AEGON TOTÁL

Vagyonbiztosítási Szabályzat

Érvényes: 2006.09.01.

VAR 2006/1

TARTALOM

VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA 5

1. A biztosítási szerzôdés alanyai 5

1.1 Szerzôdô 5

1.2 Biztosított 5

1.3 Biztosító 5

2. A biztosítási szerzôdés létrejötte 5

3. A biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya 5

3.1 A kockázatviselés kezdete 5

3.2 A biztosítás tartama 5

4. A biztosítási szerzôdés területi hatálya 6

5. A biztosítás díja 6

6. A biztosítási felülvizsgálata, módosítása 6

7. Díjkedvezmény 6

8. Pótdíjfizetés 6

9. A Biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 6

10. A biztosítási szerzôdés megszûnése, megszüntetése 7

10.1 Díjnemﬁzetés 7

10.2 Érdekmúlás, lehetetlenülés 7

10.3 Lejárat 7

10.4 A biztosítási szerzôdés felmondása 7

10.5 Elévülés 7

11. A Biztosított kárbejelentési kötelezettsége 7

12. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége 8

13. Önrészesedés 8

14. A biztosítással nem fedezett káresemények, kizárások 8

15. A Biztosító mentesülése 8

16. Egyéb rendelkezések 9

17. Vegyes rendelkezések 9

AEGON TOTÁL VAGYONBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 11

I. FEJEZET: VAGYONBIZTOSÍTÁS 11

1. Biztosított veszélyek és károk 11

1.1 Biztosítási események 11

1.2 Általános kizárások és korlátozások 11

1.3 A biztosítási fedezet nem terjed ki arra a kárra, amely 12

1.4 Korlátozások 12

2. Biztosított vagyontárgyak 13

2.1 Saját vagyontárgyak 13

2.2 Idegen vagyontárgyak 13

2.3 Nem biztosított vagyontárgyak 13

3. Biztosítási összeg 14

4. A Biztosító szolgáltatása 14

5. Biztosítási eseményekhez kapcsolóódó költségtérítések 15

II. FEJEZET: GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 15

6. Biztosítási események 15

6.1 Biztosítási események 15

6.2 Általános kizárások, korlátok 15

7. Biztosított vagyontárgyak 16

8. Biztosítási összeg 16

9. A Biztosító szolgáltatása 16

10. Kárbejelentési kötelezettség 17

III. FEJEZET: ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSÁNAK

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 17

11. Biztosítási események 17

11.1 Biztosítási események 17

11.2 Általános kizárások, korlátozások 17

11.3 Betöréses lopás, rablás 18

12. Biztosított vagyontárgyak 18

13. Biztosítási összeg 18

14. A Biztosító szolgáltatása 19

15. Kárbejelentési kötelezettség 19

IV. FEJEZET: ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 19

16. Biztosítási események 19

17. Üzleti nyereség és költségek 20

18. Üzemszünet tartama, alulbiztosítás 21

19. A térítés terjedelme 21

20. Könyvvizsgálói kötelezettség 21

21. Díjelszámolás 21

22. A Biztosított kötelezettsége kár esetén 21

23. Kárenyhítési kötelezettségek 21

24. A szakértôi megállapítások tartalma 21

ZÁRADÉKOK 22

1. sz. záradék:

Betöréses lopás és rablás 22

Mellékletek 22

I. sz. melléklet:

Védelmi osztályok megnevezése 22

II. sz. melléklet:

Elektronikai jelzôrendszerek 23

III. sz. melléklet:

Mechanikai védelmek 25

IV. sz. melléklet:

Vagyontárgyak szállítási szabályai 27

V. sz. melléklet:

Pénz- és páncélszekrények követelményei 27

2. sz. záradék:

Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése 28

3. sz. záradék:

Kármentességi engedmény 29

4. sz. záradék:

Tartamengedmény 30

VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés alapján – az egyes biztosítási elemek különös feltételeiben meghatározott mértékig, módon és esetekben

– a Biztosító vállalja a kockázatokat és a szabályzatokban rögzített kizárások, mentesülések és korlátozások ﬁgyelembevételével megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események

a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös Feltételek, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI

1.1 Szerzôdô

A Szerzôdô az a jogi vagy természetes személy, aki az ajánlatot megtette, a kötvényen, biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel. A Szerzôdô teljesíti a díjﬁzetési kötelezettséget, ô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és a Biztosított tájékoztatására.

AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdést csak olyan jogi személy, jogi személynek nem minôsülô gazdálkodó vagy egyéb szervezet köthet, amely a biztosításra felajánlott vagyontárgy(ak) megóvásában érdekelt, vagy aki ilyen érdekelt javára köti meg azt.

A Szerzôdô és a Biztosító biztosítási szerzôdésben rögzíti a vagyonbiztosításra vonatkozó feltételeket.

1.2 Biztosított

A biztosított vagyontárgy(ak) tulajdonosa, vagy igazolt használója, valamint aki a vagyontárgy megóvásában egyébként érdekelt. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzôdés teljes idôbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

A vagyonbiztosítási szerzôdés alapján Biztosított lehet a szerzôdésben (kötvényben) név szerint feltüntetett:

• természetes vagy jogi személy;

• a gazdálkodó szervezet (Ptk 685.§.c.pont).

1.3 Biztosító

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1 A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, a Biztosító jogosult az ajánlatot képviselôje vagy

– különösen alkuszi közvetítés esetén – meghatározott

szervezeti egysége részére történt átadásától számított 15 napos határidôn belül elbírálni.

A biztosítási szerzôdés más személyre a Biztosító hozzájárulása nélkül nem ruházható át.

A biztosított vagyontárgy(ak)ra biztosítási érdek nélkül létrejött szerzôdés jogszabályba ütközik, ezért ilyen esetben az egész szerzôdés, illetve annak az érintett vagyontárgy(ak)ra vonatkozó része – létrejöttének idôpontjára visszamenô hatállyal – semmis.

Biztosítási érdek nélküli szerzôdésnek minôsül, ha más jogi vagy természetes személy (pl. magánszemély) a biztosított vagy biztosítani kívánt vagyontárgy tulajdonosa és a biztosítási érdekeltség nem igazolható egyértelmûen.

2.2 A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot 15 napos kockázatelbírálási határidôn belül elfogadja.

A Biztosító a szerzôdésrôl kötvényt állít ki, melyet

a Szerzôdônek megküld. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, a Biztosító a Szerzôdôt az eltérésrôl írásban tájékoztatta, és a Szerzôdô az eltérést 15 napon belül nem kifogásolja,

a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ha a Biztosító a Szerzôdôt nem tájékoztatta a lényeges eltérésrôl, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre. Ha a Szerzôdô az eltérést nem fogadja el és errôl 15 napon belül írásban értesíti a Biztosítót, a szerzôdés nem jön létre.

2.3 A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Szerzôdô ajánlatára

a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselôje részére történt átadása napjára visszamenô hatállyal jön létre,

az ajánlattal egyezô tartalommal.

2.4 Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

Az addig beﬁzetett biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a Biztosító kamatok nélkül visszaﬁzeti.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBELI HATÁLYA

3.1 A kockázatviselés kezdete

3.1.1 A biztosítási szerzôdés kockázatviselési kezdete a Szerzôdô által beﬁzetett elsô biztosítási díjrészlet Biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0.00 órája, vagy a díjhalasztás megadását követô nap 0.00 óra, ha az elsô díj megﬁzetésére vonatkozóan díjﬁzetési halasztásban állapodnak meg, vagy

a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött, vagy késôbb létrejön.

3.1.2 A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettôl eltérô idôpontjában is. A kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a kötvény is tartalmazza, de az elôzô pontnál késôbbi idôpontra csak várakozási idô kikötésével, vagy a Biztosított érdekében kerülhet sor.

3.2 A biztosítás tartama

3.2.1 A biztosítási szerzôdés – az ajánlaton, kötvényen rögzített ellenkezô megállapodás hiányában – határozatlan tartamú.

3.2.2 Határozatlan tartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási idôszak kezdete az ajánlaton

és a kötvényen is megjelölt nap.

A biztosítási évforduló a biztosítási szerzôdésben meghatározott idôpont.

3.2.3 A Felek megállapodhatnak abban, hogy Szerzôdô legfeljebb 3 évre lemond a szerzôdés felmondásának jogáról.

Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton és a kötvényben is rögzítik. A Szerzôdô által a tartam lejárta elôtt történô felmondás esetén Szerzôdô köteles a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben, a felmondás napján visszaﬁzetni a Biztosító részére.

3.2.4 Határozott idôtartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôszak a szerzôdésben meghatározott idôtartam.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1 A szerzôdés területi hatálya az ajánlatban és a kötvényen is megjelölt telephely.

4.2 A szerzôdés azonban ettôl eltérô területi hatályt is tartalmazhat a Különös Feltételekben meghatározott egyes biztosítási elemeknél, vagy a biztosítási ajánlatban, kötvényben.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

5.1 A biztosítás díja a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási idôszakra (évre) vonatkozik és elôre megilleti a Biztosítót.

5.2 Az éves biztosítási díj összegét, a díjﬁzetés módját

és a díjﬁzetés gyakoriságát az ajánlat és a kötvény eltérôen is tartalmazhatja.

5.3 A biztosítás díjának esedékesség szerinti mértékét és elszámolását a Biztosító által kiállított számviteli bizonylat(ok) szerinti elszámolás tartalmazza.

5.4 Határozatlan idôtartamú szerzôdés esetében a felek havi, negyedéves, féléves részletﬁzetésben vagy éves díjﬁzetésben is megállapodhatnak. A díjrészletek elmaradása – egyéb megállapodás hiányában – a teljes éves díjat esedékessé teszi.

A Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal elôre egyeztetett díjﬁzetési módon legkésôbb az esedékesség idôpontjában megﬁzetni.

A díjﬁzetés elmaradása a Biztosító kockázatviselésének és a biztosítási szerzôdésnek a megszûnését vonja maga után.

A Biztosító „Számviteli bizonylat”-ot készít és továbbít a Szerzôdô/Biztosított számára, elôsegítve ezzel a szerzôdés szerinti pontos díjﬁzetést. Az 1992. évi LXXIV. T43. törvény 43.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a számlaadási kötelezettséget a Biztosító a Számviteli bizonylattal teljesíti.

A biztosítási díj megﬁzetése a Biztosító kockázatviselésének feltétele. A bizonylat hiánya nem mentesíti a Szerzôdôt/ Biztosítottat ﬁzetési kötelezettsége alól.

Díjﬁzetés hiányában a biztosítás az elsô elmaradt érvényes díjrészlet esedékességétôl számított 30 nap elteltével megszûnik, ha a hátralékos díjat bármely okból addig nem ﬁzették meg.

5.5 A biztosítási díjat a kockázatviselés utolsó napjáig meg kell ﬁzetni, ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szûnik meg, akkor a teljes biztosítási idôszakra.

5.6 Az elsô díj a biztosítási szerzôdés létrejöttének napján esedékes, kivéve, ha a felek halasztott elsô díjﬁzetésben állapodtak meg. Ebben az esetben a biztosítások elsô díját az ajánlaton/díjhalasztási megállapodásban megjelölt határidôig kell megﬁzetni.

5.7 Minden további folytatólagos díj, illetve díjrészlet annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre az vonatkozik.

5.8 A Biztosító díj iránti igényét a biztosítási szolgáltatással szemben is érvényesítheti, a térítés összegébôl levonhatja.

6. A BIZTOSÍTÁS FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA

Biztosító jogosult arra, hogy a szolgáltatást befolyásoló tényezôk változásával a biztosítási díj és az önrészesedés módosítására javaslatot tegyen a következô biztosítási évre vonatkozó hatállyal. A módosítás történhet

szerzôdésenként – a teljes biztosított vagyonra vonatkoztatva

– és vagyoncsoportonként a kockázati körülmények függvényében, akár eltérô mértékben is.

6.1 A módosított díjról és önrészesedésrôl szóló értesítést a Biztosító a biztosítási évforduló elôtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerzôdônek.

6.2 Ha a Szerzôdô a Biztosító szerzôdésmódosítási javaslatát a fentiek szerint írásban nem utasítja el, vagy a biztosítási szerzôdést nem mondja fel, a módosítás elfogadottnak minôsül. Amennyiben a visszautasítás évforduló elôtt 45 nappal nem érkezik meg a Biztosítóhoz a szerzôdést a

szabályzatban foglaltaknak megfelelôen közös megegyezéssel megszûntnek kell tekinteni. A megszûnés napja megegyezik az évforduló napjával.

Amennyiben a Szerzôdô/Biztosított a szerzôdésmódosítási javaslatot nem fogadja el, akkor a Biztosító írásban, legkésôbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen – élhet felmondási jogával.

7. DÍJKEDVEZMÉNY

A Biztosító üzleti kedvezményt nyújthat, melynek mértékét, elszámolásának módját és esedékességét az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

8. PÓTDÍJFIZETÉS

A Biztosító jogosult pótdíjat meghatározni, mértékét és alkalmazásának körülményeit az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

9. A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS

VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

9.1 A Szerzôdô és a Biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

9.2 A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a

Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

9.3 Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Biztosítottat a Szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden változásról.

9.4 Az adatok valóságtartalmáért a Szerzôdô és a Biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

9.5 A Szerzôdô (Biztosított) köteles a biztosítás vállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak a változás bekövetkezését követô 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak:

a) a Szerzôdô és Biztosított lakhelyének, székhelyének változása,

b) a kockázatviselési hely(ek) címének megváltozása,

c) Szerzôdô/Biztosított bankszámlaszámának változása,

d) új kockázatviselési hely fedezetbevételi igénye,

e) a biztosítási összegek bármely vagyoncsoportban történô változása,

f ) a telephelyen folytatott tevékenység megváltozása,

g) a telephely vagyonvédelmének megváltoz(tat)ása,

h) a környezô területeken folytatott tevékenységek megváltozása,

i) bekövetkezett biztosítási esemény.

9.6 A 9.5 pontokban meghatározott adatok változása esetén a Biztosítónak jogában áll a módosítás végrehajtásával egyidejûleg a biztosítási díjat vagy a kockázatvállalást

a változásnak megfelelôen módosítani, vagy amennyiben a megváltozott kockázatot nem vállalhatja, a szerzôdést

15 napon belül 30 napra felmondani.

9.7 A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy

az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre

a biztosítási esemény bekövetkeztében.

10. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

10.1 Díjnemfizetés

10.1.1 A biztosítási díj, illetve díjrészlet esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével (respíró idpôszak) a biztosítási szerzôdés és ezzel együtt a Biztosító kockázatviselése is megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem ﬁzették meg, vagy a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg. A Biztosító kockázatviselése megszûnésének idôpontja a díjjal rendezett idôszakot követô 30. napot követô nap 0. órája.

10.1.2 Amennyiben a Biztosító és a Szerzôdô a biztosítási szerzôdés megkötésekor az elsô díjra vonatkozóan díjﬁzetési halasztásban nem állapodott meg, a Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követô 30. napon szûnik meg, amennyiben

az elsô díjat addig nem ﬁzették meg. Amennyiben az ajánlaton ettôl eltérô díjﬁzetési halasztásban állapodtak meg a felek, akkor a szerzôdés megszûnésének idôpontjára az ajánlaton/ díjhalasztásban feltüntetett határidô irányadó.

Díjﬁzetési hátralék esetén, de még a kockázatviselés idején belül bekövetkezô károk térítési összegébôl a Biztosító

a hátralékos díj összegét levonhatja, ha a szolgáltatás teljesítésének idôpontjáig az elsô díjrészlet nem került beﬁzetésre.

A díj kockázatviselési idôn túli késedelmes beﬁzetése vagy a szolgáltatás összegébôl történô levonása a megszûnt szerzôdést és a Biztosító kockázatviselését nem lépteti újból hatályba.

10.1.3 A szerzôdés megszûnését követô 60. napon belül az elmaradt díjak egyidejû megﬁzetése és a Biztosító szemléjének elvégzése esetén a felek a szerzôdést közös megállapodással, az eredeti tartalommal ismét hatályba léptethetik (reaktiválás). Az újra hatályba léptetés, és az elmaradt díj utólagos megﬁzetése esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése arra az idôszakra, amely a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezés idôpontja között telt el. A feleknek meg kell állapodniuk az újra érvénybe helyezés idôpontjában is.

10.2 Érdekmúlás, lehetetlenülés

Érdekmúlás címén megszûnik a szerzôdés:

10.2.1 A biztosítási esemény napján, ha a biztosított vagyontárgyak megsemmisülnek (eltûnnek).

10.2.2 A vagyontárgy(ak) tulajdonjogában bekövetkezett változás miatti érdekmúlás esetén, a változás idôpontjában.

10.2.3 A Biztosítót a díj érdekmúlás miatti megszûnés esetén a kockázatviselés utolsó napjáig megilleti.

10.2.2 A fentiek szerint a 10.2.1 pont esetében a Biztosítót

– szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj, azaz az addig kiegyenlítetlen díjat jogosult a szolgáltatás összegébôl levonni. A 10.2.2 pontban foglalt esetben a kockázatviselés utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót a díj, az azt követô idôszakra esetlegesen elôre beﬁzetett díjat a Biztosító a közlést követô 15 napon belül a Szerzôdônek, vagy az ajánlaton szereplô díjvisszatérítésre jogosultnak visszautalja.

10.3 Lejárat

Határozott tartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôtartam lejártával a szerzôdés megszûnik minden biztosított vagyontárgyra akkor is, ha a díjﬁzetés folytatódna, ilyenkor a túlﬁzetés a vonatkozó kérelem beérkezését követô 15 napon belül a Szerzôdô részére visszajár.

10.4 A biztosítási szerzôdés felmondása

A határozatlan idôtartamú biztosítási szerzôdést a biztosítási év végére bármely fél írásban felmondhatja. Felmondás esetén a fél nyilatkozatának az évfordulót megelôzôen 30 nappal kell a másik félhez megérkezni.

10.5 Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl, illetve a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt elévülnek.

11. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

11.1 A biztosítási eseményt a legrövidebb idôn, de legkésôbb a tudomásszerzéstôl számított 2 munkanapon belül be kell

jelenteni a Biztosítónak és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentést minden esetben írásban is rögzíteni kell.

11.2 A tûz- vagy robbanáskárt a tûzrendészeti hatóságnál,

a betöréses lopás-, rablás- és rongáláskárt pedig a rendôrségen is be kell jelenteni.

11.3 A Biztosított a kárfelvételig, legkésôbb azonban a bejelentéstôl számított öt nap elteltéig köteles a sérült vagyontárgy(ak)at, illetve szükség szerint a helyszínt változatlan állapotban tartani, azon csak annyiban változtathat, amennyi a kárenyhítéshez szükséges.

11.4 A Biztosítottnak a kárigény elbírálásához a következô igazoló iratokat kell a Biztosítónak bemutatnia:

• szabálysértési vagy büntetôeljárás esetén a jogerôs határozatot, ítéletet,

• lopáskár esetén a rendôrségi feljelentés igazolását, továbbá a nyomozást megszüntetô jogerôs határozatot, igazolást,

• tûz- vagy robbanáskár esetén az elsôfokú tûzrendészeti hatóság bizonyítványát,

• minden egyéb iratot, amely a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükséges,

• nyilatkozatot az aktuális káreseménnyel kapcsolatos ÁFA-visszatérítési jogosultságról.

11.5 A Biztosító nem köteles helytállni annyiban, amennyiben a Biztosított késve, vagy nem tett eleget jelen feltételekben szereplô bejelentési kötelezettségének, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

11.6 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megkerült, a Biztosított köteles e tényt a tudomásszerzéstôl számított 2 munkanapon belül jelenteni a Biztosítónak,

a bejelentés elmulasztása a szolgáltatás visszaﬁzetésén túl a késedelmi kamat és a felmerült egyéb költségek visszaﬁzetésének kötelezettségével jár.

12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

A Biztosító csak a jelen biztosítási szerzôdés hatálya alatt, és a szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.

12.1 A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült vagyontárgy(ak)at a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat, azok jellegét és mértékét rögzíteni.

12.2 A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 15. napon esedékes. Ha a Biztosított a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni (11.4 pont szerint), úgy a 15 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

12.3 Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg,

a kárösszeg a nyomozást megszüntetô vagy felfüggesztô jogerôs határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez való megérkezését, vagy a lopáskárt igazoló vádemelésrôl való értesülést követô 15. napon esedékes.

12.4 Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a Biztosítónak visszaﬁzetni a kárösszeget,

illetôleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével – csak az egyébként meglévô kockázati elemek alapján térítendô

– csökkentett összegét.

12.5 A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi ﬁzetôeszközben téríti meg. Külföldi ﬁzetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

12.6 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült ÁFA megtérítésére, ha azt a Biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti.

13. ÖNRÉSZESEDÉS

13.1. A Biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként a Különös Feltételekben meghatározottak szerint önrészesedés levonásával kerül kiﬁzetésre, azaz az ajánlaton vállalt önrészesedés összegét a kárból biztosítási eseményenként

a Biztosított maga viseli.

13.2 Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

14. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK, KIZÁRÁSOK

14.1 A Biztosító kockázatviselése egyetlen biztosítási elem esetén sem terjed ki az olyan károkra, amelyek:

• háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorizmussal, biológiai, vegyi fegyverekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással közvetlen, vagy közvetett okozati összefüggésbe hozhatóan,

• sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében,

• környezetszennyezés hatására következtek be.

14.2 Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek az egyes biztosítási elemek Különös Feltételeinél felsorolt kizárások szerint nem fedezett káresemények következtében keletkeztek.

15. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

15.1 Mentesül a Biztosító a vállalt kockázatok körébe tartozó károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy azt a Biztosított, a Szerzôdô, velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, illetôleg a Biztosított vagy a Szerzôdô gazdálkodó szervezet vezetôje, a biztosított vagyontárgy

kezelésével megbízott alkalmazottja, vagy megbízottja, tagja, illetôleg szerve jogellenesen és szándékosan – különösen, ha a Szerzôdô vagy a Biztosított által elkövetett szándékos bûncselekmény, vagy annak kísérlete során – vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Szándékosan okozottnak tekinthetôk az említett esetek akkor is, ha annak eredményét a Szerzôdô, vagy a Biztosított nem kívánta, de abba belenyugodott.

a) Jelen szabályzat alapján súlyosan gondatlanul okozottnak minôsül a kár, különösen, ha:

• a tûzvédelmi elôírásokat súlyosan megsértették,

• a telephelyen a szükséges hatósági engedély(ek) nélkül, vagy azokban meg nem engedett tevékenység(ek)et folytattak és ez a kár

bekövetkezésével részben vagy egészben összefüggésbe hozható,

• a károkozó alkoholos befolyásoltság, vagy egyéb tudatmódosító szerek hatása alatt állt, és ez közvetlen kapcsolatba hozható a kár keletkezésével,

• a káresemény bekövetkezésével összefüggésben

a Szerzôdôt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született.

b) További korlátozások az egyes biztosítási elemeknél találhatók.

c) Ezeket a szabályokat a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. Nem téríti meg a Biztosító a kárnak azt a részét, amely a Biztosított kárenyhítési vagy kármegelôzési kötelezettségének elmulasztása miatt jelentkezik vagy arra vezethetô vissza és kellôen gondos eljárás esetén megelôzhetô, kiküszöbölhetô, vagy csökkenthetô lett volna.

15.2 Ha a Biztosított a közlési-, változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja és az a kockázat elvállalása szempontjából egyébként jelentôs, továbbá az elhallgatott körülmény

a kár bekövetkezésénél részben vagy egészben közrehatott, a Biztosító ﬁzetési kötelezettsége nem áll be.

16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1 Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

16.2 A kiﬁzetett térítési összeg, a tényleges károkozótól történô visszakövetelésének érdekében, vagy ezen lehetôség vizsgálatához és elbírálásához a Biztosított köteles megadni minden ésszerû segítséget, felhatalmazást és hozzájárulást a Biztosító számára.

17. VEGYES RENDELKEZÉSEK

17.1 A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

17.2 A Biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a Szerzôdô és a Biztosított aláírásával elfogadott A28 jelû,

„Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” okirat ﬁgyelembevételével kezeli.

17.3 Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô,

– a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes Ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

• Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a törvényben meghatározott célokból, az

egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezeli, a hozzájárulást az ajánlat aláírásával egyidejûleg megadottnak kell tekinteni.

• A Biztosító Ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy a törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az Ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a Biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

• A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

17.4 A Biztosító Ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény illetve az Ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

• a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

• a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

• büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

• a törvénybe foglalt esetekben az adóhatósággal,

• a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

• a Biztosítóval, a Biztosításközvetítôvel,

a Szaktanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, Független Biztosításközvetítô vagy Szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat-körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

• a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

• az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

• a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

• a Viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a Kockázatvállaló Biztosítókkal,

• az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

• a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal,

a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

• a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

– a pénzmosás bûncselekményével kapcsolatba hozható.

17.5 Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve

a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

17.6 Az ajánlat aláírásával a Szerzôdô/Biztosított felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a Biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a Biztosító számára

a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

17.7 Ha a Szerzôdô/Biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelôorvosokat nem

menti fel, de a szerzôdés létrejött, úgy a Biztosító annyiban mentesül a ﬁzetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Biztosító neve: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Társasági formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság Székhelyének állama: Magyar Köztársaság

Biztosító székhelye és címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Panasziroda címe: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda

1813 Budapest, Pf.: 245.

Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A jogosult panasszal fordulhat a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez, a PSZÁF-hoz, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Békéltetô Testülethez, illetve a – számára nem megfelelô – biztosítói döntés ellen bírói út igénybevételére van lehetôség.

Kárbejelentés, ügyintézés: Telefon: 000-00-00

Fax: 000-00-00

AEGON TOTÁL VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. FEJEZET: VAGYONBIZTOSÍTÁS

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban,

a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTOTT VESZÉLYEK ÉS KÁROK

1.1 Biztosítási események

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi és idôbeli hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított vagyontárgyakban a Biztosított személyének

(és/vagy képviselôjének, alkalmazottjának, tagjának vagy megbízottjának) akaratán kívül, tôle függetlenül fellépô, véletlen, váratlan, elôre nem látható, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé és a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva.

A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerzôdés alapján egy biztosítási eseménynek minôsül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkezô, azonos típusú vagy jellegû károsító körülmény, esemény miatt bekövetkezô károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Több káreseménynek minôsül, ha

• ugyanazon kockázatviselési helyen, azonos idôben de több okból bekövetkezô kár is történik és/vagy

• ugyanazon károsító körülmény több kockázatviselési helyen is okoz kárt.

1.2 Általános kizárások és korlátozások

Nem fedezi a biztosítás biztosítási esemény hiánya miatt:

1. a szerzôdésben megjelölt önrészesedést, melyet

a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles; ha egy káresemény következtében több vagyontárgy is károsodik, akkor a Biztosítottnak a károsodott vagyoncsoportok közül a legmagasabb egyedi önrésszel rendelkezô tárgyak önrészesedését kell viselnie;

2. háborús cselekmények (hadiüzenettel vagy anélkül), invázió, megszállás, polgári vagy katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, lázadás, sztrájk, szabotázs, munkás kizárás, zavargás, polgári

engedetlenség, katonai vagy népfelkelés, ostromállapot, fosztogatás, polgárháború, belsô zavargások, a hatalom katonai vagy más jogtalan úton történô megragadása, terrorcselekmények által okozott károkat;

3. hatósági intézkedés, rendelkezés, állami szervek általi elkobzás, kisajátítás, lefoglalás miatti károkat;

4. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat;

5. a nukleáris energia, tüzelôanyag (hulladék), elôállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat;

6. rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteséget, eltûnést, elvesztést vagy leltárhiányt, pénztárhiányt, a leltár készítése során elkövetett számolási hibát, információ tisztázatlan körülmények közötti elvesztését, rossz iktatását, illetve alkalmazását, lopást, dolog vagy személy elleni erôszak nélküli eltulajdonítást;

Vitás/nem egyértelmû esetben a hatósági iratban/ bizonyítványban foglalt minôsítés az irányadó.

7. a természetes és mesterséges környezet szennyezésébôl eredô károk;

8. sikkasztás, hûtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károkat;

9. a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági elôírások be nem tartása, részbeni vagy

teljes ﬁgyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövetkezô károkat,

10. csôvezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlô, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségét, valamint az ezek miatt bekövetkezô egyéb károkat (pl. hûtôfolyadékok, kenôanyagok kimaradása miatti károkat,

a többletfogyasztás miatti egyéb költségeket és díjakat);

11. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethetô ok miatt keletkezett károkat;

Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkezô ki nem zárt károkra.

12. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hô,

víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen formában jelentkezô károkat, amennyiben a kimaradást elôidézô ok

a kockázatviselési helyszínen kívül történt, valamint áram/feszültségingadozás miatti károkat;

13. gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás,

szín és/vagy íz és/vagy anyag-szerkezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az elôírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hômérséklet szélsôséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tûz miatti károkat;

Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkezô ki nem zárt károkra.

14. az olyan oxidációs vagy oxidációs jellegû egyéb kémiai folyamatok miatt bekövetkezô károkat és veszteségeket, amelyek

a) nem gyulladási hômérséklet hatására alakulnak ki és

b) önállóan nem terjedôképesek és

c) hô-, láng-, fény- és füsthatás együttes jelenléte nélkül következnek be;

15. rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelô- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tûz- és egyéb, hôhatással összefüggô kárait;

16. hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárokat, valamint a gátak védett oldalán bármely okból keletkezô fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett károkat;

Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és

az árvízvédelmi töltéseik közötti nyílt árterület; nyílt ártér az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér. A terület minôsítésének alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása.

17. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetôszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdôlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása miatti károkat;

Ezen pont szerinti kizárás nem vonatkozik a következôk miatt bekövetkezett eseményekre:

– árvíz,

– csôtörés,

– ismeretlen üreg beomlása.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet a lassú, folyamatos állagromlás, avulás formájában bekövetkezô károkra, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethetô ok miatt bekövetkezô károkra.

18. nyomás alatti tartályok, gôzkazánok, gôzturbinák, gôzmotorok, gôzgépek, csövek és lendítôkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadását, összeroppanását, megrepedését, felrobbanását (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítôk, nyomás-fokozók, gáztöltetû ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelô gépek, berendezések);

19. bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok törlése, elveszése, torzulása, bármely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak megváltozása (pl. számítógépvírus, erôs mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat;

20. programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk, illetve ezek pótlásának költségeit;

21. következményi károkat, a IV. fejezet szerinti üzemszüneti károk/veszteségek kivételével, amennyiben azokra a biztosítást kiterjesztették.

1.3 A biztosítási fedezet nem terjed ki arra a kárra, amely:

1. nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik;

2. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be;

3. egyértelmûen azonosítható, kívülrôl ható, fellépô károsodást elôidézô ok nélkül bekövetkezô, kizárólag

csak meghibásodás, mûködésképtelenség, rendeltetésszerû használatban bekövetkezô változás formájában áll elô vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik;

4. az építés, felújítás, bôvítés, átalakítás alatt álló épületekben, berendezésekben keletkezett, ha az részben vagy egészben az építési munkálatok vagy azok bármely kapcsolódó munkafolyamatának eredménye;

5. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minôsül szállításnak, vagyis megtérül az így keletkezett kár;

6. büntetôjellegû többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébôl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidôre kiﬁzetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség);

7. kedvezmények elvesztésébôl, késedelembôl vagy piacvesztésbôl adódott;

8. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja;

9. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elô;

10. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, elôzô kár(ok)ra kiﬁzetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;

11. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet;

12. készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának, eltûnésének, mások általi jogellenes felhasználásának következményeként keletkezett;

13. a talajban, vízminôségben, egyéb természeti környezetben következett be;

14. egészben vagy részben az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával, okozati összefüggésben következett be;

15. a jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással fedezett kár.

1.4 Korlátozások

1.4.1 Betöréses lopás, rablás

A Biztosító a hiány formájában elôálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

a) a telephelyen történt betöréses lopással, vagy

b) a telephely területén elkövetett rablással

rögzített védelmi rendszerektôl és térítési limitektôl eltérô megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben

az elôírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

– dolog elleni erôszakkal,

– a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

– a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával

behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövetô az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

1.4.2 Gépek, berendezések

A Biztosító, bármely gépben, berendezésben

a) a külsô hatás nélkül bekövetkezô mechanikus és/vagy elektromos meghibásodások, zavarok, törések miatti károknak és

b) a kezelôi hiba, ügyetlenség, túlterhelés miatti károknak

a biztosítási ajánlaton és a kötvényben meghatározott káreseményenkénti és éves térítési limit mértékéig teljesít kárkiﬁzetést.

Amennyiben az ajánlat és a kötvény más limitet nem tartalmaz, a jelen pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a térítés felsô határa káreseményenként és évente összesen 250.000 Ft, az önrészesedés a kár 20%-a, de legalább 10.000 Ft, mely összeg a kárkiﬁzetésbôl levonásra kerül.

A jelen pont szerinti káresemények bekövetkezése esetén a Biztosító a fentiek, valamint a jelen szabályzat II. és III. Fejezete, a Géptörés és az Elektromos és Elektronikus Berendezések Biztosításának Különös Feltételei alapján nyújt kártérítést.

1.4.3 Vandalizmus

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti és éves kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki az idegen személy általi szándékos vagy gondatlan, vandalizmus, rongálás jellegû károsodások helyreállítására.

A Biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti és éves limitje egyéb megállapodás hiányában 100.000 Ft. Ezen belül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása és a grafﬁtik által okozott károk, illetve a grafﬁtik eltávolításainak költsége káreseményenként és évente összesen 50.000 Ft-ban limitált.

Egyéb megállapodás hiányában jelen záradék tekintetében az önrészesedés káreseményenként 10.000 Ft, mely összeg

a kártérítés összegébôl levonásra kerül.

1.4.4 Szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti és éves térítési limit mértékéig,

az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyak, készletek, gépek, berendezések, eszközök természeti csapás miatt bekövetkezô kárainak helyreállítására, pótlására.

Természeti csapának minôsül jelen pont vonatkozásában: tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás.

Amennyiben az ajánlat és a kötvény más limitet nem tartalmaz, a jelen pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a térítés felsô határa káreseményenként és évente összesen 250.000 Ft, az önrészesedés a kár 20 %-a, de legalább 10.000 Ft, mely összeg a kárkiﬁzetésbôl levonásra kerül.

2. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak az alábbiak szerint:

2.1 Saját vagyontárgyak

a) Tárgyi eszközök:

• épületek, építmények, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel és burkolatokkal;

• mûszaki berendezések, gépek, jármûvek;

• egyéb berendezések, felszerelések;

• beruházások.

b) Készletek

• anyagok;

• áruk;

• befejezetlen termelés, félkész termékek;

• késztermékek;

• egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök;

c) Pénz- és értékkészlet

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által megfelelônek minôsített pénz- vagy páncélszekrényben tartott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak, a tároló minôsítésének megfelelô értékhatárig.

2.2 Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, a Biztosítottnál nyilvántartásba vannak véve, és amelyekért a Biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

Idegen vagyontárgy károsodása esetén, ha a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége bekövetkezik, a Biztosító szolgáltatására a tulajdonos jogosult, kivéve, ha a követelést másra engedményezte. A károsodott vagyontárgy tulajdonosa és más jogosultak egymással szemben fennálló eseteges elszámolási kötelezettségbôl származó további jogvitában

a Biztosító nem dönthet.

2.3 Nem biztosított vagyontárgyak

a) hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítô eszközök, csekkek, értékpapírok;

b) iratok (okirat, kézirat, stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok;

c) lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésû szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek;

d) immateriális javak;

e) elszámolások, számlák, adósbizonylatok, követelések;

f) mûtárgyak, bélyegek, ékszerek, drágakövek, nemesfémek, rúdarany/rúdezüst, szôrmék, mindenféle mûalkotás, festmények, rajzok, régiségek, metszetek, szobrok,

iparmûvészeti tárgyak és hangszerek (ezen vagyontárgyak külön megállapodás alapján fedezetbe vehetôk);

g) forgalmi engedélyhez kötött jármûvek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik, vasúti mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a Biztosított telephelyén kívül elhelyezkedô szállító és elosztó vezetékek

h) pénzautomaták és pénznyerô játékautomaták tartalmukkal vagy anélkül;

i) földterület, telek, természetes vagy mesterséges álló- és folyóvizek;

j) föld alatti bányák, külfejtések és a földben található ásványok, földmunkák költségei;

k) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és mûtárgyak, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, átereszek, csatornák, árkok, vasúti pályák és töltések, víztározók, kutak;

l) szállítmányok, ideiglenes vagy közbensô raktározás alatt álló vagyontárgyak;

m) szabadban tárolt vagy elhelyezett bármely vagyontárgy (külön megállapodás alapján, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölve biztosíthatók);

n) állatok, növények.

o) bármilyen szellemi, inmateriális termék (pl. program, szoftver, stb.)

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a Szerzôdô (Biztosított) határozza meg és a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre.

A Biztosító kockázatvállalása fennállhat

a) a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatárig;

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig;

A biztosítási összeget új értéken (újrabeszerzési áron, utánpótlási új értéken) kell meghatározni. A jelen szerzôdés szerinti új érték a biztosított vagyontárggyal azonos minôségû, mûszaki értékû és kapacitású vagyontárgy beszerzési költsége, amely költségbe beleértendôk a szállítási költségek, illetékek és vámok, és amennyiben felmerülnek, a szerelési költségek is a szerzôdéskötés idôpontjában.

A biztosítási összeg a Biztosított tevékenységének

a mindenkori adótörvény szerinti besorolása szerint kell, hogy tartalmazza az általános forgalmi adót.

Ha a biztosítási összeg kisebb, mint a tényleges új érték (alulbiztosítás), úgy a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik a pótlási költséghez. Az alulbiztosítás tényét a szerzôdés minden egyes tételére külön-külön kell megállapítani.

Nem új értéken (pl. bruttó vagy nettó könyv szerinti értéken, mûszaki avult értéken) történô biztosítási összegre csak külön megállapodás alapján köthetô biztosítás. Ilyen esetekben

a kártérítés összege a vagyontárgyak új értékének

és a biztosítási összegének arányában kerül meghatározásra és kiﬁzetésre. Egyéb megállapodás vagy közösen megállapított kártérítési limit hiányában a Biztosító szolgáltatásának

felsô határa a biztosítási összeg.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

4.1 A Biztosító a károkat eseményenként és évenként

a szerzôdésben megjelölt felsô összeghatárig téríti meg

– a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben, – mindenkor ﬁgyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új értékének.

4.2 Ha a Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra.

4.3 A Biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idôszak biztosítási összegét csökkentik.

4.4 A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése elôtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak

a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a Biztosító kockázatviselése az adott biztosítási idôszak hátralévô részére megszûnik.

4.5 Ha a biztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez.

4.6 Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének ﬁgyelembe vételével.

4.7 A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegébôl az értékesíthetô, illetve hasznosítható maradványok értékét a Biztosító levonja.

4.8 Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi.

4.9 Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés.

4.10 Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor

a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a térítés összegét.

4.11 Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridôpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridôponti befejezési árak, illetve elôállítási vagy építési költségek ﬁgyelembevételével.

4.12 A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett

– a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelô – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi

eszköznek minôsülô vagyontárgyakat) a Biztosító káridôponti értéken téríti meg.

Káridôponti érték az az összeg, amelynek megﬁzetése ellenében a Biztosított azonos használati értékû, mûszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege.

4.13 Termelésbôl kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a nettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét.

4.14 Készletek, vásárolt anyagok és egy évnél rövidebb élettartamú eszközök térítése igazolt eredeti beszerzési, de maximum

a káridôponti beszerzési értéken történik.

4.15 Nem a Biztosított tulajdonát képezô (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

4.16 Saját elôállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig,

de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

4.17 A Biztosított tulajdonát képezô egyéb vagyontárgyak, prototípusok, minták, modellek csak abban az esetben minôsülnek biztosított vagyontárgynak, ha azokat tételes megjelöléssel (azonosításra alkalmas adattal és biztosítási összeggel) külön listán biztosították, térítésük a külön listán feladott biztosítási összeg alapján, a károsodás mértékének ﬁgyelembe vételével történik.

4.18 A Biztosítottnál lévô, de nem az ô tulajdonát képezô, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerzôdésileg is átvett vagyontárgyak károsodása esetén:

– a javítással helyreállítható károknál az értékemelkedéssel csökkentett javítási költség;

– teljes megsemmisülés esetén a káridôponti érték kerül térítésre.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A Biztosító – a biztosítási összegen belül, az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-ig, több vagyoncsoportot érintô kár esetén pedig a teljes biztosítási összeg 20%-ig – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következôk szerint:

5.1 A biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a Biztosítottat terhelô – romeltakarítás költségeit;

5.2 A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, állványozással,

az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer- kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;

5.3 A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a Biztosító elôzetes hozzájárulásával történt;

5.4 A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértôi költségeket.

5.5 A kárenyhítés körébe esô indokolt költségeket a Biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

5.6 A javítási és helyreállítási költségek nem tartalmazhatják a sürgôsségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülô anyagok, szerkezetek sürgôs szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

II. FEJEZET: GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL géptörésbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban,

a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL géptörésbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

Jelen géptörésbiztosítási fedezet elôfeltétele az AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés megkötése.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

6.1 Biztosítási események

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított gépekben, mûszaki eszközökben, váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva és javítást, helyreállítást, pótlást tesznek szükségessé. A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerzôdés a biztosított vagyontárgyakra csak sikeres beüzemelés, próbaüzem után lép életbe, függetlenül attól, hogy azok már üzemelnek vagy üzemeltek vagy üzemen kívül helyezett állapotban vannak, nagyjavítás vagy tisztítás céljából szétszerelés alatt állnak vagy ezen tevékenységek folynak rajtuk vagy a telephelyen belül mozgatják, áthelyezik azokat vagy egy ilyen áthelyezést követôen újratelepítik vagy szerelik azokat.

6.2 Általános kizárások, korlátok

Nem fedezi a biztosítás:

a) a szerzôdésben megjelölt önrészesedést, melyet

a Biztosított minden káreseménynél viselni köteles; ha egy káresemény következtében több vagyontárgy is károsodik, akkor a Biztosítottnak a károsodott részek közül a legmagasabb egyedi önrésszel rendelkezô vagyontárgy önrészesedését kell viselnie;

b) alapok és falazatok kárait, kivéve, ha a telephelyi géplistán speciﬁkálták;

c) olyan vagyontárgyak veszteségeit vagy kárait, amelyek használatuk jellegénél és/vagy természetüknél fogva gyorsan elhasználódó, gyakran cserélendô alkatrészek, pl. megmunkáló, alakító szerszámok, nyomóbélyegek, öntôminták, gravírozott hengerek, sajtoló kalapácsok, hôálló szigetelések, üvegbôl készült tárgyak, súrlódással mûködô alkatrészek, gépszíjak, gumiabroncsok, kötelek, huzalok, vezetékek, mûködéshez szükséges segédanyagok, mint pl. kenôanyagok, üzemanyagok, katalizátorok;

d) a folyamatos mûködés, használat közvetlen hatása miatt szükségessé vált javítás, vagy csere miatti veszteségeket vagy károkat, mint például kopás, korrózió, erózió, oxid- (salak, pernye) lerakódás, szennyezôdés, vagy egyéb

lerakódás, rozsdásodás, vagy karcolás bármely festett, polírozott felületen;

e) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek tûz, villámcsapás közvetlen hatása, vegyi folyamatból származó robbanás (kivéve a kazánokban bekövetkezô füstgázrobbanást), tûzoltás, vagy azzal kapcsolatos kár, illetve azt követô bontás, légijármû vagy bármilyen légi eszköz vagy alkatrészének lezuhanása, lopás, betöréses lopás vagy annak kísérlete, épület összeomlása, árvíz, belvíz, magas vízállás, földrengés, talajsüllyedés, földcsuszamlás, lavina, hurrikán, forgószél, vulkanikus tevékenység, vagy hasonló természeti katasztrófák miatt keletkeztek;

f) mûködtetô közegek, úgymint üzemanyagok, kemikáliák, katalizátorok, szûrôanyagok, hôközlô anyagok, tisztítóanyagok, kenô- és egyéb segédanyagok kárait;

g) vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépô, normálistól eltérô körülmények közötti üzemelés miatti károkat;

h) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyért egy szállító, szerzôdô vagy karbantartó felelôs akár szerzôdés, akár törvényi kötelezettség miatt;

i) olyan veszteségeket vagy károkat, amelynek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerzôdés hatályba lépésekor már létezett és amelyrôl a Szerzôdônek/ Biztosítottnak vagy képviselôjének tudomása volt,

vagy kellô körültekintéssel lehetett volna, akár a Biztosító tudomására hozták ezen hibákat vagy hiányosságokat, akár nem;

j) a következôkben felsoroltak bárminemû következményeit: háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyrôl való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévô vagy azok megbízásából tevékenykedô személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemû szándékos cselekedetei, összeesküvés, elkobzás, katonai célokra történô igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemû rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elô;

k) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyezôdés bárminemû következményeit;

l) alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha ezek a telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt;

m) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés miatti károkat;

o) tôkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellô idôben felhasználható tôke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement gépet;

p) késedelem, nem biztosított üzemszünet vagy ezek elhárítása, megelôzése miatt felmerülô vagy szükségessé váló költségeket, többlet költségeket

q) olyan gépek, berendezések, illetve alkatrészek károsodásait, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve gépek listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplô berendezés, illetve gép sérül;

r) bármilyen következményi vagy felelôsségi kárt, beleértve az üzemszünetelésbôl adódó károkat.

7. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetôvé tévô és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések az alábbiak szerint:

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak:

• gépek,

• gépi berendezések,

• jármûvek közül a munkagépként mûködô rendszámos jármûvek és a munkagépek,

• valamint az ajánlaton és a kötvényben tételesen megjelölt egyéb eszközök.

2. Bérelt, kölcsönvett, lízingbevett, kipróbálásra átvett, az 1. pontban felsorolt vagyontárgyak, amennyiben azokért a Biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

3. Nem biztosíthatók az 1. és a 2. pontokban felsoroltak közül:

• a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök, berendezések,

• légi jármûvek, személy és teherszállító jármûvek,

• mûszaki elhasználódás, vagy avultság miatt

a termelésbôl (üzemeltetésbôl) kivont gépi eszközök.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a Szerzôdô (Biztosított) határozza meg és a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre.

A Biztosító kockázatvállalása fennállhat

– a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatárig;

– az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig;

A biztosítási összeget új értéken (újrabeszerzési áron, utánpótlási új értéken) kell meghatározni. A jelen szerzôdés szerinti új érték a biztosított géppel vagy berendezéssel azonos minôségû és kapacitású vagyontárgy pótlási költsége, amely pótlási költségbe beleértendôk a szállítási költségek, illetékek és vámok, s amennyiben felmerülnek, a szerelési költségek is.

Ha a biztosítási összeg kisebb, mint az új érték, úgy

a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik az új értékhez. Az alulbiztosítás tényét a szerzôdés minden egyes tételére külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.

a kártérítés összege a vagyontárgyak új értékének és a biztosítási összegének arányában kerül meghatározásra és kiﬁzetésre. Egyéb megállapodás vagy közösen megállapított térítési limit hiányában a Biztosító szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

a) A biztosított saját vagyontárgyakat és az általa bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megôrzésre, tárolásra, javításra szerzôdéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak

körének megfelelô – idegen vagyontárgyak kárait a Biztosító káridôponti valóságos értéken téríti meg.

b) Ha a biztosítási összeg az új érték alapján meghatározott értéknél alacsonyabb, a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik az új érték szerint megállapított értékhez.

c) Részleges kár esetén a Biztosító – a biztosítottság mértékének ellenôrzésével és ﬁgyelembevételével

– megtéríti a károsodott gép, berendezés eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újraösszeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervízig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza.

Ha a helyreállítás a Biztosított telephelyén, illetve szervízében történik, úgy a Biztosító a helyreállításhoz szükséges és felhasznált anyagokat és az azzal kapcsolatos munkabéreket téríti, kiegészítve azt a rezsiköltségek igazoltan felmerült arányos részével.

Az ideiglenes javítások vagy helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik, illetve azok bizonyíthatóan

a további károsodás megelôzését vagy a bekövetkezett kár enyhítését szolgálják.

Ha a fent leírt javítási költségek elérik vagy meghaladják a károsodott gépnek vagy berendezésnek a káridôpont elôtti aktuális értékét, úgy a gépet vagy berendezést totálkárosnak kell tekinteni és a kárrendezést az alábbi

d) pont szerint kell lefolytatni.

Ha a helyreállítás utáni állapot eltér a káridôponti állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

Ha a helyreállítás vagy javítás mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban megnyilvánuló értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

d) A biztosított vagyontárgy totálkára esetén a Biztosító megtéríti a vagyontárgy káridôponti aktuális értékét, beleértve az átlagos szállítási és szerelési költséget, illetve vámokat, ha ezeket belefoglalták a biztosítási összegbe.

Az aktuális érték a vagyontárgy pótlási értékébôl számítandó, a káridôpontig kalkulált értékcsökkenés levonásával.

e) A Biztosító kifejezetten csak külön írásbeli megállapodásban rögzített mértékig térít többletköltséget túlórákra, vasárnapi, ünnepnapi és éjszakai munkákra, sürgôs és expressz szállítmányokra, valamint csak abban az esetben, ha ez kármegelôzési, kárenyhítési célokat szolgál és a Biztosító ezen munkákhoz írásbeli hozzájárulását adta.

f) Esetleges változások, kiegészítések, nagyjavítások és feljavítások költségeit ezen szerzôdés keretén belül a Biztosító nem téríti.

10. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles kár esetén:

a) a káresetet a Biztosítónak azonnal, de legfeljebb

a tudomásszerzést követô 48 órán belül bejelenteni,

b) minden lehetséges intézkedést megtenni a kár csökkentése érdekében és ezzel kapcsolatban a Biztosító utasításait elfogadni,

c) a Biztosítónak vagy annak megbízottjának lehetôvé tenni, hogy a kár okával, nagyságával kapcsolatban vizsgálatot folytasson,

d) kivánságra minden ezt a célt szolgáló információt írásban megadni,

e) az üzleti könyvekbe, leltárakba, mérlegekbe, egyéb dokumentumokba, valamint az építészeti, gépészeti, technológiai és tûzbiztonsági dokumentációkba betekintést biztosítani.

III. FEJEZET: ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött

AEGON TOTÁL Elektromos és Elektronikus Berendezés biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a biztosítás területi hatályán belül okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

Elektromos és Elektronikus Berendezés biztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat

és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

11. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

11.1 Biztosítási események

Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, elôre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkezô mindazon károk, amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetbôl kizárva. A kártérítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

11.2 Általános kizárások, korlátozások

Nem fedezi a biztosítás:

a) a szerzôdésben megjelölt önrészesedést, melyet

b) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyért egy szállító, szerzôdô vagy karbantartó felelôs akár szerzôdés, akár törvényi kötelezettség miatt;

c) olyan veszteségeket vagy károkat, amelynek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerzôdés hatályba lépésekor már létezett és amelyrôl a Biztosítottnak vagy képviselôjének tudomása volt, vagy lehetett volna kellô körültekintéssel, akár a Biztosító tudomására hozták ezen hibákat vagy hiányosságokat, akár nem;

d) olyan veszteségeket vagy károkat, amely a Biztosított vagy képviselôjének szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt keletkezett,

e) a következôkben felsoroltak bárminemû következményeit: háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyrôl való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévô vagy azok megbízásából tevékenykedô személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemû szándékos cselekedetei, összeesküvés, elkobzás, katonai célokra történô igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemû rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elô;

f) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – még ha idô elôtt következik is be –), továbbá vegyi-, hô-, mechanikus jellegû állandó hatások, így korrózió, vízkô vagy egyéb lerakódás, valamint tartós idôjárási hatások következtében keletkeztek,

g) anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek,

h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, ami csak esztétikai hibát jelent (lakk, zománc és karcolási károk stb.),

i) más módon megtérülnek a Biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerzôdés, stb.),

j) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyezôdés bárminemû következményeit;

k) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés miatti károkat;

l) tôkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellô idôben felhasználható tôke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement berendezést;

m) olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásait, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplô berendezés sérül;

n) bármilyen következményi vagy felelôsségi kárt, beleértve az üzemszünetelésbôl eredeô károkat is.

11.3 Betöréses lopás, rablás

A Biztosító a hiány formájában elôálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

– a telephelyen történt betöréses lopással, vagy

– a telephely területén elkövetett rablással

összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelô, a jelen Szabályzat 1. sz. záradékában rögzített kártérítési limitig terjed. A felek az 1. sz. záradékban rögzített védelmi rendszerektôl és térítési limitektôl eltérô megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az elôírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Egyedi megállapodással a biztosítási fedezet a telephelyen kívül bekövetkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra is kiterjeszthetô. A kiterjesztést a 2. sz. záradék tartalmazza.

– dolog elleni erôszakkal,

– a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

– a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával

behatolt és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltulajdonította.

12. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú elektromos, elektronikus berendezések az alábbiak szerint:

12.1 Saját tulajdonú vagyontárgyak

a) Számítástechnikai eszközök,

b) Irodatechnikai eszközök,

c) Híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

d) Akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítô és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítô és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

e) Automaták (játék- és áruautomaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévô pénzkészlet kivételével,

f) Orvosi mûszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, mûtôfelszerelések, fogorvosi mûszerek, diagnosztikai mûszerek stb.),

g) Egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

12.2. Bérelt, kölcsönvett, lízingbevett, kipróbálásra átvett,

a 12.1 pontban felsorolt vagyontárgyak, amennyiben azokért a Biztosított kártérítési felelôsséggel tartozik.

12.3 Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) ﬁlmek, raszterek, fóliák, textil- és mûanyagbevonatok, hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minôsülô anyagok,

b) adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan elôállított vagy tárolt szellemi termékek.

13. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeget a Szerzôdô (Biztosított) határozza meg és a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi ﬁzetôeszközben kerül rögzítésre.

A Biztosító kockázatvállalása fennállhat

a) a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatárig;

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

Ha a biztosítási összeg kisebb, mint a pótlási költség, úgy a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik a pótlási költséghez. Az alulbiztosítás tényét a szerzôdés minden egyes tételére külön-külön kell megállapítani.

14. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következôk szerint nyújt szolgáltatást:

a Biztosító káridôponti valóságos értéken téríti meg.

c) Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történô helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülô szét- és újraösszeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervízig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza.

Ha a javítási költségek elérik vagy meghaladják

a károsodott berendezésnek vagy eszköznek a káridôpont elôtti aktuális értékét, úgy a berendezést vagy eszközt totálkárosnak kell tekinteni és a kárrendezést az alábbi

d) pont szerint kell lefolytatni.

Ha a helyreállítás utáni állapot eltér a káridôponti állapottól, a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

d) A biztosított vagyontárgy totálkára esetén a Biztosító megtéríti a vagyontárgy káridôpont elôtti aktuális értékét, beleértve az átlagos szállítási és szerelési költséget, illetve vámokat, ha ezeket belefoglalták a biztosítási összegbe.

Az aktuális érték a vagyontárgy pótlási értékébôl számítandó, a káridôpontig kalkulált értékcsökkenés levonásával.

A Biztosító fentieken kívül megtéríti a totálkárt szenvedett vagyontárgy szétbontásának átlagos költségét, de ﬁgyelembe veszi a maradványértéket.

Esetleges változások, kiegészítések, nagyjavítások és feljavítások költségeit ezen szerzôdés keretén belül a Biztosító nem téríti.

15. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles kár esetén:

a) a káresetet a Biztosítónak azonnal, de legfeljebb

a tudomásszerzést követô 48 órán belül bejelenteni,

b) minden lehetséges intézkedést megtenni a kár csökkentése érdekében és ezzel kapcsolatban a Biztosító utasításait elfogadni,

c) a Biztosítónak vagy annak megbízottjának lehetôvé tenni, hogy a kár okával, nagyságával kapcsolatban vizsgálatot folytasson,

d) kivánságra minden ezt a célt szolgáló információt írásban megadni,

e) az üzleti könyvekbe, leltárakba, mérlegekbe, egyéb dokumentumokba, valamint az építészeti, gépészeti, technológiai és tûzbiztonsági dokumentációkba betekintést biztosítani.

IV. FEJEZET:

ÜZEMSZÜNET-BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerzôdô között létrejött AEGON TOTÁL üzemszünetbiztosítási szerzôdés alapján

– az egyes biztosítási elemek különös feltételeiben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerzôdés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító között AEGON TOTÁL üzemszünetbiztosítási szerzôdés jön létre, de csak annyiban nyernek

alkalmazást, amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

Jelen üzemszünetbiztosítási fedezet elôfeltétele az AEGON TOTÁL Vagyonbiztosítási szerzôdés megkötése.

16. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító jelen feltételek szerint térítést nyújt az I. fejezet (Vagyonbiztosítás Különös Feltételei) által fedezett események bekövetkezésébôl eredô üzemszüneti károkra.

A Biztosító az ajánlatban és a kötvényben rögzített megállapodás alapján kiterjesztheti az üzemszünet-biztosítási fedezetet a II. fejezet (Géptörés-biztosítás) szerinti események következtében fellépô üzemszüneti károkra is.

Üzemszüneti kárnak minôsül az elôbbiekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt fellépô bruttó nyereségcsökkenés, amely magában foglalja a biztosított üzem elmaradt üzleti nyereségét és folyó üzemi költségeit (állandó költségek), amelyek az üzem részleges vagy teljes üzemszünete alatt is terhelik a Biztosítottat.

16.1 Nem fedezi a biztosítás:

a) az olyan veszteségeket, amelyek a gazdálkodó szervezet egyéb okból történô szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb.);

A Biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt azonban arra a tartamra esô üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet a Vagyonbiztosítás Különös Feltételei által fedezett káresemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

b) azokat az üzemszüneti károkat, amelyek pénz, betétkönyvek, értékpapírok, okmányok, üzelti könyvek, egyéb iratok megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt következtek be;

c) azon károkat, amelyek vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépô, normálistól eltérô körülmények közötti üzemelés miatt következtek be;

d) egyéb okok miatt bekövetkezett kényszerû üzemszüneti veszteségeket (pl.: közüzemi szolgáltatás kimaradása stb.)

16.2 A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll fenn arra az idôszakra, amellyel az üzemszünet idôtartama az alábbiak miatt jelentôsen megnövekedett:

a) hatóság által elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom vagy korlátozás,

b) tönkrement, károsodott vagy elveszett vagyontárgyak elôállításához illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitel-fedezet) részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,

c) a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan és jelentôs késedelme vagy nem körültekintô, gondos szervezése.

Egyéb megállapodás hiányában a Biztosító az üzemszüneti veszteséget a tényleges üzemszünet tartamáig, de legfeljebb 12 hónapig fedezi (térítési idôszak) a káresemény bekövetkezésétôl számítva.

Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a felek által meghatározott és a biztosítási szerzôdésben rögzített idôn belül vagy összeg alatt (önrészesedés) merülnek fel.

A Biztosító a teljes üzemszüneti veszteségbôl levonja a szerzôdésben meghatározott önrészesedést, és az így csökkentett összeget ﬁzeti ki térítés címén.

17. ÜZLETI NYERESÉG ÉS KÖLTSÉGEK

17.1 A Biztosító fedezetet nyújt a biztosítási szerzôdés részletezôjében feltüntetett biztosítási összegek erejéig:

a) az üzem szünetelése miatt elmaradó üzleti nyereségre (a forgalmi adóval és különbözô nem normatív támogatásokkal csökkentett nettó nyereségre). Az elmaradó üzleti nyereség biztosítási összegét az elôzô év(ek) tényadatait, valamint a reális változások hatását ﬁgyelembe véve kell meghatározni. Alapját az elôzô évben kimutatott adózatlan nyereség képezi.

b) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kiﬁzetett személyi alapbérre és azok kapcsolódó közterheire. A vonatkozó biztosítási összeget

az alkalmazottaknak az elôzô naptári évben kiﬁzetett összmunkabér, költségként jelentkezô bérjellegû juttatások, valamint a beﬁzetett járulékok értékébôl kiindulva, a várható létszám- és bérfejlesztésre ﬁgyelemmel kell meghatározni.

c) Az anyag- és anyagjellegû költségek kivételével minden olyan egyéb költségre (általános költségek, fel nem osztott költségek), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik

a Biztosítottat.

Ilyenek:

– a kötelezôen ﬁzetendô kamatok,

– rendszeres és jogszabályon nyugvó ﬁzetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatt is be kell ﬁzetni és jogszabályon alapuló törlési lehetôség nincs. Ennek keretében térülnek

a közvetlen adók (forgalmi adó kivételével), a kötelezô biztosítási díjak, illetékek stb.

– olyan egyéb állandó kiadások, melyek a tevékenység szünetelése ellenére rendszeresen felmerülnek és teljesítésükre a gazdálkodó szervezet az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte elôtt létrejött szerzôdés alapján köteles. Ennek keretében kerülnek megtérítésre a bérleti-, elôﬁzetési-, használati és önkéntes biztosítási díjak, továbbá az üzletszerûen jelentkezô azon rezsiköltségek, amelyek nem

a helyreállítással állnak összefüggésben (pl. energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjármûvek üzemeltetése, fenntartási költségek stb.)

Nem tekinthetô rezsiköltségnek a kötbér, bírság, büntetôkamat, perköltség, illetve valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési kötelezettség.

– amortizáció

17.2 A 17.1 a)–c) pontok szerinti biztosítási összegeket

a Biztosított határozza meg a felsorolt veszteség-csoportokra külön-külön. Az egyes veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegeket a térítéskor egyenként vizsgálja

a Biztosító. Valamely csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének a hiányát.

17.3 A biztosítási összegek bármely idôpontban csökkenthetôk, növelésükhöz azonban a Biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg a bejelentés napjától érvényes, a biztosítási összeg növelésekor pedig attól a naptól, amikor a Biztosító megküldte írásos elfogadó nyilatkozatát.

A Biztosító a biztosítási összegek változásának arányában a biztosítási díjat módosíthatja.

17.4 Nem tartoznak a biztosítható költségek közé:

a) a nyers-, segéd- vagy üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra fordított kiadások, amelyek az üzemszünet után is felhasználásra kerülhetnek, vagy amennyiben azok nem az üzem fenntartásához szükségesek,

b) forgalmi adók, fogyasztási adók,

c) a szállítási költségek, amennyiben nem folyamatos szerzôdéses ﬁzetési kötelezettségeket képviselnek,

d) biztosítási, licenc- és feltalálói díjak azon része, amely a forgalomtól függ,

e) azon nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez vagy iparûzéshez, például

tôkebefektetésbôl, spekulációs és az ingatlanüzletekbôl származó nyereségek;

18. ÜZEMSZÜNET TARTAMA, ALULBIZTOSÍTÁS

18.1 A károk rendezésénél az üzemszünet tartama a bekövetkezett vagyonkár napjával kezdôdik és azzal az idôponttal végzôdik, amelyen az üzem kényszerû szüneteltetése megszûnik, legkésôbb azonban a térítési idôszak lejártával.

18.2 Ha a 17.1 a-c. pontokra megállapított biztosítási összeg idôarányos része kisebb, mint az azonos csoporton belül ténylegesen felmerült üzemszüneti veszteség, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az idôarányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez viszonyul.

18.3 Az alulbiztosítás tényét a 17.1 a-c. pontokban felsorolt pontokban a Biztosító egyenként vizsgálja.

19. A TÉRÍTÉS TERJEDELME

19.1 A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak az üzemszünet következtében az üzemszünet tartama alatt elmaradt üzleti nyereséget valamint a felmerülô üzleti költségeket (állandó költségek).

19.2 Csak azon állóeszközök értékcsökkenési leírásai térítendôk, amelyek a biztosított üzemhez tartoznak, az üzemszünet által közvetlenül érintettek, de a dologi kár nem terjed ki rájuk. Ezen feltétel nem vonatkozik a teljesen leírt állóeszközökre.

19.3 A munkabér címén csak a káresemény bekövetkezése elôtt már alkalmazásban álló munkavállalók részére ﬁzetendô munkabért téríti meg a Biztosító az üzemszünet tartama alatt.

19.4 Az alkalmazottak munkabére címén megállapításra kerülô térítési összeg kiszámításának alapja a társadalombiztosítási járulékﬁzetési kötelezettség számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járadék beﬁzetését igazoló lap.

19.5 A ﬁzetendô kamatok térítési összegének megállapítási alapja a hitelezôkkel megkötött hitelszerzôdés, amelyet a Biztosító részére be kell mutatni.

19.6 A jogszabályokon valamint szerzôdéseken nyugvó ﬁzetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kiﬁzetést tanusító nyugták és beﬁzetési lapok bemutatása.

Ha a kiﬁzetést tanusító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettségeket tanusítja, annak alapján a kár olyan arányban térítendô, ahogy az üzemszünet tartamára esô ﬁzetési kötelezettség a bizonylatolt idôszakhoz aránylik.

20. KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖTELEZETTSÉG

20.1 A Biztosított köteles az érvényben lévô számviteli szabályoknak megfelelô könyvelést vezetni, a költséghely szerinti ráfordításokat ellenôrizhetôvé tenni, a káreseményt megelôzô öt évrôl a leltárokat és mérlegeket biztos helyen megôrizni.

20.2 Kár esetén a Biztosított köteles a térítési összeg megállapításához szükséges okmányokat, valamint üzleti könyveit a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A Biztosító jogosult a Biztosított üzleti helyzetének megállapításához annak hitelintézeténél, egyéb szervezeteknél vagy hatóságoknál tájékozódni és információt beszerezni.

21. DÍJELSZÁMOLÁS

A biztosítási idôszak lejárata után a Biztosított (Szerzôdô) köteles a biztosítási összeg megállapításához szükséges tényleges adatokat a Biztosító ezirányú kérésétôl számított egy hónapon belül megadni.

A Biztosító az adatok beérkezése után a végleges díjelszámolást elvégzi.

Amennyiben az így megállapított díj meghaladja az elôzetesen kalkulált biztosítási díjat, a díjkülönbözet a Biztosító által kiállított díjelszámolás kézhezvételétôl számított 30 napon belül esedékes.

22. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE KÁR ESETÉN

A Biztosított köteles üzemszüneti kár esetén:

a) a káresetet a Biztosítónak azonnal bejelenteni,

b) minden lehetséges intézkedést megtenni az üzemszüneti kár csökkentése érdekében és ezzel kapcsolatban a Biztosító utasításait elfogadni,

c) a Biztosítónak vagy annak megbízottjának lehetôvé tenni, hogy a kár okával, nagyságával kapcsolatban vizsgálatot folytasson,

d) kívánságra minden ezt a célt szolgáló információt írásban megadni,

e) az üzleti könyvekbe, leltárakba, mérlegekbe, egyéb dokumentumokba, valamint az építészeti, gépészeti, technológiai és tûzbiztonsági dokumentációba betekintést biztosítani.

23. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

A Vállalkozások Általános Biztosítási Szabályzata

11. fejezetében foglalt kárenyhítési kötelezettségeken túlmenôen a Biztosított (Szerzôdô) köteles üzemszüneti intézkedési tervet kidolgozni és azt a Biztosítónak bemutatni.

24. A SZAKÉRTÔI MEGÁLLAPÍTÁSOK TARTALMA

A szakértôi jegyzôkönyvnek az Általános Biztosítási Szabályzat 11. pontjában foglaltakon túlmenôen tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelôzô üzleti évre,

b) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon eredményeirôl és költségeirôl, amelyeket az értékelési idôszak alatt üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és üzemi költségek),

c) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon ráfordításairól, amelyek az értékelési idôszak alatt az üzemszüneti kár következtében merülnek fel (nyereség és üzemi költségek).

ZÁRADÉKOK

1. sz. záradék: Betöréses lopás és rablás

A Biztosító szolgáltatása (térítésének káreseményenkénti felsô határa) a káresemény bekövetkeztének idôpontjában a kár helyszínén meglévô és a kár idôpontjában funkcióját hiánytalanul, hibátlanul teljesítô betörésvédelmi rendszereknek megfelelô, jelen záradékban rögzített térítési limitig terjed. A betörésvédelmi rendszer szintjét, mûködôképességének és káridôpontbeli mûködésének vizsgálatát a kárszemle során a Biztosító saját vagy megbízott szakértôi végzik.

A térítési limit meghatározása a behatolás helyszínének védelmi szintje alapján történik. Egyéb, a behatolással semmilyen összefüggésben nem lévô hely eltérô védelmi szintje a térítést nem befolyásolja.

A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása, vagy a megvalósult betöréses lopás közben a kár helyszínén maradt vagyontárgyakban elkövetett egyéb rongálási károk térítésének felsô határa a betöréses lopásra jelen záradékban meghatározott térítési limiten belül, legfeljebb a teljes limit 50%-a.

Védelmi Térítési limit az eltulajdonítás osztály jele és rongáláskárokra együttesen

I.–II.–III. biztosítási összeg IV. 100.000.000 Ft

V. 40.000.000 Ft

VI. 5.000.000 Ft

VII. 1.000.000 Ft

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése

II. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális elektronikai jelzôrendszer

III. sz. melléklet: Teljes körû, részleges és minimális mechanikai, ﬁzikai védelem

IV. sz. melléklet: Az I sz. melléklet B pontjában felsorolt

vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai

V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei

I. SZ. MELLÉKLET:

VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE

A) Gépek, mûszaki berendezések, általános használati tárgyak, lakás- és irodaberendezések, áruk, készletek (a „B” pontban felsorolt vagyontárgyak kivételével) biztosítása esetén

I. védelmi osztály:

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás,

• biztosító által minôsített rendszer,

• fegyveres ôrség,

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz.

II. védelmi osztály:

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, biztosító által minôsített rendszer,

• állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével),

• automatikus távjelzés a rendôrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyon-védelmi szakszolgálatnak.

III. védelmi osztály:

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• teljes körû elektronikai jelzôrendszer,

• rendszeres és dokumentált karbantartás,

• biztosító által minôsített rendszer.

IV. védelmi osztály:

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• részleges elektronikai jelzôrendszer,

• biztosító által minôsített rendszer.

V. védelmi osztály:

• teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelem,

• minimális elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály:

• részleges mechanikai, ﬁzikai védelem.

VII. védelmi osztály:

• minimális mechanikai, ﬁzikai védelem.

B) Készpénz, értékcikkek értékpapírok, nemesfém és drágakô tartalmú tárgyak (ezüst használati- és dísztárgyak kivételével) legalább VI. védelmi osztálynak megfelelô védettséggel ellátott helyiségben, kizárólag megfelelô MABISZ

minôsítéssel rendelkezô értéktárolóban tárolva, legfeljebb a minôsítési értékhatárig biztosítottak MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô értéktárolóban, illetve VII. védelmi osztály szerinti védelem esetén a kártérítés felsô határa 100.000 Ft.

II. SZ MELLÉKLET:

ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZEREK

Teljes körû elektronikai jelzôrendszer

1. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

• felületvédelem,

• térvédelem,

• tárgyvédelem,

• személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóelem teljes körû.

1.1. Teljes körû felületvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban ﬁgyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födémeket, padozatokat, és jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

1.2. Teljes körû térvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala(ka)t legalább csapdaszerûen ﬁgyeli.

1.3. Teljes körû tárgyvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek (stb.) esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed, páncélszekrényeknél fúrásérzékelést is észlel.

1.4. Teljes körû személyvédelem:

Az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak kitett személyt „felügyeli”.

2. A teljes körû elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali

– riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók,

• a központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• az élesítés csak külsô, minimum 6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett/felügyelt téren belül kell elhelyezni,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer összes részének állandó ôrzésére, ellenôrzésére az üzemeltetô által sem befolyásolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

• az üzembe helyezés csak teljes mûködôképesség és riasztásmentes állapotban legyen lehetséges,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a támadásjelzô részeknek állandóan élesben kell üzemelniük (0–24 órás üzemmód), lehetôség szerint csendesriasztást kell alkalmazni, távjelzéssel,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzôberendezés gyártója, szerelôje vagy karbantartója végezheti,

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang- fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer

a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg

a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel, a habbejuttatás ellen/késleltetésére rendelkezzen védelemmel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A teljes körû elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai:

Választható kezelési kombinációk
			1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
Kódkapcsoló
	kültéri	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
	beltéri	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
Belépési késleltetés
	van, max. 20 mp.	0	0	0	0	x	x	x	x	x	x	x	x
	nincs	x	x	x	x	0	0	0	0	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
	száma 6	x	0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0
	száma 5	0	x	x	0	0	x	x	0	0	0	0	0
	száma 4	0	0	0	x	0	0	0	0	x	x	x	x
Blokkzár		0	0	0	x	0	0	0	0	0	0	0	x
Kulcsos kapcsoló		0	x	0	0	0	x	0	0	x	0	x	0
Útvonalkövetés		0	0	0	0	0	0	x	0	x	x	0	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után		0	0	x	0	0	0	0	x	0	x	x	0

Példa: a 4. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/kültéri,

• belépési késleltetés nincs,

• a kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• blokkzár.

Részleges elektronikai jelzôrendszer

1. Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban teljes körû térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû (lásd: II. sz. melléklet

„I.” pont), és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Csapdaszerû a térvédelem, ha a jelzôrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendô terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli.

Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy

a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei

„árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával ﬁgyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyôn. Ablakon keresztül történô behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthetô, az elektronikai jelzôrendszer tehát csak részleges.)

2. A részleges elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali

– riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül

ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg

a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külsô, minimum

6 szám- vagy betûkombinációs kódkapcsolóval végezhetô,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére csak a szerviz és az üzemeltetô által közösen kikapcsolható jelzôvonalakat (szabotázs-vonalak) kell kiépíteni,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg

a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejû legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A részleges elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
		1	2	3	4	5	6	7
Kódkapcsoló
	kültéri	x	x	x	0	0	0	0
	beltéri	0	0	0	x	x	x	x
Belépési késleltetés
	van, max. 20 mp.	0	0	0	x	x	x	x
	nincs	x	x	x	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
	száma 5	x	0	0	x	0	0	0
	száma 4	0	x	x	0	x	x	x
Kulcsos kapcsoló		0	x	0	0	x	0	0
Útvonalkövetés		0	0	0	0	0	x	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után		0	0	x	0	0	0	x

Példa: az 5. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/beltéri,

• belépési késleltetés van (max. 20 másodperces),

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• kulcsos kapcsoló.

Minimális elektronikai jelzôrendszer

1. Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva. (Lásd II. sz. melléklet

„I.” pont)

2. A minimális elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelû, min. 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, és éles üzemmódban eltávolítása,

illetve megbontása esetén a jelzôvonalon adjon jelzést (riasztáshoz),

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a jelzô áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

a riasztást követôen ismételten kapcsoljon élesbe,

• a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

3. A minimális elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
		1	2	3	4
Kódkapcsoló
	kültéri	x	x	0	0
	beltéri	0	0	x	x
Belépési késleltetés
	van, max. 20 mp.	0	0	x	x
	nincs	x	x	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
	száma 4	x	0	x	0
Kulcsos kapcsoló		0	x	0	x

Példa: a 3. kezelési kombináció esetén

• kódkapcsoló elhelyezése: beltéri,

• belépési késleltetés van, max. 20 másodperc,

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4.

III. SZ. MELLÉKLET:

MECHANIKAI VÉDELMEK

Teljes körû mechanikai, fizikai védelem

1. Teljes körû a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A teljes körû mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es beosztású,

12 mm átmérôjû köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatoláskésleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó)körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtó és az ajtótok anyaga fém, keményfa vagy ezekkel támadhatóság szempontjából egyenértékû konstrukció,

• faanyag esetén az ajtólap legkevesebb 40 mm vastag és tömör legyen,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belül legyen,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve.

• a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• passzív zárként csak minôsített szerkezet fogadható el,

• biztonsági zárnak minôsül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációjú zár, amennyiben

a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10.000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,

• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen kell védeni,

• az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Részleges mechanikai, fizikai védelem

1. Részleges a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A részleges a mechanikai, ﬁzikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a 2 m-nél alacsonyabban levô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél

(vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású, pl. minôsített behatoláskésleltetô/gátló üveg, belsô leereszthetô rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérô min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (falazó)körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell

a tartószerkezethez erôsíteni,

• az ajtószerkezetek megerôsítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékûek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm

a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• biztonsági zárnak minôsül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációjú zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,

• bevésôzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerôsíteni, az ajtó külsô, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erôsíteni,

• fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû legyen,

• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Minimális mechanikai, fizikai védelem

Minimális a mechanikai, ﬁzikai védelem, ha a védendô/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, egyedi minôsített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betûjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetôségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, minimum 4 betû/szám kombinációs

biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretû, tömör téglafaléval azonos értékû.

IV. SZ. MELLÉKLET:

VAGYON-TÁRGYAK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott, az I. sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakô, valamint egyéb, a Biztosító által megnevezett vagyontárgyak) szállításával kapcsolatos kockázatok a következô vagyonvédelmi eszközök és biztonsági intézkedések megléte és alkalmazása esetén biztosíthatók:

a) 100.000 Ft biztosítási összegig:

• egy fô, tetszôleges módon,

b) 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• 2 fô, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával,

c) 500.000 Ft és 2.000.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• három fô (vagy két fô, ha az egyik fegyveres), riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevô technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival.

V. SZ. MELLÉKLET:

PÉNZ- ÉS PÁNCÉLSZEKRÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

A Mabisz minôsítés a mérvadó, de annak hiányában az alábbi követelmények teljesülése szükséges:

Tûzmentes pénzszekrény

Min. 50 mm térközû, hôszigetelô anyaggal kitöltött kettôs falú,

1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezbôl készült szerkezet. A hasonlóan kettôs falú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

Páncélszekrény

Min. 70 mm térközû, B–200 gyöngykavicsbeton vagy azzal egyenértékû szilárdságú és hôvezetôképességû anyaggal kitöltött kettôsfalú, min. 4 mm lemezvastagságú acéllemezbôl folyamatos hegesztéssel készített, min. 420 N/qmm szakítószilárdságú szerkezet.

Az ajtók illeszkedési tûrése max. 0,5 mm. Forgócsapjai belsô kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedô körmök a becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2–2 tolórudazattal történik, amelynek keresztmetszete min. a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa.

A tolórudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás fôzár és egy azonos kivitelû ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor a tûzmentes pénzszekrény kategóriába kell sorolni.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter jó minôségû betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén – ennek megfelelô minôségû.

Páncélszoba

25–40 mm vastag, sûrû vasalású, vasbeton falú terem, speciális páncélajtóval, mely 3–4 zárrendszerrel és 10–12 zárnyelvvel van ellátva.

Fogalommeghatározások

Bevésôzár

• az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenálló képességét számottevôen csökkenti

Blokkzár

• az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenôrzô elektromechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot

Értéktároló szekrény rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez, fémdübellel, 8000 KN lefeszítô erô ellen rögzítve

Faltrezor rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez rögzítve, minden oldalon min. 15 cm vastagságú B 280 minôségû betonba ágyazva

Felügyelt tér

• állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenôrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartózkodik

Útvonalkövetés

• az elektronikai jelzôrendszer beléptetô szolgáltatása, mely a beltérben elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelôegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki

Védelmi kör

• az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelôk összessége

Védelmi zóna

• rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetôvé

Zárásmélység

• teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza

ZÁRADÉKOK

2. sz. záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése

Jelen Záradék értelmében a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerzôdés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és külön megállapodásainak változatlan érvényessége mellett jelen

biztosítási szerzôdés értelmében a Biztosító kockázatviselése kiterjed a hordozható eszközökben a telephelyen kívül keletkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra az alábbiak szerint:

Lopáskárok:

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjármûben elhelyezett, biztosított (hordozható) vagyontárgy(ak)nak a gépjármû kívülrôl nem látható tárolórészébôl (csomagtartójából, rakodóterébôl, mely nem az utastér részét képezi) a gépjármû feltörésével történô eltulajdonítása miatti kárára.

Területi hatály: Magyarország területe, vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt terület.

Idôbeli hatály: munkanapokon reggel 6.00-tól este 22.00-ig. Eltérô idôpontban csak zárt, ôrzött parkolóhelyen (parkolóházban, zárt garázsban) érvényes a fedezet.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Betöréses lopás:

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi

tevékenységével összefüggésben lévô telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévô vagyonvédelem függvényében az 1. sz. záradék, vagy az ajánlat

és a kötvény tartalmazza.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Rablás:

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított hordozható vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén,

vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt területi hatállyal.

Önrészesedés: a kár 20 %-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és ﬁx összegû önrész – mindig a magasabb.

Mindhárom fenti esetben a kárkiﬁzetés alapfeltétele a szabályzat és az ajánlat, kötvény egyéb elôírásai mellett a rendôrségi feljelentés megtörténte.

ZÁRADÉKOK

3. sz. záradék: Kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási idôszakra megállapított díjból (éves díj, stb.) a biztosítási idôszak letelte után kármentességi engedményt ad a kötvényben meghatározott mértékben.

Az engedmény akkor illeti meg a Szerzôdôt, ha a biztosítási idôszak alatt nem történt biztosítási esemény, illetve a Biztosító nem nyújtott kártérítési szolgáltatást, és a Biztosított legkésôbb a biztosítási idôszak lejártát (biztosítási évfordulót) követô 30 napon belül benyújtja írásbeli nyilatkozatát, miszerint a biztosítási idôszak alatt káresemény nem történt, és ezen idôszakra vonatkozó kártérítési igénnyel a késôbbiekben sem él.

A Biztosító a Nyilatkozat kézhezvétele után az engedmény összegét a Szerzôdô kérésének megfelelôen a Szerzôdô számlájára átutalja, illetve a következô biztosítási díjrészletbôl jóváírja.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

ZÁRADÉKOK

4. sz. záradék: Tartamengedmény

Felek megállapodnak abban, hogy Szerzôdô a biztosítási szerzôdést a kockázatviselést követô, a szerzôdésben rögzített tartam

végéig felmondási jogával nem él. Ennek ellentételezéseképpen Biztosító vállalja, hogy amennyiben ezen idôszak alatt a Biztosított változásbejelentési kötelezettségét érintô változások nem történnek, a biztosítási szerzôdésben változtatásokat csak a Biztosított kérésére eszközöl. Amennyiben a biztosítás a Szerzôdô/Biztosított kezdeményezésére vagy hibájából a tartam vége elôtt megszûnik, Szerzôdô a teljes idôszakra megállapított tartamengedményt köteles visszaﬁzetni.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

Document Metadata

Table of Contents

AEGON TOTÁL

Document Metadata