1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozat
1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozat
Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház közötti Megállapodás megújításáról és az azzal összefüggő feladatokról
A Kormány
1. e határozat mellékleteként közzéteszi a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 2017. október 4-én létrejött Megállapodást, és ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 1998. december 8-án létrejött Megállapodás közzétételéről szóló 1057/1999. (V. 26.) Korm. határozatot visszavonja;
2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak.
Felelős: Miniszterelnök általános helyettese Miniszterelnökséget vezető miniszter emberi erőforrások minisztere igazságügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal
1. melléklet az 1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozathoz
Megállapodás Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között
Preambulum
(1) Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: Református Egyház; a továbbiakban együttesen: Felek) - attól a meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a Kormány és a Református Egyház közötti viszony alapelveinek újbóli megerősítése szükséges, továbbá annak érdekében, hogy rögzítsék azokat a kormányzati és egyházi feladatokat, amelyek a Felek együttműködését meghatározzák - az 1998. december 8-án köttetett Megállapodásukat, amelyet a Kormány 1057/1999. (V. 26.) Korm. határozatának melléklete tartalmaz, megújítják. E megújítást indokolja, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországon és Európában meghatározó változásokra került sor, továbbá a Református Egyház közfeladat-ellátó, társadalmi és közéleti tevékenysége jelentősen bővült.
(2) Jelen Megállapodás hatálya kiterjed a Református Egyház hitéleti, közösségszervező, közfeladat-ellátó, társadalmi és egyes közéleti tevékenységei állam általi anyagi támogatásával összefüggő kérdésekre, valamint azokra a garanciákra, melyek a jogok és kötelezettségek jóhiszemű gyakorlását hivatottak elősegíteni.
(3) Jelen Megállapodás elsősorban Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló VII. cikkét, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényt (a továbbiakban: Ehtv), a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban: Etv), az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eftv), valamint a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások rendelkezéseit figyelembe véve, alkalmazva és azokkal összhangban szabályozza a Felek kapcsolatát.
(4) A Felek megállapítják, hogy az állam és az egyház viszonya a demokratikus állam rendszerváltozáskor történt visszaállításával új alapokra helyeződött. Ennek megfelelően a korábbi ideológiai szembenállás helyett a vallásszabadság biztosítása, valamint az egyház önállósága, az államtól való különvált működése mellett a partneri, kölcsönösen felelős együttműködés időszaka következett be.
(5) A Kormány nagyra értékeli a Református Egyház történelmi hagyományait, a nemzet megmaradásáért, valamint erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből fakadó erőfeszítéseket, részvételét a magyar szabadságküzdelmekben, az ország polgárosodása és az európai kultúrába való bekapcsolódása terén vállalt szerepét, szolgálatát a nemzet identitásának és kultúrájának megőrzése és fejlesztése érdekében.
(6) A Kormány örömmel veszi tudomásul, hogy a Református Egyház a rendszerváltozást megelőző évtizedek jogfosztottsága után ismét egyre szélesebb körben működtet nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati, pedagógiai-szakmai szolgáltató (e három a továbbiakban: köznevelési), felsőoktatási, egészségügyi, szociális, karitatív, felzárkózási, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sport- és más közéleti intézményeket, és ezáltal jelentős részt vállal a közfeladatok ellátásában, a közösségek szervezésében és a közjó előmozdításában.
(7) A Kormány üdvözli a Református Egyház azon társadalomszervező és közéleti törekvéseit, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az európai nemzetek közösségének megbecsült tagja legyen, őrizze és képviselje az európai keresztyén értékeket a társadalomban, továbbá hogy Magyarország elősegítse a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitásának és kultúrájának megőrzésére, fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, és együttműködhessen a világ nemzeteivel és országaival.
(8) A Felek kölcsönösen elismerik egymás azon szándékát, hogy az egyház és az állam alkotmányos és partneri viszonyát az Alaptörvényben, valamint az Ehtv-ben foglaltak szerint megújítják.
(9) A Református Egyház kinyilvánítja, hogy hitelveiből fakadó küldetésének tekinti az általános közjó szolgálatát Magyarországon.
(10) A Református Egyház elismeri, hogy Magyarország Kormánya jelentős lépéseket tett az egyházak közfeladatokba való bevonására, a növekvő hitéleti és fejlesztési források biztosításával, valamint az egyházi iskolai, illetve óvodai hittanoktatás és a választható hit- és erkölcstanoktatás (a továbbiakban együtt: iskolai hittanoktatás) lehetővé tételével, elősegítve az egyházak társadalmat erősítő és nemzetmegtartó szolgálatát.
ELSŐ FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikkely
A Református Egyház olyan önkormányzattal rendelkező jogi személy, amely saját szervezete tekintetében egyházi törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalommal rendelkezik, gondoskodik a Református Egyház hitelveit követők vallásgyakorlatának hitéleti és ebből fakadó közösségszervező, közfeladat-ellátó, társadalmi és közéleti tevékenységének ellátásáról.
2. cikkely
A Kormány elismeri a Református Egyház önkormányzatát; irányítására, felügyeletére szervet nem hoz létre.
MÁSODIK FEJEZET
I. HITÉLETI FELADATOK
3. cikkely
A Református Egyház hitelvei szerint gondoskodik hitéleti tevékenységének körében istentiszteletek, vallási cselekmények és szertartások végzéséről, a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásáról, nyilvános gyakorlásáról és tanításáról.
4. cikkely
A Református Egyház a vallás szabad gyakorlását biztosító alkotmányos jog alapján feladatának tekinti, hogy az olyan köznevelési, felsőoktatási, szociális, karitatív, felzárkózási, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sport-, valamint egyéb intézményeken belül, melyek nem a Református Egyház fenntartásában vannak, továbbá a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a büntetés-végrehajtási intézetekben lehetővé váljon az istentiszteleteken és vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik.
5. cikkely
A Kormány az állam és egyház különvált működésének elve alapján és a vallásszabadság biztosítása érdekében tiszteletben tartja a Református Egyház önkormányzatát, biztosítja zavartalan vallásgyakorlatának szabadságát, és elősegíti a történelmi-kulturális jelentőségének és társadalmi súlyának megfelelő megjelenését a nemzeti közintézményekben.
II. KÖZCÉLÚ TEVÉKENYSÉGEK
6. cikkely
A Kormány elismeri és nagyra értékeli, hogy a Református Egyház hitéleti feladatain túl közcélú feladatok elvégzésében vesz részt, ezért számára az általa végzett közcélú feladatokban való részvételére tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít. Az egyházi közfeladat-ellátási tevékenységek finanszírozásának megállapítása az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok, az Eftv, az Ehtv, a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások, valamint jelen Megállapodás rendelkezéseinek együttes alkalmazásával történik.
7. cikkely
A Református Egyház hitelveiből fakadóan tanítói és missziói feladatának tekinti a református szellemi és erkölcsi igényesség jegyében bölcsődei, köznevelési és felsőoktatási intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, a családi életre nevelést, továbbá a nem a Református Egyház által fenntartott köznevelési intézményekben is az iskolai hittanoktatást.
8. cikkely
A Református Egyház hitelveiből fakadóan diakóniai és missziói feladatának tekinti olyan karitatív, felzárkózási, diakóniai, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség megőrzéséhez.
9. cikkely
(1) A Református Egyház részt vesz a kulturális értékőrzésben, értékteremtésben és az értékek átörökítésében, illetve mecenatúrában, valamint gondoskodik a magyar kulturális örökség fontos részét alkotó vallási, kulturális és nemzeti örökségek (levéltárak, könyvtárak, múzeumok és más gyűjtemények, illetve az ezekben őrzött értékek, továbbá műemlékek, műemlék jellegű épületek stb.) fenntartásáról, megőrzéséről, gyarapításáról és közhasználatának biztosításáról.
(2) A Református Egyház részt vállal a környezeti értékek védelmében; gyülekezeteiben, intézményeiben lehetőségéhez mérten képviseli a környezettudatosságot, formálja az ezzel kapcsolatos társadalmi gondolkodást.
10. cikkely
(1) A Kormány a hitéleti tevékenységén túlmenően is elismeri és nagyra értékeli a Református Egyház köznevelési, felsőoktatási, szociális, karitatív, felzárkózási, egészségügyi, gyermekjóléti és -védelmi, család- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sporttevékenységet folytató, valamint közéleti, közösségi szolgáltató és közösségszervező tevékenységét.
(2) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy a Református Egyház által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel azonos, a hosszú távon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrásra, illetve fejlesztési forrás pályázati lehetőségére, valamint az egyenlő finanszírozás elvét teljesítve további, akár egyedi eseti támogatásra is jogosultak, és azt számukra biztosítja.
(3) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy a Református Egyház az intézményei szervezése, létrehozása és működtetése során saját hitelveit érvényesíti.
(4) A Kormány jogszabályalkotó tevékenysége során biztosítja - a jogszabályok előkészítése során pedig arra törekszik -, hogy a Református Egyház által fenntartott, ezen közfeladatot ellátó intézmények számára a hasonló állami, illetve önkormányzati intézményekével azonos fejlesztési feltételek érvényesüljenek. A Kormány elősegíti, hogy a Református Egyház, illetve hagyományai és szerepe a nemzeti kulturális örökségben súlyának megfelelően jelenjen meg a köznevelés és a kulturális élet területén.
III. KÖZÉLETI ÉS TÁRSADALMI FELADATOK
11. cikkely
A Református Egyház hitelveinek és történelmi hagyományainak megfelelően az európai állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, a magyar társadalom számára meghatározó értékeket képvisel. Ennek megjelenítésére a Református Egyház saját fórumain kívül tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vesz.
12. cikkely
A Református Egyház nemzetközi kapcsolatai révén Magyarország jó hírnevét igyekszik szolgálni, segíti a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitásának, valamint kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Szükség esetén jószolgálati, közvetítői feladatokat lát el.
13. cikkely
A Református Egyház kész arra, hogy eseti felkérésre hitelveivel összeegyeztethető és szervezetéhez illeszkedő állami, önkormányzati feladatok megoldásában működjék közre (természeti és társadalmi katasztrófáktól, elemi csapásoktól sújtottak ellátása, reintegrációs, a szegénység felszámolására irányuló feladatok stb.).
14. cikkely
A Református Egyház hitéleti, közösséget szervező, közfeladatot ellátó, társadalmi és közéleti tevékenységének támogatására jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket, különösen civil szervezeteket, gazdasági társaságokat, egyházi jogi személyiséggel rendelkező, továbbá egyéb szervezeteket hozhat létre, illetve ilyen szervezetekben részt vehet.
15. cikkely
A Kormány elfogadja és nagyra értékeli a Református Egyház részvételét közösségszervezési, társadalmi, integrációs és közéleti feladatok ellátásában. A jogalkotásba történő bevonásával, a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének lehetőségével és más módon elősegíti, hogy a Református Egyház a társadalom széles nyilvánosságát történelmi szerepéhez és az egész társadalom érdekében végzett szolgálatához méltóan érhesse el.
HARMADIK FEJEZET
A REFORMÁTUS EGYHÁZ HITÉLETI, KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ, KÖZFELADAT-ELLÁTÓ, TÁRSADALMI ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉHEZ
KAPCSOLÓDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL ÉS ANNAK ÁLLAMI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁRÓL
16. cikkely
A Református Egyház saját törvényei és szabályai szerint adományokat kér és gyűjt, amelyekről az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek.
17. cikkely
A Kormány garantálja, hogy a Református Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei, valamint az általuk fenntartott intézményei hitéleti tevékenységét, valamint közcélú tevékenységét - állami feladat ellátása esetén, illetve a Kormánnyal kötött megállapodás alapján - a kormányzat támogatja. Ezért a Kormány - figyelemmel Magyarországnak az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségeire - olyan törvényjavaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, továbbá olyan kormányrendeleteket alkot, és miniszteri rendeletekkel ért egyet, amelyekben a Református Egyház hitéleti célú tevékenysége, valamint közcélú tevékenysége érdekében adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben, valamint költségvetési támogatásban részesül; továbbá a Kormány garantálja, hogy a közcélú tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos támogatási lehetőség biztosítására jogosult.
18. cikkely
(1) A Református Egyház jogosult az állampolgárok akaratnyilvánítása, nyilatkozata alapján az állami költségvetés bevételeinek törvényben meghatározott módon számított részére, amelyet az egyház belső szabályai szerint használhat fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számított összeg alapja a befizetett személyi jövedelemadó (a továbbiakban: Szja) 1 százaléka.
(3) A Református Egyház hitéleti tevékenységének támogatása érdekében az állampolgárok által az Egyháznak felajánlott, (1) és (2) bekezdés szerinti összeg és annak az állampolgári nyilatkozatok számának arányában történő kiegészítése a Református Egyház részére folyósításra kerül.
(4) A Kormány garantálja a Református Egyháznak - illetve a többi bevett egyháznak, valamint a törvényben meghatározott külön állami célnak - az Szja 1 százalékát akkor is, amennyiben az (1) bekezdés alapján az állampolgárok ennél kevesebbet ajánlanak fel közvetlenül. Amennyiben az (1) bekezdés alapján a Református Egyháznak és a többi bevett egyháznak, valamint a külön állami célnak közvetlenül felajánlott összeg együttesen nem éri el az Szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés a Református Egyháznak, a többi bevett egyháznak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában folyósítja.
(5) Amennyiben az állampolgári felajánlás rendszerét illetően változás szükségessége merül fel, akkor a Kormány erről a Református Egyházzal haladéktalanul egyeztet, és az egyházi álláspontot a változtatásoknál figyelembe veszi.
(6) A Kormány a Református Egyház egyetértésével az alábbi, (7)-(8) bekezdések szerinti törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését vállalja.
(7) A Református Egyház javára rendelkező, nyilatkozatot tevő magánszemélyek számát a Református Egyház településenként megismerheti, a magánszemély nevét és lakcímét is megismerheti, amennyiben a nyilatkozatot tevő magánszemély ehhez hozzájárulását adja.
(8) A magánszemély a nyilatkozatát több évre vagy visszavonásig érvényesen, határozatlan időre teheti meg.
19. cikkely
A Református Egyház köznevelési, felsőoktatási, egészségügyi, szociális, karitatív, felzárkózási, gyermekjóléti és -védelmi, valamint család- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sporttevékenységet folytató és más közéleti intézményei tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra jogosultak, melyet a kormányzat jogalkalmazása során biztosít. Ezen egyházi intézmények, illetve tevékenységük fejlesztésére a Kormány az állami és önkormányzati intézményekével azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket biztosít.
20. cikkely
(1) A Kormány az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal azonos mértékű alap- és kiegészítő támogatásokat biztosít a Református Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott köznevelési, szociális, felzárkózási és egészségügyi ellátó intézményei számára.
(2) A Kormány az állami, illetve az önkormányzati intézményekben, a köznevelésben, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását azonos feltételekkel biztosítja a Református Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei részére is.
(3) A Kormány elismeri, hogy a kórházakban és egészségügyi intézményekben végzett lelkészi szolgálat az Alaptörvényben biztosított testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része. Ezért a Kormány vállalja, hogy a kórházak és egészségügyi intézmények alkalmazásában lelkészi szolgálatot végzők számára a (felsőfokú) végzettségüknek megfelelő valamennyi állami juttatást az intézményekben más, egészségügyi dolgozóként alkalmazásban állóhoz hasonlóan biztosítja.
(4) A Kormány biztosítja a Református Egyház által végzett iskolai hittanoktatás költségeinek állami finanszírozását, a hittanoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik; a hit- és erkölcstantankönyvek vonatkozásában pedig az országos tankönyvjegyzékben szereplő etikatankönyvek előállítási költségével azonos mértékben.
(5) A Kormány az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított hazai és nem hazai fejlesztési és pályázati forrásokkal összhangban fejlesztési-pályázati lehetőséget biztosít a Református Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei fejlesztésére.
(6) A Kormány elismeri, hogy a Református Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott felzárkózási intézményei - többek között gyerekházak, tanodák, roma-szakkollégiumok - a hátrányos helyzetűek felzárkózásának, a szegénység leküzdésének és a társadalmi mobilitás elősegítésének hatékony eszközei, ezért vállalja, hogy ezek működtetéséhez - más egyházi támogatásoktól elkülönített - önálló és tartós pénzügyi támogatást biztosít a biztonságos működtetésükhöz szükséges mértékben, az egyenlő finanszírozás elve szerint.
21. cikkely
(1) Magyarország Kormánya elismeri, hogy a Református Egyház évszázados hagyományának megfelelően saját belső szabályai alapján történelmi kollégiumokat tart fenn és tart nyilván. Ennek célja a több köznevelési, felsőoktatási, kulturális intézményeket együttesen működtető fenntartó számára az intézmények működtetése során az intézményeket összefogó koordináció. Ezen történelmi kollégiumok regionális szerepüknél fogva kiemelten is hozzájárulnak az egyház társadalmi szerepvállalásához. A művelődéstörténetben betöltött hazai és nemzetközi szerepükből fakadóan az oktató, nevelő, tudományos és közgyűjteményi feladatokat egy intézményi (történelmi kollégiumi) keretben azzal a küldetéstudattal végzik, amely a közösségeket kulturálisan, erkölcsileg a keresztyén értékrendnek megfelelően gazdagítja. Az egyházi fenntartású történelmi kollégiumok koordinációja alatt működő, elsősorban hitéleti képzéseket folytató felsőoktatási intézmények ezeknek az értékeknek intézményes formában történő megőrzésében, kutatásában, bemutatásában és átadásában egyedülálló feladatot látnak el, így tevékenységük túlmutat az állami fenntartású felsőoktatási intézmények működési körén. A Kormány a Református Egyház történelmi kollégiumait speciális támogatásban, a koordinációja alatt működő felsőoktatási és kulturális intézményeket a meglévő képzési támogatáson túl speciális támogatásban (működés, tudományos kutatás, fejlesztések) részesítheti.
(2) A Kormány biztosítja, hogy a Református Egyház felsőoktatási intézményei -
beleértve az ezen intézmények által fenntartott kollégiumokat (internátusokat) és diákotthonokat is - a mindenkor hatályos törvények szerint az állami felsőoktatási intézményekkel azonos feltételekkel részesülnek támogatásban. A Kormány a Református Egyház felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatók számára az állami felsőoktatási intézményekben tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos feltételekkel biztosítja az állami költségvetési támogatást.
(3) A Kormány biztosítja, hogy a Református Egyház felsőoktatási intézményeiben hitéleti képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas hallgatói létszáma legfeljebb az évi 1480 főt érheti el. A Református Egyház felsőoktatási intézményei hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatásával.
(4) A Kormány biztosítja, hogy a Református Egyház felsőoktatási intézményeiben a világi (azaz nem hitéleti) magyar állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát (kapacitás) oly módon kell megállapítani, hogy ennek aránya elérje az állami fenntartású intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5 százalékát, s ez nem lehet kevesebb, mint a 2016. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a Református Egyház felsőoktatási intézményeibe magyar állami ösztöndíjas képzésre felvettek száma. A Református Egyház felsőoktatási intézményeiben magyar állami ösztöndíjas képzésben tanuló hallgatók után az állami intézményekével azonos juttatások, támogatások járnak.
A református egyházi felsőoktatási intézmények (hitéleti és nem hitéleti) támogatását tekintve a képzési (alap) és a speciális támogatás mértéke nem lehet
kevesebb évi 8,5 milliárd forintnál.1 Amennyiben a Református Egyház ezt kéri, a
támogatások a felsőoktatási intézmények részére a Református Egyház útján kerülnek folyósításra. A Református Egyház vállalja, hogy a megkapott forrásokat oktatási és kutatási célokra használja fel.
1 A speciális támogatások felosztása: Debreceni Református Hittudományi Egyetem - 8%, Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem - 83%, Pápai Református Teológiai Akadémia - 3%, Sárospataki Református Teológiai Akadémia - 6%
(5) A Kormány vállalja, hogy amennyiben állami ösztöndíjas képzést nyújtó újabb református egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény jön létre, vagy a meglevő intézmény más állami felsőoktatási intézményt vesz át, annak állami finanszírozása nem a (4) bekezdésben szereplő összeg terhére, hanem az állam és a fenntartó között kötött külön megállapodás alapján történik, mely jelen Megállapodás kiegészítésének minősül. Az így keletkező, állami ösztöndíjjal betölthető helyek aránya nem számít bele a (4) bekezdésben szereplő 5 százalékba.
(6) Az ebben a cikkelyben meghatározott létszámot, illetőleg arányt a Felek csak közös megegyezés esetén csökkenthetik.
(7) A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítására vonatkozó javaslat benyújtásával kezdeményezi a Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetemnek mint a Református Egyház hitéleti és világi képzést is nyújtó egyetemének kiemelt egyetemként történő elismerését. A Kormány egyetért azzal, hogy a Pápai Református Teológiai Akadémia és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia kezdeményezze az Oktatási Hivatalnál az alkalmazott tudományok egyetemeként történő elismerésre vonatkozó vizsgálatot. Amennyiben valamelyik egyházi felsőoktatási intézmény a vizsgálat során a feltételeknek megfelel, a Kormány egyetért azzal, hogy az Országgyűlés erről döntsön.
A Kormány a Debreceni Református Kollégium félévezredes folyamatos működését és az azon belül működő Debreceni Református Hittudományi Egyetem nemzetmegtartó szerepét nagyrabecsüléssel méltatja.
(8) A hitéleti és a világi képzésben az engedélyezett akkreditált szakokon az igénybe venni kívánt létszámot a Református Egyház a Kormánnyal évente egyezteti. A Kormány vállalja, hogy a Református Egyház által fenntartott felsőoktatási kollégiumok támogatását az egyházi és állami felsőoktatási kollégiumokkal azonos mértékben biztosítja.
22. cikkely
A Református Egyház a tulajdonában lévő vallási és kulturális intézmények, a gyűjtemények, múzeumok, könyvtárak, levéltárak megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához az éves állami költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesül, hasonló mértékben az állami kézben lévő, ugyanolyan kulturális intézményeknek nyújtott támogatáshoz. A Református Egyház tulajdonában lévő műemlékek, művészi alkotások és egyéb, a nemzeti kulturális örökség részét alkotó értékek megőrzéséhez és felújításához a Kormány rendszeres támogatást nyújt.
23. cikkely
(1) A Kormány támogatja a Református Egyháznak a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitása, valamint kultúrája megőrzésére és fejlesztésére irányuló hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló, illetve tradíciómegtartó és -ápoló tevékenységét.
(2) A Kormány elismeri és támogatja a Magyar Református Egyház Generális Konventje által szervezett és felügyelt, a diaszpórában élő magyarság hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló, illetve tradíciómegtartó és -ápoló tevékenységét, szolgálatát.
(3) A Kormány a külhoni és a diaszpórában élő magyarsággal tartandó tanácskozásokra a Református Egyházat meghívja.
24. cikkely
(1) A Kormány és a Református Egyház az Eftv 3. §-a alapján közös megegyezéssel az Etv hatálya alá tartozó, a Református Egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott vagy az Etv 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igényt a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Református Egyház között 1998. december 8-án kötött Megállapodásban járadék forrásává alakították át, amelyet a Református Egyház hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználhat. E Megállapodás mellékletében felsorolt ingatlanok közösen elfogadott értékbecsléssel megállapított összértéke 6 000 000 000 forint. Az Eftv 3. § (1) és (2) bekezdései szerint ezen járadékalap után évi 5% járadék illeti meg a Református Egyházat.
(2) A járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, az Eftv
3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. A járadék folyósítása a Református Egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(3) A Magyar Állam a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti. A járadékkiegészítés induló összegét a Felek az 1998-ban megkötött Megállapodásban az ott részletesen meghatározott szempontok alapján 1999-re 970 528 000 forintban határozták meg, melyet az ingatlanjáradékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációs mértékkel kell a Református Egyház részére folyósítani.
25. cikkely
A Kormány vállalja, hogy a 21. cikkely (4) bekezdésében, a 22. cikkelyben megállapított összeget, valamint a 24. cikkelyben megállapított járadékalapot és az Eftv 3. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő járadék összegét évente a költségvetésben alapul vett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével valorizálja.
26. cikkely
A Kormány lehetőségei szerint további rendkívüli támogatásokat biztosít a Református Egyház által meghatározott célokra.
NEGYEDIK FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. cikkely
A Felek kijelentik, hogy jelen Megállapodás aláírására kellő felhatalmazással rendelkeznek.
28. cikkely
A Kormány a Református Egyházzal történt előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely a Református Egyházat vagy a jelen Megállapodást érinti, illetve amely a Református Egyházat, a belső egyházi jogi személyeket, az egyházi személyeket vagy az egyházi tevékenységet megillető, jelenleg hatályos törvényekben foglalt kedvezményeket szűkítené. A Református Egyház jelen Megállapodásban foglaltakkal ellentétes jogszabályalkotást nem kezdeményez és nem támogat.
29. cikkely
(1) A Megállapodás rendelkezései az aláírást követően hatályosak és végrehajthatók, amellyel egyidejűleg az 1998. december 8-án kötött Megállapodás hatályát veszti. A Megállapodásból eredő további költségvetési támogatásokat a Kormány 2018. január 1-jét követően biztosítja.
(2) A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Megállapodást tartalmazó kormányhatározatot 2017. október 31. napjáig közzéteszi a Magyar Közlönyben; továbbá a jelen Megállapodás megkötéséből eredő szükséges törvénymódosító javaslatokat az Országgyűlés elé terjeszti 2017. október 31. napjáig; valamint a kormányzat megalkotja a szükséges további jogszabályokat 2017. december 31. napjáig.
30. cikkely
A Felek rögzítik, hogy a Megállapodás módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor.
Magyarország Kormánya nevében A Magyarországi Református Egyház nevében
TARTALOMJEGYZÉK
1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozat 1 Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református
Egyház közötti Megállapodás megújításáról és az azzal
összefüggő feladatokról 1
1. melléklet az 1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozathoz 1 Megállapodás Magyarország Kormánya és a
Magyarországi Református Egyház között 1
Preambulum 1 ELSŐ FEJEZET 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2
1. cikkely 2
2. cikkely 3 MÁSODIK FEJEZET 3
I. HITÉLETI FELADATOK 3
3. cikkely 3
4. cikkely 3
5. cikkely 3
II. KÖZCÉLÚ TEVÉKENYSÉGEK 3
6. cikkely 3
7. cikkely 4
8. cikkely 4
9. cikkely 4
10. cikkely 4
III. KÖZÉLETI ÉS TÁRSADALMI FELADATOK 4
11. cikkely 5
12. cikkely 5
13. cikkely 5
14. cikkely 5
15. cikkely 5 HARMADIK FEJEZET 5 A REFORMÁTUS EGYHÁZ HITÉLETI,
KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ, KÖZFELADAT-ELLÁTÓ,
TÁRSADALMI ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL ÉS ANNAK ÁLLAMI
PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁRÓL 5
16. cikkely 5
17. cikkely 5
18. cikkely 6
19. cikkely 6
20. cikkely 7
21. cikkely 7
22. cikkely 9
23. cikkely 9
24. cikkely 9
25. cikkely 10
26. cikkely 10 NEGYEDIK FEJEZET 10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10
27. cikkely 10
28. cikkely 10
29. cikkely 11
30. cikkely 11