GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) általános szerződési feltételei, valamint a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiak- ban: Gfbt.) tartalmazzák.

Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Milyen eseményekre nyújt fedezetet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szer- ződésben megjelölt gépjármű használata során mások- nak okozott károkat téríti meg azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.

Kinek szükséges kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást kötni?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiányá- ban tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személyt is.

A flottabiztosítást jogi személyek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek köthetik meg

– személygépjárműre, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munkagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segédmoto- ros-kerékpárra (quad), továbbá

– Egyéb gépjárművekre a flottaszerződés 2024. július

15-ét követően kezdődő új biztosítási időszakának kez- dőnapjával vagy ezt követő kockázatviselési kezdettel.

Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

Milyen feltétellel lehet flottaszerződést kötni?

AHE-15021/19

Ha ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által együttesen kezelt gép- járművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt.

Milyen kiegészítő elemekből épülhet még fel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

Ha a biztosítása határozatlan időre jött létre, figyelmébe ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosítások megkötésének lehetőségét:

– Allianz Kötelező Plusz biztosítás: ha egy olyan sajná- latos balesetben vétlen károsult lesz, amit egy másik biztosítónál szerződött autós okozott, úgy az Allianz rendezi a gépjárművében keletkezett kárt, a károkozó biztosítója helyett. Ilyenkor az Allianz a megállapított kártérítést kifizeti a károsultnak, és ezt követően a kár- okozó biztosítójával elszámol.

– Kiegészítő életbiztosítás: halállal és maradandó egész- ségkárosodással járó biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

– Allianz kiegészítő szélvédő biztosítás: A szélvédő-biz- tosítás a gépjármű első szélvédőjére és rögzítő elemeire vonatkozik, és a Magyarországon bekövetkezett biztosí- tási eseményekre nyújt fedezetet.

A kiegészítő biztosításoknak önálló ügyféltájékoztatójuk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismerte- tését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.

További információk

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra az xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munkatár- saink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Kérjük, szolgáltatásainkkal kapcsolatban gondosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerződéskötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudnivaló- kat is.

Balesetmentes közlekedést kívánunk! Allianz Hungária Zrt.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ügyféltájékoztató és általános szerződési feltételei flották részére‌

(Hatályos: 2024. május 30-ától)

Jelen általános szerződési feltételek azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt.

(a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

Az általános szerződési feltételek két részből állnak: A jogszabályi rendelkezésekből és a kiegészítő rendelkezésekből.

A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény- nek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34.

§) tartalmazzák.

A kiegészítő rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre a jogszabá- lyi rendelkezések mellett alkalmazni kell.

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályo- kat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait

jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Adatkezelési és ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészí- tése) tartalmazza.

A biztosítási szerződés részét képezik továbbá a flotta- ajánlat, a flottaajánlat mellékletét képező – a biztosított járművek adatait tartalmazó – adatközlő, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a flottaszerződés, a záradékok, a kötvény valamint a meghirdetett díjtarifa.

AHE-15021/19

A felek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel, jelen szerződési feltételekben foglaltaktól elté- rően is megállapodhatnak.

Kiegészítő rendelkezések flották részére ‌‌‌‌‌

A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogszabályi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.

1. Szerződéskötési kötelezettség

Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiá- nyában tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gép- jármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett sze- mélyt is.

A flottabiztosítást jogi személyek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek köthetik meg

– Egyéb gépjárművekre a flottaszerződés 2024. július

15-ét követően kezdődő új biztosítási időszakának kez- dőnapjával vagy ezt követő kockázatviselési kezdettel.

Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzemben tartója érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

2. Flottafogalom

Egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biz- tosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnap- xxx xxxxx az ötöt.

3. Szerződés időtartama

A felek megállapodása alapján a biztosítás határozatlan vagy határozott tartamra is köthető – a Gfbt. 11. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, az igazolólappal rendelkező lassú járművek, a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), trolibuszok, mezőgazdasági erőgé- pek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkal- mazott gépjármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművek, valamint a forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében.

AHE-15021/19

A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év, a biztosítási évforduló az adott biztosítási időszak utolsó napja.

A flottaszerződés keretében nyilvántartott szerződések biztosítási évfordulója megegyezik a flottaszerződés bizto- sítási évfordulójával.

Határozatlan időre érvényes biztosítás a mezőgazdasági erőgépek kivételével nem köthető az ideiglenes forgalmi engedéllyel vagy az ideiglenes forgalomban tartási enge- déllyel rendelkező gépjárművekre.

Ezen gépjárművekre kizárólag határozott idejű biztosí- tás köthető, és az érintett gépjárművekre társaságunk a lakossági (nem flotta) ügyfelekre érvényes, határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések tarifáját alkalmazza.Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.

4. Biztosítási szerződés létrejötte

A flottaszerződés a felek megállapodásával jön létre.

A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő vagy az általa megbízott biztosítás közvetítő a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő flottaajánlatát a jogviszony tartal- mára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon, vagy a biztosító által üzemeltetett online felületen a bizto- sító vagy annak képviselője részére átadja. Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szerződésnek minő- sül, ha azt az xxxxxxx.xx oldalon, vagy alkuszon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén keresz- tül kötötték.

A flottaszerződés megkötését megelőzően tett ajánlat részét képezi az adatközlő, amely a flotta kezdőállomá- nyának egyes gépjárműveire vonatkozó adatokat tartal- mazza. A szerződés megkötését követően újabb gépjármű- vek az adatközlő fentiek szerinti átadásával kerülhetnek be a flotta állományába (szaporulat).

Az ajánlat

A szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyol- dalú nyilatkozata. A biztosító köteles a díjtarifájának vala- mint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfo- gadni, kivéve, ha biztosító a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett. Ebben

az esetben a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó, illetve a díjtarifától, vagy a biztosítási feltételektől eltérő ajánlatot a biztosító nem köteles elfogadni.

A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idő- pontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött

szerződés érvénytelen. A Gfbt. szabályaitól eltérően, köz- beszerzési vagy pályázati eljárásban a biztosító a kocká- zatviselés napját megelőzően maximum egy évvel adhat ajánlatot az üzemben tartó részére, amely alapján a szer- ződés a jelen feltételek szerint létrejöhet.‌‌‌‌

A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított har- minc napon belül elutasíthatja, ha az előzményszerződést (a biztosítóval a biztosítási időszakot megelőző időszakban kötött szerződés) a biztosító a biztosítási időszak végére felmondta.

A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésé- től számított harminc napon belül értesíti az ajánlattevő üzemben tartót.

Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a fent meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra harminc napon belül nem nyilatkozik.

A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított har- minc napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással elutasíthatja, vagy javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási fel- tételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosí- tására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés az aján- lat átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

A szerződéskötés során a szerződő által az ajánlatban rög- zített adatok a vonatkozó jogszabályok által meghatáro- zott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért a szerződő tartozik felelősséggel.

A szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges min- den körülményt közölni a biztosítóval, így különösen, az ügyfélszámlás díjfizetési móddal összefüggésben az

e-mail címét és a mobiltelefon számát, ha korábban más biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződéssel, az előző biztosító megnevezését és a fedezetet igazoló dokumentum számát valamint a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosítószámot, valamint, ha kedvezmény igénybevételére jogosult, a feltétel fennállásának ellenőrzéséhez a díjtarifában köz- zétett tartalmú igazolását vagy a feltétel fennállásának igazolására alkalmas dokumentumot átadni a biztosító részére.

A szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelős- sége abban az esetben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.

AHE-15021/19

5. Biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó speciális szabályok

A Gfbt. szabályaitól eltérően, közbeszerzési vagy pályázati eljárásban a biztosító a kockázatviselés napját megelő- zően maximum egy évvel adhat ajánlatot az üzemben

tartó részére.

6. A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművekre vonatkozóan az alábbi időpontban kezdődik:

– a flottaszerződés kezdőállományára vonatkozóan az adatközlőn feltüntetett időpontban,

– a szaporulatok esetében a szerződő üzemben tartó sze- mélyének a járműnyilvántartásba történő bejegyzésé- nek napján, illetőleg amennyiben a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, úgy a tulajdonjog átszállásának időpontjában,

feltéve, hogy az adatközlés az alábbiak szerint megtörté- nik a biztosító felé.

Ha az adatközlő a biztosító részére annak kiállításától, illetve aláírásától számítva e-mailen történő továbbítás esetén 5 naptári napon belül, a biztosító által működte- tett elektronikus ajánlatkezelő és -továbbító rendszeren (Aloé+) keresztül történő betöltés esetén 10 naptári napon belül beérkezik a biztosítóhoz, úgy a kockázatviselés kez- dete az adatközlőn feltüntetett időpont.

A kockázatviselés kezdeteként az adatközlő kiállítását, ille- tőleg aláírását megelőző időpont nem határozható meg.

Ha a biztosító részére az adatközlő az előző bekezdésben meghatározott határidőn túl érkezik be, akkor a kockázat- viselés kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amelyen az adatközlő a biztosítóhoz beérkezik.

7. Gépjármű forgalomba helyezése napjának bejelentése

Forgalomba helyezésre kötelezett gépjárművek esetén, ha a gépjármű forgalomba helyezésének napja az ajánlatban megadott dátumtól eltérően későbbi, akkor erre tekintettel a biztosító kizárólag abban az esetben köteles a szerződés kockázatviselési kezdetét a gépjármű forgalomba helye- zésnek napjára módosítani, ha szerződő ezt a tényt a gép- járműre vonatkozó szerződés létrejöttét

követő 10 napon belül bejelentette a biztosító részére. Forgalomba helyezésre nem kötelezett járművekkel kap- csolatban a fenti szabályt kell alkalmazni azzal az eltérés- sel, hogy a gépjármű használatba vételének időpontjának változását kell bejelenteni.

8. Biztosítási szerződés adatainak ellenőrzése

A biztosító az ajánlattétel, a szerződéskötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a jármű adatait ellenőrizni. Az adatokat a biztosító elsődlegesen a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás adatai felhasználásával jogosult ellenőrizni.

Az adatok hiteles nyilvántartással való összevetésére a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján

jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles a biztosí- tási szerződés létrejöttéről, a szerződés adataiban bekö- vetkezett változásokról a vonatkozó jogszabály által előírt adattartalommal a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni. Forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek ese- tén a biztosító a szerződő adatait jogosult a közhiteles cég- nyilvántartás adatai alapján ellenőrizni, és a nyilvántartás adatait figyelembe venni.‌‌‌‌‌

9. A szerződő közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

A szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett változásokat, így különösen:

– a biztosított (szerződő) nevének, székhelyének, főtevé- kenységi TEÁOR kódjának, adószámának , bankszámla- számának a megváltozását;

– jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szétvá- lását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;

– a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi for- galomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visz- szaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzés- sel vagy öröklési bizonyítvánnyal);

– a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;

– a gépjárműhasználat végleges megszűnését;

– a biztosított személygépjármű bérbeadás, taxi vagy sze- mélyszállítási tevékenységgel történő hasznosítását;

– azt a tényt, hogy a biztosított tehergépkocsi vagy pótko- csi, félpótkocsi veszélyes anyagot szállít.

10. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási szerződés az Európai Gazdasági térség tag- államainak területére, valamint a zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött. A kétoldalú megállapodás felmondására tekintettel, a biztosítás területi hatálya nem terjed ki Belarusz, Oroszország területére.

A zöldkártya rendszer országai közül Irán tagsága hatá- rozatlan időre felfüggesztésre került, ennek okán terüle- tére a biztosítás hatálya nem terjed ki.

11. Biztosítási esemény

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján bizto- sítási esemény a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű használata során okozott károk miatt támasztott megalapozott kártérítési igény.

AHE-15021/19

A gépjármű a gépjármű használata során okozott kár akkor minősül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzemben tartó a magyar polgári jog szabályai szerint fele- lősséggel tartozik.

12. A biztosítással nem fedezett káresemények

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

– a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

– a károkozó gépjárműben keletkezett;

– a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elma- radt haszonként keletkezett;

– sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

– a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

– a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő módon, munkagépként való hasz- nálata során keletkezett.

– munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

– gépjárműsport-rendezvény során következett be;

– környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

– a gépjármű használatával egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagrom- lásból adódott;

– háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

13. A szerződő kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

A szerződő a szerződésben megjelölt gépjármű használata során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges adatok megadásá- val, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljá- rást lefolytató szerv megjelölésével.

A bejelentés társaságunknál interneten (xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat), továbbá a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszámokon, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcso- lati pontján is megtehető.

Töréskár esetén a rendőrséget értesíteni kell, ha ezt jogsza- bály előírja, vagy ha a káreseményben részes bármelyik fél ezt kéri.

A szerződő köteles a káresemény bekövetkezésének körül- ményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontos- sággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – a károsulttal megbeszélt helyen és módon végzi el.

A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiz- tosítónál közvetlenül bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának

megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok).

Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik.‌‌‌

14. A biztosítás díja

A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.

A határozatlan tartamú flottaszerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú flottaszerződésre pedig a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkal- mazni. A flottaszerződéshez tartozó egyes szerződések esetén az adott flottaszerződésre vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni.

A biztosítás díját többek között meglévő járműkategória esetben az adott flottaszerződés egyedi azonosítójához tartozó díjszorzó, új járműkategória esetében a szer- ződő székhelye, a főtevékenységének TEÁOR kódja, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények is befolyásolják.

A 2015. évben esedékes biztosítási időszak kezdőnapjával vagy ezt követő kockázatviselési kezdettel kötött azon

új szerződések (szaporulatok) esetén, amelyekre a díjta- rifa szerint pótdíj alkalmazása szükséges, az előzőeken túlmenően a biztosítás díját az alkalmazandó pótdíjak is befolyásolják.

A 2016. évben esedékes biztosítási időszak kezdőnapjával vagy ezt követő kockázatviselési kezdettel közúti vontató és nem lassú jármű vontatta, 10 000 kg össztömeg feletti pótkocsi, félpótkocsi járműkategóriákba tartozó új szerző- dések (szaporulatok) esetén a biztosítás díját az új szapo- rulat kockázatviselésének kezdőnapján biztosított gépjár- művek darabszáma is befolyásolja.

A biztosító a flottaszerződések esetében az egyes szerző- dések bonus-malus fokozatát nyilvántartja és vezeti, de

a díjszámítás során kizárólag a Kártörténeti kedvezmény megállapítása során veszi figyelembe. A besorolást kizá- rólag a kedvezmény mértékének megállapításához kell elvégezni a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírások alapján azzal az eltéréssel, hogy a biztosító a szerződés bonus-malus szabályoknak megfelelő besorolá- sát a biztosítási időszak kezdetét követő 60. napig állapítja meg, és erről, valamint a besorolás alapján megállapított díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa rész- letesen tartalmazza.

Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfél- fogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honla- punkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.

AHE-15021/19

A biztosítási időszak tartama alatt a flottaszerződés ada- tainak megváltoztatásával a biztosítás díja – a törvény rendelkezéseire tekintettel – nem módosulhat, kivéve, ha a flottaszerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmű- ködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben

a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visz- szamenőleges hatállyal.

A szerződő a szerződéskötéskor köteles a valóságnak meg- felelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítási díj megállapítása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

Amennyiben a szerződés létrejöttét követően a biztosító a szerződő által közölt adatokkal kapcsolatosan hitelt érdemlően megállapítja, hogy azok nem feleltek meg a valóságnak, úgy a biztosító jogosult a díjat a valós ada- toknak megfelelően megállapítani és javaslatot tenni a

szerződés módosítására. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

15. Fedezetlenségi díj

Az üzemben tartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezet- lenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára.

Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító – kizárólag indokolt esetekben – részlet- fizetési lehetőséget nyújthat.

A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítá- sánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghirdetett és arra az idő- szakra vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fede- zetlenség időtartama esik.

16. A biztosítási díj változása

A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a bizto- sítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe a díj- számítás során.

A biztosító a szerződőt a biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmódo- sítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.

A biztosító jogosult a díjat a valós adatok szerint meghatá- rozni, és javaslatot tenni a szerződésnek a valós adatokról való tudomásszerzés időpontjától történő módosítására, ha a szerződő a díj megállapításához szükséges adatokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, a biz- tosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől számított

30 napos felmondási határidővel felmondani.‌‌

Ha a szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségét, a bizto- sító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, a szerződő üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetének hatályával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

17. Díjfizetés

17.1. A díjfizetési kötelezettség teljesítése

A díjat átutalással vagy lehívással (csoportos beszedési megbízás) lehet megfizetni. A szerződő a díjfizetéssel kap- csolatban köteles Ügyfélszámla szerződést kötni a biztosí- tóval. Az Ügyfélszámla szerződés a flottaszerződés és az annak hatálya alá tartozó szerződések díjának kezelésére, díjfizetésére, díjkönyvelésre, számlavezetésre, számlázásra vonatkozó megállapodás.

Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy átutalás esetében a díj bank által történő leköny- velése akár több napot is igénybe vehet!

A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet.

A határozott tartamú szerződések díját a fenti szabályok szerint kell megfizetni.

Ha a szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mellett fedezetlenségi díjjal és egy korábbi szerződés díjával is tartozik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi, a biztosító a befizetett összeget a következő sorrendben számolja el: fedezetlenségi díjra, megszűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerződés esedékes díjára.

Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.

Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gép- jármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizetni, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások díjának meg nem fizetése nem érinti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás díjrendezettségét.

A biztosító a díjtarifában határozza meg a késedelmes díj- fizetés időszakára felszámított kamat mértékét.

Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított

AHE-15021/19

30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékes- ségétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a póthatáridő eredmény- telen leteltével a díj esedékességétől számított 60. napon a szerződés megszűnik. A biztosító a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak értesítést küld.

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a szerződő

jogszabályban rögzített kötelessége, még abban az eset- ben is, ha a biztosító nem küld felszólítást, vagy az késve érkezik meg.

17.2. Első díj és a töredékdíj

Első díj az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti idő- szakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési idő- szak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával és a következő díjfizetési időszak kezdetéig terjedő időszak hosszabb, mint 30 nap, akkor az első díjon a kockázatviselés kezdetétől a következő díjfi- zetési időszak kezdetéig terjedő időszakra fizetendő díjat (díjrészletet) kell érteni. A tört díjfizetési időszakot követő teljes díjfizetési időszak első napjától már a díjfizetési gya- koriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.

Ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával és a következő díjfizetési időszak kezdetéig terjedő időszak rövidebb, mint 30 nap, akkor az első díjon a kockázatviselés kezdetétől a következő

díjfizetési időszak végéig terjedő időszakra fizetendő díjat (díjrészletet) kell érteni. Ezen időszakot követő teljes díjfize- tési időszak első napjától már a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.

A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosítási időszak kezdőnapja alkalmával is alkalmazandóak.

17.3. Folytatólagos díj

A folytatólagos díjon az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő éves, fél- vagy negyedéves, illetve havi díjat (díjrészletet) kell érteni a szerződés fennál- lásának tartama alatt.

17.4. Díj esedékesség

A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót. Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapodása szerinti időpontban esedékesek. Az első és a díjfizetési gyakoriság szerinti folytatólagos díjak esedékességi időpontja a biztosító által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidő.

A biztosító havonta egyszer készít számlát, a díjfizetéssel érintett hónap 15. és 25. napja között.

A biztosítás első díját a flottához tartozó egyes biztosítási szerződés biztosító rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla tartalmazza. A díjfizetési időszak közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból áll.

A folytatólagos díjat a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő adott időszak első napját közvetlenül megelőző hónap 15. és 25. napja között kiállított számla tartalmazza.

A biztosítási díjat a szerződő a számlában megjelölt fizetési határidőtől számított 60 napon belül jogosult megfizetni.

18. A szerződés megszűnésének esetei és a biztosító kockázatviselésének megszűnése

A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűnésé- nek okai az alábbiak lehetnek:

18.1. Díjnemfizetés:

A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával,

azaz a díj esedékességétől számított 60. napon szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosz- szabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakori- ságnak megfelelően a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.‌

Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel meg- szűnik, az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátra- lévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biz- tosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot.

18.2. Érdekmúlás:

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forga- lomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be. Az üzemben tartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől szá- mított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birto- kosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.

A szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyé- nek változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő meg- szűnése vagy – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – az egyéni vállalko- zói tevékenység folytatására való jogosultság egyszemé- lyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti meg- szűnése okán következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön- tés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szer- ződés és vele együtt a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válá- sát követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

AHE-15021/19

A flottaszerződés megszűnik továbbá a biztosítási évfor- duló napján, ha az nem felel meg a gépjárműflottára vonatkozó feltételeknek, miszerint ugyanazon szerződő üzemben tartónak – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – a biztosító által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a

biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt.

18.3. Külföldi nyilvántartásba vétel:

Ha a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, megszűnik a szerződés, mivel társa- ságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgáltatást.

18.4. Felmondás:

A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja, illetve a biztosító a szerződés felmondására nyilatkozatot tehet. A szerződésnek a biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszűnik a biztosító kockázatviselése. A fel- mondás, illetve a biztosító felmondási nyilatkozata akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

18.5. Közös megegyezés:

A biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is megszüntethető.

A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.

A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kocká- zatviselése a szerződésben meghatározott biztosítási időtar- tam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.

19. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések újrakötésének szabályai

Díjnemfizetés következményeként megszűnhet a flotta- szerződés (ha a flottaszerződéshez tartozó valamennyi szerződés megszűnik díjnemfizetés miatt), vagy a flotta- szerződés megszűnése nélkül a flottaszerződéshez tartozó egyes szerződések.

A díjnemfizetés miatt megszűnt flottaszerződés ugyanazon biztosítási időszakban történő újrakötésekor az új flotta- szerződés kockázatviselésének kezdetén érvényes díjtari- fát kell alkalmazni.

A flottaszerződés megszűnése nélkül a flottaszerződéshez tartozó és díjnemfizetés miatt megszűnt egyes szerződések ugyanazon biztosítási időszakban történő újrakötésekor

az egyes szerződések kockázatviselési kezdetén az adott flottaszerződés díjtarifa alapján megállapított járműkate- góriánkénti díját kell alkalmazni.

A gépjárművek minimális darabszámára vonatkozó tör- vényi követelménynek a díjnemfizetés miatt megszűnt és újrakötött flottaszerződés kockázatviselésének kezdetén meg kell felelni, ezért ha újrakötéskor a biztosítandó gép- járművek darabszáma nem éri el az öt darabot, akkor – a biztosítási fedezet fenntartása érdekében – a gépjármű- vekre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződé- sek a biztosító lakossági (nem flotta) ügyfelekre érvényes tarifája szerint köthetők meg.

A szerződő fél köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a

türelmi időre járó díjat a szerződés biztosító nyilvántartási rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla alapján, a számlán feltüntetett fizetési határidőtől számított 60 napon belül.‌‌‌

Ha a fent leírtak szerinti befizetés nem érkezik meg a biz- tosítóhoz – szerződő nem intézkedett a befizetéséről vagy nem a teljes összeget fizette meg, illetve nem időben tette mindezt – akkor a díjnemfizetés miatt újrakötött szerződés a fizetési határidőtől számított 60. napon megszűnik.

A díjnemfizetéssel megszűnt szerződés újrakötése során a szerződő üzemben tartó köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonat- kozásában a türelmi időre járó díjat az újrakötött szerző- désnek a biztosító nyilvántartási rendszerében történő rögzítését követően kiállított első számla alapján.

Ha a díjat a számlán feltüntetett határidőtől számított 60 napon belül nem fizeti meg maradéktalanul a szerződő üzemben tartó, akkor a díjnemfizetés miatt újrakötött szer- ződés megszűnik.

20. A jognyilatkozat hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették, és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.

A szerződő elektronikus úton, illetve tartós adathordozó útján tett nyilatkozatának meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbe- liség követelményének.

Egyebekben, ha jogszabály vagy jelen szerződési feltétel nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában, vagy más mara- dandó eszköz útján is megtehető, ideértve a biztosító által üzemeltetett honlapon, értékesítési felületen vagy csator- nán keresztül tett nyilatkozatot is. Az e-mailen küldött jog- nyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mail a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzí- tett e-mail címről érkezett.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatok- hoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szem- ben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

AHE-15021/19

A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármi- lyen címen járó összeget.

Ha a szerződő a biztosító részére a mobiltelefon számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési köte- lezettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elekt- ronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) létrejött szerződés esetében, illetve ha az ügyfél a szerző- déskötés, vagy annak módosítása során az e-mail címét megadja, és ezzel a biztosítóval történő elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, úgy a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szer- ződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat (így különösen a kötvényt, zöldkártyát, számlát, felszólítót, törlésértesítőt, továbbá hatósági nyilvántartásba nem vett járművek esetén díjigazolást).

A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, amelyet elektro- nikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsítvány) lát el.

A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő által meg- adott adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.

Az e-mail cím, telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

21. Elévülés

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alap- ján érvényesített követelések elévülési ideje

– 3 év, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy

– 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.

Az elévülés akkor kezdődik, mikor akövetelés esedékessé válik.

22. Irányadó jog

Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog, elsősorban a Gfbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerződésre a Gfbt.-ben, illetve a jelen álta- lános szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Allianz Hungária Zrt.

A kártérítési igény elbírálásához kérhető dokumentumok ‌

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó általános szerződési feltételek figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellen- őrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:

– baleseti bejelentő

– kárbejelentési adatlap

– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme

– ügyfél bankszámlaszáma

– gépjármű adatlap

– járművezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv

– gépjármű forgalmi engedélye

– gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye

– gépjármű indítónaplója

– gépjármű útvonal engedélye

– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.)

2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

– károkozói nyilatkozat

– felelősségre vonatkozó nyilatkozat/igazoló okirat

– a káreseménnyel kapcsolatos speciális kérdőív

– tanúnyilatkozat

– rendőrségi igazolás

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv

– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– rendőrségi határozat

– szakhatósági iratok

– igazságügyi szakértői vélemény

– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemény

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról

– egyéb szakértői vélemény

– közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok

– tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– tűzvizsgálati jelentés

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– ittassági nyilatkozat

– tachográf adatok

– műholdas helymeghatározó rendszer adatai

AHE-15021/19

– üzemi baleseti jegyzőkönyv, határozat

3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– törzskönyv

– adásvételi szerződés

– üzemben tartói okirat vagy szerződés

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)

– bérleti-, vagy lízingszerződés

– kölcsönadási szerződés

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése

– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása

– lemondó/átruházó nyilatkozat

– engedményezési szerződés

– meghatalmazás

– aláírási címpéldány

– azonosítási adatlap

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok

– forgalomból való kivonás igazolása

– bontási igazolás

– alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatko- zóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről

– közjegyzői okirat

– vállalkozói vagy megbízási szerződés

– munkaszerződés

– alkalmi munkavállalói kiskönyv

– munkaköri leírás

– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

– útnyilvántartás

– menetlevél

– fuvarlevél

– hagyaték-átadó végzés

– öröklési bizonyítvány

– tulajdoni lap

– lakcímkártya

– építési engedély

– építési napló

– tervdokumentáció

– költségkimutatás

– orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)

– háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével

– ambuláns lap

– orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja

– orvosi zárójelentés

– teljes körű orvosi dokumentáció

– halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata

– a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges egyéb irat

– gyámhatósági rendelkezés, határozat

– árvaellátás igazolása, határozata

– iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok

– szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

– születési-, házassági anyakönyvi kivonat

– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról

– rokkantsági ellátás igazolása

– rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás

4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:

– fotódokumentáció

– javítási számla

– javítási költség-kalkuláció

– javítási árajánlat

– mentési, szállítási számla

– tárolási számla

– gépjármű bérleti szerződés és számla

– egyéb kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat

– vállalkozói és megbízási szerződések számlái

– készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez

– előzménykárok dokumentumai

– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről

– szervizkönyv

– káridőponti érték-meghatározás

– kereskedői ajánlat maradványértékre

– bizonylat maradvány értékesítéséről

– garanciajegy

– munkalap

– vámkezeléssel kapcsolatos iratok

AHE-15021/19

– tárgyi eszköz-nyilvántartás

– áfa nyilatkozat

– értéklista

– károsodott ingóságok jegyzéke

– bankszámlakivonat

– adóbevallás, jövedelemigazolás

– adatlap jövedelempótló kártérítéshez

– adózással vagy foglalkozással összefüggésben felme- rülő bevételek és kiadások igazolása

– egyszerűsített éves beszámoló

– eredmény-kimutatás, mérleg

– egyéb könyvelési iratok

– költségkimutatás

– menetjegyek

– keresetveszteséget igazoló iratok

– teljesítés- és költségigazolás

– orvosi kezelési költségek igazolása

– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása

– rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái

– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái

– egészségi vagy családi állapottal összefüggésben fel- merülő jövedelmek és kiadások igazolása

– vagyoni és nem vagyoni károk mértékére vonatkozó igazolások

A felsorolt okiratokon kívül a szerződő, illetve a károsult egyéb módon is jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

Jogszabályi rendelkezések ‌

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata.

Első rész

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gép- jármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén történő használatának feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továb- biakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: köt- vénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hiva- talának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóság- nak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvény- ben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműsport-ren- dezvényen részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre;

AHE-15021/19

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó kül- földi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatá- rozott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamá- ban engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gép- jármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus- malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdí- jak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;

6a. e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelenté- sére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szü- netelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség idő- tartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indo- kolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gép- jármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értéké- nek maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett össze- gét meghaladja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég -szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű:

a) minden olyan, szárazföldön, de nem sínen közlekedő, kizárólag mechanikus (tehát nem emberi vagy állati) erővel működtetett, hatósági nyilvántartásba vett vagy hatósági nyilvántartásba nem vett jármű – a kizárólag mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járművek, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárok, valamint a mozgás- korlátozott személy által vezetett e-moped járművek kivételével –, amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy legnagyobb sajáttömege meghaladja a 25 kg-t és legnagyobb tervezési sebessége a 14 km/h-t, továbbá

b) minden, az a) pontban említett gépjárművel együtt használandó pótkocsi és félpótkocsi, akkor is, ha nincs a gépjárműhöz kapcsolva;

10a. gépjárműhasználat: egy gépjármű bármely haszná- lata, amely összeegyeztethető azon rendeltetésével, hogy a baleset időpontjában szállítási, illetve közlekedési esz- közként szolgáljon, függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen terepen használják, vala- mint attól, hogy az – akár huzamos ideig – álló helyzetben vagy mozgásban van azzal, hogy a forgalomba helyezésre kötelezett gépjárművek esetén gépjárműhasználatnak minősül különösen az a teljes tartam, ami a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból történő átmeneti vagy végleges kivonásáig tart, az ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén pedig gépjárműhasználatnak minősül az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideigle- nes forgalmi engedély érvényességének időtartama;

AHE-15021/19

11. gépjárműsport-rendezvény: a gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyek- nek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás

kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű használatával har- madik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azo- nosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tag- államától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű használatával kapcso- latban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, amely a

Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyeknek – akár Magyarország területén, akár a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben – okozott károk megtérítését fedezi, attól az időponttól kezdve, amikor azzal a biztosítóval szemben, amelynél a károkozó gépjármű a károkozás időpontjában biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkezett, a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban csőd-, vagy felszámolási eljárást indítottak, továbbá megtéríti a másik tagállam kártérítési szervezete által az adott tagál- lamban lakóhellyel rendelkező károsultak részére fizetett azon károkat, amelyeket a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító által biztosított gépjárművek okoztak, ha ezen biztosító ellen felszámolási eljárás indult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finan- szírozott pénzalap, amelynek feladata különösen a bizto- sítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel oko- zott károk, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű használatából eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) gépjármű telephelye szerinti ország,

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ha a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendel- hető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam, ha a tulajdonszer- zést követően a gépjármű tulajdonosa ezen tagállam- ban köt biztosítási szerződést;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a műkö- dése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával

a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű- felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

26a. másik tagállam kártérítési szervezete: valamely Magyarországtól eltérő tagállamban létrehozott azon szervezet, amely ezen tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak részére kártérítést nyújt a bármely tagállamban székhellyel rendelkező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosító által biztosított gépjárművek által oko- zott károk tekintetében;

AHE-15021/19

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szer- vezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a

rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtar- tam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országá- tól eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vál- lalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele- zettséget vállaló biztosító központi irodája található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az a szokásos üzemben tar- tási hely szerinti ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szoká- sos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan- napos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányá- ban a tulajdonos, hatósági nyilvántartásba nem vett gépjárművek esetében a gépjármű tulajdonosa vagy használója;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfo- gadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási dokumentum, illetve elekt- ronikus úton előállított tanúsítvány, amelyet a nemzeti

iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók, illetve a biztosítók által meghatározott tarta- lommal az általuk feljogosított személyek bocsátanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban

megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglé- tének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál- lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sére- lemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. §

Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelke- zik, azt 368,54 HUF/EUR árfolyamon kell átváltani forintra és ezen forint összeget kell érteni alatta.

Második rész

A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai

I. Fejezet

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai

A biztosítási kötelezettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjárműhasználat során okozott károk fedezetére az

e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biz- tosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a mindenkori üzemben tartót a gépjár- műhasználat kezdetétől a gépjárműhasználat végleges megszűnéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulaj- donosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

AHE-15021/19

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási

kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázat- viselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszű- nését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a

(6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válá- sát követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosí- tónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonszerzését követően a gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendel- tetési helye szerinti tagállama Magyarország – a tulajdon- szerzését követően a gépjármű rendelkezésére bocsátásá- tól számított 30 napos időtartamra köteles – választásától függően – vagy az e törvény szerinti biztosítóval vagy a gépjármű telephelye szerinti tagállam biztosítójával bizto- sítási szerződést kötni.

(8) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség nem ter- jed ki azon gépjárművekre, amelyek közutakon való hasz- nálata nem megengedett vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó ren- delkezések alapján korlátozott.

(9) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség, valamint a Kártalanítási Számla kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság elől elzárt olyan területen okozott kárra, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján jogilag vagy fizikailag korlátozott, amennyiben ezen kárt olyan gépjármű okozta, amelynek közutakon való haszná- lata nem megengedett.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdo- nosának, amelynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, továbbá a magyarországi telephelyű, de a rendeltetés helye szerint másik tagállamú gépjármű tulajdonszerzését követő tulajdonosának az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának meg- felelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a

biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot meg- előzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ajánlattevő üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedeze- tet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö- tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzem- ben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezé- sei szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő

üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a bizto- sítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésé- ben meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatály- lyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

AHE-15021/19

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre tör- ténő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására.

Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogá-

xxxxx, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat

hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köte- les az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. §

(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton

indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó válto- zása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba

a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy ható- sági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve,

ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése, vagy – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alap-

xxx – az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság

alapítása miatti megszűnése okán következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonat- kozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gép- jármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első

és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdo- nos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulaj- donjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyil- vántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejű- leg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figye- lembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában sze- replő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rend- számtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektro- nikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változá- sát igazoló okiratot, a gépjárműhasználat végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő meg- szűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásá- ról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszer- zést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biz- tosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó bizto- sító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát,

továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biz- tosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megne- vezett személy által kötött szerződés az üzemben tar- tói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba

bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskö- tést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biz- tosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szer- ződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékeny- ségi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

AHE-15021/19

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatko- zásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvan- napos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet hon- lapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyúj- tott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alap- xxx xxxxxxxxx szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielé- gítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű használata során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként egymillió-háromszázezer eurónak meg- felelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, ame- lyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapo- dást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiz- tosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződés- ben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

AHE-15021/19

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. §

(1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kár- térítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosí-

tási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve álla- pítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatáro- zott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, ami- lyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg

felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biz- tosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visz- szakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.

A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsul- tat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosí- tási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti fel- osztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztá- sából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elma- radt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő módon, munkagépként való hasz- nálata során keletkezett;

h) munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműsport-rendezvény során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű használatával egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagrom- lásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel vagy ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjár- művek, az igazolólappal rendelkező lassú járművek, a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gép- jármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművek, valamint a forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, továbbá a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződés- ben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető. (2a) Az igazolólappal rendelkező lassú járművekre, a négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quadok), a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalma- zott gépjármű-kategóriákról szóló PM rendelet szerinti Egyéb gépjárművekre, továbbá a forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjárművekre kötött határozott tartamú szerződés a tartam lejártát követő újabb tar- tamra – az annak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerinti díjjal – a felek erre irányuló megállapodása alapján meghosszabbítható.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szer- ződés köthető.

17. §

AHE-15021/19

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a bizto- sítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatá- rozottak szerint újrakötött szerződések esetében a meg- szűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjá- ban rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempont- ból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módo- suló szerződésnek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szer- ződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szer- ződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosí- tási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biz- tosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azon- nali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivo- nás, a gépjárműhasználat végleges megszüntetése, a szer- ződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének vál- tozása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szű- nik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételé- nek napja.

Díjfizetés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. §

AHE-15021/19

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már

megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a bizto- sítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredményte- len leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szer- ződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló érte- sítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számí- tott nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezet- lenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határ- idővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenség- gel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártéríté- sekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy nap- tári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti,

továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezet- lenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szer- ződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjta- rifa szerint megállapítandó díjtól.

AHE-15021/19

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megköté- sekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettsé- gének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskö- téskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázat- viselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonat- kozásában egy – a meghirdetés napjától számított

hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnö- kének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzété- telével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzé- tenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból

a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhe- tővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem ren- delkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdés- ben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkal- mazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosí- tási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §

(9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmoz- dítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott

adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes ada- tot nem tartalmaz.

(3) A KKTA - a (2) bekezdéssel összhangban - a következő adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást tel- jesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerző- dés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően rész- letezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető ada- tok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és

a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

AHE-15021/19

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következté- ben a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ide- iglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától – hivatalból történő ideiglenes kivonás esetén a (6) bekezdésben meg- határozott naptól – a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy- éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékes- sége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított három munkanapon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés

– értesüléstől számított nyolcadik munkanapot követő napon bekövetkező – szünetelésének tényéről és az esetle- gesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó köte- lezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű használata során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem

érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződéssze- géssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a bizto- sítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével vagy a Kártalanítási Alap kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhely- lyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó

Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójá- val szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

(4) Pótkocsiból és az azt vontató gépjárműből álló jármű- szerelvény által okozott baleset esetén – ha a pótkocsi azonosítható, azonban a vontató gépjármű nem azono- sítható – a pótkocsi biztosítója, feltéve, hogy a teljes kár megtérítésére nem köteles, a károsultat annak kérelmére haladéktalanul tájékoztatja:

a) a pótkocsit vontató gépjármű biztosítójának nevéről, vagy

b) – amennyiben a pótkocsi biztosítója nem tudja azo- nosítani a pótkocsit vontató gépjármű biztosítóját – a Kártalanítási Számla helytállási kötelezettségéről.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellá- tása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működte- tője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug- díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei

a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbí- zottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével,

a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

AHE-15021/19

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámo- lás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérí- tési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges

körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcso- latos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv meg- jelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatá- rozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékozta- tása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik

a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintett- sége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számí- tott 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla

kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoz- tatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alap- vető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumen- tumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azok- ban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás

és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egy- értelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapí- totta meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a bizto- sított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kal- kulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – ameny- nyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállí- tásához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok meg- nevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra

is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel sza- badon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpont- jában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

(3) A biztosító az értékcsökkenés alkalmazásának mód- szertanát a honlapján közzéteszi.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a meg- térített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési

képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapo- tát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(1a) A Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a kárt a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjárművel okozták.

AHE-15021/19

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

AHE-15021/19

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet ‌

a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás- köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott bizto- sítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási

szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biz- tosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szer- ződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. §

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorke- rékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mező- gazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

AHE-15021/19

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás cél- jából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző bizto- sítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés sze- rinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díj- tarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. §

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. §

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerző- dése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdés- ben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott eset- körök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tar- tónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon

gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerző- dés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszű- nés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerző- désre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már ren- delkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azo- nos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerző- dést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen meg- szerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biz- tosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biz- tosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. §

(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján álla- pítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányá- ban a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meg- határozott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus beso- rolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartás- ban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besoro- lását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatály- lyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus- malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosít- hatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kez- detét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántar- tásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visz- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

AHE-15021/19

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonat- kozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében

a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. §

Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kár- nyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolá- sát, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazo- nosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilván- tartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal megállapítani.

6. §

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosító- nál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt

a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.

7. §

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesí- tését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfi- zetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési köte- lezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.

8. §

(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalma- zása esetén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. Záró rendelkezések

9. §

E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. §

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besoro-

lásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződé- sek besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés

a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. §

E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szept- ember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módo- sításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a további- akban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre

álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések ese- tében is alkalmazni kell.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

AHE-15021/19

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

AHE-15021/19

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Document Metadata

Table of Contents

GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS

Document Metadata