Különös biztosítási feltételek
Különös biztosítási feltételek
Pilóta nélküli légi járművek üzemben tartóinak felelősségbiztosítása
1. Fogalom meghatározások
1.1. UAV (Unmanned Aerial Vehicle - pilóta nélküli légi jármű): minden olyan repülő eszköz, mely fedélzetén nincs a repülőgépet irányító szakszemélyzet, az irányítást valamilyen távvezérlő rendszer segítségével végzi a földi személyzet.
1.2. Repülőmodell: korlátozott méretű motoros vagy motornélküli repülőszerkezet, amely ember
szállítására nem alkalmas, és amelyet verseny, sport vagy rekreációs célokra használnak.
1.3. FPV (First Person View): a modellrepülés egy speciális területe, ahol a légi járművön elhelyezett, a földi kezelőszemélyzet részére sugárzott és megjelenített élőkép alapján végzik a merev vagy forgószárnyas repülőeszközök irányítását
1.4. RC model (Remoted Control model): távirányítású modell, amelyet a földi kezelő egy
távirányító segítségével általában látótávolságon belül irányít.
RPAS rendszer (Remotely Piloted Aircraft System – távvezérelt légi jármű rendszer): a távvezérlő munkaállomás, a távvezérelt légijármű, a szükséges vezérlő és irányító kapcsolat és minden egyéb, a típus leírásban meghatározott összetevő.
1.5. Üzemben tartó: A pilóta nélküli lég jármű tulajdonosa, vagy az aki, más érvényes jogcím szerinti jogosult az üzemeltetésre. Az üzemben tartó lehet a kezelő is.
1.6. Kezelő: olyan személy, aki a pilóta nélküli légi jármű kezelésére képzésben részesült, vagy képzés alatt áll.
1.7. Állami célú tevékenység: a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú tevékenység;
1.8. Polgári célú tevékenység: a nem állami célú légi közlekedés, amely lehet kereskedelmi, hobby és sport, illetve egyéb felhasználás.
1.9. Kereskedelmi célú felhasználás: Kereskedelmi célú felhasználásnak minősül különösen az
ipari, mezőgazdasági, média, oktatás, térképészeti tevékenység végzése, melyet ellenszolgáltatásért hajtanak végre.
1.10. Hobby és sport, illetve egyéb célú felhasználás: Minden olyan tevékenység végzése, amely
nem minősül kereskedelmi és egyéb célú felhasználásnak.
1.11. Biztosított tevékenység folytatására jogosult: Az a természetes vagy jogi személy, vállalkozás, aki/amely a biztosított tevékenységet jogszabályban előírt engedély, hatósági nyilvántartásba, névjegyzékbe vétel birtokában, vagy egyéb feltétel teljesülése (pl. szövetség, kamarai tagság stb.) esetén végzi.
1.12. Repülés tartama: valamely pilóta nélküli légi jármű működtetése attól a pillanattól kezdve, hogy azt kifejezetten felszállás céljából beindítják, egészen addig, amíg az földet ér, és működését leállítják.
1.13. Magyar légtér: Magyarország feletti légtérnek a légiközlekedés számára - a mindenkori legfejlettebb technikai színvonal alapján - fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része
1.14. IFR (Instrument Flight Rules): a műszeres repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
1.15. VFR (Visual Flight Rules): a látva repülési szabályok jelölésére használt rövidítés;
1.16. Autonóm üzemmód: a pilóta nélküli légi jármű olyan repülése, amikor kívülről – például a légi jármű kezelője által – nem lehetséges változtatni a repülési módozaton (irány, sebesség, emelkedés stb).
1.17. Go Home program: a kezelő által kapcsolható üzemmód, amikor a pilóta nélküli légi jármű a repülését megszakítva visszatér egy a felszállás előtt kijelölt (földrajzi) pontra.
1.18. Fail safe program: a pilóta nélküli légi jármű egy előre beprogramozható repülési
üzemmódja, amely valamilyen hiba – például kapcsolat megszakadása a távirányító és a légi jármű között – bekövetkezése esetén aktiválódik.
1.19. Fly away: a pilóta nélküli légijármű valamilyen hiba vagy zavarás miatt bekövetkező irányíthatatlan repülése.
1.20. Kietlen terület: olyan terület, ahol nem találhatók épületek és a pilóta nélküli légi jármű kezelőin kívül más ember nem tartózkodik.
1.21. Lakatlan terület: olyan terület, ahol csak lakóépületen kívüli építmények (istálló, raktár,
használaton kívüli épületek stb) találhatók és a pilóta nélküli légi jármű kezelőin kívül kis számban átmeneti jelleggel tartózkodnak emberek (túrázók, biciklizők stb).
1.22. Lakott terület: olyan terület, ahol elsősorban lakóépületek, középületek (iskola, óvoda, boltok,
közintézmények), továbbá szabadidő eltöltéséhez használt épületek találhatók.
1.23. Munkaterület: a pilóta nélküli légi járművel történő tevékenység végrehajtásához szükséges légtér engedélyben kijelölt terület.
1.24. Repülésre alkalmatlan időjárás: a pilóta nélküli légi jármű üzemeltetési utasításában
meghatározott időjárási viszonyokra vonatkozó korlátozások.
2. Biztosítási esemény
Jelen különös biztosítási feltételek értelmében biztosítási eseménynek minősül
• a biztosítási szerződésben megnevezett típusú pilóta nélküli légi jármű működtetésével
• a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított tevékenység megvalósítása során
• a pilóta nélküli légi jármű, illetve az abból kieső tárgy által
• harmadik személynek okozott kár/és vagy személyi sérüléses (élet elvesztése, testi épség, egészség sérülése) nem vagyoni sérelem bekövetkezése,
• amelyért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, és
• a káresemény/személyi sérülés nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek.
3. Biztosított tevékenység
A biztosítási fedezet a pilóta nélküli légi jármű kezelője által végzett, a biztosítási szerződésben megjelölt olyan tevékenységre terjed ki, mely a pilóta nélküli légi jármű kereskedelmi célú felhasználásának minősül.
4. Biztosítási szerződés alanyai
4.1. Biztosított
A biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett vállalkozás, aki pilóta nélküli légi jármű(vek) működtetésére és a biztosított tevékenység folytatására jogszabály szerint jogosult.
5. A biztosítási szerződés tartama, biztosítási évforduló, biztosítási időszak, kockázatviselés tartama és helye
5.1. Biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozott időre, maximum egy (1) naptári évre köthető meg. A biztosítási szerződés megszűnésének napját a biztosítási szerződés tartalmazza.
5.2. A kockázatviselés tartama
5.2.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
5.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése, az 5.3. pontban meghatározott időpontban kezdődik.
5.2.3. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
5.3. Kockázatviselés kezdete és vége
5.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában, amennyiben a biztosított jogszabály által előírt a biztosított tevékenység végzésére való jogosultság feltételét a biztosítási szerződés megkötésekor még nem teljesíti, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdő napja legkorábban a jogszabály által előírtak szerint a tevékenység végzésére való jogosultság megszerzésének a napja, melyet a biztosított- az igazoló okirat megküldésével - öt (5) napon belül köteles közölni a biztosítóval.
5.3.2. A biztosított tevékenység végzésére már jogosultsággal rendelkező biztosított esetében a kockázatviselés kezdő napjára az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.
5.4. Kockázatviselés helye
A jelen különös biztosítási feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott országok területén, illetve engedélyezett légterében okozott kárt/nem vagyoni sérelmet téríti meg.
6. A biztosítási összeg és önrészesedés
A biztosítási összegre és az önrészesedésre vonatkozóan a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei az irányadók. A biztosítási összeg és az önrészesedés mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
7. Biztosítással nem fedezett károk/nem vagyoni sérelmek, kizárt kockázatok
A felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeiben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
a) állami célú tevékenységgel okozott károk/nem vagyoni sérelem;
b) személyi sérüléssel (élet elvesztésével, testi épség, egészség sérülésével) nem járó egyéb személyiségi jogsértés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem és az ilyen személyiségi jogsértéssel összefüggésben felmerült károk;
c) teljesen autonóm üzemmódban működő légi jármű által okozott károk/nem vagyoni sérelem, ide nem értve valamely természetes személy személyi sérülése miatt előterjesztett közeli hozzátartozói igényeket;
d) engedély és/vagy az előírt képzettség nélkül végzett tevékenységgel okozott károk/nem vagyoni sérelem;
e) USA, Kanada joghatósága alapján érvényesített kárigényekre/sérelemdíj iránti igényekre,
f) a biztosított kárrendezés során előírt együttműködésének hiánya miatt felmerült többletkárra, költségre, kamatra,
g) minden olyan kárra/nem vagyoni sérelemre, mely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár/nem vagyoni sérelem itt következett be,
h) biztosított teljesítési segédeinek, illetve a teljesítési segédek által a biztosítottnak, valamint a teljesítési segédek egymásnak okozott károkra/nem vagyoni sérelmekre.
i) hatósági büntetés, lefoglalás elkobzás miatt bekövetkezett károkra;
j) bármely anyag pilóta nélküli légi járművel, pilóta nélküli légi járműből vagy járműről történő szórásával okozott károkra/nem vagyoni sérelemre;
k) a légi találkozón, légi parádén, egyéb légi rendezvényen vagy az ezekre való felkészülés során formációs repüléssel okozott károkra/nem vagyoni sérelemre, továbbá a műrepülés során okozott károkra/nem vagyoni sérelemre. Formációs repülés: több pilóta nélküli légi jármű által közös manőver végrehajtása, illetőleg ennek kísérlete és az erre való felkészülés. Műrepülés: látványos és veszélyes manőverek (pl. háton repülés, bukfenc) végrehajtása, ennek kísérlete és az erre való felkészülés;
l) a pilóta nélküli légi jármű üzemeltetésével más dolgokban okozott, folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból eredő károkra,
m) a pilóta nélküli légi jármű működtetése nélkül a munkaterületen okozott károkra/nem vagyoni sérelemre;
n) a károkozó pilóta nélküli légi járműben, valamint a pilóta nélküli légi jármű által szállított dolgokban keletkezett károkra;
o) a jogszabály rendelkezése folytán megtérülő károkra/nem vagyoni sérelemre,
p) a munkabalesetekre, az üzemi balesetből és a foglalkozási megbetegedésekből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre;
q) a biztosítottak egymással szemben érvényesített kárigényeire/sérelemdíj iránti igényeire, illetve az üzemben tartónak, a tulajdonosnak vagy a pilóta nélküli légi jármű kezelőjének a biztosítottakkal szembeni kárigényeire/sérelemdíj iránti igényeire;
r) az olyan kárra vagy a kár azon részére, nem vagyoni sérelemre, amely a légügyi hatóság közrehatására vezethető vissza;
s) 16 évnél fiatalabb vagy 70 évnél idősebb kezelő által okozott károk/nem vagyoni sérelem;
t) „fly away” miatt bekövetkező károk/nem vagyoni sérelem.
8. A biztosítási díj
8.1. A biztosító biztosítási díjat a kockázatarányosan határozza meg különösen az alább felsoroltak alapján:
a) a kártérítési limit,
b) a kárelőzmény,
c) a pilóta nélküli légi járművel végzett tevékenység típusa,
d) a biztosítási szerződésben megjelölt igényelt területi hatály,
e) a biztosított légi jármű maximális felszállósúlya, típusa,
f) a biztosított légi jármű felhasználásának helye (kietlen, lakatlan vagy lakott terület).
9. A Biztosítási esemény bejelentésének szabályai
A felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeinek a biztosítási esemény bejelentésének szabályaira vonatkozó rendelkezéseket az alábbi kiegészítéssel kell alkalmazni:
9.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges dokumentumok
Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, akkor a biztosított az eljárás során hozott határozatot, az annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke
10.1.1. A biztosító teljesítési kötelezettsége egy biztosítási esemény kapcsán a károkozás/nem vagyoni sérelem időpontját magába foglaló biztosítási időszakra érvényes biztosítási eseményenként és a biztosítási időszakra
• a légi járműre vonatkozóan
• a személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre és a károkra meghatározott kártérítési limit összegének erejéig terjed.
10.1.2. Az egyes pilóta nélküli légi járművekre vonatkozóan biztosítási eseményenként, illetve a biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limiteket a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés, vagy az annak alapján kiállított kötvény tartalmazza
10.2. A biztosító szolgáltatásának teljesítése
A biztosító a biztosítási összeg szerinti pénznemben nyújt szolgáltatást a károsultaknak/sérelemdíjra jogosultnak, illetve a biztosítottnak, ha utóbbi igazolja, hogy a károsult/sérelemdíjra jogosult követelését ő már kiegyenlítette, vagy a rendelkezésük alapján megjelölt más személynek (igényjogosultnak illetve rendelkezésre jogosultnak) megfizette.
Abban az esetben, ha a biztosítási szolgáltatást az arra jogosult legkésőbb a kárrendezéshez szükséges utolsó irat becsatolásával egyidejűleg a biztosítási összeg pénznemétől eltérően, a kárigény/sérelemdíj megfizetése iránti igény pénznemében kéri a kifizetést teljesíteni, a biztosító az átváltás során a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamot alkalmazza.
11. A biztosító mentesülése
11.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított a jogszabály vagy a hatóság által előírt dokumentációs kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tett eleget, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné.
11.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében súlyosan gondatlan károkozásnak minősül az, ha a biztosított – vagy akinek a magatartásáért felelősséggel tartozik (ideértve a kezelőt is)- a pilóta nélküli légi jármű működtetése során a kárt/nem vagyoni sérelmet
a) súlyosan elhanyagolt állapotú vagy a közlekedésre egyébként alkalmatlan légi járművel, illetve az előírt útvonalengedély, valamint további engedélyek hiányában, vagy ezen engedély(ek)től eltérően végzett tevékenységgel;
b) a számára nem engedélyezett légtérben;
c) a hatósági által engedélyezettnél nagyobb terhet szállítva;
d) repülésre alkalmatlan időjárási viszonyok mellett történő használatával;
e) 0,0 ezrelék véralkohol- vagy 0,0 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittasan vagy bódulatot keltő szer hatása alatt, valamint ha tevékenysége folytatását az ahhoz szükséges engedéllyel nem rendelkező vagy bármely okból arra alkalmatlan személynek átengedve;
f) a felhasználás során a légi jármű alkalmasságát és képességét meghaladva;
g) a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, illetőleg a foglalkozási, balesetvédelmi szabályok ismételt vagy folyamatos megszegésével
okozta.
12. Egyéb rendelkezések
12.1. Jelen különös biztosítási feltételek a Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeivel együttesen alkalmazandók.
13. Eltérés a szokásos és korábbi szerződéses gyakorlattól
13.1. Jelen biztosítást Társaságunk korábban nem művelte.