IB98 - TŰZBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

IB98 - TŰZBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

I. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ                                     1

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK                                    1

III. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK                                     2

IV. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK                                3

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG                                        3

VI. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK                                     4

VII. KÖZLÉSI- ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG                   4

VIII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS, A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁSI DÍJ     4

IX. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE                                   5

X. A KÁRMEGELŐZÉS, KÁRELHÁRÍTÁS, ÉS KÁRENYHÍTÉS SZABÁLYAI            5

XI. A KÁRBEJELENTÉS ÉS A KÁRRENDEZÉS SZABÁLYAI                    5

XII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA                                 6

XIII. A KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI                                    7

XIV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE                                   7

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK                                      7

A GROUPAMA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító, Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Bejegyezte a Fővárosi Bíróság, mint Cég- bíróság, székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Telephelye: 0000 Xx., Xxxxxxxxxx xx 00.) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, az alábbi feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a biz- tosító kockázatviselése alatt a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

I. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

1.) A biztosítási szerződést az kötheti meg, aki a vagyontárgyak megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy a biztosí- tást ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

2.) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy (szerződő) kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi és a szerződő köteles a nyilatkozatok megtételére is.

3.) A közlési-, változás-bejelentési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.) Az alábbiakban részletezettek szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak az alábbiakban részlete- zett:

4.1.) tűz,

4.2.) robbanás, összeroppanás,

4.3.) villámcsapás,

4.4.) légi jármű ütközése, lezuhanása közvetlen hatására,

4.5.) valamint, a 4.1.)-4.4.). pontban felsorolt események valamelyikének bekövetkezése során végzett oltás, mentés, kiürítés vagy bontás következtében megsemmisülnek vagy károsodnak.

5.) Tűzkárok:

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely gyulladási hőmérséklet hatására öntáplálóan, terjedőképesen és továbbterjedve, hő- és fényhatás (láng) kíséretében alakul ki.

5.1.) Tűzkár, ha a tűz:

5.1.a.) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül ki nem tett biztosított vagyontárgyak károsodását okozta, 5.1.b.) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. szárítók, kemencék, kazánok,

öntőüstök) a tűz úgy okoz kárt, hogy valamely balesetszerűen bekövetkező, váratlan, előre nem látható, meggá- tolhatatlan okból a berendezés túlhevül.

5.2.) Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek

5.2.a.) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be,

5.2.b.) öngyulladás esetén magában az öngyulladt anyagokban álltak elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz által egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott kárát, ha az öngyulladt anyagot más, azonos halmazállapotú éghető anyagoktól elkülönítve tárolták,

5.2.c.) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban elhasználódás, használatuk közbeni kilyuka- dás, repedés, víz, hűtőfolyadék vagy egyéb hűtőközeg kimaradásával okozati összefüggésben következtek be, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

5.2.d.) a biztosított vagyontárgyakon úgy keletkeznek, hogy azokat megmunkálás végett, vagy egyéb célokból hasznos tűz vagy hőhatásának teszik ki,

5.2.e.) amelyek azokban a vagyontárgyakban keletkeznek, melyekben, vagy melyek segítségével hasznos tüzet vagy hőt közvetítenek, vagy vezetnek tovább,

5.2.f.) vegyszerek maró hatása illetve vegyi folyamatok hatása okoz, 5.2.g.) tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származnak,

5.2.h.) ha az bármely anyag feldolgozása közben, a rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő anyagban égés, pörkölődés, elszíneződés vagy alakváltozás miatt áll elő,

5.2.i.) elektromos áram hatására elektromos gépekben, -berendezésekben, -felszerelésekben keletkeztek, de megtéríti az abból átterjedő tűz által egyéb biztosított vagyontárgyakban okozott kárát,

5.2.j.) azokat a károkat, amelyek az elektromos berendezések alkalmazott áram- és feszültségvédelmének kiiktatásával okozati összefüggésben következtek be.

6.) Robbanás és összeroppanás károk

A robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, zárt térben hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Tar- tály (kazán, csővezeték) robbanása csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belül és kívül a nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai átalakulás idézi elő, akkor a tartályban így keletkező kárt a biztosító akkor is megtéríti, ha a falazata nem repedt szét.

Összeroppanásnak minősülnek a légritkulás okozta roppanáskárok. 6.1.) Nem téríti meg a biztosító, ha a kár

6.1.a.) céltudatos, tervszerű, illetve szándékos robbantás eredményeként keletkezett,

6.1.b.) a vagyontárgyakban a rendeltetésszerű használat során, a megengedett legnagyobb üzemi nyomás - vákuum túl- lépése nélkül keletkezett, de megtéríti az egyéb biztosított vagyontárgyak ebből származó károsodását,

6.1.c.) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása miatt álltak elő,

6.1.d.) hangrobbanásból származik,

6.1.e.) belsőégésű motorokban a belső folyamatok hatására következik be, 6.1.f.) illetve az azt kiváltó robbanás nem zárt térben következik be.

7.) Villámcsapás károk

Villámcsapás kár az a kár, amelyet a villám közvetlen romboló és gyújtó hatása a biztosított vagyontárgyakban okoz. 7.1.) Nem téríti meg a biztosító:

7.1.a.) a villámcsapás másodlagos hatása (indukciós hatás) által okozott károkat,

7.1.b.) a hatóságilag, vagy szabványban előírt villámvédelmi rendszer hiánya, vagy karbantartásának elmulasztása mi- att keletkező károkat,

7.1.c.) azokat a károkat, amelyek az elektromos berendezések alkalmazott áram- és feszültségvédelmének kiiktatásával okozati összefüggésben következtek be.

8.) Légi jármű ütközése, lezuhanása okozta károk

8.1.) Megtéríti a biztosító, ha személyzettel ellátott légi jármű, annak részei vagy rakománya ütközése, illetve lezuhanása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

III. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

9.) Nem minősülnek biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek - a közreható okokra tekintet nélkül - háborús eseménnyel, megszállással, polgárháborúval, belső zavargással, fosztogatással, sztrájkkal, terrorista cselek- ménnyel, hatósági intézkedésekkel, katonai vagy birtokolt hatalom gyakorlásával, és nukleáris energia, hasadó vagy sugárzó anyagok direkt- és indirekt hatásával okozati összefüggésben következtek be.

10.) Jelen szabályzat alkalmazásában terrorizmusnak minősül minden olyan erőszakos cselekmény, amelyet kinyilvánított politikai vagy egyéb célok elérése érdekében követnek el, illetve természeténél fogva alkalmas arra, hogy társadalmi közösségben vagy csoportban - a közvetlenül fenyegetett személyeken kívül is - félelmet keltsen.

11.) Nem téríti meg a biztosító a környezetben (emberi környezet, beleértve levegőt, vizet, talajt) bekövetkező szennyezési károkat.

IV. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

12.) Biztosíthatók az adatközlőn feltüntetett csoportosításban a biztosított tulajdonát képező 12.1.) ingatlanok (épületek, építmények),

12.2.) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, 12.3.) beruházások,

12.4.) készletek,

12.5.) tűzmentes-, vagy páncélszekrényben tartott pénz és értékkészlet.

13.) Biztosítható idegen tulajdonú vagyontárgyak:

13.1.) bérbe vett, lízingelt ingatlanok és ingó vagyontárgyak,

13.2.) feldolgozásra, javításra, őrzésre átvett idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak,

13.3.) munkavállalók olyan használati tárgyai, amelyek egyébként is szokásos módon, vagy a munkáltató kívánságára a kocká- zatviselés helyén tarthatók, és egyedi értékük nem haladja meg a 25 000 Ft-ot.

14.) Nem biztosított vagyontárgyak:

14.1.) nem a biztosított tulajdonát képező pénz- és értékkészlet,

14.2.) okmányok, takarékkönyvek, értékpapírok, csekk, váltó, és egyéb pénzt helyettesítő vagy pénzt kiváltó okmányok, iratok, bankkártyák,

14.3.) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágneslemezek, és egyéb adathordozók és azokon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek,

14.4.) xxxxxx, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

14.5.) forgalmi engedélyhez kötött gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók,

14.6.) pénzbedobó és pénzkiadó automaták (ideértve a pénzváltó-, játék- és nyerőautomatákat is) tartalmukkal együtt, 14.7.) üvegházak, melegházak, lábonálló növényi kultúrák,

14.8.) mezőgazdasági vállalkozások esetében az utak, vízi létesítmények és műtárgyaik, gátak, csatornák, halastavak, víztáro- zók, és műtárgyaik, illetve a mezei leltár.

15.) A 12.)-14.). pontokban fel nem sorolt egyéb vagyontárgyakat az adatközlő lap mellékleteként, külön jegyzéken részletezve kell biztosításra feladni.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

16.) A biztosítási összeg megállapításának módszerét (továbbiakban: biztosítás módszere), és a vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási díj megállapításának alapja. Eltérő megállapodás hiányában vagyon- tárgyanként a biztosítás módszerével számított biztosítási összeg az adott egységre a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásá- nak felső határa, és a biztosítási adatlapokon és részletezőkön szereplő vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg az adott egység- re az alulbiztosítás vizsgálatának alapja. Készletek biztosítási összegét a várható legmagasabb (csúcs) értéken kell meghatároz- ni.

17.) Eltérő megállapodás hiányában a biztosítási összeg megállapítása a következőképpen történik:

17.1.) Ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések műszaki avult értéken biztosítottak.

17.2.) Készletek biztosítási összege anyagok, vásárolt áruk esetében a közvetlen költségekkel növelt beszerzési ár.

17.3.) Beruházások, befejezetlen termelés, félkész termék és késztermék esetében az az összeg, ami az azonos fajtájú, minősé- gű, állapotú biztosított vagyontárgyak újrabeszerzési vagy újra-előállítási értéke (önköltsége).

17.4.) A biztosított tulajdonát képező készpénz és értékkészlet biztosítása kiterjed a tűzmentes-, vagy páncélszekrényben elhe- lyezett készpénzkészletre

17.4.a.) a biztosított által megjelölt legmagasabb (csúcs) értéken belül, időtartam korlátozás nélkül,

17.4.b.) a bérfizetési készpénzkészletre a megjelölt összeghatáron belül, havonta - meghatározott alkalommal - a bérfi- zetési és az azt megelőző napra.

17.5.) Mezőgazdasági vállalkozások esetében a saját előállítású termény, termés, termék, melléktermék biztosítási összege a mindenkori piaci felvásárlási ár, a legnagyobb készletezett mennyiséggel számbavéve.

17.6.) Dolgozók használati tárgyainak biztosítási összegét a dolgozói létszám alaján, a szerződésben külön megjelölt, szemé- lyenként azonos összegig, műszaki avult értéken lehet biztosításra feladni.

18.) A biztosítási adatközlő tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak biztosítási összeg megállapítási módszerét, és vagyoncsopor- tonkénti biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni. A részletes listán fel kell tün- tetni a biztosítás módszerét és a biztosítási összeget is.

19.) Amennyiben egy vagyoncsoporton belül a szerződő eltérő biztosítási összeg megállapítási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot részletes listán meg kell bontani, és azt a szerződéshez mellékelni kell. A részletes listán fel kell tüntetni a biz- tosítás módszerét és a biztosítási összeget is.

20.) Az évközi inflációból, téves értékbecslésből vagy évközbeni értéknövelő beruházásokból adódó alulbiztosítási következmények (aránylagos kártérítés) elkerülése érdekében a szerződő előgondoskodási biztosítási összeget határozhat meg. Az előgondosko-

dási biztosítási összeg szerződésenként egy összegben kerül megállapításra, és kár esetén az abban megállapított biztosítási ösz- szeg a készlet, készpénz- és értékkészleteket kivéve bármely biztosított telephely bármely biztosított vagyoncsoportjánál fel- használható, vagy azok között szükség szerint felosztható.

VI. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

21.) Ha a felek másképp nem állapodtak meg, a káreseményekkel kapcsolatos kártérítés és költségtérítések együttes összege nem ha- ladhatja meg a károsodott vagyontárgy biztosítási összegét, azon belül a költsgégtérítés pedig nem haladhatja meg a vagyon- tárgy biztosítási összegének 20 %-át. A biztosító a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyak- kal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségek közül a következőkre nyújt költségtérítést:

21.1.) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költ- ségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, az ideigle- nes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézke- désekkel kapcsolatban merültek fel,

21.2.) a biztosítottat terhelő, a káreseménnyel kapcsolatban felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az idegen tulajdonban az oltás - mentés során keletkezett indokolt károkat is,

21.3.) előzetes hozzájárulása esetén a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetle- ges ténymegállapítási költségeket,

21.4.) javítással helyreállítható károk esetében a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebo- nyolítási költségeket.

VII. KÖZLÉSI- ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

22.) A szerződés megkötésekor a szerződőnek és a biztosítottnak a kockázat átvállalásával kapcsolatos minden olyan fontos körül- ményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert, illetve ismernie kellett, és köteles a biztosító minden feltett kérdésére vála- szolni. A közlési kötelezettség megszegésekor a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

23.) A biztosítási ajánlat benyújtását követően a szerződő, illetve a biztosított a kockázati viszonyokat a biztosító beleegyezése nél- kül nem változtathatja meg. A szerződő illetve a biztosított köteles minden számára ismert kockázatmódosító változást a bizto- sítóval közölni, még akkor is, ha az akaratán kívül következik be.

24.) A kockázati viszonyok változása esetén a biztosító jogosult kockázatviselését módosítani, illetve a biztosítási díjat az új körül- ményeknek megfelelően módosítani, és azt - a kockázati viszonyok változása napjáig visszamenőleg - azonnal érvényesíteni.

25.) Változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik - a kockázat változásától függetlenül is - különösen: 25.1.) a kockázatviselés helyén új tevékenységet beindítása, vagy a folytatott tevékenység átszervezése,

25.2.) telephelyek közötti minden vagyonátcsoportosítás, és a telephelyeken belüli jelentős átcsoportosítás, a biztosított va- gyontárgyak jelzáloggal való terhelése,

25.4.) a biztosított vagyontárgyat, illetve a biztosítottat érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása, 25.5.) a biztosított vagyontárgyakra és kockázatokra vonatkozó további biztosítási szerződés megkötése,

25.6.) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében beálló módosulások.

26.) A szerződőnek, illetve a biztosítottnak változás-bejelentési kötelezettségét a tudomásra jutástól számított 8 napon belül teljesí- tenie kell. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési- illetve változás-bejelentési kötelezettségét megszegi, a biztosító szolgáltatá- si kötelezettsége nem áll be.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS, A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁSI DÍJ

27.) Jelen biztosítási feltételek alapján biztosítási ajánlatnak kizárólag a szerződő/biztosított adatközlése alapján a biztosító által el- készített, a szerződő/biztosított által elfogadó ajánlattevő nyilatkozattal ellátott, és a biztosító kötvény kiállításra jogosult szer- véhez eljuttatott előzetes díjajánlat minősül. A biztosító az így létrejött szerződés alapján a szerződésben rögzített, megállapo- dás szerinti időponttól viseli a kockázatot.

28.) Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatálybalépése előtt bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

29.) Határozott tartamú szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített, megállapodás szerinti időponttal ér véget. A szerződés megszűnése után teljesített díjfizetés nem eredményezi a biztosító kockázatviselését, azt a biztosító a szer- ződőnek visszafizetni köteles.

30.) A határozatlan tartamra kötött szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a biztosító kockázatviselése kezdetének napja. A határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződések évről évre meghosszabbod- nak, ha azokat a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban nem mondják fel.

31.) Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik, azon a napon a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

32.) Ha a biztosítási jogviszony a határozott tartamú szerződés lejárta előtt, vagy határozatlan tartamú szerződés esetén évforduló előtt megszűnik, és a biztosító a szerződés alapján az adott biztosítási időszakban nem teljesített szolgáltatást, a biztosítót csak

annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban a kockázatviselés véget ért. Ettől eltérő esetekben a biz- tosítót az adott biztosítási időszakra járó teljes díj megilleti.

33.) Ha a biztosítási szerződés felmondása nem szabályszerű, de azt a másik fél azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem utasítja el, úgy a felmondás hatályossá válik.

34.) Az első biztosítási időszak biztosítási díja a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig a bizto- sítási évforduló napján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, azon- ban a felek a szerződésben a díj részletekben történő megfizetésében is megállapodhatnak.

35.) Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, az egyes díjrészletek megfizetésének esedékessége a szerződésben megjelölt idő- pont, azzal, hogy egy részlet elmaradása, vagy a biztosító szolgáltatási kötelezettségének beállása esetén a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó további díjat egy összegben esedékessé tenni.

36.) Ha a szerződő az esedékes díjat, vagy részletfizetés esetén az esedékes díjrészletet az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg, a biztosító kockázatviselése a 30. napon 0 órától megszűnik. A biztosítási szerződés az esedékességtől számított

90. napon megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást nem kapott, illetve a biztosító díj- követelését bírósági úton nem érvényesítette. A biztosítási díj a biztosítót a kockázatviselés idejére megilleti.

IX. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

37.) A kockázatviselése helye alatt a biztosítási szerződésben megjelölt épületek, az épületek helyiségei vagy a kockázatviselési helyként cím szerint megjelölt ingatlanok értendők.

38.) A biztosítási védelem - eltérő megállapodás hiányában - csak a kockázatviselés helyén áll fenn.

39.) A munkavállalók ingóságaira a biztosított ingatlanok lakás céljára szolgáló helyiségeiben nem terjed ki a biztosítás.

X. A KÁRMEGELŐZÉS, KÁRELHÁRÍTÁS, ÉS KÁRENYHÍTÉS SZABÁLYAI

40.) A károk megelőzésére, elhárítására és enyhítésére a vonatkozó szabványok, hatályos jogszabályok, hatósági előírások, és a vo- natkozó szakmai szabályok mindenkor irányadók.

41.) Felek megállapodnak abban, hogy a biztosított a kármegelőzés és kárenyhítés érdekében minden olyan lehetséges, szükséges és célravezető intézkedést köteles megtenni, amely az adott helyzetben biztosítás hiányában is általában elvárható.

42.) A biztosító jogosult a vagyontárgyak kockázati állapotát - szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együttműködve - a helyszínen is bármikor ellenőrizni. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok megsértését, vagy elmulasztását tapasztalja, jogosult a szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szerződést 30 napra felmondani.

XI. A KÁRBEJELENTÉS ÉS A KÁRRENDEZÉS SZABÁLYAI

43.) A károsult a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az 500.000 forintot meghaladó károknál az értesítést a biztosítónak telefonon, telexen, telefaxon, vagy táviratilag azonnal el kell juttatni.

44.) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

44.1.) a káresemény rövid leírását, időpontját,

44.2.) a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését és helyét,

44.3.) a károsodás mértékét (a biztosított által megállapított vagy becsült értéket),

44.4.) a biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét és beosztását, levelezési címét és telefonját.

45.) A biztosító köteles a kárjelentés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

46.) A kár helyszínén a káreseményt követő 5 napig a kárenyhítés kivételével kerülni kell a változtatásokat, kivéve, ha a biztosító ahhoz hozzájárult. A biztosított köteles a károsodott vagyontárgyakat, alkatrészeket és maradványokat a kárbejelentéstől számí- tott 30 napig megőrizni.

47.) A biztosított köteles a kár okával és nagyságával, a kártérítésre való jogosultsággal, valamint a biztosító kártérítési kötelezettsé- ge mértékének megállapításával kapcsolatos minden vizsgálatot lehetővé tenni, valamennyi szükséges felvilágosítást a biztosító kívánságára köteles írásban megadni, és a bizonylatokat mellékelni.

48.) A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos költségeket vagyontárgyanként elkülönítve kell elszámolnia és nyilvántar- tania.

49.) A biztosító kérésére, kéthetes határidőn belül az összes károsodott vagyontárgyról tételes jegyzéket kell benyújtani.

50.) A károsult köteles a kárrendezéshez szükséges hatósági határozatokat beszerezni, és azokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

51.) A biztosító törvényi engedményi jogának érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik. Ameny- nyiben a károsult magatartása ezt korlátozza, az így korlátozott részre a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, illetve a kártérítés érintett és már kifizetett részét a károsultnak a biztosító felszólítására 15 napon belül - annak kamataival együtt - vissza kell fizetnie.

52.) Amennyiben a biztosított előbbi kötelezettségei valamelyikének nem tesz eleget, és emiatt a jogalap, illetve a kár összegének megállapításához szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

XII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

53.) A biztosító a károkat káreseményenként - a vagyontárgyankénti biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig - a biztosítás módszerének megfelelően számított módon téríti meg. Ha a vagyontárgy biztosítási összege kisebb, mint a vagyontárgynak a biztosítás módszerével számított tényleges értéke, alulbiztosítás következik be, és a biztosító a kárt és a költségeket olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (aránylagos kártérítés).

54.) A biztosító az eredeti (kár előtti) állapot helyreállítási költségét téríti meg. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a térítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

55.) A biztosított tulajdonát képező, termelésben résztvevő biztosított ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések és készletek kárainak térítése:

55.1.) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a kártérítés a biztosítás módszerével számított biztosítási összegig történik. A javítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége a károsodott vagyontárgy biztosítás módszerével számított értékét eléri vagy meghaladja.

55.2.) részleges (javítással helyreállítható) károk esetén a károk műszaki avult értéken kerülnek térítésre.

56.) A termelésből kivont, használaton kívüli eszközök kárát a műszaki avult értékig téríti meg a biztosító. Lebontásra kijelölt épüle- tek építmények, kiselejtezésre kijelölt gépek, berendezések, felszerelések, eszközök térítése a nyilvántartási értéken belül a hasznosítási összegen történik.

57.) Nullára leírt vagyontárgyak kizárólag akkor biztosíítottak, ha azokat külön listán, értékmegjelöléssel biztosításra feladták. Nul- lára leírt biztosított vagyontárgyak kárai a biztosítási összegen belül, műszaki avult értéken térülnek.

58.) A saját, aktivált beruházásokban bekövetkezett károkat a biztosító a káridőponti befejezési ár illetve előállítási, vagy építési költségek, valamint az adatközlőn feltüntetett biztosítási összeg figyelembevételével a káridőpontig ténylegesen felmerült beru- házási költségekig, mint kártérítési felső határig téríti meg a biztosító.

59.) Befejezetlen és félkész termékek kárait a biztosító az addigi költségráfordításokig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

60.) Árukészletek térítése a beszerzési ár és a ténylegesen felmerült közvetlen költségek figyelembevételével a biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig történik.

61.) Pénzkészlet kárai esetében kizárólag a lezárt tűzmentes-, vagy páncélszekrényben tárolt, bizonylaton nyilvántartott, a biztosított tulajdonát képező készpénz kárai térülnek. Készpénz és értékkészletek kárait a biztosítási összegen belül, az alkalmazott pán- célszekrény biztosító által megállapított, a szerződésben feltüntetett minősítési összegig, mint káreseményenkénti kártérítési fel- ső határig téríti meg a biztosító. Amennyiben a biztosító külön minősítési összeget nem állapít meg, a kártérítési felső határ a biztosítási összegen belül az alkalmazott páncélszekrény MABISZ minősítési összege.

62.) Az idegen tulajdonban lévő (betétdíjas) göngyölegek térítése a betétdíjon történik.

63.) A biztosított által bérelt, kölcsönvett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett vagyontárgyak kárait eltérő megállapodás hiányában a biztosító a biztosított felelőssége mértékéig, de legfeljebb a műszaki avult értékig téríti meg.

64.) A biztosító nem téríti meg, illetve a biztosítási fedezet alá tartozó megállapított kárból levonja: 64.1.) a biztosított által vállalt önrészesedés összegét,

64.2.) az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét,

64.3.) az ugyanazon vagyontárgyat, vagy a vagyontárgy ugyanazon részét ért előző kár(ok) azon részét, amelyet még nem állí- tottak helyre,

64.4.) ami normalizált hiányként - káló - elszámolható,

64.5.) a biztosított által visszaigényelhető vagy elszámolható adót,

64.6.) azt az összeget, amelyet a biztosított a károsodott vagyontárgy újjáépítése vagy újrabeszerzése során állami támogatás- ként vagy visszatérítésként igényelhet.

65.) A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz 8 na- pon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.

66.) Ha kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, amilyen arányban az a biztosítási eseménynek tudható be.

67.) A biztosító nem téríti meg azt a kárt:

67.1.) amely a biztosító kockázatviselési idején kívül - azt megelőzően vagy meghaladóan - keletkezett,

67.2.) amely büntetőjellegű többletköltségként, valamint gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt ha- szon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, kötbér, bírság, vagy egyéb veszteség ),

67.3.) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, mely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

67.4.) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő,

67.5.) ha az következményi kárként keletkezett,

67.6.) amely a környezetben (emberi környezet, beleértve levegőt, vizet, talajt) következett be,

67.7.) amennyiben az - részben vagy egészben - az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával, a tervezési, építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben követke- zett be,

67.8.) amennyiben a kár az érvényes szabványok, hatósági előírások, a kármegelőzési- kárelhárítási- kárenyhítési kötelezettség megsértésével okozati összefüggésben következett be.

68.) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha egy káresemény kapcsán a biztosítási szabályzat szerint felmerült fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosított által vállalt önrészesedés mértékét.

XIII. A KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

69.) Ha a kárrendezési eljárás során a biztosító térítési kötelezettsége megállapítható, a biztosító a károsult kérésére, a várható kárté- rítési összeg terhére, annak 80 %-a erejéig előleget folyósíthat, amely a végleges kártérítési összeg kifizetésekor kerül elszámo- lásra.

70.) A biztosító a megállapított kártérítési összeget a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges utolsó irat beérkezé- sétől számított 15 napon belül belföldi fizetőeszközben folyósítja.

XIV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

71.) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a kárt jogellenesen a biztosított ill. a szerződő fél, a biztosított vezető-, vagy a vagyontárgyak kezelésével járó munkakört betöltő alkalmazottai, illetve a biztosított jogi személy tagjai, vagy szervei szándé- kosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták, illetve azok kötelezettségszegése, mulasztása, intézkedése a kockázat növekedésé- hez, a kármegelőzési- kárelhárítási- kárenyhítési- és változásbejelentési kötelezettség elmulasztásához vezet.

72.) Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, s emiatt a jogalap illetve összegszerű- ség megállapítása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

73.) A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított csalárd módon megkísérli a biztosítót azon tények tekinte- tében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

74.) A biztosító mentesül a kártérítés fizetési kötelezettsége alól, ha a kártérítési igényt - a határidő lejártával kapcsolatos jogi kö- vetkezmény ismertetése mellett, írásban - elutasította, és azt biztosított hathónapos határidőn belül bíróságilag nem érvényesíti, és az eljárás megindításáról a biztosítót 15 napon belül nem értesíti.

75.) Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a kártérítés jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények a biztosított magatartásával okozati összefüggésben kideríthetetlenné váltak.

XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76.) A biztosítási adatközlők és az – IB 98 TŰZBIZTOSÍTÁS – VÉDELMI ELŐÍRÁSOK a biztosítási szerződés részét képezik. 77.) A Biztosító köteles a szerződéssel összefüggésben birtokába jutott adatokat a jogszabályi előírásoknak megfelelő titoktartással

kezelni.

78.) Az értesítéseket és nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Bármely fél nyilatkozata csak írásban, azon belül a szerződés felmondá- sa csak ajánlott vagy tértivevényes levélben hatályos.

79.) A Biztosító törvényi engedményi joga alapján történő visszkeresetének érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat, tájékozta- tást és minden elvárható támogatást a Biztosított megadni tartozik.

80.) Jelen biztosítási szerződésből származó igények egy év alatt évülnek el. A biztosítási szerződésből eredő jogviták elbírálására tárgyában indult valamennyi perben kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetve pertárgyértéktől függően a Fővárosi Bí- róság illetékes

81.) Az itt nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

82.) Jelen biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokkal a Szerződő/Biztosított a Biztosító központjához (1114 Buda- pest, Dombóvári út 10-11.) fordulhatnak.

83.) A Biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.– levél címe: 1535 Budapest, 114. Pf. 777)