KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített különállő pénzügyi kimutatások

és

független könyvvizsgálói jelentés

a 2018. december 31-ével zárult évről

Tartalom

Oldal

Független könyvvizsgálói jelentés 4

2018. december 31-ei különálló mérlege 7

2018. december 31-ével zárult év különálló átfogó eredménykimutatása 8

2018. december 31-ével zárult év különálló tőkeváltozás kimutatása 9

2018. december 31-ével zárult év különálló cash-flow kimutatása 10-11

Megjegyzések a különálló pénzügyi kimutatásokhoz 12-67

A pénzügyi kimutatásokban használatos rövidítések magyarázata:

AC Amortizált bekerülési értéken (Amortised Cost) értékelt

AFS Értékesíthető pénzügyi eszközök (Available-for-Sales) MNB/CBH Magyar Nemzeti Bank / Central Bank of Hungary CCP Központi szerződő fél (Central Counter Party)

CGU Pénztermelő egység (Cash Generating Unit)

DKJ Diszkont Kincstárjegy

EAD Nemteljesítés bekövetkezésekor a kockázati kitettség értéke (Exposure At Default)

ECC European Commodity Clearing

ECL Várható hitelezési veszteség (Expected Credit Loss)

EMIR Egységes Monitoring és Információs Rendszer (Európai piaci infrastrukturális szabályozás)

FVTOCI Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz (Fair Value Through Other Comprehensive Income)

FVTPL Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (Fair Value Through Profit or Loss) GCM Általános Klíringtag (General Clearing Member)

HAS Magyar számviteli szabályozás (Hungarian Accounting Standard)

HTM Lejáratig tartott (Held-to- maturity) pénzügyi eszköz

IAS Nemzetközi számviteli sztenderdek (International Accounting Standards) Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek értelmezései (International

IFRIC/SIC

Financial Reporting Interpretations Committee/Standards Interpretations

Committee)

IFRS Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (International Financial Reporting Standards)

LGD Nemteljesítés bekövetkezésekor a veszteség értéke (Loss Given at Default) LR Hitelek és követelések (Loans and Receivables)

OTC Tőzsdén kívüli piac (Over-The-Counter)

PD Nemteljesítés valószínűsége (Probability of Default)

ROU Használati jog eszköz (Right of Use)

SPPI ‘Csak tőke és kamatfizetések’ cash flow tesztje (’Solely Payments of Principal and Interest’)

WACC Tőkeköltség súlyozott átlaga (Weighted Average Cost of Capital)

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

A KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. részvényeseinek Vélemény

Elvégeztük a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (a „Társaság”) 2018. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 2018. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzet kimutatásból – melyben az eszközök összesen 58.529.509 E Ft –, az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó átfogó eredménykimutatásból – melyben a tárgyévi átfogó eredmény 174.175 E Ft nyereség –, saját tőke változás kimutatásból és cash-flow kimutatásból, valamint a számviteli politika jelentős elemeinek összefoglalását is tartalmazó megjegyzésekből állnak Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak a Társaság 2018. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó pénzügyi teljesítményéről és cash-flow-iról az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (az „EU IFRS”) összhangban, valamint azokat minden lényeges szempontból a Magyarországon hatályos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a „számviteli törvény”) az EU IFRS-ek szerint pénzügyi kimutatásokat készítő gazdálkodókra vonatkozó előírásaival összhangban készítették el.

A vélemény alapja

Könyvvizsgálatunkat a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége” szakasza tartalmazza.

Függetlenek vagyunk a Társaságtól a vonatkozó, Magyarországon hatályos jogszabályokban és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara „A könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzata”-ban, valamint az ezekben nem rendezett kérdések tekintetében a Nemzetközi Etikai Standardok Testülete által kiadott „Könyvvizsgálók Etikai Kódexe”-ben (az IESBA Kódex-ben) foglaltak szerint, és megfelelünk az ugyanezen normákban szereplő további etikai előírásoknak is.

Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünkhöz.

Egyéb információk: Az üzleti jelentés

Az egyéb információk a Társaság 2018. évi üzleti jelentéséből állnak. A vezetés felelős az üzleti jelentésnek a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival összhangban történő elkészítéséért. A független könyvvizsgálói jelentésünk „Vélemény” szakaszában a pénzügyi kimutatásokra adott véleményünk nem vonatkozik az üzleti jelentésre.

A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az üzleti jelentés átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az üzleti jelentés lényegesen ellentmond-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként úgy tűnik-e, hogy az lényeges hibás állítást tartalmaz.

A számviteli törvény alapján a mi felelősségünk továbbá annak megítélése, hogy az üzleti jelentés a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival összhangban van-e, és erről, valamint az üzleti jelentés és a pénzügyi kimutatások összhangjáról vélemény nyilvánítása.

Véleményünk szerint a Társaság 2018. évi üzleti jelentése minden lényeges vonatkozásban összhangban van a Társaság 2018. évi pénzügyi kimutatásaival és a számviteli törvény vonatkozó előírásaival. Mivel egyéb más jogszabály a Társaság számára nem ír elő további követelményeket az üzleti jelentésre, ezért e tekintetben nem mondunk véleményt.

A fentieken túl a Társaságról és annak környezetéről megszerzett ismereteink alapján jelentést kell tennünk arról, hogy a tudomásunkra jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés (lényeges hibás állítás) az üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés (hibás állítás) milyen jellegű. Ebben a tekintetben nincs jelenteni valónk.

A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége a pénzügyi kimutatásokért

A vezetés felelős a pénzügyi kimutatásoknak az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban történő és a valós bemutatás követelményének megfelelő elkészítéséért, valamint az olyan belső kontrollért, amelyet a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés felelős azért, hogy felmérje a Társaságnak a vállalkozás folytatására való képességét és az adott helyzetnek megfelelően közzétegye a vállalkozás folytatásával kapcsolatos információkat, valamint a vezetés felel a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel pénzügyi kimutatásokban való alkalmazásáért, azt az esetet kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a Társaságot vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor ezen kívül nem áll előtte más reális lehetőség.

Az irányítással megbízott személyek felelősek a Társaság pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért.

A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége

A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményünket tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvényekkel és egyéb jogszabályokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.

A Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon hatályos – törvények és egyéb jogszabályok szerinti könyvvizsgálat egésze során szakmai megítélést alkalmazunk és szakmai szkepticizmust tartunk fenn.

Továbbá:

• Azonosítjuk és felmérjük a pénzügyi kimutatások akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak a kockázatait, kialakítjuk és végrehajtjuk az ezen kockázatok kezelésére alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, valamint elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzünk a véleményünk megalapozásához. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat, vagy a belső kontroll felülírását.

• Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt annak érdekében, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzünk meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítsunk.

• Értékeljük a vezetés által alkalmazott számviteli politika megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések és kapcsolódó közzétételek észszerűségét.

• Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességét illetően. Amennyiben azt a következtetést vonjuk le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, független könyvvizsgálói jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy ha a közzétételek e tekintetben nem megfelelőek, minősítenünk kell véleményünket. Következtetéseink a független könyvvizsgálói jelentésünk dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.

• Értékeljük a pénzügyi kimutatások átfogó bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a megjegyzésekben tett közzétételeket, valamint értékeljük azt is, hogy a pénzügyi kimutatásokban teljesül-e az alapul szolgáló ügyletek és események valós bemutatása.

Az irányítással megbízott személyek tudomására hozzuk - egyéb kérdések mellett - a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is, ha voltak ilyenek.

Budapest, 2019. május 13.

…………………………………………………………….

Nagyváradiné Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx

A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. képviseletében

illetve mint kamarai tag könyvvizsgáló

Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx xx 00/X. Nyilvántartási szám: 000083

Kamarai tag könyvvizsgálói tagszám: 005313

	Megjegyzés	2018.12.31	2017.12.31	2017.01.01
Pénzeszközök és egyenértékeseik	6	19 853 295	11 403 060	9 728 163
Értékesíthető pénzügyi eszközök	7	0	2 500 013	2 499 129

7	2 993 668	0	0
8	4 940 661	4 135 290	3 482 256

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel

kapcsolatban Követelések jutalékokból	9	203 678		201 609		177 579
Egyéb követelések	10	893 885		495 127		177 886
Repó követelés	10	9 336 276		6 668 887		0
Xxxxxxxxxxx külföldi klíringházzal szemben	11	19 753 319		13 595 493		7 925 814
Adókövetelések nyereségadóból	10	1 877		8 414		19 105
Immateriális eszközök	12	526 439		647 311		612 061
Tárgyi eszközök	13	13 606		2 310		2 086
Halasztott adó követelések	19	12 805		2 784		1 653
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		58 529 509		39 660 298		24 625 733
Szállítótartozások	14	207 926		249 396		248 993
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	8	4 908 000		4 106 040		3 499 748
Egyéb kötelezettségek	15	280 736		141 885		79 799
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	16	8 275 897		5 827 717		5 424 666
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	17	5 427		4 973		4 010
Biztosítékok árampiacból	18	36 715 380		23 360 226		9 568 324
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		50 393 366		33 690 237		18 825 540
Jegyzett tőke		2 623 200		1 823 200		1 823 200
Tőketartalék		3 934 800		2 734 800		2 734 800
Eredménytartalék		1 577 266		1 411 603		1 238 747
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok		0		458		3 446
átértékelési tartaléka
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós
értéken értékelt adósságinstrumentumok		877		0		0
tartaléka
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN		8 136 143		5 970 061		5 800 193
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN		58 529 509		39 660 298		24 625 733

Megjegyzés		2018.01.01- 2018.12.31	2017.01.01- 2017.12.31
Központi szerződő fél tevékenység bevétele	22	1 371 739	1 263 011
Nem központi szerződő fél tevékenység bevételei	23	195 055	121 801
Banki szolgáltatás költsége	25	(66 892)	(60 279)
Személyi jellegű ráfordítások	26	(401 156)	(365 356)
Értékcsökkenési leírás	12,13	(125 380)	(97 004)
Egyéb nem kamatjellegű ráfordítások	27	(722 258)	(670 273)
Pénzügyi instrumentumok várható értékvesztése	28	(3 354)	0
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése	12	(89 507)	0
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség képzés,	17	(454)	(963)
visszaírás
Működési ráfordítások		(1 409 001)		(1 193 875)
MŰKÖDÉSI EREDMÉNY		157 793		190 937
Kamatbevételek		159 963		56 865
Kamatráfordítások		(168 621)		(54 894)
Nettó kamateredmény	29	(8 658)		1 971
Egyéb pénzügyi bevételek, ráfordítások	30	43 924		(2 562)
PÉNZÜGYI EREDMÉNY		35 266		(591)
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY		193 059		190 346
Nyereségadó ráfordítás	31	(19 303)		(17 490)
TÁRGYÉVI EREDMÉNY		173 756		172 856
Egyéb átfogó eredmény
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték	460		(3 284)
változása
Egyéb átfogó eredményt terhelő nyereségadó	(41)		296
TELJES TÁRGYÉVI EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY	32	419		(2 988)
Ebből később átsorolandó a nettó eredménybe		419		(2 988)
Ebből később nem átsorolandó a nettó eredménybe		0		0
TELJES ÁTFOGÓ EREDMÉNY		174 175		169 868

KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

2018. december 31-ével zárult év különálló saját tőke változás kimutatása (adatok ezer forintban)

Jegyzett tőke

Tőke tartalék

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési tartaléka

Értékesíthető pénzügyi eszköz átértékelési tartaléka

Eredmény tartalék

Összesen

2017. január 01-ei egyenleg	1 823 200		2 734 800		0		3 446		1 238 747		5 800 193
Teljes tárgyévi átfogó eredmény	0		0		0		(2 988)		172 856		169 868
2017. december 31-ei egyenleg	1 823 200		2 734 800		0		458		1 411 603		5 970 061
2018. január 01-ei egyenleg	1 823 200		2 734 800		0		458		1 411 603		5 970 061
IFRS9- re átállás hatásai (számviteli politika változás hatásai)	0		0		458		(458)		(8 093)		(8 093)
2018. január 01-ei egyenleg (IFRS9-re áttérés után)	1 823 200		2 734 800		458		0		1 403 510		5 961 968
Tőkeemelés	800 000		1 200 000		0		0		0		2 000 000
Teljes tárgyévi átfogó eredmény	0		0		419		0		173 756		174 175
2018. december 31-ei egyenleg	2 623 200		3 934 800		877		0		1 577 266		8 136 143

9

A pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó megjegyzések (1-44) a különálló pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

Megjegyzések 01.01.2018

31.12.2018

01.01.2017

31.12.2017

ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH-FLOW

	193 059	190 346
29	168 621	54 894
	361 680	245 240
29	(159 963)	(56 865)
12,13	125 380	97 004
	92 859	306
	(42 350)	4 419
17	454	963
	378 060	291 067
8	(3 410)	(46 742)
16,18	15 803 335	14 194 951
11	(6 122 161)	(5 669 679)
9, 10	(3 047 552)	(7 010 624)
14,15	94 428	66 702
	7 102 700	1 825 676
	(174 026)	(62 542)
	(22 829)	(7 633)
	6 905 845	1 755 500

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

Kamatráfordítás

Pénzmozgással nem járó tételek Kamatbevétel

Értékcsökkenési leírás Értékvesztések és azok visszaírása

Nem realizált árfolyamkülönbözetek Pénzügyi garanciakötelezettség állományának változása

Működési cash-flow nettó forgóeszköz kiigazítások előtt

Gázpiaci ügyletekből származó nettó forgótőke állományváltozása

Ügyfelektől beszedett biztosítékok állományváltozása

Más klíringházaknál elhelyezett biztosítékok állományváltozása

Vevők és egyéb követelések állományváltozása Szállítók és egyéb kötelezettségek állományváltozása

Kifizetett kamat Kifizetett adó

Üzleti tevékenységre felhasznált nettó

pénzforgalom

BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG

Pénzügyi instrumentumok beszerzésére kifizetett összegek	7	(3 987 271)	(4 761)
Pénzbevételek pénzügyi instrumentumok lejáratából		3 496 719	0
Tárgyi eszköz beszerzés (kifizetett)	13	(14 535)	(1 654)
Immateriális eszköz beszerzés (kifizetett)	12	(82 417)	(131 236)
Pénzbevétel tárgyi eszközök értékesítéséből		2	6
Kapott kamat		142 261	62 489

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó pénzforgalom

(445 241) (75 156)

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG
Pénzbevétel tőkeemelésből	2 000 000		0
Finanszírozási tevékenységből származó nettó	2 000 000		0
pénzforgalom
Pénzeszközök nettó növekedése / (csökkenése)		8 460 604	1 680 345
Pénzeszközök nyitó egyenlege	6	11 403 060	9 728 163
Pénzeszközök nem realizált árfolyamkülönbözete		(5 371)	(5 448)
Pénzeszközökön lévő várható értékvesztés egyenlege		(4 998)	0
Pénzeszközök záró egyenlege	6	19 853 295	11 403 060
Pénzeszközök nettó növekedése/(csökkenése)		8 460 604	1 680 345

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Megfelelőségi nyilatkozat

A KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (továbbiakban: „Társaság” vagy „KELER KSZF”) különálló pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) – ahogyan azokat az Európai Unió (“EU”) befogadta – alapján készültek. A vezetőség kijelenti, hogy a Társaság teljes körűen megfelel az adott időszakra alkalmazandó, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak és Nemzetközi Számviteli Standardoknak (IFRS/IAS és IFRIC/SIC). A vezetőség ezt a kijelentést felelőssége teljes tudatában tette.

A Társaság vezetősége megállapította, hogy XXXXX KSZF képes a vállalkozás folytatására, ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy a Társaság működését a belátható jövőben megszüntetné vagy jelentősen korlátozná.

Ezek a pénzügyi kimutatások a naturál szemlélet alapján készültek, vagyis a gazdasági események nem a pénzügyi teljesítéstől függenek.

A Társaság általában eredeti bekerülési értéken szerepelteti eszközeit, kivéve, ha az IFRS szerint egy tételt valós értéken kell kimutatni. Az értékelés alapjával kapcsolatos további közzétételeket a 2. kiegészítő megjegyzés tárgyalja.

A Társaság bemutatása (jogi forma, székhely)

A Társaság a Magyarországon érvényben levő törvényeknek megfelelően bejegyzett zártkörűen

működő részvénytársaság. A Társaság bejegyzésének dátuma: 2008. június 6. Az alakulás Kft-
ként történt, a Társaság 2011-ben átalakult Rákóczi út 70-72.	Zrt-vé.	A Társaság székhelye: 1074 Budapest,
A Társaság tulajdonosi szerkezete
A 2018. október 25-e óta hatályos változat:
KELER Központi Értéktár Zrt. (anyavállalat)		99,81%
Magyar Nemzeti Bank		0,1%
Budapesti Értéktőzsde Zrt.		0,09%.
Ezt megelőzően a tulajdonosi szerkezet (2013. július 7. – 2018. október 25.):
XXXXX Xxxxxxxx Értéktár Zrt. (anyavállalat)	99,72%
Magyar Nemzeti Bank	0,15%
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	0,13%.

A KELER KSZF végső anyavállalata a Magyar Nemzeti Bank (szintén az MNB a fő részvényes a KELER Központi Értéktár Zrt.-ben, valamint a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-ben). Az MNB kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. A végső anyavállalat székhelye 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A Társaság tevékenysége

A KELER KSZF, mint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelete alapján működő központi szerződő fél, tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó

kötelezettségvállalást végző gazdasági társaság. A KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal a Budapesti Értéktőzsdén kötött ügyletek teljesítéséért és a gázpiacon (napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac) létrejött ügyletek pénzügyi teljesítésért. A KELER KSZF általános klíringtagként garanciát vállal a villamosenergia-piaci tranzakciók pénzügyi teljesítéséért a European Commodity Clearing AG felé. A KELER KSZF közvetlen üzleti partnerei áru- és értékpapírpiaci szolgáltatók, pénzügyi intézmények, a szervezett piac szereplői, klíringházi tevékenységet folytató szervezetek. A KELER KSZF működése teszi lehetővé a piaci szereplők által megkötött garantált ügyletek kockázatmentes elszámolását.

A KELER KSZF 2014. július 4-én szerezte meg az EMIR 648/2012/EU engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól.

Az elszámolásokért vállalt garancia felső határa a Társaság saját tőkéje alapján kerül meghatározásra.

2. PÉNZÜGY KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJAI

Értékelés alapja

A Társaság bekerülési értéken tartja számon eszközeit és forrásait, kivéve azon esetekben, ahol vonatkozó IFRS-ek előírásai értelmében valós értéken történő értékelés használandó. Ezen esetek közé tartoznak a származékos ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok, illetve az összehasonlító időszakban az értékesíthető pénzügyi instrumentumok is, amelyek valós értéken kerülnek kimutatásra.

Funkcionális pénznem, prezentációs pénznem

A pénzügyi kimutatások valamennyi tétele magyar forintban, a Társaság működése szempontjából elsődleges gazdasági környezet pénznemében került értékelésre (funkcionális pénznem).

A pénzügyi kimutatások valamennyi adata ezer forintban (ezer Ft), a legközelebbi ezerre kerekítve kerül prezentálásra.

Becslések és mérlegelések használata

A pénzügyi kimutatások IFRS szerinti elkészítése a vezetőségtől a számviteli politika alkalmazását, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és költségek kimutatott összegét befolyásoló mérlegeléseket, becsléseket és feltételezéseket kíván meg. A tényleges eredmény ezektől a becslésektől eltérhet.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során a Társaság a következő témákkal kapcsolatban élt kritikus becslésekkel, amelyek így bizonytalanság forrásaként jelennek meg:

• A pénzügyi instrumentumok valós értéke az IFRS előírásai szerinti valós értéken kerül értékelésre. Ezek a valós értékek többnyire jegyzett árak vagy jegyzett árakon alapulnak (1. szint és 2. szint), azonban idővel jelentősen változhatnak, ennek eredményeként a mérés napján várttól jelentősen eltérő értékekhez vezethetnek. Különösen jelentős mértékben mérlegelésen alapulnak azok a valós értéken mért eszközök, amelyek a 3. szintet képviselik, mivel nem közvetlenül megfigyelhető információn alapul az inputok meghatározása. A tételek értékelési szintjével kapcsolatos információkat a 35. számú megjegyzés tartalmazza.

• A vezetőség pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteség (ECL) meghatározására vonatkozó döntése kritikus jelentőségű. Ezeket a számításokat a Társaság a

Kockázatkezelési szakterület által szolgáltatott adatai alapján végzi. A KELER a módszertant széleskörben elfogadott megoldásokra alapozza. Az ECL szerinti értékvesztés elszámolása a tárgyévi eredményre közvetlen hatással van, leszámítva az IFRS 9-re való átállás következtében elszámolt – nyitó ECL állomány nagyságával megegyező – eredménytartalék módosítást.

• Az ingatlanok, gépek, berendezések hasznos élettartamának, maradványértékének és megtérülő értékének meghatározása becslésekre épül. Ezeknek a becsléseknek a változása jelentős változást okozhat a kimutatott összegekben.

• A Társaság egyes eszközei értékvesztés szempontjából csak pénztermelő egységek (CGU) szintjén vizsgálhatók. A pénztermelő egységek meghatározása összetett szakmai mérlegelést igényel. Továbbá a pénztermelő egységek megtérülő értékének meghatározásakor a Társaság vezetősége kénytelen természetüknél fogva bizonytalan előrejelzésekre hagyatkozni. A Társaságnak egy CGU-ja van, amelyek megegyezik a KELER KSZF-el (klíringház és központi szerződő fél).

• A Társaság becsléseket és szakmai megítéléseket alkalmaz a Vevő lista (Customer relationship immateriális eszközként megjelenítve) értékének megállapításához. Az eszköz megtérülésének felülvizsgálata éves gyakorisággal történik. Ezen becslés jelentős mértékű szakmai megítélésen alapul és ezáltal bizonytalanság forrása (lásd 12.számú megjegyzést).

• A halasztott adókövetelések és kötelezettségek a jogi környezettől függnek. A jogi környezet változásai jelentős változást okozhatnak ezeknek a tételeknek a kimutatott értékében.

A becslések és az alapjukat képező feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések változásai a becslések felülvizsgálatának időszakában és az érintett jövőbeni időszakokban kerülnek elszámolásra.

Egyéb – az IFRS-ek első alkalmazása

A Társaság a különálló pénzügyi kimutatások vonatkozásában első alkalmazó az IFRS 1 A Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard (“IFRS 1”) előírásai értelmében. A Társaság a pénzügyi kimutatások összehasonító adatait az IFRS 1 általános előírásai szerint állapította meg, figyelembe véve az alábbiakat

• A Társaság anyavállalata évek óta készít és tesz közzé konszolidált pénzügyi kimutatásokat. Ezen különálló pénzügyi kimutatásban szereplő, összehasonlító időszakra vonatkozó összegek a konszolidált adatoknak a konszolidációs kiigazítások nélkül számított értékei alapján kerülnek figyelembe vételre (az IFRS 1.D16-D17 szabályai kerülnek alkalmazásra).

• Továbbá, az IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok (“IFRS 9”) bevezetése kapcsán az áttérési hatás a számviteli politika változás hatásaként kerül értelmezésre.

(További részleteket ld. 3. Megjegyzés c, pont, illetve 36. és 37. Megjegyzés)

3. JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK

a) Külföldi pénznemben denominált tranzakciók

A külföldi pénznemben denominált tranzakciók a tranzakció napján érvényes MNB által közzétett árfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. A fordulónapon külföldi pénznemben fennálló monetáris eszközök és kötelezettségek a fordulónapon érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. Az átváltásból eredő különbözetek az átfogó eredménykimutatásban

kerülnek megjelenítésre. A külföldi pénznemben, valós értéken értékelt nem monetáris eszközök és kötelezettségek az értékmeghatározás napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra magyar forintra.

b) Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

A pénzeszközök a látra szóló betéteket foglalják magukban. A pénzegyenértékesek között kerülnek bemutatásra a vásárlástól számított három hónapon belül lejáró likvid befektetések, amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata. Bizonyos államkötvények és kincstárjegyek is megfelelnek az előző meghatározásnak. A pénzeszközök és pénzegyenértékesek az egyedi mérlegben (pénzügyi helyzet kimutatásban) amortizált bekerülési értéken kerülnek bemutatásra.

c) Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek Besorolás

A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a származékosinstrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak.

(Megjegyzés: A Társaság a beszámolási időszak végén nem rendelkezett aktív kereskedési céllal tartott, FVTPL kategóriába sorolható pénzügyi eszközzel.)

Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash flow-k beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába kerülnek (AC kategória). Ez a kategória tartalmazza a Társaság a vevő- és egyéb követeléseit, a bankközi kihelyezéseit és a pénzkészleteit.

Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de üzleti modelljük szerint a cél vagy az instrumentumok tartásából, vagy értékesítéséből származó cash flowk beszedése, az FVTOCI kategóriába kerülnek.

(Megjegyzés: a Társaság jelenleg a diszkont kincstárjegy (DKJ) portfólióját kezeli ily módon.)

A Társaság a tőkeinstrumentumait, hacsak nem kereskedési célúak, az FVTOCI kategóriába sorolja, vagyis az eszközt valós értéken értékeli minden beszámolási időszak végén (azzal, hogy a bekerülési érték is tekinthető bizonyos esetekben valós értéknek) a különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti.

(Megjegyzés: A Társaság a fordulónapon nem rendelkezett tőkeinstrumentumokkal.)

Az egyéb kötelezettségek közé olyan pénzügyi kötelezettségek tartoznak, amelyek nem lettek besorolva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok közé.

(Megjegyzés: Az egyéb kötelezettségek körébe az alábbiak tartoznak: kihelyezések és más bankoktól felvett hitelek, ügyfél betétek, elszámolóházi és értéktári tevékenységből származó kötelezettségek és a külső féllel kötött nyitott repó ügyletekből származó kötelezettségek.)

Az előző időszakokban a gazdálkodó egység az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok: Megjelentés és Értékelés standardot ("IAS 39") alkalmazta. Az átmeneti szabályozásban előírt összehasonlító adatokra vonatkozóan nem került sor módosításra. Ezért az összehasonlító adatok esetében a korábbi besorolás került alkalmazásra (lásd az előző évi pénzügyi kimutatásokat).

Megjelenítés

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek az elszámolás napján kerülnek a Társaság könyveibe, a származékos pénzügyi instrumentumok kivételével, amelyek a kereskedés napján kerülnek be. A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek kezdeti értékelése valós értéken történik, hozzászámítva a megszerzéshez vagy kibocsátáshoz kapcsolódó tranzakciós költségeket minden olyan instrumentum esetében, amelyek a későbbiekben nem eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.

Kivezetés

A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak a pénzügyi eszközökből eredő cash-flow megszerzésére irányuló jogok, vagy a Társaság jelentős mértékben átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonjogával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot (bármilyen jelentős jog megtartása nélkül).

Megjelenítés és értékelés

A kezdeti megjelenítést követően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összes pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, valamint az összes egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköz értékelése valós értéken történik. Amennyiben nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár valamely aktív piacról, és a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, a Társaság értékelési technikákat alkalmaz a valós érték megállapítása érdekében.

Az AC kategóriába sorolt pénzügyi eszközök és az összes olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába, amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A díjak és kedvezmények, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket is, a kapcsolódó instrumentum könyv szerinti értékében szerepelnek, és az eszköz effektív kamatlába alapján amortizálódnak.

Az adósságinstrumentumok – leszámítva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tételeket – várható hitelezési veszteség miatt elszámolt halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek a könyvekbe. A várható hitelezési veszteség miatt elszámolt értékvesztés tárgyévi része az eredmény terhére vagy javára kerül elszámolásra.

Eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nyereségét vagy veszteségét az átfogó eredménykimutatásban (tárgyévi eredmény elemeként, nettó módon), értékpapírok nyereségeként vagy veszteségeként kell elszámolni.

Az FVTOCI alapon értékelt adósságinstrumentumok effektív kamatbevétele alapján kalkulált eredményt (amortizációt) a tárgyévi eredményben kell elszámolni, az eszköz várható vesztesége alapján elszámolt értékvesztéstől, illetve értékvesztés visszaírások elkülönítve (amely a tárgyévi eredmény egy másik kategóriájában kerül elszámolásra). Az eszközök elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredményben kell elszámolni. A valós értéken történő értékelésből származó átértékelési nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az eszköz kivezetésekor a korábban felhalmozott egyéb átfogó eredményt át kell sorolni a tárgyévi eredménybe.

Az FVTOCI adósságinstrumentumok kivezetésekor a felhalmozott átértékelési különbözetet nem lehet visszaforgatni a nettó eredménybe, a felhalmozott átértékelési különbözet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.

Valós értéken történő értékelés

A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása az IFRS 13 Valós érték mérése standard (“IFRS 13”), valamint a vonatkozó értékelési szabályzatok előírásai alapján történik.

Általánosságban, a valós érték

• beszámolási időszak végén jegyzett piaci ár, tranzakciós költségek nélkül.

• Ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash-flow technikák alkalmazásával kerül megállapításra.

Diszkontált cash-flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash-flow a Társaság gazdasági becslésein alapul, és a diszkont ráta olyan piaci ráta, amely a mérleg fordulónapján egy adott instrumentumra hasonló feltételek és kikötések mellett érvényes. Értékelési modellek alkalmazásakor az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékeléseken alapulnak.

• 1.szint: Az értékeléshez felhasznált adatok nyilvánosan elérhető, jegyzett árakon alapulnak (további információk nem szükségesek az értékeléshez).

• 2.szint: A jegyzett árakkal nem rendelkező eszközök esetén az értékeléshez felhasznált adatok közvetve vagy közvetlenül megfigyelhetőek.

• 3.szint: A tőzsdén nem forgalmazott származékos ügyletek valós értékének becslése azon összegen alapul, amelyet a Társaság szokásos üzleti feltételek szerint kapna a szerződés beszámolási időszak végén történő megszűnésekor, figyelemmel az adott piaci viszonyokra és a felek aktuális hitelképességére.

A diszkont kincstárjegyek és a államkötvények valós értékét a 2. szintű inputok alapján előálló valós értéknek tekinti Társaság. Ez a valós érték megfigyelhető árakon alapszik, azonban a valós érték meghatározása során különféle kiigazítási technikákat is alkalmazni kell (pl. hozamgörbék, viszonyítás hasonló instrumentumokhoz).

Amortizált bekerülési érték mérése

A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti kimutatásakor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve a pénzügyi eszközök értékvesztése vagy behajthatatlansága miatti leírással.

Az effektív kamatláb az a ráta, amely becsült jövőbeni készpénz-kifizetéseket vagy - bevételeket a pénzügyi instrumentum várható élettartama során, vagy – adott esetben – egy rövidebb időtartamra pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülési értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb számításakor a Társaság a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli a cash- flow-t, de nem veszi figyelembe a jövőbeni hitelveszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése (várható értékvesztés)

Az AC és FVTOCI kategóriába tartozó adósságinstrumentumokra a várható hitelezési veszteségre (ECL) értékvesztést kell elszámolni. Az ECL a pénzügyi eszköz élettartama alatt nem realizálható cash flow összegével írható le. Az ECL a következő tényezőkből eredeztethető:

• veszteségnek kitett összeg (EAD);

• nemteljesítés esetén realizált veszteség (LGD);

• nemteljesítés valószínűsége (PD) a releváns időszakra nézve.

A pénzügyi eszközök megjelenítésekor a 12-havi várható veszteséget kell kiszámítani, amelyet a 12 havi PD segítségével kell meghatározni, ami annak valószínűségét jelenti, hogy a partner

12 hónapon belül nem teljesítővé válik (1. szakasz). Az így meghatározott ECL-t az eszköz közvetlen csökkentése nélkül, kontra aktív tételként kell figyelembe venni (tartalék). Az eszköz bruttó értéke (ECL nélkül számolt értéke) nem változik.

Ha az eszköz hitelminősége jelentősen romlik, akkor át kell sorolni az eszközt a 2. szakaszra, amelynél már az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztésre kell tartalékot képezni, szintén a tárgyévi eredménnyel szemben, az eszköz értékének közvetlen csökkentése nélkül.

Az eszköz hitelminősítése jelentős mértékben romlik ha a következő feltételek valamelyike bekövetkezik vagy a menedzment megítélése szerint a helyzet bekövetkezett:

• mindenképpen fennáll, ha a szerződéses cash flow több mint 30 napot késik (’DPD 30 szabály’), leszámítva, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Kockázat növekedést kell megállapítani a DPD 30 szabályon felül is abban az esetben, ha piaci információk szerint az üzleti partner pénzügyi helyzete megrendült, amely hiányzó cash flowhoz vezethet.

Mindenképpen jelentősen növekszik a hitelezési kockázhat, ha a következő helyzetek bármelyike beáll:

• a kibocsátó vagy kötelezett jelentős pénzügyi nehézségei;

• szerződésszegés, például elmaradások a törlesztésben és a kamatfizetésben;

• feltételek újratárgyalása, vagy egyéb engedmény a felmerült nehézségek miatt;

• annak valószínűvé válása, hogy az adós ellen csődeljárás vagy más pénzügyi átszervezés indul;

• aktív piac megszűnése;

• az adatok alapján megállapítható, hogy a szerződéses cash flow-k nem fognak befolyni.

Ha az eszköz értékvesztetté válik, akkor át kell sorolni a 3. szakaszra, amelynél az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztés közvetlenül az eszköz értékét csökkenti.

Ha az eszköz hitelminősége javul, az eszközt a 3. szakaszból a 2. szakaszba, illetve a 2. szakaszból az 1. szakaszba kell visszasorolni.

Egy eszközt a Társaság nem teljesítőnek tekint, ha a szerződéses cash flowk legalább 90 napot késtek, azonban piaci információk felhasználásával egyedi mérlegelés alapján korábban is megállapítható az, hogy az eszköz nem teljesítő. A Társaság vélelmezi a hitelminőség romlást, ha a szerződéses cash flow több mint 30 napot késik.

Nem teljesítés (értékvesztett állapot) az a helyzet, amikor a cash flow több mint 90 napot késik (DPD 90 szabály), kivéve, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Ettől függetlenül a 90. nap előtt is meg lehet állapítani a csőd beálltát, ha a piaci információk erre utalnak.

A hitelminőség romlásra, illetve az értékvesztésre a következő jelek utalhatnak:

• piaci adatok

• gazdasági környezet változása

• külső minősítési adatok

• összehasonlító adatok

• kockázatkezelők megállapításai

• haladék nyújtása adósnak

• fizetési hajlandóság.

Bizonyos kisebb követelés egyenlegek esetén az ECL kollektív alapon kerül meghatározásra. A vevőkövetelésekre az egyszerűsített ECL modellt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy azonnal

az élettartam alatt várható veszteség szerinti értékvesztést kell elszámolni és nem kell folyamatosan követni a hitelminőség állapot alakulását.

A Társaság a fenti követeléseket két csoportra bontja a tesztelés szempontjából: gáz üzletágból származó vevőkövetelések és egyéb vevőkövetelések.

Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazza a Társaság általában:

Késés	ECL %
Kevesebb, mint 90 nap	1%
91 – 180 nap között	50%
180 nap fölött	100%

A gáz üzletágból származó követelés-portfólió esetén:

Késés	ECL %
Kevesebb, mint 90 nap	0,001%
91 – 180 nap között	1%
181 -365 nap között	25%
366 – 550 nap között	90%
551 nap fölött	100%

Amennyiben az ECL nagysága csökken, a csökkenést az eredmény javára kell elszámolni, a megfelelő ráfordítás csökkentésével.

d) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése és pénztermelő egységek meghatározása

A Társaság jelentős eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben megvizsgálja. A teszt két szakaszból áll. Az első szakaszban meg kell vizsgálni, hogy vannak-e a kérdéses eszköz értékvesztésére utaló jelek. A következő jelek utalhatnak az adott eszköz értékvesztésére:

• kár;

• eredmény csökkenése;

• piaci feltételek kedvezőtlen változása és kereslet csökkenése;

• piaci kamatlábak emelkedése.

Ha a jelek szerint az eszköz értékvesztett, ki kell számítani az eszköz megtérülő értékét (ez a második lépés). A megtérülő érték az eszköz értékesítési költséggel csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból eredő cash flow-k jelenértéke közül a magasabb összeg.

Ha az eszközök egy csoportjának a használati értéke nem határozható meg, mert az eszközök önmagukban nem hoznak létre cash flow-kat (vagy nincsenek használatban), a pénztermelő egységeket kell vizsgálni.

Elsőként az értékvesztést egyedi eszköz szintjén kell meghatározni (amennyiben lehetséges).

Ha a használati érték csak a pénztermelő egységek vonatkozásában állapítható meg és értékvesztést kell kimutatni, az értékvesztés megosztása a következő:

• elsőként az esetlegesen sérült egyedi eszközök értékvesztettek;

• majd csökken a goodwill;

• harmadsorban az értékvesztés fennmaradó összege megosztásra kerül az ingatlanok, gépek és berendezések és az immateriális javak között értékvesztés előtti könyv szerinti értékük arányában.

Az eszközök értéke nem csökkenhet az egyedi értékesítésük során felmerülő költségekkel csökkentett valós értékük alá.

A Társaság értékvesztési tesztet év végén vagy akkor végez, amikor az értékvesztés kimutatásának szükségessége nyilvánvalóvá válik.

A körülmények változása esetén az értékvesztés visszaírható az adózott eredménnyel szemben. A visszaírás utáni könyv szerinti érték nem haladhatja meg az értékvesztés előtti könyv szerinti értéket.

A Társaság arra a megállapításra jutott, hogy egy pénztermelő egységgel rendelkezik, ez a központi szerződő fél tevékenysége (klíringház és központi szerződő fél).

e) Ingatlanok, gépek és berendezések

Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel (ha van ilyen) csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. A Társaság az irodai berendezések esetében 14,5%-os, személygépjárművek esetében 20%-os, a számítógépek és egyéb irodai gépek esetében pedig 25%-os, mobiltelefonok esetén 50%-os leírási kulcsot használ.

A Társaság aktiválja az ingatlanok, gépek és berendezések elkülönülten nyilvántartott fő összetevőinek cseréjével, átfogó vizsgálatával és nagyjavításával kapcsolatban felmerült ráfordításokat. A későbbi egyéb ráfordításokat csak akkor aktiválja, amikor azok megnövelik az ingatlanok, gépek és berendezések adott tétele által megtestesített gazdasági előnyöket. Minden egyéb ráfordítás az átfogó eredménykimutatásban ráfordításként kerül elszámolásra.

f) Immateriális eszközök

Az immateriális eszközöket a Társaság halmozott amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Az amortizációt – fő szabály szerint – lineárisan számolja el a Társaság a hasznos élettartam alatt, a maradványérték – ellenkező bizonyíték hiányában – nulla. A szoftvertermékek leírási kulcsa 25%.

Az immateriális eszközök tartalmaznak egy vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszközt, amelynek a haszos élettartama az IFRS-ek szerint határozatlan, ezért arra amortizációt elszámolni nem lehet. A vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszköz olyan szerződéseket, koncessziókat, engedélyeket és hasonló jogokat foglal magában, amelyeket a Társaság Anyavállalata adott át – mint üzletágat – 2013-ban. Ezt az immateriális eszközt a Társaság évente értékvesztési teszt alá veti. Értékvesztés elszámolására 2018-ig nem került sor.

g) Gázpiaci kereskedelem

A Kiegyensúlyozó Piac, a Kereskedési Platform, CEEGEX és HUDEX piaci ügyfelek és szállítók anonimitására vonatkozó elve alapján az ügyletek a KELER KSZF közreműködésével jönnek létre. Az eladási és vételi ügyletekben a felek között a KELER KSZF technikai partnerként (vevőként és szállítóként) jelenik meg. A KELER KSZF által tartott gázkészlet nap végi pozíciója mindig nulla. Így a gáz adásvétele nettó módon jelenik meg az átfogó eredménykimutatásban, míg a mérlegben bruttó alapon (követelések-kötelezettségek) kerül kimutatásra.

h) Energiapiaci kereskedelem

A KELER KSZF a European Commodity Clearing AG (ECC) általános klíringtagjaként pozíciókat vezet és elvégzi az alklíringtagjai által kötött ügyletek pénzügyi elszámolását az ECC

felé. A KELER KSZF minden releváns információt megkap az ügyletekben központi szerződő félként eljáró ECC-től, és a KELER KSZF garantálja az ECC és az alklíringtagok között létrejött ügyleteket az ECC-től kapott információk alapján.

i) Eladási és visszavásárlási megállapodások és értékpapír kölcsönzés

Az eladási és visszavásárlási megállapodások („repó”) az IFRS-ek vonatkozó szabályai értelmében nem minősülnek kivezetést eredményező tranzakciónak, így a jogi értelemben ezek keretén belül értékesített értékpapírok a pénzügyi kimutatásokban maradnak a partner felé fennálló, a repó hitelezési ügyletlábából eredő kötelezettség egyidejű kimutatása mellett. A fordított (passzív) repó megállapodás keretében vásárolt értékpapírok ügyfeleknek nyújtott kölcsönként kerülnek kimutatásra. A fordított (passzív) repó megállapodás keretében vásárolt értékpapírok szintén nem minősülnek az IFRS értelmében értékpapír megjelenítését eredményező tranzakciónak, ehelyett a repó hitelezési ügyletlábából eredő követelések ügyfeleknek nyújtott kölcsönként kerülnek kimutatásra az ügylet időtartama alatt. A Társaság az eladási és visszavásárlási árak közötti különbözetet kamatnak tekinti, amelyet a repó időtartama alatt az effektív kamatláb módszerével számolja el. A mindenkori nyitott repó ügyletek miatti követelésekre az IFRS 9 szerinti ECL számítás szabályait alkalmazni kell, figyelembe véve a mögöttes értékpapír minőségét.

Az értékpapírkölcsönzési ügyletekre vonatkozó elszámolási szabályok hasonlóak a repó ügyletekéhez, vagyis a kivezetést eredményező tranzakcióknak nem minősülnek. Így az ügyfelek számára kölcsönzött értékpapírok nem kerülnek kivezetésre a mérlegből.

j) A kereskedési napok eltéréséből származó különbözetek

Egyes piacokon a a kereskedési napok – különösen az év vége körüli időpontban – eltérhetnek. Abban a helyzetben, ha az elszámolási ügylet egyik fele teljesül, amásik fele pedig az eltérő kereskedési napok miatt nem teljesül, a különbözetet a KELER KSZF követelésként vagy kötelezettségként jeleníti meg. Az ilyen technikai eltérésből fakadó pénzügyi instrumentumokat a Társaság az AC kategóriába sorolja, amortizált bekerülési értéken értékeli.

k) Árbevétel elszámolás Díjbevétel

A Társaság az elszámolási klíring tevékenységek (beleértve a gáz- és villamosenergia-piaci elszámolásokat is) után bevételt realizál, ezt a szóban forgó szolgáltatások teljesítésekor számolja el.

Kamatbevétel

A Társaság az eredménykimutatásban a kamatozó instrumentumokból származó kamatbevételt az effektív kamat módszerrel, az IFRS 9 szabályai szerint számolja el.

Kereskedelmi tevékenység

Az értékesítésből származó bevétel a kereskedési napon, a tényleges értékesítés (és vásárlás) megtörténtekor kerül elszámolásra. Lásd még a gáz- és villamosenergia-piaci kereskedelemről szóló fenti részeket is.

A Társaságra jellemző teljesítési kötelmek (PO) nem komplexek, vagyis az árbevételt a Társaság abban az időszakban számolja el, amikor a szolgáltatást nyújtja vagy a terméket

értékesíti. Ha a Társaság – az IFRS 15 szerint definiált – ügynökként jár el, a kapcsolódó hozamot és ráfordítást nettósítja.

l) Jövedelemadók

A Társaság valamennyi típusú, a jogszabályi rendelkezések alapján fizetendő adó esetében az IAS 12 Jövedelemadók (“IAS 12”) standard előírásai alapján végzi el annak kiértékelését, hogy az adott adótípus jövedelemadónak minősül-e.

Az átfogó eredménykimutatásban megjelenő jövedelemadó az adott időszakra vonatkozó folyó és halasztott adót jelenti. A halasztott adó az tárgyévi eredményben kerül kimutatásra, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben kimutatásra kerülő tételekhez kapcsolódik, ekkor a halasztott adó is ott kerül kimutatásra.

A Társaság halasztott adót számol el az eszközök és források az adott, jövedelemadónak minősülő adót szabályozó jogszabály szerinti értéke és a nyilvántartási értéke közötti ideiglenes eltérések vonatkozásában a mérleg módszer alapján. A halasztott adó kimutatott összege az eszközök és források nyilvántartási értéke realizálásának vagy rendezésének várható módján alapul, a beszámolási időszak végén érvényben lévő vagy lényegében érvényben lévő adókulcsok alkalmazása mellett.

Az adott időszakra vonatkozó adó az adott év adóköteles jövedelme után fizetendő adót jelenti, a fordulónapon érvényes adókulcsok és az előző évi helyesbítések alkalmazása mellett.

A halasztott adókövetelés csak a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló adóköteles nyereségnek megfelelő mértékig kerülhet kimutatásra.

Az egyéb, jövedelemadónak nem minősülő adók a jövedelemadóktól elkülönítve kerülnek megjelenítésre az átfogó eredménykimutatásban.

m) Céltartalékok

A Társaság akkor mutat ki céltartalékot, amikor a Társaságnak jogi vagy vélelmezett kötelezettsége áll fenn múltbeli esemény miatt és valószínűsíthető, hogy gazdasági haszon kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezése céljából. és a kötelezettség értékére megbízható becslés adható.

n) Pénzügyi garanciavállalási kötelezettség

A Társaság tevékenységének jellege megköveteli a nemteljesítési eseményekből származó valamennyi kockázat fedezését (vagyis a KELER KSZF-nek akkor is teljesítenie kell az ügyletet, ha a klíring megállapodást kötő valamelyik fél nem képes fizetni/teljesíteni). A statisztikailag nem fedezett kitettség kezelése érdekében a Társaság a pénzügyi garanciavállalási szerződéssel kapcsolatos kötelezettséget a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény bekövetkezésének valószínűsége alapján mutatja ki, függetlenül attól, hogy milyen kicsi ez a valószínűség.

o) Garancia alap kötelezettség

A garanciarendszer részeként a KELER KSZF számos kollektív garancia alapot működtet. A garancia alap célja az elszámolt és garantált, klíringtagok által kötött ügyletekkel kapcsolatos nemteljesítésből származó kockázat csökkentése. A tagok hozzájárulásának formája pénzeszköz a befizetett összegek kötelezettségként kerülnek kimutatásra és amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

p) Fedezeti ügyletek

A Társaság nem alkot külön, a fedezeti kapcsolatok elszámolására vonatkozó számviteli politikát, eseteleges fedezeti kapcsolatok esetén azok kezelés az IFRS 9 vonatkozó szabályai szerint történik

(Megjegyzés: a Társaság jelenleg nem rendelkezik fedezeti ügyletekkel).

q) Cash flow kimutatás

A cash flow kimutatás a pénzügyi kimutatások felhasználóinak nyújt hasznos információt a Társaság pénzeszköz és pénzegyenértékes generáló képességére, és a képződött cash flow felhasználására vonatkozóan.

A cash-flow kimutatás elkészítéséhez a pénzeszközök és pénzegyenértékesek a következőkből állnak: készpénz, látra szóló bankbetétek, egyes kincstárjegyek és államkötvények, illetve az MNB-nél elhelyezett betétek, kivéve a vásárláskor három hónapnál hosszabb lejáratúakat.

r) Beszámolási időszak utáni események

A beszámolási időszak utáni események olyan kedvező és kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak vége és a beszámoló aláírásra, közzétételre bocsátásának időpontja között merülnek fel. Ezek lehetnek módosító és nem módosító események is.

A beszámolási időszakot követő valamennyi módosító esemény figyelembe vételre került a Társaság pénzügyi kimutatásának elkészítésekor. A beszámolási időszakot követő lényeges, nem módosító tételeket a 39. megjegyés mutatja be.

s) Mérlegen kívüli tételek

A KELER KSZF jogosult központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő klíringtagjaival biztosítékokat képeztetni. A biztosítékok formája készpénz, deviza, értékpapír és bankgarancia lehet. A European Commodity Clearing AG (ECC) klíringtagjaként a KELER KSZF az árampiaci elszámolás vonatkozásában biztosítékot köteles képezni árampiaci alklíringtagjai pozíciói után az ECC számára.

4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉS

A Társaság partnerkockázat-kezelés megközelítésének fő elemei

Központi szerződő félként a Társaság garanciát vállal a garantált piacokon kötött ügyletekre. A központi szerződő fél tevékenysége biztosítja, hogy a piaci szereplők garantált ügyletei kockázatmentesen kiegyenlítődésre kerüljenek. A szolgáltatás nyújtása érdekében a gazdálkodó egység klíringtagsági rendszert működtet, garancia és margin elemekkel, valamint ezeket kombinálva a monitoring és limit funkciókkal.

A KELER KSZF kétszintű klíringtagsági rendszert működtet a spot- és derivatív tőkepiacokon 2009. január 1-jétől. A KELER KSZF a Kiegyenlítő Platformon és a Kereskedelmi Platformon klíringtagsági rendszert működtet. A 2010. július 20-i naptól kezdődően a KELER KSZF az ECC általános klíringtagjaként jogosult partnerei részére energiapiaci alklíringtagsági szolgáltatásokat nyújtani. 2013. január 1-jétől a KELER KSZF a Kelet-Közép-Európai gáztőzsde (CEEGEX) klíringtagsági rendszerét működteti, és 2018.01.03-tól a HUDEX / Gáz szegmensben klíringtagsági rendszert működtet.

A klíringtagsági rendszeren kívül a KELER KSZF többszintű garanciarendszert működtet a garantált piacokon. A garanciarendszer elemei a következők: árkülönbözet, egyéni biztosítékok és kollektív garanciaelemek. A garanciaelemek két típusa különböztethető meg. Az egyik típus egyedi elemeket tartalmaz, és csak a klíringtagok saját kockázatainak fedezésére szolgál. Másrészről vannak olyan kollektív garanciaelemek, amelyek a kollektív kockázatvállalási megközelítésen alapulnak, ahol minden klíringtagnak a teljes piac kockázatának egy részét kell figyelembe vennie.

Egyéni biztosítékok:

- alapszintű pénzügyi fedezet - származékos, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,

- kiegészítő pénzügyi fedezet - származékos, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,

- alapbiztosíték - származékos és multinet elszámolás esetén,

- forgalmi biztosíték - a gázpiaci elszámolás esetében,

- energiapiaci forgalmi biztosíték - az energiapiaci elszámolás day-ahead és intraday piacain (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket),

- az energiapiaci alapbiztosíték- a származékos piacok esetében (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket)

A kollektív garancia elemek a következők: derivatív garancia alap (KGA), multinet garancia alap (TEA) és gázpiacok garancia alapjai (Kiegyensúlyozó Platform és Kereskedési Platofrm, GKGA és CEEGEX / HUDEX /Gáz, CKGA).

A meghatározott biztosítékigény alapján összegyűjtött biztosítékokat a XXXXX által vezetett készpénz- és értékpapírszámlákra helyezik. A klíringtagok által elhelyezett biztosíték a KELER KSZF kedvezményezettségével –a KELER-nél- elhelyezett készpénz, értékpapír vagy bankgarancia lehet. A bankgaranciák közvetlenül a KELER KSZF-be kerülnek, de 2018. augusztus 6-tól a KELER KSZF nem fogad el új bankgaranciát biztosítékként, csak a már letétbe helyezettek érvényesek 2018. december 31-ig. Az energiapiac esetében néhány biztosíték továbbításra kerül az ECC felé és az ECC számlákon kerül nyilvántartásra ECC AG kedvezményezettséggel. Speciális esetekben, a Szerbiában bejegyzett energiapiaci alklíringtagok eszközei az OTP Szerbiánál kerülnek nyilvántartásra.

A BÉT valós idejű árfigyelő rendszert működtet az azonnali és származékos piacain. A KELER KSZF jogosult a napközbeni azonnali klíringet végrehajtani, amennyiben az árváltozások meghaladják a korábban közzétett határértékeket.

A derivatív piacon minden klíringtagra tőkepozíciós limitet határoznak meg, és azt rendszeresen számítják ki. Az ECC, KELER KSZF által klíringelt azonnali energiapiacain a KELER KSZF a kereskedés előtti limiteket alkalmaz, ahol a limitek részben kollaterializáltak és a KELER KSZF belső minősítése alapján kerülnek kiszámításra. Az ECC, KELER KSZF által klíringelt derivatív energiapiacokon a KELER KSZF total margin limitet alkalmaz, ahol az aklklíringtag teljes fedezeti követelménye nem haladhatja meg a meghatározott limit értékét. Limit túllépés esetén az alklíringtag kereskedési jogának felfüggesztése automatikus és azonnali. A partnernek további biztosítékot kell nyújtania a limit túllépés megszüntetésére, és ebben az esetben újra kereskedésbe kezdhet.

A Társaság a klíringtagok és az energiapiaci alklíringtagok pénzügyi helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérik.

Továbbá a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos csődadatbázisokat. A Társaság rendszeresen minősíti a partnereit.

Bármilyen nemteljesítés esetén a rendelkezésre álló margin elemek egy adott sorrendben felhasználhatóak a klíring vagy energiapiaci alklíringtagnevében történő fizetési kötelezettség

teljesítésére. Ennek megfelelően a KELER KSZF Általános Üzletszabályzata alapján a garanciaelemek felhasználása a következő:

Szegregációs elv:

Az Ügyfélszámlákon elhelyezett biztosítékot nem lehet a klíringtag saját számlás nemteljesítése esetén felhasználni. A klíringtag által elhelyezett margin és kollaterál azonban teljes egészében felhasználható az Ügyfél nemteljesítése esetén is.

Nemteljesítés eseténi felhasználási sorrend:

a) Saját számlás nemteljesítés esetén:

- klíringtag saját, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege (hitelintézeti klíringtag esetén a hitelintézet MNB-nél vezetett fizetési számlának VIBER-en keresztül történő megterhelése),

- a klíringtag saját alapbiztosítéka és pénzügyi fedezetei,

- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számláinak szabad egyenlege,

- klíringtag saját tulajdonú, szabad rendeltetésű értékpapírja,

- a TEA klíringtag általi saját hozzájárulás,

- a KELER KSZF TEA piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,

- a TEA,

- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.

- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje.

b) Megbízói nemteljesítés esetén:

- a megbízói, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege (Ft/deviza),

- a klíringtag, elszámolási deviza szerinti fizetési számlájának egyenlege (Ft/deviza),

- a megbízó nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,

- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,

- a klíringtag alapszintű pénzügyi fedezete, klíringtagi funkcióval összefüggésben elhelyezett kiegészítő pénzügyi fedezetei és biztosíték pótlékai,

- a klíringtag saját tulajdonú szabad rendeltetésű értékpapírja,

- a TEA klíringtag általi saját hozzájárulása,

- a megbízók alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,

- egyedi számlavezetett alklíringtag alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,

- a KELER KSZF TEA piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,

- a TEA,

- a klíringtag saját alapbiztosítéka a klíringtag azonnali pozícióinak teljes körű megszűnése esetén,

- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.

- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje.

2018-ban a KELER KSZF és a garancia alapok semmilyen veszteséget nem szenvedtek a garanciális tevékenységek során.

Devizakockázat-kezelés

A Társaság nem csak belföldön működik. Az energiapiaci elszámolás kapcsán a Társaság devizakockázatnak van kitéve, amelyet a Társaság folyamatosan figyelemmel kísér.

2018. december 31-én a KELER KSZF hozzájárult az energiapiaci elszámoláshoz (az ECC garancia alapjához való hozzájárulás révén) 5 500 000 euróval történő befizetéssel. Ez az összeg saját forrásból származik.

Az euró devizaárfolyamának 1% -os gyengülése 17 600 ezer HUF veszteséget eredményez, míg az euró erősödése ugyanolyan nyereséget eredményezne.

Az eszközök és kötelezettségek lejárati elemzése és a likviditási kockázat

A likviditási tevékenység fő célja a KELER KSZF folyamatos fizetőképességének biztosítása, és ezáltal a tőke- és energiapiaci ügyletek elszámolásához szükséges biztonságos likviditás megteremtése.

A KELER KSZF-nek diszkontkincstárjegyei vannak, amelyek lejárata kevesebb, mint egy év, az összes likvid eszköze a KELER-ben kerül elhelyezésre. A KELER, mint a KELER KSZF anyavállalata, központi értéktárként működik, speciális hitelintézeti engedéllyel. Mivel a KELER szabályozott és nagyon konzervatív befektetési politikával működik, a KELER nagyon alacsony hitel- és likviditási kockázatot jelent a KELER KSZF számára.

Az ECC általános klíringtagjaként a KELER KSZF-nek meg kell felelnie a margin és default alapok követelményeinek. A nemzetközi piacon az ECC központi szerződő félként működik, és alacsony hitelkockázattal rendelkezik.

2018. december 31-én

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

5 éven

belüli, 1 éven túli

5 éven túli

Lejárat Összesen nélküli

Pénzeszközök és egyenértékeseik	19 853 295	0	0	0	0	19 853 295
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	0	2 993 668	0	0	0	2 993 668
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	4 940 661	0	0	0	0	4 940 661
Követelések jutalékokból	203 678	0	0	0	0	203 678
Egyéb követelések	887 113	1 275	4 792	705	0	893 885
Repó követelés	9 336 276	0	0	0	0	9 336 276
Követelések külföldi klíringházzal szemben	19 753 319	0	0	0	0	19 753 319
Adókövetelések nyereségadóból	0	1 877	0	0	0	1 877
Immateriális eszközök	0	0	0	0	526 439	526 439
Tárgyi eszközök	0	0	0	0	13 606	13 606
Halasztott adó követelések	0	12 805	0	0	0	12 805
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	54 974 342	3 009 625	4 792	705	540 045	58 529 509
Szállítótartozások	207 926	0	0	0	0	207 926
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	4 908 000	0	0	0	0	4 908 000
Egyéb kötelezettségek	242 435	0	32 670	5 631	0	280 736
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	8 275 897	0	0	0	0	8 275 897
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	5 427	0	0	0	0	5 427
Biztosítékok árampiacból	36 715 380	0	0	0	0	36 715 380
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	50 355 065	0	32 670	5 631	0	50 393 366
Halmozott pozíció	4 619 277	7 628 902	7 601 024	7 596 098	8 136 143
Fedezve a tőkével					8 136 143

2017. december 31-én

3 hónapon belüli

Éven belüli, 3 hónapon túli

5 éven

belüli, 1 éven túli

5 éven túli

Lejárat Összesen nélküli

Pénzeszközök és egyenértékeseik	11 403 060	0	0	0	0	11 403 060
Értékesíthető pénzügyi eszközök	0	2 500 013	0	0	0	2 500 013
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	4 135 290	0	0	0	0	4 135 290
Követelések jutalékokból	201 609	0	0	0	0	201 609
Egyéb követelések	484 821	1 645	7 456	1 205	0	495 127
Repó követelés	6 668 887	0	0	0	0	6 668 887
Követelések külföldi klíringházzal szemben	13 595 493	0	0	0	0	13 595 493
Adókövetelések nyereségadóból	0	8 414	0	0	0	8 414
Immateriális eszközök	0	0	0	0	647 311	647 311
Tárgyi eszközök	0	0	0	0	2 310	2 310
Halasztott adó követelések	0	2 784	0	0	0	2 784
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	36 489 161	2 512 855	7 456	1 205	649 621	39 660 298
Szállítótartozások	249 396	0	0	0	0	249 396
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	4 106 040	0	0	0	0	4 106 040
Egyéb kötelezettségek	131 669	0	0	10 216	0	141 886
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	5 827 717	0	0	0	0	5 827 717
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	4 973	0	0	0	0	4 973
Biztosítékok árampiacból	23 360 226	0	0	0	0	23 360 226
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	33 680 022	0	0	10 216	0	33 690 238
Halmozott pozíció	2 809 139	5 321 994	5 329 450	5 320 438	5 970 060
Fedezve a tőkével					5 970 061

Ha egy tétel lejárata nem határozható meg, a gazdálkodó egység az eszközt lejárat nélkülinek, a kötelezettséget 3 hónapos kategóriába tartozó kötelezettségnek minősíti

Kamatkockázat-kezelés

A Társaság eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázata van, amelynek nagysága összhangban van a Társaság méretével. A KELER KSZF-nek betétje van az ECC-nél. Ez a betét negatív kamatlábat hordoz, ezért kamatkiadásokhoz vezet (negatív kamatbevétel). A kamatláb változó, és minden nap végén rögzül. A KELER KSZF diszkontkincstárjegyeit lejáratig tartja.

A Társaság befektetési politikájáról szóló szabályozás

A Társaság olyan jogi személyekből áll, ahol a befektetési lehetőségek szigorúan szabályozottak a tevékenység jellege miatt.

A Társaság csak az alábbi kritériumoknak megfelelő befektetéseket tarthatja fenn:

• minimális hitel- és piaci kockázattal kell rendelkeznie;

• nem lehet semmilyen jelentős veszteséggel rendelkezni a kivezetés során;

• rendelkezésre kell állnia ugyanazon a napon történő kivonásra;

• állami kibocsátásunak kell lennie, vagy a kormány, vagy egy hasonló intézmény által garantáltnak

• a Társaságnak hozzáférnie kell egy olyan piachoz, ahol ezekkel az eszközökkel aktívan kereskednek, és ahol értékesítési és visszavásárlási ügyletek állnak rendelkezésre

• a befektetések nem rendelkezhetnek korlátozásokkal (pl. zálog, jogi korlátozások az átruzáhásokra vonatkozóan stb.).

5. FELÜGYELETI TŐKEKÖVETELMÉNYEK (BASEL)

A KELER KSZF nem minősül hitelintézetnek; a Bázeli követelmények, a CRR vagy a CRD nem vonatkoznak közvetlenül a KELER KSZF-re. Az EMIR követelményei azonban a központi szerződő felek tőkekövetelményeit is lefedik. A központi szerződő feleknek állandóan legalább 7,5 millió eurós saját tőkével kell rendelkezniük (Tőkekövetelmény II.), és a saját tőke összegének arányosnak kell lennie a központi szerződő fél tevékenységéből eredő kockázattal. Az ESMA technikai standardja részletezi a tőkekövetelmény számítási módját.

2018-ban a KELER KSZF közgyűlése úgy döntött, hogy 2 milliárd forinttal emeli a Társaság tőkéjét.

A KELER KSZF-nek meg kell határoznia a következő kockázatok tőkekövetelményének összegét (Tőkekövetelmény I.):

• hitel- és partnerkockázatok tőkekövetelménye,

• a működési és jogi kockázatok tőkekövetelménye;

• a piaci kockázatok tőkekövetelménye (devizaárfolyam és értékpapír pozíciókockázat),

• a központi szerződő fél tevékenységének felszámolására vagy szerkezetátalakítására vonatkozó tőkekövetelmény,

• az üzleti kockázat tőkekövetelménye

A rendelkezésre álló tőke meghatározása

A rendelkezésre álló tőke összege megegyezik a saját tőke összetevőivel:

• Jegyzett tőke

• Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)

• Tőketartalék

• Eredménytartalék

• Hozzárendelt tartalékok

• Átértékelési tartalék

• Az eredménytartalék tárgyévi része

A rendelkezésre álló tőke meghatározásához a következő tételek kerülnek levonásra:

• Immateriális javakhozzájárulás más központi szerződő felek garanciaalapjához (ECC euró garanciaalap hozzájárulása)

• saját garancia alaphoz való hozzájárulás

• a leányvállalatokban való részesedés, ha van ilyen

A rendelkezésre álló tőke a következő elemek fedezéséhez szükséges:

• Minimálisan szükséges tőke

• Alapszintű garanciális tőke = (0,25 * MAX (Tőkekövetelmény I.; Tőkekövetelmény II.).

• Kiegészítő garanciális tőke (a fenti két tétel levonása után fennmaradó összeg)

A következő táblázat a KELER KSZF tőkemegfelelését mutatja be 2017 és 2018 végén:

adatok millió HUF-ban	2018	2017
Rendelkezésre álló tőke	5 790	4 117
Minimum tőkekövetelmény	2 697	2 559
Alapszintű garanciális tőke	613	582
Kiegészítő garanciális tőke	2 480	977

A Társaságnak meg kell felelnie ezeknek a mutatóknak a számviteli sztenderdek szerint. Ezért a tőkemegfelelés kiszámítását a magyar számviteli szabályok szerinti értékeknek megfelelően kell meghatározni.

6. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

Betétszámlák	2018.12.31	2017.12.31
Forintban	7 280	12 950
Devizában	19 851 013	11 390 110
	19 858 293	11 403 060
Szabad pénzeszközök	19 858 294	11 051 877
Elkülönített számlán lévő pénzeszközök	929 119	351 183
	19 858 293	11 403 060
Nyitó várható értékvesztés állománya	0
IFRS 9-re való áttérés hatása	(2 962)
Tárgyévi várható értékvesztés hatása	(2 036)
Záró várható értékvesztés állománya	(4 998)
Záró pénzeszköz, várható értékvesztés után	19 853 295	11 403 060

A bankszámlák azonnali lehívásra rendelkezésre álló, látra szóló betétek. A forint bankszámlák kamata -1%-1% a forint betétnél, míg a devizás betétnél -0,6%-0,3% az alkalmazott kamatláb. A negatív kamat miatti összeg a fizetett kamatok között szerepel az átfogó eredménykimutatásban

A magyar forint állomány szintje az év végén alacsony, mivel a Társaság a rendelkezésre álló magyar forintot minden nap végén repó megállapodás keretében DKJ-re cseréli.

Az elkülönített betétek tartalmazzák az ügyfelektől a garancia alapokhoz való hozzájárulásként kapott betéteket (lásd a 16. megjegyzést). Ezeket a készpénzegyenlegeket csak bizonyos célokra lehet használni, szigorúan az EMIR által szabályozott módon.

Minden itt szereplő egyenlegre várható értékvesztést (ECL) kellett kalkulálni. Ezen egyenlegek értékvesztés szempontjából az első szakaszba tartoznak, az időszak során nem kellett azokat átsorolni másik szakaszba/szakaszból. A számítások során alkalmazott főbb paraméterek: LGD 45%, PD 0,003 – 0,006%.

7. EGYÉB   ÁTFOGÓ   EREDMÉNNYEL   SZEMBEN   VALÓS   ÉRTÉKELT ADÓSSÁGINSTRUMENTUMOK

Magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyek	2018.12.31	2017.12.31
Értékesíthető pénzügyi eszközök (AFS)		2 500 013
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) eszközök	2 993 668
	2 993 668	2 500 013
	2018.12.31	2017.12.31
Magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegyek
Nyitó érték	2 500 013	2 499 129
Beszerzés	3 987 270	2 498 260
Kivezetés (lejárat, eladás)	(3 496 079)	(2 499 129)
Elszámolt értékvesztés (3. szakasz)	0	0
Záró állományon lévő kamat	2 408	1 250
Átértékelés	460	503
	2 994 072	2 500 013

Nyitó várható értékvesztés állománya IFRS 9-re való áttérés hatása Tárgyévi várható értékvesztés hatása	0 (337) (67)
Záró várható értékvesztés állománya	(404)
Értékpapír könyv szerinti értéke, várható értékvesztés után	2 993 668	2 500 013

Az FVTOCI kategóriába sorolt papírok (DKJ) kamata az egyedi átfogó eredménykimutatásban az effektív kamat módszerrel került kimutatásra. Az értékpapírok valós értékének értékváltozását az átsorolástól az üzleti év végéig az egyéb átfogó eredmény tartalmazza. Ez az értékkülönbözet visszaforgatásra kerül a tárgyévi eredménybe, amint a kategóriába sorolt pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek.

Ezen pénzügy eszközök valós értéke alapesetben az Államadósság Kezelő Központ által közzétett jegyzett árak alapján (1. szint) meghatározható. Ugyanakkor, amennyiben a valós értékmeghatározás nem lehetséges ezen jegyzett árak hiányában, úgy az instrumentumok valós értéke a hasonló pénzügyi instrumentum kapcsán megfigyelhető hozamok, illetve az általános elfogadott értékelési modellek segítségével kerül meghatározásra (2. szint).

A várható értékvesztés meghatározása során az adott instrumentum kibocsátójának hitelminősítéséből kell kiindulni. A kibocsátó minden esetben a Magyar Állam volt. Az ECL számítása során az úgynevezett standard modell szerint járt el a Társaság. Az értékvesztés meghatározása szempontjából a DKJ papírok az első szakaszba kerültek besorolásra.

8. VEVŐKÖVETELÉSEK ÉS SZÁLLÍTÓTARTOZÁSOK A GÁZPIACI MŰVELETEK MIATT

2018.12.31 2017.12.31

Követelések gázpiacból

Követelések eredeti értéke 4 940 710 4 135 290

Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott (49) 0

Követelések könyv szerinti értéke 4 940 661 4 135 290

2018.12.31 2017.12.31

Halmozott értékvesztés követelésekre

IFRS 9-re való áttérés hatása (41)

Tárgyévi értékvesztés elszámolása (8) 0

Tárgyévi értékvesztés kivezetése 0 0

Záró halmozott értékvesztés (49) 0

A gázpiaci kereskedésre vonatkozó számviteli politika a 3. sz. megjegyzésben került bemutatásra. Ez a vevőkövetelés egyenleg a gázpiacon kereskedő ügyfelekhez kapcsolódik, és – szerződés szerint – 30 napon belül kifizetésre kerülnek. Az egyenlegek nem múltbeli lejáratúak.

Ezekre a követelésekre várható hitelezési veszteség (ECL) alapján meghatározott értékvesztést kell. A követelések természete miatt (tekintettel arra, hogy az egyszerűsített módszer hatálya alá tartoznak) ezekre a tételekre azonnal az élettartami várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztést kell megállapítani, és a Társaság emiatt nem kíséri figyelemmel vevőkövetelésenként a hitelminőség változását. Tekintetbe véve a követelések mögötti biztosítékrendszert, a követelésekkel kapcsolatos veszteség felmerülésnek a kockázata csekély, a gázpiaci biztosítékrendszer garantálja a követelések kiegyenlítését.

A követelések egyenlege a piaci kereskedési aktivitástól függ, melyre a Társaságnak nincs ráhatása.

A klíring tranzakció másik oldala az a fizetendő összeg, ami a gázpiac kötelezettségéből adódik. Ez a kötelezettség – a szerződéses megállapodás alapján – egy napon esedékes a megfelelő követeléssel.

A fenti kötelezettségek és követelések valós értéke nem különbözik jelentősen a könyv szerinti értéküktől (a teljesítés rövid időn belül megtörténik és nincs módosítást indokoló esemény).

9. KÖVETELÉSEK KLÍRINGTEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOKBÓL

Követelések jutalékokból	2018.12.31	2017.12.31
Követelések eredeti értéke	209 694	205 568
Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott	(6 016)	(3 959)
Követelések könyv szerinti értéke	203 678	201 609
Halmozott értékvesztés követelésekre	2018.12.31	2017.12.31
Nyitó halmozott értékvesztés (specifikus)	(3 959)	(3 959)
IFRS 9-re való áttérés hatása	(2 016)
Tárgyévi értékvesztés elszámolása	(41)	0
Tárgyévi értékvesztés kivezetése	0	0
Záró halmozott értékvesztés	(6 016)	(3 959)

Az egyenleg tartalmazza a még ki nem egyenlített klíringszolgáltatásból eredő követeléseket. A vevőegyenlegek a számlázott szolgáltatás értékén kerültek kimutatásra.

A vevőkövetelések várható értékvesztését a Társaság az egyszerűsített módszer segítségével határozza meg, ami azonnal élettartami értékvesztés elszámolását követeli meg, akként, hogy nem kell folyamatosan vizsgálni a hitelminőség alakulását. Az egyes vevőkövetelésekre elszámolt várható értékvesztést – ha az nem egyedi megfontolás alapján történt – a korosbítási tábla alapján kell meghatározni (a részlet lásd a 3. pont).

A visszaírt értékvesztések értéke azon - a tárgyév során rendezetté vált - követelések összegéből tevődik össze, melyekre korábban értékvesztést számolt el a Társaság

Az elszámolt értékvesztés és a megtérülés miatti értékvesztés visszaírás nettó értéken külön soron kerül bemutatásra az átfogó eredménykimutatásban.

A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérés az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

10. EGYÉB KÖVETELÉSEK, TÉNYLEGES ADÓKÖVETELÉSEK ÉS REPÓ MEGÁLLAPODÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK

Egyéb követelések
	2018.12.31	2017.12.31
Egyéb követelések Elszámolásteschnikai különbözetből fakadó átfutó tételek	843 901	0
Munkáltatói kölcsön	7 262	10 484
Elhatárolt kamat	24 893	7 192
Adó követelések (jövedelemdó nélkül)	5 172	462 960
Egyéb	12 669	14 496
	893 897	495 132

2018.12.31 2017.12.31

0

(1)

(11)

(12)

Nyitó várható értékvesztés állománya IFRS 9-re való áttérés hatása Tárgyévi várható értékvesztés hatása Záró várható értékvesztés állománya

Egyéb követelések könyv szerinti értéke, értékvesztés után 893 885 495 132

Az adókövetelések és az előre fizetett költségek nem tartoznak az IFRS 9 hatálya alá, ezért a Társaság ECL alapján meghatározott értékvesztést nem számol el ezen egyenlegekre.

Az adókövetelések lényeges tételei a ÁFA-követelés, a helyi adókból származó követelések és egyéb tételek. Minden adókövetelés egyenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kapcsolatos.

Az egyéb követeléseken belüli pénzügyi eszközök az IFRS 9 hatálya alá tartoznak. Ebben a kategóriában egy lényeges tétel található: a követelés a piacokon a különböző kereskedési napokból eredő technikai különbözetből származik. Az ECL a nettó pozíció alapján kerül elszámolásra. Az értékvesztés elszámolás alapján a követelés az 1. szakaszban van. (Megjegyzés: A követelés az ügyfélnél 2019 első banki napján került elszámolásra. Az összeget teljes egészében kiegyenlítették.)

Az egyéb adó követelések a következő egyenlegeket tartalmazzák:

Adó követelések (jövedelemdó nélkül)	2018.12.31	2017.12.31
Innovációs járulék	1 196	1 677
Általános forgalmi adó	0	455 709
Személyi jövedelemadó	0	102
Társadalombiztosítási járulékok és Szociális hoz. adó	0	4 089
Helyi iparűzési adó	3 976	1 383
	5 172	462 960

Tényleges adó követelések

A jövedelemadókból származó folyó adókövetelések egy külön soron kerülnek bemutatásra a pénzügyi kimutatásokban (1.877 eFt, 2017.12.31.: 8.414 eFt). A Társaság csak az alábbi adót tekinti az IAS 12 szerinti jövedelem típusú adónak:

Társasági adó: a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint (“TAO”)

Ezek a követelések nem eredményeznek kamatot, és egy éven belül rendezendők; nem értékvesztettek vagy késedelmesek. Ezen követelések valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel.

Visszavásárlási megállapodásokból származó követelések (repók)

Ez az egyenleg az időszak végén még fennálló repó megállapodásokból származó követeléseket is tartalmazza. A megállapodás értelmében a KELER KSZF az év végén vásárolt magas besorolású adósságinstrumentumokat. Ezek az eszközök a következő banki napon visszadásra

kerülnek az eladónak. Ezeket az eszközöket a KELER KSZF nem veszi fel a mérlegébe, a kifizetett összegek hitelköveteléseknek minősülnek. A vételár és az eladási ár közötti különbözetet kamatbevételként kell elszámolni, amely ebben az időszakban negatív volt. Az eszközök a kölcsön biztosítékának tekintendőek.

	2018.12.31	2017.12.31
Repó követelés	9 337 666	6 668 942
Elhatárolt kamat	(130)	(55)
	9 337 536	6 668 887
Nyitó várható értékvesztés állománya IFRS 9-re való áttérés hatása Tárgyévi várható értékvesztés hatása	0 (900) (360)
Záró várható értékvesztés állománya	(1 260)
Repo követelés, értékvesztés után	9 336 276	6 668 887

A beszámolási időszak végén nyitott repó ügylet beszámolási időszakot követő időszak első banki munkanapján lezárult.

A repó követelés az ECL hatálya alá tartozik, ebből a szempontból az 1. szakaszba került besorolásra.

A követelést biztosító instrumentumok valós értéke megegyezik a követelés valós értékével, továbbá a követelés valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékével.

11. KÜLFÖLDI KLÍRINGHÁZAKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

A KELER KSZF, mint az ECC általános klíringtagja elszámolási szolgáltatások nyújtására jogosult az energiapiacokon: 2010. július 20-tól az azonnali árampiacon és 2011. július 1-től a határidős árampiacon. 2012. óta a KELER KSZF valamennyi ECC által elszámolt termék vonatkozásában (pl. földgáz, emisszió) jogosult korlátozásmenetesen szolgáltatást végezni. Az általános klíringtagi státusszal bíró klíringtagoknak meghatározott margin mellett, az ECC által alkalmazott általános garancia követelményeknek kell megfelelniük.

A követelések nyilvántartása euróban történik. A követelések értéke az energiapiachoz kapcsolódóan 2018 végén 61.447.500 eurót, míg 2017 végén 40.036.633 eurót tett ki.

A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

2018.12.31 2017.12.31

Követelések külföldi klíringházzal szemben 19 755 986 13 595 493

19 755 986 13 595 493

0

(1 836)

(831)

(2 667)

Nyitó várható értékvesztés állománya IFRS 9-re való áttérés hatása Tárgyévi várható értékvesztés hatása Záró várható értékvesztés állománya

Követelések külföldi klíringházzal szemben, várható értékvesztés után

19 753 319 13 595 493

A klíring követelés, mint pénzügyi követelés az IFRS 9 hatálya alá tartozik, az ECL tekintetében az 1. szakaszba került besorolásra. A teljes követelés egy másik félhez kapcsolódik, ezért a kockázatkoncentrációt testesít meg.

12. IMMATERIÁLIS ESZKÖZÖK

2018. január 1-jei egyenleg	398 811	608 427	1 007 238
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás	0	90 775	90 775
Tárgyévi nettó növekedés előleg	0	0	0
Tárgyévi nettó csökkenés	0	0	0
Értékvesztés	0	0	0
2018. december 31-ei egyenleg	398 811	699 202	1 098 013
Halmozott értékcsökkenés
2018. január 1-jei egyenleg	0	359 927	359 927
Tárgyévi nettó növekedés	0	122 141	122 141
Tárgyévi nettó csökkenés	0	0	0
Értékvesztés	0	89 506	89 506
2018. december 31-ei egyenleg	0	571 574	571 574
Nettó érték 2018. január 1-jei egyenleg	398 811	248 500	647 311
2018. december 31-ei egyenleg	398 811	127 628	526 439

2018. december 31-el végződő évre: Bruttó érték

Vagyon értékű jogok

Szoftverek Immateriális

javak

2017. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték

Vagyon értékű jogok

Szoftverek Immateriális

javak

2017. január 1-jei egyenleg		398 811	477 191	876 002
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás		0	131 236	131 236
Tárgyévi nettó növekedés előleg		0	0	0
Tárgyévi nettó csökkenés		0	0	0
2017. december 31-ei egyenleg		398 811	608 427	1 007 238
Halmozott értékcsökkenés
2017. január 1-jei egyenleg		0	263 941	263 941
Tárgyévi nettó növekedés		0	95 986	95 986
Tárgyévi nettó csökkenés		0	0	0
2017. december 31-ei egyenleg		0	359 927	359 927
Nettó érték
2017. január 1-jei egyenleg		398 811	213 250	612 061
2017. december 31-ei egyenleg		398 811	248 500	647 311
A növekedés csak vásárlásokat	foglal	magában, illetve 2018-ban	egy fejlesztés	folyt, az

úgynevezett IRIS projekt. Egy másik fejlesztés (BRM) ebben az évben zárult le, és azt sikertelennek minősítette a Társaság.

Az összes amortizáció és kivezetés az eredménnyel szemben került elszámolásra. Értékvesztés teszt felülvizsgálat – Ügyfélkapcsolat immateriális eszközre

A vevőlista határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszköz. A szerződéseket, engedményeket, engedélyeket és hasonló jogokat képviseli, amelyet mint apport szerzett meg a Társaság 2013-ban, mint nem pénzbeli hozzájárulás az anyavállalattól, a KELER-től. Ez a tétel valós értéken került elszámolásra, amikor a hozzájárulás megtörtént. Ezt az elemet évente tesztelik az értékvesztésre. A megtérülő érték a használati érték kiszámításán alapult. A használati érték kiszámítása során a Társaság a következő három évből származó, ebből az eszközből származtatott előrejelzett cash flow-kat használta a maradványérték figyelembevételével. Ezek az értékek a menedzsment legfrissebb becslései. A maradványérték a csökkenő cash flow-kon alapul. A tervezett cash flow-kat egy egység-specifikus diszkontrátával, azaz a KELER KSZF súlyozott tőkeköltségével (WACC) diszkontálják. A számítás legfontosabb elemei:

	2018	2017
Diszkontált cash flow (adó előtt)	981	1 709
Alkalmazott diszkont ráta (adóhatás előtt)	8%	8%
Használati érték	879	1 484
Könyv szerinti érték	508	508
Értékvesztés miatti veszteség	0	0

Az eszközre vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján nem állapítottak meg olyan körülményt, amely az értékvesztés miatti veszteségre utal.

Egy másik ügyféllista is megszerzésre (megvásárlásra) került, amely szintén határozatlan hasznos élettartammal rendelkezik (könyv szerinti érték: 20 284 eFt). Ez az ügyféllista nem értékvesztett, és 2018-ban (és 2017-ben) nem került sor részleges kivezetésre. A kivezetendő összeg értékét a bevételek alapján számította ki a Társaság. A nettó eszközérték 20 millió Ft. Az eszközre vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján nem állapítottak meg olyan körülményt, amely az értékvesztés miatti veszteségre utal.

Az értékvesztés felülvizsgálatának elvégzése - Szoftverfejlesztés

A szoftver termékek hozzájárulnak az elszámolási tevékenységhez. A szoftverek specifikusak a Társaságra nézve, és mindegyiket külső szolgáltató biztosítja. Az amortizációs időszak átlagosan négy év. Az immateriális javak beszerzésére jelenleg nincs kötelezettségvállalás. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek. Az immateriális javakra vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján a fentiekben ismertetett fejlesztési folyamathoz kapcsolódó eszközökön kívül nem kerültek megállapításra olyan körülmény, amely az értékvesztés miatti veszteségre utal.

A fejlesztés értékvesztése az év folyamán történt, és az időszakban nem volt jele az értékvesztésnek, és bebizonyosodott, hogy az IRIS projekt megtérül.

A BRM projekt értékvesztése

Ezt a projektet idén véglegesítették, és az eszköz különálló immateriális eszközként került elszámolásra. Az üzleti partner azonban 2018-ban az ügylettől visszalépett, ezért ebből az eszközből származó cash-flow 0-ra csökkent, így a tétel teljes mértékben értékvesztetté vált. Az eszköz még mindig a könyvben van, de nulla értékkel. Ha az eszköz megtérülő összege idővel növekszik, az értékvesztés visszaírható.

Az AIX projektre vonatkozó kötelezettségvállalások

A Társaság projektet kezdeményezett az időszak során, hogy szolgáltatásokat nyújtson a kazah piac számára, és elszámolóházként működjön. A projekt még korai szakaszban van, így a tárgyidőszakra vonatkozóan nem merültek fel közvetlen költségek.

13. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

2018. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték

Gépek és egyéb berendezések

2018. január 1-jei egyenleg 4 205

Tárgyévi nettó növekedés vásárlás 14 535

Tárgyévi nettó növekedés előleg 0

Tárgyévi nettó csökkenés (158) Értékvesztés 0

2018. december 31-ei egyenleg 18 582

Halmozott értékcsökkenés

2018. január 1-jei egyenleg 1 895

Tárgyévi nettó növekedés 3 239

Tárgyévi nettó csökkenés (158)

2018. december 31-ei egyenleg 4 976

Nettó érték

2018. január 1-jei egyenleg 2 310

2018. december 31-ei egyenleg 13 606

2017. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték

Gépek és egyéb berendezések

2017. január 1-jei egyenleg 3 520

Tárgyévi nettó növekedés vásárlás 1 654

Tárgyévi nettó növekedés előleg 0

Tárgyévi nettó csökkenés (969)

2017. december 31-ei egyenleg 4 205

Halmozott értékcsökkenés

2017. január 1-jei egyenleg 1 434

Tárgyévi nettó növekedés 1 018

Tárgyévi nettó csökkenés (557)

2017. december 31-ei egyenleg 1 895

Nettó érték

2017. január 1-jei egyenleg 2 086

2017. december 31-ei egyenleg 2 310

A növekedések mind vásárlásból erednek. Ezek az elemek hozzájárulnak az üzleti tevékenységhez, mindegyikük egyedileg kisértékű eszköz. Az eszközök megvásárlására jelenleg nincs kötelezettségvállalás. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek.

Az értékcsökkenés a tárgyévi eredmény terhére kerül elszámolásra.

14. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉG

Az egyéb tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek, amelyek nem rendelhetők más sorokhoz, szállítói kötelezettség alatt jelentkeznek. Ezek az összegek általában 60 napon belül esedékesek, és nagyrészt forintban ill. euróban tartja nyilván a Társaság.

Egyedileg jelentős tétel a szállító tartozásokon belül A KELER Zrt-vel szemben fennálló díjtartozás 157.193 eFt (2017-ben 169.655 eFt).

15. ELHATÁROLÁSOK, EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK, TÉNYLEGES ADÓ TARTOZÁSOK

Elhatárolások, egyéb kötelezettségek
	2018.12.31	2017.12.31.
Egyéb kötelezettségek Adó kötelezettségek (jövedelemadó nélkül)	190 053	16 784
Kamat kötelezettség	0	5 405
Költségek elhatárolása	74 000	000 000
Utólag adott engedmény miatti kötelezettség	144	182
Partnerektől kapott előleg	16 193	0
Egyéb kötelezettségek	200	0
	000 000	000 885

A passzív időbeli elhatárolások azokat a különböző költségeket jelentik, melyek a tárgyidőszakra vonatkoznak, de még nem lettek kiszámlázva. A kedvezményekhez kapcsolódó kötelezettségek azok a kötelezettségek, melyek az ügyfelek múltbeli tevékenységével kapcsolatosan merültek fel. Ezeket a kedvezményeket a beszámolási időszak végén, a bevételekből levonva kalkuláljuk.

A kapott előlegek a már említett AIX projekttel (kazah elszámolóházi tevékenység) összefüggésben kapott előleget tartalmazza.

Adó kötelezettségek (jövedelemdó nélkül)	2018.12.31	2017.12.31
Általános forgalmi adó	172 747	0
Személyi jövedelemadó	4 231	0
Szociális hozzájárulási adó és kapcsolódó járulékok	10 098	946
Egyéb adók	2 977	15 838
	190 053	16 784
Tényleges adó tartozások

A jövedelemadókból származó folyó adótartozása a Társaságnak a beszámolási időszak végén nincs (2017 év végén: szintén nem volt)

A kötelezettségk valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

16. GARANCIA ALAPOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

		2018.12.31	2017.12.31
Multinet garancia alap - TEA		4 015 700	1 571 100
Derivatív garancia alap - KGA		2 381 000	2 924 000
Gázpiaci garancia alap - GKGA		970 543	1 001 558
CEEGEX/HUDEX garancia alap	- CKGA	929 119	351 331
Ebből KELER KSZF		(20 465)	(20 272)
		8 275 897	5 827 717

A KELER KSZF az általa működtetett garancia rendszer elemeként kollektív garancia alapokat tart fenn. A garancia alapok célja a klíringtagok nemteljesítéséből vagy csődjéből származó elszámolási kockázatok minimalizálása. A tagok befizetéseit számlapénzben illetve pénzegyenértékes eszközökben tartja a Társaság.

A garancia alapokba történő befizetés összege a tagok adott piaci aktivitásától függ, ezért ezen hozzájárulások összege gyakran változik.

A garancia alapokban összegyűlt összegek után a Társaság kamatot fizet. Az ebből fakadó kötelezettségek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a nyilvántartásban, mely megegyezik azok valós értékével.

Miután a Társaság a fent megnevezett piacokon önmagával is tranzaktál, saját magának is hozzá kell járulni az alap befizetéseihez. Ezek az összegek kiszűrésre kerültek a kötelezettségek közül (nettó pozíciók szerepelnek a nyilvántartásokban).

A kötelezettségk valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

17. PÉNZÜGYI GARANCIASZERZŐDÉS KÖTELEZETTSÉG

A Társaság tevékenységének jellege megköveteli, hogy fedezze a nemteljesítési eseményekből eredő összes kockázatot (azaz, hogy a központi szerződő félnek rendeznie kell az ügyletet, még akkor is, ha az elszámolási megállapodás egyik fele nem képes fizetni / teljesíteni). Ezen pénzügyi teljesítések forrásának biztosítása érdekében a Társaság garanciarendszert működtet a piacok résztvevői által összegyűjtött több forrásból. Ezek az források olyan számításokon alapulnak, amelyek nem a teljes lefedettség biztosítására szolgálnak (azaz 100% -os garanciát nem lehet biztosítani). A Társaság önálló tartalékot hozott létre e kötelezettségvállalás tükrében. A statisztikailag fedezetlen kitettség kezelésére a gazdálkodó egység a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény valószínűségének függvényében egy pénzügyi garanciaszerződés-kötelezettséget (önálló alap) vesz fel, függetlenül attól, hogy mekkora a valószínűsége.

A pénzügyi garanciaszerződés („FGC”) változásai az eredményben kerülnek elszámolásra. A garancia alapokból származó kötelezettségek valós értéke a biztosítékok valós értékének korrekciós tényezők alkalmazása miatt (haircut) le nem fedezett részéből eredő kockázatok számszerű megjelenítéséből származik.

A pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettség változásait a különálló pénzügyi kimutatások átfogó eredménykimutatása tartalmazza.

A tárgyidőszaki pénzügyi garanciaszerződés köteletezettség egyenlege és változása a következő:

Pénzügyi garancia kötelezettség	2018.12.31	2017.12.31
Nyitó pénzügyi garanciaszerződés kötelezettség	4 973	4 010
A garanciális kötelezettség tárgyévi változása	454	963
Záró pénzügyi garanciaszerződés miatti kötelezettség	5 427	4 973

18. ENERGIAPIACI RÉSZTVEVŐKTŐL SZÁRMAZÓ BIZTOSÍTÉKOK

2012 közepén a KELER KSZF egy új margin-elszámolási rendszert fogadott el az Energiapiacra vonatkozóan. A végrehajtott változások eredményeként; az energiapiaci alklíringtagok kötelesek biztosítani az ECC által megállapított teljes napi biztosíték követelményt euróban a KELER KSZF felé, amelyet a KELER KSZF közvetlenül az ECC felé továbbít a fedezeti követelmények fedezésére az energiapiaci elszámolási rendnek megfelelően a tagok kereskedelmi tevékenységével összefüggésben. A napi margin igényen túlmenően az energiapiaci elszámoló tagok kötelesek az euróban való alapvető pénzügyi biztosítékot teljesíteniük a KELER KSZF felé, hogy eleget tegyenek a részvételi feltételeknek.

19. HALASZTOTT ADÓK

A jövedelem típusú adókhoz kapcsolódó, IAS 12 és kapcsolódó számviteli politika szerinti meghatározott halasztott adók kiszámításakor a Társaság összehasonlítja az adózás szempontjából figyelembe veendő összegeket (adóérték) az egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékével. Ha a különbség visszaforduló (vagyis a különbség a közeljövőben kiegyenlítésre kerül), akkor a halasztott adókötelezettség vagy eszköz pozitív vagy negatív összegben kerül elszámolásra. A gazdálkodó egység külön-külön vizsgálta meg a megtérülést minden halasztott adó eszköz felvételekor.

Halasztott adó elszámolás szükségessége csak a TAO estében került azonosításra. Az adók kiszámításakor a gazdálkodó egység 9%-os adókulcsot használt az összes időszakra. A halasztott adóköveteléseket olyan adózási stratégia támasztja alá, amely igazolja, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az eszközök várhatóan megtérülnek. A halasztott adó változások az átfogó eredménykimutatás tárgyévi eredményében, az FVTOCI instrumentumok esetén pedig az egyéb átfogó eredményben kerülnek rögzítésre.

Egyenleg Adóérték

19 853 295	19 853 295	0	0	0
2 992 705	2 993 668	963	0	(87)
4 940 710	4 940 661	(49)	4	0
000 000	000 678	(6 016)	541	0
896 564	893 885	(2 679)	241	0
9 337 536	9 336 276	(1 260)	113	0
19 753 319	19 753 319	0	0	0
000 000	000 439	(89 507)	8 056	0
13 606	13 606	0	0	0
207 926	207 926	0	0	0
4 908 000	4 908 000	0	0	0
242 437	280 737	(38 301)	3 447	0
8 275 897	8 275 897	0	0	0
0	5 427	(5 427)	488	0
36 715 380	36 715 380	0	0	0
		Halasztott adó	12 890	0
		követelés Halasztott adó	0	(87)
		kötelezettség

Pénzeszközök és egyenértékeseik Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok

Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban

Követelések jutalékokból

Egyéb követelések Repó követelés

Követelések külföldi klíringházzal

szemben

Immateriális eszközök Tárgyi eszközök Szállítótartozások

Szállítótartozások kötelezettségek

gázpiaci ügyletekből Egyéb kötelezettségek

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi garancia miatti kötelezettség

Biztosítékok árampiacból

Könyv szerinti Érték

Levonható, adóköteles eltérés

Halasztott adó eredménnyel szemben

Halasztott adó OCI- val szemben

Egyenlegek Adóérték

Pénzeszközök és egyenértékeseik

Vevő követelések

Egyéb követelések

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok és Repó

Tárgyi eszközök

Immateriális eszközök Szállítótartozások

Egyéb kötelezettségek

Pénzügyi garancia miatti kötelezettség

Könyv szerinti Érték

11 403 060	11 403 060	0	0	0
4 336 899	4 336 899	0	0	0
20 789 499	20 789 444	(55)	5	0
2 498 260	2 498 763	503	0	(45)
2 310	2 310	0	0	0
668 471	647 311	(21 160)	1 904	0
4 355 436	4 355 436	0	0	0
29 344 860	29 350 101	(5 241)	472	0
0	4 973	(4 973)	448	0

Levonható, adóköteles eltérés

Halasztott

Halasztott adó eredménny el szemben

Halasztott adó OCI- val szemben

adó követelés Xxxxxxxxxx adó kötelezettség

2 829 0

0 (45)

A halasztott adó egyenlegek nem diszkontáltak.

A Társaság az IFRS-eket a 2018-as pénzügyi évtől kezdődően a különálló pénzügyi kimutatásokban kezdi használni. Az átállás megköveteli, hogy a Társaság újraszámolja az eszközeinek és kötelezettségeinek adóértékét, mivel 2018 előtt minden számítás a magyar szabályok szerint történt.

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatás készítésre való áttéréskor a Társaság az adózással összefüggő hatásokat értékeli. A Társaság az adóalapját 2018-ban – figyelembe véve a TAO minimumadó szabályait és a TAO-ban meglévő lehetőségeket – az IFRS-ek szerinti eredményből vezette le, azzal, hogy az IFRS-re való áttérés miatti egyszeri különbözetet az adó alapban elszámolta.

20. JEGYZETT TŐKE ÉS TARTALÉKOK

A Társaság jegyzett tőkéjében és tartalékaikban bekövetkezett változásokat a Saját tőke változás kimutatás mutatja be. A rendelkezésre bocsátott tőke a jegyzett tőkéből és ázsióból áll.

A jegyzett tőke összetétele a következő:
Jegyzett tőke	2018.12.31	2017.12.31.
KELER Központi Értéktár Zrt.	2 618 100	1 818 100
Magyar Nemzeti Bank	2 720	2 720
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	2 380	2 380
	2 623 200	1 823 200

Tulajdoni arányok:
Jegyzett tőke	2018.12.31 % - ban	2017.12.31 % - ban
KELER Központi Értéktár Zrt	99,81	99,72
Magyar Nemzeti Bank	0,10	0,15
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	0,09	0,13
	100,00	100,00

A KELER Központi Értéktár Zrt. (az anyavállalat) - 2018. október 25-én - tőkeemelést hajtott végre. A rendelkezésre bocsátott pótlólagos tőkéből 800 millió forint jegyzett tőkébe, 1.200 millió forint tőketartalékba került (ázsió).

Minden részvény a felszámolás esetén pari passu. A részvények dematerializáltak.

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési tartaléka

Az átértékelési tartalék tartalmazza az FVTOCI tételek újraértékelésének hatását. Ez a tartalék átcsoportosításra kerül a nettó jövedelembe, amikor a mögöttes adósság instrumentumot kivezetik.

Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka

Az összehasonlító adatok vonatkozásában ezen tartalék a 2017. december 31-én állományban lévő AFS eszközökhöz kapcsolódó, valós értéken történő értékeléséből eredő különbözetek összegeit tartalmazta. A számviteli politika változása miatt ezek a tételek 2018. január 1-jén más kategóriákba kerülnek átcsoportosításra (a korábbi AFS kategória 2018. január 1. után nem használható)

21. MÉRLEGPOZÍCIÓK ÉVEN TÚLI, ILLETVE ÉVEN BELÜLI KATEGÓRIÁBAN

A Társaság különálló mérlegét likviditási sorrendben mutatja be. Ennek oka, hogy az anyavállalat (a legjelentősebb vállalat) pénzügyi intézmény, ahol elvárás a kimutatásokat eszerint készíteni. A Társaság mérlege lejárat szerint a következő:

	2018.12.31	2017.12.31
Befektetett eszközök	552 850	652 405
Forgóeszközök	57 976 659	39 007 898
Rövid lejáratú kötelezettségek	50 349 638	33 680 021
Finanszírozza:
Hosszú lejáratú kötelezettség	43 728	10 216
Nettó eszközök	8 136 143	5 970 061
A befektetett eszközök az immateriális halasztott adóköveteléseket tartalmazza.	javakat, ingatlanokat, gépeket és	berendezéseket és

A hosszú lejáratú kötelezettségek a munkavállalókkal szemben fennálló kötelezettségeket és pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettséget tartalmazzák.

A mérleg minden további eleme rövid lejáratú. A Társaság minden 12 hónapnál rövidebb lejáratú elemet rövid lejáratúnak tekint.

22. KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

A Társaság fő bevételt biztosító szolgáltatása a több piacon is végzett központi szerződő fél tevékenység. A bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában kerülnek elszámolásra.

2018 2017

Központi szerződő fél bevétele

Multinet piaccal kapcsolatos garaciavállalási díj	296 296	295 374
Derivatív piaccal kapcsolatos garanciavállalási díj	197 677	203 298
Klíringtagsági díjak	472 640	441 091
Gáz piaci szolgáltatások (központi szerződő fél)	138 716	122 497

Energiapiac szolgáltatások (központi szerződő fél)  266 410      200 751

1 371 739 1 263 011

23. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSI BEVÉTELEK

A Társaság végez olyan tevékenységeket is, amelyek vagy nem rendszeresek, vagy a fő tevékenységi körön kívül teljesítettek. Ezek a főtevékenységtől különálló soron kerülnek bemutatásra:

2018 2017

Nem klíring tevékenységből származó bevétel

Kockázatkezelésből származó bevétel 119 200 114 900

Különféle egyéb bevételek  75 855       6 901

195 055 121 801

24. GÁZ KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

Amennyiben a Társaság a gázkereskedelmi ügyletek központi szerződőjeként jár el, akkor az eladónak vevője, illetve a vevőnek eladója. A Társaság arra a következtetésre jutott, hogy ügynökként jár el, mivel a gázkészlet rendelkezési jogát még technikailag sem szerzi meg. Ezért a gáz eladásából származó bevétel és az értékesítés ráfordítása nettósításra kerül az eredménykimutatásban. (A követelések és követelések azonban bruttó alapon kerülnek elszámolásra - lásd a 8. megjegyzést.) Az ügyfélként való működésre vonatkozó díjak klíring díjként kerülnek bemutatásra (22. megjegyzés).

A kereskedési volumen a következő:
	2018	2017
Gáz értékesítés bevétele	95 780 330	47 167 860
Gáz értékesítés közvetlen ráfordítása	(95 780 330)	(47 167 860)
Eredményhatás az értékesítésből, nettó	0	0

25. BANKI DÍJAK, JUTALÉKOK ÉS HASONLÓ TÉTELEK

Ez a sor a Társaság tevékenységével kapcsolatos díjakat és jutalékokat tartalmaz, amelyeket főként pénzügyi intézménynek minősülő partnerek (elsősorban az anyavállalat) számítanak fel.

26. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

2018 2017

Személyi jellegű ráfordítások

Bérek	000 000	000 459
Alapbérek	251 699	200 946
Prémiumok	27 000	63 513
Bért terhelő munkáltatói adók és járulékok	67 797	66 830
Egyéb személyi jellegű kifizetések	54 660	34 067
	000 000	000 356

Valamennyi személyi jellegű ráfordítás rövid távú munkavállalói juttatáshoz kapcsolódik – magában foglalva a felhalmozott fizetett szabadságokat is – kivéve a jubileumi bónuszt és egyéb hosszú távú kötelezettségeket.

Az alkalmazottak átlagos létszáma 2018-ban 23 fő, 2017-ben 19 fő volt.

27. EGYÉB MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁSOK
	2018	2017
Infrastruktúra igénybevételének díja	373 888	342 646
IT támogatás költsége	68 853	83 072
Szakértői díjak	46 531	80 287
Adminisztratív jellegű szolgáltatások	26 000	17 748
Xxxxx adók és egyéb terhek	48 252	31 853
Oktatási költségek	18 137	17 497
Bérleti díjak	22 775	17 514
Tagsági díjak	8 071	2 398
Hatósági díjak	2 954	8 773
Ügyvédi díjak	22 860	22 860
Utazási költségek	9 047	8 209
Biztosítási díjak	4 194	3 798
Külföldi klíringház igénybevételének költsége	25 486	17 745
Büntetések, jogkövetkezmények	16 000	0
Ki nem emelt egyéb ráfordítások	29 210	16 192
	722 258	670 592

A KELER KSZF kiszervezi néhány adminisztratív szolgáltatását a KELER Zrt.-nek, beleértve:

• a KELER és a KELER KSZF és harmadik felek közötti adatszolgáltatást

• a klíringtagok biztosítékainak és a kollektív garanciák kezelését

• IT-kapcsolódó és egyéb (pénzügy, számvitel, ellenőrzés, marketing, PR, HR, jogszabályi megfelelés stb.) szolgáltatásokat.

Az informatikai támogatási szolgáltatások magukban foglalják a Társaság által használt szoftverek támogatását és frissítését, e költség elemeit az egyes jogcímek magyarázzák.

28. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKVESZTÉSE

Az értékvesztés a várható hitelezési veszteség (ECL) model alapján történik az IFRS 9 előírásainak megfelelően. Azon instrumentumok, amelyek nem tartoznak a vevőkövetelések közé, az általános módszer szerint 3 szakaszba kerülnek besorolásra. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközök esetében a kezdeti hitelezési kockázathoz képest jelentős növekedés egy esetben sem történt, a beszámolási időszak végén minden pénzügyi eszköz az 1. szakaszban szerepel. Az értékvesztés elszámolása a következő:

Bankszámla

Ügyfelek követelései nem azonos banki nap miatt

Repó követelés

IFRS 9-re való áttérés hatása	2 962		0	900
Tárgyévi várható értékvesztés hatása	2 036		11	360
Záró várható értékvesztés állománya	4 998		11	1 260
	Diszokont kincstárjegyek	Munkavállalói lakáskölcsön	Külföldi klíringház
IFRS 9-re való áttérés hatása	337	1	1 836
Tárgyévi várható értékvesztés hatása	67	0	831
Záró várható értékvesztés állománya	404	1	2 667

Az IFRS9 átállás hatása közvetlenül az eredménytartalékban kerültek elszámolásra, az ECL egyenlegében bekövetkező változások azonban a tárgyévi eredményben csapódnak le (külön soron az átfogó eredménykimutatásban)

Az ECL számítások az ún. standard model alapján történtek, amelyben a jelenlegi PD-k, LGD-k kerülnek felhasználásra az adott partner hitelkockázatának megállapításakor, TTC (Through The Cycle) megközelítéssel.

A vevőkövetelésekre az IFRS 9 által biztosított egyszerűsített módszer került alkalmazásra, követeléskorosítással. Ennek eredményét az alábbiak foglalják össze:

Vevők

IFRS 9-re való áttérés hatása	2 057
Tárgyévi várható értékvesztés hatása	49
Záró várható értékvesztés állománya	2 106

Az előző időszak kapcsolódó egyenlegei nem kerültek újramegállapításra, azonban az átállás hatásainak a 2018-as nyitó egyenlegekben történő módosítása megtörtént.

29. NETTÓ KAMATBEVÉTEL

A kamat bevételek és ráfodítások az alábbi tételeket tartalmazzák:
	2018	2017
Kamat bevételek
Bankszámla után kapott kamat	0	503
Áthárított negatív kamat	156 900	49 263
Repó kamat	0	547
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok (FVTOCI) kamat	2 949
eredménye
Értékesíthető pénzügyi eszközök kamatai		6 454
Egyéb ki nem emelt kamatbevételek	114	99
	159 963	56 866
	2018	2017
Kamatráfordítások
Repó után fizetett kamat	(7 325)	0
Hitelek után fizetett kamat	(2 985)	0
Bankszámlák után	(98 119)	(12 339)
Külföldi klíringháznak fizetett	(60 192)	(42 555)
	(168 621)	(54 894)

A negatív kamat az ECC-nél elhelyezett EUR-betétekre vonatkozik. A negatív kamatok jelentős részét a Társaság áthárítja az ügyfeleire. Az FVTOCI pénzügyi eszközeinek kamatai (összehasonlító időszak: AFS pénzügyi eszközök) a diszkont kincstárjegyek után realizált kamateredményeket takarják.

30. EGYÉB PÉNZÜGYI BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK

Az egyéb pénzügyi bevételek és ráfordítások közé tartozik az időszaki árfolyamnyereség és - veszteség, amelyet az EUR, GBP és USD-ben denominált eszközökön és kötelezettségeken realizálódnak, az egyenleget a devizaárfolyamok alakulása determinálja.

31. JÖVEDELEMADÓ RÁFORDÍTÁSOK, AZ ELMÉLETI ADÓ ÉS TÉNYLEGES ADÓ EGYEZTETÉSE

Az IAS 12 szerinti jövedelemadónak minősülő adók és járulékok meghatározását ld. 10. Megjegyzés. A társasági adó mértéke 2017-ben és 2018-ban 9%,

A jövedelemadó ráfordítás részletezése az alábbi:
Társasági adó	2018	2017
Tárgyévi tényleges adó ráfordítás	29 366	18 325
Tárgyévi halasztott adó ráfordítás	(10 063)	(835)
	19 303	17 490
Xxxxxxxxxx adó az egyéb átfogó eredményben	41	(296)
	19 344	17 194

A halasztott adó részletei a 19. számú megjegyzésben találhatók.

A Társaság a 2018-as üzleti évtől kezdődően egyedileg is áttér az IFRS sztenderdek szerinti pénzügyi beszámoló készítésére. Ennek következtében a jövedelemadó-számítás (társasági adó) az IFRS pénzügyi kimutatásokból származó számok alapján készül.

Az áttérés során azonosítania kell azokat a tételeket, amelyek a 2019. január 1. után kezdődő időszakokban más (kisebb vagy nagyobb) adóalapot eredményeztek volna annál, mintha a Társaság nem tért volna át az IFRS-ek alkalmazására. Ezeknek a tételeknek az adóhatását a Társaságnak rendezni kell akként, hogy az adóalap növelő tételeket azonnal vagy egymást követő három évben vonja le az adóalapjából a gazdálkodó, a csökkentő tételeket pedig három egymást követő évben egyenlő részletekben érvényesíti.

Az adórendszer változása miatt a Társaságnak meg kellett vizsgálnia a 2018. évi adóbevallás változásának hatását.Tekintve, hogy egyes immateriális eszközök nem feleltek meg az IAS 38 által támasztott követelményeknek, így ezeket ki kellett vezetni, ami azzal a hatással jár, hogy ezen tételek nem szerepelnek a visszaforduló különbözetek között a későbbi adóalapokban. Mivel a hatás csökkenti az adóalapot, a következő három év között oszlik meg.

32. EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Az egyéb átfogó eredményben az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi eszközök átértékeléséből eredő változása, valamint az ehhez kapcsolódó adóhatás kerül bemutatásra.

2018		2017
	460	(2 988)
	460	(2 988)

Ez az egyenleg átsorolandó az időszaki eredménybe, amennyiben a pénzügyi instrumentum kivezetésre kerül.

Egyéb átfogó eredmény

Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelét pénzügyi eszközök értékváltozása

33. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

Kapott biztosítékok	2018.12.31	2017.12.31
Pénz	57 401 619	45 410 397
HUF	13 639 863	18 320 022
Deviza	43 761 756	27 090 375
Értékpapír	38 416 945	29 157 790
Bankgarancia	1 077 618	3 541 758
Összesen:	96 896 182	78 109 945
Adott biztosítékok Pénz	19 755 986	16 045 441
Deviza	19 755 986	16 045 441
Értékpapír	2 320 983	0
	22 076 969	16 045 441
Hitelkeretek MKB Bank Zrt.	550 000	0
KELER Zrt.	4 000 000	2 000 000
	4 550 000	2 000 000

Meghatározott körülmények között ezeket az elemeket a Társaság bizonyos okokból használhatja (pl. veszteséget okozó esemény).

A Társaság két forrásból kapott hitelkeretet. Az egyiket kereskedelmi bank adja, amelynek fő célja a gázpiac likviditásának biztosítása (főként az Áfa pozíció tekintetében). Az anyavállalat két keretet biztosít. Az anyavállalat által nyújtott kölcsönök egyike általános cél a rövid távú likviditás biztosítása érdekében, és alapesetben naponta kerül elszámolásra, így minden nap záró egyenlege nulla. A másik kölcsönkeret ugyanilyan jellegű, de csak évente kerül rendezésre. Mindkét keret felső határa 2-2 milliárd forint.

34. TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL

A Társaság számos tranzakciót köt kapcsolt felekkel (köztük a részvényesekkel) a szokásos üzletmenet során. Ezeket az ügyleteket kereskedelmi feltételek mellett és piaci árfolyamon hajtották végre. A kapcsolt felek közötti tranzakciók volumene, az év végén fennálló egyenlegek, valamint az évre vonatkozó bevételek és ráfordítások a következők:

KELER Zrt	2018	2017
Egyéb bevétel	119 260	114 900
Kamatbevétel	11 649	557
Igénybevett szolgáltatás díja	(409 186)	(371 005)
Díjak és jutalékok	(52 216)	(50 043)

Kamatráfordítás  (1 077)      (1 126)

(331 570) (306 717)

KELER Zrt	2018	2017
Követelések	9 414 376	6 750 802
Bankbetétek	1 035 375	383 695

Időbeli elhatárolások  129 689          -

10 579 440 7 134 497

Kötelezettségek  157 894      169 968

157 894 169 968

A független felek között kötött tranzakciók feltételeinek megfelelően történnek. Ezeket az egyenlegeket és tranzakciókat a konszolidált pénzügyi kimutatások nem tartalmazzák, azonban nem kell azokat elminálni ebben a különálló pénzügyi kimutatásban.

A korábban említetteknek megfelelően a Társaság végső tulajdonosa (fölérendelt anyavállalata) a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely kormányzathoz kapcsolódó intézmény (az IAS 24 szabályai alapján). A Társaság él az IAS 24.25 adta lehetőséggel és nem tekinti kapcsolt féllel szemben felmerült tételnek a többi kormányzathoz kapcsolódó vállalkozással/intézménnyel összefüggő tranzakcióit. A többi kormányzathoz kapcsolódó vállalkozással felmerült tranzakció immateriális, és piaci kondíciókon alapul.

A kulcsfontosságú vezetők tagjai kapcsolt felek.

Kulcsmenedzsment (a pénzügyi kimutatások elkészítésének időszakában): Igazgatóság

• Xx. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx, Igazgatóság elnöke

• Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató

• Xxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag Felügyelőbizottság

• Xx. Xxxxxx Xxxx, Felügyelő Bizottság elnöke

• Xxxxxxxx Xxxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxxx Xxxxxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag

Az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai összesen az alábbi javadalmazásban részesültek a tárgyidőszakban:

Igazgatóság Felügyelő Bizottság

Összesen

Bérek, Tiszteletdíjak	71 868	28 152	100 020
Juttatások	2 170	0	2 170
Összesen	74 038	28 152	102 190

A fenti díjazások magukban foglalják a Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak kifizetett összes juttatást. A fenti díjazásokon kívül a vezetőkkel nem történik tranzakció.

Más gazdálkodó egységekben való érdekeltségek

A Társaság nem vesz részt olyan érdekeltségekben, amelyeket bármilyen módon konszolidálni kell (leányvállalatok, társult vállalkozások vagy közös megállapodások)

35. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE ÉS BESOROLÁSA

Pénzügyi instrumentumok besorolása

2018. december 31.

Pénzeszközök és egyenértékeseik Állampapírok és diszkont kincstárjegyek Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban Követelések jutalékokból

Repó követelés Követelések külföldi klíringházzal szemben

Pénzügyi instrumentumok (valós érték opció)

Követelések

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőke instrumentumok, értékesítésre tartott eszközök

Egyéb eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

Könyv szerinti érték

Valós érték

0	19 853 295	0	0	19 853 295	19 853 295
0	0	2 993 668	0	2 993 668	2 993 668
0	4 940 661	0	0	4 940 661	4 940 661
0	203 678	0	0	203 678	203 678
0	9 336 276	0	0	9 336 276	9 336 276
0	19 753 319	0	0	19 753 319	19 753 319
0	0	0	207 926	207 926	207 926
0	0	0	4 908 000	4 908 000	4 908 000
0	0	0	8 275 897	8 275 897	8 275 897
0	0	0	5 427	5 427	5 427
0	0	0	36 715 380	36 715 380	36 715 380

Szállítótartozások Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből Ügyfelekkel szembeni

kötelezettségek

árampiacból

miatti kötelezettség

Pénzügyi garancia Biztosítékok

2017. december 31.

Pénzeszközök és egyenértékeseik Állampapírok és diszkont kincstárjegyek Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban Követelések jutalékokból

Repó követelés Követelések külföldi klíringházzal szemben

Pénzügyi instrumentumok (valós érték opció)

Követelések Értékesíthető

eszközök

Egyéb eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

Könyv szerinti érték

Valós érték

0	11 403 060	0	0	11 403 060	11 403 060
0	0	2 500 013	0	2 500 013	2 500 013
0	4 135 290	0	0	4 135 290	4 135 290
0	201 609	0	0	201 609	201 609
0	6 668 887	0	0	6 668 887	6 668 887
0	13 595 493	0	0	13 595 493	13 595 493
0	0	0	249 396	249 396	249 396
0	0	0	4 106 040	4 106 040	4 106 040
0	0	0	5 827 717	5 827 717	5 827 717
0	0	0	4 973	4 973	4 973
0	0	0	23 360 226	23 360 226	23 360 226

Szállítótartozások Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi garancia miatti kötelezettség Biztosítékok árampiacból

Nincs az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tétel a bemutatott évekre vonatkozólag. Valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia

2018. december 31-én Valós érték Valós érték Valós érték Összesen

1-es szint 2-es szint 3-as szint

Állampapírok és diszkont kincstárjegyek

0 2 993 668 0 2 993 668

2017. december 31-én

Valós érték

Valós érték Valós

érték Összesen

Állampapírok és diszkont kincstárjegyek

1-es szint 2-es szint 3-as szint

0 2 500 013 0 2 500 013

Nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia

2018. december 31-én Valós érték Valós érték Valós érték Összesen

1-es szint 2-es szint 3-as szint

19 853 295	0	0	19 853 295
0	0	4 940 661	4 940 661
0	0	203 678	203 678
0	0	9 336 276	9 336 276
0	0	19 753 319	19 753 319
0	0	207 926	207 926
0	0	4 908 000	4 908 000
0	0	8 275 897	8 275 897
0	0	5 427	5 427
0	0	36 715 380	36 715 380

Pénzeszközök és egyenértékeseik

Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban

Követelések jutalékokból Repó követelés

Követelések külföldi klíringházzal

szemben

Szállítótartozások

Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi garancia miatti kötelezettség

Biztosítékok árampiacból

2017. december 31-én Valós érték Valós érték Valós érték Összesen

1-es szint 2-es szint 3-as szint

11 403 060	0	0	11 403 060
0	0	4 135 290	4 135 290
0	0	201 609	201 609
0	0	6 668 887	6 668 887
0	0	13 595 493	13 595 493
0	0	249 396	249 396
0	0	4 106 040	4 106 040
0	0	5 827 717	5 827 717
0	0	4 973	4 973
0	0	23 360 226	23 360 226

Pénzeszközök és egyenértékeseik

Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban

Követelések jutalékokból Repó követelés

Követelések külföldi klíringházzal

szemben

Szállítótartozások

Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Pénzügyi garancia miatti kötelezettség

Biztosítékok árampiacból

Követelések, vagy hasonló olyan tételek, amelyek partnerkockázatot jelentenek és a kockázati tényező nem meghatározható a 3-as szintbe kerültek besorolásra.

36. ÁTTÉRÉS AZ IFRS-EKRE

A Társaság a különálló pénzügyi kimutatásait a 2018. január 1-vel kezdődő üzleti évet megelőzően a magyar számviteli szabályok szerint készítette el. A Társaság 2018. üzleti évtől kezdve a pénzügyi kimutatásokat az Európai Unió által befogadott IFRS-ek szerint készíti.

A különálló pénzügyi kimutatásokra vonatkozó IFRS-kre való áttérés napja, az összehasonlító időszak első napja, vagyis 2017. január 1.

A Társaság választása szerint a 2018. december 31-én végződő üzleti évtől kezdve különálló pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek szerint készíti;A Társaság anyavállalata az IFRS-ek alapján konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít és tesz közzé több éve, de nem volt jogszabályi felhatalmazás az IFRS-eken alapuló különálló kimutatások elkészítésére.

A Társaság az IFRS különálló kimutatásai tekintetében első alkalmazó. Az IFRS-re való áttérés időpontja az összehasonlító időszak első napja, vagyis 2017. január 1-e.

Az IFRS-ek szerinti nyitómérleg a következők szerint alakul:
	2017.01.01
Pénzeszközök és egyenértékeseik	9 728 163
Értékesíthető pénzügyi eszközök	2 499 129
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	3 482 256
Követelések jutalékokból	177 579
Egyéb követelések	177 886
Követelések külföldi klíringházzal szemben	7 925 814
Adókövetelések nyereségadóból	19 105
Immateriális eszközök	612 061
Tárgyi eszközök	2 086
Halasztott adó követelések	1 653
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	24 625 733
Szállítótartozások	248 993
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	3 499 748
Egyéb kötelezettségek	79 799
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	5 424 666
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	4 010
Biztosítékok árampiacból	9 568 324
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	18 825 540
Jegyzett tőke	1 823 200
Tőketartalék	2 734 800
Eredménytartalék	1 238 747
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok átértékelési tartaléka	3 446
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	5 800 193
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	24 625 733

A korábban alkalmazott számviteli rendszer és IFRS szerinti saját tőke egyeztetése az áttérés időpontjára (2017. január 1.) és az első IFRS pénzügyi kimutatások (2017. december 31-i) összehasonlító időszak végére a következő:

Az áttérés időpontja

Utolsó magyar szabályok szerinti mérlegfordulónap

Korábbi számviteli rendszer szerint éves

2017.01.01 2017.12.31

beszámoló szerinti érték
Immateriális javak	(9 402)	(21 160)
Hosszú távú kifizetések	(4 793)	(5 243)
Pénzügyi garancia kötelezettség	(4 010)	(4 973)
Halasztott adó	1 653	2 784
Repó kamat	0	(55)
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok	3 787	503
Újrakimutatva az IFRS-hez	5 800 193	5 970 061

5 812 958 5 998 205

A magyar számviteli rendszer és IFRS szerinti adózott eredmény összevetése az előző számviteli rendszer szerint jelentett időszakra (az 2017. december 31-én végződő üzleti évre):

Utolsó magyar szabályok szerinti mérlegfordulónap

Korábbi számviteli rendszer szerint éves beszámoló szerinti érték

Megjelenítési kritériumoknak nem megfelelő immateriális eszköz módosítás

2017.12.31

185 247

(11 758)

Hosszú távú kifizetések	(450)
Pénzügyi garancia kötelezettség	(963)
Repó kamat	(55)
Halasztott adó	835
Nettó eredmény újrakimutatva az IFRS-hez	172 856
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok	(3 284)
Halasztott adó	296
Teljes átfogó eredmény újrakimutatva az IFRS-hez	169 868

Az IFRS szerint előállított Cash flow természetét tekintve összhangban van a korábbi számviteli rendszer alapján előállított cash flow-val, a pénzeszköz és a pénzeszköz-egyenértékes kategória

tartalmát leszámítva. A számviteli szabályozások megközelítése között nincs más lényeges különbség.

Az áttérés miatt bizonyos módosítások kerültek végrehajtásra az IFRS-eknek való megfelelés érdekében. A lényegesebb kiigazítások a következők:

• az immateriális eszközök egyes tételei nem felelnek meg az IAS 38 Immateriális javak standard (“IAS 38”) megjelenítési kritériumainak, ezért ezeket az eszközöket a kapcsolódó értékcsökkenéssel és értékvesztéssel együtt kivezették;

• Az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard ("IAS 19”) előírja, hogy meg kell jeleníteni azokat a hosszú távú munkavállalói juttatásokat, amelyeket az előző számviteli rendszer nem ismer fel

• Az IAS 12 szerinti halasztott adó az IFRS-ben megjelenítésre kerül, de az előző számviteli rendszer szerint nem volt megjeleníthető

• A pénzügyi eszközök az FVTOCI kategóriába (összehasonlító időszakra AFS) kerültek, ezért azt újra kellett értékelni az egyéb átfogó eredménnyel szemben, amely a saját tőke külön elemében halmozódik.

37. AZ IFRS 9 BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA

A Társaság vagyoni elemeinek jelentős része pénzügyi instrumentumnak minősül, így az IFRS 9 standardra való áttérés kulcsfontosságú számviteli kérdés, mivel mind a mérleg, mind az átfogó eredménykimutatás kapcsán jelentős, a standard bevezetése miatti hatások jelentkeznek.

A gazdálkodó egységnek az IFRS 9-et kellett alkalmaznia a 2018. január 1-jétől kezdődő időszakra. Ez megkövetelte az üzleti modellek újraértékelését, átsorolását és átértékelését. Két kulcsfontosságú kérdés merült fel az átmenetben:

• a pénzügyi eszközök besorolása;

• a pénzügyi eszközök (ECL) várható veszteségének kiszámítása és elszámolása.

Értékpapírok

A gazdálkodó egység arra a következtetésre jutott, hogy a korábban tartott AFS-eszközök megfelelnek az SPPI-tesztnek, és céljuk a pénzáramok összegyűjtése és bizonyos körülmények között történő eladása. Ezért 2018. január 1-jétől kezdődően az eszközöket az FVTOCI (adósság) kategóriába sorolták. A különálló pénzügyi kimutatások céljaira nem volt szükség az átértékelésre (az eszközöket a konszolidált pénzügyi kimutatások valós értékén tartották nyilván átállás napján az anyavállalatnál).

A Társaság egyéb pénzügyi eszközeit az AC kategóriába sorolta (az IFRS 9 bevezetése előtt ezen eszközök a kölcsönök és követelések között szerepeltek).

Az IFRS 9-re való áttérés során a következő módosításokat hajtották végre:

FVTOCI

adósság- instrumentumok

AC kategóriába tartozó instrumentumok

Könyv szerinti érték az IAS 39 szerint 2 500 013 36 004 340

eliminálása Nyitó várható értékvesztés állománya	(337)	(7 757)
Nyitó egyenleg IFRS 9 szerint	2 499 676	35 996 583
	(337)	(7 757)

Korábbi átértékelések hatásának 0 0

A Társaság nem rendelkezik saját tőkeinstrumentumokkal, mivel a speciális tevékenység miatt ez a szabályozás alapján nem megengedett. A Társaság tulajdonában lévő összes értékpapír adósságinstrumentum, mind diszkontkincstárjegy.

A Társaság a pénzügyi kötelezettségek esetében is elvégezte a klasszifikációs elírások szerint feladatokat

Mindezek alapján megállapításra került, hogy a Társaság

• az összes pénzügyi kötelezettség az egyéb pénzügyi kötelezettségek közé sorolandó és AC értéken értékelendő.

38. SAJÁT TŐKE EGYEZETETÉS

A Számviteli törvény 114/B §-a előírja, hogy az IFRS szerinti saját tőke adataiból le kell vezetni az e szakasz szerinti tartalmú saját tőkét.

A saját tőke globális egyeztetése a következő 2018. december 31-re:

2018.12.31

IFRS-ek szerinti saját tőke 8 136 143

kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege 0

adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege 0

tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszköz, ha az halasztott bevétel

(IFRS) 0

átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevétel (IFRS) 0

tőkeinstrumentumot eredményező tőkeemelés, ha azt a tulajdonosokkal

szembeni követelésként kellett kimutatni (IFRS) 0

Saját tőke (egyeztetett) 8 136 143

A saját tőke egyes elemei, egyeztetés szerint a következőképpen alakulnak:

IFRS-ek szerinti jegyzett tőke

Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke, megegyezik a cégbíróságon bejegyzett tőkével

2 623 200

Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0

Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0

Lekötött tartalék 0

Kapott pótbefizetés 0

Fejlesztési tartalék (adóhatással korrigálva) 0

Lekötött tartalék (egyeztetett) 0

Eredménytartalék

IFRS-ek szerinti adózott és ki nem osztott halmozott eredmény a korábbi évekből

+/- IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek

172 856

(8 093)

- Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege 0

- Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcsolódó halasztott adóval csökkentett összege

+ Áttérés éve előtti záró eredménytartalék, az áttérési korrekciókkal korrigálva

0

1 238 747

Eredménytartalék (egyeztetett) 1 403 511

Adózott eredmény

Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja 173 756

Értékelési tartalék

Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek halmozott összege 877

Tőketartalék

Egyeztetett saját tőke 8 136 143

- IFRS-ek szerinti jegyzett tőke (2 623 200)

- Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0

- Lekötött tartalék 0

- Eredménytartalék (1 403 511)

- Adózott eredmény (173 756)

- Értékelési tartalék (877)

Tőketartalék (egyeztetett) 3 934 800

Az egyeztetés eredményképpen létrejött saját tőke:

Egyeztetett saját tőke (Szt. 114/B § szerint)

Jegyzett tőke 2 623 200

Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0

Tőketartalék 3 934 800

Eredménytartalék 1 403 511

Lekötött tartalék 0

Értékelési tartalék 877

Adózott eredmény 173 756

	8 136 143
Eredménytartalék (egyeztetett)	1 403 511
Tárgyévi adózott eredmény	173 756
Befektetési célú ingatlanok értéknövekedése (adóhatással korrigálva)	0
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék	1 577 267
39. BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK UTÁNI ESEMÉNYEK

Folyamatban van a Román Árutőzsde (BRM) és a Társaság közötti vita. A gazdálkodó egység olyan fejlesztést indított, amely a romániai gázpiac elszámolási platformjaként használt volna fel. A román fél - két év után – a szerződéstől elállt. A Társaság véleménye szerint, összhangban a felek által alkotott és aláírt szerződéssel, az elállás csak akkor lehetséges, ha kompenzációt fizet a másik fél. A mérlegben nem szerepelnek olyan követelések vagy egyéb eszközök, amelyeket az adott ügylettel összefüggsében került elszámolásra. A további jogi lépéseket a Társaság egyelőre vizsgálja.

Az Igazgatóság nem javasolt osztalékot ebben a pénzügyi évben.

40. MÉRLEG BEMUTATÁSA EMIR RÉSZÉRE

A Társaság az EMIR engedélye szerint működik, ezért meg kell felelnie a 648/2012/EU rendelet és a 153/2013 rendelet valamennyi követelményének. A központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból a saját mérlegében külön-külön tartja és jelzi a saját források (úgynevezett skin in the game) mennyiségét. Mivel a Társaság több, mint egy garanciaalapot hozott létre a különböző pénzügyi eszközök osztályai számára, így a dedikált saját forrásokat az egyes garanciaalapok összes garancialaphoz viszonytott arányában kell allokálni, illetve elkülönítetten kimutatni a mérlegben, hogy nemteljesítés esetén azon piaci szegmenshez kapcsolódóan kerüljön felhasználára, amelyhez a garanciaalap kapcsolódik. A KELER KSZF-nek a 648/2012 / EU rendelet 16. cikke szerint is el kell különítenie a minimális tőkekövetelményét.

2018.12.31 2017.12.31

Pénzeszközök és egyenértékeseik	19 853 295	11 403 060
Értékesíthető pénzügyi eszközök	0	2 500 013
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt 2 993 668 0
adósságinstrumentumok
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	4 940 661		4 135 290
Követelések jutalékokból	203 678		201 609
Egyéb követelések	893 885		495 127
Repó követelés	9 336 276		6 668 887
Követelések külföldi klíringházzal szemben	19 753 319		13 595 493
Adókövetelések nyereségadóból	1 877		8 414
Immateriális eszközök	526 439		647 311
Tárgyi eszközök	13 606		2 310
Halasztott adó követelések	12 805		2 784
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	58 529 509		39 660 298
Szállítótartozások	207 926		249 396
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	4 908 000		4 106 040
Egyéb kötelezettségek	280 736		141 885
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	8 275 897		5 827 717
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	5 427		4 973
Biztosítékok árampiacból	36 715 380		23 360 226
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	50 393 366		33 690 237
Minimum tőke (EMIR szerint)	2 744 460		2 569 215
Alapszintű garanciális tőke – TEA	301 157		156 513
Alapszintű garanciális tőke – KGA	179 085		292 425
Alapszintű garanciális tőke – KP KGA	73 751		101 164
Alapszintű garanciális tőke – CEEGEX KGA	69 748		34 811
Kiegészítő garanciális tőke	4 767 942		2 815 933
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	8 136 143		5 970 061
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	58 529 509		39 660 299

41. ÚJ/MÓDOSÍTOTT STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK

Tárgyidőszakban hatályba lépett standardok és értelmezések

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

IFRS 9 “Pénzügyi instrumentumok” standard – az EU által elfogadva 2016. november 22-án (hatálybalép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

A standard életbe lépésének hatásait ld. 37. Megjegyzés.

IFRS 15 “Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek” standard és további módosításai – az EU által elfogadva 2016. szeptember 22-én (hatályba lép a 2018. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IFRS 2 ”Részvényalapú kifizetés” standard módosításai – Részvényalapú kifizetési ügyletek besorolása és értékelése – az EU által elfogadva 2018. február 26-án (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai – IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 4 Biztosítási szerződések együttes alkalmazása – az EU által elfogadva 2017 november 3-án (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban, vagy az IFRS 9 első alkalmazásának időpontjától).

IFRS 15 ”Vevőkkel kötött szerződésekből eredő árbevétel” standard módosításai – Magyarázatok az IFRS 15 „Vevőkkel kötött szerződésekből eredő árbevétel” standardhoz – az EU által elfogadva 2017. október 31-én (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

IAS 40 ”Befektetési célú ingatlan” standard módosításai – Befektetési célú ingatlanok átsorolása – az EU által elfogadva 2018. március 14-én (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

IFRS 1 és IAS 28 standardok módosításai – “IFRS-ek továbbfejlesztése (2014-2016 években)” – Az IFRS Fejlesztési Projekt eredményeképpen az egyes standardokat érintően (IFRS 1, IFRS 12 és IAS 28) történt módosítás, elsődlegesen az inkonzisztenciák megszüntetése és a magyarázatok tisztázása érdekében – az EU által elfogadva 2018. február 7-én (az IFRS 1 és IAS 28 standardok esetében a módosításokat 2018. január 1- jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban kell alkalmazni)

IFRIC 22 értelmezés “Külföldi pénznemben folytatott ügyletek és előlegek” – az EU által elfogadva 2018. március 28-án (hatályba lép a 2018. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A következő standardok és értelmezések (ideértve azok módosításait is) a 2019. üzleti évben, illetve azt követően lépnek hatályba:

Elfogadott, de még nem hatályos standardok

IFRS 16 Lízingek

A standard gyökeresen megváltoztatja a lízingek számviteli kezelését, főszabály szerint minden lízingelt elem megjelenik eszközként a lízingbe vevőnél a pénzügyi helyzet kimutatásban, a hozzá kapcsolódó lízingdíj fizetési kötelezettséggel együtt. Az operatív lízing kategória

lényegében eltűnik. A lízingbeadó számviteli elszámolásai tartalmukban nem változnak, de a lízingek besorolása igen. Az új standard – a gyökeres változtatáson túlmenően – az értékelés szabályait is módosítja és szélesebb körben engedélyezi változó elemek beleszámítást a lízingdíjakba. Xxxxxxxx emellett a lízing definíciója is és bizonyos korábbi kapacitás lekötésre vonatkozó szerződések nem lesznek lízingek. A standardot 2019-től kötelező alkalmazni. A sztenderdet az EU már hatályba léptette.

A standard életbe lépésének hatásait ld. 43. Megjegyzés.

IFRS 17 Biztosítási szerződések

Az új standard eltérő megközelítést alkalmaz a biztosítási szerződések megjelenítésére és egyidejűleg hatályon kívül helyezi az IFRS 4 Biztosítási szerződések standardot. A standard létrehozza az úgynevezett általános modellt, amely a prémium allokációs modellre alapszik. A standard a biztosítási szerződések cash flowját, a cash flowk időzítését és bizonyosságát méri, jelenlegi kamatlábak és figyelembe veszi a biztosított opcióit és garanciáit.

Tekintettel arra, hogy a Társaságnak nincsenek biztosítási szerződései, a standardnak nem lesz hatása a jelenlegi várakozások alapján a pénzügyi kimutatásokra.

IFRS 9 Pénzügyi Instrumentumok módosítása: negatív kompenzáció előtörlesztésre

A standard módosítása egyértelművé teszi, hogy az előtörlesztési díj – függetlenül előjelétől – akkor összeegyeztethető az SPPI teszttel, ha az azt megkapó fél ésszerű kompenzációja az előtörlesztéssel összefüggésben. Önmagában az a tény, hogy ez az érték negatív nem jelenti azt, hogy az SPPI tesztben foglalt követelmény nem teljesül.

A Társaság nem számít arra, hogy jelentős változásokat eredményez a módosítás.

IAS 28 Befektetések társult vállalkozásba standard módosítása

A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha a tőkemódszer alapú konszolidálás nem alkalmazandó, akkor egy társult vállalati vagy közös szerveződésben eszközölt befektetést az IFRS 9 alapján kell értékveszteni.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás.

IAS 12 Jövedelemadók standard módosítása

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nyereségadó következményeit az osztaléknak meg kell jeleníteni és az mely eredménykategóriát érinti.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás.

IAS 23 Hitelfelvételi költségek standard módosítása

A módosítás tisztázza, hogy abban az esetben ha egy specifikus céllal felvett kölcsön a kapcsolódó eszköz használatra kész állapotába kerülése után is fennáll, az adott kölcsönt úgy kell tekinteni, mintha az az általános céllal felvett hitelek közé tartozna.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás. IFRS 3 Üzleti kombinációk standard módosítása

A módosítás rögzíti, hogy ha a Társaság olyan entitás fölött szerez kontrollt, amely üzlet és közös tevékenység, a részenkénti akvizícióra vonatkozó szabályokat teljes körűen alkalmazni kell, ideértve a korábbi részesedés újraértékelésének követelményét.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás.

IFRS 11 Közös megállapodások standard módosítása

A módosítás tisztázza, hogy abban a helyzetben, ha egy érdekeltség fölött korábban nem bírt közös kontrollal a Társaság, majd később a közös kontrollt megszerzi és a megállapodás közös tevékenység minősül, a korábban megszerzett érdekeltséget nem értékelheti újra a cég.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás.

IAS 19 Munkavállalói juttatások standard módosítása

A standard módosítása rögzíti, hogy miként kell kezelni a szolgálatból fakadó költséget, a program megváltoztatását, rendezését és csökkentését, az eszköz-plafon korlát mellett.

A Társaság nem számít arra, hogy változásokat eredményez a módosítás.

IFRIC 23 Jövedelemadó kezeléséhez kapcsolódó bizonytalanságok

Az IFRIC 23 egy új értelmezés, mely megköveteli a gazdálkodótól az adó ellenőrzésekből és adózásból eredő bizonytalanságok mérését. Kötelezi a gazdálkodót az esetleges kimenetelekről szóló döntések meghozására és a megfelelő közzétételek elvégzésére. Az értelmezés 2019. január 1-én lép hatályba. A Társaság 2018-ban vizsgálta ezen értelmezés hatásait, nem számít jelentős módosításokra az értelmezés miatt.

Az IFRS-ek minden egyéb változásából fakadó hatásától – melyeket korábban nem tárgyaltunk

– nem várunk jelentős változást a Társaság pénzügyi kimutatásaira vonatkozólag. A Társaság nem alkalmazza ezeket az új standardokat és a meglévő standardok módosításait a hatályos időpontok előtt. A Társaság úgy véli, hogy a jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős hatással a Társaság pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.

IASB által kibocsátott és az EU által el nem fogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.

IAS 1 “Pénzügyi kimutatások prezentálása” és IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai – Lényegesség definíciója (hatályba lép a 2020. január 1-ével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

A Koncepcionális keretelvekre való hivatkozások módosításai az IFRS standardokban (hatályba lép a 2020. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban)

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Társaság különálló pénzügyi kimutatásait.

Egyéb

A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek portfoliójára vonatkozó fedezeti elszámolás még nem került szabályozásra, mivel az EU által sincs még elfogadva a rendelet.

A Társaság becslése szerint az IFRS 9 standard szerinti fedezeti elszámolás alkalmazása a pénzügyi eszközök és kötelezettségek portfóliójára nem befolyásolná számottevően a Társaság pénzügyi kimutatását a beszámolási időszak végén.

42. A KÜLÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN SZEREPELTETENDŐ KÖZZÉTÉTELEK (IAS 27)

A Társaság az anyavállalat (KELER Zrt.) konszolidált pénzügyi kimutatásaiba teljes körűen bevonásra kerül. Ezeket az anyavállalat a magyar szabályozás által megkövetelt formában teszi közzé és helyezi letétbe.

A KELER KSZF-nek nincsenek leányvállalati, társult vállalkozási vagy közös szerveződésben eszközölt befektetései.

43. ÁTTÉRÉS AZ IFRS 16 SZABÁLYAIRA

A Társaság megállapította, hogy létezik olyan lízing, amely a lízingváltozás szabályai miatt a vagyon és a nettó nyereség kimutatását érinti: az irodaház (al) bérletét. A Társaság a módosított retrospektív megközelítést alkalmazza az IFRS 16-ra való áttérés során, ezért a lízingkötelezettség a fennmaradó lízingdíjak jelenértéke alapján kerül kiszámításra, és a használati jog eszköznek (ROU) ugyanilyan kezdeti értéke lesz. A jelenlegi értékelések alapján az áttérés hatása a következő lesz:

Módosítás 2019. január 1-jén: Használati jog eszköz (ROU)

Lízing kötelezettség

Értékek az IAS 17 szabályai szerint	0	0
IFRS 16 áttérés hatása	40 154	40 154
Értékek az IFRS 16 szabályai szerint	40 154	40 154

Az áttérés nem befolyásolja a Társaság saját tőkéjét, a választott áttérési módszer miatt (módosított retrospektív módszer). Az alkalmazott inkrementális kamatláb évi 3,82% pa.

A működési költségek kb. 9.400 eFt. csökkenne 2019-ben, és ezzel egyidejűleg az amortizációs ráfordítások magasabbak lesznek 7.648Ft-nél, és a pénzügyi költségek magasabbak lesznek a

1.434 Ft-nél.

44. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELFOGADÁSA

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatósága a mai napon kibocsátásra engedélyezte. A pénzügyi kimutatásokat a Közgyűlés jogosult elfogadni.

Budapest, 2019. május 13.

Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató