A 2019 napján kelt
A 2019 napján kelt
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Társasági szerződés
A Kecskeméti Társadalomtudományi Ismeretek Szolgáltató Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (a továbbiakban: Társaság) létrehozásáról, amelyet a jelen szerződés 5. pontjában felsorolt alulírott Szerződő Felek, mint alapító tagok (a továbbiakban: Tagok) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény), továbbá a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény), továbbá a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény (továbbiakban: Ctv.), valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései alapján közhasznú, a közfeladatok ellátásában, mint államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhető szervezet érdekében a tagok a társasági szerződést a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően felülvizsgálták és egységes szerkezetben az alábbiak szerint állapítják meg:
1. A Társaság elnevezése
1.1. A Társaság neve: Kecskeméti Társadalomtudományi Ismeretek Szolgáltató Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2. A Társaság rövidített neve: Kecskeméti TISZK Nonprofit Közhasznú Kft.
2. A Társaság székhelye, telephelyei, fióktelepei
2 1. A Társaság székhelye: 6000 Kecskemét Xxxxxxxx xx 00.
2.2. A Társaság telephelyei:
6000 Kecskemét, Xxxxxxx Xxxxx xxx 0. (Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium)
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 00. (Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium)
6000 Kecskemét, Dózsa Gy. u. 22. (Kecskeméti Művészeti Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Xxxxxx Xxxxxx Ének-zenei Iskolája)
6000 Kecskemét, Kvarc u. 2. (Xxxxxx Xxxxx Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda)
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. (Kecskeméti Főiskola)
2.3. A Társaság fióktelepei:
6060 Tiszakécske Kossuth u. 65. (Xxxxxx Xxxxxxxx Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző, Kollégium Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat)
2377 Örkény Fő u. 5.-7. (Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx Szakképző Iskola és Kollégium)
0000 Xxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx x. 24. (Szent Xxxxxxx Xxxxxxxxx, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Xxxxxx Xxxxxx Tagintézménye)
(mód. 2019 )
3. A Társaság feladata, célja
A társaság feladatainak, céljainak a jövőbeni meghatározásánál a hangsúly a makro-, mikrokörnyezeti tényezők változásaival, valamint a társadalmi hasznosság szükségességével összhangban az alábbiak:
3.1.Tehetséggondozás
A tehetség, mint emberi erőforrás Magyarország egyik lehetséges előnye és kitörési pontja a XXI. században. A cél e téren a tehetség előfeltételeként előálló adottságok és hajlamok időbeni felismerése, kibontakoztatása, fejlesztése, mivel ezek eredménye döntő abban, hogy az adottságból mi fog megvalósulni és az ígéretnek tekinthető tehetséges gyermekből lesz-e talentum. Cél a tehetséggondozás területén városi szintű hálózat kiépítése mely jelentős mértékben járulhat hozzá a tehetségek kibontakoztatására alap-, közép- és felsőfokon.
3.2. Ifjúsági közösségi tér és közösségi munkatér létrehozása
Olyan Coworking iroda megtervezése, kialakítása, működtetése, mely kiegészül coolworking és coworkid tevékenységekkel. Az ifjúsági közösségi tér és közösségi munkatér kapcsolódik a városfejlesztési stratégiához, és hozzájárul a város gazdaságát és vállalkozói világát meghatározó kreatív ipar jövőbeni munkaerőpiaci emberi erőforrás biztosításához, fejlesztéséhez.
3.3. A Kecskeméti Műszaki Duális Képzőközpont működtetése
A kísérleti jelleggel létrehozott egyedi „Kecskeméti modell” és annak továbbfejlesztése a kis- és középvállalkozások számára. A modell lehetőséget és teret biztosít kis- és középvállalkozások számára bekapcsolódni a mérnök utánpótlás nevelésbe annak aktív részvevőjeként.
Feladatok:
• Tehetségek felismerése, felkutatása, kibontakoztatása alap-, közép- és felsőfokon.
• A tehetséggondozás és annak városi szintű hálózatosodásának rendszerszemléletű kialakításának elősegítése, fejlesztése.
• A társadalomtudományi ismeretek széleskörű alkalmazása a város és vonzáskörzete társadalmi, gazdasági felemelkedését elősegítő folyamataiban.
• Az ipari technológiák elvárásaihoz igazodó tudományos ismeretterjesztés.
• Az életen át tartó vagy élethosszig tartó tanulás lehetőségének térségi nyomon követése, képzési irányok, tartalmak előrejelzése.
• A korszerű tudásáramlás térségi stratégiájának kutatása, kimunkálása.
• Coworking, coolworking és coworkid közösségi tér kialakítása, kísérleti indítása, működtetés.
• Duális képzőközpont működtetése, hallgatók fogadása.
• Együttműködés kis- és középvállalkozásokkal a duális hallgatók integrált fogadásában, gondozásában, fejlesztésében.
• Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli általános és szakmai jellegű felnőttoktatás szervezése, vizsgáztatás. Részvétel az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében.
• A szakképzésben résztvevő tanulók duális gyakorlati oktatásának szervezése, tanulók fogadása tanulószerződéssel.
• Konferencia és rendezvényszervezés.
4. A Társaság jogállása; a közhasznú működés követelményei
4.1. A Társaság közhasznú jogállású. A közhasznúsági fokozat, illetve jogállás megszerzésének időpontja 2014. május 26.
4.2. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Civil törvény 34. § (1) bekezdés c) pont
4.3. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Civil törvény 34. § (1) bekezdés d) pont.
4.4. A Társaság saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A Társaság a saját
honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Civil törvény 30. § (4) bekezdés.
5. A Társaság alapítói (tagjai)
5.1. név: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxxx xxx 0.
képviseli: Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx polgármester KSH törzsszám: 15724540-8411-321-03
adószám: 15724540-2-03
5.2. név: Tiszakécske Város Önkormányzata székhely: 6060 Tiszakécske, Kőrösi u. 2. képviseli: Xxxx Xxxxx polgármester
törzsszám: 724650
adószám: 15338112-2-03
5.3. név: Kecskeméti Társadalomtudományi Ismeretek Szolgáltató Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxxxx xx 00.
képviseli: Pósfainé Xx. Xxxxxx Xxx ügyvezető
Cg.: 00-00-000000
adószám: 22157382-2-03
5.3. név: Xxxxxxx Xxxxx Egyetem
székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00.
képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx rektor és Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx kancellárhelyettes
képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx rektor és Xxxxx Xxxx kancellár
alapító okirat száma: OK-279-46/2010 adószám: 15329846-2-03
(mód. 2019 )
6. A Társaság tevékenysége
6.1. A Társaság közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezetként a jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. (Áht. 3. §)
A Társaság
• a „szociális tevékenység, családsegítés, időkorúak gondozása”
- 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 1.§-6.§
• a „tudományos tevékenység, kutatás”
- 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5.§
(3) bekezdés
• a „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés”
- 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól (a továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdés 1., 13. és 15. pontjai,
- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,
- 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1.§ (1) bekezdés c) és g) pontjai és (2)-
(4) bekezdései
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§ (2) bekezdés és 2.§ (1) bekezdés
• a „munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése -
ideértve a munkaerő-kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások”
- Mötv. 3.§ (1) bekezdés 8. és 10. pontja,
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól, és esélyegyenlőségük biztosításáról 4.§ f) pontja és 7/A.§ (1) bekezdése,
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról 4.§ a)-b) és g) pontjai
tevékenységek körébe tartozó feladatokat, mint közhasznú tevékenységet végzi.
A fentiekben megjelölt tevékenységek kapcsán a társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (Civil törvény 34.§ (1) bekezdés a) pont)
A Társaság közfeladata jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Civil törvény 2. § 19. pont
A Társaság közhasznú tevékenysége minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Civil törvény 2. § 20. pont.
A Társaság főtevékenysége közhasznú, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere - TEÁOR 2008 - szerinti besorolásban:
72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
6.2. A Társaság cél szerinti közhasznú tevékenységei TEÁOR szerinti besorolásban:
85.31 Általános középfokú oktatás
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.59 M.n.s. egyéb oktatás
6.3. A Társaság közhasznú tevékenységei a TEÁOR szerinti besorolásban:
85.51 Sport, szabadidős képzés
85.52 Kulturális képzés
85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység
6.4. A közhasznú tevékenységet segítő egyéb üzletszerű gazdasági-vállalkozási tevékenységei a TEÁOR szerinti besorolásban:
17.23 Irodai papíráru gyártása
18.12 Nyomás (kivéve: napilap)
18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység
18.14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20 Egyéb sokszorosítás
25.62 Fémmegmunkálás
49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás
55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
56.21 Rendezvényi étkeztetés
56.29 Egyéb vendéglátás
58.11 Könyvkiadás
58.12 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
58.13 Napilapkiadás
58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19 Egyéb kiadói tevékenység
58.20 Számítógépes játék kiadása
58.29 Egyéb szoftverkiadás
59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása
60.10 Rádióműsor-szolgáltatás
62.01 Számítógépes programozás
62.02 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.03 Számítógép-üzemeltetés
62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
63.12 Világháló-portál szolgáltatás
63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
64.20 Vagyonkezelés (holding)
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
70.10 Üzletvezetés
71.11 Építészmérnöki tevékenység
71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés
72.11 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés
72.19 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés
73.11 Reklámügynöki tevékenység
73.12 Médiareklám
73.20 Piac- közvélemény-kutatás
74.10 Divat-, formatervezés
74.20 Fényképészet
74.30 Fordítás, tolmácsolás
74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
77.40 Immateriális javak kölcsönzése
78.10 Munkaközvetítés
78.20 Munkaerőkölcsönzés
78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás
82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás
82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
82.91 Követelésbehajtás
82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
88.99 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység
94.12 Szakmai érdekképviselet
94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
6.5. A társaság befektetési tevékenységet alaptevékenységként nem végez.
6.6. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Civil törvény 34.§ (1) bekezdés b) pont
6.7. A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Civil törvény 34. § (1) bekezdés a) pont
7. A Társaság vagyona
7.1. A Társaság törzstőkéje
A Társaság törzstőkéje 43.460.000,-Ft, azaz Negyvenhárommillió-négyszázhatvanezer Forint, amelyből készpénz 3.460.000,-Ft, azaz Hárommillió-négyszázhatvanezer Forint
apport 40.000.000,-Ft, azaz Negyvenmillió Forint
7.2. Az alapító tagok törzsbetétei
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Összeg
3.100.000,-Ft, apport 40.000.000.-Ft, összesen 43.100.000,-Ft
Tiszakécske Város Önkormányzata 110.000,-Ft
Xxxxxxx Xxxxx Egyetem 100.000,-Ft
Kecskeméti Társadalomtudományi Ismeretek Szolgáltató Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 150.000,-Ft
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
3.149.273,-Ft, apport 40.000.000.-Ft, összesen 43.249.273,-Ft
Tiszakécske Város Önkormányzata 110.381,-Ft
Xxxxxxx Xxxxx Egyetem 100.346,-Ft
(mód. 2019 )
7.3. A Társaság bejegyzését követően a tagok jogait az üzletrész testesíti meg. Tilos a törzstőke terhére a Tagnak tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni.
7.4. A Társaság tevékenységéből származó nyereség a Tagok között nem osztható fel, az az eredménytartalék növekedéseként kerül könyveiben kimutatásra.
7.5. A Tagok mellékszolgáltatás teljesítésére, és pótbefizetésre nem vállalnak kötelezettséget.
7.6. A Ptk. 3:174.§-3:175.§. korlátozó rendelkezései
A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés 10/2014.(07.17.) számú határozata alapján szerezheti meg.
A Társaság saját üzletrésze alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A Társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
8. A Társaság működése
8.1. A Társaság határozatlan időtartamra, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
8.2. A Társaság közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre legkorábban a Társaság közhasznú jogállású Társaságként bejegyzésének időpontjától jogosult.
9. A taggyűlés
9.1. A gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv, a taggyűlés. Ptk. 3:109. §
A Tagok a Ptk. vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a Xxxxx összességéből vagy a Xxxxx által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják.
A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. Ptk. 3:16. §
A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Ptk. 3:17. §
Ha egy Tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ptk. 3:18. § (2) bekezdés
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Ptk. 3:19. § (2) bekezdés
A Tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a Ptk. egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a Ptk. egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ptk. 3:19. § (3) bekezdés
A gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselő útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, egy tag egy képviselőt bízhat meg, egy képviselő több tagot is képviselhet. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ptk. 3:110. § (1) bekezdés
A Társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához
igazodik. Ptk. 3:110. § (2) bekezdés
A taggyűlés hatásköre
9.1.1. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló (a továbbiakban: beszámoló) jóváhagyása és a nyereség elszámolásáról való döntés Ptk. 3:109. § (2) bekezdés;
9.1.2. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt a taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről Ptk. 3:109. § (3) bekezdés;
9.1.3. Közhasznúsági mellékletnek az elfogadása;
9.1.4. A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervvel, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött megállapodás jóváhagyása;
9.1.5. A Társaság munkaszervezetének kialakítása körében belső szervezeti és működési szabályzat létrehozása és elfogadása, amelynek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a jelen társasági szerződésben foglaltakkal;
9.1.6. A felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;
9.1.7. A Társaság taggyűlése a nem önkormányzati fenntartókkal (közoktatási) megállapodást köthet, vagy tagként bevonhatja őket alapul véve a köznevelési törvényt;
9.1.8. Dönt a pályázatokban való részvételről, annak lebonyolításáról, fejlesztési projektekről;
9.1.9. Működteti a közös fejlesztési helyszínként megjelölt, és a tulajdonos fenntartótól használatba átvett tanműhelyeket (gyakorlati képzéssel kapcsolatos hatáskör), azokra vonatkozó működési szabályzatokat fogad el;
9.1.10. Az üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
9.1.11. A könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
9.1.12. A tagok, az ügyvezető és a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
9.1.13. A taggyűlés valamennyi olyan jogügyletet, melynek értéke meghaladja az 1 millió forintot, és egy évnél hosszabb idejű kötelezettségvállalást tartalmaz, a felügyelő bizottság előzetes jóváhagyásának birtokában kötheti meg és hagyhatja jóvá;
9.1.14. A társaság üzleti tervének, pénzügyi tervének elfogadása;
9.1.15. Mindazon ügyek, amelyeket a Társasági Szerződés vagy jogszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal;
9.1.16. A taggyűlés a társaság átalakulásáról egy ülés keretében is dönthet, amennyiben az ülésre az ügyvezető az átalakuláshoz a Ptk. által előírt valamennyi okiratot előkészítette.
9.2. A taggyűlés nyilvános.
9.3. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ptk. 3:18. § (1) bekezdés
9.3.1 Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Ptk. 3:17. § (5) bekezdés
Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Ptk. 3:191. § (1) bekezdés
A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Ptk. 3:191. § (2) bekezdés
Erről a tagokat az eredeti taggyűlési meghívóban értesíteni kell. A taggyűlés határozatképtelenségéről és a megismételt taggyűlésről a tagokat az ügyvezető ajánlott postai küldemény, vagy egyéb az átvételt egyértelműen igazoló módon haladéktalanul értesíti.
9.3.2. A létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk.-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ptk. 3:20. § (1) és (2) bekezdés
Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. Ptk. 3:20. § (3) bekezdés
9.3.3. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Ptk. 3:20.
§ (4) bekezdés
9.4. A Társaság taggyűlésein a tagokat a már szolgáltatott, minden 10.000,-Ft névértékű törzsbetét után 1 db szavazat illeti meg, összesen 4346 szavazat illeti meg.
Az egyes tagokat megillető szavazati jog:
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 4310 4325 szavazat Szavazati jog mértéke minősített többségű befolyást biztosít
Kecskeméti Társadalomtudományi Ismeretek Szolgáltató Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 15 szavazat korlátozza Ptk 3:175.§
Tiszakécske Város Önkormányzata 11 szavazat
Xxxxxxx Xxxxx Egyetem 10 szavazat
(mód. 2019 )
9.5. A taggyűlés a határozatát, ha a Ptk. valamint a jelen szerződés eltérően nem rendelkezik, a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével, és nyílt szavazással hozza. Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához és jóváhagyásához, a 9.1.6. és a 9.1.7. pontban foglaltak
elfogadásához, valamint a Ptk. által meghatározott esetekben a taggyűlés egyhangú határozata szükséges.
9.6. A Társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos taggyűlés nyilvánosságának biztosítása kötelező. Ezért minden olyan kérdéskörben, amelyben a Társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban a nyilvánosság biztosítása kötelező, a taggyűlés döntéshozatala során a nyilvánosságot nem zárhatja ki.
9.7. A taggyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadására össze kell hívni. Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. Ptk. 3:189. § (1) bekezdés
A taggyűlést az ügyvezető hívja össze annak időpontjában, helyének és napirendjének megjelölésével a Társaság székhelyére. A meghívót az ügyvezető ajánlott levélben küldi el, vagy a tagnak személyesen adja át. A meghívó elküldése és a taggyűlés időpontja között legalább 15 napnak kell eltelnie. Ptk. 3:190. § (1) bekezdés
Bármely tag az ok és a cél megjelölésével kérheti a taggyűlés összehívását. Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal közli a tagokkal és az ügyvezetővel. Ptk. 3:190. § (2) bekezdés
A taggyűlés összehívására egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
9.8. Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről - az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával megtartott taggyűlés kivételével – jegyzőkönyv- készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. Ptk. 3:193. § (1)-(2) bekezdés
Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani. A tagok által meghozott határozatokat meghozataluk után késedelem nélkül be kell vezetni a határozatok könyvébe. Ptk. 3:194. §
A nyilvántartásból világosan ki kell, hogy tűnjön a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. Civil törvény 37. § (3) bekezdés a) pont
9.9. A Taggyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata a 9.1.5-ban írtak szerint - szabályozza az ügyvezetők feladat- és hatáskörét a taggyűlést megelőzően ellátandó feladatok, a taggyűlés előkészítésével, lebonyolításával, a végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatban.
10. A Társaság nyilvános működése, beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása
Civil törvény 28 §, 29 §, 37. § (3) bekezdés b) c) és d) pont , 38. §-41. §
10.1. Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 5 napon belül elektronikus vagy postai úton kell közölni az érintettekkel. Ennél rövidebb határidő akkor köteles a Társaság teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli.
10.2. A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem történhet rövid úton, telefonon, írásban, e- mailen. Az ügyvezető a betekintést kérő kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. Az ügyvezető akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni.
10.3. A Társaság működési és nyilvántartási rendjét, a szolgáltatások igénybevételének helyét, módját és feltételeit, a taggyűlés által hozott döntések, a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodást, az elfogadott éves beszámolót, és az éves közhasznúsági mellékletet, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapon közzé kell tenni. A Társaság honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx
10.4. A Társaság és Tagjai között létrejövő szerződést, valamint a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött közhasznúsági szerződést aláírásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezi.
10.5. A Társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatást igénybevevőit értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek a taggyűlések összehívásának rendjével. A szolgáltatás igénybevevői köre a társaság működési területére korlátozódik. Egyébként a megjelölt kedvezményezettek köre semmilyen más feltétellel nem zárt és nem korlátozott.
10.6. A szolgáltatás igénybevételének módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével a hozott határozat jellegétől függően.
10.7. Beszámoló és közhasznúsági beszámoló elfogadása (Civil törvény 37. § (2) bekezdés d) pont)
A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét teljesíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A taggyűlés a számviteli törvény szerinti éves beszámolóját és a közhasznúsági beszámolót egyhangú határozattal fogadja el. A számviteli törvény szerinti beszámolót, a közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben legkésőbb év május 31.-ig kell az Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszeren keresztül teljesíteni a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, továbbá a társaság honlapján nyilvánosságra hozni.
Az éves közhasznúsági mellékletbe a társaság székhelyén munkaidőben, az ügyvezetővel történt előzetes egyeztetés után bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
11. A Társaság képviselete, a cégjegyzésének módja
11.1. Társaság ügyvezetője: Pósfainé Xx. Xxxxxx Xxx (szül. hely: Battonya, szül. idő: 1956. január 22., anyja neve: Xxxxx Xxxxxxx, adószáma: 8325273860) 6000 Kecskemét, Nemesszeghy M. u. 39. sz. alatti lakos.
Az ügyvezető vezető tisztségviselő feladatait a Társaság taggyűlésének határozata alapján határozatlan időtartamú munkaszerződés keretében látja el.
11.2. Az ügyvezető a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ptk. 3:24. §
11.3. A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Ptk. 3:29. § (1) bekezdés
Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. Ptk. 3:30. § (3) bekezdés
11.4. A Társaság alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat Pósfainé Xx. Xxxxxx Xxx ügyvezető
gyakorolja.
11.5. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnév fölé az ügyvezető önállóan írja alá nevét az aláírásminta szerint.
12. A Felügyelőbizottság
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4.§ (1) bekezdése alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál felügyelőbizottság (a továbbiakban: FB) létrehozása kötelező.
12.1. A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló FB létrehozását rendelhetik el
azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A Társaságnál 3 tagból álló FB működik, melynek tagjai:
1. Xxxx Xxxxxx (szül.név: Xxxx Xxxxxx, szül.hely, idő: Szabadszállás, 1963. jún. 14., anyja neve: Xxxxxxx Xxxxx, xxxxx.jel: 8352272233) 6000 Kecskemét, Borszéki u. 8. szám alatti lakos 2015. május 19. napjától – 2019. november 30. napjáig;
2. Patkósné Xxxxxx Xxxxxxx (szül. név: Xxxxxx Xxxxxxx, szül. hely, idő: Tiszaföldvár, 1967. jún. 06., anyja neve: Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx, adóaz.jel: 8366803589) 6000 Kecskemét, Felsőszéktó 7/D szám alatti lakos 2014. december 19. napjától – 2019. november 30. napjáig;
3. Xxxxxx Xxxxx (szül. név: Xxxxxx Xxxxx, szül. hely, idő: Kalocsa, 1962. okt. 28., anyja neve: Xxxxxx Xxxxx, adóaz.jel: 8349981393) 6000 Kecskemét, Xxxxx xxxx 00. 1/4. szám alatti lakos 2018. július 10. napjától – 2019. november 30. napjáig;
1. ……………………… (szül.név: ………………………, szül.hely, idő: ………………………, anyja neve:
………………………, adóaz.jel: ………………………) ……………………… szám alatti lakos
……………………… napjától napjáig;
2. ……………………… (szül.név: ………………………, szül.hely, idő: ………………………, anyja neve:
………………………, adóaz.jel: ………………………) ……………………… szám alatti lakos
……………………… napjától napjáig;
3. ……………………… (szül.név: ………………………, szül.hely, idő: ………………………, anyja neve:
………………………, adóaz.jel: ………………………) ……………………… szám alatti lakos
……………………… napjától napjáig;
(mód. 2019 )
12.2. A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad
el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Ptk. 3:115. §
12.3. Az FB testületként működik. Az FB saját tagjai sorából elnököt választ.
12.4. Az FB üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Működésére a Ptk. 3:26.§.-3:28.§, 3:119-3:123.§-ok rendelkezései vonatkoznak.
12.5. Az FB határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Az FB határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Ptk. 3:27. § (3) bekezdés
12.6. Az FB tagjai az FB munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az FB tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Ptk. 3:26. § (3) bekezdés
12.7. A taggyűlés valamennyi olyan jogügyletet, melynek értéke meghaladja az 1 millió forintot, és 1 évnél hosszabb idejű kötelezettségvállalást tartalmaz, az FB előzetes jóváhagyásának birtokában kötheti meg és hagyhatja jóvá.
12.8. Az FB ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a taggyűlés hagy jóvá.
12.9. Az FB egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az FB ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. Az FB tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. Ptk. 3:28. §
12.10. Az FB köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. Az FB a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Ptk. 3:27. § (1)-(2) bekezdés
A Társaság vezető állású munkavállalói, vezető tisztségviselője az FB írásbeli felvilágosítás kérésének kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kötelesek írásban eleget tenni.
12.11. Az FB jogköre
- Ha az FB ellenőrző tevékenységéhez szakértőket kíván igénybe venni, az FB erre irányuló kérelmét az ügyvezetés köteles teljesíteni.
- Ha a társaságnál FB működik, a beszámolóról a társaság legfőbb szerve az FB írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
- Ha az FB szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, az FB jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében. Ptk. 3:120. §
12.12. Az FB felhívása esetén a könyvvizsgáló az FB ülésén köteles részt venni. Az FB köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. Ptk. 3:131. § (3) bekezdés
12.13. Az FB-re egyebekben a Ptk. 3:26.§ - 3:28.§ 3:119.§-3:123.§-ban írottak, továbbá a Civil törvény rendelkezései irányadók.
12.14. A számviteli törvény szerinti beszámolóról a Társaság legfőbb szerve csak az FB írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
13. A könyvvizsgáló
13.1. A taggyűlés által 2019. augusztus 28. napjától 2020. május 31. napjáig választott, a Társaság állandó könyvvizsgálója: N-Global Számviteli, Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Vak Bottyán u. 18. I/4., Cg.00-00-000000, MKVK: 004285), személyesen eljáró könyvvizsgáló személye: Xx. Xxxx Xxxxxxx, (anyja neve: Xxxxxxx Xxxxxx, adóaz. jel: 8345443133, könyvvizsgálói kamarai tagsági száma: 004992) 6000 Kecskemét, Dévény u. 0.xx. alatti lakos.
13.2. Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. Ptk. 3:131. § (2) bekezdés
13.3. A Társaság taggyűlése a könyvvizsgáló írásos könyvvizsgálói jelentése nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról nem hozhat döntést.
13.4. Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, az FB tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Ptk. 3:38. § (1) bekezdés
13.5. Ha a gazdasági társaságnál FB működik, a könyvvizsgáló az FB ülésén tanácskozási joggal részt vehet, az FB felhívása esetén a könyvvizsgáló az FB ülésén köteles részt venni. Az FB köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket. Ptk. 3:131. § (3) bekezdés
Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. Ptk. 3:131. § (1) bekezdés
A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni.
A könyvvizsgáló, a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk.-ban meghatározott felelősségi szabályok szerint felel.
13.6. Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok Ptk.-ban, a Civil törvényben, valamint egyéb jogszabályban e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ptk. 3:38.§ (2) bekezdés
13.7. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
14. Az ügyvezetőre, a felügyelőbizottság tagjaira, és a könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
14.1. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ptk. 3:22. §
14.2. A Ctv. 1. mell. I. rész 7. a) és d) pontjai vonatkoznak a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálók megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatára, továbbá a vezető tisztségviselő nyilatkozatára arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt a Ctv. 9/B.§.és 9/C.§. rendelkezései szerint.
14.3. Nem lehet az FB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Ptk. 3:26. § (2) bekezdés
14.4. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Ptk. 3:129.§
(3) bekezdés
14.5. A könyvvizsgálóra vonatkozó személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
14.6. A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Civil törvény 38. § (1)-(2) bekezdés
14.7. Nem lehet az FB elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a Társaság megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az általa, a tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, továbbá
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Civil törvény 38. § (3) bekezdés
14.8. A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy vezető tisztséget legalább egy évig
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. Civil törvény 39. § (1) bekezdés
14.9. A jelen társasági szerződés értelmezése során vezető tisztségviselő a Társaság ügyvezetője,
valamint az FB elnöke és tagjai.
14.10. A Civil törvény 39.§ (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ptk. 3:22§ (4)-(6) bekezdés
A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő.
Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított 15 napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. Ptk. 3:115. §
14.11. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. Ptk. 3:2.§
A vezető tisztségviselők felelősségére a Ptk. 3:24.§ vonatkozik. Az FB tagjainak felelősségére a Ptk. 3:28.§ vonatkozik.
15. A Társaság megszűnése
15.1. A Társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a tagok részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.
15.2. Az ezt meghaladó vagyont a Társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre kell fordítani, amelynek kedvezményezetti köre megegyezik a jelen társaság kedvezményezetti körével. A megmaradó vagyon felhasználásának módját a Társaság a felelős szervvel is egyezteti.
15.3. A Társaság megszűnésére a Ptk. Xxxxxxxx Xxxxx X. Címe, XIII. és XIV. Fejezetében írottak, valamint a 3:48. § és 3:207.§ rendelkezései irányadók.
16. Vegyes és záró rendelkezések
16.1. A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
16.2. A Társaság befektetési tevékenységet alaptevékenységként nem végez, kizárólag a szabad pénzeszközeit fekteti be. Amennyiben a Társaság szabad pénzeszközeit kívánja befektetni, úgy köteles befektetési szabályzatot alkotni, és ennek megfelelően eljárni, azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel a Társaság, köteles azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítani.
A befektetési szabályzat elfogadása a felügyelő szerv véleményének kikérését követően a legfőbb szerv, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Civil törvény 45. §
16.3. A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Társaság a Tagok honlapjai, és helyi időszaki kiadványai útján nyilvánosságra hozza az igénybe vehető támogatási lehetőségeket.
16.4. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Civil törvény 42. § (2) bekezdés
16.5. A beszámoló tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Civil törvény 29. § (3) bekezdés
16.6. A Társaság további gazdálkodó szervet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést
nem szerezhet.
16.7. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. Civil törvény 27. § (2) bekezdés
16.8. A társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Ctv., a Civil törvény, az Áht., a Számviteli Törvény, valamint a társaságokra vonatkozó egyéb rendelkezések az irányadók.
Kecskemét, 2019 napján
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képviseli: Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx polgármester
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviseli: Xxxx Xxxxx polgármester
Xxxxxxx Xxxxx Egyetem
Képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx rektor és Xxxxx Xxxx kancellár
Záradék