T/13919. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/13919. számú törvényjavaslat

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről

Előadó: Xxxxx Xxxxx Miniszterelnökséget vezető miniszter

Budapest, 2017. február

2017. évi ….. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„STRATÉGIAI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL KANADA

KÖZÖTT

PREAMBULUM

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: „az Unió” továbbá

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint KANADA

másrészről,

a továbbiakban együttesen: „a Felek”,

ALAPUL VÉVE az Európa és Kanada népei között kiterjedt történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolataik útján régóta fennálló barátságot,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Közösségek és Kanada között létrejött 1976. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az Európai Közösség és tagállamai, valamint Kanada közötti transzatlanti kapcsolatokról szóló 1990. évi nyilatkozat, az Unió és Kanada közötti kapcsolatokról szóló 1996. évi közös politikai nyilatkozat és az Unió és Kanada közötti akcióterv, a 2004. évi EU–Kanada partnerségi menetrend, valamint az Európai Unió és Kanada közötti, Kanadának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétele kereteinek meghatározásáról szóló 2005. évi megállapodás óta elért előrehaladást,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok iránti erős elkötelezettségét,

XXXXXX azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve,

ÉPÍTVE a Xxxxx régóta folytatott együttműködésére a béke, a biztonság és a jogállamiság nemzetközi alapelveinek előmozdítása érdekében,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Xxxxx elkötelezettségét a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni, kétoldalú és többoldalú csatornákon történő küzdelem iránt,

OSZTVA a szegénység csökkentése, az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása, valamint a fejlődő országok politikai és gazdasági reformok megvalósítására irányuló erőfeszítéseinek támogatása iránti elkötelezettséget,

ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

BÜSZKÉN az európai és kanadai polgárok közötti kiterjedt személyes kapcsolatokra, valamint a Felek elkötelezettségére a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása iránt,

ELISMERVE azt a fontos szerepet, amelyet a hatékony multilaterális szervezetek játszhatnak az együttműködés előmozdításában, valamint eredmények elérésében a globális kérdések és kihívások terén,

SZEM ELŐTT TARTVA dinamikus kereskedelmi és befektetési kapcsolataikat, amelyeket még tovább gazdagít majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás hatékony végrehajtása,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen Kanadát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló

21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek – a

21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően –, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Kanadát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot saját jogon kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően,

ELISMERVE a Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta bekövetkezett intézményi változásokat,

MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek stratégiai partnernek tekintik egymást és elkötelezettek amellett, hogy tovább gazdagítják és magasabb szintre emelik kapcsolataikat és nemzetközi együttműködésüket a kölcsönös tiszteletre és párbeszédre építve, hogy előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy egy ilyen együttműködést fokozatosan és pragmatikusan kell megvalósítani szakpolitikáik fejlődésével párhuzamosan,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

1. cikk

Általános alapelvek

1. A Felek támogatásukat fejezik ki az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös alapelvek iránt.

2. Stratégiai kapcsolatukat szem előtt tartva a Felek törekednek arra, hogy összehangoltabban fejlesszék kétoldalú, regionális és multilaterális szintű együttműködésüket.

3. A Felek ezt a megállapodást közös értékeik, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának alapelve alapján hajtják végre.

II. CÍM

EMBERI JOGOK, ALAPVETŐ SZABADSÁGOK, DEMOKRÁCIA ÉS

JOGÁLLAMISÁG

2. cikk

A demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és előmozdítása

1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és olyan más, az Unió vagy az uniós tagállamok és Kanada részvételével működő, meglévő emberi jogi szerződésekben és más jogilag kötelező eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapja és e megállapodás lényeges elemét képezi.

2. A Felek törekednek arra, hogy együttműködnek és tiszteletben tartják ezeket a jogokat és alapelveket saját szakpolitikáikban, továbbá más államokat is arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a nemzetközi emberi jogi szerződésekhez és jogilag kötelező eszközökhöz, valamint, hogy hajtsák végre saját emberi jogi kötelezettségeiket.

3. A Felek elkötelezettek a demokrácia előmozdítása iránt, ideértve a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat. Az egyes Felek tájékoztatják egymást választási megfigyelő misszióikról és adott esetben felkérik egymást az ezekben való részvételre.

4. A Felek elismerik, hogy a jogállamiság fontos az emberi jogok védelméhez és a demokratikus államok kormányzati intézményeinek hatékony működéséhez. Ide tartozik a független igazságszolgáltatás, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog és a magánszemélyek hatékony jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférése.

III. CÍM

NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, HATÉKONY MULTILATERALIZMUS

3. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1. A Xxxxx úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és nonproliferációról szóló nemzetközi megállapodásokkal és ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival kapcsolatos kötelezettségeik teljes körű betartásával és végrehajtásával. Ezenkívül a Felek adott esetben továbbra is együttműködnek az elterjedés megakadályozására irányuló erőfeszítések érdekében azon export-ellenőrzési rendszerekben való részvételük útján, melynek mindketten részes felei. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.

3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy:

a) adott esetben lépéseket tesznek minden olyan vonatkozó nemzetközi leszerelési és nonproliferációról szóló szerződés aláírása, megerősítése, illetve az ezekhez való csatlakozás, valamint azon szerződésekből származó kötelezettségeik teljes mértékű végrehajtása érdekében, amelyeknek már részes felei; továbbá minden államot arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a szerződésekhez;

b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját, illetve megakadályozza az ezekkel kapcsolatos tiltott brókertevékenységet és azok tranzitját (beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;

c) küzdenek a vegyi-, biológiai- és toxinfegyverek elterjedése ellen. A Felek megállapodnak arról, hogy a vonatkozó fórumokon együttműködnek az olyan nemzetközi egyezmények egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében, mint például a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről) és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről).

4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen magas szintű EU–Kanada- találkozókat rendeznek a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések terén folytatott együttműködés előmozdításának módjairól folytatandó eszmecsere érdekében.

4. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a vonatkozó nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.

3. A Felek törekednek arra, hogy globális, regionális és nemzeti szinten lépéseket tesznek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják a többi országnak e téren nyújtott segítségük koordinációját, egyeztetését, kiegészítő jellegét és szinergiáját.

5. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

1. A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, azok hatékony üldözését nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB) is bevonva.

2. A Felek osztják az irányú elkötelezettségüket, hogy előmozdítsák az NBB Római Statútumának egyetemes megerősítését vagy az ahhoz való egyetemes csatlakozást, és azon dolgoznak, hogy az NBB részes felei hazai szinten hatékonyan hajtsák végre a Statútumot.

6. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A Felek elismerik, hogy a terrorizmus elleni küzdelem közös prioritás számukra, és hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság, a nemzetközi jog – különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira –, az emberi jogok, a nemzetközi menekültjog, a humanitárius jog és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

2. A Felek magas szintű terrorizmusellenes konzultációkat tartanak és ad hoc kapcsolatot tartanak fenn azzal a céllal, hogy – amikor csak lehet – ösztönözzék a közös terrorizmusellenes műveleti erőfeszítéseket és együttműködési mechanizmusokat. Ide tartozik a terroristák jegyzékeivel, az erőszakos szélsőségek elleni stratégiákkel és a felmerülő terrorizmusellenes kérdések új megközelítéseivel kapcsolatos rendszeres egyeztetések.

3. A Xxxxx közös elkötelezettséget tanúsítanak a terrorizmus elleni küzdelem átfogó nemzetközi megközelítése iránt, az ENSZ vezetésével. A Felek különösen arra törekednek, hogy együttműködnek a területtel kapcsolatos nemzetközi konszenzus mélyítése érdekében az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája és adott esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak teljes mértékű végrehajtása céljából.

4. A Felek továbbra is szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.

5. A Felek a Pénzügyi Akció Munkacsoport által lefektetett nemzetközi ajánlások szerint küzdenek a terrorizmus finanszírozása ellen.

6. A Felek megfelelően folytatják együttműködésüket más államok terrorizmus elleni kapacitásainak növelése érdekében, hogy megelőzzék, felderítsék a terrorista tevékenységeket, valamint reagáljanak azokra.

7. cikk

Együttműködés a nemzetközi béke és stabilitás előmozdítása érdekében

A nemzetközi béke és biztonság, valamint a hatékony multilaterális intézmények és szakpolitikák megteremtésével kapcsolatos közös érdekeik előmozdítása érdekében a Felek:

a) folytatják a transzatlanti biztonság további erősítésére irányuló erőfeszítéseiket, tekintetbe véve az Európa és Észak-Amerika között meglévő transzatlanti biztonsági szervezet központi szerepét;

b) megerősítik a válságkezelés és a kapacitásépítés támogatására irányuló közös erőfeszítéseiket, és tovább mélyítik együttműködésüket e tekintetben, ideértve az Unió műveleteit és misszióit is. A Felek törekednek arra, hogy előmozdítják az ilyen tevékenységekben való részvételt, többek között korai konzultáció és tervezési információk megosztása útján, amennyiben a Felek ezt megfelelőnek tartják.

8. cikk

Együttműködés a multilaterális, regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek

keretében

1. A Felek elkötelezettek a mulilateralizmus mellett és az arra irányuló erőfeszítések iránt, hogy javítsák az olyan regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek, mint például az ENSZ és szakosított szervezetei és ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint más multilaterális fórumok hatékonyságát.

2. A Felek hatékony konzultációs mechanizmust működtetnek a multilaterális fórumokhoz kapcsolódóan. Az ENSZ keretében az emberi jogok és demokrácia területén már működő párbeszédükön túl a Felek állandó konzultációs mechanizmust alakítanak ki az Emberi Xxxx Xxxxxxxx, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén és az ENSZ bécsi intézményein, valamint adott esetben egyéb, a Felek megegyezése szerinti fórumokon belüli együttműködéshez kapcsolódóan.

3. A Felek törekednek a választásokkal kapcsolatos konzultációkra is, a multilaterális szervezetekben való hatékony képviselet kialakítása érdekében.

IV. CÍM

GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

9. cikk

Párbeszéd és globális vezető szerep a gazdasági kérdésekben

Elismerve, hogy fenntartható globalizációt és nagyobb jólétet csak nyílt, piaci alapú, hatékony szabályozásra és erős globális intézményekre támaszkodó világgazdaságban lehet megvalósítani, a Felek törekednek arra, hogy:

a) vezető szerepet játszanak a szilárd gazdaságpolitikák és a prudens pénzgazdálkodás előmozdításában úgy belföldön, mint regionális és nemzetközi kötelezettségvállalásaik útján;

b) rendszeres magas szintű párbeszédet tartanak a makrogazdasági kérdésekről – adott esetben központi banki képviselők bevonásával – azzal a céllal, hogy együttműködjenek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben;

c) bátorítják adott esetben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó globális gazdasági kérdésekről megfelelő időben és hatékonyan folytatott párbeszédet és együttműködést a Felek részvételével működő multilaterális szervezetekben és fórumokon, mint például az OECD, a G–7, a G–20, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

10. cikk

A szabad kereskedelem előmozdítása és a befektetések növelése

1. A Felek együttműködnek a közöttük folytatott kereskedelem és befektetések fenntartható növekedésének és fejlődésének kölcsönös előnyükre történő előmozdítása érdekében, az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

2. A Felek törekednek együttműködni annak érdekében, hogy tovább erősítsék a WTO-t, mint az erős, inkluzív és szabályokra épülő globális kereskedelmi rendszer leghatékonyabb keretét.

3. A Felek folytatják a vámügyi együttműködést.

11. cikk

Adóügyi együttműködés

Gazdasági együttműködésük megerősítése és fejlesztése céljából a Felek igazodnak a jó adóügyi kormányzás alapelveihez, mint például az átláthatóság alapelve, az információcsere és a káros adózási gyakorlatok kivédése – és adott esetben az OECD káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fóruma és a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében alkalmazzák azokat. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek ezen alapelvek nemzetközi végrehajtásának előmozdítása és javítása érdekében.

12. cikk

Fenntartható fejlődés

1. A Xxxxx megerősítik amelletti elkötelezettségüket, hogy az eljövendő generációk szükségleteinek veszélyeztetése nélkül adnak választ a ma nemzedékeinek szükségleteire. A

Felek elismerik, hogy a hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele a fenntartható fejlődés alapelveinek tiszteletben tartása.

2. A Felek folytatják az erőforrások felelősségteljes és hatékony felhasználásának ösztönzését, és felhívják a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire, valamint ezeknek az emberek jóllétére gyakorolt járulékos hatásaira.

3. Párbeszéd, a bevált gyakorlatok megosztása, a jó kormányzás, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás útján a Felek továbbra is bátorítják a fenntartható fejlődés ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket.

4. A Felek közös célkitűzése a szegénység csökkentése és az inkluzív gazdasági fejlődés támogatása világszerte, és e cél érdekében a lehetőségek szerint minél gyakoribb együttműködésre törekednek.

5. E cél érdekében a Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédet alakítanak ki a fejlesztési együttműködés terén, hogy javítsák a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben a szakpolitikai koordinációt, valamint fejlesztési együttműködésük minőségét és hatékonyságát, a segélyhatékonyság nemzetközi szinten elfogadott alapelveinek megfelelően. A Felek együttműködnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítése érdekében a fejlesztési eredmények javítására koncentrálva, és elismerik annak fontosságát, hogy a fejlesztési együttműködés minél több szereplő bevonásával valósuljon meg, ideértve a magánszektort és a civil társadalmat is.

6. A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi béke és stabilitás szempontjából Egyetértenek abban, hogy az energiaellátás javítására és diverzifikálására, az innováció ösztönzésére és az energiahatékonyság növelésére van szükség az energiával kapcsolatos lehetőségek, az energiabiztonság, valamint a fenntartható és megfizethető energia támogatása érdekében. A Felek magas szintű energiaügyi párbeszédet folytatnak, továbbá bilaterális és multilaterális csatornákon folytatják együttműködésüket a nyílt versenypiacok támogatása, a bevált gyakorlatok megosztása, a tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi együttműködés különböző területeinek megvitatása érdekében.

7. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet védelmének és megőrzésének, és elismerik a szigorú környezetvédelmi normák szükségességét annak érdekében, hogy megőrizhető legyen a környezet a jövő generációi számára.

8. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális fenyegetést jelent, és a kibocsátáscsökkentés céljából azonnali és további intézkedéseket kell hozni, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. Közös céljuk, hogy innovatív megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és e hatásokhoz való alkalmazkodásra. A Felek elismerik e kihívás globális jellegét és tovább támogatják az igazságos, hatékony, átfogó és szabályokon alapuló rendszer kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében, amely a keretegyezmény minden részes felére alkalmazandó, ideértve a párizsi megállapodás előrevitelében történő közös munkát.

9. A Felek magas szintű párbeszédet folytatnak a környezetről és az éghajlatváltozásról, melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a hatékony és inkluzív együttműködés ösztönzése az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésről és más, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről.

10. A Felek elismerik a bilaterális és multilaterális szintű párbeszéd és együttműködés fontosságát a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a tisztességes munka területén, különösen a globalizáció és a demográfiai változások tükrében. A Felek törekednek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és szociális kérdések vonatkozásában. A Felek megerősítik továbbá elkötelezettségüket a Xxxxx által felvállalt nemzetközileg elismert munkaügyi normák – mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatában és az annak nyomán hozott intézkedésekben említett munkaügyi normák – tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása mellett.

13. cikk

Egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott párbeszéd

Elismerve közös elkötelezettségüket amellett, hogy elmélyítsék és kiterjesszék régóta tartó kapcsolataikat, valamint elismerve a köztük meglévő együttműködést, a Felek vállalják, hogy a megfelelő bilaterális és multilaterális fórumokon ösztönzik a szakértők közti párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területeken. Ezek a területek többek között – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban: mezőgazdaság, halászat, nemzetközi óceán- és tengerpolitika, vidékfejlesztés, nemzetközi szállítmányozás, foglalkoztatás, valamint a tudomány és technológia területét is felölelő, a sarkköri területekkel kapcsolatos kérdések. Adott esetben az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotási, szabályozási és közigazgatási gyakorlatra, valamint a döntéshozatali eljárásokra vonatkozó tapasztalatcserét.

14. cikk

A polgárok jólléte

1. Felismerve annak jelentőségét, hogy kiterjesszék és elmélyítsék párbeszédüket és együttműködésüket a polgáraik és a nagyobb globális közösség jóllétét befolyásoló kérdések széles köréről, a Felek ösztönzik és elősegítik a párbeszédet, a konzultációt és – ahol lehetséges – az együttműködést a polgárok jóllététét befolyásoló, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, már napirenden lévő és felmerülő új kérdésekről.

2. A Felek elismerik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bátorítják a területtel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

3. A Felek bátorítják a kölcsönös együttműködést és információcserét a globális egészségügyi kérdésekről, valamint a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülésről és reagálásról.

15. cikk

Együttműködés a tudás, a kutatás, az innováció és a kommunikációs technológiák

terén

1. Elismerve, hogy a globális kihívások kezelése szempontjából mennyire fontos az új tudás, a Xxxxx továbbra is bátorítják az együttműködést a tudomány, a technológia, a kutatás és az innováció területén.

2. A Felek – elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy megfelelően együttműködjenek és megvitassák nézeteiket a területtel kapcsolatos nemzeti, regionális és nemzetközi szakpolitikákról.

3. Elismerve, hogy globális kihívást jelent az internet biztonságosságának és stabilitásának fenntartása az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű biztosítása mellett, a Felek törekednek arra, hogy párbeszéd és szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten egyaránt együttműködjenek.

4. A Felek elismerik, hogy az űrrendszerek használata egyre fontosabb ahhoz, hogy megvalósítsák társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi és nemzetközi politikai célkitűzéseiket. A Felek tovább bővítik együttműködésüket az űreszközök fejlesztése és használata terén a polgárok, vállalkozások és kormányzati szervezetek támogatására.

5. A Felek törekednek arra, hogy folytassák együttműködésüket a statisztika területén, különös tekintettel a bevált gyakorlatok és a szakpolitikák megosztásának aktív ösztönzésére.

16. cikk

A kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítása, oktatás és ifjúság, emberek

közötti kapcsolatok

1. A Felek büszkék a közöttük régóta fennálló kulturális és nyelvi kapcsolatokra és hagyományokra, melyek egymás megértését elősegítő kapcsolódási pontokat alakítottak ki közöttük. A kormányzat és társadalom minden szintjén léteznek transzatlanti kapcsolatok, és e kapcsolat hatása a kanadai és az európai társadalmakban egyaránt jelentős. A Felek e kötelékek ösztönzésére és olyan új módok feltárására törekednek, amelyek emberek közötti kapcsolatok útján mozdítják elő a kapcsolatokat. A Felek törekednek az olyan nem kormányzati szervezeteken és agytrösztökön keresztül megvalósuló cserék hasznosítására, amelyek összefogják a fiatalságot és más gazdasági és társadalmi szereplőket, hogy kiterjesszék és elmélyítsék ezeket a kapcsolatokat, valamint gazdagítsák a közös kihívások megoldására vonatkozó gondolatok áramlását.

2. Elismerve az évek alatt kialakult, kiterjedt kapcsolataikat a felsőoktatás, az oktatás, a sport, a kultúra, a turizmus és a fiatalok mobilitása terén, a Felek üdvözlik és adott esetben bátorítják az ilyen kapcsolatok kiterjesztésére irányuló, folytatódó együttműködést.

3. A Felek törekednek a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítására, ide értve adott esetben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény alapelveinek és célkitűzésinek előmozdítását is.

4. A Felek törekednek arra, hogy kulturális intézményeik és ágazatbeli szakembereik között bátorítsák és könnyebbé tegyék a cseréket, az együttműködést és a párbeszédet.

17. cikk

Katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és veszélyhelyzet-kezelés

A természeti és ember okozta katasztrófák hatásainak minimalizálása, valamint a társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében a Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések ösztönzése mellett, többek között – adott esetben – bilaterális és multilaterális szintű együttműködés útján.

V. CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

18. cikk

Igazságügyi együttműködés

1. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó együttműködést. A Felek – illetékességük és hatáskörük keretein belül – törekednek a meglévő mechanizmusok megerősítésére, és adott esetben mérlegelik a területen folytatott nemzetközi együttműködés megkönnyítését célzó új mechanizmusok kialakítását. Ez magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

2. A Felek – hatáskörüknek megfelelően – adott esetben fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megtárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

19. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

1. Illetékességük és hatáskörük keretein belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer- kérdésre vonatkozó kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. A Felek a következőkre koncentrálják erőfeszítéseiket:

- a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése;

- a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése;

- a tiltott kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése; valamint

- az olyan struktúrák hatékonyságának maximalizálása, amelyek célja a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználásának csökkentése.

2. A Felek együttműködnek e célkitűzések megvalósítása érdekében, lehetőség szerint többek között technikai segítségnyújtási programjaik összehangolásával, valamint azon országok megerősítésre és végrehajtásra bátorításával, amelyek még nem erősítették meg és hajtották végre azokat a meglévő, kábítószerek visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményeket, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok és Kanada részes felei. A Felek tevékenységüket a kábítószerek visszaszorításáról szóló vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban általánosan elfogadott alapelvekre alapozzák, és tiszteletben tartják a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló, az ENSZ által 2009-ben elfogadott politikai nyilatkozat és cselekvési terv átfogó célkitűzéseit.

20. cikk

Bűnüldözési együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni

küzdelem

1. A Felek elkötelezettek aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás, a csempészet és az illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelem terén azáltal, hogy betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó vagyoni vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.

2. A Xxxxx megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy bűnüldözési együttműködést alakítanak ki, többek között az Europollal való folytatódó együttműködés útján.

3. Ezenkívül a Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi fórumokon a Felek részvételével működő, az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez és annak kiegészítő jegyzőkönyveihez való csatlakozás és ezek végrehajtásának előmozdítása érdekében.

4. A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtásának előmozdítására is törekednek, többek között szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetése útján, az átláthatóság alapelvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.

21. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1. A Felek elismerik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószer- kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására használják fel, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó vagyoni vagy pénzeszközök elkobzására, a vonatkozó jogi és jogszabályi kereteken belül.

2. A Felek adott esetben saját jogi keretüknek és jogszabályaiknak megfelelően vonatkozó információkat cserélnek és megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, amit a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásai és a területen tevékeny más nemzetközi szervek által elfogadott standardok vezérelnek.

22. cikk

Számítástechnikai bűnözés

1. A Felek elismerik, hogy a számítástechnikai bűnözés globális reagálást igénylő globális probléma. E célból a Felek információk és gyakorlati tudás cseréje útján megerősítik a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló együttműködésüket, vonatkozó jogi kereteiknek és jogszabályaiknak megfelelően. A Felek együttműködésre törekednek, hogy adott esetben a más államoknak segítséget és támogatást nyújtsanak olyan hatékony jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlat kialakításában, amelyek az elkövetés helyétől függetlenül a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányulnak.

2. A Felek – vonatkozó jogi és jogszabályi kereteiken belül – információt cserélnek különböző területeken, ideértve a számítástechnikai bűnözést felderítő szakemberek oktatását és képzését, a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatok lebonyolítását és a digitális igazságügyi szakértelmet.

23. cikk

Migráció, menekültügy és határigazgatás

1. A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül együttműködnek és nézetet cserélnek a migráció (beleértve a legális migrációt, az irreguláris migrációt, az emberkereskedelmet, a migrációt és a fejlesztést), a menekültügy, az integráció, a vízumok és a határigazgatás terén.

2. A Felek közös célja, hogy vízummentes utazást tegyenek lehetővé az Unió és Kanada között valamennyi polgáruk számára. A Felek együttműködnek és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül vízummentes utazást biztosítsanak területeik között minden érvényes útlevéllel rendelkező polgáruk részére.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az irreguláris migráció megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:

a) Kanada – az érintett tagállam kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik valamelyik tagállam területén;

b) Minden tagállam – Kanada kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik Kanada területén;

c) A tagállamok és Kanada e célból megfelelő úti okmányokkal látják el állampolgáraikat;

d) A Felek olyan külön megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatására törekednek, amely rögzítené a visszafogadással kapcsolatos kötelezettségeket, ideértve a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadását is.

24. cikk

Konzuli védelem

1. Kanada lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy amennyiben az a tagállam, amelynek az érintett uniós polgár állampolgára, nem rendelkezik Kanadában elérhető állandó képviselettel, az uniós polgár igénybe veheti Kanadában bármely tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmét.

2. A tagállamok lehetővé teszik a kanadai állampolgárok számára, hogy amennyiben Kanada nem rendelkezik valamely tagállamban elérhető állandó képviselettel, a kanadai állampolgár a Kanada által kijelölt bármely más tagállam diplomáciai és konzuli hatóságának védelmét igénybe veheti.

3. Az (1) és (2) bekezdésnek nem célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettséget, amelyek egyébként alkalmazandók abban az esetben, amikor lehetővé teszik uniós vagy kanadai polgár képviseletét bármely olyan állam által, amelynek az érintett nem állampolgára.

4. A Felek évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdés igazgatási szintű működését.

25. cikk

A személyes adatok védelme

1. A Felek elismerik, hogy a személyes adatok védelmet igényelnek, és együttműködésre törekednek a magas szintű nemzetközi normák előmozdítása érdekében.

2. A Felek elismerik az alapvető jogok és szabadságok védelmének fontosságát, ideértve a magánélethez való jogot a személyes adatok védelme tekintetében. E célból a Felek vállalják, hogy vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül tiszteletben tartják a fenti jogokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket, többek között a terrorizmus és más, nemzetközi jellegű súlyos bűncselekmények – ideértve a szervezett bűnözést is – megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem során.

3. A Felek – vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül – párbeszéd és adott esetben szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten folytatják együttműködésüket, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét.

VI. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS KONZULTÁCIÓS MECHANIZMUS

26. cikk

Politikai párbeszéd

A Felek törekednek arra, hogy hatékony és pragmatikus módon erősítsék a köztük folyó párbeszédet és konzultációt fejlődő kapcsolataik támogatása, kapcsolataik továbbvitele, valamint annak érdekében, hogy multilaterális kötelezettségvállalásaik révén előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket.

27. cikk

Konzultációs mechanizmus

1. A Felek közötti párbeszédre folyamatos kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, többek között a következő formákban:

a) vezetői szintű találkozók évente vagy kölcsönös megegyezés szerint, melyeket felváltva tartanak az Unióban és Kanadában;

b) külügyminiszteri szintű találkozók;

c) miniszteri szintű konzultációk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről;

d) vezető tisztviselői és munkacsoporti szintű konzultációk kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű belföldi és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban;

e) az Európai Parlament és Kanada országgyűlése közötti delegációcserék ösztönzése.

2. Miniszteri szintű vegyes bizottság

a) Xxxxxxxx a miniszteri szintű vegyes bizottság.

b) A miniszteri szintű vegyes bizottság:

i. a transzatlanti párbeszéd helyébe lép;

ii. társelnökei Kanada külügyminisztere és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője;

iii. évente, vagy – ha a körülmények úgy kívánják – kölcsönös megállapodásnak megfelelően találkozik;

iv. elfogadja saját napirendjét, szabályait és eljárásait;

v. mindkét Fél jóváhagyásával fogadja el határozatait;

vi. a kapcsolatok helyzetéről évente jelentést kap az együttműködési vegyes bizottságtól és ajánlásokat tesz az együttműködési vegyes bizottság munkájával

kapcsolatban, többek között a jövőbeli együttműködés új területeiről és bármely olyan vita megoldásáról, amely a megállapodás végrehajtása során merült fel;

vii. a Felek képviselőiből áll.

3. Együttműködési vegyes bizottság

a) A Felek együttműködési vegyes bizottságot hoznak létre.

b) A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság:

i. ajánlásokat tesz a Felek közötti együttműködés prioritásaival kapcsolatban;

ii. nyomon követi a Felek közötti stratégiai kapcsolatok fejlődését;

iii. véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben;

iv. az eredményességre, nagyobb hatékonyságra és a Felek közötti szinergiák növelésére tesz ajánlást;

v. biztosítja e megállapodás megfelelő érvényesülését;

vi. a Xxxxx által közzétételre kerülő éves jelentést készít a miniszteri szintű vegyes bizottság számára a kapcsolatok állapotáról e cikk (2) bekezdése b) pontja vi. alpontjának megfelelően;

vii. bármely olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet a Felek e megállapodás keretében elé terjesztenek;

viii. albizottságokat hoz létre, hogy munkája elvégzésében segítsék. Ezek az albizottságok azonban nem jöhetnek létre olyan területen, amelyen a Felek közötti más megállapodás már létrehozott valamilyen szervet;

ix. megtárgyalja azokat a helyzeteket, amelyekben valamelyik Fél azt állítja, hogy külön megállapodással nem szabályozott területre irányuló döntéshozatali folyamatok sértették vagy sérthetik az érdekeit.

c) A Xxxxx biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság évente egyszer, az Unióban és Kanadában felváltva ülésezik; hogy bármelyik Fél kérésére az együttműködési vegyes bizottság külön ülést tart; hogy az együttműködési vegyes bizottság társelnökei Kanada egy vezető tisztviselője és az Unió egy vezető tisztviselője; valamint hogy az együttműködési vegyes bizottság maga állapítja meg hatáskörét, ideértve a megfigyelők részvételét is.

d) Az együttműködési vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll, megfelelően figyelembe véve a hatékonysági és gazdaságossági szempontokat a részvétel szintjeinek megállapításánál.

e) A Xxxxx megállapodnak abban, hogy az együttműködési vegyes bizottság kérheti a Felek közötti meglévő kétoldalú megállapodások által létrehozott bizottságokat és hasonló szerveket, hogy rendszeresen jelentést tegyenek tevékenységükről az együttműködési vegyes bizottságnak a Felek közötti kapcsolatok folyamatos és átfogó felülvizsgálatának részeként.

28. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1. A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.

2. Amennyiben a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban kérdések vagy nézeteltérések merülnek fel, a Felek megerősítik a konzultációra és együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket, hogy e kérdéseket időben és baráti módon megoldják. Valamely Fél kérésére a kérdést vagy nézeteltérést az együttműködési vegyes bizottság elé terjesztik további megvitatásra és tanulmányozásra. A Felek közösen úgy is dönthetnek, hogy ezeket az ügyeket az együttműködési vegyes bizottságnak jelentést tevő különleges albizottságok elé terjesztik. A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság vagy a kinevezett albizottság ésszerű időn belül összeül a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerült nézeteltérések megoldása érdekében, melyre korai egyeztetések, a tények gondos vizsgálata – ideértve adott esetben a szakértői véleményeket és tudományos bizonyítékokat is –, valamint hatékony párbeszéd útján kerül sor.

3. Megerősítve az emberi jogok és a nonproliferáció iránti közös elkötelezettségüket a Felek dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek különösen súlyos és lényegi megsértését különösen sürgős esetként kezelik. A Xxxxx úgy vélik, hogy egy helyzet akkor minősülhet a 2. cikk (1) bekezdése „különösen súlyos és lényegi megsértésének”, ha az kivételes súlyú és jellegű, mint például az államcsíny vagy az olyan súlyos bűncselekmények, amelyek a nemzetközi közösség békéjét, biztonságát és jóllétét veszélyeztetik.

4. Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különösen sürgős esettel egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.

5. Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a különösen sürgős eset valamely Fél területén alakul ki, bármely Fél a miniszteri szintű vegyes bizottság elé terjesztheti az ügyet. A miniszteri szintű vegyes bizottság kérheti az együttműködési vegyes bizottságot, hogy 15 napon belül tartson sürgős konzultációt. A Felek rendelkezésre bocsátanak minden olyan vonatkozó információt és bizonyítékot, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához, valamint időben és hatékony módon való megoldásához. Amennyiben az együttműködési vegyes bizottság nem tudja megoldani a helyzetet, az ügyet a miniszteri szintű vegyes bizottsághoz utalhatja sürgős megvizsgálás céljából.

6. a) Amennyiben különösen sürgős esetben a miniszteri szintű vegyes bizottság nem képes megoldani a helyzetet, bármely Fél úgy dönthet, hogy felfüggeszti a megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását. Az Unióban a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Kanadában a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Kanada kormánya hozza saját törvényeinek és rendeleteinek megfelelően. Az érintett Fél késedelem nélkül írásban értesíti határozatáról a másik Felet, és a felfüggesztésre vonatkozó határozatot az ügy Felek számára elfogadható módon való megoldásához szükséges legrövidebb ideig alkalmazza;

b) A Xxxxx folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, amely az említett határozat meghozatalát eredményezte, és amely alapot adhat arra, hogy a megállapodás keretein kívüli egyéb megfelelő intézkedéseket tegyenek. Az alkalmazás felfüggesztését vagy egyéb intézkedést meghozó Fél visszavonja e lépéseit, amint ez indokolttá válik.

7. Ezenkívül a Felek elismerik, hogy az emberi jogok vagy a nonproliferáció (3) bekezdésben meghatározott különösen súlyos és lényegi megsértése alapot adhat az Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondására is, összhangban annak 30.9. cikkével.

8. Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sértheti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen módon nem befolyásolják azokat.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Biztonság és információközlés

1. Ez a megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az sértse az Uniónak, a tagállamoknak vagy Kanadának a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó törvényeit és rendeleteit.

2. E megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az bármelyik Xxxxx arra kötelezze, hogy olyan információt szolgáltasson, amelynek közlését alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

30. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

1. A Felek értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárulásáról. E megállapodás az utolsó értesítés időpontját követő hónap első napján lép hatályba.

2. Az (1) bekezdés ellenére az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a megállapodás e bekezdésben megállapított részeit a megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és jogszabályaiknak megfelelően.

Az ideiglenes alkalmazás az azon napot követő második hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen az Unió és Kanada értesítették egymást a következőkről:

a) Értesítés az Unió részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b) Értesítés Kanada részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megerősíti Kanada jóváhagyását a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit illetően;

3. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

31. cikk

Módosítás

E megállapodás a Felek írásbeli megállapodásával módosítható. A módosítás az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a módosítás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás lezárulásáról.

32. cikk

Értesítések

A 30. és 31. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának, vagy ezek jogutódainak kell megküldeni.

33. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unió alapját képező szerződések alkalmazandók, az ezekben a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Kanada területén.

34. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről – hatásköreiktől függően – az Európai Unió vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada.

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на тридесети октомври през две хиляди и шестнадесета година. Hecho en Bruselas, el treinta de octubre de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třicátého října dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte oktober to tusind og seksten. Geschehen zu Brüssel am dreißigsten Oktober zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis. Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the thirtieth day of October in the year two thousand and sixteen. Fait à Bruxelles, le trente octobre deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog listopada godine dvije tisuće šesnaeste. Fatto a Bruxelles, addì trenta ottobre duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trīsdesmitajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų spalio trisdešimtą dieną Briuselyje.

Xxxx Xxxxxxxxxxx, a kétezer-tizenhatodik év október havának harmincadik napján. Magħmul fi Brussell, fit-tletin jum ta' Ottubru fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, dertig oktober tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego października roku dwa tysiące szesnastego. Feito em Bruxelas, em trinta de outubro de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la treizeci octombrie două mii șaisprezece. V Bruseli tridsiateho októbra dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tridesetega oktobra leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den trettionde oktober år tjugohundrasexton. Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България Za Českou republiku

For Kongeriget Danmark

Für die Bundesrepublik Deutschland Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία Por el Reino de España

Pour la République française Za Republiku Hrvatsku

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία Latvijas Republikas vārdā – Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg Magyarország részéről

Għar-Repubblika ta' Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta För Republiken Finland För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейския съюз Por la Unión Europea Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union Für die Europäische Union Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση For the European Union Pour l'Union européenne Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā – Europos Sąjungos vardu Az Európai Unió részéről Għall-Unjoni Ewropea Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo Euroopan unionin puolesta För Europeiska unionen For Canada

Pour le Canada”

4.§ (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 30. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás kötelező hatályának elismeréséről szóló törvényjavaslathoz

Jelen törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerése és törvényben való kihirdetése.

A Megállapodás célja a kétoldalú együttműködés megerősítése számos külpolitikai és ágazati területen. Ezek között találjuk a nemzetközi békét és biztonságot, a terrorizmus elleni küzdelmet, a válságkezelést, a tengeri biztonságot, a globális kormányzást, az energiát, a közlekedést, a kutatást és fejlesztést, az egészségügyet, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást, de olyan fontos területeket is érint, mint a tudomány és technológia.

A Megállapodás további célja, hogy fokozza az együttműködés azon formáit, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak az egyes állampolgárokra, például a fiatalokat célzó, oktatási és kulturális programok, és a konzuli védelem.

A Megállapodásról szóló tárgyalások 2011-ben kezdődtek, majd a feleknek 2014. május végén sikerült megállapodniuk. 2014. szeptember 8-án Xxxx Xxxxx, akkori kanadai külügyminiszter és Xxxxxxxxx Xxxxxx, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Ottawában bejelentették a Megállapodás parafálását, melyet Brüsszelben, 2016. október 30-án írtak alá.

A Megállapodás létrehozása összhangban áll a Kormány azon törekvésével, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként a harmadik országokkal való együttműködés megerősítését és elmélyítését támogassa, és ezáltal bilaterális kapcsolatait fejlessze.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdésre tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében erre felhatalmazást ad.

A 2. §-hoz

A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

A 3. §-hoz

A Megállapodás hét címből és 34 cikkből áll, melyek részletesen szabályozzák az Európai Unió és tagállamai, valamint Kanada közötti stratégiai partnerségi viszonyt, illetve az ennek keretében folytatandó együttműködést és annak céljait.

A Megállapodás 1. Címe lefekteti az együttműködés általános alapelveit.

A II. Cím a demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és előmozdítására hívja fel a Feleket.

A III. Cím a nemzetközi béke és biztonság témakörében a tömegpusztító-, a kézi- és a könnyűfegyverek, illetve a terrorizmus elleni küzdelem terén, valamint multilaterális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, továbbá a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködés keretében, a béke és stabilitás együttes előmozdítását tűzi ki célul.

A IV. Cím a gazdasági és fenntartható fejlődés területein folytatandó együttműködés kereteit és célrendszerét vázolja fel, érintve – többek között – a szabadkereskedelem előmozdítása, a befektetések növelése, az adóügyi együttműködés, a kutatás, az innováció és a kommunikációs technológiák területén folytatandó kooperáció, a népek és kultúrák közötti kapcsolatok elősegítése, valamint a katasztrófák kezelésének és megelőzésének kérdését.

Az V. Cím a jogérvényesülés, szabadság és biztonság kérdéskörét tartalmazza. A Felek törekednek az igazságügyi együttműködés fokozására a kábítószerek, a korrupció, a pénzmosás, a terrorizmus, valamint a számítástechnikai bűnözés ellen. A 23. cikk alapján a Felek együttműködnek az irreguláris migráció megelőzésében és ellenőrzésében. A 24. cikk biztosítja a konzuli védelem lehetőségét valamennyi uniós tagállam polgárai számára.

A VI. Cím a politikai párbeszéd kereteit rögzíti. Ösztönzi a rendszeres vezetői találkozókat. Létrejön a miniszteri szintű vegyesbizottság, a kanadai külügyminiszter és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének elnökletével. Megalakul az együttműködési vegyes bizottság a Megállapodás érvényesülésének elősegítése érdekében.

A 4. §-hoz

A törvény – a 2. és a 3. § kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás 30. Cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint „a felek értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárulásáról. A Megállapodás az utolsó értesítés időpontját követő hónap első napján lép hatályba.” A Megállapodást eddig egyetlen uniós tagállam, Észtország ratifikálta. Ugyanezen Cikk (2) bekezdésében foglaltak értelmében, az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a Megállapodást a saját jóváhagyásuk megtörténtét követően.

A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2-3. §-ai hatálybalépésnek naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.