ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGITRÓL NEVEZETT
ÁRPÁD-HÁZI XXXXX XXXXXXXXX NEVEZETT
XXXXX XXXXXXXX RENDI NŐVÉREK APOSTOLI KONGREGÁCIÓJA
GYERMEK-, IFJÚSÁGVÉDELMI ÉS
SÉRÜLÉKENY FELNŐTTEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA
2024. január 1.
TARTALOMJEGYZÉK
PREAMBULUM 4
I. ALAPELVEK 5
1.1. Az áldozat az első 5
1.2. Az igazság a cél 5
1.3. Transzparencia 5
1.4. A kiengesztelődés fontossága, és a további bántalmazások elkerülésére törekvés 5
1.5. Biztonságos közeg (független, prekoncepció mentes szemlélet) 5
1.6. Tág horizonton a bántalmazásról 5
1.7. Felelősség vállalása 5
II. FOGALMAK 6
2.1. Emberi méltóság 6
2.2. Gyermekvédelem 6
2.3. Kiskorú 6
2.4. Sérülékeny felnőtt 6
2.5. Gyermekeket érintő veszélyeztetés 7
2.6. Bántalmazás vagy abúzus 7
2.7. Zéró tolerancia a gyermekek bántalmazásában 7
III. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 8
3.1. A Szabályzat személyi hatálya 8
3.2. A Szabályzat intézményi hatálya 8
3.3. A Szabályzat tárgyi hatálya 8
IV. MEGELŐZÉS – PROAKTIVITÁS 9
4.1. Bevezető rendelkezések 9
4.2. Személyi oldal – Felelőségi körök a Domonkos Nővérek szerzetesrend gyermekvédelmi rendszerében . 9 4.2.1 Általános felelősség: 9
4.2.2. Az Általános Főnöknő feladatköre: 9
4.2.3. A központi gyermekvédelmi felelős feladatköre: 10
4.2.4. Intézményvezetők és szervezeti egységek vezetőinek feladatai 11
4.2.5. Helyi gyermekvédelmi felelős feladatai 11
4.3. Tárgyi oldal – prevenció eszközei Domonkos Nővérek szerzetesrend gyermekvédelmi rendszerében 11
4.3.1. Képzés 11
4.3.2. Tájékoztatás 12
4.3.3. Szupervízió 12
4.3.4. Együttműködés 12
V. ELJÁRÁSREND 13
5.1. Bevezető rendelkezések 13
5.2. Eljárás megindítása – Bejelentés fogadása 13
5.2.1. Bejelentés 13
5.2.2. Hivatalból történő eljárás-megindítás 14
5,2.3. A megszerzett ismeret tárgya 14
5.3. Kivizsgálás szakaszai 15
5.3.1. Tényállás tisztázása: 15
5.3.2. Információk értékelése, intézkedések előkészítése: 16
5.4. Kommunikáció, transzparencia 17
VI. ZÁRÓ RENDELEZÉSEK 20
6.1. Monitoring 20
6.2. A Szabályzat felülvizsgálata 20
6.3. A Szabályzat mellékletei 20
6.4. A Szabályzat hatálya 20
I. MELLÉKLET: ÉRZELMI-, FIZIKAI BÁNTALMAZÁS ÉS ELHANYAGOLÁS 21
II. MELLÉKLET: BÁNTALMAZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, KÜLÖNLEGES ESETEI 22
III. MELLÉKLET: VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁSOK, JELEI, KÖVETKEZMÉNYEI 24
PREAMBULUM
Amikor az Egyház minden világra jött gyermek gondozásával törődik, illetve sürgeti ezt, egyik alapvető feladatát teljesíti; arra rendeltetett ugyanis, hogy történelme folyamán bemutassa és megismételje az Úr Xxxxxxxx példáját és parancsát, aki a kicsinyeket Isten Országának középpontjába állította: „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten Országa.”
(II. Xxxxx Xxx pápa: Familiaris Consortio kezdetű apostoli buzdítása 26.)
Az ember teremtettségéből fakadó méltósága olyan érték, amelyet óvni és őrizni kell. Az egyház és benne mindannyian erre vagyunk meghívva, és a gyermekek és sérülékeny felnőttek nagyobb biztonságáért tett lépéseink erre a meghívásra adott válaszaink.
A visszaélések és bántalmazásokkal való fájdalmas szembesülés lehetőség arra, hogy személyesen és szervezeti szinten is szembenézzünk azokkal a tényezőkkel, amelyek lehetővé tették a visszaéléseket. Xxxxxx xxxx 2019 tavaszán kiadott Vos estis kezdetű apostoli levelében arra buzdít, hogy a konkrét lépéseket tegyünk a bántalmazások megelőzésére és a megtörtént esetek kezelésére, és így valóban a világ világosságává legyünk, hatékonyabbá váljunk az Evangélium hirdetésében és az egyház betölthesse valódi küldetését.
Az érzékeny, emberséges és prekoncepcióktól mentes hozzáállás követelményét mindenki vonatkozásában alkalmazni kell. Ezen követelmény elsődlegesen az áldozatokat védi, továbbá azonban minden érintettet, így a Domonkos Nővéreket is, azáltal hogy a tagja, alkalmazottja vagy a vele kapcsolatban álló személy által megvalósított cselekedet megfelelő módon és súllyal kezelve legyen.
Ezen körben az áldozat védelme az elsődleges, az eljárás során az ő integritását kell megóvni a további sérülésektől.
Másfelől a Domonkos Nővéreket, rendtagot, munkavállalót vagy bármely harmadik személyt is védeni szükséges az esetleges alaptalan bejelentésekből fakadó következményektől, másfelől a megtörtént események ne maradjanak következmény nélkül – és ezek a jövőben ismét ne történhessenek meg. A fenti követelmények alkalmazása során megfelelő egyensúlyt kell alkalmazni, és a fenti védelmet úgy kialakítani, hogy az eljárás kellő érzékenységet tanúsítson a bejelentők és a külvilág irányába, nem riasztva el őket a valós sérüléseik felfedésétől, ezek orvoslásának lehetőségétől.
A jelen szabályzat tárgyában kelt bejelentéseket minden esetben ki kell vizsgálni.
I. ALAPELVEK
1.1. Az áldozat az első
A Domonkos Nővérek szerzetesrend elutasítja a bántalmazás minden formáját. A jelen Gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzat a bántalmazottak és a Domonkos Nővérek közössége védelmében jött létre.
1.2. Az igazság a cél
Jelen szabályzattal a Domonkos Nővérek szerzetesrend célja az igazság szolgálata, az érintett személyek érdekeinek és javának figyelembe vételével.
A Domonkos Nővérek szerzetesrend a jelen szabályzat és eljárásrend használatakor mindenkor tisztelettel és méltósággal bánik a bejelentést tevő személyekkel és nyitottsággal fordul családjuk felé.
1.3. Transzparencia
Az áttekinthető, felelős és számon kérhető vizsgálat és eljárási folyamat az Egyház és a szerzetesi közösség iránti bizalom erősítését szolgálja a prevenció, reparáció és rehabilitáció gyakorlatban megvalósítandó elvei, továbbá az átlátható működés útján.
1.4. A kiengesztelődés fontossága, és a további bántalmazások elkerülésére törekvés
A katolikus egyház részeként és vállalva felelősségét, a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend törekszik a visszaélések megelőzésére, a kiengesztelődés szolgálatára, a bántalmazásokkal való szembenézésre, azok elismerésére, bocsánatkérésre az áldozatoktól és a gyógyulásuk elősegítésére.
A gyógyulás folyamatában kiemelt fontosságú a lelkipásztori gondozás: aki lelkigondozói/lelkipásztori segítséget kap a bántalmazás feldolgozásában, nagyobb eséllyel marad meg vagy akár erősödik meg a hitében és így felépülve nem távolodik el véglegesen Istentől és az Egyháztól.
A bántalmazás megfelelően végigvitt, feltáró vizsgálata hozzájárul a személyi határok pontosabb felismeréséhez és a további visszaélések megelőzéséhez.
1.5. Biztonságos közeg (független, prekoncepció mentes szemlélet)
Jelen szabályzat megalkotásával a Domonkos Nővérek szerzetesrend biztosítani akarja a méltóságukban sérülékeny helyzetben lévők védelmét. Emellett a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend fontosnak tartja, hogy a jelen szabályzat és eljárásrend betartásával a domonkos közösség - beleértve ebbe a munkatársakat és szolgálattevőket, önkénteseket is – minden tagja biztonságban érezhesse magát annak tudatában, hogy minden érintettet megillet a prekoncepció mentes szemlélet és mindenkinek joga van az igazságos és pártatlan eljáráshoz, valamint az ártatlanság vélelméhez.
1.6. Tág horizonton a bántalmazásról
Jelen szabályzat és eljárásrend bevezetése mellett a Domonkos Nővérek szerzetesrend fontosnak tartja, hogy a bántalmazás témakörét a szankcionáláson túl, a témához kapcsolódó területekre vonatkozóan – mint megelőzés, igazságos eljárás, reparáció, rehabilitáció – is figyelemmel szemlélje. A Domonkos Nővérek szerzetesrend – mivel bántalmazásban nem csak az áldozat és elkövető érintett, hanem az egész közösség - amikor a bántalmazás megelőzését, esetek kezelését és a rehabilitáció lehetőségeit vizsgálja, akkor ezt az egész közösségre vonatkoztatva teszi (beleértve ebbe az áldozatot és hozzátartozóit, a szolgálati helyen érintetteket - munkatársakat és „ellátottakat” továbbá az egész szerzetesi közösséget).
1.7. Felelősség vállalása
A kiskorúak és adott helyzetben sérülékenyek védelme – úgyis mint magyar állampolgároknak, továbbá a katolikus egyház tagjainak – közös felelősségünk. A Domonkos Nővérek szerzetesrend elvárja, hogy a domonkos közösség tagjai, a rendtagok, munkatársak valamint önkéntesek vállalják ezen felelősségüket és segítsék jelen szabályzat és eljárásrend működését, így biztosítva minden érintett méltóságának és személyes határainak védelmét.
II. FOGALMAK
2.1. Emberi méltóság
Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek az embernek és csakis az embernek, mégpedig minden egyes embernek, származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság az a megbecsülés és tisztelet, mely minden egyes embernek kijár személy volta miatt. A zsidó-keresztény értelmezés szerint a méltóságunk alapja az, hogy az ember teremtettsége révén Isten képmása. Ezentúl Isten az embert értelemmel és szabadsággal ruházta föl, s Xxxxx Xxxxxxxx által megváltotta, kegyelembe öltöztette és örök életre hívta. Ez elegendő ok arra, hogy minden embert egyenlő tiszteletben részesítsünk.
„A gyermekről való gondoskodás tehát már születése előtt, fogantatása első pillanatától kezdve, s a gyermek- és ifjúkoron végig az emberek közötti kapcsolat alapvető megmutatkozása. Éppen ezért a harmadik évezred küszöbén mi jobbat lehetne kívánni az összes nemzeteknek, minden embernek és a világ valamennyi gyermekének, mint azt a szebb jövendőt, amikor majd teljesen megvalósul az ember jogainak tiszteletben tartása?” (II. Xxxxx Xxx pápa: Familiaris Consortio, 26.)
2.2. Gyermekvédelem
A gyermekek védelme proaktív megközelítésben mindazon tényezők biztosítása, amelyek a gyermekek egészséges fizikai, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükségesek. Nem csupán a veszélyeztető tényezők elhárításáról van szó, nem csak a megtörtént sérelmek gyógyításáról, hanem az egész ember jogait és méltóságát biztosító közegről és tevékenységről.
“Amikor az Egyház minden világra jött gyermek gondozásával törődik, illetve sürgeti ezt, egyik alapvető feladatát teljesíti; arra rendeltetett ugyanis, hogy történelme folyamán bemutassa és megismételje az Úr Xxxxxxxx példáját és parancsát, aki a kicsinyeket Isten Országának középpontjába állította. „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten Országa.”” (II. Xxxxx Xxx pápa: Familiaris Consortio, 26.)
2.3. Kiskorú
Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. (Polgári Törvénykönyv 2:10. §)
Vos estis: „kiskorú”: mindenki, aki a 18. életévét még nem töltötte be vagy a törvény erejénél fogva a kiskorúval egyenlő elbánás alá esik.
2.4. Sérülékeny felnőtt
Olyan 18. életévét betöltött személy, aki mentális vagy egyéb (kor, életkori szakasz, betegség, stb.) kiszolgáltatottság, sérülékenység miatt közösségi ellátásra szorul, és nem képes magát megvédeni az akarva vagy akaratlanul elkövetett károkozásokkal szemben.
Vos estis: „kiszolgáltatott személy”: az a személy, aki beteg, fizikailag vagy pszichésen korlátozott, vagy személyes szabadságától meg van fosztva, ami által ténylegesen akár alkalmilag, a felfogás és az akarás képességében, de legalábbis a sérelem elleni ellenállás képességében korlátozott.
2.5. Gyermekeket érintő veszélyeztetés
A veszélyeztetés fogalmát gyermekekre vonatkozóan a magyar gyermekvédelem az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekvédelemről (továbbiakban Gyvt.) rögzíti a gyermekek jogait, és ezek között a 6. § 5. pontjában ez áll: „A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más, kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.”
A törvény által használt fogalmi kategorizálás szerint a bántalmazás a veszélyeztetettség gyűjtőfogalom része. A veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény által kiváltott állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. §)
Veszélyeztetés tehát jelenti az alapvető fizikai és/vagy lelki szükségletek elhanyagolását és/vagy a gyermek fizikai, érzelmi, szexuális vagy egyéb bántalmazását (abúzus).
2.6. Bántalmazás vagy abúzus
Gyűjtőfogalom, magában foglalja a gyermekekkel és sérülékeny felnőttekkel szemben történő erőszak és visszaélés minden formáját, amely következtében az érintett fizikai, szellemi vagy érzelmi sérülést, vagy gazdasági hátrányt szenved.
A gyermekbántalmazás fogalmával kapcsolatban az ENSZ 1989-as Gyermekjogi Egyezményét tekintjük kiindulási alapnak, amely nem tartalmaz definíciószerű meghatározást, rögzíti azonban, hogy a gyermeknek joga van az erőszak minden formájával szembeni védelemre (19. cikkely). Ide értendő az erőszak minden formája, fizikai és lelki durvaság, az elhanyagolás, rossz bánásmód, kizsákmányolás. A Gyermekjogi Egyezmény tehát a lehető legszélesebben értelmezi a bántalmazás fogalmát, és így szeretné biztosítani a gyermekek minél nagyobb biztonságát.
A WHO (World Health Organization) definíciója így szól:
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”
Bántalmazás, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek (vagy sérülékeny felnőttnek), vagy, ha a gyermek vagy sérülékeny felnőtt sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül.
2.7. Zéró tolerancia a gyermekek bántalmazásában
Kifejezetten az erőszakkal és nem az erőszak helyzetben lévő emberekkel (akár elkövetőkkel) szembeni zéró tolerancia. Tehát zéró tolerancia a fizikai bántalmazással, az érzelmi bántalmazással, az elhanyagolással/elhanyagoló bánásmóddal, a szexuális bántalmazással szemben.
"Magyarországon zéró tolerancia él a gyermekbántalmazás tekintetében, egy kiskorút tehát semmilyen formában nem lehet kitenni erőszaknak. Amennyiben ez az eshetőség felmerül, az azonnali hatósági intézkedést von maga után." „Jelenleg a világ tizennégy országának jogrendje tilalmazza a gyermekek testi fenyítését, vallja a zéró tolerancia elvét. (Ausztria 1989; Belgium 2001; Ciprus 1994; Dánia 1997; Finnország 1983; Horvátország 1999; Izrael 2000; Lettország 1998; Magyarország 2005; Németország 2000; Norvégia, 1987; Skócia 2003; Svédország, 1979;). A gyermekek elleni erőszak, ezen belül a testi fenyítés kérdésének megközelítése, s ez által a szabályozás metódusa az egyes országokban eltérő. Azonban hangsúlyozni kell azt a fontos tényt, hogy a jog csak másodlagos eszköz a gyermekbántalmazások megelőzése vagy megakadályozása terén.
III. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
3.1. A Szabályzat személyi hatálya
(1) A jelen szabályzat mindenekelőtt vonatkozik az elkövetéskor kiskorú személyre (gyermekre) és a sérülékeny felnőttekre (védett személyi kör). A jelen szabályzatot mindenkor az ő érdekeikre figyelemmel kell értelmezni.
(2) A jelen Szabályzat személyi hatálya továbbá kiterjed az alábbi személyekre:
• a Domonkos Nővérek szerzetesrend rendtagjaira, szerzetesjelöltjeire,
• a Domonkos Nővérek szerzetesrend valamint intézményeinek, szervezeti egységeinek (így közoktatási intézményeinek, rendi vagy plébániai közösségeinek),
o alkalmazottaira, megbízottjaira;
o a védett csoport vonatkozásában tevékenykedő szerződéses partnereire;
o a védett csoport vonatkozásában tevékenykedő önkénteseire;
o lakóira, tanulóira, klienseire,
különös tekintettel az alábbi szervezeti egységekre, intézményekre:
• Szászországi Boldog Xxxxxx Xxxxxxx (Kőszeg)
• Sienai Xxxxx Xxxxxxx Konvent (Budakeszi)
• Rózsafüzér Királynéja Konvent (Hódmezővásárhely)
• Jézus Szíve Rendház (Szombathely)
• Árpád-Házi Xxxxx Xxxxxx Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium És Kollégium (Kőszeg)
• Domonkos Nővérek Xxxxx Xxxxxx Ének-Zenei Általános Iskolája (Hódmezővásárhely)
• Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx Óvoda (Hódmezővásárhely)
3.2. A Szabályzat intézményi hatálya
A jelen Szabályzat a Domonkos Nővérek szerzetesrendre valamint szervezeti egységeire (így közoktatási intézményeinek, rendi vagy plébániai közösségeinek) és ezek által szervezett programokra is vonatkozik.
3.3. A Szabályzat tárgyi hatálya
(1) [Bántalmazás] A jelen Szabályzat mindenekelőtt vonatkozik a kiskorúakat és sérülékeny felnőtteket érintő illetve veszélyeztető bántalmazások körére, beleértve a fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb bántalmazási formákat és egyéb veszélyeztető helyzeteket.
(2) [Sérülékeny felnőttek] Ahol a jelen Szabályzat kiskorúról, gyermekekről vagy ifjúságról, illetve ezekkel kapcsolatos feladatokról, magatartásról, tevékenységről szól, úgy ezek alatt a sérülékeny felnőtteket illetve az ő védelmükkel kapcsolatos feladatot, magatartást valamint tevékenységet is érteni kell.
(3) [Aszimmetrikus helyzetek] A jelen Szabályzat alkalmazása során iránymutatást kíván adni az aszimmetrikus hatalmi helyzetekre vonatkozóan is, amelyek esetében az alárendelt helyzetben lévő emberi méltósága sérülékenyebb. Az ilyen helyzetek köre nehezen listázható, mégis az alá-fölé rendeltséget megjelenítő helyzetekben (beosztott-vezető, elöljáró-rendtárs stb.) tapasztalható a bántalmazás kockázata.
(4) [Engedelmesség szempontja] Fontos azonban, hogy a szerzetesi életben a szabadon megélt engedelmesség erejét és fontosságát ne homályosítsa el a hatalommal való visszaélés lehetősége. A bántalmazás veszélye nem önmagában a hatalmi helyzetből fakad, hanem abból, ha másokat – ezen jogával visszaélve illetve ezen jogosultságát túllépve – kényszerít engedelmességre.
Ezért a szabályozás megalkotásában és alkalmazásában az cél, hogy egyaránt segítsük a hatalmat gyakorló és az engedelmességet szabadon megélőket, hogy tudatosan és saját helyzetükre reflektálva élhessenek.
IV. MEGELŐZÉS – PROAKTIVITÁS
4.1. Bevezető rendelkezések
(1) A gyermekek, fiatalok valamint a sérülékeny felnőttek védelmének elsődleges eszköze a megelőzés, amely proaktív tevékenység mindenekelőtt azon környezet kialakítását jelenti, amely az érintettek számára tényleges biztonságot nyújt, egyúttal egészséges fizikai, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésüket elősegíti.
(2) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben valamennyi érintettnek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az az (1) bekezdésben előírt célok megvalósulását elősegítse.
(3) A Domonkos Nővérek szerzetesrend intézményeihez kapcsolódó személyeknek ennek megfelelően a jelen Szabályzatban rögzített rendelkezéseket, valamint a vonatkozó állami jogszabályokban és egyházi normákban lefektetett előírásokat mindenben be kell tartaniuk valamint tartatniuk.
(4) A fentiek érdekében minden érintettnek tisztában kell lennie ezen elvekkel, és együtt kell működnie a megvalósításukban.
(5) Amennyiben bármely intézmény vagy alkalmi program további értelmezést kíván, úgy az alábbiak helyi szabályozás formájában bővíthetőek.
4.2. Személyi oldal – Felelőségi körök a Domonkos Nővérek szerzetesrend gyermekvédelmi rendszerében
4.2.1 Általános felelősség:
(1) A kiskorúak, fiatalok és sérülékeny felnőttek biztonságának megőrzése a Domonkos Nővérek szerzetesrend valamint intézményeinek, szervezeti egységeinek alapvető feladata.
(2) Minden olyan személynek, aki a védett személyi kör (kiskorúak és sérülékeny felnőttek) vonatkozásában bármilyen minőségben tevékenykedik, tisztában kell lennie az ezzel kapcsolatos kötelezettségeivel, és ennek megfelelően kell magatartását alakítania, továbbá köteles az érintettek irányában legjobb tudása szerint, és az ő érdekeikre messzemenő figyelemmel, segítő hozzáállással eljárni.
4.2.2. Az Általános Főnöknő feladatköre:
(1) Az Általános Főnöknő a megelőzés körében e feladatát az általa kinevezett gyermekvédelmi felelős útján látja el.
(2) Az abúzus fennállásával kapcsolatos mindennemű gyanú esetén, ezt mindenkor komolyan véve személyesen intézkedik az eljárás megindításáról és lefolytatásáról, továbbá meghozza az ezzel kapcsolatos megfelelő döntéseket, a megfelelő szakértők bevonásával.
(3) A jogsértés alapos gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket az érintett civil és egyházi hatóságok irányában. Ennek körében
• A Domonkos Nővérek szerzetesrend a tudomására jutott ügyekben köteles eljárni, abban az esetben is, ha abból illetékes hatóságok, bíróságok irányában bejelentési kötelezettség nem keletkezik.
• Bejelentési kötelezettség esete: Abban az esetben, amennyiben
o a Domonkos Nővérek szerzetesrend olyan ismeret birtokába jut, amely a hatóságok irányában be- illetve feljelentési kötelezettségét egyértelműen megalapozza, úgy ennek köteles eleget tenni.
o az ügy körülményei alapján nem dönthető el, hogy az ismeret a hatóságok irányában be- illetve feljelentési kötelezettségét megalapozza-e, úgy a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend a hatóságok irányában a be- illetve feljelentést meg kell tennie.
• Bejelentési kötelezettség hiánya esetén: amennyiben
o a Domonkos Nővérek szerzetesrend olyan ismeret birtokába jut, amely ugyan a hatóságok irányában nem von maga után be- illetve feljelentési kötelezettséget, mindazonáltal az ügy súlya vagy körülményei a hatósági közreműködést is indokolnák, úgy a világi hatóságok irányában történő be- illetve feljelentés megtétele a főszabály szerinti eljárás. Ezen – és csak ezen – alpont szerinti főszabálytól a körülményekben rejlő alapos ok esetén Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend eltérhet azzal, hogy ez nem szolgálhat az ügy eltussolására vagy az eset relativizálására.
(4) Gondoskodik a védett személyek számára azon környezet kialakításáról, amely az érintettek számára tényleges biztonságot nyújt, egyúttal egészséges fizikai, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésüket elősegíti.
(5) Gondoskodik minden olyan feladat elvégzéséről, amelyet a jelen Szabályzat vagy a vonatkozó jogszabályok számára előírnak.
4.2.3. A központi gyermekvédelmi felelős feladatköre:
(1) A központi gyermekvédelmi felelős a feladatait – Xxxxx Xxxxxx jóváhagyásával – az Általános Főnöknő megbízásából látja el, közvetlenül az Általános Főnöknőnek tartozva felelősséggel tevékenységéért.
A gyermekvédelmi felelős az Általános Főnöknő által utasítható. A gyermekvédelmi felelősnek lehetőleg rendtagnak kell lennie.
A központi gyermekvédelmi felelős köteles az Általános Főnöknőt folyamatosan és szükség szerinti időközönként tájékoztatni, továbbá az Általános Főnöknő felszólítására külön is köteles beszámolni a tevékenységéről. Az Általános Főnöknő bármely esetben jogosult az ügyben az önálló és személyes intézkedés megtételére, az ügy saját közvetlen hatáskörbe vonására, az illetékes személyek irányában való megfelelő tájékoztatás adása és együttműködés mellett.
(2) A jelen szabályzatban foglaltak megvalósulásáért, megvalósításáért – amennyiben a szabályzat másképpen nem rendelkezik – a központi gyermekvédelmi felelős tartozik felelősséggel.
(3) A központi gyermekvédelmi felelős a Domonkos Nővérek szerzetesrend valamint intézményei, szervezeti egységei vonatkozásában a gyermek-, ifjúság valamint sérülékeny felnőttekkel kapcsolatos (gyermek)védelmi tevékenység szakmai felelőse.
(4) Az Általános Főnöknő által kinevezett központi gyermekvédelmi felelős a tevékenységét az egyes intézményeknél, szervezeti egységeknél működő helyi, a gyermekvédelemért felelős személyek segítségével látja el.
(5) A központi gyermekvédelmi felelős feladatai különösen az alábbiak:
• Jelzés beérkezése esetén: Beérkező jelzésről tájékoztatja az Általános Főnöknőt, a vonatkozó normák előírása szerint tagként vagy tanácsadóként részt vesz az eljáró bizottság munkájában, begyűjti a szükséges információkat;
• Tényfeltáró, elemzési tevékenység: a hozzá beérkezett információ/bejelentés alaposan megvizsgálása, és ha szükséges, további információk gyűjtése a helyzet mélyebb tisztázására;
• Tanácsadói tevékenység: a gyermekvédelmi ügyben zajló vizsgálat végén javaslatot tenni az Általános Főnöknőnek az érintett munkatárssal vagy rendtaggal kapcsolatos további intézkedésekre;
• Monitoring tevékenység: a jelen szabályzat bevezetése, a megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése és a szabályzat alapján történt szakmai beavatkozások, intézkedések értékelése;
• Tájékoztatási-oktatási tevékenység: annak biztosítása, hogy minden olyan személy, aki bármilyen minőségben, bármilyen szerződés keretében a védett csoportok vonatkozásában a Domonkos Nővérek szerzetesrendnek dolgozik, tisztában legyen a jelen szabályzatban foglalt felelősségi körével, s az ehhez szükséges felkészítést és információkat megkapja;
A központi gyermekvédelmi felelős feladatai közé tartozik továbbá annak biztosítása, hogy a noviciátusba valamint a rendbe felvételt nyert személyek teljes mértékben elfogadják, megértsék és magukévá tegyék a jelen szabályzatában rögzített elveket.
• Nevelési-szemléletformálási feladatok: képzések szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi téma (tehát nem csupán a szabályzat) promotálása,
• Prevenciós feladatok megvalósítása: azon tevékenységek elvégzése, mechanizmusok kialakítása, amelyek a védett csoportok elleni jogsértések megelőzésére irányulnak, illetve ezen személyeknek tényleges biztonságot nyújtó környezetet biztosítanak.
4.2.4. Intézményvezetők és szervezeti egységek vezetőinek feladatai:
(1) Az intézményvezetők valamint a szervezeti egységek vezetői (a továbbiakban: helyi vezetők) az Általános Főnöknő által kinevezett (központi) gyermekvédelmi felelős szakmai irányítása és közreműködése útján látják el a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataikat. A helyi vezetők – a helyi gyermekvédelmi felelős tevékenységének segítsége útján – felelősek a jelen szabályzatban foglaltak betartásáért, ellenőrzéséért és betartatásáért (különösképpen beleértve azt, hogy a munkatársak számára a jelen szabályzat megismerésre kerüljön), kivéve amennyiben a jelen szabályzat másképpen nem rendelkezik.
4.2.5. Helyi gyermekvédelmi felelős feladatai:
(1) Az adott intézmény valamint szervezeti egység vonatkozásában – a központi gyermekvédelmi felelőssel előzetesen egyeztetve, az Általános Főnöknő jóváhagyásával – a helyi vezető jelöli ki a helyi gyermekvédelemért felelős személyt. Abban az esetben, amennyiben ilyen személy nem kerül kijelölésre, úgy ezen feladatokat a helyi vezető látja el.
(2) A helyi gyermekvédelmi felelős feladatai különösen az alábbiak:
• A helyi vezető számára a tevékenységével segítséget nyújt a jelen szabályzatban foglaltak megvalósulása, megvalósítása érdekében az adott intézmény vagy szervezeti egység vonatkozásában.
• A helyi gyermekvédelmi felelős tevékenysége ellátása során a központi gyermekvédelmi felelőssel rendszeresen köteles egyeztetni.
• Gondoskodik arról, hogy a jelen szabályzatot, az ebből fakadó jogaikat és kötelezettségeiket az intézmény vagy szervezeti egység minden munkatársa illetve érintett személye megismerhesse. Ennek érdekében rendszeresen képzési alkalmakat szervez a témában vagy biztosítja, hogy az érintett munkatársak illetve az érintett személyek a Domonkos Nővérek szerzetesrend által szervezett központi képzéseken részt vegyenek.
• Bejelentés esetén értesíti a rend gyermekvédelmi felelősét, átadják számára az üggyel kapcsolatos összes információt, és segítik az eset körülményeinek tisztázását.
• A jelen szabályzat helyi szinten történő megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése és a szabályzat alapján történt szakmai beavatkozások, intézkedések értékelése;
• Kiskorú esetében a központi gyermekvédelmi felelőssel történt egyeztetést követően, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az érintett fiatal szüleivel, és felajánlja számukra a segítséget. Ez jelenthet sürgős, pszichológus vagy más szakember által nyújtott segítséget, jogi képviseletet.
• Részt vesz a gyermekvédelmi felelős által szervezett oktatásokon, ahol megismerik a szabályzat tartalmát és eljárásrendjét.
(3) A fenti feladatok ellátása sérülékeny személyek körében való alkalmazásakor mindenkor figyelembe kell venni a Xxxxxxxxxx XXX. 3.3 (2) bekezdését, azzal a kiegészítéssel, hogy az illetékes hozzátartozó tájékoztatására különös hangsúlyt kell fektetni.
4.3. Tárgyi oldal – prevenció eszközei Domonkos Nővérek szerzetesrend gyermekvédelmi rendszerében
4.3.1. Képzés
• A munkatársak alkalmazása, (akár szerződéses, akár önkéntes) közreműködők igénybevétele előtt, majd a továbbképzések részeként minden itt megjelölt tájékoztatni kell a jelen szabályzatról, és rendszeres, elméleti és gyakorlati jellegű oktatások útján fel kell készíteni őket a kiskorúak védelmére.
• Az intézményvezetők valamint a szervezeti egységek vezetői munkaköri leírásának részévé kell tenni a szabályzatban foglaltak betartását és betartatását. Az intézményvezetőket a jelen szabályzatról, valamint az abban foglaltakkal kapcsolatos feladatokról a központi gyermekvédelmi felelőse tájékoztatja, aki ehhez gyermekvédelmi szakember segítségét is igénybe veheti.
• A Domonkos Nővérek szerzetesrend tagjai számára az elöljárók kötelesek tájékoztatást adni, valamint az intézményekben, szervezeti egységekben a helyi sajátosságokkal kiegészített szabályzatokról a helyi vezető köteles az ott dolgozó Nővéreket tájékoztatni.
A Domonkos Nővérekhez szerzetesként való felvételt követően a rendtag köteles megismerni a jelen gyermek- és ifjúságvédelmi szabályzatát, valamint ezzel kapcsolatos tréningen részt venni.
A helyi elöljáróknak kötelező részt venniük azon a tájékoztatón, melyet a központi gyermekvédelmi felelős szervez az intézményvezetők részére.
4.3.2. Tájékoztatás
• A jelen szabályzatnak a hatályos változatát mindenkor, bárki számára elérhetővé kell tenni a Domonkos Nővérek szerzetesrend vagy az helyi intézményeknek honlapján.
• A központi gyermekvédelmi felelős gondoskodik arról, hogy a gyermekvédelmi szabályzat tárgyában az érintettek számára a tevékenységüket segítő tájékoztatók, oktatási anyagok is elérhetők legyenek.
• A központi gyermekvédelmi felelős gondoskodik arról, hogy a jelen szabályzat bevezetésétől számított 3 éves időtartamon belül minden olyan személy, aki a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend vonatkozásában a védett személyi kör vonatkozásában bármilyen minőségben tevékenykedni kíván (így különösen: oktatási, nevelési vagy szabadidős tevékenységet végezne) a központi gyermekvédelmi felelős által szervezett oktatáson részt vegyen, annak érdekében, hogy ezen személyek tisztában legyenek az ezzel kapcsolatos kötelezettségeivel.
A központi gyermekvédelmi felelős által megszervezett oktatáson való előzetes részvétel hiányában a fenti 3 éves időtartamot követően a Domonkos Nővérek szerzetesrend vonatkozásában a védett személyi kör vonatkozásában semmiféle tevékenység nem végezhető.
4.3.3. Szupervízió
• A gyermekekkel, fiatalokkal vagy sérülékeny felnőttekkel foglalkozó személyek számára professzionális felkészítés és szupervízió felkínálása szükséges. Minden fiatalokkal foglalkozó intézmény saját gyermekvédelmi szabályzatot készít az intézmény specifikációjával kiegészítve, így a szupervízió megszervezéséhez kapcsolódó kötelezettségek ott kerülnek rögzítése. A képzés feladata tudatosítani, hogy minden ilyen kapcsolat egyenlőtlen viszonyra épül, ahol az elöljáró, a pedagógus, a vezető, felnőtt valamint a kiskorú és/vagy a segített, irányított személy közti hatalmi különbséget – mindazonáltal a rendtagok esetében az engedelmességi fogadalmat is megfelelő módon – figyelembe kell venni.
A jelen pontban foglaltak megvalósulásáért a helyi vezető felel, aki ezen tevékenységével kapcsolatosan évente beszámolási kötelezettséggel bír a központi gyermekvédelmi felelős irányában.
4.3.4. Együttműködés
• A Domonkos Nővérek szerzetesrend alapvető célja, hogy a jelen szabályzat hatálya alatti tevékenységek minél hatékonyabban és eredményesebben megvalósulhassanak. Ennek körében minél szélesebb körben együttműködik más szervezetekkel illetve külső szakemberekkel a gyermekek-, fiatalok és sérülékeny felnőttek védelmével kapcsolatban. Az együttműködés elsődleges célja, hogy az érintett szervezetek és szakértők szükség esetén megoszthassák egymással a gyermekvédelemmel kapcsolatos tudást, jó gyakorlatokat.
• A Domonkos Nővérek szerzetesrend az együttműködés során kiemelten figyel a védett személyek személyiségi jogainak valamint adatbiztonságának biztosítására.
V. ELJÁRÁSREND
5.1. Bevezető rendelkezések
(1) A jelen fejezetben meghatározott eljárásrend célja, hogy a Domonkos Nővérek szerzetesrend tudomására jutott és megvalósult bántalmazások részletei minél részletesebben feltárásra kerülhessenek, és a megfelelő intézkedések megtehetők legyenek.
(2) A jelen fejezetnek nem célja az állami szabályozás melletti párhuzamos eljárásrend kiépítése. Ennek megfelelően ezen fejezet kizárólag azon eljárási – mindenekelőtt kivizsgálási – jogcselekményeket tartalmazza, amelyek útján a Domonkos Nővérek szerzetesrend megfelelő szintű bizonyosságot szerezhet az adott bejelentéssel érintett ügyben illetve az illetékes személyt döntési helyzetbe hozzák, és lehetővé teszik a vonatkozó jogterület szerinti intézkedések megtételét.
(3) Abban az esetben, amennyiben az állami hatóságok részéről hatósági-, büntető- vagy más peres eljárás van folyamatban, úgy ennek jogerős lezárásáig a Domonkos Nővérek szerzetesrend vonatkozó belső eljárása
– az Általános Főnöknő döntése alapján – felfüggesztésre kerülhet. A felfüggesztésről szóló döntés meghozatala körében minden esetben azt kell mérlegelni, hogy a felfüggesztés jogvesztést okozhatna-e (pl. jogvesztő határidők elmulasztása) vagy éppen a hatósági eljárás lefolytatása nélkül is elegendő információ áll-e rendelkezésre (pl. beismerés esetén), illetve a hatósági eljárástól rövid vagy csak számottevő idő múlva lenne várható újabb releváns információ.
(4) A jogsértés alapos gyanúja az erre illetékes személy megteszi a szükséges intézkedéseket az érintett civil és egyházi hatóságok irányában. Ennek körében a jelen Szabályzat 4.2.2. (3) bekezdése az irányadó.
(5) A Domonkos Nővérek Szerzetesrendnek mindenben be kell tartania és be kell tartatnia a vonatkozó állami jogi szabályozást.
5.2. Eljárás megindítása – Bejelentés fogadása
5.2.1. Bejelentés
(1) Bejelentés megtétele
Amennyiben bármely rendtagnak a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó bántalmazó cselekmény a tudomására jut vagy nyomós oka van feltételezni, hogy bántalmazó cselekedetre sor került, kötelessége jelenteni a (3) bekezdésben megjelölt személy számára, kivéve a hivatali titokra vonatkozó, a CIC 1548. kánonjában meghatározott eseteket [Xxxxxx xxxx „Vos estis lux mundi” apostoli levele „motu proprio” formájában].
Amennyiben bármely további, a jelen ilyen szabályzat hatálya alá tartozó személynek bántalmazó cselekmény a tudomására jut vagy nyomós oka van feltételezni, hogy bántalmazó cselekedetre sor került, kötelessége jelenteni a (3) bekezdésben megjelölt személy számára.
Az adott ügyben fontos hangsúlyozni, hogy az (1) bekezdésben foglalt szabály minden helyzetben irányadó. Ezen körben azonban figyelembe veendő, hogy a fentiek nagyban érintik a sértett személyiségi jogának a kérdését, amelyre figyelemmel kell mindig eljárni (pl. amennyiben a jelentési kötelezettséggel bíró személy egy magánlevelezés során kerül olyan ismeretek birtokába, amelyet a sértett nem kívánna másokkal megosztani illetve eljárás alapjául tenni). A fenti személyiségi jogokat mindig figyelembe kell venni, azzal, hogy ez sosem szolgálhat az ügy eltussolására. [pl. a nagykorú áldozatot a fenti esetekben segíteni és ösztönözni kell, hogy elsősorban maga tegye meg a bejelentést: ő saját maga tudja az ügyet oly módon és szinten feldolgozni, hogy azt ki tudja mondani, miszerint szeretné a helyzet kezelését.]
(2) Bejelentés tevője: Bárki tehet bejelentést az (1) bekezdésben megfogalmazott cselekvésekre vonatkozóan, az előző cikkelyben meghatározott vagy más megfelelő módon. Amennyiben a bejelentő személye nem válik ismertté, a bejelentésben megadott információk alapján a szükséges eljárási cselekményeket ezen esetben is meg kell tenni, kivéve, amennyiben a bejelentésben foglaltak valótlansága minden kétség nélkül egyértelmű.
(3) Bejelentés címzettje: a bejelentést elsődlegesen azon intézmény vezetőjének vagy a helyi gyermekvédelmi felelősnek kell megtenni, ahol a bejelentéssel érintett bántalmazás történt. Ezen címzettek a bejelentést haladéktalanul kötelesek az Általános Főnöknő valamint a központi gyermekvédelmi felelős számára továbbítani.
(4) Bejelentés tartalma: A bejelentés tartalmazza a lehető legtöbb részletet, vagyis a cselekmény helyét és idejét, a részt vevő vagy informált személyeket, valamint minden más körülményt, amelyek segíthetik a cselekedet pontos megítélését.
A bejelentés formája nem kötött, ekképpen megtehető akár elektronikus úton, akár papíralapú dokumentumban, de szóban is. A szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvnek kell készülnie.
(5) Diszkrimináció tilalma: Tilos a bejelentés miatti mindennemű előítélet, megtorlás vagy diszkrimináció alkalmazása.
(6) Hallgatási tilalom előírásának kérdése: A bejelentést tevő személy számára a bejelentés tartalmára vonatkozóan semmiféle hallgatási kötelezettséget nem szabad elrendelni, vagy bármely más módon korlátozni, hogy az adott ügyben jogszerűen és szabadon nyilatkozzon.
(7) Jóhiszeműség: Minden olyan személynek, aki jogsértéssel kapcsolatos bejelentést nyújt be, megalapozott információval kell rendelkeznie az eset jogsértő jellegével kapcsolatban, de emellett a bejelentésnek nem kell bizonyítékokat tartalmaznia.
(8) Bizottság létrehozása: Az Általános Főnöknő az ügy kivizsgálása érdekében legalább két további szakértőből illetve nővérből álló bizottságot [a továbbiakban: Bizottság] állít fel, amely személyek segítenek az adott ügyben történő döntésben, ezáltal részt vesznek a tényállás tisztázásában, a felderített információk értékelésében, majd a kivizsgálás végeztével a szükséges intézkedésekre javaslatot tesznek.
A Bizottság szakértő tagjainak elsősorban pszichológusoknak, jogászoknak vagy kommunikációs szakembereknek kell lenniük, amely személyek a szaktudásukkal segítségére lehetnek az ügy tisztázásában és lefolytatásában.
5.2.2. Hivatalból történő eljárás-megindítás
Amennyiben a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend vezetésének a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó bántalmazó cselekmény a tudomására jut vagy nyomós oka van feltételezni, hogy bántalmazó cselekedetre sor került, kötelessége hivatalból eljárni.
5,2.3. A megszerzett ismeret tárgya
a) Abban az esetben, amennyiben a megszerzett ismeret tárgya
aa. a jelen szabályzat hatálya alá tartozó személyek [jelen Szabályzat III. fejezet 3.1. pont] által megvalósított
bb. a Domonkos Nővérek szervezeti egységeiben, intézményeiben vagy az általuk szervezett programokon megvalósított
cc. bántalmazó magatartás,
úgy a jelen szabályzat rendelkezései szerinti eljárások szabályai az irányadóak.
Amennyiben az 5.2.3. pont aa) és cc) pontja együttesen megvalósul, de a bb) pontja nem, úgy az Általános Főnöknő egyszemélyi döntésével, saját hatáskörében eljárva az adott személy vonatkozásában elrendelheti a jelen Szabályzat előírásai szerinti eljárások alkalmazását."
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó bántalmazások vonatkozásában az ezzel kapcsolatos feladatokat részletesen tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott „A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan” című módszertani útmutató (3. átdolgozott kiadás - 2017. augusztus), ezért ezekre jelen szabályzat nem tér ki.
5.3. Kivizsgálás szakaszai
5.3.1. Tényállás tisztázása:
5.3.1.1. A tényállás tisztázásának célja az igazság kiderítése.
5.3.1.2. Kapcsolatfelvétel a bejelentővel: A bejelentővel való személyes kapcsolatfelvétel, lehetőleg írásos jegyzőkönyv készítése, aláírással. Segítség felajánlása (pl. kezelések költségeinek átvállalása). A bejelentővel ismertetni kell a várható ügymenetet – és később is tájékoztatni kell a fejleményekről. (Ehhez szükséges elérhetőségének beszerzése.)
5.3.1.3. Kapcsolatfelvétel a bejelentésben bántalmazóként megjelölt személlyel: A megvádolt személy tájékoztatása a bejelentés tárgyáról, meghallgatva az álláspontját, továbbá tájékoztatása az ügymenetről, jogairól és kötelezettségeiről.
5.3.1.4. Vizsgálati irányok előzetes rögzítése: Az 5.3.1.2. és 5.3.1.3. pontban foglalt lépések fényében az Általános Főnöknő a központi gyermekvédelmi felelős valamint a Bizottság segítségével előzetesen feltételesen megállapítja az ügy súlyát, továbbá hogy az adott ügy mely jog- illetve (belső) szabályozási területeket érintheti potenciálisan, így mely területek szabályait kell felhívni az ügy rendezése körében (különös tekintettel: egyházi jog, gyermekvédelem, munkajog, büntetőjog, polgári jog). Abban az esetben, amennyiben a későbbi kivizsgálások eredményei az előbbi feltételes megállapításokat nem támasztják majdan alá, úgy az eljárást az új információk fényében kell lefolytatni.
5.3.1.5. Bizonyítékok gyűjtése: Ha lehetséges, egyéb tanúk meghívása, tárgyi – közvetett és közvetlen – bizonyítékok gyűjtése. Hasonló (a személyhez köthető) ügyek felkutatása, becsatornázása.
Az eljárás során a szabad bizonyítás elve alkalmazandó.
5.3.1.6. Szakértő bevonása: Ha a bejelentő nyitott rá, úgy igazságügyi pszichológiai vizsgálat elvégzése szükséges. Amennyiben a megvádolt személy nyitott rá, megfelelő vizsgálat(ok) lefolytatása az ő esetében is javasolt.
5.3.1.7. A bejelentő, a bántalmazás – közvetlen vagy közvetett – áldozatai valamint a közösség védelme:
• Az eljárás célja a sértett védelme és gyógyítása. A sértett számára tartós és hatékony segítséget kell felajánlani, különös tekintettel a lelki segítségre, terápiás lehetőségre illetve a pszichológusi vagy jogászi közreműködésre.
• Az eljárásnak a fentieken túl a közösség védelmére, gyógyítására is irányulnia kell.
• A fentiek valamint a további esetek megelőzése érdekében – a végleges döntés meghozatala előtt is – minden szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tenni, így adott esetben a bántalmazóként megjelölt személyt az adott közösségből ki kell emelni, a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell.
5.3.1.8. A bejelentésben bántalmazóként megjelölt személyhez való viszonyulás alapvetései:
• Az eljárás célja a sértett védelme valamint a közösség gyógyítása. Ez azonban nem zárja ki az elkövető irányába történő irgalmas odafordulást, amely e személy – lehetőség szerinti – segítését jelenti, elsősorban pszichológiai vonatkozásban.
• A Domonkos Nővérek szerzetesrend illetékes személyének figyelemmel kell lennie arra, hogy ha ezen esetek vonatkozásában megértő magatartást tanúsít, akkor az még nem jelenti, hogy ne ítélné el szigorúan a visszaélést.
• Az elkövetőnek – lehetőség szerint – fel kell ajánlani, hogy azonnal és tartósan rendelkezésére áll lelki segítség illetve terápiás lehetőség.
• A bejelentéssel érintett személy vonatkozásában az ártatlanság vélelmét minden esetben figyelembe kell venni. Az eljárás célja az igazság kiderítése, így lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bántalmazóként megjelölt személy álláspontját előadja, saját érdekében bizonyítékokat hozzon fel, egyúttal joga van a jogi segítség igénybevételéhez is.
5.3.2. Információk értékelése, intézkedések előkészítése:
5.3.2.1. Teljes spektrumon történő vizsgálat:
A bejelentés fogadásakor figyelembe kell venni, hogy a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend nem tudhatja, hogy milyen személyi, intézményi vagy magatartási kört illetve jogterületeket fog érinteni az adott vizsgálat és az ebből napvilágra kerülő körülmények. A Domonkos Nővéreknek ennek figyelembevételével, minden részletre kiterjedően kell eljárnia már az eljárás megindításától kezdődően.
A konkrét intézkedések vonatkozásában elsősorban az alábbi jogterületek veendők figyelembe:
Egyházi jog: különös tekintettel a Codex Iuris Canonici, a Vos Estis Lux Mundi kezdetű apostoli levél valamint az „Eljárási utasítás a graviora delicta gyanánt kezelendő ügyekhez” [Normae servandae in casibus aliqua GRAVIORA DELICTA tractandis, Róma, 2005] utasítás előírásaira.
Büntetőjog: megjegyzendő, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontja alapján nem évül el a büntethetősége a XIX. Fejezetben meghatározott [A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK], ötévi
szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Gyermekvédelem: a gyermekvédelmi szervek irányába az egyházi szervezeteknek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, továbbá hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Természetesen, adott esetben értelmezés kérdése, hogy mely cselekmények veszélyeztetik a gyermeket, mindazonáltal ezen kérdéskört semmiképpen sem lehet relativizálni.
Xxxxxxxx: ezen körben nem csupán a (rendes) felmondás vagy az azonnali hatályú felmondás jogintézményeit kell figyelembe venni, hanem a munkavégzés alóli felmentést, vagy az előzőekhez képest járulékos jellegű intézkedéseket is. Amennyiben az eljárás alá vont személy felett nem az Általános Főnöknő gyakorolja a munkáltatói jogokat (pl. egy intézmény munkavállalója vonatkozásában lefolytatott eljárásban), úgy a Bizottság a munkáltatói jogok gyakorlóját olyan mértékben tájékoztatja az ügy állásáról, hogy az meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket a munkavállalója vonatkozásában.
Polgári jog: személyiségi jogok kérdése, a jóhírnév védelme, beleértve ebbe az ártatlanság vélelmét is.
5.3.2.2. A kivizsgálás lezáró dokumentuma
(1) Amennyiben a kivizsgálás folytatásától további releváns információ nem vagy csak számottevő nehézség illetve időtartam elteltével várható, úgy a Bizottság jelentést készít az ügyről.
(2) A jelentésnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát, a kivizsgálás során alkalmazott bizonyítási eszközöket valamint a tisztázott körülményeket. A fentieken túlmenően az Általános Főnöknő számára javaslatot kell tennie az alkalmazandó intézkedésekre illetve.
(3) A jelentésben foglaltak nem kötik az Általános Főnöknőt vagy a Xxxxxxxx Nővéreket, azzal, hogy az Általános Főnöknő az egyet nem értése esetén az adott kérdést a Xxxxxxxx Nővérek szerzetesrend Xxxxx Xxxxxxx elé köteles terjeszteni döntéshozatalra.
5.3.2.3. Jogterületek szerinti egyedi intézkedési lehetőségek
(1) [Egyedi intézkedések] A konkrét intézkedési lehetőségekről való iránymutatást – jogterületek szerinti bontásban, a vonatkozó jogszabályok alapján – a jelen szabályzat mellékletei tartalmazzák.
(2) [Felderítettség követelménye] Az intézkedések alapja kizárólag olyan körülmények lehetnek, amelyek kellő mértékben felderítésre kerültek. A vádaskodástól tartózkodni kell, az objektivitás követelménye messzemenően alkalmazandó.
(3) [Felderítettség szintjének eltérő követelménye] Az intézkedés meghozása során figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az egyedi intézkedés megtételének feltételei – az ehhez megkövetelt felderítettségi szintek alapján – az egyes jogterületek tekintetében egymástól különböznek. Ekképpen:
a) egyházi jog esetében az a bejelentés hihetősége az eljárás megindításának kritériuma
b) büntetőjog esetében: amennyiben az adott személy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható
c) munkajog esetében: bizonyítottság, azzal, hogy az intézkedést akkortól lehet megtenni, amikortól munkáltatói jogkör gyakorlója – a munkavállaló kötelezettségszegéséről annak súlyára és adott esetben a munkavállaló vétkességére is kiterjedően – tudomást szerzett
d) polgári jog esetében: bizonyítottság az intézkedés meghozatalának kritériuma
5.3.2.4. Különös eljárási szabályok alkalmazása:
(1) Amennyiben a Domonkos Nővérek szerzetesrendnek az adott ügyben nem keletkezik bejelentési kötelezettsége [4.2.2. (3) bekezdés], és ez az eljárásban érintett személyek javát szolgálhatja, úgy nyomós okból lehetőség van arra, hogy az Általános Főnöknő a jelen Szabályzat 5.2. – 5.3. pontjaiban foglalt eljárási szabályoktól való eltéréséről határozzon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést az Általános Főnöknő az ügyben tudomására jutott előzetes információk alapján hozza meg, a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján.
(3) Az (1) bekezdés különösképpen vonatkozik azon esetekre, amelyekben a Domonkos Nővérek szerzetesrend intézményeiben, szervezeti egységeiben (így közoktatási, szociális intézményeiben, rendi vagy plébániai közösségeiben) gyermekek között történt a bántalmazás. Ezen ügyekben a helyi gyermekvédelmi felelős közreműködése útján az intézménynek vagy szervezeti egységnek a vezetője megvizsgálja, hogy az adott ügy helyi szinten – mind jogi, mind közösségi szempontból – kezelhető-e. Amennyiben úgy ítéli meg, miszerint az adott ügy helyi nem szinten kezelhető, úgy az Általános Főnöknőt az ügyről haladéktalanul tájékoztatja. Az Általános Főnöknő az ügy intézését és az eljárás lefolytatását egyoldalú döntésével magához vonhatja.
(4) Abban az esetben, amennyiben a jelen, 5.3. pont szerinti kivizsgálások során arra utaló bizonyíték merül fel, amely szerint ezen különös eljárási szabályok alkalmazásának nem állnak fenn a feltételei, úgy a jelen Szabályzat szerinti teljeskörű eljárás lefolytatását kell elrendelni.
5.4. Kommunikáció, transzparencia
(1) A védett csoportok vonatkozásában a Domonkos Nővérek szerzetesrend kommunikációs stratégiát alakít ki, amelyet a központi gyermekvédelmi felelős előkészítése alapján az Általános Főnöknő fogad el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt stratégiának különös tekintettel ki kell terjednie az alábbiakra:
• Belső dokumentálás: Egy rövid előzetes (még nem publikált) tájékoztató anyagnak kell készülnie, amely rögzíti a felhozott vádat, jelzi, hogy a vizsgálat lefolytatása előtt részletekről nem lehet beszámolni, s a vizsgálat ideje alatt mely előzetes intézkedést hoztak az eljárás alá vont személy vonatkozásában.
A nyilatkozatot kapja meg a gyanúsított, kérve az érintetteket az együttműködésre, valamint felszólítva arra őket, hogy az adott dokumentum, ennek tartalma harmadik személynek sem részben, sem egészben nem adható ki.
• Külső kommunikáció: Amennyiben az állami eljárás, illetve sajtóhír megköveteli, a Bizottság véleményezése után az Általános Főnöknő dönt az előzetes sajtóanyag publikálásáról.
Bármely, a jelen szabályzat hatálya alá tartozó ügyben sajtónyilatkozathoz az Általános Főnöknő előzetes egyetértése szükséges.
Az ügy lezárásakor – legyen ez akár elmarasztalás vagy felmentés – a Bizottság javaslatot tesz a sajtó tájékoztatásának módjára.
A kommunikációnak a transzparencia elvét betartva figyelemmel kell lennie mind az ártatlanság vélelmére, mind személyiségi jogok védelmére, és ezeket is mérlegelve kell megfelelően megtenni a szükséges intézkedéseket.
• Kommunikációs szintek: a Stratégiában a kommunikációra feljogosított személyeket valamint az egyes célcsoportok (pl. diákok, kollégák, szülők) felé történő kommunikáció mértékét, mélységét szükséges megjelölni.
Főszabály szerint az adott ügyben a központi kommunikációra való jogosultság az Általános Főnöknőt illeti meg, aki azonban ezen jogosultságát – akár ad hoc jelleggel is – másra átruházhatja.
Az egyes szervezeti egységek vezetői a saját szervezeti egységük vonatkozásában megtörtént esetekkel kapcsolatosan jogosultak a kommunikációra, azzal, hogy előzetesen kötelesek az Általános Főnöknővel való egyeztetésre és az eseti kommunikációs stratégiájuk előzetes jóváhagyására.
(3) A kommunikáció során figyelemmel kell lenni az érintett személyek személyiségi jogára, beleértve ezen körbe a (bejelentéssel megjelölt elkövető által) esetlegesen veszélyeztetett további személyeket is, akik védelmét különös tekintettel szem előtt kell tartani.
(4) A vizsgálat alatt minden információt elkülönítetten, bizalmasan és zártan kell kezelni. Amennyiben az intézményvezető maga érintett az esetben, úgy munkáltatója, rendtag esetén az elöljárója veszi át az ügy kezelését.
(5) Mind az intézmény, mind a Domonkos Nővérek szerzetesrend tiszteli és védi a gyermekek jogát a visszaéléstől mentes élethez, ezért mindent megtesz az eset gondos kivizsgálására, és – amennyiben állami eljárás indul – mindenben együttműködik az állami hatóságokkal. Tájékoztatják a közvéleményt, hogy a Domonkos Nővérek szerzetesrend valamint az intézmény minden segítséget megad az áldozat számára az őt ért trauma feldolgozásához.
Eljárás megindítása:
● bejelentés fogadása 5.2.1. (1) – (7) bekezdés
● hivatalból történő eljárás 5.2.1. (1) bekezdés
Belépő szint:
ismeretszerzés a kivizsgálandó ügyről
ↆ
Bizottság felállítása: 5.2.1. (9) bekezdés
● potenciális bizonyítás szempontok
● potenciális jogterületek számba vétele
ↆ
Bizonyítási cselekmények:
● Kapcsolatfelvétel a bejelentővel: 5.3.1.2.
● Kapcsolatfelvétel a bejelentésben bántalmazóként megjelölt személlyel: 5.3.1.3.
● Vizsgálati irányok előzetes rögzítése 5.3.1.4.
● Bizonyítékok gyűjtése: 5.3.1.5.
● Szakértő bevonása: 5.3.1.6.
Kivizsgálás:
tényállás
felderítése, annak érdekében, hogy a Domonkos
Nővérek szerzetesrend
döntési helyzetbe kerüljön
ↆ
Záró dokumentum készítése:
● felderített tényállás rögzítése [5.3.2.2.]
● a javasolt intézkedések rögzítése [5.3.2.2.]
●az eljárás megszüntetésére tett javaslat, amennyiben a bejelentett cselekmény nem felderíthető, arra utaló, megfelelő súlyú jelek nem detektálhatóak illetve a bejelentésben bántalmazóként megjelölt személy ártatlansága megfelelő szinten tisztázásra került
Kilépő szint:
megfelelő
felderítettség
esetén az állami- egyházi szabályok által rögzített eljárási rezsimekre való áttérés
ↆ
Egyedi intézkedés:
● egyedi intézkedésről való döntés meghozatala
● végrehajtása, illetve
● végrehajtatása az intézményvezetővel
ↆ ↆ ↆ ↆ ↆ
egyházi jogi | büntetőjogi | gyermekvédelmi | polgári jogi | egyéb |
intézkedés / | intézkedés / | intézkedés / eljárás | intézkedés / | beleértve: |
eljárás | eljárás | megindítása | eljárás | eljárás |
megindítása | megindítása | megindítása | megszüntetése |
Érzelmi bántalmazás
Egy gyermek vagy sérülékeny felnőtt érzelmeivel való tartós visszaélés, amely felnőttek esetében megfosztja az egyént a méltóságától és rombolja önértékelését, a gyermekek esetében emellett az érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. Gyermekek esetében ide tartozik az értéktelenség, a szeretetlenség, a nem kívántság és a hasznavehetetlenség érzésének keltése, amely alacsony önértékeléshez, az önelfogadás képtelenségéhez, kötődési nehézségekhez vezethet. Jelentheti az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja más, igen gyakran édesanyja, bántalmazásának. Az érzelmi abúzus a gyermekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában megtalálható, de külön is felléphet.
Sérülékeny felnőttek esetében az érzelmi bántalmazás előfordulhat lelki terror alkalmazásával, csúfolással vagy más megalázás formájában, az érintett személy figyelmen kívül hagyásával vagy kiközösítésével egy közösségen belül, fenyegetéssel arra vonatkozóan, hogy pl. elveszik a jövedelmét, ellátását, gyógyszereit, kezelését, segédeszközét (pl. kerekesszékét vagy kommunikációs eszközét); megkárosítják vagy elveszik a személyes tulajdonát vagy bántják pl.: a háziállatát vagy bármit, amihez erősen kötődik; vagy méltatlan/hátrányt okozó módon intézetbe küldik.
Fizikai bántalmazás
Jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, elvagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását. Számos országban ide sorolják a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetést is (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)
Elhanyagolás
Olyan tevékenység/cselekedet – illetve annak hiánya -, amikor a gondozók – családtagok és/vagy fizetett segítők - nem látják el a gyermek vagy sérülékeny felnőtt személy fizikai, egészségügyi, higiéniai, oktatási, nevelési, stb. szükségleteit. Az elhanyagolásba beletartozhat például ha nem adnak valakinek elegendő ételt vagy italt; ha nem biztosítanak megfelelő felügyeletet számára; ha nem biztosítják a megfelelő személyes gondoskodást; ha visszatartják, nem adják oda a gondozott szemüvegét, hallókészülékét vagy protézisét stb., ha az érintett személy egészségügyi problémáit kezeletlenül hagyják; mint például amikor bőrproblémáinak vagy felfekvéseinek kialakulását nem veszik figyelembe. Elhanyagolás alatt értjük azt is, ha valaki nem akadályozza meg a visszaélést, bántalmazást.
Bántalmazás tehát jelenti az alapvető fizikai és/vagy lelki szükségletek elhanyagolását és/vagy a gyermek fizikai, érzelmi, szexuális vagy egyéb bántalmazását (abúzus), beleértve ebbe a verbális abúzust is, amely alatt a gyermek vagy sérülékeny felnőtt irányban történt nem megengedett, őt érzelmileg, mentálisan vagy szexuálisan hátrányosan érintő kommunikációt értjük.
II. MELLÉKLET: BÁNTALMAZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, KÜLÖNLEGES ESETEI
A bántalmazás több szempontból is csoportosítható:
(ad1.) Családon belüli erőszak: Ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.
(ad2.) Családon kívüli abúzus: Történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátó-rendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló.
A bántalmazás különleges esetei:
(1.) [Méhmagzatot károsító magatartás] Ha a várandós életmódjával magzata egészségét veszélyezteti. Ez elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztást, a mértéktelen dohányzást, a prostitúciót jelenti. A várandós bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak.
(2.) [Alkohol és drog abúzus] Szülők vagy gondviselők alkohol és drogfogyasztásának olyan következményei lehetnek, amelyek a gyermekre veszélyt jelentenek. Ilyenkor vizsgálni és mérlegelni kell, hogy az alkohollal, droggal való visszaélés ellenére a szülő képes-e megfelelő módon gondozási, felügyeleti és nevelési feladatainak ellátására, vagy a függőség ezt lehetetlenné teszi.
(3.) [Kortárs bántalmazás (bullying)] Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl, ismételten, fizikailag, illetve lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. A felnőtt elkövetők vizsgálata azt mutatja, hogy sokan gyermek, vagy serdülőkorukban bántalmazók, vagy maguk is abúzus áldozatai voltak.
(4.) [Online bántalmazás] Ebbe a körbe tartozik minden olyan online tevékenység vagy tartalom, amely következtében a gyermek nem érezheti magát biztonságban az interneten. Az internetes zaklatás során általában érvényesül a zaklatás három feltétele: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és valamilyen típusú erőfölényét, hatalmát érezteti a bántalmazottal szemben. Az online bántalmazás következményei hasonlóan súlyosak lehetnek az érzelmi bántalmazáshoz.
(5.) [Rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció)] Ha a gyermekek vagy sérülékeny felnőttek védelmére létrehozott és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos viktimizációhoz, károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása, vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás, pl. az indokolatlan kórházba utalás. Az egészségügyi ellátás keretében is traumatizálódhat a gyermek vagy sérülékeny felnőtt, a szükségtelen, vagy nem körültekintő orvosi vizsgálatok eredményeként, valamint a szülők tájékoztatásának, ill. felvilágosításának elmulasztása, vagy megtagadása esetén. Ide sorolható a nyomozási, jogi eljárás során a szükségtelen számú és nem megfelelő formájú kihallgatás, kikérdezés, vizsgálat, vagy ha a vizsgálatot nem megfelelően felkészült szakember végzi, illetve, ha az eljárás indokolatlanul elhúzódik. Ide tartozik a médiaerőszak, mely igen káros hatással van a gyermekekre.
(6.) [Pénzügyi abúzus] Előfordulhat egy ember pénzügyeinek engedély nélküli szabályozása, korlátozása, az alapvető szükségletek kielégítésére (étkezés, öltözködés, gyógyszerek, utazás) szánt pénz visszatartása formájában; az érintett pénzének engedély nélküli használatával (ez gyakran bűncselekménynek számít úgymint pl.: lopás, csalás és hamisítás); anyagi juttatásoktól, segélyektől való megfosztásával; az érintett pénzének eljátszása, vagy alkoholra, kábítószerre költése stb.; a munkába járás vagy munkavállalás megakadályozása formájában.
(7.) Szexuális bántalmazás:
Vos estis...:
“[A gyermekek szexuális bántalmazása] ... bűncselekmények a hatodik parancs ellen, mégpedig
I. valakinek erőszak vagy fenyegetés, illetve tekintéllyel való visszaélés által arra kényszerítése, hogy szexuális cselekményt hajtson végre vagy szenvedjen el;
II. szexuális cselekmény végrehajtása kiskorúval vagy kiszolgáltatott személlyel;
III. gyermekpornográfiát tartalmazó anyag előállítása, felajánlása, forgalmazása vagy birtoklása, akár telekommunikációs és informatikai úton, csakúgy, mint kiskorú vagy kiszolgáltatott személy pornográf bemutatásban való részvételre csábítása vagy rábírása.
b) azon cselekvésmódok, amelyek a 6. cikkelyben megnevezett személyek által megvalósulnak, legyenek akár cselekvések vagy mulasztások, azzal a céllal, hogy az 1. §. a) pontjában megjelölt bűncselekmények ügyében a klerikus vagy a szerzetes elleni civil vagy az egyházjogi, közigazgatási vagy büntetőjogi vizsgálatokat befolyásolják vagy kijátsszák.
c) „gyermekpornográf anyag”: kiskorú személy bármely ábrázolása, függetlenül az eszköztől, amelyet felhasználtak a kifejezett szexuális cselekvés során, legyen az valós vagy szimulált, vagy kiskorúak nemi szerveinek ábrázolása túlnyomórészt szexuális célból.”
A gyermekek elleni szexuális abúzus több szexuális töltetű tevékenységet is jelenthet, mint pl.
(i) Exhibicionizmus: egy felnőtt felfedi nemi szervét egy gyermek előtt. Családon belül más és más lehet a normarendszer, ezért akkor tekintik erőszakos cselekedetnek, mikor a felnőtt és a gyermek nem állnak rokonságban egymással.
(ii) Voyerizmus: egy felnőtt megfigyeli a gyermeket vetkőzés, fürdés vagy vécézés közben. A helyzet szexuálisan erőszakosnak minősül, mikor a megfigyelés célja a felnőtt szexuális kielégítése.
(iii) Xxxxxxxxxx: a felnőtt hosszú vagy intim csókokat ad a gyermek szájára, esetleg úgy, hogy nyelvét annak szájába dugja. A családi normák itt is különbözhetnek, ezért különösen meg kell vizsgálni az erőszakosság eldöntésénél, hogy mennyi ideig tartott a csók, és mit érzett közben a gyermek.
(iv) Simogatás: az elkövető megérinti, simogatja vagy dörzsöli a gyermek nemi szervét, vagy melleit, illetve a gyermeket hasonló érintésre bírja a saját testén. Más testrész simogatása is erőszakosnak minősülhet, ha annak célja, hogy olyan helyzetbe hozza a gyereket, mely tényleges szexuális tevékenységhez vezet.
(v) Fellatio vagy cunnilingus: a felnőtt orális-genitális kapcsolatra kényszeríti a gyermeket.
(vi) Vaginális vagy anális aktus: a felnőtt ujjal, péniszével, vagy valamilyen tárggyal behatol a gyermek hüvelyébe vagy végbélnyílásába.
(vii) Pornográfia: képek, film, vagy videofilm segítségével szexuális aktusokat jelenítenek meg, azokat gyermeknek mutatják be, vagy magukról a gyermekekről készül a pornográf anyag.
III. MELLÉKLET: VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁSOK, JELEI, KÖVETKEZMÉNYEI
VESZÉLYEZTETETTSÉG FOKOZATAI
A bántalmazás fajtái nagyon nehezen sorolhatóak kategóriákba, hiszen minden eset egyedi és a jelek alapján nehéz megállapítani az áldozatot ért bántalmazás időtartamát, gyakoriságát vagy súlyosságát. A jelen mellékletben foglalt jelek értelmezése során tehát a körülményeket, detektált jeleket körültekintően, és egymással összefüggésben kell értelmezni – annak érdekében, hogy a hibás következtetések elkerülhetőek legyenek, viszont amikor valóban szükséges, úgy a veszélyeztetettség megállapításra kerüljön, és a kellő intézkedések haladéktalanul megtételre kerülhessenek.
Fontos tudatosítani, hogy egyes bántalmazások esetében azonnal hatósági intézkedést kell tenni a gyermek biztonsága érdekében, míg más esetekben van lehetőség mérlegelésre.
I. Alacsony fokú veszélyeztető magatartás (időnként előforduló, enyhébb jelenségek)
Példák:
elhanyagolás: szeretet és érzelemkifejezés alkalmankénti megvonása vagy pl. mosdatlanság,
fizikai bántalmazás: alig látható vagy enyhe fokú felszíni sérülések
érzelmi bántalmazás: veszekedés, bántó szavak használata
szexuális visszaélés: exhibicionista, csábító viselkedés a gyerek előtt
Teendők: Segítséget nyújtani a gyermek gondozásában, nevelésében. Rendszeresen látogatni és kapcsolatot tartani a szülőkkel, felvilágosítás, tájékoztatás, szükség esetén szakmai segítséget ajánlani vagy irányítani (pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, addiktológus stb.)
II. Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás
Példák:
elhanyagolás: szeretet- és érzelemkifejezés gyakori megvonása, rossz higiénés viszonyok, elhanyagoltságra utaló jelek a megjelenésben, ruházatban
fizikai bántalmazás: súlyosabb felszíni sérülések, kisebb égési sebek, ütésnyomok, bevérzések, vágások
érzelmi bántalmazás: rendszeres szóbeli bántás, veszekedés, lebecsülés, megalázás
szexuális visszaélés: a gyermek fogdosása, nem megfelelő viselkedés a gyermek előtt
Teendők: Xxxxxx a gyermekjóléti szolgálat felé, javaslattétel közös esetmegbeszélésre, emellett saját hatáskörben a gyermeket gondozásba vétele (lásd fent).
III. Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás
Példák:
elhanyagolás: szülő, gondozó gyakori távolléte, bőr elhanyagolása, sérülése, alulfejlettség
fizikai bántalmazás: törött csont, mély sebek, súlyos bevérzések, égések, vágások; belső szervi sérülések
érzelmi bántalmazás: gyakori visszautasítás, büntetésként étel, ital megvonása, bezárás vagy kizárás a lakásból
szexuális visszaélés: szexuális kapcsolat bármely formája
Teendők: Sürgős jelzés a gyermekjóléti szolgálatnak. A történtek jellege szerint szakellátás igénybevétele: kórházba utalás, pszichiáter, pszichológus, családterapeuta, stb. Bűncselekmény gyanúja esetén együttműködés a bűnüldöző szervekkel. A továbbiakban a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve ún. esetmegbeszélés keretében gondozási, cselekvési terv kialakítása.
IV. Életveszélyes fenyegetettség – hosszú távú vagy súlyos lelki, fizikai károkozás
Példák:
elhanyagolás: gondozó felnőtt állandó vagy tartós távolléte, gyakori megbetegedések; fertőzések a rossz higiénés viszonyok miatt
fizikai bántalmazás: állandó makacs sebek, sérülések
érzelmi bántalmazás: állandó elutasítás, étel-ital gyakori megvonása, terrorizálás; súlyos büntetések
szexuális visszaélés: vérfertőzés, kiskorú terhessége, erőszak
Teendők: Intézkedni a gyermek a bántalmazó környezetből való azonnali kiemelésére. Jelentés a bűnüldöző szervek felé (amennyiben a szülő az elkövető, akkor a szülő megkerülésével).
JELEK FELISMERÉSE
Gyerekkel napi kapcsolatban álló személyeknek nagyobb az esélye a felismerésre. Két fontos feltétel: rizikófaktorok ismerete + jelek felismerése
Rizikófaktorok:
• Jelenlétük nem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. Ha ezeket tapasztaljuk, fokozott figyelem szükséges.
• Nem mindig egyértelműek, hiányuk nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét.
• Jelentős szerepe van a kötődési zavaroknak, a szülők tanult viselkedésmintáinak
• Nem köthető egyes társadalmi rétegekhez – mindenhol előfordulhat.
• Magasabb társadalmi helyzetű családok jobban tudják fedni
Családi tényezők:
• szociális depriváció (szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség)
• erőszak a családtörténetben
• erőszak a családban (fizikai és/vagy verbális)
• egyedülálló, különélő szülők
• mostohaszülő, bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner
• a család diszfunkcionális működése
• zavarok a családi kapcsolatrendszerben
• elszigetelt család
• szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb
• az anya rövidebb-hosszabb ideig külön élt a gyerektől
• bűncselekmények elkövetése a családban
Szülő személyiségtényezői:
• a szülő közömbös, vagy túlvédő vagy intoleráns
• mentális betegség, szenvedélybetegség, deviáns magatartás
• éretlen vagy sérült személyiség
• szülő kötődési problémái
• rossz vagy ambivalens kapcsolat a saját szüleivel
• szülő is bántalmazott gyerek volt
• szülő gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett
Gyermekkel kapcsolatos tényezők
• nem kívánt vagy titkolt terhességből származó gyermek
• koraszülött, kis súlyú gyermek
• az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától
• két gyermek között nagyon kicsi a korkülönbség (kevesebb mint 18 hónap)
• fogyatékos gyerek
• krónikus beteg gyerek
• nehezen kezelhető gyerek (nyugtalan, sírós csecsemő)
• magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek
• szabálysértést, bűncselekményt elkövető gyermek
Gyermek viselkedésében tapasztalható gyanújelek
• kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya, elutasítása
• túlzottan készséges, alázatos, engedékeny viselkedés
• túlságos éberség, vibrálás, agresszivitás,
• szokatlan, indokolatlan félénkség, riadtság, túlzott érzékenység
• bizalmatlanság, félelem a szülőtől
• megrettenés, váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét
• fél a fizikai érintéstől
• elmenekülés otthonról
• alvás- és evészavarok
• regresszív viselkedés (ujjszopás, enuresis, encopresis)
• pszichoszomatikus tünetek (gyomorpanaszok, hányás,asztma, stb.)
• kivonulás, mindenen kívül maradás
• koraérettség
• droghasználat
• depresszió, bűntudat, szégyenérzet
• autoagresszív viselkedés (hajtépés, öngyilkossági késztetés, kísérlet)
Közösségi viselkedésben megnyilvánuló gyanújelek
• gyenge kapcsolat a kortársakkal, kapcsolatépítés nehézségek
• korai érkezés az iskolába, késői távozás, sose vagy túl gyakran hiányzik
• passzivitás, izolálódás
• koncentrálási, tanulási nehézségek
• iskolai teljesítményromlás, váratlanul gyenge teljesítmény
Fizikai bántalmazásra utaló gyanújelek
• bántalmazás látható nyomai, jelei
• fojtogatás nyomai
• megmagyarázhatatlan, nem baleseti eredetű sérülések
• szájüregi sérülések (szex. abúzus lehetősége)
• többszörös, különböző gyógyulási állapotban lévő zúzódások, vérömlenyek, karmolások
• verésnyomok, égési, forrázási sérülések (szimmetrikus forrázásnyomok mindkét farpofán, alsó végtagokon)
• koponya, borda, csöves csontok nem nyilvánvalóan baleseti eredetű törése,
• régi törésekre utaló nyomok, leletek
• 1 év alatti gyerek csonttörése
• spirális végtagtörés
• sorozatos bordatörés (megragadás nyomán)
• nem megszokott helyen látható zúzódás (pl. xxxxx, fül, hajas fejbőr)
• ellentmondásos történet a sérülésről
• a gyerek szinte szóról szóra ismétli el a szülő történetét, cáfolja, hogy otthon probléma lenne, tagadja a korábbi bántalmazásokat
• nem baleseti jellegű mérgezés
• nem baleseti jellegű égés, forrázás
Elhanyagolás szomatikus gyanújelei
• alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot
• erősen kiszáradt, vagy lehűlt gyerek kerül a rendelésre vagy kórházba
• ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, időjárásnak nem megfelelő ruházat
• elhanyagolt bőrfertőzések,
• rovarcsípések nyomai
• kórházba rövid időn belül visszakerülő, leromlott állapotú gyerek
• túl gyakran történik a gyerekkel baleset, sérülés, mérgezés
• ismeretlen eredetű eszméletvesztés, agyrázkódás
• korábbi elhanyagolásra, sebesülés utaló jelek
Xxxxx bánásmódra utaló szülői magatartás
• szoptatás elhárítása, elutasítása
• védőoltások indokolatlan elmaradása
• orvosi, védőnői tanácsok be nem tartása, együttműködés hiánya
• betegség, aggasztó tünetek esetén sem viszi orvoshoz a gyereket
• diéta elhanyagolása
• kórházba került gyereket a szülők nem látogatják
• nem viszik időben haza (óvodából, iskolából, kórházból)
• apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő
• italos állapot, kontrollálatlan magatartás
• türelmetlen, agresszív szülő
• pszichésen terhelt szülő
• túlaggódó, indokolatlanul gyakran orvoshoz forduló szülő
• szülő a tényektől függetlenül rossznak tartja a gyereket
• a sérülés nem egyeztethető össze a történettel
• szülő a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz
• a gyerek a sérülésről másképp számol be mint a szülő
• jelentős változások a szülő viselkedésében a különböző találkozások során
Szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei
• korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat
• nemi aktus eljátszása
• fokozott, nem az életkornak megfelelő érdeklődés a szexualitás iránt
• alhasi fájdalom
• végbél, nemi szervek fájdalma, váladékozása, viszketése
• fájdalmas vizelés, húgyúti fertőzések
• végbél sérülése, széklettartási zavarok
• genitália makacs gyulladása
• kiskorú terhessége
• kiskorú nemi betegsége
BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZMÉNYEI
A bántalmazás következményei függenek az áldozat korától, egyéni helyezétől, megküzdési képességétől, a bántalmazás fajtájától (fizikai, érzelmi, szexuális vagy elhanyagolás), a bántalmazás időtartamától és a bántalmazó és áldozata közötti bizalmi közelségtől. Általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb korban és minél hosszabban áll fenn a bántalmazás, annál súlyosabb nyomokat hagy a gyermek személyiségében.
A bántalmazásnak vannak fizikai, érzelmi és kapcsolati következményei is.
Bántalmazás fizikai következményei:
• agyi elváltozások: pl. megrázott gyermek,
• hormonális szabályozás: stresszbetegség
• immunrendszeri eltérés
• alvászavar
• fejlődési elmaradások
• fokozott fenyegetettségészlelés - krónikus fáradtság
• szexuális zavarok
A bántalmazás pszichés következményei:
• mentális és viselkedési zavarok -> tanulási zavarok
• nyelvi készségek
• intellektuális, értelmi képességek
• figyelemzavar
kapcsolatkészség -> társas kapcsolatok, párkapcsolati nehézségek empátia
agresszió
érzelem és indulat kezelés PTSD
különböző kórképek kialakulásának magas rizikója énkép leértékelődése
tehetetlenség és értéktelenség érzése
Spirituális következmények:
• hitfejlődési szempontok - istenkép és szülőkép
• egyházi személy Istent képviseli
A bántalmazásnak közösségi vonatkozásai és következményei lehetnek, pl.:
• társas kapcsolatokban érzékelhető hátrányok - bizalomvesztés
• izoláció - titok, önértékelési problémák, bizalom sérülése miatt
• egyéb bántalmazások - kortárs bántalmazás
Irodalom:
Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx: A gyermekbántalmazás következményei, Pannonhalmi Szemle 2015/3. 52-68.