GB929 JELŰ VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
Az OTP Csoport partnere
GB929 JELŰ VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
Tartalomjegyzék
1. A biztosítási szerződés alanyai 2
1.1. Biztosító 2
1.2. Szerződő 2
1.2.1. Fogyasztó 2
1.2.2. Vállalkozás 2
1.3. Biztosított 2
1.4. Károsult 2
1.5. Kedvezményezett 2
2. Biztosítási esemény 2
2.1. Felelősségbiztosítás 2
2.2. Balesetbiztosítás 2
3. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte 2
3.1. A szerződés létrejötte 2
4. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 2
4.1. A biztosítási szerződés tartama 2
4.2. A biztosítási évforduló 2
4.3. A biztosítási időszak 3
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya 3
5.1. A kockázatviselés kezdete és vége 3
5.2. Kockázatviselés tartama 3
5.3. Kockázatviselés terület hatálya 3
6. A biztosítási szerződés módosítása 3
7. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 3
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 3
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 3
9.1. Biztosítási díj 3
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit) 3
10.1. Biztosítási összeg (kártérítési limit), fedezetfeltöltés szabályai 3
10.2. A biztosítási összegek 3
11. Önrészesedés 3
12. A biztosító szolgáltatása 3
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13999/1 – Hatályos 2021. január 1-jétől visszavonásig.
12.1. Felelősségbiztosítás esetén 3
12.2. Balesetbiztosítás esetén 4
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei 5
13.1. A Biztosított, szerződő kötelezettségei 5
13.1.1. Tájékoztatási kötelezettség 5
13.1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 5
13.1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 5
13.1.4. Kárbejelentési kötelezettség 6
13.1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 6
13.1.6. Díjfizetési kötelezettség 6
13.2. Biztosító kötelezettségei 6
13.2.1. Tájékoztatási kötelezettség 6
13.2.2. Szolgáltatási kötelezettség 6
13.3. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben felelősségbiztosítás esetén 7
14. Mentesülés 7
15. Kizárások, nem fedezett események 7
16. Egyéb rendelkezések 7
17. Záró rendelkezések 8
18. Eltérés a korábban alkalmazott feltételektől és a szokásos szerződési gyakorlattól 8
Jelen vadászfelelősség és balesetbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) bizto- sítási feltételei és ügyféltájékoztatója (a továbbiakban: a biztosítási feltéte- lek) az Országos Magyar Vadászkamara és a Groupama Biztosító Zrt. között létrejött megállapodás (továbbiakban csoportos biztosítási szerződés) alap- ján azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerző- déses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biz- tosító) vadászfelelősség- és balesetbiztosítási szerződéseire (továbbiakban a biztosítási szerződés) alkalmazni kell, feltéve, hogy a biztosítási szerződést ezen feltételekre hivatkozással kötötték.
A biztosítási feltételek alapján a biztosító köteles a biztosítási feltételekben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezde- tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosítási feltéte- lekben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
A biztosítási feltételek felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezései alap- xxx a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és módon mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
A biztosítási feltételek balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezései alapján a biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egész- ségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatá- rozott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
A biztosítási szerződés, a biztosítotti nyilatkozata, a szerződéshez kapcso- lódó nyilatkozatok, a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató a felek kö- zötti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megálla- podások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
1. A biztosítási szerződés alanyai
A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a ked- vezményezett és a biztosító.
1.1. Biztosító
A Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosí- tási események bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
1.2. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biz- tosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
1.2.1. Fogyasztó
Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.2.2. Vállalkozás
Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége köré- ben eljáró személy.
1.3. Biztosított
Jelen biztosítási feltételek szerint biztosított kizárólag a vadászengedéllyel rendelkező természetes személy, vagy jogi személy (vadásztársaság) lehet vadász minőségében.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéshez
a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megille- tő jogok és őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe a folyó biztosítási idő- szakban esedékes biztosítási díjak megfizetéséért a belépő biz- tosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordí- tott költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.4. Károsult
Felelősségbiztosítás esetén az a személy, akinek a biztosított a jogellenes és felróható károkozó magatartásával kárt okoz.
1.5. Kedvezményezett:
Balesetbiztosítás esetén a kedvezményezett az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. Jelen biztosításban kedvezményezett a biztosított baleseti halála esetén a biztosított örököse(i), minden más biztosítási ese- mény esetén a biztosított.
2. Biztosítási esemény
2.1. Felelősségbiztosítás
Jelen feltétel alapján biztosítási esemény a biztosított, vadász minőségében, fegyveres vadászat során, a szerződés hatálya alatt, Magyarország terüle- tén másnak okozott dologi és személyisérüléses kár, amelyek megtérítésé- ért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik és amelyek nem szerepelnek a kizárások, nem fedezett események között.
Biztosítási eseménynek minősül továbbá a hatóság által védetté nyilvánított állatok véletlen (gondatlan) elejtése miatt biztosítottat terhelő bírság és/vagy kártérítési kötelezettségek.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megté-
ríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.
2.2. Balesetbiztosítás
Baleset a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségká- rosodást (rokkantságot), és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved.
Jelen feltételek szerint a balesetbiztosítási fedezet kizárólag a vadásztársa- ság, vagy más vadászatszervező által rendezett fegyveres vadászaton, il- letve a biztosított egyéni vadászatán a vadászattal és a vadásztársaság vadgazdálkodásával összefüggő tevékenység során bekövetkező, jegyző- könyvvel dokumentált, Magyarország területén bekövetkezett balesetre terjed ki.
3. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte
3.1. A szerződés létrejötte
A biztosított a rá vonatkozó biztosítotti jogviszony (további- akban a biztosítási szerződés) megkötését a területileg ille- tékes vadászkamaránál kapható vadász bélyeg megvásárlá- sával kezdeményezheti. A biztosítási szerződés létrejöttéről a biztosító vadászbélyeget állít ki. A biztosítási szerződés a va- dász bélyeg megvásárlásának időpontjában jön létre.
4. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.1. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. A biztosítási szerződés tartama a vadász bélyeg megvásárlásának időpontját követő nap 0 órájától indul, de legkorábban 2021. március 1-ével és 2022. február 28-ával ér véget.
4.2. A biztosítási évforduló
A biztosítási szerződés határozott idejű, így évforduló nem kerül alkalma- zásra.
4.3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak az az időtartam, amelyre a biztosító a biztosítási díjat kalkulálja, és amely időszakra a szerződő a biztosítási díj megfizetésére kö- teles.
A biztosítási időszak megegyezik a biztosítási szerződés tartamával.
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya
5.1. A kockázatviselés kezdete és vége
A biztosító kockázatviselése a vadász bélyeg megvásárlását követő nap 0 órájától indul, de legkorábban 2021. március 1-jén kezdődik és 2022. február 28-án ér véget.
5.2. Kockázatviselés tartama
A kockázatviselés tartama egy év, amely a kockázatviselés kezdete és koc- kázatviselés vége közötti időtartam, és amely alatt a biztosító kockázatvise- lése fennáll. A biztosító kockázatviselése felelősségbiztosítás esetén a koc- kázatviselési tartam alatt okozott, bekövetkezett, legkésőbb a biztosítás szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett károkra, balesetbiztosításnál a balesetből bekövetkező halál esetén a bal- esettől számított 1 éven belül, rokkantság esetén 2 éven belül bekövetke- zett biztosítási eseményre terjed ki.
5.3. Kockázatviselés terület hatálya
A biztosító kockázatviselése kizárólag Magyarország területén belül oko- zott és bekövetkezett károkra, balesetekre terjed ki.
6. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítás szerződés a szerződés tartama alatt nem módosítható.
7. A biztosítási kockázat jelentős növekedése Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok
változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je-
lentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítá- sára, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
A biztosítási szerződés a biztosított vonatkozásában az alábbi esetekben szűnik meg:
a. a biztosítási szerződés tartamának lejáratával;
b. amennyiben a biztosítotti csoporthoz való tartozása megszűnik;
c. a biztosított halála (ezen belül xxxxxxxx halála) esetén, a biztosított halá- lának időpontjával;
d. amennyiben a csoportos szerződés megszűnik, annak megszűnése idő- pontjában.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. Biztosítási díj
A biztosítási díja egyszeri díj, amelyet a biztosítotti jogviszony létrejöttekor előre egyösszegben kell megfizetni a teljes biztosítási időszakra.
A biztosítási díj mértéke:
− Alapesetben: 1000 Ft/biztosított/biztosítási időszak.
− Emelt díj esetben: 2000 Ft/biztosított/biztosítási időszak.
A biztosítási díjfizetés az Országos Magyar Vadászkamaránál kezdemé- nyezhető.
A biztosítási díj a biztosítási időszak alatt nem módosítható.
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit)
10.1. Biztosítási összeg (kártérítési limit), fedezetfeltöltés szabályai
A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg (kárté- rítési limit) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.
Káreseményenkénti kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amit a bizto- sító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít.
A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megtéríthet.
10.2. A biztosítási összegek Felelősségbiztosítás esetén (kártérítési limit)
Alapesetben: 12 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakon- ként és biztosítottanként.
Emelt díj esetén: 18 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási idősza- konként és biztosítottanként.
Balesetbiztosítás esetén
A balesetbiztosításra vonatkozó biztosítási összegeket a 13.2. pont tartal- mazza.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (kártérítési limit) az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.
A biztosítási összeget a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Amennyiben a szerző- dő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett kártérítési limit mellett marad hatályban a folyó biztosítási idő- szakra.
11. Önrészesedés
A biztosító önrészesedést nem alkalmaz.
12. A biztosító szolgáltatása
12.1. Felelősségbiztosítás esetén
A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja: Személyi sérüléses kár: ha a károsult meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.
Dologi kár: valamilyen vagyontárgy megsemmisülése, elpusztulása, el- vesztése, megrongálódása, értékcsökkenése. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként a kártérítési limit erejéig megtéríti a károsultat ért azon károkat, melyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik a magyar jog szabályai sze- rint, így:
– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, illetve a személyi sérüléses károk esetén a károsult magánszemély jövedelemki- esését;
– személyi sérüléses károk esetén a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;
– a kártérítési követelés, illetve sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot, kivéve, ha a késedelmi kamat a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt áll fenn;
– a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi eljárás költsé- geit, a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, illetve a jogalap vagy összegszerűség megállapítása érdekében felkért szakér- tő költségét, amennyiben ezek a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása, vagy útmutatása alapján merültek fel;
– a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
– kárenyhítés, kárelhárítás körébe eső indokolt és igazolt költségeket. A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre;
– személyi sérüléses károk esetén a fentieken túl a biztosító megtéríti to-
vábbá a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és az orvosilag indokolt vagyoni kiadá- sokat. A sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indokoltságát a biztosító orvosszakértője állapítja meg.
Jelen biztosítási feltétel alkalmazása szempontjából:
– a kár okozásának időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselek- mény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna;
– sorozatkár esetén a károkozás időpontja a sorozatkárhoz vezető első cselekmény időpontja;
– a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kár- térítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik;
– személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja:
– halál esetén a halál beállta;
– testi sérülés esetén a sérülés időpontja, abban az esetben is, ha a ká- rosult a testi sérülés miatt, annak bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal;
– egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
– egészségromlás (lassú lefolyású személyi sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egész- ségkárosodást.
– dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károso- dás időpontja;
– a biztosítási eseményhez kapcsolódóan az élet, testi épség és az egész- ség személyiségi jog megsértése esetén a sérelem bekövetkezésének az időpontja, a kár bekövetkeztének időpontjával egyezik meg;
– sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozatkár káreseményei közül első káreseményének időpontja;
– a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár be- következését a biztosítónak a kárbejelentési kötelezettség pontban fog- laltak szerint bejelentette.
Amennyiben a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a részében és annak mértékében téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a károkozás időpontjában érvényes kártérítési limit(ek) erejéig téríti meg a jelen biztosí- tási feltételekben meghatározottak figyelembevételével.
A biztosítónak a biztosítási eseményre vonatkozó teljesítési kötelezettsége a károkozáskor érvényes kártérítési limitig, legfeljebb azonban az adott biztosítási időszakra érvényes kártérítési limitig terjed.
12.2. Balesetbiztosítás esetén
A biztosító a biztosítás keretében vállalja, hogy a 2.2 pontban meghatá- rozott balesetek esetén az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:
– baleseti halál esetén 600 000 Ft (azaz: hatszázezer Ft) egy összeg- ben történő kifizetését; Emelt díj esetén 1 200 000 Ft összegben törté- nő kifizetését;
– baleseti rokkantság esetére 500 000 Ft (azaz: ötszázezer Ft) szol-
gáltatást 100%-os rokkantság esetén, illetve a biztosítási összegnek a rokkantság fokával arányos hányadát 10-99%-os rokkantság esetén; Emelt díjas esetben 1 000 000 Ft szolgáltatás 100% rokkantság esetén, illetve a biztosítási összegnek a rokkantság fokával arányos hányada 10-99%-os rokkantság esetén;
– csonttörés, csontrepedés, vagy 10% alatti rokkantság esetére egy- szeri 30 000 Ft (azaz: harmincezer Ft) gyógyulási támogatás szolgálta- tást; Emelt díjas esetén 60 000 Ft gyógyulási támogatás szolgáltatást.
– baleseti kórházi napi térítés esetén: térítés 2000 Ft/nap. Önrész
nincs, a térítés felső határa: legfeljebb 15 nap. Emelt díjas esetén 4000 Ft/nap. Önrész nincs, a térítés felső határa: legfeljebb 15 nap.
Baleseti halál
Biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül baleset miatt bekövetkező halála, ha a haláleset a baleset napjától számított egy éven belül történt.
Baleseti rokkantság
Biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül és a baleset napjától legfeljebb két éven belül bekövetkező baleseti eredetű rokkantsága. Csonttörés, csontrepedés
Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés. Csonttörés, csontrepedés: olyan külső mechanikai behatás, amelynek következtében a csont folytonossága egész- ben vagy részben megszakad. Fogtörés esetében az élő fog törése számít csonttörésnek.
Baleseti kórházi napi térítés
Biztosítási esemény a biztosított baleset miatt orvosilag indokolt kórházi ápolása (fekvőbeteg-ellátása) a kockázatviselési tartamon belül, amennyi- ben a kórházi ápolása ok-okozati összefüggésben van a kockázatviselés tar- tama alatt bekövetkező balesettel és a kórházban való benntartózkodás meghaladja a 24 órát.
Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott:
– kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak;
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.
Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.
Balesetből eredő, a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező halál esetén a biztosító a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget ki- fizeti.
A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meg- haladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többlet- kifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
A baleset után két éven belül, a baleset következményeként megállapított maradandó, 10%-os vagy e feletti mértékű rokkantság esetén, a biztosító a szerződésben meghatározott összegből, a rokkantság fokával megegyező mértékű, így legfeljebb a szerződés szerinti biztosítási összeg 100%-a kerül kifizetésre.
A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó bal- eseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek.
A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetek- ből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot elő- idéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülé- sekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
A kórházi ápolás lehet egyszeri vagy megszakított is.
Amennyiben a baleseti eredetű kórházi ápolás időszaka alatt a biztosítás megszűnik, a biztosító legfeljebb a megszűnés napjáig tartó időszakra nyújt szolgáltatást, abban az esetben is, ha a kórházi ápolás a biztosítási szerző- dés megszűnését követően ér véget.
A biztosító várakozási időt nem alkalmaz.
A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 50% |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes mûködôképtelensége 30% |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szolgál- tatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független. A táblázatban felsorolt érzékszervek, vagy testrészek részleges elvesztése, vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek meg- felelő mértékben állapítja meg.
Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szol- gáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ban lehet meghatá- rozni.
Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az (5), a (6) és (7) bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek. A biztosítási szolgáltatás felső határa a bal- eseti rokkantsági szolgáltatás esetében a szerződés szerinti biztosítási összeg. Amennyiben a végleges rokkantság foka nem állapítható meg, mind a biz- tosítottnak, mind a biztosítónak joga van évente a rokkantság fokának új- bóli megállapítását, valamint a megváltozás időpontjának meghatározását kérni.
Ha az újbóli megállapítás magasabb rokkantsági szolgáltatást eredményez, mint amennyit a biztosító már teljesített:
– a biztosítottat megilleti a többletszolgáltatás, valamint
– a többletszolgáltatás után, a többletszolgáltatásra okot adó változás időpontjától számított törvényben meghatározott kamat.
A biztosított halála esetén:
– amennyiben az a balesetet követő egy éven belül, ugyanezen baleset- ből eredően következik be, rokkantsági szolgáltatás nem teljesíthető;
– amennyiben az a balesetet követően, az elévülési időn belül, a baleset- tel össze nem függő okból következik be, és a végleges rokkantsági fok nem került megállapításra, de a biztosító a rokkantsági szolgáltatási kö- telezettségét elismeri, a tartós rokkantság legutolsó orvosi vizsgálat sze- rinti foka után jár a rokkantsági szolgáltatás a biztosított örököseinek.
A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a ki- fizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből a baleseti rokkantsági előleg, valamint a 10% alatti rokkantság miatti múlékony sérülés címén ki- fizetett gyógyulási támogatási összeg levonásra kerülnek.
A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget (egy ese- ményből egy biztosítottnál bekövetkező több múlékony sérülés esetén is csak egyszer) a kárigény elbírálását követően azonnal kifizeti, amennyiben a biztosított a feltételekben rögzített ismérveknek megfelelő baleset követ- keztében 10%-osnál kisebb mértékű rokkantságot, vagy csonttörést, vagy csontrepedést szenved.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei
13.1. A biztosított, szerződő kötelezettségei
13.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
13.1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő (biztosított) a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következtében.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
13.1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárha- tósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény be- következésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) személyi sérülés esetén haladéktalanul köteles értesíteni a mentőket, amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn kö- teles haladéktalanul a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbe- jelentéshez mellékelni.
A biztosított köteles a fegyverét rendeltetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károso- dásokat haladéktalanul elhárítani.
A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
13.1.4. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan kö- rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudo- mására jutásától számított 30 napon belül a biztosítónak írásban be kell je- lentenie, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell ten- nie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő fél, illetve a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.
A kárbejelentést a szerződő/biztosított alábbi elérhetőségek valamelyikén teheti meg:
Groupama Biztosító, Szolgáltatási Szakterület, Speciális Kárrendezési Csoport, telefon: x00 0 000-0000, technikai postaláda: xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx
13.1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményei- re, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel az alábbi iratok bemutatását kérheti: Felelősségbiztosítás esetén:
– a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentéséről, részlete- sen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény történt, károso- dott dolog/személy, összegszerűen meghatározott, adatokkal alátá- masztott írásbeli szolgáltatási igénye);
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító doku- mentumok (pl. vadászjegy vagy vadászengedély másolatát), illetve a biz- tosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (például a biztosított és a biztosítási ese- ményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata);
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósá- gi eljárás indult, akkor az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési el- járásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll);
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kór- előzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
– a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogo- sult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meg- hatalmazása alapján);
– a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során ke- letkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok be- nyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a biztosítá- si feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt irato- kat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet és kérhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a
bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a káresemény rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének kö- rülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a bizto- sító szakértője megvizsgálja.
Balesetbiztosítás esetén:
– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának feltün- tetésével;
– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat;
– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgál- tatási igényt;
– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat;
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt;
– hatóság részére történő bejelentéseket;
– vadászbélyeg;
– halotti anyakönyvi kivonat;
– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;
– 14. és 15. pontjában meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat;
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a biztosítási esemény rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani.
13.1.6. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen biztosítási felté- tel 9. pontja tartalmazza.
13.2. Biztosító kötelezettségei
13.2.1. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles a szerződőt, illetve a biztosítottat tájékoztatni
– a szerződés adatairól;
– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.
13.2.2. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító a jelen biztosítási feltételekben részletesen meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarorszá- gon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének és/vagy a jogalap meg- vizsgálásához szükséges összes dokumentum beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes.
Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. felelősség elismerő nyilatkozat), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szüksé- ges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítá- si, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte-
lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltünte- tik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege ki- számítható.
Amennyiben ugyanazt a felelősségbiztosítási biztosítási eseményt több biz- tosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt fel- tételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és kártérítési limitekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
13.3. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség ha- tálya a biztosítóval szemben felelősségbiztosítás esetén.
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt el- ismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biz- tosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elő- zetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.