LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS
LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS
aZ aMERIKaI EGYESÜLT ÁLLaMOK (a továbbiakban: az Egyesült Államok), egyrészről; valamint
aZ OSZTRÁK KÖZTÁRSaSÁG,
a BELGa KIRÁLYSÁG,
a BOLGÁR KÖZTÁRSaSÁG,
a CIPRUSI KÖZTÁRSaSÁG,
a CSEH KÖZTÁRSaSÁG,
a DÁN KIRÁLYSÁG,
aZ ÉSZT KÖZTÁRSaSÁG,
a FINN KÖZTÁRSaSÁG,
a FRaNCIa KÖZTÁRSaSÁG,
a NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSaSÁG,
a GÖRÖG KÖZTÁRSaSÁG,
a MaGYaR KÖZTÁRSaSÁG,
ÍRORSZÁG,
aZ OLaSZ KÖZTÁRSaSÁG,
a LETT KÖZTÁRSaSÁG,
a LITVÁN KÖZTÁRSaSÁG,
a LUXEMBURGI NaGYHERCEGSÉG,
MÁLTa,
a HOLLaND KIRÁLYSÁG, a LENGYEL KÖZTÁRSaSÁG,
a PORTUGÁL KÖZTÁRSaSÁG,
ROMÁNIa,
a SZLOVÁK KÖZTÁRSaSÁG,
a SZLOVÉN KÖZTÁRSaSÁG,
a SPaNYOL KIRÁLYSÁG, a SVÉD KIRÁLYSÁG,
NaGY-BRITaNNIa ÉS ÉSZaK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGa,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő feleiként és az Európai Unió tagállamaiként (a továbbiakban: a tagállamok),
és az EURÓPaI KÖZÖSSÉG, másrészről;
aZZaL aZ ÓHaJJaL, hogy előmozdítsák a légitársaságok közötti piaci versenyen, valamint minimális kormányzati bea- vatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását;
aZZaL aZ ÓHaJJaL, hogy megkönnyítsék a nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővülését – többek között a légiköz- lekedési hálózatok fejlesztése révén – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légi- közlekedési szolgáltatások iránti igényeinek;
aZZaL aZ ÓHaJJaL, hogy lehetővé tegyék a légitársaságok számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgálta- tásokat nyújthassanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak;
aZZaL aZ ÓHaJJaL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légitársaságok munkavállalóit is beleértve – része- süljön a liberalizált megállapodás előnyeiből;
aZZaL aZ ÓHaJJaL, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a biztonság és a védelem legmagasabb szintjét biztosítsák, újfent hangsúlyozva a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi közlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek, vagy azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, melyek a légi járművek biztonsága ellen irányulnak;
TUDOMÁSUL VÉVE az 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott, nemzetközi polgári repülésről szóló egyez- ményben foglaltakat;
FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légitársaságok közötti versenyt, és veszélyeztet- hetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit;
MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során a környezetvédelem kérdése jelentős szerepet játszik;
MEGÁLLaPÍTVa a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án Montrealban kelt egyezményben megkövetelt védelmet;
xXXxX a SZÁNDÉKKaL, hogy a meglévő megállapodások keretére építve megnyissák a piacokat, és hogy a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösségek az atlanti-óceán mindkét oldalán a legnagyobb előnyöket élvezzék;
FELISMERVE, hogy légitársaságaik globális tőkepiacokhoz való fokozott hozzáférése jelentős szerepet játszik a verseny megerősítése és e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében;
aZZaL a SZÁNDÉKKaL, hogy globális jelentőségű precedenst hozzanak létre az ezen alapvető gazdasági ágazat liberali- zációjából származó előnyük fokozása érdekében,
a KÖVETKEZŐKBEN ÁLLaPODTaK MEG:
1. cikk
Fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:
1. „megállapodás”: e megállapodás, annak mellékletei és függe- lékei és azok módosításai;
2. „légi közlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemé- nyek légi járművön, külön vagy együttesen, díj vagy ellen- szolgáltatás ellenében a nagyközönség számára történő szállítása;
3. „egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve:
a) az Egyezmény 94. cikkének a) pontja értelmében hatályba lépő valamennyi módosítást, amelyet az Egye- sült Államok és a tagállam vagy tagállamok egyaránt megerősítettek, az adott kérdés függvényében;
valamint
b) az Egyezmény 90. cikkének értelmében elfogadott vala- mennyi mellékletet vagy módosítást, amennyiben az ilyen melléklet vagy módosítás bármely adott időpont- ban az Egyesült Államok és a tagállam vagy tagállamok vonatkozásában egyaránt hatályba lépett, az adott kér- dés függvényében;
4. „teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költsége és az ésszerű adminisztratív általános költség;
5. „nemzetközi légi közlekedés”: az egynél több állam területe feletti légtérben áthaladó légi közlekedés;
6. „fél”: az Egyesült Államok, vagy az Európai Közösség és tagállamai;
7. „ár”: utasok, poggyász és/vagy áru (a postai küldemények kivételével) légi közlekedésben – adott esetben a nemzetközi légi közlekedéssel összefüggő felszíni közlekedést is bele- értve – történő szállításáért a légitársaságok – beleértve képviselőiket – által felszámított díjak, tarifák vagy illetékek, valamint az ilyen díjak, tarifák vagy illetékek rendelkezésre állásának feltételei;
8. „nem kereskedelmi célú leszállás”: olyan leszállás, amely nem utasok, poggyász, áru és/vagy posta küldemény légi fuvaro- zásba történő felvételére vagy kirakására szolgál;
9. „terület”: az Egyesült Államok tekintetében a szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, valamint az Európai Közösség és tagállamai tekintetében az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó (a konti- nensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és fel- ségvizek, az említett Szerződésben vagy bármely jogutód okmányban meghatározott feltételeik szerint; e megállapo- dás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitá- ban elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között létező közös- ségi légiközlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006 szeptemberében Córdobában elfogadott miniszteri nyilatko- zat feltételeinek megfelelően;
valamint
10. „használati díj”: a légitársaságokra a repülőtér, a repülőtéri környezet, a légiforgalmi, illetve repülésvédelmi berendezé- sek vagy szolgáltatások – a kapcsolódó szolgáltatásokat és berendezéseket is beleértve – igénybevételéért kiszabott díj.
2. cikk
Igazságos és egyenlő lehetőség
Mindegyik fél igazságos és egyenlő lehetőséget biztosít mindkét fél légitársaságainak az e megállapodás hatálya alá tartozó nem- zetközi légi közlekedésben folytatott versenyhez.
3. cikk
Forgalmi jogok nyújtása
(1) Mindegyik fél megadja a másik félnek az alábbi jogokat a másik fél légitársaságai által folytatott nemzetközi légi közleke- dés tekintetében:
a) a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga;
b) a területén való, nem kereskedelmi célú leszállás joga;
c) nemzetközi légi közlekedés folytatása az alábbi útvonalak pontjai között:
i. az Egyesült Államok légitársaságai (a továbbiakban: az USa légitársaságai) esetében az Egyesült Államok előtti pontoktól az Egyesült Államokon keresztül, és a közbenső pontoktól bármely tagállamban vagy tagálla- mokban lévő és azon túli pontba vagy pontokba; vala- mint kizárólag árufuvarozási szolgáltatás esetében bármely tagállam és bármely pont vagy pontok között (bármely egyéb tagállamot is beleértve);
ii. az Európai Közösség és tagállamainak légitársaságai (a továbbiakban: közösségi légitársaságok) esetében a tagállamok előtti pontoktól a tagállamokon keresztül, és a közbenső pontoktól bármely, az Egyesült Államok- ban lévő és azon túli pontba vagy pontokba; kizárólag árufuvarozási szolgáltatás esetében az Egyesült Államok és bármely pont vagy pontok között; valamint kombi- nált szolgáltatások esetében az Egyesült Államokban lévő, valamint Európai Közös Légtér (a továbbiakban: ECaa) bármely – a megállapodás aláírásának időpont- jában vett – tagja területén lévő bármely pont vagy pon- tok között;
valamint
d) a megállapodásban meghatározott egyéb jogok.
(2) Valamennyi légitársaság bármely, illetve valamennyi jára- tán választása szerint:
a) egyik vagy mindkét irányban légi járatokat üzemeltethet;
b) különböző járatszámokat kombinálhat a légi jármű ugyana- zon üzemeltetése során;
c) kiszolgálhat a felek területe előtti, közbenső és a felek terü- letén túli pontokat, valamint a felek területén lévő pontok bármely kombinációját és bármely sorrendben;
d) kihagyhat bármilyen pontot vagy pontokat;
e) bármely légi járműjéről bármely másik légi járműjére – bár- mely ponton – átcsoportosíthat forgalmat;
f) a légi jármű vagy a járatszám cseréjével, vagy cseréje nélkül kiszolgálhatja a területén lévő pontok előtti bármely pontot, és az ilyen szolgáltatásokat az utazóközönségnek közvetlen szolgáltatásként kínálhatja és reklámozhatja;
g) megszakíthatja útját bármely fél területén lévő vagy azon kívüli bármely ponton;
h) a másik fél területén keresztül tranzitszállítást hajthat végre; valamint
i) kombinálhatja a forgalmat ugyanazon a légi járművön, tekin- tet nélkül a forgalom eredetére;
irány-, illetve földrajzi korlátozás nélkül és a légi fuvarozásra vonatkozóan az e megállapodásban engedélyezett egyéb jogok elvesztése nélkül.
(6) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az:
a) feljogosítja az USa légitársaságait bármely tagállam terüle- tén az adott tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru vagy postai küldemény ellentételezés melletti, fedélzetre való felvételére;
b) feljogosítja a közösségi légitársaságokat az Egyesült Államok területén az Egyesült Államok területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru vagy postai küldemény ellen- tételezés melletti, fedélzetre való felvételére.
(7) a közösségi légitársaságoknak az Egyesült Államok kor- mánya által igénybe vett közlekedéshez való hozzáférését a 3. melléklet szabályozza.
(3) az (1) bekezdés rendelkezéseit az alábbi követelményekre
figyelemmel kell alkalmazni:
a) az USa légitársaságai esetében – a kizárólag árufuvarozó szolgáltatások kivételével – a légi közlekedés az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás része;
valamint
b) a közösségi légitársaságok esetében – i. a kizárólag árufuva- rozó szolgáltatások; valamint ii. az Egyesült Államok és a megállapodás aláírásának időpontjában ECaa-tagsággal bírók között végzett kombinált szolgáltatások kivételével – a légi közlekedés a valamely tagállamot kiszolgáló szolgálta- tás része.
(4) a felek lehetővé teszik az egyes légitársaságok számára, hogy az általuk kínált nemzetközi légi közlekedésben a járatsű- rűséget és a kapacitást a piacon érvényesülő kereskedelmi megfontolások alapján állapítsák meg. E joggal összhangban, egyik fél sem korlátozhatja egyoldalúan a forgalom nagyságát, a szolgáltatás sűrűségét vagy rendszerességét, vagy a másik fél légi- társaságai által üzemeltetett légi járművek típusát vagy típusait, és nem írhatja elő a másik fél légitársaságai számára, hogy azok a menetrendet, a charterrepülések programját vagy az üzemelte- tési tervet benyújtsák, kivéve ha ez vámügyi, műszaki, üzemelte- tési vagy (a 15. cikkel összhangban lévő) környezetvédelmi okokból, az Egyezmény 15. cikkével összhangban álló egységes feltételek alapján szükséges.
(5) a nemzetközi légi közlekedést folytató légitársaságok a légi jármű típusának vagy számának bármely ponton való megvál- toztatására vonatkozó, bárminemű korlátozás nélkül végezhetik tevékenységüket, feltéve hogy a) az USa légitársaságai esetében a légi közlekedés – a kizárólag árufuvarozási szolgáltatás kivéte- lével – az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás részét képe- zi; illetve b) a közösségi légitársaságok esetében a légi közlekedés
– i. a kizárólag árufuvarozó szolgáltatások; valamint ii. az Egye- sült Államok és a megállapodás aláírásának időpontjában ECaa- tagsággal bírók között végzett kombinált szolgáltatások kivételével – valamely tagállamot kiszolgáló szolgáltatás része.
4. cikk
Engedélyezés
az egyik fél valamely légitársasága által az előírt formában és módon benyújtott üzemeltetési és műszaki engedélyekre irányuló kérelmek kézhezvételekor a másik fél a lehető legrövidebb eljá- rási időn belül megadja a megfelelő engedélyeket, amennyiben:
a) az USa légitársaságai esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős része és a légitársaság tényleges ellenőrzése az Egye- sült Államok, az USa állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, valamint a légitársaságot az USa légitársasága- ként engedélyezték, és gazdasági tevékenységének székhelye az USa területén található;
b) a közösségi légitársaságok esetében a légitársaság tulajdon- jogának jelentős része és a légitársaság tényleges ellenőrzése valamely tagállam vagy tagállamok, e tagállam vagy tagálla- mok állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, vala- mint a légitársaságot közösségi légitársaságaként engedélyezték, és gazdasági tevékenységének székhelye az Európai Közösség területén található;
c) a légitársaság eleget tesz a kérelmet vagy kérelmeket elbíráló fél által a nemzetközi légi közlekedés tekintetében rendsze- rint alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek;
valamint
d) a 8. cikkben (Biztonság) és a 9. cikkben (Légiközlekedés- védelem) foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák.
5. cikk
Az engedélyek visszavonása
(1) Bármely félnek jogában áll a másik fél légitársaságának üzemeltetési, illetve műszaki engedélyeit visszavonni, felfüggesz- teni vagy korlátozni, vagy a másik fél légitársaságának működé- sét egyéb módon felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:
a) az USa légitársaságai esetében a légitársaság tulajdonjogának jelentős része és a légitársaság tényleges ellenőrzése nem az Egyesült Államok, az USa állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, vagy a légitársaságot nem az USa légitársasá- gaként engedélyezték, vagy gazdasági tevékenységének szék- helye nem az USa területén található;
b) a közösségi légitársaságok esetében a légitársaság tulajdon- jogának jelentős része és a légitársaság tényleges ellenőrzése nem valamely tagállam vagy tagállamok, e tagállam vagy tagállamok állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van, vagy a légitársaságot nem közösségi légitársaságként engedé- lyezték, vagy gazdasági tevékenységének székhelye nem az Európai Közösség területén található;
vagy
c) a légitársaság nem tett eleget az e megállapodás 7. cikkében (Jogszabályok alkalmazása) említett törvényeknek és rendelkezéseknek.
(2) az e cikkben meghatározott jogok – amennyiben nincs szükség azonnali intézkedések megtételére az ezen cikk
(1) bekezdése c) pontjának való további meg nem felelés megaka- dályozása céljából – kizárólag a másik féllel folytatott konzultá- ciót követően gyakorolhatók.
(3) Ez a cikk nem korlátozza a felek azon jogait, hogy a
8. cikkben (Biztonság) és a 9. cikkben (Légiközlekedés-védelem) foglalt rendelkezésekkel összhangban a másik fél légitársaságá- nak vagy légitársaságainak üzemeltetési engedélyét vagy műszaki engedélyét visszatartsa, visszavonja, korlátozza, vagy feltételek- hez kösse.
6. cikk
A tulajdonjoggal, befektetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb kérdések
a megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére a felek a tulajdonjogra, befektetésre és ellenőrzésre vonatkozó törvényeik és rendelkezéseik szerint hozott határozataikban végrehajtják a
4. melléklet rendelkezéseit.
7. cikk
Jogszabályok alkalmazása
(1) az egyik fél területére történő belépéskor, ott- tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik fél légitársaságai által használt légi járműveknek alkalmazniuk kell és be kell tartaniuk a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi járműveknek az
adott fél területére történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve az ilyen légi járművek üzemelte- tésére és navigálására vonatkozó, az adott fél területén alkalma- zandó törvényeket és rendelkezéseket.
(2) az egyik fél területére történő belépéskor, ott- tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik fél légitársaságai által szállított utasoknak, személyzetnek vagy árunak meg kell felel- niük – illetve azok nevében meg kell felelni – a légi járműben szállított utasoknak, személyzetnek vagy árunak az adott fél terü- letére történő belépésére, valamint onnan történő kilépésére vonatkozó, az adott fél területén alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek (ideértve a belépéssel, vámkezeléssel, bevándor- lással, útlevelekkel, vámeljárásokkal, karanténnal vagy – postai küldemények esetén – a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket).
8. cikk
Biztonság
(1) a felek illetékes hatóságai – az e megállapodás szerinti légi közlekedés üzemeltetése céljából – érvényesnek ismerik el a másik fél által kiadott vagy érvényesített és hatályban lévő légialkal- massági bizonyítványokat, képesítési bizonyítványokat és enge- délyeket, amennyiben az e bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények legalább megegyeznek az Egyezmény értelmében meghatározott minimumszabályokkal. az illetékes hatóságok azonban megtagadhatják a más ilyen ható- ságok által saját állampolgáraik számára kiállított vagy érvénye- sített képesítési bizonyítványoknak és engedélyeknek a területük feletti átrepülés céljából érvényesként való elfogadását.
(2) Bármely fél illetékes hatóságai konzultációt kérhetnek más illetékes hatóságoktól az e hatóságok által felügyelt légitársasá- gok légiközlekedési berendezéseire, személyzetére, légi jármű- veire és üzemeltetésére vonatkozóan az e hatóságok által fenntartott biztonsági előírásokat illetően. E konzultációt – eltérő megállapodás hiányában – a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül meg kell tartani. amennyiben e konzultációt követően a kérelmező illetékes hatóságok megállapítják, hogy az adott hatóságok az említett területeken ténylegesen nem tarta- nak fenn, és nem alkalmaznak olyan biztonsági előírásokat és követelményeket, amelyek az Egyezmény alapján megállapított minimumszabályokkal legalább azonosak, a kérelmező illetékes hatóságok az adott hatóságokat értesítik e megállapításaikról és az e minimumszabályoknak való megfeleléshez szükségesnek vélt intézkedésekről, az adott hatóságok pedig megteszik a megfelelő korrekciós intézkedést. a kérelmező illetékes hatóságok fenntart- ják maguknak a jogot, hogy visszatartsák, visszavonják vagy kor- látozzák az olyan légitársaság vagy légitársaságok üzemeltetési, illetve műszaki engedélyeit, amelyek biztonsági felügyeletét az adott hatóságok gyakorolják, amennyiben az adott hatóságok ésszerű időn belül nem teszik meg a megfelelő korrekciós intéz- kedéseket, továbbá fenntartják maguknak a jogot, hogy az ilyen légitársaság vagy légitársaságok esetében azonnali intézkedéseket tegyenek, ha az a fent említett előírások és követelmények fenn- tartására és alkalmazására vonatkozó kötelezettség további – a repülésbiztonságot érintő azonnali fenyegetést eredményező – megsértésének megakadályozása érdekében elengedhetetlenül szükséges.
(3)
az e cikk szerinti kérelmeket és értesítéseket egyidejűleg
területén való tartózkodásra vonatkozó védelmi előírásokat
az Európai Bizottsághoz is el kell juttatni.
(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza a felek ille- tékes hatóságait abban, hogy megbeszéléseket folytatassanak a biztonságról, beleértve a biztonsági előírások és követelmények rendszeres alkalmazására vagy az időszakosan felmerülő vész- helyzetekre vonatkozó vitákat is.
9. cikk
Légiközlekedés-védelem
(1) a felek a nemzetközi jogból eredő jogaikkal és kötelezett- ségeikkel összhangban megerősítik, hogy a polgári repülés védel- mének jogellenes beavatkozásokkal szembeni biztosítására irányuló kölcsönös kötelezettségük e megállapodás szerves részét képezi. a felek – a nemzetközi jog szerinti jogaik és kötelezett- ségeik általános érvényének korlátozása nélkül – különösen az alábbi megállapodásokkal járnak el összhangban: a légi jármű- vek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekmé- nyekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-én Hágában aláírt egyez- mény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cse- lekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezmény, valamint a polgári légi közleke- dést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jog- ellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyv.
(2) a felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egy- másnak a polgári repülés védelme ellen irányuló fenyegetések leküzdése érdekében, beleértve a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, valamint az ilyen légi jármű, utasai és személyzete, a repülőterek és a léginavigá- ciós berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények megakadályozását is.
(3) a felek egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzet- közi Polgári Repülési Szervezet által megállapított és az Egyez- mény mellékletét képező, a légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezéseknek és javasolt gyakorlatnak megfelelően járnak el; előírják, hogy a területükön bejegyzett légi járművek üzemelte- tői; azok az üzemeltetők, akiknek fő telephelye vagy állandó lak- helye a területükön van; valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői ezen repülésvédelmi előírásoknak megfelelően járja- nak el.
(4) Mindkét fél biztosítja a hatékony intézkedések megtételét saját területén a légi járművek védelme, az utasok, a személyzet és csomagjaik és kézipoggyászaik átvizsgálása, valamint a teher- árunak és a légi járművön található készleteknek a beszállás vagy berakodás előtt és közben történő ellenőrzése érdekében, továbbá biztosítja, hogy ezeket az intézkedéseket a polgári repülés védelme ellen irányuló fenyegetés növekedésének megfelelően kii- gazítják. a felek egyetértenek abban, hogy a másik fél által meg- követelt, a területéről történő felszállásra és ezen másik fél
betartják. a felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik félnek az egyes konkrét fenyegetéssel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét.
(5) Teljes mértékben figyelembe véve és kölcsönösen tisztelet- ben tartva egymás szuverenitását, a területére történő belépésre vonatkozóan bármely fél védelmi intézkedéseket fogadhat el. E fél lehetőség szerint figyelembe veszi a másik fél által már alkal- mazott védelmi intézkedéseket, valamint a másik fél által nyúj- tott bármely véleményt. Mindegyik fél elismeri azonban, hogy e cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a felek azon jogát, hogy a repülés védelmére fenyegetést jelentő járat vagy járatok területükre való belépését megtagadják.
(6) a védelem elleni konkrét fenyegetés esetén bármely fél szükséghelyzeti intézkedéseket tehet, a módosításokat is bele- értve. Ezen intézkedésekről a másik fél illetékes hatóságait kése- delem nélkül értesíteni kell.
(7) a felek hangsúlyozzák, hogy az összeegyeztethető gyakor- lat és előírások kialakítása a légi közlekedés védelme előmozdí- tásának és a szabályozás terén mutatkozó különbségek minimalizálásának fontos eszköze. E célból a felek teljes mérték- ben kihasználják és továbbfejlesztik a jelenlegi és a javasolt védelmi intézkedésekre vonatkozó egyeztetések meglévő fóru- mait. a felek várakozása szerint ezen egyeztetések többek között a másik fél által javasolt vagy mérlegelt új védelmi intézkedések- kel, ezen belül a védelmi intézkedéseknek a körülmények válto- zása miatti felülvizsgálatával; a másik fél által támasztott védelmi intézkedéseknek való megfelelés érdekében az egyik fél által java- solt intézkedésekkel; a légi közlekedés védelmére vonatkozó intézkedéseket illetően az előírások eredményesebb kiigazí- tásának lehetőségeivel; valamint az egyik fél követelményeinek a másik fél jogi kötelezettségeivel való összeegyeztethetőségével foglalkoznak. Ezen egyeztetések célja, hogy elősegítsék az új védelmi kezdeményezések és követelmények mielőbbi bejelenté- sét és előzetes vitáját.
(8) a közlekedés védelmének biztosítására tett azonnali intéz- kedések szükségességének sérelme nélkül a felek megerősítik, hogy a védelmi intézkedések mérlegelésekor értékelik a nemzet- közi légi közlekedésre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatáso- kat, és – jogi előírás hiányában – e tényezőket figyelembe veszik a védelmi kérdések megoldásához szükséges és megfelelő intéz- kedések meghatározásakor.
(9) Légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, az utasok, a személyzet, a légi jár- művek, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések bizton- sága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegí- tése és más, az ilyen cselekmény vagy veszély gyors és biztonsá- gos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén.
(10)
amennyiben valamelyik fél megalapozottan véli úgy,
b) az i. és ii. alpont, valamint a fenti a) pont szerinti
hogy a másik fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezé- seinek megfelelően járt el, illetékes hatóságai azonnali konzultá- ciót kérhetnek a másik fél illetékes hatóságaitól. amennyiben az ilyen kérelemtől számított 15 napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapot szolgáltat a fél légitársasága vagy légitársaságai üzemeltetési engedélyének és műszaki engedélye- inek visszatartására, visszavonására, korlátozására, vagy feltéte- lekhez kötésére. Szükséghelyzetben a felek a 15 nap letelte előtt ideiglenes intézkedéseket hozhatnak.
(11) a repülőtérnek az e cikk (3) bekezdésében említett légiközlekedés-védelmi előírásoknak és gyakorlatnak való megfe- lelése tekintetében végzett értékelésektől függetlenül, a felek a másik fél együttműködését kérhetik annak megállapításához, hogy a másik fél különleges védelmi intézkedései a kérelmező fél követelményeinek eleget tesznek-e. a felek illetékes hatóságai elő- zetesen egyeztetik az értékelendő repülőtereket és az értékelés időpontjait, továbbá megállapítják az értékelések eredményeinek elemzésére vonatkozó eljárást. az értékelések eredményeit figye- lembe véve, a kérelmező fél határozhat úgy, hogy a másik fél területén azonos szintű védelmi intézkedéseket alkalmaznak, annak érdekében, hogy az átszálló utasok, poggyászaik és/vagy az átrakandó rakomány a kérelmező fél területén mentesüljön az újabb vizsgálat alól. E határozatot a másik féllel közölni kell.
10. cikk
Kereskedelmi lehetőségek
(1) a felek légitársaságai képviseleteket hozhatnak létre a másik fél területén a légi közlekedés, valamint a kapcsolódó tevé- kenységek hirdetése és értékesítése céljából.
(2) a felek légitársaságai – a másik fél belépésre, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban–a másik fél területére bevihetik, és ott alkalmazás- ban tarthatják a légi közlekedési szolgáltatások nyújtásához szük- séges irányító, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakmai személyzetet.
jogok kizárólag a repülőtér biztonságos üzemeltetése fenntartásának szükségességével indokolható hely- vagy kapacitáshiány miatt korlátozhatók. amennyi- ben az ilyen korlátozások nem teszik lehetővé a saját kiszolgálást, és amennyiben nem létezik valódi ver- seny a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között, minden ilyen szolgáltatást egyenlően és megfelelő mértékben hozzáférhetővé kell tenni valamennyi légi- társaság számára; az ilyen szolgáltatások díjai nem haladhatják meg azok összköltségét, beleértve az esz- közök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését.
(4) Mindkét fél bármely légitársasága közvetlenül és/vagy – a légitársaság szabad mérlegelése szerint – értékesítési ügynökein vagy a légitársaság által kijelölt egyéb közvetítőn keresztül érté- kesítheti légiközlekedési szolgáltatásait a másik fél területén. Min- den légitársaság jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légiközlekedési szolgáltatást a terület pénznemében vagy szabadon átváltható pénznemekben megvásárolni.
(5) Minden légitársaság jogosult a helyben kiadott összegeken felüli helyi bevételek átváltására és a másik fél területéről saját országa vagy – kérelemre és amennyiben az nem összeegyeztet- hetetlen az általánosan alkalmazott törvényekkel vagy rendelke- zésekkel – a választása szerinti ország vagy országok területére történő átutalására. az átváltást és átutalást haladéktalanul, kor- látozás vagy adó megállapítása nélkül, a légi fuvarozó átutalásra vonatkozó alapkérelme benyújtásának napján a folyó ügyletekre és átutalásra érvényes átváltási árfolyamon engedélyezni kell.
(6) a felek légitársaságai jogosultak a másik fél területén a helyi pénznemben fizetni a helyi kiadásokért, az üzemanyag- vásárlást is beleértve. a felek légitársaságai a másik fél területén szabad mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható pénznemben is fizethetnek az ilyen kiadásaikért.
(7) a megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások nyúj- tása vagy kínálása tekintetében a felek bármely légitársasága együttműködési kereskedelmi – például helyfoglalási (blocked space) vagy közös üzemeltetési (code share) – megállapodásokat köthet:
(3) a)
az alábbi b) pont sérelme nélkül mindegyik légitársa- ságnak jogában a másik fél területén való földi kiszol- gálás tekintetében:
i. saját földi kiszolgálását („saját kiszolgálás”) elvé- gezni; vagy választása szerint
ii. teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egy- mással versenyben álló szolgáltatók közül válasz- tani, amennyiben a felek törvényei és rendelkezései az ilyen szolgáltatók számára lehe- tővé teszik a piacra jutást, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon.
a) a felek bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
b) harmadik ország bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
valamint
c) bármely ország felszíni (szárazföldi vagy vízi) közlekedési szolgáltatójával;
feltéve hogy i. az ilyen megállapodás valamennyi résztvevője ren- delkezik a megfelelő engedéllyel; és ii. a megállapodások eleget tesznek a nemzetközi légiközlekedési szolgáltatások üzemelte- tése és nyújtása tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek.
(1)
11. cikk
Vámok és egyéb terhek
az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél
(8) a felek légitársaságai jogosultak bármely fél vagy harma- dik országok társaságaival – a légitársaságokat is beleértve – franchise- vagy márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve hogy a légitársaságok rendelkeznek a megfelelő engedéllyel; és eleget tesznek az ilyen megállapodások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek. E megállapodásokra az 5. mellékle- tet kell alkalmazni.
(9) a felek légitársaságai a nemzetközi légi közlekedésben a légi jármű személyzettel való ellátása érdekében megállapodást kötethetnek:
a) a felek bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
valamint
b) harmadik ország bármely légitársaságával vagy légitársaságaival;
feltéve hogy az ilyen megállapodás valamennyi részes fele rendel- kezik a megfelelő engedéllyel, és eleget tesz az ilyen megállapo- dások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek. Egyik fél sem írhatja elő a másik fél légi járművet szolgáltató légitársa- sága számára, hogy azon útvonalak e megállapodás szerinti for- galmi jogainak birtokában legyen, amelyen a légi járművet üzemeltetni fogják.
(10) E megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére a felek légitársaságai és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlá- tozás nélkül igénybe vehetnek a nemzetközi légi közlekedéshez kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást, a felek területén lévő bármely pontra vagy pontról vagy harmadik országokban, beleértve minden vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülő- térről való szállítást, és beleértve adott esetben a vámszabad rak- tárban lévő áru fuvarozásának a hatályos törvények és rendelkezések szerinti jogát. az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. a légitársaságok maguk gondos- kodhatnak saját felszíni közlekedésükről, vagy biztosíthatják azt egyéb felszíni fuvarozóval kötött megállapodás révén, beleértve a más légitársaságok által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó szolgáltatókat is. az ilyen intermodá- lis árufuvarozási szolgáltatásokat kínálhatják a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra együttesen kiszabott áron, amennyiben a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényleges ada- tai tekintetében.
légitársaságai által a nemzetközi légi közlekedésben üzemeltetett légi járművek, szokásos berendezéseik, földi berendezéseik, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, a tartalék alkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi járművek készle- tei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmisze- reket, italokat és égetett szeszes italokat, dohányárut és egyéb ter- mékeket), valamint egyéb, kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi jármű üzemeltetésére vagy kiszol- gálására szolgáló vagy azzal kapcsolatban használt cikkek – viszonossági alapon – mentesek a) az Európai Közösség nemzeti hatóságai által kivetett és b) nem a nyújtott szolgáltatások költ- ségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkea- dó, vám, jövedéki adó, valamint a hasonló díjak és egyéb terhek alól, feltéve hogy e berendezések és készletek a légi jármű fedél- zetén maradnak.
(2) Viszonossági alapon mentesek továbbá az e cikk (1) bekez- désében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyúj- tott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével:
a) a valamely fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közleke- désben részt vevő légitársaságának a területről eltávozó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a kész- leteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán hasz- nálják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték;
b) az egyik fél területére a másik fél légitársasága által a nem- zetközi légi közlekedésben használt légi jármű műszaki ki- szolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezések és tartalék alkatrészek (beleértve a hajtóműve- ket is);
c) a valamely fél területére a másik fél nemzetközi légi közle- kedésben részt vevő légitársaságának légi járművén való fel- használás céljából bevitt vagy ott beszerzett kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték;
valamint
d) a valamely fél területére – a felek vámjogszabályai értelmé- ben – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának a területről eltávozó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt nyomtatott kiadványok, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél terü- letére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték.
(3)
az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezéseket
díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű
és készleteket felszólításra a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá kell helyezni.
(4) az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légitársaságai az e cikk (1) és
(2) bekezdésében meghatározott árucikkek kölcsönbeadása vagy a másik fél területén történő átadása érdekében olyan légitársa- sággal kötöttek szerződést, amelynek részére a másik fél hasonló mentességeket biztosít.
(5) a megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy adókat, járulékokat, vámokat, díjakat vagy egyéb terheket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett.
(6) abban az esetben, ha kettő vagy több tagállam az USa légitársaságai – e tagállamok között üzemeltetett – légi járművei- nek az e tagállamok területén való ellátására szánt üzemanyag tekintetében a 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv
14. cikkének b) pontjában foglalt mentességről való lemondással kíván élni, a 18. cikk (4) bekezdése e) pontjának megfelelően a vegyes bizottság vizsgálja meg e kérdést.
(7) a felek kérhetik légitársaságuk vagy légitársaságaik nevé- ben a másik fél együttműködését az állami vagy helyi önkor- mányzatok vagy hatóságok által az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott árukra kiszabott adók, vámok, díjak és egyéb ter- hek alóli, valamint az üzemanyag-forgalmi adó alóli mentesség biztosítása tekintetében, az e cikkben meghatározott feltételek szerint, kivéve amennyiben e díjak a szolgáltatás nyújtásának költségein alapulnak. E kérelemre való válaszában a másik fél a
megtérülését. a díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgál- tatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani.
(3) a felek ösztönzik a területükön a díjszabásért felelős ille- tékes hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a berende- zéseket igénybe vevő légitársaságok közötti konzultációt, valamint a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a légitársaságok közötti azon információk cseréjét, amelyek szükségesek lehetnek – e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel összhangban – a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgá- latához. a felek ösztönzik a díjszabásért felelős illetékes hatósá- gokat arra, hogy a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy ismertethessék álláspontjaikat a módosí- tások végrehajtása előtt.
(4) a 19. cikk szerinti vitarendezési eljárás során a fél meg- szegi e cikk rendelkezéseit, amennyiben a) elmulasztja a másik fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy b) az ilyen felülvizsgálatot követően elmu- lasztja a hatáskörébe tartozó valamennyi, az e cikkel összeegyez- tethetetlen díjak vagy gyakorlat orvoslását szolgáló intézkedést megtenni.
13. cikk
Díjszabás
(1) az e megállapodás értelmében nyújtott légiközlekedési szolgáltatások díjai szabadon kerülnek megállapításra, és nem képezhetik jóváhagyás tárgyát, és nem kérhető azok benyújtása.
megfelelő kormányzati egység vagy hatóság tudomására hozza a kérelmező fél álláspontját, és annak megfelelő figyelembevéte- lére ösztönzi.
12. cikk
Használati díjak
(1) a felek díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei
(2)
a)
az (1) bekezdés ellenére:
az USa légitársaságai által egy tagállam valamely pontja és egy másik tagállam valamely pontja közötti nemzetközi légi közlekedésre megállapítani javasolt vagy megállapított ár bevezetésének vagy fenntartásának összhangban kell állnia az 1992. július 23-i 2409/92/EGK tanácsi rendelet 1. cikké- nek (3) bekezdésével vagy a helyébe lépő, annál nem szigo- rúbb rendelettel.
által a másik fél légitársaságaira kivethető díjaknak igazságosnak, ésszerűnek, a jogtalan hátrányos megkülönböztetéstől mentes- nek, és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztott- nak kell lenniük. a másik fél légitársaságaira kiszabott ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légitársaság számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek alapján kiszabni.
(2) a másik fél légitársaságaira kiszabott használati díjak tük- rözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repü- lőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri, repülőtéri környezeti, léginavigációs és repülésbiztonsági berendezések és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes ható- ságok vagy szervek számára felmerülő teljes költségét. az ilyen
b) E bekezdés értelmében a felek légitársaságai kérelemre azon- nali hozzáférést biztosítanak a korábbi, a hatályos és a java- solt árakhoz a felek illetékes hatóságai számára az e hatóságok által elfogadható módon és formában.
14. cikk
Xxxxxx szubvenciók és támogatás
(1) a felek elismerik, hogy az állami szubvenciók és támoga- tás hátrányosan befolyásolhatják a légitársaságoknak az e megál- lapodás hatálya alá tartozó nemzetközi légi közlekedés terén való tisztességes és egyenlő versenylehetőségeit.
(2)
amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által
16. cikk
mérlegelt vagy általa a légitársaságainak juttatott állami szubven- ciók és támogatás hátrányosan befolyásolná vagy befolyásolja saját légitársaságai tisztességes és egyenlő versenylehetőségeit, észrevételeit közölheti az adott féllel. Kérelmezheti továbbá a vegyes bizottság összehívását a 18. cikkben foglaltak szerint a kérdés megvitatása és a jogos aggályokra való megfelelő vála- szok kidolgozása érdekében.
Fogyasztóvédelem
a felek megerősítik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bármely fél kérheti a vegyes bizottság összehívását az általa fontosnak tar- tott fogyasztóvédelmi kérdések megvitatása érdekében.
(3) a felek a másik fél területén lévő illetékes kormányzati szervekhez fordulhatnak – az állami, tartományi és helyi egysé- geket is beleértve –, ha úgy vélik, hogy az ilyen egységek által mérlegelt vagy juttatott szubvenciók vagy támogatás a (2) bekez-
(1)
17. cikk
Számítógépes helyfoglalási rendszerek
az egyik fél területén működő számítógépes helyfoglalási
désben említettek szerint hátrányosan befolyásolja a versenyt. amennyiben valamelyik fél ilyen közvetlen kapcsolatfelvétel mel- lett határoz, erről diplomáciai úton késedelem nélkül értesíti a másik felet. Kérheti a vegyes bizottság összehívását is.
(4) E cikk hatálya alá tartozik például a bármely kormányzati szerv által juttatott tőkeinjekciók, kereszttámogatások, támogatá- sok, biztosítékok, tulajdonjog, adókönnyítés vagy adómentesség kérdése.
15. cikk
Környezetvédelem
(1) a felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szere- pet játszik a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és alkalmazása során. a felek elismerik, hogy a környezetvédelmi intézkedések költségeit és hasznait körültekintően mérlegelni kell a nemzetközi légiközlekedési politika kialakítása során.
(2) a javasolt környezetvédelmi intézkedések mérlegelése során a felek megvizsgálják az e megállapodásban foglalt jogok gyakorlására irányuló, lehetséges kedvezőtlen hatásukat, és amennyiben ilyen intézkedéseket fogadnak el, megfelelő lépése- ket tesznek e kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében.
(3) Környezetvédelmi intézkedések meghatározásakor az Egyezmény mellékleteiben szereplő, a Nemzetközi Polgári Repü- lési Szervezet által elfogadott légiközlekedési környezetvédelmi előírásokat kell követni, kivéve ha ezektől való eltérések beveze- tésére került sor. a felek e megállapodás 2. cikkével és 3. cikké- nek (4) bekezdésével összhangban alkalmazzák az e megállapodás hatálya alá tartozó légi szolgáltatásokat befolyá- soló környezetvédelmi intézkedéseket.
(4) amennyiben az egyik fél úgy véli, hogy a légi közlekedés- sel kapcsolatos környezetvédelmi ügy e megállapodás alkalma- zása és végrehajtása tekintetében aggályokat vet fel, kérheti a vegyes bizottság összehívását a 18. cikk értelmében a kérdés meg- vitatása és a jogos aggályokra való megfelelő válaszok kidolgo- zása érdekében.
rendszerek (CRS) szállítói jogosultak CRS-üket azon utazási iro- dák vagy utazási társaságok számára bevezetni, azt karbantar- tani és szabadon rendelkezésre bocsátani, amelyek fő gazdasági tevékenységként utazáshoz kapcsolódó termékeket forgalmaznak a másik fél területén, amennyiben a CRS megfelel a másik fél által előírt valamennyi vonatkozó szabályozási követelménynek.
(2) a CRS-képernyők tekintetében (a szerkesztési és a megje- lenítési paramétereket is beleértve) egyik fél sem szabhat ki saját területén a másik fél CRS-szállítói számára a saját CRS- szállítóinak előírt követelményeknél szigorúbb követelményeket, továbbá nem engedélyezheti ilyen követelmények kiszabását.
(3) a felek azon CRS-tulajdonosai/üzemeltetői, akik – adott esetben – megfelelnek a másik fél által előírt valamennyi vonat- kozó szabályozási követelménynek, ugyanolyan feltételek mel- lett jogosultak a másik fél területén CRS-tulajdonjoggal rendelkezni, mint a másik fél tulajdonosai/üzemeltetői.
18. cikk
A vegyes bizottság
(1) a felek képviselőiből álló vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik az e megállapodással kapcsolatos konzultációk lefolytatása, valamint a megállapodás alkalmazásának felülvizsgá- lata érdekében.
(2) Bármely fél kérheti a vegyes bizottság összehívását az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó kér- dések megoldása érdekében is. a 20. cikk vagy a 2. melléklet tekintetében azonban a vegyes bizottság kizárólag a vállalt köte- lezettségek végrehajtásának valamely részes fél általi megtagadá- sára, valamint a versennyel összefüggő döntések által a megállapodás alkalmazására kifejtett hatásra vonatkozó kérdé- sekkel foglalkozhat. az ülést a lehető legkorábbi időpontra, de – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a kérelem kézbesíté- sétől számított hatvan napon belül kell összehívni.
(3) a vegyes bizottság legkésőbb az első éves ülésén – azt követően pedig szükség szerint – felülvizsgálja a megállapodás végrehajtásának egészét, beleértve a légiközlekedési infrastruk- túra korlátainak a 3. cikkben megállapított jogok gyakorlására kifejtett hatását, a 9. cikk értelmében tett biztonsági intézkedé- sek hatását, a versenyfeltételekre – a számítógépes helyfoglalási rendszereket is beleértve – gyakorolt hatást, valamint a megálla- podás végrehajtásának valamennyi társadalmi hatását.
(4) a vegyes bizottság továbbá segíti az együttműködést azál- tal, hogy:
a) ösztönzi – többek között a védelem, a biztonság, a környe- zetvédelem, a légiközlekedési infrastruktúra (a résidőt is bele- értve) és a fogyasztóvédelem területén – a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről és fej- leményekről szóló eszmecseréket;
b) figyelembe veszi a megállapodás alkalmazása során jelent- kező társadalmi hatásokat, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;
c) mérlegeli a megállapodás továbbfejlesztésének lehetséges területeit, többek között ajánlásokat tesz a megállapodás módosítására;
d) nyilvántartja a felek által a vegyes bizottságban az állami szubvenciókkal vagy támogatással kapcsolatosan felvetett kérdéseket;
e) konszenzuson alapuló döntéseket hoz a 11. cikk (6) bekez- désének alkalmazására vonatkozó bármely ügyben;
f) az ideiglenes alkalmazás első évében a légitársaságok állam- polgárság tekintetében vett megfelelését illetően a szabályo- zási döntésekre vonatkozó megközelítéseket alakít ki az ilyen döntések kölcsönös elismerése érdekében;
g) a légitársaságok ellenőrzésére vonatkozó ügyekben hozott döntéseik során a felek által alkalmazott kritériumok tekin- tetében egységes értelmezést alakít ki a titoktartási követel- mények által megengedett mértékig;
h) adott esetben erősíti a nemzetközi szervezetekben felvetett és a harmadik országokkal kapcsolatos légiközlekedési kér- désekben folytatott konzultációt, beleértve a közös megkö- zelítés elfogadása kérdésének mérlegelését is;
i) konszenzuson alapuló döntést hoz a 4. melléklet 1. cikké- nek (3) bekezdése és a 4. melléklet 2. cikkének (3) bekez- dése által szabályozott esetekben.
(5) a felek közös célja–e megállapodás harmadik országokra való kiterjesztésével – az atlanti-óceán mindkét oldalán a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösség számára a legnagyobb előnyök biztosítása. Ennek érdekében a vegyes bizottságnak olyan javaslat kidolgozására kell törekednie, amely a harmadik országoknak e megállapodáshoz való csatlakozásá- hoz szükséges feltételekre és eljárásokra vonatkozik, beleértve a megállapodás szükséges módosításait is.
(6) a vegyes bizottság működése konszenzuson alapul.
19. cikk
Választottbíráskodás
(1) a 20. cikk vagy a 2. melléklet alapján felmerülő kérdések- től eltekintve bármely, az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével összefüggő, a vegyes bizottság ülésén nem rende- zett vita – a felek egyetértésével – döntésre egy személy vagy tes- tület elé terjeszthető. amennyiben a felek ebben nem állapodnak meg, a vitát bármely fél kérésére az alábbi eljárással összhang- ban választottbíróság elé kell terjeszteni.
(2) a felek eltérő megállapodása hiányában a választottbíró- ság három választottbíróból áll, akiket a következőképpen válasz- tanak ki:
a) a választottbíráskodás iránti kérelem kézhezvételétől számí- tott 20 napon belül mindegyik fél megnevez egy választott- bírót. E két választottbíró a megnevezésüket követő 45 napon belül közös megegyezéssel egy harmadik választott- bírót jelöl ki, aki a választottbíróság elnökeként jár el.
b) amennyiben valamelyik fél nem nevez meg választottbírót, vagy a harmadik választottbíró e bekezdés a) pontja szerinti kijelölésére nem kerül sor, bármely fél kérheti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét, hogy jelölje ki a szükséges választottbírót vagy választottbírákat a kére- lem kézhezvételétől számított 30 napon belül. amennyiben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnöke az Egyesült Államok vagy valamely tagállam állampolgára, akkor az ilyen alapon nem kizárt rangidős alelnök végzi a kinevezést.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a bíróság e megállapodás- sal összhangban állapítja meg joghatóságát és határozza meg eljá- rási szabályzatát. Megalakulása után a bíróság – bármely fél kérelmére – felkérheti a másik felet ideiglenes könnyítő intézke- dések végrehajtására a bíróság végleges határozatáig. a bíróság utasítására vagy bármelyik fél kérésére a bíróság teljes felállását követően legkésőbb 15 napon belül konferenciát kell tartani a bíróság számára a választottbíráskodás tárgyát képező kérdések és a konkrét követendő eljárások meghatározásának céljából.
(4) Eltérő megállapodás vagy a bíróság utasítása hiányában:
a) a keresetet a bíróság teljes felállásától számított 30 napon belül, az ellenkérelmet az ezt követő 40 napon belül kell benyújtani. a felperes bármely válaszát az ellenkérelem bea- dását követő 15 napon belül nyújtja be. az alperes bármely válaszát az ezt követő 15 napon belül nyújtja be.
b) a bíróság köteles bármely fél kérésére meghallgatást tartani, illetve saját kezdeményezésére is tarthat meghallgatást, az utolsó válasz iktatását követő 15 napon belül.
(5) a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a meghallgatás lefolytatását követő 30 napon belül, illetve meghallgatás hiányá- ban az utolsó válasz beadását követő 30 napon belül meghozza írásbeli határozatát. a bíróság többségi döntése az irányadó.
(6) a döntés meghozatalától számított 10 napon belül a felek a határozat pontosítását kérhetik, ezt a kérelem benyújtásától szá- mított 15 napon belül meg kell adni.
(7) amennyiben a bíróság e megállapodás megsértését álla- pítja meg, és a felelős fél nem orvosolja azt, vagy a bíróság hatá- rozatának közlését követő 40 napon belül nem állapodik meg a másik féllel kölcsönösen kielégítő megoldásról, a másik fél felfüg- gesztheti az e megállapodásból eredő, hasonló előnyök alkalma- zását, amíg a felek megállapodásra nem jutottak a vita rendezéséről. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az korlátozná bármely fél azon jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban arányos intézkedéseket tegyen.
(8) a bíróság költségei, beleértve a választottbírók díjait és költségeit, a felek között egyenlően oszlanak meg. a Nemzet- közi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnöke vagy e Tanács bármely alelnöke számára az e cikk (2) bekezdése b) pontjában foglalt eljárásokkal kapcsolatban felmerülő bármely költség a bíróság költségeinek részeként tekintendő.
20. cikk
Verseny
(1) a felek elismerik, hogy a transzatlanti piacon működő légi- társaságok közötti verseny fontos e megállapodás célkitűzései- nek előmozdításához, valamint megerősítik, hogy versenyszabályozó rendszereiket a verseny egészének, nem pedig az egyéni versenytársak védelme és ösztönzése érdekében alkalmazzák.
(2) a felek elismerik, hogy versenyszabályozó rendszereiknek a nemzetközi légi közlekedésre való alkalmazása során felmerül- hetnek olyan különbségek, amelyek a transzatlanti piacra hatás- sal vannak, és hogy e különbségek minimálisra csökkentésével ösztönözhető ezen a piacon a légitársaságok közötti verseny.
(3) a felek elismerik, hogy a versenyhatóságaik közötti együtt- működés elősegíti a piaci versenyt, és összeegyeztethető szabá- lyozásokhoz vezethet, valamint a fuvarozók közötti megállapodások versenyszempontú felülvizsgálata tekintetében minimalizálhatja a megközelítésbeli különbségeket. Következés- képpen a feleknek a lehetőségekhez mérten elő kell mozdítaniuk ezen együttműködést, a 2. melléklettel összhangban figyelembe véve a hatóságok különböző feladatait, hatásköreit és eljárásait.
(4) a vegyes bizottságot évente tájékoztatni kell a 2. mellék- let szerinti együttműködés eredményeiről.
21. cikk
A tárgyalások második fordulója
(1) a felek közös célja a piacok további megnyitása, valamint az atlanti-óceán mindkét oldalán a fogyasztók, a légitársaságok, a munkaerő és a közösség számára a legnagyobb előnyök bizto- sítása, ideértve a globális légiközlekedési ágazat tényeinek meg- felelőbb tükrözése érdekében a beruházások megkönnyítését, a transzatlanti légiközlekedési rendszerek megerősítését, továbbá egy olyan keretrendszer létrehozását, amely a többi országot saját légiközlekedési szolgáltatási piacának megnyitására ösztönzi. a felek e megállapodás ideiglenes alkalmazásától számított leg- később 60 napon belül megkezdik a tárgyalásokat a második sza- kasz gyors kidolgozása érdekében.
(2) E célból a második forduló tárgyalási menetrendje a felek egyike vagy mindegyike számára kiemelt fontossággal bíró, alábbi pontokat tartalmazza:
a) a forgalmi jogok további liberalizálása;
b) további külföldi beruházási lehetőségek;
c) a környezetvédelmi intézkedések és az infrastrukturális kor- látok hatása a forgalmi jogok gyakorlására;
d) a kormány által finanszírozott légi közlekedéshez való további hozzáférés;
valamint
e) a légi járművek személyzettel való ellátása.
(3) a felek a tárgyalások megkezdésének az (1) bekezdés értel- mében esedékes időpontjától számított legkésőbb 18 hónapon belül felülvizsgálják a második fordulós megállapodás megkö- tése tekintetében elért eredményeket. amennyiben a felülvizsgá- lat kezdetétől számított tizenkét hónapon belül a felek nem érnek el a második fordulóban megállapodást, a felek fenntartják maguknak a jogot az e megállapodásban meghatározott jogok felfüggesztésére. a jogok e felfüggesztése leghamarabb a Nemzet- közi Légifuvarozási Szövetség (IaTa) forgalmi idényének kezde- tekor, a felfüggesztésről küldött értesítés időpontjától számított legalább tizenkét hónap elteltével léphet hatályba.
22. cikk
Más megállapodásokhoz való viszony
(1) E megállapodás 25. cikk szerinti ideiglenes alkalmazása folyamán az 1. melléklet 1. szakaszában felsorolt kétoldalú meg- állapodásokat – az 1. melléklet 2. szakaszában meghatározottak kivételével – fel kell függeszteni.
(2) E megállapodás 26. cikk szerinti hatálybalépésekor a meg- állapodás az 1. melléklet 1. szakaszában felsorolt kétoldalú meg- állapodások helyébe lép, az 1. melléklet 2. szakaszában meghatározott megállapodások kivételével.
(3)
amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő fel-
25. cikk
évé válnak, vagy jóváhagynak valamely, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet vagy más nemzetközi szervezet által elfoga- dott, e megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő hatá- rozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak meghatározása céljából, hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül kell-e vizsgálni e megállapodást.
23. cikk
A megállapodás megszűnése
Bármelyik fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban érte- sítheti a másik felet azon döntéséről, hogy a megállapodást fel kívánja mondani. a felmondásról szóló értesítést egyidejűleg a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek is meg kell küldeni. E megállapodás a megszűnésről küldött írásbeli értesítés időpont- ját követően egy évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IaTa) forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfél- kor szűnik meg, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a felek nem egyeznek meg a bejelentés visszavonásáról.
24. cikk
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél történő nyilvántartásba vétel
Ezt a megállapodást és valamennyi módosítását a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet nyilvántartásba veszi.
Ideiglenes alkalmazás
a 26. cikk szerinti hatálybalépésig:
1. a felek megállapodnak, hogy e megállapodást 2008. már- cius 30-tól alkalmazzák.
2. Bármely fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik felet azon döntésről, hogy a megállapo- dást nem kívánja tovább alkalmazni. Ebben az esetben az alkalmazás az írásbeli értesítés időpontját követően egy évvel, a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IaTa) forgalmi idé- nye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, amennyiben ezen időszak lejárta előtt a felek nem egyeznek meg a bejelentés visszavonásáról.
26. cikk
Hatálybalépés
Ez a megállapodás a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utóbbi értesítés keltét követő egy hónappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépésé- hez szükséges valamennyi eljárás lezárult. E jegyzékváltás során az Egyesült Államok eljuttatja a Európai Közösség számára az Európai Közösségnek és tagállamainak szóló diplomáciai értesí- tést, az Európai Közösség pedig eljuttatja az Egyesült Államok számára az Európai Közösségtől és tagállamaitól származó dip- lomáciai értesítést vagy értesítéseket. az Európai Közösségtől és tagállamaitól származó diplomáciai értesítésben vagy értesítések- ben minden egyes tagállam megerősíti, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat lezárta.
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.
XXXX Xxxxxxxxxxx, a 2007. év április havának huszonötödik napján és Washingtonban, 2007. év április havá- nak tizenharmadik napján, két eredeti példányban.
За Репyблика Бългaрия
Pour le Royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Geme- inschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
Za Českou republiku
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Eesti Vabariigi nimel
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireann For Ireland
Per la Repubblica italiana
Για την Κυπριακή Δημοκρατία
Latvijas Republikas vārdā
Lietuvos Respublikos vardu
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
a Magyar Köztársaság részéről
Għal Malta
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej
Pela Repύblica Portuguesa
Pentru România
Za Republiko Slovenijo
Za Slovenskύ republiku
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northerm Ireland
За Европейсkatа общнoст For the European Community Por la Comunidad Europea Za Evropské společenstvί
For Det Europæiske Fællesskab Für die Europäische Gemeinschaft Euroopa Ühenduse nimel
Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Pour la Communauté européenne Per la Comunità europea Eiropas Kopienas vārdā Europos bendrijos vardu
az Európai Közösség részéről Għall-Komunità Ewropea Voor de Europese Gemeenschap
W imieniu Wspόlnoty Europejskiej Pela Comunidade Europeia Pentru Comunitatea Europeană Za Eurόpske spoločenstvo
za Evropsko skupnost Euroopan yhteisön puolesta
På Europeiska gemenskapens vägnar
For the United States of america
I. MELLÉKLET
1. szakasz
Az e megállapodás 22. cikkében foglaltak értelmében az alábbi, az Egyesült Államok és a tagállamok között létrejött két- oldalú megállapodásokat fel kell függeszteni, illetve e megállapodás lép azok helyébe:
a) Osztrák Köztársaság: az 1989. március 16-án, Bécsben aláírt és 1995. június 14-én módosított légiközlekedési megállapodás.
b) Belga Királyság: az 1980. október 23-án, Washingtonban, jegyzékváltással létrejött, 1986. szeptember 22-én és novem- ber 12-én, 1993. november 5-én és 1994. január 12-én módosított légiközlekedési megállapodás.
(1995. szeptember 5-én aláírt, és ideiglenesen alkalmazott módosítás.)
c) Bolgár Köztársaság: az 1991. április 24-én, Szófiában aláírt, a polgári légi közlekedés védelméről szóló megállapodás.
d) Cseh Köztársaság: az 1996. szeptember 10-én, Prágában aláírt, 2001. június 4-én és 2002. február 14-én módosított légiközlekedési megállapodás.
e) Dán Királyság: az 1944. december 16-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án módosított légiközlekedési megállapodás.
f) Finn Köztársaság: az 1949. március 29-én, Helsinkiben aláírt légiközlekedési megállapodás; az 1980. május 12-én aláírt, kapcsolódó jegyzőkönyv; az 1995. június 9-én aláírt, az 1949. évi megállapodás és az 1980. évi jegyzőkönyv módosításáról szóló megállapodás.
g) Francia Köztársaság: az 1998. június 18-án, Washingtonban aláírt, 2000. október 10-én és 2002. január 22-én módo- sított légiközlekedési megállapodás.
h) Németországi Szövetségi Köztársaság: az 1955. július 7-én, Washingtonban aláírt, 1989. április 25-én módosított légiközlekedési megállapodás és jegyzékváltás.
(az 1978. november 1-jén aláírt kapcsolódó jegyzőkönyv; az 1994. május 24-én megkötött kapcsolódó megállapo- dás; az 1996. május 23-én aláírt, az 1955. évi megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv; a 2000. október 10-én megkötött, az 1996. évi jegyzőkönyv módosításáról szóló megállapodás [valamennyi ideiglenesen alkalmazva].)
i) Görög Köztársaság: az 1991. július 31-én, Athénben aláírt, és a 2006. június 22-i és 28-i jegyzékváltással 2007. július 31-ig meghosszabbított légiközlekedési megállapodás.
j) Magyar Köztársaság: az 1989. július 12-én, Budapesten aláírt, és a 2006. július 11-i és 20-i jegyzékváltással 2007. július 12-ig meghosszabbított légiközlekedési egyezmény és egyetértési emlékeztető.
k) Írország: az 1945. február 3-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1988. január 25-én és 1989. szeptember 29-én, valamint 1990. július 25-én és szeptember 6-án módosított, légiközlekedési megállapodás.
(Az 1993. október 28-án, Washingtonban aláírt tárgyalási feljegyzés [ideiglenesen alkalmazva].)
l) Olasz Köztársaság: az 1970. június 22-én, Rómában aláírt, 1988. október 25-én módosított légiközlekedési egyez- mény, emlékeztetővel és jegyzékváltással; az 1990. szeptember 27-én aláírt, kapcsolódó egyetértési emlékeztető; az 1970. évi megállapodás és az 1990. évi szándéknyilatkozat módosítása, amelyet 1991. november 22-én és december 23-én kötöttek meg; az 1970. évi megállapodás és az 1990. évi emlékeztető 1997. május 30-án és október 21-én aláírt módosítása; az 1998. december 30-án és 1999. február 2-án aláírt, az 1970. évi megállapodást kiegészítő megállapodás.
(Az 1970. évi megállapodás módosításáról szóló, 1999. december 6-án aláírt jegyzőkönyv [ideiglenesen alkalmazva].).
m) Luxemburgi Nagyhercegség: az 1986. augusztus 19-én, Luxembourgban aláírt, 1995. június 6-án, valamint 1998. július 13-án és 21-én módosított légiközlekedési megállapodás.
n) Málta: a 2000. október 12-én, Washingtonban aláírt légiközlekedési megállapodás.
o) Holland Királyság: az 1957. április 3-án, Washingtonban aláírt légiközlekedési megállapodás; az 1978. március 31-én aláírt, az 1957. évi megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv; az 1978. évi jegyzőkönyv 1986. június 11-én aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás 1987. október 13-án és december 22-én aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás 1992. január 29-én és március 13-án aláírt módosítása; az 1957. évi megállapodás és az 1978. évi jegyzőkönyv 1992. október 14-én aláírt módosítása.
p) Lengyel Köztársaság: a 2001. június 16-án, Varsóban aláírt légiközlekedési megállapodás.
q) Portugál Köztársaság: a 2000. május 30-án, Lisszabonban aláírt légiközlekedési megállapodás.
r) Románia: az 1998. július 15-én, Washingtonban aláírt légiközlekedési megállapodás.
s) Szlovák Köztársaság: a 2001. január 22-én, Pozsonyban aláírt légiközlekedési megállapodás.
t) Spanyol Királyság: az 1973. február 20-án, Madridban aláírt légiközlekedési megállapodás; az 1987. február 20-i, március 31-i és április 7-i kapcsolódó megállapodás; az 1973. évi megállapodás 1989. május 31-én aláírt módosí- tása; az 1973. évi megállapodás 1991. november 27-én aláírt módosítása.
u) Svéd Királyság: az 1944. december 16-án, Washingtonban jegyzékváltással létrejött, 1954. augusztus 6-án és 1995. június 16-án módosított légiközlekedési megállapodás.
v) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: az 1977. július 23-án, Bermudán aláírt légiközlekedési megál- lapodás és levélváltás; az észak-atlanti viteldíjakra vonatkozó, 1978. március 17-én aláírt megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításáról szóló, 1978. április 25-én aláírt megállapodás; az 1978. évi, az észak-atlanti viteldíjakra vonatkozó megállapodás módosításáról és meghosszabbításáról szóló, 1978. november 2-án és 9-én aláírt megálla- podás; az 1977. évi megállapodás módosításáról szóló, 1980. december 4-én aláírt megállapodás; az 1977. évi meg- állapodás módosításáról szóló, 1985. február 20-én aláírt megállapodás; az 1977. évi egyezmény 7. cikkének, 2. mellékletének és 5. mellékletének módosításáról szóló, 1989. május 25-én aláírt megállapodás; az 1977. évi megál- lapodás módosításairól, az Egyesült Államok és Nagy Britannia között folyó, a heathrow-i repülőtér-használati díjak- kal foglalkozó választottbírósági eljárás lezárásáról és a Nagy-Britannia által az 1993. október 13-i 87. sz. diplomáciai jegyzékben beterjesztett, választottbírósági eljárás iránti kérelemről, valamint az említett eljárás alapjául szolgáló kér- dések rendezéséről szóló, 1994. március 11-én aláírt megállapodás; az 1977. évi megállapodás módosításáról szóló, 1997. március 27-én aláírt megállapodás.
(Az 1986. szeptember 11-i tárgyalási feljegyzésben foglalt, ideiglenesen alkalmazott megállapodások; az 1990. július 27-i levélváltásban foglalt megállapodások; az 1991. március 11-i tárgyalási feljegyzésben foglalt megállapodások; az 1994. október 6-i levélváltásban foglalt megállapodások; az 1995. június 5-i tárgyalási feljegyzésben foglalt megálla- podások; a 2000. március 31-i és április 3-i levélváltásban foglalt megállapodások [valamennyi ideiglenesen alkalmazva].)
2. szakasz
E melléklet 1. szakasza ellenére, az e megállapodás 1. cikkében szereplő „terület” fogalommeghatározásba nem tartozó területek esetében az e szakasz e) pontjában (Dánia–Egyesült Államok), g) pontjában (Franciaország–Egyesült Államok) és
v) pontjában (Egyesült Királyság–Egyesült Államok) említett megállapodásokat a bennük foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is alkalmazni kell.
3. szakasz
E megállapodás 3. cikke ellenére, az USA légitársaságai nem jogosultak a tagállamokból kiinduló vagy oda tartó járatokkal olyan kizárólag árufuvarozási szolgáltatások nyújtására, amelyek nem az Egyesült Államokat kiszolgáló szolgáltatás részét képezik, kivéve a Cseh Köztársaságból, a Francia Köztársaságból, a Lengyel Köztársaságból, a Luxemburgi Nagyhercegség- ből, Máltáról, a Németországi Szövetségi Köztársaságból, a Portugál Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból kiinduló vagy oda tartó járatokat.
4. szakasz
E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére e szakaszt a 2006–2007-es IATA téli forgalmi idény kezdetétől a 2007–2008-as IATA téli forgalmi idény végéig alkalmazni kell az Írország és az Egyesült Államok közötti menetrendszerű és charter kombinált légi közlekedésre.
a) i. Az Egyesült Államok és Shannon között közvetlen járatot üzemeltető valamennyi egyesült államokbeli és közös- ségi légitársaság minden járat után 3 közvetlen járatot üzemeltethet az Egyesült Államok és Dublin között. A közvetlen dublini járatokra szóló engedély a három idényt magában foglaló teljes átmeneti időszak alatti járat- számok átlagán alapul. Valamely járat az első írországi belépési vagy az utolsó írországi kilépési pont szerint minősül közvetlen dublini vagy közvetlen shannoni járatnak.
ii. A Xxxxxxx kiszolgálására vonatkozó, e szakasz a) pontjának i. alpontjában meghatározott követelmény meg- szűnik, ha bármely légitársaság menetrendszerű vagy charter kombinált szolgáltatást indít Dublin és az Egyesült Államok között bármely irányba, anélkül, hogy az átmeneti időszak átlagát tekintve minden három dublini köz- vetlen járatra vetítve legalább egyetlen közvetlen járatot üzemeltetne Shannonba.
b) Az Egyesült Államok és Írország közötti szolgáltatások tekintetében a közösségi légitársaságok kizárólag Bostont, New Yorkot, Chicagót, Los Angelest, valamint három további egyesült államokbeli pontot szolgálhatnak ki, ez utób- biak kiválasztásakor vagy változtatásakor az Egyesült Államokat tájékoztatni kell. E szolgáltatások egyéb tagállamok- ban vagy harmadik országokban lévő közbenső pontokon keresztül is üzemeltethetők.
c) Az Írország és az Egyesült Államok közötti közös üzemeltetés (code sharing) csak egyéb európai közösségi pontokon keresztül engedélyezett. Az egyéb közös üzemeltetési megállapodások mérlegelésére a kölcsönös jóindulat és a viszo- nosság alapján kerül sor.
II. MELLÉKLET
A légiközlekedési ágazatbeli versennyel kapcsolatos együttműködésről
1. cikk
Az e melléklet szerinti együttműködésre az Amerikai Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma és az Európai Közös- ségek Bizottsága (a továbbiakban: részt vevő felek) között kerül sor, a légi közlekedés terén az Egyesült Államokat és az Európai Közösséget érintő versennyel kapcsolatos feladatkörükkel összhangban.
2. cikk
Cél
Ezen együttműködés célja a következő:
1. A vonatkozó versenyszabályozás keretébe tartozó jogszabályok, eljárások és gyakorlatok részt vevő felek általi alkal- mazásának jobb kölcsönös megértése a légiközlekedési ágazatbeli verseny ösztönzése érdekében;
2. A légiközlekedési ágazatbeli fejlemények által a nemzetközi légiközlekedési piaci versenyre gyakorolt hatásnak a részt vevő felek általi jobb megértése;
3. A résztvevő felek versenyszabályozásának a transzatlanti piacot érintő egyezményekre és egyéb együttműködési megál- lapodásokra történő alkalmazása során felmerülő esetleges konfliktusok esélyének csökkentése;
valamint
4. Az egyezményekre és egyéb együttműködési megállapodásokra alkalmazandó összeegyeztethető szabályozási szem- léletek ösztönzése, a módszertan és az elemzési módszerek – beleértve az érintett piac(ok) meghatározását és a ver- senybefolyásoló tényezők elemzését is –, valamint a résztvevő felek által a független versenyértékelés során alkalmazott jogorvoslatok jobb megértése révén.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában a „versenyszabályozás” fogalmába alá azon jogszabályok, eljárások és gyakorlatok tartoznak, amelyek a részt vevő feleknek a nemzetközi piacon működő légitársaságok közötti egyezmények és egyéb együttműködési megállapodások felülvizsgálatával kapcsolatos jogkörének gyakorlására vonatkoznak. Az Európai Közösség esetében e jog- szabályok közé tartozik, többek között, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81., 82. és 85. cikke, valamint az emlí- tett szerződés értelmében ezek végrehajtási rendelkezései, illetve ezek módosításai. Az USA Közlekedési Minisztériuma esetében e jogszabályok közé tartozik, többek között, az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyve 49. címének 41308., 41309., és 41720. szakasza, valamint végrehajtási rendelkezései és megfelelő jogi precedensei.
4. cikk
Együttműködési területek
Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított jogkörökre is figyelemmel a részt vevő felek közötti együtt- működés fajtái az alábbiak:
1. A részt vevő felek közötti, versenyszakértők részvételével általában félévenként megrendezett találkozók, melyek célja a légiközlekedési ágazat fejleményeinek, a kölcsönös érdekű versenypolitikai kérdéseknek, valamint a versenyjog nem- zetközi légi közlekedésre történő, analitikus szemléletű alkalmazásának – különös tekintettel a transzatlanti piacra – megvitatása. A fenti megbeszélések eredményeképpen a részt vevő felek jobban megérthetik egymás versenykérdések- kel kapcsolatos megközelítését – többek között a meglévő közös vonásokat –, valamint e megközelítések összeegyez- tethetőbbé válhatnak, különösen a fuvarozók közötti megállapodások esetében.
2. A részt vevő felek közötti, kölcsönös megállapodáson alapuló vagy valamely részt vevő fél által kérelmezett, bármi- kor megtartott konzultáció, az e melléklethez kapcsolódó bármely kérdés – a konkrét eseteket is beleértve – megtár- gyalása céljából.
3. Bármely részt vevő fél, saját döntése alapján, adott esetben felkérheti más kormányhatóságok képviselőit az 1. és
2. xxxx szerint megtartott találkozókon és egyeztetéseken való részvételre.
4. Az alábbi eljárásokról vagy kérdésekről – amelyek az értesítést küldő részt vevő fél megítélése szerint jelentős hatást gyakorolhatnak a másik részt vevő fél versenyérdekeire – küldött időszerű értesítések:
a) az USA Közlekedési Minisztériuma esetében i. a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságok közötti egyezmények és más együttműködési megállapodások jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálati eljárásai, különö- sen az Egyesült Államok és az Európai Közösség joga alapján létrehozott légitársaságokat is érintő, a trösztelle- nes előírások alóli mentességre vonatkozó kérelmek tekintetében, valamint ii. az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyve 49. címének 41720. szakasza szerinti közös vállalkozásról szóló megállapodásnak a Közleke- dési Minisztérium általi elfogadása;
valamint
b) az Európai Közösségek Bizottsága esetében i. a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságok közötti egyezmények és egyéb együttműködési megállapodások felülvizsgálati eljárásai, különös tekintettel az Egyesült Államok és az Európai Közösség joga alapján létrehozott légitársaságokat is érintő társulási és egyéb együttmű- ködési megállapodásokra; valamint ii. az európai uniós versenyjog alóli egyéni vagy csoportos mentességek mérlegelése.
5. A valamely részt vevő félnél elektronikus formában vagy más módon bejelentett olyan információ és adatok rendel- kezésre állásáról – valamint a rendelkezésre állásra vonatkozó feltételekről – szóló értesítés, amelyek e részt vevő fél megítélése szerint jelentős hatást gyakorolhatnak a másik részt vevő fél versenyérdekeire;
valamint
6. A légiközlekedési versenypolitikához kapcsolódó egyéb tevékenységekről szóló értesítés, az értesítést küldő részt vevő fél megítélése szerint.
5. cikk
Az információ felhasználása és közlése
(1) E melléklet egyéb rendelkezései ellenére, egyik részt vevő fél sem köteles információt nyújtani a másik részt vevő félnek, amennyiben az információnak a kérelmező részt vevő féllel való közlése:
a) az információ birtokában lévő részt vevő fél törvényei, rendelkezései vagy gyakorlata értelmében tilos; vagy
b) az információ birtokában lévő részt vevő fél jelentős érdekeivel összeegyeztethetetlen.
(2) Mindegyik részt vevő fél a lehetséges mértékben megőrzi a másik részt vevő fél által e melléklet alapján bizalmasan közölt információ bizalmas jellegét, és megtagadja az információ olyan harmadik fél számára történő közlésére vonatkozó kérelmeket, amely számára az információt nyújtó részt vevő fél nem engedélyezte az információhoz jutást. Mindegyik részt vevő fél kész a másik részvevő felet értesíteni, amennyiben szükségessé válhat a megbeszélések során vagy bármely más módon kicserélendő információ nyilvános eljárásban történő közzététele.
(3) Amennyiben valamely részt vevő fél a másik részt vevő félnek bizalmas alapon, a 2. cikkben meghatározott célból információt nyújt, a másik részt vevő fél ezen információt csak az adott célra használhatja fel.
6. cikk
Végrehajtás
(1) Mindegyik részt vevő fél kijelöli az e melléklet alapján folytatott tevékenységek koordinálásáért felelős képviselőt.
(2) Ez a melléklet, valamint a valamely részvevő által a melléklet alapján folytatott valamennyi tevékenység:
a) kizárólag az adott részt vevő félre alkalmazandó törvényekkel, rendelkezésekkel és gyakorlatokkal összhangban levő mértékben hajtandó végre;
valamint
b) az Európai Közösségek és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között létrejött, a versenyjogaik alkalmazásáról szóló megállapodás sérelme nélkül hajtandó végre.
III. MELLÉKLET
Az Egyesült Államok kormánya által vásárolt közlekedési szolgáltatás
A közösségi légitársaságok jogosultak utasok és áru szállítására olyan menetrendszerű vagy charterjáratokon, amelyek ese- tében az Egyesült Államok kormányának valamely hatósága, hivatala vagy közvetítője (1) saját maga szállíttat, vagy olyan megállapodás keretében veszi igénybe, amelyet a kormány térít, vagy a kormány rendelkezésére bocsátott összegekből térítik, vagy (2) más országba, nemzetközi vagy egyéb szervezethez vagy ezek számára ellentételezés nélkül biztosít szállí- tást, és erre a szállításra a) az Egyesült Államok bármely pontja és a tagállamok bármely pontja között kerül sor, kivéve – csak utasok esetében – azon pontokat, amelyek esetében várospárokról szóló megállapodás van érvényben, vagy b) az Egyesült Államokon kívüli bármely két pont között. E bekezdést nem kell alkalmazni a védelmi miniszter vagy valamely katonai hatóságának vezetője által igénybe vett vagy finanszírozott szállításra.
IV. MELLÉKLET
A tulajdonjoggal, befektetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről
1. cikk
Tulajdoni részesedés valamely fél légitársaságában
(1) Valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárai kétféle korlátozás betartásával tulajdoni részesedést szerezhetnek az Egyesült Államok légitársaságaiban. Elsőként, az összes külföldi állampolgár részesedése nem haladhatja meg a vállalat szavazatra jogosító részvényeinek 25 %-át. Másodszor, tilos az Egyesült Államok légitársaságainak külföldi állampolgárok általi tényleges ellenőrzése. A külföldi tulajdonban levő, szavazatra jogosító részvényekre vonatkozó 25 %-os összesített korlátozásra is figyelemmel:
a) valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárainak az Egyesült Államok valamely légitársaságában megszerzett alábbi mértékű tulajdoni részesedése:
i) a szavazatra jogosító részvények legfeljebb 25 %-a; és/vagy
ii) az alaptőke legfeljebb 49,9 %-a
önmagában nem minősül a légitársaság fölötti ellenőrzésnek; valamint
b) valamely tagállam vagy tagállamok állampolgárainak az Egyesült Államok valamely légitársaságának alaptőkéjéből való legalább 50 %-os részesedése nem tekintendő a légitársaság fölötti ellenőrzésnek. Az ilyen tulajdonjogot eseti alapon kell mérlegelni.
(2) Az Egyesült Államok állampolgárai kétféle korlátozás betartásával tulajdoni részesedést szerezhetnek a Közösség légitársaságaiban. Elsőként, a légitársaság többségi tulajdonosai a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai. Másod- szor, a légitársaságot ténylegesen az említett állampolgárok és/vagy állampolgárok ellenőrzik.
(3) E megállapodás 4. cikke b) pontjának és 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az az állam, amely e megállapodás aláírásának időpontjában a közös európai légtér (ECAA) tagja, valamint ezen állam állampolgárai tagállam- nak és a tagállam állampolgárainak minősülnek. A vegyes bizottság határozhat úgy, hogy e rendelkezés az ECAA új tagja- ira és azok állampolgáraira is vonatkozzon.
(4) A (2) bekezdés ellenére, az Európai Közösség és tagállamai fenntartják a jogot egyesült államokbeli állampolgárok közösségi légitársaság szavazatra jogosító részvényeibe történő, e megállapodás aláírását követő befektetéseinek olyan szintre való korlátozására, amely azonos az Egyesült Államok által külföldi állampolgárok egyesült államokbeli légitársa- ságokba történő befektetései tekintetében engedélyezett szinttel, amennyiben ezen jog gyakorlása összhangban áll a nem- zetközi joggal.
2. cikk
Tulajdoni részesedés és ellenőrzés harmadik országok légitársaságai esetében
(1) Egyik részt vevő fél sem használja fel a valamely harmadik országgal fennálló légiközlekedési megállapodásban biz- tosított jogait arra, hogy az érintett harmadik ország bármely légitársaságától engedélyeket megtagadjon, az engedélyeket visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza amiatt, mert a kérdéses légitársaságban a másik részt vevő félnek, e fél állampol- gárainak vagy mindkettőnek jelentős tulajdoni részesedése van.
(2) Az Egyesült Államok nem használja fel a légiközlekedési megállapodásokban biztosított jogait arra, hogy a Liech- tensteini Nagyhercegségnek, a Svájci Államszövetségnek, az e megállapodás aláírásának időpontjában az ECAA valamely tagjának, vagy bármely olyan afrikai országnak, amely az Egyesült Államokkal e megállapodás aláírásának időpontjában nyitott égbolt légiközlekedési megállapodást alkalmaz, bármely légitársaságától engedélyeket megtagadjon, az engedélye- ket visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza amiatt, mert a kérdéses légitársaságot valamely tagállam vagy tagállamok, ezek állampolgárai vagy mindkettő ténylegesen ellenőrzi.
(3) A vegyes bizottság határozhat úgy, hogy adott ország vagy országok légitársaságai esetében egyik részt vevő fél sem gyakorolhatja az e cikk (2) bekezdésében említett jogait.
3. cikk
Légitársaságok fölötti ellenőrzés
(1) A közösségi légi fuvarozók tulajdonjogára és ellenőrzésére az Európai Közösségben vonatkozó szabályokat jelenleg a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke tartalmazza. A rendelet értelmében a közösségi légi fuvarozók működési engedélyének megadása a tagállamok felelőssége. A tagállamok a 2407/92/EGK rendeletet nemzeti rendelkezéseikkel és eljárásaikkal összhangban alkalmazzák.
(2) Az Egyesült Államokban jelenleg alkalmazandó szabályokat az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyve 49. címének 40102(a)(2)., 41102. és 41103. szakasza tartalmazza, amelyek értelmében a Közlekedési Minisztérium által egye- sült államokbeli „légi fuvarozónak” – bizonyítvány, mentesség vagy belföldi (commuter) járat üzemeltetésére vonatkozó engedély formájában – kiadott, a „légi közlekedésben” „általános légi fuvarozóként” való részvételre szóló engedélyek bir- tokosai a Szövetségi Törvénykönyv 49. címének 40102(a)(15) szakaszában foglaltak szerint kizárólag az Egyesült Álla- mok állampolgárai lehetnek. Az említett szakasz értelmében a vállalat elnökének, valamint az igazgatótanács és más ügyvivő tisztviselők kétharmadának egyesült államokbeli állampolgárnak kell lennie, a szavazatra jogosító részvények 75 %-ának egyesült államokbeli állampolgárok tulajdonában kell lennie, továbbá a vállalatnak ténylegesen egyesült államokbeli állam- polgárok ellenőrzése alatt kell állnia. Ezt a követelményt a kérelmezőnek már kezdetben, majd az engedéllyel rendelkező egyesült államokbeli légitársaságnak folyamatosan teljesítenie kell.
(3) E melléklet függeléke tartalmazza a részt vevő felek által jogszabályaik és rendelkezéseik alkalmazásakor követett gyakorlatot.
IV. melléklet függeléke
1. Az Egyesült Államokban a bizonyítványért, mentességért vagy belföldi (commuter) járat üzemeltetésére vonatkozó engedélyért folyamodó valamennyi egyesült államokbeli légi fuvarozó esetében az állampolgárság meghatározására van szükség. Az első engedélykérelmet hivatalosan nyilvántartásba veszik, és a kérelmező és más érdekelt felek bead- ványaival együtt hivatalosan „jegyzőkönyvbe véve” feldolgozzák. A Közlekedési Minisztérium az ügy hivatalos jegy- zőkönyve alapján – figyelembe véve a bizalmasan kezelt dokumentumokat is – végzés formájában hoz végső döntést. A „folyamatos alkalmasságra” vonatkozó ügyeket a Minisztérium kezelheti informálisan, vagy az első kérelem eseté- ben alkalmazott eljáráshoz hasonlóan nyilvántartásba vett eljárással.
2. A Minisztérium által alkalmazott meghatározások sokféle precedens révén alakulnak, amelyek tükrözik többek között a pénzügyi piacok és a befektetési struktúrák változó jellegét, valamint a Minisztérium hajlandóságát aziránt, hogy az Egyesült Államok törvényeivel összhangban levő külföldi befektetéseket új szempontok szerint mérlegelje. A Minisz- térium a kérelmezőkkel közösen mérlegeli a javasolt befektetési formákat, segítséget nyújt az Egyesült Államok állam- polgársági törvényének teljes mértékben megfelelő tranzakciók kialakításához, a kérelmezők pedig kérelmeik véglegesítése előtt rendszeresen konzultálnak a Minisztériummal. A Minisztérium ügyintézői a hivatalos eljárás meg- indítása előtt bármikor megtárgyalhatják az állampolgársággal kapcsolatos kérdéseket vagy a tervezett tranzakció egyéb vonatkozásait, és szükség esetén olyan alternatívákat javasolhatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tervezett tranzakció megfeleljen az Egyesült Államok állampolgársági követelményeinek.
3. A Minisztérium mind az első, mind a folyamatos állampolgársági, valamint az alkalmassági döntés meghozatalakor az egyesült államokbeli légitársaságot érintő valamennyi körülményt mérlegeli, és a minisztériumi precedensek lehe- tővé teszik az Egyesült Államok és a külföldi befektetők országa(i) közötti légiközlekedési kapcsolatok jellegének mér- legelését is. E megállapodás keretében a Minisztérium az uniós állampolgárok befektetéseit legalább olyan kedvezően kezeli, mint amilyen módon a két- vagy többoldalú, nyitott égbolt partnerek állampolgárainak befektetéseit kezelné.
4. Az Európai Unióban a 2407/92/EGK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság egy tag- állam kérelme alapján eljárva megvizsgálja, hogy a 4. cikkben foglalt követelményeknek eleget tettek-e, és amennyi- ben szükséges, határozatot hoz. A Bizottságnak a határozat meghozatalakor biztosítania kell az Európai Bíróság által a közösségi jog általános elveiként elismert eljárási jogok – többek között az érdekelt feleknek az időben történő meghallgatáshoz való jogának – betartását.
5. Jogszabályainak és rendeleteinek alkalmazásakor valamennyi részt vevő fél biztosítja, hogy a légitársaságait érintő, a másik részt vevő fél állampolgárai által végzett befektetést jelentő tranzakciók tisztességes és gyors elbírálásban részesüljenek.
V. MELLÉKLET
Franchise és márkahasználat
1. Egyik részt vevő fél légitársaságai számára sem tiltható meg a franchise- vagy márkahasználati megállapodások meg- kötése, beleértve a márkavédelemmel és működési kérdésekkel kapcsolatos feltételeket, amennyiben: megfelelnek külö- nösen az ellenőrzésre vonatkozó, alkalmazandó jogszabályoknak és rendelkezéseknek; nem kerül veszélybe a légitársaságnak a franchise-on kívüli létezése; a megállapodás következtében külföldi légitársaság nem végez belföldi kereskedelmi célú műveleteket; teljesülnek az alkalmazandó – például fogyasztóvédelmi – rendelkezések, beleértve a járatot üzemeltető légitársaság megnevezésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ameddig a fenti követelmények teljesül- nek, megengedhetők a valamely részt vevő fél légitársaságai és a külföldi vállalkozások közötti szoros üzleti kapcso- latok és együttműködési megállapodások, és a franchise- vagy márkahasználati megállapodásoknak, többek között, az alábbi egyedi vonatkozásai önmagukban – a rendkívüli körülmények kivételével – nem vetnek fel ellenőrzési kérdéseket:
a) a franchise-ba adó egyedi márkanevének vagy védjegyének használata vagy feltüntetése, beleértve azon földrajzi területre vonatkozó kikötéseket, ahol a márkanév vagy védjegy használható;
b) a franchise-ba vevő légi járművén a franchise-ba adó márkaszíneinek és emblémájának feltüntetése, beleértve a márkanévnek, védjegynek, emblémának vagy hasonló azonosítónak a légi járművön vagy a személyzet egyenru- háján való feltűnő elhelyezését;
c) a márkanévnek, védjegynek, emblémának a franchise-ba vevő repülőtéri létesítményein és berendezésein, vagy azokkal összefüggésben történő használata és feltüntetése;
d) marketingcélú vevőszolgálati előírások betartása;
e) a franchise sértetlen márkanevének védelmét szolgáló vevőszolgálati előírások betartása;
f) az engedélyek díjainak szokásos kereskedelmi feltételek szerinti megszabása;
g) törzsutasprogramokban való részvétel, beleértve a pontszámgyűjtést is; valamint
h) a franchise- vagy márkahasználati megállapodásban a franchise-ba adónak vagy franchise-ba vevőnek a megál- lapodás megszüntetésére és a márkanévhasználat visszavonására szóló jogának kikötése, feltéve hogy az egye- sült államokbeli, illetve közösségi légitársaság továbbra is az Egyesült Államok, illetve a tagállamok állampolgárainak ellenőrzése alatt marad.
2. A franchise- és márkahasználati megállapodások függetlenek a közös üzemeltetési megállapodástól – bár azokkal pár- huzamosan létezhetnek –, amely előírja, hogy mindkét légitársaság, e megállapodás 10. cikke (7) bekezdése értelmé- ben, a felektől megfelelő engedéllyel rendelkezzen.
Együttes nyilatkozat
Az Egyesült Államoknak, valamint az Európai Közösségnek és tagállamainak a képviselői megerősítették, hogy a légiközlekedési megállapodást, amelyet Brüsszelben, 2007. március 2-án parafáltak és amelynek alá- írását 2007. április 30-ra tervezik, más nyelveken is hitelesíteni kell, vagy levélváltás útján, a megállapodás aláírása előtt, vagy a vegyes bizottság határozata alapján, a megállapodás aláírása után.
Ez az együttes nyilatkozat a légiközlekedési megállapodás szerves részét képezi.
az Egyesült Államok részéről
Dátum: 2007. április 18.
Az Európai Közösség
és tagállamai részéről, jóváhagyás fenntartásával
Dátum: 2007. április 18.
TÁRGYALÁSI FELJEGYZÉS
1. Az Európai Közösséget és tagállamait, valamint az Amerikai Egyesült Államokat képviselő delegációk 2007. február 27. és 2007. március 2. között, Brüsszelben találkoztak az átfogó légiközlekedési megál- lapodásról folytatott tárgyalások lezárása céljából. A delegációk felsorolását az A. melléklet tartalmazza.
2. A delegációk jóváhagyás fenntartásával megegyeztek a megállapodás (a B. mellékletben szereplő megál- lapodás) szövegében, és azt kézjegyükkel látták el. A delegációk jóváhagyás céljából be kívánják nyújtani a megállapodástervezetet az illetékes hatóságuknak annak érdekében, hogy az a közeljövőben hatályba léphessen.
3. Az 1. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban a delegációk megerősítették, hogy a „légi közlekedés” fogalom- meghatározásába valamennyi fajta charter légi járat is beletartozik. Megjegyezték továbbá, hogy a „köz- szolgáltatásként” történő szállításra való hivatkozás nem érinti a résztulajdonlás kérdéséről folyamatban levő tárgyalások kimenetelét.
4. Az 1. cikk (5) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megjegyezte, hogy a közösségi jog értelmé- ben a tagállamok közötti járatok Közösségen belüli járatoknak minősülnek.
5. Az 1. cikk (6) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja megjegyezte, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Európai Közösség és a tagállamok közötti, az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredő hatáskörmegosztást.
6. Az EU delegációja megerősítette, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződést az alábbi tengeren- túli területekre kell alkalmazni: Franciaország tengerentúli megyéi (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Guyana), az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek.
7. Az USA delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette, hogy az Európai Közösség joga értelmében egy közösségi légitársaságnak mind az üzembentartási engedélyt, mind a működési engedélyt abban az országban kell megszereznie, amelyben gazdasági tevékenységének székhelye van. Továbbá valamely légitársaság kizárólag egy országtól kaphat üzembentartási engedélyt vagy működési engedélyt.
8. A 3. cikk (1), (3) és (5) bekezdésével, a 4. melléklet 1. cikke (3) bekezdésével és a 4. melléklet 2. cikke
(2) bekezdésével kapcsolatban, valamint az USA delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy a megállapodás aláírásának időpontjában az Európai Közösség tagállamain kívül az Európai Közös Légtérbe tartozik az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársa- ság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Nor- vég Királyság, a Szerbiai Köztársaság, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója.
9. Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja arról tájékoztatott, hogy a megállapodás aláírásának időpontjában az Egyesült Államok az alábbi országokkal alkalmaz nyitott égbolt légiközle- kedési megállapodást: Burkina Faso, a Csádi Köztársaság, az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság, a Gaboni Köztársaság, a Gambiai Köztársaság, a Ghánai Köztársaság, a Kameruni Köztársaság, a Libériai Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Mali Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Namíbiai Köztár- saság, a Nigériai Szövetségi Köztársaság, a Szenegáli Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, az Ugandai Köztársaság és a Zöld-foki Köztársaság. Az USA delegációja jelezte még, hogy a 4. melléklet
2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Kenyai Köztársaság légitársaságait a nyitott égbolt légiköz- lekedési megállapodást alkalmazó államok légitársaságaival megegyező módon kívánja kezelni.
10. A 4. cikkel kapcsolatban az USA delegációja megjegyezte, hogy a Közlekedési Minisztérium az e megál- lapodás értelmében járatengedélyért folyamodó külföldi légi fuvarozóktól megköveteli, hogy megnevez- zék az üzembentartási engedélyüket és működési engedélyüket kiállító hatóságot, egyértelművé téve ezáltal, hogy melyik hatóság felelős a fuvarozó biztonságáért és egyéb szabályozási felügyeletéért.
11. A 8. cikk alkalmazásában az „illetékes hatóságok” kifejezés az ügytől függően egyrészt az Egyesült Álla- mok szövetségi légügyi hatóságát jelenti, másrészt az Európai Közösség és/vagy a tagállamok azon ható- ságait, amelyek az (1) bekezdésben említett bizonyítványok és engedélyek kiadásáért vagy érvényesítéséért, vagy a (2) bekezdésben említett biztonsági előírások és követelmények aktualizálásáért és nyilvántartá- sáért felelősek. Továbbá, amennyiben a (2) bekezdés szerinti konzultációra kerül sor, az illetékes hatósá- goknak biztosítaniuk kell az olyan területi vagy regionális hatóságok bevonását a konzultációba, amelyek jogszabály, rendelkezés vagy a gyakorlat alapján az üggyel kapcsolatban biztonsági felügyeleti jogkörrel rendelkeznek.
12. A 9. cikkel kapcsolatban a delegációk megerősítették, hogy a felek a lehetséges mértékben törekszenek a tervezett biztonsági intézkedések minél erőteljesebb koordinációjára a veszélyek minimalizálása és az új intézkedések esetlegesen káros következményeinek enyhítése érdekében. A delegációk megjegyezték továbbá, hogy a 9. cikk (7) bekezdésében említett fórumok – különösen a határ- és közlekedésbiztonsági politikai párbeszéd, valamint az EU–USA közlekedésbiztonsági együttműködési munkacsoport – igénybe vehetők a jelenlegi és tervezett biztonsági követelményekre vonatkozó alternatív intézkedések mérlege- lése céljából. Az USA delegációja emellett megjegyezte, hogy az USA rendelkezések elfogadására vonat- kozó jogalkotási folyamata szokásosan lehetőséget biztosít az érdekelt feleknek arra, hogy a tervezett rendelkezésekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek, és alternatívákat javasoljanak, és az ilyen észre- vételeket a jogalkotási folyamat során mérlegelik.
13. A 9. cikk (6) bekezdésének megtárgyalásakor az USA delegációja arról tájékoztatott, hogy a közlekedés- biztonsági hivatalnak haladéktalanul biztonsági irányelvet kell kiadnia, amint megállapítja, hogy a köz- lekedés biztonságának védelmére szükséghelyzeti intézkedésekre van szükség. Ezen intézkedések célja a biztonsági fenyegetés kezelése, hatályukat és időtartamukat korlátozni kell. A hosszabb ideig fennálló szükséghelyzeti intézkedéseket nyilvános tájékoztatási és észrevételezési eljárással kell beépíteni a közleke- désbiztonsági hivatal követelményei közé.
14. A 9. cikk (11) bekezdése értelmében létrehozandó eljárással kapcsolatban a delegációk megerősítették, hogy az említett bekezdés alapján elvégzett vizsgálatok előkészítésére, lebonyolítására és a következte- tések számára szabályzatot kell összeállítani.
15. A 10. cikk (2) bekezdése tekintetében a delegációk megerősítették, hogy készek megkönnyíteni a bekez- désben említett személyzet engedély-, vízum- és okmánykérelmeinek az illetékes hatóságok általi azon- nali elbírálását, többek között olyan helyzetekben, amikor a személyzet belépésére vagy tartózkodására szükséghelyzetben vagy időlegesen van szükség.
16. A delegációk megjegyezték, hogy a 10. cikk (5) bekezdésében említett „általánosan alkalmazott törvé- nyek vagy rendelkezések” közé tartoznak az egyes országokkal vagy személyekkel folytatott tranzakciók korlátozását jelentő gazdasági szankciók is.
17. Mindkét delegáció elismerte, hogy a 10. cikk (7) bekezdése alapján mindkét fél megfelelő engedéllyel rendelkező légitársaságai – valamennyi légitársaságra érvényes, megkülönböztetéstől mentes feltételek- kel – kínálhatnak közös üzemeltetésű járatokat a másik fél területének minden olyan pontjáról vagy pontjára, amelyről vagy amelyre bármely más légitársaság nemzetközi közvetlen, nem közvetlen, online vagy interline járatokat kínál, feltéve hogy a közös üzemeltetésű járatok:
i. egyéb tekintetben összhangban vannak e megállapodással;
valamint
ii. megfelelnek a forgalommegosztási szabályok adott repülőtérre vonatkozó rendszerének.
18. A delegációk megvitatták az utasok arra vonatkozó tájékoztatásának fontosságát, hogy közös üzemelte- tési megállapodás esetében mely légitársaság vagy felszíni közlekedési szolgáltató üzemelteti ténylegesen a légi szolgáltatás egyes szakaszait. Megállapították, hogy mindkét félnek vannak ilyen tájékoztatást elő- író rendelkezései.
19. A 10. cikk (7) bekezdésének c) pontja tekintetében a delegációk kifejezték azzal kapcsolatos egyetérté- süket, hogy a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvé- nyek és rendelkezések hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást valamely légitársaság a saját nevében kínálja. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók továbbá a légitársaságokhoz hasonlóan szabad mérlegelésük szerint dönthetnek arról, hogy együttműködési megállapodásokat kötnek-e. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat.
20. Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja arról tájékoztatott, hogy az USA törvé- nyeinek jelenlegi értelmezése szerint az USA kormánya által finanszírozott légi szállítások (Fly America) esetében egyesült államokbeli fuvarozó általi szállításnak minősül az, ha közös üzemeltetési megállapo- dás keretében az egyesült államokbeli fuvarozó járatszámával, de külföldi légi fuvarozó által üzemelte- tett légi járművön történik a szállítás.
21. Az USA delegációja arról tájékoztatott, hogy a megállapodás 3. melléklete értelmében, valamint az USA általános szolgáltatási hatósága által jóváhagyott várospárokról szóló megállapodás hiányában az USA kormányának valamely alkalmazottja vagy más olyan személy, akinek utazását az USA kormánya fizeti (az olyan alkalmazottak, a hadsereg tagjai vagy más személyek kivételével, akiknek utazását az USA védelmi minisztériuma vagy katonai hatósága fizeti), az USA és az Európai Közösség között vagy az Egyesült Államokon kívül bármely két pont között igénybe vehet olyan járatot – közösségi légitársaság járatát is –, amely a kormány számára a legalacsonyabb költséggel jár, és megfelel az utazó igényeinek. Az USA delegációja megjegyezte továbbá, hogy a szerződéses várospárok költségvetési évenként változ- nak. Az USA kormányhatósága, hivatala vagy közvetítője (a védelmi minisztérium vagy katonai hatóság kivételével), az USA és az Európai Közösség között vagy az Egyesült Államokon kívül bármely két pont között szállíthat árut olyan járaton – közösségi légitársaság járatán is –, amely a kormány számára a legalacsonyabb költséggel jár, és megfelel a hivatal igényeinek.
22. Az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy az Unió nem rendelkezik az Fly America programhoz hasonló programmal.
23. Mindkét delegáció kifejezte azon szándékát, hogy további lehetőségeket tárjon fel a kormány által finan- szírozott légi közlekedés fokozottabb igénybevételére.
24. Az EU delegációjának az USA Közlekedési Minisztériuma által a közösségi légitársaságoknak kiadandó gazdasági működési engedéllyel kapcsolatos kérdésére válaszolva az USA delegációja elsőként megjegyez- te, hogy a Közlekedési Minisztérium gazdasági engedélyezési eljárásai az évek során egyszerűsödtek. A külföldi légitársaságok által benyújtott, a légiközlekedési megállapodásokban előírt engedélyek iránti kérelmek általában gyorsan feldolgozhatók. Az USA delegációja hozzátette, hogy a közösségi légitársa- ságoknak lehetőségük van arra, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében előírt, a menetrendszerű és charter jára- tokra is érvényes útvonalengedélyekre vonatkozóan egyetlen kérelmet nyújtsanak be. A Közlekedési Minisztérium 2005. augusztus 23-án további gyorsított eljárásokat jelentett be, amelyek szerint az új útvonalengedélyért folyamodó külföldi légi fuvarozók egyidejűleg nyújtanának be mentesség és enge- dély iránti kérelmet. Amennyiben a Közlekedési Minisztérium – a jegyzőkönyv és az engedélyezési dön- tését alátámasztó közérdekű megfontolások alapján – kedvező döntést tud hozni, egyetlen végzést adna ki, amely (1) megadná a mentességet a szokásosan engedélyezett időtartamra vagy ameddig az engedély érvénybe nem lép – amelyik időtartam rövidebb –, valamint (2) próbaképpen megadná a vonatkozó engedélyt, szintén a szokásosan engedélyezett időtartamra (például megállapodások esetében meghatá- rozatlan időre). Azokban az esetekben, amikor a fuvarozók már benyújtották a mentesség és az enge- dély iránti kérelmet is, és a kérelmekre vonatkozó jegyzőkönyv még érvényes, a Közlekedési Minisztérium az augusztus 23-i szemlélet szerint megkezdte a kérelmek feldolgozását.
25. Amennyiben valamely közösségi légitársaság a 10. cikk (7) bekezdése szerint közös üzemeltetésű jára- ton kívánja felhasználni az engedélyt, a közös üzemeltetésben érintett partnerek együttes kérelmet nyújt- hatnak be a szükséges engedélyek megszerzésére. A szolgáltatást nyilvánosan értékesítő légitársaságnak gazdasági engedélyt kell beszereznie a Közlekedési Minisztériumtól, függetlenül attól, hogy a járatszámá- val milyen jellegű szolgáltatást (menetrendszerű vagy charter) kínál. A légi járművet üzemeltető légitár- saságnak hasonlóképpen gazdasági engedélyt kell beszereznie a Közlekedési Minisztériumtól: charterengedélyt ahhoz, hogy a másik légitársaság értékesíthesse a szolgáltatást, és charter- vagy menetrendszerű-engedélyt ahhoz, hogy saját jogon értékesíthessen. A légi járművet üzemeltető légitársa- ságnak továbbá engedélyre van szüksége ahhoz, hogy az érintett járatokon a partner járatszámát is fel- tüntesse. A légi járművet üzemeltető légitársaság meghatározatlan időtartamú keretengedélyt kérhet a közös üzemeltetésre, amelyben megjelöli azokat a konkrét piacokat, amelyre a közös üzemeltetési engedélyt kéri. A Közlekedési Minisztériumhoz harminc napos határidővel benyújtott kérelemmel az engedély további piacokra terjeszthető ki. A közös üzemeltetési engedély adott légitársaságra érvényes, és minden egyes külföldi közös üzemeltetési megállapodáshoz külön engedélyre, valamint adott esetben a Közlekedési Minisztérium által közzétett iránymutatások szerint az egyesült államokbeli légitársaság által elvégzett biztonsági ellenőrzésre van szükség.
26. Amennyiben a 10. cikk (9) bekezdése értelmében valamely közösségi légitársaság teljes légi járművet és személyzetet kíván egyesült államokbeli légitársaság rendelkezésére bocsátani, amely ez utóbbi járatszá- mával üzemelne, a közösségi légitársaságnak szintén charterengedélyt és nyilatkozatot kell kérnie a Köz- lekedési Minisztériumtól. Az USA delegációja jelezte, hogy véleménye szerint valamennyi olyan közösségi légitársaság, amely jelenleg az Egyesült Államokba közlekedő menetrendszerű járatokat üzemeltet, az egész világra érvényes charterengedéllyel rendelkezik a Közlekedési Minisztériumtól. Ezért a gazdasági engedély szempontjából mindössze nyilatkozatra lenne szükségük ahhoz, hogy teljes légi járművet és személyzetet bocsássanak egyesült államokbeli légitársaság rendelkezésére. Az USA delegációja jelezte továbbá, hogy nem számít arra, hogy egyéb közösségi légitársaságoktól érkező, charterengedély iránti kérelmekkel kapcsolatban nehézségek merülnének fel.
27. A közös üzemeltetésnek, vagy teljes légi jármű és személyzet rendelkezésre bocsátásának engedélye- zéséhez a Közlekedési Minisztériumnak meg kell állapítania, hogy a tervezett üzemeltetés közérdek. Ennek megállapítását jelentősen megkönnyíti az, ha a tervezett szolgáltatásokat az alkalmazandó légi- közlekedési megállapodások tartalmazzák. A jogok megállapodásba foglalása a viszonosság fennállását is bizonyítja.
28. A 10. cikk (7) és (9) bekezdése szerinti közös üzemeltetésnek, vagy teljes légi jármű és személyzet ren- delkezésre bocsátásának esetében a közérdek vizsgálatakor elsődlegesen az alábbiakra kell összpontosítani:
– az egyesült államokbeli légitársaság elvégezte-e a külföldi légitársaság biztonsági ellenőrzését,
– a külföldi légitársaság üzembentartási engedélyét kiállító ország az IASA 1. kategóriába tartozik-e,
– a külföldi légitársaság anyaországa alkalmazza-e a viszonosság elvét az USA fuvarozóival szemben,
– az engedélyezés okot adna-e a versennyel kapcsolatos aggodalmakra.
29. Légi jármű és személyzet rendelkezésre bocsátásának esetében a közérdek vizsgálatakor az alábbiakat is szem előtt kell tartani:
– a bérleti szerződés előírja-e, hogy az operatív ellenőrzés a bérbeadó fuvarozó feladata marad,
– a szabályozási felügyelet továbbra is a bérbeadó üzembentartási engedélyét kiállító hatóság feladata marad-e,
– a bérleti szerződés jóváhagyása munkaügyi vita esetén egyik felet sem juttatja indokolatlan előny- höz, amennyiben valamely piacon a közlekedés biztosítása a vita következtében válik lehetetlenné.
30. A légi jármű és személyzet rendelkezésre bocsátására szóló engedélyt, legalábbis kezdetben, korlátozott időtartamra (pl. hat–kilenc hónapra) vagy kivételes alapon kell megadni, ami összhangban van az Euró- pai Unió szemléletével.
31. Az EU delegációjának aggodalmára – amelyben a Közlekedési Minisztériumnak a „közérdek” meghatá- rozásával kapcsolatos szabadságát vetette fel – válaszolva az USA delegációja elmondta, hogy a nyitott égbolt légiközlekedési kapcsolatok esetében a Közlekedési Minisztérium közérdekűnek találta a közös üzemeltetési megállapodásokat, és rövid eljárási időn belül kiadta az engedélyeket. Az USA delegációja jelezte, hogy a kizárólag a felek légitársaságait érintő közös üzemeltetés vagy teljes légi jármű és személy- zet rendelkezésre bocsátása esetén, amennyiben a Közlekedési Minisztérium nem találkozik szokatlan – nemzetbiztonsági, biztonsági vagy bűnügyi kérdéseket felvető – körülményekkel, a közérdek vizsgálatát a fent felsorolt elemekre összpontosítja. Továbbá, szokatlan körülmények fennállása esetén az Egyesült Államok haladéktalanul értesítené a másik felet.
32. Az USA delegációjának kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette, hogy a jelenleg alkalma- zandó közösségi jogszabály értelmében (az 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet) a valamely közösségi légitársaság által használt légi járműveket a Közösségben kell bejegyeztetni. Rövid távú bérleti megállapodások esetén azonban az átmeneti igények kielégítésére vagy más rendkívüli körülmények között a tagállamok felmentést adhatnak e követelmény betartása alól. Az ilyen megállapodásban részes közösségi légitársaság köteles előzetes engedélyt szerezni az illetékes engedélyező hatóságtól, és a tagál- lamok kizárólag akkor hagyhatnak jóvá olyan megállapodást, amelynek értelmében légi járművet és sze- mélyzetet bocsátanak valamely, működési engedély birtokában levő légitársaság rendelkezésére, ha teljesülnek a közösségi jogszabályokban, vagy adott esetben a nemzeti jogszabályokban foglalt bizton- sági előírások.
33. Mindkét delegáció elismerte, hogy a légitársaságok tisztességes és egyenlő versenylehetőségét befolyásol- hatja, ha a megállapodásban biztosított jogok gyakorlására szóló engedélyt nem vagy indokolatlanul későn kapják meg. Ha valamelyik fél úgy véli, hogy légitársaságai nem kapják meg a megállapodás értel- mében járó gazdasági működési engedélyt, az üggyel a vegyes bizottsághoz fordulhat.
34. A 14. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban az EU delegációja emlékeztetett arra, hogy az Európai Közös- séget létrehozó szerződés, annak 295. cikkével összhangban, nem sérti a tagállamokban fennálló tulaj- doni rendet. Az USA delegációja válaszában megjegyezte, hogy az a tény, hogy valamely légitársaság kormányzati tulajdonban van, hátrányosan befolyásolhatja a légitársaságoknak az e megállapodás hatá- lya alá tartozó nemzetközi légi közlekedés terén való tisztességes és egyenlő versenylehetőségeit.
35. A 15. cikkel kapcsolatban a delegációk megemlítették a légiközlekedési környezetvédelmi ügyekben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében kialakítandó nemzetközi konszenzus fontossá- gát. Ezzel összefüggésben kiemelték az ICAO 35. közgyűlésén elért egyhangú megállapodás jelentősé- gét, amely mind a légi járművek által okozott zajra, mind a kibocsátásokra vonatkozik (A35-5. sz. határozat). Mindkét fél elkötelezett a határozat teljes körű betartása mellett. E határozattal összhangban mindkét fél elkötelezett amellett, hogy a „kiegyensúlyozott megközelítés” elvét alkalmazza a légi jármű- vek által okozott zajok hatásainak kezelését szolgáló intézkedésekre (többek között bizonyos időpontok- ban a repülőterek igénybevételének korlátozása), valamint biztosítsa azt, hogy a légi járművek hajtóműveiből repülőtéri szinten származó kibocsátásért felszámított díjak a pontosan megállapított és közvetlenül a légi közlekedésnek tulajdonított hajtómű-kibocsátások környezeti hatásainak csökkentésé- vel kapcsolatosan felmerülő költségeken alapulnak. Mindkét fél megjegyezte továbbá, hogy amennyiben nemzetközi, regionális, nemzeti vagy helyi jogszabályi kötelezettségek érvényesülnek, ezeket is teljes mér- tékben be kell tartani; az Egyesült Államok esetében a vonatkozó dátum 2001. október 5., az Európai Közösség esetében pedig 2002. március 28.
36. A delegációk tudomásul vették továbbá a G8 országok 2005. évi gleneagles-i nyilatkozatában, valamint a szövetségi légügyi hatóság és a Bizottság által 2006. július 18-án aláírt egyetértési megállapodásban meghatározott légiközlekedési irányítási kérdésekkel kapcsolatos együttműködési keretben megfogalma- zott, az éghajlatváltozásról, energiáról és a fenntartható fejlődésről szóló rendelkezéseket. A delegációk tudomásul vették az illetékes egyesült államokbeli és európai uniós hatóságoknak a technikai együttmű- ködés fokozására irányuló szándékát – többek között az éghajlattal kapcsolatos tudományos kutatás és a technológiafejlesztés területén –, amely növeli a biztonságot, javítja az üzemanyag-hatékonyságot és csökkenti a légi közlekedésből származó kibocsátásokat. A nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskeres- kedelmi kérdéseire vonatkozó álláspontjával kapcsolatban a két delegáció kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet keretében kíván tevékenykedni.
37. Az USA delegációja a vegyes bizottság összetételével kapcsolatban jelezte, hogy az Egyesült Államok több hivatal révén, a külügyminisztérium elnökletével kívánja magát képviseltetni. Az EU delegációja előadta, hogy az Uniót az Európai Közösség és tagállamai képviselik majd. A két delegáció jelezte továb- bá, hogy az érdekeltek részvétele a vegyes bizottsági eljárás fontos elemét képezi, és ezért az érdekeltek képviselőit – amennyiben valamelyik vagy mindkét fél másképpen nem határoz – megfigyelőként meghívják.
38. A 18. cikkel kapcsolatban a delegációk kifejezték azon szándékukat, hogy a vegyes bizottság e megálla- podás aláírását követően legfeljebb 60 nappal előzetes ülést tartson.
39. A delegációk megerősítették arra vonatkozó egyetértésüket, hogy az első megtagadás követelménye, a forgalomfelvételi arány és kifogásemeléstől eltekintés díja, valamint a kapacitást, gyakoriságot vagy for- galmat korlátozó bármely más gyakorlat összeegyeztethetetlen e megállapodással.
40. Az EU delegációjának javaslata szerint mindkét félnek a lehető legteljesebb mértékben át kell látnia, hogy az USA Közlekedési Minisztériumának és az Európai Bizottságnak a képviselői saját törvényeik, rendele- teik és gyakorlatuk értelmében milyen szintű információcserét folytathatnak a megállapodás 2. mellék- letében tárgyalt versenykérdésekről, különösen az említett hatóságok által aktívan mérlegelt eljárásokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó adatokról és előrejelzésekről.
41. Az USA delegációja jelezte, hogy a megállapodás 2. mellékletében szereplő eljárások az USA törvényei értelmében határozatnak számítanak, és így törvényi, szabályozási és igazságügyi rendelkezések vonat- koznak rájuk, amelyek biztosítják, hogy a hivatal döntése kizárólag az eljárás nyilvántartásában szereplő információn alapuljon – beleértve a Közlekedési Minisztérium által hivatalosan figyelembe vehetőnek minősített nyilvános információt is –, amellyel kapcsolatban a felek a hivatal végleges döntését megelő- zően észrevételeket tehettek.
42. Az USA delegációja előadta, hogy az említett előírások nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a Közle- kedési Minisztérium döntéshozójának valamely folyamatban levő eljárás során tanácsot adó képviselők az alábbi kérdéseket megtárgyalják a Bizottság képviselőivel: (1) bármely piacon fennálló versenyhelyzet, a nem titkos adatok alapján; (2) a meglévő társulások és más együttműködési formák hatása, valamint a versenykérdések kezelésére korábban bevezetett előírások és más korlátozások eredményei; (3) a verseny elemzésének általános szemléletei vagy módszerei; (4) korábbi esetek, beleértve a jegyzőkönyveket és határozatokat is; (5) az esetekre alkalmazandó anyagi jog, politikák és eljárások; (6) a hivatalosan meg nem indított ügyek kapcsán esetlegesen felmerülő kérdések, feltéve hogy a Közlekedési Minisztérium kép- viselői nem zárják ki eleve az ilyen esetek megállapításait vagy kimenetelét; valamint (7) folyamatban levő eljárásokban a felek által eddig felvetett kérdések és a jegyzőkönyvbe vehető, nem titkos bizonyíté- kok, szintén amilyen mértékben a megállapítások és az ügy kimenetele előre nem zárható ki.
43. A folyamatban levő ügyek megtárgyalásával kapcsolatban két alapvető eljárási követelményt kell figye- lembe venni. Az első nagyrészt a Közlekedési Minisztériumnak címzett bizottsági közleményekre vonat- kozik: a Minisztérium döntései nem alapulhatnak olyan dologi információn vagy érven, amely a végső döntés meghozatala előtt nem áll valamennyi fél rendelkezésére, a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevé- telek megtétele céljából. Amennyiben ilyen információ érkezik, az a döntéshozatalkor csak akkor vehető figyelembe, ha rendelkezésre bocsátották. A második követelmény inkább a Közlekedési Minisztérium által kiadott közleményekre vonatkozik: a hivatal nem mutathat „előítéletet” az ügyekkel kapcsolatban, vagy nem keltheti ennek látszatát – tehát az ügy jegyzőkönyvének véglegesítése és a végső döntés nyil- vánosságra hozatala előtt nem fogalmazhat meg következtetéseket. Ez a követelmény bármilyen össze- függésben vonatkozik a Minisztériumra, mind az Unióval, mind más, az USA kormánya belső döntéshozatali folyamatának törvényesen részét nem képező, érdekelt vagy nem érdekelt szervezettel folytatott tárgyalások során. A Minisztériumnak szándékában áll, hogy haladéktalanul értesítse a Bizott- ság képviselőit, ha tapasztalatai alapján egy adott téma megtárgyalása során felmerül az előítélet vagy a döntés befolyásolásának lehetősége, és így a képviselők dönthetnek a folytatásról.
44. Az EU delegációja biztosítékot kért az USA delegációjától arra vonatkozóan, hogy a törvényben előírt
„közérdek” feltételt nem használják fel arra, hogy az USA versenyszabályozásának keretében előnyben részesítsék az egyesült államokbeli egyedi légitársaságok érdekeit más, egyesült államokbeli vagy külföldi légitársaságok érdekeivel szemben. Az USA delegációja válaszában közölte, hogy ez a feltétel, valamint a Minisztérium által a döntéshozatalkor figyelembe veendő versenyelőírások nem az egyes versenyző légi- társaságok, hanem a teljes piaci verseny védelmét szolgálják. Az USA delegációja egyéb szempontok figyelembevételével megjegyezte, hogy a nemzetközi légi közlekedés területén a „közérdek” törvényi meg- határozásába beletartozik az egyesült államokbeli és külföldi légitársaságoknak biztosítandó egyenlő lehe- tőség, és a legteljesebb verseny. Továbbá a Minisztériumra vonatkozó törvényekben előírt közérdek, amelyek alapján a fuvarozók közti megállapodásokat és a trösztellenes előírások alóli mentességet jóvá- hagyja, nem „kivételt” jelent a hivatal által elvégzendő versenyelemzés alól, hanem inkább további köve- telményt, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy a Minisztérium megadja a trösztellenes előírások alóli mentességet. Befejezésül az USA delegációja hangsúlyozta, hogy a Minisztérium valamennyi döntésének összhangban kell lennie a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségekkel, többek között a polgári légi közlekedési megállapodásokkal, amelyek egységesen előírják, hogy valamennyi fél köteles
„tisztességes és egyenlő versenylehetőséget” biztosítani a többi fél légitársaságainak.
45. A megbeszélés keretében mindkét delegáció kijelentette, hogy versenyszabályaik alkalmazása során a felek valamennyi légitársaságának biztosítják az azt megillető tisztességes és egyenlő versenylehetőséget, és betartják a teljes piaci verseny védelmének és erősítésének általános elvét, az egyes versenyző légitár- saságok esetleges ellenkező érdekei ellenére is.
46. Az Európai Bizottság eljárásaival kapcsolatban az EU delegációja elmondta, hogy az Európai Bizottságot alapvetően az akadályozza a külföldi kormányhivatalokkal folytatandó aktív együttműködésben, hogy nem közölhet bizalmas információt. A Bizottság és a tagállami hatóságok által valamely vizsgálat során megszerzett, és a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső információra az EK-Szerződés 287. cikke és az 1/2003/EK rendelet 28. cikke vonatkozik. Lényegében olyan, nem nyilvános információról van szó, amely valamilyen vizsgálat folyamán tárható fel, vagy amelyet információkérésre adott válaszként, vagy önkéntesen közölnek a Bizottsággal. Ide tartozik az üzleti vagy kereskedelmi titok is. Az ilyen informá- ció kizárólag az érintett információforrás kifejezett hozzájárulásával közölhető harmadik ország hivata- lával. Ezért amennyiben a Bizottság indokoltnak és kívánatosnak tartja, hogy külföldi hivatallal (hivatalokkal) bizalmas információt közöljön, meg kell szereznie az információforrás jóváhagyását (lemondását).
47. A valamely vizsgálat lefolytatásával vagy esetleges lefolytatásával kapcsolatos információ nem tartozik a fenti rendelkezések hatálya alá. Ilyen információ valamely vizsgálat folytatásának a ténye, a vizsgálat álta- lános tárgya, a vizsgált vállalat(ok) megnevezése (bár bizonyos körülmények között ez is védett informá- ció lehet), a vizsgálat által érintett ágazat megnevezése, valamint a vizsgálat folyamán tervezett lépések. Ezt az információt a vizsgálat megfelelő lefolytatásának biztosítására általában bizalmasan kezelik. A Köz- lekedési Minisztériumnak azonban átadható, ez ugyanis a megállapodás 2. mellékletének 5. cikke értel- mében köteles megőrizni az információ bizalmas jellegét.
48. Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja megerősítette, hogy az USA illetékes ható- ságai a kereskedelmi együttműködési megállapodások – beleértve a felülvizsgált megállapodásokat is – esetében a trösztellenes előírások alóli mentesség iránti hiánytalan kérelmeket tisztességesen és gyorsan elbírálják. Az USA delegációja megerősítette továbbá, hogy a közösségi légitársaságok esetében a 25. cikk alapján alkalmazott, vagy a 26. cikk alapján hatályos USA–EU légiközlekedési megállapodás megfelel a Közlekedési Minisztérium azon követelményének, amely szerint az Egyesült Államok és a kérelmező kül- földi légitársaság(ok) anyaországa(i) között nyitott égbolt megállapodásnak kell érvényben lennie ahhoz, hogy a külföldi légitársaságok trösztellenes előírások alóli mentesség iránti kérelmeit elbírálják, vagy a mentességet meghosszabbítsák. A fenti biztosíték az 1. melléklet 4. szakaszának hatályvesztéséig nem vonatkozik az írországi kérelmezőkre.
49. Az EU delegációjának kérdésére válaszolva az USA delegációja közölte, hogy a Közlekedési Minisztéri- umnak a számítógépes helyfoglalási rendszerekre vonatkozó valamennyi szabálya 2004. július 31-én lejárt. A Közlekedési Minisztérium azonban fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a tisztességtelen és megtévesztő gyakorlatot és a tisztességtelen versenymódszereket a légiközlekedési és légiközlekedési forgalmazási ágazatban, és élhet e jogkörével, amennyiben valamely helyfoglalási rendszerben a légiköz- lekedési szolgáltatások értékesítésekor nyilvánvalóan versenyellenes gyakorlat tapasztalható. Továbbá az Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság rendelkezik joghatósággal olyan pana- szok esetén, amikor egy helyfoglalási rendszerben megszegik a trösztellenes törvényeket.
50. A 25. cikkel kapcsolatban az EU delegációja elmondta, hogy néhány tagállamban az ideiglenes alkalma- zást az alkotmányos előírásoknak megfelelően először a parlamentnek jóvá kell hagynia.
51. Mindkét delegáció megerősítette, hogy amennyiben valamelyik fél a 25. cikk (2) bekezdésével összhang- ban meg kívánja szüntetni a megállapodás ideiglenes alkalmazását, a felek egyetértése esetén a megálla- podás 1. mellékletének 4. szakaszában foglalt rendelkezések azt követően is alkalmazhatók.
52. A 26. cikkel kapcsolatban az EU delegációja arról tájékoztatott, hogy néhány tagállamban az e cikkben említett eljárások közé tartozik a megerősítés is.
53. Az USA delegációjának a tagállamok közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások érvényben levő elemeiből eredő korlátozásokkal kapcsolatos kérdésére válaszolva az EU delegációja megerősítette, hogy a továbbiakban egyetlen olyan korlátozást sem alkalmaznak, amely az egyesült államokbeli vagy közös- ségi légitársaságokat akadályozná az e megállapodásban biztosított jogaik gyakorlásában.
54. A két delegáció hangsúlyozta, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti semmilyen módon a légi közlekedéssel összefüggő egyes környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos jogi és politikai állásfoglalásukat.
55. A két delegáció tudomásul vette, hogy egyik fél sem hivatkozik e megállapodásra vagy annak bármely részére abból a célból, hogy az alapján tiltakozzon a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által mérle- gelt, e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre vonatkozó alternatív politika ellen.
56. A megállapodás 1. mellékletének 1. szakasza nem sorolja fel az Egyesült Államok és valamely tagállam közötti olyan légiközlekedési megállapodásokat, amelyek alkalmazhatósága e megállapodás aláírásának időpontjában kérdéses volt. A delegációk szándéka azonban az, hogy az Egyesült Államok és az érintett tagállam vagy tagállamok a megállapodást a 25. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően ideiglene- sen alkalmazzák.
az Európai Közösség és tagállamai delegációinak részéről
Daniel CALLEJA
az Amerikai Egyesült Álla- mok delegációja részéről
John BYERLY
Az elnökség által az EK és tagállamai nevében történő aláíráskor az USA-nak benyújtandó írásbeli nyilatkozat
E megállapodást annak hatálybalépéséig a tagállamok – jóhiszeműen és a hatályos nemzeti jog rendelkezéseivel összhang- ban – ideiglenesen alkalmazzák.