Üzletszabályzat

Üzletszabályzat

A xxxxxxxxxx.xx webáruház Általános Szerződési Feltételei

1. Meghatározások

Az Általános Szerződési Feltételek (rövidítve: ÁSZF) hatálya

Jelen Általános Szerződési Feltételek a REGIO Játékkereskedelmi Kft., mint vállalkozás tulajdonában és üzemeltetésében álló: xxx.xxxxxxxxxx.xx honlapon keresztül történő vásárlói (fogyasztói) megrendelésre, vásárlásra, elektronikus szerződésre vonatkoznak. Jelen ÁSZF hatálya Magyarország területén kiterjed minden olyan kereskedelmi ügyletre, amely a REGIO Játékkereskedelmi Kft. és a fogyasztó (megrendelő, vásárló) között elektronikusan jön létre.

Jogforrások:

19/2014. (IV.29.) NGM rendelet - A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól, 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet - Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról,

45/2014. (II.26.) Kormányrendelet - A fogyasztó és a vállalkozás között szerződés részletes szabályairól,

1997. évi CLV. törvény - A fogyasztóvédelemről,

2001. évi CVIII. törvény - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről,

2013. évi V. törvény – A Polgári Törvénykönyvről,

373/2021(VI.30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól.

Nyilatkozatok:

A szerződés nyelve: magyar. A szerződéshez nem áll rendelkezésre magatartási kódex.

Jelen dokumentum alapján létrejött szerződés nem minősül írásbeli szerződésnek, nem kerül iktatásra.

A vállalkozás megteszi az általánosan alkalmazott és általánosan elérhető műszaki védelmi intézkedéseket.

A vállalkozás által igénybe vett hardverek és szoftverek biztonságosan képesek együttműködni az elektronikus kereskedelmi ügyletek kapcsán létrejövő digitális adattartalmakkal.

2. Vállalkozás (Szolgáltató) adatai:

Név: REGIO Játékkereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

Rövid név: REGIO Kft.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxxx xx 00-00.

Postacím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxxx xx 00-00.

Telefonszám: x00 0 000 0000

Bankszámlaszám: 11100104-10431674-01000003 Adószám: HU-10431674-2-44

Statisztikai szám: 10431674-4649-113-01

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Ügyfélszolgálat, panaszkezelés:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxxx xx 00-00.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxx.xx,

Telefon: x00 00 000-0000

Nyitvatartás: Hétfő - Péntek: 07:30 – 17:20

A szerverszolgáltató adatai: RACKFOREST KFT. xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xxx/, 1132 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 18-22. Telefon: x00 00 000 0000, e-mail: xxxx@xxxxxxxxxx.xxx

3. Általános tudnivalók

3.1. A Webáruház az interneten a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx URL alatt található.

3.2. A vállalkozás részéről ajánlatnak minősül a termékeknek / áruknak a webáruház felületén történő közzététele.

3.3. A vásárló a vállalkozásnak a webáruház felületén közzétett ajánlattételére elküldött megrendeléssel elfogadja a vállalkozás ajánlatát. A vásárló, mint megrendelő tudatában van annak, hogy megrendelése fizetési kötelezettséget von maga után.

3.4. Az ÁSZF szerinti szerződés létrejöttének időpontja: A vállalkozás által a webáruház felületén a 3.1. pont szerint közzétett ajánlattételre megérkező vásárlói megrendeléssel, azaz a megrendelésnek a vállalkozás számára hozzáférhetővé válásával a szerződés létrejön.

3.5. A vállalkozás köteles a megrendelés megérkezését a vásárló felé elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás a vásárló megrendelésének elküldésétől számított elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül a vásárlóhoz nem érkezik meg, a vásárló mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

3.6. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a vásárlóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

3.7 A Webáruházban történő megrendeléshez/vásárláshoz lehetséges, de nem kötelező regisztrálni. A szerződés létrejöttéhez a Vállalkozás köteles elkérni az adó- és számviteli jogszabályok szerinti személyi azonosító adatokat.

3.8. A Webáruház oldalán bármilyen jogi kötelezettséggel járó cselekvés önállóan, korlátozás nélkül kizárólag a betöltött 18 éves életkor feletti teljes cselekvőképességgel rendelkező magánszemélyek, valamint a gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek számára lehetséges. A 14. életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, e nélkül legfeljebb a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket kötheti meg, továbbá rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat.

3.9. Az árak minden esetben a forintban fizetendő (bruttó), ÁFA-val növelt értékkel kerülnek feltüntetésre.

3.10. Az előzetes regisztráció nélküli vásárlásra a regisztrációt követő vásárlásra irányadó szabályok vonatkoznak értelemszerűen.

3.11. Nem áll rendelkezésre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex.

3.12. Amennyiben akciós ár kerül bevezetésre, Szolgáltató teljeskörűen tájékoztatja Felhasználókat az akcióról és annak pontos időtartamáról, betartja az árcsökkentés bejelentésére vonatkozó jogszabályi előírásokat, megjelöli a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.

3.13. Amennyiben a Szolgáltató minden gondossága ellenére hibás ár kerül a Webáruház felületére, különös tekintettel a nyilvánvalóan téves, pl. az áru közismert, általánosan elfogadott vagy becsült árától jelentősen eltérő, esetleg rendszerhiba miatt megjelenő "0" Ft-os vagy "1" Ft-os árra, akkor a Szolgáltató nem köteles az árukathibás áron visszaigazolni, hanem felajánlhatja a helyes áron történő visszaigazolást, amelynek ismeretében az Ügyfél elállhat vásárlási szándékától.

3.14. Hibás ár esetén esetben feltűnő értékaránytalanság áll fenn az áru valódi és feltüntetett ára között, amit egy átlagfogyasztónak azonnal észlelnie szükséges. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni a szerződéses feltételekben, azaz nincs meg a felek akaratát kölcsönösen és egybehangzóan kifejező nyilatkozat, abban az esetben nem beszélhetünk érvényesen létrejött szerződésről, amelyekből jogok és kötelezettségek fakadnának.

4. A Webáruházban található áruk

4.1. A vállalkozás által forgalmazott áruk gyermekjátéknak minősülnek, amelyek használatából nincsenek kizárva felnőtt korú személyek sem. A játékok az általánostól eltérő kezelési módot nem igényelnek, esetleges veszélyességi fokuk az egyes árukon feltüntetésre kerül.

4.2. Minden egyes áruhoz használati utasítás kerül csatolásra. Tárolás: száraz, szobahőmérsékletű helyen.

4.3. Vállalkozás az áruk adatlapjain, leírásain tünteti fel az egyes áruk lényeges tulajdonságait tartalmazó leírásokat azzal, hogy megrendelő a kiválasztott áru tényleges tulajdonságairól részletesen az áruhoz csatolt használati útmutatóból tájékozódhat. Vállalkozás az áruhoz a jogszabályi előírások keretein belül használati útmutatót csatol, azonban amennyiben a megrendelő véletlenül mégsem kapná meg a használati útmutatót a áruval együtt, köteles ezt a tényt haladéktalanul, még az áruhasználata előtt az ügyfélszolgálatnak jelezni, a vállalkozás pedig köteles haladéktalanul pótolni azt. A jelzés elmaradása miatt a megrendelőnek/vásárlónak keletkezett kárért, költségért a vállalkozás felelősséget nem vállal.

5. A vásárlás menete

5.1. A vásárló a megrendelni kívánt árukat összeválogathatja a kategóriarendszert böngészve, vagy a weboldalon elhelyezett keresőmező segítségével, ahová az áru nevét, kulcsszót beírva azonnal megtalálhatja a keresett árut.

5.2. A "Kosárba" gomb, vásárló általi megnyomása után az áru a kosárba kerülnek.

5.3. A vásárló a válogatás befejezése után a Megrendelés gombra kattintás után a megrendelés lezárásához szükséges oldalakra ugrik a rendszer, ahol a Kosár tartalma szerkeszthető, megadható a szállítási és fizetési mód, valamint a vásárláshoz szükséges adatok megadása, egyeztetése is itt történik.

5.4. A megrendelés folyamán megadott adatok hibáinak javítására a megrendelés leadása előtt még lehetősége van a vásárlónak. A regisztráció alkalmával megadott felhasználói adatokat a vásárló a bejelentkezés után bármikor meg tudja változtatni az Adatlap menüpont alatt.

5.5. A Kosár tartalma bármikor ellenőrizhető, változtatható, vagy akár törölhető.

5.6. A megrendelés folyamata egy Megrendelés véglegesítése gombbal zárul, ahol a vásárlónak lehetősége van egyeztetni az adatokat, az ÁSZF elfogadásával elküldeni a megrendelést, vagy elállni az ügylettől. A megrendeléssel a vásárló elfogadja a vállalkozás által a webáruház felületén közzétett árukra vonatkozó ajánlatát.

5.7. A megrendelés megérkezéséről haladéktalanul, de legkésőbb annak a vásárló általi elküldésétől számított 48 órán belül minden vásárló elektronikus formában visszaigazolást kap, mely tartalmazza a megrendelt áru megnevezését, leírását, a vállalkozás nevét, üzleti adatait, az áru vételárát és más esetleges díjakat. Amennyiben a visszaigazolás a vásárló megrendelésének elküldését követő 48 órán belül nem érkezik meg a vásárlóhoz, akkor a vásárló mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

5.8. A Webáruház megrendelőlapján található egy "Megjegyzés" rovat, aminek kitöltése nem kötelező. Ezen rovat kitöltésével a vásárlónak lehetősége nyílik arra, hogy közölje esetleges

észrevételeit, kéréseit a megrendelt áruval kapcsolatban. Vásárlói kérést, észrevételt, esetleges reklamációt vállalkozás az ügyfélszolgálati elérhetőségén is befogad.

5.9. A rendelések beérkezési sorrendben folyamatosan feldolgozásra kerülnek. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy hiába mutat a készlet rendszer valamely áruból raktárkészletet, ha azt a csomagolás alkalmával hibásnak vagy sérültnek ítéljük, akkor nem kerül kiszállításra vásárló részére. Erről az időleges akadályozó tényről vállalkozás értesíti a vásárlót.

5.10. Adatbeviteli hibák javításának lehetősége: A vásárlónak a megrendelés során többször is lehetősége van az adatbeviteli hibák technikai javítására. Lehetséges megváltoztatni a rendelés során kosárba tett áruk mennyiségét, akár a kosár tartalmának megtekintése után is. A vásárlónak ebben az esetben a "Mennyiség" oszlopban található "db" előtti mezőbe szükséges beírni az árura vonatkozó helyes rendelés darabszámot. Amennyiben a vásárló a kosárból törölni szeretné az árut, akkor az "X" gombra kattintva megteheti azt. A vásárlónak lehetősége van a regisztráció során megadott adatai módosítására is.

6. Vásárlás előzetes regisztrációval

6.1. A megrendelés ebben az esetben regisztrációval kezdődik.

6.2 A Webáruházat/vállalkozást a megrendelő által tévesen és/vagy pontatlanul megadott adatokra visszavezethető hibásnak tűnő teljesítésért, szállítási késedelemért, illetve egyéb problémáért, hibáért semminemű felelősség nem terheli. A vállalkozást nem terheli felelősség az abból adódó károkért, ha a megrendelő a felhasználónevét, jelszavát elfelejti, eltéveszti, vagy az illetéktelenek számára bármely nem a vállalkozásnak felróható okból hozzáférhetővé válik.

6.3. Az áruk webáruház felületén történő közzététele a vállalkozás részéről ajánlatnak minősül. A vásárló a vállalkozásnak a webáruház felületén közzétett ajánlattételére elküldött megrendeléssel elfogadja a vállalkozás ajánlatát. A vásárló, mint megrendelő tudatában van annak, hogy megrendelése fizetési kötelezettséget von maga után.

6.4. A szerződés létrejöttének időpontja: a vállalkozás által a webáruház felületén a 6.3. pont szerint közzétett ajánlattételre megérkező vásárlói megrendeléssel, azaz a megrendelésnek a vállalkozás számára hozzáférhetővé válásával a szerződés létrejön.

6.5. A vállalkozás köteles a megrendelés megérkezését a vásárló felé elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás a vásárló megrendelésének elküldésétől számított elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül a vásárlóhoz nem érkezik meg, a vásárló mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

6.6. A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a vásárlóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

6.7. Nem terheli a vállalkozást semmilyen felelősség abban az esetben, amennyiben a visszaigazolás azért nem érkezik meg a megrendelőhöz, mert hibás e-mail címet adott meg, az e-mail fiókjának tárhely telítettsége miatt az számára nem hozzáférhető, illetve egyéb, a vásárlónak felróható tévedés, elírás, hiba stb. miatt.

6.8. Amennyiben a megrendelt árucikk nem áll rendelkezésre a rendelés idején, illetve nem beszerezhető 7 napon belül, a vállalkozás fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadja el a megrendelést, ebben az esetben szerződéskötés nem történik, amiről a megrendelő értesítést kap. Bármely, esetlegesen korábban eszközölt kifizetés visszatérítéséről a vállalkozás haladéktalanul gondoskodik.

7. Fizetés, a szerződés teljesítése

7.1. A vállalkozás minden árat magyar forintban ad meg, amely magában foglalja az ÁFA-t és a csomagolás költségeit. A szállítási költségről a megrendelő a végleges megrendelés előtt külön tájékoztatást kap, melyet a megrendeléssel egyidejűleg elfogad.

7.2. A megrendelési folyamat során a vásárló választhat a megjelenő fizetési és átvételi módok közül. A választható átvételi és fizetési módok:

a) személyes átvétel a REGIO országos hálózatának bármelyik üzlethelyiségében, az aktuálisan rendelkezésre álló készlet függvényében az átvétel során történő készpénz fizetéssél (készpénz vagy bankkártya);

b) házhoz szállítással a futárnak fizetve (utánvétes fizetési mód)

c) házhoz szállítás futár céggel az áru(k) vételárának és szállítási költségének előre utalása mellett.

7.3. A választható fizetési módok: készpénz vagy bankkártyás fizetés az üzlethelyiségekben, előre utalás, illetve utánvéttel történő fizetés a futárnak. Az utánvétes fizetési mód választása esetén fizetendő utánvét díj összege 299 Ft. A bankszámlára történő előre utalás esetén vásárlónak szükséges az átutalási megbízás közleményében a nevét és a visszaigazolás azonosítóját feltüntetni.

7.4. Amennyiben a megrendelő/vásárló a megrendelt árut a vállalkozás üzlethelyiségében kívánja átvenni, úgy azt előzetesen megjelölheti megrendelése során. Vállalkozás felhívja a vásárló figyelmét, hogy amennyiben a webáruházban rendelt árut valamelyik, az országos hálózat üzlethelyiségében veszi át, úgy a megrendelésére a webáruház árai érvényesek, az egyes üzletek polcárai eltérhet egymástól is és a webáruház áraitól is.

7.5. A futárral történő szállítás esetén a szállítási költség:

GLS futárszolgálattal:

Vásárlás összege	Csomag mérete	Szállítási díj összege
0 – 14.000,- Ft	Nem túlméretes	1.490,- Ft
14.000,- Ft felett	Nem túlméretes	INGYENES
0 Ft felett	Túlméretes	5.999,- Ft

Túlméretes áru esetén (a csomagolási súlya nagyobb, mint 40 kg, vagy a csomagolási körmérete nagyobb mint 300 cm (2x magasság + 2x szélesség + 1x hosszúság) a szállítási díj: 5.999,- Ft Azt, hogy az áru túlméretes-e minden esetben jelezzük az áruoldalon.

MPL futárszolgálattal:

Vásárlás összege	Csomag mérete	Szállítási díj összege
0 – 14.000,- Ft	Nem túlméretes	1.290,- Ft
14.000,- Ft felett	Nem túlméretes	INGYENES

Túlméretes áru esetén MPL csomagpontos szállítás nem vehető igénybe.

MPL csomagpontos szállítás esetén:

Vásárlás összege	Szállítási díj összege
0 – 14.000,- Ft	1.090,- Ft
14.000,- Ft felett	INGYENES

Túlméretes áru esetén MPL csomagpontos szállítás nem vehető igénybe.

Packeta csomagpontos szállítás esetén:

Vásárlás összege	Szállítási díj összege
0 – 14.000,- Ft	890,- Ft
14.000,- Ft felett	INGYENES

Túlméretes áru esetén Packeta csomagpontos szállítás nem vehető igénybe.

Egyedi szerződéssel rendelkező nagykereskedelmi partnereink számára:

Vásárlás összege	Szállítási díj összege
0 – 69.999,- Ft	1.000,- Ft
70.000,- Ft felett	INGYENES

Mivel futáraink 08:00 - 17:00 óra között végzik a szállítást, ezért arra kérjük a Vásárlót, hogy szállítási elérhetőségnek napközben is elérhető címet, például munkahelyi címet és átvevő nevet, mobiltelefonszámot legyen kedves megadni. A Megjegyzés rovatba beírhat minden olyan információt, ami a szállításnál fontos lehet ("X Y szomszéd veszi át a csomagot", "a megadott szállítási cím a munkahelyem, 4. emelet 520-as szoba", "a pultos hölgy is átveheti a csomagot, hagytam nála pénzt"). Ha a futár nem talál senkit a címen, értesítést küld a Vásárló vásárláskor megadott e-mailre a sikertelen kézbesítésről.

Sajnos az értesítés gyakran elveszik vagy elkeveredik, mert a postaláda nem zárható, vagy sok reklámanyagot dobtak bele stb. Ha küldeményt vár, kérjük, mindig figyelmesen vizsgálja meg a postaládát, nincs-e benne értesítés. Az áruház rendszere teljesen automatikus: amit a Vásárló rendeléskor a megfelelő mezőkben megad, az automatikusan, ellenőrzés nélkül kerül a küldeményre, ezért kérjük, figyeljen oda, hogy pontos szállítási adatokat írjon be! Ez vonatkozik a szállítási névre is: ha a Vásárló a megrendelő, de a megadott címen nem az ő neve van kiírva az ajtóra vagy a postaládára, adja meg az ott szereplő nevet is.

7.6. Külföldi címre történő megrendelés kézbesítés egyedi díjszabás szerint történik, melyről a vállalkozás egyedi módon tájékoztatja a megrendelőt/vásárlót.

7.7. A teljesítés várható ideje: A vállalkozás a raktáron lévő áruk esetén a rendelkezésre álló és az igénybe vett futárcégek szállítási kapacitása szerint a lehető leghamarabb intézkedik a megrendelt áruk szállítása felől. A raktáron nem lévő áruk esetén Vállakozás előzetesen tájékoztatja a Megrendelőt a szállítás várható idejéről.

7.8. Megrendelő a számlát Vállakozás döntésétől függően vagy elektronikus úton, vagy papír alapon kapja meg. Amennyiben a Vállakozás elektronikus számlát bocsátott ki, és a Megrendelő papír alapú számlát szeretne, úgy ez irányú igényét jelezni kell a Vállakozás felé. Az elektronikus számlát Megrendelő többek között, az ingyenes Adobe Reader programmal tudja megnyitni.

7.9. A futárcég bármelyik módozatú igénybevétele esetén a megrendelőt a vállalkozás értesíti és tájékoztatja a kézbesítés körülményeiről, a megrendelő a vállalkozás tud kizárólag érdeklődni.

8. Garancia

A hétköznapi szóhasználatban megjelent garancia szóhasználat nem jogi kategória. Hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági és jótállási igények részletes szabályaiért lásd az Üzletszabályzat 14. Kellékszavatosság, 15. Termékszavatosság, 16. Jótállás című fejezeteket és a 17. Szavatosságokról és Jótállásról szóló mintatájékoztató című fejezetét!

A hibás teljesítésért a gyártók által vállalt kötelezettséget tartalmazó, esetlegesen garancialevélnek nevezett nyilatkozat a küldeményben postázásra kerül.

9. Tulajdonjog fenntartás

Vállalkozás a megrendelt áruk teljes vételárának a megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. A ki nem fizetett árukkal való jogosulatlan rendelkezés büntető eljárást vonhat maga után.

10. Szerzői jogi nyilatkozat

A weboldal üzemeltetője és az oldal tartalmának létrehozásában közreműködők a szerzői jogukat fenntartják a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján!

A xxx.xxxxxxxxxx.xx honlapon megjelenő minden tartalom, így a tájékoztatók, leírások, cikkek, a képek, a honlap grafikája vagy bármely más egyéni, eredeti megoldás szerzői mű (a továbbiakban: "mű"), és a fenti törvényben megfogalmazott szerzői jogi oltalom alatt állnak.

Az oldalon fellelhető művek szerzői eltérő rendelkezések hiányában műveik többszörözését az alábbiak szerint engedélyezik:

Tilos a fenti műveinkről bármely technikai módszerrel bármilyen típusú adathordozóra történő többszörözése, átdolgozása, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése vagy más módon történő felhasználása az írásbeli előzetes hozzájárulásunk nélkül. Minden jogosulatlanul felhasznált tartalmi elem (pl. cikk, leírás, kép) után 100.000.- Ft, azaz egyszázezer forint használati díj/kártalanítás kerül érvényesítésre.

Ez a tilalom nem érinti a szabad felhasználási eseteket, amelyekre azonban kizárólag a törvényben meghatározott felhasználói kör részére, illetve a törvényben meghatározott célból és mértékben van lehetőség.

11. Fogyasztói jogok, panaszkezelés, békéltető testület

11.1. Fogalmak

11.1.1. fogyasztó: a Ptk-ban (2013. évi V. törvény 8:1. § (1) 3.) meghatározott fogyasztó, a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

11.1.2. vállalkozás: a Ptk-ban (2013. évi V. törvény 8:1. § (1) 4.) meghatározott vállalkozás, a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;

11.1.3. gyártó:

a) a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével,

védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel vagy

b) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett, ilyen képviselő hiányában az importáló,

11.1.4. forgalmazó: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza,

11.1.5. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

11.1.6. szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan

- ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában,

11.1.7. áru:

a) ingó dolog, ideértve a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia, valamint

b) ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áru);

11.1.8. eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,

11.1.9. egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár,

11.1.10. kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,

11.1.11. forgalmazás: valamely termék vállalkozás által - értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen - történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is.

11.2. Árfeltüntetési kötelezettség

11.2.1. A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált áru eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.

11.2.2. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

11.2.3. Az eladási árat és az egységárat, illetve - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével

- a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.

11.2.4. Az áru eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

11.2.5. Ha az árura vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli az áru eladási árát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni.

11.2.6. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.

11.2.7. Az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó köteles.

11.2.8. Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett

11.3. Csomagolási kötelezettség

11.3.1. Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét.

11.3.2. Az áru csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.

11.3.3. A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó köteles. Ha a gyártó nem tesz eleget a csomagolási kötelezettségének, akkor a forgalmazó köteles pótolni azt.

11.3.4. Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a csomagolásra vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.

11.4. Panaszkezelés általános szabályai

11.4.1. A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével - és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

11.4.2. A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.

11.4.3. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát

a) személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni,

b) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb a beérkezésétől számított 30 napon belül érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni.

11.4.4. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.

11.4.5. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a fogyasztó neve, lakcíme,

b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

c) a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

d) a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,

e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével - a fogyasztó aláírása,

f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,

g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

11.4.6. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét

11.4.7. Szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló - módjára. A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja.

11.4.8. A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak

11.4.9. A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti

- a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,

- a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,

- a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,

- a hiba bejelentésének időpontját,

- a hiba leírását,

- szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá

- a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.

11.4.10. Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.

11.4.11. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

11.4.12. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

11.4.13. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

11.4.14. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

Ha a fogyasztó szavatossági és jótállási igényének megítéléshez szakvélemény beszerzése szükséges, a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 1. melléklete tartalmazza.

11.4.15. Kijavításra vagy a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a) a fogyasztó nevét és címét,

a) a dolog azonosításához szükséges adatokat,

b) a dolog átvételének időpontját, továbbá

c) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. Fentiek a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők.

11.4.16. Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről. A javítószolgálat a kijavítást a 10.4.14. pontban előírtak betartásával köteles elvégezni.

- A javítószolgálat köteles igazolható módon a vállalkozást értesíteni az áru kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről.

- A javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül arról is:

a) ha az ingó dolog első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az ingó dolog nem javítható;

b) ha az ingó dolog javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;

c) ha az ingó dolog javítása nem lehetséges harminc nap alatt.

11.5. Békéltető testület eljárása

11.5.1. A vállalkozás tájékoztatja a megrendelőt/vásárlót, hogy fogyasztói jogvita esetén joga van békéltető testülethez fordulni. A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában az áru minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.

A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

11.5.2. A békéltető testület a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) által működtetett szakmailag független testület.

Az 5/2023 VI.19.) IM. rendelet 19.§-a szerint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. (Fgytv.) 20. §-ában meghatározott illetékességi szabályok figyelembevételével – bármely békéltető testület eljárhat.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. Az eljárásra a fenti illetékes testület helyett a fogyasztó erre irányuló kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.

A békéltető testületek székhelyét és illetékességi területét és elérhetőségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

Békéltető testület neve	Békéltető testület székhelye	Békéltető testület elérhetősége	Békéltető testület illetékességi területe
Budapesti Békéltető Testület	Budapest	Címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. Levelezési címe: 1253 Budapest, Pf.:10., Telefonszáma: (0) 000-0000 Honlap cím: xxx.xxxxxxxx.xxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxx.xx Hivatali kapu KRID azonosító: 469532362, rövid név: BBT	Budapest
Baranya Vármegyei Békéltető Testület	Pécs	7625 Pécs, Xxxxxxxxx Xxxx u. 36. Levelezési címe: 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx X. x. 36. Telefonszáma: +36-72/507-154 Honlap cím: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx Hivatali kapu KRID: 667360112, rövid neve: PBKIKBT	Baranya vármegye, Somogy vármegye, Tolna vármegye
Borsod-Abaúj- Zemplén Vármegyei Békéltető Testület	Miskolc	3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Levelezési címe: 3501 Miskolc, Pf. 376. Telefonszáma: 46/501-090 (új ügyek) 46/501-871 (folyamatban lévő ügyek) Honlap cím: xxx.xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx Hivatali kapu azonosító: 466467335, rövid név: BOKIKBT	Borsod- Abaúj- Zemplén vármegye, Heves vármegye, Nógrád vármegye
Xxxxxxxx-Xxxxxx Vármegyei Békéltető Testület	Szeged	0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx. 8-12. Levelezési címe: 0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx. 8-12. Telefonszáma: +36-62/554-250/118 Honlap cím: xxx.xxxxxxxxxx-xxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxxxx.xx Hivatali kapu KRID azonosító:162127371, rövid név: CSMKIKBT	Békés vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Csongrád- Csanád vármegye
Fejér Vármegyei Békéltető Testület	Székesfehérvár	Címe: 0000 Xxxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxxxxxxxx, Xx. 357. Telefonszáma: (22) 510-310 Honlap cím: xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx Hivatali kapu KRID azonosító: 352258915, rövid név: FMBT	Fejér vármegye, Komárom- Esztergom vármegye, Veszprém vármegye
Győr-Moson- Sopron Vármegyei Békéltető Testület	Győr	0000 Xxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/x. Levelezési címe: 0000 Xxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X Telefonszáma: (96) 520-217 Honlap cím: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xx/ E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxxxxx.xx Hivatali kapu KRID azonosító: 363053930, rövid név: GYMSMKIKBT	Győr-Moson- Sopron vármegye, Vas vármegye, Zala vármegye
Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület	Debrecen	Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 00. Ügyintézés helyszíne: 0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx x. 13-15. Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 13-15. Telefonszáma: (52) 500-710; (52) 500-745 Honlap cím: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxx@xxxxx.xx Hivatali kapu KRID azonosító: 457289758, rövid név: HBKIKBT	Jász- Nagykun- Szolnok vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Szabolcs- Szatmár- Bereg vármegye
Pest Vármegyei Békéltető Testület	Budapest	Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00. IV/2. Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 00. IV/2. Telefonszáma: (0)-000-0000 Honlap cím: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx; xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx E-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx PMKIK hivatali kapun keresztül rövid név: PMKIKBEKEL, KRID azonosító: 560351920	Pest vármegye

A békéltető testület az illetékességi területén található megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén szükség szerint heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosít a fogyasztók részére.

11.5.3. A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar.

A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

11.5.4. A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

11.5.5. Vállalkozásunk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv.36/C. § (1) szerinti általános alávetési nyilatkozatot nem tett. Élünk azzal a lehetőséggel, hogy az ügy ismeretében, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozunk arról, hogy az adott ügyben a békéltető testület döntését magunkra nézve kötelezőként elismerjük (eseti alávetési nyilatkozatot teszünk-e). A békéltető testület, mint arra a későbbiekben kitérünk, akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot

11.5.6. A békéltető testületről és annak eljárásáról, a kérelem tartalmáról részletesen a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 18-37/A §-ai rendelkeznek, továbbá tájékozódhat a xxxxx://xxxxxxxxxx.xx honlapon, valamint az illetékes békéltető testület honlapján, ahol kérelem formanyomtatványok és egyéb, az eljáráshoz szükséges dokumentumok és tájékoztatók is rendelkezésre állnak. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, tájékoztatásként a a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. idevonatkozó rendelkezéseiből kiemelünk.

11.5.7. A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével

– a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak,

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

ad) büntetőeljárásban a bíróság polgári jogi igény érdemében jogerős ítélettel határozott,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

d) a kérelem alapján az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának – különösen, ha kártérítésre irányul –, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy

e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette. Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti.

11.5.8. Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

Az értesítésnek arra is ki kell terjednie, hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, valamint

d) a vállalkozás szerinti általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon belül nem nyilatkozik.

11.5.9. A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. A vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Az online meghallgatáson a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles online részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.

11.5.10. A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

11.5.11. Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség,

e) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 29. § (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut.

11.5.12. Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha

aa) a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – szerinti általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

ab) a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.

11.5.13. Az eljárás költségét kötelezést tartalmazó határozat esetén az a vállalkozás viseli, amelynek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. A fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a felek viselik a saját költségüket.

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban 1997. évi CLV. tv.-ben meghatározott esetekben kérhető a bíróságtól.

A vállalkozás az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

11.5.14. Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.

11.5.15. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának vagy az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül.

A vállalkozás a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglaltak követésének teljesítéséről értesíti a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül. Amennyiben az értesítés elmarad, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság a tájékoztatási kötelezettség megsértéséért bírságot szabhat ki.

11.6 Uniós online vitarendezési platform

Az Európai Bizottság által működtetett európai online vitarendezési (OVR) platform célja, hogy a színvonalas vitarendezés lehetőségét biztosítva biztonságosabbá és tisztességesebbé tegye az online vásárlást.

A fogyasztó panasza, illetve jogvita esetén igénybe veheti az Uniós online vitarendezési platformot. A platform igénybevétele egy egyszerű regisztrációt igényel az Európai Bizottság rendszerében. Ezt követően, bejelentkezés után nyújthatja be panaszát a fogyasztó az online honlapon keresztül, amelynek címe: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx . A honlapon az online vitarendezés módjáról a fogyasztó részletes tájékoztatást talál.

12. Elállási jog

12.1. A megrendelő/vásárló 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni a szerződéstől azokban az esetekben, amikor az áru nem áll elállási korlátozás alatt. Hasonlóképpen, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, a megrendelő jogosult 14 napon belül indokolás nélkül felmondani a szerződést.

12.2. Az elállási határidő az attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az árut átveszi, több áru szolgáltatásakor attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó árut átveszi, több tételből vagy darabból álló áru szolgáltatásakor amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó tételt vagy darabot átveszi, áru meghatározott időszakon belüli rendszeres szolgáltatására vonatkozó szerződés esetében attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy

a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átveszi az első árut. Fogyasztó a szerződés megkötésének napja, és az áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja elállási jogát.

12.3. Ha megrendelő elállási jogával élni kíván, elállási szándékát tartalmazó egyértelmű nyilatkozatát köteles eljuttatni (személyesen, postán, vagy elektronikus úton küldött levél útján) az alábbi címre: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0., xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxx.xx. A megrendelő felhasználhatja a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében található elállási/felmondási nyilatkozatmintát is, de nyilatkozatát megteheti formakényszer nélkül is.

12.4. Határidőben gyakorolja elállási jogát a megrendelő, ha a fent megjelölt határidő lejárta előtt elküldi elállási nyilatkozatát, melyet az üzletszabályzat, Letölthető mellékletek fejléc alatt talál.

13. Az elállás joghatásai

13.1. Ha a megrendelő/vásárló eláll a szerződéstől, haladéktalanul, de legkésőbb az elállási nyilatkozatának kézhezvételétől számított 14 napon belül a vállalkozás visszatéríti a megrendelő által teljesített valamennyi ellenszolgáltatást, ideértve a fuvarozási költséget is (kivéve azokat a többletköltségeket, amelyek amiatt merültek fel, hogy a megrendelő az általunk felkínált, legolcsóbb szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott.)

13.2. Vállalkozás a visszatérítés során az eredeti ügylet során alkalmazott fizetési móddal egyező fizetési módot alkalmaz, kivéve, ha megrendelő más fizetési mód igénybevételéhez kifejezetten a hozzájárulását adja e visszatérítési mód alkalmazásából kifolyólag megrendelőt semmilyen többletköltség nem terheli.

13.3. Elállás esetén a megrendelő/vásárló köteles a vállalkozás számára az árut indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb elállási nyilatkozatának közlésétől számított 14 napon belül a 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0. sz. alatti üzletébe visszaküldeni vagy átadni. A határidő betartottnak minősül, ha a 14 napos határidő letelte előtt a megrendelő/vásárló elküldi az árut.

13.4. Az áru visszaküldésének közvetlen költségét a megrendelő/vásárló viseli.

13.5. A visszatérítést a vállalkozás mindaddig visszatarthatja, amíg vissza nem kapta az árut, vagy a megrendelő nem igazolta, hogy azt visszaküldte. A kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni.

13.6. A megrendelő kizárólag akkor vonható felelősségre a áruban bekövetkezett értékcsökkenésért, ha az az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használat miatt következett be.

13.7. A megrendelő nem gyakorolhatja az elállási jogát:

- a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti

- olyan áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, a jogszabályban meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ

- olyan nem előre gyártott áru esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan áru esetében,

amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak

- romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző áru tekintetében - olyan zárt csomagolású áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza - olyan áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más áruval

- olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából

- lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta

- hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével

- a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom tekintetében, ha a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát.

13.8. Fogyasztónak írásban történő elállás esetén elegendő az elállási nyilatkozatot megküldenie 14 napon belül.

13.9. Fogyasztó kizárólag akkor vonható felelősségre az árukban bekövetkezett értékcsökkenésért, ha az az áruk jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükségestől eltérő kezelés miatt következett be.

13.10. Fogyasztó egyéb panaszával is megkeresheti Szolgáltatót a jelen Szabályzatban található elérhetőségeken.

13.11. Az elállási jog csak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztónak minősülő Felhasználókat illeti meg.

13.12. Az elállási jog nem illeti meg a vállalkozást, azaz az olyan személyt, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár e.

14. Kellékszavatosság

14.1. A Megrendelő a vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre és kellékszavatosságra vonatkozó 6:157-6:167. §-ainak szabályai szerint. A Polgári Törvényvénykönyv szerint „A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. A Polgári Törvénykönyv szerinti a fogyasztó az, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

14.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A Rendelet letölthető: a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és

vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (xxxxxx.xx) Ahol a továbbiakban fogyasztót említünk, ott a fogyasztó szóhasználat a fogyasztónak minősülő Megrendelőt is jelenti.

14.3. A Rendelet megfogalmazta, hogy ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező szolgáltatásnak (a továbbiakban: árunak)

a) meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel;

b) alkalmasnak kell lennie a fogyasztó által meghatározott bármely célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződés megkötésekor a vállalkozás tudomására hozott, és amelyet a vállalkozás elfogadott;

c) rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval - ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást -; és - biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.

A fentiek mellett a szerződés tárgyát képező árunak

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír;

b) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel - különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú áru esetén szokásos, figyelembe véve a vállalkozás, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy au áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános - különösen hirdetésben vagy címkén tett - kijelentését;

c) rendelkeznie kell a fogyasztó által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal - ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást -; és

d) meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett áru tulajdonságainak, leírásának. A Rendelet szerint a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a fenti b) pont szerinti nyilvános kijelentésnek, ha a vállalkozásunk bizonyítja, hogy

- a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie;

- a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették; vagy

- a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.

A Rendelet szerint a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei digitális elemeket tartalmazó áru esetén:

- Elsőként ismertetjük, hogy a Rendelet miként határozza meg a digitális elemeket tartalmazó áru fogalmát. A Rendelet szerint olyan ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, oly módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit;

Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatásnak az olyan frissítéseiről - ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat.

A vállalkozásnak a fenti bekezdés szerinti frissítés elérhetővé tételét a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás időtartamához igazodó alábbi eltérő időszakokra vonatkozóan kell biztosítania.

Ha az adásvételi szerződés

a) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik, akkor az áru és a digitális elemek típusa és célja, valamint az egyedi körülmények és a szerződés jellege alapján a fogyasztó által észszerűen elvárható; vagy

b) a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, akkor két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül, vagy

két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatti időszakon keresztül kell biztosítani.

• Ha a Megrendelő nem telepíti észszerű határidőn belül a Rendeletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, a vállalkozás nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy

a) a vállalkozás tájékoztatta a Megrendelőt a frissítés elérhetőségéről és a telepítés a Megrendelő általi elmulasztásának következményeiről; és

b) a frissítés a Megrendelő általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés Megrendelő általi helytelen telepítése nem a vállalkozás által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

• Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a Megrendelő külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér a Rendelet 8.§

(1) és (2) bekezdésben vagy az 5. § (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, és az adásvételi szerződés megkötésekor a Megrendelő ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

14.4. A Rendelet szerint a vállalkozás hibásan teljesít akkor is, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy

a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt a vállalkozás végezte el, vagy a vállalkozás felelősségvállalása mellett végezték el; vagy

b) az üzembe helyezést a Megrendelőnek kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés a vállalkozás által - illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.

Ha az adásvételi szerződés szerint az árut a vállalkozás helyezi üzembe, vagy az üzembe helyezés a vállalkozás felelősségvállalása mellett történik, a teljesítést akkor kell a vállalkozás által befejezettnek tekinteni, amikor az üzembe helyezés befejeződött.

A Rendelet szerint a vállalkozás felel az áru digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba

a) két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül; vagy

b) két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt következik be vagy válik felismerhetővé.

A Rendelet szerint az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt. Kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A fenti rendelkezés a digitális elemeket tartalmazó árura is alkalmazandó.

A digitális elemeket tartalmazó áru esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül vagy két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a

folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt.

A Megrendelő - választása szerint - az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

A Megrendelő kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az általa választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a szerződéstől is elállhat.

A Megrendelő a választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban viselnie kell, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot. A Megrendelő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. A Megrendelő a szerződés teljesítésétől számított kétéves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő két hónap, de legfeljebb egy év.

14.5. A Megrendelő a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igény érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha a Megrendelő igazolja, hogy az árut, illetve a szolgáltatást a Vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított egy év eltelte után azonban a Megrendelő köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

Digitális elemeket tartalmazó áru esetében a bizonyítási teher később fordul át a Megrendelőre, ugyanis a Rendelet szerint a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a teljesítéstől számított két éven belül vagy két évet meghaladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén a folyamatos szolgáltatás teljes időtartama alatt felismert hibával érintett szolgáltatás a szerződés szerinti teljesítés időszakában szerződésszerű volt.

A Rendelet tartalmazza a kellékszavatossági igények sajátos szabályait áru adásvétele esetén, melyek az alábbiak:

- A vállalkozás megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás,

illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne a vállalkozásnak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.

- A Megrendelő akkor is jogosult - a szerződésszegés súlyához igazodva - az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha

a) a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette a Rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeket, vagy a fenti bekezdés szerint megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét;

b) ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét;

c) a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

d) a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a Megrendelőnek okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.

Ha a Megrendelő hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.

A Megrendelő jogosult a vételár még fennmaradó részét - a szerződésszegés súlyához igazodva

- részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg a vállalkozás nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.

Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a Megrendelő közölte a hibát a vállalkozással.

A Megrendelőnek az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.

A vállalkozásnak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét. Ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően - a hiba felismerhetővé válása előtt - üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.

Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Megrendelőnek a szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Megrendelő által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.

A Megrendelő az adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági jogát a vállalkozásnak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolhatja.

Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Megrendelő az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg. Azonban a hibás áruval együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti a Megrendelő az adásvételi szerződést, ha a Megrendelőtől nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.

Ha a Megrendelő az adásvételi szerződést teljes egészében vagy az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy

a) a Megrendelőnek a vállalkozás költségére vissza kell küldenie a vállalkozásnak az érintett árut; és

b) a vállalkozásnak haladéktalanul vissza kell térítenie a Megrendelő részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.

15. Termékszavatosság

15.1. Ingó dolog (termék / áru) hibája esetén megrendelő - választása szerint - kellékszavatossági jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.

15.2. Termékszavatossági igényként megrendelő kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.

15.3. A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

15.4. Termékszavatossági igényét megrendelő a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

15.5. Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén megrendelőnek kell bizonyítania.

15.6. A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:

- a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy

- a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy

- a termékhibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.

15.7. A megrendelő ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

16. Jótállás

16.1 A Polgári Törvénykönyv 6:172-173.§-ai rendelkeznek a jótállás általános szabályairól.

- Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

- A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.

- A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.

- A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

- A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

16.2. Ha a Megrendelő fogyasztónak minősül, akkor a Polgári Törvénykönyvnek a jótállásra vonatkozó rendelkezéseivel együttesen alkalmazni kell a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021(VI.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16.§-ának a jótállásról szóló szabályait is, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

• A Rendelet szerint, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, a jótállás időtartama alatt a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.

• Ha a jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállásra vonatkozó feltételek szerint felel a hibás teljesítésért, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat a jótállási nyilatkozatban foglalt feltétellel azonos vagy hasonló tartalommal helyesbítették.

• A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában. A jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni.

• A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:

a) az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a fogyasztót a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti;

b) a jótállásra kötelezett nevét és címét;

c) a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást;

d) azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és

e) a jótállás feltételeit.

A jótállási nyilatkozatot magyar nyelven is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Tartósságra vonatkozó jótállás: A Rendelet szerint, ha a gyártó meghatározott áru tekintetében meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást nyújt, a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt, hogy az áru hibáját javítsa ki, vagy az árut cserélje ki, a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok szerint. A gyártó a fogyasztónak a tartósságra vonatkozó jótállási nyilatkozatban a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.

A jótállási kötelezettséget nem érinti, ha a Rendelet 16.§ (4)-(5) bekezdése szerinti bármely feltétel nem teljesül.

16.3. Kötelező Jótállás:

16.3.1. Hibás teljesítés esetén az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt termékekre, amennyiben annak értékesítése a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó (a szakmája, önálló foglalkozása vagy az üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) részére történik, a vállalkozás jótállásra köteles.

Elérhetőség: xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxx/xxxxx_xxx.xxx?xxxxxxx0000000.xxx

16.3.2. A jótállás időtartalma

a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

- A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Vállalkozásunk által forgalmazott termékek az előbbi módon történő üzembe helyezést nem igényelnek, ezért az üzembe helyezés napjától számítandó határidőre utalást jelen tájékoztatóból mellőzzük.

- A jótállási határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, mely alól kivétel, hogy a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ha a vállalkozás jótállási kötelezettségének a fogyasztó felhívására - megfelelő határidőben - nem tenne eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

- A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

- A vállalkozás a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel a rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. Vita esetén e bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését a vállalkozás köteles bizonyítani.

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását követő napon köteles.

- A jótállásból eredő jogok – az alábbi, 16.3. pontban foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

16.3.3. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

- A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.

- A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonosa, tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a vállalkozással szemben.

- A jótállási igény érvényesítésére a kellékszavatossági jogok (Ptk. 6:159.167.§) gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az áru meghibásodása esetén a Ptk. 6:159.§ alapján, – a kellékszavatossággal analóg módon – a fogyasztó választása szerint kijavítást, vagy kicserélést igényelhet. Ez alól kivétel, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a jótállásra kötelezett vállalkozásunknak – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.

- A fogyasztó a vételár arányos leszállítását igényelheti, vagy elállhat a szerződéstől, ha a vállalkozás a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a Ptk. 6:159.§ (4) bekezdése szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a fogyasztónak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Az előbbiekben említett (4) bekezdés szerinti feltétel azt írja elő, hogy a kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeit kímélve kell elvégezni. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

- A fogyasztó a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a vállalkozás részére megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a vállalkozás adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

- A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

16.3.4. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

16.3.5. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:

- a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

- a hiba okát és a javítás módját,

- a fogyasztási cikk megrendelő részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

- a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

- Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az

általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

- Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

- Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

- 16.3.6. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

- 16.3.7. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

- 16.3.8. Ha a megrendelő a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja szerinti aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

- 16.3.9. A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

- 16.4.10. Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem lehet érvényesíteni, egyébként viszont a megrendelőt/vásárlót a jótállásból fakadó jogok az előző pontokban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.

17. A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztató

(Készült a 45/2014. (II.26.) Kormányrendeletnek a kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló mintatájékoztatója alapján.)

1. Kellékszavatosság

Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?

Ön a REGIO Kft. vállalkozás hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján?

Ön – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan

többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy a hibát a vállalkozás költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja, vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén Ön a kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a vállalkozás költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot.

Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét?

Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő , de legalább egy

év.

Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?

Ön a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

Xxxxxx egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?

A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a REGIO Kft. vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított egy év eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

2. Termékszavatosság

Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával?

Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – az 1. pontban meghatározott jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.

Milyen jogok illetik meg Önt termékszavatossági igénye alapján?

Termékszavatossági igényként Ön kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.

Milyen esetben minősül a termék hibásnak?

A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét?

Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét? Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.

A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól?

A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:

– a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy

– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy

– a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.

Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet.

Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

3. Jótállás

Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?

Hibás teljesítés esetén szerződés/ az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján, a rendeletben felsorolt termékekre vonatkozóan a REGIO Kft. vállalkozás jótállásra köteles.

Önt milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg jótállás alapján?

A szerződésben vállalt jótállás esetén a szerződésben vállalt határidőn belül, a szerződésben megjelölt jogok illetik meg a vevőt.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint a jótállási igény érvényesítésére a kellékszavatossági jogok (Ptk. 6:159.167.§) gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jótállás időtartalma

a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Mikor mentesül a vállalkozás a jótállási kötelezettsége alól?

A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Xxxxxxxx a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.

18. Záró és egyéb rendelkezések

18.1. A jelen ÁSZF egyes pontjainak érvénytelensége esetén a szerződés többi része kötelező erejű marad. Ahol alkalmazható, a vonatkozó törvényi rendelkezések lépnek hatályba az érvénytelen pontok helyett.

Budapest, 2024. január 29.

Üzletszabályzatunk letölthető PDF formátumban IDE KATTINTVA A weboldal adatkezelési tájékoztatója elérhető IDE KATTINTVA

Az elállási nyilatkozat letölthető DOCX formátumban IDE KATTINTVA