ÁLTALÁNOS Bérleti Feltételek

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

ÁLTALÁNOS Bérleti Feltételek

Érvényes: 2022. március 1-től az azt követően megkötött szerződésekre

Fogalom meghatározások Alapvető Rendelkezések

Bérbeadó: Viarent Kft.

Bérlő: az a nem fogyasztó természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szakmája, foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljárva jármű időleges használatba vételének céljából kezdeményez kapcsolatot vagy létesít jogviszonyt a Bérbeadóval, vagy ezekkel összefüggésben nyilatkozatot tesz a Bérbeadóval kötött, a jármű használatára vonatkozó szerződésből eredő bármely igény megszűnéséig függetlenül attól, hogy a Bérbeadó és a bérlő között bérleti szerződés létrejött vagy sem a jármű használatára

Felek: a Bérbeadó és a Bérlő együttesen

Lízingbeadó: a Jármű tulajdonosa, az a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozó, amellyel a Bérbeadó a Jármű beszerzésekor pénzügyi lízingszerződést kötött annak érdekében, hogy a Járművel bérbeadási írásbeli hozzájárulását

Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, ha az tehergépkocsi vagy vontató vagy nyergesvontató pótkocsi, félpótkocsi vagy lassú jármű vagy járműszerelvény. Az egyes Járműveket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet határozza meg.

ÁBF: az Általános Bérleti Feltételek azok a szerződéskötési feltételek, melyeket a Bérbeadó több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül határoz meg, és amelyeket a Xxxxx egyedileg előre nem tárgyaltak meg.

Az ÁBF Egyedi megtárgyalása: amennyiben a Bérlő az ÁBF-től eltérő javaslatát a Bérbeadónak bármely formában megküldi és/vagy a Bérlő és a Bérbeadó levelezéséban az ÁBF tartalmát egyeztetik vagy értelmezik vagy arról rendelkeznek, hogy az ÁBF bármely rendelkezésétől eltérnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bérbeadó és a Bérlő az ÁBF-t egyedileg megtárgyalták.

Eltérések az ÁBF-től: Az ÁBF-től az eltérések olyan egyedi megállapodások, amelyeket a Bérlő és a Bérbeadó írásban hoznak létre a Bérleti Szerződés szövegébe ágyazva, és azt aláírásukkal látják el a Bérleti Szerződés megkötésére vonatkozó kötelező szabályok szerint.

Bérleti Szerződés: a Bérbeadó és a Bérlő között megkötött az a szerződés, amely az ÁBF-n alapulva tartalmazza, hogy a Bérbeadó a Bérlő részére milyen járművet, milyen összegű vagy számítású díjért milyen időtartamra ad át használatra, amelyeket a Bérlő és a Bérbeadó írásban hoznak létre a Bérleti Szerződés szövegébe ágyazva, és azt aláírásukkal látják el a Bérleti Szerződés megkötésére vonatkozó kötelező szabályok szerint.

ÁBF időbeli hatálya: Az ÁBF -t a kihirdetését követően létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni. Amennyiben az ÁBF hatálya alatt Bérleti Szerződés jön létre, abban az esetben a Bérleti Szerződésből eredő bármely jogviszonyra és jognyilatkozatra a Bérleti Szerződés létrejöttekor hatályban volt ÁBF-t kell alkalmazni attól függetlenül, hogy a Bérbeadó azt módosítja vagy hatályon kívül helyezi.

Az ÁBF területi hatálya: az ÁBF-t a szerződéskötés helyétől függetlenül és a szerződéskötő Bérlő személyétől függetlenül minden esetben alkalmazni kell, ha a Bérbeadó a Viarent Kft.

Az ÁBF személyi hatálya: az ÁBF minden jognyilatkozatra kiterjed, amelyet a Viarent Kft. létesít a Bérlővel vagy, amely jogviszony létesítésére irányul a jognyilatkozat függetlenül a Bérlő személyétől és a jogviszony jellegétől.

Az ÁBF alkalmazása a Felek között: A jelen Általános Bérleti Szerződést (továbbiakban: ÁBF) a Viarent Kft. és a Bérlő közötti összes jogviszonyban alkalmazni kell annak első, Bérlő részére történő megküldését, vagy átadását követően. Az ajánlattételtől kezdődően a Felek szerződéskötését megelőző nyilatkozataikra, eljárásaikra, a Bérleti Szerződésekre és a Bérleti szerződések megszűnését követő, de azokkal összefüggő jogviszonyokra, jogokra és kötelezettségekre a Felek az ÁBF-t alkalmazzák bármely és az összes olyan bérlettel kapcsolatosjogviszonyukra, amelyek a jelen ÁBF Bérlőnek történő első átadásával vagy azt követően jönnek létre. Ha a Bérbeadó az ÁBF módosítása folytán az ÁBF új szövegét közli a Bérlővel, abban az esetben az új szöveget az új ÁBF megküldését követő jogviszonyokra és az azokkal kapcsolatos nyilatkozatokra kell alkalmazni.

Adatkezelési Tájékoztató: az a GDPR-nak megfelelő tartalmú tájékoztatás, amelyet a Bérbeadó, mint adatkezelő tesz közzé, és amely folyamatosan elérhető elektronikusan a Bérbeadó honlapján, valamint a Bérbeadónak az ügyfelek fogadására nyitva álló helyiségeiben nyomtatva, továbbá amelyet a Bérbeadó az első kapcsolatfelvételkor a Bérlő részére elektronikusan megküld.

Üzembentartó: A Jármű nyilvántartásba ekként bejegyzett személy.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója: a Ptk. 6:536. § (1) bekezdése szerinti fokozott veszéllyel járó tevékenység tényleges folytatója, aki a Bérleti Szerződés alapján a Járművet birtokában tartó Bérlő.

A Bérleti Szerződés alapján a Jármű használatának területi hatálya: A Járművet a Bérlő kizárólag Európa földrajzi területén használhatja. A Bérlő nem jogosult a Jármű használatára a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területén és Törökország ázsiai területén. A Bérbeadó egyoldalúan ezt meghaladóan is korlátozhatja a Bérlet területi hatályát a Bérlőknek e-mailen megküldött nyilatkozattal a jövőre nézve vagy meghatározott időtartamra, ha valamely egyértelműen körülhatárolható földrajzi terület a magyar külügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint nem biztonságos vagy a Biztosítási Feltételek hatálya alól kizárásra kerül, különösen: háború, felkelés, lázadás, terrorcselekmények, valamely természeti esemény, katasztrófa, járvány miatt vagy a célállam kormányzati intézkedései miatt. A Bérbeadó és Bérlő a Bérleti Szerződésben rendelkeznek arról, ha a Bérlet területi hatályát az ÁBF-től eltérően határozzák meg a Bérleti Szerződés időtartamára.

Műszaki Meghibásodás: a Járműnek az az állapota, amikor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, amikor a használhatatlanság nem külső behatás eredménye

Vagyonvédelmi Eszköz: Gyártó által a Járműbe beépített olyan eszköz, amely a Jármű nyomon követését teszi lehetővé és/vagy helyzetváltoztatását és/vagy működését akadályozza továbbá a Bérbeadó által a Járműbe beépíttetett olyan eszköz, amely a Jármű nyomon követését teszi lehetővé és/vagy helyzetváltoztatását vagy működését akadályozza.

Első havi bérleti díj: az az összeg, amelyet a Bérleti Szerződés IV. pontja ekként határoz meg, ha a Felek másként nem állapodnak meg, akkor az első teljes naptári hónapnak megfelelő összegű bérleti díj. A Felek a Bérleti Szerződésben megállapodhatnak arról, hogy az Első havi bérleti díj összege, mértéke független a felek által meghatározott egy naptári hónapra eső bérleti díjtól.

Óvadék (kaució): az az összeg, amelyet a Felek a Bérleti Szerződésben kötnek ki a Bérbeadót megillető, a bérleti jogviszonyból eredő bármely és mindennemű bérlői kötelezettség biztosítására. Ha az Óvadék összegét a Xxxxx nem határozzák meg, és nem zárják ki az Óvadékot a Bérleti Szerződésben, akkor az Óvadék összege a bruttó, egy

(1) naptári hónapra fizetendő Alap bérleti díj összeadva a Mozgó Bérleti díj egy naptári hónapra kalkulált összegével (az éves maximális futásteljesítmény 1/12 része alapján számított havi futásteljesítmény kalkulálva) egyezik meg, Pénzneme ellenkező kikötés hiányában megegyezik a bérleti díj pénznemével.

Alkalmazandó szabályok sorrendje: A Bérleti Szerződés minden esetben az ÁBF rendelkezéseivel összhangban és azzal együtt érvényes. A Bérleti szerződésre vonatkozó szabályokat az alábbi sorrendben kell alkalmazni:

1. Egyedi – Járműre vonatkozó Bérleti Szerződés

2. Az Általános Bérleti Feltételek szerződés

3. A Ptk. szabályai

4. A járművekre, azok üzemben tartására, forgalomban történő közlekedésére vonatkozó szabályok, valamint a számlázásra és nyilvántartásra irányadó jogszabályok

5. Egyéb jogszabályok

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Formakényszer: Az ÁBF egyes nyilatkozatok formai követelményét meghatározza (formakényszer). A formakényszer esetében a nyilatkozat kizárólag az ÁBF-ben rögzített formában érvényes. A többi nyilatkozatokat a Felek elektronikus úton küldött üzenetekben (e-mailen), faxon vagy postai úton egyaránt eljuttathatják egymáshoz. Az elektronikus leveleket egyszerű e-mailben kell elküldeni, a napi kapcsolattartás során. Megváltoztathatatlan formában megtettnek kell tekinteni az emailnek azokat a mellékleteit, amelyek JPEG, PDF vagy ehhez hasonló formátumban kerültek elküldésre, ennek folytán azok szerkesztése ebben a formátumban nem lehetséges. Ha a szerkesztés érdekében szükséges, akkor a küldő fél köteles a dokumentumot szerkeszthető formátumban is mellékelni.

Egyes nyilatkozatok formája:

- A Bérleti Szerződés létesítésére irányuló szerződést és a Bérleti Szerződés megszűntetésére irányuló jognyilatkozatot, kizárólag írásban postai küldeményként megküldve vagy legalább olyan elektronikus aláírás útján tehetik meg a Felek, amely azonosítja az aláíró személyét. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és a visszavételi jegyzőkönyvet a feleknek alá kell írniuk vagy olyan elektronikus aláírás útján tehetik meg a Felek, amely azonosítja az aláíró személyét.

- A számlákat írásbeli formában vagy a jogszabályoknak megfelelő elektronikus számlaként kell kiállítani.

- Az ÁBF szerinti más nyilatkozatokat, melyek joghatással járnak vagy járhatnak írásbeli postai küldeményként, e-mailen vagy faxon lehet megtenni kivéve a Bérbeadónak a Jármű átvételére irányuló első felhívása.

- A napi kapcsolattartás olyan nyilatkozatait, melyek joghatással nem járnak, telefonon vagy személyesen szóban lehet megtenni. Ha a címzett fél azt kéri vagy azt jelzi, hogy a nyilatkozat joghatással jár vagy járhat, abban az esetben a szóbeli nyilatkozatot e-mailen haladéktalanul meg kell küldeni a címzett félnek.

Kézbesítés: Mindegyik fél felelős érte, hogy az általa megadott postai címre, faxra, elektronikus címre küldött nyilatkozatok kézhezvételét és olvasását biztosítsa. A postai leveleket ajánlottan kell feladni, kivéve a Bérbeadó által papír alapú okiratként megküldött számlákat. E postai küldeményeket egyszerű postai küldeményként kell kézbesíteni postakönyvvel, amely feladásukat igazolja. A faxot vagy az emailen küldött levelet A fax vagy az email akkor tekinthető elküldöttnek, ha arról küldési igazolás van. Ebben az esetben a kézhez vétel időpontját a feladás időpontjával egyezőnek kell tekinteni. Az elküldött faxot és elküldött emailt úgy kell tekinteni, hogy azt a fogadó fél az üzenet elküldésének napján el is olvasta, ha az munkaidőn kívül lett elküldve, akkor az azt követő munkanap az olvasás napja. Az e-mailekat a Bérleti szerződésben, valamint az ÁBF-ben megadott címekre kell küldeni. Az elektronikus formában, e-mail-ben küldött, a Szerződés szerinti értesítések, visszaigazolások cégszerű aláírás és ezt helyettesítő azonosítás nélkül jutnak el szerződő felekhez, amelyet a Felek tudomásul vesznek, és ellenkező bizonyításig elfogadottnak tekintenek.

Az ÁBF-ben rögzített szabályoknak megfelelően létrehozott és elküldött e-mailek tekintetében a Felek sem bíróságok, sem más hatóságok előtt nem hivatkozhatnak arra, hogy azok nem felelnek meg a cég nevében tett írásos dokumentumok követelményeinek, kivéve, ha alkalmazására bizonyíthatóan, csalárd vagy egyéb jogellenes szándékkal került sor. Abban az esetben, ha a küldő fél e-mailjével kapcsolatban vita merül fel a küldő személyét illetően, vagy a levél tartalmával kapcsolatban, a küldő felet terheli annak bizonyítása, hogy a levelet nem a feladóként megjelölt személy, vagy nem a megérkezett tartalommal küldte el.

Kézbesítési fikció: A feladástól számított 5. munkanapon minden postai küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni.

A Bérbeadó kapcsolattartási pontjai és címei: A Bérbeadó xxxxx://xxxxxxx.xx/ honlapján folyamatosan közzéteszi a Bérlők számára azt, hogy a Bérleti szerződés megszűntetésére irányuló nyilatkozatot kivéve mely fajta nyilatkozatot milyen telefonszámra és mely e-mail címre kell megtenni (kontakt mátrix). A kontakt mátrix szerinti kapcsolattartón túl a nyilatkozatokat egyidejűleg a Bérleti Szerződésen megjelölt kapcsolattartó részére is meg kell adni. A Bérbeadó által a honlapon közzétett címzési helyek az irányadóak a Bérlők számára, ezért a Bérlők kötelesek a nyilatkozat megtétele előtt ellenőrizni a honlapon közzétett címeket. Amennyiben a honlapon közzétett nyilatkozat fajta alapján a Bérlő nem tudja beazonosítani a címzést, abban az esetben a Bérleti Szerződés fejrészében meghatározott címzési helyre a kapcsolattartónak kell küldenie a nyilatkozatát. A Bérbeadó a Bérleti Szerződés megkötésekor hatályos kapcsolattartási pont és cím listájá(kontakt mátrix)t átadja a Bérlőnek. Az ÁBF nem tartalmaz kapcsolattartási pontokat és címeket.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Hatáskör és Illetékesség: Szerződő felek esetleges jogvitájuk eldöntésére a helyi bíróság hatáskörébe utalt ügyekben kikötik a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét, míg megyei bíróság hatáskörébe utalt ügyekben a Pp. általános illetékességi szabályait rendelik alkalmazni.

Alkalmazandó anyagi jog, joghatóság: nemzetközi elemet tartalmazó Bérleti Szerződésekből eredő jogvitáknál az alkalmazandó jog a magyar jog, az eljárásokban a magyar rendes bíróságok az itt írt kizárólagos illetékességgel járnak el. A perlés érdekében a külföldön bejegyzett Bérlő az 1. pont szerinti Bérleti Szerződésben kézbesítési megbízottat jelöl ki, és kijelenti az ÁBF aláírásával, hogy a jelen bérleti jogviszony megszűnéséig nem szünteti meg a kézbesítési megbízását.

Nyelv: az ÁBF nyelve magyar. Amennyiben a Felek között megkötött Bérleti Szerződésből idegen nyelvű szövegváltozat vagy fordítás készül, abban az esetben is a szerződéssel összefüggő értelmezési vita esetén annak magyar nyelvű szövege az irányadó.

A Bérlő képviselete: Minden, a Bérleti Szerződés aláírását és a Jármű átvételét kivéve a Bérlő képviselőjének kell tekinteni azt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal lehet feltételezni, hogy a képviselt személy képviseletében nyilatkozat megtételére jogosult. Különösen képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, aki a Jármű átvételére, annak visszaadására, karbantartására, javítására jelenik meg vagy egyébként a Járművet a bérleti jogviszony alatt a birtokában tartja. A képviselet korlátozása annyiban érvényes, amennyiben ezt a Bérlő törvényes képviselője a képviselt nyilatkozatának megtétele előtt hitelt érdemlően írásban, faxon vagy e-maliban a Bérbeadó tudomására hozta. A Bérleti Szerződés megkötésére és a Jármű átvételére kizárólag a törvényes képviselő vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

Bérleti Szerződés létrejöttének napja: az a nap, amikor mindegyik Fél aláírta a bérleti szerződést.

A Bérbeadóra vonatkozó, a Bérleti Szerződésből eredő kötelezettségek kezdőidőpontja: az a nap, amikor az az Első havi bérleti díj és/vagy Óvadék (kaució) a Bérbeadó számláján jóváírásra kerül.

A Bérleti szerződés megkötéséhez ellenőrzött okmányok és igazolások az alábbiak szükségesek:

• Cégkivonat (egyéni vállalkozó esetében annak igazolása, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában a NAV-nál szerepel) nem hiteles, egyszerű másolata.

• Aláírási címpéldány egyszerű másolata,

• Az utolsó két év mérlege, eredmény-kimutatása egyszerű másolatban.

• A képviseletre jogosult személyi igazolványa / útlevele/ jogosítványa és lakcím kártyája. A személyes adatok kezelésére a jogot a Bérleti Szerződés aláírásával adja meg a természetes személy (az adatkezelési tájékoztató elérhető a Bérbeadónak az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, valamint a xxxxx://xxxxxxx.xx/ honlapján folyamatosan elérhető).

1. A Jármű átadás-átvétele

1.1. A felek a Bérleti Szerződésben állapodnak meg arról, hogy a Bérlő mikor vagy milyen határidőben veszi át a Járművet a Bérbeadótól. Ha a Bérbeadó a Járművet a Bérlővel kötött Bérleti Szerződésére tekintettel szerzi be, abban az esetben a Bérbeadó nem esik késedelembe, ha:

- a gyártóval előre egyeztetett várható teljesítési határidőt kalkulálva határozta meg a Bérleti Szerződés teljesítésekor a Jármű átadásának időpontját vagy határidejét továbbá

- a Járművet a Bérlőt a Bérleti Szerződés szerint terhelő kötelezettségek teljesítését követően elvárható időben megrendelte továbbá

- a gyártó az általa előzetesen megadott várható határidőhöz képest később szállítja le a Járművet.

A Bérbeadó köteles a Bérlőt haladéktalanul tájékoztatni minden, az átadás várható határidejével kapcsolatos körülményről.

Bérlő akkor állhat el a Bérleti Szerződéstől, ha a Bérbeadó a Bérleti Szerződésben a Jármű áradására meghatározott határidővel 90 napos késedelembe esik, és nem ajánl fel a Bérlőnek a késedelem tartama alatt a Jármű átadásáig olyan Járművet, amely megfelel a cserejárműre vonatkozó szabályoknak. A Bérlő a

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Bérbeadót a 90 napos késedelmet követően a Bérlő egy (1) alkalommal, 15 napos póthatáridővel köteles e- mailben vagy ajánlott levélben felszólítani a Jármű átadására.

1.2. A Jármű átadás-átvételére a Bérbeadó első alkalommal telefonon hívja fel a Bérlőt az átadást megelőző legalább 3 munkanappal korábban (továbbiakban: első felhívás) időpont egyeztetéssel. Ha a Bérlő az első felhívás alapján a Járművet a megadott időpontban nem veszi át, akkor a Bérbeadó e-mailben ismételten felhívja a Bérlőt a Jármű átadás-átvételére további 3 napos határidővel. Amennyiben a Bérlő az ismételt felhívástól számított 5 napon belül nem veszi át a Járművet, akkor a 6. naptól késedelmi kötbért köteles fizetni a Bérbeadónak, aminek napi mértéke megegyezik a Jármű 1 (egy)napi bérleti díjával, maximális mértéke 30 napi díjnak felel meg. A 31. napon a Bérbeadó elállhat a Bérleti Szerződéstől. A felek az átadás-átvételről átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel. Az átvétel napján (első bérleti nap) kezdődik a Bérlet futamideje, ez a Jármű rendszeres használatba vételének kezdő napja is.

1.3. A Bérbeadó az átadáskor átadja jegyzőkönyvben rögzítve azokat a dokumentumokat, melyeket jogszabály a Jármű üzemeltetéséhez előír, különösen: nemzetközi, hatósági, munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi engedélyek, ÁNTSZ stb. Amennyiben a jegyzőkönyvben a Bérlő kifejezetten nem kéri más okmány átadását, úgy a felek akként tekintik, hogy a Bérlő egyéb okmányt, igazolást nem kért. Ha a Jármű Lízingbeadó tulajdonában áll, abban az esetben a Bérbeadó a Jármű átadása előtt beszerzi Lízingbeadó írásbeli hozzájárulását a Jármű Bérlő részére történő bérbeadásához, de ezt nem szükséges a Bérlő birtokába adnia; a Lízingbeadó személyét a Bérleti szerződés tartalmazza.

1.4. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv rögzíti a Jármű állapotát. Amennyiben az átadás-átvételi jegyzőkönyvben a felek a Jármű állapotával kapcsolatban külön nem tesznek írásbeli kikötést, úgy kell tekinteni, hogy a Járművet a Bérlő sérülésmentesen, megkímélve, kitakarítottan, korának és futásteljesítményének megfelelő, közúti használatra és a Bérlő által közölt célnak megfelelő állapotban, kipróbálás után vette át. A Bérlő által a Jármű átvétele után közölt kifogások csak a Bérbeadó kifejezett írásbeli elismerő nyilatkozata esetén és annak megfelelően minősülnek elfogadottnak – következményük is a Bérbeadónak a hiba kiküszöbölésére tett nyilatkozata szerint áll fenn.

1.5. A Felek az Átadás-átvételi jegyzőkönyvben a szerviz ciklusokat a jármű átadásakor rögzítik – a Bérlő gondoskodik arról, hogy a Bérbeadó a szerviz ciklusokat be tudja tartani.

1.6. A Bérbeadó a Bérlet tárgyában a Jármű átadása előtt vagy Bérlet futamideje alatt bármikor elhelyezhet vagyonvédelmi eszközt, mely a Bérbeadó tulajdonában áll. A vagyonvédelmi eszköz elhelyezéséről a Bérbeadó a Jármű átadás-átvételekor tájékoztatja a Bérlőt. A Bérbeadó a vagyonvédelmi eszköz üzemeltetésére illetőleg az általa kibocsájtott adatok kezelésére feldolgozására szerződést köthet harmadik személlyel. A Bérbeadó a vagyonvédelmi eszköz által kibocsátott adatokat mindaddig kezelheti, amíg a Felek Bérleti szerződése fennáll, ha pedig a Felek között bármilyen vita van, mindaddig, amíg a Felek vitája véglegesen nem rendeződik továbbá, ha bármely hatóság, szerv bármely szabályszegés vagy bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytat, mindaddig, amíg az eljárás jogerősen befejeződik. A Bérbeadó a célhoz kötött adatkezelése során nem adhatja át az adatokat más személynek, amely vagy aki nem rendelkezik a Bérlő és a Járművet használó személy hozzájárulásával, vagy nem valószínűsíti, hogy az adatokra jogos igénye érvényesítése érdekében van szüksége és már módon nem fér hozzá az adatokhoz. A vagyonvédelmieszköz megrongálása, működésképtelenné tétele súlyos szerződésszegés. A vagyonvédelmi eszközzel kapcsolatos adatkezelési szabályokat a Bérbeadó adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

2. A Bérbeadó kötelezettségei a Jármű bérbeadása során

2.1. A Bérbeadó viseli az alábbi költségeket és ellátja a következő feladatokat:

2.1.1. A Jármű üzemképes állapotának fenntartásával együtt járó költségek:

• a Jármű gumiabroncsának időarányos futás utáni cseréje, maximum évente egy alkalommal. – kivéve, ha a Bérbeadó a kopástól függően másként nem rendelkezik

• a Jármű kezelési és karbantartási utasításában szereplő összes szervizművelet jótállási időtartamon belüli és azon túli elvégeztetése – a gyártó karbantartási előírásai szerint a kopóalkatrészek,

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

elhasználódó szűrők és kenőanyagok pótlása (karbantartás) – ami a Jármű, mint fizikai egység fenntartásával jár,

• a Jármű természetes elhasználódásával összefüggő javítások szakszervizben ill. a meghibásodás helyszínén (továbbiakban: Javítás)

• a tachográf beszerelése és üzemképességének fenntartása, valamint hitelesítése;

• az egyes Járművek tartozékainak és felszereléseinek a költsége - a Bérleti Szerződés, valamint az átadás- átvételi jegyzőkönyv szerint - beszerelése és üzemképességének fenntartásával együtt járó költségek – a természetes elhasználódás esetén

• a Jármű természetes elhasználódásával (nem tartozik ebbe a körbe különösen: a defekt, az üzemanyag hiányából eredő vontatás, a szerviz ciklus túllépésének időtartama alatti meghibásodás) együtt járó meghibásodása során annak a mentését (max. 500.000.- Ft értékhatárig), feltéve, hogy a vontatást a Bérbeadó szükségesnek és indokoltnak tartja, megrendeli – vagy hatósági intézkedés miatt azt utóbb jóváhagyja)

• Vis maior miatt a Járműben bekövetkező károk.

2.1.2. A Jármű folyamatos használatával és forgalomban tartásával együtt járó költségek és feladatok

• a Jármű műszaki vizsgáztatása

• kötelező felelősségbiztosítás megkötése, eljárás a biztosítóval szemben

• A Fedezett károk kockázatának viselése, eljárás CASCO esetén a biztosítóval szemben

• súlyadó

• ha a Jármű tulajdonosa Lízingbeadó, abban az esetben a Lízingszerződés időtartama alatt a Lízingbevevő Bérbeadót a Lízingbeadóval kötött szerződése alapján terhelő kötelezettségek viselése

2.2. A Bérlő érdekkörébe tartoznak az a Járművel, annak használatával kapcsolatosan alábbi magatartások, mulasztások és ezek következményei:

• A nem megfelelő (nem rendeltetésszerű) használatból eredő, azzal ok-okozatilag összefüggő következmények, különösen, de nem kizárólagosan: üzemanyag pumpa, visszacsapó szelepek, injektorok meghibásodása miatti javítás, bérlői karbantartási kötelezettségek elmulasztása folytán keletkező károk

• Eredetileg nem a Bérbeadó által átadott /beszereltetett vagy a Bérlő rendelkezésére bocsátott felszerelések, tartozékok, alkatrészek, berendezési tárgyak, eszközök károsodása, javítása

• Visszaélések, túlterhelés, erőszakos cselekmények, harmadik személyek vagy ismeretlen okok okozta károk (Járműben bekövetkező következményei

• Vis maior miatt bekövetkező károk és ezek következményei kivéve a Járműben bekövetkező károkat

• A járműben a Bérlő vagy harmadik személy által elvégzett átalakítások, beavatkozások, ezek következményei, az átalakításoknak és beavatkozásoknak betudható károk

• A Jármű műszaki mentése vontatási költsége az ÁBF 2.1.1. pontjában foglaltakat kivéve

• Gumisérülésekből, különösen padkázásból, szúró tárgyakból származó gumijavításokat

• A nem idegenhibás közúti balesetből, valamint a rendeltetésszerű használat kivételével minden más okból eredő Járműmentés és javítás

• A jármű használatával együtt járó díjak (különösen: közterület használati díjak, útdíjak, parkolási díjak), szabályszegéssel együtt járó bármely szankció (különösen közúti szabályszegések, szabálysértések, bírság, pótdíj, külföldön elkövetett olyan cselekmények, mely során közlekedéssel vagy a járművel kapcsolatban pénzbüntetés kiszabására került sor)

• Az útdíjak fizetésére szolgáló eszközök beszerelésével és kiszerelésével együtt járó bármely díjat

• a Járművet kivéve minden áru, rakomány, és a Járműben található vagyon megóvása, a Bérlő tevékenységének, munkavégzésének, nem közúti közlekedésének, az áruk és anyagok mozgatásának, le- és felrakásának, a Járművet vezető személyek és utasok ezek poggyászainak, biztosítása és az ezekben bekövetkezett károk viselése

• a Jármű nem közúti közlekedésével, munkavégzésével, valamint bármely veszélyes tevékenységgel együttjáró károk viselése

2.3. Cserejármű szolgáltatása:

Bármely műszaki meghibásodás, vagy közúti káresemény esetén a Bérbeadó a meghibásodás vagy káresemény bekövetkezésétől számított 24 órát követően a Bérlő írásos kérésének megfelelően saját

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

flottájából szabad kapacitása esetén (telephelyén) azonos kategóriájú cserejárművet ajánl fel. Bérlő hibájából bekövetkezett cserejármű igény esetén a cserejármű díjszabása megegyezik az alapjárművével. A cserejármű biztosítása szempontjából azonos kategóriába tartozó járműnek minősül a cserejármű, ha a cserejármű és az alapjármű a megengedett össztömegük alapján ugyanazon alábbi kategóriába tartoznak:

1. kategória: > 3,5 tonna

2. kategória 3,5 tonna – 7,5 tonna

3. kategória: 7,5 tonna – 12 tonna

4. kategória 12 tonna <

Bérbeadó nem köteles biztosítani, hogy a cserejármű megfeleljen az alapjármű kivitelének, kivéve a hűthető raktér kialakítását.

Kivitel fogalma: a Bérleti Szerződésben meghatározott jelleg szerint.

2.4. A Bérbeadónak joga van évente legalább egy alkalommal saját műhelyében vagy az általa kijelölt szakszervizben a Járművet átvizsgáltatni. A Bérbeadó követelheti, hogy a Bérlő a Járműről félévente készítsen külső állapotfelmérést fotófelvételek készítésével és azt küldje meg a Xxxxxxxxxxx. A Bérbeadó felhívásában megjelölheti az állapotfelmérésre irányadó adatszolgáltatás tartalmát, a fényképek tárgyát, helyzetét, pozícióját. A Bérlő kötelezi magát arra, hogy felhívás esetén a felhívás szerint a külső állapotfelmérést 3 munkanapon belül elkészíti és a Bérbeadó által megjelölt e-mail címre vagy elektronikus útvonalakon részére megküldi. A külső állapotfelmérést a Bérlőnek a Jármű állapotára vonatkozó nyilatkozatának kell tekinteni.

3. A Bérlő kötelezettségei a Jármű használata során

3.1. A Bérlő a Bérleti Szerződés futamideje alatt kizárólagos joggal jogosult birtokolni és használni a Járművet, azt azonban nem jogosult biztosítékként felajánlani, elzálogosítani, nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetőleg bármely, a Bérleti Szerződésen alapuló jogát - a Bérbeadó vagy a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül - harmadik személyre nem ruházhatja át, a Járművet harmadik személynek nem adhatja albérletbe és nem engedheti át annak használatát időszakosan sem.

3.2. A Bérlő a Járművet a bérlet tartama alatt – a 2.1. pontban foglaltakon túl - a saját költségén és kockázatára üzemelteti. A Bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a Jármű rendeltetésszerű és szakszerű üzemeltetéséről gondoskodni. Amennyiben a Bérlő működése során több járművezető vezeti a Járműveket, a Bérlő köteles megszervezni, hogy a Járművezetők folyamatosan és napra készen tájékoztassák egymást a Jármű állapotáról

-és szükség esetén a Bérlő igazolni tudja a Bérbeadóval szemben a hibák diagnosztizálásakor. E kötelezettség elmulasztása vagy a bizonyítatlanság a Bérlő terhére esik. A Járművel kapcsolatos feladatok különösen, de nem kizárólagosan:

• Napi ellenőrzések elvégzése a 2 sz. melléklet, a Járműre vonatkozóan a gyártója által annak kezelési utasításában a jogszabályokban foglaltak, a veszélyes üzemmel együtt járó felelősségből fakadóan, a Jármű szervizkönyve, a szakma szabályai, a közismert, bevett és a közúti járműhasználattal hivatásszerűen foglalkozóktól elvárható fokozott gondosság szerint, ide értve az egyes kenőanyagok, folyadékpótlások, útviszonyoknak és időjárási viszonyoknak megfelelő felszereltséget, beleértve a különböző folyadékok utántöltését (pl. de nem kizárólagosan a fagyálló, ablakmosó folyadék, fékfolyadék, motorolaj stb.).

• a meghatározott célra szolgáló vagy speciális felszereltségű, vagy több járműszerelvényből álló járművekre, szerelvényekre egyes tevékenységekre, az áruk rakományok rögzítésére, szállítására, mozgatására, munkavégzés során a munka előkészítésére elvégzésére, a nem közúti közlekedésre vonatkozó szabályok és a munkavédelmi munkabiztonsági betartásáról

• A Jármű rendszeres és rendkívüli, valamint az időjárásnak, végzett munkának, a Járművel kapcsolatos eseményeknek megfelelő külső és belső tisztítása, tisztán, közúti közlekedésre alkalmas állapotban tartása (pl. jégenyhítés)

• részecskeszűrő hetente történő üzemszerű regenerálása

• Gumi meghibásodásának (defekt, oldalfalsérülés stb.) figyelemmel kísérése, megjavítása

• A Jármű fedélzeti egységei által közvetített üzeneteknek megfelelő kötelezettségek betartása, előírásaik követése, az általuk közvetített utasítások végrehajtása, a fedélzeti eszközök meghibásodásának észlelése, annak haladéktalan jelentése, együttműködés a javításukban,

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

• Az egyes szerviz ciklusok betartása – amely ciklusokat a Bérbeadó a Jármű átvételekor közli vagy a Jármű fedélzeti computere jelzi, a Bérlő pedig erre figyelemmel van – és a ciklus várható lejárata előtt 7 nappal korábban vagy 2000 km-rel hamarabb bejelenti a járművet a Bérbeadónál vizsgálatra, továbbá úgy szervezi meg tevékenységét, hogy a ciklusok során a vizsgálat elvégezhető legyen az előírt km elérésekor, de maximum annak 2000 km-es túllépésével – amennyiben ezt a kötelezettségét a bérlő megszegi, úgy késedelmes bejelentés esetén a szerviz ciklusok alapján végzendő karbantartási feladatok határideje legalább kétszeresére meghosszabbodik a munkák előre nem látott átütemezése miatt, és az ezzel járó összes többletköltség és kockázat a Bérlőt terheli;

• A Bérlő figyelemmel kíséri a szokatlan vagy rendkívüli jelenségeket, ezek esetén haladéktalanul elvégezteti a Jármű hibájának diagnosztizálását e szerződés szerint és megteszi a szükséges intézkedéseket

• a Jármű állagmegőrzése

• a Jármű biztonsága, vagyonvédelme, az egyes, a járműben található vagyonvédelmi eszközök működőképessége, eszközök meghibásodásának észlelése, annak haladéktalan jelentése, együttműködés a javításukban,

• az áru, rakomány biztosítási szerződésének, a jármű vezetőjének és utasainak élet és balesetbiztosítási szerződésének, poggyászbiztosítási szerződésének, a Bérlő tevékenységére vonatkozó felelősségbiztosítás vagy vagyonbiztosítási szerződések megkötése

3.3. A Jármű kezelése, használata során úgy kell eljárni, hogy a Jármű műszaki színvonala legfeljebb a rendeltetésszerű, gondos használattal arányosan csökkenjen.

3.4. A Jármű szervizelését - az üzem közben jelentkező, működőképességet veszélyeztető meghibásodások javításának kivételével - a Bérlő a Bérbeadó jóváhagyásával az alábbiak szerint végezheti el:

A bejelentett szervízciklusok szerinti karbantartás időtartama abban az esetben, ha a Bérlő azt a részére előírt módon és határidőben jelenti be, a kisszervizek esetében 1 teljes munkanap, a nagy szervizek esetében 2 teljes munkanap, mely a karbantartásra történő megjelenésnek megfelelő órával kezdődik meg. A szervizre való jelentkezés a jármű jól működő km-számláló műszere alapján történik a Bérlő bejelentésére. Ha e kötelezettségének a Bérlő nem tesz eleget időben, a Járművet a Bérbeadó berendelheti, az ezzel együttjáró többletköltségeket a Bérlő viseli.

Minden javítást a Bérbeadó hagy jóvá a Bérlő által a szakszerviz részére megadott hibabejelentés alapján és/vagy a szakszerviz által készített diagnosztizálás és árajánlat alapján. A Bérleti jogviszony alatt a Jármű műszaki hibája vagy kár esetén kizárólag új, gyári vagy a gyárival azonos minőségű alkatrészek kerülnek felhasználásra.

A Bérlőnek a járművet Magyarországon a DELTA-TRUCK Kft-nél mint szakszerviznél, vagy amennyiben az a Bérbeadó lehetővé tesz, abban az esetben az adott márka javítására jogosult márkaszervizben kell szervizeltetnie és javíttatnia a sürgős szükség esetét kivéve. Márkaszerviz igénybevétele esetén a Bérbeadóval előzetesen kell egyeztetni, a Bérbeadó által megjelölt és értesített szervizt kell igénybe venni. Amennyiben változik a Magyarországon igénybe vehető szervizhálózat, arról a Bérbeadó a szervizek adatainak közlésével e-mailben értesíti a Bérlőt. Sürgős szükség esetén előzetesen egyeztetni kell a Bérbeadóval, hogy mely szervizben végeztethető el a javítás – figyelembe véve a Jármű tárolási vagy meghibásodási helyét, a vagyonvédelmet és a költséghatékonyságot. A Jármű üzeme közben jelentkező, működőképességet veszélyeztető meghibásodások, rendkívüli jelenségek esetében a Bérbeadót haladéktalanul telefonon kell értesíteni az egyedi bérleti szerződésben megjelölt kapcsolattartói telefonszámon, ennek hiányában – amennyiben nem érhető el a szám, úgy a Bérbeadó központi számán vagy a Jármű átadásakor átadott kapcsolattartási pontokon. A Bérlő csak olyan intézkedést kezdeményezhet vagy hajthat végre, amelyet a Bérbeadó jóváhagyott. A Bérbeadó vagy a hibafelvevő call center jogosult az egyeztetést hangfelvételen rögzíteni és mindaddig megőrizni, amíg a Felek teljesítették kötelezettségeiket vagy vita jogerősen befejeződött vagy az abból eredő igény elévül. Ha a hibafelvétel során bevonásra kerül a Bérbeadó mellett más szakszerviz, hibafelvételre jogosult központ, abban az esetben az erről készült hangfelvétel egy másolatára, és a jogvita végleges lezárásáig kezelésére (célhoz kötött adatkezelés) a Bérbeadó jogosult. A Bérlő az ÁBF elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy a hibafelvételre jogosult call center által készített hangfelvételt a bírósági eljárásban a Bérbeadó felhasználja.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Külföldön a Bérlő a jármű szervizelését külföldi szakműhellyel is elvégeztetheti, ha azt előzetesen egyeztette a Bérbeadó megbízottjával, a Delta Truck Kft. illetékesével. A Bérlő köteles megfizetni ezzel járó többletköltségek és a magyarországi költségektől eltérő fajtájú költségek megtérítését. Ilyen költségnek minősülnek a call centerek fenntartásával és közreműködésével kapcsolatos jutalékok, bonyolítási költségek, melyek összegét e call centereket üzemeltető vállalkozások határozzák meg időről időre. E költségek meghatározhatóak fix összegben, az elvégzett munka, az elvégzett javítás arányában vagy e kettő kombinációjában. Amennyiben a call center a bonyolításba magyar szakszervízt is bevon, abban az esetben a call center és bonyolítás díját és a magyar bonyolító szakszerviz bonyolítási díját külön határozzák meg; ezek mértéke az ÁBF közzétételekor: a munkavégzésről kiállított számla 5%- 5%-ával egyezik meg forgalmi adó nélkül. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a bonyolítási költségek minden esetben őt terhelik. A szakműhelyek munkadíjai, ezek pénzneme az alkatrészek árai a munkavégzés helyétől függenek. A Bérbeadóval szemben a számlázás pénzneme EUR. A Bérbeadó által kijelölt szervízhálózattól eltérő külföldi szerviz igénybevételéhez, minden esetben Bérbeadó vagy a Delta-Truck Kft előzetes beleegyezése szükséges. A Bérbeadó főszabály szerint e költségeket a munkavégzés helyén viseli, amennyiben a Bérlővel kívánja azokat előlegeztetni, úgy azt a Bérbeadó minden esetben egyedileg hagyja jóvá ezt. Ezekben az esetekben a Bérbeadó által megbízott Delta-truck Kft-hez történik meg a munka számlázása, a költségek viseléséről a Bérleti szerződés szabályai alapján rendelkezik a Bérbeadó, és azt a döntéstől függőn, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázza a Bérbeadónak vagy a Bérlőnek.

3.5. Függetlenül attól, hogy a Jármű Bérbeadó részéről elrendelt rendes vagy rendkívüli átvizsgálására, karbantartására, diagnosztizálására vagy javítására kerül sor, a Bérlőnek a járművet a munkák elvégzésére teljesen üres állapotban kell átadnia.

3.6. Ha a Járműben nincsen vagyonvédelmi eszköz, abban az esetben a Bérlő köteles a jármű havi záró km állásáról a Bérbeadót minden felhívás nélkül is minden hónapot követő első munkanapon tájékoztatni a Jármű átadásakor átadott, erre szolgáló kapcsolattartási címen. A Bérlő nem köteles a jármű havi záró km állásáról a Bérbeadót tájékoztatni, ha Jármű rendelkezik olyan vagyonvédelmi eszközzel, amely alkalmas arra, hogy a km állásának adataihoz a Bérbeadó közvetlenül távolról hozzáférjen.

A Bérlő a Bérleti Szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a Bérbeadó a futásteljesítménnyel és helymeghatározással kapcsolatos, a Bérlő által megadott adatokat és/vagy a GPS eszközből közvetlenül letöltött adatokat a Bérleti Szerződéssel teljesítésével összefüggésben a Bérleti Szerződés megszűnéséig és/vagy a Bérleti Szerződéssel kapcsolatos igény érvényesíthetőségének idejéig kezelje.

3.7. A Járművekkel kapcsolatos műszaki meghibásodást, diagnosztikai igényt, e-mailben kell bejelenteni. A sürgős szükség miatt telefonon tett bejelentést 24 órán belül e-mailban is meg kell küldeni. Minden esetben a Jármű átadásakor átadott kapcsolattartási címek az irányadóak.

3.8. Ha a Bérlő a Bérleti Szerződése szerint a Járművet kizárólag belföldön jogosult használni, abban az esetben köteles a Jármű jogtalan külföldre vitele esetén a külföldi mentést és a javítások költségét megelőlegezni és megfizetni függetlenül attól, hogy a Jármű meghibásodásáért és a mentéséért ki felelős. A Bérlő szerződésszegése miatt a Bérbeadó a Jármű jogosulatlan külföldre vitele miatt minden szerződésszegésből eredő igényét ezt meghaladóan is érvényesítheti. A jármű jogosulatlan külföldre vitelét súlyos szerződésszegésnek kell tekinteni, ha a Bérleti Szerződést a felek a Jármű belföldi használatára kötötték és a Jármű külföldre vitelét a Bérbeadó utólag sem engedélyezte, függetlenül attól, hogy a Bérlő a költségeket és a károkat megtéríti.

3.9. Műszaki meghibásodásból eredően a Bérlő semmilyen közvetlen, vagy közvetett kárigényt a Bérbeadóval szemben nem érvényesíthet.

3.10. A Lízingbeadónak vagy megbízottjának joga van évente legalább két alkalommal saját telephelyén, a Járművet átvizsgálni eszköz monitoring céljából (továbbiakban: monitoring), az erre vonatkozó legalább 8 nappal korábban a Bérlő részére a Bérlő Bérleti Szerződésben megjelölt e-mail címére megküldött értesítést követően.

4. Bérleti díj, költségek, fizetési kötelezettségek

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

4.1. A Bérbeadó az átadás-átvételi jegyzőkönyv napjától kezdődően a Bérlő részére a bérleti szerződés megszűnéséig minden megkezdett napot alapul véve bérleti díjat számít fel. Ha a felek a Bérleti díjat nem napi díjban állapították meg, hanem havi díjban, akkor a napi díj a havi díj 1/30 része függetlenül a hónapok tényleges napszámától.

4.2. A bérleti napi, ill. havi díj, a Járműre vonatkozó Bérleti Szerződésben megbontható alapdíjra (fix díj), valamint a Jármű futásteljesítményén alapuló km-díjra (mozgó díj), ebben az esetben a fix és a mozgó díj együttes összege a „bérleti díj”. A díjszabásnak ezt a módját és pontos számadatait a Járműre vonatkozó Bérleti Szerződés tartalmazza. Bármely, a bérleti díj alapján meghatározott biztosítékot vagy szankciót a teljes bérleti díj alapján kell számolni. Ha a mozgó bérleti díj bármi miatt nem számítható ki, abban az esetben a bérlet megelőző 12 hónap átlaga alapján kell azt kiszámítani a tényleges adatok figyelembevételével, ilyen adatok hiányában a Bérlő által megjelölt, a Bérleti Szerződésben rögzített éves maximális futásteljesítményt kell figyelembe venni.

4.3. Felek megállapodnak arról, hogy a Bérbeadó egyoldalúan módosíthatja az Alapdíjat, ha a Bérbeadónak a Bérleti Szerződéssel vagy a Bérlet tárgyával kapcsolatos költségei jogszabály változás vagy hatósági árak, más díjak változása miatt megnövekednek. Ebben az esetben a Bérbeadó olyan mértékben módosíthatja az Alapdíjat, amilyen mértékben a költségnövekedés őt terheli. A költségek beépítése az Alapdíjba történik: a Bérbeadó az Őt terhelő nem Eur alapú többlet költségeket azok bevezetését megelőző 60. nappal korábban irányadó MNB árfolyamon átszámítja Xxx pénznemre, majd az Eur pénznemben meghatározott többletköltségeket a naptári évből hátralevő hónapokra elosztja. Amennyiben a teljes bérlet időtartamra kiterjedő és évente periódikusan ismétlődő költségnövekedést kell a Bérbeadónak áthárítania, abban az esetben az Eur pénznemre átszámított éves költségeket 12-vel elosztja és ezzel az összeggel növeli meg az Alapdíjat. A Bérbeadó köteles a költségnövekedést és a Bérleti Alapdíj növekedést legalább 30 nappal korábban írásban közölni a Bérlővel. A Bérlő az értesítéstől számított 8 napon belül postai úton írásban vagy e-mailben kérheti a költségek igazolását. A Bérlő kérésétől számított 8 napon belül az igazolást és a tájékoztatást azonos módon meg kell küldeni részére.

4.4. A bérleti díjat Eur (€) pénznemben határozzák meg. A Bérbeadó a bérleti díj számlázásakor Xxxxxx állítja ki a számlát, a Bérlőnek a számlakiegyenlítést szintén Eurban kell teljesíteni. Ha a Bérlő a számlában foglalttól eltérő pénznemben teljesít, abban az esetben a teljesítés napján a teljesítés helye szerinti bank Eur eladási árfolyamát alapul véve számítja ki a Bérlő által teljesített összeget.

Ha a Felek a fizetésre az Eur pénznemben meghatározott díjtételek ellenére forint pénznemben állapodnak meg (Bérleti szerződés IV. pont) – a Bérleti díj forint összegét kizárólag írásban a Bérleti Szerződés szövegében rögzíthetik egyező nyilatkozattal. Ha a Bérleti díj pénzneme Eur marad, de forint fizetésről állapodnak meg a felek, akkor az Eur forintba történő átszámítását a teljesítési határidő első napja alapján figyelembe vett hónapot alapul véve a hónap első munkanapján a CIB Bank Zrt (a továbbiakban CIB bank) Eur deviza eladási árfolyamával kell elvégeznie a Bérbeadónak.

A forintban meghatározott (Bérleti szerződés IV. pont) díjtételek megfizetését forintban kell számlázni és a teljesíteni.

4.5. A Bérleti Szerződés alapján a Bérlőnek a Járműre megkötött Bérleti Szerződés szerint Első havi bérleti díjat és/vagy Óvadékot (kaució) kell fizetnie, melyről a Bérbeadó számlát, illetve számviteli bizonylatot állít ki. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, ennek pénzneme megegyezik a Bérleti díj pénznemével. Az Első havi bérleti díj, ill. az Óvadék összegét a Bérbeadó jogosult bánatpénz és/vagy kárai összegébe is beszámítani.

A bérlet futamideje csak abban az esetben kezdődik meg, ha a Bérlő rendezte már az Első havi bérlet díjat, valamint a bérlet Óvadékát. Az óvadékot a Bérbeadó a Ptk. 5:158. § szerint jogosult kezelni. Az első havi bérleti díj, valamint az óvadék után nem jár kamat.

4.5.1. Első havi bérleti díj: összege vagy számítása Bérleti Szerződés IV. pontja szerint.

Abban az esetben, ha a bérlet kezdete nem a hó elejére esik, úgy az Első havi bérleti díj részbeni beszámítása időarányosan: egyrészt az induló hónap törtrészébe, más részben a következő naptári hónap bérleti díjába

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

kerül szintén törtrészként beszámításra. Így a bérlet kezdetét követő hónapban csak a rendes havi bérleti díj és az első havi bérleti díj maradék részletének különbségét kell megfizetni.

4.5.2. Óvadék: mindennemű Bérbeadói kötelezettség függ az óvadék maradéktalan megfizetésétől, illetve az óvadékba történt beszámítás esetén annak visszapótlása teljesítésétől. A Bérbeadó bármely, a bérleti jogviszonnyal összefüggő bérlői kötelezettségből vagy annak megszegéséből eredő követelését egyoldalú nyilatkozattal beszámíthatja. A beszámítását elektronikus levélben is közölheti a Bérlővel. A beszámítástól számított 3 munkanapon belül a Bérlőnek az Óvadék összegét a szerződés szerinti összegre pótolni kell.

Azösszegét a Bérbeadó egyoldalú nyilatkozattal e-mailben legfeljebb kétszeresére emelheti abban az esetben, ha a Bérlő a szerződésből eredő kötelezettségét ismételten megszegi. Ha a Bérlő több járműre teljesít óvadékot, a Bérbeadó bármelyik járművel kapcsolatos Bérlői szerződésszegés esetén a teljes aktuális Járműállomány Óvadékát alapul véve jogosult a beszámításra. Az Óvadék összege a Bérbeadó és a Bérlő összes bérleti jogviszonyának biztosítéka.

Az Óvadékkal a Bérbeadó a szerződés megszűnése után a Járműnek a részére történt visszabocsátásától számított minimum 30 maximum 60 napon belül számol el, feltéve, hogy az elszámoláshoz kellő gondosság mellett minden adat rendelkezésére áll. Jogvita esetén, a Jármű károsodása esetén a jogvita végleges lezárásáig, kár esetén a káreljárás teljes befejeződéséig az elszámolásra nyitva álló időtartam nyugszik. Az elszámolás során a Bérlő követelheti az elszámolás okiratokkal történő alátámasztását.

4.6. Az Első havi bérleti díj megfizetését követően a rendes havi díjat (vagy a fixdíjat) mindig a hónap 1. napján– tárgyhónapra előre számlázza a Bérbeadó Járművenként. Ha a tárgyhónap első napja nem munkanap, akkor az első munkanapon kerül sor a számla kiállítására.

4.7. Mozgó bérleti díj: a km-díj fajlagos értéke a Bérleti Szerződés IV.2 pontjában került meghatározásra. A km díj összege e fajlagos érték és a ténylegesen megtett tárgyhavi km szorzatának összege. A km-díj összegét a Bérbeadó a következő havi fix bérleti díjjal egy időben azonos vagy külön számlán, de tárgyhónapot követően utólag számlázza az előző hóra vonatkozó bérlő által közölt futásteljesítmény-kimutatás alapján. Ha a Bérlő a havi futásteljesítményt szerződés szerint nem közli a Bérbeadóval, akkor Bérbeadó a Bérlő által közölt várható éves futásteljesítmény 12-ed részének 20%-kal növelt összege szerint számítva fogja a díjat kiszámlázni. A Bérlő adatközlését követően a tényleges mozgó díjról a következő hónap mozgó díjának számlázásakor helyesbítő számla kerül kiállításra.

4.8. Extra díj: Abban az esetben, ha a Jármű tényleges futásteljesítménye túllépi a Járműre vonatkozó Bérleti Szerződésben meghatározott tervezett éves futásteljesítményt, akkor a Bérlő köteles a túlhasználat után, a többlet kilométerekre extra km-díjat utólagosan megfizetni. Ennek részbeni elszámolása járművenként külön-külön, negyedévente, a teljes körű elszámolásra, a bérlet befejezését követő 10 napon belül kerül sor.

4.9. Ügyintézési díj: amennyiben a Bérlő megszegi a Bérleti Szerződést, és a Bérbeadónak el kell járnia a Bérlő Szerződésszerű teljesítése érdekében, abban az esetben szerződésszegésenként 10 Eur összegű Ügyintézési díjat számol fel a Bérlővel szemben, melyet az ügyintézés megkezdését követő naptári hónapban a bérleti díjjal egyidejűleg számláz ki a Bérlőnek.

4.10. Fizetési határidő: a minden naptári hónap15. napjáig – kivéve, ha a számlán ennél kedvezőbb fizetési határidőt ad a Bérbeadó. A Bérleti jogviszony bármely módon történő megszűnésének napjával a Bérlőnek a Bérbeadóval szemben keletkező minden kötelezettsége esedékessé válik. A Bérlő köteles a Bérleti Szerződés alapján keletkező valamennyi pénzbeli kötelezettségének a Bérleti Szerződés megszűnésétől számított 8 napon belül megfizetni.

4.11. A bérleti díj megfizetése: banki átutalással.

4.12. A Bérlő bérleti díj fizetési kötelezettsége akkor minősül teljesítettnek, amikor a Bérbeadó részére átutalt díj a Bérbeadó által a számláján megjelölt bankszámlán jóváírásra került vagy pénztárába készpénzfizetéssel befizetésre kerül. Bérbeadó semminemű felelősséget nem vállal a Bérlő fizetési kötelezettsége hibás teljesítése miatt (különösen nem a kijelölt bankszámlára történő bérleti díj teljesítés).

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

A Bérlő az átutalás "közlemény" rovatában köteles feltüntetni a fizetés alapjául szolgáló szerződés számát, valamint az illető fizetési kötelezettséget tartalmazó számla számát. Ha van lejárt követelés a Bérlővel szemben, a Bérbeadó a fizetéseket az alábbi sorrendben számolja el: a Bérbeadó az összes Jármű bérleti szerződését együttesen veszi figyelembe és a legsúlyosabb vagy a legrégebben lejárt kötelezettségekbe számítja be a teljesítéseket.

4.13. A Bérlő bármely, fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén (ideértve a lejárt késedelmi kamatok késedelmes megfizetését is) köteles Bérbeadó részére késedelmi kamatot fizetni, melynek mértéke: Ft pénznem esetén a Ptk. 6:155. § § szerinti kamatszámítás szerinti, Eur esetén éves 8 % késedelmi kamat. A Bérlő fizetéseit először mindig a költségek, a lejárt késedelmi kamatok, majd a bérleti díj törlesztésére kell elszámolni.

4.14. A Bérbeadó a Bérlő beszámítási jogát a Bérbeadóval szemben a Bérbeadót terhelő jogerős bírósági határozatra vagy a felek kifejezett írásbeli megállapodására korlátozza.

4.15. A Bérlő tudomásul veszi, hogy mennyiben a Lízingszerződés megszűnése miatt a Bérbeadó üzembentartói jogának megszűnése folytán a bérleti szerződés megszűnik, az ebből eredő károkért a Lízingbeadót nem terheli felelősség, a Bérbeadó és a Bérlő egymással a bérleti szerződés alapján kötelesek elszámolni a károkat is.

4.16. A Bérlőnek fel nem róható műszaki meghibásodás vagy kár - feltéve, hogy a kár a Biztosító vagy kgfb-n kívüli esetben a Bérbeadó jogalapi döntése értelmében kizárólag idegenhibás közúti eseményből ered - miatt kieső bérleti napokra - amennyiben a Bérlő járművel teljesítményt nem végez, nem fizet bérleti díjat A bérleti díj fizetése alól a Bérlő csak abban az esetben mentesül, ha azt is igazolja, hogy a műszaki hibát vagy a kárt az ÁBF-ben megjelölt határidőben bejelentette és a Járművet a Bérbeadó által megjelölt határidőben és átvételi helyre előállította. A műszaki hiba vagy kár miatti a javítás esetén kizárólag a tényleges javítási időtartamra és az átadás-átvételhez szükséges időtartamra illeti meg a Bérlőt a bérleti díjfizetési kötelezettség alóli mentesülés.

A Bérlő nem fizet bérleti díjat a Jármű működésképtelenségét követő 6. munkanaptól kezdődően, kivéve, ha a Bérbeadó Cserejárművet ajánl fel a Bérlőnek az ÁBF 2.3. pontja szerint.

A Bérleti Szerződés bármilyen módon történő megszűnésekor a Bérbeadó a megszűnéstől számított 30, de nem később, mint 60 napon belül –feltéve, hogy kellő gondosság mellett minden adat rendelkezésre áll -, elszámolást készít, melyet megküld a Bérlőnek.

5. Szerződésszegéssel okozott károk

5.1. A Bérbeadó nagy számú Jármű bérbeadását végzi főtevékenységként, ezért arról állapodik meg a Bérlővel, hogy a Bérlő köteles elöljárni abban, hogy a Bérleti Szerződés megkötése érdekében a Bérbeadót, a saját személyével kapcsolatosan, a Bérleti Szerződéssel elérni kívánt céljával kapcsolatosan megfelelően tájékoztassa. A Bérlő a Bérleti Szerződés megkötése előtt a Bérbeadó felhívása nélkül is köteles minden olyan, a személyével ( így különösen: fizetőképességével, az ellene indult felszámolási eljárás iránti kérelemmel, veszteséges gazdálkodásával), az általa végzett tevékenységgel (különösen annak: tárgyával, jellegével, földrajzi területével, veszélyes jellegével) kapcsolatos kockázatot a Bérbeadó tudomására hozni, amely a Bérleti Szerződés megkötése és teljesítése során lényeges vagy lényeges lehet, továbbá, ha a Bérbeadó a Bérlőt kockázatfelmérés érdekében tájékoztatásra hívja fel, abban az esetben a Bérlő köteles a tájékoztatását haladéktalanul a valóságnak megfelelően és teljes körűen biztosítani a Bérbeadónak (továbbiakban: Tájékoztatási Kötelezettség). A Bérlő köteles a Bérbeadóval együttműködni a Bérleti Szerződés megkötésében és teljesítésében (Együttműködési kötelezettség), ezért minden, a Bérleti Szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos lényeges körülményt köteles haladéktalanul és kellő időben a Bérbeadó tudomására hozni. A Bérlőt terhelő Tájékoztatási és Együttműködési Kötelezettség a Bérleti Szerződés teljes időtartama alatt fennáll, ezért köteles az általa már biztosított tájékoztatás adatainak vagy megváltozását a Bérbeadónak haladéktalanul, de nem később, mint 8 napon belül e-mailen bejelenteni. A Tájékoztatási és Együttműködési Kötelezettség megsértése súlyos szerződésszegés.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

5.2. A Xxxxx kötelesek megtéríteni egymásnak a Bérleti Szerződésük megszegésével okozott károkat. A Járműben bekövetkezett károk közül a Járműkárok néven meghatározott károk megtérítésére vonatkozó egyes speciális szabályokat az ÁBF 6. pontja szabályozza. A Felek a Ptk. eltérést nem engedő szabályaitól nem térnek el, azt meghaladóan a Ptk. rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el:

- A Felek a Bérbeadónak a Bérleti Szerződés alapján a Jármű első átadás- átvételével kapcsolatos bármely késedelme esetére korlátozzák a Bérbeadót terhelő kártérítési felelősséget: a Bérbeadó kártérítési felelőssége nem terjed ki a gyártó, felépítményező vagy a forgalomba helyezés során eljáró hatóságok késedelmes teljesítésével összefüggésben keletkezett károkra. A Bérbeadó ezen túl kizárólag a Bérlő közvetlen, a Bérbeadói késedelem időtartamára a Bérbeadott Jármű helyett más jármű igénybevételével kapcsolatos költségeket köteles megtéríteni a Bérlő által a Bérleti Szerződésben meghatározott és már megfizetett Óvadék és Első bérleti díjösszegének erejéig. A Bérbeadó nem felelős a Bérlő más káraiért.

- Ha a Bérbeadó a Bérleti Szerződés alapján a Jármű első átadását követő további átadására, a Bérlő birtokába történő visszabocsátására vonatkozó kötelezettségét megszegi, csak abban az esetben tartozik kártérítési felelősséggel, ha a Bérlő az ÁBF szerint cserejárművet igényelt, de a Bérbeadó nem tudott az ÁBF szerint cserejárművet rendelkezésére bocsátani. Minden ilyen esetben a Bérlő fedezeti szerződés megkötésére jogosult, azaz mind arra az időre más személytől bérelhet járművet, amíg a Bérbeadó a Járművet rendelkezésére bocsátja. A Bérbeadó a Bérlő fedezeti szerződéséből eredő olyan bérleti díj többletet köteles megfizetni a Bérlőnek, amely meghaladja a felek által megkötött Bérleti Szerződésben kikötött alap bérleti díjat, de nem több annak kétszeresénél. A Bérbeadó kártérítési felelőssége nem terjed ki a fedezeti szerződést meghaladó fajtájú és összegű károkra.

- A Bérbeadó a Bérleti Szerződés bármely más, a fentieket meghaladó szerződésszegéséért kizárólag annyiban felel, hogy a Bérleti Szerződésben meghatározott Járművet a Bérleti Szerződés időtartama alatt a Bérlő rendelkezésére bocsássa, a Bérlő részére a Bérleti Szerződés időtartama alatt a Jármű használhatóságát biztosítsa az ÁBF-ben ténylegesen meghatározottak kivételével. A Bérbeadó kizárólag a bérleti szolgáltatásért felelős, továbbá azt a költséget tartozik megtéríteni, amellyel a Bérlő más személytől a Bérlet tárgyához hasonló más járművet bérel, és csak addig, amíg a Bérbeadó a Járművet rendelkezésére bocsátja, vagy azt átvételre felajánlja. A Bérbeadó a Bérlő fedezeti szerződéséből eredő olyan bérleti díj többletet köteles megfizetni a Bérlőnek, amely meghaladja a felek által megkötött Bérleti Szerződésben kikötött alap bérleti díjat, de nem több annak hat (6) havi mértékénél. A Bérbeadó kártérítési felelőssége nem terjed ki a fedezeti szerződést meghaladó fajtájú és összegű károkra.

- Ha a Bérlő nem rendeltetésszerű használata folytán a Járműben műszaki meghibásodást okoz, felelős az ezzel a Bérbeadónak a Járműben okozott kárért; a közvetett károk közül a Bérlő kizárólag a Jármű bérleti díját köteles megfizetni a Bérbeadónak arra az időtartamra, amely időtartamra a Járművet annak műszaki meghibásodása miatt nem tudja használni, ez az időtartam azonban nem lehet több mint a Járműnek a Bérbeadó által megjelölt javítási helyre érkezésétől számított 30 naptári nap. E határidő meghosszabbodik a tényleges javítás időtartamával, ha a Bérbeadó cserjárművet ajánl fel a Bérlőnek az ÁBF 2.3. pontja alapján. A Cserejármű felajánlása esetén a Bérlő köteles a Bérleti díjat megfizetni 30 nap eltelte után is.

- Ha a Bérlő a Bérleti Szerződésben meghatározott határozott időtartam lejártát megelőzően szerződésszegéssel szűnteti meg a Bérleti Szerződést, abban az esetben a Jármű bérbeadásával kapcsolatos elmaradt árbevételt a jogellenes felmondástól számított legfeljebb 6 hónapra követelheti a Bérbeadó, feltéve, hogy a Jármű annak a Bérbeadó részére történt visszabocsátásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van továbbá nem szükséges annak javítása. Ha a Járművet állapota miatt akár műszaki meghibásodásra akár Járműkárra tekintettel az eredeti állapotába kell visszaállítani, abban az esetben az eredeti állapot helyreállításának az időtartamával meghosszabbodik a határidő. Az elmaradt árbevétel összegét úgy kell számítani, hogy a Bérlő Bérleti Szerződésében meghatározott bérleti díj mértékét kell figyelembe venni. Ha a Felek mozgó bérleti díjat is kikötöttek, abban az esetben a Bérlő által a Jármű átadás- átvételétől annak visszaadásáig terjedő időre számított átlagos futásteljesítménye alapján kell kiszámítani.

- Amennyiben a Bérleti Szerződés a Bérlőnek felróható okból szűnik meg, a Bérlő köteles a Bérbeadó minden egyéb, a Bérleti Szerződés megszűnése miatti kárát és igazolt költségeit (pl. késedelmi kamatok, perköltség, behajtási költségek, ügyvédi munkadíj stb.) megtéríteni.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

- A Bérlő tudomásul veszi, hogy Xxxxx által a Bérbeadótól Bérleti Szerződéssel bérelt Járművek számának növekedése a Bérbeadó Járművekre vonatkozó kockázatának növekedését eredményezheti. Ha a Bérleti Szerződéssel bérelt Járművek bekerülési értéke meghaladja az 1 millió Eur összeget, abban az esetben a Bérbeadó dönthet úgy, hogy olyan telephely biztosítás megkötésére hívja fel a Bérlőt, amely kiterjed a Bérlő által bérelt Járműveknek a Bérlő telephelyein bekövetkező Káreseményeire (a Káresemény fogalmát az ÁBF 6. pontja határozza meg) a Viselt Önrészt meghaladóan (A Viselt Önrész fogalmát az ÁBF 6. pontja határozza meg). A Bérlő köteles a felhívástól számított 60 napon belül a telephely biztosítás megkötésére, azt a Bérleti Szerződések teljes tartama alatt köteles fenntartani és azt folyamatosan, a díjjal rendezett időszakra kiállított fedezetigazolással igazolnia kell a Bérbeadónak, valamint biztosítási időszakonként a biztosítási kötvényt a Bérbeadó részére megküldeni. A telephely biztosításból eredő, a Járművekre vonatkozó minden kártérítés a Bérbeadót illeti meg. A Bérlő köteles a Jármű átadás-átvételétől kezdve a Bérleti Szerződés teljes időtartamára minden olyan biztosítást olyan érték alapul vételével megkötni, amely fedezi azokat a károkat, melyek a Bérleti Szerződéssel összefüggésben keletkezhetnek, kivéve a Bérbeadó érdekkörébe tartozó, a kötelező felelősségbiztosítás és a CASCO vagy a Bérbeadói Fedezet terhére az ÁBF 6. pontja szerint viselt kockázatokat és károkat. A Bérlő köteles különösen, de nem kizárólagosan:

- a tevékenységével kapcsolatos felelősségbiztosítások megkötésére, a munkavégzésére és a Járművel történő munkavégzésre kiterjedő kockázatok teljes körű biztosítására vagy azok kockázatának viselésére továbbá

- az áru, rakomány, anyagmozgatás, különösen a fel és lerakodás, valamint az áruk és anyagok nem megfelelő kötözése, rögzítése miatt bekövetkező károk - ennek során a Járműben okozott károk, teljes biztosítására, továbbá

- a Járműben található bármely vagyon, ideértve az áru, anyag, poggyász, érték és értéktárgy, a Bérlő által felszerelt eszközök továbbá

- a Bérlő Járművének teljes körű biztosítására, továbbá

- a Jármű vezetőjének, a Járműben utazóknak, a Járművel kapcsolatban munkát végzők teljes körű biztosítására, valamint az ezekhez kapcsolódó bármely kár biztosítására.

A Bérlőt terheli az a kockázat és a következmények viselése, amelyre nem köt biztosítást vagy nem köthető biztosítás. A Bérlő köteles minden szükséges intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és csökkentése érdekében. A Bérlő a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójaként köteles közvetlenül maga megtéríteni a bármely harmadik személynek okozott kárt; vagy ha a Bérbeadótól követelik a kár megtérítését, akkor olyan helyzetbe hozni a Bérbeadót, hogy helyette a Bérlő az általa a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel harmadik személyeknek okozott károkat maradéktalanul megtéríti, és viseli a Xxxxxxxxxxx e károk megtérítésével kapcsolatos összes költségét is.

6. Járműkárok és Járműkárokhoz kapcsolódó Károk viselésére vonatkozó speciális szabályok

6.1. Meghatározások:

Biztosító Társaság: az a személy, akivel a Bérbeadó kötelező felelősségbiztosítást kötött a Járműre

Bérbeadó Megbízottja: együttesen azok a személyek, akik a Járműben keletkezett káreseménnyel kapcsolatban a kárrendezési folyamat során a Bérbeadó képviseletében eljárhatnak.

Kötelező felelősségbiztosítás(kgfb): a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény alapján a Járműre a Bérbeadó által megkötött biztosítási szerződés, mely alapján a Jármű üzemeltetése során harmadik félnek okozott károk, a jogszabályban foglalt feltételek szerint, megtérülnek.

CASCO: a Járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett vagyonkárra nyújt kártérítési szolgáltatást, meghatározott események bekövetkezése esetén, meghatározott feltételekkel.A Bérbeadó a Bérleti szerződés alapján nem köteles arra, hogy CASCO biztosítást kössön a Járműre.

Bérbeadói fedezet: a Bérbeadó által, az általa bérbeadott összes, általa üzemben tartott Járművének összértékéhez képzett az a mindenkori és az összes Jármű bérleti díjából elkülöníthető fedezet, amely a a Fedezett Járműkárok és a Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó fedezett károk kiküszöbölésére szolgál.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Káresemény: az a károsító esemény, amelynek közvetlen következménye (ok-okozati összefüggés) a Járműkár.

Járműkár: a Bérlő részére történt átadást követően a Járműben az átadás-átvételi jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest bekövetkezett olyan vagyoni hátrány, amelynek oka a következő károsító események bármelyike:

- a Járműben keletkezett tűz, robbanás által okozott kár, valamint a felsorolt természeti erők közrehatása folytán keletkezett kár (elemi károk): villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás, a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés valamint azon károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

- baleseti jelleggel, a Járműben közvetlenül, hirtelen és kívülről fellépő mechanikai erőbehatás által okozott sérülés, valamint idegen személy által okozott rongálás (töréskár);

- a megfelelően lezárt és üzemszerűen működtetett vagyonvédelmi eszköz mellett a jármű ellopása vagy részlopása (lopáskár). Nem minősül lopáskárnak a jármű elsikkasztása;

- rabláskár, az a Járműnek a jogszerű használójától a vele szemben alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel való elvétele,

- a Jármű önálló üvegkára, amennyiben az közvetlenül, hirtelen fellépő mechanikai behatás okozta sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás

Járműkárhoz Kapcsolódó Kár: Járműkárhoz kapcsolódó mentés, tárolás, szállítás, - költséget egybefoglalva.

Okozott kár: a Jármű üzemeltetése során a Jármű kgfb biztosításának terhére harmadik félnek okozott kár.

Szenvedett Kár: az a Kár - ideértve azt a Járműkárt és a Járműkárhoz kapcsolódó Egyéb Kárt – amely harmadik személy által, a harmadik személy kötelező felelősségbiztosításának terhére a bérleti szerződés tárgyát képező Járműben okozott kár.

Fedezett Járműkár: a Járműben bekövetkezett az a nem Szenvedett Kár, amely a Bérbeadói Feltételek hatálya alá tartozik.

Fedezett Járműkárhoz kapcsolódó Fedezett kár: az a nem Szenvedett Kár, amely részben vagy egészben a 3,5 t megengedett össztömegű vagy annál kisebb tehergépjárművek totálkárának vagy részkárának esetében a mentés, tárolás, szállítás, költségét fedezi 100.000 Ft összeghatárig, a 3,5 t feletti Járművek esetében 500.000,- Ft összegig.

Viselt Önrész: A Bérlő által viselt önrész káreseményenként a felmerült kár 10%-a, de minimum 100.000.-Ft. 3,5t vagy alatti Jármű esetén. Minden más Járműnél káreseményenként a kár 10%-a, de minimum 300.000,-Ft. Önálló üvegkár esetén az önrészesedés 10%, üvegjavítás önrészmentes.

Fedezett Kár helyreállításának kalkulált összege: Magyarországon átlagosan elfogadott alkatrész és munkadíj igazolt költsége, mely a szakszerű javításhoz szükséges és melyet a Kárszakértő az AUDATEX vagy DAT kalkuláció és kárfelvételi dokumentáció alapján jóváhagyott.

A Jármű totálkárának tényét csak a Kárszakértő állapíthatja meg. Amennyiben a Jármű javítása gazdaságilag indokolt és műszakilag illetve közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő akkor a Kárszakértő által meghatározott javítási összeghatárig a Jármű megjavítható.

Jármű bekerülési értéke: a az általános forgalmi adó nélküli fix összeg, amely a Jármű és a Bérleti Szerződés szerint felsorolt összes tartozéka és felszerelése tényleges, számlával igazolt összes beszerzési árával egyezik meg. A Jármű bekerülési értéke nem változik meg a Jármű Bérleti Szerződésének időtartama alatt, és nem függ a Jármű futásteljesítményétől vagy a használatának időtartamától.

Bérbeadói Feltételek: A Járműben bekövetkezett Fedezett Járműkárok és Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó Fedezett károk megtérítésére vonatkozó feltételrendszer, mely a Bérbeadó telephelyein, az ügyfélszolgálatokon folyamatosan hozzáférhető a Bérbeadó munkatársainál.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Javíthatósági határ: Járműkár esetén az a javítási összeg, mely összeg felett a károsodott Jármű helyreállítása gazdaságtalan. A javíthatósági határ összegét a Kárszakértő határozza meg figyelembe véve a Jármű káridőponti értékének maradványértékkel csökkentett összegét, valamint a műszaki és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő helyreállítás költségét.

Kárszakértő: az a személy, aki a Kártérítési eljárás rendjében a Járműkár műszaki azonosítását elvégzi, meghatározza a kár jellegét, az Audatex vagy DAT adatbázis alapján megállapítja a kár mértékét, a kárjavításhoz szükséges alkatrészek és munkák költségét rendszeresen, tevékenységi körében eljárva felméri, erről kárfelvételi dokumentációt készít, majd az Audatex vagy DAT adatbázis alapján megállapítja a kár mértékét. Kárszakértő lehet, a javítóműhely kijelölt szakembere, vagy független kárszakértő iroda.

Igazságügyi gépjárműszakértő: az Igazságügyminisztérium által a xxxxx://xxxx.xx.xxx.xx elektronikus úton hozzáférhető jegyzékben ekként nyilvántartott szakértők listája.

6.2. A Kártérítési Eljárási Rendje

A Bérlő által a kgfb biztosítás terhére, a Jármű üzemeltetése során harmadik félnek okozott károk megtérítésére a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény), valamint a Bérbeadó által megkötött KGFB biztosítási szerződések feltételei együttesen alkalmazandók.

A szenvedett károk megtérítésére az ÁBF-ben rögzített szabályokon kívül figyelembe kell venni, hogy a kárigény elbírálása és a kár rendezése a baleset helye szerinti ország jogszabályai szerint történik.

A Fedezett Járműkárok és a Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó Fedezett Károk esetében az ÁBF-ben rögzített szabályokat és a Bérbeadói Feltételek eljárási szabályait kell alkalmazni.

A Bérbeadó jogosult a Bérlőkkel történő kapcsolattartást megkönnyítő okostelefonon működtethető applikáció bevezetésére a Káresemény, a Károk, valamint a kárbejelentéssel kapcsolatos dokumentáció bejelentésére A Bérbeadó az okostelefonon továbbított dokumentumok eredeti példányát kétség esetén kérheti meg a Bérlőtől.

Fedezett Járműkárok és Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó Fedezett Károk esetén a Bérbeadó köteles független Kárszakértő irodát igénybe venni a Kártérítési Eljárás rendje szerint a következő, tételesen felsorolt esetekben: Járműkár káridőponti értékének meghatározása, javíthatósági határ meghatározása, gazdasági és műszaki totálkár megállapítása, roncsérték meghatározása, szándékos vagy súlyos gondatlanság megállapítása, bérlői kifogás esetén, amennyiben nem tisztázott a jogalap, tűzkár esetén, biztonságtechnikai berendezések (légzsák, biztonsági öv, stb.) sérülése esetén, zárrongálás esetén.

A független Kárszakértő irodát rendszeresen tender alapján kell kiválasztania a Bérbeadónak, és azt követően alkalmazni a következő sikeres tenderig, kivéve, ha a független Kárszakértő a Káresemény földrajzi helyén nem rendelkezik közreműködő szakértővel. A tender során az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztani. A tender nyertesének kiválasztásakor figyelembe kell venni a független Kárszakértő iroda által adott árajánlatot, az általa ellátandó feladatokra vállalt teljesítési határidőt és a tevékenységének hatóterületét, valamint az általa bevonni kívánt külső szakértők számát és szakértelmét. A tevékenység hatóterületének meghatározásakor mind azt a területet figyelembe kell venni, amely a Bérleti Szerződések területi hatálya. A Bérbeadó dönthet úgy, hogy egyes hatóterületekre eltérő független Kárszakértő irodát alkalmaz, eseti jelleggel, amennyiben ez szükséges és indokolt. A független Kárszakértő iroda személyét a Bérlőkkel e-mailben kell megismertetni.

Szenvedett kár esetén Bérbeadó jár el az okozó fél kgfb felelősségbiztosítója felé a kárigény érvényesítse érdekében. Bérlő köteles együttműködni Bérbeadóval annak érdekében, hogy a kárigény az okozó felelősségbiztosításának terhére mielőbb érvényesíthető legyen. A Járműben keletkezett kárigény okozó felelősségbiztosításának terhére történő érvényesítéséig az önrészesedést a Bérlőt terheli (Viselt Önrész).

6.3. Kártérítési eljárási rend legfőbb szabályai egyes speciális költség előlegezési és költségviselési szabályok

• Bármely Járműkár vagy Káresemény esetén (ide értve a szenvedett és okozott károkat is) a Bérlő 24 órán belül köteles szóban (telefonon), majd további 2 órán belül e-mailben vagy a Káreljárás rendjében bevezetett applikáción keresztül a Bérbeadót tájékoztatni a Káreseményről és a Kárról a következő minimális

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

adattartartalommal: rendszám, több résztvevős kár esetén a részes felek rendszáma, káresemény helyszíne, káresemény időpontja, káresemény rövid leírása, Járműben keletkezett sérülés jellege. Személyi sérülés esetén a legkésőbb a rendőri intézkedést követően haladéktalanul meg kell tenni a bejelentést.

• Bérlő a kárbejelentést követő 10 napon belül köteles a Bérbeadó részére megküldeni a káreseménnyel kapcsolatos okmányokat, különösen a hiánytalanul kitöltött kárbejelentőt, a sérüléséről készített fotókat, több résztvevős vagy nemzetközi baleset esetén a kitöltött Európai Balestei Bejelentő lapot, amennyiben történt hatósági intézkedés az arról készült jegyzőkönyvet, esetleges tanuk nevét és elérhetőségét, valamint minden egyéb a kár elbírálásához és rendezéséhez szükséges dokumentumot. A Kárt mindenre kiterjedően fotókon kell rögzíteni a lehető legjobb és legtöbb szögből (helyszíni fotók a balesetben résztvevő járművekről, tárgyakról és egyéb releváns körülményekről pl. közúti tábla, valamint a Járműben bekövetkezett sérülésről). A károkozót nyilatkoztatni kell írásban a felelősség elismeréséről vagy megtagadásáról, valamint le kell fotózni a másik fél (károkozó) nemzetközi zöldkártyáját.

• Ha személyi sérülés következik be vagy a károkozó a felelősségét nem ismeri el írásban vagy a Káreseménnyel érintett felek között vita van vagy a károkozó ismeretlen, abban az esetben a rendőrséget is be kell vonni az eljárásba – és mindaddig, amíg a fenti események rögzítése nem történik meg, a Bérlő nem hagyhatja el a káresemény helyszínét! Minden, a köz- vagy magánút állapota miatti Kár esetén az út tulajdonosát és/vagy kezelőjét (önkormányzat stb.) haladéktalanul értesíteni kell és be kell vonni az eljárásba. Tűzkár esetén értesíteni kell az illetékes tűzrendészeti hatóságot és rendőrségi bejelentést kell tenni, az erről szóló jegyzőkönyveket be kell nyújtani a Kártérítési eljárás során. Vadkár esetén bejelentést kell tenni az illetékes vadgazdálkodási szervnél és a rendőrségnél, a jegyzőkönyveket a Kártérítési eljárás során Bérbeadó részére meg kell küldeni.

• A Bérlő köteles a Bérbeadót 24 órán belül telefonon és e-mailben értesíteni arról, ha a Jármű bármely okból kikerült a birtokából. Minden esetben csatolni kell az e-mailhez az össze dokumentumot és okmányt, és részletes leírást kell adni arról, hogy kinek a birtokából (mely természetes személy) hogyan és kinek a birtokába került a jármű (hely, idő, hatóság, ügyszám stb. megjelölése).

• Ha a Jármű vagy raktere lefoglalásra kerül bármely feltételezett bűncselekmény vagy szabály megsértése miatt (különösen: EKAER rendszerrel kapcsolatos szabályszegés, vámtartozás, jövedéki szabályszegés vagy bűncselekmény) – a bejelentést 8 órán belül kell megtenni az összes adat közlésével, hogy a Bérbeadó az összes szükséges intézkedést megtehesse a Járműnek a birtokába történő visszajuttatása érdekében. (A Bérleti díjat erre az időre is fizetni kell.)

• A Bérbeadó a Jármű egy (1) eredeti kulcs garnitúráját őrzi, melyről nem készül másolat. Bérlő a Jármű kulcsairól nem készíthet másolatot. A kulcsokkal kapcsolatos visszaélés esetén a Bérlő tartozik felelősséggel a Bérbeadóval szemben, és ő bizonyítja, hogy nem készült kulcsmásolat. A Bérlő köteles 2 órán belül bejelenteni a Bérbeadónak, ha a Jármű kulcsa kikerült a Birtokából. Minden ilyen esetben köteles előre megtéríteni a kulcsok cseréjével együttjáró költségeket, és a Járművet az új kulcsok átadásáig köteles zárt, őrzött helyen tárolni saját költségén, mely helyet a Bérbeadónak be kell jelenteni, továbbá minden intézkedést megtenni a Jármű lopása ellen.

• Bérlő a Jármű forgalmi engedélyét nem hagyhatja a Járműben, köteles annak biztonságos tárolásáról folyamatosan gondoskodni.

• A Bérlő a Bérbeadó utasításainak megfelelően köteles eljárni a Káresemény alapján a Károk elhárítása és csökkentése érdekében. A Bérlő csak abban az esetben tagadhatja meg a Bérbeadó utasításait, ha az jogszabályba ütközik.

• A Járműkárok esetében mind a Bérlőt, mind a Bérbeadót kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek alapján mindkét Fél köteles az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a kár megelőzése vagy a kár enyhítése érdekében. Bérlő köteles a Bérbeadó kármegelőzéssel, kárenyhítéssel kapcsolatos utasításait betartani, kivéve, ha az jogszabályba vagy az óvórendszabályokba ütközik. A Felek megállapodása alapján létrejött kármegelőzési költséget a Bérbeadó viseli. A kárenyhítés indokolt, számlával igazolt költségét minden esetben a Bérbeadó viseli. A Bérbeadó kármegelőzési, kárenyhítési költségviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a Jármű kulcsa kikerül a Bérlő birtokából.

• A Bérlő köteles arról gondoskodni, hogy a Kártérítési eljárás rendjében a Jármű vezetőjével kapcsolatos személyes adatokat a Bérbeadó, valamint a megbízásából eljáró személyek kezelhessék, részükre az adatokat Bérbeadó átadhassa. Bérlő köteles a Járművezető vagy Járművezetők személyazonosítási okmányait, képesítésükkel, képzettségükkel, egészségi állapotukkal, a rájuk irányadó munkaegészségügyi munkabiztonsági szabályok betartásával kapcsolatos minden adatot a Káreljárásban rendelkezésre bocsátani. A Bérlő a tényállás tisztázásához szükséges minden eljárást maga is köteles lefolytatni.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

• A Bérlő köteles a Kártérítési eljárás rendjében a kárbejelentés során megfogalmazott Járműkárt alátámasztó minden további adatot és dokumentumot a Bérbeadó rendelkezésére bocsátani a Káreseménytől számított 30 napon belül, de legfeljebb a dokumentum, adat Bérlő birtokába kerülésétől számított 3 napon belül. Ezen határidőkön belül Bérlő köteles okozott kár esetén is a káreseménnyel kapcsolatos okmányokat, adatokat Bérbeadó részére megküldeni. A Bérlő felel azért, hogy a Járművezető részére postázott hatósági iratok jelen pontban megadott határidőn belül a Bérbeadó részére átadásra kerüljenek. A Bérlő és a Jármű vezetője a kgfb biztosítóval közvetlenül nem léphet kapcsolatba, kivéve a Bérbeadó előzetes tájékoztatásával és engedélyével, de ebben az esetben is köteles Bérbeadó részére is megadni a KGFB biztosítónak átadott információkat és dokumentumokat.

• A Kártérítési eljárás rendjében a bekövetkezett Járműkárról a jogalapi döntést a Bérbeadó megbízottja hozza meg. A Járműkár összegszerűségét kárfelvételi eljárásban kell megállapítani, amelyet a Kárszakértő folytat le.

• A Járműkár jogalapi és összegszerűségére vonatkozó, Kárszakértő bevonásával meghozott döntést a Kártérítési eljárás rendjében megküldött utolsó, a Kártérítési eljárásban megkövetelt dokumentum megküldésétől számított 15 napon belül kell meghozni.

• A Kártérítési eljárás rendjében a független Kárszakértő iroda dönt a gazdasági, vagy műszaki totálkár tényéről, illetve a javíthatósági határról. A független Kárszakértő iroda feladata továbbá megállapítani, ha a Járműkárt feltehetően a Bérlő szándékos vagy súlyos gondatlan magatartása okozta.

• Gazdasági totálkár vagy műszaki totálkár vagy a Jármű teljes lopáskára esetén a Jármű káridőponti értékét a független Kárszakértő iroda állapítja meg. A káridőponti érték az Eurotax vagy annak hiányában, egyéb, adatbázis alapján kerül meghatározásra. A független Kárszakértő iroda köteles a piackutatáson alapuló piaci értéket meghatározni, ha az Eurotax alapján kalkulált érték várhatóan legalább 10%-ban alacsonyabb a káridőponti piaci értéknél. A következő értékcsökkentő tényezőket a Bérlő terhére kell figyelembe venni:

- A Jármű futásteljesítménye, ha az legalább 10%-kal meghaladja a Bérleti Szerződésben foglaltakat,

- A Jármű műszaki állapota feltéve, ha a független Kárszakértő iroda álláspontja szerint a Bérlő felelős a Jármű súlyosan elhanyagolt állapotáért vagy túlterheléssel üzemelteti a Járművet,

- a Jármű a Bérleti szerződés időtartama alatt Járműkárt szenvedett, de azt a Bérlő nem jelentette be a Kártérítési eljárásban foglaltak szerint és a káresemény dátumától számított fél éven belül nem került javításra.

• Ha a Xxxxx nem fogadja el a független Kárszakértő irodának azt a megállapítását, hogy a Kárt súlyosan gondatlan magatartása okozta, akkor igazságügyi gépjáműszakértőt kell igénybe venni, akit az igazságügyi gépjárműszakértők nyilvántartásából eseti jelleggel kell felkérni.

• Ha igazságügyi gépjárműszakértőt vesz igénybe a Bérbeadó a Kártérítési eljárásban, annak a költségét megelőlegezni. Akkor viseli a költséget a Bérlő, ha a kárt is neki kell megtérítenie.

• Az igazságügyi szakértő eljárása nem számít bele a határidőkbe.

• A Kárszakértő és az igazságügyi szakértő bármelyik féltől kérhet bizonyítékokat, melyet a Bérlő és a Bérbeadó is köteles 3 munkanapon belül a szakértő rendelkezésére bocsátani.

• Azt követően, hogy Kártérítési eljárás rendje szerint megtörtént a Járműkár Káreseménynek, a Kárnak, a közöttük fennálló ok-okozati összefüggésnek, a Kár jogalapjának és összegszerűségének a vizsgálata, és a Bérbeadó megbízottja döntést hozott a kár megtérítéséről, Xxxxxxxx köteles értesíteni Bérlőt a Viselt Önrész összegéről. Amennyiben a Kártérítési eljárás eredménye alapján a Bérlőnek kell megtéríteni a Viselt Önrészt meghaladóan a Fedezett Járműkárt és a Fedezett Járműkárhoz kapcsolódó Fedezett Kárt vagy, ha a Kár nem Fedezett Járműkár a Bérbeadó felhívja a Bérlőt arra, hogy a kártérítést fizesse meg részére! Felhívásában a Bérbeadó köteles tételesen megjelölni a kártérítési kötelezettség okát, a kár számítását, a számítása alapjául szolgáló dokumentumok csatolásával. A kártérítés, illetve a Viselt Önrész megfizetésére a határidő nem lehet kevesebb, mint 15 nap.

• A Kártérítést a Bérlő a döntés kézhez vételétől számított 15 munkanapon belül vitathatja. Vita esetén, amennyiben Bérlő a részéről felmerült kifogást megfelelő módon, tényekkel alátámasztva tudja indokolni, Bérbeadó köteles felülvizsgálatot kérni a a független Kárszakértő irodától.

• Bérbeadó nem követelheti a Bérlőtől olyan Járműkár megtérítését, mely Járműkár más módon megtérült Bérbeadó részére.

• A Kártérítési eljárás alapján hozott döntést követően a Bérbeadó jogosult a Járművet megjavíttatani akkor is, ha a Felek között vita van. A Jármű sérült, hibás alkatrészeit meg kell őrizni a vita befejeződéséig.

• A Jármű javításakor az ÁBF 3.4. pontja szerint kell eljárni. A Járművet kizárólag a Bérbeadó javíttathatja meg.

• A Bérbeadó dönt arról, hogy a külföldön bekövetkezett Káresemény után a Jármű javítására külföldön vagy hazaszállításával belföldön kerül sor. A Bérbeadó ebben az esetben az alacsonyabb kárköltség alapelvét veszi figyelembe.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

6.4. A Bérbeadót terhelő kötelezettségek:

• A Bérbeadó köteles a Járműre kötelező felelősségbiztosítást kötni és azt köteles folyamatosan fenntartani a Jármű bérleti Szerződésének teljes időtartama alatt.

• Xxxxxxxx személy által, a kötelező felelősségbiztosításának terhére a Járműben okozott károk helyreállítására kifizetett kártérítés a Bérbeadót illeti meg. A megtérült önrészt abban az esetben illeti meg a Bérlőt, amennyiben az Viselt Önrészként korábban áthárításra került a Bérlőre.

• Bérbeadónak jogában áll, hogy ne kössön CASCO biztosítást. Ezekben az esetekben a Bérbeadó maga köteles a Viselt Önrészt meghaladó Fedezett Járműkárokat és a Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó Fedezett Károkat viselni feltéve, ha a Bérbeadónak a CASCO is megtérítené a Viselt Önrészt meghaladó Károkat.

• A Kártérítési eljárás rendje során kizárólag azokat a Fedezett Járműkárokat és Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó Fedezett Károkat viseli a Bérbeadó, amelyek a Kártérítési eljárás alapjául szolgáló Káreseménykor keletkeztek. Minden más Járműkár - feltéve, hogy a korábbi Káresemény nem került határidőben bejelentésre vagy az azzal összefüggésben indult Kártérítési eljárás a Bérlő terhére hozott döntéssel fejeződött be a Bérlőt terheli, kivéve, ha a Járműkár egyéb módon megtérült Bérbeadó részére.

• A Káreseménnyel összefüggésben a Bérbeadót terhelő kárviselési kötelezettség alsó határa Járműkár esetén a Viselt önrészesedés minimum összegét meghaladó összeg felső határa a Jármű bekerülési értéke.

6.5. A Jármű Fedezett Járműkáraival kapcsolatos kockázatok viselése:

6.5.1. Bérbeadót terheli összes, a Járműben keletkezett Fedezett kár, ha a káresemény vagy a kár:

• a Járműben a rendeltetésszerű használat folytán bekövetkezett természetes vagyoncsökkenés,

• a Fedezett Járműkárnak a Viselt Önrészt meghaladó része, kivéve, ha a Káresemény vagy a Kár megtérítése:

o a Bérbeadói Xxxxxxxxxx szerint a Kockázat kizárásának a hatálya alá tartozik vagy

o a Bérbeadó Xxxxxxxxxx szerint mentesül a szolgáltatása alól.

6.5.2. A Bérlőt terheli az összes, a Járműben keletkezett kár, ha a káresemény vagy a kár:

• a Bérbeadói Feltételek szerint a Bérbeadó Kockázat kizárásának a hatálya alá tartozik vagy,

• a Bérbeadó Feltételek szerint a Bérbeadó mentesül a szolgáltatás alól vagy,

• a Bérleti Szerződés alapján a Jármű használatának területi hatályán kívül történt a káresemény vagy,

• olyan időpontban következik be, amikor a Bérlőnek 30 napot meghaladó lejárt tartozása van a Bérbeadóval szemben vagy,

• a Bérlő a Jármű lopása esetén nem tud elszámolni a nála lévő valamennyi kulccsal és a forgalmi engedéllyel vagy nem volt megfelelő módon lezárva a gépjármű vagy a vagyonvédelmi eszköz nem működött a Káresemény időpontjában vagy a Bérlő mind ezek ismeretében sem gondoskodott az ÁBF szerinti biztonságos tárolásról vagy a Bérlő által szolgáltatott adatok hiányosak vagy ellentmondásosak és ez ellehetetlenítené a CASCO biztosítás terhére történő érvényesítést vagy

• a Bérlőt terhelő Tájékoztatási és Együttműködési kötelezettség olyan megszegése, amely a Káreseménnyel összefüggésben áll, különösen, ha az előzetes kockázati adatlapon megadott információkhoz képest eltérőek a valós adatok, pl.: Járművel kiemelt kockázatú tevékenységet végez a Bérlő (ADR) vagy

• a Bérlő a Kárt nem jelentette be a Kár bekövetkeztétől számított 10 napon belül a Bérbeadónak az ÁBF szerinti módon vagy

• a Bérlő nem nyújtott be minden, a Kártérítési eljárás rendje szerint szükséges dokumentumot a Kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül a Bérbeadónak az ÁBF szerinti módon vagy

• a Kártérítési eljárás rendjére vonatkozó szabályokat a Bérlő megszegi, és annak következménye, hogy a Káreseményt vagy a Kárt, vagy a Kár jogalapját, összegszerűségét vagy a Kár és a Káresemény közötti ok- okozati összefüggést nem lehet megállapítani vagy

• a Bérlő közrehatása vagy mulasztása folytán a Biztosító nem térítené meg a Kárt vagy

• a Káresemény oka a Bérlő szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása vagy

• nem haladja meg Jármű Fedezett kárának Viselt Önrészét.

6.5.3. A Járműben keletkezett Fedezett Járműkárokat meghaladó Károkat és a Fedezett Járműkárokhoz kapcsolódó fedezett Károkat meghaladó Károkat a Bérlő viseli.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

6.6. A Bérlő súlyos gondatlanságának kell tekinteni különösen a következőket:

• a Járművezető a Járművet ittas állapotban vagy egyéb tudatmódosító szer hatása alatt vezeti vagy

• a Bérlő a Járművet harmadik, a Bérbeadó által jóvá nem hagyott személynek átengedi vagy

• a Járművezető a Jármű vezetését illetéktelen személynek vagy vezetésre nem alkalmas személynek vezetésre átengedi

• a Bérlő, mint a veszélyes tevékenység folytatója a Járművet szakszerűtlenül üzemelteti, túlterheli, a rakományt szakszerűtlenül rögzíti és annak elmozdulása okozta a kárt, vagy

• a Bérlő, mint a veszélyes tevékenység folytatója a Járművet úgy üzemelteti, hogy az súlyosan elhanyagolt műszaki állapotba kerül és a Káresemény ennek következménye (ebben az esetben a független Szakértő iroda szakvéleményén túl igazságügyi gépjármű szakértőt is kell igénybe venni) vagy

• a Járműre vonatkozó hatósági / közlekedésbiztonsági előírások megsértése vagy

• A Bérlő vagy a Járművezető szándékosan jogellenesen okoz Káreseményt vagy

• A járművezető nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal a Káresemény időpontjában vagy A 6. pontban írt bármely Bérlői kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

7. A szerződés megszüntetése, jogkövetkezményei, az elszámolás módja

7.1. E szerződést megszűnik:

• a szerződő felek erre irányuló közös megegyezésével,

• bármely fél rendes felmondásával

• a Bérbeadó rendkívüli felmondásával,

• a Bérlő rendkívüli felmondásával

• a Bérbeadó üzembentartói joga megszűnik a Járműre vonatkozóan.

7.2. Sem Bérlő, sem a Bérbeadó rendes felmondással a határozott idejű bérleti szerződést a Bérleti Szerződésben meghatározott futamidő lejárta előtt nem mondhatja fel, az érvénytelen attól függetlenül, hogy a járművet a Bérlő a Bérbeadónak átadta-e, azt a Bérlő átvette-e vagy sem.

7.3. A Bérlő rendkívüli felmondási jogát a Felek korlátozzák, és a Jármű átadás-átvétele után csak akkor szüntetheti meg a Bérleti Szerződést, ha a Járművet - nem sajáthibás közúti káreseményből eredő okból - javítás miatt 30 napot meghaladóan nem használhatja, cserejárművet igényelt, de a Bérbeadó az ÁBF cserejárművekre irányadó szabályai szerint a Cserejármű igénylésétől számított 5. napig nem biztosított cserejárművet a Bérlőnek, és a Bérelt Járművet a Bérlő 30 napot meghaladóan nem tudja használni. A Bérlő a rendkívüli felmondása előtt a Bérbeadó részére köteles legalább 15 napot adni írásbeli felszólításban a szerződésszerű jogviszony helyreállítására.

7.4. A felmondás során a Xxxxx eltérnek a Ptk. 6:139. § (2) bekezdés, és a 6:140.§ (1) bek. szabályaitól, és a Bérlő csak az ÁBF-ben tételesen meghatározott okokból az ott megjelölt póthatáridő eredménytelen eltelte után állhat el a Bérleti Szerződéstől vagy mondhatja azt fel a Jövőre nézve.

7.5. A Bérbeadó jogosult a Bérleti Szerződést - előzetes értesítés nélkül - rendkívüli felmondással – felmondani különösen az alábbi szerződésszegések esetén:

- A szerződésszerűen átvételre felajánlott Jármű átvételét Bérlő az ÁBF szerint megtagadja, vagy elmulasztja vagy

- A Jármű megrongálódott és javítása (helyreállítása) nem lehetséges (totálkár), megsemmisült, vagy ellopták

- A Bérlő bérleti díjfizetési vagy Bérleti Szerződéssel kapcsolatos bármely fizetési késedelme a 20 napot meghaladja.

- A Bérlő ellen csődeljárás indul, vagy felszámolását rendelik el.

- A Bérlő jogutód nélküli megszüntetése iránt végelszámolási eljárást indult illetőleg a Bérlő vállalkozói engedélyét (igazolványát) jogerősen visszavonták.

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

- A Jármű üzemeltetési szabályait nem tartja be a Bérlő, vagy ha a Bérbeadót vagy Lízingbeadót ellenőrzési jogai gyakorlásában akadályozza,

- A Bérlő a Járművet albérletbe adja vagy használatát bármely jogcímen másnak átengedi a Bérbeadó

vagy Lízingbeadó előzetes engedélye nélkül,

- A jármű km-óráját, a futásteljesítmény befolyásolása érdekében bármely módon megrongálja, felbontja, a km-órát kikapcsolja, km-óra nélkül, manipulált vagy rossz km-órával, vagy tachográffal használja a Járművet.

- A Bérlő vagyoni helyzetének romlása vagy az általa nyújtott biztosíték elvonására, pótlására irányuló magatartása veszélyezteti a Bérleti Szerződésteljesítését

- A Bérlő a Bérbeadó felszólítása ellenére is elmulasztja a kötelező szemlén, karbantartáson, javításon történő megjelenést vagy nem szolgáltat a Bérleti Szerződés és az ÁBF szerint adatokat a Járművel kapcsolatosan,

- A Bérlő nem működik együtt a Kártérítési eljárásban

- A Bérlő olyan személynek engedi át a Járművet, aki nem áll az irányítása alatt vagy szakismerete, képzettsége engedélye nem a Bérelt Járműre vonatkozik

- a Bérlő a járművet maga javítja vagy az ÁBF-ben foglaltaktól eltérően jár el javíttatása során

- A Bérlő a Bérleti jogviszonnyal összefüggésben valótlan nyilatkozatot tesz a Bérbeadó részére, különösen, de nem kizárólagosan a Jármű tárolási helyére vonatkozóan

- A Bérlő a Bérleti Szerződést egyébként súlyosan megszegi.

7.6. A Bérleti Szerződést megszűntető jognyilatkozatot a Felek kizárólag írásban tehetik meg, és postai úton kell megküldeniük vagy személyesen kell átadniuk egymásnak. A Bérleti Szerződést megszűntető nyilatkozat a kézhez vétellel válik hatályossá, ha azt nem veszi át a Fél, akkor a kézbesítés fikciójára vonatkozó szabályt kell alkalmazni (ÁBF Fogalom meghatározásai).

7.7. A Bérleti Szerződés megszűnése esetén a Bérlő annak kézhez vételétől számított 48 órán belül köteles a Járművet a Bérbeadó részére átadás-átvételi jegyzőkönyvvel visszabocsátani. A Járművet Bérlő üresen, kitakarított állapotban, a Jármű valamennyi - átadáskor a Bérlő részére rendelkezésére bocsájtott - igazolásával, okmányával együtt köteles visszaadni a Bérbeadónak. A Bérlő tudomásul veszi, hogy addig, amíg ennek maradéktalanul nem tett eleget, addig a Bérbeadó a bérleti díjjal megegyező használati díjat követel, és maga hárítja el a további bérbeadás akadályait a Bérlő költségére.

7.8. A Bérbeadó üzembentartói joga megszűnik, ha a Járműre megkötött Lízingszerződést a Lízingbeadó felmondja. A Lízingbeadó a Járműre kötött lízingszerződés felmondása esetén jogosult arra, hogy a Bérlő számára a felmondás tényét igazolja és a Bérlő előzetes értesítése mellett az értesítéstől számított legalább 48 óra elteltével a Járművet birtokba vegye választásától függően a Bérlő telephelyén illetve a Bérlőt felhívja arra, hogy a Járművet működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a saját költségére, a Lízingbeadó részére szolgáltassa vissza annak összes tartozékával és kiegészítőjével. Amennyiben a Bérlő a Járműre vonatkozó visszaszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Lízingbeadó jogosult a Járművet saját maga, vagy egy általa megbízott harmadik személy által birtokba venni, leszerelni és elszállítani, ennek érdekében a Bérlő helyiségébe belépni. Amennyiben a bérlő visszaszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a Jármű Lízingbeadó általi birtokbavételének, leszerelésének és visszaszolgáltatásának valamennyi költségét viselni és felel minden, a visszaszolgáltatás elmulasztásával kapcsolatban keletkezett, valamint a lízingbeadó vagy megbízottja jogszerű eljárása következtében harmadik személynek okozott kárért. A Bérlő a Bérleti szerződés megkötésekor köteles nyilatkozatot tenni arra, hogy a Járművel kapcsolatos birtokvédelméről lemond arra az esetre, ha a Bérbeadó üzembentartói joga megszűnik. Ha a Bérlő a Járművet a Lízingbeadónak köteles visszaszolgáltatni, és a Jármű elhasználódása a rendeltetésszerű használat mellett feltételezhető átlagos elhasználódás mértékét meghaladja, abban az esetben a Bérlő köteles a rendeltetésszerű használatot meghaladó értékcsökkenés és/vagy a működőképesség helyreállításához szükséges javítás költségeit a Lízingbeadónak szerződésen kívül okozott kárként köteles megtéríteni.

7.9. Ha a Bérleti Szerződés a határozott idő eltelte miatt szűnne meg, akkor az határozatlan idejű szerződéssé alakul át, és a Bérlő Bérleti díjat fizet.

7.10. Az átadás-átvétel során a Felek mind azt kötelesek felmérni és dokumentálni, amit a Jármű Bérleti Szerződése alapján a Bérlő részére történt átadáskor dokumentáltak, továbbá minden más lényeges, a Bérleti Szerződéssel kapcsolatos változást kötelesek rögzíteni. Ha a Bérlő nem teszi lehetővé az átadás átvétel közös

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

dokumentálását, abban az esetben a Bérbeadó azt két tanú jelenlétében megteheti. A tanúk a Bérbeadó alkalmazottai is lehetnek.

7.11. A Bérleti Szerződés megszűnésével megszűnik a Bérlőnek a Járműre vonatkozó birtoklási és használati joga. A Bérbeadó jogosult a birtokba történő visszabocsátásra nyitva álló 48 óra elteltével - vagy ha a visszaadásnak bármely kockázata van, úgy azonnal- a Járművet visszavenni. Ha a Bérlő megtagadja a Jármű átadását, akkor a Bérbeadó jogosult a Bérlő költségére az illetékes hatóságoknál intézkedni a forgalmi engedély bevonásáról, a forgalomból való kivonásáról, helymeghatározó eszközzel a Jármű helyét felderíteni és azt erőszakkal birtokba visszavenni. A Bérbeadó jogainak megóvására a Bérlő költségére a Bérelt tárgyat haladéktalanul elszállíttathatja vagy azt a Bérbeadónál maradó járműkulcsok felhasználásával bárhonnan - beleértve ebbe a Bérlő telephelyét is-, a Bérlő e szerződés aláírásával megadott hozzájárulásával elhozni. A Bérbeadó fenti eljárását Bérlő nem akadályozhatja és ezen intézkedéseket a Bérbeadó a Bérlő költségére teszi.

7.12. A Bérlőre bízott, kezelésébe adott Xxxxxxxx, okmányainak a Bérbeadó birtokába történő visszabocsátása elmulasztása, akadályozása, időleges vagy végleges elvonása sikkasztásnak vagy a hűtlen kezelésnek minősülhet, amely miatt a Bérlő képviselője ellen a Bérbeadó a konkrét tényállás alapján büntetőeljárás megindítását fogja kezdeményezni.

7.13. Ha a Bérleti Szerződés a Bérlőnek felróható okból szűnik meg, abban az esetben meghiúsulási kötbért kell fizetnie a Bérbeadó részére a Bérleti Szerződés megszűnésétől számított 8 napon belül a Bérbeadó külön felhívása nélkül is. A Teljesítési hely a Bérbeadónak a bérleti díj megfizetésére megjelölt teljesítési helye. A meghiúsulási kötbér mértéke:

a) ha a Bérleti Szerződés futamidejéből 1-12 hónap van hátra, akkor 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, ha már kevesebb, mint 2 hónap van hátra, akkor a hátralevő bérleti díjjal megegyező összeg,

b) ha a Bérleti Szerződésből 12 hónapnál több, de 24 hónapnál kevesebb van hátra, akkor 4 havi bérleti díjnak megfelelő összeg

c) ha a Bérleti Szerződésből 24 hónapnál több van hátra, akkor 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeg

7.14. Ha a Bérlő a Járművet nem adja vissza a Bérbeadónak vagy késedelmesen, vagy további bérbeadásra alkalmatlan állapotban adja vissza, úgy a késedelem és a működőképessé tételhez szükséges tényleges időtartam minden napjára, késedelmi kötbér jogcímén, a bérleti díjnak megfelelő használati díjon felül naponta annak napi összegével megegyező összeget köteles megfizetni a Bérbeadó részére.

7.15. A Bérlő a felmondott és megszűnt bérleti szerződést a lejárt tartozásainak megfizetésével akkor sem állítja helyre egyoldalú nyilatkozatával és fizetési kötelezettségeinek teljesítésével, ha a Bérbeadó nem tiltakozik az ellen, a Jármű visszavétele iránt nem intézkedik. A Bérleti Szerződés hatálya csak új írásbeli szerződéssel állítható helyre akként, hogy a Bérlő a fizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti. A Felek kizárják e körben azt, hogy ráutaló magatartással új bérleti szerződést hozzanak létre vagy a felmondást hatályon kívül helyezzék, illetve új üzleti gyakorlatot fogadjanak el.

8. Záró Rendelkezések

8.1. Amennyiben az Általános Bérleti Feltételek, ill. a Bérleti Szerződés és mellékleteinek valamely rendelkezése vagy rendelkezésének egy része hatályát veszti vagy végrehajthatatlan, ez nem érinti a többi rendelkezés hatályát. Ebben az esetben Xxxxx kötelesek a mindenkori érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható rendelkezéssel helyettesíteni, amely a legjobban megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan rendelkezés szellemének és gazdasági célkitűzéseinek.

Az e szerződésben nem szabályozott kérdésekre nézve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak

1. sz. melléklet: Átadás-átvételi jegyzőkönyv és Bérlői Nyilatkozat

2. sz. melléklet: a napi gondozás járművezetői feladatai

VIARENT Általános Bérleti Feltételek

Bérleti Szerződés 2. sz. melléklete

A napi gondozás járművezetői feladatai

a) beszállás előtti feladatok.

- minden esetben ellenőrizni köteles a jármű okmányainak érvényességét, hatályát, áruszállítással kapcsolatos alkalmasságát,

-a jármű általános szemrevételezése, körbejárással való átnézése, pl.: fülke (motor) alatti csöpögés, külső esztétika, stb.,

- folyadékszintek ellenőrzése (motorolaj, hűtő stb. (kezelési utasítás szerint)

-gumiabroncsok állapota (nyomása, sérülése) ideértve a pótkereket is, (nincs- e idegen tárgy az ikerkerekek között!)

- a Jármű kerekeit rögzítő csavarok állapotának ellenőrzése minden beszállás előtt

- minden egyes gumizás, kerékcserével kapcsolatos szerviz tevékenység után 50 km megtétele után a kereket rögzítő csavarok meghúzása

-vezetőfülke, ajtó ablakainak tömítettsége, visszapillantó tükrök, lámpák, rendszámtábla-világítás, épsége, működése, tisztasága,

- ablaktörlő lapátok minősége,

- téli időszakban szükség szerinti jégmentesítés

- áramtalanító működése,

-akkumulátor folyadékszintjének ellenőrzése, saruk állapota, (havonta legalább egyszer)

- opcionális lámpák működése,

- félpótkocsi helyes csatlakozása (tömlők, kábelek)

- tartozékok megléte,

- oldalsó védőfalak, aláfutásgátlók rögzítettsége,

- kerékékek megléte,

- pedálok csúszásgátló burkolatának minősége,

- kormány rögzítettsége, állása, továbbá

- ülés(ek) reteszelése.

- biztonsági öv,

- kormány működése,

- fékberendezések állapota,

- sebességváltókar működése,

- műszerfal jelzései és annak értelmezhetősége. (használati utasítás)

- szikrafogó,

- tartozékok, szerszámok megléte,

- tűzoltókészülék,

- rakományrögzítők állapota stb.

b) menet közbeni feladatok.

Ha bármely rendellenességet tapasztal, észlel a jármű működésében, álljon le, és keresse meg azok okát, szükség esetén értesítse a szervizszolgálatot.

Csak akkor induljon el újra, ha teljesen biztos abban, hogy az észlelt jelenség nem rontja a jármű műszaki állapotát, biztonságát, ill. nem veszélyezteti a szállított árut. (szükség esetén kérjen segítséget)

Vezetési stílusával alkalmazkodjon a rakomány jellegéhez,

Kerékagyak melegedésének ellenőrzése megállások esetén, (normál állapotnál kevésbé sűrűen, gyanú esetén kellő rendszerességgel, pl. egy fékállítás vagy betétezés után, vélhető csapágybúgás esetén stb.) Kerékanyák megléte (pl. jármű megállásakor körüljárásnál szemrevételezéssel), stb

A Bérbeadó szervizek alkalmával a Xxxxx által megbízott járművezető napi gondozási tevékenységét szúrópróba szerűen ellenőrizni fogja.