TARTALOMJEGYZÉK

Szabályzat

Perfekt Felelôsségbiztosítás

Perfekt Felelôsségbiztosítási szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

1. PFSZ – PERFEKT FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 5

1.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5

1.2 A BIZTOSÍTÁS 5

1.3 BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ 5

1.4 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 5

1.5 A SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE, VALAMINT A KOCKÁZATVISELÉS IDÔBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA 5

1.6 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE 6

1.7 KIZÁRÁSOK 6

1.7.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk; 6

1.7.2 Nem téríti meg a biztosító; 7

1.8 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 9

1.9 A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 9

1.10 A BIZTOSÍTOTT/SZERZÔDÔ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 10

1.10.1 Közlési kötelezettség 10

1.10.2 Változás bejelentési kötelezettség 10

1.10.3 A közlési, változás bejelentési kötelezettség megsértése 10

1.11 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 10

1.11.1 Kárbejelentés, kárrendezés 10

1.11.2 A kártérítés szabályai 11

1.12 A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 12

1.13 A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE 12

1.14 BIZTOSÍTÁSI TITOK- ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 12

1.15 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 13

2. PÁF – PERFEKT ÁLTALÁNOS FELELÔSSÉG KÖRÉBEN OKOZOTT KÁROK KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 14

2.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14

2.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 14

2.3 KIZÁRÁSOK 14

2.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14

3. PMF – PERFEKT MUNKÁLTATÓI FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 15

3.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 15

3.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 15

3.3 KIZÁRÁSOK 15

3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 15

3.5 PMF TANULÓI FELELÔSSÉG ZÁRADÉK 16

4. PSZF – PERFEKT SZOLGÁLTATÓI FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 17

4.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 17

4.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 17

4.3 KIZÁRÁSOK 17

4.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18

4.5 PSZF ZÁRADÉKOK 18

4.5.1 PSZF Tervezôi felelôsség záradék 18

4.5.1.1 Kizárások 18

4.5.2 PSZF Személy, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység felelôsségbiztosítása záradék 19

4.5.2.1 A biztosító a biztosított helyett az alábbi károkat téríti meg: 19

4.5.2.2 Kizárások 20

4.5.3 PSZF Kiállítások és idôszakos rendezvények felelôsség záradék 20

4.5.3.1 A biztosító megtéríti: 20

4.5.3.2 Kizárások 20

4.5.4 PSZF Takarítói felelôsség záradék 20

4.5.4.1 Kizárások 21

4.5.5 PSZF Autójavítói felelôsség záradék: 21

4.5.5.1 Kizárások: 21

4.5.6 PSZF Vendéglátói felelôsség záradék 22

4.5.6.1 Kizárások 22

4.5.7 PSZF Szállítmányozói felelôsség záradék 22

4.5.7.1 A biztosítási szerzôdés a biztosított szállítmányozási szerzôdés alapján végzett fuvarozási tevékenységre terjed ki. 22

4.5.7.2 Kizárások 23

4.5.8 PSZF Fuvarozói felelôsség záradék 23

4.5.8.1 Kizárások 23

4.5.9 PSZF Orvosi felelôsség záradék 24

4.5.9.1 Kizárások 24

4.5.10 PSZF gyógytornász, tornaedzôi felelôsség záradék 25

4.5.10.1 Kizárások 25

5. PTF – PERFEKT TERMÉK FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 26

5.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 26

5.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 26

5.3 KIZÁRÁSOK 26

5.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 27

5.5 PTF ZÁRADÉKOK: 27

5.5.1 PTF 1. Záradék 27

5.5.1.1 A biztosító a záradék alapján az alábbi károkat fedezi: 27

6. PKF – PERFEKT KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 28

6.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 28

6.1.1 A biztosítás tárgya 28

6.2 KIZÁRÁSOK 28

6.3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29

7. PBVF – PERFEKT BÉRBEVEVÔI TÛZ KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 30

7.1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 30

7.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 30

7.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 30

7.3.1 Tûzkár: 30

7.3.2 Robbanás károk: 30

7.3.3 Vízkárok 31

7.4 KIZÁRÁSOK 31

7.4.1 Tûzkárként, 31

7.4.2 Robbanás kárként, 31

7.4.3 Vezetékes vízkárként, 32

7.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 32

8. PBAF – PERFEKT BÉRBEADÓI TÛZ KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 33

8.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 33

8.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 33

8.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 33

8.3.1 Tûzkár: 33

8.3.2 Robbanás károk: 34

8.3.3 Vezetékes vízkárok 34

8.4 KIZÁRÁSOK 34

8.4.1 Tûzkárként, 34

8.4.2 Robbanás kárként, 35

8.4.3 Vezetékes vízkárként, 35

8.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 35

1. PFSZ – PERFEKT FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

1.1 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen szabályzat azokat az általános szerzôdési feltételeket tartalmazza, melyek az UNIQA Biztosító Rt.- vel (továbbiakban biztosító) kötött felelôsségbiztosítási szerzôdésre alkalmazásra kerülnek.

A jelen szabályzatban, illetve a kiegészítô különös szabályzatokban nem rögzített kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1.2 A BIZTOSÍTÁS

A PFSZ szerinti biztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.

1.3 BIZTOSÍTOTT, SZERZÔDÔ

Jelen felelôsségbiztosítási szabályzat szerint biztosított a szerzôdésben (kötvényben) ilyen minôség- ben megjelölt fél. A szerzôdô az a fél, akivel a biztosító a biztosítási szerzôdést megköti, és akit a biz- tosítási díj fizetésének kötelezettsége terhel.

1.4 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási szabályzat szerint a biztosítási esemény olyan káresemény, mellyel összefüggésben a biztosítottnak kártérítési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezhet. Több, azonos okból bekövet- kezett, idôben összefüggô és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

1.5 A SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE, VALAMINT A KOCKÁZATVISELÉS IDÔBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

A szerzôdô a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával, a felelôsségbiztosítási ajánlat kitöltésével és annak írásbeli elfogadásával jön létre. A biztosítási szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A biztosító a szerzôdés létrejöttének feltételéül különbözô okiratok bemutatását és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki, feltéve, hogy azok a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentôsek.

A biztosítás az azt követô nap 0 óra 00 perckor lép hatályba,

a) amikor, a szerzôdô a biztosítás elsô díját, illetôleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti, vagy,

b) amikor, a felek díjhalasztásban állapodtak meg, illetve

c) amikor, a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a szerzôdô fél a díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díjat legkésôbb a fizetés napjától szá- mított negyedik napon a biztosító számlájára, illetôleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A szerzôdés határozott, vagy határozatlan idôre jön létre. A biztosító kockázatviselésének kezdetét és lejáratát a szerzôdés (kötvény) tartalmazza.

A biztosítási idôszak egy évnél rövidebb határozott idejû szerzôdés esetén a biztosítási szerzôdés ha- tálybalépésétôl a szerzôdés megszûnéséig tart, egyéves határozott idejû szerzôdés esetén egy év, egy évnél hosszabb határozott idejû, valamint a határozatlan idôre kötött szerzôdés esetén pedig – a felek eltérô megállapodásának hiányában – 1 naptári év.

A biztosító kockázatviselése – a felek eltérô tartalmú megállapodásának hiányában – a biztosítási szerzôdés hatálybalépésével egyidejûleg kezdôdik.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és a bizto- sított által a biztosítónak a fenti idôtartam alatt bejelentett károkra terjed ki. A kiegészítô különös sza- bályzat, vagy a felek egyedi megállapodása a kockázatviselés eltérô módját is megállapíthatja

Jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

1.6 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

A határozatlan idôre kötött biztosítási szerzôdést a felek írásban a biztosítási idôszak végére felmond- hatják, a felmondási idô 30 nap.

A határozott idôre kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejártával megszûnik. A szerzôdés megszûné- sét követôen befizetett díj a szerzôdés megszûnését nem érinti, azt a biztosító visszafizeti.

A biztosítási díj esedékességétôl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha ad- dig a hátralékos díjat a szerzôdô nem fizette meg és halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkö- vetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette.

1.7 KIZÁRÁSOK

1.7.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk;

a) amelyeket a biztosított szerzôdésszegéssel szerzôdô partnereinek okoz,

b) amelyek környezetszennyezésbôl származnak,

c) amelyek a biztosított által elôállított illetve forgalomba hozott termékek, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatások hibájából erednek,

d) amelyek a biztosított birtokában (rendelkezési körében, vagy ellenôrzése alatt) bármilyen jogcí- men levô idegen dolgokban keletkeztek,

e) amelyek a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva, vagy cégnyilvántartás szerint tevékenysé- ge folytatása körében magánál tartott vagy megmunkált idegen dolgokban keletkeztek, vagy amelyeket ilyen dolgokkal okoztak.

1.7.2 Nem téríti meg a biztosító

a) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

b) azt a kárt, amelyet a biztosított (szerzôdô) a Ptk. 685. § b. pontjában felsorolt közeli hozzátarto- zójának okoz,

c) a tulajdon százalékos arányában azt a kárt, amelyet a biztosított (szerzôdô) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerzôdô) tulajdonában lévô gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el,

d) azt a kárt, melyet a biztosított a vele közös vállalkozásban mûködô tulajdonostársnak és annak hozzátartozójának okozott,

e) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát,

f) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint munkáltató felel a Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx alapján,

g) azokat a károkat, melyeket a biztosított illetve szerzôdô maga szenved el,

h) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakciókból vagy sugárzásból eredô károkat,

i) a kötelezô gépjármû, valamint, vízi-, légi jármû felelôsségbiztosítás alapján térülô károkat, vala- mint az egyéb, jogszabályon alapuló biztosítási kötelezettség körébe tartozó károkat,

j) az államigazgatási jogkörben okozott károkat,

k) szerzôdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést és egyéb bün- tetés jellegû költségeket, valamint az ezek kapcsán felmerülô képviseleti költségeket,

l) azokat a költségeket, amelyek a biztosított felelôsség-elismerésének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, illetôleg a felelôsség késedelmes elismerése miatt merültek fel,

m) a biztosított vezetô tisztségviselôi által ilyen minôségükben okozott károkat,

n) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, ko- rom, korrózió, gôz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elô,

o) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggô berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berende- zések elôállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerûen foglalkozik, és e minôségében kártérítési kötelezettsége áll be,

p) a többletkárt, ha a biztosított a biztosító felhívása ellenére nem tett eleget kárenyhítési kötele- zettségének,

q) adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettôl a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintô fizikai károsodás közvetlen következménye, továbbá azok a károk és veszteségek, amelyek a mûködés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetôségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményez- nek,

r) azokat a károkat, amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredményezett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejûleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közre- hatott a kár keletkezésében,

Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erôszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegy- vereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informa- tikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akár- milyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekmé- nyekkel fenyegetnek bármely személyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideo- lógiai vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyako- roljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely ré- tegében.

s) azokat a károkat, veszteségeket vagy költségeket, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek,

t) amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelô ter- rorista cselekményrôl van-e szó, akkor a valószínûség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínûség elve kerül alkalmazásra),

u) abban az esetben, ha 1.7.2.r, 1.7.2.s, 1.7.2.t pontok bármely része érvénytelennek vagy végre- hajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak,

v) háború, polgárháború, forradalom, polgári zavargás, sztrájk, zendülés következtében beállott károkra.

w) Azbeszt záradék

Jelen biztosítási szerzôdés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkezô értelmû rendelkezéssel szemben a szerzôdô felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredménye- zett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejûleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletke- zésében.

x) Elektromágneses mezôk (EMM) záradék

Jelen biztosítási szerzôdés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkezô értelmû rendelkezéssel szemben a szerzôdô felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mezô (erôtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejûleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

1.8 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg az a szerzôdésben (kötvényen, ajánlaton, adatközlôn) feltüntetett, biztosítási idôszakonként és biztosítási eseményenként meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásá- nak összegszerû felsô határát jelenti.

A biztosító teljesítési kötelezettsége – függetlenül az adott biztosítási idôszakban bekövetkezett biz- tosítási események számától – a szerzôdésben biztosítási idôszakonként meghatározott biztosítási összeget nem haladhatja meg.

Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult lép fel megalapozott kárigénnyel, és az azok alapján fizetendô kártérítések együttes összege a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási össze- get meghaladja, akkor az egyes károk megtérítése – figyelemmel a biztosítási összeg esetleges kime- rülésére is – olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

1.9 A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzôdô felet terheli.

A biztosítás elsô díja – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához szükséges adatokat a biztosított (szerzôdô) a biztosítási ajánlaton, cégszerûen aláírt formában köteles a biztosítónak megadni.

A díjmegállapítás határozott-díjas vagy utólagos elszámolásos rendszerû.

Határozott-díj megállapítása esetén az ajánlatban, vagy az adatközlôben meghatározott adatok ala- pulvételével (a díjszámítás egyszeri, a szerzôdés létrejöttéhez kapcsolódik) a biztosító egyszeri díjat állapít meg, melyet – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

Utólagos elszámolás esetén a szerzôdés hatálybalépéséhez az ajánlatban, vagy az adatközlôben meghatározott becsült adatok mértéke szerint minimum letéti díj – általános díjfizetési szabályok szerinti – megfizetése szükséges.

A minimum letéti díj a biztosító helytállás-vállalásának vissza nem térítendô ellenértéke.

Utólagos elszámolás esetén a díj végleges összege a gazdasági év végén a biztosított zárómérlegé- nek adatai szerint alakul. A biztosított a zárómérleg elkészültét követô 15 napon belül köteles az utó- lagos elszámoláshoz szükséges adatokat a biztosítóval közölni. A biztosító jogosult a zárómérleg ada- tait ellenôrizni, a biztosított könyveibe betekinteni.

A biztosító a zárómérleg adatainak kötvénykibocsátásra jogosult szervéhez történô beérkezését kö- vetôen a díjkülönbözetet számlázza.

A biztosított a számla kézhezvételétôl számított 8 napon belül intézkedik a díjhátralék átutalásáról.

1.10 A BIZTOSÍTOTT/SZERZÔDÔ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1.10.1 Közlési kötelezettség

A biztosított/szerzôdô köteles a szerzôdés megkötésekor a biztosítóval a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt közölni, melyet ismert, vagy ismernie kellett akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minôsül.

A szerzôdô/biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni, ha olyan biztosítási eseményre, melyre je- len szerzôdés alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, más biztosítóval – akár a jelen szerzôdés megkötését megelôzôen, akár annak tartama alatt – felelôsségbiztosítási szerzôdést kötött. A szerzô- dô/biztosított a közlési kötelezettségnek az utóbbi esetben a szerzôdés megkötésétôl számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetve lehetôvé tenni az ezekbe való betekintést.

1.10.2 Változás bejelentési kötelezettség

A szerzôdô/biztosított köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a szerzôdéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását haladéktalanul, de legkésôbb 2 munkanapon belül a bizto- sítónak írásban bejelenteni, és a változással kapcsolatos iratokat becsatolni.

Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl, továbbá ha a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 na- pon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szer- zôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a bizto- sítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szer- zôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

1.10.3 A közlési, változás bejelentési kötelezettség megsértése

A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.

1.11 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1.11.1 Kárbejelentés, kárrendezés

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomására jutást követôen haladéktalanul, de legkésôbb két munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, valamint a szükséges felvilágo- sítást megadni, és lehetôvé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenôrzését.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény bekövetkezésének idôpontját, helyét, rövid leírá- sát, a kár(ok) megállapított vagy becsült nagyságát, a károsult(ak) adatait, a károsodott dolgok meg- nevezését, személyi sérülés esetén a sérülés leírását, nagyságát, az esetlegesen indult hatósági eljárás

számát, az eljáró hatóság megnevezését, határozatát, valamint a kárral kapcsolatos valamennyi lé- nyeges tényt, vagy körülményt, továbbá a biztosított saját felelôsségével kapcsolatos nyilatkozatát.

A biztosított köteles a biztosítót a kárrendezésben, a kár összegének megállapításában, a jogalap nél- küli kárigények elhárításában segíteni. Köteles a biztosító szakértôje számára lehetôvé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét megvizsgálja.

A biztosító a kárt attól az idôponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a biztosított felelôs- ségét és a kár nagyságát bizonyító valamennyi irat a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti meg, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben, csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a káro- sult követelését a biztosított egyenlítette ki.

A kár bejelentésének elmulasztására, illetve késedelmes teljesítésére visszavezethetô késedelmi kama- tokért a biztosító nem áll helyt, kivéve, ha a késedelem a biztosított önhibáján kívüli okból állt elô.

Ha a biztosított a kárbejelentés körében elôírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.2 A kártérítés szabályai

A biztosító -a biztosítási összeg mértékéig – az alábbi, biztosítási eseménnyel összefüggésben felme- rült, károkat téríti meg a magyar jog szabályai szerint:

a) a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, valamint az elmaradt vagyoni elônyt,

b) azt a kárpótlást, valamint azokat az igazolt és indokolt költségeket, amelyek a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek,

c) a kockázatba vett felelôsségi károk járulékai, így a kamatot, a biztosított ellen a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben indított peres eljárás költségeit feltéve, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a részvételrôl lemondott, továbbá a kárrendezés során a biztosító elôzetes jóváhagyása alapján a biztosított által felkért szakértô költségét.

Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságához igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlô arányban oszlik meg, és ehhez igazodik a biztosító helytállási kötelezettsége is.

A biztosítási fedezet Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra történô kiterjesztése esetén a biztosítási eseményenkénti l biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása, vagy egyéb – a kár rendezésé- vel kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

A biztosító a kártérítési összeg kifizetését – egyéb ettôl eltérô megállapodás hiányában – kizárólag belföldi fizetôeszközben teljesíti.

A járadék egyösszegû megváltását (tôkésítését) a biztosító, a biztosított, illetve a károsult egyaránt kezdeményezheti, arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biz- tosított, mind a károsult elfogadja.

Amennyiben a tényleges kár mértéke meghaladja a kártérítési limitet, úgy a biztosító az önrészt a limit összegébôl vonja le.

1.12 A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható in- tézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó elôírásokat maradéktalanul betartani.

A biztosító jogosult a kármegelôzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenôrizni, vagy el- lenôriztetni.

1.13 A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított – illetve akiért a biztosított jogszabály szerint felel – a kárt jogellenesen és:

a) szándékosan, vagy

b) a jelen szerzôdésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartásával okozta Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása különösen, ha

a) a biztosított tevékenységét nem a jogszabályban elôírt hatósági engedélyek birtokában folytatja és a károkozás ezzel összefüggésben történt,

b) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

c) a kár a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerzôdéses kármegelôzési elôírások súlyos vagy fo- lyamatos megsértése miatt következett be,

d) a biztosított a kárt foglalkozási, szakmai szabályok, vagy a tevékenységére vonatkozó egyéb jog- szabályi elôírások súlyos megsértésével okozta,

e) a biztosított a kárt ittas vagy kábítószer hatása alatt lévô állapotban, illetve ezzel az állapotával összefüggésben idézte elô, vagy ezen állapota a kár bekövetkeztében közrehatott,

f) a biztosított ismételt károkozása olyan ok miatt következett be, vagy abban olyan ok is közre- hatott melynek megszüntetésre a biztosító a biztosítottat a korábbi károkozás alkalmával felhívta, azonban azt a biztosított ennek ellenére nem szüntette meg, bár erre lehetôsége lett volna.

1.14 BIZTOSÍTÁSI TITOK- ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

A biztosítót a jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban tudomására jutott, biztosítási titoknak minôsülô adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes kép- viselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad. Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megsértését, ha a biztosító a fent meghatározott adatokat „A biztosítóintézetekrôl és a biztosítási tevékenységrôl" szóló, többször módosított 1995. évi XCVI. tv. (továbbiakban: Bit.) 97.–98. §-ban megnevezett szervezeteknek adja át.

A biztosító feladatai ellátásához a Bit. 99. § (1.) bekezdésében meghatározott adatokat jogosult ke- zelni. Nem minôsül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerzôdô, kedvezményezett) adatai a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására. A biztosító a fenti adatokat köteles kiszolgáltatni a Bit. 97. § (2.) bekezdé- sében foglalt célból, az ott meghatározott szerveknek.

A biztosító köteles a biztosított (szerzôdô, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyil- vántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzôdô, kedvezmé- nyezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

1.15 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A szerzôdô felek vitás ügyeik rendezésére a biztosító székhelye szerinti bíróság illetékességét kötik ki.

A szerzôdô felek jognyilatkozataikat írásban kötelesek közölni, a szerzôdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat pedig tértivevényes levélben kötelesek megtenni.

A jelen szerzôdésbôl eredô igények 1 év alatt évülnek el.

A jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irány- adók.

2. PÁF – PERFEKT ÁLTALÁNOS FELELÔSSÉG KÖRÉBEN OKOZOTT KÁROK KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

2.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e szabályzatban foglalt kiegé- szítô különös feltételek figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a szerzôdésen kívüli károko- zásokra.

2.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen kiegészítô különös szabályzat alapján a biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által szerzôdésen kívül okozott olyan személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító egyéb rendelkezés hiányában:

a) azokat a károkat, amelyek a Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) kizárásra kerültek.

b) a Magyarország területén kívül okozott károkat,

c) azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított szerzôdésszegéssel, szerzôdés hibás teljesítésével, és (vagy) szerzôdésteljesítése során szerzôdô partnerének egyéb módon okozott,

d) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármû üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármû munkagépként való használata során keletkezett,

e) a biztosított által üzemeltetett jármûvek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegû útrongá- lási károkat,

f) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, jármûvek, nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban, (pl. utak, árkok, töltések, támfalak stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

g) azokat a károkat, amelyek állati, növényi kultúrákban keletkeztek.

2.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartalmaz- za, az PFSZ-ban leírtaknak megfelelôen.

A jelen szerzôdési feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelôen al- kalmazni.

3. PMF – PERFEKT MUNKÁLTATÓI FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

3.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészí- tô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a munkahelyi balesetek- bôl származó munkáltatói felelôsségi károkra.

3.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítô különös szabályzat alapján a biztosító a biztosítási szerzôdésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint fedezetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követelé- sekre, melyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balese- tével összefüggésben támasztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelôs- séggel tartozik.

3.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) a Magyarország területén kívül történt munkahelyi balesetekbôl eredô kárigényeket,

b) a foglalkozási megbetegedésekbôl eredô, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasz- tott kárigényeket,

c) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint üzemben tartó a kötelezô gépjármû felelôsségbiz- tosítás alapján tartozik felelôsséggel, ide nem értve az üzemi balesetnek minôsülô és a gépjármû javítási, vagy karbantartási munkái során bekövetkezett károkat,

d) a dologi károkat,

e) a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkezô károkat, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévô vagy általa bérelt szállítóeszközén, utazás során történt.

3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító a biztosított által a munkavállaló javára kötött élet- vagy balesetbiztosítási szerzôdés alap- ján járó biztosítási összeget a károsultnak járó kártérítésbe nem számítja be.

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartal- mazza, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelôen.

A jelen szerzôdési feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Fele- lôsségbiztosítási Szabályzatának, valamint a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell megfele- lôen alkalmazni.

3.5 PMF TANULÓI FELELÔSSÉG ZÁRADÉK

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PMF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító az ezen záradékkal megkötött biztosítási szerzôdésekben, az ott megállapított mértékben és feltételek szerint fedezetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal mint gyakorlati képzést végzôvel szemben támasztanak, a vele tanulószer- zôdést kötött tanulók által a gyakorlati képzés során, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset miatt, ha azért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsség terheli.

A biztosítás azokra balesetekbôl eredô károkra terjed ki, amely a tanulót

a) a biztosított tanmûhelyében oktatási idô alatt, vagy

b) biztosított tanmûhelyén kívül, a biztosított rendelkezése folytán, vagy érdekében végzett oktatási tevékenysége során érte, (feltéve mindkét esetben, hogy a baleset üzemi jellegét a társadalombiz- tosítási szervek megállapítják).

4. PSZF – PERFEKT SZOLGÁLTATÓI FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

4.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegé- szítô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a biztosított által nyúj- tott szolgáltatás teljesítése során okozott károkra.

4.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A szolgáltatói felelôsségbiztosítás alapján a biztosított kérheti, hogy a biztosító a biztosítási szerzô- désben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt a szerzôdéses partnereinek (a szolgáltatás igénybe vevôinek) a szolgáltatás hibás teljesítésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért mint a szerzôdésben nevesített szolgáltatás teljesítôje a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Biztosítási esemény a biztosítottal szembeni szolgáltatói kárigény (hibás teljesítés) érvényesítés

Jelen kiegészítô különös feltételek alapján a biztosító a károsultnak a biztosított által a szerzôdés hibás teljesítésével okozott alábbi kárait téríti meg:

a) személysérüléses és dologi károk (személysérüléses kárnak minôsül valakinek a halála, egészség- károsodása, vagy testi sérülése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár; dologi kárnak pedig az, ha valamely tárgy megsérül, megsemmisül, vagy használhatatlanná válik),

b) a szerzôdés hibás teljesítésével összefüggésben a szerzôdô partnernél felmerült többletköltséget, elmaradt hasznot.

4.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek a Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) kizárásra kerültek,

b) a szolgáltatással szemben emelt esztétikai kifogások miatti kárigényt,

c) a Magyarország területén kívül okozott károkat, amennyiben a szerzôdésben a biztosítási fedezet területi hatálya külön kiterjesztésre nem került,

d) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármû üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármû munkagépként való használata során keletkezett,

e) a biztosított által üzemeltetett jármûvek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegû útrongá- lási károkat,

f) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, jármûvek, nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban, (pl. árok, töltés, támfal stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

g) a környezetveszélyeztetô, károsító tevékenységgel okozott károkat,

h) a mezôgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) ôstermékek és vadászati termékek által okozott károkat,

4.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartalmaz- za, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelôen.

A jelen szerzôdési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.

4.5 PSZF ZÁRADÉKOK

4.5.1 PSZF Tervezôi felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PSZF rendelkezéseit az e zára- dékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított szerzôdéses partnereinek okozott káro- kat, amelyek a biztosított, illetôleg a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban, vagy tagsági viszonyban álló tervezô, tervezôi mûvezetô alábbiakban meghatározott te- vékenységébôl erednek, s amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító a szerzôdés alapján – külön záradék hiányában – kizárólag Magyarország területén kivite- lezésre kerülô:

a) a biztosított által készített vagy honosított tervek hibáiból,

b) a biztosítottal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági vi- szonyban álló tervezô által készített tervek hibáiból eredô kárigényekre nyújt fedezetet,

c) a tervezôi mûvezetés körében okozott károkra a biztosítás akkor terjed ki, ha a mûvezetést a biz- tosított a saját tervei alapján folytatott kivitelezés során végzi.

4.5.1.1 Kizárások

A PFSZ-ben felsoroltakon kívül, nem téríti meg a biztosító:

a) a beszerzési és kivitelezési nehézségek miatti áttervezés következtében felmerülô többlet-költsé- get,

b) a tervezés határidejének be nem tartása miatt keletkezô kárt, illetve az ennek következtében je- lentkezô többletköltséget,

c) a gazdasági tervekben (költségvetésben) elôforduló számszaki hibákból származó kárt, illetve többletköltséget,

d) az áremelkedésbôl származó kárt vagy többletköltséget,

e) az esztétikai és korszerûségi hibából származó károkat,

f) a vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minôségének megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkezett károkat,

g) az egyéb környezeti károkat; ideértve a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennye- zés következtében keletkezett károkat is,

h) szabadalmi, iparjogi és szerzôi jogok megsértésével összefüggésben keletkezett károkat,

i) az alvállalkozóknak felróható okból keletkezett károkat, ha az alvállalkozóknak kifizetett terve- zôi díj nem képezi az alapját a biztosítási díj számításának,

j) a tervezett mû kivitelezésének idôtartamára és a határidôkre vonatkozó nyilatkozatokból ere- dô kárt;

k) a hatósági engedélyek beszerzésének lemulasztásából eredô kárt,

l) a biztosítási esemény következtében keletkezô üzemszünetre vagy termeléskiesésre visszave- zethetô kárt, illetve a károsult elmaradt hasznát,

m) a mûszaki, gazdasági tervek alapadataiban elôforduló hibákból eredô kárt, ha azokat nem a tervezô szolgáltatta, illetve ha a megrendelô azokat a tervezôvel nem ellenôriztette.

4.5.2 PSZF Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység felelôsségbiztosítása záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezé- seit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, melyeket a biztosított, mint személy- vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység folytatója, e minôségében okozott, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen záradék alapján biztosított a személy- vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet a rendôrség által kiadott engedély birtokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytató egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozás.

Jelen záradék keretében biztosított tevékenységnek „a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédel- mi és Magánnyomozói Szakmai Kamarákról" szóló 1998. évi IV. tv. által nevesített tevékenységek.

4.5.2.1 A biztosító a biztosított helyett az alábbi károkat téríti meg:

a) harmadik személyeknek– a személy-vagyonvédelmi, és magánnyomozói tevékenység ellátása során kényszerítô eszközök szükséges mértékét túllépô alkalmazásából eredô személysérüléses (halál, tartós egészségromlás, testi sérülés) károkat, továbbá

b) harmadik személyeknek (ide nem értve az ôrzött területre, épületbe illetéktelen behatolót), il- letve a megbízónak és alkalmazottainak – személy-vagyonvédelmi és magánnyomozói tevé- kenység ellátása során okozott személysérüléses (halál, tartós egészségromlás, testi sérülés) ká- rokat, továbbá

c) személy-vagyonvédelmi tevékenység ellátása során az ôrzött épületben, berendezési, felszere- lési tárgyakban okozott károkat,

feltéve mindhárom esetben, hogy a biztosított kártérítési felelôssége az okozott károkért a polgári jog szabályai alapján megállapítható.

A biztosítási fedezet a biztosított által jogosan igénybe vett alvállalkozó által okozott károkra csak akkor terjed ki, ha a szerzôdés megkötésekor a biztosított a biztosítót tájékoztatta arról, hogy tevé- kenysége ellátása során alvállalkozót vesz igénybe.

4.5.2.2 Kizárások

A biztosító nem téríti meg az ôrzött vagyontárgyak eltulajdonításából (lopás, betöréses lopás) eredô károkat, és a más biztosítással fedezett károkat.

4.5.3 PSZF Kiállítások és idôszakos rendezvények felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

4.5.3.1 A biztosító megtéríti:

a kiállítások és idôszakos rendezvények szervezésének ellátása során a biztosított, mint:

a) a kiállítások és idôszakos rendezvények szervezôje,

b) 1.2 a kiállítási tárgyak és a kiállítási terület személy- és vagyonvédelmét ellátó,

c) a kiállítási terület üzemeltetôje által

a kiállítás, rendezvény résztvevôinek, nézôinek, és más harmadik személyeknek a kiállítás, rendez- vény idôtartama alatt, annak helyszínén okozott személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított kártérítési felelôssége a polgári jog szabályai alapján fennáll.

4.5.3.2 Kizárások

A biztosító nem téríti meg a kárt,

a) ha a kiállítási tárgyak lopásából vagy rablásából ered,

b) ha a kiállítási tárgyak le- és felrakodása (installálása, és elszállítása) során keletkezett, ide nem ért- ve a már installált kiállítási tárgyak balesetszerû rongálódását,

c) ha a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban (ideértve a rendezvény céljára igénybe vett ingatlanban) keletkezett,

d) ha a fellépô vendégek, mûvészek, mutatványosok, meghívottak, versenyzôk, artisták, kaszkadôrök tevékenységébôl ered,

e) ha a kiállítások, rendezvények szervezôi, üzemeltetôi, valamint a kiállításokon, rendezvényeken személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátók által egymásnak okozzák.

4.5.4 PSZF Takarítói felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító megtéríti a biztosított által – takarítási tevékenysége során – szerzôdô partnerének oko- zott olyan dologi károkat, amelyek a takarítási tevékenység tárgyát képezô ingatlanban, berendezé- si és felszerelési, épületgépészeti tárgyakban keletkeztek, s amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

4.5.4.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) a takarítással szemben emelt minôségi kifogásokkal kapcsolatban felmerült költségeket, így: a ta- karítás újbóli elvégzésének, illetve hiányosságainak utólagos pótlásának költségeit,

b) a vállalkozási szerzôdésben, a takarítási tevékenység helyeként megjelölt telephelyeken kívül oko- zott károkat,

c) a lopásból származó károkat.

4.5.5 PSZF Autójavítói felelôsség záradék:

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító fedezetet nyújt a biztosított által javításra, szervizre, felülvizsgálatra átvett gépjármûvekben okozott, a gépjármû megsemmisülésével, törésével, megrongálódásával elôálló mindazon károkra, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítási fedezet

– a gépjármûvek üzem (mûhely) területén történô mozgatásával,

– a mûhely (épület, üzem) üzemeltetésével, valamint a mûszerek, szerszámok, gépek használatával,

– a mûhely területén kívül (maximum azonban 1 km-es távolságon belüli), próbaút során,

okozott károkra terjed ki, amennyiben a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

4.5.5.1 Kizárások:

a) a biztosítás fedezeti körébôl kizárt a gépjármû javításával, szervizelésével, felülvizsgálatával járó, fôkötelezettséget jelentô közvetlen szolgáltatás hibás teljesítése miatt felmerült szavatossági, illet- ve garanciális igények,

b) a lopáskárok, amelyek a tárolt és javításra, szervizelésre, felülvizsgálatra átvett gépkocsikban, azok ellopása, illetve alkatrészeinek, tartozékainak, leszerelése miatt következnek be,

c) a javításhoz szükséges pótalkatrészek, cseretartozékok, célszerszámok, berendezések beszerzési nehézségei miatt keletkezô többletköltségekre,

d) az áremelkedés miatti többletköltségre,

e) az esztétikai, korszerûségi hibákból származó kártérítési igényekre,

f) a gépjármû olyan szerkezeti elemeinek, alkatrészeinek káraira, melyek a gépjármû biztosított általi átvétele idôpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak, vagy egyéb okból cserére szorulnak,

g) egyéb megállapodás hiányában a biztosított alvállalkozójának felróható okból keletkezett károkra.

A szolgáltatás közvetlen tárgyaival kapcsolatos felelôsségi körre a biztosítás nem vonatkozik. A jelen záradék szempontjából a javítási, szerelési, felülvizsgálati tevékenység a szolgáltatás közvetlen tárgya.

4.5.6 PSZF Vendéglátói felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által – szállásadói tevékenysége során – okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Jelen záradék alapján együttbiztosított a szállásadó üzemhez tartozó uszodák, szaunák, lôpályák, teniszpályák, kerékpárkölcsönzés, játszóterek, parkolók vendéglôk, automata büfék, bárok, fagylalto- zók, büfék, eszpresszók, éttermek, teke- és bowling pályák, tánc- és sörsátrak, rendezvények tartá- sára szolgáló termek üzemeltetôje.

4.5.6.1 Kizárások

Nem biztosított: a kempinghelyek üzemeltetésébôl, állattartásból, vizi-, légi-, szárazföldi jármûvek közlekedésébôl, üzemeltetésébôl származó károk.

4.5.7 PSZF Szállítmányozói felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A jelen záradék alapján kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés kiterjed:

a) az árutovábbítás és a raktári szolgáltatáshoz kapcsolódó szállítmányozói tevékenység során bekö- vetkezô károkra,

b) áruk téves kiszolgáltatása és téves irányítása miatt bekövetkezett károkra,

c) az áru indításában, fuvaroztatásában és kiszolgáltatásában okozott olyan késedelem során bekö- vetkezett károkra, amely késedelmet kizárólag a biztosított mulasztása okozott,

d) azokra a károkra, amelyek abból eredtek, hogy az áru kiszolgáltatása a rendelkezésre jogosult uta- sításával ellentétben történt meg,

e) a megbízónak a szállítmányozóval kötött szállítmányozási szerzôdése alapján végzett fuvarozási tevékenység

A biztosítási szerzôdés a biztosított szállítmányozási szerzôdés alapján végzett fuvarozási tevékeny- ségre terjed ki.

4.5.7.2 Kizárások

A fedezet nem terjed ki:

a) nemesfémek, drágakövek, bankjegyek és érmék, ékszerek, mûalkotások, értékpapírok, valamint cserép, csempe, és tégla szállítmányozásával kapcsolatos felelôsségre,

b) cigaretta, szeszes italok szállítmányozása esetén 3 millió forintot meghaladó szállítmányokra,

c) a biztosított vagy alkalmazottai szándékos károkozására,

d) arra az esetre, ha a biztosított vagy alkalmazottai a birtokukban levô okmányokat arra illetéktele- neknek hozzáférhetôvé teszik, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következik be,

e) biztosított saját alkalmazottainak halálára, betegségére, vagy testi sérülésére,

f) azokra a károkra, amelyeket a biztosított a tulajdonában levô vagy általa üzemeltetett gépjármû- vekkel okoz,

g) hajók és repülôgépek üzemeltetésébôl eredô károkra,

h) a szállítmányozói tevékenység során használt gépek, berendezések javítási költségeire,

i) elháríthatatlan külsô ok (vis maior) következményei.

4.5.8 PSZF Fuvarozói felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító jelen záradék alapján azokra a kártérítési igényekre nyújt fedezetet, amelyeket a biztosí- tott által fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károk miatt a biztosítottal szemben érvé- nyesítenek feltéve, hogy a károkért a biztosított magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezett- séggel tartozik.

A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek az árú teljes vagy részleges elveszése, megsemmisü- lése vagy megsérülése folytán keletkeztek a küldemény átvétele és kiszolgáltatása közötti idôszak alatt.

A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén belül, belföldi feladási helyrôl, belföldi rendel- tetési helyre fuvarozott áruban bekövetkezett károkra terjed ki, forintban történô kárkifizetés mellett.

4.5.8.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,

a) amelyek, fuvarozott áru lopásából erednek,

b) amelyek fuvarozási késedelembôl erednek (kötbér, fuvardíj visszatérítés),

c) amelyek a fuvarozott árukban a gépjármû mûszaki hibája miatt következtek be,

d) amelyek az által keletkeztek, hogy a gépjármûvet túlterhelték,

e) amelyek akkor következtek be, amikor az üzemben tartó által megbízott gépjármûvezetô, vagy más személy a gépjármûvet jogtalanul használta,

f) amelyek az által keletkeztek, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés kü- lönleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a biztosított nem tett eleget,

g) amelyek elháríthatatlan külsô ok (vis maior) következményei,

h) amelyek a küldemény belsô tulajdonságára vezethetôk vissza, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belsô romlás és egyéb károsodás történt,

i) amelyek csomagolásnak a feladás alkalmával kívülrôl észre nem vehetô hiányossága miatt követ- keztek be,

j) amelyek a berakás, illetôleg a kirakás alkalmával következtek be, függetlenül attól, hogy a felek megállapodása alapján ki felelôs a be- vagy kirakásért,

k) abból származtak, hogy a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki,

l) amelyek azért következtek be, mert a fuvarozót a feladó nem tájékoztatta a küldemény kívülrôl fel nem ismerhetô rendkívüli értékérôl,

m) amelyek azért következtek be, mert a jogszabályokban meghatározott biztonsági elôírásokat a feladó figyelmen kívül hagyta.

4.5.9 PSZF Orvosi felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti a károsultnak az egészségügyi szolgál- tatás végzése során a foglalkozási szakmai szabályok felróható megszegésével okozott egészségkáro- sodás, testi sérülés vagy halál miatti azon károkat, amelyekért a magyar jogszabályok alapján kártérí- tési kötelezettség terheli.

Jelen záradék szerint biztosított a szerzôdésben név szerint feltüntetett, tulajdoni formától és fenn- tartótól függetlenül, egészségügyi szolgáltatásra az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési en- gedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, és minden olyan természe- tes személy, aki a szolgáltatást a saját nevében nyújtja.

Egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsôfokú egészségügyi szakké- pesítéssel rendelkezô személy, továbbá a beteg ellátását végzô, vagy abban közremûködô egészség- ügyi szakképesítéssel rendelkezô személy.

4.5.9.1 Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a következô esetekre:

a) azokra a károkra, amelyek a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységére vezethetôk vissza,

b) az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak üzemelteté- sével kapcsolatban bekövetkezett károk,

c) az el nem végzett, vagy késedelmesen elvégzett szolgáltatás nem a károsultnál jelentkezô költ- sége,

d) a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével, vagy a hiba kijavításával járó költség,

e) a beteg által magával vitt vagyontárgyban keletkezett kár,

f) a tájékoztatási kötelezettség hibás teljesítésébôl eredô kár,

g) esztétikai okból végzett plasztikai mûtét során okozott kár,

h) RU–486 alkalmazása által okozott kár,

i) röntgen és egyéb sugárártalom, beleértve a radioaktív anyaggal okozott kárt,

j) egészségügyi szolgáltatás körében okozott genetikai- valamint génmanipuláció általi károsodás,

k) egészségügyi szolgáltatás körében okozott HIV fertôzés, illetôleg AIDS,

l) mentôszállítási szolgáltatásra visszavezethetô kár,

m) képzés, gyakorlás, vizsgázás címén egyetemi, fôiskolai hallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi szakközépiskolai tanuló tevékenysége körében okozott károk,

n) egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos büntetôeljárás, illetve sajtóper költségei,

o) adatvédelmi jogsértéssel okozott kár,

p) esztétikai és pszichikai károsodásokra,

q) nem a gyógyító tevékenységgel összefüggésben okozott egyéb felelôsségi károkra.

4.5.10 PSZF gyógytornász, tornaedzôi felelôsség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerzôdés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosító megtéríti a károsultnak azokat a biztosított által munkaköri feladata ellátása során a fog- lalkozási szabályok megsértésével okozott halál, illetve egészségkárosodás miatti károkat – amelye- kért a biztosítottat a magyar jogszabályok alapján kártérítési kötelezettség terheli.

Jelen záradék értelmében biztosítottnak minôsül a gyógytornász, tornaedzôi tevékenységet egyéni vállalkozóként, munkaviszony vagy társas vállalkozás keretében a társaság tagjaként folytató termé- szetes személy, vagy ilyen tevékenységet végzô gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet.

4.5.10.1 Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a következô esetekre:

a) a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységére,

b) esztétikai és pszichikai károsodásokra,

c) nem a biztosított tevékenységgel összefüggésben okozott egyéb felelôsségi károkra.

5. PTF – PERFEKT TERMÉK FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

5.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészí- tô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a termékfelelôsségbôl származó károkra.

5.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A termék felelôsségbiztosítás alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben meg- határozott mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt olyan kár megtérítése alól, amelyért, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tar- tozik.

A biztosítási fedezet a biztosított által gyártott, importált, forgalmazott termék hibája által okozott személysérüléses, és dologi károkra terjed ki. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható.

Káresemény a biztosított által gyártott, forgalomba hozott, szolgáltatott termék, károkozása, ha a kár a termék:

a) valamely hibája, vagy

b) egészségre fokozottan veszélyes tulajdonsága miatt keletkezett.

5.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeztek,

c) azokat a költségeket, amelyek a hibás termék kijavítása, kicserélése folytán, illetôleg kifogástalan más termékkel való pótlása folytán állnak elô,

d) azokat a károkat, költségeket, amelyek a biztosított jótállásvállalásának, vagy szavatosság alapján fennálló kötelezettségének a megsértésébôl állnak elô,

e) azokat a károkat, amelyek a kárt okozó termék forgalomból való kivonásával, visszahívásával, megsemmisítésével, vagy egyéb a termékkel kapcsolatos kiadásokkal összefüggôek,

f) azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elô,

g) ha a termék nem került kereskedelmi forgalomba, vagy a termelô a terméket nem üzletszerû gaz- dasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta,

h) a termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba oka ezt követôen ke- letkezett, vagy az a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhetô,

i) a hibát nem a biztosított résztermék hiányossága, hanem ez ebbôl elôállított végtermék szer- kezete, illetôleg összetétele okozta, továbbá ha a végtermékben jelentkezô hiba a végtermék gyártójának használati utasítása miatt keletkezett.

5.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartal- mazza, a PFSZ-ban leírtaknak megfelelôen.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Termékfelelôsségrôl szóló törvény, vala- mint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell meg- felelôen alkalmazni.

5.5 PTF ZÁRADÉKOK

5.5.1 PTF 1. Záradék

Csak e záradék alkalmazása mellett terjed ki a fedezet azokra a károkra, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeztek. Ez esetben PTF 5.3.b pontja nem érvényes.

5.5.1.1 A biztosító a záradék alapján az alábbi károkat fedezi:

a) a végtermék – gazdaságilag, mûszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket, ideértve a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új ter- mék beszerelési költségeit (kivéve a beszerelt termék árát és szállítási költségeit), vagy

b) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthetô és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

6. PKF – PERFEKT KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

6.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészí- tô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a termék felelôsségbôl származó károkra.

6.1.1 A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítô különös szabályzat alapján kötött biztosítási szerzôdés keretében a biztosított köve- telheti, hogy a biztosító a szabályzatban és a szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt az olyan kár megtérítése alól, amelyért mint az emberi környezet (az emberi életfeltételek, a föld, a víz, a levegô, az élôvilág, a táj és a települési környezet) károsítója a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik:

a) valamely termékre (termék határérték),

b) valamely technológia fajlagos szennyezôanyag kibocsátási mennyiségére (technológiai határ- érték),

c) adott területen a szennyezô forrás által kibocsátható szennyezôanyag mennyiségére (területi ha- tárérték),

vonatkozóan, ha az jogszabály vagy környezetvédelmi hatóság által megállapított határértéket eléri, vagy meghaladja, valamint ezzel együtt a szennyezés bekövetkezte elôreláthatatlan, vagy hirtelen és váratlan volt, vagy a normális üzemfolyamattól eltérô eseményre, vagy környezetszennyezés elhárí- tására szolgáló technológiai berendezés károsodására (meghibásodására) vezethetô vissza.

6.2 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) magukban a szennyezést elôidézô dolgokban keletkezett károkat,

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô környezetszennyezési károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a biztosított által szerzôdéssel, vagy egyoldalú nyilatkozattal vállalt, jogszabálynál szigorúbb felelôsség körében állnak elô,

d) a genetikai károkat,

e) a környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírságból eredô károkat

f) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat.

6.3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartalmaz- za, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelôen.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, valamint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelke- zéseit kell megfelelôen alkalmazni.

7. PBVF – PERFEKT BÉRBEVEVôI TÛZ KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

7.1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészí- tô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a bérlôi tûz felelôsségbôl származó károkra.

7.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítô különös biztosítási szabályzat alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított által bérelt helyiségben (ingatlanban) okozott károkat, melyek a jelen szabályzatban meghatározott biztosítási esemény(ek) folytán következtek be, s melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

7.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsül a

– tûz,

– robbanás,

– vezetékes vízkár.

7.3.1 Tûzkár:

A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely gyulladási hômérséklet hatásá- ra alakul ki öntáplálóan, ill. terjedôképesen hô-, és fényhatás (láng) kíséretében.

Tûzkárnak minôsül,

a) ha a tûz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) ha a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. szárítók, ke- mencék, kazánok, öntôüstök) a tûz úgy okoz kárt, hogy valamely váratlan elôre nem látható, meggátolhatatlan okból a berendezés túlhevül.

7.3.2 Robbanás károk:

A robbanás a gázok vagy gôzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô erô meg- nyilvánulása.

Robbanáskárnak minôsül:

a) ha egy tartály (kazán, csôvezeték) robbanásának esete csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mér- tékben reped szét, hogy a tartályon belül és kívül a nyomáskülönbség hirtelen egyenlítôdik ki,

b) ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai átalakulás idézi elô, az így keletkezô kárt a biztosító akkor is megtéríti, ha a falazata nem repedt szét,

c) a légritkulás okozta károk nem minôsülnek biztosítási eseménynek.

7.3.3 Vízkárok

Vízvezetéktörésnek minôsül a vízvezeték olyan meghibásodása, mely az ivóvíz, a szennyvíz, az ipari víz, és a központi fôtés vezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, ill. tartozékainak törése, repedése miatt állt elô.

7.4 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító a kárt:

7.4.1 Tûzkárként,

a) ha a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elô, de megtéríti az abból átterjedô tûz egyéb va- gyontárgyakat ért kárát,

c) ha a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hôtôfolyadék kimaradása folytán állt elô, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) az olyan károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakon úgy keletkeznek, hogy azokat megmun- kálás végett, vagy egyéb célokból hasznos tûz vagy hôhatásának teszik ki: ez vonatkozik az olyan vagyontárgyakra is, melyekben, vagy melyek segítségével hasznos tüzet vagy hôt közvetítenek, vagy vezetnek tovább,

e) vegyszerek maró hatására illetve vegyi folyamatok hatására az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezett károkat,

f) tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdésbôl származó károkat,

g) ha az bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt fôzés, forró le- vegôs szárítás) rendeltetésszerûen használt energia hôhatására a feldolgozás alatt lévô anyagban égés, pörkölôdés, elszínezôdés vagy alakváltozás miatt áll elô.

7.4.2 Robbanás kárként,

a) ha az céltudatos, tervszerû robbantás eredményeként keletkezett,

b) ha rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül jött létre a va- gyontárgyakban, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebbôl származó károsodását,

c) ha folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt álltak elô.

7.4.3 Vezetékes vízkárként,

a) ha az a csôvég nyitva hagyása, ill. a csôvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

b) ha kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett,

c) ha magában a meghibásodott csôvezetékben és a tartályokban, készülékekben vagy berendezé- sekben keletkezett,

d) ha a hideg- és a melegágyak, stabil üvegházak, hûtôházak, valamint állattartó épületekben lévô csôvezetékek és szerelvények meghibásodása folytán keletkezett

e) ha a csôvezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezôen elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett.

7.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartalmaz- za, az PFSZ-ben leírtaknak megfelelôen.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.

8. PBAF – PERFEKT BÉRBEADÓI TÛZ KIEGÉSZÍTÔ KÜLÖNÖS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

8.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegé- szítô különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelôen alkalmazni a bérbeadói tûz fele- lôsségbôl származó károkra.

8.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítô különös biztosítási szabályzat alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint bérbeadót a bérlô bérlemény területén lévô, a bérlet rendeltetésszerû gyakorlásához szükséges vagyontárgyaiban okozott olyan károk megtérítése alól, melyek jelen szabályzatban meghatáro- zott biztosítási események folytán következtek be – s melyekért a biztosított a magyar jog, illetve a bérleti szerzôdés alapján kártérítési felelôsséggel tartozik.

8.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsül a

– tûz,

– robbanás,

– vezetékes vízkár

– valamint, ha a biztosított vagyontárgyak ezen események valamelyikének bekövetkezése során végzett tûzoltás, bontás vagy kiürítés következtében megsemmisülnek vagy károsodnak.

8.3.1 Tûzkár:

A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely gyulladási hômérséklet ha- tására alakul ki öntáplálóan, ill. terjedôképesen hô-, és fényhatás (láng) kíséretében.

Tûzkárnak minôsül, ha

a) a tûz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. szárítók, ke- mencék, kazánok, öntôüstök) a tûz úgy okoz kárt, hogy valamely váratlan elôre nem látható, meggátolhatatlan okból a berendezés túlhevül.

8.3.2 Robbanás károk

A robbanás a gázok vagy gôzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô erô meg- nyilvánulása.

Robbanáskárnak minôsül,

a) ha egy tartály (kazán, csôvezeték) robbanásának esete csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mér- tékben reped szét, hogy a tartályon belül és kívül a nyomáskülönbség hirtelen egyenlítôdik ki.

b) ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai átalakulás idézi elô, az így keletkezô kárt a biztosító akkor is megtéríti, ha a falazata nem repedt szét.

c) A légritkulás okozta károk nem minôsülnek biztosítási eseménynek.

8.3.3 Vezetékes vízkárok

Vízvezetéktörésnek minôsül a vízvezeték olyan meghibásodása, amely az ivóvíz, a szennyvíz, az ipari víz, és a központi fôtés vezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, ill. tartozékainak törése, repedése miatt állt elô.

8.4 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító a kárt:

8.4.1 Tûzkárként,

a) ha a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elô, de megtéríti az abból átterjedô tûz egyéb va- gyontárgyakat ért kárát,

c) ha a rendeltetésszerûen tûznek, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hûtôfolyadék kimaradása folytán állt elô, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) az olyan károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakon úgy keletkeznek, hogy azokat megmun- kálás végett, vagy egyéb célokból hasznos tôz vagy hôhatásának teszik ki: ez vonatkozik az olyan vagyontárgyakra is, melyekben, vagy melyek segítségével hasznos tüzet vagy hôt közvetítenek, vagy vezetnek tovább,

e) vegyszerek maró hatására illetve vegyi folyamatok hatására az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezett károkat,

f) tûzkár nélküli füst- vagy koromszennyezôdésbôl származó károkat,

g) ha az bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt fôzés, forró le- vegôs szárítás) rendeltetésszerûen használt energia hôhatására a feldolgozás alatt lévô anyagban égés, pörkölôdés, elszínezôdés vagy alakváltozás miatt áll elô.

8.4.2 Robbanás kárként,

a) ha az céltudatos, tervszerû robbantás eredményeként keletkezett,

b) ha rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül jött létre a va- gyontárgyakban, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebbôl származó károsodását,

c) ha folyadékkal töltött tárolók, csôvezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt álltak elô.

8.4.3 Vezetékes vízkárként,

a) ha a csôvég nyitva hagyása, ill. a csôvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

b) ha kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett,

c) ha magában a meghibásodott csôvezetékben és a tartályokban, készülékekben vagy berendezé- sekben keletkezett,

d) ha a hideg- és a melegágyak, stabil üvegházak, hûtôházak, valamint állattartó épületekben lévô csôvezetékek és szerelvények meghibásodása folytán keletkezett

e) ha a csôvezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezôen elôírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett.

8.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felsô határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerzôdés tartalmaz- za, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelôen.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Rt. Perfekt Felelôsségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni.

H 4999 / 2004. 06.

Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz:

UNIQA Biztosító Rt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.

Telefon: 000-0000 • Fax: 000-0000

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.