SZERZŐDÉS
az előterjesztés 1. számú melléklete
SZERZŐDÉS
A Szentendrei Városfejlesztési Kht. ( továbbiakban: Kht.), valamint Szentendre Város Önkormányzata között fennálló, Szentendrén, 2002. február 20.-án kelt – a Képviselő- testület 24/2002. (II.19.) számú határozatával elfogadott – „Együttműködési szerződés” módosításáról
I. A szerződés alanyai (Felek)
Jelen szerződés létrejött Szentendre Város Önkormányzata (2000 Szentendre, Városház tér 1-
3. képv. Xxxxxxx Xxxxx polgármester) mint tulajdonos (továbbiakban Önkormányzat), másrészről Szentendrei Városfejlesztési Kht. (2000 Szentendre Xxxxxxxx xxx 0. képv. Xxxxxxx Xxxxxx ügyvezető) (továbbiakban Kht.) között az alábbiak szerint:
II. A szerződés tárgya
A szerződés X. xxxxxx szerint meghatározott Felek megállapodása szerint a Szentendrei Városfejlesztési Kht., valamint Szentendre Város Önkormányzata között fennálló, Szentendrén, 2002. február 20.-án kelt – a Képviselő- testület 24/2002. (II.19.) számú határozatával elfogadott – „Együttműködési szerződés” alábbiakban meghatározott pontjait közös megegyezéssel módosítják:
1. Az „Együttműködési szerződés” II./3./c pontja helyébe jelen szerződés hatályba lépésének napjától az alábbiak szerint meghatározott szövegrész kerül:
„a kapott támogatások felhasználásának alakulásáról a Kht. havonta ad jelentést a tulajdonos képviselője és a Felügyelő Bizottság felé.”
2. Az „Együttműködési szerződés” II./3. pontja jelen szerződés hatályba lépésének napjától az alábbiak szerint meghatározott d) ponttal egészül ki:
„A Kht. ügyvezetője haladéktalanul tájékoztatni köteles a tulajdonos képviselőjét a vállalkozásoktól, illetve a magánszemélyektől érkező támogatások tényéről, annak összegéről. Az ilyen támogatások felhasználásáról – a szerződés 6. pontjában meghatározott képviselő tájékoztatása alapján – a tulajdonosi jogokat gyakorló, Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő- testülete dönt, mely alapján a Kht. ügyvezetője a támogatási összeget csak a döntésnek megfelelő célra használhatja fel.”
3. Az „Együttműködési szerződés” II./6. pontja helyébe jelen szerződés hatályba lépésének napjától az alábbiak szerint meghatározott szövegrész kerül:
„Szentendre Város Önkormányzat Képviselő- testületének 267/2004. (VIII.17.) Kt. számú határozatának 2./c pontjában foglalt megbízás alapján – figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdésének d) pontjára - az Önkormányzat - mint tulajdonos – nevében, a Kht.- val történő kapcsolattartásra, valamint Szentendre Város Önkormányzata és a Kht. között létrejött jelen szerződés módosításának előkészítésére xx. Xxxxxx Xxx települési önkormányzati képviselő
1
jogosult. A képviselettel megbízott haladéktalanul köteles a tulajdonost tájékoztatni a Kht. – val történő kapcsolattartása során tudomására jutott, bárminemű információról.„
4. Az „Együttműködési szerződés”-t jelen szerződés hatályba lépésének napjától az alábbiak szerint meghatározott 7/A ponttal egészül ki:
„A Kht. ügyvezetője köteles:
a) alkalmazni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseit, azon beszerzései esetében, ahol a annak értéke eléri, vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott közbeszerzési értékhatárt;
b) minden olyan beszerzése esetén, amely nem tartozik jelen szerződés 7/A. / a) pontjának hatálya alá, legalább 3 ajánlatot bekérni, és a műszakilag, a referenciák illetve határidőszempontjából elfogadható ajánlatok közül a legkedvezőbb árút elfogadni.”
III. Záró Rendelkezések
1. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
2. Szerződő felek a jelen szerződést az aláírás időpontjától kezdődően jogérvényesen létrejöttnek tekintik, a szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják.
3. Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a 305/2004. (IX.14.) Kt. számú határozatában felhatalmazta a polgármestert jelen szerződés aláírására.
Szentendre, 2004. szeptember …………
Xxxxxxx Xxxxx xx. Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx
polgármester jegyző ügyvezető
Szentendre Város Önkormányzata Szentendrei Városfejlesztési Kht.
2
az előterjesztés 2. számú melléklete
EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS
(az elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
amely létrejött Szentendre Város Önkormányzata, mint tulajdonos (továbbiakban Önkormányzat), másrészről Szentendrei Városfejlesztési Kht. (továbbiakban Kht.) között az alábbiak szerint:
I. Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat a közfeladatok jobb ellátása céljából létrehozta a Kht-t, amely minden olyan feladat ellátásában részt vehet, amellyel az önkormányzat megbízza. A Kht. működési céljai és tevékenysége folyamán minden olyan közfeladat ellátásában részt vesz és részt vehet, amelyet az Önkormányzat a feladatköréből a Kht-ra éves költségvetésében átruház.
2. Az Önkormányzat az éves tervezések és a kötelező beszámoltatások kapcsán egyezteti az ellátandó feladatokat a Kht-val, de ezek végrehajtása – a szükséges ellenőrzések mellett – a közhasznú társaság keretében történik.
3. Szerződő felek jelen megállapodást a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
57. § és 59. §-aiban, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 14. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak szerint, az önkormányzat által kötelezően ellátandó és önként vállalt társadalmi közös szükségletek kielégítését biztosító feladatok hosszú távú elvégzése érdekében kötik.
II. Részletes rendelkezések
1. Szerződő felek jelen szerződést határozatlan időre kötik, amelynek felmondása mindkét fél részéről 180 napos felmondási idő mellett, az év utolsó napjára történhet.
2. A felmondást a szerződés lényeges elemeinek megsértése indokolhatja. Lényeges elemnek tekinthető jelen szerződés keretében a nem megfelelő szintű feladatellátás, az el- és beszámolási kötelezettség nem teljesítése, valamint a feladatvégzéssel kapcsolatba hozható jelentős károkozás.
3. Az Önkormányzat a támogatás biztosításához az alábbi elszámolási szabályokat teszi kötelezővé a Kht. számára:
a) a Kht. a Felügyelő Bizottság által jóváhagyott éves beszámolóban szakfeladatonként köteles elszámolni a ténylegesen teljesített kiadásokról, ezen belül költségekről és ráfordításokról;
b) a Kht. Felügyelő Bizottsága munkaterv alapján köteles legalább évi két ellenőrzést végezni a közfeladat ellátása témakörében, megvizsgálva a teljesítések minőségét és az azokra történő ráfordítások realitását. A Felügyelő Bizottság ellenőrzéseinek eredményéről szükség szerint év közben is tájékoztatja az Önkormányzat Képviselő- testületét vagy annak illetékes bizottságát. A tárgyév december 31-ig a Kht-nak a szakfeladati bontású támogatás felhasználásáról jelentést kell tennie annak érdekében,
3
hogy a következő évi költségvetésben meghatározott támogatásból az első részletet igénybe vegye, illetőleg megkaphassa;
c) a kapott támogatások felhasználásának alakulásáról a Kht. havonta ad jelentést a tulajdonos képviselője és a Felügyelő Bizottság felé.1
d) A Kht. ügyvezetője haladéktalanul tájékoztatni köteles a tulajdonos képviselőjét a vállalkozásoktól, illetve a magánszemélyektől érkező támogatások tényéről, annak összegéről. Az ilyen támogatások felhasználásáról – a szerződés 6. pontjában meghatározott képviselő tájékoztatása alapján – a tulajdonosi jogokat gyakorló, Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő- testülete dönt, mely alapján a Kht. ügyvezetője a támogatási összeget csak a döntésnek megfelelő célra használhatja fel.2
4. Kht. az önkormányzati feladatok elvégzését az alábbiak szerint vállalja át:
- városüzemeltetési, beruházási és felújítási munkák az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében meghatározottaknak megfelelően a felsorolt tevékenységi körökön belül;
- egyedi munkák külön megrendelések alapján.
A feladatok változását csak az Önkormányzat mindenkori költségvetési tételeinek változása indokolhatja.
5. Önkormányzat – Kht. elszámolási rendszere:
a) a Kht. a költségvetésben előirányzott és átutalt támogatással az éves beszámolójában szakfeladatonként számol el – ezen összegeket az önkormányzat részarányosan, negyedévente, a negyedév első hónapjának utolsó munkanapjáig köteles átutalni a Kht. számlájára;
b) a kapott feladathoz kötött támogatást a Kht. ÁFA köteles bevételként kezeli, az elvégzett teljesítményt az Önkormányzat felé a feladat besorolásának megfelelő forgalmi adó felszámításával számlázza havi, illetve negyedévi bontásban;
c) konkrét megrendelések esetén a Kht. az elvégzett munkákat kiszámlázza az Önkormányzat felé.
Az a), b), c) pontok alatti eredményét a Kht. negyedévenkénti elszámolásában ismerteti az Önkormányzattal.
6. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő- testületének 267/2004. (VIII.17.) Kt. számú határozatának 2./c pontjában foglalt megbízás alapján – figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdésének d) pontjára - az Önkormányzat - mint tulajdonos – nevében, a Kht.- val történő kapcsolattartásra, valamint Szentendre Város Önkormányzata és a Kht. között létrejött jelen szerződés módosításának előkészítésére xx. Xxxxxx Xxx települési önkormányzati képviselő jogosult. A képviselettel megbízott haladéktalanul köteles a tulajdonost tájékoztatni a Kht.
– val történő kapcsolattartása során tudomására jutott, bárminemű információról.3
1 A Felek a szerződés vonatkozó pontját 2004. szeptember 15.-i hatállyal módosították. Jóváhagyta a 305/2004. (IX.14.) Kt. számú határozata
2 A Felek a szerződés vonatkozó pontját 2004. szeptember 15.-i hatállyal módosították. Jóváhagyta a 305/2004. (IX.14.) Kt. számú határozata
3 A Felek a szerződés vonatkozó pontját 2004. szeptember 15.-i hatállyal módosították. Jóváhagyta a 305/2004. (IX.14.) Kt. számú határozata
4
7. Hatáskörök
a Kht. ügyvezetője jogosult:
a) a Kht. tevékenységéhez szükséges szerződéseket (bérleti, vállalkozási, munkaügyi) egyszemélyben megkötni, a mindenkori átadott költségvetési tétel határát figyelembe véve.
b) az Önkormányzat által - nem közbeszerzés keretébe utalt - megrendelt munkák során al-, illetve társvállalkozóit megválasztani;
c) a Kht. beszállítóinak jogos számlaköveteléseit kielégíteni, illetve indokolt esetben a kifizetést megtagadni;
7/A.
„A Kht. ügyvezetője köteles:
a) alkalmazni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseit, azon beszerzései esetében, ahol a annak értéke eléri, vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott közbeszerzési értékhatárt;
b) minden olyan beszerzése esetén, amely nem tartozik jelen szerződés 7/A. / a) pontjának hatálya alá, legalább 3 ajánlatot bekérni, és a műszakilag, a referenciák illetve határidőszempontjából elfogadható ajánlatok közül a legkedvezőbb árút elfogadni.
III. Záró rendelkezések
8. Szerződő felek jelen megállapodás maradéktalan teljesítéséből eredő vitás kérdéseiket tárgyalás útján rendezik, az Önkormányzat Képviselő-testülete illetékes szakbizottságának bevonásával.
9. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok és Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
10. Jogvita esetén Szerződő Felek Szentendrei Városi Bíróság illetékességében állapodnak meg.
11. Szerződő felek a jelen szerződést az aláírás időpontjától kezdődően jogérvényesen létrejöttnek tekintik, a szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják.
A Képviselő-testület a 24/2002. (II. 19.) Kt. sz., valamint a 305/2004. (IX.14) Kt. számú határozataiban adta meg a felhatalmazást a szerződés aláírására.
Jelen szerződés a Felek között, Szentendrén, 2002. február 20.-n kelt megállapodás egységes szerkezetbe foglalt szövege.
2004. szeptember ……….
Xxxxxxx Xxxxx xx. Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx
polgármester jegyző ügyvezető
Szentendre Város Önkormányzata Szentendrei Városfejlesztési Kht.
5
3. számú melléklet
A Szentendrei Városfejlesztési Közhasznú Társaság
jövőbeli lehetséges működéséről
Készítette:
xx. Xxxx Xxxxx
- Röviden a Részvénytársaságok működéséről
- Összefoglaló táblázat a Kht. és a Részvénytársaságok működéséről
xx. Xxxxxxxx Xxxxxx
- Röviden a Közhasznú társaságok működéséről
- A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit megillető kedvezmények rendszerezése
- Összefoglaló táblázat a Kht. és a Részvénytársaságok működéséről
- A „Szentendre és Vidéke” jelenlegi helyzetéről
- A közhasznú társaságokra, illetve a Részvénytársaságokra vonatkozó főbb átalakulási szabályokról
- Alternatív lehetőségek a Városfejlesztési Kht. további működtetésével kapcsolatban
- A Szentendrei Városfejlesztési Kht. és a VSZ Rt. „egyesítésének” stratégiai kérdései
Xxxxxx Xxxxxx
- A kiszervezhető műszaki tevékenységekről
6
TARTALOMJEGYZÉK
Röviden a közhasznú társaságok működéséről 8
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit megillető kedvezmények rendszerezése 10
Röviden a részvénytársaságok működéséről 12 Összefoglaló táblázat a Kht. és a Részvénytársaságok működéséről 18 A kiszervezhető műszaki tevékenységekről 19 A „Szentendre és Vidéke” jelenlegi helyzetéről 20
A közhasznú társaságokra, illetve a Részvénytársaságokra vonatkozó főbb átalakulási szabályokról 21
Alternatív lehetőségek a Városfejlesztési Kht. további működtetésével kapcsolatban 22 A Szentendrei Városfejlesztési Kht. és a VSZ Rt. „egyesítésének” stratégiai kérdései 24
Az elemzés célja
Jelen összefoglaló anyag célja az, hogy a Szentendrei Városfejlesztési Kht. jövőbeli lehetséges működtetésének lehetőségeit feltárjuk, illetve, hogy választ kapjunk az alábbiakra:
A. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. műszaki tevékenysége kibővül, egyebekben jelenlegi formájában működik tovább
B. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. megszűnik
C. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. és a Városi Szolgáltató Rt. „egyesül”
Az anyag tartalmát tekintve röviden összefoglalja a közhasznú társaságok, valamint a részvénytársaságok működési elveit. A működési elvek ismertetése után bemutatja azokat a műszaki jellegű tevékenységeket, amelyek Hivatalon kívüli szervezésére lehetőség mutatkozik. Választ ad az A)- C) pontban megfogalmazott kérdésekre, bemutatva a különböző alternatívák erős és gyenge oldalait.
Röviden a közhasznú társaságok működéséről
A közhasznú társaságok a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére jöttek létre. A társaságok működését alapvetően a
❑ Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
❑ A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint
❑ A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szabályozza.
A közhasznú társaság főbb ismérvei:
a) közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló –
b) tevékenységet rendszeresen végző;
c) jogi személy;
d) üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat;
e) a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
A társaság tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
A közhasznú társaságokra - a Ptk. rendelkezéseit is figyelembe véve- gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Lényeges dolog, hogy a közhasznú társaság nem gazdasági társaság, hanem a Ptk. 685. § c) pontja alapján gazdálkodó szervezet. A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni.
A gazdasági társaságokról szóló törvény, a korlátolt felelősségű társaságok esetében tiltja a tagok nyilvános felhívás útján történő gyűjtését (személyes jelleg, egymásra utaltság miatt). A közhasznú társaságoknál azonban más a helyzet, hiszen jelen esetben a törvény kifejezetten megengedi, hogy a társaság tagokat „toborozzon” (nyilvánvalóan a közös szükséglet minél inkább történő kielégíthetősége miatt).
A Ptk értelmében a közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni.
A társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. A Ptk szerint. „ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.”
Könyvvizsgáló
A Ptk. tehát „szervezeti kényszert” is előír, amikor meghatározza, hogy a kht.-k esetében kötelező a könyvvizsgálat és a felügyelő bizottság létrehozása.
Ügyvezetés
Felügyelő Bizottság
Legfőbb szerv
Lényeges kitételt tartalmaz a Ptk. 60. §-a, amikor rögzíti, hogy „közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét.„
Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani.
Hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságokhoz a tagok felelőssége korlátozott és elsősorban csak a törzsbetétek szolgáltatására irányul (a törzstőke kötelező legkisebb mértéke: 3.000.000 Ft).
A közhasznú társaság célja egyértelmű:
❑ a társadalom közös szükségleteinek kielégítése, amelyet
❑ nyereség és vagyonszerzés nélkül végez.
A társaság tevékenységének „érdeke” az, hogy minél nagyobb nyereséget tudjon visszaforgatni az ellátott közhasznú tevékyenységre. Az, hogy tevékenységt nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi még nem zárja ki azt, hogy nyereségre tegyen szert, hiszen a képződő nyereség mértéke alapvetően befojásolhatja céljainak hatékonyabb megvalósítását. A közhasznú társaságok esetében azonban külön is ki kell emelnünk, hogy ezek a társaságok csak közhasznú
céljaik megvalósítása érdekében végezhetnek vállalkozási tevékenységet. Úgy is mondhatjuk, hogy vállalkozási tevékenységük szükségszerűen csak másodlagos lehet.
A közhasznú társaságok rendszerezése
A) A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján („egyszerű” közhasznú társaság)
B) A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján
1. általános közhasznúságú fokozatú közhasznú társaság
2. kiemelkedő közhasznúságú fokozatú közhasznú társaság
A közhasznú társaságok bevételeinek rendszerezése
A) alapítói tőke (legalább 3.000.000 Ft)
B) közvetett juttatások (különféle adó, illeték, vámkedvezmények)
C) költségvetési támogatások
D) pályázati források
A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodásokról
Lényeges dolog, hiszen a közhasznú társaság közhasznú tevékenysége csak akkor élvez adómentességet, amennyiben rendelkezik a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodással. Azt is mondhatjuk, hogy csak akkor van értelme közhasznú társaságot alapítani, ha a társaság rendelkezik ilyen tartalmú megállapodással.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján a közhasznú társaság közhasznú szervezetté, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető. A közhasznú társaságok működését illetően mindenképpen meg kell még említenünk azt, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaság -beszerzéseit illetően- a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozik.
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit megillető kedvezmények rendszerezése
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésének
b) pontja szerint:
„Nem kell az adót megfizetnie
b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak az (5) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C. fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,”
3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,
4. illetékkedvezmény,
5. vámkedvezmény,
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közhasznú társaságok esetében a vámkedvezmény nem érvényesül.
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 41. § (1) és (4) bekezdései szerint:
„Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott iazolás alapján
- a közcélú adomány kedvezménye.
„A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban
a) kiemelkedően közhasznú szervezet(ek) esetében összesen 100 ezer forint;
b) a közhasznú szervezet(ek), az egyház(ak), illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás(ok) esetében összesen 50 ezer forint.”
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira
- adott támogatás után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény
illeti meg.
„Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20
százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.”
Lényeges azonban kiemelnünk, hogy a támogatások igénybevételére csak az a közhasznú társaság jogosult, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása nincs.
Összefoglaló a támogatási rendszerről
1.)
a.) Magánszemély csak pénz adományát érvényesítheti adókedvezményként a befizetett összeg 30%-áig közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig. A fenti összegek ebben az esetben az adót csökkentik akár nulláig.
b.) Közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását, valamint a költségvetési szervek alapkutatására, alkalmazott kutatására vagy kísérleti fejlesztésére adott támogatás 30% max. 50 ezer Ft.
2.)
Gazdasági társaság készpénzen kívül a természetben vagy szolgáltatásként nyújtott adományt is leírhatja
pozitív adóalapja 20%-ig közhasznú szervezet esetén az adomány 100%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-át.
3.)
Tartós adományozás esetén (1+3 év) a második évtől lehet érvényesíteni a.) magánszemély esetén csak pénz lehet, és az adomány 35%-áig
közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
b.) társaság esetén pénz vagy értékpapír lehet, az adomány 20%-áig
közhasznú szervezet esetén az adomány 120%-át kiemelten közhasznú szervezet esetén 170%-át.
Röviden a részvénytársaságok működéséről
Fogalmának meghatározása:
Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak.
Jogi személyként működő gazdasági társaság a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság mellett a részvénytársaság.
A részvénytársaság gazdasági társaság, amely
• tevékenységét rendszeresen,
• elsősorban haszonszerzés céljából,
• üzleti kockázat vállalása mellett folytató,
• a versenyszféra keretei között létező,
• jogi személyiséggel rendelkező szervezet,
• benne tulajdonosi jogokat egyedülálló módon értékpapír, a részvény testesíti meg,
• előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és
• amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.
Részvény:
A részvény a részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól.
A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei, továbbá az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint előállított dematerializált részvény csak névre szóló részvény lehet.
A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton vagy dematerializált értékpapírként kell előállítani, illetve nyilvántartani.
Nyomdai úton előállított részvény átalakítható dematerializált részvénnyé. Az átalakítás részletes szabályait az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezések állapítják meg.
Alaptőke:
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje). A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.
Alapítás:
A részvénytársaság zárt körben, vagy nyilvános eljárással alapítható. A zárt körben alapított részvénytársaságban tulajdoni részesedést – a nyilvános eljárással alapítottal ellentétben - az alapító által meghatározottak szerezhetnek.
Részvénytársaság működése:
A részvénytársaság elnevezést - vagy annak rt. rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan működik.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.
A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
Kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
A részvényest a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti meg. Az alapító okirat lehetőséget adhat arra, hogy a részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként kerüljön teljesítésre. A részvényes az osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.
A közgyűlés (tulajdonos) az osztalék fizetéséről az igazgatóságnak a felügyelő bizottság által jóváhagyott javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.
A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni és észrevételt tenni. A részvényes jogosult indítványt tenni és szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.
A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles a részvényesnek zártkörűen működő részvénytársaság esetén a napirendi pont tárgyalásakor benyújtott írásbeli kívánságára a szükséges felvilágosítást megadni. Az igazgatóság csak akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha az álláspontja szerint a részvénytársaság üzleti titkát sértené. Ebben az esetben is kötelező a felvilágosítás megadása, ha arra a tulajdonos kötelezi az igazgatóságot.
Legfőbb szerv:
A közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, amely a részvényesek összességéből áll. Egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a tulajdonos (részvényes) írásban dönt, amelyről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.
A közgyűlés – egyszemélyes részvénytársaság esetében a tulajdonos - kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- döntés - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat (alapszabály) megállapításáról és módosításáról;
- döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
- a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
- az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
- döntés az alaptőke felemeléséről;
- döntés az alaptőke leszállításáról;
- döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat (alapszabály) a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Igazgatóság:
A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.
Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve.
Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.
Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.
Az igazgatóság tagjai a részvénytársaság közgyűlésén tanácskozási joggal vesznek részt. Részvénytársaság esetében a munkáltatói jogok gyakorlása a létesítő okiratban meghatározott keretek között az igazgatóság feladata.
A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése az igazgatóság feladata.
Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, három havonta a felügyelő bizottság részére jelentést készít.
Az igazgatóság gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről. A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy igazgatóság választására nem kerül sor, és az igazgatóság e törvényben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja.
Vezető tisztségviselők:
Vezető tisztségviselők a részvénytársaság esetében az igazgatóság tagjai.
A gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
A vezető tisztségviselő e minőségében a gazdasági társaság részvényese által nem utasítható. Vezető tisztségviselő - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - csak természetes személy lehet. Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye.
A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a létesítő okiratban kijelölni. Ha a létesítő okiratban a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. Ugyanez a szabály irányadó a felügyelő bizottsági tagok esetében is. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók.
A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért - ha ezt törvény nem zárja ki - díjazást lehet megállapítani. Nem részesíthető díjazásban a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt.
A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.
A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből, vagy elmulasztásából származnak.
A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni.
A vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.A tagok (részvényesek) ezen joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A létesítő okirat vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását
- több vezető tisztségviselő esetében - az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.
A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a létesítő okirat, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.
A gazdasági társaság legfőbb szerve, az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel (a továbbiakban: cégvezető). Cégvezetővé az a munkavállaló jelölhető ki, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. Ha a gazdasági társaság a székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, több cégvezető is kijelölhető.
A cégvezető a feladatát önállóan - a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően - látja el. Ha a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja, a felügyelő bizottsághoz fordulhat.
A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel.
A cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.
Ha a létesítő okirat ettől eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga - a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is - önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.
Felügyelő bizottság:
Részvénytársaság esetében kötelező legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelő bizottság létrehozása:
A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a létesítő okiratba, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság vagy a tagok (részvényesek) érdekeit, összehívja a gazdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.
A felügyelő bizottság tagjai a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tagjai sorából választ elnököt. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát egyszerű többséggel hozza.
A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a gazdasági társaság részvényese, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
Könyvvizsgáló:
A részvénytársaságnál kötelező könyvvizsgáló választása.
A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a létesítő okiratban kijelölni. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
Egyszemélyes részvénytársaság:
Részvénytársaság a zártkörű alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.
Egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt, amelyről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles.
Az egyszemélyes részvénytársaság és annak részvényese közötti szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Megszűnés:
A részvénytársaság közgyűlése a szavazatok háromnegyedes többségével elhatározhatja a részvénytársaság megszűnését.
A részvénytársaság végelszámolással történő megszűnése esetén a végelszámolási eljárásról szóló cégbírósági végzés közzétételét követően a végelszámoló maga is köteles a Cégközlönyben hirdetményt közzétenni a végelszámolási eljárásról, amely tartalmazza a végelszámoló nevét és lakóhelyét, és azt a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételt követő negyven napon belül jelentsék be a végelszámolónak.
A végelszámolónak a részvénytársaság törlése iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti közzététel megtörtént. A végelszámolás alatt álló részvénytársaság vagyonának felosztására csak a részvénytársaság törlését követően kerülhet sor.
Összefoglaló táblázat a Kht. és a Részvénytársaságok működéséről
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG | KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG | |
CÉLJA | NYERESÉG ÉS HASZONSZERZÉS | TÁRSADALMI KÖZÖS SZÜKSÉGLET KIELÉGÍTÉSE (HASZONSZERZÉSE FENTI CÉLJÁHOZ KÖTÖTTEN JELENIK MEG) |
TAGSÁGI JOGOK ALAPJA | RÉSZVÉNY (ÉRTÉKPAPÍR) | „ÜZLETRÉSZ” |
ALAPTŐKE | LEGALÁBB 20 MILLIÓ FORINT | LEGALÁBB 3 MILLIÓ FORINT |
LEGFŐBB SZERVE | KÖZGYŰLÉS, ILLETVE EGYSZEMÉLYES RT. ESETÉN A TAG (RÉSZVÉNYES) | TAGGYŰLÉS, ILLETVE EGYSZEMÉLYES KHT. ESETÉN A TAG |
CÉGVEZETÉS | IGAZGATÓSÁG, AZ ALAPÍTÓ MEGFELELŐ DÖNTÉSE ESETÉN CÉGVEZETŐ (VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓ) | ÜGYVEZETŐ |
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG | KÖTELEZŐ, 3-15 FŐIG | KÖTELEZŐ, 3-15 FŐIG |
KÖNYVVIZSGÁLAT | KÖTELEZŐ | KÖTELEZŐ |
SPECIÁLIS ADÓZÁSI ELŐNYÖK | NINCS | VAN |
MEGSZŰNÉSE ESETÉN | A HITELEZŐK KIELÉGÍTÉSE UTÁN MARADÓ VAGYONA RÉSZVÉNYESEI KÖZÖTT FELOSZTÁSRA KERÜL | A HITELEZŐK KIELÉGÍTÉSE UTÁN MARADÓ VAGYONA A TAGOK RÉSZÉRE A TÖRZSBETÉTEK ALAPÍTÁSKORI ÉRTÉKE ADHATÓ KI; A TÖBBI VAGYON KÖZHASZNÚ CÉLRA FORDÍTANDÓ |
18
A kiszervezhető műszaki tevékenységekről
A KHT céljai az elmúlt időszak alatt az alábbi témákban fogalmazódtak meg:
A cél a hatósági és üzemeltetési, karbantartási feladatok szétválasztása, az utóbbiak kihelyezése.
A hivatalban feladatként jelentkező a munkanélküli állományból kikerülő, elhelyezkedni nem tudó, rendszeres jövedelempótló támogatásban részesülők foglalkoztatása. Ennek kezelésére a KHT kíválóan alkalmasnak tünt. Az idő bebizonyította, hogy ez a városban nem működőképes, mivel inkább nem veszik igénybe a támogatást.
Az idő azt is bebizonyította, - a jelzést többször megtettük- hogy technika és létszám nélkül rentábilisan a KHT nem tud működni. Ugyanakkor a város tulajdonosa a VSZ Rt-nek, ahol mindez rendelkezésre áll.
Mivel a KHT-ba kivihető feladatok elsődlegesen az üzemeltetési tevékenységi körből vehetők ki és ezek a feladatok a VSZRT profijával szinte azonosak, nem jelentene különösebb nehézséget ezek kiszervezése.
• Kiegészítő mezőgazdasági szolgáltatás: Ezen belül a parkfenntartás, zöldterület felújítás, parképítés, faápolási és fakivágási feladatok zöldterületek köztisztasági feladatai. Ebben az ágazatban hatósági feladatként a növényvédelem és a fakivágás engedélyeztetése maradna. ( Átgondolandó a körny.védelmi referens munkaköréhez hogyan csoportosítható?)
• Köztisztaság: közterületek tisztaságának biztosítása , szemétszállítás megoldása !, települési hulladékkezelés, deponálás, síkosságmentesítés, hóeltakarítás, hulladékgyűjtők karbantartása, közutak, járdák, hidak, kerékpárutak, mederátjárók, buszmegállók, aluljárók , közterületek karbantartása, kezelése, üzemeltetése.
• Utak-hidak üzemeltetése közutak, járdák, hidak, kerékpárutak, mederátjárók, buszmegállók, aluljárók , karbantartása, kezelése, üzemeltetése. Egyéb sürgős balesetveszélyes helyzetek megszüntetése, kresz táblák kihelyezése, pótlása Közútkezelői nyilatkozatok irodán, vagy átadva kérdéses?
• Város és községgazdálkodás: a tájékoztató táblák karbantartása, pótlása, kihelyezése, zászlózás, emlékművek karbantartása, közterületek karbantartása, burkolat helyreállítása
• Szennyvízelvezetés, kezelés: felszíni csapadékvíz rendszerek karbantartása (nyílt árkok tisztítása, stb.)
A feladatsorból véleményem szerint egyértelműen kitűnik, hogyha ezeket a feladatokat egy technikával és létszámmal bíró szervezet sokkal egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudja ellátni. . Nincs ajánlatkérés, értékelés, megrendelés , hanem direktben jó gazda módjával való gondoskodás !
19
A költségvetés meghatározza azt a keret összeget amelyet évente ezeknek a feladatoknak az ellátására lehet, kell fordítani. Egy együttműködési szerződéssel átadott feladatkör végrehajtásáért, a összeg felhasználásáért, az elszámolásával annak a szervezetnek a vezetője éppúgy felel, mint ahogy felel jelenleg az Iroda. Az együttműködési szerződésben rögzítésre kell kerülnie a fedezet ütemezésének, annak, hogy a KHT a költségvetésben előirányzott bruttó összeget időarányosan, pl. havi bontásban működési támogatásként az önkormányzattól garantáltan megkapja, és ezzel hogyan számol el. Az átvett feladatok végrehajtását, megszervezését elvégzését saját hatáskörben oldja meg és felel érte. A testület felé pedig évente, vagy akár gyakrabban is beszámolási, elszámolási kötelezettsége van.
Ezeknek a feladatoknak a kiszervezése együtt jár a városüzemeltési csoport létszámának csökkenésével, hiszen a feladatkörök kimennek, ezekkel együtt a létszámnak is csökkenie kell. Ez minimum 3 fő kiszervezését jelenthetné, a bennmaradó létszám letisztult profillal foglakozhatna a fejlesztési, felújítási, beruházási munkák előkészítésén, a pályázati pénzek megszerzésén.
Javasolnám még meggondolni a házkezelési feladatainak hasonló módon történő ellátását, és a kisebb intézmény felújítási munkák a GESZ-be való kiadását. Évek óta az intézmény felújítás céljára rendelkezésre álló keret csak karbantartási munkák elvégzésére ad lehetőséget. Ezt a nagyságrendet pedig a GESZ aki szintén fizikai létszámmal kíválóan meg tudná oldani.
A „Szentendre és Vidéke” jelenlegi helyzetéről
A Szentendrei Városfejlesztési Kht. által rendelkezésre bocsátott adatokból kiindulva megállapítható, hogy a SZEVI tevékenysége –az Önkormányzat támogatása nélkül- 2002. és 2003. években veszteséget mutat az alábbiak szerint:
Év | Bevétel | Önkormányz ati támogatás | Költségek | (Önkormány zati támogatással) | (Önkormány zati támogatás nélkül) |
2002 | 14.058.980 Ft | 6.520.000 Ft | 19.894.141 Ft | + 684.839 Ft | -5.835.161 Ft |
2003 | 14.860.140 Ft | 4.000.000 Ft | 21.721.692 Ft | - 2.861.552 Ft | -6.861.552 Ft |
Összesen | 28.919.120 Ft | 10.520.000 Ft | 41.615.833 Ft | - 2.176.713 Ft | - 12.696.713 Ft |
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a tevékenység – jelenlegi formájában- a két vizsgált év összesítésében is veszteséget mutat akár önkormányzati támogatással együtt, akár támogatás nélkül.
Az újság működtetésének jövőbeli módjai
Alapvetően politikai döntés kérdése, hogy
1. a SZEVI jelenlegi formájában, tehát a Kht. keretein belül működik tovább, vagy
2. más szervezeti formában (pl. pályázat útján) próbálja meg az Önkormányzat a lapot
„értékesíteni”
20
Nyilvánvalóan rögzíthetjük, hogy gazdasági szempontból csak akkor „éri” meg az újság működtetését külső szereplőre bíznunk, ha az Önkormányzat éves átlagos vesztesége alatta marad az eddigieknek.
A 2. pontban írtakkal kapcsolatban az alábbi megoldandó kérdések vetődnek fel:
a) tisztázni szükséges azt, hogy a SZEVI kiszervezése esetén kell –e egyszeri költségekkel számolnunk (= munkajogi következmények)
b) a kiírandó pályázatban biztosítani kell az Önkormányzat érdekeit
ba) vagyoni érdekeltség (pl. ki ad többet a bevezetett újság működtetési jogáért?)
bb) tulajdonosi érdek (a lap tulajdoni viszonyai nem változik meg) bc) közérdek ( biztosítani szükséges – már a pályázati kiírásban is – hogy az Önkormányzat tömegtájékoztató szerepe ne csorbuljon)
bd) tradíció ( az újságnak évek alatt kialakult jellege, megjelenése van)
A közhasznú társaságokra, illetve a Részvénytársaságokra vonatkozó főbb átalakulási szabályokról
A közhasznú társaságok, illetve a részvénytársaságok átalakulása esetében alapvető jogforrásként jelölhető meg
❑ a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint
❑ a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény.
A Ptk. 60. § (1)- (3) bekezdései szerint:
„(1) Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszűnése esetén - törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg.
(3) Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani.”
A Ptk. a közhasznú tevékenységgel járó kedvezmények védelmében szigorú feltételeket ír elő a kht.-k átalakulásával kapcsolatban:
1. közhasznú társaságból soha nem képződhet gazdasági társaság (pl. betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság);
2. kizárólag másik közhasznú társasággal egyesülhet (tehát másik gazdasági társasággal nem stb.);
3. megszűnésekor a cégbíróság törli a cégjegyzékből;
21
4. közhasznú társaság megszüntetése esetén a törzsbetétek alapításkori értékének megfelelő vagyoni betétek kiadása után, a fennmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani;
Fontos megjegyeznünk, hogy részvénytársaságok más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá is átalakulhatnak.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 53. §-a szerint az átalakulás jogutódlással történő megszűnés. A Gt. szerint átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).
Törvényi szabályok szerint a gazdasági társaságok átalakulásáról a társaság legfőbb szerve két alkalommal határoz.
1.
A) A gazdasági társaság legfőbb szerve első ízben a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve
B) előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá dönt arról,
C) hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.
2.
A) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők - a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra - elkészítik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
B) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
C) a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét, illetve
D) a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
Lényeges szabály, hogy a gazdasági társaság az átalakulásáról hozott döntést a Cégközlönyben közzé kell tenni.
Alternatív lehetőségek a Városfejlesztési Kht. további működtetésével kapcsolatban
A Szentendrei Városfejlesztési Kht. további működésével kapcsoloatban vizsgálati szempontként az alábbi lehetőségek merültek fel:
1. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. műszaki tevékenysége kibővül, egyebekben jelenlegi formájában működik tovább
2. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. megszűnik
22
3. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. és a Városi Szolgáltató Rt. „egyesül”
A kht. jelenlegi tevékenységében több olyan feladat is szerepel, amelyet az Önkormányzat másik társasága, nevezetesen a Városi Szolgáltató Rt. lát el. Abban az esetben, ha az Önkormányzat képviselő- testülete az 1. pontban szereplő alternatívát választja, akkor
a) a kiszervezhető műszaki tevékenységek pontban szereplő feladatok kikerülnek a kht. szervezetébe, s ezáltal a Polgármesteri Hivatal állománya kb. 3 fővel csökkenthető
b) az eddigiekben is a kht. keretein belül működő tevékenységek fennmaradnak (az újság kiadása is)
Előnye:
- a Hivatal állományának csökkentése a nem hatósági jellegű tevékenységek kiszervezésével (lsd. „kiszervezhető műszaki tevékenységek” pontban)
- megszűnhet az esetlegesen fennálló párhuzamosság a kht. és a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési működtetésében
- a kht. működtetésével járó adózási előnyök kihasználása
Hátránya:
- fennmarad a VSZ Rt. és a Szentendrei Városfejlesztési Kht. közötti feladatellátási párhuzamosság
- két vállalkozást fenntartani bizonyosan többletköltségekbe kerülhet (itt elegendő csak az állandó költségekre gondolnunk pl. könyvelés, könyvvizsgálat, párhuzamosan működő felügyelő bizottság, … ügyvezetés, iroda fenntartás)
A 2. pontban szereplő alternatíva választásakor:
A kht. megszűntetésével mindenképpen meg kell oldani azokat a feladatokat, amelyeket a társaság jelen állapotában ellát:
- az újság kiadásának kérdése;
- ellátott városüzemeltetési feladatok;
- a kht alkalmazásában lévő munkavállalók helyzetének megoldása;
Tekintettel arra, hogy az újság tevékenységét illetően már korábban megállapíthattuk azt, hogy jelenlegi működése az Önkormányzat szempontjából nem gazdaságos, érdemes lenne arról dönteni, hogy egy garanciákkal kiírt pályázat útján nem lenne-e érdemes az újság kiadását külső vállalkozóra bízni?
Az ellátott városüzemeltetési feladatokat a továbbiakban vagy a Polgármesteri hivatalon belül, vagy pedig a VSZ Rt. útján lehetne ellátni.
Véleményünk szerint az Önkormányzat szempontjából a leginkább kedvező megoldást a város két cégének egyesítése jelentené, amelynek előnyeit, hátrányait, lehetőségeit az alábbiak szerint foglalunk össze:
23
A VSZ Rt. és a Szentendrei Városfejlesztési Kht. „egyesülésével” :
- megszüntethetőek a jelenleg fennálló –szükségtelen – párhuzamosságok (pl. állandó költségeket lehet csökkenteni, tisztázottabb felelősségi viszonyok alakulhatnak ki);
- a Kht. működtetésének előnyei – adózási- továbbra is fenntarthatóak tekintettel arra, hogy technikai megoldását tekintve – cégjogilag- a VSZ Rt. közvetlenül nem egyesülhet a Kht.- vel, hanem először a VSZ Rt-t kell Kht.- vé alakítani és az újonnan létrejövő kht.- be olvadna a jelenleg működő Szentendrei Városfejlesztési Kht.;
- a Polgármesteri Xxxxxxx által ellátott tevékenységek kiszervezésének lehetősége természetesen az új Kht. esetében is lehetőség;
- a munkavállalók továbbfoglalkoztatásának kérdése a jogutódlás miatt kevesebb problémával jár
A Szentendrei Városfejlesztési Kht. és a VSZ Rt. „egyesítésének” stratégiai kérdései
1. A VSZ Rt. közhasznú társasággá alakul át
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény – korábbiakban már idézett- rendelkezései értelmében a részvénytársaságok közhasznú társaságokká alakulhatnak át. Az átalakulásra vonatkozó főbb szabályokat már korábban érintettük.
2. A Szentendrei Városfejlesztési Kht. egyesül az 1. pont szerint létrejövő Kht.- val
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény egyesülésnek tekinti: a beolvadást, valamint az öszeolvadást.
Jelen esetben a Szentendrei Városfejlesztési Kht. olvadna be a VSZ Rt. átalakulásával létrejövő Kht.- ba. Az átalakulás (beolvadás) következtében a Szentendrei Városfejlesztési Kht. jogutódlással szűnik meg.
A Gt. 67. § (1) bekezdése szerint: „Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.”
A Gt. 73. § (1) bekezdése szerint: „Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.”
A Gt. 75. § (1) bekezdése szerint:
„Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői - ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást - elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni
24
a) az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
b) az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének (alapító okirata, alapszabálya elfogadásának) napját;
c) beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító o kiratában) szükséges módosításokat;
d) összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) tervezetét.”
3. Munkajogi kérdések
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásról a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 85/A. – 85/B §-a rendelkezik.
A szabályozás szerint jogutódlás esetén az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át. Ezekről a jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót.
Lényeges szabály, hogy a jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben - a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.
Az Mt. 85/B. § (1) bekezsdése szerint:
„(1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás
a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) okáról,
c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.”
4. Az újság kérdése
Mint azt már korábban is kifejtettük az újság további működtetésére lehetőség van külső céget megbíznunk (pályázat útján), vagy lehetőség az is, hogy a jelenlegi feltételek alapján az újonnan létrejövő Kht. adja ki az újságot. Mind a két esetben figyelembe kell azonban venni azt, hogy az újság felelős szerkesztőjét a Képviselő- testület 114/2002. (VI.26.) Kt. számú határozatával 2005. június 30. napjáig bízta meg.
25