Dorog Város Önkormányzatának 21/2008.(X.31.) számú rendelete
Dorog Város Önkormányzatának 21/2008.(X.31.) számú rendelete
a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági áráról és az áralkalmazás feltételeiről (Egységes szerkezetben a 25/2009.(IX.25.) sz. rendelettel)
Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (2) és a 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet (továbbiakban: Tszt. vhr.) és az annak 3. számú mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSz) végrehajtására a következő rendeletet alkotja
I. fejezet Általános rendelkezések
1. §
E rendelet hatálya Dorog Város közigazgatási területén távhőszolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezetre (PROMTÁVHŐ Kft.), a szolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és egymás közötti jogviszonyukra terjed ki.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) távhő: az a hőenergia, amelyet a hőtermelő létesítményből hőhordozó közeg alkalmazásával (gőz, melegített víz), távhővezeték-hálózaton keresztül üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak.
b) távhőszolgáltató: Dorog város közigazgatási területén távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező PROMTÁVHŐ Kft.
c) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül történő hőellátásával valósul meg.
d) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény hőellátása céljából az ellátandó épületeken kívül esetleg azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.
e) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.
f)felhasználó : az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy ezek közössége, aki (amely) a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerül.
A felhasználó lehet lakossági felhasználó vagy egyéb felhasználó
g) felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető.
Együttműködési kötelezettség
3. §
(1) Az Önkormányzat az ármegállapítás során együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel, kikéri a fogyasztói érdekképviseletek véleményét.
(2) Az Önkormányzat a véleménynyilvánításba a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-dunántúli Regionális Felügyelősége Tatabányai Kirendeltségét és a fogyasztói érdekképviseleteket vonja be.
(3) A véleménynyilvánítási eljárás során Dorog Város Jegyzője a képviselő-testületi előterjesztést és annak mellékleteit az arról való döntés előtt legalább 25 nappal megküldi a véleményezésbe bevonandó szerveknek.
(4) A véleményezési határidő 15 nap.
(5) A távhőszolgáltatás áraival kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztésekhez csatolni kell a (2) bekezdésben megjelölt szervek írásos véleményét. Ezen szervek eltérő véleménye nem halasztó hatályú.
(6) Amennyiben a véleményező szervek írásos véleményüket a megadott határidőn belül nem adják meg, véleményük nélkül dönt a Képviselő-testület.
(7) A távhőszolgáltató köteles a (2) bekezdésben meghatározott szervekkel együttműködni.
II. fejezet
A távhőrendszer fejlesztése
4. §
(1) A távhőszolgáltatásban új vagy többletteljesítmény igénnyel jelentkező felhasználási hely (Tszt. 3. § (f)) tulajdonosa a távhőszolgáltató részére csatlakozási díjat fizet a fogyasztási hely csatlakozásigényétől függően. A csatlakozási díj mértéke 1 kW teljesítmény igényre a távhőszolgáltatás 1 kW-ra számított éves alapdíjának a fele.
(2) 1 MW-nál nagyobb teljesítményigény esetén a csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti igénylőtől annak a fejlesztési költségnek a teljesítményigénnyel és távhőigénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt.
30. §-a (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.
3) A szolgáltató az egyéb felhasználóval kötött szerződésben a felhasználói igény szerint fenntartott, de igénybe nem vett teljesítőképességért – az arra jutó fenntartási költségeket magában foglaló – távhőszolgáltatási különdíjat számíthat fel, amely az alapdíj fele.
5. §
(1) A csatlakozási díj magába foglalja a hőközpontban elhelyezendő, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőmennyiségmérő felszerelésének a költségét is, nem tartalmazza azonban az egyedi mérésre szolgáló hőmennyiségmérők beszerzésének és felszerelésének költségeit. A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a fizetendő csatlakozási díj összegére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie. A szerződésben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (a továbbiakban együtt: fejlesztése) befejezésének határidejét.
(2) Új felhasználó csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.
(3) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.
(4) A Tszt. 48. § (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a távhőszolgáltatót a kezelésében lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit a távhőszolgáltató 2010. június 30-áig a saját költségén – ide nem értve a nem szolgáltatói tulajdonú felhasználói berendezések ehhez szükséges átalakításának költségeit – köteles megvalósítani.
6. §
(1) Amennyiben a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználási hely tulajdonosa:
a. az épülettulajdonos, akkor az igényt az épületen belüli valamennyi épületrészre (lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség) bejelentheti
b. az épületrész tulajdonosa, bérlője, használója az igényt csak az újonnan bekapcsolódó épületrész vonatkozásában kell, hogy bejelentse, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés létesítését, bővítését, átalakítását vállalja. Ha a felhasználói berendezések közül a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltatói vagyon része, az annak bővítésével, átalakításával összefüggő költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(2) Ha a 3. § (f) bekezdése szerinti igénybejelentő az épülettulajdonos, akkor a csatlakozási díjat – kérelmére – a távhőszolgáltató köteles az épületrészek tulajdonosai, bérlői, használói között megosztani. Ebben az esetben a 3. § (f) bekezdésében foglaltaktól eltérően a csatlakozási díjat a távhőszolgáltató csak az épületrész tulajdonosaitól, bérlőitől, használóitól kérheti.
(3) A szolgáltató a fejlesztési munkákat a csatlakozási díj teljes összegének a megfizetése után köteles megkezdeni.
(4) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti.
III. fejezet
A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
7. §
(1) A távhőszolgáltatás szünetelését a fogyasztó és kellő indokkal a távhőszolgáltató is kezdeményezheti.
(2) A szolgáltató jogosult az élet-, egészség-, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, a más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a szolgáltatást szüneteltetni. A szolgáltató a szüneteltetés időpontjáról és annak várható időtartamáról az azonnali beavatkozást igénylő eseteknél azonnal, egyéb esetben a szüneteltetést legalább 2 nappal megelőzően köteles a felhasználót értesíteni.
(3) A terv szerinti karbantartási, felújítási munkát a tárgyév május 25. és augusztus 31. közötti időszakban kell végezni. A munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontjáról a szolgáltató a felhasználót legalább 14 nappal korábban értesíteni köteles.
(4) Ha a távhőszolgáltatás szüneteltetésére a szolgáltatónak felróható magatartása miatt kerül sor, a fogyasztót díjvisszafizetés, illetve a szolgáltatás szüneteltetésével összefüggő kár megtérítése illeti meg.
(5) A fogyasztó a szolgáltatás szüneteltetését akkor kezdeményezheti, ha az általa használt épületet átépíti, vagy annak használatát szünetelteti. A szüneteltetés időtartama alatt az egyéb fogyasztó teljesítménydíjat, a lakossági fogyasztó alapdíjat köteles fizetni.
8. §
(1) A Kormány döntése alapján, országos tüzelőanyag hiány miatt, illetőleg környezetvédelmi okokból az Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatás korlátozását a korlátozási fokozat megállapításával rendelheti el. A korlátozás elrendeléséről, fokozatáról és a bevezetés időpontjáról, valamint várható tartamáról a fogyasztókat a szolgáltató értesíti.
(2) A korlátozás nem terjedhet ki:
a) az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg és szociális fekvő beteg intézmények, szakrendelők);
b) gyermek intézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények).
(3)A korlátozás elrendelése két fázisban, a fázison belül több fokozatban történhet.
A korlátozás fázisai:
I. fázis:
a). 1. fokozat: a fogyasztók felkérése a távhőszolgáltatás önkéntes csökkentésére a hírközlő eszközök segítségével (helyi rádió, televízió, helyi újság)
b).2. fokozat: a közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítmény 10%-os csökkentése,
c). 3. fokozat: a használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése a lakossági és a nem lakossági fogyasztóknál.
II. fázis:
a).fokozat. az alternatív hőforrással rendelkező nem lakossági fogyasztók fogyasztásának 100%-os csökkentése,
b) 2. fokozat: az alternatív hőforrással nem rendelkező lakossági fogyasztó közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 60 %-os csökkentése (temperálás),
c).3. fokozat: a lakossági fogyasztók közüzemi szerződésben meghatározott hőteljesítményének 50%-os csökkentése (temperálás),
d).4. fokozat: teljes fogyasztói korlátozás a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.
(4) A korlátozás alapjául szolgáló okok megszüntetése után a szolgáltató a korlátozást azonnal köteles feloldani. A feloldásról a polgármestert és a felhasználókat haladéktalanul tájékoztatni kell.
(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásból származó károkért a távhőszolgáltatót – elvárható magatartás esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
IV. fejezet
A Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat részletszabályai
9. §
A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.
10. §
(1) Az előzetes tájékoztatást kérő érdekeltnek a kérelemben arra is ki kell térnie, hogy a távhőszolgáltatási fajták közül melyikre tart igényt.
(2) A távhőszolgáltató a tulajdonát nem képező eszközök tulajdonosaival (megbízottjaival) külön szerződésben rögzíti azt, hogy hogyan látják el az üzemeltetést, a karbantartást és a felújítást, továbbá a hőközpont üzemeltetésének keretében az épületben lévő lakások, közös használati helyiségek, területek és nem lakáscélú egyéb helyiségek fűtését és melegvíz ellátását.
11. §
Ha az épületben lévő valamennyi épületrész használója egyedi mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesül, az egyedi mérőn mért fűtési célú távhőszolgáltatás felhasználójaként az épületrész használóját, a felhasználói hőközpontban mért használati melegvíz-szolgáltatás felhasználójaként az épülettulajdonost vagy a felhasználói közösség megbízottját kell az igénybejelentői kezdeményezésben feltüntetni.
12. §
(1) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésre vonatkozó igénybejelentői kezdeményezésben meg kell nevezni a TKSZ 2 pontjában foglaltak szerinti felhasználók által vételezni kívánt távhőszolgáltatási fajtákat is.
(2) Az igénybejelentőnek meg kell nevezni a felhasználói vagyonrészt képező felhasználói hőközpont üzemeltetőjét, fenntartóját.
(3) Ha a felhasználói hőközpont nem a távhőszolgáltatói vagyon része és az igénybejelentő igényt tart a fűtési célú távhőszolgáltatásra, akkor a kezdeményezésben utalni kell a Tszt. 56. §-a szerint kötendő – egyéb jogviszonyt létesítő – külön szerződésre, ha attól az előzetes tájékoztatás alapján a távhőszolgáltató nem zárkózott el.
13. §
(1) Az egyéb felhasználói hőközpont hőfogadó állomás üzembehelyezési eljárásban való közreműködéséért a távhőszolgáltató szakértői díjat számíthat fel.
(2) Ha a felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomás üzembehelyezési és az azokat magába foglaló épület használatba vételi eljárásához a távhőszolgáltatót nem hívták meg, és a felhasználói vezetékhálózat nem felel meg a vonatkozó műszaki előírásoknak és a kötelezően alkalmazandó szabványokban foglaltaknak, akkor a felhasználói berendezés bekapcsolás előtti felülvizsgálatáért a távhőszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott díjat kérheti.
(3) Ha a felhasználói berendezés bekapcsolása előtti vizsgálata során megállapítható volt a megfelelőség, az újabb felülvizsgálatért a távhőszolgáltató díjat nem számíthat fel.
14. §
A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek – a TKSZ 9. §-ában foglaltakon kívül- tartalmaznia kell a felhasználói hőközpont tulajdonosának vagy üzemeltetőjének a nevét, címét, és annak a személynek nevét és címét is, akivel a távhőszolgáltató az üzemvitellel
és a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épületrészek átlaghőmérsékletével összefüggően a kapcsolatot tarthatja.
15. §
Az egyedi közüzemi szerződés legkevesebb hat hónapos felmondási idővel mondható fel.
V. fejezet
A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony szabályai
16. §
(1) A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony a közüzemi szerződés megkötésével, annak hiányában a szolgáltatás igénybe vételével jön létre.
a) Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést a kézhezvételtől számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést – mint általános szerződési feltételeket – kell elfogadottnak tekinteni.
b) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles (Tszt. 37. § (2) bekezdés).
(2) A távhőszolgáltató köteles a csatlakozási ponton távhővel a felhasználó rendelkezésére állni. A szolgáltató a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásra akkor kötelezett, ha azt a fogyasztó vezetékhálózat állapota, illetőleg az épület adottságai lehetővé teszik. A távhőszolgáltató a hatályos jogszabályok betartásával a vállalt távhőszolgáltatást köteles teljeskörűen ellátni és a szakszerű üzembiztos szolgáltatás feltételeit saját költségén biztosítani.
(3) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési szolgáltatást az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni, úgy, hogy a csatlakozási ponton a távhőszolgáltató a felhasználási helyen az egyes helyiségek 20ºC-os hőmérsékleti átlagának biztosításához szükséges hőmennyiséggel rendelkezésre áll.
(4) A szolgáltató a városi szintű fűtési szolgáltatást akkor köteles megkezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 0C alá csökken vagy három egymást követő napon át 12 0C alatt alakul. A városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 oC vagy három napon át 12 oC felett alakul.
(5) A szolgáltató és a felhasználó külön megállapodással a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérhetnek.
(6) Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a fogyasztói vezetékhálózat alkalmassága esetén a fogyasztónál lévő melegvízelzáró szerelvényeknél legalább +40 °C legyen.
(7) Ha szolgáltató kötelezettségének 48 órát meghaladóan nem tud eleget tenni, erről a fogyasztót előzetesen értesíteni köteles.
(8) A szolgáltató köteles a fogyasztó hibabejelentését a fűtési idény alatt a bejelentéstől számított 24 órán belül kivizsgálni. A hiba kijavításáról a szolgáltató a fogyasztót tájékoztatni köteles.
17. §
(1) A felhasználó köteles a távhőszolgáltatás díját – a rendelet 25. §-nak rendelkezéseire is figyelemmel – határidőben megfizetni.
(2) A felhasználó köteles a szolgáltató részére lehetővé tenni, hogy a távhő vételezését, valamint a fogyasztói berendezések állapotát a helyszínen ellenőrizhesse.
18. §
(1) Ha a távhőszolgáltatási díjat a tulajdonosok külön-külön fizetik, a felhasználó személyében bekövetkező változást a szolgáltatónál az esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül a régi felhasználónak és az új felhasználónak is írásban be kell jelentenie.
(2) A távhőszolgáltatási díjat a változás napjáig a régi felhasználó, azt követően az új felhasználó fizeti meg. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a számlázás módosítása csak a bejelentést követő hónap első napjától kérhető.
(3) Az elszámolásnál jelentkező különbözetet a szolgáltató az elszámolás időpontjában hozzá bejelentett felhasználóval számolja el, annak megfizetése őt terheli, illetőleg a díjvisszatérítésre ő jogosult.
(4) A felhasználónak az alapdíjat akkor is egész évre vonatkozóan kell megfizetnie, ha a szolgáltatás szüneteltetését vagy megszüntetését év közben kéri.
VI. fejezet
A távhőszolgáltatás ár- és díjrendszere
19. §
(1) a távhőszolgáltatás díját Dorog Város képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezései és felhatalmazása alapján, árhatósági jogkörében állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat az ármegállapítás során együttműködik a 3. § (2) bekezdésében felsorolt szervekkel.
20. §
(1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés szerint történik. A hőmennyiség mérhető:
a. a szolgáltatói vagy felhasználói hőközpontokban, illetve az épületek hőfogadó állomásán elhelyezett hőmennyiségmérővel vagy
b. egyedi méréssel.
(2) A használati melegvíz előállításához szükséges hideg vizet felhasználói hőközpont esetén a felhasználó vagy a távhőszolgáltató, szolgáltatói hőközpont esetén kizárólag a távhőszolgáltató bocsátja rendelkezésre. A vízszolgáltatásra a felek közötti szerződés, ennek hiányában az üzletszabályzat az irányadó.
21. §
A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni. A lakossági célú távhőszolgáltatásért az e rendelet melléklete szerinti távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.
22. §
(1) Az alapdíj éves díj, amelyet a felhasználó a vele kötött szerződésben meghatározottak szerint, lakossági felhasználó esetén a fűtött lm3, egyéb felhasználó esetén a legnagyobb hőteljesítmény alapján köteles fizetni.
(2) Amennyiben a távhőszolgáltatás szolgáltatói hőközpontból történik és a lakossági felhasználó a szolgáltatást
a. csak fűtési célra veszi igénybe fűtési alapdíjat,
b. csak használati melegvíz szolgáltatást vesz igénybe használati melegvíz díjat,
c. fűtési célra és használati melegvíz szolgáltatásra is igénybe veszi, együttes alapdíjat fizet.
(3) Épületen (épületrészen) belül együttes alapdíjat csak azokra a tulajdonjogilag elkülönülő helyiségcsoportokra lehet alkalmazni, ahol kiépített melegvíz fogyasztási helyek vannak.
(4) A hődíj a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díjának azt a részét tartalmazza, amelyet a mért távhőmennyiség után kell megfizetni.
(5) A hődíj az alábbi képlet alapján naptári negyedévente módosul, minden további rendeletalkotás nélkül, a naptári negyedév első napján történő hatályba lépéssel:
R′1 = R1 * (0,5 * F’ / F + 0,5 * G’ / G);
R1 = Hődíj a tárgyi negyedévet megelőző negyedévben; R′1 = Hődíj a tárgyi negyedévben;
F = az 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak számtani középértéke az előző negyedévet megelőző 9 naptári hónap során, forintban (HUF/t);
F′ = az 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak számtani középértéke a tárgyi negyedévet megelőző 9 naptári hónap során, forintban (HUF/t);
G = a 0,2 %-os kéntartalmú gázolaj (tüzelőolaj) havi átlagárainak számtani középértéke az előző negyedévet megelőző 9 naptári hónap során, forintban (HUF/t);
G′ = a 0,2 %-os kéntartalmú gázolaj (tüzelőolaj) havi átlagárainak számtani középértéke a tárgyi negyedévet megelőző 9 naptári hónap során, forintban (HUF/t).
(6) A távhőszolgáltató az adott negyedév vonatkozásában kiküldött első számlája mellé csatolt tájékoztató levélben köteles a lakossági távhőfelhasználókkal közölni az aktuális hődíjat.
(7) Az alapdíj megállapítására évente egyszer kerül sor, január 1. napjával, külön rendeletben, az alábbi képlet alkalmazásával:
R′2 = R2 * (0,545 * IF /100 + 0,365 * IT / 100 + 0,09 * A′/A);
R2 = Alapdíj a tárgyi évet megelőző évben; R′2 = Alapdíj a tárgyi évben;
A = A földgáz rendszerhasználati díja a tárgyi évet megelőző év július 01-jén; A′ = A földgáz rendszerhasználati díja a tárgyi év július 01-jén;
IF = A KSH által regisztrált fogyasztói árindex értéke a tárgyi év július 01. és a tárgyi év évet megelőző év július 01. között százalékban;
IT = A KSH által regisztrált termelői árindex értéke a tárgyi év július 01. és a tárgyi évet megelőző év július 01. között százalékban.
23. §
(1) A lakossági és egyéb felhasználóknak az alapdíjat havonta 12 egyenlő részletben havi díjelőlegként kell megfizetni, a számlában feltüntetett határidőre.
(2) Lakossági felhasználónak hődíjat a fűtési idény hónapjaiban (október 15-től április 15-ig) havi díjelőlegként kell megfizetni, a számlában feltüntetett határidőre.
(3) Az előleg alapja a távfűtés esetén az előző egész évre vonatkozó tényleges fűtési hőfelhasználásból számítással meghatározott fajlagos szorzószám (GJ/lm3/év).
(4) Az előleg alapja használati melegvízszolgáltatás esetén:
A lakás valamennyi melegvízelzáró szerelvényét megelőző vezetékszakaszon hitelesített mellékmérőn mért melegvíz mennyiség. A díjelőlegként figyelembe vehető vízmennyiség az előző évben felhasznált mennyiség 1/12 része. A díjelőleg alapja az előző évre vonatkozó tényleges melegvíz hőfelhasználásából számítással meghatározott fajlagos szorzószám (GJ/m3).
(5) A hődíj elszámolására évente két alkalommal, az április 30-ai, illetőleg a december 31-i mérőóra állás szerint kerül sor. A hődíj különbözetet az épület, a lakás és az egyéb helyiség fűtött lm3-re alapján kell számítani.
(6) Az egyéb felhasználó a ténylegesen mért fogyasztás alapján fizeti a hődíjat, a szolgáltatóval kötött szerződés szerint.
(7) A (4) szerint felhasznált melegvíz mennyiséget és hődíját négyhavonta kell elszámolni. Az ehhez szükséges, a felhasznált vízmennyiségre vonatkozó számlázási adatot a fogyasztó bocsátja a szolgáltató rendelkezésére.
(8) A távhőszolgáltató jogosult a használati melegvíz előállításához felhasznált ivóvíz és csatorna használati díjat a melegvíz hődíjától elkülönítetten, a mindenkori érvényes víz és csatorna használati egységáron számlázni és a felhasználótól beszedni.
(9) Épületenkénti hőmennyiségmérés megvalósítása után a fűtési hődíjat a közüzemi szerződés szerinti lakossági felhasználó ellátását szolgáló hőközpontban felszerelt, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség alapján a tárgyhót követően kell megfizetni. Az épületek hőfogadó állomásán elhelyezett, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hitelesített hőmennyiségmérő a hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója
(10) Azok a felhasználók (díjfizetők) akik esetében az épületrészek közötti szétosztás nem légtérfogat, hanem költségosztók, vagy más megállapodás alapján történik, az előző pont szerint számlázott hődíjat előlegként fizetik meg.
(11) Költségosztó alkalmazása esetében, az épület fűtési hőfelhasználásának a megadott arányok szerinti elszámolása évente egyszer, a fűtési idényt követően kerül sor. A negatív hődíjkülönbözetet a távhőszolgáltató az elszámolást követően kibocsájtott számlában írja jóvá.
(12) A költségosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről – az eredmény- számítást is tartalmazó - kimutatást köteles a távhőszolgáltatónak aláírásával ellátva eljuttatni. A kimutatásról a képviselő a díjfizetőket tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a felhasználási helyen mért hőmennyiség hődíját a kimutatás adatai alapján köteles a díjfizetőknek kiszámlázni.
(13) Az adatok leolvasását és a díjszétosztási arányok megállapítását a távhőszolgáltató – erre vonatkozó megállapodás esetén – külön díjazás ellenében átvállalhatja.
(14) A költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén, vagy amennyiben a költségmegosztókról leolvasott adatok műszaki szempontból értékelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató köteles az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg felhívja a felhasználó/díjfizetők figyelmét az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra.
Amennyiben felhasználó a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiség az egyes épületrészek fűtött légtere arányában szétosztott és már korábban elszámolt mennyiségeit véglegesnek tekinteni.
(15) A díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely /épület/ tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.
(16) A közüzemi szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni.
24. §
(1) A szolgáltató az egyéb felhasználóval kötött szerződésben a felhasználói igény szerint fenntartott, de igénybe nem vett teljesítőképességért – az arra jutó fenntartási költségeket magába foglaló – távhőszolgáltatási különdíjat számíthat fel, mely az alapdíj fele.
(2) A szolgáltató az új távhőberendezés üzembe helyezésekor, vagy az ismételten igénybe vett pótvíz mennyisége után, annak hiteles indoklásával pótvízdíjat számíthat fel.
25. §
(1) A felhasználói közösség megbízottja a Tszt. 44.§(1) bekezdésében meghatározottak szerint a szolgáltató tudomására hozza a díjat fizetők személyét, valamint azt a megállapodást, amely az épületrészenkénti megosztást tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés esetén a felhasználó képviselője kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, a távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást a következő fűtési idény kezdetétől teljesíti
26. §
(1) Amennyiben a fűtés vagy melegvíz-szolgáltatás – a szolgáltató hibájából – egymást követő, legalább két napon át szünetel, a felhasználókat kiesett időszakra eső, arányos alapdíj és különdíj visszatérítés illeti meg. Szüneteltetésnek tekintendő az is, ha valamely fűtött helyiség, vagy a szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete a távhőszolgáltató hibájából az előírtnál, vagy a szerződésben foglaltaknál legalább 5 C°-kal kisebb.
(2) Amennyiben az egyéb felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy
napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény–többlet után pótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. A pótdíj mértéke a felhasználó éves alapdíjának 1/6 része.
(3) Szabályozatlan vételezés esetén a vételezés időszakára
a. ) felemelt díjat köteles fizetni, ha az szerződés nélküli felhasználásnak minősül
b. ) mérsékelt díjat köteles fizetni, ha az hőelvonás következménye
(4) A felemelt díj az adott szolgáltatásra vonatkozó díj kétszerese, míg a mérsékelt díj az adott szolgáltatás hődíjának 1/2 része.
27. §
(1) A 17. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség megszegése esetén – amennyiben a szolgáltatás mérése hőközpontokban történik, és a távhőszolgáltatási díjat a szoláltató részére a felhasználóknak közvetlenül kell megfizetni – a szolgáltató csökkentett mértékű szolgáltatást nyújthat.
(2) A szolgáltató tájékoztatja a felhasználót , a hátralék fennállásáról, az adós személyekről, valamint a tartozás jogi és egyéb követelményeiről.
28. §
(1) Ez a rendelet 2008. november 1-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2/2005. (II. 01.) számú, és az azt módosító 29/2005. (IX. 01.) sz., 23/2006. (X. 27.) sz., 28/2006. (XII. 18.) sz., 11/2008. (IV. 25.) sz., valamint a 16/2008. (VI. 27.) sz. önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet kihirdetésének napja: 2008. október 31.
(3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) 1 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK Irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxx
polgármester címzetes főjegyző
1 Kiegészítette a 25/2009.(IX.25.) sz. rendelet
A távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági áráról és az áralkalmazás feltételeiről szóló 21/2008.(X.31.) sz. rendelet
1. számú melléklete
Dorog Város közigazgatási területén 2008. november 1-től alkalmazható legmagasabb lakossági távhőszolgáltatási díjak
Díjfajták | Mértékegység | Díj ÁFA nélkül |
Alapdíj | ||
Fűtés | Ft/lm3/év | 357,22 |
Melegvíz | Ft/lm3/év | 70,60 |
Hődíj | Ft/GJ | 3538,20 |