az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

2023. évi … törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

1. §

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. §

Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. §

A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet a Megállapodás 59. CIKK 1. pontjában foglalt időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, a 2. §, a 3. §, valamint az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

5. §

Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2023. évi …..törvényhez

ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI

ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ

ÉS TAGÁLLAMAI,

MÁSRÉSZRŐL A THAIFÖLDI KIRÁLYSÁG KÖZÖTT

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az EU), valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG, A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

az Európai Unió tagállamai, (a továbbiakban: tagállamok),

egyrészről,

valamint

A THAIFÖLDI KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: Thaiföld),

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTVA az egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10- én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok iránt;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi haladásának támogatására irányuló szándékukat, a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények, valamint az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i 70/1. határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend figyelembevételével;

ELISMERVE, hogy Thaiföld fejlődő ország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét;

ELISMERVE, hogy a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély visszaszorítása érdekében elő kell mozdítani a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos törekvéseket és

célkitűzéseket a vonatkozó nemzetközi és regionális jogi eszközök révén. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 1540 (2004). sz. határozatának konszenzusos elfogadása szolgál alapul ahhoz, hogy az egész nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelemre. Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, valamint az Európai Unió Tanácsa 2003. november 17-én uniós politikát fogadott el a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseknek az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban való horizontális kezeléséről. Thaiföld a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagjaként alapító aláírója az 1995. december 15-én Bangkokban aláírt, a nukleáris fegyverektől mentes délkelet-ázsiai övezetről szóló szerződésnek;

MIVEL a Felek elismerik a leszerelés, a fegyverzet-ellenőrzés, a béke és biztonság, valamint a fejlődés közötti kapcsolatokat, és megjegyzik, hogy a Felek közötti szorosabb együttműködés a vonatkozó nemzetközi eszközök végrehajtásának előmozdítása terén az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése és a biztonságosabb világ felé vezető előrelépést hozhat;

MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, és a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal – különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373 (2001). sz. határozatával – összhangban fokozni kívánják párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben, a Felek megerősítik, hogy az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása a terrorizmus elleni küzdelem alapja;

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, valamint nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell az ilyen bűncselekmények hatékony büntetőeljárás alá vonását;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelem iránt;

ELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között létrejött, 1980. március 7-én Kuala Lumpurban aláírt együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát;

ELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása céljából, valamint elismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat a szuverenitás tiszteletben tartása, az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és kiterjesszék,

ELISMERVE, hogy a Xxxxx közös törekvése az erőforrás-hatékony, inkluzív, innovatív, nettó nulla kibocsátású és zöld gazdaság elérése, valamint hogy a belső szakpolitikáik végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok megosztása javíthatja eredményeiket és felgyorsíthatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása iránt, beleértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott hatékony együttműködést, az ENSZ 1992. május 9-én Rio de Janeiróban elfogadott

Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a 2015. december 12-én Párizsban elfogadott Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtását, valamint a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák hatékony előmozdítását és végrehajtását;

BIZTOSÍTVA a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényesülését e területen;

KIEMELVE a kapcsolatok és az együttműködés elmélyítésének fontosságát olyan területeken, mint például a migráció;

MEGERŐSÍTVE az iránti szándékukat, hogy a regionális keretek között végzett tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

FELISMERVE, hogy a Felek nagy fontosságot tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményben foglalt elveknek és szabályoknak, valamint azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Xxxxx úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területére vonatkozóan olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az EU-nak, e jövőbeli egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az EU és Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Thaiföldet, hogy ezek a megállapodások Írországot az EU részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, a további uniós belső intézkedések, amelyek e megállapodás végrehajtása érdekében a fent említett cím alapján fogadandók el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelenti, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadja. MEGJEGYEZVE TOVÁBBÁ, hogy az esetleges jövőbeli egyedi megállapodások és a későbbi uniós belső intézkedések az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. CIKK Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, ami e megállapodás alapvető elemét képezi.

2. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködés, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához való hozzájárulás iránt.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a segélyhatékonyságról szóló, 2005-ben elfogadott párizsi nyilatkozat iránt, és megállapodnak együttműködésük megerősítésében a fejlődési teljesítmény további javítása céljából.

4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni minden szinten megvalósuló küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével.

5. A Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységek során figyelembe veszik saját igényeiket és kapacitásaikat.

2. CIKK

Az együttműködés célkitűzései

Jól megalapozott partnerségükre figyelemmel a Felek egyetértenek a strukturáltabb és stratégiai perspektívával rendelkező, közös értékeken és közös érdekű kérdéseken alapuló, előremutató kapcsolat kialakításában, és vállalják, hogy valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

(a) az együttműködés támogatása kétoldalú és többoldalú alapon, az e megállapodás által szabályozott területekkel foglalkozó valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

(b) együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozóan;

(d) együttműködés kialakítása a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés megelőzése és leküzdése terén;

(e) a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös bővítésének és fejlesztésének előmozdítása és az ehhez szükséges feltételek megteremtése a WTO elveinek és szabályainak tiszteletben tartása mellett, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését, és előmozdítja a fenntartható ellátási láncokat és a felelős üzleti gyakorlatokat;

(f) együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeni EU– ASEAN kezdeményezésekkel összhangban, azokat kiegészítve, illetve azokhoz, valamint a fenntartható fejlődéshez hozzájárulva előmozdítsák a WTO-elvek és -szabályok végrehajtását, elősegítsék a fenntartható kereskedelmi forgalmat és a beruházásokat, és megelőzzék, illetve megszüntessék a kereskedelem és a beruházások akadályait;

(g) együttműködés kialakítása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén, beleértve a jogállamiságot, az igazságügyi és jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

(h) együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban, különösen a makrogazdasági politika és a pénzügyi intézmények, a fejlesztési tervezés, a jó adóügyi kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az iparpolitika és a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k), az információs társadalom, a tudomány, a technológia és az innováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös és zöld gazdaság, a bioökonómia, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés, a kutatás és fejlesztés, az oktatás és képzés, a kultúra, a turizmus, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a környezet és a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az egészségügy, a statisztika, a tudásalapú társadalom, az élelmiszerbiztonság, a növény- és állategészségügy, valamint a foglalkoztatási és a szociális ügyek területén;

(i) a Felek részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális, regionális és háromoldalú együttműködési programokban;

(j) a Felek egymás régióiban betöltött szerepének és ismertségének különböző eszközökkel történő fokozása, beleértve a kulturális cserét, az infokommunikációs technológiák (IKT) használatát és az oktatást;

(k) a népek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek, például szellemi műhelyek, tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttműködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok, kibertérrel kapcsolatos gyakorlatok, képzések és eszmecserék, valamint egyéb tevékenységek keretében.

3. CIKK Tömegpusztító fegyverek

1. A Xxxxx úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése a nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető egyik legkomolyabb veszély. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködve hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához, a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint az ENSZ keretein belül –– beleértve az ENSZ BT-határozatok szerint – fennálló egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez és a leszerelésről szóló nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának előmozdításához a következők révén:

(a) lépések megtétele valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszközhöz való csatlakozás és azok teljes körű végrehajtása érdekében;

(b) nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően – a jogi vagy adminisztratív végrehajtás hatékony eszközeivel, többek között az exportellenőrzés megsértése esetére hatékony szankciók és megelőző intézkedések kilátásba helyezésével, egyebek mellett különösen együttműködés és kapacitásépítés révén – a nemzeti export-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának fokozása és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve adott esetben a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését;

(c) az 1968. július 1-jén Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) – amely a globális nonproliferációs és leszerelési rendszer sarokköve, valamint az atomenergia békés célú felhasználására irányuló fejlesztés lényeges eleme –, az 1972. április 10-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt a biológiai és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) és az 1993. január 13-án Párizsban és New Yorkban aláírt, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (CWC) teljes körű és hatékony végrehajtásának előmozdítása;

3. A Felek megállapodnak abban, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontjában említett elemeket kísérő és egységes keretbe foglaló rendszeres párbeszédet folytatnak. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

4. CIKK

Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – beleértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, nem kielégítő készletkezelése és a kézi- és könnyűfegyverek biztonsága és ellenőrizetlen terjedése, ami számos humanitárius és társadalmi-gazdasági következménnyel jár, továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra, valamint a fenntartható fejlődésre egyéni, helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük az ENSZ Közgyűlése által 2001. július 20-án elfogadott, a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3. A Felek elismerik a hagyományos fegyverek átadására vonatkozó belső ellenőrzési rendszerek fontosságát nemzetközi kötelezettségeikkel és az ENSZ Közgyűlésének 2013. április 2-i 67/234B határozatával elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés tárgyával és céljával összhangban. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos

fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozásához. A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a párbeszédet és az együttműködést az exportellenőrzés területén.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket, és törekednek a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésével és felszámolásával, a hagyományos fegyverek átadásával, valamint a hagyományos fegyverek nemzeti import- és exportellenőrzési rendszereivel kapcsolatos erőfeszítéseik összehangolására, kiegészítő jellegére és szinergiájára.

5. CIKK

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és büntetőeljárás alá vonásukat adott esetben nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani a vonatkozó jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően.

6. CIKK

Együttműködés a terrorizmus megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiság, a nemzetközi jog, különösen az 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt ENSZ-Alapokmány és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartásával. Ennek keretén belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt terrorizmus elleni globális stratégiát, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-án elfogadott ASEAN–EU közös nyilatkozatot, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus valamennyi formájának és megnyilvánulásának megelőzése és visszaszorítása terén.

2. A Felek együttműködnek különösen:

(a) az 1267 (1999), 1373 (2001), 1822 (2008), 2242 (2015), 2396 (2017) és 2462 (2019)

ENSZ BT-határozat, valamint más vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és eszközök teljes körű végrehajtása keretében;

(b) a terrorista csoportokról, egyénekről és támogató hálózataikról a nemzetközi joggal, valamint a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban folytatott információcsere révén;

– és módszerekre vonatkozó együttműködés révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést is, valamint a terrorizmus megelőzésével és a terroristatoborzással kapcsolatos tapasztalat megosztása révén;

(d) a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása, valamint az információs technológiával való terrorista célú visszaélés elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében folytatott együttműködés révén, valamint a terrorizmus elleni

hatályos ENSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi terrorizmus elleni eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodásra való törekvés révén;

(e) a terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok védelmének területére vonatkozó bevált gyakorlatok megosztása révén.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

7. CIKK

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, különösen az ENSZ-en és annak szakosodott szervezetein és ügynökségein belül, beleértve többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (a továbbiakban: ILO), az ASEAN–EU párbeszédet, különösen az ASEAN–EU stratégiai partnerség keretében, az ASEAN regionális fórumot (a továbbiakban: ARF) és az Ázsia–Európa találkozót (a továbbiakban: ASEM).

2. A Felek vállalják, hogy gazdasági és egyéb kapcsolódó ügyekben együttműködnek és véleménycserét folytatnak regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, többek között az ASEM, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a WTO és a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében.

8. CIKK

Kétoldalú és regionális együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keretek vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak valamennyi érdekelt félre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben

– a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az uniós és ASEAN-tagállamok részvételével zajló egyéb tevékenységekkel való összhangot.

2. A Felek saját pénzügyi eljárásaiknak és forrásaiknak megfelelően adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Xxxxx által megállapított egyéb tevékenységeket.

III. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9. CIKK Általános elvek

1. A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében, a WTO-elvekkel és -szabályokkal összhangban. A Felek vállalják továbbá, hogy az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját.

3. A Felek folyamatosan tájékoztatják egymást a kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos politikák, illetve más kapcsolódó kérdések – mint például a mezőgazdasági politika, az élelmiszerbiztonság, a nem vámjellegű intézkedések, a fogyasztópolitika, valamint a hulladékgazdálkodást magában foglaló környezetvédelmi politika – alakulására vonatkozóan.

4. A Felek – egyebek mellett az e megállapodás 10–19. cikkében említett területeken – ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását.

10. CIKK

Egészségügyi és növényegészségügyi kérdések

1. A Felek saját területük vonatkozásában az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében élelmiszer-biztonsági, valamint egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben együttműködnek.

2. A Felek egyeztetnek és információcserét folytatnak a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodásban meghatározott vonatkozó intézkedéseikkel kapcsolatban, ideértve a Rómában 1951. december 6-án aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, az Állategészségügyi Világszervezet és a Codex Alimentarius Főbizottság szabványait.

3. A Felek vállalják, hogy kapacitásépítésre irányuló együttműködést folytatnak egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben. E kapacitásépítés a Xxxxx sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben.

4. A Felek az egészségügyhöz és növényegészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint az egészségügyhöz és növényegészségügyhöz kapcsolódó más sürgős esetek megvitatása

érdekében bármely Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben.

5. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

6. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészségügy és növényegészségügy területén folytatott együttműködésnek.

11. CIKK

Fenntartható élelmiszerrendszerek

1. A Felek együttműködnek a fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállás előmozdításában.

2. A Felek előmozdítják a párbeszédet, a kapacitásépítési tevékenységeket és a szoros együttműködést a közös érdekű kérdésekben a fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. E kérdések kiterjednek többek között a következőkre:

(a) az élelmiszerrendszerek környezeti és éghajlati hatásának csökkentése;

(b) fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek az élelmiszerlánc valamennyi szakaszában, beleértve az agroökológiát, az ökológiai termelést, a peszticidek használatának és kockázatának csökkentését, az állatjólétet és az antimikrobiális rezisztenciát;

(d) az élelmiszercsalás elleni küzdelem.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

4. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a fenntartható élelmiszerrendszerek területén folytatott együttműködésnek.

12. CIKK

A kereskedelem technikai akadályai

1. A Felek támogatják a nemzetközi szabványok és nemzetközi akkreditációs rendszerek alkalmazását, valamint információt cserélnek egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőség-értékelési eljárásokkal kapcsolatban, többek között a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett, a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO- megállapodás keretében.

2. A Felek megerősítik a szabványok, műszaki előírások és megfelelőség-értékelési eljárások terén folytatott együttműködésüket, ideértve a műszaki kapacitásépítést és a

kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos intézkedések betartására irányuló együttműködést.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartót neveznek ki az e cikk alapján folytatott információcsere és együttműködés koordinálására, valamint a Felek közötti szabályozási együttműködésre irányuló erőfeszítések megkönnyítésére.

13. CIKK

Vámügyi együttműködés és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése

1. A Felek megosztják egymással tapasztalataikat, és megvizsgálják a behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárások egyszerűsítésére, a kereskedelmi szabályozás átláthatóságának növelésére és a vámügyi együttműködés fejlesztésére irányuló lehetőségeket, beleértve a hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási mechanizmusokat is. A Felek együttműködnek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017. február 22-én hatályba lépett WTO- megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére, többek között a fuvarozási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése, a hatékony ellenőrzések és a csalások, illetve szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.

2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodás által megállapított intézményi kereten belül.

14. CIKK Dömpingellenes kérdések

1. A Felek újólag megerősítik az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) VI. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény – különösen annak 15. cikke – szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a dömpingellenes kérdések terén folytatott együttműködésnek.

15. CIKK Beruházás

A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban a beruházásokkal kapcsolatos egyetértés és együttműködés fokozására, a beruházások megkönnyítése érdekében az adminisztratív mechanizmusok feltérképezésére, valamint a beruházók számára az átláthatóság, a nyitottság és a megkülönböztetésmentesség előmozdítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös beruházásokhoz szükséges vonzó és kedvező környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

16. CIKK Versenypolitika

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban ösztönzik a versenyjogi szabályok hatékony kidolgozását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy a másik Fél piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot.

2. Mindkét Fél törekszik arra, hogy a kölcsönös megállapodás tárgyát képező területeken együttműködjön egymás versenyjogi jogszabályainak és politikáinak kölcsönös megértése érdekében.

17. CIKK Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja különösen, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási környezetéről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain.

18. CIKK

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

1. A Felek információt és tapasztalatot osztanak meg egymással olyan kérdésekről, mint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e jogok előmozdítása, terjesztése, észszerűsítése, kezelése, védelme és hatékony alkalmazása, valamint e jogok megsértésének megelőzése, továbbá a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem, különösen vámügyi együttműködés és a Felek megállapodása szerint az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok védelmének megerősítése révén. Vonatkozó jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően és összhangban azokkal a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek a Felek részes felei, a Felek együttműködnek különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése, valamint a szabadalmak, a földrajzi árujelzők, a védjegyek, a szerzői jogok és az ipari minták, továbbá a növényfajták védelme tekintetében.

2. A Felek technikai segítséget nyújtanak egymásnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, valamint segítik egymást a szellemi tulajdon védelmének, hasznosításának, érvényesítésének és kereskedelmének az európai tapasztalaton alapuló fejlesztése terén és az erre vonatkozó ismeretek terjesztésének fokozása tekintetében.

3. A Felek elismerik a Dohában 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásról (a továbbiakban: TRIPS) és a népegészségügyről szóló dohai nyilatkozat jelentőségét, valamint újólag megerősítik az amelletti elkötelezettségüket. A Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló határozat, valamint a TRIPS- megállapodást módosító, 2005. december 6-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv végrehajtásához és tiszteletben tartásához.

19. CIKK

Digitális kereskedelem

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban információt cserélnek a digitális kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekről, amelyek a következőkre terjednek ki:

(a) a műszakilag átjárható bizalmi és hitelesítési szolgáltatások elismerése és elősegítése;

(b) a direktmarketing-célú kommunikáció kezelése;

(d) a digitális kereskedelem fejlesztése szempontjából fontos egyéb kérdések.

2. Felismerve a digitális kereskedelem globális jellegét, a Felek megerősítik a többoldalú fórumokon való aktív részvétel fontosságát a digitális kereskedelem fejlődésének előmozdítása érdekében.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN

20. CIKK Jogállamiság

1. A Felek az e cím szerinti együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, valamint az igazságszolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosításának mindenki számára. A Felek kölcsönös előnyükre teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működésére vonatkozóan a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

2. A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott információcserét.

21. CIKK

Nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepének megerősítése

1. A Felek elismerik a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának önálló célként, valamint a demokrácia, a fenntartható és inkluzív fejlődés, a béke és a biztonság hajtóerejeként betöltött szerepének szükségességét.

2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nők és lányok általi teljes körű gyakorlását és társadalmi szerepvállalásuk növelését, valamint biztosítsák a nemi dimenzió általános érvényesítését e megállapodás végrehajtása során.

3. A Felek megosztják egymással jó gyakorlataikat, és megvizsgálják a Felek nemekkel kapcsolatos politikái és programjai közötti további együttműködési formákat és lehetséges szinergiákat, összhangban a Felekre alkalmazandó nemzetközi normákkal és kötelezettségvállalásokkal, például az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel, az 1995. szeptember 15-én Pekingben tartott 4. Nőügyi Világkonferencián elfogadott Pekingi Nyilatkozattal és cselekvési Platformmal, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjával és felülvizsgálati konferenciáinak eredményeivel, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel és az ENSZ BT 1325 (2000) sz. határozatával, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló későbbi határozataival.

22. CIKK

A személyes adatok és a magánélet védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmének elérése és annak hatékony érvényesítése érdekében, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok és az e területre vonatkozó egyéb nemzetközi jogi eszközök szerinti kötelezettségeikkel összhangban, és ezáltal azon munkálkodnak, hogy megkönnyítsék a személyes adatok Felek közötti áramlását, ami kulcsfontosságú eleme a kereskedelmi cserék és a bűnüldözéssel kapcsolatos együttműködés továbbfejlesztésének, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és rendelkezéseivel.

2. A személyes adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalja többek között az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, a képzés és a szakmai tanácsadás formájában megvalósuló technikai és jogi segítségnyújtást, valamint a Felek megfelelő felügyeleti hatóságai közötti, többek között többoldalú fórumokon folytatott végrehajtási együttműködés előmozdítását.

23. CIKK

Igazságügyi és jogi együttműködés

1. A Felek fokozzák a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén meglévő együttműködést a rájuk nézve kötelező erejű vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján. A Felek adott esetben megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és mérlegelik olyan új mechanizmusok kidolgozását, amelyek megkönnyítik az e területen folytatott nemzetközi együttműködést, különösen az egyéb releváns nemzetközi jogi együttműködési hálózatokkal való szorosabb együttműködés révén.

2. A Felek igazságügyi együttműködés kialakítására törekednek polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködésről szóló többoldalú egyezmények

– köztük a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében létrejött egyezmények – szerint fennálló kötelezettségeik végrehajtása terén.

3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzetközi igazságügyi együttműködés céljából előmozdítsák a vonatkozó bírósági iratok biztonságos és hatékony továbbítását, és adott esetben a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételt és meghallgatást, valamint a személyes adatok védelmét.

24. CIKK Konzuli védelem

A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres eszmecseréket tartanak a konzuli védelem nyújtásának további megkönnyítése és a konzuli segítségnyújtással kapcsolatos erőfeszítések koordinálása érdekében, különösen válság idején.

25. CIKK

Együttműködés a migráció területén

1. A Felek újólag megerősítik az átfogó együttműködés fontosságát a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben, beleértve az uniós és nemzeti hatásköröknek megfelelő jogszerű migrációt, az illegális migrációval kapcsolatos migrációs áramlások kezelését, az illegális migráció kiváltó okait, a nemzetközi védelmet, valamint az illegális migráció, az embercsempészés és az emberkereskedelem megelőzését és az ellenük való küzdelmet.

2. A Felek kölcsönösen elfogadható alapon és holisztikus módon, a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikkel, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban működnek együtt. Az együttműködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt:

(a) az illegális migráció kiváltó okainak kezelése;

(b) olyan szabályok és gyakorlatok kidolgozása, amelyek célja, hogy a nemzetközi joggal összhangban nemzetközi védelmet nyújtsanak a rászorulóknak, biztosítva ugyanakkor a visszaküldés tilalma, az emberiesség, a nemzetközi szolidaritás és együttműködés, valamint a teher- és felelősségmegosztás elvének tiszteletben tartását;

(c) a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása e szabályok szerint, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

(d) hatékony és megelőző politika kialakítása az illegális migráció, a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 2000. november 15- i 55/25. sz. határozatával elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ- egyezménnyel (a továbbiakban: UNTOC) és annak jegyzőkönyveivel, amelyek a Felek számára hatályba léptek, beleértve az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet, az emberkereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok felszámolását és az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

(e) valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek lehetőleg önkéntes, biztonságos, emberséges és méltó körülmények között történő visszatérése – beleértve az önkéntes és fenntartható visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása e cikk (3) bekezdésének megfelelően;

(f) a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

(g) a határigazgatással kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális migráció megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

(a) Thaiföld valamely tagállam kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg az adott tagállam területére való belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

(b) valamennyi tagállam Thaiföld kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg a Thaiföld területére való belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

(c) a tagállamok és Thaiföld ilyen célokra úti okmányokat állítanak ki. Amennyiben nem mutatnak be dokumentumokat vagy az állampolgárságot igazoló egyéb bizonyítékokat, az érintett tagállam vagy Thaiföld illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Thaiföld vagy az érintett tagállam kérésére teljes körű együttműködést folytatnak az állampolgárság haladéktalan megállapítása érdekében.

4. A migrációs kérdésekről folytatott konzultációk részeként a Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdeményeznek a visszafogadásról, amely bármelyik Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – visszafogadási megállapodás megkötéséhez vezethet, beleértve az EU úti okmányának használatát is1. A Felek mérlegelhetik továbbá, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a személyek mozgásának megkönnyítéséről, amely bármely Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – a tagállamok és Thaiföld állampolgáraira vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás megkötéséhez vezethet.

26. CIKK Humanitárius együttműködés

A Felek további együttműködésre törekednek valamennyi, humanitárius együttműködést és segítségnyújtást érintő kérdésben, ideértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a saját térségükben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel foglalkozó szakemberekre vonatkozó kapacitásépítést. A Felek kölcsönösen elfogadható és eseti alapon működnek együtt, a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi normákkal és az emberiesség, pártatlanság, függetlenség és semlegesség humanitárius elveivel összhangban. Ezen erőfeszítésekre a továbbiakban is a lakhelyelhagyást előidéző okok áttekintését és megértését, valamint fenntartható megoldások keresését figyelembe véve kerülhet sor. A Felek vállalják, hogy megerősítik a humanitárius és a fejlesztési törekvések összekapcsolását.

1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány

létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL EU L 311, 2016.11.17., 13.o.), beleértve bármely későbbi módosítását is.

27. CIKK

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi bűnözés, a súlyos bűncselekmények2 és a korrupció, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem terén. Az ilyen együttműködés célja különösen azon vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és előmozdítása, amelyeknek a Felek részes felei, mint például az UNTOC és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-i 58/4. sz. határozatával elfogadott Korrupció elleni Egyezmény.

28. CIKK

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban fel kell lépniük és együtt kell működniük a pénzügyi rendszereikkel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljából való visszaélések hatékony megelőzése és leküzdése érdekében.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok, szabályok és rendelkezések kidolgozásában és végrehajtásában, összhangban az e területen működő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által kidolgozott normákkal.

3. Az e cikk szerinti együttműködés célja továbbá a vonatkozó információk cseréjének előmozdítása a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban.

29. CIKK

Együttműködés a drogpolitika területén

1. A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban együttműködnek annak érdekében, hogy az illetékes – többek között az egészségügyi, a bel- és igazságügyi és az egyéb kapcsolódó területeken működő – hatóságok közötti hatékony együttműködés és koordináció révén átfogó, bizonyítékon alapuló, kiegyensúlyozott és integrált megközelítést alkalmazzanak azzal a céllal, hogy csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint az ilyen kábítószereknek a kábítószer- fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt káros hatását, továbbá eredményesebb droghasználat-megelőzési politikát alakítsanak ki és megakadályozzák a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok, köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítését.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek az ENSZ kábítószer-ellenőrzési

2 Az UNTOC 2b. cikkében meghatározottak szerint.

egyezményeiben meghatározott, közösen elfogadott elveken és a Felek valamennyi nemzetközi kábítószer-ellenőrzési kötelezettségvállalásán kell alapulniuk.

3. A Felek között a drogpolitika területén folytatott együttműködésbe beletartozik többek között a technikai és igazgatási segítségnyújtás, a személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, a kábítószerek ellenőrzéséhez használt információtechnológia használatára, illetve a drogpolitika innovatív megközelítéseire vonatkozó információk cseréje és tapasztalatok megosztása, az igazságügyi és a bűnüldözési együttműködés, valamint a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok, köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítésének megelőzése. A Felek megállapodhatnak egyéb területek bevonásáról is, mint például a megelőzéssel, a kezeléssel, a rehabilitációval, az ártalomcsökkentéssel, a kábítószerfüggőség megfigyelésével és a kábítószert helyettesítő gyógyszerekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok vagy információk cseréje, valamint a kábítószer-prekurzorok ellenőrzése, a kriminalisztika, a kábítószerekhez kapcsolódó pénzügyi nyomozás és az alternatív fejlesztések terén való együttműködés fokozására irányuló további intézkedések.

V. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI

30. CIKK Emberi jogok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös egyetértés és tisztelet elve alapján együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében. A Felek az emberi jogokkal kapcsolatos rendszeres, széles körű érdemi párbeszédet alakítanak ki.

2. Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

(a) kapacitásépítés a Felekre alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök végrehajtása és az emberi jogokkal kapcsolatos cselekvési tervek végrehajtásának megerősítése terén;

(b) az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszéd, valamint kapcsolattartás és információcsere előmozdítása;

3. A Felek együttműködnek a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítése érdekében. Az együttműködés a következőkre terjedhet ki:

(a) az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás területén illetékes nemzeti és regionális intézmények közötti együttműködés megerősítése;

(b) együttműködés és koordináció a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítése érdekében, beleértve a törvény előtti egyenlőséget, az emberek hatékony jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférését, valamint a tisztességes eljáráshoz, a jogszerű

eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségeikkel összhangban.

31. CIKK

Együttműködés a pénzügyi ágazatban

A Felek megállapodnak abban, hogy szükségleteiknek megfelelően és programjaik, illetve jogszabályaik és rendelkezéseik keretében elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

32. CIKK Makrogazdaság-politikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet és együttműködnek a makrogazdasági politikákkal – különösen a gazdasági integrációval – kapcsolatos tapasztalatcsere terén.

33. CIKK

Felelősségteljes kormányzás az adózás területén

A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve a megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit, és elkötelezik magukat azok megvalósítása mellett, ideértve az adózási átláthatóságra és az információcserére vonatkozó globális normákat, a méltányos adóztatást, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépést célzó minimális előírásokat. A Felek előmozdítják a jó adóügyi kormányzást, javítják az adózás területén folytatott nemzetközi együttműködést, intézkedéseket dolgoznak ki az említett elvek hatékony végrehajtására, és megkönnyítik az adóbevételek beszedését az adócsalás és adókikerülés megelőzése céljából.

34. CIKK

Együttműködés az iparpolitika és az mkkv-k terén

A Xxxxx – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak abban, hogy előmozdítják az olyan iparpolitikai együttműködést, amely támogatja az inkluzív, fenntartható és fejlődésorientált termelő tevékenységeket, a tisztességes munkahelyteremtést, a vállalkozói készséget, a kreativitást és az innovációt, valamint az ellátási lánc rezilienciáját és a finanszírozáshoz való hozzáférést minden megfelelőnek ítélt területen, azzal a céllal, hogy javítsa a mkkv-k formálissá tételét és nemzetközi piacokhoz való hozzáférését, versenyképességét és növekedését, többek között az alábbiak révén:

(a) az mkkv-k versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk megosztása és tapasztalatok cseréje;

(b) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalkozások és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő

uniós horizontális programok segítségével, ezen belül mindenekelőtt a puha és kemény technológia átadásának ösztönzése a partnerek között;

(c) információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz és a piachoz való hozzáféréssel kapcsolatos jó gyakorlatok cseréje;

(d) az mkkv-kre vonatkozó kapacitásépítés támogatása a világgazdaságba és a globális ellátási láncokba való integrációjuk megkönnyítése érdekében;

(e) a Felek mkkv-i által folytatott tevékenységek megkönnyítése és támogatása;

(f) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.

35. CIKK

Az üzleti együttműködés elősegítése

A Felek megkönnyítik és támogatják a magánszektoraik által kialakított vonatkozó együttműködési tevékenységeket.

36. CIKK

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

1. A Felek – felismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT-k) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – megállapodnak abban, hogy e területen véleményt cserélnek a különböző politikákról, a gazdasági és társadalmi fejlődés, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása érdekében.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

(a) részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a hasznosítás engedélyezéséről és az általános engedélyezésről, a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott különböző regionális párbeszédekben;

(b) a Felek és Délkelet-Ázsia kutatási hálózatai és szolgáltatásai közötti összekapcsolás és átjárhatóság;

(d) az IKT-k terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

(e) közös kutatási projektek az IKT-k területén, különösen az EU kutatási keretprogramjain keresztül, beleértve a Felek közötti együttműködést különösen az e-kormányzás, a mobil alkalmazások, az animációs filmek és a multimédia területén;

(f) az IKT-k biztonsági kérdései és/vagy vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint a kiberbűnözés, a dezinformáció, illetve az információs technológiával és az elektronikus média valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet.

3. A Felek vonatkozó jogszabályaira és rendelkezéseire is figyelemmel ösztönözni kell a vállalkozások közötti együttműködést.

4. A Felek – vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, valamint nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban – együttműködnek a kiberbiztonság területén a stratégiákról, szakpolitikákról és bevált módszerekről szóló információk cseréje útján.

5. A Felek előmozdítják a kiberbiztonsággal kapcsolatos információcserét az oktatás és képzés, a tudatosságnövelő kezdeményezések, a vonatkozó szabványaiknak és műszaki előírásainak a kiberbiztonsági kockázatkezelés, valamint az IKT-termékek és -szolgáltatások kiberbiztonsága céljából történő használata – beleértve a kiberbiztonsági tanúsítást is –, valamint a kapcsolódó kutatási és fejlesztési politikák területén.

37. CIKK

Együttműködés a tudomány, technológia és innováció területén

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek a tudomány, a technológia és az innováció közös érdekű területein, figyelembe véve saját szakpolitikáikat. Ezen együttműködés erősíteni fogja a többoldalú és regionális kutatási és innovációs kezdeményezések támogatását annak érdekében, hogy új megoldásokat találjanak a zöld, digitális, egészségügyi, szociális és innovációs kihívásokra. A jövőbeli globális egészségügyi válságok, különösen az újonnan megjelenő fertőző betegségek megelőzése, valamint az egészségesebb, biztonságosabb, méltányosabb és fenntarthatóbb világ megteremtésére irányuló közös kötelezettségvállalás érdekében kifejezetten szükség van az együttes fellépésekre. Az együttműködés területei kiterjedhetnek többek között az olyan globális kihívásokra adandó megoldásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség válsága, a szennyezés, az erőforrások kimerülése vagy a fertőző betegségek, többek között válsághelyzetekben, valamint a zöld és digitális átállást lehetővé tevő megoldásokra. A kezdeményezéseknek globális vezető szerepet kell játszaniuk az éghajlat-politikai és környezetvédelmi törekvések terén.

2. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a következőkre irányul:

(a) a tudományos, technológiai és innovációs programok folytonosságának előmozdítása, valamint a gazdasági fejlődés, a tudásalapú társadalom, az életminőség és a fenntartható környezet előmozdítása;

(b) a tudományos, technológiai és innovációs információk és know-how cseréjének ösztönzése, különösen a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

(c) a Felek tudományos közösségei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok kialakításának támogatása;

(d) az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;

(e) közös kutatás előmozdítása a tudományos és technológiai együttműködés területén, valamint a kutatási eredményekhez való méltányos hozzáférésnek, a kutatási eredmények terén való partnerségnek és az eredmények közös tulajdonjogának előmozdítása, a szellemitulajdon-jogra vonatkozó szabályoknak, a közös értékeknek és elveknek, valamint az elfogadott keretfeltételeknek megfelelően.

3. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a nemzetközi mobilitási programok keretében közös kutatási projektek és cserék, találkozók és tudományos képzések formájában valósul meg, ami biztosítja a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését. A közös kutatás és tevékenységek eredményeképpen létrejövő szellemi tulajdont kölcsönösen elfogadott feltételek alapján meg kell osztani egymással.

4. A tudomány, a technológia és az innováció területén területén folytatott együttműködés keretében a Felek támogatják kormányzati hivatalaik, felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik, különösen az mkkv-k részvételét.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a kutatási, technológiai és innovációs együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

38. CIKK

Éghajlatváltozás

1. A Felek úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve, és újólag megerősítik az említett fenyegetésre adott globális válasz megerősítése iránti elkötelezettségüket. A Felek újólag megerősítik a UNFCCC és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek és céljainak elérése iránti elkötelezettségüket. Ennek megfelelően a Feleknek ténylegesen végre kell hajtaniuk a UNFCCC-t és a Párizsi Megállapodást.

2. A Felek célja, hogy megerősítsék az éghajlatváltozásra és annak hatásaira adott globális választ. A Felek fokozzák továbbá az olyan szakpolitikákkal kapcsolatos együttműködést, amelyek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, köztük a tengerszint emelkedéséhez való alkalmazkodást, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban gazdaságukat – beleértve a pénzmozgásokat is – az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé irányítsák.

3. Az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a következőkre irányul:

(a) az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésére való kapacitás és képesség javítása a nemzeti igények alapján és azokra reagálva;

(b) a kapacitásépítés fokozása a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés támogatása érdekében a nemzetileg meghatározott hozzájárulások és a nemzeti alkalmazkodási tervek, valamint a közös érdekű területeken hozott egyéb mérséklési intézkedések végrehajtása terén;

(c) az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával és az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló pénzügyi mechanizmusok kidolgozásával kapcsolatos együttműködés és párbeszéd előmozdítása, beleértve a magánszektor bevonását is;

(d) alkalmazkodás az éghajlatváltozás káros hatásaihoz, ideértve az alkalmazkodási intézkedéseknek a Felek fejlesztési stratégiáiba és terveibe történő integrálását, valamennyi szinten.

(e) a kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása;

(f) a tudatosság növelésének előmozdítása, többek között a legveszélyeztetettebb népesség és a veszélyeztetett területeken élők körében, a társadalmi részvétel elősegítése az éghajlatváltozásra való reagálásban, és az éghajlatváltozás nemi vonatkozásait vizsgáló elemzés integrálása;

(g) az együttműködés és a párbeszéd előmozdítása az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló gazdasági eszközök, például a szén-dioxid-árazás és adott esetben egyéb eszközök kidolgozása terén;

(h) a katasztrófakockázat-csökkentési és -kezelési stratégiák kidolgozásának előmozdítása, többek között a veszélyeztetett területekre és közösségekre vonatkozóan.

39. CIKK Energia

1. A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

(a) a megfizethető, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása, valamint a megújuló energia részarányának jelentős növelése a globális energiaszerkezetben;

(b) új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaforrások kifejlesztése, beleértve a bioüzemanyagokat és a biomasszát, a szél-, nap- és geotermikus energiát, valamint a vízenergia-termelést, ugyanakkor szem előtt tartva az energiaellátás diverzifikálásának fontosságát az energiabiztonság megerősítése szempontjából;

(d) az energiafelhasználás racionalizálása és az energiahatékonyság javítása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés,

-szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában;

(e) a tisztaenergia-technológia terén folytatott együttműködés előmozdítása, többek között kutatási együttműködés révén, különösen a megújuló energia, az energiatárolás és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának dekarbonizációja terén;

(f) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés előmozdítása, amely hozzájárul a tiszta energiára való átálláshoz, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban;

(g) a kapacitásépítés fokozása, valamint az energetikai infrastruktúrákba és a tisztaenergia- technológiákba történő beruházások előmozdítása, figyelembe véve az átláthatóság elvét;

(h) a verseny és a kedvező befektetési környezet előmozdítása az energiapiacon.

2. A Felek e célból megállapodnak abban, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják a kapcsolatokat és közös kutatásokat, többek között regionális energiaügyi együttműködés révén. Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és a Párizsi Megállapodásra mint a partnerséget irányító átfogó keretre, a Felek megjegyzik, hogy foglalkozni kell a tiszta energetikai szolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférés és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatokkal. E tevékenységek többek között az EU energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

40. CIKK Közlekedés

1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika releváns területein együttműködjenek a fenntartható közlekedés, valamint a minőségi, megbízható, fenntartható és reziliens infrastruktúra – többek között a regionális és határokon átnyúló infrastruktúra – előmozdítása érdekében, a mindkét Félre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, az áru- és személyszállítás javítása, a gazdasági fejlődés és az emberi jóllét támogatása, a mindenki számára megfizethető és méltányos hozzáférés biztosítása, a tengeri és légi közlekedés biztonságának és védelmének előmozdítása, a környezetvédelem előmozdítása, valamint közlekedési rendszereik hatékonyságának növelése érdekében.

2. A Felek között a közlekedés területén folytatott együttműködés célja a következők előmozdítása:

(a) a saját közlekedési politikáikra és gyakorlataikra vonatkozó információcsere, különös tekintettel a mindenki számára elérhető biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható városi és tömegközlekedési rendszerekre, kiemelten kezelve a kiszolgáltatott helyzetben lévők (köztük a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és az idősek) szükségleteit, a szárazföldi közlekedésre, a tengeri közlekedésre, a légi közlekedésre, a közlekedési logisztikára, valamint a multimodális közlekedési hálózatok összekapcsolására és átjárhatóságára;

(b) a globális műholdas navigációs rendszerek polgári célú felhasználása, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket; e tekintetben mérlegelni fogják az európai globális műholdas navigációs rendszer kihasználását annak érdekében, hogy mindkét Fél számára a lehető legnagyobb előnyöket biztosítsák;

(c) párbeszéd, amelynek célja a légi közlekedés biztonságának, a légi közlekedési infrastruktúra hálózatainak és műveleteinek javítása a gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és védett személy- és áruszállítás érdekében, valamint a légi közlekedés területén a kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek feltérképezése; a polgári repülés terén megvalósuló együttműködést továbbra is támogatni kell;

(d) párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások területén a közös érdekű területeken, különösen a következők céljából:

i. a tengeri kereskedelem fejlődését esetlegesen gátló valamennyi akadály felszámolásának megkönnyítése és az e téren folytatott együttműködés, valamint a Felek kikötői közötti tengeri teherszállítási műveletek feltételeinek javítása;

ii. korlátlan hozzáférés biztosítása a nemzetközi, valamint a harmadik országok kikötői közötti árufuvarozáshoz kereskedelmi alapon;

iii. a Felek tengeri szállítási ágazata versenyképességének fokozása; valamint

iv. a saját hajóknak nyújtott bánásmódhoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes bánásmód biztosítása a valamely uniós tagállami, illetve thaiföldi lobogó alatt közlekedő vagy a másik Fél állampolgárai vagy vállalkozásai által üzemeltetett hajók számára a kikötőkhöz, a kiegészítő és a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a tengeri szállításnak a hatékony szállítási lánc kialakításában betöltött szerepét;

(e) a biztonsági, védelmi és tengerszennyezés-megelőzési és -csökkentési előírások alkalmazása, különösen a tengeri szállítás tekintetében, a Felekre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban, többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén.

41. CIKK Turizmus

1. A fenntartható turizmusra vonatkozó nemzetközi iránymutatások alapján a Felek törekednek az információcsere javítására és a bevált gyakorlatok kialakítására a fenntartható turizmus kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása érdekében, amely munkahelyeket teremt és előmozdítja a helyi kultúrát és termékeket, valamint előmozdítja a fenntartható fejlődés fenntartható turizmusra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló eszközök fejlesztését.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak – különösen az emberek, ezen belül a gyermekek bármilyen formában történő kihasználásának – enyhítésére, a vadon élő állatok, a növényvilág, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák tiszteletben tartására, valamint a turisztikai ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között a fenntartható turizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása mellett, és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

42. CIKK Oktatás és kultúra

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak és nyelveinek jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.

2. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedésekkel előmozdítsák az oktatás és a kultúra hozzájárulását a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzéshez és kulturális cserékhez, valamint hogy az említett területeken közös kezdeményezéseket tegyenek, beleértve közös kulturális események szervezését is. E tekintetben a Xxxxx abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon, például az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetében (a továbbiakban: UNESCO) a materiális és szellemi kulturális örökség megőrzésének fokozása érdekében, különösen az UNESCO Általános Konferenciája által 1972. november 16-án elfogadott, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel és az UNESCO Általános Konferenciája által 2003. október 17-én elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménnyel összefüggésben, ugyanakkor jelentőséget tulajdonítva a kulturális sokszínűség előmozdításának a művészetek fejlődése és a tudásalapú kreatív gazdaság szempontjából.

4. A Felek ezen túlmenően ösztönzik azon intézkedéseket, amelyek célja a szakosított ügynökségeik közötti állandó kapcsolatok kialakítása, az információk, a know-how, a diákok, az egyetemi személyzet, a szakértők cseréje, valamint a szellemi műhelyek közötti kapcsolatok további előmozdítása. Az együttműködés és a műszaki erőforrások felhasználása során kiaknázzák az EU délkelet-ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználják a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy fokozzák a felsőoktatási együttműködést és előmozdítják az Erasmus+ program végrehajtását, valamint a bevált módszerek cseréjét az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka területén.

43. CIKK

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A Felek egyetértenek abban, hogy együtt kell működni a környezetvédelem, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságok

– többek között a bioökonómia – megvalósítása érdekében, elválasztva a gazdasági növekedést a környezetkárosodástól, valamint fenntartható módon meg kell őrizni és kezelni kell a természeti erőforrásokat és elő kell mozdítani a biológiai sokféleséget mint a jelenlegi és a jövőbeli generációk fejlődésének alapját.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy a környezeti és természeti erőforrások terén folytatott együttműködés elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását, a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. Együttműködésük során a Felek törekedni fognak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend

végrehajtására és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtására.

3. A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelem terén, különösen a következők tekintetében:

(a) a környezettudatosság és a jó környezetvédelmi irányítás, beleértve a helyi közösségek fokozott és érdemi részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

(b) a körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fogyasztás és termelés biztosítása, az erőforrás-hatékonyság maximalizálása és a hulladék, különösen a műanyaghulladék keletkezésének minimalizálása érdekében, a tengeri műanyagszennyezés és a mikroműanyag-szennyezés megelőzése érdekében;

(c) az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség értékeinek beépítése a nemzeti és helyi tervezési, szegénységcsökkentési stratégiákba és számlákba, valamint a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtásának előmozdítása, többek között a biológiai sokféleségről és a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelméről;

(d) a föld és a talaj védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a fenntartható területgazdálkodás a talajdegradáció-semlegesség megvalósítása érdekében;

(e) együttműködés a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti irányítás javítása érdekében, beleértve az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem terén folytatott regionális együttműködéshez való hozzájárulást, többek között a mezőgazdasági árucikkek erdőirtásmentes ellátási láncainak előmozdítása, a megőrzés, az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az erdők szénkészleteinek helyreállítása és növelése révén; ez magában foglalhatja az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötését;

(f) a nemzeti parkok hatékony védelme, valamint a nagy biodiverzitású területek és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az említett területeken vagy azok közelében élő helyi közösségekre és a fenyegetett és veszélyeztetett fajokra;

(g) a parti és tengeri erőforrások védelme és fenntartható kezelése, beleértve a védett tengeri területeket és környezetet;

(h) a vegyi anyagok, a szilárd és elektronikai hulladékok, a tengeri hulladékok, az ózonkárosító anyagok, valamint a fenyegetett és veszélyeztetett fajok határokon átnyúló illegális mozgásának megelőzése; a víz-, talaj-, levegő- és zajszennyezés megelőzése;

(i) inkluzív, reziliens és környezetkímélő vegyianyag-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás biztosítása;

(j) a fenntartható vízgazdálkodással és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos együttműködés előmozdítása a víz rendelkezésre állásának, minőségének és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;

(k) az ökoinnováció és a tiszta technológiák előmozdítása a környezetvédelmi technológiák, fenntartható termékek és szolgáltatások előmozdítása és bevezetése érdekében, többek között megfelelő adóügyi és pénzügyi ösztönzők révén;

(l) a Föld-megfigyelési rendszerek környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos felhasználásának előmozdítása, valamint a kapcsolódó kapacitásépítés és tapasztalatcsere.

44. CIKK Óceánpolitikai irányítás

1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést az óceánpolitikai irányítás kérdéseiről a tengeri élő erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmének és fenntartható kezelésének előmozdítása céljából.

2. A Felek fokozzák az együttműködést az ENSZ 1982. december 10-i harmadik tengerjogi konferenciáján elfogadott tengerjogi egyezményben (a továbbiakban: UNCLOS), valamint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 1995. október 31-i 4/95. sz. határozatával elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexben meghatározott tengeri élő erőforrások védelme, kezelése és fenntartható kiaknázása terén. A Felek vállalják, hogy együttműködnek a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, Rómában 1993. november 24-én elfogadott FAO-megállapodásban, valamint az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1995. augusztus 4-én elfogadott ENSZ-megállapodásban kitűzött célok végrehajtásának előmozdítása érdekében.

3. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

(a) a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, Rómában 2009. november 22-én elfogadott FAO-megállapodás végrehajtásának előmozdítása;

(b) a tengeri élő erőforrások és azok ökoszisztémái megőrzésének és a velük folytatott fenntartható gazdálkodásnak az előmozdítása céljából azon regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve megállapodásokkal, vagy ezek keretein belül, amelyeknek tagjai, megfigyelői vagy együttműködő nem szerződő felei;

(c) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek elleni küzdelem átfogó, hatékony és átlátható intézkedésekkel, többek között a tapasztalatok megosztása, a kapacitásépítés előmozdítása és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre vonatkozó információk cseréje

révén, adott esetben figyelembe véve az adatok bizalmas jellegét és a nemzeti jogszabályokat;

(d) a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása a halászati és tengeriélelmiszer-ágazatban, valamint az ILO 2007. május 30-án Genfben elfogadott 188. számú, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtása;

(e) a fenntartható és felelős tengeri akvakultúra fejlesztése, beleértve a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexében foglalt célkitűzések és elvek végrehajtását;

(f) az óceánokra nehezedő terhelés csökkentése a – többek között szárazföldi forrásokból és hajókról, valamint a tengereket érintő emberi tevékenységből származó – tengeri hulladék és szennyezés elleni küzdelem révén, a Felekre alkalmazandó nemzetközi kötelezettségek keretében, valamint az óceánok és a part menti közösségek éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelését célzó alkalmazkodási és mérséklési intézkedések révén.

45. CIKK

Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a párbeszédet a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés terén. A Felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést a következő területeken:

(a) agrárpolitika és az általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;

(b) a mezőgazdasági kereskedelem támogatása és könnyítése, ideértve a növények, állatok, víziállatok és az azokból származó termékek kereskedelmét;

(c) fejlesztési politika a vidéki térségekben, beleértve az egyéb termelési erőforrásokat és alapanyagokat, a tudást, a pénzügyi szolgáltatásokat, a piacokat és a hozzáadottérték- teremtési és nem mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségeket;

(d) a növényekre, állatokra és víziállatokból származó termékekre vonatkozó politika, beleértve a mezőgazdasági minőségrendszereket, például a földrajzi jelzéseket és az ökológiai termelést, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatos együttműködést;

(e) az ökológiai mezőgazdasági tanúsítási és akkreditációs rendszerek, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelés előmozdítása.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a technológiai együttműködést, a kapacitásépítést vagy az együttműködés bármely más olyan formáját, amelye növeli a termelékenységet, a biztonságos és fenntartható termelést és a reziliens gyakorlatokat a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés területén, és amely javítja a növény-, állatbetegségekkel és zoonózisokkal kapcsolatos felkészültséget, megelőzést, észlelést, reagálást és ellenőrzést, összhangban az „Egy az egészség” koncepcióval és a nemzetközi normákkal.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy arra ösztönzik az állami és a magánszektort, hogy vitassák meg és osszák meg egymással az üzleti információkat, többek között a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos vállalatközi kezdeményezések és kereskedelemfejlesztésre szolgáló rendezvények keretében.

46. CIKK Egészség

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és megosztják egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az egészségügyi ágazatban a kutatási tevékenységek megerősítése, a főbb nem fertőző betegségek és fertőző betegségek – többek között a Covid19- világjárvány – jelentette veszély kezelése, az egyetemes egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatások, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások megerősítése érdekében. A Felek megállapodnak abban is, hogy megosztják egymással véleményüket és bevált gyakorlataikat a gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket érintő szabályozási kérdésekben.

2. Az egészségügy területén folytatott együttműködés elsősorban nemzetközi fórumokon

– többek között az Egészségügyi Világszervezeten – és többoldalú kezdeményezéseken keresztül valósul meg az alábbi területeken:

(a) közös kutatás és jelentős egészségügyi szakellátási programok kidolgozása; közös kutatás olyan többoldalú kezdeményezések révén, mint a krónikus betegségek elleni globális szövetség és a fertőző betegségekre való felkészülés terén folytatott globális kutatási együttműködés;

(b) kapacitásépítés és humánerőforrás-fejlesztés;

47. CIKK

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést és előmozdítják a technikai segítségnyújtást a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézió, a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér, az egész életen át tartó tanulás és készségfejlesztés, a szociális védelem és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

2. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizációs folyamatot, és a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcsfontosságú elemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, a 2008. június 10-én Genfben elfogadott, a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló ILO-nyilatkozat, valamint a munka jövőjéről szóló, 2019. június 21-én Genfben elfogadott centenáriumi ILO-nyilatkozat is megerősítette. A Felek figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák előmozdítása és hatékony végrehajtása, valamint az 1998. június 18-án Genfben elfogadott és 2022. június 10-én módosított, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban megállapított, a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartása, előmozdítása és érvényesítése iránt. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak az alapvető ILO-egyezmények megerősítése és végrehajtása, valamint adott esetben az egyéb naprakész ILO-egyezmények megerősítésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében, többek között a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás tekintetében.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a kormány és a szociális partnerek közötti együttműködést a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, valamint a foglalkoztatással, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a munkaügyi ellenőrzésekkel és a szociális és munkaügyi védelemmel kapcsolatos szociális párbeszédre irányuló információcserét.

5. A foglalkoztatási és szociális ügyek területén folytatott együttműködés többek között magában foglalhat kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – például az ASEM keretében, az ASEAN–EU szintjén és az ILO keretében – folytatott, közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.

48. CIKK Statisztikák

A Felek megállapodnak abban, hogy az EU és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok összehangolását – többek között a statisztikai adatok összegyűjtése, feldolgozása, elemzése és terjesztése tekintetében –, a kiváló minőségű, időszerű, releváns és részletesebb összesített adatok rendelkezésre állásának növelése érdekében, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon felhasználják az áruk és szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat. A Felek hangsúlyozzák az adatok és statisztikák fontosságát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása szempontjából.

49. CIKK

Civil társadalom

A Felek elismerik a civil társadalom – különösen a tudományos körök és a szociális partnerek

– szerepét és hozzájárulását, valamint a szellemi műhelyek és a szociális partnerek közötti kapcsolatokat az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés folyamatában, és megállapodnak abban, hogy ösztönzik és előmozdítják a civil társadalommal folytatott hatékony párbeszédet, és előmozdítják hatékony és konstruktív részvételüket, valamint a több érdekelt felet tömörítő partnerségeket.

VI. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

50. CIKK

Az együttműködéshez szükséges források

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Thaiföldön.

51. CIKK

Együttműködés harmadik országok fejlesztése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki a harmadik országokban folytatott fejlesztési programjaikról.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek olyan közös fellépések keretében, amelyek célja a fenntartható fejlődésre irányuló segítségnyújtás a Thaifölddel szomszédos és távolabbi országok számára a háromoldalú együttműködést kívánó ágazatokban. Az együttműködés területeit valamennyi érintett partnernek a kedvezményezett országok szükségletei, valamint az EU és Thaiföld kapacitása és szakértelme alapján kell meghatároznia, és azokról eseti alapon kell dönteni.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERETEK

52. CIKK Vegyes bizottság

1. A Felek lehető legmagasabb szintű képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amelynek feladatai az alábbiak:

(a) biztosítja e megállapodás megfelelő működését és végrehajtását;

(b) meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat;

(d) az 55. cikknek megfelelően – és amennyiben lehetséges – rendez minden olyan nézetkülönbséget és -eltérést, amely e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakad;

(e) az 55. cikknek megfelelően a Xxxxx által az e megállapodás szerinti kötelezettségek nemteljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információt megvizsgálja, valamint konzultációt folytat a másik Féllel a békés és a Xxxxx számára kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében.

2. A vegyes bizottság rendes körülmények között legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Bangkokban és Brüsszelben tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is össze lehet hívni. A vegyes bizottság elnöki tisztét a Xxxxx felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

3. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

4. A Felek megállapodnak, hogy a Felek között létrejött vagy a későbbiekben létrejövő bármilyen ágazati megállapodás vagy jegyzőkönyv helyes működésének biztosítása is a vegyes bizottság feladata.

5. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. CIKK

Felülvizsgálati záradék

1. A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre, ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki. Az ilyen egyedi megállapodások vagy jegyzőkönyvek Felek közötti kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik és beletartoznak a közös intézményi keretbe.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatot tehet az együttműködés hatályának bővítésére, figyelembe véve az e megállapodás alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

54. CIKK

Egyéb megállapodások

1. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik semmilyen módon a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Thaifölddel, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodásokat kössenek Thaifölddel.

2. E megállapodás nem érinti a bármely Xxx által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítését vagy végrehajtását.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek mindkét Fél részes fele, intézkedéseket hozzanak, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

55. CIKK

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. A Felek gondoskodnak arról, hogy e megállapodás céljai megvalósuljanak.

2. Az 52. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

3. Ha valamely Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségeit, a nemzetközi joggal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

4. A (3) bekezdésben említett megfelelő intézkedések megtétele előtt, az (5) bekezdésben említett esetek kivételével, az említett Fél a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a vegyes bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak. A Felek ezeket a konzultációkat a vegyes bizottság keretében tartják. Amennyiben a vegyes bizottságnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az említett Fél megfelelő intézkedéseket tehet.

5. Ha valamelyik Fél nyomós okok alapján úgy találja, hogy a másik Fél olyan kötelezettség érdemi teljesítését mulasztotta el, amely az 1. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető elem, azonnal értesíti a másik Felet erről a mulasztásról. Bármely Fél kérésére a vegyes bizottság vagy a Felek kölcsönös egyetértésével kijelölt más szerv legfeljebb 30 napon belül azonnali konzultációt tart az intézkedés bármely vonatkozásának vagy alapjának részletes kivizsgálása céljából, a Xxxxx számára elfogadható megoldás kialakítása érdekében. Az említett időszakot követően az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.

6. A megfelelő intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás vagy adott esetben bármilyen más, az 53.cikk (1) bekezdésében említett egyedi megállapodás működését. Ezeknek az intézkedéseknek ideiglenes jellegűeknek és a jogsértéssel arányosaknak kell lenniük, és ösztönözniük kell a kötelezettségek teljesítését. A (4) bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. Az (5) bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás vagy az 53. cikk (1) bekezdésében említett bármely egyedi megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. A felfüggesztésről szóló határozatot az egyes Felek saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban hozzák meg.

7. Bármelyik Fél kérheti a vegyes bizottságot, hogy vizsgálja felül azokat a körülményeket, amelyek a megfelelő intézkedések alkalmazását eredményezték annak érdekében, hogy a Xxxxx számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A megfelelő intézkedéseket meghozó Fél azokat indokolt esetben haladéktalanul visszavonja.

56. CIKK

Támogatásnyújtás

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértők és tisztviselők számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges eszközöket.

57. CIKK

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Thaiföld területén.

58. CIKK

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt – hatásköreikkel összhangban – az EU-t vagy tagállamait, illetve az EU-t és tagállamait, másrészt Thaiföldet jelenti.

59. CIKK

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodás harminc (30) nappal azt követően lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesítette a másik Felet a hatálybalépéshez szükséges saját belső jogi eljárásai befejezéséről.

2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, Thaiföld és az EU ideiglenesen alkalmazhatják e megállapodást részben vagy teljes egészében annak hatálybalépéséig, saját vonatkozó belső eljárásaikkal összhangban.

3. Az ideiglenes alkalmazás harminc (30) nappal azt követően kezdődik, hogy:

(a) az EU értesítette Thaiföldet a szükséges eljárásai befejeződéséről, értesítésében jelezve, hogy e megállapodás mely részeit kell ideiglenesen alkalmazni; valamint

(b) Thaiföld értesítette az EU-t a szükséges eljárásai befejeződéséről, és elfogadta e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit.

4. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás ideiglenes alkalmazásának megszüntetésére irányuló szándékáról. A megszüntetés az ilyen értesítés kézhezvételének napját követően harminc (30) nappal hatályosul.

5. E megállapodás ideiglenesen alkalmazandó rendelkezései tekintetében e megállapodás hatálybalépése alatt az ideiglenes alkalmazás (3) bekezdésben meghatározott kezdőnapját kell érteni.

6. A vegyes bizottság és az e megállapodás alapján létrehozott egyéb szervek e megállapodás ideiglenes alkalmazása során is elláthatják feladataikat, amennyiben ezek a feladatok e megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosításához szükségesek. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok hatályukat veszítik, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (4) bekezdés szerint megszűnik.

60. CIKK Időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás ötéves (5) időtartamra szól. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, kivéve ha az egyéves időszak lejárta előtt hat (6) hónappal bármelyik Fél írásban arról értesíti a másik Felet, hogy nem kívánja meghosszabbítani e megállapodást.

2. Ez a megállapodás az egyik Fél által a másik Félnek benyújtott írásbeli értesítés útján mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat (6) hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

61. CIKK Módosítások

E megállapodás módosítására a Felek egyetértésével kerülhet sor. Bármely módosítás csak az arról szóló utolsó írásbeli értesítés napjától lép hatályba, hogy az ahhoz szükséges alakiságokra sor került.

62. CIKK

Együttes nyilatkozatok

Az e megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatok e megállapodás szerves részét képezik.

63. CIKK Értesítések

Az 59., 60. és 61. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetve Thaiföld külügyminisztériumának kell megküldeni.

64. CIKK

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és thai nyelven, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Brüsszelben a kétezer-huszonkettedik év december havának tizennegyedik napján.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 5. CIKKHEZ

(A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉGET ÉRINTŐ SÚLYOS BŰNCSELEKMÉNYEK)

A tagállamok és Thaiföld egyaránt aláíró felei a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, amely jelentős előrelépésnek minősül a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer és annak hatékony működése szempontjából. A Római Statútum rögzíti, hogy a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűntettek „a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények”.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 23. CIKKHEZ (IGAZSÁGYÜGYI ÉS JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS)

A thaiföldi királyi kormány jogszabályaival összhangban minden eszközzel biztosítja, hogy a halálbüntetésre ítélt személyt ne végezzék ki, és amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, a thaiföldi királyi kormány királyi kegyelemre vonatkozó ajánlást nyújt be.

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti Átfogó Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről

Document Metadata