csökkenni kezd

Ár és fogyasztó:

• viszonyukat több tényező befolyásolja, leginkább az, hogy a jövedelmük optimális elköltésére törekednek

• fogyasztó célja: minél több információt szerezni 1-1 termék áráról

• a fogyasztó egyidejűleg veszi figyelembe az ár és a minőség szempontját -> reálisabban dönthet arról, hogy különböző árú termékek milyen mértékben elégítik ki szükségleteiket

• árak folytonos vizsgálata, elemzése -> bevásárlási hely, időpont, márkák, kiszerelések kiválasztása

• árértékelési módszerek:

  • egyszerű:

    • kiválasztja az érdeklődésére számot tartó termékeket -> megveszi a legalacsonyabb árút <- a minőség másodlagos

    • előfordulhat, hogy valamely termékcsoport márkaneve már eleve biztosítja a fogyasztó számára elfogadható minőséget

• többtényezős:

  • egyidejűleg veszi figyelembe az árral kapcsolatos szempontokat és a minőségi követelményeket is

  • alsó minőségi küszöb és maximális ár meghatározása -> ha talál ilyet megveszi, ha nem tovább kutat

Vállalati árstratégia:

• lefölöző ár alkalmazása:

  • olyan termékkel jelenik meg a piacon, amely lényegesen nagyobb hozzáadott értéktartalmú és nagyobb hasznossággal jellemezhető, mint a versenytársak termékei

  • ha a vállalat úgy ítéli meg, hogy terméke jelentős keresletnek örvendhet még igen magas árszint esetén is, akkor célszerű lehet maximálisan kiaknáznia a termék hasznosságából eredő versenyelőnyét -> extraprofitra tesz szert

  • cél: a megszerzett jelentős árbevételi többletet minél gyorsabban képes legyen tartós versenyelőnnyé fejleszteni, majd a kedvező pozíciót megtartani

• „behatoló” árak alkalmazása: konkurenciánál alacsonyabb árakat érvényesítve jelenik meg a piacon

Vállalati árpolitika:

• árpolitika: vállalat rövid távon érvényesülő árkialakítási törekvései

• aktív árpolitika:

  • kiemelkedő jelentőséget kap az árpolitika alkalmazása

  • fajtái:

    • árvezető szerep: legkedvezőbb szolgáltatás/ár érték nyújtása

    • agresszív árpolitika: ha kell, költségeinél is alacsonyabb árszint alkalmazása

    • rugalmas árpolitika: kiszámíthatatlan módon változtatja árait

• passzív árpolitika: a többi versenytárs árszínvonalát tekinti irányadónak

• pulzáló árképzés: kis lépésekben megvalósuló áremeléseket követő, jelentős mértékű, kellő publicitással beharangozott árengedmények -> hatékony forgalom-növelés

• rabat:

  • árkedvezmények rendszerének összefoglaló neve

  • funkcionális rabat: a kereslet és a kínálat közötti átmeneti különbségeket az árak csökkentésével küszöbölik ki

  • termékmennyiséghez kapcsolódó rabat: nagyobb mennyiségben való vásárlásra ösztönöz

• bónusz: egyszerre vásárolt mennyiség növelésével párhuzamosan ad fokozódó kedvezményeket

• skontók: kézpénzzel való fizetés előmozdításához és a fizetési határidő lerövidításáhez kapcsolható árkedvezmények

• időszaki árleszállítás: termék iránti érdeklődés felkeltése

19. Dinamikus költségvizsgálat

Költségfüggvények:

• termelési költségek lehetnek: összegükben állandó vagy változó költségek

• fix költségek:

  • viszonylag függetlenek a termelés mennyiségének változásaitól

  • épületek, gépek, szállítási eszközök, stb.

• változó költségek:

  • proporcionálisan változó költségek: lineárisan változó: ugyanolyan mértékben változik, mint amilyen mértékben a termelés volumene változik

• degresszíven változó költségek: a termelés volumenének változásával változnak, de a változás mértéke nem éri el a termelés változásának mértékét

• progresszíven változó költségek: a termelés volumenének változására nagyobb mértékben reagál

• a valóságban ezek együttesen érvényesülnek és hatnak egymásra

Összköltségfüggvény:

• harmadfokú függvény

• megmutatja, hogy az adott kapacitáshatárok mellett a különböző termelési mennyiségeket mekkora összes költséggel lehet előállítani

• nem indulhat az origóból, mert a kapacitások fenntartása 0 termelés mellett is költséget okoz

• a kapacitáskihasználtság alacsony szintjén a költségek magasak

• ezután a vállalkozás növeli a termelést -> proporcionális és degresszív költségek kerülnek túlsúlyba -> együttesen degresszív költségek kerülnek túlsúlyba

• optimális szakasz: középső szakasz

• ezután termelés fokozása -> progresszív költségzónába lép -> költségek növekedési üteme meghaladja a termelésnövekedés ütemét

• F-pont: fedezeti pont, árbevétel és összes költség metszéspontja, ennél kisebb mennyiségű értékesítés esetén veszteséges

Költségváltozási tényező:

• volumen- és költségváltozás közötti kapcsolat számszerűsítésére használják

• költségek tervezésénél és költségfelbontásnál hasznosítják

• két értelmezés:

  • megmutatja, hogy a termelés mennyiségének változását milyen mértékben követi a költségváltozás:

    • állandó költségeknél: r=0

    • proporcionális költségeknél: r=1

    • degresszív költségeknél: 0<r<1

    • progresszív költségeknél: r>1

  • kifejezi, hogy a költségek mekkora része proporcionálisan változó

• számítása: költségváltozás és termelési volumenváltozás százalékos hányadosa

Költségredukció:

• „r” ismeretében a degresszív költségeket redukált proporcionális (K_pr) és redukált fix költségekre (K_fr) bonthatjuk

• progresszív költségek a kis arányuk miatt elhanyagolhatóak

• a proporcionális költségek összege egyenlő az eredeti proporcionális költséggel és a degresszív költségekből redukció útján számított redukált proporcionális költséggel

• hasonlóképpen képzett fix költségek összege egyenlő

Fedezeti számítás elmélete:

• fedezeti számítás:

  • proporcionális és fix költségekkel dolgozik

  • termékenként csak proporcionális költségeket határoz meg

  • a fix költségeket egy összegben vizsgálja, nem osztja fel termékekre

  • xxxx szerint 5 soron vezeti le az eredményt -> ÁKFN modell

• a vállalatnak olyan nagyságú árbevételt kell kapnia, amelyből megtérülnek a költségei, ezen felül nyereséget is biztosít

• nyereség: árbevétel és költségek különbsége

• N – nyereség, Á – árbevétel, K_pö – proporcionális költségek összege, K_fö - fix költségek összege

• fedezet: bizonyos időintervallumban az egységárak állandóságát feltételezve, az árbevétel és az összes proporcionális költség különbsége, amely lineárisan változik

• mivel K_fö adott időintervallumban nem változik -> F_max=N_max

• F_max elérésére kell törekedni -> három egymással összefüggő, arányosan változó tényezővel kell számolni: árbevétel, proporcionális költségek, fedezet

• funkciója: biztosítja a vállalkozás költségeinek egyensúlyát, ezután nyereség képzésére szolgál

ÁKFN modell:

• ár-költség-fedezet-nyereség

• az ÁKFN modell élesen elválasztja a termelési volumenváltozásra reagáló tényezőket (Á, Kp, F) a bizonyos volumenintervallumon belül nem változó Kfö-től, és így lehetőséget nyújt a dinamikus számításokra

• vállalati fedezet: fajlagos fedezet és értékesített termékmennyiség szorzata

• fajlagos fedezet: egységár és termékegységre jutó proporcionális költség különbsége

• F: Á és K_ö metszéspontja -> Á=K_ö => ennél kisebb mennyiség értékesítésénél veszteséges

20. A marketingszemlélet, a marketingmix elemei

Marketing: sajátos tudományterület, amely a fogyasztói igények és a piaci kínálat összehangolásával foglalkozik gazdasági, technológiai, logisztikai és lélektani eszközökkel

Marketingközpontú vállalati magatartás:

• fogyasztói igények nyereségorientált kielégítésére irányuló törekvés

• vállalati környezet tudatos vizsgálata

• vállalaton belüli információáramlás fejlesztése

• stratégiai szemlélet

• különböző marketingeszközök kombinált alkalmazása

• marketingközpontú gondolkodás hassa át a vállalat egészét

• a marketingdöntésekben jelenjen meg a társadalmi felelősségvállalás

Marketingmenedzsment:

• feladata: összhangot teremt a vállalati szervezet működése és céljai, valamint a piaci kereslet tárgya, idő és térbeli megoszlása és intenzitása között

• 3 fő terület:

  • alkotó szakasz: stratégiai és operatív tervek kidolgozása

  • döntési-gazdálkodási szakasz: különböző marketingmix elemek kidolgozása

  • gyakorlati megvalósítás

Marketing csoportosítása az élelmiszer-iparban aszerint, hogy:

• bepréseli a terméket a kereskedelembe

• ezeket a termékeket a fogyasztók keressék, kihúzzák az élelmiszer-kereskedelem rendszeréből

Marketing általános jellemzői:

• alapegységei:

  • szűk értelemben: fogyasztó

  • tág értelemben: non-profit szervezetek is

• tudatos, tervszerű emberi cselekvés, amely elsődlegesen az emberi szükségletek és igények kielégítésére irányul

• központi eleme: a csere -> gazdasági javak cseréje, lélektani, társadalmi csere

• fontos eleme: a cserében részt vevő felek magatartása és ennek formálása

• fontosak a társadalmi és környezeti összefüggések

Marketingirányzatok:

• profit, non-profit marketing: üzleti és nem üzleti tevékenységekre vonatkozó marketingirányzatokat különít el

• mikro-, makromarketing:

  • mikromarketing: vállalatok, fogyasztók szintjén végez elemzéseket

  • makromarketing: gazdasági ágazat, termékcsoport, vevőcsoport szintjén, aggregálásra törekszik

• pozitív, normatív marketing: azt vizsgálja, hogy mit kell tenni az elérni kívánt cél érdekében

Agrármarketing: csoportosítását a vállalat méretének és az általa előállított termék differenciálhatóságának szempontja szerint végezhetjük

Eladó és vevő között egyre erőteljesebb az elkülönülés -> ez lehet: földrajzi, időbeni, tulajdonosi (közvetítők), érdekbeni és információs elkülönülés

Hasznosság:

• eladó és vevő közötti elkülönülés összekapcsolás marketingfunkciók segítségével úgy, hogy számukra megfelelő hasznosságot biztosít

• ötféle hasznosság:

  • forma haszonérték: termelés, feldolgozás eredményezi

  • hely haszonérték: szállítással hozható létre

  • idő haszonérték: tárolással hozható létre

  • tulajdon haszonérték: cserével valósulhat meg

  • információ haszonérték: marketinginformációk kölcsönös nyújtásával biztosítható

Marketingmix:

• marketingeszközök különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja

• 4P eleme:

  • termék

  • ár és eladási feltételek

  • értékesítési csatorna

  • vásárlásösztönzés

• 5P: 4P + személyes eladás

• 6P: 4P + reklám + szabályozás/politika

Szükséglet: hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszűntetésére, hierarchikusak

Motiváció: a hiányérzet meghatározott szintet elérve cselekvésre ösztönöz

Igény: szükséglet konkrét kielégítésére irányul

Kereslet:

• konkrét termék iránti igény, amely mögött fizetőképesség és hajlandóság áll

• befolyásolja: ártényezők, jövedelemtényezők, fogyasztói szokások, magatartás

Preferenciarengsor: fogyasztói szokás és magatartás, a hasznosság és az érték ebben mutatkozik meg

Szabadon elkölthető jövedelem: nagysága és aránya azt fejezi ki, hogy a lakossági jövedelem egy része előre lekötött, így a piacon vásárlóerőként csak a fennmaradó jövedelemhányad jelentkezik

Jövedelemeloszlás-változás: adott termék keresetét pozitívan vagy negatívan befolyásolja

Piac: cserefolyamat tere, amely mindazon potenciális felhasználókból áll, akiknem közös igényeik vannak és ezek kielégítésére képesek, hajlandóak

21. A termék dimenziói az élelmiszer-iparban

Termék fogalma:

• tág értelemben: mindaz, ami valamely szükséglet vagy igény kielégítésére felkínálható

• szűk értelemben: közvetítő eszköz, amelyen keresztül előnyökhöz, szolgáltatásokhoz jutunk

Termék 3 szintje:

• absztrakt termék: előny, szolgáltatás, megoldás

• tárgyiasult termék: amit a kezünkbe foghatunk, minőség, termékjellemzők, csomagolás, márkanév, stílus jellemzi

• kiegészült termék: tárgyiasult termék + szolgáltatás

Termék 5 szintje:

• xxxxx xxxxxx: alapvető szolgáltatás, haszon, amit a vevő megvesz

• alaptermék: elemi haszon kínálta előnyöket tartalmazó termék

• elvárt termék: amit a vevők elvárnak, elfogadnak

• bővített termék: a vevő várakozásain túli vágyainak kielégítését célzó szint

• potenciális termék: mindazok a bővítések, amiken a termék a jövőben keresztül mehet

Fogyasztási cikk kategóriák:

• napi cikkek: alapszükségleti cikkek, impulzustermékek, pillanatnyi szükségletet kielégítő cikkek

• szakcikkek

• luxustermékek

• nem keresett termékek

Márka: név, kifejezés, jel, szimbólum, formaterv vagy ezek kombinációja, azonosítja, megkülönbözteti a terméket

Márkanév: márka hangokkal kifejezhető része

Márkajel: a márka felismerhető, de hangokkal nem kifejezhető része, szombólum, formaterv, szín-, betűkombináció

Jó márkanév:

• utal a termék előnyeire

• könnyen kiejthető, felismerhető, megjegyezhető

• megkülönböztető

• nem jelent rosszat más országokban

Márkaérték:

• a márka azon tulajdonságai, amelyek révén értéktöbbletet képesek nyújtani

• az, ami a fogyasztó fejében egy márkáról létezik és ahogyan befolyásolja a fogyasztó viselkedését

• márkaérték modell elemei: márkaismertség, észlelt minőség, márkaasszociációk, márkahűség, egyéb márka-összetevők

• márka eszmei értéke: márkával elérhető felár és átlagos márkához mért forgalom szorzata

Márkaszemélyiség:

• a fogyasztók rendszerint azokat a márkákat használják, amelyek személyisége egyezik az sajátjukkal

• idealizált énkép vagy mások által alkotott énkép

• azon emberi tulajdonságok csoportja, amelyek az adott márkának tulajdoníthatók

• 5 jellemzője: őszinteség, izgalmasság, kompetencia, szofisztikáltság, életerősség

• a vállalat a termékjellemzőkön, szolgáltatásokon, arculatformáláson keresztül közvetítik a termék személyiségét

Márkateremtés:

• kell-e vagy nem?

• generikus termékek: márkanév nélküli, egyszerű csomagolás, olcsó

• licenc márkanév: piac számára vonzó név kölcsönvétele

• termelői márkák:

  • egyedi márkanév: minden termékhez a legalkalmasabb név

  • egyetlen családnév

  • vállalati és egyedi név együtt (Pick Rákóczi)

• kereskedelmi márkák (Tesco gazdaságos)

Termékmix:

• egy termékmixbe tartoznak azok a termékek, amiket az eladó a kínálatában tart

• szélessége: különböző termékvonalak száma

• hosszúsága: termékmixben található termékcikkek száma

• mélysége: termékek változatának száma

• konzisztenciája: a különböző termékvonalak mennyire kötődnek egymáshoz a végső felhasználás szempontjából

Termékvonal:

• egymással szoros kapcsolatban álló termékek csoportja

• termékvonal-bővítés: termékvonal mindenkori határán túli kiterjesztése

• bővítés lefelé:

  • alacsonyabb árkategóriába

  • okai:

    • versenytársak támadása a felsőbb árosztályban

    • lassú növekedés a drágább termékek között

    • már eleve szándékában állt

    • piaci lyuk betömése

  • kockázat: olcsóbb termék felfalhatja a drágábbat

• bővítés felfelé:

  • magasabb árkategóriába

  • drágább termékeket vásárló fogyasztókat céloz meg

  • kockázatok:

    • piaci szereplők támadása

    • nem biztos, hogy a fogyasztók elhiszik, hogy teljesítjük az elvárt minőséget

    • forgalmazók nem elég képzettek a gazdagabb vevőkhöz

• kétirányú bővítés: középmezőnyben lévő vállalatoknál

Márkatársítás: a tulajdonosok arra számítanak, hogy másik márkanév által a saját márkájukat előnyösebben fogják fogadni a vásárlók

Termékfejlesztés szakaszai:

• ötletgenerálás: nagyszámú termékötlet felvetése

• ötletértékelés: termékötletek szelektálása

• üzleti értékelés: várható értékesítési és pénzügyi vonatkozások kidolgozása

• termékkoncepció: tulajdonságok meghatározása

• termékfejlesztés: termék fizikai kifejlesztése

• tesztelés: laboratóriumi, piaci tesztelés

• piaci bevezetés

Új termék kifejlesztése takarhat:

• valóban új terméket

• termékcsalád-bővítést, új márkaterméket

• termékjavítást

Termék-életciklus:

• szakaszai:

  • piaci bevezetés: termék forgalma lassan emelkedik, még nincs profit

  • piaci növekedés: gyors forgalomnövekedés, van profit

  • piaci érettség: maximális forgalom, majd csökkenés

  • piaci hanyatlás: forgalom és profit csökkenése

• formái:

  • növekvő-leszálló-stabilizálódó termékkarrier

  • hullámos életciklus

  • lépcsőzetesen emelkedő ciklus: mindig új felhasználási módokat találnak

  • a divat életciklusa: gyors növekedés és hanyatlás

  • stabil érettség: hosszú ideje piacon lévő termékeknél

  • állandó: stabil kereslet

• ideális termékciklus:

  • termékfejlesztés rövid, költségei alacsonyak

  • bevezetés, növekedés szakasza rövid

  • megtérülés rövid távú

  • érettség szakasza hosszú

  • hanyatlás lassú

• kedvezőtlen termékciklus:

  • termékfejlesztés hosszú, költségei magasak

  • bevezetés, növekedés szakasza hosszú

  • megtérülés hosszú távú

  • érettség szakasza rövid

  • hanyatlás gyors

Termék megkülönböztetői:

• termékverseny fontos része a termék külső megjelenése, formája

• ipari minta:

  • ipari termék külső formája

  • mintaoltalomban részesülhet, ha:

    • új

    • a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja hátrányosan

    • nem kizárólag műszaki megoldásnak vagy rendeltetésnek a következménye

    • nem egyezik meg korábbi mintaoltalom tárgyával

    • hasznosítása nem ütközik jogszabályba vagy erkölcsi szabályba

  • mintaoltalom 5 évig tart

• védjegyoltalom:

  • minden grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet, amely alkalmas, hogy valamely árut megkülönböztessen mások áruitól

  • megjelölés lehet: szó, betű, szám, ábra, kép, alakzat, szín, hang, stb.

• földrajzi árujelző:

  • kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés

  • jelzés lehet: táj, helység, ország neve

  • meghatározott földrajzi területen termel, feldolgozott, előállított termék jelölésére

• kiváló minőség: azt jelenti, hogy az élelmiszer egy vagy több minőségi jellemzője a vonatkozó jogszabályokban, illetve a MÉ előírásaiban és irányelveiben előírtnál lényegesen jobb

• hagyományos különleges tulajdonság: az élelmiszer előállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, hagyományos előállítási módból, összetételből eredő olyan jellemző, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más hasonló élelmiszerektől

22. Marketingkommunikáció az élelmiszeriparban

Kommunikációs stratégia:

• marketingkommunikáció: cégek olyan tevékenységek összessége, amelyek segítségével tájékoztatni, meggyőzni vagy éppen emlékeztetni igyekeznek bennünket, az általuk értékesített termékekkel, szolgáltatásokkal, márkákkal

• marketingkommunikációs mix elemei:

  • reklám

  • direkt marketing

  • személyes eladás

  • vásárlásösztönzés

  • események, programok

  • PR

Kommunikáció folyamata:

Kibocsátó:

• üzenet megfogalmazója, küldője

• hitelességét 3 tényező határozza meg: szakértelem, megbízhatóság, rokonszenv

Kódolás: a kibocsátó mondanivalóját, információkkal üzenetté alakítják

Üzenet: jelentéstartalma a benne lévő információ -> indítékot, motivációt kell adjon a közönségnek

Média:

• közvetítőcsatorna, amelyen keresztül eljut az üzenet a közönséghez

• célba jutás akadályai:

  • szelektív figyelem:

    • átlagember naponta túl sok marketingingerrel találkozik

    • azokat veszi észre nagyobb valószínűséggel:

      • amelyek kapcsolatban állnak az aktuális szükségleteikkel

      • amelyekre számítanak

      • amelyek az ingerek átlagos nagyságától erősen eltérnek

  • szelektív emlékezet:

    • azokat az információkat raktározza el, amelyek szokásaikat, életszemléletüket alátámasztja

    • gyengébb önbizalmúak rábeszélhetőbbek

  • szelektív torzítás:

    • információkat oly módon értelmezzük, hogy összhangban legyen a nézeteinkkel

    • hozzátesznek az üzenethez

    • nem hallják meg mi van benne

    • a befogadók azt hallják meg, ami meggyőződés-rendszerükbe beilleszthető

Hatékony kommunikáció kidolgozása:

• célközönség meghatározás:

  • legfontosabb része: megállapítani, hogy milyen a vállalat, a termékek és a versenytársak pillanatnyi imázsa -> ismertségi, kedveltségi skála

  • el kell dönteni, hogy milyen pozíciót akar elfoglalni a piacon

  • cél: jobbá válni mindabban, amit a piac értékel

• kommunikációs célok meghatározás:

  • brief: rövid írásos anyag, amely tartalmazza a feladat meghatározását és a feladat kidolgozásához szükséges információkat

  • új termék vagy szolgáltatás esetén meg kell teremteni a keresletet a kategória iránt

  • márkaismertség szükséges

  • értékelés, hogy egy márka milyen mértékben képes meglévő igényeket kielégíteni -> problémák megoldása (negatív), érzékszervi élmény (pozitív)

  • márkavásárlási szándék megteremtése -> kupon

• üzenet megtervezése:

  • ideális esetben az üzenet:

    • felkelti a figyelmet

    • fenntartja az érdeklődést

    • vágyat ébreszt

    • cselekvést vált ki

    • -> XXXX xxxxxx

  • üzenet tartalma:

    • valamennyi vonzó tényező, téma, ötlet, egyedi eladói ajánlat összegyűjtése

    • fogyasztók 4 dolgot várnak el: racionális, érzékszervi és szociális előnyöket, valamint énképük javulását

• kreatív stratégia:

  • információs vonzerő:

    • arra épít, hogy a fogyasztó racionálisan dönt

    • egyoldalú állítások: legerősebb érv eljuttatása

    • kétoldalú állítások: negatív állítás mellett hívja fel a termék pozitív tulajdonságaira a figyelmet

  • transzformációs vonzerő:

    • terméktől független előnyöket vagy imázst állít középpontba

    • emocionális vonzerő:

      • negatív: félelem, bűntudat

      • pozitív: humor, szeretet

    • morális vonzerő: mi helyes, mi illő

• az üzenet forrása: vonzó vagy népszerű forrásra jobban felfigyelnek -> hírességek alkalmazása

• kommunikációs csatornák kiválasztása:

  • személyes eladás:

    • szóbeli, közvetlen kapcsolatfelvétel

    • képviselői kommunikációs csatorna: vállalat eladói

    • szakértői kommunikációs csatorna: szakértelemmel rendelkező független személyek

    • társadalmi kommunikációs csatorna: szomszédok, barátok

  • reklám: nem személyes, befolyásoló célzatú, nyomtatott, sugárzott, elektronikus, kihelyezett

  • PR: public relations, a szervezet és munkatársai, valamint a közvélemény közötti bizalom kiépítése

  • értékesítés-ösztönzés: vásárlók, kereskedők, értékesítők ösztönzése -> kuponok, költségek átvállalása, képviselő versenyeztetése

  • hangulati elemek: plázák kellemes vásárlóhelyi környezet

  • események: tudatosan megtervezett alkalmak, hogy különleges üzeneteket közvetítsenek -> sajtótájékoztató

  • eszközrendszer alternatív felosztása:

    • above the line: hagyományos kommunikációs eszközök, amelyek a legnagyobb eléréssel rendelkeznek (TV, nyomtatott sajtó)

    • below the line: nem hagyományos eszközök (direct mail, PR, személyes eladás)

  • azt kell mérlegelni, hogy melyik fejti ki a legnagyobb hatást

• kommunikációs költségvetés:

  • lehetőségarányos módszer: nem veszi figyelembe, hogy a promóciós tevékenység hosszú távú módszer

  • forgalomarányos módszer: minden eladott termék után elkülönítenek pénzt a promócióra

  • versenyprioritásos módszer: cél ugyanolyan erővel hallatni a hangunkat, mint a versenytársak

  • cél-feladat módszer:

    • felmérik a célokat, az eléréséhez szükséges feladatokat és a költségeit

• meg kell határozni:

  • piacrészesedési célt

  • a reklám a piac hány százalékát érje el

  • kipróbálások 1%-ra jutó reklámmegjelenés számát

  • megvásárolandó bruttó nemzetségi pontok mennyiségét

  • reklámköltségvetést

• kommunikációs mix összetétele:

  • 6 fő kommunikációs eszköz között kell megosztani a költségvetést, de a termék stílusával, árával, csomagolásával is kommunikál

  • szempontok a mix meghatározásához:

    • termékpiac jellege:

      • eltérő a kommunikációs eszköz hatékonysága

      • fogyasztási cikkeknél inkább reklám, értékesítés-ösztönzés

    • xxxx és húzó stratégia:

      • toló: személyes értékesítés, vásárlásösztönzés

      • húzó: reklám, fogyasztó ösztönzése

    • vásárlásra való készenlét

    • termékéletgörbe szakasza:

      • bevezetésnél: mindegyik használata fontos

      • növekedésnél: kommunikációs eszközök szerepe csökken, kereslet saját hajtóereje -> szájreklám

      • érettségnél: mindegy, mert mindegyik hatékonysága jó

      • hanyatlásnál: értékesítés-ösztönzés,

• eredmények mérése:

  • mérni kell a terv hatását a célközönségre -> hány ember ismerte meg, próbálta ki, volt vele megelégedve

  • reklám hatásának, hatékonyságának vizsgálata -> eredményes-e, megtérül-e

23. Piackutatás az élelmiszer-iparban

Marketingkutatás, piackutatás:

• cél: marketingtevékenységgel kapcsolatos információk megszerzése, összegyűjtése, feldolgozása, értelmezése

• piackutatás: piaci jelenségek szervezett vizsgálata

• minden vállalkozás arra törekszik, hogy a legnagyobb biztonsággal hozza meg döntéseit, ehhez azonban több és megbízható információra van szükség

• piaci információk típusai: tények, vélemények, tervek, szokások, indítékok

• piaci döntést megalapozó információ alapkövetelményei:

  • relevancia, teljesség: az információk a vizsgált jelenségre vonatkozzanak, valamennyi fontos kérdésre választ adjanak

  • megbízhatóság: tükrözze a valóságot

  • időszerűség: aktuális legyen

Piackutatási módszerek csoportosítása:

• ökoszkópikus

• demoszkópikus

Ökoszkópikus piackutatás:

• szekunder vagy asztali piackutatás

• már meglévő társadalom- és gazdaságstatisztikai adatok rendszerezett gyűjtése, feldolgozás, elemzése a vállalkozás sajátos céljainak, igényeinek megfelelően

• előnyei:

  • idő takarítható meg: ha gyorsan jutunk információhoz, több időnk marad dönteni

  • munka és erőforrás takarítható meg

  • xxxx xxxxxxxxxxx meg

  • elképzelhető, hogy akik összegyűjtötték az adatokat, jobb munkát végeztek, mint amire a vállalkozás képes

  • primer vizsgálat hipotéziseinek megalkotásakor támaszkodni lehet az adatokra

• hátrányai:

  • az adatokat más gyűjtötte össze -> nem biztos, hogy pontosan olyan információk állnak rendelkezésre, amelyekre szükség van

  • az adatok esetleg már nem időszerűek

  • az adatokat lehet, hogy olyan célcsoporttól vagy vállalattól gyűjtötték, amelyek nem tartoznak a célcsoportba

  • az adatok nem eléggé megbízhatóak -> részben alkalmasak

• 2 információs bázis:

  • belső ismeretforrások: vállalkozáson belüli, ezzel kell kezdeni

  • külső ismeretforrások: akkor érdemes alkalmazni, ha a belső források már kimerültek

Demoszkópikus piackutatás:

• primer vagy terepi piackutatás

• közvetlenül gyűjt információkat

• előnye: alkalmazkodik a vállalat igényeihez

• hátránya: költséges

• 2 csoport: kvantitatív, kvalitatív kutatás

Kvantitatív kutatás:

• megkérdezéses vizsgálatok előkészítése és végrehajtása

• célja: matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával ismereteket szerezni a piaci szereplők viselkedéséről

• olyan mintavételi és értékelési technikák alkalmazása, amelyek adott valószínűségi szinten képesek megbízhatónak tekinthető, statisztikailag igazolható becsléseket adni -> reprezentativitásra, véletlen tömegjelenségek elemzésére törekvés

• megkérdezés:

  • leggyakrabban alkalmazott

  • kérdések irányulhatnak: tényekre, véleményekre, szándékokra, indítékokra

  • lépései:

    • mintavétel:

      • helyessége, pontossága kihat az eredményre

      • alapsokaság meghatározása -> dönteni a mintavételi módszerről, a minta nagyságáról

      • el kell dönteni, hogy a vizsgálat kikre terjedjen ki

      • lehet: önkényes, kvóta szerinti, hólabda, egyszerű véletlen, rétegezett mintavétel

    • kérdőívszerkesztés:

      • terjedelme és bonyolultsága attól függ, hogy milyen formában lépünk kapcsolatba a megkérdezettekkel

      • többféle skálán mérhetjük:

        • nominális skála: a vizsgált változókhoz tetszőleges elvek szerint számértékeket rendelünk

        • ordinális skála: nagyság szerinti sorrendbe rendezzük a vizsgált tényezőket

        • intervallumskála: a vizsgált objektumot olyan skálán kíséreljük elhelyezni, amely minimális és maximális értéke ismert

        • arányskála: relatív alappontokhoz viszonyított különbségek kifejezésére alkalmas és segítségével abszolút értékben is összehasonlíthatók a vizsgált tényezők

      • válaszlehetőségek szerint beszélhetünk:

        • nyílt kérdésről: szabad válaszadás, sajátszavakkal, nehéz értékelni

        • zárt kérdésről: előre meghatározott válaszlehetőségek, egyszerű feldolgozni

• kérdőív szerkesztésének általános szabályai:

  • rövid, tömör

  • egyszerű megfogalmazás

  • szinonimák, bonyolult kifejezések mellőzése

  • egy kérdés csak egyetlen témára vonatkozzon

  • ne követeljünk meg túlzott emlékezőtehetséget

  • kérdések semleges megfogalmazása

  • logikai sorrend betartása

  • lélektani sorrend betartása ( a rázósabb kérdéseket a végén kell feltenni)

• kérdőív szerkesztésének speciális szabályai:

  • kitöltés név és cím nélkül

  • egyszerű megválaszolhatóság

  • kísérőlevél

  • válaszboríték

  • kérdező neve, címe

  • kérdező saját benyomásai

• próbakérdezés: ellenőrizni kell, hogy a feltett kérdések megválaszolhatók-e -> véglegesítés

• primer információk feldolgozása:

  • a kérdőíveket kódolni kell a válaszadók statisztikai adatai szerint

  • válaszokat is kódolni kell:

    • kvantitatív válaszok: azonos mértékegység és időszak

    • kvalitatív válaszok: számok visszakódolása

    • nyílt kérdés: kategorizálás

• feldolgozás:

  • egyenes feldolgozás: a válaszokat független változók szerint csoportosítjuk

  • keresztfeldolgozás: új összefüggések feltárására törekszünk -> egyes kérdésekre adott válaszok szembe állítása egy másik véleményeloszlással

• piackutatási jelentés

Kvalitatív kutatás:

• leggyakrabban alkalmazott módszerei: megfigyelés, megkérdezés, kísérlet -> először megfigyelés -> hipotézis felállítása -> megkérdezéssel, kísérlettel megerősítés

• megfigyelés:

  • résztvevő megfigyelés: megfigyelő aktívan részt vesznem résztvevő megfigyelés: csak megfigyeli a viselkedéseket

  • hátrány: költséges és a reprezentativitáshoz nagy megfigyelésszám szükséges

  • lehet:

    • természetes vagy mesterséges környezetben

    • nyilvánosan vagy rejtett módon

    • strukturált (eladók fogyasztói magatartást befolyásoló tevékenysége) vagy strukturálatlan (fogyasztók bolton belüli mozgása) módon

• mélyinterjú:

  • egy fogyasztót kérdezünk, véleményét részletesen feltárjuk, értékeljük

  • ha a vizsgált téma személyesebb és a válaszadó nem szívesen válaszol más jelenlétében

• fókuszcsoport interjú:

  • viszonylag kevés, 3-12 személy egyidejű bevonása

  • moderátor: vezeti a vitát

  • 1-3 óra

  • bemutatkozás, szabályismertetés

  • különböző termékötletek vizsgálata, fogyasztók értékrendjének feltárása, viselkedés tanulmányozása

• szótársítás: bizonyos szavakból milyen fogalmakra asszociál

24. Munkaerőgazdálkodás az élelmiszer-iparban

Emberi erőforrás:

• kiemelkedő jelentősége van -> hozzáadott értét képzése

• általános tulajdonságai:

  • adott kapacitással és teljesítménykínálattal rendelkezik

  • megszerzésük a piacon keresztül történik

  • árát a keresleti és kínálati viszonyok befolyásolják

• speciális tulajdonságai:

  • tartós

  • nem raktározható

  • innovatív

  • döntéseket hoz

  • nem tulajdona a vállalatnak

Humánerőforrás-menedzsment:

• munkaerő: termelő-szolgáltató szervezeteknél alkalmazott munkavállalók munkavégzéséhez szükséges szellemi és fizikai képességeik, szakismeretük, szaktudásuk és munkamegosztásban elfoglalt helyük szerinti strukturált összessége

• munkavállaló: természetes személy, szerződést köt a termelő-szolgáltató szervezettel -> díjazás ellenében a szervezet részére munkát végez

• dolgozó ember: önálló cselekvésre képes, célirányos

• dolgozók a következőket várják el:

  • tisztességes munkabér

  • folyamatos alkalmazás

  • ésszerű munkaidő, rugalmas beosztás

  • önmegvalósítás lehetősége

  • megbecsülés

• munkáltató célja: feladatok ellátására megfelelő ember keresése, akinek anyagi és nem anyagi jellegű ellenszolgáltatást nyújt

• feladata:

  • munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatásának előmozdítása

  • bér- és jövedelemgazdálkodás

  • munkaügyi kapcsolatok gondozása

• legfőbb célkitűzés: a szükséges munkafeladatokat a legmegfelelőbb emberek hatékonyan lássák el <- külső és belső feltételek befolyásolják

• külső feltételek: munkaerőpiac: kereslet és kínálat találkozása egyensúlya befolyásolja egyik vagy másik fél esélyeit

• belső hatások: a feladatok igényeinek elemzésével határozhatók meg a munkaerővel szembeni követelmények -> teljesítményértékelés, bérezés alapja

Munkaerő-szükséglet meghatározása:

• termelés normaóra-szükséglete alapján:

  • ismerni kell a termék normaóra-szükségletét (N), a termelés mennyiségét (V), az átlagos teljesítményszázalékot (T) és az egy fő által teljesítendő órák számát (I) -> dolgozók létszáma (Ln)

  • 

  • egy fő által teljesítendő órák száma:

naptári napok

- munkaszüneti napok

törvényes munkanapok

- egész napos kiesés

ledolgozható munkanapok

- törtnapi kiesések

ledolgozható munkaórák

• globális létszámszükséglet és szakmai összetételének számítása

• termelőberendezések kiszolgálási normái alapján: gépbeállítók, gépkezelők létszáma számítható

• ellátandó munkahelyek alapján: olyan területen, ahol a munkás tevékenysége nem közvetlenül a gyártási folyamattal, hanem meghatározott helyen tartózkodással, ügyelet teljesítésével függ össze

• munkakör tervezése, szabályozása:

  • munkakör: vállalati feladatok egy munkavállalóra lebontott része

  • ki? mit? hol? hogyan? mikor? kivel? miért? mennyiért?

• nullbázisú tervezés:

  • abból indul ki, hogy elvileg milyen létszám lenne szükséges

  • ezután meg kell határozni, hogy ebből mennyit fedez a munkaerő-állomány

  • le kell vonni a becsülhető létszámcsökkenést és hozzá kell adni az esetleges növelő tényezőket

  • egybe kell vetni a munkaerő-szükséglet nagyságával

  • ha eltérés van -> elbocsátás vagy átképzés

• idénymunka, részmunkaidős foglalkoztatás: hullámzó munkaerőigény

Létszám:

munkajogi létszám

- munkából meghatározott okok miatt távollévők

+ munkajogi állományi létszámba nem, de statisztikai állományi létszámba tartozók

statisztikai állományi létszám

- egésznap és törtnap hiányzások

dolgozói létszám

Létszámmutatók:

Munkaerőfelvétel:

• toborzás: alkalmas jelentkezőket próbálunk a betöltendő állásokra megnyerni -> hirdetés, intézmények felkérése, ügynökségek igénybe vétele, jelentkezők válogatása, alkalmazottak által javasol külső személyek figyelembevétele

• kiválasztás: emberek alkalmasságának felmérése -> jelentkezési lapok, elbeszélgetés, tesztek

• felvétel

• beillesztés

Elbocsátás:

• munkáltató vagy munkavállaló kezdeményezése is lehet

• létszámleépítés: több munkavállalót érinthet

• okai:

  • téves volt a kiválasztás, alkalmatlan

  • csökkent a munkaerő-szükséglet

  • műszaki fejlesztés

  • összeszűkül a piac

  • tartalékok feltárása

Munkaerő foglalkoztatása, fejlesztése:

• vállalat alapvető célja: emberi erőforrás minél jobb hasznosítása

• célszerű figyelembe venni a munkavállalók igényeit, elvárásait -> jó munkahelyi légkör

• jellegzetes irányok:

  • munkakör gazdagítása

  • munkarend rugalmassá tétele

  • munkarotáció lehetőségének biztosítása

  • munkafeltételek javítása

• fejlesztés: képzés, továbbképzés, átképzés

• minden alkalmazottnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges képzettséggel

• teljesítményértékelés: alkalmazottak értékelése -> előléptetés, béremelés, anyagi juttatás

• karriertervezés: vezető munkakörnél, munkakör betöltésének belső utánpótlásai lehetőségeit vizsgálja, előrelépési útvonalat határoz meg

• egészségvédelmi és biztonsági feladatok:

  • biztonság javítása

  • munkavédelmi oktatás

  • előírások betartása, betartatása (biztonsági, egészségvédelmi)

  • balesetek kivizsgálása

  • egészségvédelmi programok készítése

Bérgazdálkodás:

• a pénz a legfontosabb motivációs eszköz -> méltányos bér- és fizetési rendszer kialakítása

• szükség lehet munkakör-értékelő módszerekre -> munkafajták relatív értéke meghatározható

• bérezési rendszer alkotóelemei:

  • motiváció: állandóan bővülő szükségletek kielégítése révén áruba bocsátja munkaerejét

  • személyi jellegű kifizetés:

    • munkabér:

      • alapbér: bértarifa határozza meg

      • bérpótlék: általánostól eltérő munkafeltételek vagy meghatározott időre szóló vezetői megbízások alapján

      • prémium, jutalom: előírt teljesítmény elérése alapján

      • kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre jár

      • lehet: időbér vagy teljesítménybér

    • személyi jellegű egyéb kifizetések: pl. utazási hozzájárulás

• munkakör-értékelés:

  • munkakör-értékelési rendszerrel meghatározzák a különböző munkakörök rangsorát -> kereseti arányokat alakítanak ki -> bértarifarendszer kialakítása

  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

  • bértételek lehetnek: fix összeg, minimum, sávok

• ösztönzési rendszerek:

  • beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere:

    • anyagi ösztönzés

    • teljesítménykövetelmény előírásával határozzák meg, hogy az ösztönzés mire irányuljon

  • vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere:

    • belső egységek (gyáregységek) vállalati célokra orientált ösztönzése

    • középpontjában mutatószámok állnak -> teljesítmény mérhető

  • vezetők ösztönzési rendszere:

    • a vezetők jobban befolyásolják a cég eredményességét

    • ösztönzési csomag:

      • alapbér: általában magas

      • kiegészítő ösztönzők: rövid és hosszú távúak

      • juttatások: szolgálati kocsi, bónusz

Bérgazdálkodási mutatók:

Létszámhatékonysági mutatók:

Érdekképviselet:

• munkavállaló és munkáltató között kialakuló konfliktusok feloldására

• érdekegyeztetés: a vezetőség és a munkavállalók szempontjainak kölcsönös figyelembe vétele -> munkavégzés körülményeire, díjazásra vonatkozó megállapodások kialakításának segítése

• Érdekegyeztető Tanács: országos fórum, munkavállaló, munkaadó és a kormány képviselteti magát

• ágazati fórum: elsősorban bérezési, juttatási kérdésekkel foglalkozik

• területi fórum: foglalkoztatási problémákkal foglalkozik

• érdekképviselet: szakszervezetek:

  • vezetés és szakszervezet közötti érdekegyeztetés eredménye: kollektív szerződés: hosszabb távra szóló megállapodás -> munkaviszonyból származó jogok, kötelezettségek, ezek szabályozásának, teljesítésének, ezzel kapcsolatos eljárások és a kapcsolatrendszer szabályozása

  • Munka Törvénykönyve: „részvételi jogokat” biztosít a munkavállalók számára munkaügy terén -> üzemi tanács és üzemi megbízott gyakorolja

  • üzemi tanács: ahol a munkavállalók száma > 50, együttműködési és véleményezési jog

  • üzemi megbízott: 15 < munkavállalók száma > 51