Kötelező

Kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatá- lya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendel- tetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- désre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban tör- ténő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a *ártalanítási Számla, a *ártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a

*ártalanítási Szervezet, az Információs *özpont, valamint a Ma- gyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e tör- vényben szabályozott tevékenységére;

d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adata- it, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővá- rosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalá- nak (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – felada- tok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződé- sekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország te- rületén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EG* tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzé- sére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ E* határozatá- nak függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kap- csolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében

– a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amely- re a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szerve- zet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Ma- gyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biz- tosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategó- riánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzem- ben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtarta- mának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a *ártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utóla- gosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jár- mű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállal- kozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként ha- tósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) *PM-BM együttes rendelet (*RESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott

– gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négy- kerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munka- gép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezett- ség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés- re vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt har- madik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jog- erősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs *özpont: a gépjármű üzemeltetésével harmadik sze- mélyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése ér- dekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset hely- színét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biz- tosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. *ártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiak- ban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendel- kező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. *ártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti bizto- sítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap,

amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítás- sal nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzem- ben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállam- ban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemel- tetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában el- szenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kár- rendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítá- sa esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyi- ben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jel- zéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. tör- vény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevé- kenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szer- vezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti or- szág nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszer- hez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk keze- lésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának át- ruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhe- lye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulaj- donszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nél- küli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerző- nek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyaté- kosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás- ban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gép- járművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (szék- helye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telep- helye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos idő- szak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szer-

ződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnem- fizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egysé- ges szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősség- biztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkö- vetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazo- lására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-fe- lelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója kö- teles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivé- telével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemelte- tése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatá- rozott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfi- zetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendel- kezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági enge- déllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő rész- vétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szer- ződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzem- ben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog át- szállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul meg- kötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagya- téki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfize- téssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számí- tott harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tar- tójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek ren- deltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megköté- sére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hat- van nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a

21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vo- natkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles el-

fogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó an- nál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtari- fa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnem- fizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés meg- szűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díj- tarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jog- viszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájé- koztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati la- pon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatáro- zott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat át- adásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánla- tot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján eluta- síthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módo- sítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosí- tott ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényé- re, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. En- nek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7. §

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított hat hónapon belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyében változás áll be.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elő- írt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezé- sének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meg- határozott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési köte- lezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyil-

vántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyil- vántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biz- tosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartó- ja a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalom- ban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilat- kozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés ese- tének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének té- nyéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatáro- zott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról tör- tént tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendel- kezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a bizto- sítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosí- tási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóvál- tás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedeze- tet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelke- zik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy an- nak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tu- lajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének

– járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosító- nak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási idő- szak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöt- tét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felü- gyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügye- let honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalma- zandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azok- nak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben meg- jelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytáll- ni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvé- nyesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöld- kártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biz- tosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai sze- rint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytál- lási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötele- zettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mér- tékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüg- gésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosí- tási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult meg- alapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdé- sében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények meg- térítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményen- ként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a bizto- sítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke ma- gasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelke- zésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illet- ve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg ki- merül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kí- vül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártí- pusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megté- ríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztá- sakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően je- lentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) be- kezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meg- haladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejű- leg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg

(1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figye- lembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi káro- sult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igé- nyéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagép- ként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karban- tartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során követ- kezett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tar- tási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólap- pal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros ke- rékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, va- lamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer- ződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedé- si okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri ren- deletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási idő- szak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tün- tetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kez- dete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvene- dik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő fe- let a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra

– az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzá- járuló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, vala- mint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, ame- lyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzat- nak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szer- ződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szük- séges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködé- se nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerző- dési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a bizto- sító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalom- ban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskö- tésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjá- ban szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszű- nése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónap- xxx xxxxxx meg.

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosí- tási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biz- tosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedé- kesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöt- tekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak- nak az első napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában

– a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A tü- relmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyi- ben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szer- ződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő ré- szére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díj- nemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfize- tés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántar- tó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszer- zést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirde- tett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfi- zetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötele- zettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A *ártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díj- hirdetést követő naptári évre vonatkozó, a *ártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költ- ségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-ka- tegóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyven- ötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott bizto- sítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

– nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerző- dő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következ- tében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételé- vel – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módo- sítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felü- gyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügye- let honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szerve- zeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő ha- tállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem vál- toztatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvez- ményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesí- tési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon ala- puló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a for- galomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivo- nás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a köt- vénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a fe- lek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszű- nésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlege- sen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

27. §

A biztosító, a *ártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kár- rendezési megbízott, valamint a *ártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szer- ződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meg- határozott esetekben a *ártalanítási Számla kezelőjével szem- ben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártya- rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult vá- lasztása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a hely- színen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó informá- ciókat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott fe- ladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a *ártalanítási Számla kezelőjéhez, a *ártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiz- tosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonat- kozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tu- domásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedel- mes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a *ártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A *ártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt ál- ló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerző- désben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szüksé- ges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) el- járást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon be- lül köteles a *ártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(3) *öteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljá- rás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a *ártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A *árta- lanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvé- nyes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) *ülföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a *ártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás le- folytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a kárese- ménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatá- rozott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonat- koztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető ada- tokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképvi- selő, a *ártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől szá- mított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legké- sőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon be- lül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az ese- tekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-

(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (bele- értve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megál- lapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes kö- vetelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegsze- rűen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított fele- lősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezés- re álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kárté- rítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetek- ben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a ká- rosult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a *ár- talanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a *ártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénz- beli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérí- tési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt ké- szít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szük- séges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a ká- rosultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, vala- mint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellen- kező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az

(1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve – amennyiben az ér- tékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.

32/B. §

(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érin- tett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (al- váza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forga- lomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szem- pontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvé- teli eljárás befejezésétől számított tíz napon belül – az alkalmat- lanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jog- szabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvé- teli igazolását a biztosítónak bemutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgálta- tása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a köz- lekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti for- galomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempont- ból alkalmas, vagy

b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) be- kezdésben meghatározott kivétellel műszakilag alkalmatlan- nak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hiva- tal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – ideig- lenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata ered- ményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szem- pontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gép- járművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatá- rozottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) be- kezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökke- nés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A.

§ (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási elő- leget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmaz- ni, ha a kárt szenvedett gépjármű telephely szerinti országa nem Magyarország.

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a *ártalanítási Szám- la kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésé-

ben meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illet- ték meg a kárért felelős személlyel szemben.

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a *ártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bár- melyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési ké- pességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoho- los befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalko- hol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyít- ja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gép- járművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan el- hanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illet- ve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyezte- téssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés meg- kötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelenté- si kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a

*ártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvénye- sítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatáro- zott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a *ártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) be- kezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szán- dékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a

*ártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szol- gáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a *ártalanítási Számla kezelője nem érvényesít- het megtérítési igényt.

Szerzôdés kiegészítés

Tiзztelt Tagtárзunk!

A *ÖBE *özép-európai *ölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szep- tember 24-én alakult. Mint egyesületi, társadalmi szervezeti formában működő biztosító, nonprofit elven működik, azaz nyereségszerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizárólag tagjainak nyújt.

Az Egyeзület зzékhelye:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Szakmai felügyeleti зzerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, *risztina krt. 39.

Törvényeззégi felügyeletet ellátó зzerv:

Legfőbb Ügyészség

1055 Budapest, Markó u. 16.

A зzerződéз jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelöléзe

Jelen biztosításra a magyar jogot kell alkalmazni, ennek megfelelő- en a szerződés nyelve a magyar.

Pótbefizetéз

Az Egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést a *ül- döttgyűlés határozatában abban az esetben írhat elő, amennyiben a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek fedezetét az Egye- sület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítás- technikai tartalékok nem biztosítanák, továbbá amennyiben a Felü- gyelet szükséghelyzetben erre felhívja. A pótlólagos befizetés mérté- ke nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások köré- ben a szolgáltatás csökkentésére nincs lehetőség.

Röviden a kötelező gépjármű-felelőззégbiztoзítáзáról зzóló 2009. évi LXII. törvényből

Szerződéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény szerinti üzem- bentartó, azaz a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

Biztoзított

A gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjármű- vet vezető személy.

A biztoзítáзi időзzak éз tartam

A biztosítási időszak egy év, az időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázat- viselés kezdete. A szerződés határozatlan tartamú.

A koсkázatviзeléз kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének idő- pontjában, a Gfbt. 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

A díjfizetéз, díjmódoзítáз módja, ideje, lehetőзége

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a folyta- tólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól eltérni nem lehet. A biztosí- tási díj utólagos módosítására kizárólag a jogszabályban meghatáro- zott esetekben (közlési vagy együttműködési kötelezettség megsér- tése, bonus-malus besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van lehetőség. Más esetben a díj módosítására a szerződés létrejöttét követően az adott biztosítási időszakban nincs lehetőség. A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára jogosult a Polgári Tör- vénykönyv szerinti késedelmi kamat időarányos részére.

Bonuз-maluз beзoroláз

A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

A зzerződéз megзzűnéзének eзetei, a felmondáз feltételei

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedékességtől számított 30. nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek az esedékességtől számított 60 napos póthatáridővel igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen elteltével a szerződés – amennyi- ben a szerződés egyéb okból nem szűnt még meg – az esedékesség- től számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosítási szerződést az évfordulóra (azaz a biztosítási időszak utolsó napjára) bármelyik fél legalább 30 nappal megelőzően írásban, indokolás nélkül felmond- hatja. A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg. A szerződés érdekmúlással szű- nik meg a törvény erejénél fogva a gépjármű forgalomból kivonásá- val, az üzembentartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított 6 hónapig nem történik meg, továbbá a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szer- ződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

A biztoзítáзi eзemény

A gépjármű üzemeltetése során másnak okozott káresemény. A biz- tosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a káresemény kap- csán bármely jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvé- nyesítés költségeit és a teljesítés időpontjáig járó kamatokat beleért- ve – dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összegha- tárig, személyi sérülés miatt károk esetén káreseményenként legfel- jebb 1600 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helyt- állni, függetlenül a károsultak számától.

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

Az alkalmazott kizáráзok

Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tár- gyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igé- nyéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egész- ségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagép- ként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karban- tartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során követ- kezett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott fo- lyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következménye- ként keletkezett.

Teendők a káreзemény bekövetkeztekor

A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül az Egyesületnél írásban bejelenteni. *árt bejelenteni írásban a 1108 Budapest, Venyige u. 3. sz. alá küldött küldeményben, illetve a 433-1181-es fax számon le- het. A kár bejelentés további módjáról és lehetőségeiről folyamato- san aktualizált tájékoztatás érhető el egyesületünk web oldalán a www.kobe.hu-n.

*öteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kár- eseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a sze- mély és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási szer- ződés megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lé- nyeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a *ártalanítási Számla kezelőjéhez, a *ártalaní- tási Szervezethez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kár- képviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabá- lyai szerint kezelhetők.

A biztoзító зzolgáltatáзai, azok teljeзítéзének módja, ideje

A biztosító a biztosított által a szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyiben bebizonyo- sodott, hogy az okozott kárért tényleg őt terheli felelősség. A kifize- tésre a kárigény elbírálásához nélkülözhetetlen összes dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül kerül sor, átutalás formájá- ban.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó össze- gét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. A fentieket megfe- lelően alkalmazni kell a *ártalanítási Számla által teljesített kárkifize- tésekre.

A biztoзító megtérítéзi igénye

A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel- heti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képes- ségre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, il- letve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen sze- mélynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekint- hető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gép- járművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői enge- dély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elha- nyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve fog- lalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkö- tésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötele- zettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta;

Az Egyesület panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének neve, címe, a panasz Felügyelethez, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ható- sághoz vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehető- sége, illetve tájékoztatás a bírói út igénybevételének lehetőségéről.

Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon személyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához, melynek címe: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Panasszal fordulhat még a szakmai felügyeleti szervhez (PSZÁF), valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, vagy a területi békéltető testületekhez, azonban ezen utolsó testületek határozata csak ajánlás jellegű, az Egyesületre nézve nem kötelező érvényű. Emellett vitás ügyeinek intézése érdekében fordulhat a bírósághoz is.

Azon зzervezeteknek a felзoroláзa, amelyeknek az Egyeзület az ügyfelek adatait – a Bit. 153-165. §-ában foglaltak alapján – továbbíthatja:

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a fel- adatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügy- ben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási el- járás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző- vel; az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adóköte- lezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgál- tatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekkép- viseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szak- tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állomány átruházás kere- tében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a *ártalanítási Számlát, illetve a

*ártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezővel, az Információs *özponttal, a *ártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a ba- lesetben érintett másik jármű adataihoz kíván hozzáférni; a kiszerve- zett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a ki- szervezett tevékenységet végzővel, a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal, a rendeletben meghatározott kár- történetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben meghatározott esetben a biztosítóval szemben, ha a megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul az Egye- sülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szer- ződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját. A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiz- tonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyver- kereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) törté- nő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatke- zelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Jelenleg az alábbi зzervezetekkel van az Egyeзületnek kiзzervezéзre, együttműködéзre irányuló зzerződéзe:

DE*RA Expert Műszaki Szakértő *ft., Autotal *ft., Északút *ft., AVUS Budapest *ft., Generali Alapkezelő Zrt., AEGON Magyarország Be- fektetési Alapkezelő Rt., Xxxxxxx és Társa Műszaki Szakértő Bt., Tar-

nai *ároly, Xxxxxxx Xxxxxx, F Expert Bt., UNIO CAR *ft., UNO-SOFT Számítástechnikai *ft., Ewidenzbüro *ft., EX-ID Zrt. (az Expol ID *ft. jogutódja), E-ART *ft., PR-Audit *ft, *árnavigátor *ft., Állami Nyom- da Rt., Qualysoft Informatikai Zrt., INPHONE *ft., *arakó-Car Szol- gáltató Bt., INPHONE *ft., Venyige 3 Autójavító *ft., Coris *ft., CRS Hungary *ft., Europ Assistance Magyarország *ft., Natural Systems

*ft., Macro Expert *árszakértő *ft., Extended warranty service *ft.

A зzеmélyез adatok kеzеléзérе vonatkozó еlvi éз gyakorlati tudnivalók

Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos adatait jo- gosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérő célból végzett adatkezelést az Egyesület csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) szerint

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vo- natkozó következtetés;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon vég- zett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hoza- tala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának meg- akadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint

a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy te- nyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkal- mazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, fel- téve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthe- tetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – tör- lését vagy zárolását.

Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével összefüg- gésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulásával (il- letve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vélelem figyelembe vé- telével), a biztosítási titoknak minősülő adatokat a Bit. 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes adatot tagjai tekinteté- ben a Ptk. 61. §, valamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.

A Biztosító személyes adatokat a biztosítási, illetve tagsági jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási, illetve tagsági jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé- nyesíthető. A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást az Ál- lami Nyomda Nyrt., az Északút *ft., illetve az UNO-SOFT Számítás- technikai *ft. végez.

A зzеrződéзrе vonatkozó adójogзzabályok

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra nem vonatkoznak külön adójogszabályok.

A KGFB kárigény érvényesítésekor kért okiratok

Általánoзan kért iratok

• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláirt kárbejelentő nyomtatvány.

• *itöltött, lehetőleg mindkét fél részéről aláírt Baleseti Bejelentő („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet követően és a balesettel kap- csolatosan minden lényeges körülményt, adatot tartalmaz.

• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevői/okozói nyi- latkozat.

• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.

• A baleseti bejelentőn, illetve a kárbejelentésben jelzett karesemény tanúinak nyilatkozatai.

• A kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének vagy azt helyettesítő hiteles okiratnak a másolata – kivéve, ha par- kolt a károsult jármű, forgalmi engedély másolata, vagy azt helyet- tesítő hiteles okirat másolata, törzskönyv másolata.

• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzintézet meg- nevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg teljesítésére vonat- kozóan.

• A bejelentett karesemény tekintetében indult büntető- vagy szabály- sértési eljárást igazoló dokumentum, rendőrségi igazolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tartalmazó rendőrségi igazo- lás, a kirendelt szakértő írásbeli véleménye, baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyve, vázrajza, fényképei.

• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap esetén a fe- lelősséget megállapító hatóság által meghozott jogerős határozat.

• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kárigénylői jo- gok átruházásához, aláírási címpéldány gazdálkodó szervezet ká- rosult esetében, írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igény- lő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról vagy postai

kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hi- vatkozási adatonként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rend- számát és a kárdátumot, írásbeli kamatigénylés.

• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához.

• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészsé- gi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet.

• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéréséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes ira- tok fénymásolásához.

• Minden kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát és mértéket igazoló irat.

További iratok a gépjárműbеn történt károзodáзnál

• A biztosító kárfelmérő megbízottja által készített kárfelvételi jegyző- könyv.

• *eletkezett károk biztosító kárfelmérő megbízottja által készített fo- tó dokumentációja.

• A 2009. évi LXII. Tv. (*gfb. Törvény) szerint az arra jogosult nyilat- kozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról (számlás javí- tás, egyezség).

• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, időtar- tamot és a javítás lehetséges megkezdésének időpontját.

• Áfa-visszaterítési jogosultságra vonatkozó nyilatkozat (kárese- ménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában)

• A balestben részes járművek együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotó dokumentációja.

• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének doku- mentációja.

További kért iratok az alábbi jogcímekhez gépjármû károsodásnál

Bruttó javítáзi költзég

Eredeti javítási számla és mellékletei, alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, az alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, a helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegy- zőkönyv, az N*H közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása, fényezési receptúra.

Nettó javítáзi költзég

Javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, alvál- lalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, az alkatrész-megsem- misítés jegyzőkönyve, a helyreállításról a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegyzőkönyv, az N*H közlekedésbiztonsági mű- szaki vizsgálat igazolása, fényezési receptúra

Bruttó зzállítáзi, mentéзi, tároláзi költзég

Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítást végző jármű menetlevelének másolata.

Nettó зzállítáзi, mentéзi, tároláзi költзég

A szállítási, mentesi, tárolási számla másolata, vagy másodpéldánya és a szállítást végző jármű menetlevelének másolata.

Helyreállítáзt követő értékсзökkenéз

Ügyfélnyilatkozat (előzménykárokról, társbiztosítói előzmények lekér- dezéséről stb.), írásban tett, az értékcsökkenésre vonatkozó kár- igény-bejelentés, a sérült jármű szervizkönyvének másolata, eredeti javítási számla, vagy Áfa-visszaigénylés esetén a javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei.

Totálkár rendezéз

Hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékelés- hez, a sérült jármű adásvételi szerződésének másolata, a forgalom- ból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási iga- zolás, a sérült gépjármű karidőpont előtti állapotát igazoló dokumen- tumok, számlák, szervizkönyv.

Bontáзi költзég

„Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás, hulla- dékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla.

Elmaradt haзzon, kereзetveзzteзég, kárenyhítéзi kötelezettзég teljeзítéзére tett intézkedéзek igazoláзa

1. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset előtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlő módon (pl. könyvelő, által lebélyegezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban.

2. Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállalko- zás a szerződésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tudott, a megbízások esetleges visszavonását igazoló iratok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, járművel, alvállalkozóval pótolni nem tudta, és a baleset miatt meg- hiúsult – adott esetben szerződésben vállalt kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal kötött szerződések másolata).

3. A vállalkozás bankszámlaszáma.

4. *eresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, és annak részletes bizonyító dokumentumai, hogy a károsult a baleset miatt nem tudta a munkáját végezni.

5. A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés) ér- dekében tett intézkedéseket (sérült jármű/munkatárs elvárható időn belüli pótlása, alvállalkozó bevonása stb.) igazoló dokumen- tumok.

Hatóзági engedélyek iзmételt megзzerzéзe

Oktató jármű vagy személyfuvarozás esetén a tevékenységi enge- dély, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány.

A tevékenységi engedély megszerzése okán befizetett eljárási díjak befizetését hitelt érdemlően igazoló dokumentumok.

Ügyintézéзi költзég

A kárügy rendezésével kapcsolatos többlet költségek tekintetében a telefonszámla-többletet hitelt érdemlően igazoló dokumentumok.

Bérautó igény

Magánszemély esetén:

• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét (munkavégzés, egészségügyi ok, egyéb).

• A bérgépjármű szükségességét igazoló dokumentumok (munka- szerződés másolata, illetve munkáltatói igazolás, hogy a munkavi- szony feltétele saját gépkocsi használata, orvosi igazolás, mozgás- sérült igazolvány, egyéb igazolás).

• Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kárigénylő tulajdonában és közös háztartásában másik gépjármű nincs.

• Bérgépjármű számla, bérleti szerződés.

Vállalkozók esetén:

• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét.

• A bérgépjármű szükségességét igazoló dokumentumok.

• A vállalkozói igazolvány másolata, szerződéses megbízások máso- lata.

• Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a kárigénylő tulajdonában és közös háztartásában másik gépjármű nincs.

• Bérgépjármű számla, bérleti szerződés.

Cégek esetében:

• Írásban benyújtott kárigény, kérelem, meghatározva a bérlés napi- díjköltségét.

• A bérgépjármű szükségességét igazoló dokumentumok (megren- delések, munkavégzés, egyéb igazolás).

• Cégkivonat másolat, a sérült gépjármű útnyilvántartása, (kárese- mény előtti legalább 2 hónapról, ha előírt annak vezetése), nyilatko- zat arra vonatkozóan, hogy hány gépjárművel rendelkezik a cég (át- csoportosítással miért nem oldható meg a sérült gépjármű pótlása).

• Bérgépjármű számla, bérleti szerződés.

Minden esetben:

• A bérbeadó e tevékenység végzésére való jogosultságát (hitelt ér- demélően) igazoló dokumentum vagy a bérbeadó magánszemély nyilatkozata a bérleti díjból származó bevételre vonatkozó adózási szabályok ismeretéről.

További iratok a (külзő, vagy зzállított) vagyonban történt károзodáзnál

• Biztosító által felkért, szakértő által készített szakértői vélemény a keletkezett kár mértékéről.

• A vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat, a vagyontárgy vásárlási számlája vagy számlájának másolata.

• A vagyontárgy könyv szerinti értekét igazoló hivatalos irat.

• A vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat, a vagyontárgy helyreállítási, pótlási szám- lája, vagy a nettó érték térítése esetén e számla másolata.

• A vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve, a vagyontárgy érté- kesítéséről szóló adás-vételi szerződés másolata, selejtezési jegy- zőkönyv.

• A balesetben részes járművek és vagyontárgy(ak) együttes szem- léjének jegyzőkönyve és fotó dokumentációja.

További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén

1. Saját jogú igények benyújtásához szükséges további iratok

Jogalapi iratok

• A balesettel kapcsolatban keletkező minden rendőrségi, ügyészsé- gi, bírósági irat, határozat, amely információt tartalmaz a baleset le- folyására, a balesetben részesek magatartására, a baleseti mecha- nizmusra vonatkozóan, illetve a részesek felelősségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolatban (így például helyszíni szemle jegyző- könyve, tanúnyilatkozat, okozói/résztvevői nyilatkozat, szabálysér- tési határozat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi műszaki vagy orvos szakértői vélemény, közvetítői eljárás esetén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetőeljárást megszüntető határozat, jogerős bírósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzőkönyv).

• Okozói/résztvevői nyilatkozat, okozói/résztvevői kárleírás, a káro- sult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizsgálathoz, en- gedély a személyes iratok fénymásolásához.

Orvoзi iratok

• A balesettel kapcsolatos és az egyéb, természetes megbetegedés- re vonatkozó orvosi iratok, (zárójelentések, ambuláns lapok, keze- lőlapok, kórtörténet stb. OSZI, ORSZI, NRSZH szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó orvosi iratok), színes fénykép az esztétikai jellegű kár bizonyítására a károsult részéről.

• A biztosító részéről a kárigények elbírálhatósága érdekében kezde- ményezett/szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai, pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértői/vezető orvosi szakértői vélemény, to- vábbá az OEP-től, ill. MEP-től, illetve az adatokhoz való hozzáfé- rést engedélyező károsulti nyilatkozatok.

Кеrезеtvезztезég

• A baleset előtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alapdokumen- tumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkál- tatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részlete- ző irat.

• Amennyiben a jövedelem igazolása nem a biztosító által adott for- manyomtatványon történik, illetve a károsult jövedelme nem mun- kaviszonyból származik, szükséges a baleset előtti 1 évre vonatko- zó adóbevallásának teljes másolata, a NAV azonos tartalmú jöve- delemigazolása mellett.

• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetőhelyi iga- zolás, a táppénzes időszak teljes tartamára vonatkozóan.

• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok másolata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idő, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).

• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító bizonyos, a közlekedési baleset- tel összefüggésben megállapított/megszüntetett ellátására vonat- kozó megállapító, módosító, megszüntető határozata.

• A balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségű, azo- nos munkakörű, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonat- kozóan.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.

• A betegállomány befejeződését követően az ismételt munkába ál- láskor keletkező iratok, munkaszerződés, munkaköri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.

Vagyoni károk

• A ténylegesen felmerült kárt számszerűen alátámasztó és igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lista, egészségügyi segédeszközök számlái, baleset előtti és utáni rezsi költség stb), továbbá minden kárigény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges felmerülését, összegszerűségét igazoló illetve megala- pozó dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülé- sét igazoló szakértői vélemény stb.).

• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértői, illetve a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértői (épí- tész, mezőgazdasági stb.) vélemény.

• A kárenyhítési kötelezettség és együttműködési kötelezettség telje- sítése (a felmerült költségek csökkentése) érdekében tett intézke- déseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony költségű szolgáltatások igény- bevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, az egyes OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott kezelések téríthe- tőségével kapcsolatban a biztosítóval folytatott előzetes egyeztete- tés dokumentumai.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.

• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát és mértéket igazoló irat.

Elmaradt haзzon, kеrезеtvезztезég, kárеnyhítéзi kötеlеzеttзég tеlјезítéзérе tеtt intézkеdéзеk igazoláзa

1. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset előtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlő módon (pl. könyvelő, által lebélyegezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban.

2. Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállal- kozás a szerződésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tu- dott, megbízások visszavonását igazoló iratok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, jár- művel, alvállalkozóval pótóni nem tudta, és a baleset miatt meghiú- sult – adott esetben szerződésben vállalt kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal kötött szerződések másolata).

3. A vállalkozás bankszámlaszáma.

4. *eresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, és an- nak részletes bizonyító dokumentumai, hogy a károsult a baleset miatt nem tudta a munkáját végezni.

5. A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés, költ- ségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sérült jármű/mun- katárs elvárható időn belüli pótlása, alvállalkozó bevonása, több ajánlat begyűjtése stb.) igazoló dokumentumok.

További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén

2. Halálos kimenetelû közlekedési balesetek esetén a hozzátartozók részérôl benyújtandó iratok

Jogalapi iratok

• A balesettel kapcsolatban keletkező minden rendőrségi, ügyészsé- gi, bírósági irat, határozat, mely információt tartalmaz a baleset lefo- lyására, a balesetben részesek magatartására, a baleseti mechaniz- musra vonatkozóan, illetve a részesek felelősségre vonatkozó nyi- latkozatával kapcsolatban (így például helyszíni szemle jegyzőköny- ve, tanúnyilatkozat, okozói/résztvevői nyilatkozat, szabálysértési ha- tározat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi műszaki szakértői vélemény, közvetítői eljárás esetén a megállapodás, illet- ve az ügyészségi büntetőeljárást megszüntető határozat, jogerős bí- rósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzőkönyv).

• Okozói/résztvevői nyilatkozat, okozói/résztvevői kárleírás, a károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes iratok fénymásolásához.

• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok másolata: ha- lotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat (amennyi- ben az elhalt házas családi állapotú volt az elhalálozáskor), szüle- tési anyakönyvi kivonat,gyámhatósági igazolás örökbefogadásról.

Orvoзi iratok

• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – amennyiben a haláleset nem a baleset helyszínén történt – kórházi zárójelen- tés(ek), halottvizsgálati bizonyítvány, boncjegyzőkönyv, üzemi/mun- kabaleset esetén az elismerő határozat.

• A hozzátartozó, vagy a néhai vonatkozásában: a balesettel kapcso- latos és az egyéb, természetes megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, (zárójelentések, ambuláns lapok, kezelőlapok, kórtörténet stb. OSZI, ORSZI, NRSZH szakvélemények, alkalmassági vizsgá- latokra vonatkozó orvosi iratok).

• A biztosító részéről a kárigények elbírálhatósága érdekében kezde- ményezett/szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai, pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértői/vezető orvosi szakértői vélemény, to- vábbá az OEP-től ill. MEP-től beszerezhető adatok és az ezekhez való hozzáférést engedélyező károsulti nyilatkozatok.

Кеrезеtvезztезég

• A baleset előtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alapdokumen- tumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkál- tatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részlete- ző irat.

• Amennyiben a jövedelem igazolása nem a biztosító által adott for- manyomtatványon történik, illetve a károsult jövedelme nem mun- kaviszonyból származik, szükséges a baleset előtti 1 évre vonatko-

zó adóbevallásának teljes másolata, a NAV azonos tartalmú jöve- delemigazolása mellett.

• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetőhelyi iga- zolás, a táppénzes időszak teljes tartamára vonatkozóan.

• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok másolata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idő, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).

• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító bizonyos, a közlekedési baleset- tel összefüggésben megállapított/megszüntetett ellátására vonat- kozó megállapító, módosító, megszüntető határozata.

• A balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségű, azonos munkakörű, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vo- natkozóan.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.

• A betegállomány befejeződését követően az ismételt munkába ál- láskor keletkező iratok, munkaszerződés, munkaköri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.

Vagyoni károk

• Eredeti temetési számlák, temetéssel kapcsolatos egyéb kiadáso- kat igazoló eredeti számlák, sírkőre vonatkozó eredeti áraján- lat/számla.

• A benyújtott kárigény tételekben megjelölt jogcímek alátámasztá- sára vonatkozó eredeti számlák, bizonylatok, dokumentumok.

• Temetési segélyt megállapító eredeti határozat.

• Üzemi/munkabaleset esetén a munkáltató igazolása, a közeli hoz- zátartozó részére nyújtott pénzbeli ellátások összegéről és jogcí- méről.

• Továbbá minden egyéb kárigény tétel esetében a kár tényleges fel- merülését, összegszerűségét igazoló számlák, dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülését igazoló szakértői véle- mény stb.).

• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértői, illetve a meg- jelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértői (építész, mezőgazdasági stb.) vélemény.

• A kárenyhítési kötelezettség és együttműködési kötelezettség telje- sítése (a felmerült költségek csökkentése) érdekében tett intézke- déseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony költségű szolgáltatások igény- bevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, az egyes OEP által nem, vagy csak részben finanszírozott kezelések téríthe- tőségével kapcsolatban a biztosítóval folytatott előzetes egyeztete- tés dokumentumai.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.