KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

Az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint készített egyedi pénzügyi kimutatások

a 2023. december 31-ével zárult évről

Tartalom

Oldal

2023. december 31-ei egyedi mérlege 4

2023. december 31-ével zárult év egyedi átfogó eredménykimutatása 5-6

2023. december 31-ével zárult év egyedi saját tőke változás kimutatása 7

2023. december 31-ével zárult év egyedi cash-flow kimutatása 8-9

Megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz 10-66

A pénzügyi kimutatásokban használatos rövidítések magyarázata:

AC	Amortizált bekerülési értéken (Amortised Cost) értékelt
MNB/CBH	Magyar Nemzeti Bank / Central Bank of Hungary
CCP	Központi szerződő fél (Central Counterparty)
CGU	Pénztermelő egység (Cash Generating Unit)
DKJ	Diszkont Kincstárjegy
EAD	Nemteljesítés bekövetkezésekor a kockázati kitettség értéke (Exposure At Default)
ECC	European Commodity Clearing AG
ECL	Várható hitelezési veszteség (Expected Credit Loss)
EMIR	648/2012/EU rendelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról
FVTOCI	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz (Fair Value Through Other Comprehensive Income)
FVTPL	Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (Fair Value Through Profit or Loss)
GCM	Általános Klíringtag (General Clearing Member)
HAS	Magyar számviteli szabályozás (Hungarian Accounting Standard)
IAS	Nemzetközi számviteli sztenderdek (International Accounting Standards)
IFRIC/SIC	Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek értelmezései (International Financial Reporting Interpretations Committee/Standards Interpretations Committee)
IFRS	Nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (International Financial Reporting Standards)
LGD	Nemteljesítés bekövetkezésekor a veszteség értéke (Loss Given at Default)
LR	Hitelek és követelések (Loans and Receivables)
OCI	Egyéb átfogó eredmény (Other Comprehensive Income)
PD	Nemteljesítés valószínűsége (Probability of Default)
PO	Teljesítési kötelem (Performance Obiligation)
ROU	Használati jog eszköz (Right -Of Use)
SPPI	‘Csak tőke és kamatfizetések’ cash-flow tesztje (’Solely Payments of Principal and Interest’)
WACC	Tőkeköltség súlyozott átlaga (Weighted Average Cost of Capital)

		2023.12.31	2022.12.31
Pénzeszközök és egyenértékeseik	6	49 695	191 188
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	7	0	3 616
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	8	2 109	2 404
Követelések klíringtevékenységből és egyéb szolgáltatásokból	9	228	171
Egyéb követelések	10	11 630	14 846
Repó követelés	10	122 653	10 765
Követelések külföldi klíringházzal szemben	11	58 000	000 000
Nyereségadó – Tényleges adó követelések	15	56	0
Immateriális eszközök	12	774	693
Tárgyi eszközök	13	14	24
Nyereségadó – Halasztott adó követelések	21	7	14
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		245 452	345 859
Szállítótartozások	14	98	255
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	8	2 125	2 590
Egyéb kötelezettségek	15	257	252
Nyereségadó – Tényleges adó kötelezettségek	15	424	301
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettség	16	4 582	7 801
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	17	21	26
Biztosítékok árampiacból	18	148 002	227 756
Biztosítékok gázpiacból	18	56 840	80 357
Lízing kötelezettség	19	9	18
Hitelek	20	11 179	10 531
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		223 537	329 887
Jegyzett tőke	22	3 423	3 423
Tőketartalék	22	6 135	6 135
Eredménytartalék	22	12 357	6 476
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok tartaléka	34	0	-62
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN		21 915	15 972
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN		245 452	345 859

2023.01.01- 2023.12.31			2022.01.01- 2022.12.31
Központi szerződő fél tevékenység bevétele	24	2 395	5 130
Nem központi szerződő fél tevékenység bevételei	25	18	33
Banki szolgáltatás költsége	27	-76	-138
Személyi jellegű ráfordítások	28	-689	-621
Értékcsökkenési leírás	12,13	-98	-131
Egyéb nem kamatjellegű ráfordítások	29	-932	-1 584
Pénzügyi instrumentumok várható hitelezési vesztesége	30	13	11
Nem pénzügyi eszközök értékvesztése	12,13	0	-5
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség képzés, visszaírás	17	4	9
Működési ráfordítások		-1 778	-2 459
MŰKÖDÉSI EREDMÉNY		635	2 704
Kamatbevételek amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökön		6 196	2 178
Kamatbevételek egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön		844	312
Kamatbevételek összesen		7 040	2 490
Kamatráfordítások		-773	-1 514
Nettó kamateredmény	31	6 267	976
Egyéb pénzügyi bevételek, ráfordítások	32	4	200
PÉNZÜGYI EREDMÉNY		6 271	1 176
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY		6 906	3 880
Nyereségadó ráfordítás	33	-675	-347
TÁRGYÉVI EREDMÉNY		6 231	3 533

	2023.01.01- 2023.12.31	2022.01.01- 2022.12.31
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós érték változása		68	-17
Egyéb átfogó eredményt terhelő nyereségadó		-6	1
TÁRGYÉVI EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY	34	62	-16
Ebből később átsorolandó a tárgyévi eredménybe		62	-16
Ebből később nem átsorolandó a tárgyévi eredménybe		0	0
TÁRGYÉVI TELJES ÁTFOGÓ EREDMÉNY	6 293		3 517

KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.

2023. december 31-ével zárult év egyedi saját tőke változás kimutatása (adatok millió forintban)

	Jegyzett tőke		Tőke tartalék	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok tartaléka	Eredmény tartalék		Összesen
2022. január 01-ei egyenleg	2 623		3 935	-46	2 943		9 455
Tőkeemelés (2022.05.13 bejegyzés)	800		2 200				3 000
Tárgyévi eredmény					3 533		3 533
Tárgyévi egyéb átfogó eredmény				-16			-16
2023. január 01-ei egyenleg	3 423		6 135	-62	6 476		15 972
Tárgyévi eredmény					6 231		6 231
Tárgyévi egyéb átfogó eredmény				62			62
Megállapított osztalék					-350		-350
2023. december 31-ei egyenleg	3 423		6 135	0	12 357		21 915

		2023.01.01 2023.12.31	2022.01.01 2022.12.31
ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH-FLOW
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY		6 906	3 880
Kamatráfordítás	31	773	1 514
Kamatbevétel	31	-7 040	-2 490
		-6 267	-976
Pénzmozgással nem járó tételek
Értékcsökkenési leírás	12,13	98	131
Értékvesztések és azok visszaírása	12,3	-13	-6
Értékpapíron elért nyereség vagy veszteség		0	5
Nem realizált árfolyamkülönbözetek	32	-771	-79
Pénzügyi garanciakötelezettség állományának változása	17	-4	-9
Működési cash-flow nettó forgóeszköz kiigazítások előtt		-51	2 946
Gázpiaci ügyletekből származó nettó forgótőke állományváltozása	0	-000	000
Ügyfelektől beszedett biztosítékok állományváltozása	16, 18	-106 492	-43 593
Más klíringházaknál elhelyezett biztosítékok állományváltozása	11	63 860	34 524
Vevők, repo és egyéb követelések állományváltozása	9, 10	-108 763	10 132
Szállítók és egyéb kötelezettségek állományváltozása	14,15	-60	-29 324
Kifizetett kamat		-811	-1 541
Kifizetett adó		-659	-44
Üzleti tevékenység generált nettó pénzforgalma		-153 146	-26 597

BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG		2023.01.01 2023.12.31	2022.01.01 2022.12.31
Pénzügyi instrumentumok beszerzésére kifizetett összegek	7	-17 245	-12 077
Pénzbevételek pénzügyi instrumentumok lejáratából megkapott összeg	7	20 919	15 446
Tárgyi eszköz beszerzés (kifizetett)	13	-2	-6
Immateriális eszköz beszerzés (kifizetett)	12	-168	-193
Kapott kamat		7 069	2 205
Befektetési tevékenységből származó nettó pénzforgalom		10 574	5 376
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉG
Pénzbevétel tőkeemelésből		0	3 000
Osztalék fizetés		-350	0
Lízingdíj kifizetés	19	-10	-10
Hitelfelvétel	20	11 179	10 531
Hitel visszafizetés	20	-10 531	0
Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzforgalom		288	13 521
Pénzeszközök nettó növekedése (+)/ (csökkenése) (-)		-142 284	-7 700
Pénzeszközök nyitó egyenlege	6	191 188	198 806
Pénzeszközök nem realizált árfolyamkülönbözete		771	80
Pénzeszközökön lévő várható hitelezési veszteség egyenlege	29	20	1
Pénzeszközök és egyenértékesek záró egyenlege	6	49 000	000 000
Pénzeszközök nettó növekedése (+) /(csökkenése) (-)		-142 284	-7 700

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

Megfelelőségi nyilatkozat

A KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (továbbiakban: „Társaság” vagy „KELER KSZF”) egyedi pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) – ahogyan azokat az Európai Unió (“EU”) befogadta, – valamint a Magyarországon hatályos, számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek az EU IFRS-ek szerint éves beszámolót készítő gazdálkodókra vonatkozó előírásaival összhangban készültek. A vezetőség kijelenti, hogy a Társaság teljes körűen megfelel az adott időszakra alkalmazandó, az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok és Nemzetközi Számviteli Standardok, illetve a kapcsolódó értelmezések (IFRS/IAS és IFRIC/SIC) („EU IFRS” vagy

„IFRS”) mindenkor érvényben lévő előírásainak. A vezetőség ezt a kijelentést felelőssége teljes tudatában tette.

A Társaság vezetősége megállapította, hogy XXXXX KSZF képes a vállalkozás folytatására, ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy a Társaság működését a belátható jövőben megszüntetné vagy jelentősen korlátozná.

Ezen pénzügyi kimutatások a naturál szemlélet alapján készültek, vagyis a gazdasági események nem a pénzügyi teljesítéstől függenek.

A magyar szabályok szerint az egyedi IFRS-ek alapján készített pénzügyi kimutatást köteles a KELER KSZF közzétenni és letétbe helyezni.

A Társaság bemutatása (jogi forma, székhely)

A Társaság a Magyarországon érvényben levő törvényeknek megfelelően bejegyzett zártkörűen működő részvénytársaság. A Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.

A Társaság tulajdonosi szerkezete
KELER Központi Értéktár Zrt. (anyavállalat)	99,85%
Magyar Nemzeti Bank	0,08%
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	0,07%.

A KELER KSZF végső anyavállalata a Magyar Nemzeti Bank (szintén az MNB a fő részvényes a KELER Központi Értéktár Zrt.-ben, valamint a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-ben). Az MNB kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. A végső anyavállalat székhelye 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.

A Társaság tevékenysége

A KELER KSZF, mint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.), valamint az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelete (”EMIR”) alapján működő központi szerződő fél, tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalást végző gazdasági társaság. A KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal a Budapesti Értéktőzsdén kötött ügyletek teljesítéséért és a gázpiacon létrejött ügyletek pénzügyi teljesítésért. A KELER KSZF általános klíringtagként garanciát vállal az energiapiaci tranzakciók pénzügyi teljesítéséért a European Commodity Clearing AG felé. A KELER KSZF közvetlen üzleti partnerei áru-, energiapiaci és értékpapír-piaci szolgáltatók, pénzügyi intézmények, a szervezett piac szereplői, klíringházi tevékenységet folytató szervezetek. A KELER KSZF működése teszi lehetővé a piaci szereplők által megkötött garantált ügyletek kockázatmentes elszámolását.

A KELER KSZF 2014. július 4-én kapta meg az EMIR 648/2012/EU engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól.

Az elszámolásokért vállalt garancia felső határa a Társaság saját tőkéjéből meghatározott alapszíntű-, és kiegészítő garanciális tőke mindenkori mértéke.

Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások összeállítását a számviteli törvény szerint csak minősítéssel rendelkező számviteli szolgáltató végezheti.

Az IFRS minősítéssel rendelkező természetes személy a következő:

• A megbízott nevében eljáró természetes személy neve, a KELER Zrt. megbízásából: Xxxxxx Xxxxxxx, bejegyzett könyvvizsgáló, MKVK tagsági szám: 005400, IFRS mérlegképes könyvelő minősítéssel

A Társaságnál a könyvvizsgálat kötelező. A tárgyévi üzleti évre vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatért a könyvvizsgáló által felszámított díj 14 896 ezer Forint. A könyvvizsgáló egyéb szolgáltatásokat nem nyújt a Társaság részére.

2. PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJAI

Értékelés alapja

A Társaság bekerülési értéken tartja számon eszközeit és kötelezettségeit, kivéve azon esetekben, ahol vonatkozó IFRS-ek előírásai értelmében valós értéken történő értékelés használandó. Ezen esetek közé tartoznak a származékos ügyletek és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok, amelyek valós értéken kerülnek kimutatásra.

Funkcionális pénznem, prezentációs pénznem

A pénzügyi kimutatások valamennyi tétele magyar forintban, a Társaság működése szempontjából elsődleges gazdasági környezet pénznemében került értékelésre (funkcionális pénznem).

A pénzügyi kimutatások valamennyi adata millió forintban (MFt), a legközelebbi millióra kerekítve kerül prezentálásra.

Becslések és mérlegelések használata

A pénzügyi kimutatások IFRS szerinti elkészítése a vezetőségtől a számviteli politika alkalmazását, valamint az eszközök, kötelezettségek, bevételek és költségek kimutatott összegét befolyásoló mérlegeléseket, becsléseket és feltételezéseket kíván meg. A tényleges eredmény ezektől a becslésektől eltérhet.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során a Társaság a következő témákkal kapcsolatban élt kritikus becslésekkel, amelyek így bizonytalanság forrásaként jelennek meg:

• A pénzügyi instrumentumok valós értéke az IFRS előírásai szerinti valós értéken kerül értékelésre. Ezek a valós értékek többnyire jegyzett árak vagy jegyzett árakon alapulnak (1. szint és 2. szint), azonban idővel jelentősen változhatnak, ennek eredményeként az értékelés napján várttól jelentősen eltérő értékekhez vezethetnek. Különösen jelentős mértékben mérlegelésen alapulnak azok a valós értéken értékelt eszközök, amelyek a 3. szintet képviselik, mivel nem közvetlenül megfigyelhető információn alapul az inputok meghatározása. A tételek értékelési szintjével kapcsolatos információkat a 37. számú megjegyzés tartalmazza.

• A Társaság egyes eszközei értékvesztés szempontjából csak pénztermelő egységek (CGU) szintjén vizsgálhatók. A pénztermelő egységek meghatározása összetett szakmai mérlegelést igényel, mivel ehhez komplex cash flow modellek előállítása szükséges. Továbbá a pénztermelő egységek megtérülő értékének meghatározásakor a Társaság vezetősége kénytelen természetüknél fogva bizonytalan előrejelzésekre hagyatkozni. A Társaságnak egy CGU-ja van, amelyek megegyezik a KELER KSZF-el (klíringház és központi szerződő fél).

• A Társaság becsléseket és szakmai becslést végez a Vevő lista (Customer relationship immateriális eszközként megjelenítve) értékének megállapításához. Az eszköz megtérülésének felülvizsgálata éves gyakorisággal történik. Ezen becslés jelentős mértékű szakmai megítélésen alapul és ezáltal bizonytalanság forrása (lásd 12. számú megjegyzést).

• A Társaság kimutat pénzügyi garanciaszerződés miatti kötelezettséget, amelyet valós értéken értékel. Ennek meghatározása jövőbeli tények alakulásának megítélését igényli, amely lényeges becslésnek minősül (lásd 17. számú megjegyzést).

A becslések és az alapjukat képező feltételezések folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A számviteli becslések változásai a becslések felülvizsgálatának időszakában és az érintett jövőbeni időszakokban kerülnek elszámolásra.

3. JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK

a) Külföldi pénznemben denominált tranzakciók

A külföldi pénznemben denominált tranzakciók a tranzakció napján érvényes MNB által közzétett árfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. A beszámolási időszak végén külföldi pénznemben fennálló monetáris eszközök és kötelezettségek a beszámolási időszak végén érvényes, MNB által közzétett devizaárfolyamon kerülnek átváltásra magyar forintra. Az átváltásból eredő különbözetek az átfogó eredménykimutatásban kerülnek megjelenítésre. A külföldi pénznemben, valós értéken értékelt nem monetáris eszközök és kötelezettségek az értékmeghatározás napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra magyar forintra.

A Társaság szempontjából a legjelentősebb releváns devizaárfolyamok a következők:

HUF/EUR	2023	2022
Év végi záró árfolyam	382,78	400,25
Éves átlagárfolyam	381,95	391,33

b) Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

A pénzeszközök a látra szóló betéteket foglalják magukban. A pénzegyenértékesek között kerülnek bemutatásra a vásárlástól számított három hónapon belül lejáró likvid befektetések, amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata. Bizonyos államkötvények és kincstárjegyek is megfelelnek az előző meghatározásnak. A pénzeszközök és pénzegyenértékesek az egyedi mérlegben amortizált bekerülési értéken kerülnek bemutatásra.

c) Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek

Besorolás

A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a származékos instrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak.

(Megjegyzés: A Társaság a beszámolási időszak végén nem rendelkezett aktív kereskedési céllal tartott, FVTPL kategóriába sorolható pénzügyi eszközzel.)

Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash-flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash-flowk beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába (AC) kerülnek. Ez a kategória tartalmazza a Társaság vevő- és egyéb követeléseit, a bankközi kihelyezéseit és a pénzkészleteit.

Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de üzleti modelljük szerint a cél vagy az instrumentumok tartásából, vagy értékesítéséből származó cash-flowk beszedése, az FVTOCI kategóriába kerülnek. (Megjegyzés: a Társaság jelenleg a diszkont kincstárjegyeket (DKJ) és magyar állam által kibocsátott állampapírokat (MÁK) kezeli ily módon.)

A Társaság a tőkeinstrumentumait, hacsak nem kereskedési célúak, az FVTOCI kategóriába sorolja, vagyis az eszközt valós értéken értékeli minden beszámolási időszak végén a különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti.

(Megjegyzés: A Társaság a beszámolási időszak végén nem rendelkezett tőkeinstrumentumokkal.)

Az egyéb kötelezettségek közé olyan pénzügyi kötelezettségek tartoznak, amelyek nem lettek besorolva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok közé.

(Megjegyzés: Az egyéb kötelezettségek körébe az alábbiak tartoznak: kihelyezések és más bankoktól felvett hitelek, ügyfél betétek, elszámolóházi és értéktári tevékenységből származó kötelezettségek és a külső féllel kötött nyitott repó ügyletekből származó kötelezettségek.)

Megjelenítés

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek az elszámolás napján kerülnek a Társaság könyveibe, a származékos pénzügyi instrumentumok kivételével, amelyek a kereskedés napján kerülnek be. A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek kezdeti értékelése valós értéken történik, eszközök esetén hozzászámítva, kötelezettség esetén levonva a megszerzéshez vagy kibocsátáshoz kapcsolódó tranzakciós költségeket minden olyan instrumentum esetében, amelyek a későbbiekben nem eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre.

Kivezetés

A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak a pénzügyi eszközökből eredő cash-flow megszerzésére irányuló jogok, vagy a Társaság jelentős mértékben átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonjogával kapcsolatos összes kockázatot és hasznot (bármilyen jelentős jog megtartása nélkül).

Megjelenítés és értékelés

A kezdeti megjelenítést követően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt összes pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, valamint az összes egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszköz értékelése valós értéken történik. Amennyiben nem áll

rendelkezésre jegyzett piaci ár valamely aktív piacról, és a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, a Társaság értékelési technikákat alkalmaz a valós érték megállapítása érdekében.

Az AC kategóriába sorolt pénzügyi eszközök és az összes olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába, amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. A díjak és kedvezmények, beleértve a kezdeti tranzakciós költségeket is, a kapcsolódó instrumentum könyv szerinti értékében szerepelnek (eszközök esetén növelik, kötelezettségek esetén csökkentik azt), és az eszköz effektív kamatlába alapján amortizálódnak.

Az adósságinstrumentumok – leszámítva az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tételeket – várható hitelezési veszteség miatt elszámolt halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre. A várható hitelezési veszteség (ECL) miatt elszámolt értékvesztés tárgyévi része az eredmény terhére vagy javára kerül elszámolásra.

Eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nyereségét vagy veszteségét az átfogó eredménykimutatásban (tárgyévi eredmény elemeként, nettó módon), értékpapírok nyereségeként vagy veszteségeként kell elszámolni.

Az FVTOCI alapon értékelt adósságinstrumentumok effektív kamatláb alapján kalkulált eredményét (amortizációt) a tárgyévi eredményben kell elszámolni, az eszköz várható vesztesége alapján elszámolt értékvesztéstől, illetve értékvesztés visszaírásoktól (amely a tárgyévi eredmény egy másik kategóriájában kerül elszámolásra) elkülönítve. Ezen adósságinstrumentumok elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredményben kell elszámolni.

A valós értéken történő értékelésből származó átértékelési nyereséget vagy veszteséget az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az eszköz kivezetésekor (pl. értékesítés vagy lejárat) a korábban felhalmozott egyéb átfogó eredményt át kell sorolni a tárgyévi eredménybe.

Az FVTOCI tőkeinstrumentumok kivezetésekor a felhalmozott átértékelési különbözetet nem lehet visszaforgatni a nettó eredménybe, a felhalmozott átértékelési különbözet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.

Valós értéken történő értékelés

A pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása az IFRS 13 Valós érték mérése

standard (“IFRS 13”), valamint a vonatkozó értékelési szabályzatok előírásai alapján történik. Általánosságban a valós érték:

• beszámolási időszak végén jegyzett piaci ár, tranzakciós költségek nélkül;

• ha nem áll rendelkezésre jegyzett piaci ár, az instrumentum valós értéke értékelési modellek vagy diszkontált cash-flow technikák alkalmazásával kerül megállapításra.

Diszkontált cash-flow technikák alkalmazásakor a becsült jövőbeni cash-flow a Társaság gazdasági becslésein alapul, és a diszkont ráta olyan piaci ráta, amely a mérleg fordulónapján egy adott instrumentumra hasonló feltételek és kikötések mellett érvényes. Értékelési modellek alkalmazásakor az adatok a beszámolási időszak végén végzett piaci értékeléseken alapulnak.

• 1.szint: Az értékeléshez felhasznált adatok nyilvánosan elérhető, jegyzett árakon alapulnak (további információk nem szükségesek az értékeléshez).

• 2.szint: A jegyzett árakkal nem rendelkező eszközök esetén az értékeléshez felhasznált adatok közvetve vagy közvetlenül megfigyelhetőek.

• 3.szint: A tőzsdén nem forgalmazott származékos ügyletek valós értékének becslése azon összegen alapul, amelyet a Társaság szokásos üzleti feltételek szerint kapna a szerződés beszámolási időszak végén történő megszűnésekor, figyelemmel az adott piaci viszonyokra és a felek aktuális hitelképességére.

A diszkont kincstárjegyek és az államkötvények valós értékét a 2. szintű inputok alapján előálló valós értéknek tekinti a Társaság. Ez a valós érték megfigyelhető árakon alapszik, azonban a valós érték meghatározása során különféle kiigazítási technikákat is alkalmazni kell (pl. hozamgörbék, viszonyítás hasonló instrumentumokhoz).

Amortizált bekerülési érték mérése

A pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kezdeti kimutatásakor meghatározott értéke csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve a pénzügyi eszközök értékvesztése vagy behajthatatlansága miatti leírással.

Az effektív kamatláb az a ráta, amely becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy -bevételeket a pénzügyi instrumentum várható élettartama során, vagy – adott esetben – egy rövidebb időtartamra pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülési értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb számításakor a Társaság a pénzügyi eszköz összes szerződéses feltételének figyelembevételével becsüli a cash-flow-t, de nem veszi figyelembe a jövőbeni hitelveszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése (várható hitelezési veszteség)

Az AC és FVTOCI kategóriába tartozó adósságinstrumentumok esetében a várható hitelezési veszteségre (ECL) értékvesztést kell elszámolni. Az ECL a pénzügyi eszköz élettartama alatt nem realizálható cash-flow összegével írható le. Az ECL a következő tényezőkből eredeztethető:

• veszteségnek kitett összeg (EAD);

• nemteljesítés esetén realizált veszteség (LGD);

• nemteljesítés valószínűsége (PD) a releváns időszakra nézve.

A pénzügyi eszközök megjelenítésekor a 12 havi várható veszteséget kell kiszámítani, amelyet a 12 havi PD segítségével kell meghatározni, ami annak valószínűségét jelenti, hogy a partner 12 hónapon belül nem teljesítővé válik (1. szakasz). Az így meghatározott ECL-t az eszköz közvetlen csökkentése nélkül, kontra aktív tételként kell figyelembe venni (tartalék). Az eszköz bruttó értéke (ECL nélkül számolt értéke) nem változik.

Ha az eszköz hitelminősége jelentősen romlik, akkor át kell sorolni az eszközt a 2. szakaszra, amelynél már az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztésre kell tartalékot képezni, szintén a tárgyévi eredménnyel szemben, az eszköz értékének közvetlen csökkentése nélkül.

Az eszköz hitelminősítése jelentős mértékben romlik ha a következő feltételek valamelyike bekövetkezik vagy a menedzsment megítélése szerint a helyzet bekövetkezett:

Mindenképpen fennáll, ha a szerződéses cash-flow több mint 30 napot késik (’DPD 30 szabály’), leszámítva, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Kockázat növekedést kell megállapítani a DPD 30 szabályon felül is abban az esetben, ha piaci információk szerint az üzleti partner pénzügyi helyzete megrendült, amely hiányzó cash- flowhoz vezethet.

Mindenképpen jelentősen növekszik a hitelezési kockázhat, ha a következő helyzetek bármelyike beáll:

• a kibocsátó vagy kötelezett jelentős pénzügyi nehézségei;

• szerződésszegés, például elmaradások a törlesztésben és a kamatfizetésben;

• feltételek újratárgyalása, vagy egyéb engedmény a felmerült nehézségek miatt;

• annak valószínűvé válása, hogy az adós ellen csődeljárás vagy más pénzügyi átszervezés indul;

• aktív piac megszűnése;

• az adatok alapján megállapítható, hogy a szerződéses cash-flowk nem fognak befolyni.

Ha az eszköz megromlott hitelképességűvé válik, akkor át kell sorolni a 3. szakaszra, amelynél az élettartam alatt várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztés közvetlenül az eszköz értékét csökkenti.

Ha az eszköz hitelminősége javul, az eszközt a 3. szakaszból a 2. szakaszba, illetve a 2. szakaszból az 1. szakaszba kell visszasorolni.

Egy eszközt a Társaság nem teljesítőnek tekint, ha a szerződéses cash-flowk legalább 90 napot késtek, azonban piaci információk felhasználásával egyedi mérlegelés alapján korábban is megállapítható az, hogy az eszköz nem teljesítő. A Társaság vélelmezi a hitelminőség romlást, ha a szerződéses cash-flow több mint 30 napot késik.

Nem teljesítés (értékvesztett állapot) az a helyzet, amikor a cash-flow több mint 90 napot késik (’DPD 90 szabály’), kivéve, ha a késés indoka egyértelműen másra vezethető vissza. Ettől függetlenül a 90. nap előtt is meg lehet állapítani a csőd beálltát, ha a piaci információk erre utalnak.

A hitelminőség romlásra, illetve az értékvesztésre a következő jelek utalhatnak:

• piaci adatok,

• gazdasági környezet változása,

• külső minősítési adatok,

• összehasonlító adatok,

• kockázatkezelők megállapításai,

• haladék nyújtása adósnak,

• fizetési hajlandóság.

Bizonyos kisebb követelés egyenlegek esetén az ECL kollektív alapon kerül meghatározásra. A vevőkövetelésekre az egyszerűsített ECL modellt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy azonnal az élettartam alatt várható veszteség szerinti értékvesztést kell elszámolni és nem kell folyamatosan követni a hitelminőség állapot alakulását.

A Társaság a fenti követeléseket két csoportra bontja a tesztelés szempontjából: gáz üzletágból származó vevőkövetelések és egyéb vevőkövetelések.

Az egyszerűsített módszer esetén a következő ECL arányt alkalmazza a Társaság általában:

Késedelmes napok	ECL %
Kevesebb, mint 90 nap	1%
91 – 180 nap között	50%
180 nap fölött	100%, vagy egyedi megfontolás alapján

A gáz üzletágból származó követelés-portfólió esetén:

Késedelmes napok száma	ECL %
Kevesebb, mint 90 nap	0,001%
91 – 180 nap között	1%
181 -365 nap között	25%
366 – 550 nap között	90%, vagy egyedi megfontolás alapján
551 nap fölött	100%, vagy egyedi megfontolás alapján

Amennyiben az ECL nagysága csökken, a csökkenést az eredmény javára kell elszámolni, a megfelelő ráfordítás csökkentésével.

d) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése és pénztermelő egységek meghatározása

A Társaság jelentős eszközeit értékvesztés szempontjából minden évben megvizsgálja. A teszt két szakaszból áll. Az első szakaszban meg kell vizsgálni, hogy vannak-e a kérdéses eszköz értékvesztésére utaló jelek. A következő jelek utalhatnak az adott eszköz értékvesztésére:

• kár;

• eredmény csökkenése;

• piaci feltételek kedvezőtlen változása és kereslet csökkenése;

• piaci kamatlábak emelkedése.

Ha a jelek szerint az eszköz értékvesztett, ki kell számítani az eszköz megtérülő értékét (ez a második lépés). A megtérülő érték az eszköz értékesítési költséggel csökkentett valós értéke és a folyamatos használatból eredő cash-flowk jelenértéke közül a magasabb összeg.

Ha az eszközök egy csoportjának a használati értéke nem határozható meg, mert az eszközök önmagukban nem hoznak létre cash-flowkat (vagy nincsenek használatban), a pénztermelő egységeket kell vizsgálni.

Elsőként az értékvesztést egyedi eszköz szintjén kell meghatározni (amennyiben lehetséges).

Ha a használati érték csak a pénztermelő egységek vonatkozásában állapítható meg és értékvesztést kell kimutatni, az értékvesztés megosztása a következő:

• elsőként az esetlegesen sérült egyedi eszközök értékvesztettek;

• majd csökken a goodwill;

• harmadsorban az értékvesztés fennmaradó összege megosztásra kerül az ingatlanok, gépek és berendezések és az immateriális javak között értékvesztés előtti könyv szerinti értékük arányában.

Az eszközök értéke nem csökkenhet az egyedi értékesítésük során felmerülő költségekkel csökkentett valós értékük alá.

A Társaság értékvesztési tesztet év végén vagy akkor végez, amikor az értékvesztés értékvesztésre utaló jel van.

A körülmények változása esetén az értékvesztés – a goodwill kivételével – visszaírható az adózott eredménnyel szemben. A visszaírás utáni könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt értéket, ami akkor alakult volna ki, ha az értékvesztés elszámolására nem került volna sor.

e) Ingatlanok, gépek és berendezések

Az ingatlanok, gépek és berendezések a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel (ha van ilyen) csökkentett bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történő leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. A Társaság az irodai berendezések esetében 14,5%-os, személygépjárművek esetében 20%-os, a számítógépek 25%- os, mobiltelefonok esetén 50%-os valamint táblagépek esetén 33%-os leírási kulcsot használ.

A Társaság aktiválja az ingatlanok, gépek és berendezések elkülönülten nyilvántartott fő összetevőinek cseréjével, átfogó vizsgálatával és nagyjavításával kapcsolatban felmerült ráfordításokat. A későbbi egyéb ráfordításokat csak akkor aktiválja, amikor azok megnövelik az ingatlanok, gépek és berendezések adott tétele által megtestesített gazdasági előnyöket. Minden egyéb ráfordítás az átfogó eredménykimutatásban ráfordításként kerül elszámolásra.

f) Használati jog eszköz (ROU)

A Társaság a lízing keretében hasznosított eszközeit használati jog eszközként mutatja ki a mérlegben. A használati jog eszközeit a költségmodell szerint értékeli, az értékcsökkenés elszámolása során elsősorban a szerződéses időtartamból indul ki. A használati jog eszközöket a Társaság az IAS 36 Befektetett eszközök értékvesztése standard szabályai szerint teszteli értékvesztésre. A használati jog eszközöket a gazdálkodó azzal az eszközcsoporttal együtt mutatja ki, amelybe a mögöttes eszköz tartozik. A használati jog eszközöket a megjegyzésekben elkülönítetten mutatja be.

g) Immateriális eszközök

Az immateriális eszközöket a Társaság halmozott amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Az amortizációt – fő szabály szerint – lineárisan számolja el a Társaság a hasznos élettartam alatt, a maradványérték – ellenkező bizonyíték hiányában – nulla. A szoftvertermékek leírási kulcsa 25%.

Az immateriális eszközök tartalmaznak egy vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszközt, amelynek a hasznos élettartama az IFRS-ek szerint határozatlan, ezért arra amortizációt elszámolni nem lehet. A vevőkapcsolattal összefüggő immateriális eszköz olyan szerződéseket, koncessziókat, engedélyeket és hasonló jogokat foglal magában, amelyeket a Társaság Anyavállalata adott át – mint üzletágat – 2013-ban. Ezt az immateriális eszközt a Társaság évente értékvesztési teszt alá veti. Értékvesztés elszámolására 2023-ig nem került sor.

Az immateriális eszközök tartalmaznak egy vásárolt vevőlistát is, amelynek az élettartama szintén határozatlan, arra szisztematikus amortizációt nem számol el a Társaság. Ezt az eszközt évente teszteli értékvesztésre. Értékvesztés elszámolására elsősorban akkor kerül sor, ha a vevőlistán szereplő partnerrel a kapcsolat megszűnik.

h) Gázpiaci kereskedelem

A Kiegyensúlyozó Piac, a Kereskedési Platform, CEEGEX és HUDEX piaci ügyfelek és szállítók anonimitására vonatkozó elve alapján az ügyletek a KELER KSZF közreműködésével jönnek létre. Az eladási és vételi ügyletekben a felek között a KELER KSZF technikai partnerként (vevőként és szállítóként) jelenik meg. A KELER KSZF által tartott gázkészlet nap végi pozíciója mindig nulla. Így a gáz adásvétele nettó módon jelenik meg az átfogó eredménykimutatásban, míg a mérlegben bruttó alapon (követelések-kötelezettségek) kerül kimutatásra. (Tárgyévi tranzakciók bemutatva a 26. kiegészítő megjegyzésben.) A KELER KSZF működési logikája szerint nem a leszállítandó termékért felelős, hanem annak ellenértékéért.

i) Energiapiaci kereskedelem

A KELER KSZF a European Commodity Clearing AG (ECC) általános klíringtagjaként pozíciókat vezet és elvégzi az energiapiaci alklíringtagjai által kötött ügyletek pénzügyi elszámolását az ECC felé. A KELER KSZF minden releváns információt megkap az ügyletekben központi szerződő félként eljáró ECC-től, és a KELER KSZF fizetési ügynökként („paying agent”) garantálja az ECC és az energiapiaci alklíringtagok között létrejött ügyleteket az ECC-től kapott információk alapján.

j) Eladási és visszavásárlási megállapodások és értékpapír kölcsönzés

Az eladási és visszavásárlási megállapodások („repó”) alapjául fekvő értékpapírok az IFRS-ek vonatkozó szabályai értelmében nem minősülnek kivezetést eredményező tranzakciónak, így jogi értelemben ezek keretén belül értékesített értékpapírok a pénzügyi kimutatásokban maradnak a partner felé fennálló, a repó hitelezési ügyletlábából eredő kötelezettség egyidejű kimutatása mellett. A fordított (passzív) repó megállapodás keretében vásárolt értékpapírok szintén nem minősülnek az IFRS értelmében értékpapír megjelenítését eredményező tranzakciónak, ehelyett a repó hitelezési ügyletlábából eredő követelések ügyfeleknek nyújtott kölcsönként kerülnek kimutatásra az ügylet időtartama alatt. A Társaság az eladási és visszavásárlási árak közötti különbözetet kamatnak tekinti, amelyet a repó időtartama alatt az effektív kamatláb módszerével számolja el. A mindenkori nyitott repó ügyletek miatti követelésekre az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerinti ECL számítás szabályait alkalmazni kell, figyelembe véve a mögöttes értékpapír minőségét.

Az értékpapírkölcsönzési ügyletekre vonatkozó elszámolási szabályok hasonlóak a repó ügyletekéhez, vagyis nem minősülnek kivezetést eredményező tranzakcióknak. Így az ügyfelek számára kölcsönzött értékpapírok nem kerülnek kivezetésre a mérlegből.

k) Bevételek elszámolás

Díjbevétel

A Társaság az elszámolási tevékenységek (beleértve a gáz- és villamosenergia-piaci elszámolásokat is) után bevételt realizál, ezt a szóban forgó szolgáltatások teljesítésekor számolja el. Az egyes jogcímeket a 25. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

Kamatbevétel

A Társaság a tárgyévi eredményben a kamatozó instrumentumokból származó kamatbevételt az effektív kamat módszerrel, az időbeli elhatárolás elve alapján mutatja ki.

Kereskedelmi tevékenység

Az értékesítésből származó bevétel a kereskedési napon, a tényleges értékesítés (és vásárlás) megtörténtekor kerül elszámolásra. Lásd még a gáz- és villamosenergia-piaci kereskedelemről szóló fenti részeket is.

A Társaságra jellemző teljesítési kötelmek (PO) nem komplexek, vagyis az árbevételt a Társaság abban az időszakban számolja el, amikor a szolgáltatást nyújtja vagy a terméket értékesíti. Ha a Társaság – az IFRS 15 Vevői szerződésekből eredő bevételek standard szerint definiált – ügynökként jár el, a kapcsolódó hozamot és ráfordítást nettósítja. Ilyen ügyleteknek a gázpiaci elszámolásokból fakadó értékesítések minősülnek.

l) Jövedelemadók

A Társaság valamennyi típusú, a jogszabályi rendelkezések alapján fizetendő adó esetében az IAS 12 Jövedelemadók (“IAS 12”) standard előírásai alapján végzi el annak kiértékelését, hogy az adott adótípus jövedelemadónak (nyereségadónak) minősül-e.

Az átfogó eredménykimutatásban megjelenő jövedelemadó az adott időszakra vonatkozó tényleges adót és halasztott adót jelenti. A halasztott adó a tárgyévi eredményben kerül kimutatásra, kivéve, ha az egyéb átfogó eredményben kimutatásra kerülő tételekhez kapcsolódik, ekkor a halasztott adó is ott kerül kimutatásra, valamint a tőkét érintő adó a tőkében kerül kimutatásra.

A Társaság halasztott adót számol el az eszközöknek és kötelezettségeknek az adott, jövedelemadónak minősülő adót szabályozó jogszabály szerinti értéke és a nyilvántartási értéke közötti átmeneti különbözetek vonatkozásában a mérleg módszer alapján. A halasztott adó kimutatott összege az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke realizálásának vagy rendezésének várható módján alapul, a beszámolási időszak végén érvényben lévő vagy lényegében érvényben lévő adókulcsok alkalmazása mellett.

Az adott időszakra vonatkozó adó az adott év adóköteles jövedelme után fizetendő adót jelenti, a fordulónapon érvényes adókulcsok és az előző évi helyesbítések alkalmazása mellett.

A halasztott adókövetelés csak a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló adóköteles nyereségnek megfelelő mértékig kerülhet kimutatásra.

Halasztott adó a jelenleg a társasági adó adónemen keletkezik.

Az egyéb, jövedelemadónak nem minősülő adók a jövedelemadóktól elkülönítve kerülnek megjelenítésre az átfogó eredménykimutatásban.

A KELER KSZF esetében a társasági adó, az iparűzési adó és az innovációs járulék minősülnek jövedelemadónak, a KELER Csoport számviteli politikájának megfelelően.

m) Céltartalékok

A Társaság akkor mutat ki céltartalékot, amikor a Társaságnak jogi vagy vélelmezett kötelezettsége áll fenn múltbeli esemény miatt és valószínűsíthető, hogy gazdasági haszon kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezése céljából és a kötelezettség értékére megbízható becslés adható.

n) Pénzügyi garanciavállalási kötelezettség

A Társaság tevékenységének jellege megköveteli a nemteljesítési eseményekből származó valamennyi kockázat fedezését (vagyis a KELER KSZF-nek akkor is teljesítenie kell az ügyletet, ha a klíring megállapodást kötő valamelyik fél nem képes fizetni/teljesíteni). A statisztikailag nem fedezett kitettség kezelése érdekében a Társaság a pénzügyi garanciavállalási szerződéssel kapcsolatos kötelezettséget a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény bekövetkezésének valószínűsége alapján mutatja ki, függetlenül attól, hogy milyen kicsi ez a valószínűség. A kötelezettség változásának hatása az eredményben a működési ráfordítások között a „Pénzügyi garancia miatti kötelezettség változása, visszaírás” soron szerepel.

o) Garanciaalap kötelezettség

A garanciarendszer részeként a KELER KSZF számos kollektív garanciaalapot működtet. A garanciaalap célja az elszámolt és garantált, klíringtagok által kötött ügyletekkel kapcsolatos nemteljesítésből származó rendkívüli, de elképzelhető feltétek esetén bekövetkező - az egyéni

biztosítékokkal nem fedezett - kockázat csökkentése. A tagok hozzájárulásának formája pénzeszköz a befizetett összegek kötelezettségként kerülnek kimutatásra és amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre.

p) Fedezeti számvitel (hedge accounting)

A Társaság nem alkot külön, a fedezeti kapcsolatok elszámolására vonatkozó számviteli politikát, esetleges fedezeti kapcsolatok esetén azok kezelése az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard vonatkozó szabályai szerint történik.

(Megjegyzés: a Társaság jelenleg nem rendelkezik fedezeti ügyletekkel).

q) Cash-flow kimutatás

A cash-flow kimutatás a pénzügyi kimutatások felhasználóinak nyújt hasznos információt a Társaság pénzeszköz és pénzegyenértékes generáló képességére, és a képződött cash-flow felhasználására vonatkozóan.

A cash-flow kimutatás elkészítéséhez a pénzeszközök és pénzegyenértékesek a következőkből állnak: készpénz, látra szóló bankbetétek, egyes kincstárjegyek és államkötvények, illetve az MNB-nél elhelyezett betétek (kivéve a vásárláskor három hónapnál hosszabb lejáratúakat).

A nettó forgótőkéhez kapcsolódó tételek a cash flowban nettó módon szerepelnek.

r) Mérlegen kívüli tételek

A KELER KSZF jogosult központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő klíringtagjaival biztosítékokat képeztetni. A biztosítékok számlapénz (forint és deviza) és értékpapír lehet. Azon biztosítékok, melyek nem a KELER KSZF-nél vannak, a KELER Kollaterál rendszerében kerülnek nyilvántartásra, KELER-nél vezetett speciális biztosítéki pénzszámlákon (HUF) vezetve, devizaszámlán zárolással (EUR, USD, más), vagy értékpapír-számlán történő zárolással. Ezeket biztosítékokat a KELER KSZF mérlegen kívüli tételként tartja nyilván.

A European Commodity Clearing AG (ECC) klíringtagjaként a KELER KSZF az energiapiaci elszámolás vonatkozásában biztosítékot köteles képezni alklíringtagjai pozíciói után az ECC számára.

A KELER KSZF mérlegen kívüli tételként teszi közzé az Anyavállalattól és a bankoktól kapott hitelkeretek le nem hívott részét. A hitelkeretek akkor válnak mérlegtétellé, ha azok lehívásra kerülnek.

4. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

A Társaság partnerkockázat-kezelés megközelítésének fő elemei

Központi szerződő félként a Társaság garanciát vállal a garantált piacokon kötött ügyletekre. A központi szerződő fél tevékenysége biztosítja, hogy a piaci szereplők garantált ügyletei anonim módon és ügyfél kockázatmentesen kiegyenlítésre kerüljenek. A szolgáltatás nyújtása érdekében a Társaság klíringtagsági rendszert működtet, garancia és margin elemekkel, valamint ezeket kombinálva monitoring és limit funkciókkal.

A KELER KSZF kétszintű klíringtagsági rendszert működtet a spot- és derivatív tőkepiacokon 2009. január 1-jétől. A KELER KSZF a Kiegyensúlyozó Platformon és a Kereskedelmi Platformon klíringtagsági rendszert működtet. A 2010. július 20-i naptól kezdődően a KELER KSZF az ECC általános klíringtagjaként jogosult ügyfelei részére energiapiaci alklíringtagsági szolgáltatásokat nyújtani. 2013. január 1-jétől a KELER KSZF a Kelet-Közép-Európai gáztőzsde (CEEGEX) klíringtagsági rendszerét működteti, és 2018. január 3-tól a HUDEX / Gáz szegmensben klíringtagsági rendszert működtet.

A klíringtagsági rendszeren kívül a KELER KSZF többszintű garanciarendszert működtet a garantált piacokon. A garanciarendszer elemei a következők: árkülönbözet, egyéni biztosítékok és kollektív garanciaelemek. A garanciaelemek két típusa különböztethető meg. Az egyik típus egyedi elemeket tartalmaz, és csak a klíringtagok saját nemteljesítéséből eredő kockázatainak fedezésére szolgál. Másrészről vannak olyan kollektív garanciaelemek, amelyek a kollektív kockázatvállalási megközelítésen (kockázatközösségen) alapulnak, ahol minden klíringtagnak a teljes piac kockázatának egy részét kell figyelembe vennie.

Egyéni biztosítékok:

• alapszintű pénzügyi fedezet - származtatott, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,

• kiegészítő pénzügyi fedezet - származtatott, multinet, gáz- és energiapiaci elszámolás,

• alapbiztosíték - származtatott és multinet elszámolás esetén,

• forgalmi biztosíték - a gázpiaci elszámolás esetében,

• energiapiaci forgalmi biztosíték - az energiapiaci elszámolás azonnali aukciós és folyamatos piacain (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket),

• az energiapiaci alapbiztosíték - a származtatott piacok esetében (az ECC, mint központi szerződő fél határozza meg az összegeket)

A kollektív garancia elemek a következők: derivatív garanciaalap (KGA), multinet garanciaalap (TEA) és gázpiacok garanciaalapjai (Kiegyensúlyozó Platform és Kereskedési Platform, GKGA és CEEGEX / HUDEX /Gáz, CKGA).

A meghatározott biztosítékigény alapján összegyűjtött biztosítékokat tőkepiaci ügyfelek esetében a KELER által vezetett pénz- és értékpapírszámlákra helyezik a származékos és multinet elszámoláshoz kapcsolódóan. Az ügyfelek által elhelyezett biztosíték a KELER KSZF kedvezményezettségével – a KELER-nél – elhelyezett számlapénz, vagy értékpapír lehet.

2020. december 1-től az energia- és gázpiaci (al)klíringtagoknak az elszámoláshoz és biztosíték elhelyezéshez szükséges számlavezetését már nem a KELER Zrt., hanem jelenleg kettő, erre a célra kijelölt kereskedelmi bank látja el. Tehát 2020. december 1-től az energia- és gázpiaci ügyfelek esetén a meghatározott biztosítékigény alapján összegyűjtött biztosítékoknak az adott kereskedelmi bankoknál vezetett pénzszámlákon kell rendelkezésre állniuk, az elhelyezett biztosíték csak számlapénz lehet. Az energia- és gázpiaci ügyfelek számára két kereskedelmi bank áll rendelkezésre a biztosítékok elhelyezéséhez szükséges számlák vezetéséhez. Az energiapiac esetében a biztosíték jelentős része továbbításra kerül az ECC felé és az ECC számlákon kerül nyilvántartásra, az ECC AG kedvezményezettségével.

A KELER KSZF valós idejű árfigyelő rendszert működtet a BÉT azonnali és derivatív piacain, valamint a HUDEX gázpiacon. A KELER KSZF jogosult a napközbeni azonnali klíringet végrehajtani, amennyiben az árváltozások meghaladják a korábban közzétett árváltozás- tartomány határértékeket.

A KELER KSZF által elszámolt derivatív piacokon (BÉT és HUDEX gáz) minden klíringtagra tőkepozíciós limitet számít a KELER KSZF napi rendszerességgel, amelyben az alapbiztosíték igény mértékét a saját tőke mértékéhez hasonlítja, a KELER KSZF Általános Üzletszabályzatában meghatározott limitértékek túllépése esetén pedig kiegészítő pénzügyi fedezet kivetés történik, vagy további derivatív pozíciók felvételének korlátozása.

Az ECC által klíringelt azonnali energiapiacokon, ahol a KELER KSZF általános klíringtagként nyújt szolgáltatást energiapiaci alklíringtagjai számára, ott a KELER KSZF az ECC és az általa elszámolt tőzsdék által biztosított limit beállítási lehetőségeket alkalmazza. AZ ECC által klíringelt azonnali piacokon kereskedés előtti, ún. pre-trade limiteket alkalmaz, vagyis ajánlat beadási szinten vizsgálatra kerül, hogy az ajánlat teljesülése esetén történő esetleges kitettség növekedés belefér-e az alklíringtagra meghatározott limitbe. A limitek magas fokon kollaterializáltak, valamint a KELER KSZF belső minősítése alapján is kerülnek megállapításra. Az ECC által klíringelt derivatív energiapiacokon a KELER KSZF ún. TMR (Total Margin Requirement) limitet alkalmaz, amelyek post trade limitek, vagyis az ügylet teljesülése után kerül vizsgálatra, hogy az energiapiaci alklíringtag teljes fedezeti követelménye meghaladja-e a meghatározott limit értékét. Limit túllépés esetén az energiapiaci alklíringtag kereskedési jogának felfüggesztése automatikus és azonnali. Az ügyfélnek további biztosítékot kell nyújtania a limit túllépés megszüntetésére, és ebben az esetben újra kereskedésbe kezdhet. A KELER KSZF az ECC-s piacokra vonatkozó limitképzés módszertanát a honlapján publikált ECC limitrendszer leiratban részletezi.

A fentieken túl 2022 novemberétől a KELER KSZF az egyéni kereskedési limiten túl partner klíringkitettség limitet alkalmaz az ECC-s piacokra, mely a derivatív piacokon kitettséget vállaló energiapiaci alklíringtagokra vonatkozó maximum összkitettséget korlátozza, vagyis az ECC felé való teljes derivatív biztosítékállomány nagyságát maximalizálja. A partner klíringkitettség limitnek az egyes derivatív energiapiaci alklíringtagra alkalmazott mértéke az ügyfél kockázati kategóriája alapján kerül meghatározásra.

A Társaság a klíringtagok és az energiapiaci alklíringtagok pénzügyi helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri (aktív monitoring).

Továbbá a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatalos magyar csődadatbázist. A Társaság rendszeresen minősíti az ügyfeleit.

Bármilyen nemteljesítés esetén a rendelkezésre álló biztosítékelemek egy adott sorrendben felhasználhatóak a klíringtag vagy energiapiaci alklíringtag nevében történő fizetési kötelezettség teljesítésére. Ennek megfelelően a KELER KSZF Általános Üzletszabályzata alapján a garanciaelemek felhasználása a következő:

Szegregációs elv:

Az Ügyfélszámlákon elhelyezett biztosítékot nem lehet a klíringtag saját számlás nemteljesítése esetén felhasználni. A klíringtag által saját számlára elhelyezett margin és kollaterál azonban teljes egészében felhasználható az Ügyfél nemteljesítése esetén is.

Nemteljesítés esetén az általános felhasználási sorrend:

a) Saját számlás nemteljesítés esetén:

- klíringtag saját, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege

(hitelintézeti klíringtag esetén a hitelintézet MNB-nél vezetett fizetési számlának VIBER-en keresztül történő megterhelése),

- a klíringtag saját alapbiztosítéka és pénzügyi fedezetei,

- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számláinak szabad egyenlege,

- klíringtag saját tulajdonú, szabad rendeltetésű értékpapírja, amennyiben van ilyen

- a garanciaalap klíringtag általi saját hozzájárulás,

- a KELER KSZF garanciaalap piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,

- az adott piac garanciaalapja,

- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.

- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje.

b) Megbízói nemteljesítés esetén:

- a megbízói, elszámolási deviza szerinti fizetési számla egyenlege (Ft/deviza),

- a klíringtag, elszámolási deviza szerinti fizetési számlájának egyenlege (Ft/deviza),

- a megbízó nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,

- a klíringtag nem az elszámolási devizában vezetett fizetési számlájának szabad egyenlege,

- a klíringtag alapszintű pénzügyi fedezete, klíringtagi funkcióval összefüggésben elhelyezett kiegészítő pénzügyi fedezetei

- a klíringtag saját tulajdonú szabad rendeltetésű értékpapírja, amennyiben van ilyen

- a garanciaalap klíringtag általi saját hozzájárulása,

- a megbízók alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,

- egyedi számlavezetett alklíringtag alapbiztosítéka és biztosíték pótléka és kiegészítő pénzügyi fedezete,

- a KELER KSZF garanciaalap piacaira allokált alapszintű garanciális tőkéje,

- a garanciaalap,

- a klíringtag saját alapbiztosítéka a klíringtag azonnali pozícióinak teljes körű megszűnése esetén,

- a klíringtag derivatív piaci saját alapbiztosítéka a klíringtag derivatív pozícióinak teljes körű megszűnése esetén. Ezt követően felhasználható továbbá az adott klíringjoghoz kapcsolódó alapszintű pénzügyi fedezete és KGA hozzájárulása is.

- a KELER KSZF kiegészítő garanciális tőkéje

A vizsgált fordulónapon nem volt nemteljesítési kitettsége a KELER KSZF-nek, minden ügyfél minden pozíciója után rendezte biztosítékképzési, illetve vételár és/vagy árkülönbözet képzési kötelezettségét. 2023-as év során nem volt olyan pénzoldali nemteljesítés, vagy értékpapíroldali nemteljesítés, amely során egyéni biztosítékot, KELER KSZF alapszintű garanciális tőkelemet, vagy garanciaalap hozzájárulásokat kellett volna felhasználni.

Devizakockázat-kezelés

A Társaság nem csak belföldön működik. Az energiapiaci elszámolás kapcsán a Társaság az ECC garanciaalap hozzájárulás révén devizakockázatnak lehet kitéve nemteljesítési esemény következtében, amelyet amennyiben releváns folyamatosan figyelemmel kísér.

A garanciaalap és az ebből esetlegesen eredő kitettség kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy a KELER KSZF saját hozzájárulása az ECC garanciaalapjához 2022. augusztusától 0 EUR-ra módosult, mivel az ECC által meghatározott garanciaalap hozzájárulást a KELER KSZF teljes egészében áthárítja alapbiztosíték arányosan az energiapiaci alklíringtagok részére. Ennek megfelelően devizakockázati kitettség ebből nem származott.

A garanciaalap hozzájáruláson kívül az ECC egyéb „kiegészítő margin” igényt is meghatározhat a KELER KSZF vonatkozásában, amennyiben az alklíringtagok összesített derivatív biztosítékigénye az ECC által meghatározott limitet túllép. A 2023-as év során az ily módon meghatározott biztosítékigény a garanciaalaphoz hasonlóan továbbhárításra került az ügyfélre, vagyis devizakockázati kitettség ebből nem származott. Amennyiben a továbbhárítás alklíringtagi nemteljesítés miatt nem tud megvalósulni, akkor a KELER KSZF EUR hitelkeretből finanszírozná a szükséges margint, vagyis a garanciaalap hozzájáruláshoz hasonlóan a devizakockázat megszüntetésre kerülne.

A gázpiaci kereskedés során a kitettségek és a biztosíték eszközök devizaneme egységesen euró, eszköz-forrás oldali devizakockázat így nincs. A tőkepiaci kereskedés esetében néhány eszköz kereskedési és elszámolási devizaneme EUR vagy USD, ezek forgalma elhanyagolható volt a 2023-as évben, amennyiben ezen eszközökben történne nemteljesítés, akkor a KELER KSZF a szükséges devizaösszeget az elhelyezett kollaterálok értékesítésével teremtené elő. A devizakitettség az eszköz alapbiztosíték paraméterének meghatározásakor kerül figyelembevételre az alaptermék kockázatán kívül a devizaárfolyam kockázatra is kiszámításra kerül kockázati mérték.

Az elszámolt piacokon kívül a KELER KSZF kismértékű saját állományt tart egyes devizákból (EUR, GBP, USD), amelynek fordulónapi értéke 158 MFt volt.

A fentieken kívül egy speciális esetben szembesülhet devizakitettséggel a KELER KSZF, cross currency repó ügylet esetén. Ezen ügylettípus napi kötése 2023 szeptembere óta történik, a jogszabályoknak való megfelelés teljeskörű biztosítása érdekében. Naponta elrepózásra kerülnek az egyik kereskedelmi banknál tartott eurós ügyfélszámla-egyenlegek, amiért cserébe HUF állampapírt kap a KELER KSZF. Overnight repó ügyletek kötése során az EUR napi MNB középárfolyamon kerül HUF-ra váltásra, amelyből állampapír ellenértéket kap a KELER KSZF, a repó lejáró lábán pedig a HUF ugyanazon a középárfolyamon visszaváltásra kerül EUR-ra, és azt kapja vissza a KELER KSZF. Vagyis devizakockázati kitettséggel akkor szembesülne csak a KELER KSZF, ha a repós ügyletet megkötő számlavezető kereskedelmi bank fizetésképtelenné válna, és a HUF-os magyar állampapírja lenne a KELER KSZF-nek az ügyfelek felé fennálló EUR-ós biztosítékköveteléssel szemben. Ezt a devizakockázatot tőkekövetelmény számítás során számszerűsítjük, az EUR/HUF 1%-os elmozdulása estén a tőkekövetelmény 15,71%-kal növekedne.

A KELER KSZF rendelkezik különböző elszámolási devizájú (EUR, GBP) elszámolási hitelkeretekkel. Ezek lehívására, felhasználására kettő módon van lehetőség. Az első módnál piaconként minimálisan eltérő a felhasználási technika. Gázpiaci klíringtag esetében amennyiben a pénzügyi teljesítési kötelezettségének eleget tett az általa választott settlement banki számlán, és ezen érték jóváírása másik gázpiaci klíringtagnál szükséges a KELER KSZF által, de adott esetben ez a számla egy másik settlement banknál van, akkor a jóváírás teljesítésére alkalmazza a KELER KSZF az elszámolási hitelkeretet. A hitelkeret felhasználása csupán technikai percekre történik meg, amíg a másik settlement bankból megérkezik az

transzferált összeg a számlára. Energiapiaci alklíringtag esetében az ECC korábbi időpontban terheli a KELER KSZF számláit, mint a KELER KSZF az energiapiaci alklíringtagokét, és a teljesítési időpontok különbségéből fakadóan szükséges átmeneti finanszírozás, itt szintén csak napon belüli felhasználásról beszélhetünk. A második módnál ezen piacokon végleges nemteljesítés esetében, vagyis adott ügyfél nem tudna eleget tenni teljesítési kötelezettségének, a KELER KSZF-nek kellene a hitelkeretet törleszteni. Ezt a garanciarendszer alapján kalkulált biztosítékigényként elhelyezett eszközökből tudná megtenni, ezen eszközök az elszámolási devizában vannak gázpiac esetében, ECC piac esetében pedig az ECC módszertana biztosítja a deviza esetleges eltérő módjának kezelését. Ezek mentén a devizahitelek devizakockázata nem tekinthető releváns kockázatnak a KELER KSZF szempontjából, hiszen szinte kizárólag napi technikai felhasználású hitelek, egyéb esetben pedig más módon kezelt a devizakockázat.

Az eszközök és kötelezettségek lejárati elemzése és a likviditási kockázat

A likviditási tevékenység fő célja a KELER KSZF folyamatos fizetőképességének biztosítása, és ezáltal, a tőke- és energiapiaci ügyletek elszámolásához szükséges biztonságos likviditás megteremtése.

A KELER KSZF-nek diszkontkincstárjegyei és rövid lejáratú államkötvényei vannak, amelyek lejárata kevesebb, mint két év. A KELER KSZF likvid értékpapír eszközeinek jelentős része a KELER-ben, míg pénzeszközei kereskedelmi banki számlán kerültek elhelyezésre a Befektetési politika szigorú előírásai szerint, nagyon konzervatív befektetési politikát biztosít, így nagyon alacsony hitel- és likviditási kockázatot jelent a KELER KSZF számára. A likviditás tovább biztosítása érdekében a KELER KSZF hitelkeretekkel rendelkezik.

Az ECC általános klíringtagjaként a KELER KSZF-nek meg kell felelnie a margin és garanciaalapok követelményeinek. A nemzetközi piacon az ECC központi szerződő félként működik, és alacsony hitelkockázattal rendelkezik.

A likviditási kockázat elemzésére a Társaság elkészíti a lejárati összhang szerinti elemzést az eszközök és kötelezettségek lejáratának bemutatására. Ez az elemzés bemutatja az elszámolásokhoz rendelkezésre álló vagy hiányzó eszközöket. A likviditási kockázat főbb pontjai a 4. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A rövid lejáratú eszközöknél és kötelezettségeknél - azok jellegéből fakadóan - a könyv szerinti érték és a szerződéses cashflowk nominális értéke között nincs jelentős különbség (a lenti tábla a szerződéses cash flowk értékét mutatja).

2023. december 31-én	3 hónapon belüli	Éven belüli, 3 hó- napon túli	5 éven belüli, 1 éven túli	5 éven túli	Lejárat nélküli	Összesen
Pénzeszközök és egyenértékeseik	49 756	0	0	0	0	49 756
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	0	0	0	0	0	0
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	2 109	0	0	0	0	2 109
Követelések jutalékokból	228	0	0	0	0	228
Egyéb követelések	11 630	0	0	0	0	11 630
Repó követelés	122 653	0	0	0	0	122 653
Követelések külföldi klíringházzal szemben	58 286	0	0	0	0	58 286
Adókövetelések nyereségadóból	56	0	0	0	0	56
Immateriális eszközök	0	0	0	0	774	774
Tárgyi eszközök	0	0	0	0	14	14
Halasztott adó követelések	0	0	7	0	0	7
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	244 178	0	7	0	788	245 513
Szállítótartozások	-98	0	0	0	0	-98
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	-2 125	0	0	0	0	-2 125
Egyéb kötelezettségek	-183	-70	-4	0	0	-257
Adó kötelezettségek nyereségadóból	0	-424	0	0	0	-424
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettségek	-4 582	0	0	0	0	-4 582
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	-21	0	0	0	0	-21
Biztosítékok árampiacból	-148 002	0	0	0	0	-148 002
Biztosítékok gázpiacból	-56 840	0	0	0	0	-56 840
Lízing kötelezettség	0	-9	0	0	0	-9
Halasztott adó kötelezettség	0	0	0	0	0	0
Hitelek	-11 179	0	0	0	0	-11 179
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	-223 030	-503	-4	0	0	-223 537
Xxxxxxxxx pozíció	21 688	21 124	21 127	21 127		21 976

2022. december 31-én	3 hónapon belüli	Éven belüli, 3 hó- napon túli	5 éven belüli, 1 éven túli	5 éven túli	Lejárat nélküli	Összesen
Pénzeszközök és egyenértékeseik	191 188	0	0	0	0	191 188
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	0	3 616	0	0	0	3 616
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	2 404	0	0	0	0	2 404
Követelések jutalékokból	171	0	0	0	0	171
Egyéb követelések	14 832	13	1	0	0	14 846
Repó követelés	10 765	0	0	0	0	10 765
Követelések külföldi klíringházzal szemben	122 138	0	0	0	0	122 138
Adókövetelések nyereségadóból	0	0	0	0	0	0
Immateriális eszközök	0	0	0	0	693	693
Tárgyi eszközök	0	0	0	0	24	24
Halasztott adó követelések	0	0	14	0	0	14
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	341 498	3 629	15	0	717	345 859
Szállítótartozások	-255	0	0	0	0	-255
Szállítótartozások kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	-2 590	0	0	0	0	-2 590
Egyéb kötelezettségek	-193	-56	-3	0	0	-252
Adó kötelezettségek nyereségadóból	0	-301	0	0	0	-301
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettségek	-7 801	0	0	0	0	-7 801
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	-26	0	0	0	0	-26
Biztosítékok árampiacból	-227 756	0	0	0	0	-227 756
Biztosítékok gázpiacból	-80 357	0	0	0	0	-80 357
Lízing kötelezettség	0	-9	-9	0	0	-18
Halasztott adó kötelezettség	0	0	0	0	0	0
Hitelek	-7 531	-3 000	0	0	0	-10 531
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	-326 509	-3 366	-12	0	0	-329 887
Xxxxxxxxx pozíció	14 989	15 252	15 255	15 255	15 972	15 972

Kamatkockázat-kezelés

A Társaság eszközeinek és kötelezettségeinek kamatkockázata van, , amelynek nagysága összhangban van a Társaság méretével. A hitelek nem hosszú lejáratú rögzített kamatozású hitelek, hanem tevékenységhez kapcsolódó rövid lejáratúak és a referenciahozamhoz kötöttek, amelyek kamatkörnyezet elmozdulásával átárazódnak. Ezen kívül a KELER KSZF nem fizet kamatot a nála elhelyezett biztosítékok után, vagyis kamatráfordítás ezen tételeken nem keletkezik, ezt összességében értékelve nem jelentős a kamatkockázat. A KELER KSZF-nek betétje van az ECC-nél. A kamatkörnyezet változásának eredményeként 2022. szeptember 14-e óta az ECC kamatot fizet a nála óvadékba helyezett számlapénz eszközökre.

A KELER KSZF diszkontkincstárjegyeit és rövid lejáratú államkötvényeit jellemzően lejáratig tartja, likviditási szükséglet esetén lejárat előtt ugyan felmerülhet értékesítés, de a rövid lejáratú papír-portfolió miatt az esetleges korábbi értékesítésből származó kamatkockázat limitált, illetve folyamatosan monitorozott és az értékesítést megelőző döntéselőkészítő folyamat során a kockázat mérlegelésével történne (egyéb alternatívák pl. hitelkeretek felhasználásának alternatív megoldásként történő figyelembevétele mellett).

A Társaság befektetési politikájáról szóló szabályozás

A Társaság tagjai olyan jogi személyek, ahol a befektetési lehetőségek szigorúan szabályozottak a tevékenység jellege miatt.

A Társaság csak az alábbi kritériumoknak megfelelő befektetéseket tarthatja fenn:

• minimális hitel- és piaci kockázattal kell rendelkeznie;

• nem lehet semmilyen jelentős veszteséggel rendelkezni a kivezetés során;

• rendelkezésre kell állnia ugyanazon a napon történő kivonásra;

• állami kibocsátásúnak kell lennie, vagy a kormány, vagy egy hasonló intézmény által garantáltnak;

• a Társaságnak hozzá kell férnie egy olyan piachoz, ahol ezekkel az eszközökkel aktívan kereskednek, és ahol értékesítési és visszavásárlási ügyletek állnak rendelkezésre;

• a befektetések nem rendelkezhetnek korlátozásokkal (pl. zálog, jogi korlátozások az átruházásokra vonatkozóan stb.).

5. FELÜGYELETI TŐKEKÖVETELMÉNYEK (BASEL)

A KELER KSZF nem minősül hitelintézetnek; a Bázeli követelmények, a CRR vagy a CRD nem vonatkoznak közvetlenül a KELER KSZF-re. Az EMIR követelményei azonban a központi szerződő felek tőkekövetelményeit is lefedik. A központi szerződő feleknek állandóan legalább 7,5 millió eurós saját tőkével kell rendelkezniük (Tőkekövetelmény II.), és a saját tőke összegének arányosnak kell lennie a központi szerződő fél tevékenységéből eredő kockázattal. Az ESMA technikai standardja részletezi a tőkekövetelmény számítási módját.

2022 áprilisában tőkeemelés történt. Az anyavállalat, a KELER Zrt. emelt tőkét, 3 milliárd forintos nagyságrendben. 2023-as évben nem történt tőkeemelés.

A KELER KSZF-nek meg kell határoznia a következő kockázatok tőkekövetelményének összegét (Tőkekövetelmény I.):

• hitel- és partnerkockázatok tőkekövetelménye;

• a működési és jogi kockázatok tőkekövetelménye;

• a piaci kockázatok tőkekövetelménye (devizaárfolyam és értékpapír pozíciókockázat);

• a központi szerződő fél tevékenységének felszámolására vagy szerkezetátalakítására vonatkozó tőkekövetelmény;

• az üzleti kockázat tőkekövetelménye.

A KELER KSZF-nek, mint központi szerződő félnek, a fentiek alapján minimum 7,5 milliós eurós saját tőkével kell rendelkeznie, ez Tőkekövetelmény II. értéke:

• a Tőkekövetelmény II. forintosítása a referencia hónap utolsó napjához kapcsolódó MNB euró árfolyammal történik.

A rendelkezésre álló tőke meghatározása

A rendelkezésre álló tőke összege megegyezik a saját tőke összetevőivel:

• Jegyzett tőke

• Tőketartalék

• Eredménytartalék

• Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok tartaléka

A rendelkezésre álló tőke meghatározásához a következő tételek kerülnek levonásra:

• Immateriális javak

• A folyó üzleti év veszteségei

• Hozzájárulás más központi szerződő felek garanciaalapjához (ECC euró garanciaalap hozzájárulása. A hozzájárulás teljes áthárítása esetén nem kerül levonásra)

• Saját garanciaalaphoz való hozzájárulás, amennyiben van ilyen (2022. augusztusától a KELER KSZF hozzájárulása a garanciaalapokhoz 0 Ft)

• A leányvállalatokban való részesedés, amennyiben van ilyen

• NAV-val szembeni követelések

• Hitelek mögé fedezettként adott értékpapírok valós értéken számított értéke

A rendelkezésre álló tőke a következő elemek fedezéséhez szükséges:

• Minimálisan szükséges tőke

• Alapszintű garanciális tőke = (0,25 * MAX (Tőkekövetelmény I.; Tőkekövetelmény II.).

• Kiegészítő garanciális tőke (a fenti két tétel levonása után fennmaradó összeg)

• Másodlagos garanciális tőke (0,15 * Tőkekövetelmény I.)

A következő táblázat a KELER KSZF tőkemegfelelését mutatja be 2022 és 2023 végén:

adatok millió HUF-ban	2023	2022
Tőkekövetelmény I.	4 316	4 822
Tőkekövetelmény II.	2 871	3 002
Rendelkezésre álló tőke	17 682	7 622
Minimum tőkekövetelmény	4 748	5 305
Alapszintű garanciális tőke	1 079	1 206
Másodlagos garanciális tőke*	647	-
Kiegészítő garanciális tőke	11 208	388

*A KELER KSZF az R&R rendeletnek megfelelően 2023.02.12-től képezi a másodlagos garanciális tőkét, ezért a korábbi évekre vonatkozóan nem szerepel érték a táblázatban a másodlagos garanciális tőkéhez kapcsolódóan.

A Társaságnak meg kell felelnie ezeknek a mutatóknak a jogszabályok alapján. Ezért a tőkemegfelelés kiszámítását a magyar számviteli szabályok szerinti értékeknek megfelelően kell meghatározni. A tőkemegfelelés a 2023-as évben végig biztosított volt, a társaság rendelkezett elégséges tőkével a szabályozói tőkekövetelmény fedezésére.

6. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK

	2023.12.31	2022.12.31
Betétszámlák
Forintban	8	9
Devizában	46 248	191 205
Pénzegyenértékesek forintban	3 445	0
	49 701	191 214
Szabad pénzeszközök	42	205
Elkülönített számlán lévő pénzeszközök	49 659	191 009
	49 701	191 214
Nyitó várható hitelezési veszteség állománya	-26	-27
Tárgyévi várható hitelezési veszteség hatása	20	1
Záró várható hitelezési veszteség állománya	-6	-26
Záró pénzeszköz, várható hitelezési veszteség után	49 000	000 000

A bankszámlák azonnali lehívásra rendelkezésre álló, látra szóló betétek. A forint bankszámlák kamata 0% - 0,1% a forint betétnél, míg a devizás betétnél 1,8% - 3,75% az alkalmazott kamatláb. A negatív kamat miatti összeg a fizetett kamatok között szerepel az átfogó eredménykimutatásban.

Az elkülönített betétek tartalmazzák az ügyfelektől a garanciaalapokhoz való hozzájárulásként kapott betéteket (lásd a 16. megjegyzést) és az egyéni biztosítékokat (lásd 18. megjegyzést). Ezeket a készpénzegyenlegeket csak bizonyos célokra lehet használni, szigorúan az EMIR által szabályozott módon.

A KELER KSZF főbb számlavezető hitelintézeteivel repó megállapodásokat kötött mind a forint egyenlegek, mind a devizás egyenlegek repo ügylet keretében történő kihelyezésére, ezért az év végi pénzeszközök egyenlege jelentősen alacsonyabb, mint az előző évben.

Minden itt szereplő egyenlegre várható hitelezési veszteséget (ECL) kellett kalkulálni. Ezen egyenlegek értékvesztés szempontjából az első szakaszba tartoznak, az időszak során nem kellett azokat átsorolni másik szakaszba/szakaszból. A számítások során alkalmazott főbb paraméterek: LGD 45%, PD 0,03 – 0,05%.

7. EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKELT ADÓSSÁGINSTRUMENTUMOK

	2023.12.31	2022.12.31
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelve (FVTOCI)
Nyitó érték	3 617	6 945
Beszerzés	17 245	12 077
Kivezetés (lejárat)	-19 692	-9 158
Kivezetés (eladás)	-1 160	-6 268
Elszámolt értékvesztés (3. szakasz)	0	0
Megkapott kamat	-18	-33
Záró állományon lévő kamat	8	122
Átértékelés	0	-68
	0	3 617
Nyitó várható hitelezési veszteség állománya	0	-1
Tárgyévi várható hitelezési veszteség hatása	0	0
Záró várható hitelezési veszteség állománya	0	-1
Értékpapír könyv szerinti értéke, várható hitelezési veszteség után	0	3 616
Magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyek	0	2 484
Magyar Államkötvények	0	1 132

2023 végén a KELER KSZF csak olyan adósságinstrumentumokkal rendelkezett, melyek beszerzéskori lejárata kevesebb volt, mint 3 hónap, ezért ezek a pénzegyenértékesek közé kerültek besorolásra.

Ezen pénzügy eszközök valós értéke alapesetben az Államadósság Kezelő Központ által közzétett jegyzett árak alapján meghatározható. Ugyanakkor, amennyiben a valós értékmeghatározás nem lehetséges ezen jegyzett árak hiányában, úgy az instrumentumok valós értéke a hasonló pénzügyi instrumentum kapcsán megfigyelhető hozamok, illetve az általánosan elfogadott értékelési modellek segítségével kerül meghatározásra (2. szint).

A várható hitelezési veszteség meghatározása során az adott instrumentum kibocsátójának hitelminősítéséből kell kiindulni. A kibocsátó minden esetben a Magyar Állam volt. Az ECL számítása során az úgynevezett standard modell szerint járt el a Társaság. (A Társaság standard modellje szerint belső minősítés alapján, benchmark értékek felhasználásával nemteljesítési valószínűségi rátákat határoz meg rövid és lejáratig tartó időszakokra. Ezek felhasználásával a számolja el az értékvesztést a különböző kitettségekre.)

Az értékvesztés meghatározása szempontjából a DKJ és MÁK papírok az első szakaszba kerültek besorolásra.

8. VEVŐKÖVETELÉSEK ÉS SZÁLLÍTÓTARTOZÁSOK A GÁZPIACI MŰVELETEK MIATT

	2023.12.31	2022.12.31
Követelések gázpiacból
Követelések eredeti értéke	2 109	2 404
Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott	0	0
Követelések könyv szerinti értéke	2 109	2 404
	2023.12.31	2022.12.31
Halmozott értékvesztés követelésekre
Nyitó halmozott értékvesztés (specifikus)	0	0
Tárgyévi értékvesztés (-) / értékvesztés visszaírás (+) hatása	0	0
Tárgyévi értékvesztés kivezetése	0	0
Záró halmozott értékvesztés	0	0

A gázpiaci kereskedésre vonatkozó számviteli politika a 3. számú megjegyzésben kerül bemutatásra. Ez a vevőkövetelés egyenleg a gázpiacon kereskedő ügyfelekhez kapcsolódik, és – szerződés szerint – 5 napon belül kifizetésre kerülnek.

Ezekre a követelésekre várható hitelezési veszteség (ECL) alapján meghatározott értékvesztést kell elszámolni. A követelések természete miatt (tekintettel arra, hogy az egyszerűsített módszer hatálya alá tartoznak) ezekre a tételekre azonnal az élettartam alatti várható hitelezési veszteség szerinti értékvesztést kell megállapítani, és a Társaság emiatt nem kíséri figyelemmel vevőkövetelésenként a hitelminőség változását. Tekintetbe véve a követelések mögötti biztosítékrendszert, a követelésekkel kapcsolatos veszteség felmerülésnek a kockázata csekély, a gázpiaci biztosítékrendszer garantálja a követelések kiegyenlítését.

A követelések egyenlege a piaci kereskedési aktivitástól függ, melyre a Társaságnak nincs ráhatása.

A klíring tranzakció másik oldala az a fizetendő összeg, ami a gázpiac kötelezettségéből adódik. Ez a kötelezettség – a szerződéses megállapodás alapján – egy napon esedékes a megfelelő követeléssel. Ezen összeg 2023 végén 2 125 MFt, 2022 végén 2 590 MFt.

A fenti kötelezettségek és követelések valós értéke nem különbözik jelentősen a könyv szerinti értéküktől (a teljesítés rövid időn belül megtörténik és nincs módosítást indokoló esemény).

9. KÖVETELÉSEK KLÍRINGTEVÉKENYSÉGBŐL ÉS EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOKBÓL

	2023.12.31	2022.12.31
Követelések jutalékokból
Követelések eredeti értéke	232	174
Elszámolt értékvesztés követelésre, halmozott	-4	-3
Követelések könyv szerinti értéke	228	171
	2023.12.31	2022.12.31
Halmozott értékvesztés követelésekre
Nyitó halmozott értékvesztés (specifikus)	-3	-5
Tárgyévi értékvesztés elszámolása	-1	2
Tárgyévi értékvesztés kivezetése	0	0
Záró halmozott értékvesztés	-4	-3

Az egyenleg tartalmazza a még ki nem egyenlített klíringszolgáltatásból eredő követeléseket. A vevőegyenlegek a számlázott szolgáltatás értékén kerültek kimutatásra.

A vevőkövetelések várható hitelezési veszteségét a Társaság az egyszerűsített módszer segítségével határozza meg, ami azonnal élettartami értékvesztés elszámolását követeli meg, akként, hogy nem kell folyamatosan vizsgálni a hitelminőség alakulását. Az egyes vevőkövetelésekre elszámolt várható hitelezési veszteséget – ha az nem egyedi megfontolás alapján történt – a korosítási tábla alapján kell meghatározni (a részlet lásd a 3. pont).

A visszaírt értékvesztések értéke azon – a tárgyév során rendezetté vált – követelések összegéből tevődik össze, melyekre korábban értékvesztést számolt el a Társaság.

Az elszámolt értékvesztés és a megtérülés miatti értékvesztés visszaírás nettó értéken külön soron kerül bemutatásra az átfogó eredménykimutatásban.

A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

A követelések bruttó értekének alakulása a következő:

	2023.12.31	2022.12.31
Nem lejárt, egyedileg nem értékvesztett	229	171
Nem lejárt, egyedileg értékvesztett	0	0
Legfeljebb 90 napja lejárt egyedileg nem értékvesztett	1	1
Legalább 91 napja, de legfeljebb 180 napja lejárt egyedileg nem értékvesztett	0	0
Legalább 181 napja, de legfeljebb 1 éve lejárt egyedileg nem értékvesztett	0	0
Legalább 1 éve, de nem több, mint 550 napja lejárt egyedileg nem értékvesztett	0	1
Legalább 550 napja lejárt egyedileg nem értékvesztett	2	1
Lejárt, egyedileg értékvesztett	0	0
	232	174

10. EGYÉB KÖVETELÉSEK, TÉNYLEGES ADÓKÖVETELÉSEK ÉS REPÓ MEGÁLLAPODÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK

	2023.12.31	2022.12.31
Egyéb követelések
Munkáltatói kölcsön	0	1
Elhatárolt kamat	204	223
Adó követelések (általános forgalmi adó)	11 317	14 449
Anyavállalattal szembeni követelések	87	156
Egyéb	22	17
	11 630	14 846
	2023.12.31	2022.12.31
Nyitó várható hitelezési veszteség állománya	0	0
Tárgyévi várható hitelezési veszteség hatása	0	0
Záró várható hitelezési veszteség állománya	0	0
Egyéb követelések könyv szerinti értéke, értékvesztés után	11 630	14 846

Az adókövetelések és az előre fizetett költségek nem tartoznak az IFRS 9 hatálya alá, ezért a Társaság ECL alapján meghatározott értékvesztést nem számol el ezen egyenlegekre.

Az egyéb követeléseken belüli egyéb tételek aktív időbeli elhatárolásokat tartalmaznak. A követelések valós értéke nem tér el lényegesen a könyv szerinti értéktől. Amennyiben az eszköz pénzügyi eszköznek minősül, úgy az ECL elszámolása megtörtént rá.

Az anyavállalattal szembeni követelés az egymásnak nyújtott szolgáltatások ellenértékének meg nem fizetett egyenlegét tartalmazza.

Az áfa-követelés nagyságára és irányára a Társaságnak nincs ráhatása, mivel annak értéke attól függ, hogy az év végi pozíció import vagy export, illetve éppen a december végi igény mekkora. 2023. december 31-én az áfa-követelés értéke 11 317 MFt volt, míg a 2022. december végi áfa- követelés értéke 14 449 MFt volt.

Ezek a követelések nem eredményeznek kamatot, és egy éven belül rendezendők (nem értékvesztettek vagy késedelmesek). Ezen követelések valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékkel.

Visszavásárlási megállapodásokból származó követelések (repók)

Ez az egyenleg az időszak végén még fennálló repó megállapodásokból származó követeléseket is tartalmazza. A megállapodás értelmében a KELER KSZF az év végén vásárolt jó besorolású adósságinstrumentumokat (állampapír). Ezek az eszközök a következő banki napon visszaadásra kerülnek az eladónak. Ezeket az eszközöket a KELER KSZF nem veszi fel a mérlegébe, a kifizetett összegek hitelköveteléseknek minősülnek. A vételár és az eladási ár közötti különbözetet kamateredményként kell elszámolni. Az eszközök a kölcsön biztosítékának tekintendőek.

	2023.12.31	2022.12.31
Repó követelés
Repóból származó követelés - anyavállalat	4 229	0
Repóból származó követelés - hitelintézet	118 440	10 767
Elhatárolt kamat	0	0
	122 669	10 767
	2023.12.31	2022.12.31
Nyitó várható hitelezési veszteség állománya	-2	-5
Tárgyévi várható hitelezési veszteség hatása	-14	3
Záró várható hitelezési veszteség állománya	-16	-2
Repo követelés, értékvesztés után	122 653	10 765

A repó követelés az ECL hatálya alá tartozik, ebből a szempontból az 1. szakaszba került besorolásra.

A követelést biztosító instrumentumok valós értéke megegyezik a követelés valós értékével, továbbá a követelés valós értéke megegyezik a könyv szerinti értékével.

A repókövetelés nagymértékű növekedése azért következett be, mert a KSZF 2023. szeptemberétől az ügyfél biztosítékból származó, bankszámláin elhelyezett pénzeszközök jelentős részét nap végén kereskedelmi banki repóba kihelyezi. A repó követelések 110 MFt-os növekedése teljes egészében a pénzeszközállomány csökkenéséből származik.

11. KÜLFÖLDI KLÍRINGHÁZAKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

A KELER KSZF, mint az ECC általános klíringtagja elszámolási tevékenységhez kapcsolódóan kötelezettségvállalásra vonatkozó szolgáltatások nyújtására jogosult az energiapiacokon: 2010. július 20-tól az azonnali árampiacon és 2011. július 1-től a határidős árampiacon. 2012. óta a KELER KSZF valamennyi ECC által elszámolt termék vonatkozásában (pl. földgáz, emisszió) jogosult korlátozásmentesen szolgáltatást végezni. Az általános klíringtagi státusszal bíró klíringtagoknak meghatározott margin mellett, az ECC által alkalmazott általános garancia követelményeknek kell megfelelniük.

A követelések nyilvántartása euróban történik. A követelések értéke az energiapiachoz kapcsolódóan 2023 végén 152 291 822 eurót, 2022 végén 305 195 367 eurót tett ki.

A követelések valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

	2023.12.31	2022.12.31
Követelések külföldi klíringházzal szemben
Biztosítékokból adódó követelés	53 586	110 547
Garanciaalap hozzájárulásból adódó követelés	4 708	11 607
	58 294	122 154
	2023.12.31	2022.12.31
Nyitó várható hitelezési veszteség állománya	-16	-21
Tárgyévi várható hitelezési veszteség hatása	9	5
Záró várható hitelezési veszteség állománya	-7	-16
Követelések külföldi klíringházzal szemben, várható hitelezési veszteség után	58 286	122 138

A klíringházzal szembeni követelés, mint pénzügyi követelés az IFRS 9 hatálya alá tartozik, az ECL tekintetében az 1. szakaszba került besorolásra. A teljes követelés egy másik félhez kapcsolódik, ezért kockázatkoncentrációt testesít meg.

A garanciaalap hozzájárulásból adódó követelés a KELER KSZF általános klíringtagi hozzájárulása a garanciaalaphoz, amelyet ECC tart nyilván. Teljes követelés áthárításra kerül az Ügyfelek felé. (lásd 18. kiegészítő megjegyzést).

Az áram és gázpiacból származó biztosítékok, és garanciaalapokkal szembeni kötelezettség csökkenését a világpiaci árak mérséklése indukálta. A 2022-es kimagasló kereskedést extrém biztosítékigény kísért, melynek mértékét 2023-ra a külföldi klíringház (ECC) és a KELER KSZF egyaránt mérsékelt. Ebből fakadóan a pénzeszközök és egyenértékeseik mérlegsoron is csökkenés tapasztalható 2023-ban. Továbbá említést érdemel a hazai fizetőeszköz árfolyamában bekövetkező 17 Ft-os erősödés, melynek következtében 2022. december 31-én 400,25 míg 2023.december 31-én 382,78 forinton értékelte a KELER KSZF az euróban meglévő pénzeszközeit.

12. IMMATERIÁLIS ESZKÖZÖK

2023. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték	Vagyon értékű jogok	Szoftverek	Immateriális javak
2023. január 1-jei egyenleg	399	1 285	1 684
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás	0	167	167
Értékvesztés	0	0	0
2023. december 31-ei egyenleg	399	1 452	1 851
Halmozott értékcsökkenés
2023. január 1-jei egyenleg	13	978	991
Tárgyévi nettó növekedés	0	86	86
Tárgyévi nettó csökkenés	0	0	0
Értékvesztés	0	0	0
2023. december 31-ei egyenleg	13	1 064	1 077
Nettó érték
2023. január 1-jei egyenleg	386	307	693
2023. december 31-ei egyenleg	386	388	774

2022. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték	Vagyon értékű jogok	Szoftverek	Immateriális javak
2022. január 1-jei egyenleg	399	1 114	1 513
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás	0	201	201
Tárgyévi nettó csökkenés	0	-30	-30
Értékvesztés	0	0	0
2022. december 31-ei egyenleg	399	1 285	1 684
Halmozott értékcsökkenés
2022. január 1-jei egyenleg	8	883	891
Tárgyévi nettó növekedés	0	117	117
Tárgyévi nettó csökkenés	0	-22	-22
Értékvesztés	5	0	5
2022. december 31-ei egyenleg	13	978	991
Nettó érték
2022. január 1-jei egyenleg	391	231	622
2022. december 31-ei egyenleg	386	307	693

A növekedés csak vásárlásokat foglal magában. A Társaság nem számolt el értékvesztést immateriális eszközökre 2023 év folyamán. A Társaság egy immateriális eszközre számolt el értékvesztést 2022 év folyamán: a vásárolt vevőlistára, mivel annak két tagja már nem áll üzleti kapcsolatban a KELER KSZF-fel. Az összes amortizáció és kivezetés az eredménnyel szemben került elszámolásra.

Értékvesztés teszt felülvizsgálat – Ügyfélkapcsolat immateriális eszközre

A vevőlista határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszköz, mely vagyoni értékű jogok között kerül bemutatásra. A szerződéseket, engedményeket, engedélyeket és hasonló jogokat képviseli, amelyet mint apport szerzett meg a Társaság 2013-ban, mint nem pénzbeli hozzájárulás az anyavállalattól, a KELER-től. Ez a tétel valós értéken került elszámolásra, amikor a hozzájárulás megtörtént. Ez az elem évente kerül értékvesztés-tesztre. A megtérülő érték a használati érték kiszámításán alapult. A használati érték kiszámítása során a Társaság a következő három évből származó, ebből az eszközből származtatott előrejelzett cash-flowkat használja a maradványérték figyelembevételével. Ezek az értékek a menedzsment legfrissebb becslései. A maradványérték a csökkenő cash-flowkon alapul. A tervezett cash-flowk egy egység-specifikus diszkontrátával – azaz a KELER KSZF súlyozott tőkeköltségével (WACC) – került diszkontálásra. A számítás legfontosabb elemei:

	2023	2022
Diszkontált cash flow (adó előtt)	30 522	20 110
Alkalmazott diszkont ráta (adóhatás előtt)	14,87%	16,10%
Használati érték	27 081	17 077
Könyv szerinti érték	378	378
Értékvesztés miatti veszteség	-	-

Az eszközre vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján nem került megállapításra olyan körülmény, amely értékvesztés miatti veszteségre utal.

Az értékvesztés felülvizsgálatának elvégzése - Szoftverfejlesztés

A szoftver termékek hozzájárulnak az elszámolási tevékenységhez. A szoftverek specifikusak a Társaságra nézve, és mindegyiket külső szolgáltató biztosítja. Az amortizációs időszak átlagosan négy év. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek. Az immateriális javakra vonatkozó értékvesztés-felülvizsgálati teszt eredményei alapján nem került megállapításra olyan körülmény, amely az értékvesztés miatti veszteségre utal.

Az ALMA projektre vonatkozó kötelezettségvállalások

A Társaság 2021-ben megindította az ALMA elnevezésű projektjét, amely egy új kockázatkezelési rendszer kifejlesztését célozza. Az “ALMA” kockázatkezelő szoftver aktiválására 2023-ban összesen 248 MFt értékben került sor. További leszerződött összeg nincs.

13. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

2023. december 31-el végződő évre:

Egyéb eszközök		Ingatlanok (használati jog, eszköz, ROU)	Összesen
Bruttó érték
2023. január 1-jei egyenleg	34	42	76
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás	3	0	3
Tárgyévi nettó csökkenés	-2	0	-2
Értékvesztés	0	0	0
2023. december 31-ei egyenleg	35	42	77
Halmozott értékcsökkenés
2023. január 1-jei egyenleg	24	28	52
Tárgyévi nettó növekedés	6	7	13
Tárgyévi nettó csökkenés	-2	0	-2
Értékvesztés			0
2023. december 31-ei egyenleg	28	35	63
Nettó érték
2023. január 1-jei egyenleg	10	14	24
2023. december 31-ei egyenleg	7	7	14

2022. december 31-el végződő évre:

Bruttó érték	Egyéb eszközök	Ingatlanok (használati jog, eszköz, ROU)	Összesen
2022. január 1-jei egyenleg	34	37	71
Tárgyévi nettó növekedés vásárlás	1	5	6
Tárgyévi nettó csökkenés	-1	0	-1
Értékvesztés	0	0	0
2022. december 31-ei egyenleg	34	42	76
Halmozott értékcsökkenés
2022. január 1-jei egyenleg	18	21	39
Tárgyévi nettó növekedés	7	7	14
Tárgyévi nettó csökkenés	-1	0	-1
2022. december 31-ei egyenleg	24	28	52
Nettó érték
2022. január 1-jei egyenleg	16	16	32
2022. december 31-ei egyenleg	10	14	24

A gépek és felszerelések növekedései mind vásárlásból erednek. Ezek az elemek hozzájárulnak az üzleti tevékenységhez, mindegyikük egyedileg kisértékű eszköz. Az eszközök megvásárlására jelenleg nincs kötelezettségvállalás. Ezeknek az eszközöknek az átruházását vagy használatát korlátozó ígéretek vagy hasonló tételek nincsenek.

A ROU eszköz a KELER KSZF által bérelt irodaterület miatt került megjelenítésre. Ezt az irodaterületet a Társaság anyavállalatától vette bérbe. A bérleti időtartam – a legutóbbi módosítás szerint – 2024 végéig tart és ezzel összefüggésben lízingkötelezettség került megjelenítésre (lásd 19. kiegészítő megjegyzést).

A ROU eszközt lineárisan írja le a Társaság a szerződéses időtartam alatt, maradványértéke nincsen.

14. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉG

Az egyéb tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek, amelyek nem rendelhetők más sorokhoz, szállítói kötelezettség alatt jelentkeznek. Ezek az összegek általában 30 napon belül esedékesek, és nagyrészt forintban, illetve euróban tartja nyilván a Társaság.

Egyedileg jelentős tétel a szállítói tartozásokon belül a KELER Zrt.-vel szemben fennálló díjtartozás 2023-ban: 66 MFt, 2022. végén szintén 66 MFt, valamint egyéb szállítói tartozások rendre 15 MFt és 2 MFt. (2022-ben 33 Ft és 132 MFt).

15. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK, NYERESÉGADÓ TÉNYLEGES ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK

	2023.12.31	2022.12.31
Egyéb kötelezettségek
Adó kötelezettségek (jövedelemadó nélkül)	26	81
Kamat kötelezettség	0	39
Költségek elhatárolása	216	110
Egyéb kötelezettségek	15	22
	257	252

A passzív időbeli elhatárolások, azokat a különböző költségeket jelentik, melyek a tárgyidőszakra vonatkoznak, de még nem lettek kiszámlázva.

	2023.12.31	2022.12.31
Adó kötelezettségek (jövedelemadó nélkül)
Személyi jövedelemadó	8	9
Szociális hozzájárulási adó és kapcsolódó járulékok	9	9
Egyéni társadalombiztosítás	9	11
Egyéb adók	0	52
	26	81

Nyereségadó - Tényleges adó kötelezettségek

A Társaság külön soron jeleníti meg a jövedelemadókból származó kötelezettségét. Társaság a társasági adót, az iparűzési adót és az innovációs járulékot tekinti az IAS 12 szerinti jövedelem típusú adónak.

A Társaság jövedelemadókból származó folyó adótartozása a beszámolási időszak végén 424 MFt, 2022 végén: 301MFt.

A kötelezettségek valós értéke nem mutat jelentős eltérést az bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

16. GARANCIAALAPOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

	2023.12.31	2022.12.31
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettségek
Multinet garanciaalap - TEA	2 162	1 202
Derivatív garanciaalap - KGA	1 221	1 614
IP/KP garanciaalapjai - GKGA	900	4 703
CEEGEX/HUDEX garanciaalap - CKGA	299	282
	4 582	7 801

A KELER KSZF az általa működtetett garancia rendszer elemeként garanciaalapokat tart fenn. A garanciaalapok célja a klíringtagok nemteljesítéséből vagy csődjéből származó elszámolási kockázatok minimalizálása.

A garanciaalapokba történő befizetés összege a tagok adott piaci aktivitásától függ, ezért ezen hozzájárulások összege gyakran változik.

A tőzsdei multinet garancialap (TEA) és a derivatív garancialap (KGA) változása a forgalom változására vezethető vissza.

A GKGA garanciaalap jelentős tárgyévi csökkenése a forgalmi biztosíték számított értéke okán történt. A forgalmi biztosíték mértékére közvetlen hatást gyakorol a mindenkori piaci ár, mely az időszak során tartósan csökkent, így a forgalmi biztosítékok állomány csökkenése magával húzta a garanciaalap állomány csökkenését is..

A kötelezettségek valós értéke nem mutat jelentős eltérést az amortizált bekerülési értéktől, mint nyilvántartási értéktől, így a valós érték legjobb becslésére a nyilvántartási érték szolgál.

17. PÉNZÜGYI GARANCIASZERZŐDÉS KÖTELEZETTSÉG

A Társaság tevékenységének jellege megköveteli, hogy legalább a jogszabályi előírások szerinti mértékben fedezze a nemteljesítési eseményekből eredő kockázatokat (azaz, hogy a központi szerződő félnek rendeznie kell az ügyletet, még akkor is, ha az elszámolási megállapodás egyik fele nem képes fizetni/teljesíteni). Ezen pénzügyi teljesítések forrásának biztosítása érdekében a Társaság garanciarendszert működtet a piacok résztvevői által összegyűjtött több forrásból. Ezek a források olyan számításokon alapulnak, amelyek nem a teljes lefedettség biztosítására szolgálnak (azaz 100%-os garanciát nem lehet biztosítani). A Társaság önálló tartalékot hozott létre e kötelezettségvállalás tükrében. A statisztikailag fedezetlen kitettség kezelésére a gazdálkodó egység a rendelkezésre álló biztosíték és a veszteségesemény valószínűségének függvényében egy pénzügyi garanciaszerződés-kötelezettséget (önálló alap) vesz fel, függetlenül attól, hogy mekkora a valószínűsége.

A pénzügyi garanciaszerződés („FGC”) változásai az eredményben kerülnek elszámolásra. A garanciaalapokból származó kötelezettségek valós értéke a biztosítékok valós értékének korrekciós tényezők alkalmazása miatt (haircut) le nem fedezett részéből eredő kockázatok számszerű megjelenítéséből származik.

A pénzügyi garanciaszerződésből eredő kötelezettség változásait az egyedi pénzügyi kimutatások átfogó eredménykimutatása tartalmazza.

A tárgyidőszaki pénzügyi garanciaszerződés kötelezettség egyenlege és változása a következő:

	2023.12.31	2022.12.31
Pénzügyi garancia kötelezettség
Nyitó pénzügyi garanciaszerződés kötelezettség	26	35
A garanciális kötelezettség tárgyévi változása	-5	-9
Záró pénzügyi garanciaszerződés miatti kötelezettség	21	26

18. ENERGIA- ÉS GÁZPIACI RÉSZTVEVŐKTŐL SZÁRMAZÓ BIZTOSÍTÉKOK

Az energiapiaci alklíringtagok kötelesek biztosítani az ECC által megállapított teljes napi biztosíték követelményt euróban a KELER KSZF felé, amelyet a KELER KSZF közvetlenül az ECC felé továbbít a fedezeti követelmények fedezésére az energiapiaci elszámolási rendnek megfelelően, a tagok kereskedelmi tevékenységével összefüggésben. A napi margin igényen túlmenően az energiapiaci elszámoló tagok kötelesek az euróban való alapvető pénzügyi biztosítékot teljesíteni a KELER KSZF felé, hogy eleget tegyenek a részvételi feltételeknek.

A gázpiaci biztosítékokat a klíringtagok közvetlenül a KELER KSZF-nél helyezik el és ott is kell tartani. Ez a mérlegben külön soron jelenik meg.

A szükséges biztosíték mértékét a kockázatkezelési módszertan alapján állapítják meg.

19. LÍZING KÖTELEZETTSÉG

	2023.12.31	2022.12.31
Lízing kötelezettség
Nyitó	18	19
Szerződés módosítás miatti változás	-	5
Fizetett lízing kamat	1	2
Fizetett lízingdíj	-9	-9
Árfolyamkülönbség	-1	1
Záró	9	18
Még fizetendő kamat	1	2
Lejáratig fizetendő lízingdíj	10	20
Záróból rövid lejáratú kötelezettség	9	9
Záróból hosszú lejáratú kötelezettség	0	9

A Társaság a jövőbeli cash-flowk jelenértékére vonatkozó becslése alapján számította ki a kezdeti lízingkötelezettséget. A cash-flowk euróban denomináltak, azok az eredeti devizában kerültek meghatározásra. A bérleti díj indexhez (az inflációhoz) kötött. Ezt a változó díjat a KELER KSZF figyelembe vette a cash-flowk számolása során, azonban a későbbi inflációs várakozások nem kerültek beépítésre a kötelezettség összegébe, azokat majd a fizetendő összeg megváltozásakor kell újrabecslésként kiszámítani.

A lízingkötelezettség számítása során 6,27%-os inkrementális kamattal számolt a KELER KSZF, amely az ügyletet jellemző, külső banki inputtal alátámasztott érték.

A lízing elszámolása során a Társaság az euró értékekből indul ki és év végén az euró árfolyam változásából származó különbözetet – árfolyamkülönbözetként – elszámolja.

20. HITELEK

Év végével a hitelkeretből kihasznált összegek a következők:

	2023.12.31	2022.12.31
Hitelnyújtó
KELER	0	3 000
MNB	0	7 531
Gránit	9 911	0
OTP	1 268	0
	11 179	10 531

A hitelek rövid távú finanszírozást biztosítanak (éven belüli lejáratúak). A lehívott hitelkereteken túl 2023 év végén a következő intézményekkel van még hitelkeret megállapodás: KH Bank, Erste Bank, MBH Bank. A hitelkeretekkel kapcsolatos információkat a 35. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

A fenti kötelezettség valós érték közel megegyezik a könyv szerinti értékkel.

21. NYERESÉGADÓ - HALASZTOTT ADÓK

A 2023. évi adóegyenlegek és időszaki különbözetek az alábbiak:

Eszközök / Kötelezettségek	Adóérték	Könyv szerinti Érték	Levonható, adóköteles eltérés	Halasztott adó eredménnyel szemben	Xxxxxxxxxx adó OCI- val szemben
Pénzeszközök és egyenértékeseik	49 695	49 695	0	0	0
Repó követelés	122 669	122 653	-17	1	0
Követelések külföldi klíringházzal szemben	58 294	58 286	-8	2	0
Egyéb kötelezettségek	233	258	-24	2	0
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	0	21	-21	2	0
			Halaszott adó követelés	7	-
			Halaszott adó kötelezettség	-	-

A 2022. évi adóegyenlegek és időszaki különbözetek az alábbiak:

Eszközök / Kötelezettségek

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok

Követelések jutalékokból

Adóérték

Könyv szerinti Érték

Levonható, adóköteles eltérés

Halasztott adó

eredménnyel szemben

Halasztott adó OCI- val szemben

3 684	3 616	-68	0	6
175	171	-4	0	0
10 766	10 765	-1	0	0
122 154	122 138	-16	2	0
715	693	-22	2	0
235	252	-17	2	0
0	26	-26	2	0

Repó követelés

Követelések külföldi klíringházzal szemben

Immateriális eszközök

Egyéb kötelezettségek

Pénzügyi garancia miatti kötelezettség

Halaszott adó követelés	8	6
Halaszott adó kötelezettség	-	-
A halasztott adó egyenlegek nem diszkontáltak.

A halasztott adó tárgyévi mozgásai a következő

Eredménnyel szemben elszámolt		Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	Összesen
2021. január 01-ei egyenleg	5	-1	4
Teljes tárgyévi változás	4	6	10
2022. január 01-ei egyenleg	9	5	14
Teljes tárgyévi változás	-1	1	0
2023. január 01-ei egyenleg	8	6	14
Teljes tárgyévi változás	-1	-7	-8
2023. december 31-ei egyenleg	7	-1	6

22. JEGYZETT TŐKE ÉS TARTALÉKOK

A Társaság jegyzett tőkéjében és tartalékaikban bekövetkezett változásokat a Saját tőke változás kimutatás mutatja be. A rendelkezésre bocsátott tőke a jegyzett tőkéből és ázsióból áll.

A jegyzett tőke összetétele a következő:

	2023.12.31	2022.12.31
Jegyzett tőke
KELER Központi Értéktár Zrt.	3 418	3 418
Magyar Nemzeti Bank	3	3
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	2	2
	3 423	3 423
	2023.12.31	2022.12.31
	% - ban	% - ban
Jegyzett tőke
KELER Központi Értéktár Zrt.	99,85	99,85
Magyar Nemzeti Bank	0,08	0,08
Budapesti Értéktőzsde Zrt.	0,07	0,07
	100	100
	2023.12.31	2022.12.31
Tőketartalék (ázsió)	6 135	6 135

Minden részvény a felszámolás esetén pari passu. A részvények dematerializáltak.

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok átértékelési tartaléka

Az átértékelési tartalék tartalmazza az FVTOCI adósságinstrumentumok átértékelésének hatását. Mivel az FVTOCI adósságinstrumentumok között kizárólag éven belül lejáró DKJ papírok szerepelnek, a 2023. január 1-jén megállapított tartalék teljes egyenlege átsorolásra került a tárgyévi eredménybe.

23. MÉRLEGPOZÍCIÓK ÉVEN TÚLI, ILLETVE ÉVEN BELÜLI KATEGÓRIÁBAN

A Társaság egyedi mérlegét likviditási sorrendben mutatja be. Ennek oka, hogy az anyavállalat pénzügyi intézmény, ahol elvárás a kimutatásokat eszerint készíteni. A Társaság mérlege lejárat szerint a következő:

	2023.12.31	2022.12.31
Befektetett eszközök	796	731
Forgóeszközök	244 656	345 128
Rövid lejáratú kötelezettségek	-223 534	-329 875
Finanszírozza:
Hosszú lejáratú kötelezettség	-4	-12
Nettó eszközök	21 914	15 972

A befektetett eszközök az immateriális javakat, ingatlanokat (ide értve a ROU-t is), gépeket és berendezéseket illetve a halasztott adóköveteléseket tartalmazza.

A hosszú lejáratú kötelezettségek a lízingkötelezettségek hosszú részét, a munkavállalókkal szemben fennálló kötelezettségeket eredő kötelezettséget tartalmazzák.

A mérleg minden további eleme rövid lejáratú. A Társaság minden 12 hónapnál rövidebb lejáratú elemet rövid lejáratúnak tekint.

24. KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

A Társaság fő bevételt biztosító szolgáltatása a több piacon is végzett központi szerződő fél tevékenység. A bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában kerülnek elszámolásra.

	2023	2022
Központi szerződő fél bevétele
Multinet piaccal kapcsolatos garanciavállalási díj	334	440
Derivatív piaccal kapcsolatos garanciavállalási díj	173	326
Klíringtagsági díjak	853	774
Gáz piaci szolgáltatások (központi szerződő fél)	519	284
Energiapiac szolgáltatások (általános klíringtag)	515	501
Kollaterál bevételek	0	2 801
Trade Riporting díj	2	4
	2 396	5 130

A központi szerződő fél tevékenységből származó bevételekben lényeges változás a kezelt biztosítékállományon realizált bevétel. 2022 novemberében az euró kamatok negatív tartományból pozitívba fordulásával a kollaterál díj felszámítása megszűnt, mely korábban túlnyomó részben a társaság negatív kamatköltségét hivatott fedezni. A kamatkörnyezet pozitívba fordulásával viszont az EUR alapú biztosítékállományokon a korábbi (nagyrészt kapcsolódó negítv kamatterhet fedező, de nyereségtartalommal is bíró) kollaterál díj bevétel helyett kamatjövedelem jelenik meg, melyet a Társaság nem az alaptevékenyég díjbevételei között, hanem a befektetésekhez kapcsolódó, pénzügyi eredménykategóriában mutat be.

A Társaság fő bevételeit biztosító szolgáltatása a tőke- és gázpiacokon végzett központi szerződő fél tevékenységhez, valamint az energiapiaci általános klíringtagi szolgáltatáshoz kapcsolódó tagsági és forgalmi (klíring) díj bevételek. A tagsági díjak esetében az adott piaci szegmensben kiszolgált résztvevők száma, míg a forgalmi díjak vonatkozásában a tranzakciószám (tőkepiacok), illetve az elszámolt ügyletek naturáliákban (energiapiacok) meghatározott volumen mennyisége vezeti a mindenkori díjbevétel nagyságát.

A tőkepiacokon (multinet és derivatív) a 2022-es bázisévhez viszonyítva, amikor is az ukrán- orosz háborús helyzet és az energiaellátás-biztonsággal kapcsolatos aggodalmak fellendítették a piaci kereskedést, 2023-ban visszaesés volt tapasztalható, mely a bevételi számokat is lefelé módosította.

A gázpiaci szolgáltatási bevételek növekedésében a releváns CEEGEX piachoz kapcsolódó forgalmi díjtétel év elejétől történő megemelése, és a piaci forgalom növekedése együttesen játszott szerepet.

Az energiapiacok esetében a forgalom mérsékelt növekedése és a kiszolgált résztvevői kör bővülése eredményezte a szolgáltatási bevételek növekedését.

25. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSI BEVÉTELEK

A Társaság végez olyan tevékenységeket is, amelyek vagy nem rendszeresek, vagy a fő tevékenységi körön kívül teljesítettek.

26. GÁZKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

A Társaság a gázkereskedelmi ügyletek esetén központi szerződő félként jár el, így az eladónak vevője, illetve a vevőnek eladója. A követelések és kötelezettségek bruttó alapon kerülnek elszámolásra - lásd a 8. kiegészítő megjegyzést. Az ügyfélként való működésre vonatkozó díjak klíring díjként kerülnek bemutatásra (ld. 24. kiegészítő megjegyzés). A kereskedést a klíringtagok indukálják, arra a KELER KSZF-nek nincs közvetlen ráhatása.

A kereskedési volumen a következő (millió forintban):

	2023	2022
Gáz értékesítés bevétele	504 125	1 339 494
Gáz értékesítés közvetlen ráfordítása	-504 125	-1 339 494
Eredményhatás az értékesítésből, nettó	-	-

Az energiapiacon a KELER KSZF nem minősül központi szerződő félnek, az ebből származó bevételt és közvetlen ráfordítást nem jeleníti meg.

27. BANKI DÍJAK, JUTALÉKOK ÉS HASONLÓ TÉTELEK

Ez a sor a Társaság tevékenységével kapcsolatos azon díjakat és jutalékokat tartalmazza, amelyeket főként pénzügyi intézménynek minősülő partnerek (elsősorban a settlement bankok) számítanak fel.

28. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

Valamennyi személyi jellegű ráfordítás rövid távú munkavállalói juttatáshoz kapcsolódik – magában foglalva a felhalmozott fizetett szabadságokat is – kivéve a jubileumi bónuszt és egyéb hosszú távú kötelezettségeket.

Az alkalmazottak átlagos létszáma 2022 és 2023-ban is 29 fő.

	2023	2022
Személyi jellegű ráfordítások
Bérek	560	508
Alapbérek	498	455
Prémiumok	62	53
Bért terhelő munkáltatói adók és járulékok	80	73
Egyéb személyi jellegű kifizetések	49	40
	689	621

29. EGYÉB NEM KAMATJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

	2023	2022
Egyéb nem kamatjellegű ráfordítások
Infrastruktúra igénybevételének díja	421	386
IT támogatás költsége	133	106
Szakértői díjak	27	123
Adminisztratív jellegű szolgáltatások	49	41
Helyi adók és egyéb terhek	27	314
Oktatási költségek	18	23
Bérleti díjak	21	14
Tagsági díjak	23	13
Hatósági díjak	2	1
Ügyvédi díjak	4	4
Utazási költségek	8	4
Biztosítási díjak	4	4
Külföldi klíringház igénybevételének költségeI	153	515
Büntetések, jogkövetkezmények	8	0
Ki nem emelt egyéb ráfordítások	35	36
	933	1 584

A KELER KSZF kiszervezi egyes adminisztratív funkcióit a KELER Központi Értéktár Zrt.- nek, beleértve:

• a KELER és a KELER KSZF és harmadik felek közötti adatszolgáltatást,

• IT-kapcsolódó és egyéb (pénzügy, számvitel, ellenőrzés, marketing, PR, HR, jogszabályi megfelelés stb.) szolgáltatásokat.

Az informatikai támogatási szolgáltatások magukban foglalják a Társaság által használt szoftverek támogatását és frissítését, e költség elemeit az egyes jogcímek magyarázzák.

Külföldi klíringház igénybevételének költségei az ECC-nél tartott biztosíték évközi állományok csökkenésével arányosan csökkentek 2023-ban 2022-höz képest.

30. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK VÁRHATÓ HITELEZÉSI VESZTESÉGE (ECL)

Az értékvesztés a várható hitelezési veszteség (ECL) modell alapján történik az IFRS 9 előírásainak megfelelően. Azon instrumentumok, amelyek nem tartoznak a vevőkövetelések közé, az általános módszer szerint 3 szakaszba kerülnek besorolásra. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközök esetében a kezdeti hitelezési kockázathoz képest jelentős növekedés egy esetben sem történt, a beszámolási időszak végén minden pénzügyi eszköz az 1. szakaszban szerepel. Az értékvesztés elszámolása a következő:

Bankszámla		Repó követelés	Állampapírok	Munkavállalói lakáskölcsön	Külföldi klíringház	Vevők	Összesen
Nyitó várható értékvesztés állománya	26	1	1	0	16	4	48
Tárgyévi várható értékvesztés hatása	-20	15	0	0	-9	1	-13
Záró várható értékvesztés állománya	6	16	1	0	8	5	35

A tárgyidőszakban bekövetkező változások az eredmény terhére kerültek elszámolásra.

Az ECL számítások az ún. standard modell alapján történtek, amelyben a jelenlegi PD-k, LGD- k kerülnek felhasználásra az adott partner hitelkockázatának megállapításakor, TTC (Through The Cycle) megközelítéssel.

A vevőkövetelésekre az IFRS 9 által biztosított egyszerűsített módszer került alkalmazásra, követeléskorosítással (ún. provision matrix alkalmazásával). Ennek eredményét az alábbiak foglalják össze.

31. NETTÓ KAMATEREDMÉNY

A kamat bevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák:

	2023	2022
Kamat bevételek
Bankszámla után kapott kamat	2 192	476
Repó kamat	1 849	945
Kamatbevételek egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi eszközökön	844	312
Külföldi klíringháztól kapott kamat	2     155	757
	7 040	2 490

	2023	2022
Kamatráfordítások
Hitelek után fizetett kamat	-762	-171
Bankszámlák után	0	-193
Külföldi klíringháznak fizetett	0	-618
Egyéb kamat	-12	-532
	-774	-1 514

A kamatbevételek jelentős növekedése a kamatkörnyezet gyökeres változására vezethető vissza (pl. ECC-től járó kamat, settlement bankoktól kapott kamatok, repó kamatok). A korábban a díjbevételek esetében már jelzettek szerint az extra kamateredmény év/év alapon történő változásának oka a negatív EUR kamatok pozitívba fordulása. A pozitív kamatkörnyezetből eredő, kiemelten a Társaság EUR-ban megjelenő óvadékállományokból származó kamateredmény megjelenése a korábban negatív EUR kamatkörnyezet miatti költségáthárításból származó díjbevétel lecsökkenésével járt. Ez tehát egyfajta átrendeződés a korábban díjbevételek között kimutatott kollaterál díj illetve jelenleg kamateredményben realizált kollaterál befektetési eredmény között.

A 2023-tól működő MNB eszközrendszer lehetővé teszi, hogy a letéti állományok egynapos gyorstendereztetésével lényegesen magasabb kamat érhető el, mint az értékpapírokkal. Az FVTOCI pénzügyi eszközeinek kamatai az állampapírok után realizált kamateredményeket takarják.

32. EGYÉB PÉNZÜGYI BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK

Az egyéb pénzügyi bevételek és ráfordítások közé tartozik az időszaki árfolyamnyereség és - veszteség, amelyet az EUR, GBP és USD-ben denominált eszközökön és kötelezettségeken realizálódnak, az egyenleget a devizaárfolyamok alakulása determinálja.

33. JÖVEDELEMADÓ RÁFORDÍTÁSOK, AZ ELMÉLETI ADÓ ÉS TÉNYLEGES ADÓ EGYEZTETÉSE

Az IAS 12 szerinti jövedelemadónak minősülő adók és járulékok meghatározását lásd a. 10. kiegészítő megjegyzésben. A társasági adó törvény szerinti mértéke a társasági adóalap 9%-a, a helyi iparűzési adó mértéke 2%, az innovációs hozzájárulás mértéke 0,3% volt. Az effektív adókulcs 2023-ban 9,8%, míg 2022-ben 11,9% volt.

A jövedelemadó ráfordítás részletezése az alábbi:

	2023	2022
Jövedelemadó
Tárgyévi tényleges adó ráfordítás	674	346
Tárgyévi halasztott adó ráfordítás	1	1
Összes nettó eredményt terhelő adóráfordítás	675	347
Halasztott adó az egyéb átfogó eredményben	6	-1
Adóráfordítás mindösszesen	681	346

A halasztott adó részletei és az egyes eszközök és kötelezettségek adóértékei a 20. számú megjegyzésben találhatók.

Elméleti adó levezetése

	2023	2022
Adózás előtti eredmény	6 906	3 880
Helyi iparűzési adó és innovációs járulék korrekció	55	0
Korrigált adózás előtti eredmény	6 851	3 880
Társasági adó elméleti adókulcsa	9%	9%
Társasági adó - számított elméleti adó	617	349
Társasági adó alapját növelő tételek elméleti adókulccsal szorozva	12	13
ebből értékcsökkenés	9	12
ebből ki nem emelt egyéb tételek	3	1
Társasági adó alapját csökkentő tételek elméleti adókulccsal szorozva	9	16
ebből értékcsökkenés	9	14
ebből ki nem emelt egyéb tételek	0	2
Tényleges társasági adó	620	346
Helyi iparűzési adó alapja	2 394	0
Helyi iparűzési adó elméleti adókulcsa	2%	0
Helyi iparűzési adó - számított elméleti adó	48	0
Helyi iparűzési adó adóalap korrekció	0	0
Tényleges helyi iparűzési adó	48	0
Innovációs járulék alapja	2 394	0
Innovációs járulék elméleti adókulcsa	0,3%	0
Innovációs járulék - számított elméleti adó	7	0
Innovációs járulék adóalap korrekció	0	0
Tényleges innovációs járulék	7	0
Tényleges nyereségadó	674	346
Eredmény terhére elszámolt halasztott adó társasági adóra	1	1
Tényleges eredménnyel szemben elszámolt nyereségadó	675	347
Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt tényleges adó	0	0
Egyéb átfogó eredménnyel szemben elszámolt halasztott adó	6	-1
Teljes átfogó eredményben szereplő adóráfordítás	681	346

34. EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Az egyéb átfogó eredményben az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi eszközök átértékeléséből eredő változása, valamint az ehhez kapcsolódó adóhatás kerül bemutatásra.

	2023	2022
Egyéb átfogó eredmény
Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszközök értékváltozása	68	-17
Egyéb átfogó eredményt terhelő nyereségadó	-6	1
	62	-16

Az egyéb átfogó eredmény teljes előző évi egyenlege visszaforgatásra kerül a tárgyévi eredménybe. Az idei évben elszámolt 62 MFt a következő évben fog visszaforgatásra kerülni a nettó eredménybe.

35. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

	2023.12.31	2022.12.31
Kapott biztosítékok
Pénz	7 968	10 827
HUF	7 415	9 588
Deviza	553	1 239
Értékpapír	57 073	47 841
Összesen:	65 041	58 668
Adott biztosítékok
Pénz (deviza)	3 296	8 125
Értékpapír	3 383	1 405
	6 679	9 530

	2023.12.31	2022.12.31
Szabad hitelkeret
MBH Bank Zrt.	4 399	801
KELER Zrt.	24 000	21 000
Gránit Bank	89	0
OTP Bank Nyrt.	5 631	1 982
Budapest Bank Zrt.	0	1 181
Citi Frankfurt	1 529	1 588
MNB hitelkeret	0	42 469
Erste Bank Hungary Zrt.	5 000	0
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.	2 000	0
	42 648	69 021

A mérlegen kívül kimutatott biztosítékok olyan tőkepiaci elszámolásokhoz kapcsolódó biztosítékok, melyet a KELER KSZF partnerei a KELER-nél vezetett számlákon tartanak zárolva, és melyek kedvezményezettje a KELER KSZF. Meghatározott körülmények között a biztosítékokat a Társaság bizonyos okokból használhatja (pl. veszteséget okozó esemény).

A Társaság több forrásból kapott hitelkeretet, ebből számos partner kereskedelmi bank, amelynek fő célja egyrészt az általános likviditás biztosítása (főként az Áfa pozíció tekintetében), másrészt a napi settlement banki elszámolás zavartalan működtetése. Az Anyavállalat két keretet biztosít. Az Anyavállalat által nyújtott kölcsönök egyike általános célú, a rövid távú likviditás biztosítása érdekében, és alapesetben naponta kerül elszámolásra, így minden nap záró egyenlege nulla (felső korlátja: 4 milliárd forint). A másik kölcsönkeret ugyanilyen jellegű, de csak évente kerül rendezésre (ennek felső korlátja: 20 milliárd forint).

Az áfa pozíció finanszírozásának biztosítására 2022. végén a KELER KSZF részére az MNB összesen 50 milliárd forintos hitelkeretet biztosított. Ez a hitelkeret, 2023. április végétől előbb 30 milliárd forintra csökkent, majd 2023. negyedik negyedévben lezárásra került, kiváltására a KELER KSZF hitelkeret szerződéseket kötött 5 kereskedelmi bankkal összesen 24,5 milliárd forint értékben.

36. TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL

A Társaság számos tranzakciót köt kapcsolt felekkel (köztük a részvényesekkel) a szokásos üzletmenet során. Ezeket az ügyleteket kereskedelmi feltételek mellett és piaci árfolyamon hajtották végre. A kapcsolt felek közötti tranzakciók volumene, az év végén fennálló egyenlegek, valamint az évre vonatkozó bevételek és ráfordítások a következők:

	2023	2022
KELER Zrt.
Egyéb bevétel	0	0
Kamatbevétel	294	276
Igénybevett szolgáltatás díja	-453	-417
Díjak és jutalékok	-51	-102
Kamatráfordítás	-108	-41
Egyéb tételek	-6	-8
	-324	-292

	2023.12.31	2022.12.31
KELER Zrt.
Követelések	4 228	0
Bankbetétek	0	0
Időbeli elhatárolások	87	123
	4 315	123
Kötelezettségek	73	3 118
	73	3 118

A független felek között kötött tranzakciók a mindenkori piaci feltételeknek megfelelően történnek.

A korábban említetteknek megfelelően a Társaság végső tulajdonosa (fölérendelt anyavállalata) a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely kormányzathoz kapcsolódó intézmény (az IAS 24 szabályai alapján). A Társaság él az IAS 24.25 adta lehetőséggel és nem mutatja be a többi kormányzathoz kapcsolódó, kapcsolt félnek minősülő vállalkozással/intézménnyel összefüggő tranzakcióit. (Ezekkel az entitásokkal nincs számottevő ügylete a Társaságnak.) A többi kormányzathoz kapcsolódó vállalkozással felmerült tranzakció immateriális, és piaci kondíciókon alapul.

A kulcsfontosságú vezetők tagjai kapcsolt felek.

Kulcspozícióban lévő vezetők (a pénzügyi kimutatások elkészítésének időszakában):

Igazgatóság

• Dr. Xxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxx, Igazgatóság elnöke

• Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag

• Xxxxxxx Xxxxx, igazgatósági tag (2023.06.01.óta)

• dr. Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx, igazgatósági tag (2023.06.01. óta)

Felügyelőbizottság

• Xxxxx-Xxxxxx Xxxxxx felügyelőbizottsági elnök

• Xxxxxxxx Xxxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxx Xxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag

• Xxxxxx Xxxxxx, felügyelőbizottsági tag

Az Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai összesen az alábbi javadalmazásban részesültek a tárgyidőszakban:

2023	Igazgatóság	Felügyelő Bizottság	Összesen
Bérek, Tiszteletdíjak	113	47	160
Juttatások	6	-	6
összesen	119	47	166

Ezek mind rövid távú munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódnak. A fenti díjazások magukban foglalják az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak kifizetett összes juttatást. A fenti díjazásokon kívül a vezetőkkel nem történik tranzakció.

2023. június 1-ei hatállyal az Igazgatóság tagjává választották Xxxxxxx Xxxxx vezérigazgatót és dr. Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxx. Xxxxxxx Xxxxxx igazgatósági tagsága 2023. május 12-én megszűnt.

37. MÁS GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN VALÓ ÉRDEKELTSÉGEK

A Társaság nem vesz részt olyan érdekeltségekben, amelyeket bármilyen módon konszolidálni kell (leányvállalatok, társult vállalkozások vagy közös megállapodások).

38. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK VALÓS ÉRTÉKE ÉS BESOROLÁSA

Pénzügyi instrumentumok besorolása

2023. December 31-én	Pénzügyi instrumentumok (eredménnyel szemben valós értéken)	Követelések amortizált bekerülési értéken	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok, értékesítésre                                  tartott eszközök	Egyéb eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	Könyv szerinti érték	Valós érték
Pénzeszközök és egyenértékeseik	0	0	0	49 695	49 695	49 695
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek	0	0	0	0	0	0
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	0	2 109	0	0	2 109	2 109
Követelések jutalékokból	0	228	0	0	228	228
Repó követelés	0	122 653	0	0	122 653	122 653
Követelések külföldi klíringházzal szemben	0	58 281	0	0	58 286	58 286
Szállítótartozások	0	0	0	98	98	98
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	0	0	0	2 125	2 125	2 125
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettségek	0	0	0	4 582	4 582	4 582
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	0	0	0	21	21	21
Biztosítékok árampiacból	0	0	0	148 002	148 002	148 002
Biztosítékok gázpiacból	0	0	0	56 840	56 840	56 840
Hitelek	0	0	0	11 179	11 179	11 179

2022. December 31-én	Pénzügyi instrumentumok (eredménnyel szemben valós értéken)	Követelése amortizált bekerülési értéken	Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőke instrumentumok, értékesítésre                             tartott eszközök	Egyéb eszközök vagy kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	Könyv szerinti érték	Valós érték
Pénzeszközök és egyenértékeseik	0	0	0	191 188	191 188	191 188
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek	0	0	3 616	0	3 616	3 616
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	0	2 404	0	0	2 404	2 404
Követelések jutalékokból	0	171	0	0	171	171
Repó követelés	0	10 765	0	0	10 765	10 765
Követelések külföldi klíringházzal szemben	0	122 138	0	0	122 138	122 138
Szállítótartozások	0	0	0	255	255	255
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	0	0	0	2 590	2 590	2 590
Garanciaalapokkal szembeni kötelezettségek	0	0	0	7 801	7 801	7 801
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	0	0	0	26	26	26
Biztosítékok árampiacból	0	0	0	000 000	000 756	227 756
Biztosítékok gázpiacból	0	0	0	80 357	80 357	80 357
Hitelek	0	0	0	10 531	10 531	10 531

Nincs az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tétel a bemutatott évekre vonatkozólag.

Valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia

2023. december 31-én	Valós érték	Valós érték	Valós érték	Összesen
	1-es szint	2-es szint	3-as szint
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek	0	0	0	0

2022. december 31-én	Valós érték	Valós érték	Valós érték	Összesen
	1-es szint	2-es szint	3-as szint
Állampapírok és diszkont kincstárjegyek	0	3 616	0	3 616

A megszerzésétől számolva 3 hónapon belül lejáró DKJ állomány 2023. december 31-én a pénzeszköz egyenértékesek között szerepel.

Nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek – Valós érték hierarchia

2023. december 31-én	Valós érték	Valós érték	Valós érték	Összesen (könyv szerinti értéken)
	1-es szint	2-es szint	3-as szint
Pénzeszközök és egyenértékeseik	49 695	0	0	49 695
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	0	0	2 109	2 109
Követelések jutalékokból	0	0	228	228
Repó követelés	0	0	122 653	122 653
Követelések külföldi klíringházzal szemben	0	0	58 286	58 286
Szállítótartozások	0	0	98	98
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	0	0	2 125	2 125
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	0	0	4 582	4 582
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	0	0	21	21
Biztosítékok árampiacból	0	0	148 002	148 002
Biztosítékok gázpiacból	0	0	56 840	56 840
Hitelek	0	0	11 179	11 179

2022. december 31-én	Valós érték	Valós érték	Valós érték	Összesen
	1-es szint	2-es szint	3-as szint
Pénzeszközök és egyenértékeseik	191 188	0	0	191 188
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	0	0	2 404	2 404
Követelések jutalékokból	0	0	171	171
Repó követelés	0	0	10 765	10 765
Követelések külföldi klíringházzal szemben	0	0	122 138	122 138
Szállítótartozások	0	0	255	255
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	0	0	2 590	2 590
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek	0	0	7 801	7 801
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	0	0	26	26
Biztosítékok árampiacból	0	0	000 000	000 756
Biztosítékok gázpiacból	0	0	80 357	80 357
Hitelek	0	0	10   531	10 531

A második szintű valós érték mérés akként történik, hogy az ÁKK által közölt hozamgörbe alapján a KELER KSZF meghatározza a szóban forgó pénzügyi instrumentum (DKJ, MÁK) év végi valós értékét.

A harmadik szintű valós értékek esetében kijelenthető, hogy a rövid lejárat miatt a könyv szerinti érték jól közelíti a valós értéket.

Azon követelések, vagy hasonló olyan tételek, amelyek partnerkockázatot jelentenek és a kockázati tényező nem meghatározható, a 3-as szintbe kerültek besorolásra.

39. SAJÁT TŐKE EGYEZETETÉS

A Számviteli törvény 114/B §-a előírja, hogy az IFRS szerinti saját tőke adataiból le kell vezetni az e szakasz szerinti tartalmú saját tőkét.

A saját tőke globális egyeztetése a következő 2023. december 31-re és 2022. december 31-re:

	2023.12.31	2022.12.31
IFRS-ek szerinti saját tőke	21 915	15 972
kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege	0	0
adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összege	0	0
tőketartalékba helyezendő átvett pénzeszköz, ha az halasztott bevétel (IFRS)	0	0
átvett eszközök értéke, ha az halasztott bevétel (IFRS)	0	0

tőkeinstrumentumot eredményező tőkeemelés, ha azt a tulajdonosokkal szembeni követelésként kellett kimutatni (IFRS)	0	0
Saját tőke (egyeztetett)	21 915	15 972
A saját tőke egyes elemei, egyeztetés szerint a következőképpen alakulnak:
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke
Létesítő okiratban kimutatott jegyzett tőke, megegyezik a cégbíróságon bejegyzett tőkével	3 423	3 423
Jegyzett, de be nem fizetett tőke	0	0
Jegyzett, de be nem fizetett tőke	0	0
Lekötött tartalék	0	0
Kapott pótbefizetés	0	0
Fejlesztési tartalék (adóhatással korrigálva)	0	0
Lekötött tartalék (egyeztetett)	0	0
Eredménytartalék
IFRS-ek szerinti adózott és ki nem osztott halmozott eredmény a korábbi évekből	6 126	2 943
+/- IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegek	0	0
- Adott pótbefizetés eszközként kimutatott összege	0	0
- Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcsolódó halasztott adóval csökkentett összege	0	0
+ Áttérés éve előtti záró eredménytartalék, az áttérési korrekciókkal korrigálva	0	0
Eredménytartalék (egyeztetett)	6 126	2 943
Adózott eredmény
Adózott eredmény, Szt. 114/A.§ 9. pontja	6 231	3 533
Értékelési tartalék
Egyéb átfogó eredményben elszámolt tételek halmozott összege	0	-62
Tőketartalék
Egyeztetett saját tőke	21 915	15 972
- IFRS-ek szerinti jegyzett tőke	-3 423	-3 423
- Jegyzett, de be nem fizetett tőke 0	0	0
- Lekötött tartalék	0	0

- Eredménytartalék	-6 126	-2 943
- Adózott eredmény	-6 231	-3 533
- Értékelési tartalék	0	62
Tőketartalék (egyeztetett)	6 135	6 135
Az egyeztetés eredményképpen létrejött saját tőke:
Egyeztetett saját tőke (Szt. 114/B § szerint)
Jegyzett tőke	3 423	3 423
Jegyzett, de be nem fizetett tőke	0	0
Tőketartalék	6 135	6 135
Eredménytartalék	6 126	2 943
Lekötött tartalék	0	0
Értékelési tartalék	0	-61
Adózott eredmény	6 231	3 533
	21 915	15 973
Eredménytartalék (egyeztetett)	6 126	2 943
Tárgyévi adózott eredmény	6 231	3 533
Befektetési célú ingatlanok értéknövekedése (adóhatással korrigálva)
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménytartalék	12 357	6 476

40. MÉRLEG BEMUTATÁSA EMIR RÉSZÉRE

A Társaság az EMIR engedélye szerint működik, ezért meg kell felelnie a 648/2012/EU rendelet és a 153/2013 rendelet valamennyi követelményének. A központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból a saját mérlegében külön-külön tartja és jelzi a saját források (úgynevezett „skin in the game”, itt: alapszintű garanciális tőke) mennyiségét. Mivel a Társaság több, mint egy garanciaalapot hozott létre a különböző pénzügyi eszközök osztályai számára, így a dedikált saját forrásokat az egyes garanciaalapok összes garanciaalaphoz viszonyított arányában kell allokálni, illetve elkülönítetten kimutatni a mérlegben, hogy nemteljesítés esetén azon piaci szegmenshez kapcsolódóan kerüljön felhasználásra, amelyhez a garanciaalap kapcsolódik. A KELER KSZF-nek a 648/2012/EU rendelet 16. cikke szerint is el kell különítenie a minimális tőkekövetelményét.

	2023.12.31		2022.12.31
Pénzeszközök és egyenértékeseik	49 695		191 188
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok	0		3 616
Követelések gázpiaci klíringtevékenységgel kapcsolatban	2 109		2 404
Követelések klíringtevékenységből és egyéb szolgáltatásokból	228		171
Egyéb követelések	11 630		14 846
Repó követelés	122 653		10 765
Követelések külföldi klíringházzal szemben	58 286		122 138
Nyereségadó – Tényleges adó követelések	56		0
Immateriális eszközök	774		693
Tárgyi eszközök	14		24
Nyereségadó – Halasztott adó követelések	7		14
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	245 452		345 859
Szállítótartozások	98		255
Szállítótartozások - kötelezettségek gázpiaci ügyletekből	2 125		2 590
Egyéb kötelezettségek	257		252
Nyereségadó – Tényleges adó kötelezettségek	424		301
Garancialapokkal szembeni kötelezettségek	4 582		7 801
Pénzügyi garancia miatti kötelezettség	21		26
Biztosítékok árampiacból	148 002		227 756
Biztosítékok gázpiacból	56 840		80 357
Lízing kötelezettség	9		18
Nyereségadó – Halasztott adó kötelezettség	0		0
Hitelek	11 179		10 531
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	223 537		329 887
Minimum tőke (EMIR szerint)	5 040		8 027
Alapszintű garanciális tőke – TEA	531		263
Alapszintű garanciális tőke – KGA	311		375
Alapszintű garanciális tőke – GKGA	227		1 119
Alapszintű garanciális tőke – CKGA	75		67
Kiegészítő garanciális tőke	15 731		6 121
SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	21 915		15 972
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN	245 452		345 859

41. SZÁMVITELI POLITIKA VÁLTOZÁSAI

A Társaság következetesen alkalmazza a számviteli politikáit a jelen pénzügyi kimutatásokban bemutatott összes időszakra.

42. ÚJ/MÓDOSÍTOTT STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK

A Társaság pénzügyi kimutatásainak közzétételéig kiadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és értelmezések az alábbiak. A Társaság ezeket az új és módosított standardokat és értelmezéseket, ha alkalmazhatóak, akkor kívánja alkalmazni, amikor azok hatályba lépnek.

Az IFRS 16 módosításai: Lízingkötelezettség az eladás és visszlízing során

2022 szeptemberében az IASB módosításokat adott ki az IFRS 16 standardhoz annak érdekében, hogy meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket az eladó-bérlő alkalmaz az eladási és visszlízing-ügyletben keletkező lízingkötelezettség értékelésénél azért, hogy az eladó- bérlő ne számoljon el olyan nyereséget vagy veszteséget, amely az általa megtartott használati joghoz kapcsolódik.

A módosítások a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba, és visszamenőlegesen kell alkalmazni az IFRS 16 első alkalmazásának időpontját követően megkötött visszlízing-ügyletekre. A korábbi alkalmazás megengedett, és ezt a tényt közzé kell tenni.

A módosításoknak várhatóan nem lesz lényeges hatása a Társaság pénzügyi kimutatásaira.

Az IAS 1 módosítása: A kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolása

Az IASB 2020 januárjában és 2022 októberében módosításokat adott ki az IAS 1 standard 69-

76. bekezdéseihez, hogy meghatározza a kötelezettségek rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolásának feltételeit. A módosítások tisztázzák, hogy:

• mit jelent a pénzügyi rendezés elhalasztásához való jog,

• a halasztási jognak a beszámolási időszak végén fenn kell állnia,

• ezt a besorolást nem befolyásolja annak valószínűsége, hogy a gazdálkodó egység élni fog halasztási jogával,

• ha egy átváltható kötelezettségbe beágyazott származékos termék maga is tőkeinstrumentum, kivételként a kötelezettséghez kapcsolódó feltételek nem befolyásolják besorolást.

Ezen túlmenően bevezetésre került egy olyan követelmény, amely szerint közzé kell tenni, ha egy hitelszerződésből eredő kötelezettséget hosszú lejáratúnak minősítenek, és a gazdálkodó egységnek a pénzügyi rendezés elhalasztására vonatkozó joga a jövőbeni feltételek tizenkét hónapon belüli teljesítésétől függ.

A módosítások a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba, és visszamenőlegesen kell azokat alkalmazni. A Társaság jelenleg vizsgálja, hogy a módosítások milyen hatással lesznek a jelenlegi gyakorlatra, és hogy a meglévő hitelszerződések újratárgyalása szükségessé válhat-e.

Beszállítói finanszírozási megállapodások - Az IAS 7 és az IFRS 7 módosításai

2023 májusában az IASB közzétette az IAS 7 Cash flow-kimutatás és az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzétételeivel foglalkozó standardok módosításait. Ez tisztázza a szállítói finanszírozási megállapodások jellemzőit, és további közzétételt ír elő az ilyen megállapodásokról. A módosításokban foglalt közzétételi követelmények célja, hogy segítsék a pénzügyi kimutatások felhasználóit abban, hogy megértsék a szállítói finanszírozási

megállapodásoknak a gazdálkodó egység kötelezettségeire, cash flow-jára és likviditási kockázatának való kitettségére gyakorolt hatását.

A módosítások a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra lépnek hatályba. A korai alkalmazás megengedett, de azt közzé kell tenni. Az EU még nem fogadta be ezt a módosítást.

Az IAS 21 2025. január 1-től hatályos módosítása iránymutatást tartalmaz arra nézve, hogy miként kell átváltani azokat a devizás tételeket és egyenlegeket, amelyek olyan pénznemben denomináltak, amelyek átválthatósága azonnal nem biztosított.

A fenti tételek várhatóan nem lesznek jelentős hatással a pénzügyi kimutatásokra.

43. A EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN SZEREPELTETENDŐ KÖZZÉTÉTELEK (IAS 27)

A Társaság az anyavállalat (KELER Zrt.) konszolidált pénzügyi kimutatásaiba teljes körűen bevonásra kerül. Ezeket az anyavállalat a magyar szabályozás által megkövetelt formában teszi közzé és helyezi letétbe.

A KELER KSZF-nek nincsenek leányvállalati, társult vállalkozási vagy közös szerveződésben eszközölt befektetései, közös megállapodásokban nem vesz részt.

44. BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK UTÁNI ESEMÉNYEK

A KELER KSZF nem azonosított olyan mérlegforduló napot követő eseményt, amelynek hatása lenne a pénzügyi kimutatások tartalmára.

45. AZ OROSZ-UKRÁN FEGYVERES KONFLIKTUS HATÁSA

A KELER KSZF a szankciós rendelkezésekben tett előírásokat folyamatosan teljesítette, üzleti kapcsolataira nem volt hatással.

46. OSZTALÉK

A közgyűlés 2023. április 24-i ülésén hozott döntése értelmében a 2022. üzleti év után 350 millió forint osztalék került kifizetésre, 3.183 millió forint időszaki eredmény az eredménytartalékban került elhelyezésre.

A 2023. év után a tulajdonosok részére fizetendő javasolt osztalék 350 millió forint.

47. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELFOGADÁSA

Ezen pénzügyi kimutatásokat a Társaság Igazgatósága a mai napon tulajdonosok felé közzétételre engedélyezte. A pénzügyi kimutatásokat a Közgyűlés jogosult elfogadni.

Budapest, 2024. március 11.

Xxxxxxx Xxxxxx Vezérigazgató KELER KSZF Zrt.

Digitálisan aláírta: Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Dátum: 2024.03.11

11:32:23 +01'00'

Digitálisan aláírta: Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx Dátum: 2024.03.11

Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató Xxxxxxx Xxxxx operációs vezető

11:04:42 +01'00'