MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

B I Z T O S Í T Ó

MKB Általános Biztosító Zrt.

Általános Szerzôdési Feltételek

MKB MULTIVÉDELEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS

VM 10068

Hatályos: 2014.03.15-tôl

MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

MKB MULTIVÉDELEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK

(ÁSZF1403)

Tartalomjegyzék

1. A Biztosító 2

2. A Szerzôdô 2

3. A Biztosított 2

4. Fogalom meghatározások 3

5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 3

6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4

7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 4

8. A szerzôdés módosítása 4

9. A biztosítási szerzôdés hatálya 5

10. Biztosítási esemény 5

11. Általános kizárások 5

12. Értékkövetés 6

13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás 7

14. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 8

15. Az önrészesedés 8

16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség 8

17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 9

18. A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai 10

19. A fedezetfeltöltés 10

20. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 10

21. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége 11

22. A Biztosító mentesülése 12

23. Megtérítési igény, a törvényi engedményi jog vagyonbiztosítás esetén 12

24. Egyéb rendelkezések 12

VM 10068

Hatályos: 2014.03.15-tôl

MKB MULTIVÉDELEM VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK

(ÁSZF1403)

Az MKB Multivédelem vállalkozásbiztosítás (a továbbiak- ban: vállalkozásbiztosítás) általános szerzôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – más szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) vállalkozásbiztosítási szer- zôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételek- re hivatkozva kötötték meg.

A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vál- lal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerzôdési feltéte- lekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fize- tôeszközben.

A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biz- tosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési he- lyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A fedezet kizárólag az ajánlaton és a kötvényben megje- lölt biztosításokra és a vagyonbiztosítás tekintetében az ajánlaton és a kötvényben megjelölt kockázatokra vonat- kozik.

Minden megjelölt biztosítás jogilag önálló szerzôdésnek minôsül.

1. A Biztosító

1.1. Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

1.2. A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben tör- ténô megtérítésében, a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben megha- tározott összeg megfizetésében áll.

Név: MKB Általános Biztosító Zrt.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

cégjegyzék száma: 00-00-000000

székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

központi telefonszám: 000-0000, fax: 000-0000 a Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

2. A Szerzôdô

2.1. Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt.

2.2. Szerzôdô lehet az a természetes személy, jogi sze- mély vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy vonatkozásában a biztosítási esemény elkerülésében ér- dekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára köti. E rendel- kezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles.

2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerzôdô jogosult, és a Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2.5. Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- zôdésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat kö- teles tájékoztatni.

3. A Biztosított

3.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult. A ki- egészítô biztosítások feltételei azonban ettôl eltérôen is rendelkezhetnek.

3.1.1. A felelôsségbiztosítások alapján nyújtott szolgálta- tásra a károsult jogosult.

3.2. Biztosítottnak az a biztosítási szerzôdésben pontos névvel és címmel megnevezett

3.2.1. természetes személy,

3.2.2. gazdálkodó szervezet,

3.2.3. polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet

minôsül, aki/amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzô- dés semmis.

3.3. A Biztosított és a Szerzôdô azonos is lehet. A Bizto- sított, ha nem azonos a Szerzôdôvel, a Biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzôdésbe, a be- lépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosí- tási díj megfizetéséért a Szerzôdô és a Biztosított egye- temlegesen felelôs. A Biztosított belépésével a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége – beleértve a biztosítási díjfizetési kötelezett- séget is – a Biztosítottra száll.

3.4. A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a Szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.

4. Fogalom meghatározások

4.1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában

4.1.1. xxxxxxxxxxx: az a személy, aki biztosítási szerzôdés kötésére ajánlatot tesz; ajánlattevô lehet a Szerzôdô és a Biztosító is.

4.1.2. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes sze- mély;

4.1.3. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneság- beli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

4.1.4. kötvény: a Biztosító által a biztosítási fedezet iga- zolása céljából kiállított biztosítási kötvény vagy más dokumentum;

4.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneság- beli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.

4.1.6. Magánszemély elmaradt rendszeres jövedelme: Rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jöve- delem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénz- ben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogo-

sult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövet- keztét megelôzôen rendszeresen igénybe vette. Munka- végzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.

4.1.7. személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

4.1.8. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, eltûnik, megsérül vagy használhatatlanná válik;

4.1.9. tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, ame- lyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkároso- dás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy meg- sérülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetôk vissza. Dolog- nak számít a pénz és az értékpapír is.

4.1.10. sérelemdíj: a személyiségi jog megsértése követ- keztében keletkezett nem vagyoni sérelemért követel- hetô díj.

4.1.11. kár: jelen szerzôdést illetôen kárnak minôsülnek a dologi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az olyan sérelem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.

4.1.12. szakmai felelôsség: szakmai felelôsség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevékenység végzéséhez jogszabály írja elô kötelezô felelôsségbiztosítás megkötését, és a Biztosított a kárt, az ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai szabályok felróható módon történô megszegésével, ha- nyagsággal, vagy mulasztással, a szolgáltatást igénybe- vevôjének okozza.

4.1.13. szolgáltatási összeg: a Biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege.

5. A biztosítási szerzôdés létrejötte

5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához an- nak megtételétôl számított 15 napig van kötve.

5.2. Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biz- tosító köteles kötvényt kiállítani.

5.3. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét kö- vetô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a köt- vény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.

5.4. A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatar- tásával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és

arra a Biztosító – az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától szá- mított 15 napos határidôn belül – nem nyilatkozik, felté- ve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázatel- bírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az aján- lattal egyezô tartalommal.

5.5. Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltéte- létôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 na- pon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

5.6. Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz ajánlatot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön lét- re, ha a Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl szá- mított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés – egyéb megállapodás hiányában – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon jön létre. Az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül.

5.7. Ha a biztosítást az ajánlattevô (Szerzôdô és/vagy Biztosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közvetíti, a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezde- tét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak igazolható módon átadta.

5.8. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szerzôdô tette és a 5.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek.

6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

6.1. A biztosítási szerzôdés – a 5.4. pontban foglalt kivétellel

– az ajánlat dátumát követô napon 0 órakor lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött vagy létrejön.

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatály- balépésével egyidejûleg kezdôdik.

6.2. A felek írásban a kockázatviselés kezdô idôpontjában ettôl eltérôen is megállapodhatnak.

6.3. A felek írásban megállapodhatnak abban is, hogy a Biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan idôponttól kezdôdôen viseli, amikor a felek között a szerzôdés még nem jött létre (a továbbiakban: elôzetes fedezetvállalás).

6.4. Az elôzetes fedezetvállalás a szerzôdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

6.5. A kockázatelbírálási idô alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet vagy a kockázatviselés körülményei alap- ján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírása szükséges.

7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak

7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.

7.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.

7.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tar- tamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).

8. A szerzôdés módosítása

8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják.

8.2. A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményez- heti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzôdés változatlan tartalommal marad ha- tályban.

8.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része változat- lan marad.

9. A biztosítási szerzôdés hatálya

9.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerzôdés alapján a Biztosító a Magyarország terü- letén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a különös biztosítási feltételekben foglalt korlátozások vagy módosítások figyelembevételével.

9.2. Idôbeli hatály

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatá- lya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.

10. Biztosítási esemény

10.1. A Biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vállalkozásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a Biztosító fizetési kötelezett- séget vállal.

11. Általános kizárások

11.1. A Biztosító nem fizeti meg

11.1.1. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül ar- ra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szer- zôdésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem;

11.1.2. az alább felsorolt eseményekkel/cselekmé- nyekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, vesz- teséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

11.1.2.1. háború, invázió, külföldi ellenség cseleke- detei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek vagy sem), polgárháború;

11.1.2.2. ingóságok vagy ingatlan birtoklásának jo- gától szükséghelyzetben, közcélra történô állandó vagy ideiglenes megfosztása, amelyet hatályos jog- szabályok alapján hatóságok foganatosítanak;

11.1.2.3. xxxxxxx, sztrájk, zendülés, szeparatista cse- lekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, forra-

dalom, ellenforradalom, katonai vagy jogbitorló ha- talom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelôzô védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elô;

11.1.2.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy, vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, grá- nátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselek- ményeit is.

11.1.3. Háborúnak, illetve harci cselekménynek mi- nôsül:

11.1.3.1. a Magyarország területén vagy

11.1.3.2. a Magyarország területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok kö- zött vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.

11.1.4. Jelen feltétel szempontjából „terrorista cse- lekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erô- szakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, álta- lában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzat- tal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy be- folyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.

11.1.5. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezô- dését és/vagy használatuk akadályozását vagy kor- látozását értjük.

11.2. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a 11.1. pont alatt felsorolt kockázatok befolyásolá- sára, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely ter- mészetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

11.3. Jelen biztosítás a fenti 11.1. pontban felsorolt kockázatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az az- beszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája kroki- dolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent em- lített ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérü- léses kárt, vagyoni kárt, sérelemdíj iránti igényt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötele- zettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy köz- vetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy az-

beszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy az- beszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége oko- zott, segített elô vagy állt elô.

11.4. Az alap- és kiegészítô biztosítások továbbá nem fedezik azokat a károkat, amelyek

11.4.1. a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a Biztosított által ismert olyan hiányosságából ered- tek és azzal okozati összefüggésben álltak elô, ame- lyet a Biztosított a Biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

11.4.2. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, során keletkeztek;

11.4.3. a biztosított vagyontárgyak össze- és szétsze- relése vagy próbaüzeme alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karbantartási és szerviz munkák részét képezik;

11.4.4. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti cé- lú felhasználásának meghiúsulása miatt álltak elô;

11.4.5. a biztosítási események során talajerôben (termôképesség) következtek be;

11.4.6. az építési szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben keletkeztek;

11.4.7. jogszabály alapján megtérülnek;

11.4.8. a káresemény veszélyes hulladékok, környe- zetszennyezô anyagok tárolásával, megsemmisítésé- vel kapcsolatban merült fel.

11.5. Dátumfelismerési kizárás

11.5.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövet- kezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra ve- zethetôk vissza, hogy bármely adatfeldolgozó beren- dezés vagy kapcsolódó egysége (pl. számítógép, mé- dia, mikrochip, mikroprocesszor – computer chip -, in- tegrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg ha- sonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rend- szereket is, nem képes

11.5.1.1. valamely naptári dátumot önmagára vonat- koztatva rendszerdátumként helyesen felismerni

11.5.1.2. adatok információk, parancsok vagy utasí- tások megfelelô kezelésére – kiegészülve azzal, ami- kor valamely számítógépes szoftverbe olyan paran- csot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az

adatok helyes kezelését azért, mert valamely dátu- mot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként felismerni.

11.5.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem szolgáltat

11.5.2.1. a 11.5.1. pontban részletezettek miatt fel- merülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcso- lódó egységei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért;

11.5.2.2. akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanács- adás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a léte- sítmény ellenôrzése, karbantartása vagy felülvizsgá- lata nem bizonyult elégségesnek a tényleges vagy po- tenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásá- hoz, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez;

11.5.2.3. a 11.5. pontban részletezettek következmé- nyeként felmerülô bármely kárra és üzemszünetre.

11.5.3. A 11.5.1. és 11.5.2. pont szerinti kizárás vo- natkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezô, birtoká- ban vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve ellenôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátumfelismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt.

12. Értékkövetés

12.1. A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás kö- vetése érdekében a Biztosító a biztosított vagyontárgyak, valamint a kiegészítô biztosítások esetében az üzemszünet- biztosítás, a szállítmány-, az elektronikus mûszerbiztosítás, valamint a géptörés biztosítás biztosítási összegét és biz- tosítási díját – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

12.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 12.2.2. pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.

12.2.1. Az indexálás módja:

12.2.1.1. A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt leg- késôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerzôdôt az index mértékérôl, a módosított biztosítási összegrôl és díjról.

12.2.1.2. Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a kö- vetkezô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.

12.2.1.3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási össze- gek alapján kerülnek kiszámításra.

12.2.1.4. Amennyiben a Szerzôdô az indexálással nem ért egyet, évforduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan felté- telekkel marad érvényben.

12.2.2. Az indexálás mértéke:

12.2.2.1. A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az érték- követés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 6 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-ig érvényes és alkalmazandó.

12.2.2.2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.

12.2.2.3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoporton- kénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonat- kozó biztosítási összegek és a Biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biz- tosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.

A Biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biz- tosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

12.2.3. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyon- tárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (be- ruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, kész- letek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.) A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a vál- tozás bejelentési kötelezettség alapján a Biztosítónak hala- déktalanul, írásban be kell jelenteni.

12.3. Nem indexálódik

12.3.1. a kiegészítô üvegbiztosítás,

12.3.2. a felelôsségbiztosítás,

12.3.3. balesetbiztosítás,

12.3.4. a szerzôdésben foglalt szolgáltatási limitek, vala- mint

12.3.5. a vagyonbiztosításban biztosított 4. vagyoncsoport (értékcikkek)

biztosítási összege és díja.

13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás

13.1. Alulbiztosítás és túlbiztosítás vagyonbiztosítás esetén

13.1.1. Ha a Szerzôdô által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a kár idôpontjában ala- csonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyaknak

◆ újértéken történô biztosítás esetén az újértéke,

◆ valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a valóságos értéke,

a Biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletke- zett kárral kapcsolatban olyan arányban szolgáltat, ahogy a káridôponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyak

◆ újértéken történô biztosítása esetén azok újér- tékéhez,

◆ valóságos (avult) értéken történô biztosítása ese- tén azok valóságos értékéhez,

aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

13.1.1.1. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szerzôdésben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.

13.1.1.2. Amennyiben a biztosítási összeg az adott va- gyontárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (újértéken történô biztosítás esetén újértékrôl, valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a vagyontárgy/vagyoncsoport valóságos értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biz- tosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.

13.1.2. A biztosítási szerzôdésben a biztosítási összegnek a vagyontárgy vagy vagyoncsoport tényleges értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás). Túlbiztosítás esetén a Szerzôdô jogosult a vagyontárgyra, vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg és tényleges érték különbözete alapján számított biztosítási díj visszatérítésére és a biztosítási díjat meg- felelôen le kell szállítani. A díjszabás szerint megállapított minimáldíj ebben az esetben is érintetlen marad.

13.2. Alulbiztosítás és túlbiztosítás felelôsségbiztosítás esetén

13.2.1. Ha a felelôsségbiztosítás biztosítási díjának számí- tásához a Szerzôdô által (a felelôsségbiztosítás általános és különös biztosítási feltételei (FB1403) I. fejezet 5.2.8. és

5.2.9. pontok alapján) megadott pénzügyi mutató alacso- nyabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a Biztosító az okozott kárral kapcsolatban olyan arányban mentesítheti a Biztosítottat a kár megtérítése alól, ahogy a Szerzôdô által közölt/megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egy- szerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg- hez aránylik.

13.2.2. Amennyiben a 13.2.1. pont szerinti, Szerzôdô által megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, il- letve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyil- vántartott összegnél kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.

13.2.3. Amennyiben a biztosítási díj megállapítása nem pénzügyi mutató vagy tervezett pénzügyi mutató alapján történik (pl. kezdô vállalkozás), kárrendezésnél a Biztosító az alulbiztosításra nem hivatkozhat.

13.2.4. Ha biztosítási díjának számításához megadott,

13.2.1. pont szerinti pénzügyi mutató magasabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszá- molóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a biztosítás díját a nyilvántartott összeg alapján újra kell számolni és a közölt/hibás, valamint a nyilvántartott/helyes pénzügyi mutató különbségére számított díjat jóvá kell írni.

14. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

14.1. A Biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kocká- zatviselés teljes tartamára megilleti a díj. Elôzetes fedezet- vállalás esetén, annak idôtartamára a biztosítási díjat a Biztosító egyedileg állapítja meg.

14.2. A Biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra, kockázatarányosan állapítja meg.

14.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

14.4. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint ese- dékes.

14.5. A Szerzôdô és a Biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerzôdô – vagy megbízása alapján a díjfizetô – a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (ne- gyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

14.6. A Biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj). Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb idôtartamra kötött szerzôdéseknél részletfizetési megállapodás nem köthetô.

14.7. A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kapcsolatban a következô szabály szerint jár el: A Biztosító a Szerzôdô 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, a Szerzôdô részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az érték- határt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget – beleértve

az összeghatár alatti részt is – megfizeti/megfizetteti a Szer- zôdôvel.

14.8. A szerzôdés megkötésének meghiúsulása esetén a Szerzôdô az elôzetes fedezetvállalás idôszakára a Biztosító által a kockázatvállalás elôzetesen meghatározott módsze- rei alapján megállapított megfelelô díjat köteles megfizetni.

14.9. A Szerzôdô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a Biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.

15. Az önrészesedés

15.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, ab- szolút összegben vagy százalékban meghatározott mér- tékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüg- gésben felmerülô egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.

15.2. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a vagyonbiztosítás körébe tartozó biztosítási fedezetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egysé- gesen érvényes. A Biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl biztosítási ese- ményenként csak egyszer vonja le.

15.3. Jelen szerzôdés értelmében a vagyonbiztosítás kö- rébe tartozik az alapvagyon-, az üzemszünet-, a betöréses lopás, az üveg-, a vandalizmus- és a géptörés biztosítás.

15.4. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a felelôsségbiztosítások körébe tartozó biztosítási fede- zetekre megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes. A Biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl bizto- sítási eseményenként csak egyszer vonja le.

16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség

16.1. A Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a Biz- tosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges kö- rülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

16.1.1. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô fél közlési köte-

lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

16.2. A Szerzôdô 30 napon belül írásban köteles bejelen- teni minden olyan körülményben bekövetkezett válto- zást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatko- zott, lényeges körülmény különösen:

16.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kö- tött, s erre a feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése is kiterjed;

16.2.2. új alaptevékenységet folytató üzem, vagy léte- sítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése;

16.2.3. ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépí- tenek, vagy újabb épületet emelnek);

16.2.4. a szerzôdéskötést, illetve a megelôzô adatközlést követôen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték vál- tozását, ha a változás mértéke eléri vagy meghaladja az eredeti (elôzô) biztosítási összeg 10%-át;

16.2.5. felelôsségbiztosítási fedezet fennállása esetén az értékesítés nettó árbevételének és/vagy a munkabérnek változását minden biztosítási évben a fordulónapot meg- elôzô 30 napig;

16.2.6. a Biztosított által folytatott és a telephelyi adat- közlôn megjelölt tevékenység változását;

16.2.7. biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbe- adását;

16.2.8. a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoporto- sítását;

16.2.9. ha a biztosított vagyontárgyakat illetôen érdek- múlás következett be, vagy a biztosított üzemek, beren- dezések legalább 3 hónapra történô – nem idényjellegû – leállása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonás;

16.2.10. új védelmi rendszerek, módszerek bevezetése esetén;

16.2.11. a Biztosított jogállásában bekövetkezett változás (átalakulás, szétválás, egyesülés, jogutód nélküli megszû- nés);

16.2.12. a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljá- rás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, vala- mint a Biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó vég- elszámolási eljárás megindítását;

16.2.13. a Biztosított tulajdonosi szerkezetében minôsí- tett befolyásszerzés bekövetkezése.

16.3. A Szerzôdô köteles a tudomásszerzést követôen ha- ladéktalanul jelezni

16.3.1. a káresemény lehetséges, várható bekövetkezé- sére utaló jelek észlelését;

16.3.2. a kármegelôzési, kárelhárítási felkészültség mó- dosulását;

16.3.3. a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletke- zését, vagy a jelen szerzôdés megkötésekor meglévô zá- logjog változását, megszûnését – a zálogjog jogosultjá- nak pontos megjelölésével;

16.3.4. a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszá- molási eljárás megindítását.

16.4. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô (Biztosított) bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.

16.5. Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás be- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

16.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

17.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudo- mást – akár változás bejelentés útján, akár más módon – a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés mó- dosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmond- hatja.

17.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat

közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.

17.3. Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több va- gyontárgyra, illetve felelôsségbiztosítás esetén több sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 17.1. és a 17.2. pontban meg- határozott jogait a többi vagyontárgy, illetve a többi sze- mély vonatkozásában nem gyakorolhatja.

18. A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai

18.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számí- tott 2 (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén 8) munka- napon belül, felelôsségbiztosítás esetén 30 napon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

18.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl szá- mított 5 munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.

18.3. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira- tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához elengedhetetlenül szükségesek:

18.3.1. a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét;

18.3.2. a káresemény idôpontját és rövid leírását, vagy kárfelvételi jegyzôkönyvet;

18.3.3. a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket);

18.3.4. a kárrendezésben közremûködô és a Biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefax- számát;

18.3.5. a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját;

18.3.6. a beszerzési számlát, az adásvételi szerzôdést, a lel- tárívet, a költségszámításokat, bérleti szerzôdést, építési en- gedélyt, statikusi szakvéleményt, mûszaki leírást, gazdasá- gossági számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerzôdést tartalmazó dokumentumok.

18.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a Szerzôdôt terheli.

18.5. A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak a bizonyí- tás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas mó- don lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.

18.6. A Biztosítottnak vagy a Szerzôdônek a biztosítási ese- mény bekövetkezésének tényét és a kár összegszerûségét hitelt érdemlôen bizonyító dokumentumokat a Biztosító el- járó szakemberének vagy megbízottjának kérésére bár- mikor rendelkezésre kell bocsátani.

18.7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rendezé- séhez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes.

18.8. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapí- tást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Bizto- sítóhoz, a Szerzôdô/Biztosított kérésére a Biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-áig kárelôleget folyósíthat.

19. A fedezetfeltöltés

19.1. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.

19.2. A 19.1. pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szer- zôdô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

19.3. Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idô- szakra.

20. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

20.1. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk megelôzése és elhárítása érdekében, s ezzel össze- függésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemelte- tésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elôírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezé- sekor a Biztosító utasítása, ezek hiányában az adott hely-

zetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.

20.2. A károk megelôzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá- rozatok, a Biztosított felügyeleti szervének utasításai és a Biztosító elôírásai mindenkor irányadók.

20.3. A Biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelô mûködésérôl és fo- lyamatos karbantartásáról.

20.4. A Biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja útján jogosult ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó in- tézkedések végrehajtását.

20.5. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

20.6. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

20.7. Ha a Biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasz- tását tapasztalja, a szerzôdés módosítását kezdeményezheti.

21. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége

21.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

21.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

21.2.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a Biztosító kocká- zatviselése kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetet- lenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdek- múlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de leg- késôbb a kockázatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik.

21.2.1.1. Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a koc- kázatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás vagy lehetetlenné válás napjával megszûnik.

21.2.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkö- vetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizá- rólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának

következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az eset- ben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô 30 napon belül írásban, har- mincnapos határidôvel felmondhatja.

21.2.2. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.

21.2.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô fi- gyelmeztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldé- sétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a tel- jesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (ame- lyik késôbb következik be) a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

21.2.3.1. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a Biztosító visszautalja.

21.2.3.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biz- tosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

21.2.3.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vo- natkozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredmény- telenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nemfizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tar- tamengedmény idôarányos részének megfizetését.

21.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló megállapodásban szereplô idôponttól.

21.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a köt- vényben megjelölt idôpontban megszûnik.

21.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte mi- atti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót

megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amely- ben kockázatviselése véget ért.

22. A Biztosító mentesülése

22.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

22.1.1. a Szerzôdô vagy a Biztosított;

22.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátarto- zójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô munkakört betöltô alkalmazottjuk, a biztosított tevé- kenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

22.1.3. a Biztosított jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ügyvezetése (különösen a társaság vezetô tisztségviselôibôl álló testület és annak tagjai), cég- vezetôje, tagja, megbízottja, vezetô beosztású tiszt- ségviselôje, vezetô állású vagy más vezetô munkaválla- lója, a biztosított tevékenység folytatásában közremûködô tagja, illetve a biztosított vagyontárgy kezelésére jogo- sított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

22.2. A Biztosító abban az esetben is mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô, illetve a Biz- tosított a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, ide- értve különösen, ha ebbôl kifolyólag az alkalmazott va- gyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének idôpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve mûködés- képtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elô.

22.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a 18.1. pontban meghatározott határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

23. Megtérítési igény, a törvényi engedményi jog vagyonbiztosítás esetén

23.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, ki- véve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.

23.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlege- zésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

23.3. Balesetbiztosítás esetén a Biztosító a balesetért fe- lelôs személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.

24. Egyéb rendelkezések

24.1. Elévülés

24.1.1. A jelen feltételek alapján létrejött vállalkozásbiz- tosítási szerzôdésbôl eredô igények a követelés esedékes- sé válásától számított egy év elteltével évülnek el.

24.1.2. Ha jogszabály a jelen szerzôdési feltételek alapján megkötött szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jogvesztô határidôt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvénye- sítésére nem az elévülési határidôkre irányadó rendelke- zés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

24.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelenté- seket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

24.3. A Biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzôdéskötésre nem jogosult, és a Szerzôdô (Biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot.

24.4. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyessé- gét a helyszínen – a szerzôdés tartama alatt – bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

24.5. Az általános kizárások körében (11. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô törvénykönyv rendelke- zései alapján értelmezendôk.

24.6. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

MKB Általános Biztosító Zrt.