VEVŐHITEL-BIZTOSÍTÁS

VEVŐHITEL-BIZTOSÍTÁS

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

V módozat

Érvényes: 2021. szeptember 01-től

A Biztosító vállalja, hogy a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási események közvetlen és kizárólagos következményeként előálló kárt a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a Biztosított részére megfizeti.

I. rész Értelmező rendelkezések

A Szerződő Felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul:

1. Biztosító:

Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1065 Budapest VI. Nagymező u. 46-48.

2. Biztosított:

Az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódóan az Adós számára hitelt nyújtó pénzügyi intézmény.

3. Adós:

Az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződés szerinti külföldi hitelfelvevő (vevő, megrendelő, pénzügyi intézmény, vagy a vevő/megrendelő személyétől eltérő más hiteladós), illetve a hitelfelvevő mellett a biztosított követelés teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló külföldi jogi személy;

a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank (mint szuverén adósok), továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

b) magánadós minden olyan szervezet, amely nem tartozik az állami adósok körébe. A magánadósra az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni akkor, ha a kötelezettségeiért állami adós, mint kezes vagy garantőr vállal kötelezettséget.

4. Az exportcélú vevőhitel (a továbbiakban: hitelszerződés) típusai:

a) Vevőhitel:

az Üzletszabályzatban meghatározott magyar hányad elvárásnak megfelelően, magyar áruk illetve szolgáltatások exportjának finanszírozására a Biztosított és Xxxx által megkötött – a 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet szerinti - megállapodás;

b) Bankközi hitel:

az Üzletszabályzatban meghatározott magyar hányad elvárásnak megfelelően, magyar áruk illetve szolgáltatások exportjának finanszírozására a Biztosított és – a megrendelő vevő személyével nem azonos – a külföldi pénzügyi intézmény, mint Xxxx által megkötött – a 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet szerinti - megállapodás.

5. Kölcsönhasználati idő:

A kölcsönhasználati idő az első fedezetbevétel és a Starting Point közötti időszak.

6. Kárfizetési türelmi idő:

A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni. A kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven) nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. A Biztosító hozzájárulásával indokolt esetben, így különösen a Biztosított kérelmére, vagy a kármegelőzési, kárenyhítési intézkedések megtétele céljából sor kerülhet a kárfizetési türelmi idő meghosszabbítására.

Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.

7. Kárveszély:

Minden olyan tény vagy körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely tényről, körülményről a Biztosított tudomást szerzett vagy kellő gondosság tanúsításával ismernie kellett, így többek közt:

a) az Adós a hitelszerződés alapján fennálló fizetési feltételek módosítását kéri: fizetési haladékot vagy átütemezést kér; ebben az esetben a kárveszély mindaddig fennáll, míg a haladék megadására vagy az átütemezésre - a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása mellett – sor nem kerül, feltéve, hogy a kárveszély egyéb esete nem áll fenn.

b) az Adós nem kívánja a hitelszerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését vagy a kötelezettségei teljesítéseinek folytatását;

c) az Adós (magánadós) ellen csőd-, vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek vagy az Adós (állami adós) ellen adósságrendezési eljárást indítottak;

d) az Adós bármely kifizetése felfüggesztéséért bírósághoz fordult vagy arra a bíróságtól engedélyt kapott;

e) az Adós egyezségi ajánlatot tett a Biztosított számára;

f) végrehajtási eljárás indult az Adós ellen;

g) az Adós vagyonára elkobzást, foglalást, zár alá vételt stb. rendeltek el.

Minden olyan egyéb, az a)-g) pontokban nem meghatározott kedvezőtlen tartalmú tény vagy körülmény, amely a Biztosított és az Adós között a biztosított hitelszerződés kapcsán kárt okozhat. A Biztosított jogosult a fenti körülmények vonatkozásában a Biztosítóval egyeztetést folytatni annak érdekében, hogy a X. rész 4. c.) pont szerinti kárveszély fennállására vonatkozó kötelezettségét is teljesíthesse.

8. Haladéktalan teljesítési kötelezettség:

A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének határidejére vonatkozó „haladéktalanul” kifejezés a kötelezettségek 3 (három) munkanapon belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi tudomásszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett.

9. Kárviselési hányad:

A Biztosító által teljesített (az önrésszel csökkentett) kárfizetés és a Biztosított által bejelentett – a befolyásokkal, jóváírásokkal és egyéb, a kárfizetés összegét befolyásoló tételekkel módosított -– teljes kár aránya.

10. Egyéb érintett fél:

Az Adós és minden olyan személy – ide nem értve a Biztosítottat és az Exportőrt - akivel a Biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatban jogviszonyba lépett vagy kíván lépni, így különösen a társbiztosított, a kárfizetés engedményese, valamint a kárfizetés elzálogosítása esetén a zálogjogosult.

11. Exportőr:

A biztosított hitelszerződés által finanszírozott exportirányú külkereskedelmi szerződést teljesítő gazdálkodó szervezet.

12. Nem biztosított követelés:

A Biztosítottnak a biztosított követeléssel egyidejűleg ugyanazon Adóssal szemben fennálló, ugyanazon exportirányú külkereskedelmi szerződés finanszírozására szolgáló hitelszerződésből eredő és a Biztosító által nyújtott biztosítással nem fedezett követelése (így különösen az előleg finanszírozására nyújtott hitel és a II. rész 2. pont szerinti kizárások alá eső követelések).

13. Starting Point:

Az OECD Megállapodás szerint meghatározott időpont, mely a Kötvényben kerül rögzítésre.

II. rész

A biztosítás tárgya

1. A biztosítás tárgya

a) az I. rész 4.a.) pont szerinti vevőhitel esetén a Biztosítottnak a vevővel/ megrendelővel, vagy a vevő/megrendelő személyétől eltérő hiteladóssal, mint Xxxxxxx szembeni, az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződésből származó követelése;

b) az I. rész 4.b.) pont szerinti bankközi hitel esetén a Biztosítottnak a külföldi vevő/megrendelő bankjával, mint Xxxxxxx szembeni, az exportirányú külkereskedelmi szerződés(ek)hez kapcsolódó hitelszerződéséből származó követelése.

2. A biztosítás nem terjed ki

a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;

b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;

c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;

d) azokra a károkra, amelyekre vonatkozóan más biztosítóval kötött biztosítási szerződés fedezetet nyújtott;

e) pénzügyi befektetésre;

f) az Adós által a Biztosított részére a hitelszerződés alapján fizetendő díjakra, ide nem értve a biztosítási díjat azokban az esetekben, amikor a biztosítási Kötvényben rögzített biztosítási összeg az Adósra áthárított biztosítási díjat is a hitelösszeg részeként tartalmazza;

g) a Biztosított által az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján fizetendő előlegre vonatkozóan nyújtott hitelből eredő követelésre.

III. rész

A biztosítási szerződés

1. A biztosítási szerződés megkötésének lényeges feltétele, hogy

a) „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodás (a továbbiakban: OECD Megállapodás) hatálya alá eső ügyletek esetében a Biztosító a Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján megállapítja, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfelel a szerződéskötés időpontjában hatályos OECD Megállapodásban foglaltaknak;

b) a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség, illetve egyéb érdekeltségi viszony nem állhat fenn, kivéve, ha ahhoz a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult. (Személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, a tulajdonosi ellenőrzést ellátó szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; egyéb érdekeltségi viszony áll fenn: ha a Biztosított és az Adós egymásban a Ptk. 8:2.§-a szerinti befolyással rendelkezik);

c) az ügylet megfelel az OECD „Vesztegetésről és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló Ajánlásában foglaltaknak, így különösen a biztosítási ügyletben résztvevők (a Biztosított és az Exportőr, valamint az Egyéb érintett felek) írásban nyilatkoznak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról;

d) az „OECD Tanácsának a hivatalosan támogatott exporthitelekkel és környezeti és társadalmi átvilágítással kapcsolatos közös megközelítésről” szóló Ajánlásának hatálya alá tartozó ügylet esetén a megfelelően elvégzett környezeti célú átvilágítás, valamint az annak keretében készített környezeti hatástanulmány vagy környezeti és társadalmi hatástanulmány alapján a finanszírozott ügylet nem minősül a környezetre nézve károsnak, és az emberi jogokra tekintettel hátrányosnak;

e) a Biztosító lefolytatta az „OECD Tanácsának a fenntartható hitelezési gyakorlatokról és hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló Ajánlásának hatálya alá tartozó ügyletek esetén az Ajánlásban előírt eljárásokat;

f) a Biztosított által a Biztosítási ajánlatban megadott adatok alapján a Biztosító megállapítja, hogy az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás a szerződéskötés időpontjában tartalmilag megfelel a Tanács 98/29 számú, a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel- biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló EK irányelv rendelkezéseinek.

2. A Biztosított a Biztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be. A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés részét képezi a Kötvény és az adott Kötvény kiadásának feltételeként előírt írásbeli biztosítotti nyilatkozatok, a jelen Általános szerződési feltételek, a Biztosítási ajánlat, a Kondíciós lista, valamint a Biztosító Üzletszabályzata. Abban az esetben, ha a Kondíciós Lista, az Általános szerződési feltételek, a Kötvény, eltér az Üzletszabályzattól, akkor az előbbiek rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A biztosítási szerződés részét képező dokumentumokban rögzített feltételek alkalmazása a fenti sorrendet követi. A Biztosítási szerződés részét képező egyes dokumentumok fogalmi meghatározását a Biztosító Üzletszabályzata tartalmazza.

IV. rész

A biztosítási események

Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat a hitel nyújtásából eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár érheti:

1. a) a magánadósnak minősülő Adós fizetésképtelensége

(i) az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg;

(ii) az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte;

(iii) az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették, vagy azokra fizetési moratóriumot rendeltek el;

(iv) az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a Biztosított követelése a hitelszerződésben meghatározott pénznemben vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi pénznemében;

(v) az Adós országának jogrendszere szerinti pénzügyi rendezési eljárás más esetei állnak elő;

b) az Adós fizetési késedelme;

2. a) a Biztosító vagy a Biztosított országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza a hitelszerződés teljesítését;

b) általános moratórium elrendelése akár az Adós országainak, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül a hitelszerződésre vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;

c) a Biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik a hitelszerződésre vonatkozó kifizetések átutalását;

d) az Adós országaiban hozott olyan rendelkezés, amely az Adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy – az árfolyamváltozás következtében – az ilyen fizetések a hitelszerződés devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;

e) a Biztosító vagy a Biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedések (például kiviteli tilalom), ideértve az Európai Unió intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra;

f) a Biztosító országán kívüli olyan vis maior események (így különösen háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, természeti és nukleáris katasztrófák, járvány) amelyek megakadályozzák a hitelszerződés, illetve a hitelszerződés biztosítékát jelentő kezesi vagy garanciaszerződés Adós általi teljesítését, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították.

3. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja:

a) a IV. rész 1. a), valamint a IV. rész 2. a)-e) pontok esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatálybalépésének, jogerőre emelkedésének napja;

b) a IV. rész 1. b) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés;

c) a IV. rész 2. f) pont esetében az a nap, amelyen az adott vis maior esemény miatt a hitelszerződés, vagy az annak biztosítására szolgáló kezesi vagy garanciaszerződés teljesítése lehetetlenné vált. A biztosítási esemény bekövetkezésének az időpontját a Biztosított köteles hitelt érdemlő módon igazolni a Biztosítónak.

4. A kár bekövetkeztének időpontja a hitelszerződés szerinti fizetési esedékesség(ek)

időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem következik be. Amennyiben a hitelszerződésből eredő követelés egy összegben esedékessé válik (pl.: felszámolási eljárás elrendelése, hitelszerződés felmondása), akkor a kár bekövetkeztének időpontja az a nap, amikor a követelés lejárttá válik.

V. rész

A kockázatviselés tartama, a kockázatviselés felfüggesztése, a biztosítási szerződés időbeli hatálya, a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. A Kockázatviselés tartama:

a) A Biztosító kockázatviselése a hitelszerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy

- a biztosítási szerződésben kikötött hatálybalépési feltételek és

- a hitelszerződésben előzetesen kikötött feltételek (szerződéskötési, hatálybalépési és első folyósítási feltételek) teljesülnek.

A Biztosító kockázatviselése a követelések hitelszerződés szerinti esedékességeinek időpontjáig, vagy a biztosítási esemény bekövetkeztéig tart.

b) A biztosítási szerződés hatálybalépésének feltétele:

A biztosítási díjnak a biztosítási Kötvényben rögzített feltételek szerinti teljes, vagy - részletekben történő díjfizetés esetén - annak első részletének a megfizetése. A biztosítási díj megfizetésének minősül a díj összegének a Biztosító számláján történő jóváírása. A Kötvény további hatálybalépési feltételeket is meghatározhat.

c) Több folyósítás esetén a folytatólagos kockázatviselésekre az első kockázatviselésre irányadó szabályok vonatkoznak, amennyiben a további folyósítások esetén az egyes folyósításokhoz kapcsolódó folyósítási feltételek is teljesülnek, továbbá, hogy az egyes folyósításokhoz kapcsolódó biztosítási díjak meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnését vonhatja maga után.

2. A kockázatviselés felfüggesztése

A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, amennyiben tudomására jut, hogy:

a) az Adós vagyoni, pénzügyi, gazdasági helyzetében vagy az Adós országának politikai és gazdasági helyzetében jelentős negatív változás következik be a biztosítási szerződés megkötésének időpontjához képest, vagy

b) a biztosított ügylet (exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződés) illetve az exportirányú külkereskedelmi szerződés résztvevői közül bármelyik (Exportőr, Biztosított, Egyéb érintett fél) a biztosított ügylettel vagy az exportirányú külkereskedelmi szerződéssel vagy a biztosítási szerződéssel kapcsolatban korrupciós cselekményt követ el, vagy a Biztosító részéről ennek megalapozott gyanúja merül fel az említett ügyleteket érintő, korrupciós cselekménnyel kapcsolatos bármilyen hatósági vagy bírósági eljárás megindulása miatt, vagy

c) az I. rész 7. pontban meghatározott kárveszély áll fenn vagy

d) az a) - c) pontokban meg nem határozott olyan körülmény vagy esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés megkötését követően, mely a biztosítási kockázat jelentős növekedést jelentheti a Ptk. 6:446. § alapján.

Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az értesítésben megjelölt jogkövetkezmények (további fedezetbevételek felfüggesztése) nem vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő második munkanapig történt Exportőr általi

teljesítésekre folyósított kölcsönre, illetve azokra a folyósításokra, amelyekre a Biztosító kockázatviselése már megkezdődött. Az Exportőr által a Biztosító kockázatviselésének felfüggesztése előtti teljesítésekre vonatkozóan a Biztosított a Biztosító előzetes hozzájárulása nélkül is jogosult kölcsönfolyósítást teljesíteni, beleértve a c) pont szerinti kárveszély esetét is.

A b és d) pont szerinti esetek további esetleges jogkövetkezményeit a jelen Általános szerződési feltételek XI. rész 1. g)- h) pontjai tartalmazzák.

3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya:

A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre, amely a biztosítási szerződés megkötésének napjától kezdődik és a biztosított hitelszerződésből eredő követelések teljes megtérüléséig, vagy a követeléseknek más okból történő teljes megszűnéséig, vagy a biztosított követeléseknek az igazolható módon történő behajthatatlanságáig tart.

4. A biztosítási szerződés megszűnése

4.1. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei:

4.1.1. A biztosítási szerződés az alábbi esetekben szűnik meg:

- határozott idő lejárta,

- felmondás

- közös megegyezéssel történő megszüntetés

- lehetetlenülés

- érdekmúlás

4.1.2. A biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Biztosító kockázatviselése a megszűnéstől függetlenül kiterjed azon biztosított követelésekre, melyek tekintetében a Biztosító kockázatviselése a megszűnést megelőzően már megkezdődött.

4.1.3. A biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnését követően mind a Biztosítót, mind a Biztosítottat terhelik a biztosítási szerződésből eredő azon jogok és kötelezettségek, melyek a biztosított hitelszerződésből vagy az annak biztosítékául szolgáló a Kötvényben előírt szerződésből eredő követelések Adóssal szembeni érvényesítésével, valamint a kármegtérülések és a behajtási költségek Biztosító és a Biztosított általi megosztásával kapcsolatosak.

4.2. A biztosítási szerződés felmondásának szabályai:

4.2.1. A határozott idejű biztosítási szerződés Biztosító által történő egyedi (rendkívüli) felmondásának eseteit és a felmondás módját a Biztosító Üzletszabályzata és a Ptk. tartalmazza.

4.2.2. Szerződő felek a biztosítási szerződést - az Üzletszabályzatban és a Ptk.-ban a Biztosító részére biztosított felmondási eseteken túl - rendes felmondással nem szüntethetik meg.

4.2.3. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződés felmondásának időpontjában a Kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig a hitelszerződésből eredő valamennyi követelést fedezetbe vette, akkor a Biztosított díjvisszatérítésre nem jogosult, tekintettel arra, hogy ez esetben a Biztosító kockázatviselése a felmondástól függetlenül kiterjed a felmondást megelőzően fedezetbe vett követelésekre.

Amennyiben a biztosítási szerződés felmondásakor a Biztosító még nem vette fedezetbe a biztosított hitelszerződésből eredő valamennyi – a Kötvényben foglalt biztosítási összeg szerinti – követelést, a Biztosított a jelen Általános szerződési feltételek VI. rész 6.b.) pontja szerinti díjvisszatérítésre jogosult.

4.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés:

4.3.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. A biztosítási szerződés megszűnése vagy hatálybalépésének elmaradása esetén az addig esetlegesen a Biztosítónak megfizetett díjat a Biztosított részére vissza kell téríteni.

4.3.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. A biztosítási szerződés megszűnésének időpontja egybeesik a biztosítási esemény lehetetlenné válásának vagy a biztosítási érdek megszűnésének az időpontjával. A biztosítási díj visszatérítésének szabályait a VI. rész 6. pontja tartalmazza.

VI. rész

A biztosítási díj

1. A Biztosító a biztosítási díjtételeit az alábbi feltételeket alapul véve határozza meg:

• az OECD Megállapodás rendelkezéseinek figyelembevételével az Adós székhelye szerinti ország kockázati besorolása,

• az Adós (amennyiben az ügyletbe bevonásra kerül: a kezes/garantőr) minősítése,

• az önrészesedés mértéke,

• a teljes kockázati időszak (kölcsönhasználati idő hossza + törlesztési idő hossza),

• a törlesztés feltételei,

• a felszámított díjnak tükröznie kell a Biztosító által a Kötvényben vállalt kockázatokat, így figyelembe veszi a Kötvényben rögzített záradékokat, speciális kiegészítő feltételeket.

2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban vagy a hitelszerződés devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Kötvényben kerül meghatározásra. Forintban történő fizetés esetén a biztosítási díj Forint összegének kiszámításához alkalmazott árfolyam a Kötvényben kerül rögzítésre.

3. A díjfizetés módja:

a) a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben történő (up-front) díjfizetés esetén a díj legkésőbb az első folyósítás időpontjáig vagy az első folyósítással egyidejűleg fizetendő;

b) folyósításonként történő díjfizetés esetében az egyes biztosítási díjrészletek a Biztosító által kiállított díjszámla szerinti esedékességkor fizetendők. Folyósításonkénti díjrészlet fizetések esetén a biztosítási díjrészletek összege növekszik az első folyósítástól az aktuális folyósításhoz kapcsolódó számla kiállításának napjáig eltelt kamatidőszakra eső kamat összegével, amit a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes, a díjfizetés pénznemére vonatkozó, OECD irányelvek szerint meghatározott diszkont ráta figyelembevételével, folyamatos kamatozást és 360 (háromszázhatvan) napos évet alapul véve kell számítani.

A díjfizetés módja a Kötvényben kerül rögzítésre.

4. A biztosítási díj vetítési alapja a hitel összege. Amennyiben a biztosítási díj meghitelezésre kerül, a meghitelezett biztosítási díjtömeg is a biztosítási díj vetítési alapját képezi.

5. Amennyiben

- a végső kockázatot jelentő Adós személyének változása következtében az adóskockázat a Biztosító megítélése szerint növekszik, vagy

- a biztosítási szerződés tárgyát képező követelés összege növekszik, vagy

- a kölcsönhasználati idő és/vagy a törlesztési terv változása következtében a biztosítási díjtétel növekszik,

akkor a kockázat növekedésével arányosan növelt díj illeti meg a Biztosítót.

Az erre vonatkozó biztosítási díjat a Biztosító úgy határozza meg, hogy a módosítás előtti és utáni törlesztési ütemterv alapján kiszámítja az ügylet súlyozott átlagos futamidejének eredeti és módosított értékét. Meghatározza a módosított törlesztési ütemtervnek és az ügylet kockázati szintjének megfelelő díjtételt érvényes díjszámítási rendszerével összhangban. Az eredeti és a módosított feltételekre számított díjelőírás különbözete adja a megfizetendő többletdíjat. Az elmaradt kamatok tőkésítése növeli a fennálló tőke összegét. Az up front díjfizetés esetén a fenti módon számított díjkülönbözetet a díjtöbbletről kiállított számlán feltüntetett esedékesség napján kell megfizetni a Biztosító részére, ami a biztosítási szerződés módosítás hatálybalépésének a feltétele.

6. a) Amennyiben

- a biztosított követelés a biztosítási szerződés hatálya alatt megszűnik

- vagy a kölcsönhasználati idő és/vagy a törlesztési terv változása következtében a biztosítási díjtétel csökken,

a Biztosított díjvisszatérítésre jogosult.

Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, akkor a Szerződő Felek a biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt módosuló biztosítási díjtömeget is, kötvénymódosításban rögzítik.

Amennyiben a biztosított hitelkövetelés előtörlesztés okán történő megszűnésére a hitelszerződés szerinti folyósítások lezárultát követő időpontban kerül sor, a befolyt díj 30

%-a (harminc százaléka) – projektkockázatú vevőhitel esetén az 50%-a (ötven százaléka) – mindenképpen megilleti a Biztosítót, a fennmaradó rész a díjvisszatérítés alapja. A

díjvisszatérítés alapja és a díjvisszatérítési arány szorzataként adódik a díjvisszatérítés összege. A díjvisszatérítési arány a módosítás előtti, illetve a módosult tőketörlesztési ütemezések alapján számított átlagos súlyozott futamidők arányában kerül meghatározásra. A díjvisszatérítés előfeltétele a biztosított hitel teljes megtérülése, ami a biztosítási szerződés érdekmúlás okán történő megszűnését eredményezi. Ez esetben a biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik. A díjvisszatérítés a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül esedékes.

b) Amennyiben a hitel egy része nem került folyósításra, a le nem hívott hitelösszegre jutó és előre megfizetett biztosítási díj 100 %-a (száz százaléka) visszajár a Biztosítottnak. Amennyiben a meghitelezett biztosítási díj is biztosítva lett, díjvisszatérítést követően a visszatérített díj mértékével csökken a biztosítási fedezet alá vont hitel összege. Ebben az esetben a díjvisszatérítés ez utóbbi fedezetcsökkenés hatását is tartalmazza.

Amennyiben a díjvisszatérítés szükségessé teszi a biztosítási szerződés módosítását, a biztosítási szerződés módosuló feltételeit, beleértve az esetleges díjvisszatérítés miatt módosuló biztosítási díjtömeget is, a Szerződő Felek kötvénymódosításban rögzítik.

A díjvisszatérítés a kötvénymódosítás aláírását követő 30 (harminc) napon belül történik.

7. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével.

8. Ha a Biztosított a biztosítási díjat annak esedékességekor nem fizeti meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Biztosítottat 30 (harminc) napos póthatáridő tűzésével írásban felhívja a teljesítésre. Amennyiben a hátralékos díjat a Biztosító felszólításának elküldésétől számított 30 (harminc) napon belül nem fizették meg, a biztosítási szerződés az eredeti esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket a mindenkori Kondíciós lista

tartalmazza.

VII. rész

Az önrészesedés

A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke 5% (öt százalék), az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre.

VIII. rész

A kárigény érvényesítése

1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a Biztosítónak.

A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, a biztosítási esemény bekövetkeztére, a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat, valamint a kármegelőzéssel, a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat.

2. A IV. részben felsorolt biztosítási események a kárigény benyújtása során az alábbi alapdokumentumokkal igazolhatók:

a) a IV. rész 1. a) pont esetén: a magánadós, kezes, garantőr csődjéről/felszámolásáról szóló jogerős bírósági határozat; vagy egyéb, a magánadós/kezes országának joga szerinti fizetésképtelenségi eljárás elrendelését alátámasztó – hatósági döntést tartalmazó – dokumentum;

b) a IV. rész 1. b) pont esetén: a nemfizetés banki igazolása

- esedékességkori bankkivonat vagy a számlavezető bank igazolása;

c) a IV. rész 2. a) pontja esetén:

- a hiteladós kormányának vagy harmadik ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása, értesítése, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

d) a IV. rész 2. b) pont esetén:

- a hiteladós vagy kezese országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás az általános moratóriumra vonatkozóan, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

e) a IV. rész 2. c) pont esetén:

- az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy

- a hiteladós országának vagy harmadik országnak a központi bankja, vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

f) a IV. rész 2. d) pont esetén:

- a hiteladós országának központi bankja vagy a Magyar Nemzeti Bank által adott értesítés, igazolás, vagy

- más elfogadható bizonyíték;

g) a IV. rész 2. e) és f) pontok esetén

- az adott ország kormányának nyilatkozata, illetve az illetékes magyar külképviselet, vagy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának ilyen értelmű igazolása vagy értesítése, vagy

- a biztosítási eseményt hitelesen alátámasztó hatósági igazolás, vagy más elfogadható bizonyíték.

IX. rész Kárrendezés

1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében a hitelszerződés szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló tőke követelés(ek) összege, valamint az esetleges kárfizetési türelmi időre járó, a hitelszerződésben kikötött (ügyleti) kamat mértéke alapján számított összeg.

2. A kár megállapításának időpontja:

a) fizetésképtelenség esetén a kár bekövetkeztének napja, kivéve a IX. rész 4. d.) pont szerinti esetet.

b) fizetési késedelem, valamint a IV. rész 2. a)-f) szerinti biztosítási események esetén a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja, kivéve a IX. rész 4. d.) pont szerinti esetet.

c) Amennyiben a biztosított hitelügylet kétoldalú kormányközi átstrukturálási megállapodás tárgyát képezi és az Adós fizetési késedelme ezzel összefüggésben következik be, kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra. Ebben az esetben a kár megállapításának időpontja a kétoldalú kormányközi átstrukturálási megállapodás hatálybalépésének napja.

3. A kár összegét csökkentő tételek:

a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által minden, a biztosított követelésekhez kapcsolódóan teljesített fizetés,

b) a biztosított követeléshez kapcsolódóan az Adós által teljesített késedelmi kamatfizetések összege,

c) a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított által adott engedmények,

d) a biztosított követeléshez kapcsolódó biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított részére befolyt összegek.

4. a) A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő 30 (harminc) napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szük-séges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész 5. és 9. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett, a biztosított követelés átruházásához szükséges megállapodás aláírásra került, és a Biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a Biztosított a követelés átruházásához szükséges megállapodás általa aláírt példányát a jelen pontban rögzített határidőig nem küldi meg a Biztosító részére, a Biztosító a kárfizetési kötelezettségét a követelés átruházására vonatkozó, Biztosított által aláírt megállapodás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül teljesíti.

b) Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, akkor a Biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül áll be feltéve, hogy a biztosított követelés átruházásához szükséges megállapodás aláírásra kerül és a Biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn.

c) Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra az első kárfizetést követően, ha - a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint - több időpontban történik a kárfizetés.

d) A biztosított követelés egészének egyösszegű azonnali esedékessé válása esetén a Biztosító jogosult

da) a kárt a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani vagy

db) a kár egyik részét egyösszegben, másik részét a biztosított hitelszerződés törlesztési ütemtervében meghatározott eredeti esedékességek szerint megállapítani,

Ütemezett kárfizetés esetén a Biztosító a kárfizetést az eredeti esedékességek napját követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosító mentesülésének feltételei nem állnak fenn. A kár azon részére, mely a db) pont alapján egyösszegben kerül kifizetésre a IX.

4. a.)-b) pontokban foglaltak alkalmazandók.

5. Biztosító és Biztosított közötti elszámolási szabályok

5.1 Amennyiben az Adóssal szemben csak biztosított követelés áll fenn, a biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési, kárbehajtási költségeit, ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége megállapításának költségei.

5.2 Ha ugyanazon Adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, a kármegtérülést, valamint a kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségeket és ráfordításokat a Biztosított és a Biztosító abban az esetben köteles egymással a biztosított és nem biztosított hányad arányában elszámolni, amennyiben a Biztosító és a Biztosított egy jogi eljárás keretében érvényesítik mind a biztosított, mind a nem biztosított követelésüket az Adóssal szemben.

5.3 Amennyiben a Biztosító és a Biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik az Adóssal szemben a biztosított és nem biztosított követelést, akkor:

a. abban az esetben, ha a nem biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a biztosított követelés esedékessége, a megtérülést az Adós rendelkezései szerint, ennek hiányában pedig először a nem biztosított követelésre kell elszámolni,

b. ha a biztosított követelés esedékessége korábbi, mint a nem biztosított követelés esedékessége, úgy a megtérülést először a biztosított követelésre kell elszámolni,

c. ha a biztosított és nem biztosított követelés egy időben esedékes, úgy a kármegtérülést a biztosított és nem biztosított hányad arányában kell megosztani.

Amennyiben a Biztosító és a Biztosított nem egy eljárás keretében érvényesítik az Adóssal szemben a biztosított és nem biztosított követelést, akkor a biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségeket a Biztosított a kárviselési hányad arányában köteles viselni.

5.4. Jelen Általános szerződési feltételek IX. és X. részeiben foglalt elszámolási szabályok alkalmazásában:

a. az Adós által a kárfizetés előtt és a kárfizetést követően a biztosított követelés után járó késedelmi kamatra történő teljesítéseinek elszámolása,

b. a kármegtérülés, a kármegelőzési, kárenyhítési, behajtási költségek és ráfordítások megosztása, valamint

c. az átruházási és átutalási kötelezettségek tekintetében

a biztosított követeléshez kapcsolódó késedelmi kamatot, mint a biztosított követelés járulékát biztosított követelésként kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a jelen Általános szerződési feltételek II. rész 2.a.) pontja alapján a biztosítás a késedelmi kamatra nem terjed ki

6. A Biztosító a kárfizetést a Kötvényben rögzített pénznemben teljesíti – ezen pénznem eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. Forintban történő kárfizetés esetén a Biztosító a kárfizetés összegét a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján a Biztosított által az adott devizára alkalmazott vételi árfolyamon, ennek hiányában a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán állapítja meg.

X. rész

A Biztosított kötelezettségei

1. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor a kockázatviselés szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ennek keretében a Biztosított köteles a Biztosító által feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokkal a közlési kötelezettségének eleget tenni. A Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor közölt adatokban bekövetkező lényeges változásokat a Biztosítónak bejelenteni.

2. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy – a Biztosító Üzletszabályzatában rögzítettek szerint – az exportirányú külkereskedelmi szerződés tárgyát képező áru valamint az építési, szerelési, technológiai szerelési, tervezési és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások esetén az áru magyar származását igazoló kamarai szervek által kibocsátott dokumentumok, egyéb szolgáltatás kapcsán pedig az Üzletszabályzatban előírt illetékes szerv által kiállított biztosítotti jogviszonyról szóló igazolás a kárigény benyújtásakor a Biztosító rendelkezésére álljon.

3. A Biztosított köteles a Kötvényben előírt mértékű előlegfizetés megtörténtéről meg- bizonyosodni az Exportőr bankjának igazolása alapján.

4. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak a tudomására jutást követően haladéktalanul írásban bejelenteni

a) a folyósítást;

b) a kármegtérülés címén befolyt összegeket;

c) az I. rész 7. pontban foglaltak szerinti Kárveszélyt;

d) a biztosítási esemény bekövetkeztét;

e) a IX. rész 3. pontban foglaltak szerint a kárfizetés előtt befolyt összegeket;

f) a III. rész 1. b) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat;

g) a III. rész 1. c) pont szerinti korrupció-ellenes nyilatkozatban rögzítettekhez képest bekövetkezett bármilyen változást.

5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles

a) Kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további folyósításokat, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult. (A hozzájárulás beszerzése nem szükséges az V. rész 2.c.) pontban foglalt esetben a kockázatviselés felfüggesztése előtti teljesítésekre történt kölcsönfolyósításokhoz);

b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak eleget tenni, továbbá az adott helyzetben általában elvárható módon megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják (a Kárfizetési türelmi idő lejártát követően is) még abban az esetben is, ha biztosítékok fennállását nem a Biztosító írta elő a Biztosított számára;

c) a biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni;

d) a nem biztosított követelések vonatkozásában a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni abban az esetben, ha a Biztosított és a Biztosító az Adóssal szembeni követelésüket egy jogi eljárás keretében érvényesítik, vagy ha a biztosított és nem biztosított követelések esedékességének időpontja egybe esik.

e) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni.

6. A Biztosított köteles kikötni a hitelszerződésben, hogy az Adóst az egyes elfogadott teljesítések alapján folyósított összegek vonatkozásában az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges kifogásoktól függetlenül is terhelik a hitelszerződés szerinti törlesztési kötelezettségek.

7. A Biztosított köteles a hitelszerződés módosításához, felmondásához, valamint a hitelszerződésből illetve a biztosítási szerződésből eredő követeléseinek harmadik személyre történő engedményezéséhez, illetőleg megterheléséhez a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni.

A Biztosított az önrészesedés mértékének megfelelő kockázatot csak a Biztosító előzetes írásbeli engedélyével háríthatja át illetve terhelheti meg. Amennyiben a Biztosított az önrészesedés mértékének megfelelő összeget a Biztosító előzetes engedélyével óvadék keretében áthárítja, az óvadék érvényesítéséből befolyó összeg vonatkozásában a X. rész

10. pontban meghatározott átutalási kötelezettsége nem áll fenn.

8. Az Adóssal szemben esetlegesen kezdeményezett vagy elrendelt csőd-, felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásról, valamint végelszámolásról a Biztosított köteles a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba határidőn belül hivatalosan bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 9. pont szerint át nem száll(nak) a Biztosítóra.

9. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles

a) a kárfizetéssel egyidejűleg az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését a megállapított kár összegének (a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének) erejéig – ideértve a biztosított követelés késedelmi kamatait és a hitel fedezetéül szolgáló biztosítékokat is – a követelés érvényesítésének jogával együtt a

Biztosítóra, mint az állam megbízottjára engedményezni. Az átruházási kötelezettség – a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből a biztosítási szerződés rendelkezései szerint levont biztosított követelésekre is.

b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházás megtörténtéről értesíteni, amennyiben a Biztosító a Biztosítottat erre az átruházási kötelezettsége keretében írásban utasítja;

c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni;

d) a Biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.

10. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított hitelügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket – beleértve a késedelmi kamatot és a biztosított hitelügylethez kapcsolódó biztosítékok érvényesítéséből származó összegeket is - haladéktalanul átutalni a Biztosítónak figyelembe véve a jelen Általános szerződési feltételek IX. rész 5. pontjaiban foglaltakat.

11. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, az Adóssal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen. Köteles továbbá az erre vonatkozó iratokból a Biztosító kérésére másolatot rendelkezésre bocsátani.

12. A Biztosított a Biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint a külkereskedelmi ügylet környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban, valamint beszerezni és a Biztosító részére átadni az Exportőr és az Egyéb érintett felek korrupciós nyilatkozatát.

13. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak az esedékességet követő 30 (harminc) napon vagy a Biztosító által esetlegesen adott halasztott időponton belül történő megfizetését.

XI. rész

A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások

1. Mentesül a Biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha

a) a Biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a Biztosítónak tudomása volt arról, hogy az adatok valótlanok vagy megtévesztők, vagy azok nem befolyásolják a Biztosító által vállalt kockázat mértékét, vagy nem hatottak közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;

b) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegi és

ba) ezzel okozati összefüggésben következik be a kára,

bb) ennek következtében a Biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg;

c) a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következik be:

i) a Biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása;

ii) olyan rendelkezés, előírás a biztosított hitelszerződésben vagy bármely, a Biztosító által előírt, a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a Biztosított igényérvényesítési jogait olyan módon korlátozza, hogy az a követelés érvényesítésére vagy végrehajtására vonatkozó bármely peren kívüli, peres, vagy nemperes eljárás megindítását kizárja, korlátozza, illetve amelynek eredményeképp az Adós vagy a biztosíték kötelezettje a tartozás megfizetése alól részben vagy egészben mentesül.

iii) a biztosítási szerződés megkötését követően a Biztosított és az Adós között létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza;

d) a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapítottan jogszabálysértést követ el;

e) a Biztosított a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, részletfizetést engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte; a követelés kifizetését megakadályozza;

f) a jelen Általános Szerződési Feltételek V. rész 2. c.) pontja szerinti esetet kivéve, a Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a kölcsön folyósítását tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult. A Biztosító mentesülése ebben az esetben csak a Kárveszély vagy a biztosítási esemény bekövetkezte után folyósított hitel összegére és a szerződéses (ügyleti) kamatokra vonatkozik;

g) a Biztosított a III. rész 1. c) pont szerint nyilatkozott, állításai azonban nem feleltek meg a valóságnak, illetve a Biztosított, valamint a nevében eljáró személyek időközben váltak érintetté vesztegetésben, korrupcióban az adott biztosított ügylet vagy a biztosítási szerződés kapcsán;

h) a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és az Adós között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, személyi

összeférhetetlenség, vagy a Ptk. 8:2.§ szerinti egyéb érdekeltségi viszony állt vagy áll fenn a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.

2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, a Biztosított köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.

3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza.

4. Ha az Adós a biztosított hitelszerződés, illetve az annak biztosítékát jelentő szerződés alap- ján a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító – a vitatott összegre vonatkozóan – mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a hitelszerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a kárfizetést a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti.

5. A Biztosító szolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket az I. rész 6. pontja, a III. rész 1. pontja, az V. rész 2. és 4. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 1. és 3. pontja tartalmazza.

6. További korlátozásokat tartalmazhat a Kötvény is.

XII. rész Kármegtérülés

1. Amennyiben az Adóssal szembeni kizárólag biztosított követelés áll fenn, akkor a kárkintlévőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek – feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta – a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében – forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, a Biztosított által alkalmazott deviza vételi árfolyamon – történik. Amennyiben a Biztosított nem jegyez árfolyamot, akkor az MNB által a megtérülés napján hivatalosan jegyzett deviza árfolyam kerül alkalmazásra.

2. Ha ugyanazon Xxxxxxx szemben biztosított és nem biztosított követelés is fennáll, a kármegtérülést, valamint a behajtási költségeket és ráfordításokat a IX. rész 5.2.-5.4. pont szerinti módon kell elszámolni, figyelembe véve a biztosítási önrészt is.

XIII. rész Elévülés

1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) év.

2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap.

XIV. rész

A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet az irányadó.

XV. rész Perilletékesség

A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.