Általános szerződési feltételek
Általános szerződési feltételek
Mezőgazdasági biztosítások
MEZŐGAZDASÁGI ÁLLATBIZTOSÍTÁSOK
HATÁLYOS 2019. 09. 27-től
AHE-11500/2
TARTALOMJEGYZÉK
1. Általános tudnivalók 5
2. Fogalmak 5
3. Általános rendelkezések 6
3.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) 6
3.2. A biztosítási szerződés alanyai 6
3.3. A biztosítási szerződés létrejötte 7
3.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye 7
3.4.1. Biztosítás tartama 7
3.4.2. Biztosítási évforduló 7
3.4.3. A biztosítási időszak 7
3.4.4. A kockázatviselés tartama és helye 7
4. A biztosított vagyontárgyak és költségek 7
5. zetfeltöltés, a túlbiztosítás és az önrészesedés 8
5.1. A biztosítási összeg meghatározása 8
5.2. Túlbiztosítás tilalma 8
5.3. Fedezetfeltöltés 8
5.4. Az önrészesedés 8
6. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 8
6.1. Általános kizárások 8
6.2. A többszörös biztosítás 9
7. A biztosítási díj 9
7.1. A biztosítási díj megállapítása 9
7.2. Értékkövetés (Adatközlés) 10
7.3. A díjfizetési kötelezettség 10
7.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 10
7.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 10
7.6. Részleges díjfizetés 11
8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 11
8.1. A közlési kötelezettség 11
8.2. A változás-bejelentési kötelezettség 11
8.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei 11
8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 12
9. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 12
9.1. Kármegelőzési kötelezettség 12
9.2. Kárenyhítési kötelezettség 12
10. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége 12
10.1. A bejelentési határidő 12
10.2. A bejelentés tartalma 13
10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 13
10.4. Állapot megőrzési kötelezettség 13
10.5. A kárfelmérés szabályai 13
11. A biztosító szolgáltatása 14
11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes 14
11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg 14
11.3. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig terjed 14
11.4. A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből totálkár esetén levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét 14
11.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye 14
11.6. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket a kötvényen megjelölt mértékig.
14
11.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt és azt számlával igazolták 14
11.8. Alulbiztosítás 14
11.9. 11.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje 14
12. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól 14
13. A biztosító megtérítési igénye 15
14. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei 15
14.1. Rendes felmondás 15
14.2. A biztosítási tartam eltelte 15
14.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 15
14.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása 15
14.5. A felek megállapodása 15
15. A szerződés módosítása 15
16. Egyéb rendelkezések 16
16.1. Elévülés 16
16.2. Az irányadó jog 16
17. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a korábban alkalmazott feltételektől 16
17.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól 16
17.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 16
17.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől 16
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk tár- saságunkat, valamint a vállalati vagyonbiztosítási termékeinkhez kapcsolódó általános biztosítási felté- teleket, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkozó általános magánjogi szabályokat maradéktalanul tartalmazzák.
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A Társaságunk ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befekte- téseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
A hatályos magánjogi szabályok értelmében a vállal- kozások között létrejött biztosítási szerződések tartal- ma a felek szerződési szabadságának körében sza- badon alakítható. A lényeges eltéréseket részletező rendelkezések teljes terjedelemben a 17. pontban (Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a koráb- ban alkalmazott feltételektől) találhatók.
A fentiekben tárgyaltak vonatkoznak a szerződő ható- ságokkal kötött vállalati kárbiztosítási szerződésekre is. A Ptk. fogalom meghatározása szerint szerződő hatóság a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérő akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ön által választott Mezőgazdasági állatbiztosítás szerződési rendelkezé- seit továbbra is az általános és az ahhoz szervesen kapcsolódó különös biztosítási feltételek együttesen tartalmazzák. Így a jelen - általános biztosítási feltéte- lekre vonatkozó ügyféltájékoztatás kiegészül az egyes vagyonbiztosítási kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételekkel, amelyek szintén magukban foglalják mindazon szabályokat, amely a jogszabály- ban előírt ügyfél-tájékoztatás értelmében szüksége- sek.
Az általános és a különös, valamint a kapcsolódó kiegészítő biztosítási feltételek valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok és függelékek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket (a továb- biakban: általános szerződési feltételek). Ezen általá- nos szerződési feltételeket az ügyféligényre szabott ajánlat (díjtájékoztató) egészíti ki és teszi teljessé a vállalkozások között létrejött kárbiztosítási szerződést.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozot- takra az általános biztosítási feltételek, míg a különös és kiegészítő biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös és kiegészítő biztosítási feltételek rendelkezé- sei az irányadók.
A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik – mind az általános, mind a különös és kiegészítő biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez eset- ben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.
2. FOGALMAK
Biztosítási szerződés
A biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak vala- mennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szer- ződési feltételek, és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) együttese értendő.
Vállalkozás
A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Állattartó
Az állatállomány tulajdonosa vagy az állatállomány megóvásában érdekelt más személy (bérlő, használó stb.), amely a hatályos számviteli és állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendel- kezik.
Forgalmi érték
- Tenyészállatoknál a számlákkal igazolt, három hónapnál nem régebbi, beszerzési ár (beleértve az importárat is), vagy a megelőző három hó- napban az üzem által értékesített állatok szám- lákkal igazolt, átlagos tenyészállat-értékesítési súly- vagy egyedenkénti átlagára,
- Hízóállatok esetén a területen működő, enge- déllyel rendelkező felvásárló szervezet által számlával igazolt, a káresemény időszakában al- kalmazott élőtömeg kilogrammonkénti ára,
Káresemény
Az általános és a különös biztosítási feltételek alkal- mazása során káresemény alatt a biztosítási esemény értendő.
Limit
a) Kártérítési limit
A biztosítási összegen belül a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének a felső határa egyes fe- dezetbe vont kockázatok vagy állatállományok tekintetében.
b) Kombinált limit
Több biztosított kockázatra, állatállományra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együtte- sen vonatkozó limit.
c) Szublimit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.
3. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)
3.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kocká- zatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
3.1.2. A biztosítási fedezet arra a kárra terjed ki, amelyhez vezető körülmények láncolatát kiváltó ok a biztosított kockázatra visszavezethető és nem hatott közre más olyan ok, amely a biztosítási szerződésben rögzített kockázatkizárásokban szerepel (proximate cause).
A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.
3.2. A biztosítási szerződés alanyai
3.2.1. A biztosítási szerződés keretében
a) Biztosító
Biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Felügyelet engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogo- sult.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbí- róság által jegyzett Cg. 00-00-000000
Adószáma: 10337587-4-44.
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nem- zeti Bank.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetke- ző biztosítási esemény esetén a szerződésben megha- tározott szolgáltatást teljesíteni.
b) Biztosított
Biztosított az az állattartó, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgáltatá- sára jogosult.
c) Szerződő fél
A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.
A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére a kárrende- zéshez kapcsolódó nyilatkozatok kivételével. A biztosí- tó jognyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi.
d) Együttbiztosított vagy társbiztosított
Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy, mely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alap- ján a biztosítási szerződésben meghatározott állatál- lomány vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig.
e) Biztosításközvetítő
A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkö- tésében közreműködő személy. Függő biztosításköz- vetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosí- tásközvetítő az alkusz.
A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül. A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyi- latkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetí- tőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
3.2.2. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizeté- sére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerző- déssel összefüggő nyilatkozatok megtételére. A bizto- sító nyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi. A szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói nyilatkozatokról és a biztosítási szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződő helyébe lépéséig a biztosítottat teljes körűen tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kárrendezés során a szerző- dőtől és a biztosítottól eltérő tartalmú nyilatkozat érkezik, akkor a biztosító a biztosított nyilatkozatát köteles figyelembe venni.
A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideért- ve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatá- lyos, ha az a biztosító tudomására jut.
3.2.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerző- désbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megil- lető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.
3.2.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - meg- téríteni.
3.3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számí- tott tizenöt (15) napig van kötve.
Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.
3.3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot (kötvényt) kiállítani.
3.3.3. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél aján- latától, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legké- sőbb tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a bizto- sítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény át- adásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerző- dés az ajánlat szerint jön létre.
3.3.4. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
3.4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye
3.4.1.Biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
A határozott tartamú szerződés minimális tartama 3 év, a felek azonban ettől eltérően is megállapodhat- nak.
3.4.2.Biztosítási évforduló
A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartal- mazza. Ha a felek másként nem állapodnak meg, akkor a biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap 1-je. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évfor- duló is ez a nap.
3.4.3.A biztosítási időszak
a) határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén egy (1) év,
b) határozott időre kötött biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási szerződés teljes tartama.
Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak. Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.
Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó és a napokban meghatáro- zott időtartam 0.00 órakor kezdődik.
3.4.4.A kockázatviselés tartama és helye
3.4.4.1. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatvise- lésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekö- vetkezett károkra terjed ki.
3.4.4.2. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
3.4.4.3. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.
3.4.4.4. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjá- ban nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázat- viselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik, kivéve, ha a biztosító valamely biztosítási eseményre vagy vagyontárgyra csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja a kocká- zatot. Ilyenkor a kockázatviselés a várakozási idő lejártát követő napon kezdődik.
A várakozási idő 15 nap, mely új szerződés kötése esetén a szerződés létrejöttét követő napon, a kocká- zatviselés tartama alatt újonnan telepített állatok esetén pedig a telepítést követő napon kezdődik. Az újonnan telepített állatoknak a várakozási időt karan- ténban kell eltölteniük.
3.4.4.5. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a bizto- sítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
3.4.4.6. A biztosító kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szer- ződés létrejött.
3.4.4.7. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott magyarországi kockázatviselési helye- ken (telephely) bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
4. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK ÉS KÖLTSÉGEK
4.1. Biztosítottak azok – a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható – állatállományok, költségek és veszteségek, melyekre a biztosítási szerződés biztosí- tási összeget tartalmaz.
4.2. A biztosítható és a biztosítási fedezetbe nem von- ható állatállományokat, költségeket és veszteségeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
4.3. A biztosítás csak az ajánlattételkor, illetőleg a szerződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.
4.4. A biztosítás csak az egyes állatfajok korcsoporton- ként és ivaronkénti teljes állományára köthető meg.
5. ZETFELTÖLTÉS, A TÚLBIZTOSÍTÁS ÉS AZ ÖNRÉSZESEDÉS
5.1. A biztosítási összeg meghatározása
5.1.1. A biztosított állatállományok, költségek és egyéb veszteségek biztosítási összegét a szerződő fél hatá- rozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára) és kockázatviselési he- lyenként.
A biztosítási összeg számításának alapja a forgalmi érték (a biztosítási szerződés részét képező adatköz- lőn: biztosítási érték).
A biztosított állatállományoknak, költségeknek és veszteségeknek a biztosítási időszakra vagy a biztosí- tási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét, valamint az ezek összegzésével meghatáro- zott teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.
5.1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének a felső határa. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezése- kor érvényes - a biztosítási szerződésben az adott állatállományokra vonatkozóan a károkozás időpont- ját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szer- ződés teljes tartamára meghatározott - biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.
5.1.3. A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a limit összegéig terjed.
5.1.4. Az egyes kockázatviselési helyekre és állatállo- mányokra illetve a biztosított költségekre megállapí- tott biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.
5.1.5. A biztosított költségek biztosítási összege a biz- tosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a külö- nös biztosítási feltételekben meghatározott költségek-
nek a szerződő fél által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.
5.1.6. A biztosítási összegek aktualizálása a szerződő fél kötelezettsége. A biztosítási összeg módosításával módosulhat a biztosítási díj.
5.2. Túlbiztosítás tilalma
A biztosított állatállományok biztosítási összege nem haladhatja meg a biztosított állatállományoknak a forgalmi értékét (túlbiztosítás). Ezen értéket megha- ladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megál- lapodás semmis.
5.3. Fedezetfeltöltés
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek, illetőleg limitek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkenek, kivéve, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg írásban közli a szerződővel a fedezetfeltöltési díjat és azt a szerződő megfizeti. A fedezetfeltöltés - megvalósulása esetén - kizárólag az adott biztosítási időszakra érvényes.
5.4. Az önrészesedés
5.4.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerző- dés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a különös biztosítási feltételek 1.5.1.2. pontja, illetve a biztosítási kötvény tartalmazza.
5.4.2. Az önrészesedés összegét a biztosító a megálla- pított kár összegéből vonja le.
5.4.3. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt maga viseli.
5.4.4. Ha valamely biztosítási esemény bekövetkezése- kor a különös biztosítási feltételek alapján több külön- böző önrészesedést kellene levonni, a biztosító csak a legmagasabb önrészesedést vonja le.
6. KIZÁRÁSOK (A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETBŐL KIZÁRT KÁROK)
6.1. Általános kizárások
6.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) az állat hatósági előírás miatti leölése,
b) a hatályos állategészségügyi jogszabályok be nem tartása,
c) háború, invázió, háborús cselekmények (függet- lenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, for- radalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;
d) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;
e) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabe- szüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs,
f) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségál- lapotot hirdettek ki;
g) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősü- lő események okozták- e, vagy sem;
h) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
i) eutanázia, kivéve ha baleset vagy gyógyíthatat- lan betegség miatt kell végrehajtani;
j) megmagyarázhatatlan eltűnés, kannibalizmus;
k) a biztosított állatállományoknak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő betegsé- ge;
l) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;
- A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik szemé- lyeknek a biztosított állatok fizikai megsem- misítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete;
m) terrorcselekmény;
Jelen feltételek szempontjából terrorcselekmény min- den olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése, más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megza- varása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfélemlítése.
Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett köve- telés teljesítésétől teszi függővé.
Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szán- dékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közleke- dés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erő- szak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditech- nikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a
kettős felhasználású termékkel visszaélés , a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsér- tése.)
6.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek
a) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;
b) a biztosított állatok esztétikai sérülése;
6.1.3. Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alap- xxx x következők:
a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költ- ségek, így különösen: perköltség, késedelmi kamat, kármegelőzési költség;
b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szol- gáltatás-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülése céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérően nem állapodnak meg;
c) állami vagy egyéb támogatásként vagy vissza- térítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igé- nyelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadá- sok,
d) az állatokhoz fűződő személyes előszereteti érték.
6.2. A többszörös biztosítás
Ha ugyanazt az állatállományt, költséget és vesztesé- get több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen általános és a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosí- tási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszol- gáltatás.
Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a többletszolgáltatásra eső díj.
A biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köteles kifejezett hozzájáruló nyilatkozatában felha- talmazni a biztosítót a biztosított állatállományra azonos kockázatra szóló fedezetet nyújtó másik va- gyonbiztosítóval szembeni megtérítési igény érvényesí- tésére.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
7.1. A biztosítási díj megállapítása
7.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli.
7.1.2. A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan határozza meg a biztosítás díjalapjai és a díjat befo- lyásoló egyéb tényezők alapján.
7.1.3. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási felté- telek tartalmazzák.
7.1.4. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:
- a biztosított által végzett tevékenység,
- a választott önrészesedés mértéke,
- a biztosítás tartama,
- a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és mód- ja,
- a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
- 5 évre visszamenőleg a biztosított állatfajokra vonatkozó kárelőzmény,
- a biztosító kérésére a szerződő fél által a kocká- zat felméréséhez megadott egyéb adatok,
- a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jel- lemzői.
7.1.5. A biztosító a turnusos állattartás kivételével a biztosítási díjat - eltérő megállapodás hiányában - biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtar- tamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott időtartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra. A turnusos állattartás díját turnusonként határozza meg a biztosí- tó.
7.1.6. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázat-elbírálás alapján történik.
7.1.7. A biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés mód- ját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmaz- za.
7.1.8.A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.
7.2. Értékkövetés (Adatközlés)
7.2.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés ese- tében, illetőleg ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapodnak meg, akkor a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek értékköveté- se minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával éves adatközlés alapján történik.
7.2.2. Adatközlés szabályai
7.2.2.1. A szerződő fél éves adatközlési kötelezettsé- gének szabályait az egyes különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.
7.3. A díjfizetési kötelezettség
7.3.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj.
7.3.2. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonat- kozó folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
7.3.3. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapod- nak meg, a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a bizto- sítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
7.3.4. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a biztosítási szerződésben megjelölt idő- pontokban esedékesek.
7.3.5. Ha az ugyanazon ajánlaton/kötvényen létrejött szerződés bármely biztosításában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, valamennyi biztosí- tásnak a biztosítási időszakra járó teljes éves díja – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a kárki- fizetés időpontjában esedékessé válik, és azt a biztosí- tó a biztosítási ajánlaton/kötvényen felsorolt biztosítá- sok esetleges díjhátralékaival együtt a biztosítási szol- gáltatásába jogosult beszámítani. Az esetlegesen fennmaradó biztosítási díjak az ajánlaton megjelölt feltételek szerint esedékesek.
7.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűné- se esetén
7.4.1.Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szer- ződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási idő- szakra járó díj megfizetését követelheti.
7.4.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését köve- telheti, amikor kockázatviselése véget ért.
7.4.3. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
7.4.4. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
7.4.5. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.
7.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
7.5.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesí- tette.
7.5.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvi- selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reaktiválás).
7.5.3. A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.
7.6. Részleges díjfizetés
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tar- tamengedmény).
8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ FÉL KÖZ- LÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELE- ZETTSÉGE
8.1. A közlési kötelezettség
8.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének.
8.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalá- sa szempontjából jelentős okiratokat, dokumentáció- kat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
8.2. A változás-bejelentési kötelezettség
8.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül írásban beje- lenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
8.2.2. A felek – különösen - az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljá- rás, valamint a biztosított jogutód nélküli meg- szűnését célzó végelszámolási eljárás megindí- tása,
b) a biztosított/szerződő fél jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,
c) a szerződő fél/biztosított lakhelyének vagy szék- helyének a megváltozása,
d) a biztosított a szerződő fél helyébe lép,
e) a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevé- kenységének megváltozása, tevékenységi enge- délyének megszűnése,
f) az állattartó (a biztosított állatállomány tulajdo- nosának, bérlőjének, stb.) megváltozása,
g) a biztosított állatállományt terhelő zálogjog alapítása,
h) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
i) a biztosított állatállomány darabszámának vagy az állománynövekedés miatti élősúlyának egy- szeri jelentősebb változása (10%-os vagy azt meghaladó csökkenése illetve növekedése),
j) a biztosított állomány forgalmi értékének jelen- tősebb, az adatközlőn meghatározott biztosítási értékhez képest 10%-os vagy ezt meghaladó csökkenése, illetve növekedése,
k) a biztosított állatállományon kívül újabb állatál- lomány vásárlása,
l) az állatállomány telephelyek közötti átcsoporto- sítása,
m) az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése,
n) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új tech- nológia beindítása,
o) a hatályos állategészségügyi jogszabályok sze- rint bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbe- tegség gyanúja,
p) turnusos állattartás esetén a turnusok számának változása,
8.2.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
8.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogo- sult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított / szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.
8.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei
8.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.
8.3.2. Ha a szerződés több állatfajtára vonatkozik, és a közlési-, vagy változás-bejelentési kötelezettség meg- sértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás beje-
lentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi állatfajta esetén nem hivatkozhat.
8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
8.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedé- sét eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 (tizenöt) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 (harminc) napra írásban felmondhatja.
8.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. (harminca- dik) napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
8.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több állatfajtára vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.4.1. és 8.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi állatfajta vonatkozásá- ban nem gyakorolhatja.
9. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖ- TELEZETTSÉG
9.1. Kármegelőzési kötelezettség
9.1.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
9.1.2. A biztosított mindenkor köteles az állattartásra vonatkozó szabályokat, szakmai előírásokat, elvárá- sokat, a hatályos jogszabályokat és hatósági határo- zatokat mindenkor betartani, valamint a jó gazda gondosságával eljárni az állattartás kapcsán.
9.1.3. A kármegelőzési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha a kár
- az előírt járványügyi szabályok be nem tartásá- val,
- a technológiai fegyelem megsértésével,
- a nem megfelelő tartási és takarmányozási körülményekkel,
- a nem megfelelő gondozási és állategészség- ügyi körülményekkel,
- az általánosan elvárható selejtezések elmulasz- tásával
összefüggésben következik be.
9.1.4. Az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosí- tási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését,
vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.
9.2. Kárenyhítési kötelezettség
9.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
9.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tott – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncse- lekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés, vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.
9.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biz- tosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárí- tására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni, vagy ellenőriztetni.
9.4. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
9.5. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és az állatállomány értékének arányában köteles megtéríteni.
9.6. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos megsértését, vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosí- tási szerződés módosítását.
9.7. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése a 12.1. pont szerint a biztosító mentesülé- séhez vezethet.
10. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉ- NEK KÖTELEZETTSÉGE
10.1. A bejelentési határidő
10.1.1. A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt
– a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb kettő (2) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni
- levélben a biztosítónak a biztosítási szerződés- ben meghatározott címére, vagy
- e-mailen a xx@xxxxxxx.xx email címre ,
- a xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx internetes oldalon,
- telefonon a +36 (1/30/70) 000-0-000 vagy
x00 (00)-000-0-000),
valamint köteles a szükséges felvilágosítást megadni , továbbá lehetővé tenni a kárbejelentés és a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését.
10.1.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladékta- lanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
10.1.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél/biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
10.2. A bejelentés tartalma
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítási kötvény számát,
- a káresemény időpontját, helyét, okát és rövid leírását,
- a károsodott állatfajta megnevezését,
- a károsodott állatok darabszámát és értékét
- a kárszemle helyét,
- a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),
- a kárrendezésben közreműködő, a biztosí- tott/szerződő fél által meghatalmazott személy- nek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,
- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint
- minden egyéb olyan lényeges tényt és körül- ményt, amely az igény jogalapjának és összeg- szerűségének elbírálásához szükséges.
10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok
10.3.1 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani min- dazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás ösz- szegének megállapításához szükségesek, így különö- sen:
- a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási ese- mény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumen- tációját,
- ha a káresemény kapcsán hatósági eljárás indult, akkor a hatóság által kiadott igazolást, hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, vagy hatá- rozatot,
- a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,
- a tulajdonjogot igazoló adásvételi szerződést, tulajdoni lapot, más érvényes okiratot,
- idegen tulajdonban lévő állatállományok ese- tén (bérlet, lízing, stb.) a birtoklás jogcímét iga-
zoló okiratot, az állatállomány tulajdonosának megnevezésével,
- működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében a tevékenységi engedély másolatát.
- rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelen- ségek Országos Meteorológiai Szolgálat hivata- los igazolását (természeti kár esetén),
- a közszolgáltatást nyújtó szolgáltató igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),
- a szerződő/biztosított által az állati hulla elszállí- tására és megsemmisítésére megbízott által kiál- lított jegyzőkönyvet, számlát,
- állatorvosi igazolást, jegyzőkönyvet,
- turnusos tartás esetén a turnusok telepítési jegy- zőkönyvét,
- ólnaplót, mely tartalmazza a nyitó és napi állo- mánylétszámot,
- a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve - igazoló bizonylatokat.
10.3.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesítse.
10.4. Állapot megőrzési kötelezettség
10.4.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított az állatállomány állapotán a kárfelmérés megkezdéséig, de legfeljebb a kárbejelentés beérke- zésétől számított 5 (öt) munkanapon belül csak az állat-egészségügyi szabályok szerint és a kárenyhítés- hez szükséges mértékben változtathat.
10.4.2. Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgya- kat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további 5 (öt) munkanapig, továbbra is köteles válto- zatlan állapotban tartani.
10.4.3. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változ- tatás következtében a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné váltak.
10.5. A kárfelmérés szabályai
10.5.1. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a biztosító a biztosítot- tal/szerződő féllel közösen készített, a károkat tétele- sen felsoroló jegyzőkönyvben rögzíti.
10.5.2. A biztosított idegen tulajdonú állatállományok- ban keletkezett károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos, vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes
- biztosítási összeg(ek), valamint
- a biztosítási összegen belül meghatározott li- mit(ek)
erejéig az önrészesedéssel csökkentve,- a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevéte- lével.
11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg
- a károsodott állatállomány káridőponti forgalmi értékét;
- a károsodott állat(ok) egyedi biztosítási össze- gét;
- a károsodott állatállományok összevont biztosí- tási összegét;
- a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;
- a különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott egyéb biztosítási összegeket;
- a biztosítási szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott limite(ke)t.
11.3. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig terjed.
11.4. A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből totálkár esetén levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.
11.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
11.6. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indo- kolt és igazolt költségeket a kötvényen megjelölt mér- tékig.
11.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak ab- ban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelem- bevételével történt és azt számlával igazolták.
11.8. Alulbiztosítás
Ha a káresemény időpontjában a biztosított állatál- lomány biztosítási összege kisebb, mint az állatállo- mány káridőponti forgalmi értéke, akkor a biztosító az állatállományban keletkezett kárt csak olyan mérték- ben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a forgalmi értékhez aránylik (arányos kártérítés).
11.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határide- je
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 (har- minc) napon belül - a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban teljesíti a biztosított részére.
12. MENTESÜLÉS A SZOLGÁLTATÁSI KÖTE- LEZETTSÉG ALÓL
12.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
- a szerződő fél vagy a biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- üzletvezetésre jogosult tagjuk,
- a biztosított jogi személynek az általános szer- ződési feltételben meghatározott vezető beosz- tású tisztségviselője vagy a biztosított állatállo- mányok kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja
okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
12.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minő- sülnek:
- Az állategészségügyi és az állatok tartására vonatkozó jogszabályok be nem tartása.
- A kár a biztosítottnak (illetve a 12.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véral- kohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghala- dó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
- A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;
- A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biz- tosított nem tette meg a szükséges intézkedése- ket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban fi- gyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.
12.3. Amennyiben a káresemények bekövetkezésében a 12.1. pontban felsorolt személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásán, illetve a kármeg- előzési kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésén kívül más károsító esemény is közrehatott, a biztosító részben mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól. Ekkor a már kiszámított szol- gáltatási összeg olyan százalékban csökken, mint amilyen mértékben a biztosított a károk keletkezésé- ben közrehatott.
13. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
13.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartás- ban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosíté- kai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A biztosí- tott megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoz- tatást.
13.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köte- les erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.
13.3. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcí- men érkezett megtérülést (pl. kényszervágás esetén a vágóhídi megtérülés) a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
14. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉ- SE, A MEGSZŰNÉS ESETEI
14.1. Rendes felmondás
14.1.1. A határozatlan időre kötött biztosítási szerző- dést a felek a biztosítási évfordulóra írásban felmond- hatják. A felmondási idő harminc (30) nap.
14.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb 3 (három) évre zárha- tó ki. A felmondási jog 3 (három) évnél hosszabb időre történő kizárása a 3 (három) évet meghaladó részé- ben semmis.
14.1.3. Ha a szerződés 3 (három) évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapí- tott időtartam eltelte előtt is felmondható, a 4. (negye- dik) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmond- hatja.
14.1.4. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérí- tését.
14.1.5. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítót megilleti az adott biztosítási időszak teljes díja.
14.2. A biztosítási tartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az ab- ban megállapított időtartam elteltével megszűnik.
14.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás
14.3.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része meg- szűnik.
14.3.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlen- né vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.
14.3.3. A biztosító a jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulajdon- jog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított ál- latállomány más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.
14.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
14.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának szabályai szerint (7.5. pont) megszűnik a szerződés.
14.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befize- tett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító kocká- zatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszű- nése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.
14.4.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoz- nak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatás- ra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerző- dés rendelkezései vonatkoznak
14.5. A felek megállapodása
A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatások- kal nem tartoznak és kötelesek egymással a már telje- sített szolgáltatásokkal elszámolni.
15. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A felek a biztosítási szerződést a biztosított telephelyek és állatfajok tekintetében, a jelen különös biztosítási feltételek keretein belül közös megegyezéssel módo- síthatják. A szerződés módosítását a szerződő fél írásban kezdeményezheti.
16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
16.1. Elévülés
16.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott 5 (öt) éves általános elévülési időtől - 1 (egy) év alatt évül- nek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
16.1.2. Ha jogszabály a 16.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
16.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvénye- sítés szakítja meg.
16.2. Az irányadó jog
A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Bit.) rendelkezései az irányadók.
17. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL, A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL, VALAMINT A KORÁBBAN ALKALMAZOTT FELTÉTELEKTŐL
17.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól
A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehető- séget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:
- A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől szá- mított tizenöt napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.
- A biztosítási szerződésben rögzített írásbeliség tekintetében a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozat is megfelelőnek minősül.
- A biztosítási szerződésből eredő igényekre vo- natkozóan az elévülés ideje - az általános elévü- lési szabálytól eltérően - egy (1) év.
- Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesí- tés szakítja meg.
- A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven (90) napos respsirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő leteltét követően a biztosítási szerző- dés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiá- nyában jogosult behajtani.
- Továbbra is érdekmúlásnak minősül vagyonbiz- tosításokban a tulajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtoká- ban volt.
- Többszörös biztosítás esetén a biztosítási fede- zetből kizárt továbbra is az ugyanazon biztosí- tott vagyontárgyra azonos kockázatra kötött szerződés szerinti vagyonbiztosítási esemény.
- Egy évnél rövidebb határozott tartamú szerző- dés megszűnése esetén a biztosítás teljes tarta- mára járó díj illeti meg a biztosítót.
- A határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak a biztosítási szerző- dés teljes tartama.
- A biztosító a szerződésben megjelölt költségek megtérítését vállalja az erre vonatkozó biztosítá- si összeg terhére.
- Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gya- korlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szo- kás.
- A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot első kockázatra szóló biztosítás esetén, vagy
- ha a kár becsült összege nem haladja meg:
- a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és
- az 1 millió forintot.
17.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakor- lattól
Az új törvényi rendelkezések miatt a szokásos szerző- dési gyakorlattal történő összehasonlítás az egyedileg megtárgyalt biztosítási szerződések megkötésekor valósul meg. A biztosítási fedezetet nem érintő általá- nos feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:
- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalko- zásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.
- Előzetes fedezetvállalásra a felek ezirányú külön megállapodása esetében kerülhet sor.
- A biztosítási összeg szolgáltatás következ- tében történő csökkenése esetén lehetőség van a fedezet feltöltésére a biztosító által meghatározott feltételek teljesítésével, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatáskor kö- zölte a fedezetfeltöltés díját.
17.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől
A jelen, biztosítási fedezetet nem érintő általános rendelkezések módosítására a biztosítási szerződések- re vonatkozó új magánjogi szabályokra figyelemmel, az eddigiekben alkalmazott szerződési gyakorlatot követve került sor.
Általános rendező elvként valamennyi vagyonbiztosí- tásra vonatkozóan szerződési rendelkezésként rögzí- tést nyert a proximate cause (kárt kiváltó ok) szabálya.