Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

0000 XXXXXXXX, Xxxxxxxx x. 46-48.

Tel.: 000-00-00, Fax: 000-00-00

E-mail cím: xxxx@xxxxx.xx Internet: xxx.xxxxx.xx

SZÁLLÍTÓIHITEL-BIZTOSÍTÁS TELJESÍTÉS UTÁNI IDŐSZAKRA

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

C

Érvényes: 2009. március 2-ától

Cégjegyzékszám: 00-00-000000/Fővárosi Bíróság Cégbírósága, cégbíróságon bejegyzett alaptőke: 4 000 000 000 Ft

A biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási események közvetlen és kizárólagos következményeként bekövetkezett kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosított részére megfizeti.

I. rész Értelmező rendelkezések

A Szerződő felek a jelen Általános feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:

1. Biztosító:

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

1065 Budapest, VI. Nagymező u. 46-48.

2. Biztosított:

az a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet, amely a biztosítóval a jelen Általános feltételek szerinti biztosítási szerződést megkötötte.

3. Adós:

a biztosítás alapjául szolgáló külkereskedelmi szerződés szerinti vevő, illetve az érte helytálló kezes, garantőr, amely a fizetés kötelezettje;

a jelen Általános feltételek értelmezése szerint állami adósnak minősül a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

magánadós minden olyan szervezet, amely nem tartozik az állami adósok körébe. A magánadósra az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni akkor, ha a kötelezettségeiért az állami adós mint kezes vállal kötelezettséget.

4. Biztosítási szerződés:

a biztosító és a biztosított közötti, a Hitellimit értesítő, a Kötvény, a jelen Általános feltételek, a biztosító Üzletszabályzata és a Biztosítási ajánlat alapján – a vonatkozó jogszabályok szerint – létrejövő megállapodás.

5. Kárfizetési türelmi idő:

a biztosítási esemény bekövetkeztének és tartós fennállásának megállapítására szolgáló időszak. A kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket is. A kárfizetési türelmi idő a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított kilencven nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél.

6 . Külkereskedelmi szerződés biztosított általi teljesítésének időpontja:

a számlán feltüntetett teljesítési időpont. Amennyiben a számlán a teljesítés időpontja nem kerül feltüntetésre, a biztosító a számla kiállításának dátumát tekinti a teljesítés időpontjának. Amennyiben a kárelbírálás során kiderül, hogy a fuvarokmányok és a paritás vizsgálata alapján megállapított tényleges teljesítési időpont nem azonos a fentiekben meghatározott időponttal, a kockázatviselés és a kárfizetés szempontjából a tényleges teljesítés időpontja a mérvadó.

II. rész Biztosítási események

1. A biztosítási események a következők:

1.1. a magánadós, vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy fizetésképtelensége, az alábbi esetek szerint:

a) az adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg;

b) az adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;

c) az adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették vagy azokra fizetési moratóriumot rendeltek el;

d) az adós bírósági eljárásban vagy azt követően egyezséget kötött a hitelezőivel;

e) az adós peren kívüli egyezséget kötött az összes hitelezővel vagy azok többségével;

f) az adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a biztosított számla szerinti követelése a számlán szereplő pénznemben vagy azzal egyenértékűen az adós helyi pénznemében;

g) az adós országának jogrendszere szerinti fizetésképtelenség más esetei állnak elő.

1.2. az adós nemfizetése;

1.3. általános moratórium elrendelése akár az adós országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;

1.4. a biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;

1.5. az adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;

1.6. a biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították;

1.7. a biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak.

2. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:

a) az 1.1., valamint az 1.3.-1.5. pontok esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatályba lépésének napja;

b) az 1.2. pont esetében a fizetési esedékességet követő hatvanadik nap; amennyiben egy adott kifizetetlen számla esedékességét követő hatvan napon belül további számlák

esedékességekor sem fizet az adós, úgy a biztosítási eseményt ezen számlák vonatkozásában is bekövetkezettnek kell tekinteni;

c) az 1.6. és az 1.7. pont esetében az a nap, amelyen a pénz-, illetve átutalási forgalom az adós vagy a külkereskedelmi szerződés szerinti teljesítés országával megszakadt.

III. rész Kárveszély

Kárveszélynek minősül minden olyan tény és körülmény, amely a biztosított és az adós között fennálló üzleti kapcsolatok, a köztük létrejött bármely külkereskedelmi szerződés vagy a biztosítási szerződés vonatkozásában kárt okozhat:

1. az adós a fizetési feltételeknek a biztosított vagy a követelés engedményese számára kedvezőtlen módosítását kéri vagy fizetési haladékot, átütemezést kér;

2. az adós nem kívánja a szerződés teljesítését vagy a teljesítés folytatását;

3. az adós ellen csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek;

4. az adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy arra a bíróságtól engedélyt kapott;

5. az adós egyezségi ajánlatot tett;

6. végrehajtási eljárás indult az adós ellen;

7. az adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el;

8. azon külkereskedelmi szerződések esetében, ahol a fizetés vagy a váltó elfogadás az áru felszabadítása vagy az áru feletti tulajdonjogot megtestesítő okmányokhoz való hozzájutás ellenében történik, az árut vagy az azt megtestesítő okmányokat első bemutatásuktól számított tizenöt napon belül nem vették át, illetve nem fogadták el;

9. a fizetésre benyújtott váltót óvatolni kellett.

10. Minden olyan egyéb, az 1-9. pontokban nem meghatározott információ, esemény vagy körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkezésével fenyeget, kivéve a fizetési kötelezettségnek az esedékességet követő hatvan napon belüli nemteljesítését.

IV. rész

A biztosítási díj és a hitellimit díj

1. A biztosítási szerződésben foglalt kockázatokra nyújtott fedezetért a biztosított díjat tartozik fizetni.

2. A biztosító a biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós, a kezes minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől, továbbá a díjfizetés módjától függően állapítja meg. A biztosító a díjtételek meghatározásakor az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve jár el.

3. A biztosító a biztosított által fizetendő, forintban kiszámlázott biztosítási díjat az adott hónapban teljesített, a biztosított által vevőnként és futamidőnként, a külkereskedelmi szerződés szerinti kiszámlázás pénznemében lejelentett, a tárgyhó utolsó munkanapján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintosított forgalom értéke és a IV. rész

2. pontja szerinti biztosítási díjtételek szorzataként határozza meg és terheli ki a biztosítottra.

4. A biztosítási díj összege a biztosító által egy biztosítási időszakra megállapított mindenkori minimális díj összegénél kevesebb nem lehet. A minimális díj a biztosítót a

tényleges forgalom nagyságától függetlenül mindenkor megilleti. A minimális díj egy biztosítási időszakra szól, összegét a biztosító a kockázatok fedezetéért járó díjba számítja be.

5. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig az adott díjszámla esedékességekor fizetendő. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosított a biztosító által a biztosított kérelmére megállapított minden új, illetve a soron következő biztosítási időszak elejétől megújított hitellimitért köteles a biztosító által kibocsátott számla szerinti hitellimit megállapítási díjat megfizetni a mindenkor érvényes kondíciós lista szerint.

7. A biztosítási díj a biztosítót abban az esetben is megilleti, ha a biztosított vagy a biztosított követelés engedményese és az adós között a külkereskedelmi szerződésből, illetőleg annak teljesítéséből eredő vita van.

V. rész

A biztosítási szerződés időbeni és területi hatálya

1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamú, és biztosítási időszakokból áll. A biztosítási időszak a Kötvényben kerül rögzítésre. A biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A felek a biztosítási szerződést csak a biztosítási időszak végére, írásban, legkésőbb a lejárat előtti harmincadik napig mondhatják fel.

2. A biztosítási szerződés területi hatálya a Hitellimit értesítőben kerül meghatározásra a megadott hitellimit szerinti adós székhelyének országára vonatkozóan.

VI. rész Hitellimitek

1. A biztosítási fedezethez a biztosítottnak az adósaira vonatkozóan érvényes hitellimittel kell rendelkeznie.

2. Amennyiben egy adóssal szembeni egyidejű követelések összege várhatóan meghaladja az adósra már megállapított és érvényes hitellimitet, a biztosítottnak lehetősége van magasabb hitellimitet kérni a biztosítótól.

3. A biztosító jogosult egyoldalúan csökkenteni, felfüggeszteni vagy visszavonni a hitellimitet.

4. A hitellimit csökkentése, felfüggesztése vagy visszavonása nem érinti azokat a hitellimit összegeket, amelyeknél a biztosító kockázatviselése már megkezdődött.

VII. rész

A kockázatviselés tartama, önrészesedés

1. A biztosító kockázatviselése nem korábban, mint a biztosított teljesítésének napján kezdődik, és vagy az adós teljes fizetéséig, vagy pedig a biztosítási esemény bekövetkeztéig tart, feltéve, hogy a biztosítási díjat a biztosított megfizette és az adósra nézve érvényes hitellimittel rendelkezik.

2. A biztosítás keretében a biztosítottat a biztosított követelés kockázatából a biztosítási szerződésben meghatározott mértékű önrészesedés terheli. A biztosító a megállapított kár összegéből levonja a biztosított önrészesedésének megfelelő összeget.

VIII. rész

A biztosító kötelezettsége

A biztosító a jelen Általános feltételekben foglaltak szerint megfizeti a biztosítottnak a II. rész

1. pont szerinti biztosítási események bekövetkeztéből eredő kárát. A biztosító kárfizetése a külkereskedelmi szerződés szerinti, az adós által nem vitatott követelésekre terjed ki – legfeljebb a hitellimit mértékéig, a Kötvényben rögzített kárfizetési hányadnak megfelelően.

IX. rész

A biztosított kötelezettségei

A biztosított köteles:

1. az erre szolgáló űrlapon a hitellimittel rendelkező vevőkre vonatkozóan a forgalmi jelentést havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig a biztosítóhoz eljuttatni,

2. kifizetni a biztosító által küldött biztosítási díjakról és egyéb, a biztosítási szerződésben meghatározott – így különösen a mindenkori kondíciós lista szerinti díjakról, valamint a kárenyhítéssel, a kármegelőzéssel, a kárbehajtással kapcsolatosan a biztosítottat terhelő – költségekről kiállított számlákat. Hitellimit megállapítási díj késedelmes fizetése esetén a biztosítottat a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamat terheli;

3. a biztosítás szempontjából minden olyan lényeges tényt és körülményt és azok változásait közölni a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, továbbá a biztosító által előírt formában írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval kapcsolatban;

4. a biztosítónak haladéktalanul írásban jelenteni:

– ha a biztosított vagy a biztosított követelés engedményese és az adós között a külkereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony áll fenn vagy jön létre (pl. leányvállalat, üzlettársi, közös vezetőségi és egyéb érdekeltség);

– ha bármely biztosított adósával kapcsolatban kárveszély mutatkozik;

– ha biztosítási esemény következett be;

– a biztosítási esemény bekövetkezte és/vagy a kárfizetés után az adóstól hozzá befolyt összegeket (függetlenül attól, hogy a befolyás esetleg kompenzációs beszámítás alapján valósult-e meg);

5. a biztosító kármegelőzési, kárenyhítési intézkedések megtételére vonatkozóan adott utasításai szerint eljárni, beleértve a peres eljárásokra és jogi képviseletekre, valamint a fizetési haladékok nyújtására, a követelések átütemezésére, esetleges eladására vonatkozó utasításokat is. A biztosított a biztosított követelések vonatkozásában a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül önálló lépéseket nem tehet;

6. a kárfizetéssel egyidejűleg a megállapított kár összegének megfelelő teljes biztosított követelését – a követelések biztosítékaival és a követelés érvényesítésének jogával együtt

– a biztosítóra, mint az állam megbízottjára engedményezni;

7. átutalási kötelezettsége keretében a kárfizetést követően a X. rész 7.3. szerint a biztosítót megillető megtérülést a megtérülés napján érvényes, a devizakövetelést kezelő hitelintézet által jegyzett deviza vételi árfolyamon átszámított forintösszegben a biztosítónak nyolc napon belül átutalni;

8. saját kockázatként megtartani az önrészesedést;

9. az adóssal megkötött minden külkereskedelmi szerződésről megadni a biztosítónak az általa kért adatokat és információkat, valamint lehetővé tenni a biztosítónak vagy megbízottjának a vonatkozó iratokba való betekintést, illetve hogy az okmányokról másolatokat kaphasson;

10. azokban az esetekben, amikor a külkereskedelmi szerződés szerinti fizetés esedékessége számla dátumának függvénye, a teljesítést követő hét napon belül kiállítani és megküldeni a számlát az adósnak;

11. a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt minden engedélyt beszerezni, amely a külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez szükséges;

12 . a külkereskedelmi szerződés tárgyát képező áru származási bizonyítványát, illetve a szolgáltatás származási igazolását az arra felhatalmazott kamarai szervtől minden esetben beszerezni;

13. az adóssal szemben esetlegesen megindított csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásokról (a továbbiakban pénzügyi rendezési eljárások) a biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba hivatalosan bejelenteni, kárigényét beküldeni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a kárfizetésig minden esetben a biztosított feladata;

14. pénzügyi rendezési eljárás esetén beszerezni a felszámoló, a végelszámoló vagy a csődgondnok olyan tartalmú igazolását, amely nemcsak a hitelezői igény beérkezését igazolja, de kiderül belőle a követelés összegszerűsége és az adós országának joga szerinti hitelezői követelés besorolási kategóriája is;

15. a fizetési esedékességet követő húsz naptári napon belül az adóst tértivevénnyel kiküldött levélben felszólítani, hogy az esedékessé vált adott tartozását ismerje el, és tizenöt napon belül fizesse ki;

16. a fizetési esedékességet követő negyven naptári napon belül az adóst tértivevénnyel kiküldött levélben ismételten felszólítani, hogy az adósságát ismerje el és tíz napon belül fizesse ki;

17. a fizetési esedékességet követő hetvenöt naptári napon belül tértivevénnyel kiküldeni az adósnak a biztosító által szerkesztett angol nyelvű harmadik felszólító levelet, amelyben a biztosított azt is bejelenti, hogy a követelést beszedésre átadja a biztosítónak (az, hogy a biztosító a követelést beszedésre átvette, nem jelenti automatikusan a kárigény elismerését);

X. rész

Kárigény érvényesítése, a kárfizetésre vonatkozó rendelkezések

1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A biztosítási esemény bekövetkeztét követő tizenöt napon belül a biztosított köteles írásban bejelenteni a kárigényét, a biztosítékok érvényesítésére vonatkozóan intézkedni, és egyben a biztosított követelések beszedésére megbízást adni a biztosítónak.

2. A XI. rész 2.1. pontban hivatkozott kereskedelmi vita esetén, annak a biztosított számára kedvező jogerős lezárásáig a biztosító a kereskedelmi vita tárgyát képező követelés beszedésében nem vesz részt, és felfüggeszti a kárelbírálást.

3. A kárigény elbírálásához a biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, a biztosítási esemény bekövetkeztére, a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kármegelőzéssel, biztosítékérvényesítéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat:

a) alapdokumentumok (ilyenek például: külkereskedelmi szerződés, megrendelés, visszaigazolás, számla, származási bizonyítvány vagy igazolás, fuvarokmányok, vámokmányok, teljesítést igazoló okmányok);

b) a három kiküldött felszólító levél, valamint a visszaérkezett tértivevény szelvények másolata, illetve az adóssal folytatott vonatkozó levelezés;

c) az esetlegesen beérkezett adósság-elismerési nyilatkozat, a pénzügyi rendezési eljárásban beszerzett igazolások;

d) szabványszövegezésű angol nyelvű követelés beszedési megbízás biztosított által cégszerűen aláírt két eredeti példánya;

e) részletes tájékoztatás a vevővel szemben egy éven belül keletkezett teljes követelésállományról (az egy év a legkorábbi esedékességű kárigényre benyújtott számlával érintett teljesítés dátumától számít).

A II. rész 1.3.-1.7. pontok szerinti biztosítási események bekövetkeztének bizonyítására az eseménytől függően az adott esetben illetékes minisztérium, a külképviseletek, az MNB vagy a biztosított bankjának igazolását, illetve a biztosító által szükségesnek tartott további igazolást kell becsatolni.

4. Fizetésképtelenség esetén a szükséges igazoló okmányok átvételét követő harminc napon belül – a többi biztosítási esemény bekövetkezte esetén nem korábban, mint a kárfizetési türelmi idő lejártát követően –, vagyis a biztosító kárfizetési kötelezettségének beálltával a biztosító kárelszámolást küld, feltéve, hogy a biztosított eleget tett a IX. és X. részben foglalt kötelezettségeinek. Ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a kár elbírálásához

szükséges iratokat a biztosító részére nem adták át, a kárfizetési kötelezettség csak az iratok átadásától számított harminc napon belül áll be.

5. A biztosított által benyújtott és a biztosító által elfogadott kárigény alapján a biztosító a kárfizetést az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon átszámított forintösszegben teljesíti a biztosított által cégszerűen aláírt kárelszámolás kézhezvételétől számított húsz napon belül.

6. A kárfizetés összegére vonatkozó rendelkezések:

6.1. A kár megállapításának időpontja:

a) fizetésképtelenség esetén az esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont;

b) nemfizetés esetén az esemény bekövetkeztét követően a kárfizetési türelmi idő lejártának napja;

c) a II. rész 1.3.-1.7. pontok szerinti biztosítási események esetén az esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

6.2. A kárelszámolásnál a biztosító jóváírja

a) a kárfizetési türelmi időre számított szerződéses kamatot;

b) a kárfizetési hányadnak megfelelően a biztosított követeléssel kapcsolatos kárenyhítési, kármegelőzési költségeket, ráfordításokat a 7.2. pont szerint.

6.3. A kárfizetés összegét csökkentik:

a) az adós vagy az adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által a biztosított követelésekre teljesített fizetések, kivéve, ha a biztosító és a biztosított írásban másképp állapodott meg;

b) az adós, vagy az adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által teljesített kifizetések, ha azok olyan biztosított általi teljesítésekkel kapcsolatosak, amelyek a kárveszély beállta után történtek;

c) biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított külkereskedelmi szerződésben szereplő át nem vett vagy visszaküldött áru vagy szolgáltatás harmadik félnek történő értékesítéséből befolyó összegek;

d) a III. rész 3-9. pontjaiban megfogalmazott kárveszély, valamint biztosítási esemény bekövetkeztét követően a készpénzfizetés ellenében eladott áruért vagy szolgáltatásért befolyt összegek, kivéve, ha a biztosító a készpénzfizetéses ügyletekhez előzetesen írásban hozzájárult;

e) az adósnak a biztosítottal szemben fennálló, nem vitatott, a követelésre irányadó jog szerint beszámítható követelése;

f) engedmény, jóváírás, egyéb jogok, jogosítványok, értékpapírok és egyéb biztosítékok érvényesítéséből befolyó összegek;

g) az adóst a külkereskedelmi szerződés alapján megillető ár- és egyéb kedvezmények;

h) azok a költségek, amelyek a biztosítottat az adós fizetésképtelensége vagy nemfizetése miatt nem terhelték (pl.: ügynöki jutalék).

7. A kárfizetés összegére és a kármegtérülésre vonatkozó egyéb feltételek:

7.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete előtt keletkezett követeléseket kivéve a kárfizetést megelőzően befolyó pénzösszegek az adós teljesítéseként a kárigényben bejelentett, legelőször esedékessé váló biztosított követelésre vonatkozóan kerülnek beszámításra, ide értve a kompenzációval történő fizetéseket is.

7.2. A biztosított követeléssel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a biztosító és a biztosított a kárfizetési hányad (a kárfizetés összege és az önrészesedés) arányában viseli, feltéve, hogy azokat a biztosító jóváhagyta. (E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény érvényessége megállapításának költségei.)

7.3. Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, úgy minden, a kárfizetést követően befolyó összeg és behajtási költségek és ráfordítások a kárfizetési türelmi idő végén, annak hiányában a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatálybalépésének napján fennálló biztosított, nem biztosított hányad arányában oszlanak meg a biztosító és a biztosított között. Ha az adóssal szemben csak biztosított követelés áll fenn, úgy a kárfizetés utáni megtérülést és a vonatkozó költségeket és ráfordításokat a kárfizetési hányad arányában kell elszámolni.

7.4. A kárfizetést követően a megtérülésből a biztosítottat megillető részt a biztosító nyolc napon belül átutalja.

7.5. A biztosító megtérülésben való részesedése sosem lehet több, mint az általa kifizetett kárfizetési összeg, az adós által esetlegesen fizetett erre eső késedelmi kamattal növelve, mely a kárfizetés időpontjától számítva a biztosítót illeti meg.

XI. rész

A biztosító mentesülése, korlátozások

1. Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha

1.1. a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közöl;

1.2. a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;

1.3. a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;

1.4. a biztosított a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést, átütemezést engedélyezett az adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte, függetlenül attól, hogy az az esedékesség előtt vagy után történt;

1.5. a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:

a) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,

b) a biztosítottnak a jelen Általános feltételekben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, illetőleg a biztosítottnak az Általános feltételekben meghatározott tagjai vagy szervei szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása vagy mulasztása. A jelen Általános feltételek értelmében a biztosító

mentesülése az alábbi munkakört betöltő alkalmazottak, illetőleg szervek jogellenes magatartásához fűződik:

- a gazdálkodó szerv vezető tisztségviselői,

- a biztosított követelések kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak,

- illetőleg ezek megbízottai, tagjai, szervei;

c) olyan rendelkezés, előírás a biztosított külkereskedelmi, hitelszerződésben vagy bármely, a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza;

d) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós között létrejött megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza;

e) az alvállalkozók, a társvállalkozók, a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeket, feltéve, hogy ez nem a II. rész 1.3.-1.7. pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye;

a biztosító kockázatviselésének kezdeti napján a biztosítottnak az adóssal kötött bármely, akár biztosított, akár nem biztosított külkereskedelmi szerződése vonatkozásában kárveszély állt fenn, még abban az esetben is, ha a biztosított az adósra vonatkozóan egyébként érvényes limittel rendelkezett, kivéve a fizetési kötelezettségnek az esedékességet követő harminc napon belüli nemteljesítését;

a biztosított és/vagy a biztosított követelés engedményese és az adós között a külkereskedelmi kapcsolaton túl tulajdonosi, illetve érdekeltségi viszony állt vagy áll fenn (IX. rész 4. pont);

1.8. a biztosított írásban nyilatkozott arról, hogy nem vett részt a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról, állításai azonban nem felelnek meg a valóságnak, és bizonyíthatóan részt vett a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról.

1.9. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a biztosított/a biztosított követelés engedményese köteles visszafizetni a kárfizetés összegét a kárfizetés napjától a visszafizetésig járó törvényes késedelmi kamatokkal együtt.

2. Korlátozások

2.1. Amennyiben a biztosított és/vagy a biztosított követelés engedményese és az adós között a külkereskedelmi szerződés teljesítésével kapcsolatban jogvita van, az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, úgy a biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be, és a kárelbírálást felfüggeszti mindaddig, amíg a vitát a külkereskedelmi szerződésben kikötött bíróság, választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított/a biztosított követelés engedményese javára. Ebben az esetben a kárfizetés mértéke nem haladhatja meg a biztosított/a biztosított követelés engedményese javára megítélt összeget.

2.2 A biztosított követelés, valamint a kárfizetés engedményezése esetén a biztosított jelen szabályzatban foglalt kötelezettségei nem szűnnek meg, a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kifogásait, beszámítható ellenköveteléseit az engedményessel szemben

is érvényesítheti. Amennyiben a biztosító által a XIII. rész 3. pontban megadott előzetes hozzájárulás feltételei nem teljesülnek, a biztosító mentesül kárfizetési kötelezettsége alól.

3. A biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket a VI. rész 3. pontja, a VIII. rész, a X. rész 2., 6.3. és 7. pontja tartalmazza.

4. További korlátozásokat tartalmazhat a Hitellimit értesítő, illetve a Kötvény is.

XII. rész Kizárások

A biztosítás nem terjed ki:

1. a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;

2. a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;

3. a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;

4. azokra a károkra, amelyek esetében az adós külkereskedelmi szerződést nem saját számlájára kötötte;

5. azokra a károkra, amelyek vonatkozásában a biztosított a külkereskedelmi szerződés teljesítésének időpontjában az adósra nézve nem rendelkezett érvényes hitellimittel;

6. azokra a károkra, amelyek esetében az adós a kötelezettségeit járvány vagy az erőszakos cselekmények bármely formája miatt (ide nem számítva a II. rész 1.6. pontja szerinti eseményeket) nem tudja teljesíteni, kivéve, ha a nemfizetés valószínűsíthető oka a felsorolt eseteket megelőzően fennálló pénzügyi nehézség volt;

7. azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak.

XIII. rész Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítót – amennyiben a biztosítottal másként nem állapodott meg – megilleti a minimális díj, a hitellimitek díja, a biztosító által a jelen Általános feltételek szerint kiszámlázott kármegelőzési, kárenyhítési költségek (X. rész 7.2. pont), valamint a biztosítási szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig járó biztosítási díj.

2. Amennyiben a kereskedelmi szerződést a biztosított harmadik személy (bizományos, ügynök) útján köti meg, köteles gondoskodni arról, hogy a harmadik személy biztosítsa a biztosítottnak a biztosító felé fennálló kötelezettségei teljesítését. Kötelezettségének nemteljesítése esetén a biztosított nem hivatkozhat a harmadik személy magatartására. A harmadik személy mulasztásáért a biztosított felel, a mulasztásból eredő jogkövetkezményeket a biztosító a biztosítottal szemben érvényesíti.

3. A biztosított az adóssal szembeni követeléseit, illetve a biztosítási szerződésből eredő kárfizetést harmadik személyre csak a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyásával engedményezheti.

A biztosító előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a biztosított a biztosított követeléseket és a kárfizetést harmadik félre engedményezze. Az előzetes hozzájárulás érvényességének feltétele, hogy

a) a biztosított követelés engedményese magára nézve is kötelezőnek ismerje el a biztosított számára a biztosítási szerződésben rögzített kötelezettségeket, előírásokat és rendelkezéseket,

b) a biztosított követelés és a kárfizetés engedményesének személyét a biztosító az engedményezési megállapodás hatálybalépése előtt jóváhagyja, valamint, hogy

c) a biztosító az engedményezés miatt a biztosított követelések kezelése, behajthatósága szempontjából ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben az engedményezés előtt volt.

Az engedményezett követelés és a kárfizetés tovább nem engedményezhető, kivéve az engedményezett követelés biztosítóra történő engedményezését.

XIV. rész Elévülés

1. A biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év.

2. A biztosító megtérítési igényének (XI. rész 1.9. pont) elévülési ideje öt év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.

XV. rész

A Hitellimit értesítőben, a Kötvényben, a jelen Általános feltételekben és a biztosító Üzletszabályzatában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az 1994. évi XLII. Törvény és a 312/2001. (XII. 28.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

XVI. rész Perilletékesség

A felek a biztosítási szerződésből eredő vitás kérdések eldöntésére – összeghatártól függően – alávetik magukat a – hatáskörrel rendelkező – Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.