Hatályos: 2019. augusztus 23-tól

Genertel

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek

Hatályos: 2019. augusztus 23-tól

A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói

Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződési feltételei 3

II. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások

kiadásának szabályairól 21

III. Kiegészítő Biztosítások 25

1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások

különös feltételei 25

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei 33

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei 38

4. Járműben Ülők Balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös

feltételei 43

5. A Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei 47

IV. A biztosító által bekérhető iratok 51

V. Kiegészítő rendelkezések 52

I. A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a társasá- gunk és a szerződő között létrejött biztosítási szerződésre kell alkalmazni. A jelen szerző- dési feltételek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó általános rendelkezéseit (1-34.§), tartalmazza. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a Gfbt. 6.§ (2) és (4) bekezdések szerinti esetekben az ajánlat az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, valamint a biztosítási kötvény.

1. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbizto- sítás”) általános törvényi szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szöve- gének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagál- lami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyar- ország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, vala- mint Magyarország területén a forgalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Infor- mációs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kár- nyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben sza- bályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvény- ben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő sza- bályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelv- nek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gya- koriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamá- ban engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatá- sára jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosí- tási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiá- nyában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártala- nítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes for- galomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavítta- tása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárítá- sával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fenn- maradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meg- haladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállal- kozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együtte- sen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kez- dőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jel- zésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útsza- kaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján meg- kötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartal-

mazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjár- mű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli kép- viseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezet- tel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámo- lási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e tör- vényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amely- nek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országá- ban elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jel- zés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó tör- vények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meg- határozott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy ame- lyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártya- rendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országá- ban okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nem- zetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye talál- ható, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szer- ződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megteste- sülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosí- tási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az ország jellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szerve- zeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a bal- esetből eredő, legalább 6 hónapos gyógy tartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel

ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló sze- mély (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiá- nyában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állí- tanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó orszá- gok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett

– hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós

forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

I. fejezet

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e tör- vényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a minden- kori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátá- sának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kez- detétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tar- tónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdem- lően igazolt jogcím alapján – üzembentartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosí- tási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak sze- rint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kocká- zatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésé- ben meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelke- dését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi enge- dély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tar- tási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtar- tama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerző- dést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, vala- mint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagál- lama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosí- tási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő

– ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok sze- rint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nap- pal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelő- zően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekez- désében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tar- tónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés- sel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosító- nál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díj- nemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondá- sára nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvet- lenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltéte- leknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatáro- zott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak áta- dásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől szá- mított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap eltelté- vel az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban megha- tározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ide- értve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsá- tani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordu- lóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivoná- sával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegy- zésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárás- ban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott dön- tés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszű- nése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló bizto- sítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forga- lomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ide- értve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdon- jog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is

– járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jár- műnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyil- vántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegy- zésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy rend- számok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvény- ben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilván- tartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton érte- síti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó vál- tozását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszünte- tését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételé- vel – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerző- dés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszű- nést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fenn- álló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő

– az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóvál- tás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó bizto- sító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapí- tásához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpont- jában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást

igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonat- kozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a vissza- vonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biz- tosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szer- ződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés

– amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a bizto- sítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirde- tés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meg- határozott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól füg- getlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megala- pozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során oko- zott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetle- nül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszáz- húszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglal- ják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követelése- ket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költsége- ket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártya- rendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségé- nek mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosí- tási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kárté- rítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg fel- osztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék kifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadék kifizetések tőke- értékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosz- tásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatá- rozott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a káro- sult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási öszszeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kár- térítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kár- rendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdés- ben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csök- ken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási mun- kái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagron- gálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként kelet- kezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedély- lyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú jár- művek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjár- művek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosí- tási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadá- sáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazda- sági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5.

§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elkül- dött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoz- tatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekez- dés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23.

§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatko- zata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöld- kártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének idő- pontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyil- vántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerző- désben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöt- tét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Xxxxxx a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meg- határozott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, ami- kor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatvi- selése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének vál- tozása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljá- rásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő meg- szüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekez- désében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájé- koztató közzétételének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfize- tését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tarta- mára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfi- zetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módo- sul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított

kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos pótha- táridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tar- tónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszű- nése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerző- dés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekö- vetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlen- ségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően hala- déktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámí- tott fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel

– köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak megha- ladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő

naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kárté-

rítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított

– tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében megha- tározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meg- hirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biz- tosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányá- ban – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tar- tónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezett- ségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legké- sőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevé- telével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biz- tosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirde- tés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meg- határozott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügy- félfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hoz- záférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltün- tetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tar- talmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződés- nek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás kere- tében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárkép- viselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnap-

xxx xxxxxxxxxxxx díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt

nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály

kifejezetten lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésé- nek előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meg- határozott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcso- lódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adat- szolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díjhirdetéshez szükséges biztosítás- matematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szer- ződés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosításmate- matikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti tit- kot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre

terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérde- ző-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank

elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káre- semények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörté- neti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rend- szert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljá- rás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektro- nikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő meg- állapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés ese- tén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelés- nek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési meg- bízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség sza- bályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés kere- tei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult kerese- tet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosí- tójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöld- kártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országá- ban következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötele- sek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azo- nosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meg- határozott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladata- inak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártala- nítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kár- rendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonat- kozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzés- től számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövet- kezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárren- dezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kár- képviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szem- ben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kár- térítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káresemény- nyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével

– 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzem- ben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendel- kezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerző- déssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó

– biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intéz- kedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hóna- pos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalaní- tási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káresemény- nyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogo- sult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalaní- tási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogo- sult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérke- zés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biz- tosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káre- seménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalaní- tási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, ame- lyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglal-

taknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékozta- tást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követe- lésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonat- kozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok össze- vetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megálla- pítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosí- tottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tar- tóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegé- ről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szüksé- ges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartal- mazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megneve- zését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiz- tonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következté- ben károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, ame- lyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzem- ben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatá- rozott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifize- tett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyéb- ként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyi- küktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem ren- delkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet enge- déllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglal- kozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötése- kor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyá- solta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a bizto- sító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérí- tésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási esemény- nyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés

g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kez- elője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II. 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELET A BONUS-MALUS RENDSZER, AZ ABBA VALÓ BESOROLÁS, ILLETVE A KÁRTÖRTÉNETI IGAZOLÁSOK KIADÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekez- dés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Minisz- terelnökséget vezető államtitkár feladat – és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket ren- delem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonat- kozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szem- ben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott íté- let jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatáro- zott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség iga- zolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szer- ződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatko- zásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonat- kozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási idő- szak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyi- kéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerző- déseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elő- nyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függet- lenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerző- dés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további jármű- veire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szer- ződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás idő- pontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biz- tosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában meg- szerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerző- dés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a beso- rolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjár- műre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő nap- tól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezett- ségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osz- tályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szüksé- ges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártör- téneti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő ada- tai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megálla- pítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visz- szamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szüksé- ges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántar- tásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosítha- tók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerző- dés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatály- lyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - a kárnyilvántartásban vagy a kap- csolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt - valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre áll- nak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges beso- rolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kár- térítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzem- ben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.

8. § (1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén – megkeresi a kár- nyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító ren- delkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezett- ség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártör- téneti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges

– adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató,

mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

III. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Bizto- sító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött miniCasco (Extra és Extra Gold) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban

„alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általá- nos rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Tör- vénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű). Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérjárműként, nem- zetközi fuvarozásra vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi).

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biz- tosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül az olyan töréskár, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. törvény) hatálya alá tartozó és kizárólag gépjárművek egymással történő ütközésével megvalósuló közlekedési balesetből (káresemény) ered és a biztosított gépjárműben bekövetkezett, a káreseményből származó sérülés bekövetkezéséért a jelen feltételek szerint biztosított gépjármű jogszerű használója (mint a baleset okozója) felelős. A biztosító jelen feltételek szerinti szolgáltatásának további feltétele, hogy a káreseménnyel összefüggésben a káro- sult (másik, vagy többi) gépjárműben okozott kár megtérítésére a biztosító az alapbiztosí- tás alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint kötelezhető legyen.

1.3.2. Önálló üvegtörés kárra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

1.3.3. A jelen feltételek szerint töréskárnak minősül a baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő, mechanikai behatást előidéző – esemény által okozott sérülés.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során a biztosított járműben kelet- kezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

A biztosítási szolgáltatás a biztosítási eseménynek minősülő töréskár (totálkár vagy rész- kár) esetén, a biztosított gépjármű totálkárának vagy helyreállítási költségeinek megtérí- tésére terjed ki a biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összeg a kötvényen megha- tározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy biz- tosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítási események esetén az alulbiztosí- tás szabályait nem érvényesíti.

2.1. TOTÁLKÁR

2.1.1. A jelen biztosítási feltételek értelmében totálkárnak minősül az az eset, ha valamely biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaság- talan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

2.1.2. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gép- jármű káridőponti forgalmi értékének a gépjármű maradványértékével csökkentett össze- gét avagy, a javítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 50%-át.

2.1.3. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosz- szériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sérü- lés miatt cserére szorul.

2.1.4. A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor a biztosító a káridőponti for- galmi értéket veszi alapul, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés).

2.1.5. A jelen feltételek szerint a káridőponti forgalmi értéket az alábbiak szerint kell meghatá- rozni: Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyar- országon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjár- műnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, de legfeljebb a gépjárműnek az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus alapján megállapított káreseménykori forgalmi értéke. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció a forgalomba helyezéstől számított első hat évben, továbbá a helyi keresettségi korrekció, és a felfelé történő állapotkorrekció.

2.1.6. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén a káridőponti és a maradványérték külön- bözete, de legfeljebb a biztosítási összeg.

2.2. RÉSZKÁR

2.2.1. Ha a biztosítási esemény következményeként a totálkár esete nem áll fenn, akkor a biz- tosító a gépjármű helyreállításának költségeit fizeti meg, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

2.2.2. Az indokolt és igazolt helyreállítási költség megállapításánál a biztosító a Magyar- országon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjára- kat veszi alapul, amely alkatrészek esetében nem lehet magasabb a magyarországi for- galmazó aktuális ajánlott kiskereskedelmi árainál.

2.2.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási fok- nak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig és átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futómű elemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállí- tási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biz- tosító. Amennyiben már előzőleg sérült vagy javított volt az alkatrész, a biztosító

szolgáltatásából levonja az értékemelkedést. Amennyiben az első forgalomba helye- zés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.

2.2.4. A biztosító kizárólag az adott biztosítási esemény folytán sérült felületek fényezé- sének költségeit téríti meg a 2.2.3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhaszná- lódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

2.2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy termelésjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcso- latos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használat- kiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

2.2.6. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA-vissza- igénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül számított, a javítóiparban a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg.

2.3. A biztosító megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállítá- sával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, a biz- tosítási összegen belül, de legfeljebb bruttó 100 000 Ft-ig.

2.4. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köte- les. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyó- lag köteles egyeztetni a biztosítóval a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a bizto- sított a legjobb ajánlat szerinti árnál alacsonyabb áron értékesíti a maradványt, a biz- tosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a külön- bözetet megtéríti, kivéve, ha a csökkentett átvételi összeg a jármű szemlekori állapotának megváltozásából vagy a maradványnak az ajánlati kötöttség idején túli értékesítéséből fakad.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosí- tási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosí- tási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfor- dulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kocká- zatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatályba- lépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megje- lölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biz- tosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási idő- szak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás meg- szűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel össze- függésben következnek be, (Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§- ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsérté- sével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezet- ték, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalko- holszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, (Jog- szerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett ren- delkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.)

5.1.12. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.), de amennyiben fentiek következtében biz- tosítási esemény történik, úgy a biztosító teljesíti a szolgáltatását,

5.1.13. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben vagy tartozékokban következnek be,

5.1.14. különleges felépítményű, ill. munkagépként is használható gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése köz- ben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítése során következnek be,

5.1.15. abból erednek, hogy a baleset bekövetkezésekor a biztosított jármű nem az időjárási viszonyoknak megfelelő gumiabroncsokkal volt felszerelve és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. KÖTELEZETTSÉGEK KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosító- hoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilá- gosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését.

6.1.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére

írásban be kell jelenteni.

6.1.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, vagy a biztosító előzetes írás- beli hozzájárulásával javíttathatja meg a gépjárművet, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

6.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani.

7. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

7.1. A biztosító mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül az a magatartás, ha:

7.1.1. a gépjárművet fenti személyek alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábí- tószeres befolyásoltság állapotában, illetve egyébként vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át,

7.1.2. a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt

és a káresemény ennek, vagy ennek is következménye,

8. fejezet

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a miniCasco EXTRA Gold kiegészítő biztosítás keretében az alábbi kiegészítő szolgáltatásokat nyújtja. Az ebben a fejezetben részletezett kiegészítő biztosítások tekin- tetében a biztosító a miniCasco Extra biztosítási összeghatárán túlmenően vállal szolgál- tatási kötelezettségét a jelen fejezetben az egyes szolgáltatások esetében nevesített biz- tosítási események bekövetkeztekor. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást, az igénybevett szolgáltatáshoz tartozó, a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeglimit figyelembe vételével:

8.1. DEFEKTKÁR

8.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül a bizto- sított gépjármű bármely, használatában lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekövetkezett javítható sérülése, amely kizárólag az abroncs felniről tör- ténő leszerelésével javítható.

8.1.2. Legalább anyag és munkadíj szinten, tételesen megbontott számla ellenében, a biztosító megtéríti a károsodott, vagy az új gumiabroncs le – és/vagy felszerelésének, javításának, valamint a kerék centírozásának költségeit a kötvényen meghatározott biz- tosítási összeg erejéig.

8.1.3. Jelen kiegészítő szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási ese- ménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a sérült gumiabroncs futófelületének profilmélysége a káresemény idő- pontjában nem érte el az 1,6 mm-t.

b) a kár a használaton kívüli segédkerék (pótkerék) gumiabroncsában kelet- kezett,

c) a kár a felniben keletkezett,

d) a kár újrafutózott gumiabroncsban keletkezett,

e) a kár az abroncs gyártója által, a gumiabroncshoz meghatározott maxi- mális sebesség túllépése miatt keletkezett,

f) a kár a gumiabroncs korábbi szakszerűtlen javítására, szerelésére vezet- hető vissza,

g) a kár a gumiabroncs gyári, gyártási hibájára vezethető vissza,

h) a kár nem a biztosított gépjárműre gyárilag előírt méretű és minőségű gumiabroncs használata miatt következett be,

i) a kár helytelen, szakszerűtlen futómű-beállítás miatt következett be,

j) a kárt a lengéscsillapító elhasználódása okozta,

k) a biztosított gépjármű a káresemény időpontjában nem az évszaknak megfelelő gumiabronccsal volt szerelve.

8.1.4. A biztosító nem téríti meg a defekt miatt keletkező következményi károkat, az új gumiabroncs beszerzésének költségeit, továbbá más biztosítások (pl. casco, Kgfb stb.) által fedezett károkat.

8.2. KÁTYÚKÁR

8.2.1. Jelen biztosítás szempontjából kátyúnak (burkolathibának) az utak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 2 m2) folytonossági hiánya minősül, amely az út használatát nehezíti, növeli a balesetveszélyt, fokozottan igénybe veszi a közlekedési eszközöket és rontja az utazás kényelmét.

8.2.2. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúkár biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, legfeljebb a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig, azt a kárt, amely a közúti közlekedés szabályainak betartásával vezetett, közúton keletkezett kátyúba futás során a biztosított gépjárműben keletkezett. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A károsult kárigényének megalapozottságát a jelen általános szerződési feltételek 4. feje- zetben meghatározott dokumentumok teljes körű csatolásával bizonyíthatja.

8.2.3. A biztosítóhoz benyújtott kárigényléstől függetlenül, a károsultnak kártérítési követelését, a kár keletkezését követően, közvetlenül a közút kezelőjéhez is hala- déktalanul jelentenie kell.

8.2.4. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító segítséget nyújt a kárhelyszín sze- rint illetékes útkezelő azonosításában, vállalja továbbá, hogy a biztosított fenti jogszabály szerinti bejelentési kötelezettségét és a hozzá beérkező bejelentéseket időbeni késede- lem nélkül továbbítja a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő felé.

8.2.5. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (Ptk. 6:468. §).

8.2.6. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szem- ben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köte- les a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni

8.2.7. Kizárások:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben:

a) amennyiben a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az „Egye- netlen úttest” figyelmeztető táblával (KRESZ 16. § (1) i-pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmeztető, egyéb (pl. sebességkorlá- tozó) táblákkal, jelzésekkel és a kár ennek figyelmen kívül hagyása miatt következett be,

b) amennyiben a kár a biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt következett be,

c) amennyiben a kár a biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszave- zethető ok miatt történt.

8.3. SZÉLVÉDŐKÁR

8.3.1. a) Jelen biztosítás szempontjából szélvédőkárnak minősül minden olyan sérülés, mely a gépjármű szélvédőjén kavics-, vagy kőfelverődés kapcsán, előzmény nélkül, hirtelen külső behatásra alakul ki és az ezzel foglalkozó szakműhely- ben szélvédőcsere nélkül javítható. A biztosító a javítás költségét a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig téríti meg a jelen kiegészítő bizto- sítás alapján.

b) Amennyiben a szélvédő a szakműhely megítélése szerint nem javítható, vagy javítása nem gazdaságos, abban az esetben a biztosító a csere komplett költ- ségét téríti meg a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

8.3.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a károsodást okozó gépjármű vezetőjé- nek írásban tett elismerése.

8.3.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biz- tosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) a kárt okozó gépjármű vezetője nem, vagy nem írásban ismerte el felelős- ségét,

b) amennyiben a károsodást nem kavics- vagy kőfelverődés okozta,

c) amennyiben a kár nem a biztosított gépjármű szélvédőjében keletkezett,

d) amennyiben a kár a biztosított gépjármű szakszerűtlenül beszerelt szélvé- dőjében, a szakszerűtlen szereléssel okozati összefüggésben keletkezett.

9. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított szemé- lyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használó- jától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biz- tosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Lopás Casco (a további- akban „Lopás Casco”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

1.1.1. Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a további- akban együtt: gépjármű).

1.1.2. Nem lehet biztosított az olyan gépjármű, amely esetében annak első forgalomba helyezésétől a jelen feltételek szerinti kiegészítő biztosítás hatálybalépéséig két év nem telt el. A gépjármű korát (kizárólag) a jelen pont szempontjából úgy kell kiszámítani, hogy a kiegészítő biztosítás hatálybalépésének évszámából ki kell vonni a gépjármű forga- lomba helyezésének évszámát.

1.1.3. A jelen kiegészítő biztosítás nem köthető Abarth, Xxxxx Xxxxxx, Audi, Bentley, BMW, Bugatti, Buick, Cadillac, Chrysler, Dodge, Ferrari, Fisker, Hummer, Infiniti, Jaguar, Jeep, Lamborghini, Lexus, Lincoln, Maserati, Maybach, Mercedes-Benz, MG, Plymouth, Pontiac, Porsche, Rolls-Royce, Rover és Tesla gyártmányú gépjár- művekre.

1.1.4. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérgépjárműként vagy nemzet- közi fuvarozásra használnak.

1.1.5. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amely az ajánlattétel/szerződéskötés idő- pontjában nem rendelkezik legalább egy darab gyári kulccsal vagy indítókártyával.

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biz- tosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Lopás Casco esetében biztosítási eseménynek minősül:

1.3.1. Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések (ideértve a kiegészítő vagyonvédelemi berendezéseket pl. indításgátló is) mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan haszná- lat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül biztosí- tási eseménynek, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja, vagy a gép- járművet elsikkasztja.

1.3.2. Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják, és az nem kerül meg.

1.3.3. Jelen feltétel szerint a részlopás nem minősül biztosítási eseménynek. A rész- lopás az az eset, amennyiben a gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tar- tozékait ellopják.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A Lopás Casco jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezett- séget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási esemény révén kelet- kezett kár összegét, a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosítási szolgáltatás a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, önrészese- dés levonása mellett, a biztosított gépjármű pótlási értékének megtérítésére terjed ki, amennyiben a biztosítási kötvény ettől eltérő megállapodást nem tartalmaz, legfel- jebb 3.000.000, – Ft, azaz hárommillió forint erejéig. Ezen összeg a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének felső határa. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosí- tott gépkocsi vételárát nem haladhatja meg.

2.3. A Biztosító szolgáltatásának alapja minden esetben a káridőponti forgalmi érték, figye- lembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifeje- zett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

2.4. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA visszaigény- lési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása nettó értéken történik.

2.5. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállta alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (esetleges vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben a vámha- tóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezné, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

2.6. Az önrészesedés mértéke 20%.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosí- tási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kocká- zatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatályba- lépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megje- lölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biz- tosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik a biztosítási ese- mény bekövetkezésével. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nyei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk, (Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a tár- sadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.2. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkeznek,

5.1.3. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

5.1.4. Nem teljesít szolgáltatást a biztosító, ha a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosító- hoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilá- gosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését.

6.1.3. Lopással vagy rablással okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél.

6.1.4. Az esettel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban

be kell jelenteni.

6.1.5. Lopás esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kul- csokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvé- tele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) a biz- tosítási esemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

6.1.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerült, ezt a körülményt a tulajdonos/biztosított köteles a tudo- másszerzéstől számított 2 munkanapon belül, a jármű átvételét megelőzően a biztosító- nak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételé- nél jelen kíván-e lenni.

6.2. Változás bejelentési kötelezettség

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti for- galmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerződő/ biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

7. fejezet

KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

7.1. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gép- járművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelős- séget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségsze- rűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

7.2. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.

7.3. Az együttműködés, kármegelőzés és kárenyhítés körében a szerződő/biztosított a gépjármű forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

7.4. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

7.4.1. ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elvesztése, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjármű- vet megfelelően lezárt helyen. Ezen körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biz- tosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopás- kockázatot a szakszerű javítás, csere, biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00:00 órától vállalja ismét. A biztosító nem teljesíti a kockázatviselés megszakadása és annak újra életbe lépese között bekö- vetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati össze- függésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

7.4.2. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektro- nikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa.

7.4.3. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye

vagy törzskönyve.

7.4.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább hasz- nálja a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őrzés sza- bályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

8. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított sze- mélyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvénye- síthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használó- ját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Gener- tel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Genertel Assis- tance elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban

„alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, fel- téve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonat- kozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.2. BIZTOSÍTOTT

Biztosított személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megen- gedett férőhelyek száma alapján).

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjármű előre nem látható módon, közúti baleset, műszaki meghibásodás vagy önhiba (üzemanyaghiány, kulcs bezárása vagy elvesztése stb.) következtében működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált.

1.3.2. Műszaki meghibásodás a jelen feltételek alapján az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem-/menetkép- telenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezá- rását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

1.3.3. Közút a jelen feltételek alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1134 Budapest, Dévai

u. 26-28.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 00-00-000000; adószáma: 12231401-2-41) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve, a biztosítási esemény bekövetkeztekor, a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatá- sok teljesítésére vállal kötelezettséget, biztosítási évente legfeljebb 1 alkalommal.

2.1.1. Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhető- ség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

2.1.2. Közúti segélyszolgálat

E szolgáltatás alapján a biztosító helyszínre küldött javítója vagy járműszállítója hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezé- sét. Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény követ- keztében menetképtelenné vált, a biztosító a biztosított első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítás- sal a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni. A helyszínen történő javítás során esetlegesen fel- használt alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a biztosított köteles meg- téríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján. A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költ- ségére köteles eleget tenni.

2.1.3. Autómentés

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a Köz- úti segélyszolgálat keretében elvégezhető szükségjavítás nem hajtható végre a helyszí- nen. Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjár- művet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja.

2.1.4. Autómegőrzés

Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az esetben, ha az Autómentés szolgáltatás keretében elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjár- művet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A Genertel Assistance területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyaror- szág területére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kocká- zatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatályba- lépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megje- lölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biz- tosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási idő- szak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás meg- szűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító, illetve megbízottja a Europ Assistance Magyarország Kft. a segélyhívás beér- kezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését és amennyiben erre lehetőség van a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szol- gáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Europ Assistance Magyarország Kft. központjához a jogalap és összegszerűség megállapításá- hoz szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

6. fejezet

KIZÁRÁSOK

6.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

6.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

6.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel össze- függésben következnek be, (Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§- ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

6.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkeznek,

6.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

6.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

6.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

6.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

6.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsérté- sével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,

6.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezet- ték, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alko- holszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

6.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

6.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jog- szerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett ren- delkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

6.1.12. a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,

6.1.13. a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,

6.1.14. bekövetkeztekor a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,

6.1.15. elemi csapás (xxxxx, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.

7. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

7.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

7.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezését a Genertel Assistance központ alábbi elér- hetőségein kell bejelenteni:

Europ Assistance Magyarország Kft.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

központi telefonszáma: + 36 1 465 36 49

7.1.2. A Biztosítottnak az asszisztencia központtal közölnie kell telefonos elérhetősé- gét, a gépjármű modell megnevezését, alvázszámát és rendszámát, a működésképtelen gépjármű feltalálási helyét, a gépjármű működésképtelenségének okát és minden egyéb olyan általa fontosnak ítélt körülményt, amely a segítségnyújtási szolgáltatás nyújtását, ill. a kárrendezést befolyásolják.

7.1.3. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilá- gosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését.

7.1.4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére

írásban be kell jelenteni.

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított sze- mélyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvénye- síthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használó- ját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

4. Járműben Ülők Balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Járműben Ülők Balesetbiztosítása (a továbbiakban „balesetbiztosítás”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegé- szítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozás- sal kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyfél- tájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT/KEDVEZMÉNYEZETT

1.1.1 Biztosítottak az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továb- biakban együtt: gépjármű) vezetője és utasai, akik a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából tartózkodnak a járműben.

1.1.2. A szerződésbe a biztosítottak szerződőként nem léphetnek be.

1.1.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A jelen szerződés vonatkozásában kedvezményezettnek a biztosított(ak) örököse(i) minősülnek.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Biztosítási esemény a gépjármű vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kira- kodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggés- ben álló baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meg- hal. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.

1.2.2. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizi- kai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

1.2.3. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordul- tak orvoshoz.

1.2.4. A fentiektől eltekintve, nem minősül balesetnek az ember vagy állat által ter- jesztett bakteriális, vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki.

1.2.5. Nem minősül balesetnek az adott biztosított vonatkozásában a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a bizto- sított zavart tudatállapotában következett be.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosítási összeg 1.000.000, – Ft /fő.

2.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megnevezett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.

2.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igaz- gatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosí- tottak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.

2.4. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül csak egyetlen baleset alkalmával vehető igénybe.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi területére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosí- tási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosí- tási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfor- dulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kocká- zatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatályba- lépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megje- lölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biz- tosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási idő- szak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás meg- szűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfi- zetni. A díj meg nem fizetése esetén a szerződés megszűnik. Amennyiben a befizetett díj

az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befi- zetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. FEJEZET

KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nyei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen események- kel összefüggésben következnek be, (Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateri- ális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolá- sára vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek ren- delkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsérté- sével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekö- vetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezet- ték, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alko- holszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jog- szerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett ren- delkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

5.1.12. esetén a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közleke- désrendészeti szabályt megszegett.

6. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

6.1. A biztosító mentesülése szempontjából a biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

6.1.1 a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasz- tásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkal- mazták,

6.1.2 biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tar- totta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított szemé- lyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használó- jától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

5. A Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biz- tosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Kerékpár biztosítás elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alap- biztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános ren- delkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvény- könyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT

Biztosított az alapbiztosítás szerződője és annak azon a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1 pont- jában meghatározott közeli hozzátartozói, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a szerződővel állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyet a biztosított kerékpározás során okozott, és amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik a harmadik személyeknek okozott

a) személysérülésekért,

b) szerződésen kívül okozott dologi károkért,

c) és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért.

Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyi- ségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kárté- rítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sére- lemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem ren- delkezik.

1.2.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekinten- dők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biz- tosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a koc- kázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során okozott károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a Biztosított kár-

térítési felelősséggel tartozik;

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, ill. a kamatot, a biztosítási esemény- nyel összefüggésben a Biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott, továbbá azon költségeket, melyek a károsult által támasztott kártérítési igény körülményeinek megállapítása a kártérítési igény jogosságának tisztázása érdekében merültek fel;

c) a sérelemdíjat.

2.3. A biztosítási összeg a kötvényen meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A bizto- sító szolgáltatását a biztosított a biztosítási időszakon belül csak egyetlen alkalommal veheti igénybe. A biztosítási szolgáltatást a biztosítási összeg keretei között, és leg- feljebb annak mértékéig teljesíti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítot- tat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyar- ország területére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási köt- vény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kocká- zatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatályba- lépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megje- lölt nappal kezdődik el. Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biz- tosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási idő- szak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás meg- szűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

KIZÁRÁSOK

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1. versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel össze- függésben következnek be, (Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§- ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendel- kezései során keletkeznek,

5.4. a kerékpár vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított által való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.7. bekövetkeztekor a kerékpárt olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkohol- szint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.8. melyek következményei a biztosított saját kárának vagy a biztosított Ptk. 8:1.§

(1) bekezdés 2 pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károknak, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károknak minősülnek;

5.9. olyan károk miatti kártérítési kötelezettségek, amelyek a biztosított jogszabály- ban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

5.10. a környezet szennyezésével kapcsolatos károk;

5.11. elmaradt vagyoni előnynek minősülnek.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére az általános vagyonbiztosítási feltételekben megállapított jogkövetkezmények mel- lett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meg- határozott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülmény- ről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

6.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére

írásban be kell jelenteni.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított szemé- lyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használó- jától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

8. fejezet

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

A Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi csak a biztosítás. A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosí- tási összeg keretei között, és legfeljebb annak mértékéig teljesíti a biztosító, ameny- nyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladjak.

IV. A BIZTOSÍTÓ ÁLTAL BEKÉRHETŐ IRATOK

1.	javítási árajánlat	28.	tűzvizsgálati jelentés	55.	törzskönyv
2.	javítási számla	29.	vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv	56.	vezetői engedély
3.	beszerzési számla	30.	nem jogerős rendőrségi határozat	57.	vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4.	beszerzési bizonylat (pl. blokk)	31.	rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv	58.	tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
5.	baleseti bejelentő	32.	vádemelési javaslat jegyzőkönyve	59.	gépjármű használatára vonat- kozó szerződés vagy okirat
6.	károkozói kárbejelentő	33.	nem jogerős bírósági ítélet	60.	üzembentartói szerződés vagy okirat
7.	kárbejelentő	34.	értéklista	61.	közjegyzői okirat
8.	tanúnyilatkozatok	35.	ingósági kárlista	62.	munkáltatói nyilatkozat
9.	kitöltött speciális kérdőív a káresemény- nyel kapcsolatban	36.	fizetési meghagyás	63.	adóbevallás
10.	készpénz-befizetési pénztárbizonylat	37.	lemondó nyilatkozat	64.	egyszerűsített éves beszá- moló
11.	audatex kalkuláció	38.	meghatalmazás	65.	eredménykimutatás, mérleg
12.	eurotax kalkuláció	39.	banki engedményező nyilatkozat	66.	tárgyi eszköz nyilvántartás
13.	eurotax káridőponti érték számítás	40.	bankszámlakivonat	67.	könyvelési iratok
14.	kereskedői ajánlat maradványértékre	41.	bankszámlaszám	68.	felelősség elismerő nyilat- kozat
15.	igazságügyi szakértői vélemény	42.	banki meghatalmazás	69.	építési engedély
16.	egyéb szakértői vélemény	43.	átruházó nyilatkozat	70.	építési napló
17.	szakhatósági iratok	44.	azonosítási adatlap	71.	tervdokumentáció
18.	munkalap	45.	zárójelentés	72.	költségkimutatás
19.	garanciajegy	46.	orvosi lelet	73.	menetjegyek
20.	egyéb szakértői vélemény	47.	ambuláns kezelőlap	74.	Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
21.	tulajdoni lap	48.	igazolólap gépjármű balesetből adódó kereset- veszteség rendezéséhez	75.	ügyfél elérhetősége
22.	telekkönyvi kivonat	49.	ittassági nyilatkozat	76.	bérleti szerződés
23.	hagyatéki végzés	50.	megállapodás kárügy végleges egyösszegű rendezéséről	77.	útnyilvántartás
24.	gyámhatósági rendelkezés	51.	nyilatkozat előzmény- kéréshez	78.	menetlevél
25.	örökösödési bizonyítvány	52.	nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről	79.	fuvarlevél
26.	rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve	53.	adásvételi szerződés	80.	szerződés gépjármű kölcsönadásáról
27.	tűzoltósági hatósági bizonyítvány	54.	forgalmi engedély

V. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. Díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezések

1.1. Az első díjrészlet a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szer- ződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

1.2. Az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendel- kezések 11. pontjában foglaltaktól eltérően a biztosító, a szerződés teljes tartama alatt, a befizetésekből elsődlegesen a baleseti adó, majd a fedezetlenségi díj jog- címen fennálló hátralékot azután a szerződőnek a korábbi kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződéséből a türelmi időre fennálló díjtartozását elégíti ki, ezt követően a fennmaradó összeget az esedékessé vált díjrészletekre számolja el, azok esedékessé válásának sorrendjében. Amennyiben a gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződéshez, mint alapbiztosításhoz kiegészítő biztosítás(ok) is társul(- nak), úgy a befizetések elszámolása előbb az alap gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés elmaradt díjrészletére, majd a kiegészítő biztosítások díjrészleteire ará- nyosan történik.

1.3. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja részbeni megfizetésének jogkö- vetkezménye: A biztosítási szerződés szerződő felének díjfizetési kötelezettsége a biz- tosítási díj esedékességekor annak teljes összegére áll fenn, azonban ha az esedékes biztosítási díjat csak részben fizetik meg, ez olyan részteljesítésnek minősül, amelyet a biztosító köteles elfogadni, miután mind a szerződő fél pénzszolgáltatása, mind pedig a biztosító szolgáltatása – kár- és felelősségbiztosítások esetében a kockázatviselés idő- tartamának arányosíthatósága alapján – osztható. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (Ptk.) a biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályai ennek megfele- lően a kár-, és így a felelősségbiztosítás esetében külön rendelkezést (Ptk. 6:467. § (1) bek.) tartalmaznak arra az esetre, ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizet- ték meg. Ennek alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerződés – válto- zatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés különös szabályait tartalmazó 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) az esedékes biztosítási díj részteljesítésére vonatkozó, a Ptk.-tól eltérő speciális rendelkezést nem tartalmaz. Ezért a Gfbt. 8. §-ának (5) bekezdése alap- xxx x Xxx. 6:467. §-ának (1) bekezdése a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződések esetében is megfelelően alkalmazandó. Ennek alapján, és figyelemmel a Gfbt.

21. §-ának (4) bekezdésére is, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat – a felszólí- tás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességet követő hatvanadik napon szűnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

2. Kárrendezéssel kapcsolatos tájékoztatás

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján nyújtja. A károsultnak kell a kárát bizonyítania, mind jogalapjá- ban, mind összegszerűségében. A biztosító a károsodott vagyontárgyak szakértői szem- léjén keresztül működik együtt a károsulttal a kárigények érvényesítésében. Amennyi- ben a szemlét követően a károsodott vagyontárgyak további, még nem rögzített sérülései derülnek ki, úgy a felek pótszemle tartásában állapodhatnak meg. A biztosító a kárt pénz- ben köteles megtéríteni. A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére a bizto- sító és a károsult időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű

járadék fizetésében is megállapodhatnak. Járadék tőkésítésére a hatályos jogszabályok alapján a biztosító nem köteles, felelősségbiztosítás alapján fizetendő járadék tőkésítésre kizárólag a járadék jogosultja és a biztosító közötti egyedi megállapodás alapján kerül- het sor. A kárkifizetés elsődleges módja a banki átutalás, amennyiben ez nem lehetséges akkor a kárkifizetés postai úton történik.

3. E-kommunikációs záradék (EKZ)

Amennyiben a szerződés a lenti E-kommunikációs záradékra hivatkozással jön létre, úgy a biztosító a Gfbt-n alapuló értesítési kötelezettségeinek (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről, a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatás- ról) a szerződő e-mail címére küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. A biz- tosító a szerződő által megadott e-mail címre küldheti meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, díjigazolás, indexértesítő). Az e-mail cím megváltozása esetére az alapszerződés feltételeiben meghatározott változás-beje- lentési kötelezettség megfelelően irányadó.

„E-kommunikációs záradék (EKZ): Társaságunk, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával és esetleges megszűnésével, továbbá a szolgálta- tásával kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatásokat vagy nyilatkozatokat (ideértve külö- nösen, de nem kizárólagosan a kötvény, a Gfbt. 17.§ (4) bekezdés szerinti értesítő (index) levél, a Gfbt. 21.§ (4) bekezdései szerinti felszólítás és a Gfbt. 8.§ (3) és 21.§ (5) bekez- dései szerinti értesítések, a számla (e-számla), valamint a díj megfizetéséről és a szerző- dés hatályban tartásáról szóló igazolások megküldését) jogosult elektronikus úton (e-mail) megküldeni.”

4. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződés alapján keletkezett igények, a Polgári Törvény- könyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

A kiegészítő biztosítások esetében a GÁVF elévülési szabályai az irányadóak.

Genertel Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx

Nysz.: 21424