A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY
A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban ezt az okmányt abban az esetben kell alkalmazni
– az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének időpontjáig –, ha az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés 2007. január 1-jén még nem lép hatályba.
ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK
1. CIKK
Ennek az okmánynak az alkalmazásában:
– az „eredeti szerződések” kifejezés a következő szerződéseket jelenti:
(a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés („EK-Szerződés”) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés („EAK-Szerződés”), a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt,
(b) az Európai Unióról szóló szerződés („EU-Szerződés”), a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;
– a „jelenlegi tagállamok” kifejezés a Belga Királyságot, a Cseh Köztársaságot, a Dán Királyságot, a Németországi Szövetségi Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Görög Köztársaságot, a Spanyol Királyságot, a Francia Köztársaságot, Írországot, az Olasz Köztársaságot, a Ciprusi Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, a Magyar Köztársaságot, a Máltai Köztársaságot, a Holland Királyságot, az Osztrák Köztársaságot, a Lengyel Köztársaságot, a Portugál Köztársaságot, a Szlovén Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, a Finn Köztársaságot, a Svéd Királyságot, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát jelenti;
– az „Unió” kifejezés az EU-Szerződéssel létrehozott Európai Uniót jelenti;
– a „Közösség” kifejezés az első francia bekezdésben említett Közösségek közül jelenti az egyiket vagy mindkettőt, az adott esettől függően;
– az „új tagállamok” kifejezés a Bolgár Köztársaságot és Romániát jelenti;
– az „intézmények” kifejezés az eredeti szerződések által létrehozott intézményeket jelenti.
2. CIKK
A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Bulgária és Románia számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.
3. CIKK
1. Bulgária és Románia csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.
2. Bulgária és Románia helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács és a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket a Közösségre vagy az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak; Bulgária és Románia ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
3. Bulgária és Románia csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Bulgária és Románia vonatkozásában a Tanács által a (4) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.
4. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag elfogadja a (3) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítást, és a módosított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
5. A (3) bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Bulgária és Románia vállalja, hogy a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködés elősegítése céljából olyan igazgatási és egyéb rendelkezéseket vezet be, amilyeneket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak.
6. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, az előbbiekben említett egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.
4. CIKK
1. A schengeni vívmányok rendelkezései, amelyeket az Európai Unió keretébe az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv (a továbbiakban „schengeni jegyzőkönyv”) illesztett be, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Bulgáriára és Romániára nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat ezekben az államokban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.
2. A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az 1. bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Bulgária és Románia számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell az előbb említett államokban alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy az adott állam teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.
A Tanács határozatát az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették, illetve amelyben ezeket a rendelkezéseket hatályba kívánják léptetni. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.
5. CIKK
A csatlakozás időpontjától kezdődően, az EK-Szerződés 122. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Bulgária és Románia részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban.
6. CIKK
1. A Közösség által vagy az EU-Szerződés 24. vagy 38. cikkének megfelelően egy vagy több harmadik állammal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások és egyezmények az eredeti szerződésekben és az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint kötelezőek Bulgáriára és Romániára.
2. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok és a Közösség által együttesen eljárva megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez.
Bulgáriának és Romániának az egyes harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel a Közösség és a jelenlegi tagállamok által együttesen megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz vagy egyezményekhez csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvekben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket, a tagállamok nevében eljárva, a Bizottság tárgyalja meg a Xxxxxx által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.
Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti a Közösség saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti a Közösség és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
3. A 2. bekezdésben említett megállapodásokhoz és egyezményekhez történő csatlakozással Bulgáriát és Romániát e megállapodások és egyezmények tekintetében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a jelenlegi tagállamokat.
4. A csatlakozás időpontjától kezdődően és a 2. bekezdésben említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Bulgária és Románia alkalmazza a jelenlegi tagállamok és a Közösség által a csatlakozás időpontja előtt együttesen megkötött megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapodás kivételével. Ez a kötelezettség azokra a megállapodásokra és egyezményekre is vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az Unió és a jelenlegi tagállamok úgy állapodtak meg, hogy azokat ideiglenesen alkalmazzák.
A 2. bekezdésben említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig a Közösség és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.
5. Bulgária és Románia csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodáshoz1.
6. Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz2, annak 128. cikkével összhangban.
7. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgária és Románia alkalmazza a Közösség által harmadik országokkal kötött kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.
A Közösség által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának a Közösséghez történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében a Közösség a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal a fent említett megállapodások és megegyezések módosításáról.
Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, a Közösség a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.
1 HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
2 HL L 1., 1994.1.3., 3. o.
8. A Közösség által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.
Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni a Közösség által harmadik országokkal kötött kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.
Amennyiben a kétoldalú megállapodások és megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. Bulgária vagy Románia által a csatlakozást megelőzően harmadik országokkal kötött halászati megállapodások igazgatását a Közösség látja el.
Az említett megállapodásokból eredő, Bulgáriára és Romániára vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.
A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.
10. A csatlakozás időpontjával kezdődő hatállyal Bulgária és Románia felmondja valamennyi, harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.
Amennyiben az egyrészről Bulgária, Románia vagy mindkét állam, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az ezen okmányból eredő kötelezettségekkel, Bulgária és Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Bulgária vagy Románia a csatlakozás előtt egy vagy több harmadik országgal megkötött valamely megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, köteles az adott megállapodást a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felmondani.
11. Bulgária és Románia az ebben az okmányban megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok által a (2), (5) és (6) bekezdésben említett megállapodások és egyezmények végrehajtása céljából megkötött belső megállapodásokhoz.
12. Bulgária és Románia – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek a Közösség vagy valamelyik más tagállam szintén tagja, illetve részese, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.
Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában vagy az ezt követő lehető legkorábbi időpontban felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat, és kilép azokból a halászati szervezetekből, amelyeknek a Közösség is részese, illetve tagja, kivéve, ha tagságuk a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.
7. CIKK
1. Ha ez az okmány eltérően nem rendelkezik, rendelkezéseit kizárólag azzal az eredeti szerződésekben meghatározott eljárással lehet felfüggeszteni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, amely azoknak a szerződéseknek a felülvizsgálatára lehetőséget biztosít.
2. Az intézmények által elfogadott, az ezen okmányban megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.
3. Az ebben az okmányban foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok nem átmeneti intézkedésként történő hatályon kívül helyezése vagy módosítása, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.
8. CIKK
Az eredeti szerződéseket és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben az okmányban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ
A SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSA
I. CÍM INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
9. CIKK
1. Az EK-Szerződés 189. cikke második bekezdésének és az EAK-Szerződés 107. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Parlament tagjainak száma nem haladhatja meg a 736-ot.”
2. A 2009-2014-es megbízatási időszak elejétől kezdődő hatállyal az EK-Szerződés 190. cikke
2. bekezdése és az EAK-Szerződés 108. cikke (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők száma a következő:
Belgium | 22 |
Bulgária | 17 |
Cseh Köztársaság | 22 |
Dánia | 13 |
Németország | 99 |
Észtország | 6 |
Görögország | 22 |
Spanyolország | 50 |
Franciaország | 72 |
Írország | 12 |
Olaszország | 72 |
Ciprus | 6 |
Lettország | 8 |
Litvánia | 12 |
Luxemburg | 6 |
Magyarország | 22 |
Málta | 5 |
Hollandia | 25 |
Ausztria | 17 |
Lengyelország | 50 |
Portugália | 22 |
Románia | 33 |
Szlovénia | 7 |
Szlovákia | 13 |
Finnország | 13 |
Svédország | 18 |
Egyesült Királyság | 72.” |
10. CIKK
1. Az EK-Szerződés 205. cikke (2) bekezdésének és az EAK-Szerződés 118. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Amennyiben a Tanács határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait a következőképpen kell súlyozni:
Belgium | 12 |
Bulgária | 10 |
Cseh Köztársaság | 12 |
Dánia | 7 |
Németország | 29 |
Észtország | 4 |
Görögország | 12 |
Spanyolország | 27 |
Franciaország | 29 |
Írország | 7 |
Olaszország | 29 |
Ciprus | 4 |
Lettország | 4 |
Litvánia | 7 |
Luxemburg | 4 |
Magyarország | 12 |
Málta | 3 |
Hollandia | 13 |
Ausztria | 10 |
Lengyelország | 27 |
Portugália | 12 |
Románia | 14 |
Szlovénia | 4 |
Szlovákia | 7 |
Finnország | 7 |
Svédország | 10 |
Egyesült Királyság | 29 |
A Tanács határozatainak elfogadásához a tagok többsége által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat e szerződés értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni.
Egyéb esetekben a Tanács határozatainak elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.”
2. Az EU-Szerződés 23. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. A határozatok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges. Ha a Tanács valamely határozatát minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak megvizsgálását kérhetik, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.”;
3. Az EU-Szerződés 34. cikke (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Ha a Tanács valamely határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni, és a határozat elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges. Ha a Tanács valamely határozatát minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak megvizsgálását kérhetik, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább 62%-át. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.”;
11. CIKK
1. Az EU-Szerződéshez, az EK-Szerződéshez és az EAK-Szerződéshez csatolt, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva tizennégy, illetve tizenhárom bírót érint.”
2. Az EU-Szerződéshez, az EK-Szerződéshez és az EAK-Szerződéshez csatolt, a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 48. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. cikk
Az Elsőfokú Bíróság huszonhét bíróból áll.”
12. CIKK
Az EK-Szerződés 258. cikke és az EAK-Szerződés 166. cikke második, a Gazdasági és Szociális Bizottság összetételére vonatkozó bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak száma a következő:
Belgium | 12 |
Bulgária | 12 |
Cseh Köztársaság | 12 |
Dánia | 9 |
Németország | 24 |
Észtország | 7 |
Görögország | 12 |
Spanyolország | 21 |
Franciaország | 24 |
Írország | 9 |
Olaszország | 24 |
Ciprus | 6 |
Lettország | 7 |
Litvánia | 9 |
Luxemburg | 6 |
Magyarország | 12 |
Málta | 5 |
Hollandia | 12 |
Ausztria | 12 |
Lengyelország | 21 |
Portugália | 12 |
Románia | 15 |
Szlovénia | 7 |
Szlovákia | 9 |
Finnország | 9 |
Svédország | 12 |
Egyesült Királyság | 24” |
13. CIKK
Az EK-Szerződés 263. cikke harmadik, a Régiók Bizottságának összetételére vonatkozó bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Régiók Bizottsága tagjainak száma a következő:
Belgium | 12 |
Bulgária | 12 |
Cseh Köztársaság | 12 |
Dánia | 9 |
Németország | 24 |
Észtország | 7 |
Görögország | 12 |
Spanyolország | 21 |
Franciaország | 24 |
Írország | 9 |
Olaszország | 24 |
Ciprus | 6 |
Lettország | 7 |
Litvánia | 9 |
Luxemburg | 6 |
Magyarország | 12 |
Málta | 5 |
Hollandia | 12 |
Ausztria | 12 |
Lengyelország | 21 |
Portugália | 12 |
Románia | 15 |
Szlovénia | 7 |
Szlovákia | 9 |
Finnország | 9 |
Svédország | 12 |
Egyesült Királyság | 24” |
14. CIKK
Az EK-Szerződéshez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
1. A 3. cikk a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:
„– Bolgár Köztársaság,”
és a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:
„– Románia,”
2. A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:
a) a bevezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bank tőkéje 164 795 737 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek∗:
∗ A Bulgária és Románia esetében megjelölt számok indikatív jellegűek és az
Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.”;
b) a szöveg a következőkkel egészül ki az Írországra és Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:
„Románia 846 000 000”; és
c) a következőkkel egészül ki a Szlovéniára és Litvániára vonatkozó szövegrészek között:
„Bulgária 296 000 000”.
3. A 11. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„2. Az Igazgatótanács huszonnyolc igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.”,
Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.
A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:
– két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,
– két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,
– egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– három helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,
– egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”
15. CIKK
Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A bizottság negyvenegy tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”
II. CÍM
EGYÉB KIIGAZÍTÁSOK
16. CIKK
Az EK-Szerződés 57. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bulgária, Észtország, illetve Magyarország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 1999. december 31.”
17. CIKK
Az EK-Szerződés 299. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, Írországra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”
18. CIKK
1. Az EK-Szerződés 314. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
2. Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
3. Az EU-Szerződés 53. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”
HARMADIK RÉSZ ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK KIIGAZÍTÁSA
19. CIKK
Az ezen okmány III. mellékletében felsorolt jogi aktusokat a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.
20. CIKK
Az ezen okmány IV. mellékletében felsorolt jogi aktusoknak a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítására az említett mellékletben megadott iránymutatások alapján kerül sor.
II. CÍM
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
21. CIKK
Az ezen okmány V. mellékletében felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
22. CIKK
A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag eljárva kiigazíthatja ezen okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben az a közösségi szabályozás változásai következtében szükségesnek bizonyul.
NEGYEDIK RÉSZ IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK
I. CÍM ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK
23. CIKK
Az ezen okmány VI. és VII. mellékletében felsorolt intézkedéseket Bulgária és Románia vonatkozásában az említett mellékletekben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.
II. CÍM INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
24. CIKK
1. Az Európai Parlament tagjainak az EK-Szerződés 189. cikkének második bekezdésében, illetve az EAK-Szerződés 107. cikkének második bekezdésében meghatározott maximális számától eltérve, az európai parlamenti tagok számát – Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel – a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének kezdetéig terjedő időszakban ezen országok európai parlamenti tagjainak számával a következők szerint kell növelni:
Bulgária 18
Románia 35.
2. 2007. december 31-ig Bulgária és Románia az (1) bekezdésben meghatározott képviselői helyekre közvetlen és általános választójog alapján európai parlamenti választást tart polgárai részvételével, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány rendelkezéseinek megfelelően1.
3. Az EK-Szerződés 190. cikkének (1) bekezdésétől, illetve az EAK-Szerződés 108. cikkének
(1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a választásokat a csatlakozás időpontját követően tartják meg, a csatlakozás időpontjától a (2) bekezdésben említett választásokig terjedő időszakban Bulgária és Románia népeinek európai parlamenti képviselőit ezen államok parlamentjei saját tagjaik közül jelölik ki, az ezen államok által meghatározott eljárás szerint.
1 HL L 278., 1976.10.8., 5. o. A legutóbb a 2002/772/EK, Xxxxxxx tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított okmány.
III. CÍM PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
25. CIKK
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgáriának és Romániának az Európai Beruházási Bank alapokmányának 4. cikkében meghatározott, a jegyzett tőkében szerzett tőkerészesedésének megfelelően a következő összegeket kell befizetnie1.
Bulgária 14 800 000 EUR
Románia 42 300 000 EUR
Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2007. május 31-én, 2008. május 31-én, 2009. május 31-én, 2009. november 30-án, 2010. május 31-én, 2010. november 30-án, 2011. május 31-én és 2011. november 30-án esedékesek.
1 A megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.
2. Bulgária és Románia az (1) bekezdésben megjelölt esedékességi időpontokban, nyolc egyenlő részletben, a tartalékok és céltartalékok alább felsorolt százalékaiban kifejezett összegekkel köteles hozzájárulni a Bank mérlegében kimutatottak szerinti tartalékokhoz és az ezekkel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá ahhoz az összeghez, amelyet a csatlakozás időpontját megelőző hónap végén megállapított eredménykimutatásnak az egyenlege alapján a tartalékokhoz és a céltartalékokhoz még biztosítani kell1:
Bulgária 0,181%
Románia 0,517%.
3. Az (1) és (2) bekezdésben megállapított tőke- és egyéb befizetéseket Bulgáriának és Romániának készpénzben euróban kell teljesíteniük, kivéve, ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.
1 A megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.
26. CIKK
1. Bulgária és Románia a következő összegeket fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban1 említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:
(millió EUR, folyó árakon)
Bulgária 11,95
Románia 29,88.
2. 2009-től kezdődően a Szén- és Acélipari Kutatási Alapba befizetendő hozzájárulást négy részletben, minden év első hónapjának első munkanapján kell befizetni a következők szerint:
2009: 15%
2010: 20%
2011: 30%
2012: 35%.
1 HL L 79., 2002.3.22., 42. o.
27. CIKK
1. A csatlakozás időpontjától kezdődően a PHARE-program1 és a PHARE határokon átnyúló együttműködési program2 keretében nyújtott előcsatlakozási támogatásokra, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásra vonatkozó pályáztatást, szerződéskötést, végrehajtást és kifizetéseket Bulgária és Románia végrehajtó szervezetei végzik.
A Bizottságnak a pályáztatás és a szerződéskötés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság által folytatott akkreditációs eljárás és az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet3 módosításáról szóló, 1999 június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet mellékletében megállapított szempontoknak és feltételeknek, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet4 164. cikkének megfelelő kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (Extended Decentralised Implementation System – EDIS) pozitív elbírálását követően a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni.
Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek előcsatlakozási támogatásban.
1 A Tanács 1989.12.18-i 3906/89/EGK rendelete az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról (HL L 375., 1989.12.23., 11. o.). A legutóbb a 769/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.
2 A Bizottság 1998.12.18-i 2760/98/EK rendelete a PHARE-program keretében megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési program végrehajtásáról (HL L 345., 1998.12.19., 49. o.). A legutóbb az 1822/2003/EK rendelettel (HL L 267., 2003.10.17., 9. o.) módosított rendelet.
3 HL L 161., 1999.6.26., 68. o.
4 A Tanács 2002.6.25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).
Kivételesen azonban, amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat meghozatalát a csatlakozás időpontját követő időszakra halasztják, és ez nem Bulgária vagy Románia hatóságainak róható fel, a Bizottság kellően indokolt esetekben a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat meghozatala közötti időszakban aláírt szerződések tekintetében elfogadhatja az előcsatlakozási támogatásra való jogosultságot és az előcsatlakozási támogatás folytatását egy korlátozott időszakra, amelynek során a Bizottság előzetes ellenőrzést gyakorol a pályáztatás és a szerződéskötés felett.
2. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök alapján a csatlakozás előtt tett, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján a csatlakozást követően tett pénzügyi kötelezettségvállalásokra, ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét, valamint a kifizetésekre, továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat és rendeleteket kell alkalmazni, és a programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó közösségi irányelveket kell alkalmazni.
3. Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási támogatásra vonatkozó utolsó programozásra a csatlakozást megelőző utolsó évben kerül sor. Az e programok keretében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó szerződéseket az ezt követő két éven belül kell megkötni. A szerződéskötésre nyitva álló határidő nem hosszabbítható meg. A szerződések végrehajtására nyitva álló határidő kivételesen és kellően indokolt esetekben korlátozott mértékben meghosszabbítható.
Ennek ellenére az igazgatási költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben is folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.
4. Az 1 bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az ISPA-program1 szükséges fokozatos megszüntetésének érdekében a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges, jogszabályban meghatározott személyi állomány Bulgáriában és Romániában legfeljebb a csatlakozást követő tizenkilencedik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Bulgáriában és Romániában a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, kivételesen ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Xxxxxxx, ESZAK tanácsi rendelet2 alapján a Bizottság rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmazott. Az előcsatlakozási támogatások lebonyolításához szükséges igazgatási költségeket, beleértve az egyéb alkalmazottak fizetését is, az Európai Közösségek bővítésre vonatkozó általános költségvetése megfelelő politikai területének „az új tagállamok előcsatlakozási támogatásának fokozatos megszüntetése" tételéből vagy más egyenértékű tételéből kell finanszírozni.
1 A Tanács 1999.6.21-i 1267/1999/EK rendelete az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.). A legutóbb az 769/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.
2 HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 723/2004/EK, Xxxxxxx rendelettel (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.
28. CIKK
1. Azon intézkedéseket, amelyek az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló 1267/1999/EK rendelet szerinti támogatásról szóló határozatok tárgyát képezték a csatlakozás időpontjában, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, a Bizottság által – a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet1 szerint – jóváhagyottnak kell tekinteni. Azon összegeket, amelyeket az említett intézkedések végrehajtása céljából még folyósítani kell, a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján kell folyósítani és az Európai Közösségek általános költségvetésében az említett rendeletnek megfelelő fejezete alá kell besorolni. Amennyiben a (2)-(5) bekezdés ettől eltérően nem rendelkezik, az ilyen intézkedésekre az ezen utóbbi rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1 HL L 130., 1994.5.25., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.) módosított rendelet.
2. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 165. cikkének rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárásnak, amely még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, összhangban kell lennie a Szerződések rendelkezéseivel, az ezek alapján elfogadott jogi aktusokkal és közösségi politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóakat is.
3. Az 1. bekezdésben említett intézkedés alapján a Bizottság által teljesített kifizetést a legkorábban esedékes kötelezettségvállalás terhére kell elszámolni, először az 1999/1267/EK rendeletnek, majd a Kohéziós Alappal kapcsolatos hatályos rendeletnek megfelelően.
4. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is alkalmazni kell az 1999/1267/EK rendelet szerint a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat, kivéve egyes kellően indokolt eseteket, amelyekről a Bizottság az érintett tagállam kérésére határoz.
5. A Bizottság kivételes és kellően indokolt esetben úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján alkalmazandó szabályok alól az (1) bekezdésben említett intézkedések tekintetében egyedi mentességet engedélyez.
29. CIKK
Amennyiben a SAPARD-program1 keretében a mezőgazdasági földek erdősítésével, termelői csoportok vagy mezőgazdasági környezeti rendszerek létrehozatalának támogatásával kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni. Amennyiben külön átmeneti intézkedések meghozatala szükséges e tekintetben, ezeket a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet2
50. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
1 A Tanács 1999.6.21-i 1268/1999/EK rendelete a csatlakozni szándékozó közép- és kelet- európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról (HL L 161., 1999.6.26., 87. o.). A legutóbb a 2008/2004/EK rendelettel (HL L 349., 2004.11.25., 12. o.) módosított rendelet.
2 HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.) módosított rendelet.
30. CIKK
1. Bulgária, miután vállalt kötelezettségeinek megfelelően 2003 előtt véglegesen leállította a Kozloduj Atomerőmű 1. és 2. blokkját azok ezt követő leszerelése céljából, kötelezettséget vállal az atomerőmű 3. és 4. blokkjának 2006-ban történő végleges leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.
2. A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.
A támogatás egyebek mellett a következőkre terjed ki: a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelését támogató intézkedések; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt; a hagyományos bolgár energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációját; az energiahatékonyság javítását a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését, valamint az energiaellátás biztonságának javítását célzó intézkedések.
A 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan a támogatás kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 210 millió EUR (2004-es árakon számítva), amelyet egyenlő, 70 millió EUR-s (2004-es árakon számítva) éves részletekben kell folyósítani.
A támogatás egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Kozloduj Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsátható rendelkezésre.
3. A Bizottság a (2) bekezdésben említett támogatás végrehajtására vonatkozó szabályokat fogadhat el. Az ilyen szabályokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni. E célból a Bizottságot egy bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat
4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő hat hét. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.
31. CIKK
1. A csatlakozás első évében az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt Bulgáriának és Romániának a közösségi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.
1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
2. A támogatás annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését szolgálja, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.
3. Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell az előcsatlakozási támogatás céljaira a tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint.
Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, 2004-es árakon számítva, Bulgária és Románia vonatkozásában, a csatlakozás utáni első évben 82 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére. Az előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.
4. Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelettel összhangban kell határozni, és azt e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
32. CIKK
1. Ideiglenes eszközként létrejön a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás, amely a csatlakozás időpontja és 2009 vége között segíti Bulgáriát és Romániát az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában, valamint a nemzeti költségvetésük pénzforgalmának javításában.
2. A 2007–2009 közötti időszakban az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében Bulgáriát és Romániát egyösszegű pénzforgalmi támogatásként a következő (2004-es árakon számított) összegek illetik meg:
(millió EUR, 2004-es árakon)
2007 | 2008 | 2009 | |
Bulgária | 121,8 | 59,1 | 58,6 |
Románia | 297,2 | 131,8 | 130,8 |
3. A Bulgáriának és Romániának az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében nyújtott támogatás legalább 50%-át ezen országoknak az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozására vonatkozó kötelezettsége teljesítésének támogatására kell fordítani.
4. Az egyes évekre vonatkozó támogatási összegek egytizenketted része a megfelelő év minden hónapjának első munkanapján kerül kifizetésre Bulgáriának és Romániának. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Bulgária és Románia, legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás schengeni részének alapján nyújtott egyösszegű támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.
5. A Bizottság az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.
33. CIKK
1. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriát és Romániát megillető, a strukturális intézkedésekre vonatkozó teljes kötelezettségvállalási előirányzatok a következők:
(millió EUR, 2004-es árakon)
2007 | 2008 | 2009 | |
Bulgária | 539 | 759 | 1 002 |
Románia | 1 399 | 1 972 | 2 603 |
2. A 2007-2009 közötti hároméves időszakban az országokra megállapított fenti rögzített kereteken belüli intervenciók mértékét és természetét a strukturális intézkedésekre akkor alkalmazandó rendelkezések alapján kell meghatározni.
34. CIKK
1. A csatlakozás időpontjában hatályos, vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteken túl a VIII. melléklet I–III. szakaszában meghatározott rendelkezéseket Bulgária és Románia esetében a 2007– 2009 közötti időszakra, a VIII. melléklet IV. szakaszában meghatározott külön pénzügyi rendelkezéseket pedig a 2007–2013 közötti programozási időszak során kell alkalmazni.
2. A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Xxxxxxxxxxx és Romániának az EMOGA Garanciarészlegéből vidékfejlesztésre nyújtandó kötelezettségvállalási előirányzatok (2004-es árakon számított) összege 3 041 millió EUR.
3. A VIII. melléklet rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat szükség esetén az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.
4. A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva kiigazítja a VIII. melléklet rendelkezéseit, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.
35. CIKK
A 30., 31., 32., 33. és a 34. cikkben említett összegeket az árváltozásoknak megfelelően, a pénzügyi terv éves technikai kiigazításának részeként a Bizottság évente kiigazítja.
IV. CÍM
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
36. CIKK
1. Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Bulgária vagy Románia felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.
Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Bulgáriával, Romániával, vagy mindkét országgal szemben.
2. Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.
Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatóak; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.
3. A 2. bekezdés alapján engedélyezett intézkedések csak az (1) bekezdésben említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az EK-Szerződés, illetve ezen okmány szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.
37. CIKK
Ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, megteheti a megfelelő intézkedéseket.
Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az ilyen védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. Az érintett új tagállam által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Xxxxxx e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
38. CIKK
Ha az EU-Szerződés VI. címében meghatározott, a büntetőjog területén való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos kerethatározatok vagy bármely egyéb kötelezettségvállalás, együttműködési okmány vagy határozat, illetve az EK-Szerződés IV. címében meghatározott polgári ügyekben való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos irányelvek vagy rendeletek tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vagy az alkalmazás során komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Bulgáriában vagy Romániában, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően megteheti a megfelelő intézkedéseket és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait.
A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Bulgária vagy Románia és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. Az új tagállam által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedések visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Xxxxxx e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.
39. CIKK
1. Ha Bulgária és Románia csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek a Bizottság általi folyamatos ellenőrzése és különösen a Bizottság ellenőrző jelentései alapján egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy Bulgáriában vagy Romániában a közösségi vívmányok átvételére és végrehajtására való felkészülés szintje alapján fennáll a komoly veszélye annak, hogy a két ország bármelyike a csatlakozás 2007. január 1-jei időpontjáig számos fontos területen nyilvánvalóan nem készül fel a tagsággal járó követelmények teljesítésére, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva úgy határozhat, hogy az érintett ország csatlakozásának időpontját egy évvel későbbre, 2008. január 1-jére halasztja.
2. Az 1. bekezdés ellenére a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha a IX. melléklet I. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
3. Az 1. bekezdés ellenére és a 37. cikk sérelme nélkül a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és Románia versenypolitika terén elért előrehaladásának 2005 őszén történő részletes értékelését követően, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha az Európa-megállapodás1 alapján vállalt kötelezettségek, vagy a IX. melléklet II. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.
4. Abban az esetben, ha a Tanács az 1., 2. vagy 3. bekezdés szerinti határozatot hoz, minősített többséggel haladéktalanul határoz a halasztásra vonatkozó határozat következtében ezen okmányban – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – nélkülözhetetlenné váló kiigazításokról.
40. CIKK
A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Bulgária és Románia nemzeti jogszabályainak a VI. és VII. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.
1 Európa-megállapodás az egyrészről az Európai Gazdasági Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia között társulás létesítéséről (HL L 357., 1994.12.31., 2. o.).
41. CIKK
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben az okmányban meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet1 25. cikkének 2. bekezdésében említett eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek megfelelő cikkeivel, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Az e cikkben említett átmeneti intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, ezt az időszakot egyhangú határozattal meghosszabbíthatja.
A közös agrárpolitikára vonatkozó és az ezen okmányban nem szereplő jogi aktusok alkalmazására vonatkozó azon átmeneti intézkedéseket, amelyek a csatlakozás következtében válnak szükségessé, a csatlakozás időpontját megelőzően a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott jogi aktusokat érintő intézkedéseket a Bizottság fogadja el az adott jogi aktus elfogadására irányadó eljárással összhangban.
1 HL L 270., 2003.10.21., 78. o.
42. CIKK
Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közösségi állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet hozni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.
ÖTÖDIK RÉSZ
AZ EZEN OKMÁNY VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK LÉTREHOZÁSA
43. CIKK
Az Európai Parlament a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
44. CIKK
A Tanács a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
45. CIKK
A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát a Bizottság tagjává kell kinevezni. A Bizottság új tagjait a Tanács minősített többséggel és a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki.
Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
46. CIKK
1. Két bírót kell kinevezni a Bírósághoz, és két bírót kell kinevezni az Elsőfokú Bírósághoz.
2. Az 1. bekezdés szerint a Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2009. október 6-án jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2012. október 6-án jár le.
Az 1. bekezdés szerint az Elsőfokú Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2007. augusztus 31-én jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2010. augusztus 31-én jár le.
3. Az Európai Bíróság a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
Az Elsőfokú Bíróság, az Európai Bírósággal egyetértésben, a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.
A módosított eljárási szabályzatok elfogadásához a Tanács minősített többséggel hozott jóváhagyása szükséges.
4. A fent említett bíróságok előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a teljes ülés, illetve a tanácsok összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során e bíróságoknak a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.
47. CIKK
A Számvevőszék két további tag kinevezésével bővül, akiknek a hivatali ideje 6 év.
48. CIKK
A Gazdasági és Szociális Bizottság 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia szervezett civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
49. CIKK
A Régiók Bizottsága 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia regionális és helyi testületeit képviselik, és akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
50. CIKK
Az eredeti szerződések által létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
51. CIKK
1. A szerződésekkel vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.
2. A szerződések vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok vagy csoportok tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontját követő évben lejár.
II. CÍM
AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA
52. CIKK
A csatlakozás időpontjától Bulgáriát és Romániát az EK-Szerződés 249. cikke és az EAK- Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy ezeknek az irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az EK- Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Bulgáriát és Romániát úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról.
53. CIKK
1. Amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, Bulgária és Románia hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke és az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről legkésőbb a csatlakozás időpontjáig, vagy adott esetben az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
2. Annyiban, amennyiben az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelveknek az ezen okmány által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben ezen okmány más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a módosított irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az ezen okmányban meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.
54. CIKK
Bulgária és Románia a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a területükön a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.
55. CIKK
Bulgáriának vagy Romániának a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el –a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek az intézmények által 2004. október 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
56. CIKK
Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben a kiigazításokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.
57. CIKK
Eltérő rendelkezés hiányában a Tanács az ezen okmány rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel fogadja el.
58. CIKK
Az intézmények és az Európai Központi Bank által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank által bolgár és román nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.
III. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
59. CIKK
Az ehhez az okmányhoz csatolt I–IX. melléklet és ezek függelékei ezen okmány szerves részét képezik.
60. CIKK
Az Olasz Köztársaság Kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azokat módosító vagy kiegészítő szerződések, köztük a Dán Királyság, Írország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló szerződés, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló szerződés, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásáról szóló szerződés egy-egy hitelesített másolatát angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.
A fenti szerződések bolgár és román nyelven megszövegezett szövegei ezen okmány mellékletét képezik. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a szerződések első bekezdésben említett, a jelenlegi nyelveken készült szövegei.
61. CIKK
Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát a főtitkár juttatja el a Bolgár Köztársaság és Románia kormányai számára.
I. MELLÉKLET
Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája,
amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik (a csatlakozási okmány 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint)
1. 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (1980. június 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (HL L 266., 1980.10.9., 1. o.)
– Egyezmény (1984. április 10.) a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 146., 1984.5.31., 1. o.)
– Első jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről (HL L 48., 1989.2.20., 1. o.)
– Második jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról (HL L 48., 1989.2.20., 17. o.)
– Egyezmény (1992. május 18.) a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 333., 1992.11.18., 1. o.)
– Egyezmény (1996. november 29.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az annak a Bíróság által történő értelmezésére vonatkozó első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL C 15., 1997.1.15., 10. o.)
2. Egyezmény (1990. július 23.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)
– Egyezmény (1995. december 21.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. május 25.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)
3. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. szeptember 27.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)
– Második jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)
4. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. július 24.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 299., 1996.10.9., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről (HL C 221., 1997.7.19., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2000. november 30.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az egyezmény 2. cikkének és mellékletének módosításáról (HL C 358., 2000.12.13., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2002. november 28.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv módosításáról (HL C 312., 2002.12.16., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. november 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az említett egyezmény módosításáról (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.)
5. Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról (HL C 316., 1995.11.27., 34. o.)
– Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 16. o.)
– Jegyzőkönyv (1999. március 12.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról (HL C 91., 1999.3.31., 2. o.)
– Jegyzőkönyv (2003. május 8.) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL C 139., 2003.6.13., 2. o.)
6. Egyezmény (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1995.6.25., 2. o.)
7. Egyezmény (1997. december 18.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)
8. Egyezmény (1998. június 17.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)
9. A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)
– A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott jegyzőkönyv (2001. október 16.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)
II. MELLÉKLET
Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek,
és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek,
és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)
1. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én1.
2. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény2, az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
1 HL L 239., 2000.9.22., 13. o.
2 HL L 239, 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 871/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.) módosított egyezmény.
az 1. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; 3-7. cikk, kivéve az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontját; 13. cikk; 26. és 27. cikk; 39. cikk; 44-59. cikk; 61-63. cikk; 65-69.
cikk; 71-73. cikk; 75. és 76. cikk; 82. cikk; 91. cikk; a 126-130. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; és a 136. cikk; a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.
3. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
(a) az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(b) a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(c) a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:
– a 4., 5. és 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(d) a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás:
– a 3., 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,
– a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;
(e) az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás:
– a 4. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;
(f) a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. cikk, az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat;
(g) a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat,
– a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;
(h) a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:
– a 4. és 5. cikk,
– a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat.
4. A schengeni jegyzőkönyv 6. cikke alapján a Tanács által megkötött következő megállapodások:
– Az 1999/439/EK tanácsi határozattal1 jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás2 – beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is.
– A 2000/29/EK tanácsi határozattal3 jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás4.
– Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség által 2004. október 25-én aláírt, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás5;
1 HL L 176., 1999.7.10., 35. o.
2 HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
3 HL L 15., 2000.1.20., 1. o.
4 HL L 15., 2000.1.20., 2. o.
5 E megállapodás megkötéséig annak alkalmazása ideiglenes.
5. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól (SCH/Com-ex (93) 10)
A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (93) 14)
A Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről (SCH/Com-ex (94) 16 rev)
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról (SCH/Com-ex (94) 28 rev)
A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex (94) 29 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről (SCH/Com-ex (95) 21)
A Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről (SCH/Com- ex (98) 1 rev 2) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról (SCH/Com-ex (98) 26 def)
A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról (SCH/Com-ex (98) 35 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/Com-ex (98) 37 def 2) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről (SCH/Com-ex (98) 51 rev 3)
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről (SCH/Com-ex (98) 57)
A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybe vételéről (SCH/Com-ex (98) 59 rev)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról (SCH/Com-ex (99) 1 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról (SCH/Com-ex (99) 6)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről (SCH/Com-ex (99) 7 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/Com-ex (99) 8 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről (SCH/Com-ex (99) 10)
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról (SCH/Com-ex (99) 13):
– a Közös Konzuli Utasítás 1-3., 7., 8. és 15. melléklete
– a Közös Kézikönyv annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, beleértve az 1., 5., 5A., 6., 10. és 13. mellékletet is
A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (99) 18)
6. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról (SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2)
A Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről (SCH/Com- ex (97) decl 13 rev 2)
7. A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:
A Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/C (98) 117)
A Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/C (99) 25)
8. A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:
A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.)
A Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.)
A Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.)
A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.)
A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.)
A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)
A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.)
A Tanács 2000. november 30-i 2000/751/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv egyes részei titkosításának megszüntetéséről (HL L 303., 2000.12.2.,
29. o.)
A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.10.9., 24. o.)
A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelete a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 2. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 790/2001/EK rendelete a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 5. o.)
A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös konzuli utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös kézikönyv 5. a)., 6. a). és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.) annyiban, amennyiben a Közös konzuli utasítás 3. mellékletével és a Közös kézikönyv 5. a). mellékletével összefügg
A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.)
A Tanács 2001. december 7-i 2414/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.)
A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.)
A Tanács 2002. február 18-i 334/2002/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.)
A Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.)
A Tanács 2002. április 25-i 2002/353/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv II. része titkosításának megszüntetéséről (HL L 123., 2002.5.9., 49. o.)
A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.)
A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.)
A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.)
A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.)
A Tanács 2003. március 6-i 453/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.)
A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11.,
37. o.)
A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.)
A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérővel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.)
A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.)
A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.)
A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2133/2004/EK rendelete a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az útiokmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról (HL L 369., 2004.12.16., 5. o.)
A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.)
III. MELLÉKLET
A csatlakozási okmány 19. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása
1. VÁLLALATI JOG IPARJOGVÉDELEM
I. KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY
31994 R 0040: A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31994 R 3288: A Tanács 1994.12.22-i 3288/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.),
– 32003 R 0807: A Tanács 2003.4.14-i 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 R 1653: A Tanács 2003.6.18-i 1653/2003/EK rendelete (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.),
– 32003 R 1992: A Tanács 2003.10.27-i 1992/2003/EK rendelete (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.),
– 32004 R 0422: A Tanács 2004.2.19-i 422/2004/EK rendelete (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.).
A 159a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„1. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.
II. KIEGÉSZÍTŐ OLTALMI TANÚSÍTVÁNYOK
1. 31992 R 1768: A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 182., 1992.7.2., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:
„(k) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;
(l) minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”
(b) A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„2. E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.