ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
1. Bevezetés.
A Hoppecke Akkumulátor Korlátolt Felelősségű Társaság (Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 0. Cégjegyzékszáma:00-00-000000., adószáma: 10978517-2- 11), mint szállító (eladó vagy szolgáltatást nyújtó) a továbbiakban: Szállító, a Hoppecke Batterien GmbH anyavállalat termékei, ipari akkumulátorok, töltőberendezések, töltőállomás-akkucsere berendezések kereskedelmére, telepítésére, szervízelésére szakosodott társaság.
Annak érdekében, hogy a Szállító lehetőség szerint egységes feltételek szerint teljesítse a megrendelői igényeket, általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) kerültek bevezetésre.
2. Az ÁSZF hatálya.
2.1. A jelen ÁSZF a Szállító által, illetve a részére tett ajánlatra (és teljesítésre) és minden vele – a jelen ÁSZF hatályba lépését követően – kötött szerződésre irányadóak. A szerződés létrejöttével az ÁSZF a Felek aláírása nélkül is a szerződés részévé válik, a szerződés létrejöttével a megrendelő tudomásul vette, hogy a Szállító az ÁFSZ-ben rögzített általános feltételek szerint nyújtja a szolgáltatását, teljesíti a kötelezettségét, gyakorolja a jogviszonyból eredő jogait. Jelen ÁSZF kizárólag abban az esetben nem képezi a Szállító és a Megrendelő (együttesen a továbbiakban: Szerződő Felek vagy Felek) között létrejött szerződés részét, amennyiben a Szerződő felek az egymással kötött szerződésben írásban kifejezetten másként állapodtak meg.
2.2. A Megrendelő által egyoldalúan meghatározott szerződési feltételek (pl: Megrendelői Általános Szerződési Feltételek) abban az esetben sem képezik a szerződés részét, ha azok ellen a Szállító kifejezetten nem tiltakozik.
2.3. Szállító jogosult a Jelen ÁSZF-et egyoldalúan módosítani, amely esetben a módosítás hatálya a már megkötött szerződésekre csak abban az esetben terjed ki, ha azt a másik fél kifejezetten elfogadja.
3. Az ajánlat.
3.1. A szerződéskötésre tett írásbeli javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően meghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy annak elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor minősül meghatározottnak, ha egyértelműen tartalmazza az áru vagy szolgáltatás megnevezését, mennyiségét, a szállítási határidőt és az árat. A szóbeli egyeztetések és ígérvények, csak írásos jóváhagyást követően kötelező érvényűek. Garanciavállalások és ígérvények ezen minőségükben kifejezetten igénylik a szállító írásbeli jóváhagyását. Termékdokumentációkban, műszaki információkban és egyéb általános nyilvános tájékoztatókban szereplő tartalmak csak akkor kötelező érvényűek, ha ezt a Szállító kifejezetten megerősíti. Rajzok, ábrák, műszaki adatok, súly-, méret- és teljesítmény-leírások a mindenkori alkalmazástól függenek, és ezért csak megközelítőleg iránymutatóak, amennyiben a megrendelés
visszaigazolásában nem szerepelnek kifejezetten kötelező érvényűként meghatározva.
3.2. Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor igazoltan megérkezik a címzetthez, melytől kezdve az ajánlattevő az ajánlathoz kötve van.
3.3. Az ajánlat visszavonható, amíg a szerződést nem kötötték meg, feltéve, hogy a visszavonás az elfogadó nyilatkozat elküldését megelőzően érkezik meg a címzetthez. Az ajánlat hatályát veszti, amikor annak visszautasítása az ajánlattevőhöz megérkezik, illetve amikor a címzett ellenajánlatot küld vagy az ajánlatot módosításokkal fogadja el.
3.4. Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ezirányú írásbeli nyilatkozata az ajánlattevőhöz megérkezik.
3.5. Ha az ajánlatra adott válasz kiegészítéseket, korlátozásokat vagy egyéb módosításokat is tartalmaz, az új ajánlatnak minősül.
4. A szerződés létrejötte, tárgya.
4.1. A Felek között szerződés jön létre, amennyiben az ajánlat elfogadásra kerül. Keretszerződés esetén megrendelésre elfogadásával (visszaigazolásával) jön létre a szerződés.
4.2. A szerződés tárgya a műszaki specifikációban megjelölt termék vagy szolgáltatás megnevezés, szállítási határidő és mód, valamint fizetési feltételek alapján kerül meghatározásra.
5. Áru átadás-átvétele.
5.1. Szállító köteles az árut a szerződésben/megrendelésben meghatározott mennyiségben és a Felek előzetes megállapodása alapján megfelelően tárolt, csomagolt módon szolgáltatni és szállítani, Megrendelő köteles azt átvenni. Amennyiben a Felek nem állapodnak meg meghatározott csomagolási illetve szállítási módban, úgy Szállító jogosult meghatározni a megfelelő csomagolást és szállítási módot. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja.
5.2. Az elszállításra kész árut haladéktalanul le kell hívni. Egyéb esetben Szállító jogosult azt saját döntése szerint expediálni, vagy pedig a Megrendelő költségére és veszélyére tárolni és tárolási díjat felszámítani.
5.3. Amennyiben az expediálás vagy a kézbesítés a Megrendelő kérésére több mint egy hónapot késik az expediálási készenlét közlése után, a Megrendelőnek minden megkezdett hónap után a szállítmány árának 0,5%-a azonban összesen legfeljebb 5%-a erejéig tárolási díj számítható fel. A szerződő felek magasabb vagy alacsonyabb tárolási költségek bizonyítására vonatkozó jogát ez nem csorbítja.
5.4. Szállító köteles a Megrendelőt megfelelő okirattal igazolt formában (pl. fuvarlevél, szállítólevél) értesíteni arról, hogy az árut mikor és hol bocsátják a rendelkezésére, illetve arról, hogy az árut a jelen ÁSZF-ben meghatározott módon átadták.
5.5. Szállító köteles a Megrendelőt az áru lényeges tulajdonságairól és a az áruval kapcsolatos fontos követelményekről tájékoztatni, az erre vonatkozó iratokat átadni.
6. Az áru megvizsgálása.
6.1. Megrendelő köteles minden egyes szállítmány haladéktalan ellenőrzésére, mely ellenőrzés kiterjed az áru minőségére és mennyiségére. A szállítástól számított 8 napot meghaladó mennyiségi vagy minőségi kifogást Szállító nem köteles elfogadni. Amennyiben a csomagolás láthatóan sérült, úgy Megrendelő köteles a sérült csomagolás tartalmát tételesen ellenőrizni. A minőségi és mennyiségi vizsgálatnak a helye, eltérő megállapodás hiányában a Szállító telephelye. Megrendelő köteles biztosítani a Szállítónak a mennyiségi illetve minőségi kifogás ellenőrzésének lehetőségét azon a helyen, ahol az ellenőrzést végezték.
6.2. Megrendelő köteles az észlelt mennyiségi vagy minőségi hibát annak felfedezését követően haladéktalanul a Szállítóval közölni.
7. Csomagolás, jelölés.
Amennyiben a Felek másképpen nem állapodnak meg, a csomagolási költség nem képezi a vételár részét. A csomagolást megfelelő jelöléssel kell ellátni.
8. Kockázatátszállás.
Szállító viseli a kárveszélyt, és az áruval kapcsolatos minden költséget, ameddig az árut a fuvarparitásnak megfelelően át nem adja. Ettől az időponttól Megrendelő viseli a kárveszélyt és minden költséget és többletköltséget, amely abból adódik, hogy elmulasztotta az árut átvenni, feltéve, hogy azt szerződésszerűen rendelkezésére bocsátották.
9. Vételár és megfizetése.
9.1. Az árak – egyéb megállapodás hiányában – a berakodást beleértve ex work vagy ex store szállítva értendők. Minden egyéb költség, mint pl. csomagolás, szállítás, vámok, biztosítási díjak stb., valamint a törvényesen előírt ÁFA is, az árhoz hozzászámításra kerül.
9.2. A vételár ellenkező megállapodás hiányában forintban (HUF) kerül megjelölésre.
9.3. A teljes vételár kiegyenlítésére ellenkező kikötés hiányában Megrendelő banki átutalással köteles, számla ellenében, annak kiállításától számított 8 napon belül. A fizetés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a vételár a Szállító bankszámláján jóváírásra került.
9.4. Amennyiben a szerződéskötést követően a megrendelő vagyoni helyzetében az ellenszolgáltatást veszélyeztető, lényeges romlás áll be, Szállító a teljesítést addig tagadhatja meg, amíg az ellenszolgáltatást a Megrendelő nem tejesítette, vagy biztosítékot nem adott. számunkra. Amennyiben a megrendelő felszólítás ellenére sem lépésről- lépésre történő teljesítésre, sem pedig biztosíték adására nem hajlandó, akkor Szállítót megilleti a szerződéstől való elállás joga.
9.5. Megrendelőt az ellenérték visszatartási joga csak annyiban illeti meg, amennyiben az ugyanazon szerződéses viszonyon alapszik.
9.6. A Megrendelő ellenköveteléseinek beszámítása csak annyiban lehetséges, amennyiben azt a Szállító fennállóként és esedékesként ismerte el, vagy azt jogerősen bíróság megállapította.
10. Tulajdonjog fenntartás.
10.1. Szállító az áru ellenértékének hiánytalan kiegyenlítéséig az áru tulajdonjogát fenntartja. Folyamatos számlázás esetén a fenntartott tulajdon egyenleg-követelések biztosítására szolgál. Amennyiben a Szállító és a
megrendelő között a váltó kerül alkalmazásra, akkor a tulajdonjog fenntartása addig marad érvényben, amíg a váltóból jogilag már nem keletkezhet a Szállítóval szembeni igény.
10.2. A tulajdonjog fenntartása alá eső áru feldolgozása eredményeként létrejött dolog a Szállító tulajdonába kerül a Szállítóra nézve minden kötelezettség keletkeztetése nélkül. Más, nem a tulajdonjog fenntartással érintett áruval a
Megrendelő általi közös feldolgozás esetén az előállított dolgon résztulajdona a Szállítót illet meg, a fenntartott tulajdon alá eső feldolgozott áru számlaértékének és a másik, az előállítás során felhasznált áru számlaértékei összegének arányában.
10.3. Ha a tulajdonjog fenntartása alá eső árut más dolgokkal egyesítik vagy vegyítik, az egységes dolog tulajdonjoga a Szállító a tulajdonjoggal fenntartott áru számlaértékének mértékéig átszáll a Szállítóra, Megrendelő ezeket a dolgokat köteles költségmentesen megőrizni.
10.4. A feldolgozással, egyesítéssel vagy vegyítéssel létrejött dolgok jelen feltételek értelmében tulajdonjoggal fenntartott árunak számítanak.
10.5. A Megrendelő a tulajdonjoggal fenntartott árut csak a szokásos üzleti forgalomban, saját szokásos üzleti feltételei mellett és addig értékesítheti, dolgozhatja fel vagy egyesítheti, vegyítheti, amíg nem esik késedelembe.
Megrendelő a továbbértékesítésre csak akkor jogosult, ha a továbbértékesítésből származó követelések, a járulékos
jogok mellett, az alábbi bekezdésekből adódó mértékben átszállnak a Szállítóra. A tulajdonjoggal fenntartott áru a Megrendelő egyéb vállalkozói és szállítói szerződéseinek teljesítésére való felhasználása a továbbértékesítéssel egyenrangúan kezelendő.
10.5.1. A Megrendelő a tulajdonjoggal fenntartott áru
továbbértékesítéséből származó követeléseket, a járulékos jogok mellett, már most teljes egészében a Szállítóra engedményezi. Ezek a követelések a tulajdonjoggal fenntartott áruval megegyező mértékben szolgálnak a Szállító igényeink biztosítására. Ha a Megrendelő a fenntartott árut más, nem a Szállító tulajdonát képező áruval együtt értékesíti, akkor a követelést csak a Szállító számlaösszegének mértékéig engedményezi a Szállítóra. Ha a Megrendelő a fenntartott árut feldolgozás vagy vegyítés után más, nem a Szállító tulajdonát képező áruval együtt értékesíti, akkor az engedményezésre csak az értékesített dolog vagy az értékesített állomány a Szállító résztulajdona értékének terjedelméig kerül sor.
10.5.2. Megrendelő jogosult arra, hogy a
továbbértékesítésből származó követeléseket a Szállító által bármikor megtehető visszavonásig beszedje, amíg a Szállítóval szemben nem esik késedelembe. A bármikor
bejelenthető Szállítói kérés alapján a Megrendelő kötelezett arra, hogy a vevőit haladéktalanul tájékoztassa a Szállítóra történt engedményezésről és közölje a beszedéshez szükséges információkat.
10.5.3. A fenntartott áru elzálogosításáról vagy harmadik felek általi egyéb korlátozásáról a Megrendelőnek haladéktalanul értesítenie kell a Szállítót.
10.5.4. Ha a Megrendelő az egyeztetett ár megfizetésével késedelembe esik, Szállító követelheti a tulajdonjoggal fenntartott áru kiadását anélkül, hogy a Megrendelőt megilletné egy ezzel az igénnyel szembeni visszatartási jog.
Egy tulajdonjogi fenntartás érvényesítése csak akkor számít a szerződéstől való elállásnak, ha a Szállító ezt kifejezetten kijelenti. Szállító jogosult arra, hogy a dolog kiadására vonatkozó igénye biztosítására előzetes bejelentést követően belépjen a megrendelő üzleti helyiségeibe és a tulajdonjoggal fenntartott árut biztosítás céljából elvigye.
10.5.5. Amennyiben a fennálló biztosítékok értéke a Szállítói követeléseit nem csak átmenetileg haladja meg több mint 20%-kal, akkor a Megrendelő kérésére Szállító a saját választása alapján biztosítékokat kiadni.
11. Szállítási határidők és határnapok.
11.1. A szállítási határidők betartásának feltétele a Megrendelő által nyújtandó összes dokumentum, szükséges jóváhagyás és engedély - mindenekelőtt tervekre vonatkozóan – megfelelő időben történő átadása a Szállító részére, valamint az egyeztetett fizetési feltételek és egyéb kötelezettségek betartása. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor megfelelő mértékben meghosszabbodnak a határidők; ez abban az esetben nem érvényes, ha a Szállító felelős a halasztásért.
11.2. Részszállítások és részteljesítések megengedettek.
11.3. Előre nem látható események bekövetkezése feljogosítja a Szállítót arra, hogy a szállítást az akadályoztatás időtartamával és egy megfelelő mértékű újraindítási időszakkal elhalassza. Előre nem látható eseménynek olyan körülmények számítanak, amelyek az eset körülményei alapján feltételezhető gondossággal nem háríthatók el, mint pl. háború, pénz- vagy kereskedelempolitikai, vagy egyéb állami intézkedések, belső zavargások, természeti csapások, tűz, sztrájk, közlekedési és üzemzavarok és a vis major egyéb olyan esetei, amelyek a szerződés teljesítését veszélyeztetik, lényegesen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik. Ebben az esetben Szállító jogosult arra, hogy kártérítés fizetése nélkül elálljon szerződéstől. A Megrendelő nyilatkozatot kérhet a Szállítótól arra vonatkozóan, hogy Szállító eláll-e vagy egy megfelelő határidőn belül szállít-e. Amennyiben Szállító ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor a Megrendelő állhat el a szerződéstől. Részszállításokat és részteljesítéseket a Megrendelő nem utasíthat vissza, kivéve, ha ezek számára gazdasági szempontból érdektelenek.
11.4. Amennyiben más okok miatt lép fel késedelmes szállítás, a megrendelőnek kell írásban megfelelő halasztott határidőt megjelölnie. Amennyiben Szállító ezen halasztott határidőn belül sem expediálja szállítmányt, illetve nem teljesíti a szolgáltatást, akkor a Megrendelő jogosult arra, hogy a határidő lejárta után elálljon a szerződés azon részeitől, amelyek a halasztott határidő lejártáig nem kerültek elküldésre, amelyeket Szállító nem jelentett szállításra késznek vagy nem végezte el. A Megrendelő csak akkor állhat el az egész szerződés teljesítésétől, ha a teljesítés a már elvégzett részteljesítések számára érdektelenek. A szerződéstől a megrendelő a törvényi rendelkezések keretei között csak akkor állhat el, ha a késedelemért a Szállító a felelős. A Megrendelő kötelessége, hogy a Szállító kérésére egy megfelelő határidőn belül nyilatkozzon, hogy a szállítási késedelem miatt eláll-e a szerződéstől és/vagy a teljesítés helyett kártérítést kér-e, vagy ragaszkodik-e a szállításhoz.
12. Akkumulátorok be- és kiszerelése.
12.1. Ha szállítási szerződéssel összefüggésében vagy azon kívül akkumulátorok töltésére, üzembe helyezésére vagy beszerelésére (a csatlakozó teljesítmények elhelyezésével együtt vagy anélkül) karbantartására történik megrendelés, akkor – amennyiben a szerződéskötés során nem születik ettől eltérő megállapodás – az alábbi feltételek érvényesek:
12.1.1. A díjazásra a szerződésben egyeztetett átalány- vagy óradíj szerint kerül sor. Ha egy ilyen megállapodás megkötésére nem került sor, akkor aktuális listás átalányáraink kerülnek alkalmazásra.
12.1.2. Amennyiben a felállítás, szerelés, kiszerelés vagy üzembe helyezés olyan körülmények miatt késik, amelyek a Szállítónak nem róhatók fel, akkor a Megrendelőnek kell a várakozási idő és további, szükségessé váló utazási költségeit megfelelő mértékben megfizetnie.
12.1.3. A Megrendelőnek a szolgáltatás nyújtása előtt közölnie kell a Szállítóval a pontos helyi viszonyokat, és fel kell hívnia a figyelmet a szokásostól eltérő körülményekre. Az egyeztetett díjazás a szolgáltatás helyszínéhez való akadálymentes hozzáférésből és a Megrendelő részéről biztosítandó együttműködési kötelezettségek betartásából indul ki.
12.1.4. Az akkumulátorok kiszerelése vagy visszaszállítása keretében keletkező ártalmatlanítási szolgáltatások nyújtására külön megállapodás az irányadó.
13. Szerződésszegés.
13.1. Szállító szerződésszegést követ el, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a Szállító vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a Szállító felelős. A Szállító felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a Megrendelő végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. A Szállító a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság) a jelen ÁSZF szerint.
13.2. Ha megrendelő nem teljesíti a jelen ÁSZF-ben vagy a szerződésben vállalt valamely kötelezettségét, Szállító jogosult a jelen ÁSZF-be foglalt jogait gyakorolni, kártérítést követelni.
13.2.1. Megrendelő késedelembe esik, ha
a, a fizetési kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget.
b, a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el,
c, elmulasztja azokat az intézkedéseket, vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Szállító megfelelően teljesíteni tudjon,
d, a nyugtát vagy teljesítésigazolást nem állítja ki.
13.2.2. A Szállító követelheti Megrendelőtől a vételár, szolgáltatási díj megfizetését, a termék vagy szolgáltatás átvételét, vagy egyéb kötelezettségei teljesítését. Szállító a Megrendelő kötelezettségei teljesítéséhez póthatáridőt állapíthat meg.
13.2.3. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén Szállító késedelmi kamat felszámítására jogosult. Forintban fennálló fizetési késedelem esetén, ha a szerződés másként nem rendelkezik, a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Nem forintban fennálló fizetési késedelem esetén, ha a szerződés másként nem rendelkezik, évi, az Európai Központi Bank mindenkori alapkamat + 8% késedelmi kamat jár.
13.2.4. Megrendelő köteles megtéríteni a Szállítónak a szerződést szegő magatartásából eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A megrendelő függetlenül attól, hogy a szerződésszegését kimentette-e:
a, köteles a Szállító felelős őrzéséből költségeket megtéríteni,
b, úgy viseli a kárveszélyt, mintha a teljesítést elfogadta volna,
c, késedelme idejére kamatot nem követelhet.
Megrendelő késedelme a Szállító egyidejű késedelmét kizárja.
14. Szavatosság.
14.7. A Megrendelő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza
meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál
rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
15. A szerződés időtartama, megszűnése.
A létrejött szerződés, ellenkező megállapodás hiányában az adott megrendelés teljesítésével és az ellenérték hiánytalan megfizetésével szűnik meg.
16. Teljesítés helye, bírói illetékesség és alkalmazandó jog.
14.1.Szállítót kellékszavatosság terheli, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
14.2. Ha a Megrendelő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a Szállító mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a Szállító a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a Megrendelő által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a Megrendelőt figyelmeztette.
14.3. Hibás teljesítés esetén a Megrendelő elsősorban kijavítást, másodsorban kicserélést követelhet. Ha a Szállító a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a Megrendelő a hibát a Szállító költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Kellékhiány esetében mindig biztosítani kell a Szállító számára a megfelelő határidőn belüli pótlólagos teljesítés lehetőségét. Minden egyes kellékhiány esetében legalább három pótlólagos teljesítési kísérlet illeti meg a Szállítót, amennyiben a mindenkori kellékhiány jellege nem indokol egy ennél magasabb pótlólagos teljesítési kísérlet-számot.
14.4. Ha Szállító a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, a Megrendelő - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
14.5. Kellékhiányok esetében a Megrendelő fizetéseit olyan mértékben tarthatja vissza, amely megfelelő arányban áll a fellépett kellékhiányokkal. A Megrendelő csak akkor tarthat vissza fizetéseket, ha olyan kellékhiányt érvényesít, amelynek jogosságával kapcsolatban semmiféle kétség nem állhat fenn. Ha a kellékhiány bejelentése jogtalan volt, akkor Szállító jogosult arra, hogy a Megrendelőtől kérje a nála keletkezett ráfordítások megtérítését.
14.6. Kellékhiány nem áll fenn az alábbi esetekben: az egyeztetett tulajdonságoktól való csupán jelentéktelen eltérés, a használhatóság hibás vagy hanyag kezelés következtében bekövetkező csupán jelentéktelen csökkenése, túlzott igénybevétel, alkalmatlan munkaeszközök, elégtelen építési munkák, alkalmatlan építési telek, vagy olyan külső befolyásolási tényezők alapján keletkező kellékhiányok, amelyek a szerződés értelmében nem feltételezhetőek. Amennyiben a Megrendelő vagy harmadik felek szakszerűtlen módosításokat vagy karbantartási és javítási munkákat végeznek, akkor ezekre illetve az ezekből keletkező következményekre nézve szintén nem állnak fenn a kellékhiányok.
16.1. A teljesítés helye a Szállító székhelye.
16.2. Minden jogvitára, melynek ezen ÁFSZ vagy a jelen ÁFSZ az alapja, vagy az ebben foglaltakkal áll
kapcsolatban, a Felek a pertárgy értékétől függően alávetik magukat a Szállító székhelye szerint illetékes helyi bíróság vagy Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
16.3. A Szállító és a Megrendelő közötti mindennemű jogviszonyra csak a belföldi felek jogviszonyára irányadó magyar jog érvényes. Az ENSZ kereskedelmi joga nem alkalmazandó.
17. Vegyes rendelkezések.
17.1. Amennyiben jelen ÁSZF valamely rendelkezése érvénytelen, az ÁFSZ csak abban az esetben érvénytelen, ha a Felek a szerződést az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg.
17.2. A jelen ÁSZF bármely feltételéről, vagy kikötéséről való lemondást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az adott feltételről vagy kikötésről való lemondást az adott félnek írásba kell foglalnia, és annak elfogadását a másik fél írásban igazolja vissza.
17.3. Bármely értesítést a Felek írásban kötelesek egymással közölni (ajánlott levél, bizonyíthatóan megkapott elektronikus levél, bizonyíthatóan megkapott fax, futárszolgálat), a szóban tett közlést a Felek írásban megerősítik.
Kelt: Leányvár, 2014.
Xxxxxx Xxxxxxx ügyvezető