GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

A Gépbiztosítások általános szerződési feltételei azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket – ha a vonatkozó különös feltételek és/vagy záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító gépbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A jelen szerződési feltételekben nem érintett kérdésekben a vonatkozó különös feltételek, záradékok, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.), va- lamint a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának fel- tételei, a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérő feltéte- lek dőlt és vastagított betűvel szedettek. A hatályos Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek a 27. és 28. pontban össze- gyűjtve is megtalálhatók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – meg- állapodása az irányadó. A fedezet kizárólag az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosításokra és biztosítási esemé- nyekre vonatkozik.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI, A KÁROSULT

1.1. A SZERZŐDŐ

A szerződő az, aki a biztosítóval biztosítási szerződést köt. A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalko- zás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok meg- tételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyi- latkozatait.

1.2. A BIZTOSÍTOTT, AZ EGYÜTTBIZTOSÍTOTT Biztosított az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási esemény elkerü- lésében érdekelt.

Az együttbiztosított az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyette végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási fel- tételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések az együttbiztosítottra is vonatkoznak.

A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal beléphet a szerződésbe, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítá-

si időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szer- ződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A biztosított belépésével a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége – beleértve a bizto- sítási díjfizetési kötelezettséget is – a biztosítottra száll.

A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Az együttbiztosított nem léphet be a szerződésbe.

1.3. A BIZTOSÍTÓ

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a je- len szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgál- tatást teljesíti magyar törvényes fizetőeszközben.

2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

2.1. A JELEN BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ALKALMAZÁSÁBAN

2.1.1. biztosítási szerződés: a biztosítási szerződési felté- tel, az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, és a kötvény együttese;

2.1.2. biztosítási szerződési feltétel: a biztosítás általános szerződési feltételei, a különös biztosítási feltételek, a vagyon- védelmi előírások, az esetleges záradékok, egyedi megálla- podások, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ügyféltájé- koztató;

2.1.3. kötvény: a biztosító által a biztosítási fedezet igazolása céljából kiállított biztosítási dokumentum;

2.1.4. új érték: A károsult vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének vagy újjáépítésének költsége, beleértve a fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit, melyekből engedmények nem vonhatók le. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyett ugyanolyan vagyontárgy nem szerezhető be, akkor hasonló műszaki, gazdasági paraméterekkel ren- delkező más vagyontárgy beszerzési értéke az új érték az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével.

2.1.5. valóságos műszaki (avult) érték: A valóságos (avult) értéket a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést (technikai avulást), de fu- var (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit újértéken veszi figyelembe.

2.1.6. technikai avulás (elhasználódás/értékcsökkenés) mértékének megállapítása – többek között – a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, a karbantartás színvonala, üzemelési körülmé- nyek, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

2.1.7. teljes-, totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreál- lítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.‌

2.1.8. részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) hely- reállítható károk.

2.1.9. kártérítési limit: egyes kockázatok vonatkozásában meghatározott, a biztosítási összegtől eltérő (de azt meg nem haladó) szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg.

2.1.10. szolgáltatási (első kockázatra szóló) limit: va- gyonbiztosítás esetén az adott kockázatra vállalt szolgáltatási felső határ, téríthető maximális összeg. A biztosítási szerző- dés szerint első kockázatra szóló limit esetén a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja.

2.1.11. a gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely

a) az anyag mozgatására vagy megmunkálására (munkagép), illetve energiatermelésre alkalmas (erőgép),

b) felépítése bonyolult,

c) több mozgó alkatrészből áll,

d) munkájához külső energiaforrás szükségeltetik, és

e) amely az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgálja.

2.1.12. mezőgazdasági vontató: a kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi von- tatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berende- zések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működte- tésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

2.1.13. munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

2.1.14. gépalapnak minősül a gép üzemelésével járó jelentős dinamikus hatások elvezetésére szolgáló épített vagy szerelt alaptest.

2.1.15. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a közúti közleke- dés szabályairól – KRESZ) 1. sz. függeléke II. pontja szerint értendők.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A szerződés megkötésére mind a szerződő, mind a bizto- sító tehet ajánlatot. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtéte- létől számított 15 napig van kötve.

3.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

3.3. Ha a szerződés létrejön, a biztosító kötvényt állít ki.

3.4. A felek külön írásbeli megállapodásával jön létre a szer- ződés, ha az ajánlatot a biztosító teszi (3.2. a) pont). Ha a biztosítási szerződés kötésére a biztosító tesz ajánlatot, a biz- tosítási szerződés abban az esetben jön létre, ha a szerződő az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerződés – egyéb megálla-

podás hiányában – a szerződő elfogadó nyilatkozatának biz- tosító általi kézhezvételét követő napon jön létre. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozat a szerződő részéről tett új ajánlatnak minősül, mely új ajánlat szerinti szerződés létrejöt- tére a 3.5. pont szabályait kell alkalmazni.

3.5. Amennyiben az ajánlatot a szerződő teszi (3.2. b) pont), a biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 15 napon belül elbírálni (kockázatelbírálási idő). Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szem- pontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3.5.1. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal – a biztosító elfoga- dó nyilatkozatát követő napon jön létre. A biztosító elfogadó nyilatkozatát kötvény pótolhatja.

3.5.2. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 na- pos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekö- vetkezett károkért nem tartozik helytállni. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

3.5.3. Ha a kötvény tartalma a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a fel- hívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

3.6. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) jön létre a biztosítási szerződés, ha az ajánlatot a szer- ződő teszi és arra a biztosító – az ajánlat beérkezésétől vagy a biztosító részére történt átadásától számított 15 napos határidőn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy

a) az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában,

b) a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

c) a díjszabásnak megfelelően tették.

3.6.1. A biztosítási szerződés csak abban az esetben jöhet létre ráutaló magatartással, ha erre a szerződő figyelmét a biz- tosító a biztosítási ajánlati lapon kifejezetten felhívta.

3.6.2. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon, az ajánlat a biztosító részére tör- ténő átadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.6.3. Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

3.7. Ha a biztosítást az ajánlattevő (szerződő) megbízottjának minősülő biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő

napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak igazolható módon átadta.‌‌‌‌‌‌‌‌‌

3.8. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtől számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásával jön létre.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerző- désben határozzák meg.

4.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

4.3. A biztosítási évforduló minden évben ugyanazon hónap azonos napja, amely a kockázatviselés kezdő napjával egyezik meg.

5. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

5.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban (halasztott kockázatviselési kez- det), ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

5.2. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén a kockázatvi- selés annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozó- an külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

6.1. A biztosító és a szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a biztosító és szerződő közös megegye- zése szükséges. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés változatlan tartalommal ma- rad hatályban.

6.2. A biztosító kezdeményezheti a szerződés módosítását a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel

19. pontjában foglaltak szerint.

6.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok sú- lyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti.

6.4. A szerződés módosítással nem érintett része változatlan marad.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA

7.1. TERÜLETI HATÁLY (A KOCKÁZATVISELÉS HELYE)

7.1.1. A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyaror- szág területén, a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a 7.1.3. pontban foglaltak figyelembevételével.

7.1.2. A kockázatviselés helye a kötvényen pontos cím- mel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely.

7.1.3. A rendeltetésszerűen mozgatható és önjáró gépek esetében a vagyontárgyak biztosítási helyszíne Magyar- ország.

7.2. IDŐBELI HATÁLY

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

8. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

8.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vonat- kozó különös feltételek meghatároznak, és amelyek bekövet- kezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

9. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

9.1. NEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ

a) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés- ben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem,

b) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat,

c) az alább felsorolt eseményekkel /cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul

• háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (ha- düzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres fel- kelés,

• belső zavargás, forradalom, ellenforradalom, for- rongás, katonai- vagy népfelkelés, zendülés, lá- zadás, puccs, sztrájk, szeparatista cselekmény, elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• katonai vagy jogbitorló hatalom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elő.

9.2. Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ter- rorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak (ideértve a biológiai vagy vegyi fertőzéssel. rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagok-

kal elkövetett cselekményeket is), függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időre- ndi sorrendben – is közrehatott-e a kár bekövetkeztében.‌

9.3. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –,

a) melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

b) melyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy

c) melyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

9.4. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

a) a Magyarország területén vagy

b) a Magyarország területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között ví- vott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

9.5. Jelen biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a 9.1. c), valamint a 9.2. pont alatt felsorolt kockázatok befo- lyásolására, megelőzésére, elfojtására irányuló bármely természetű kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

9.6. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagy nem biztosítható vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja (pl. esztétikai hibák),

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) amely talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be.

9.7. Nem téríti meg a biztosító továbbá:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károkat,

b) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kár- ként jelentkeztek (pl.: túlóra, sürgősségi felár, terme- léskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség,

c) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás- sal már fedezett károkat,

d) a számítógépes rendszerekben vagy egyéb nyilván- tartásokban tárolt adatállományban, információban keletkezett károkat,

e) az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok funkciójának, rendelkezésre állásának, használható- ságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károkat,

f) vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti, esz- mei értéket,

g) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos ál- lagromlását, használata során bekövetkező kopását és elhasználódását.

9.8. A biztosítás nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a bizto- sított által ismert olyan hiányosságából eredtek és az- zal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a bizto- sított a biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,

b) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, ki- véve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szer- viz munkák részét képezik,

c) az építési, szerelési tevékenységgel (beleértve a bon- tási munkákat is), illetve próbaüzem alatt, azzal oko- zati összefüggésben keletkeztek,

d) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merül- tek fel,

e) károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdo- nos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költsé- gek és kiadások,

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyon- tárgyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegy- ségeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén, a nem károsodott darabok vagy részegységek forgalmi értékének csökkenéséből adódnak.

9.9. Nem terjed ki a biztosítás olyan kárra, amelynek biz- tosítási fedezete az EU, ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság törvényi, sza- bályozási, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott, valamint minden olyan kárra, amely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi, illetve nemzeti embargó ellenes tevékenység/cselekmény kö- vetkezménye vagy azzal bármilyen módon összefüggés- ben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.

10. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

10.1. A jelen szerződési feltételek alapján biztosítható vagyon- tárgynak minősülnek a szerződő által egyedi azonosításra alkalmas módon vagy vagyoncsoportonként meghatározott, a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a biztosított vál-

lalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos, egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt gépek a beépített szabályozó és vezérlő berendezéseikkel együtt.‌‌‌

10.2. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. Ha nem a vagyoncsoport egésze kerül fedezetbe vonásra, a biztosított gépek csak részletes adat- közlő alapján vonhatók kockázatba.

10.3. Biztosítható gépek különösen az alábbiak:

a) erőgépek, erőművi berendezések,

b) telephelyen belül használt szállítóeszközök,

c) termelőgépek, mezőgazdasági terményszárítók,

d) nem önjáró (vontatott) munkagépek,

e) forgalmi rendszám nélküli önjáró munkagépek,

f) a forgalmi rendszámos mezőgazdasági vontatók,

g) a forgalmi rendszámos önjáró és vontatott munkagépek,

h) különleges felépítményű járművek.

i) egyéb gépek, berendezések.

10.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az üzembe helyezett gépekre, ha azok működőképesek,

b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés mi- att leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy te- lephelyen belül történő mozgatás alatt levő gépekre.

10.5. Biztosítottak az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsön- vett, lízingszerződéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett vagyontárgyak is.

10.6. A biztosított gépek működéséhez szükséges gépalapok csak külön megállapodás alapján vonhatók fedezetbe.

11. NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

11.1. A jelen szerződési feltételek alapján nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a) számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, kivéve a biztosított vagyontárgyak részét képező, beépített szabá- lyozó és vezérlő berendezések,

b) légi járművek, vízi járművek,

c) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek,

d) föld alatti gépek, mélyművelésű bányagépek, mélykút szi- vattyúk,

e) kötött pályás járművek,

f) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

g) szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszá- mok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntő- üstök,

h) a hajtó- és tüzelőanyagok, üzemi és segédanyagok (pl. kenő-, és hűtőanyagok), vegyszerek, valamint egyéb, az üzemeltetéssel össze nem függő anyagok,

i) elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektron sugárcsövek, lámpák,

j) készletként nyilvántartott vagyontárgyak.

12. BIZTOSÍTOTT (MELLÉK)KÖLTSÉGEK

12.1. A biztosító – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycsoportra vagy vagyontárgyra feladott biz-

tosítási összeg 10%-áig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyak- kal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és iga- zolható költségeket, a következők szerint

a) az oltás és mentés költségeit. Mentési költségek alatt azon kiadások értendők, amelyeket egy térítésköteles kár során arra kell fordítani, hogy a sérült, biztosított gépeket olyan helyzetbe hozzuk, amelyben javításuk lehetővé válik. A mentési költségeken belül a sérült vagyontárgyak daruzá- sával és elszállításával kapcsolatosan felmerült kiadások is térülnek.

b) oltás és mentés során idegen, harmadik személynek oko- zott károk, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következté- ben felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dú- colással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó szakértői, vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegál- lapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hoz- zájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

f) a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biz- tosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és meg- semmisítési költségeinek kivételével,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszá- molása/helyreállítása során berendezések le-vagy vissza- szerelésével kapcsolatban merültek fel,

h) térítésköteles kár elhárítására fordított föld- és építési mun- kák költségeit.

12.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltsé- geit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sür- gős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

13. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

13.1. A mindenkori tárgyévi biztosítási összeget, a költségté- rítések biztosítási összegét, valamint a vagyontárgyak értéke- lési módját (lsd. 13.3. pontot) a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

13.2. A vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként az ér- ték-megállapítás módszerével számított biztosítási összeg, vagy a biztosítási összegen belül vagy egyes kockázatokra meghatározott szolgáltatási limit(ek), valamint a biztosított költségekre vonatkozó, a telephelyre arányosan figyelembe vett biztosítási összeg az adott egységre (telephelyre) a bizto- sító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonat- kozó felső határa.

13.3. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szer- ződő fél az alábbi értékek alapján határozhatja meg és adhat- ja meg a biztosító részére:‌‌‌

a) az új érték, azaz a vagyontárgy új állapotban történő be- szerzésének költsége,

b) műszaki avult érték.

13.4. A vagyontárgyak érvényesen nem biztosíthatók új ér- téken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja az 50 %-ot.

13.5. Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor hatá- rozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van. Egyedi vagy tételenként biztosított vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

13.6. A biztosítási ajánlat és kötvény, illetve ezek mellékle- tei tartalmazzák a biztosított vagyontárgyak egyedileg vagy vagyoncsoportonként, telephelyenként meghatározott bizto- sítási összegét. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újértékét (lsd. még túlbiztosítás).

13.7. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérő ér- tékelési módokat alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot va- gyontárgyanként tételesen részleteznie kell, azonosítható mó- don feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyontárgyak értékelésének módját.

13.8. A biztosító a biztosított kockázatok tekintetében a bizto- sítási összegen belül korlátozhatja felelősségét kártérítési limit vagy első kockázatra szóló limit alkalmazásával. A szolgálta- tási limit ebben az esetben az adott kockázatra vállalt szolgál- tatási felső határ, téríthető maximális összeg.

13.9. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásá- val járhat együtt.

13.10. A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsopor- tok között nem csoportosíthatók át.

14. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

14.1. A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás kö- vetése érdekében a biztosító a biztosított vagyontárgyak biz- tosítási összegét és a biztosítási díját – a kárgyakoriságtól füg- getlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

14.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Köz- ponti Statisztikai Hivatal (KSH) által a 14.4. pont szerint számí- tott és figyelembe vett, az építőipar termelői és az ipar belföldi értékesítésének árindexeiből egyszerű számtani átlaggal szá- mított árindex.

14.3. Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az index mértéké- ről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, évforduló előtt legkésőbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellőzését. Ebben az esetben a szerződés a kö-

vetkező biztosítási időszak kezdetétől változatlan feltételek- kel marad érvényben.

14.4. Az indexálás mértéke:

A biztosító az értékkövetés mértékét minden év november 1-jéig állapítja meg a KSH évközi, az év azonos időszakához (hónap, negyedév) viszonyított, szeptember – augusztusi idő- szakra publikált havi, illetve negyedéves adatai alapján, amely- től a biztosító 3 százalékponttal eltérhet.

14.5. Az így meghatározott index a következő év február hó 1-jétől a rákövetkező év január hó 31-ig érvényes és alkalma- zandó. A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása év- fordulóra történik meg.

14.6. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biz- tosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosí- tási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányo- san követi. A szerződés egyéb elemei változatlanul maradnak.

14.7. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, egyéb értékemel- kedés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban be- következett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

14.8. A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az aránylagos térítés alkalmazásától (lsd. 15. pont).

14.9. Nem indexálódik(nak) a szerződésben foglalt szolgálta- tási limitek.

15. ALULBIZTOSÍTÁS ÉS TÚLBIZTOSÍTÁS

15.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyontárgyra vagy vagyon- csoportra választott értékmeghatározással számított ká- ridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá- rozásának módszere szerint megállapított értékhez.

15.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

15.3. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szerző- désben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.

15.4. Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (a biztosított vagyontárgy választott módszer szerint meghatározott értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.

15.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a választott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási ösz- szegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és a díjat megfelelően le kell szállítani.

16. ÖNRÉSZESEDÉS

16.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülő, abszo- lút összegben vagy százalékban meghatározott mértékű, az egyes vagyoncsoportokra vagy tételesen biztosított va-

gyontárgyak esetén a vagyontárgyanként meghatározott önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a bizto- sított minden káresemény kapcsán önmaga visel.‌‌‌

16.2. A vagyontárgyak tételes biztosítása esetén, ha egy biztosítási esemény során több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tartozó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítésből levonásra.

16.3. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kárese- ménynél figyelembe veszi.

16.4. Amennyiben a biztosító kár esetén alulbiztosítást állapít meg, az önrészesedést az alulbiztosítás mértéké- nek megfelelően arányosan csökkentett kártérítési ösz- szegből kell levonni.

16.5. Amennyiben a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, a biztosító a kárt nem téríti meg.

17. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

17.1. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra, koc- kázatarányosan állapítja meg. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

17.2. Az éves díj részletekben is megfizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves és féléves. Részletfizetés esetén a biztosító pótdíjat számíthat fel. A díjfizetés gyakorisá- gát és esedékességét a szerződés rögzíti.

17.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. Banki átutalás választása esetén a kötvényszá- mot fel kell tüntetni a megjegyzés rovatba azonosítás céljából.

17.4. A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfize- tésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.

17.5. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés dí- ját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb időtartamra kötött szerződéseknél rész- letfizetési megállapodás nem köthető.

17.6. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biz- tosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat vissza- utasításától számított 15 napon belül visszautalja a szerződőnek.

17.7. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díj- többletet a biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszá- mítja, vagy a szerződő kérésére az összeg biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül a szerződőnek visszafizeti.

17.8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a bizto- sító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a

biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen meg- állapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény be- következésének időpontjában esedékessé válik, és a biz- tosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

17.9. A vagyonbiztosítási kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

a) a különös feltételek szerint vállalt kockázat természete,

b) a biztosított gép fajtája, funkciója,

c) fedezeti kiterjesztések,

d) az önrészesedés mértéke,

e) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

f) a biztosítás tartama,

g) a biztosítási összeg,

h) 5 évre visszamenőleg a bekövetkezett károk adatai (kár- előzmény),

i) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmérésé- hez megadott egyéb adatok,

j) a veszélyközösség jellemzői.

17.10. A 17.9. pontban felsorolt adatok változása a biztosítási díj változását vonhatja maga után.

18. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szerződő/biztosított kötelezettségei

18.1. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.1.1. A biztosított tevékenység(ek)et a biztosított cégjegy- zékében felsorolt tevékenységei alapján kell meghatározni. A szerződő valamennyi biztosítani kívánt tevékenységét köteles megnevezni. A biztosítási kötvényen meg nem nevezett te- vékenységek, illetve az ezen tevékenységek folytatása során okozott károk nem biztosítottak.

18.1.2. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

18.1.3. A szerződő az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cég- szerűen aláírt adatközlő/kérdőív kitöltésével vagy ezzel egyen- értékű, a kért adatokat tartalmazó más nyilatkozattal köteles a biztosítónak megadni.

18.1.4. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére

– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

18.1.5. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezett- ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

18.1.6. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biz- tosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerző- dőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

18.1.7. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer-

ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.‌‌

18.2. A VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, illetve a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövet- kezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

18.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

a) a szerződésben rögzített adatok megváltozása,

b) vagyonérték-változás,

c) a tevékenység jellegének megváltozása,

d) új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzem- be helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

e) a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

f) épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

g) a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

h) új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

i) a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

j) az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetelte- tés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

k) az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

l) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása,

m) a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

n) a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra to- vábbi biztosítás megkötése.

18.2.3. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

18.2.4. A szerződő köteles továbbá bejelenteni, amennyiben székhelye, levelezési címe, e-mail címe, telefonszáma vagy bankszámlaszáma megváltozik. A biztosító jogosult az általa ismert utolsó levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, tele- fonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan nyilatkozatot vagy értesítést küldeni, illetve a megadott bank- számlaszámra mindaddig joghatályosan kifizetést teljesíteni, amíg a levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefon- számra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó- an változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

18.3. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

18.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vo- natkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy ese- tén nem hivatkozhat.

18.5. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.5.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban, személyesen vagy telefonon bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is. A biztosító elérhetőségei:

Interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (signal. hu/Kárrendezés/Vagyonkár bejelentése)

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260.

Telefon: +36-1-458- 4200

E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxx.xx

18.5.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, becsült értékét,

c) a kárfelvételi jegyzőkönyvet,

d) a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját,

e) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

f) a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a leltárívet, a költségszámításokat, bérleti szerződést, építési enge- délyt, statikusi szakvéleményt, műszaki leírást, gazdasá- gossági számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerződést,

g) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titok- gazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot meg- ismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

h) ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

i) a biztosító megtérítési igényének érvényesítéséhez szüksé- ges adatokat, dokumentumokat,

j) a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

k) a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat az 1. sz. melléklet szerint.

18.5.4. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (ren- dőrség, tűzoltóság, munkaügyi felügyelőség stb.) is azonnal értesíteni kell és a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását. Betétkönyvek, értékpapírok károsodása vagy eltűnése esetén a szerződő köteles haladéktalanul zárol- tatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

18.5.5. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szer- ződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszo- nyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekö- vetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírá- lásához szükségesek. Idegen vagyontárgyak esetén igazolni kell a birtoklás jogcímét (bérlet, bizomány, letét, lízing, feldol- gozás, javítás, megmunkálás stb.), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.

18.5.6. A biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint joga van a fenti vagy 1. melléklet szerinti okiratokon kívül

további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.‌‌‌‌

18.5.7. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak.

18.6. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

18.6.1. A szerződő és a biztosított köteles az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk meg- előzése és elhárítása érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonat- kozó szakmai előírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a biztosító utasítá- sa, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.

18.6.2. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezeté- kek, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készü- lékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karban- tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek ve- zetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.

18.6.3. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott va- gyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

18.6.4. A károk megelőzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és a biztosító előírásai mindenkor irányadók.

18.6.5. A veszélyhelyzet közvetlen elhárítását követően a biz- tosított is javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenér- tékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

18.6.6. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási ösz- szeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

18.7. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

18.7.1. A biztosító a károkat a biztosítási szerződési feltéte- lekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

18.7.2. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult akár a helyszínen ellenőrizni a kármegelőzésre vo- natkozó intézkedések végrehajtását, a kockázati viszonyokat befolyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szol- gáltatott adatok helyességét.

18.7.3. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapí- tást nyer, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett

be minden kárrendezéshez szükséges irat a biztosítóhoz, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80 %-ig kárelőleget folyósíthat.

18.7.4. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltá- sát kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének je- lenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

18.7.5. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

19. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

19.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így különösen a kockázati körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására (beleértve a biztosí- tási díjtételek módosítását is), illetőleg – ha a kockázatot koc- kázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

19.2. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vá- laszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított har- mincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következmény- re a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

19.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonat- kozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a

19.1. és 19.2. pontokban írt jogait a többi vagyontárgy vonat- kozásában nem gyakorolhatja.

19.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körül- mény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj elle- nében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értel- mében a kockázatot nem vállalhatja.

20. A FEDEZETFELTÖLTÉS

20.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett

biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkennek, kivéve, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg közli a szerződő féllel a fedezetfeltöltési díjat és szerződő fél azt megfizeti.‌

20.2. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

21. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

21.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerző- désben kockázatviselési helyenként (telephelyenként), ezen belül vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként, továbbá a mellékkölt- ségekre megjelölt felső összeghatárig (együtt: biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve téríti meg postai vagy banki át- utalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fize- tőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsopor- tok milyen értékelési mód szerint kerültek meghatározásra.

21.2. A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét és a károsodott vagyontárgy állapotát a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázá- sa vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

21.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a bizto- sított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, beren- dezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

21.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár ösz- szegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

21.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felso- rolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

21.6. A biztosítottnak az egy káreseményből származó ká- rok helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a hely- reállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mind a két módon, vegyesen – történik.

21.7. A káreseménnyel összefüggésben idegen tulajdonú va- gyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű megál- lapítását a szerződő felek csak a károsult vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik. Az egyes vagyoncsoportok- ra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kell értékelni.

21.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése so- rán felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).

21.9. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény

bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvényen a káro- sodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.

21.10. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

21.11. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy utánpótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.

21.12. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károso- dottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiá- ból eredő értéknövekedést a szolgáltatási összegből levonja.

21.13. Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárát téríti meg. A biztosító nem té- ríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

21.14. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító csak olyan mértékben nyújt szolgáltatást, amely biztosítási ese- mény következménye.

21.15. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható ma- radványok értékét a biztosító a kár összegéből levonja.

21.16. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben ható- sági eljárás volt folyamatban, úgy az eljárás során hozott hatá- rozatot köteles a biztosított a biztosítónak bemutatni.

21.17. Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt időtartam alatt bekövetkező alábbiakban felsorolt ele- mi károk:

a) a hetvenkettő (72) órán belül ismételten bekövetkező jég- verés, zivatar vagy tornádó, hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhőszakadás,

b) az ötszáznégy (504) órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz,

c) a százhatvannyolc (168) órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tenger- rengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekövetke- ző, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek,

d) amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre biztosí- tási fedezet kiterjed.

21.18. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett tettesek kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a biztosított a tudomására jutás- tól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesí-

teni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerző- désben vállalt kötelezettségének már eleget tett.‌‌‌

22. A SZOLGÁLTATÁS MÉRTÉKE

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a bizto- sítási összeg meghatározása módszerének, illetve a vagyon- tárgyak biztosítási összegnek megfelelően – a következők sze- rint nyújt szolgáltatást:

22.1. Teljes kár esetén (teljes megsemmisülés vagy gazda- ságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti értéken térít.

22.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén a biztosító a műszaki avult értéket téríti meg

a) mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra, illetve újjáépítés- re nem kerül,

b) amennyiben a tárgyi eszköz avultsága a 50%-ot eléri vagy meghaladja.

22.3. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén az újkori állapot helyreállítását szolgá- ló teljes javítási költséget fizeti a biztosító, amennyiben a kár időpontjában a tárgyi eszköz avultsága nem haladja meg az 50%-ot. Káridőpontban 50%-ot elérő vagy azt meghaladó avultság esetén a biztosító a műszaki avult értéken történő térítés szabályai szerint jár el..

22.4. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a káridőponti állapot hely- reállítását avult értéken téríti a biztosító, a helyreállítás során keletkezett esetleges értékemelkedés levonásával.

22.5. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylege- sen felmerült költségek térülnek,

b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig tény- legesen felmerült költségek erejéig.

22.6. A termelésből kivont, használaton kívüli vagyontárgyak kárát a műszaki avult értékig téríti meg a biztosító.

22.7. Idegen tulajdonú vagyontárgyak kárai műszaki avult ér- téken térülnek.

23. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA;

A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

23.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

23.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:

23.2.1. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási idő- szak végére írásban bármikor felmondhatják.

23.2.2. Díj nemfizetés: Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül – vagy halasztott díjfizetés esetén a megállapodás szerinti határidőig – nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerző- dés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges ha- tállyal megszűnik.

23.2.2.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad-

dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díj- halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

23.2.2.2. Ha az esedékes díjnak csak egy része került meg- fizetésre, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

23.2.2.3. A díj nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja.

23.2.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

23.2.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a biztosítás hatá- lyának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be- következése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdek- múlás napjával megszűnik.

23.2.3.1. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő

23.2.3. pont szerint jogkövetkezmények alkalmazandók abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto- sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következ- ménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt.

23.2.3.2. Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövet- kezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szűnt meg, a biz- tosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

23.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető az erről szóló meg- állapodásban szereplő időponttól.

23.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kö- tött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

23.2.6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén je- len feltétel 19.1 és 19.2. pontjában foglaltak szerint.

24. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

24.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-be- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosí- tó kártérítési, helytállási kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

24.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 18.5.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.‌‌

24.3. A biztosító mentesül vagyonbiztosítási szolgáltatá- si kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon- tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma- zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

d) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

24.4. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte,

b) tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

c) a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

d) a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

e) azonos károkozási körülményekkel visszatérően oko- zott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntet- hető lett volna,

f) a biztosított a kárt a szakmai előírások, belső utasítá- sok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsze- gésével okozta.

24.5. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül továb- bá, ha

a) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy, írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének le- hetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be,

b) bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.

24.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bár- milyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

24.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös

háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosí- tékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

24.8. A biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését elősegíteni, az ehhez szükséges informáci- ók, adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából szárma- zó következmények a biztosítottat terhelik.

24.9. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének ér- vényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti füg- gővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

24.10. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a bizto- sított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.

25. ELÉVÜLÉS

25.1. A jelen általános szerződési feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ide- je a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év.

25.2. Ha jogszabály a jelen szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésé- re jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rö- videbb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

26. EGYÉB

26.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

26.2. A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a fokozott bizton- ságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalt jognyilatkozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmon- dása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail mellékleteként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvényes.

26.3. Jelen általános szerződési feltételek, illetve a vonatko- zó ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabá- lyait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

26.4. Függő biztosításközvetítő a biztosító kifejezett felhatal- mazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a szerződőnek vagy biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

26.5. A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díjat átvenni, valamint a biztosítótól a káro- sultnak járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

26.6. A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötele- zően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biz- tosítási szerződés részévé válik.‌‌

26.7. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, il- letve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés ala- nyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

27. LÉNYEGES ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRTAKTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban (Ptk.) előírtaktól:

a) Nem fogyasztói szerződés esetén is létrejöhet a biz- tosítási szerződés a biztosító ráutaló magatartásával. (3.6.)

b) Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt

(15) napon belül elutasítja, vagy arra nem válaszol, ki- véve, ha a szerződés a biztosító ráutaló magatartásá- val jön létre.(3.8.)

c) A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számí- tott 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkö- vetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban a szerződőt fel nem szólította. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. (23.2.2.1.)

d) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tó szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhát- ralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani. (17.8.)

e) Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. (23.2.2.4.)

f) Érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tu- lajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt. (23.2.3.1.)

g) A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje

– az ötéves általános elévülési szabálytól eltérően – a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezé- sétől számított egy év. (25.)

h) A jelen feltételek szerint írásbelinek minősül az írásba foglalt, aláírással ellátott jognyilatkozat, vagy a foko-

zott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt jognyilat- kozat, vagy az e-mail, ill. a fax útján tett jognyilatkozat. A biztosítási szerződés felmondása kizárólag postai úton vagy faxon megküldve vagy e-mail melléklete- ként megküldött, a nyilatkozatot tevő aláírásával el- látott szkennelt PDF dokumentumba foglaltan érvé- nyes. (26.2.)

i) Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szo- kása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rend- szeresen alkalmazott szokás. (26.7.)

28. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) Elkülönítésre és definiálásra kerültek a szerződés ala- nyai.

b) Kiegészítésre kerültek a fogalom-meghatározások.

c) Meghatározásra kerültek a szerződés létrejöttének módjai.

d) Pontosításra került a biztosítható és a nem biztosítha- tó vagyontárgyak köre.

e) Bekerültek a fedezetbe a mellékköltségek a biztosítá- si összeg maximum 10%ig.

f) Kikerültek a feltételből és különálló dokumentumba lettek szerkesztve a titok- és adatvédelemmel, pa- naszkezeléssel kapcsolatos szabályok.

g) Új pontba kerültek a biztosítási összeg meghatározá- sának megváltozott szabályai.

h) Pontosításra kerültek a szolgáltatás szabályai és mér- téke.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

A GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (2021)‌‌‌

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a gépbiztosítások általános szer- ződési feltételeit az e különös biztosítási feltételekben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen külö- nös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a gépbiztosítások általános szerződési feltételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek a gépbiztosítások általános szerződési feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen kü- lönös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A biztosító megfizeti a biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektro- nikus egységeinek csak külső erőhatás miatti, véletlenül, vá- ratlanul, balesetszerűen bekövetkezett törés és repedés kárait, amelyek a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mű- ködésképtelenségét okozzák. A jelen biztosítási feltételek sze- rint a törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősül- nek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a követ- kező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek többek között az minősül, ha a kár oka

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazu- lása (kivéve Géptörésbiztosítás Különös Biztosítási Feltétel 2.1.h) pontjában kizárt fokozatos, folyamatos állagromlás),

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen ki- tett berendezéseket),

i) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzár- lat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelé- si hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

n) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,

o) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatá- nak hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés),

p) a biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjainak gon- datlansága.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) tűz, robbanás és összeroppanás (a robbanás fogalmába nem tartozik bele a turbinák, kompresszorok, motorhen- gerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése), vil- lámcsapás,

b) vezetékes vízkárok, technológiai csővezetékek törése,

c) vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsu- szamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés,

d) légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk,

e) tűzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedése, megdő- lése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés,

f) lopás,

g) betöréses lopás és rablás,

h) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat so- rán bekövetkező kopás és elhasználódás, vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása,

i) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repe- dés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás cső- csatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés biztosítási eseményt idéznek elő más biztosított gépszer- kezetekben, alkatrészekben.

2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a gép

– próbaüzeme,

– szándékos túlterhelése,

– biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbater- helése,

– telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek,

b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszer- számokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, ön- tőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek,

c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben,

d) meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatré-

Különös biztosítási feltételek ‌

szekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek,

e) semmiféle üzemi segédanyagra, mint különösen motorhaj- tóanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, hű- tőanyagok, kenőanyagok, szigetelés vagy erőátvitel célját szolgáló olaj.

f) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló

– biztonsági berendezésében, a gép működésével össze- függésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

g) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő,

h) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatál- lományban, információkban keletkeztek,

i) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tar- tályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a kon- ténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, el- folyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek,

j) kötbér és bírság jellegű többletköltségként merültek fel,

k) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szárma- zó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkez- tek (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),

l) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafu- var miatti többletköltségként merültek fel,

m) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piac- vesztésből adódtak,

n) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igé- nyelhetők, illetve visszaigényelhetők,

o) a garancia és szavatosság körében megtérülnek.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSES GYAKORLATTÓL

A jelen különös szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) kikerült a fedezetből a gépbaleset kockázat

GÉPEK VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (2021)‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a bizto- sítandó vagyontárgy vonatkozásában a biztosított rendelkezik érvényben lévő géptörés biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában a gépbiztosítások általános szer- ződési feltételeit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös biztosítási feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben az általános szerződési feltételek, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek az ál- talános szerződési feltételektől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. Árvíznek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, ta- vak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából vé- dettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

1.2. Földrengés a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

5. fokozatát elérő vagy meghaladó a Föld belső energiájából származó földmozgás.

1.3. Tetőbeázás a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalá- sának folytonossági hiánya, valamint a nyílászárók és az épü- letszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

1.4. Vandalizmus: biztosított vagyontárgyak idegen harma- dik személy által szándékosan okozott rongálási kára.

1.5. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rend- szeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó ár- vízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a meder- ből kilépő árvizek és a jég levezetése.

1.6. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

1.7. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédel- mi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon el- öntheti.

1.8. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig idősza- kosan vízzel borítottak,

b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizen- yős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó ré- szét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyek- re az időszakos elöntés jellemző,

d) folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a je- lenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

1.9. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

1.10. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, har- madrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak mű- tárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illet- ve szolgálja.

1.11. Törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyon- tárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működéskép- telenségét okozza. A törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mecha- nikai károsodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíró- dás, (el)csavarodás.

2. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A szerződő választása szerint a biztosítási fedezet a 2.1. pont szerinti tűz és elemi kár fedezettel vagy az 2.2. pont szerinti all risks fedezettel jön létre. A biztosítási esemény minden eset- ben egy a kockázatviselés helyén hirtelen fellépő, balesetsze- rűen, váratlanul bekövetkező esemény.

2.1. TŰZ ÉS ELEMI KÁROK FEDEZETE

A tűz- és elemi károk fedezete keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott ese- mények biztosítottak:

2.1.1. Tűz

Xxxxx feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati ha- tások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása). Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átter- jedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más

biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltés kiegyenlítődés, illetve nagy- feszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.

2.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás- kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

2.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

2.1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint viharbiztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biz- tosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezen felül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

2.1.6. Felhőszakadás

Xxxxx feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csa- padékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/perc) csa- padékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagy- mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elön- téssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.1.7. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

2.1.8. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak a biztosított vagyontárgyakra gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított vagyontárgyak helyesen méretezett, kivitelezett és karbantar- tott burkolatainak vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkat.

2.1.9. Árvíz

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül az 1.1. pont szerinti esemény.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hul- lámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősü- lő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b) a talajvíz és a belvíz által okozott károkra,

c) fakadóvíz által okozott károkra,

d) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

e) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károkra.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított

30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt bekövetkező árvíz károkra nem terjed ki.

2.1.10. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül az 1.2. pont szerinti esemény.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

2.1.11. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina Xxxxx feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, illetve lavina kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat.

2.1.12. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszű-

nése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit.

2.1.13. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelőségi körén belül eső víz, szennyvíz- és csa- padékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, köz- ponti fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlako- zó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repe- dése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épü- leten belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezetékfaj- tánként a biztosított vagyontárgyakban legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbanta- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

2.1.14. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosí- tási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, re- pedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítá- si vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próba- üzem során keletkezett károkat,

b) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

c) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait.‌

2.1.15. Technológiai csővezeték törése

Xxxxx feltétel szerint technológiai csővezeték törése biztosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendelte- tésszerűen használt vezetékeinek, tartályainak, szerelvényeinek véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázok- nak a csővezetékekből, illetve tartályokból való kiáramlása ál- tal a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

c) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokra és azok következményi káraira.

2.1.16. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

2.1.17. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatására a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felsze- relésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

2.1.18. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biz- tosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

2.1.19. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztosi- tási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépek- ben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása

c) az elektronikus egységekben az előírt tranziens vé- delmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő mű- ködése

miatt következett be.

2.1.20. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/biztosított épületen kívül található idegen (nem a szerződő/biztosított va- gyonát képező) tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2.1.21. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az 1.4. pont szerinti esemény.

A biztosító nem téríti meg vandalizmus kárként a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat:

a) eltulajdonítás;

b) graffiti által okozott kár, illetve a graffiti eltávolításá- nak költségei;

c) bármilyen üvegtörés.

2.2. ALL RISKS FEDEZET

Amennyiben ebben a felek kifejezetten megállapodnak, a va- gyonbiztosítási fedezet all risk kockázattal, az alábbiak szerint jön létre.

2.2.1. Biztosítási esemény

All risks vagyonbiztosítás választása esetén a biztosító köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár- gyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül bekövetkező fizikai károkat, amelyekkel összefüg- gésben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

2.2.2. Kizárások

2.2.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, amennyi- ben annak oka:

a) betöréses lopás, rablás, lopás, leltár- vagy ismeretlen okból eredő hiány, eltűnés, sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás,

b) a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizs- gálat, tesztelés, vagy ezekre visszavezethető ok. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyak- ra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező károkra;

c) közüzemi szolgáltatás (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül tör- tént, valamint az áram/feszültségingadozás miatti ká- rok,

d) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, zsugorodás, párolgás, súly- veszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy szag, és/vagy anyagszerkezeti vál- tozások,

e) az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérsék- let szélsőséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tűz,

f) rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatás, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat (kivéve a 6.2. pontban foglaltakat),

g) épületek süllyedése, alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák, padozatok, járdák, feltöltések, födém- illet- ve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, meg- dőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása,

h) a kockázatviselési hely szempontjából területileg il- letékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjá- ban hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek mi- nősülő helyen belül bekövetkező árvíz, továbbá a ta- lajvíz, belvíz, és fakadóvíz,

i) az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb kár (pl. gátrobbantás, mentesítést vég- ző gépjárművek által okozott károk),

j) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz,

k) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz,

l) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása,

m) nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek va- lamint ezek tartozékainak szétszakadása, összerop- panása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáz- töltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések),

n) kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulása, amely egyértelműen azonosítható, kí- vülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül kö- vetkezett be,

o) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve hi-

bás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják,

p) motor által beszívott víz,

q) a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozá- sa, átalakulása,

r) az üvegfelületek nem egyéb biztosítási esemény miatt bekövetkezett törése és repedése, beleértve az üveg felületén vagy díszítésben karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) továbbá az üveg keretében, foglala- tában keletkezett károkat).

2.2.2.2. A biztosító nem téríti meg továbbá azokat a ká- rokat,

a) amelyek a garancia, szavatosság körében megtérül- nek,

b) amelyeket állatok okoznak bármilyen módon (bele- értve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, termeszeket és egyéb rovarokat), vagy álla- tokban keletkeznek,

c) amelyek a biztosított vagyontárgyak külső vagy belső okból eredő töréseként, repedéseként jelentkeztek, amennyiben ezeknek oka

– tervezési hiba, szerkezeti hiba, gyártási, feldolgo- zási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba vagy a vagyontárgyakban rejlő rejtett hiba,

– elektromos üzemű gépek, berendezések elektro- mos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elekt- ronikus berendezéseket, eszközöket, illetve azok vezetékeit),

– gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrésze- inek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása (ide nem értve az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező káro- kat),

d) amelyek szabadban tárolt vagyontárgyakban vihar- és jégverés, illetve fagyhatás, napsütés hatására ke- letkeztek, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő el- helyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak

e) amelyek a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tár- gyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen ki- váltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

f) amelyek a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) va- gyontárgyakban keletkeztek felhőszakadás következ- tében,

g) szállított vagyontárgyakban keletkeznek, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállí- tásnak,

h) amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódnak,

i) amelyek egy már korábban károsodott vagyontárgyra kifizetett kártérítésnek azon részét képezik, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,‌

j) amelyek a föld ásványi anyagainak feltárása során, il- letve azzal összefüggésben keletkeztek,

k) amelyek a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóe- dényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, sze- relvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencék- ből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeznek.

2.2.2.3. A biztosító árvíz esetére várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés kezdetétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt bekövetkező árvízkárokra nem terjed ki.

3. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen különös biztosítási feltételek az alábbiakban tér- nek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) Kiegészült a feltétel az alapvető fogalmak definícióival

b) Az elektromos áram okozta tűz fedezet (2.1.17.) beke- rül a biztosítási események közé,

c) Az idegen tárgyak rádőlése fedezet (2.1.20.) bekerül a biztosítási események közé,

d) A vandalizmus fedezet (2.1.21.) bekerül a biztosítási események közé.

e) Megszűnik az Alapfedezet, a nevezett kockázatok fe- dezet a továbbiakban minden nevezett kockázatot tartalmaz.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

GÉPEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (2021)‌‌‌‌‌‌

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő vagyonbiztosítással a biz- tosítandó vagyontárgyak vonatkozásában, illetve azt egyide- jűleg megköti.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján kötött biztosítá- si szerződés vonatkozásában a gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételeit az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen különös bizto- sítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételei, míg a jelen különös biztosítási feltételeknek a gépek vagyonbiztosításá- nak különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezései esetén a jelen különös biztosítási feltételek szabályai az irányadók.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból tör- ténő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a vagyon- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek mi- nősülnek a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) meglévő biztosított vagyontárgyak betöréses lo- pás, rablás, biztosítási események miatt bekövetkezett kárai az alábbiak szerint.

1.1. BETÖRÉSES LOPÁS

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal behatolt ,

– ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva – lezárt helyiség aj- taját hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal kinyitotta és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség sa- ját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevétele- zéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia. Betöréses lopásnak minősül a betörési kísérlet során a bizto- sított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.

1.2. RABLÁS

Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen

erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított biztosított vagyontárgy meg- tartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, és ezt a tényt hatósági okirat igazolja.

1.3. A VAGYONTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖBBLET-KOCKÁZATVISELÉS

A Gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltéte- lei 2.1. (Tűz és elemi károk fedezete), és 2.2. (All risk fedezet) pontjaiban meghatározott fedezetet túl a biztosító megtéríti az alábbiakban részletezett esetekben is a betöréses lopás, rab- lás, illetve rongálás károkat.

1.3.1. Rongálásbiztosítás

A biztosítás kiterjed a biztosítási összegen belül, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása során és azzal összefüggésben keletkezett,

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiség- ben okozott rongálási károkra, feltéve, hogy az épület is biztosított,

b) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

c) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

1.3.2. Területi hatály kiterjesztése

A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén biztosítottak azok a gépek, berendezések vagyontárgycso- porthoz tartozó vagyontárgyak, amelyeket a szerződő / bizto- sított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa.

1.3.3. Zárcsere

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a szükséges zárcsere költségeire, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lo- pás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították.

1.3.4. Szabadban tárolt mozgatható és önjáró gépek fedezete

A biztosítási fedezet kiterjed a szabadban lévő, de

a) lezárt, megfelelően körülkerített telephelyen lévő vagy

b) üzemidőn túl őrzött mozgatható és önjáró gépekre, de nem vonatkozik azok bármilyen alkatrészének, tartozéká- nak vagy beépített egyéb berendezésének vagy rakomá- nyának a lopására (részlopás).

Lezártnak, megfelelően körülkerítettnek tekinthető az olyan terület, amelyet egy legalább 1,8 méter magas drótfonatból vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készített, az ingatlant (telekhatárt) körbeívelő, tartóoszlophoz rögzített építmény biz- tosít, amelynek bejáratát egy legalább 5 mm anyagvastagsá- gú hegesztett szemű láncon rögzített lakat zárja.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem fizeti meg a kárt, ha:

Gépek betöréses lopás és rablás biztosításának különös biztosítási feltételei ‌‌‌

a) a helység, amelyből a biztosított vagyontárgyakat el- tulajdonították, a vagyonvédelmi előírások III./1. pont- ja szerinti II. védelem előírásainak nem felelt meg,

b) az olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkezett, amelyeknél a betöréses lopás biztosítási esemény nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány),

c) a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

d) a kár elvesztett, ellopott, bárki által hozzáférhető he- lyen megtalált jogellenesen megszerzett és felhasz- nált kulccsal történő behatolásból eredt (ide értve azt az esetet is, amikor a közösen használt, lezárt helyi- ségekhez, értéktárolóhoz kulccsal rendelkezők köre egyértelműen nem határozható meg),

e) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek külső bejáratainak kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. Betöréses-lopás, rablás, valamint az ezekkel összefüg- gésben lévő rongálás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatása a kár idején és a behatolás helyén ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően, a vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásaiban feltüntetett összeghatárokig (1. és 3. sz. táblázat) terjed, nem haladhatja meg azonban a biztosítási összeget.

3.2. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

3.3. Zárcsere esetén a biztosító káronként és évente legfel- jebb 50.000 Ft/ biztosítási időszak összeghatárig teljesít szol- gáltatást. A biztosító a kárból önrészesedés nem von le.

4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

4.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

4.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagysá- gát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

4.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a bizto- sítási esemény bejelentését követően vizsgálja.

4.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezi a vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai című melléklet.

5. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen különös biztosítási feltételek az alábbiakban tér- nek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) Xxxxxxxxx a fedezet a vagyontárgyakkal kapcsolatos többlet-kockázatviselés szabályaival, a rongálásbiz- tosítás, a területi hatály kiterjesztésének, a zárcsere és a szabadban tárolt mozgatható és önjáró gépek fedezetének megváltozott szabályaival

b) Kikerült a feltételből az őrzési záradék

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁSHOZ ALKALMAZHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK ‌‌‌‌‌‌‌

Jelen kiegészítő biztosítási záradékok megkötésének feltétele a Géptörés biztosítás általános és különös biztosítási feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a meg- léte. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegé- szítő záradékok is megszűnnek. Egyes kiegészítő záradékok megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő záradé- kot nem érinti. A kiegészítő záradékok a biztosítási szerző- dés módosításával szüntethetők meg. A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő záradékokra csak és kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza. Amennyiben a kiegészítő záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, és az abban foglaltak szerinti kockáza- tokra a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn. Jelen kiegészítő biztosítások záradékaiban nem érintett rendelke- zésekben a biztosítási szerződésben (ideértve a Géptörés biztosítás általános és különös biztosítási feltételeit is) rög- zítettek az irányadók. Jelen kiegészítő biztosítási záradékok és az általános és különös biztosítási feltételek közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő biztosítási záradékokban foglaltak az irányadók.

GT3 ELŐGONDOSKODÁS

A szerződő felek jelen kiegészítő záradék alkalmazásával elő- gondoskodási összeg meghatározásáról állapodnak meg, amely a biztosítási időszak alatti új beszerzések, helyreállítá- sok, cserék miatti értékemelkedést fedezi.

Előgondoskodási összeg a biztosítási szerződés szerinti biz- tosítási összeg 10%-a. Amennyiben a biztosítási időszakon belüli értékemelkedés meghaladja az előgondoskodási ösz- szeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben megha- tározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

Előgondoskodási összeg kizárólag saját tulajdonú gépekre, műszaki berendezésekre határozható meg.

GT4 LÉGIFUVAR TÖBBLETKÖLTSÉGEK

A Géptörésbiztosítás különös feltételei 2.2.k. pontja feloldásra kerül olyan módon, hogy a Felek megállapodnak abban, hogy azok a légifuvar többletköltségek, amelyeket egy térítésköte- les kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg nagyságáig, első kockázatra biztosí- tottak.

Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven belül) egyszer áll a biztosított rendelkezésére. Kártérítési limit: a gép biztosítási összegének 5%-a/káresemény/biztosítási időszak.

A feloldás nem vonatkozik az éjszakai vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés többletköltségére, mely továbbra sem képezi a fedezet részét.

GT5 ÁRVÍZ KOCKÁZAT KIZÁRÁSA

A biztosítási szerződésben megjelölt telephely vonatkozá- sában a biztosítási feltételektől eltérően a biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat, amelyek közvetve vagy köz- vetlenül árvíz, vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

GT6 ALULBIZTOSÍTOTTSÁGI ZÁRADÉK

Szerződő/biztosított tudomásul veszi az esetleges alulbiztosí- tottság következményeit.

GT7 VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSÁNAK FEDEZETE

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a Felek megállapod- nak abban, hogy az általános és különös szerződési felté- telek, és az esetleges külön megállapodások változatlan ér- vényben hagyásával a biztosító megtéríti a biztosított önjáró vagy hordozható vagyontárgyak saját tulajdonban levő szál- lítóeszközzel a munkavégzés helyszínére történő szállítása és visszaszállítása során véletlenül, váratlanul, balesetszerű bekövetkező kárait, ideértve a fel-, le- és átrakodás során ke- letkezett károkat is.

A biztosítási fedezet kizárólag Magyarország területén belüli szállításokra terjed ki.

Jelen kiegészítő biztosításban foglaltak nem terjednek ki a szállítás közben keletkezett károkra, amennyiben a szállí- tóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy nem rendelke- zett a szükséges engedélyekkel, továbbá ha a szállítás során a vonatkozó előírásokat (ideértve a rögzítési és elhelyezési szabályokat) nem tartották be.

A megnevezett kockázatra szóló biztosítás esetén a fedezet kizárólag a gépjárművet ért közúti baleset, tűz, villámcsapás, robbanás, vis major és a szállított vagyontárgy természetének megfelelő védelemmel ellátott és lezárt gépjárműből történő feltöréses lopás káreseményekre terjed ki.

All risks kockázatra szóló biztosítás esetén a felek megállapo- dása alapján feloldásra kerül a Gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételeinek 2.2.2.g) kizárása.

GT8 ALAPZATOK ÉS FALAZATOK

A Géptörésbiztosítás általános szerződési feltételei 10. pont- jának kiegészítése képpen a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződésben megjelölt gépek alapzatai és falazatai is biztosítottak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási összeg nagyságáig.

A gépekkel együtt biztosított alapzatokban és falazatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha e károk a biztosított gépeket ért - a Géptörésbiztosítás feltétele szerint - térítésköteles károk következményei.

Géptörés biztosításhoz alkalmazható kiegészítő biztosítási záradékok ‌‌‌‌‌‌‌

GT9 KÖLCSÖNZÖTT GÉP TÖBBLETKÖLTSÉGÉNEK FEDEZETE

A kockázatviselés kiterjed a szerződési feltételek, megjelölt záradékok és külön megállapodások érvényessége mellett a károsodott vagyontárgy helyreállításáig vagy pótlásáig a va- gyontárgyat helyettesítő gép, berendezés vagy jármű igény- bevételéhez szükséges kölcsönzési költségekre.

Kölcsönzési költség kártérítési limit: 250.000 Ft/kár/biztosítási időszak, de maximum a károsodott vagyontárgy javítására, helyreállítására a biztosító által kifizetett kártérítési összeg 50%-a.

GT10 ÜVEGTÖRÉS

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a Gépek vagyonbiz- tosításának különös biztosítási feltételének 2.2.2.1.r) pontja érvényét veszti és a biztosítás fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak üvegfelületeinek törés és repedés káraira a biztosítási szerződésben megjelölt első kockázatra szóló kár- térítési limit erejéig.

Kártérítési limit: 500.000 Ft/kár/biztosítási időszak.

Jelen kiegészítő záradék vonatkozásában az önrészesedés mértéke: a kárösszeg 10%-a, de minimum 25.000 Ft.

GT11 HATÁRSÁV KITERJESZTÉS

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarország területén kívül, de a határvonaltól legfeljebb 10 km távolságban bekövetkező biztosítási esemé- nyekre. Jelen záradék keretében azok a mozgatható és önjáró munkagépek biztosítottak, amelyeket a szerződő/biztosított munkavégzés céljából a munkavégzés helyszínére magával vitt.

Nem terjed ki a záradék ezen munkagépek lopás, részlopás és vandalizmus káraira.

A biztosítási fedezet kiterjed a szerződésben meghatározott kockázatokra a gépre megadott biztosítási összeg erejéig.

Jelen záradék által biztosított többletköltségek limite:

500.000 Ft/kár/biztosítási időszak.

GT13 MUNKAGÉPEK LOPÁS FEDEZETE

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával a Géptörésbiztosí- tás különös biztosítási feltételének 2.1.f) pontjával ellentétben a biztosító megtéríti a biztosított mezőgazdasági vontatók, önjáró vagy vontatott munkagépek (továbbiakban: munkagé- pek) ellopása, jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel ösz- szefüggésben keletkezett sérülése (továbbiakban lopáskár).

BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A jelen záradék a biztosított jármű vagy munkagép széria kivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira, továbbá a jármű vagy a munkagép rendelte- tésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira terjed ki; alkatré- szek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a járműbe beszerelve, azon rögzítve, vagy abban elzárva voltak.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen kiegészítő záradék alkalmazásával lopáskárnak mi- nősül, ha az elkövető a megfelelően lezárt járműbe vagy mun- kagépbe, jogtalanul behatolva a járművet vagy a munkagépet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott jármű vagy munkagép jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette, és az nem került meg, vagy olyan állapot- ban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha:

• bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortér fedél) nyitott, le,- illetve kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a járműbe vagy a munkagépbe történő jogtalan beha- tolást,

• bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongá-

lódott, hogy a zár a jármű vagy a munkagép kulcsainak használata nélkül is működtethető.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a munkagépek alkatrésze- inek, tartozékainak vagy beépített egyéb berendezéseinek, illetve rakományának lopáskáraira. (részleges lopáskár).

A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosí- tott) kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a) mindazon zárakat (a gyújtáskapcsolót és a jármű vagy a munkagép tárolására szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájutottak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

b) a szerződésben megjelölt, vagyonvédelmet szolgáló be- rendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

c) szerződő (biztosított) köteles a sérült szélvédőt vagy abla- kot kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű vagy a munkagép jogtalan behatolás ellen nem megfelelően vé- detté válik.

ÖNRÉSZESEDÉSEK ÉS VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Munkagép teljes lopáskára esetén jelen kiegészítő záradék szerint a biztosító helytállási kötelezettsége akkor áll be, ha az alábbi pontokban felsorolt vagyonvédelmi előírások egyidejű- leg teljesültek:

• a munkagép üzemképes és bekapcsolt indításgátlóval ren-

delkezik,

• a munkagép üzemképes és bekapcsolt GPS-sel vagy egyéb, azzal egyenértékű helymeghatározó rendszerrel el- látott.

Jelen kiegészítő záradék vonatkozásában az önrészesedés mértéke: a kárösszeg 20%-a, de minimum betöréses lopás fedezet önrésze.

GÉPBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ‌‌‌‌

Jelen betöréses lopás, rablás eseteire szóló vagyonvédelmi előírások abban az esetben érvényesek, ha az GÉPTÖRÉS biztosítás betöréses lopás, rablás kockázatra kiterjed.

Jelen szabályzat az gépbiztosítások általános szerződési fel- tételeivel, a gépek vagyonbiztosításának különös biztosítási feltételeivel és az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása különös biztosítási feltételeivel együttesen érvényes.

I. KOMPLETT LÉTESÍTMÉNYEK, ÜZEMEK, RAKTÁRTELEPEK, KERESKEDELMI ELOSZTÓHELYEK VÉDELMI SZABÁLYAI

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A betöréses lopás, rablás biztosítás biztosítási fedezete kizá- rólag a vagyonbiztosításban biztosított vagyontárgyakra ter- jed(het) ki.

A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövet- kezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzem- be helyezve, illetve nem működött.

A biztosító a kár bekövetkezésének idején a behatolás he- lyének védelmi szintjét veszi figyelembe a fizethető kártérítés megállapításakor.

2. VÉDETTSÉGI SZINTEK

1. sz. védettségi szint:

• Lezárt helyiség.

2. sz. védettségi szint:

• A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különö- sebb erőfeszítést nem igényel;

• Nincs őrzés;

• A nyílászárók a „II. védelem” kategóriának (III. /1.) megfele- lően fizikailag védve vannak, kívülről nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva.

3. sz. védettségi szint

• A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különö- sebb erőfeszítést nem igényel;

• A főépületben 24 órás portaszolgálat van;

• A nyílászárók az Alapfokú védelem kategóriának (III. /2.) megfelelően fizikailag védve vannak, kívülről nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva;

• A kritikusabb pontok elektronikai jelzőrendszerrel is fel van-

nak szerelve (pénztárterem, páncélszekrény, stb.);

• Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszol- gálat központjával, a rendőrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

4. sz. védettségi szint

• A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különö- sebb erőfeszítést nem igényel;

• A főépületben biztonsági őrszolgálat van;

• Az épületek között járőrszolgálat van;

• A nyílászárók a Részleges védelem kategóriának (III. /3.) megfelelően fizikailag védve vannak, kívülről nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva;

• A kritikusabb pontok elektronikai jelzőrendszerrel is el van-

nak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.);

• A védelem szempontjából a legfontosabb objektumrészt

(pl. a páncéltermet) külön őr védi;

• Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszol- gálat központjával, a rendőrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

5. sz. védettségi szint

• A védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különö- sebb erőfeszítést nem igényel;

• A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést;

• Az épületek között járőrszolgálat van;

• A nyílászárók a Részleges védelem kategóriának (III. /3.) megfelelően fizikailag védve vannak, kívülről nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak felszerelve;

• A kritikusabb pontok elektronikai jelzőrendszerrel is el van-

nak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.)

• A védelem szempontjából a legfontosabb objektumrészt

(pl. a páncéltermet) fegyveres őr védi;

• Telefon-összeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszol- gálat központjával, a rendőrséggel vagy egyéb fegyveres szolgálattal.

6. sz. védettségi szint

• A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erő- feszítéssel, illetve különböző segédeszközök (pl. (feszítő, vágó, létra) alkalmazásával küzdhető le;

• A megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést;

• A nyílászárók a Teljes körű védelem kategóriának (III. /4.) megfelelően védettek, kívülről nem nyithatók, az ajtók biz- tonsági zárral vannak felszerelve;

• Az épületeken kívül kutyás járőrök, az épületen belül fegy-

veres őrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód;

• Az őrök közötti állandó információcsere biztosítva van;

• A kritikusabb pontok elektronikai jelzőrendszerrel is el van- nak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.);

• különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívüli eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat köz- pontjának, a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres szolgá- latnak.

7. sz. védettségi szint:

• A védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erő- feszítéssel, illetve különböző segédeszközök (pl. (feszítő, vágó, létra) alkalmazásával küzdhető le;

• A folyamatos figyelés/őrzés biztosítva van;

• A nyílászárók a Teljes körű pluszvédelem kategóriának (III. /5.) megfelelően védettek, kívülről nem nyithatók, az aj- tók biztonsági zárral vannak felszerelve;

• Az őrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak,

az egész területet figyelik;

• Az épületeken kívül kutyás járőrök, az épületen belül őrök ‌‌‌‌

teljesítenek szolgálatot;

• Az őrök közötti állandó információcsere biztosítva van;

• A kritikusabb pontok elektronikai jelzőrendszerrel is el van- nak látva (pénztárterem, páncélszekrény, stb.);

• Közvetlen összeköttetés van az őrzést végző szakszolgálat központjával, a rendőrséggel vagy egyéb fegyveres szolgá- lattal.

3. SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

3.1. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény időpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelő és az alábbi 1. sz. táblázatban felsorolt szolgáltatási limitek erejéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a káro- sodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási összegét).

1. sz. táblázat

Védettségi szint	Kártérítés mértéke (ezer Ft)
1. védettségi szint	250
2. védettségi szint	250 – 10 000
3. védettségi szint	10 000 – 100 000
4. védettségi szint	100 000 – 300 000
5. védettségi szint	300 000 – 500 000
6. védettségi szint	500 000 – 1 000 000
7. védettségi szint	1 000 000 – 1 600 000

3.2. Amennyiben a káresemény időpontjában a behatolás helyén legalább a lezárt helységre vonatkozó szabályok nem teljesülnek, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

3.3. A I./2. pont szerinti védettségi szintekhez megfogal- mazott védelmi előírások mellett az II. /1. pont szerinti (2. sz. táblázat) 1. és/vagy 2. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak biztosítása esetén a vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségre vonatkozóan a II. 2. pontja szerinti védelmi osztályok előírásai is érvényesek.

II. HELYISÉGEK, VAGYONTÁRGYAK VÉDELMI SZABÁLYAI

1. VAGYONCSOPORTOK

2. sz. táblázat

1. vagyoncsoport: • készpénz,

• értékpapír,

• nemesfém,

• ékszer,

• drágakő, féldrágakő,

• minden egyéb, páncélszekrényben elhelyez- hető, nagy értékű (100 000 Ft-nál nagyobb értékű) vagyontárgy,

• vetőmag, műtrágya, növényvédőszer-

koncentrátumok.

2. sz. táblázat

2. vagyoncsoport: • műérték jellegű vagyontárgy,

• 100 000 Ft-ot meghaladó értékű gyűjtemény,

• nemes szőrme,

• antik bútor,

• kereskedelmi, vállalkozási – nem személyi, illetve hobbi- és élvezeti – mennyiségű és célú híradás- és számítástechnikai termék,

• képzőművészeti alkotás,

• minden egyéb, 100 000 Ft-nál nagyobb értékű, kézi erővel könnyen mozgatható és páncélszekrényben el nem helyezhető vagyontárgy.

3. vagyoncsoport: • lakás-, iroda- és üzemi-felszerelés/készlet,

• általános, személyes használati tárgy,

• bútor,

• minden egyéb fel nem sorolt, kézi erővel nem vagy tömegében nehezen mozgatható (súlyos, terjedelmes stb.) készlet, vagyontárgy, továbbá ami az 1.- és 2. vagyoncsoportban nem értelmezett ingóság.

2. VAGYONVÉDELMI SZINTEK

1. sz. védelmi osztály

• Lezárt helység.

2. sz. védelmi osztály

• II. védelem.

3. sz. védelmi osztály

• Alapfokú védelem.

4. sz. védelmi osztály

• Részleges védelem,

• Elektronikai jelzőrendszer.

5. sz. védelmi osztály

• Teljeskörű védelem,

• Elektronikai jelzőrendszer,

• MABISZ által ajánlott – érvényes MABISZ ajánlással ren- delkező – rendszer.

6. sz. védelmi osztály

• Teljeskörű pluszvédelem,

• Elektronikai jelzőrendszer,

• Rendszeres és dokumentált karbantartás,

• MABISZ által ajánlott – érvényes MABISZ ajánlással ren- delkező – rendszer.

7. sz. védelmi osztály

• Teljeskörű pluszvédelem,

• Elektronikai jelzőrendszer,

• Szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált

karbantartás,

• MABISZ által ajánlott – érvényes MABISZ ajánlással ren- delkező – rendszer,

• Állandó (24 órás) portaszolgálat,

• Automatikus távjelzés a rendőrségnek vagy egyéb vagyon- védelmi szakszolgálatnak.‌‌‌‌

8. sz. védelmi osztály

• Teljeskörű pluszvédelem,

• Elektronikai jelzőrendszer,

• Szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált

karbantartás,

• MABISZ által ajánlott – érvényes MABISZ ajánlással ren- delkező – rendszer,

• Biztonsági őrség,

• Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés a rendőrséggel

vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálattal.

3. SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK

3. sz. táblázat
Védelmi osztály		Kártérítés mértéke (ezer Ft)
	1. vagyoncsoport	2. vagyoncsoport	3. vagyoncsoport
1. védelmi osztály	-	-500	-1 000
2. védelmi osztály	0 - 000	000 - 1 000	1 000 - 3 000
3. védelmi osztály	250 - 1 000	1 000 - 10 000	3 000 - 10 000
4. védelmi osztály	1 000 - 3 000	10 000 - 50 000	10 000 - 100 000
5. védelmi osztály	3 000 - 20 000	50 000 - 100 000	100 000 - 200 000
6. védelmi osztály	20 000 - 50 000	100 000 - 200 000	200 000 - 500 000
7. védelmi osztály	50 000 - 200 000	200 000 - 500 000	500 000 - 1 000 000
8. védelmi osztály	200 000 - 1 600 000	500 000 - 1 600 000	1 000 000 - 1 600 000

3.1. A biztosító, biztosítási esemény bekövetkezése esetén, legfeljebb a behatolás helyén, a káresemény időpontjában ténylegesen fennálló védettségi szintnek megfelelő és az alábbi 3. számú táblázatban felsorolt szolgáltatási limitek ere- jéig áll helyt (a szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgy vagy vagyoncsoport biztosítási ösz- szegét).

3.2. Amennyiben a káresemény időpontjában, a 2. és 3. vagyoncsoportba tarozó vagyontárgyak esetén a behatolás helyén legalább a lezárt helységre vonatkozó szabályok nem teljesülnek, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

3.3. Amennyiben a káresemény időpontjában, az 1. vagyon- csoportba tarozó vagyontárgyak esetén a behatolás helyén legalább a II. védelem előírásai nem teljesülnek, a biztosító nem nyújt szolgáltatást

4. AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

4.1. Az 1. sz. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyakat a vá- lasztott biztosítási összegre meghatározott védelmi színtű he- lyiségben (II./2. pont) a következők szerint kell tárolni:

• mobil vagy rögzített zárt lemezkazettában, pénztárgépben

100 000 Ft-ig,

• zárt tűzgátló lemezszekrényben 300 000 Ft-ig.

4.2. A fentieket meghaladó összeg csak a MABISZ által a megfelelő értékhatárra* bevizsgált és ajánlott, előírásszerűen elhelyezett és rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszek- rényben tárolható.

4.3. 1 000 000 Ft-ot meghaladó vagyontárgy esetén az érték- tárolót el kell látni testhang- és nyitásérzékelővel, az elektroni- kai jelzőrendszerbe – riasztóba – kötötten.

A lemez- vagy páncélszekrényt, páncéltermet a MABISZ elő- írásai szerint kell telepíteni, megépíteni.

(* Az értékhatárok A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat ellátják fúrás- és nyitásérzékelővel, és bekötik azokat az elektronikai jelzőrendszerbe. A pénz és értékkészletet tartalmazó értéktárolókat az elektronikai jelző- rendszerbe be kell kötni.)

III. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi ré- szegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

a) a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

b) hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett vé- delmet!

1. II. VÉDELEM

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyí- lászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás el- len védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

• 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

• záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, és zárnyelv reteszelési mélysége nem kevesebb, mint 10 mm.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.

2. ALAPFOKÚ VÉDELEM ‌‌

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség ha- tároló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is);

b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, fe- szítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai retesz- húzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

• 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

• záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

• az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását:

• ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi, mely- ből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

• gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db biztonsági

zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivi- telű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes ol- dalon, legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárle- mezek megerősített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését legalább „A1” foko- zatú MABISZ ajánlással rendelkező biztonsági üveggel, vagy MABISZ által ajánlott betörésvédő fóliával kell ké- szíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

• ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, aján-

lott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rá- csnak minősül a VI. Fogalom meghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

• ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a

toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor biztonsági zár védi, amely tö-

résnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást ered- ményez.

3. RÉSZLEGES VÉDELEM

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapo- tú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vas- tag falazóblokk is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített ki- vitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előző- ekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biz- tosító, ajánlott, hevederzár szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

• 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

• záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

• az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

• a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30

mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

• ajtónként minimum 2 db zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkeze- te felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

• gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db biztonsági

zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló ki- vitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van (pl. 5-15-30 perces MABISZ ajánlással rendelkező ajtó).

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon leg- alább egy-egy ponton biztosítja a zárást, és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését legalább „A2” fo- kozatú MABISZ ajánlással rendelkező biztonsági üveg- gel, vagy MABISZ által ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefo-

gásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.‌

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

• ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más,

ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

• ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a

toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor biztonsági zár végzi, amely tö- résnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, en- nek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, eset- leges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

4. TELJES KÖRŰ VÉDELEM

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászá- rói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendel- kezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal köze- pén helyezkedik el,

3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerke- zettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai vé- delmet biztosítsanak.

b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

• kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

• a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az elő- zőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védel- met biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,

• 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a vé- dett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

• 3 db megerősített diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

• záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

• a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

• a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsá-

ga minimum 40 mm,

• a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniump- rofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkola- ta minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alu- míniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszer- kezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését, legalább „B1” fokozatú MABISZ ajánlással rendelkező biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkal- mazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret- szerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

• ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, aján-

lott mechanikai szerkezettel védettek; vagy

• ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos ve- zetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, ki- emelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

• 3 db megerősített forgópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,

• záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,‌‌

• a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

• szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

• szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó

felületre nyílnak, csak belülről működtethető, lega- lább 1 db biztonsági zár végzi, a zárszerkezete fel- fúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatok- hoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárleme- zek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók, legalább „A1” fokozatú MA- BISZ ajánlással rendelkező biztonsági üveggel vagy MABISZ által ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

• ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, aján-

lott mechanikai szerkezettel védettek ajánlott rács- nak minősül a Fogalom meghatározások H) pont- jában meghatározott rács, vagy

• ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a

toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. ponokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelmé- nyeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgattóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlé- se védett téren belül helyezkedik el.

5. TELJES KÖRŰ PLUSZVÉDELEM

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkez- nek:

– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vasbeton- ból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mi- nimum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvas- tagság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő,

12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyen- értékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biz- tosít.

b) az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtó- pánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett;

2. Az ajtólap és az ajtótok

– minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egymáshoz rögzítve,

– záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

– az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zár- nak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

– az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvege- zés nélküli) lehet,

– az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból hegesz- tett, vagy

– 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztés- sel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db biztonsági zár végzi, me- lyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finom- nyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, leg- alább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójához hozzáhegesztett kivitellel készült.

IV. ÉRTÉKTÁROLÓ

1. A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző kiválasztása- kor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktá- rolónak épületbe/építménybe történő beépíthetőségét, elhe- lyezhetőségét.

2. Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épületbe/ építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektroni- kai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.

3. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásban foglaltak- nak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teher- hordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzí- tési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kí- vül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az

épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, a bizto- sítási feltételek szerint használatban lévőnek/állandóan lakott- nak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.‌‌

V. ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER (MINIMÁLIS)

1. Amennyiben elektronikai jelzőrendszer kerül telepítésre, azt minden, a külvilággal határos, valamilyen nyílászáróval (ablak, ajtó, üvegfalak) ellátott helyiségbe telepíteni kell. Az elektroni- kai jelzőrendszer a következő, kizárólag a MABISZ által aján- lott elemekből kell álljon:

1.1. az ajtó, ablak nyitását reed nyitásérzékelő jelzi;

• az üvegezett felületek törését, de kivágását, karcolását is

akusztikus üvegtörés xxxxx xxxxx;

• a védett területen, a héjazaton való áttörést valamilyen fú- rás,- bontás-, testhang érzékelő jelzi;

• a védett téren belüli illetéktelen mozgást PIR mozgásérzé- kelő, vagy radar, vagy más kombinált eszköz jelzi;

• az elektronikus jelzőrendszer alkalmas az utolsó legalább 72 órányi eseménymemória rögzítésére és megőrzésére a tettes által hozzá nem férhető módon.

2. A jelző perifériák a következő minimális kombinációt kell, hogy tartalmazzák:

2.1. mozgásérzékelő + akusztikus törésérzékelő, illetve

2.2. mozgásérzékelő + nyitásérzékelő

3. Megoldási lehetőségek:

3.1. Bejáratoknál, illetve az egyes szinteken – igény szerint

– kezelő egységek vannak elhelyezve, ezekkel lehet a teljes rendszert, vagy csak egyes részeit élesíteni vagy hatástala- nítani (partícionálás vagy otthonmaradásos élesítés). Az ún. ugró kódos, rádiós élesítők is elfogadottak. Az ugrókód azt jelenti, hogy a jeladó és a vevő is rendelkezik olyan műszaki tulajdonsággal, melyben minden aktiváló, deaktiváló jelsoro- zat egymástól különböző (az úgynevezett kódlopás megelő- zésére).

3.2. A támadásnak kitett helyeken nem rögzített, hanem mo- bil, tehát hordozható támadásjelzők kerülnek telepítésre. Ezek a központnak jeleznek, a helyszínen némítva dolgoznak (szi- gorúan tilos – életvédelmi okokból – támadás esetén helyszí- nen is történő riasztás!).

3.3. A szabotázsvédett, akkumulátoros kültéri hang-fény jelzőt a külső homlokzatra jól látható helyre kell szerelni úgy, hogy segédeszköz nélkül ne lehessen eltávolítani. A hangjelző hang- ereje 1 méteres távolságban legalább 100 decibel legyen.

3.4. A jelzéseket legalább 4 számjegyű kóddal működtethe- tő, fixen bekötött tápellátású, akkumulátoros, érvényes MA- BISZ ajánlással rendelkező riasztóközpontnak kell gyűjtenie és továbbítania telefonon (kapcsolt vonalas módon), rádión, vagy GSM segítségével, esetleg műholdas kapcsolattal egy távfelügyeletre. A távfelügyelet a riasztó jelzést követő legfel- jebb 15 percen belül a helyszínre kivonuló szolgálattal ren- delkezzen. Azokon a helyeken, ahol nincs kivonuló szolgálat, ott elfogadható a rendőrség értesítése is. Nem fogadható el a távfelügyelet és kivonuló szolgálat nélküli, csak helyi riasz- tás és a károsultnak történő kizárólagos értesítés, valamint az olyan kivonuló szolgálat, ahol nem biztosított a 15 percen belüli kivonulást!

Figyelem! Az elektronikai jelzőrendszer csak abban az eset- ben vehető figyelembe a kár rendezése során, ha az elektro- nikus rendszer szabályszerűen telepítve volt, bizonyíthatóan be volt kapcsolva és működött a káresemény során.

VI. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

A. „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk. Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát (az ajánlást tartalmazó dokumentumot) kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ-aján- lással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B. Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások és -járatok lezárószerkezetei).

C. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) az a minimum 5 csapos hengerzár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám-vagy betűjel-kombinációs zár, mely- nek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variá- ciós lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zár- nak.

D. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) ol- dalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerel- hető módon, az ajtólap síkján belül védett.

A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) olda- lon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer), védelmet nyújt azon cilinderzárak (hengerzárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (hengerzárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E. Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton

vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által mű- ködtetett mechanika hozza létre a zárást.

G. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy ol- dalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H. Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerel- hető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm tömör, gömb-, köracélból készült, köracél- ból, vagy azzal egyenértékű acélszerkezetből készült, és az acélháló kereszteződéseiben hegesztéssel, kovácsolással, vagy szegecseléssel kötött,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez lega- lább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyomá- nyos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a fal- káva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a rács- csal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függő- leges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I. Tolózár, retesz

a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet bizto- sító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távol- sága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmé- rőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J. Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó ele- meit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K. Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (ki- emelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szem- befordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az VI. X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.

L. Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak haj- lékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszám- mal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M. Falazóköröm/Tokrögzítő csavarok

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkeze- teihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok, csavarok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a VI. X. xxxxxxx leírtak tartalmazzák.

SIGNAL IDUNA BIZTOSÍTÓ ZRT.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA ‌

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

Vagyonvédelmi biztosítások áttekintő táblázata

II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
nem előírt	1 db	1 db
nem előírt	1 db	1 db
nem előírt	nem előírt	1 db
1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb eset- ben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

38

I. SZÁMÚ MELLÉKLET ‌‌

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

xxxx X. sz. melléklet a szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képezi.

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás

dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

I. számú melléklet

39

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

SIGNAL GÉPTÖRÉS biztosítás

40

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK

DOKUMENTUMOK

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

I. számú melléklet

41

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4261

Document Metadata

Table of Contents

GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS

Document Metadata