ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Szolgáltató) által ivóvíz- és szennyvíz – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvíz –elvezetésére vonatkozó szolgáltatások nyújtására, valamint ezek igénybevételére vonatkozó Közszolgáltatási Szerződésekhez.

Általánosságban

A Közszolgáltatási Szerződés létrehozásával és tartalmi elemeivel kapcsolatban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és a Szolgáltató Üzletszabályzatának (a továbbiakban: ÜSZ) rendelkezései az irányadók.

A Közszolgáltatási Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei.

A Közszolgáltatási Szerződés aláírásával – lakossági felhasználó esetében, amennyiben nincs aláírt szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével (ráutaló magatartásával) is – felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeket és az ÜSZ-t a Ptk. tisztességtelen általános szerződési feltételekre (Ptk. 6:102- 104 §) vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével egyoldalúan módosítsa. Az ÜSZ és/vagy Általános Szerződési Feltételek bármely okból történő módosítása esetén a szolgáltató köteles a felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról az ügyfélszolgálati irodában, vagy a szolgáltató honlapján (xxx.xxxx.xx) értesíteni.

1. A szolgáltatás tartalma, terjedelme és fontosabb műszaki, mennyiségi, minőségi jellemzői

A Vksztv. 51. § (3) bekezdés a víziközmű-szolgáltató a felhasználóval felhasználási helyenként Közszolgáltatási Szerződést köt. A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján az ivóvíz-szolgáltatásért felelős víziközművek üzemeltetésével – továbbá szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevétele esetén a közműves szennyvízelvezetést szolgáló víziközművek üzemeltetésével – a felhasználónak a Szerződésben megjelölt ingatlanára (felhasználási helyére) a hatályos szabványok, illetve előírások szerinti ivóvizet szolgáltat – továbbá szennyvízelvezetési szolgáltatás igénybevétele esetén a keletkező szennyvizeket (valamint egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeket) összegyűjti, károkozás nélkül elvezeti és tisztításukat elvégzi – a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig (a továbbiakban: „szolgáltatás”).

A szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltató csak a felhasználóval történt eseti megállapodás alapján biztosíthat.

Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy indokolt műszaki okból létesíthető.

A vízmérőhelyet az ingatlan területén, a közterület felőli 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható.

Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató – a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni. A telken belüli tűzivízhálózatról kommunális célra leágazni nem lehet.

Az ivóvíz-közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos.

A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató vagy az általa minősített vállalkozó illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral (záróelemmel) látja el.

Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő és csatlakozó szerelvényei a szolgáltató tulajdona, melynek beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről a saját költségén köteles gondoskodni.

A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni. Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása – a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével – tilos.

A szolgáltató által szolgáltatott ivóvíz minőségét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet határozza meg. A szolgáltató akkor felel meg a vízminőségi elvárásoknak, ha a 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet mindenkor hatályos rendelkezéseiben meghatározott vízminőségi paramétereket teljesíti.

Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közszolgáltatási szerződésben meghatározottaktól, a szolgáltató köteles erről a felhasználókat, valamint a 5/2023. (I.12.) Korm. rendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. Ez esetben a szolgáltató az adott vízmű termelő és tároló/szállító kapacitásának kihasználásával köteles fenntartani a szolgáltatás folyamatosságát, miközben a javító intézkedések elvégzésre kerülnek.

A szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőségromlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a 5/2023. (I.12.) Korm. rendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség- romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szervével történő egyeztetést követően a szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie kell.

A szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

2. A szolgáltatás létrehozása

A Vhr. 56. § (2) bekezdés értelmében a víziközmű-szolgáltatási jogviszony lakossági felhasználó esetében a Szerződés megkötésével vagy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével, nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre.

Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag-listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a Szerződés hatályosságához az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges. A fenti hatósági jóváhagyás megszerzése iránt a felhasználónak kell intézkednie.

A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdés g) pontja szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

223/2014. Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján a Kormány országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként – országos illetékességgel – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el.

223/2014. Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja.

3. A szolgáltatás teljesülése, a teljesítés helye, a szolgáltatási pont meghatározása

Az ivóvíz-szolgáltatás az ivóvíz bekötés üzembe helyezésével teljesül.

A közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás akkor teljesül, ha a Szolgáltató a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt vagy egyedi vízmérőhellyel rendelkező ingatlanon keletkező szennyvizek – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek – összegyűjtését, elvezetését elvégzi és tisztításukról a rendelkezésére álló kapacitás erejéig gondoskodik.

Szolgáltatási pont: a Szerződés 4. pontja szerint.

A szolgáltatási ponttól a telekhatáron belül az épület felé húzódó vezeték, továbbá az épületen belüli vezeték és műtárgyai a felhasználó tulajdonát képezik. Ezek rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról és az észlelt hibák kijavításáról a felhasználó köteles gondoskodni. Ennek elmulasztásából eredő valamennyi kár a felhasználót terheli.

Az ingatlan belső csatornahálózatát a felhasználónak a Vhr., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint úgy kell kialakítania és folyamatosan fenntartania, hogy abban szenny- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezhessék!

4. A Szerződés megkötése, időbeli hatálya

A szolgáltatás megkezdésének időpontja: új bekötés esetén a bekötés üzembe helyezésének időpontja, felhasználóváltás/tulajdonosváltás esetén (a szolgáltatás folyamatossága mellett) a birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzített időpont, ennek hiányában a változás tényének a szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja.

A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést (lakossági felhasználó esetében a jogviszony a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létre jön) a bekötési vízmérő szerinti felhasználóval, továbbá azzal a felhasználóval, aki a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszi. A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződéses ajánlatot a szolgáltató a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó bekötés esetén az építéshez adott szolgáltatói hozzájárulással együtt megküldi a felhasználónak. A szerződéses ajánlatban foglaltak a szolgáltatót a közléstől számított 30 napig kötik. Az aláírt szerződést a felhasználónak 30 napon belül kell visszaküldenie. Ha a felhasználó a Szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – véleményeltérési nyilatkozattal írja alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.

Amennyiben a felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja, akkor a Szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.

Amennyiben a felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlathoz véleményeltérési nyilatkozatot fűz és a szolgáltató ezt elfogadja, úgy a felek között a Szerződés ennek tartalmával módosulva jön létre.

A Szerződés a felhasználó (az ingatlan tulajdonosa, vagy annak, a tulajdonos hozzájárulásával, egyéb jogcímen használója) természetes személy esetén annak aláírásával, jogi személy esetén annak cégszerű aláírásával és a szolgáltató cégszerű aláírásával jön létre.

Amennyiben a felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, a Szerződéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. Ez a Szerződés hatályba lépésének feltétele. A Vhr. 84. § (4) bekezdése alapján a Mellékszolgáltatási Szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:

a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,

b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,

c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése és a hatályos Közszolgáltatási Szerződés megléte,

d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó Mellékszolgáltatási Szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,

e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,

f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.

Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval Mellékszolgáltatási Szerződést köthet. Az ilyen szerződés szolgáltató nevében való megkötésének jogát a szolgáltató külön megbízottra átruházhatja, aki erről a tényről a Mellékszolgáltatási Szerződés megkötése előtt tájékoztatja az elkülönített vízhasználót és a szerződést a szolgáltató nevében köti meg.

A Mellékszolgáltatási Szerződés csak akkor köthető meg, ha az e Szerződéssel érintett ingatlan egészének vízfogyasztása önálló bekötési vízmérővel mért, és a bekötési vízmérőn keresztül nyújtott vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés a Szolgáltató és a bekötési vízmérő szerinti felhasználó között létrejött, illetve, ha a bekötési vízmérővel érintett ingatlan és a vízszolgáltatásra, továbbá csatornázott ingatlanok esetében a szennyvíz-elvezetési szolgáltatásra vonatkozóan érvényes Közszolgáltatási Szerződés áll fenn. Az elkülönített vízhasználattal kapcsolatos többletköltségek az elkülönített felhasználót terhelik, beleértve a szolgáltatónál a mellékvízmérővel kapcsolatos ügyviteli költségeket.

A Közszolgáltatási Szerződés határozatlan időre szól.

5. A felhasználó személyében beállt változások bejelentésének kötelezettsége

Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a korábbi és az új felhasználó a változást legkésőbb – az elhalálozás esetére vonatkozó kivétellel – a birtokátruházástól számított 15 napon belül kötelesek a víziközmű-szolgáltatónak az alábbiak szerint bejelenteni.

A régi és az új felhasználó a vízmérőállás megjelölésével együttesen kötelesek a Szolgáltatónak, illetve megbízottjának jelenleg: Díjbeszedő Holding Zrt., továbbiakban: DBH Zrt.) írásban, a Szolgáltató által rendszeresített formanyomtatványon bejelenteni. A formanyomtatvány a Szolgáltató ügyfélszolgálatán kérhető vagy letölthető a xxx.xxxx.xx honlapról. A felhasználó elhalálozása esetén az örökös az elhalálozás tényét legkésőbb annak tudomására jutása napjától számított 60 napon belül a víziközmű-szolgáltató számára a szolgáltató által alkalmazott formanyomtatványon bejelenti. A bejelentésnek legalább a Vhr. 60. § (3) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)-g) pontja szerinti adatokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kell tartalmaznia. A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.

A korábbi felhasználó a bejelentés keretében a Közszolgáltatási Szerződését is felmondja. A felmondás az új felhasználóval létrejött Közszolgáltatási Szerződés hatálybalépése napján hatályosul. A bejelentés egyúttal az új felhasználó Közszolgáltatási Szerződés megkötésére vonatkozó igényének is minősül (Vhr. 60. § (2), (4) bekezdés).

Ha a felhasználó a felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig felel a víziközmű-szolgáltatóval szemben a víziközmű-szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért, amíg az Vhr 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentést meg nem teszi, vagy nem kéri a szüneteltetést.

A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.

A felhasználó személyében történő változás esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti az elszámolás alapját képező mérőberendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrizi, és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.

A Vhr. 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától az új felhasználót terheli a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a Vhr 60. § (9) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza (Vhr. 60. § (7)-(10) bekezdés).

6. Szolgáltatás írásba foglalt szerződés nélkül

A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, szolgáltató és a lakossági felhasználó között a víziközmű-szolgáltatási jogviszony aláírt Szerződés hiányában a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

Amennyiben a szolgáltató és a lakossági felhasználó között meglévő szolgáltatási jogviszonyra az írásbeli szerződés nem jön létre, úgy a Felek szolgáltatási jogviszonyára a Ptk., a Vksztv., valamint a Vhr. előírásai és a szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak a szerződés írásba foglalása nélkül is irányadók.

A víziközmű-szolgáltatási jogviszony nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre. Kivéve az Üzletszabályzat 3.1.5. „A Közszolgáltatási Szerződés írásba foglalása” pontban foglalt esetet, mely szerint a közszolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel való egyetértésnek minősülhet az az eset, amikor a nem lakossági felhasználó – bár az ajánlatot tartalmazó szerződést nem, vagy nem megfelelően (pl. aláírás nélkül) küldte vissza, azonban – a közszolgáltatási szerződés ajánlatában foglaltaknak megfelelően kiállított csatornahasználati díjszámlát kiegyenlíti.

7. A szerződésszegés esetei, és következményei

A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a vonatkozó jogszabályokban, Közszolgáltatási Szerződésben, valamint az ÜSZ-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról;

b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg;

c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti;

d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a szolgáltatót kötelezi;

e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette;

f) a jelen ÜSZ-ban és a jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

Következmények:

A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A felhasználót kártérítés illeti meg, amennyiben a kár bekövetkezte, annak összegszerűsége és a szolgáltató felróható magatartása közötti okozati összefüggést igazolja. A szolgáltató szerződésszegése esetén a felhasználó az ÜSZ-ban felsorolt esetekben és abban meghatározott mértékben kötbér érvényesítésére jogosult.

A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi;

b) a szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;

c) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;

d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe;

e) a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre jogszabály vagy megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről, továbbá a vízmérési hely karbantartásáról, a fogyasztásmérő elfagyás elleni védelméről nem gondoskodik;

f) a jelen ÜSZ-ban és a vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

A felhasználó szerződésszegését a szolgáltató köteles bizonyítani. A szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályokat az ÜSZ tartalmazza.

Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó a szerződésszegés jogkövetkezménye alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, illetve plombával történő ellátása a másik fél érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre.

Következmények.

A felhasználó köteles megtéríteni a szolgáltatónak mindazokat a károkat és többletköltségeket, amelyek a szennyvízkibocsátás mértékét meghatározó engedélyben foglaltaktól, illetve a szerződésben foglaltaktól eltérő szennyvíz kibocsátásának következtében merültek fel.

A felhasználó a szolgáltatónak okozott kárért a Ptk. vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Amennyiben a felhasználó/számlakötelezett díjfizetési kötelezettségének a számlán feltüntetett határnapig nem tesz eleget, úgy szolgáltató a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerinti késedelmi kamat felszámítására jogosult.

A szolgáltató az ÜSZ-ban foglalt esetekben az abban meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet a felhasználóval szemben. A szolgáltató az ÜSZ-ban meghatározott esetekben a szolgáltatást korlátozhatja, vagy felfüggesztheti.

A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződést felmondhatja az ÜSZ-ban foglalt esetekben.

A szolgáltatás szabályszerű igénybevételének megsértése esetén a szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nem peres eljárásban kötelezi a felhasználót az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetésére.

8. A szolgáltatási szerződés megszűnésének, szüneteltetésének feltételei

A Közszolgáltatási Szerződést a felhasználó – amennyiben a felhasználási hely megfelel a Vksztv. 55. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek – 30 napos határidővel felmondhatja. Ha a Szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie. A Közszolgáltatási Szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást. A felmondáshoz, ha a felhasználó nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonos hozzájárulása, közös tulajdon esetén a tulajdonostárs(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges.

Felmondás esetén az eljáró felhasználó hitelt érdemlően köteles igazolni személyazonosságát (nem lakossági felhasználó esetén a cég adatait és a képviseleti jogot) és ügyintézkedési jogosultságát.

A felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a felmondás nem érinti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett vízi-közmű szolgáltatást. Ennek elmaradása esetén a jogkövetkezményekért a felhasználó köteles helytállni.

A szolgáltató nem lakossági felhasználó esetében (kivéve: egészségügyi és gyermekintézmények) a közüzemi szennyvízelvezetés-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a Közszolgáltatási Szerződést felmondhatja (Vksztv 58. § (1) bekezdés e) pontja).

A rendes felmondás joga nem korlátozható.

A Közszolgáltatási Szerződést a szolgáltató azonnali hatállyal akkor mondhatja fel, ha:

a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, vagy

b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, szolgáltató a felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.

A Szerződés megszűnik a felhasználó elhalálozásával, valamint a nem lakossági felhasználó jogutóddal vagy jogutód nélküli megszűnésével, végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás következtében történő megszűnésével, vagy a felhasználási hely megszűnésével.

A felhasználó a szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezheti a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja.

A szolgáltató megvizsgálja a bekötővezeték zárásának, elfalazásának műszaki lehetőségét, amennyiben a lehetőség adott az elfalazásról intézkedik, egyéb esetekben a felhasználó a telekhatári tisztító aknában zárja el a bekötővezetéket, amit a szolgáltató a helyszínen leellenőriz.

A szolgáltató a szennyvíz-elvezetési szolgáltatás szüneteltetését és a szennyvíz-elvezetési szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt munkanapon belül teljesíti.

Szolgáltatás szüneteltetésével kapcsolatosan a szolgáltatónál felmerülő díjakat, költségeket a felhasználó viseli.

A szolgáltató jogosult az elfalazás meglétét a szolgáltatás szüneteltetése alatt ellenőrizni. Az elfalazás szolgáltató értesítése nélküli megszüntetése szabálytalan közműhasználatnak minősül, és a felhasználó az ÜSZ szerinti kötbér megfizetésére köteles, valamint amennyiben a felhasználó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy mikortól kezdte újra használni a csatornaszolgáltatást, úgy a szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetési kérelemben foglalt kezdő dátumig visszamenőleges számlát állít ki a vízfogyasztás alapján.

A szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó visszamenőleges kérelmet elutasítja. A felhasználó a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét évente köteles megújítani.

8.1. Víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása

Lakossági felhasználó esetén a Vksztv 58. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt intézkedések megtételére jogosult a Szolgáltató.

A szolgáltató a lakossági felhasználók esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást az alábbi feltételek együttes teljesülése mellett függesztheti fel, vagy korlátozhatja:

’a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett, vagy a Vksztv 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

’b) a lakossági felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetében az egyeztetés a víziközmű-szolgáltatóval nem vezetett eredményre, vagy a szolgáltató és a felhasználó a fennálló tartozás rendezéséről előrefizetős mérő felhelyezése esetén nem állapodott meg,

’c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót korlátozás, felfüggesztés kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a Vkszt.-ben foglalt módon legalább kétszer írásban felszólította, valamint

’d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a Vksztv. 58. § (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette a Vksztv. 58. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetében történő intézkedések megtételéről.

Közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetén, a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon kell biztosítani. A felhasználó részére küldött értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági felhasználóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.

A nem lakossági felhasználók esetében a víziközmű-szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – a fővárosi és a vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) illetékes népegészségügyi szervének (a továbbiakban együtt: illetékes népegészségügyi szerv) hozzájárulásával külön berendezés beépítésével az ivóvíz szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, a közüzemi ivóvíz- szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

A szennyvíz elvezetési szolgáltatást a szolgáltató nem lakossági felhasználó esetében (kivéve: egészségügyi és gyermekintézmények) a közüzemi szennyvízelvezetési szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a Szerződést felmondhatja. A Szerződés felmondás a szennyvíz bekötővezeték lefalazásával jár.

A felhasználó – amennyiben a közüzemi ivóvíz- és szennyvíz-elvezetési szolgáltatásra igényt tart – közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a szolgáltató felé igazolni köteles. A szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

9. A szolgáltatás díja és kiszámítása

A Vksztv. alapján a víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak díjat kell fizetnie.

2011. december 31-től a víziközmű közüzemi szolgáltatások díjképzési elveit a Vksztv. szabályozza. Ennek értelmében a díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatainak figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A víziközmű közüzemi szolgáltatások díjairól szóló miniszteri rendelet hatályba lépéséig az alkalmazott víz- és csatornadíj a 2013. január 31-én alkalmazott – az adott települési önkormányzat által rendeletben meghatározott – díj, illetve jogszabály által meghatározott mértékben korrigált díj. A szolgáltatási díj alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll.

A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a szolgáltató által rögzített mérési eredmény, annak hiányában, a Vhr.-ben, illetve az Üzletszabályzatban foglaltak szerint megállapított mennyiség.

A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (továbbiakban Rezsitv.) 4. § (1) bekezdése alapján a Vksztv. 2. § 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére, valamint a Vksztv. ekezdésében meghatározott körben lakossági díjon elszámolt felhasználásra, a Vksztv. 2. § 24. pontjában meghatározott víziközmű- szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át.

A Rezsitv. 4/B. alapján a szolgáltató legfeljebb a 4. § (1) bekezdésében meghatározott díjat alkalmazhatja:

a) szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint

b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet

esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.

A szennyvíz-elvezetési helyről a csatornaműbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlan vízmérőjén mért, felhasznált teljes vízmennyiség, illetve az egyéb forrásból beszerzett, ingatlanon felhasznált, mért vízmennyiség.

Az elszámolási szennyvízmennyiség-mérőn történő elszámolás esetén a felhasználónak egyedi szerződést kell kötnie a (Közszolgáltatási Szerződés kiegészítéseként) szolgáltatóval, amely tartalmazza:

a

mérőkalibrálás eljárásával és ütemezésével kapcsolatos kérdéseket (felhasználó költségén történő kalibrálás), mérőkalibrálás során nem megfelelőnek bizonyult mérő esetén alkalmazandó elszámolást,

a

mérő üzemszünetének időszakára vonatkozó elszámolást és bejelentési kötelezettséget, meghibásodás esetén a bejelentési kötelezettséget és az ez esetben alkalmazott elszámolást,

a

mérő leolvasásának módját.

A szennyvízmennyiség-mérő kialakításának részletes szabályait a szolgáltató ÜSZ-a tartalmazza.

Az elkülönítetten mért vízhasználatokat – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a felhasználási hely egyúttal szennyvíz-elvezetési hely is – szennyvízként kell figyelembe venni.

Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából mérés hiányában a bekötési vízmérő az irányadó. Ettől eltérő elszámolás lehetőségét – mellékmérőn mért fogyasztás esetén – a Vksztv. 52. § (2a) pontja biztosítja, amennyiben a jogszabályban foglalt feltételeknek a felhasználási hely / felhasználó megfelel és ezt a Szolgáltató nyilvántartásba veszi. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a Vhr. vonatkozó paragrafus szabálya szerint.

A Vksztv. 52. § (2a) pontja alapján a bekötési vízmérőn mért fogyasztás helyett a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha

a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos Mellékszolgáltatási Szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és

b) a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.

Az elvezetett szennyvíz mennyisége alapján a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban Ktd.) meghatározott szabályok szerint vízterhelési díj is fizetendő, amelyet a szolgáltató a felhasználónak a mindenkor fizetendő szennyvízről kiállított számlában számít fel és érvényesít. A vízterhelési díjat a szolgáltató az állami költségvetésbe fizeti be. A Ktd. 7. § (1) bekezdés alapján a vízterhelési díj fizetésének kötelezettsége azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. A (2) bekezdés értelmében a vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, a Ktd. 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

A Ktd. 10. § alapján a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata.

10. Számlázás

A számlákra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával a Szolgáltató Felhasználónként és felhasználási helyenként a szolgáltatási díjakról számlát állít ki.

A számlák, mérővel rendelkező felhasználási helyek esetén a leolvasott (bediktált) vagy becsült bekötési vízmérő állások, mérővel nem rendelkező felhasználási helyek esetében a Vhr.-ben és az ÜSZ-ban megállapított átalányfogyasztás elszámolási időszakra jutó mértéke alapján készülnek. A fogyasztás megállapítása egész m3 egységben történik. Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. Szolgáltató az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát bocsát ki.

A részszámlában elszámolt fogyasztás alapja – ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg – az előző 12 hónap (amennyiben ekkora időszak nem áll rendelkezésre, úgy a rendelkezésre álló időszak) átlagfogyasztásából 30 napra számított mennyiség havonta, ennek hiányában a Vhr. 8. melléklete szerint megállapított átalány mennyiség. A részszámla megállapítása új felhasználó vagy új felhasználási hely esetében a felhasználóval egyeztetett átlagmennyiség vagy műszaki számítás alapján történik.

A Vhr. 65. § (9) bekezdésével összhangban, ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

Szennyvízmennyiség-mérő hiányában, az egyéb egyedi módon igénybe vett vízmennyiség esetében az egyedi mérőn mért (fogyasztott) víz mennyiség is irányadó. A számlázást az adott elszámolási időszakra eső mindenkori díj vonatkozásában a szolgáltató közvetlenül, vagy megbízott bevonásával végzi.

11. Fizetési határidők

A szolgáltató által kibocsátott számla kiegyenlítése a számlán feltüntetett fizetési határidőre esedékes.

A számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, amikor annak összege a szolgáltató vagy megbízottja bankszámláján jóváírásra kerül, vagy azt a számlavezető banknak jóvá kellett volna írnia.

12. Késedelmes fizetés

Amennyiben a felhasználó a számla összegét a számlán feltüntetett határnapig nem fizeti meg, a szolgáltató a Ptk. vonatkozó hatályos rendelkezései alapján jogosult késedelmi kamatot felszámítani.

Késedelmes fizetés esetében a késedelmi kamaton túl a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény rendelkezései is irányadóak a törvény hatálya szerinti felhasználók esetében.

A szolgáltató a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy az általa vállalkozásokkal, illetve szerződő hatóságokkal kötött szerződések esetében a kötelezettet, illetve a szerződő hatóságot terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre, azaz behajtási költségátalányra tart igényt.

A behajtási költségátalányt szolgáltató a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

Ha a felhasználó a számlával kapcsolatban kifogást emelt, a szolgáltató nem számít fel behajtási költségátalányt a kifogásolt számla tekintetében a számlakifogás helybenhagyása miatt kiállított helyesbítő számla fizetési határidejének lejártáig vagy a számlakifogás elutasításának felhasználói kézhezvételétől számított nyolcadik napig.

A behajtási költségátalány megállapítása a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő napra történik.

A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.

a

Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, akkor a szolgáltató az összeget felhasználó technikai számláján jóváírja és

a

jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti.

Ha a megtérítendő összeg az 5 000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénzkifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

A szolgáltató, illetve megbízottja érdekkörében felmerült okból elmaradt számlázás esetén a felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

Ha a nem lakossági felhasználó (kivéve: egészségügyi és gyermekintézmények) a Vhr. 65. § (8). bekezdésében foglalt felszólítások ellenére a szolgáltatási díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv ellentétes állásfoglalása hiányában a közüzemi szennyvíz-elvezetési szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, illetve felfüggesztheti.

13. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettek köre és a hozzájárulás mértéke

A nem lakossági felhasználó a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott esetekben víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles fizetni.

Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézménynek, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A mentességet élvező szervezetek körét a Vksztv határozza meg. A Vksztv. 55/H. § alapján mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli jogszabály szerinti mentességet a nem lakossági felhasználónak kell igazolnia. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kivetésére az alábbi esetekben kerül sor:

a) Közszolgáltatási Szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, illetve a lekötött kvóta túllépése esetén a növekmény után, továbbá,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének felhasználó által igényelt emelése esetében,

d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja,

e) meglévő víziközmű-bekötésnél abban az esetben, ha a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó megváltott (vásárolt) kvótát nem tud igazolni.

A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A közműhálózat saját beruházásból történő megvalósítása nem mentesít a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. A közműfejlesztési kvóta megállapítása az éves üzemnapok számának – bejelentett folyamatos üzem esetén 365 nap, egyéb esetben 300 nap – figyelembevételével történik.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét Ft/m3/nap-ban kell meghatározni.

A mindenkor hatályos díjak a szolgáltató ügyfélszolgálatain személyesen, vagy a szolgáltató internetes honlapján (xxx.xxxx.xx) megtekinthetők.

A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. A közműfejlesztési kvóta vagyoni értékű jogot testesít meg. Az adott felhasználási helyen rendelkezésre álló közműfejlesztési kvóta mértéke a Közszolgáltatási Szerződésben rögzítésre kerül. Amennyiben a nem lakossági felhasználó napi átlagos ivóvíz felhasználása, csatornázott ingatlan esetében és/vagy bevezetett

szennyvíz mennyisége meghaladja a Közszolgáltatási Szerződésben rögzített kvótá(ka)t, úgy a növekmény után víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére válik kötelezetté. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megnövelt kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.

Az a nem lakossági felhasználó, aki az adott felhasználási helyhez tartozó, rendelkezésére álló közműfejlesztési kvótát túllépte, és az igénybevett kapacitás alapján megállapított növekmény után kiközölt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetését nem teljesíti határidőre szerződésszegést követ el. Ebben az esetben szolgáltató a kiközölt víziközmű- fejlesztési hozzájárulás összegén felül kötbér érvényesítésére jogosult.

A nem lakossági felhasználónak a közműfejlesztési kvóta megemelésére vonatkozó kérelmét – amennyiben igényli – írásban kell bejelentenie a szolgáltató felé.

A Közszolgáltatási Szerződés 2. pontjában meghatározott kvóta, mint bázismennyiség növeléséhez a szolgáltató a hozzájárulást akkor adja meg, ha a felhasználó a növekményre eső víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizette. Ebben az esetben az új kvótá(ka)t Felek új Közszolgáltatási Szerződésben rögzítik.

14. Hozzájáruláson alapuló adatkezelés

A Közszolgáltatási Szerződés tartalmaz minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

15. Záró és egyéb rendelkezések

A szolgáltató jogosult a számlázással, díjérvényesítéssel és egyéb feladataival összefüggő tevékenységét megbízott útján végezni. A Közszolgáltatási Szerződés aláírásával a felhasználó hozzájárul, hogy a szolgáltató a megbízottja részére személyes adatait átadja. A szolgáltató és a felhasználó jogviszonyára valamint a Szerződésben foglalt kötelezettségeket vállaló más személyek jogaira és kötelezettségeire, így mindenekelőtt a szolgáltatásra, azok igénybevételére, a szolgáltatás díjára és a szerződésszegés jogkövetkezményeire a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, különösen a Polgári Törvénykönyv, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény, a 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. xxxxxxxx, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet, a felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, illetve a szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.

Amennyiben a jelen Szerződés aláírását követően a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban új jogszabály a jelen Szerződésben foglaltaktól eltérően rendelkezik, a Szerződés tartalma és annak mellékletei automatikusan a jogszabályban írtak szerint módosulnak.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.