Feltételek
Feltételek
Vagyonvédelmi vállalkozások felelõsségbiztosításának feltételei
NY. SZ.: 1-09107/02
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali- Providencia Biztosító Részvénytársasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adata- it, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szer- vünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük Önt az adatvédelem és adatkezelés legfonto- sabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – bizto- sítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja, illetõleg tájékoztatást adunk azokról a szervezetekrõl, amelyek társaságunk részére
a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szolgáltatást végeznek.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Bizto- sító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság alaptõkéje: 4 000 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG
Székhelye: A-1010 Bécs, Landskrongasse 1-3.
2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjé- hez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve hétköznapokon – 8 és 20 óra között – Generali TeleCenter szolgálatunk munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 telefonszámon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információ található a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Ügyviteli Központunkhoz:
Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. | (0) | 000-0000 |
Miskolci Területi Ügyviteli Központ | 3530 Miskolc, Szemere B. u. 13. | (46) | 517-100 |
Debreceni Területi Ügyviteli Központ | 4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37. | (52) | 419-937 |
Szegedi Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | (62) | 566-199 |
Pécsi Területi Ügyviteli Központ | 7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1. | (72) | 512-412 |
Gyõri Területi Ügyviteli Központ | 9022 Gyõr, Bajcsy-Xx. xx 00. | (96) | 507-000 |
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
1535 Budapest, 114. Pf. 777.
Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000
4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,
a biztosított vagyontárgyat, és annak értékét, a biztosítási összeget,
élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.
5. A fenti, biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük so- rán bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes kép- viselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
6. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötele- zettség nem áll fenn
feladatkörében eljáró Felügyelettel,
az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, az ügyészséggel,
a büntetõ-, felszámolási vagy csõdeljárásban eljáró bírósággal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
a törvényben meghatározott esetben az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
az egészségügyi hatósággal szemben.
7. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Office- Service und Consulting AG számítógépes adatkezelõi szolgáltatást végez, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. E tevékenységet társaságunk a Pénzügyi Szerveze- tek Állami Felügyelete részére bejelentette.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy társaságunk kárrendezéssel kapcsolatos feladatainak egy részét az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: MOM Park Centrum, E-irodák, 1123 Budapest, Alkotás u. 53. III. emelet) közremûködésével végzi, melyet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentett.
8. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásai- ban átvezetni.
9. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:
A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradé- kok elõírásai az irányadók.
Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.
A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A sikeres együttmûködés reményében.
Generali-Providencia Biztosító Rt.
Amennyiben a biztosítással vagy bármely más szolgáltatásunkkal kapcsolatban kérdése van, hívja
a (06-40) 200-250 telefonszámot! Generali TeleCenter telefonszolgálatunk hétköznapokon 8 és 20 óra között áll az Ön rendelkezésére.
Vagyonvédelmi vállalkozások felelõsségbiztosításának feltételei (VVSZF)
I. fejezet
Biztosítási esemény
1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kárté- rítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerzõdés alapján a biztosítótól kö- vetelheti.
2. Ha egy károkozói magatartásból (szabályszegésbõl) több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minõsül (sorozatkár). Egy biztosítási esemény- nek minõsül az is, ha több szabályszegés miatt - amelyeket akár különbözõ személyek követtek el - jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.
II. fejezet
Biztosítottak
Jelen feltétel alapján biztosított a vagyonvédelmi tevékenységet rendõrhatósági engedély birtokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytató
– egyéni vállalkozó és
– társas vállalkozás.
III. fejezet
Biztosított tevékenység
Jelen Feltétel keretében biztosított tevékenység: létesítmény, te- lephely élõerõs helyszíni õrzése.
Csak erre vonatkozó Külön Feltétel keretében biztosított
– pénz és értékcikk kísérése során pénzben, értékcikkben okozott károk,
– pénz és értékcikk õrzése során pénzben, értékcikkben okozott károk,
– rendezvény biztosítása.
IV. fejezet
A kockázatviselés tárgya
1. A biztosító vállalja, hogy -a szerzõdésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint - mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet
– biztosított,
– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló, a biztosított tevékenység folytatására jogosult személy
a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megsze- gése folytán a vagyonvédelmi szolgáltatás jogosultjának (megbízójának, megrendelõjének) okoz, és amelyért a bizto- sított kártérítési felelõsséggel tartozik.
2. Kiterjed a biztosítási védelem a biztosított alvállalkozói által okozott károkból eredõ, biztosítottat terhelõ kártérítési kötele-
zettségekre, amennyiben a biztosított az alvállalkozót jogo- san vette igénybe, és vele az alvállalkozói közremûködésre írásban szerzõdést kötött.
3. A biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak figyelembevéte- lével kizárólag az alábbi károkra terjed ki:
a) Az õrzött tárgyak (ingóságok) betöréses lopással vagy rab- lással megvalósított eltulajdonítása.
b) A biztosított által az õrzési tevékenység ellátásához szüksé- ges lõfegyver, lõszer, gáz- és riasztófegyver (a továbbiakban fegyver), valamint vegyi eszköz, gumibot, õrkutya tartásából és használatából eredõ károk. Nem fedezi a biztosítás a kárt, ha a fegyverviselõ az õrzési tevékenység megkezdése- kor nem rendelkezik a szükséges hatósági engedéllyel, illet- ve a fegyvert a megbízónak kifejezetten a fegyverhasználat- ra feljogosító írásbeli engedélye nélkül használja.
c) A vagyonvédelmi tevékenység ellátása során az õrzött te- lephelyen, illetve létesítményben, ezek mûszaki berende- zéseiben, felszerelési tárgyaiban, az õrzött vagyontárgyak- ban okozott rongálási, sérülési, megsemmisülési károk.
4. Létesítmény és telephely õrzése esetén a biztosítási védelem csak azon károkból eredõ kártérítési kötelezettségekre terjed ki, mely károkat a biztosított a kockázatelbíráló adatlapon fel- tüntetett létesítmény(ek) és telephely(ek) õrzése során okozott. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítás hatálya alatt va- gyonvédelmi szolgáltatás nyújtására megkötött szerzõdéseket, illetve õrzésre vállalt új telephelyeket (létesítményeket) legké- sõbb a szerzõdés megkötését követõ 8 napon belül a biztosí- tónak bejelenteni. Amennyiben a biztosító a bejelentést követõ 15 napon belül nem tesz elutasító nyilatkozatot, a biztosítási fedezet az így utólag bejelentett megbízásokra is kiterjed.
5. A biztosító szolgáltatásának feltétele a biztosított által a va- gyonvédelmi tevékenységre kötött szerzõdés írásba foglalá- sa, az õrnapló vezetése és õrutasítás készítése.
V. fejezet
A biztosítás idõbeli és területi hatálya
1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.
VI. fejezet
A biztosító szolgáltatása
1. Biztosítási összeg
1.1. A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel össze- függésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési köte- lezettség több biztosított személyt terhel, illetve ha több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel.
1.2. Egy biztosítási idõszak alatt okozott károkra a biztosító legfel- jebb a biztosítási idõszakra érvényes biztosítási összeget té- ríti. A káreseményenkénti és a biztosítási idõszakonkénti biz- tosítási összeg az ajánlaton feltüntetésre kerül.
2. Önrészesedés
A biztosító minden megállapított kártérítési kötelezettségbõl az ajánlaton feltüntetett önrészt vonja le. A biztosító által fize- tett kártérítési összeg azonban akkor sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a megállapított kártérítési összeg a biztosítási összeget az önrész levonása után is meghaladja.
3. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben - a kár- eseményenkénti és a biztosítási idõszakra vonatkozó biztosí- tási összeg keretén belül - megtéríti.
– kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik, így a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, valamint mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy ki- küszöböléséhez szükséges;
– a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a kama- tot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a bizto- sító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl le- mondott, továbbá azon költségeket, melyek a károsult ál- tal támasztott kártérítési igény körülményeinek megállapítá- sa, a kártérítési igény jogosságának tisztázása érdekében merülnek fel.
4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a bizto- sított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy tekinti, hogy a kár a kár- okozók között egyenlõ arányban oszlik meg.
5. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés alapján kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kár- térítésre.
6. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított együttmûködési hiánya miatt meghiúsul, a bizto- sító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult javára letétbe helyezi mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosító nem fedezi a biztosított együttmûködési hiány miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot.
7. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 15 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és össze- gét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.
8. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõssé- gét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.
VII. fejezet
Kizárások a kockázatviselés körébõl
1. Nem fedezi a biztosítás:
1.1. a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzá- tartozóinak a Ptk. 685. § b) pontjának megjelölt személyek minõsülnek);
1.2. egy biztosítási szerzõdésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
1.3. ha a biztosított jogi személy, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, ha a tulajdon hányad 5%-nál nagyobb;
1.4. a biztosított tulajdonában levõ jogi személynek okozott kárt, ha a biztosított tulajdoni hányada 5%-nál nagyobb. Jogi sze- mélyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozottan cse- lekvõképes személyek törvényes képviselõje és annak hoz- zátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.
2. Azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vál- lalt helytállási kötelezettségen alapul;
3. Kötbért, bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetõ jellegû költségeket és a károkozó ezzel kapcsolatos képvise- leti költségeit.
4. A biztosított (alkalmazottai, alvállalkozói) által elkövetett bûn- cselekménnyel összefüggésben keletkezett károkat.
5. Az õrzött létesítmény vagy telephely ruhatárában elhelyezett tárgyak sérülésébõl, eltûnésébõl vagy elcserélésébõl adódó károkat.
6. Pénzben, értékcikkben bekövetkezett károkat.
7. Gépjármûvekben okozott sérülési, rongálási, megsemmisü- lési károkat, gépjármûvek eltûnésébõl, eltulajdonításából ere- dõ károkat.
8. Szórakozóhelyek, gépjármûparkolók, hidak, felüljárók, pia- cok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, õrök által bejár- hatatlan területek, pl. vezetékek, mezõgazdasági területek õrzése során okozott károkat.
9. Kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt elkövetett lo- pásokból származó károkat.
10. Olyan tárgyak eltûnésébõl, eltulajdonításából eredõ károkat, amelyrõl utólag nem bizonyítható, hogy azokat a megbízó te- lephelyén, illetve létesítményében tárolták.
11. Az õrzött vagyontárgyak dézsmálásából, leltárhiányból eredõ károkat.
12. számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüg- gésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igénye- ket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibá- jával összefüggésben felmerülõ egyéb kártérítési igényeket.
13. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat.
Jelen Feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az inf- rastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallá- si, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
VIII. fejezet
A szerzõdõ és a biztosított kötelezettségei
1. Adatközlési kötelezettség
1.1. A szerzõdõ köteles a szerzõdéskötéskor a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelõen válaszolni, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, akkor is, ha a szükséges adatok, információk meg- adása üzleti, foglalkozási titoknak minõsül. A biztosítót a meg- adott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
1.2. A szerzõdõ köteles a kockázatviselés és a szerzõdés szem- pontjából jelentõs okiratokat, szerzõdéseket, belsõ szabály- zatokat, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, il- letve ezekbe betekintést biztosítani.
2. Változásbejelentési kötelezettség
2.1. A szerzõdõ köteles a biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges, a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változá- sát 8 napon belül a biztosítónak bejelenteni, valamint a módo- sított, illetve változott tartalmú iratokat a biztosítónak átadni.
2.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tar- talmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érin- tette, akkor a biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg - ha a kockázatot a bizto- sítási feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerzõdõ a módosító javas- latot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályba marad.
3. Amennyiben a szerzõdõ az adatközlésre és a változás beje- lentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõ- déskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
4. Kárbejelentési kötelezettség
4.1. A biztosított köteles a káreseményt, illetõleg a kártérítési igény érvényesítését a tudomására jutásától számított 2
munkanapon belül a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez írásban bejelenteni, és lehetõvé tenni a felvilágosítás tartal- mának ellenõrzését.
4.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét),
– a kár mértékét, bekövetkezésének idõpontját,
– a káresemény rövid leírását,
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot.
A biztosított a kárbejelentéshez különösen az alábbi iratokat köteles csatolni:
– a biztosított felelõsségét bizonyító vagy kizáró dokumentu- mokat,
– a kár nagyságára és körülményeire vonatkozó dokumen- tumokat (számlák, szakértõi vélemény, jegyzõkönyv, hatá- rozat stb.)
– a kár körülményeivel kapcsolatos írásbeli állásfoglalását,
– a vagyonvédelmi tevékenységre kötött szerzõdést, az õr- utasítást,
– az õrnaplót.
4.3. A biztosított köteles a kárügyrendezéshez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezé- sében, illetve a jogalap nélküli kártérítési igények érvényesí- tésének elhárításában.
4.4. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelõ kár- térítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.
4.5. A biztosított köteles anélkül, hogy a biztosító utasításait meg- várná, az elõírt idõn belül a nyilvánvalóan alaptalan fizetési felszólításnak ellentmondani és a szükséges jogi eszközöket igénybe venni. Ha a kártérítési igény valamelyik adóhatóság elsõfokú határozatán alapul, akkor a biztosított köteles a tu- domásszerzés után haladéktalanul egyeztetni a biztosító te- rületi igazgatóságának vagyon-kárrendezési csoportjával ar- ról, hogy szükséges-e az elsõfokú határozat ellen fellebbe- zést benyújtani.
4.6. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a bizto- sító kötelezettsége nem áll be. Amennyiben a biztosított kár- bejelentési kötelezettségét neki felróhatóan késedelmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre visszavezethetõ kamato- kat a biztosító nem visel.
IX. fejezet
A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, megszûnése
1. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér, és az elté- rést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási
szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ figyelmét a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elma- rad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (biztosí- tott) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének mértéke, az önrész nagysága, a vonatkozó biz- tosítási feltétel.
1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ ajánlatára 5 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vgy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre. A bizto- sító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létre- jötte esetén is köteles a szerzõdõ részére kiszolgáltatni.
1.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül visszautasítja, a szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõleget a biztosító – kockázatviselés hiányában
– visszafizeti.
1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosí- tási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt köve- tõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõ- dõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szerve- zeti egységének átadta.
1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek meg- felelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számí- tani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jo- gosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az el- utasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl szá- mított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
2. A biztosítási szerzõdés hatályba lépése (kockázatviselés kezdete)
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerzõ- dõ által a kockázatviselés (hatálybalépés) kezdeteként meg- jelölt napon veszi kezdetét, feltéve hogy a biztosítási szerzõ- dés létrejön és
– a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjé- nek vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási al- kusznak elismervény ellenében átadja vagy
– a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podtak meg, vagy
– a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap 0. órája.
2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítá- si esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosí- tási érdek megszûnt a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.
3. A biztosítás szerzõdés tartama
3.1. A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamra jön létre.
3.2. A biztosítási idõszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt naptári nap.
4. A biztosítási szerzõdés megszûnése
4.1. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fi- zették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további harminc nappal meghoszszab- bíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fize- tésre írásban felszólítja.
4.2. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a biz- tosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.
4.3. Megszûnik a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része, ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szûnt, így különösen ha a biztosított engedélyét, a biztosított tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt a rendõrség visszavonja, az igazolványát bevonja vagy a rend- õrhatóságnak visszaadja, a vagyonvédelmi vállalkozási tevé- kenységét megszünteti.
X. fejezet
Biztosítási díj
1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.
2. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szer- zõdés elválaszthatatlan részét képezõ biztosítási ajánlat tar- talmazza.
3. A szerzõdõ a biztosítás elsõ díját – ellenkezõ megállapodás hiányában – a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díjat pedig annak az idõszaknak az elsõ munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat – ellenkezõ megállapodás hiányában – a szerzõdés létrejöttekor kel megfizetni.
4. A biztosítási szerzõdés létrejöttét megelõzõen a biztosító ré- szére fizetett, így az ajánlat aláírásakor átvett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejötte esetén az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Amennyiben a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a díjelõleget visszafizeti.
5. A felek erre nem vonatkozó megállapodása esetén jogosult a szerzõdõ a biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási díjat részletekben fizetni.
6. A biztosítási idõszakra vonatkozó díj számításához a szerzõ- dõ köteles közölni a biztosítóval a biztosított elõzõ évi forgal- mát. Az éves forgalom fogalma a biztosított tevékenységbõl származó éves nettó árbevétel (bruttó árbevétel ára nélkü-
li része) jelenti. Ha a biztosított az elõzõ évben még nem mû- ködött, és így a szerzõdõ nem tudja megadni az elõzõ évi forgalmát, akkor az elsõ biztosítási idõszak díjának számítá- sához a biztosított tárgyévi becsült (tervezett) forgalmát kell megadnia.
7. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját - a díj- számítás alapját képezõ adatok változása alapján - minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.
A szerzõdés évfordulójakor a szerzõdõ a biztosító felhívásá- ra, a felhívás kézhezvételétõl számított 15 napon belül köte- les közölni a biztosított tevékenységbõl származó, elõzõ évi éves nettó árbevételét.
8. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzõdõ helyte- len adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 7. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekö- vetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részé- nek – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
9. Szerzõdõ elfogadja, hogy a szerzõdés hatálya alatt, a kocká- zati körülmények, így különösen e szerzõdés és a biztosító szerzõdési állományának adott tevékenységre vonatkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítá- si díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdõdõ hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.
Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerzõdésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.
10. A 9. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt 45 nappal írásban ér- tesíti a szerzõdõt.
11. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, abban az eset- ben jogosult a biztosítási szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére felmondani.
12. A biztosító jogosult a szerzõdõ (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
XI. fejezet
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított
1.1. szándékosan vagy
1.2. súlyosan gondtalanul okozta.
2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minõsül,
a) ha a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezõ rendel- kezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiá- nyában folytatja tevékenységét, és ez a tény a károkozás- ban közrehatott,
b) ha a biztosított hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
c) ha a biztosított a kárt súlyosan ittas állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta;
d) ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak a súlyos megsértésével okozta. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából a foglalkozási szabályok súlyos megsérülé- sének minõsül. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo- mozói Szakmai Kamaráról szóló törvényben a tevékeny- ségre elõírt szabályok súlyos megsértésének minõsített esetek;
e) ha a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítot- tól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mu- lasztotta el.
XII. fejezet
Értelmezõ rendelkezések
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
1. Értékcikk: értékpapírt, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeggyûjtemények, ékszerek, arany- és platinatárgyak.
2. Betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a megbízó tu- lajdonában vagy birtokában lévõ tárgyakat tartalmazó, leg- alább az 1. védelmi szintnek megfelelõ technikai feltételekkel rendelkezõ lezárt helyiségbe:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ ki- bontásával erõszakos módon hatolt be,
b) nehezítõ akadályok (rács, védõlemez, zsalutábla) elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan, meglevõ nyíláson (pl. szellõzõnyílás) keresztül hatol be,
c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), il- letve b) pontokban foglaltak szerint távozott,
d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be.
3. 1. védelmi szint technikai feltételei: Falazatok
A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:
– 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerke- zet, illetve más, két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;
– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet bizto- sító egyéb anyag található;
– gyári elemekbõl összeállított faház. Ajtók
Az ajtók zárása biztonsági zárral vagy a MABISZ által minõsí- tett lakattal és lakatpánttal biztosított. Kétszárnyú ajtók re- teszhúzás ellen védettek.
4. Rablás: aki õrzött tárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégbõl valaki elleni erõszakot avagy az
élet vagy esti épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, il- letõleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapot- ba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj az õrzött tárgy megtartása végett erõszakot avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
5. Telephely: olyan jól körülhatárolt, védett terület, ahol
– a kerítés csak az átlagosnál nagyobb erõfeszítéssel, illetve különbözõ segédeszközök alkalmazásával küzdhetõ le, és
– az õrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak, az egész területet figyelik, vagy az õrök közötti állandó in- formációcsere megoldott.
6. Pénz- és értékcikkszállítás: a biztosítottal munkavégzésre irá- nyuló jogviszonyban álló személy (a biztosított által üzemben tartott gépjármûvel) folytatja a megbízó pénzének és érték- cikkének szállítását.
7. Pénz- és értékcikk-kísérés: a biztosított személy kíséretet biztosít a megbízóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy által (a megbízó által üzemben tartott gépjármû- vel folytatott pénz- és értékcikkszállításhoz).
XIII. fejezet
Záró rendelkezések
1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények 1 év elteltével évül- nek el.
2. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a vagyon- védelmi tevékenységre vonatkozó mindenkor hatályos jog- szabályi elõírások, valamint a Polgári törvénykönyv rendelke- zései az irányadók.
Külön feltételek
370. sz. Xxxxx Xxxxxxxx
Pénz és értékcikk kísérésére
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító a biztosítási ajánlat- ban meghatározott pótdíj ellenében - IV. fejezet 3. pontjában és a VII. fejezet 6. pontjától eltérõen -fedezetet nyújt pénz és értékcikk kísérése során pénzben, értékcikkben okozott károk megtérítésére.
2. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a pénz, értékcikk kísérése során az alábbi követelmények teljesüljenek:
– 100 000 Ft-ig 1 fõ vagyonõr,
– 500 000 Ft-ig 2 fõ vagyonõr,
Riasztó jelzést adó pénzszállító táska esetén a fenti össze- gek kétszerese szállítható.
– 2 000 000 Ft-ig 2 fõ vagyonõr, akik közül 1 fegyveres, ri- asztó jelzést adó pénzszállító táskával.
Személygépkocsival vagy zárt kocsiszekrényû kisteherautó- val történõ szállítás esetén:
– 5 000 000 Ft-ig 2 fõ vagyonõr, akik közül 1 fegyveres.
– 30 000 000 Ft-ig 3 fõ vagyonõr, akik közül 2 fegyveres. 30 millió Ft feletti összeg szállítása esetén a vonatkozó nem-
zetközi elõírások érvényesek:
– 30 és 50 millió Ft között speciális pénzszállító kocsival (páncélautó), mely az alábbi feltételeknek megfelel:
– a rakodótér és a vezetõfülke borítása, üvegezése védel- met nyújt a kis kaliberû maroklõfegyverek ellen,
– a rakodótér és a vezetõfülke ajtajai kívülrõl csak kulccsal nyithatók,
– a rakodótér ajtaját több ponton záródó speciális zárral kell ellátni,
– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármû eltulajdonítása esetén riasztójelzést ad és megakadályozza a jármû elvé- telét (a motor üzembe helyezését),
– a kocsi személyzete a vezetõvel együtt három fõ, kettõ fegyveres. Egy fegyveres kísérõ a vezetõfülkében, egy a rakodótérben helyezkedik el,
– az útvonal biztosításához kísérõ személygépkocsi szüksé- ges két fegyveressel.
– 50 és 100 millió Ft között a 30 és 50 millió Ft közötti érték- kel azonos módon + elõfutó kísérõkocsi két fõ fegyveres- sel.
– 100 millió Ft felett páncélautóval, mely az alábbi feltételek- nek megfelel:
– a jármû borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejû kézifegyverek (lõfegyverek) ellen,
– a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel ren- delkezik,
– elektronikai jelzõrendszerrel van ellátva, fõbb jellemzõi az alábbiak:
– kódolható,
– rendelkezik támadásjelzéssel,
– teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rend- szerétõl, saját külön tápellátással rendelkezik,
– a teljes rendszer szabotázsvédett,
– jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, meg- akadályozza a jármû elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyag vezeték zárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával.
– a gumik nyomástartóak, 8-10 db szög által okozott lyuk, il- letve 6 mm-es, pl. golyó ütötte lyuk esetén is tartja a nyo- mást,
– a jármû a zárt építés miatt légkondicionált kivitelû legyen, olyan légszûrõ berendezéssel ellátva, amely megegyezik a gázálarc-szûrõbetét tulajdonságaival,
– az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevõ berendezés szükséges, rejtett antennával, önálló energiaellátási lehe- tõséggel (kísérõkocsik és a központ között is),
– az útvonal biztosításához elõfutó és követõ kísérõ sze- mélygépkocsi szükséges két-két fõ fegyveressel,
– a szállító jármû vezetõfülkéjét oxigénpalackkal kell felsze- relni, mely a személyzet oxigénellátását 30 percen keresz- tül biztosítja.
3. A biztosítási összeg az alapszerzõdésre megállapított biztosí- tási összegen belül, annak erejéig.
4. Jelen Külön Feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vagyonvédelmi vállalkozások Felelõsségbiztosítási Feltételei az irányadók.
371. sz. Xxxxx Xxxxxxxx
Pénz és értékcikk õrzésére
1. Xxxxx Xxxxx Feltétel alapján a biztosító a biztosítási ajánlat- ban meghatározott pótdíj ellenében - eltérõen a IV. fejezet 3.
pontjától és a VII. fejezet 6. pontjától - fedezetet nyújt pénz és értékcikk õrzése során pénzben és értékcikkben okozott károk megtérítésére.
2. A biztosító szolgáltatásának a feltétel, hogy a pénz, ill. Érték- cikk a MABISZ által minõsített értéktárolóban legyen elhe- lyezve.
3. A biztosítási összeg az alapszerzõdésre megállapított biztosí- tási összegen belül az adott értéktárolóban engedélyezett maximális pénzösszeg, de legfeljebb az alapszerzõdés biz- tosítási összege.
4. Jelen Külön Feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vagyonvédelmi vállalkozások Felelõsségbiztosítási Feltételei az irányadók.
308. sz. Xxxxx Xxxxxxxx
Idõbeli hatály kiterjesztése
Jelen Külön Feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása és bekövetkezése jelen Kü- lön Feltétellel kiegészített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de be- jelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését kö- vetõ 2 éven belül megtörtént.
372. sz. Xxxxx Xxxxxxxx
Rendezvények biztosítási feladatainak ellátására
1. Jelen Külön Feltétel alapján a biztosító a biztosítási ajánlat- ban meghatározott pótdíj ellenében - eltérõen a Feltétel V. fejezet 3. pontjától, a VII. fejezet 8. pontjától - fedezetet nyújt rendezvények biztosítási feladatainak ellátása során a va- gyonvédelmi szolgáltatás jogosultjának okozott személysérü- léses és dologi károk megtérítésére az ajánlatban meghatá- rozott biztosítási összeg erejéig. Jelen Külön Feltétel alkal- mazása szempontjából személysérülés az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved, dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy hasz- nálhatatlanná válik.
2. Jelen Külön Feltétel alapján biztosított tevékenység rendez- vények biztosítása.
3. Nem fedezi a biztosítás a Feltétel VII. fejezetében felsorolt eseteken kívül szórakozóhelyek, futballmérkõzések biztosítá- si feladatainak ellátása során okozott károkat
4. Jelen Külön Feltételben nem szabályozott kérdésekben a Vagyonvédelmi vállalkozások Felelõsségbiztosítási Feltételei az irányadók.
Jelen feltétel 2003. január 1-jétõl alkalmazandó.