Allianz lakóközösség- biztosítás
Allianz lakóközösség- biztosítás
Ügyfél-tájékoztató és Szerződési feltételek
Együtt A-tól Z-ig
Tartalomjegyzék
Allianz lakóközösség-biztosítás
Ismertető 3
Biztosítási események a vagyonbiztosításban 3
Kiegészítő biztosítások és záradékok 3
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 4
A panaszkezelés elvei és gyakorlata 5
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről 6
További információk 6
Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz lakóközösség-biztosításhoz 7
I. Általános biztosítási feltételek 11
1. A szerződő 11
2. A biztosított 11
3. A biztosítási szerződés létrejötte 11
4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 11
5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és
a biztosítási időszak 11
6. A biztosítási szerződés hatálya 12
7. A biztosítási események és az általános kizárások 12
8. A biztosítási összeg 12
9. A biztosítási díj 12
10. A közlési és változásbejelentési kötelezettség 13
11. A szolgáltatás iránti igény bejelentése,
a biztosító szolgáltatásának általános szabályai 13
12. Önrészesedés 15
13. A szerződés módosítása 15
14. A biztosítási szerződés megszűnése 15
15. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi
szerződési gyakorlattól 16
16. Egyéb rendelkezések 16
17. A biztosító főbb adatai 18
II. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös
biztosítási feltételei 19
18. A biztosított 19
19. A kockázatviselés helye 19
20. A biztosított vagyontárgyak 19
21. A biztosítási események 20
22. A biztosító szolgáltatása, szolgáltatáskorlátozások .23
23. A biztosító megtérítési igénye 25
24. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség 26
25. A biztosító mentesülése 26
III. Kiegészítő biztosítások 27
26. A kiegészítő biztosítások közös szabályai 27
Felelősségbiztosítás 27
27. Biztosítási esemény 27
28. Alulbiztosítás, biztosítási díj 28
29. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja 28
30. Kizárások 28
31. A biztosító szolgáltatása 28
32. A biztosító megtérítési igénye 29
Társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása 29
33. A biztosított 29
34. A biztosítási szerződés hatálya 29
35. A biztosítási esemény 29
36. Kizárások 30
37. A biztosítási összeg 30
38. A biztosító szolgáltatása 31
39. Önrészesedés 31
40. A biztosító megtérítési igénye 31
Tető- és panelhézagbeázás-biztosítás (vízkárbiztosítás) 32
41. Biztosítási esemény 32
44. Biztosítással nem fedezett károk 32
45. A szolgáltatás különös szabályai 32
Az üvegbiztosítás bővítése 32
46. Biztosítási esemény 32
47. Kizárások 32
Különleges üvegezés biztosítása 32
48. Biztosítási esemény 32
49. A biztosítási összeg 33
50. A szolgáltatás különös szabályai 33
Rongálásbiztosítás 33
52. Biztosítási események 33
53. A biztosítási összeg 33
54. A biztosító szolgáltatása 34
Csoportos családi baleset-biztosítás 34
56. A kockázatviselés helye 34
57. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre 34
58. Biztosítási események 34
59. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása 34
60. A biztosító mentesülése 35
Kiegészítő jogvédelem-biztosítás 36
61. A biztosítottak 36
62. Biztosítási esemény 36
63. A kiegészítő biztosítás hatálya 36
64. A jogvédelem terjedelme 36
65. A biztosítási összeg 37
66. A biztosítási díj 37
67. A biztosító szolgáltatása 37
68. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások 38
69. Közlési és változás-bejelentési kötelezettségek 38
70. Önrészesedés 38
71. A biztosítási esemény bejelentése 38
72. A biztosító teljesítésére vonatkozó szabályok,
a siker kilátásának megítélése, egyeztető eljárás 39
73. A biztosított képviselete 38
74. A nyilatkozatok megtétele 40
75. A biztosítási igény átruházása 40
Kiegészítő felújítás-biztosítás 40
76. Időbeli hatály 40
77. A biztosítottak 40
78. A biztosítás terjedelme 40
79. A biztosított vagyontárgyak 40
80. Nem biztosított vagyontárgyak 41
81. Biztosítási események 41
82. A kizárt kockázatok, illetve a biztosítással
nem fedezett károk 41
83. A biztosítási összeg meghatározása 41
84. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 41
85. Az önrészesedés 41
86. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség, mentesülés 41
Függelék a kiegészítő felújítás-biztosításhoz 41
Záradékok 43
VSZ záradék – Saját személyautóban keletkezett károk 43
Lux záradék – Többletszolgáltatások 44
Z1 záradék – Többletszolgáltatás üvegtörésre 45
UJE záradék – Új építésű épületek többletszolgáltatása 45
KTZ – Költségtudatos záradék 45
Általános záradékok 46
106. Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok 47
107. A vezérigazgatóság által adható záradékok 47
108. Engedményezésre vonatkozó záradékok 47
109. Zálogjogi bejegyzésre vonatkozó záradékok 47
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük érdeklődését. Szíves figyelmébe ajánljuk
„Allianz lakóközösség-biztosítás” termékünket.
Engedje meg, hogy a következőkben tájékoztassuk a biz- tosítást érintő néhány lényeges körülményről.
Az Allianz lakóközösség-biztosítás, a lakóközösség dön- tése szerint megköthető az épület egészére, vagy közös, illetve szövetkezeti tulajdonra.
A lakóközösség-biztosítási termékünket úgy alakítottuk ki, hogy az eltérő biztosítási igényeket is ki tudja elégíte- ni. A lakóközösségek a Táblázatban szereplő kínálatból válogatva alakíthatják ki saját biztosítási csomagjukat. Az igényeiknek megfelelő csomag összeállításakor vegyék figyelembe, hogy a Vagyonbiztosítás alapbiztosításként minden szerződésnek szükségszerű eleme. A Vagyonbiz- tosítás az ingatlant és az ingóságokat veszélyeztető ká- rokra terjed ki.
A vagyonbiztosítás tűz, villámcsapás, robbanás és rob- bantás, vihar, jégverés, árvíz, hónyomás, földcsuszam- lás, kő- és földomlás, idegen tárgyak rádőlése, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen jármű ütközése, csőtö- rés, felhőszakadás, földrengés, beázás, üvegtörés, zárcse- re, épületrongálás, betöréses lopás, rablás, lopás biztosí- tási eseményekre nyújt szolgáltatást.
Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, ame- lyek a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazzák!
Az alábbi táblázatok áttekintést adnak:
· a vagyonbiztosítás biztosítási eseményeiről,
· a választható kiegészítő biztosításokról és záradékokról
Biztosítási események a vagyonbiztosításban
Tűz | Árvíz | Idegen jármű ütközése | Zárcsere |
Villámcsapás | Hónyomás | Csőtörés | Épületrongálás |
Villámcsapás indukciós hatása | Földcsuszamlás | Felhőszakadás | Betöréses lopás |
Robbanás, robbantás | Kő- és földomlás | Földrengés | Rablás |
Vihar | Idegen tárgyak rádőlése | Beázás | Lopás |
Jégverés | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Üvegtörés |
Kiegészítő biztosítások és záradékok
Felelősségbiztosítás | Társasházi közös képviselők és tár- sasházkezelők felelősségbiztosítása | Tető- és panelhézagbeázás-biztosítás |
Üvegbiztosítás bővítése | Különleges üvegezés biztosítása | Z1 záradék: Többletszolgáltatás üvegtörésre |
Rongálásbiztosítás | Csoportos családi baleset-biztosítás | Jogvédelem-biztosítás |
Felújítás-biztosítás | VSZ záradék: Saját személyautóban keletkezett károk | LUX záradék: Többletszolgáltatások (külön díj nélkül) |
KTZ Költségtudatos záradék | UJE záradék: Új épületek többlet- szolgáltatásai |
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz lakóközösség-biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan
– államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsul- tat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
· feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal,
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az álta- la kirendelt szakértővel szemben;
· adóügyben az adóhatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltés-
sel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel;
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot a biztosítótól;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben fog- lalt egészségügyi hatósággal szemben;
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben;
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás- közti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrende- zéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szüksé- ges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezé- si megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval szemben, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása esetében;
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltét- elei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a
harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szem- ben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szó-
ló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabá- lyozott esetekben a biztosítóval szemben.
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a ma- gyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
A panaszkezelés elvei és gyakorlata
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elé- gedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
· Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/alkalmazas_fioklista.html), kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk szék- helyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják panaszukat (1087 Buda- pest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszol- gálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgá- lat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
· Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
· Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
· Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, ve- gyék figyelembe, hogy e-mailen csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszol- nunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.)
· Írásban: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvé- delmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülé- kenyebb ügymenet érdekében minden esetben szük- ségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kár- szám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952.évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, cí- mét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumo- kat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Tájékoztatjuk, hogy a panaszügyintézés jogszabályban rögzített határideje 30 nap.
Amennyiben Társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat;*
Társaságunk felügyeleti szervénél, a Magyar Nemzeti Bank- nál (MNB) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordul- hat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdemé- nyezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről a Magyar Nemzeti Banknak a honlapján: xxxxxxxxxx.xxx.xx és xxx.xxx.xx
A Magyar Nemzeti Bank elérhetősége:
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777.
Telefonszám: 06-1-4899-100
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
* fogyasztó (természetes személy) esetén
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége: Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.
Telefonszám: 06-1-4899-100 E-mail cím: xxx@xxx.xx
A bíróságokról a xxx.xxxxxxx.xx honlapon tájékozódhat. A panaszügyintézés további részleteit tartalmazó sza- bályzatunk, valamint minden szükséges dokumentum, információ elérhető a Központi Ügyfélszolgálati irodánk- ban vagy a xxx.xxxxxxx.xx – oldal Fogyasztóvédelem, pa- naszkezelés menüpontjában.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosítójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában mű- ködik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191
Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munka- napokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra
– között készséggel állnak rendelkezésére.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz lakóközösség-biztosítás általános szerződési feltételeiből informálódhat.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz lakóközösség-biztosításhoz
Érvényes: 2014.10.01-jétől
Az Allianz lakóközösség-biztosítás Általános Szerződései Feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban biztosító) Allianz lakóközösség-biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
Az ajánlat, az általános biztosítási feltételek, a vagyon- biztosítás, a kiegészítő biztosítások és az alkalmazott záradékok együttesen képezik az Általános Szerződési Feltételeket.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szer- ződés szerint.
Az általános és különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Fogalom meghatározások
Avult érték
Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékéből levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.
Baleset
Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében egy éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény.
Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és a hőguta. Nem tekinthető balesetnek az ön- gyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná vá- lása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
Egyéb segédanyagok
Az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges sa- ját és idegen tulajdonú
· anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.),
· göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok.
Él- és minősített sportoló Élsportoló, aki
· nemzetközi osztályú minősítéssel rendelkezik,
· országos válogatott (felnőtt A) kerettag,
· egyéni sportágban I. osztályú minősítéssel rendelkezik,
· nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában szereplő csapat sportolója,
· futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,
· utánpótlás I. osztály minősítéssel rendelkezik,
· ifjúsági aranyjelvényes minősítéssel rendelkezik.
Egyéb minősített sportoló
Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt sportoló.
Építmény
Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermék- ként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kö- tött műszaki alkotás, amely terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázat- viselése – külön díj nélkül – az épületbiztosítás megköté- sével kiterjed.
Építőanyagok
Mindazon anyagok, melyek az épületek, építmények létesíté-
sénél felhasználásra kerül(het)nek, ideértve a természetes és mesterséges építőanyagokat; előbbiek a természetben készen fordulnak elő és csekély kikészítés után felhasználhatók; utób- biakat különleges gyártással száraz (égetés) vagy nedves úton állítják elő.
Épület
Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével ösz- szefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illet- ve tárolás céljából.
Épületberendezések, épülettartozékok
Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezé- sek, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:
· az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgató- szerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető beren- dezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tarto- zékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),
· beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
· az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerke- zetek, üvegezések,
· az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. világí- tóberendezések, gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna),
· az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökken- tőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok),
· az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz-ellátását/ elvezetését, fűtését, valamint a tűzoltást szolgá-
ló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel, szerelvényekkel, szivaty- tyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprí- tóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberen- dezésekkel,
· felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség-áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,
· riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók; mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
Éves limit, kárlimit
Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási időszakban megtéríti a károkat.
Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa.
Fogyasztó
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
Háziállat
Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok:
· baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, továbbá
· minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett, vagy veszélyes állatnak.
Hozzátartozók [a Ptk. 685. § b) pontja]
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, élettárs gyermeke, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Közös képviselő
A társasház ügyeinek ellátására (képviseletére) megbí- zást kapott, a közgyűlés által feljogosított természetes személy, jogi személy vagy gazdasági társaság.
Közös tulajdon
Társasház esetén: a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott és a társasházközösség tulajdonában lévő épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyiségek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, (házfelügyelői) la- kások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, építmények.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet törzslapján nyilván- tartott és a tagság közös tulajdonában lévő épületszerkeze- tek, közös használatra szolgáló helyiségek, nem lakás cél- jára szolgáló helyiségek, (házfelügyelői) lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, építmények.
Közösségi ingóságok
A lakóközösség vagy a szövetkezet tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak.
A biztosító kockázatviselése – külön díjfizetés nélkül – kiterjed a lakóközösség vagy a szövetkezet tulajdonában lévő:
kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, leját- szására vagy rögzítésére képes híradás-technikai vagy foto-optikai eszközök és tartozékaik (pl. televí- zió, műholdvevő beltéri egysége, rádió, telefon, rádió- telefon, fax, magnetofon, hanglemez- és audio-CD- lejátszó, képlemezjátszó, DVD, lakáshangosító, videó, fényképezőgép, vetítő, fénymásoló, audio- és video-
mágnesszalagok, audio- és video-CD-k, bakelitlemezek, fotó-optikai cikkek); személyi számítógépek és tartozé- kaik, adathordozók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek; sportfelszerelések és tartozékaik; lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, műszerek, lakás-karbantartási készletek; kertápolási és mezőgazdasági kisgépek, be- rendezések és egyéb mezőgazdasági eszközök; lábon álló növényi kultúrák; a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztítógépek valamint a be nem épített főző-, sütő-, melegítő-, hűtő- és elszívóberendezések; búto- rok, kerti bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és
-felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és se- gédanyagai; könyvek, gyermekjátékok, kültéri játékok, kerti berendezések, felszerelések.
Külön tulajdon
Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megje- lölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyil- vántartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Lakásszövetkezet
A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjasházi, üdülő-, sze- mély-gépkocsitároló-) szövetkezetek, melyekben
a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulaj- donában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak,
b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulaj- donában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a tagság közös tulajdonában vannak,
c) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszer- kezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a köz- ponti berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetke- zet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.
Lakóközösség
a) Társasházközösség
b) A szövetkezet tagsága
Lakóközösség tagjainak minősülnek
Társasház esetén: a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
a) tulajdonosai és
b) tulajdonostársai
a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet tagjai.
Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekö- vetkezett kár.
Szövetkezeti tulajdon
A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és a szövetkezet tulajdonában álló épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyiségek, nem lakás céljára szolgá- ló helyiségek, (házfelügyelői) lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, építmények.
Társasház
Az épület műszakilag megosztott, meghatározott részei (önálló lakások vagy nem lakáscélú helyiségek) külön tulaj- donban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulajdonban vannak.
Társasház-kezelői tevékenység
a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenntartá- sára vonatkozóan,
b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantartási felada- tok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások ellen- őrzése,
c) a megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületré- szek hasznosítása kérdéseiben.
Új érték
A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, illetve helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.
I. Általános biztosítási feltételek
1. A szerződő
1.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.
1.2. Szerződő lehet az, aki a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. Lakó- közösség-biztosítást kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy köthet.
1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.
1.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
2. A biztosított
2.1. A biztosító szolgáltatására – ha a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biztosítások ettől eltérően nem rendelkeznek
– a biztosított jogosult.
2.2. Az alap- és a kiegészítő biztosítások biztosítotti kö- rének meghatározását a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biztosítások feltételei tartalmazzák.
2.3. A biztosított és a szerződő azonos is lehet.
A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszak- ban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A biztosítási szerződés – a szerződő írásbeli aján- latára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (meg- bízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn be- lül nem nyilatkozik a biztosító által rendszeresített aján- lati lapon, a díjszabásnak megfelelően tett ajánlatra.
3.1.1. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatá- tól, és az eltérést a szerződő fél 15 napon belül nem kifo- gásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a biztosító a kötvény megküldésével egyidejű- leg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.
3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határ- idő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.
3.3. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.
3.4. A jognyilatkozat érvényessége és hatálya
A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyi- latkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudo- mására jut.
A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.
4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kocká- zatviselés kezdete
4.1. A biztosító kockázatviselése – ettől eltérő megállapodás hiányában – az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes első díját (részletfize- tés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a bizto- sító részére megfizette, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.
4.2. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást követő nap.
4.3. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől el- térően is megállapodhatnak.
4.4. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.
5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
5.1. A különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában a biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint hatá- rozatlan vagy határozott tartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
5.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét köve- tő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgy-
hónap első napján kezdődik. Akkor ez a nap a biztosítási évforduló is. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.
5.3. A biztosítási időszak
a) határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év,
b) határozott tartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább két év határozott tartamra kö- tött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves bizto- sítási időszakban is megállapodhatnak.
Egy teljes (nem tört) biztosítási időszak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelő- ző nap.
6. A biztosítási szerződés hatálya
6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelem- bevételével.
6.2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetke- zett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítő bizto- sítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevéte- lével.
7. A biztosítási események és az általános kizárások
7.1. A biztosítási események
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási esemé- nyekre terjed ki, amelyeket a vagyonbiztosítás és a kiegé- szítő biztosítások feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
7.2. Általános kizárások
7.2.1. Vagyon- és felelősségbiztosítások esetén a biztosító
nem téríti meg
· a nukleáris eseménnyel és radioaktív szennyezéssel,
· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés- sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekménnyel,
· a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásve- szélyes keresőfoglalkozás során, az azzal
összefüggésben keletkezett károkat.
7.2.2. Baleset-biztosítás esetén a biztosító nem téríti meg
· a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés- sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel
összefüggésben keletkezett károkat.
7.2.3. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül
· a Magyarország területén,
· a Magyarország területén kívül
más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi cso- portok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.
8. A biztosítási összeg
8.1. A biztosítási összeg egy adott biztosítási időszakon belül a biztosító szolgáltatásának felső határa, és a bizto- sítási díj megállapításának az alapja.
Adott biztosítási időszakon belül a biztosítási összeg a ki- fizetett szolgáltatás összegével csökken.
8.2. A biztosítási összegeket a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem ha-
ladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésé- nek költségét.
8.3. Értékkövetés
8.3.1. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).
8.3.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az alábbiakban meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj ará- nyosan követi.
A biztosító az index mértékét minden év szeptember 1-éig állapítja meg, amelyet a megállapítást követő év január
1-jétől december hó 1-éig alkalmaz az indexálások során. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ál- tal közzétett, előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztóiár-index, amelytől a biztosító 5 száza- lékponttal eltérhet. A biztosítási összeg és díj értékkö- vető módosításáról és az alkalmazott index mértékéről,
valamint a módosított biztosítási összeg és díj mértékéről a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
8.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer fo- rintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.
8.3.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére (5.3. pont) – 30 na- pos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.
9. A biztosítási díj
9.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak teljes tartamára megilleti a díj.
9.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra ál- lapítja meg (tarifális díj).
9.3. Ha az első biztosítási időszak töredék év, a biztosító az első biztosítási időszak díját a kockázatviselés kezdetének a napja és az azt követő biztosítási év első napja közötti időszakra állapítja meg (töredék díj).
9.4. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
9.5. A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhat- nak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.
9.6. A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő vagy megbízása alapján a díjfizető a ha- tározatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyed- éves, féléves díjfizetési gyakoriság).
9.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).
9.7.1. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapod- nak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.8. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését be- folyásoló tényezők:
· az igényelt, káreseményenkénti és biztosítási idősza- konkénti biztosítási összeg,
· a biztosítás időtartama,
· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
· a biztosító által vállalt kockázat mértéke az ügyfél által a biztosító kérésére a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok alapján.
9.9. Díjengedmények
9.9.1. Éves, féléves és negyedéves díjfizetés választása esetén a szerződő az éves biztosítási alapdíjból díjenged- ményre jogosult.
9.9.2. A szerződő további díjengedményre jogosult, ha megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját folyószámlá- járól hívja le (banki díjlehívás).
10. A közlési és változásbejelentési kötelezettség
10.1. A szerződő és a biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni
minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lé- nyeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.
10.2. A szerződő és a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen
· ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, és erre a jelen feltételek alapján a biztosító koc- kázatviselése is kiterjed,
· ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. tetőtér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése),
· ha a biztosított vagyonérték megváltozott,
· társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelős- ségbiztosítása esetében, ha
- a közös képviselő személye (ill. a közös képviseletet ellátó cég) vagy
- a társasházkezelő személye (ill. a társasházkezelő cég) megváltozott,
- a biztosított által kezelt vagy képviselt és a jelen szerződés hatálya alá vont társasház megszünteti a megbízási szerződést,
- a biztosított jogállásában változás következett be, illetve
- a biztosítottra vonatkozóan felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárás indult.
10.3. A közlésre, illetve a változásbejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyít- ja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésé- ben.
11. A szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosí- tó szolgáltatásának általános szabályai
11.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számí- tott két munkanapon belül, halál és baleseti kár bekövet- kezte esetén nyolc munkanapon belül, be kell jelenteni
a biztosítónak Interneten a biztosító honlapján (www. xxxxxxx.xx), a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06-40- 421-421) vagy írásban.
A bejelentéshez csatolni kell a kárbejelentéskor meglévő, a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgálta- tás mértékének a meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
11.2. Amennyiben a szerződő (biztosított) e kötelezettsé- gét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít-
hetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
11.3 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez ren- delkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okirato- kat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
11.3.1. Vagyonbiztosítások esetén:
· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat,
· összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott szolgáltatási igényt,
· a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vo- natkozó teljes dokumentációját,
· hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságá- nak igazolásáról,
· a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen va- gyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcím- ének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. xxxxxx, lízing, kipróbálás, tesztelés), a vagyontárgy tulajdonosá- nak megnevezésével,
· tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazo- lását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),
· csőtöréskár esetén a feltárás illetve a feltárás nélküli hi- baelhárítás fényképes dokumentációját,
· ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,
· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi felje- lentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,
· a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás- kimaradás kár esetén),
· a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantar- tás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását,
· a káreseményt megelőző üzemelés adatait,
· a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költsége- ket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a vagyonnyilvántartást, számlákat a közös tulajdonban lévő ingóságokról,
· a helyreállításra vonatkozó árajánlatot, illetve a károso- dás helyreállítási költségét igazoló számlát,
· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is,
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik saját biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt,
· a szerződési feltételekben a biztosítási esemény sajá- tosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
11.3.2. Felelősségbiztosítások esetén
· a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány
bekövetkezését – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat,
· a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének ki- vizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,
· a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elis- meréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mérté- kének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
· a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okirato- kat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károso- dás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költ- ségét igazoló számlát,
· a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,
· ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
· a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kár- térítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,
· a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkoza- ta arra vonatkozóan, hogy a károsult nem természetes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni há- nyaddal.
· a szerződési feltételekben a biztosítási esemény sajá- tosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
11.3.3. Csoportos balesetbiztosítás esetén
· a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, okiratnak nem minősülő és orvosi doku- mentumokat, leletek, zárójelentések másolata, baleset és betegség esetén az orvosi kezeléssel kapcsolatos va- lamennyi irat, ideértve az MRI, CT és valamennyi esetle- ges röntgenfelvétel vizsgálati eredményeit is,
· a biztosítotti jogosultságot igazoló hiteles dokumen- tumot (például lakcímkártyát, jogerős hagyaték átadó végzést, adásvételi, bérleti szerződést),
· adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,
· a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vo- natkozó teljes dokumentációját,
· halál esetén
- a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata, háziorvosi törzskarton, keze- lőkartonok másolata,
- boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv,
- haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ah- hoz vezető kórelőzményekről)
· a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének
személyét hitelt érdemlően igazoló okiratot
· ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, akkor a hatóság, illetve bíróság által kibocsátott határozat és egyéb do- kumentumok
· ha kijelölt kedvezményezett hiányában a kedvezménye- zett az örökös, az öröklésről szóló, az örökösök megneve- zését és az öröklés arányát tartalmazó jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,
· ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító- illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat vagy hatá- rozat,
· a műtétről szóló orvosi dokumentáció, részletes leírását tartalmazó zárójelentés(ek) másolata
· fekvőbetegként történő gyógykezelés esetén a gyógyke- zelésről kiadott fekvőbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,
· keresőképtelenség esetén a keresőképtelenséget igazoló orvosi iratok.
· közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes vagy ideiglenes jogosítványa, valamint a közle- kedési balesettel kapcsolatos hatósági és orvosi iratok,
· a biztosítási szolgáltatás igénybevételére jogosult sze- mélyazonosságát igazoló okirat,
· ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,
· ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a bizto- sítási szolgáltatás teljesítéséhez.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelő- ző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kö- telezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosult- nak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó ösz- szegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a ká- rosultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
A szolgáltatás teljesítése nem függ a káresemény tekinte- tében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől.
11.4. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést köve- tő 15 napon belül esedékes.
Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló
okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
11.5. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatai- ról, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtá- sáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgálta- tásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezett- ség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
12. Önrészesedés
A biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le, kivéve
· a Társasházi közös képviselői és társasházkezelői fele- lősségbiztosítást,
· a Jogvédelem-biztosítást, valamint
· a Felújítás-biztosítást,
amelyek alapján nyújtott szolgáltatásaiból a biztosító ön- részt von le.
Az önrészesedés mértékét a Kiegészítő biztosítások feje- zet tartalmazza.
13. A szerződés módosítása
13.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
13.2. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezhe- ti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biz- tosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
13.3. A szerződés módosítással nem érintett része válto- zatlanul marad.
13.4. Változás-bejelentés esetén, ha annak alapján a szerződés módosítása indokolt, a biztosító erre a be- jelentéstől számított 15 napon belül írásban javas- latot tesz, illetve – ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
13.4.1. Ha a szerződő 15 napon belül írásban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik.
13.4.2. Ha a biztosító a változás bejelentését követően nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
14. A biztosítási szerződés megszűnése
14.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
14.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűn- het meg:
14.2.1. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel
Ha a biztosító kockázatviselése előtt, vagy az alatt a bizto- sított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdek- múlás napjával megszűnik.
14.2.2. Díjnemfizetés miatt
14.2.2.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
· a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,
· a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 90. nap elteltével,
ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, illetve a biztosí- tó a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
14.2.2.2. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
14.2.3. Évfordulóra történő felmondással
A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írás- ban felmondhatják.
14.2.4. A határozott tartam lejártával
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.
14.3. Ha a szerződés érdekmúlás vagy felmondás következ- tében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűné- sének napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás biz- tosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosítási időszakra járó díjat követelheti a biztosító.
15. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerző- dési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek:
· az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált lakókö- zösség-biztosítási terméktől az alábbiakban tér el lénye- gesen:
- biztosítás szerződője csak fogyasztónak nem minősü- lő személy lehet;
- az alábbi fogalmak meghatározásra, pontosításra kerültek: fogyasztó, épület, építmény, hozzátartozó, közeli hozzátartozó;
- ha a szerződés érdekmúlás vagy felmondás következ- tében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés meg- szűnésének napjáig illeti meg a díj;
- vészhelyzet elhárítási szolgáltatást (ADM záradék: Allianz DirektMester szolgáltatás) nem tartalmaz;
- a Ptk. fedezetfeltöltésre vonatkozó szabályaitól el-
térően a biztosítási összeg egy adott biztosítási idő- szakon belül a szolgáltatásként kifizetett összeggel csökken;
- szolgáltatáshoz szükséges dokumentumok köre az alábbiakkal bővült: csőtöréskár esetén a feltárás
illetve a feltárás nélküli hibaelhárítás fényképes do- kumentációja; baleseti biztosításban a biztosítotti jogosultságot igazoló hiteles dokumentum (például lakcímkártya, jogerős hagyaték átadó végzés, adásvé- teli, bérleti szerződés)
- a feltételek 16.2. pontjában az elévülés szabályai a Ptk.-ban meghatározott általános szabályoktól elté- rően 5 éves elévülési idő helyett vagyonbiztosítás(ok) és balesetbiztosítás esetében 2 évet, felelősségbizto- sítások esetében 1 évet határoznak meg. Továbbá az általános szabályoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
- felelősségbiztosításokban a Ptk. rendelkezéseitől elté- rően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamato- kat a biztosítási összeg erejéig téríti meg, valamint a biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási össze- gen (éves limiten) belül.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. Adatkezelés, adatvédelem
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés lét- rejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüg- gésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre, bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írá- sos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezé- si szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy ban- ki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek szemé- lyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet vég- ző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító a Xxxxxx Zrt.-t (Cg. 00-00-000000; 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) a biztosítási szolgáltatásról készült számla vagy számviteli bizonylat kézbesítésével bízza meg a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében, mely alapján a Díjnet a biztosító adatfeldolgozójának minősül. A Díjneten történő díjfizetéshez szükséges regisztráció meg- könnyítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. a regisztrá- cióhoz szükséges adatokat továbbítja a Díjnet részére.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minő- ségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (4) bekezdés értelmében a biztosítási szer- ződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adata- inak az Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Felté- telekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítá- si felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biz- tosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak ér- dekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás irán- ti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adat- védelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. Compliance osztály; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Tájékoztatjuk, hogy ha a biztosítóval elektronikus kom- munikációban állapodott meg, úgy az elektronikus leve- lezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosítók közötti adatátadási megkeresések
A Bit. 161/A. §-a alapján az Allianz Hungária Zrt. 2015. ja- nuár 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesíté- se, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordul- ni más biztosítóhoz, az e biztosító által kezelt, biztosítási törvényben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogosultság a 2015. január 1. előtt már megkötött biztosí- tási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társaságunk ügyfele a szerződéskötést követő 15 napon belül nem ki- fogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szer- ződés felmondására.
a) Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyi-
kére küldheti azonosítható módon, az érintett szerződésszám(ok) megjelölésével az Allianz Hun- gária Zrt. 8210 Veszprém, Pf. 1163 postai címre, faxon a 00-00-000-000 számra, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxx.xx
e-mail címre, vagy jelezze a 00-00-000-000 telefonszá- mon Társaságunk Contact Centerének.
16.2. Elévülés
A jelen feltételek alapján létrejött
· vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a biztosí- tási esemény bekövetkezésétől számított 2 év,
· felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a kárnak, ill. a kárigénynek a biztosítottal való közlésétől számított 1 év,
· családi baleset-biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évülnek el.
Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.
16.3. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A szerződő/bizto- sított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették, és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.
16.4. A szerződési feltételekben szereplő büntetőjogi fo- galmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.
17. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
II. A Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételei
A Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek vonat- koznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az Általá- nos biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
18. A biztosított
18.1. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt
a) lakóközösség (lásd: Fogalom meghatározások) a kö- zös tulajdon tekintetében,
b) lakásszövetkezet (lásd: Fogalom meghatározások) a szövetkezeti tulajdon tekintetében,
c) lakóközösség tagjai (lásd: Fogalom meghatározások) a külön tulajdon tekintetében,
d) a c) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatvise- lés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó, valamint
e) a c) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatvise- lési helyen ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója.
18.2. A közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulaj- donra kötött vagyonbiztosítás esetén a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi szám-
mal) megjelölt társasház vagy lakásszövetkezet (lásd: Fogalommeghatározások).
19. A kockázatviselés helye
19.1. A kockázatviselés helye a kötvényen pontos cím- mel vagy helyrajzi számmal megjelölt épület és az ingat- lan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, va- lamint az ezen a földrészleten található és a kötvényen feltüntetett melléképület(ek).
19.2. A közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulajdonra kö- tött vagyonbiztosítás esetén a kockázatviselés helye a köt- vényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt
a) közös tulajdon és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, illetve
b) szövetkezeti tulajdon és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint
c) az a), illetve a b) pontban meghatározott földrészle- ten található és a kötvényen feltüntetett közös vagy szövetkezeti tulajdonban levő melléképület(ek).
20. A biztosított vagyontárgyak
20.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak:
20.1.1. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt kockázatviselési helyen levő
a) közös tulajdonú,
b) szövetkezeti tulajdonú,
c) külön tulajdonú épület, építmény.
20.1.2. A közös tulajdonra vagy a szövetkezeti tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetén a szerződő által a kötvény- ben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt kocká- zatviselési helyen levő
a) közös tulajdonú,
b) szövetkezeti tulajdonú épület, építmény.
20.1.3. A szerződés keretén belül biztosítható a lakóközös- ség ingatlan-nyilvántartás szerinti földrészletén található összes, közös vagy szövetkezeti tulajdonban lévő szilárd falazatú melléképület.
20.1.4. A biztosító kockázatviselése – külön díjfizetés nél- kül – kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékéig.
20.2. A jelen feltételek alapján nem minősülnek biztosí- tott vagyontárgynak:
· az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológi- ai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok (ezekre az építés-szerelés biztosítás nyújt fedezetet);
· a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;
· fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;
· a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználá- sával készült használati tárgyak;
· érmék és bélyegek;
· képzőművészeti alkotások;
· valódi szőrmék (az irha kivételével) és kézi csomózású (keleti) szőnyegek;
· a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ide- értve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől
függetlenül minden más, azonos gazdasági rendelteté- sű okmány), az értékpapír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;
· a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordo- zókon tárolt adatállomány;
· motoros járművek, a lakókocsi és utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, se- géd-anyagai;
· a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet (ideértve a lábon álló növényi kultúrákat), a biztosított gazdaságában tartott állatállo- mány, valamint a mezőgazdasági kisgépek, berendezé- sek, felszerelések és egyéb mezőgazdasági eszközök.
21. A biztosítási események
21.1. Tűz
21.1.1. Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
21.1.2. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biz- tosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átter- jedve azokat is felgyújtja.
21.1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik
· vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,
· öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőha- tás,
· elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletke- ző, tovaterjedéssel nem járó zárlat
következtében keletkezett.
21.2. Villámcsapás
A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látha- tó roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
21.3. A villámcsapás indukciós hatása
A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
21.4. Robbanás és robbantás
21.4.1. A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, vá- ratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosí- tott vagyontárgyban kárt okoz.
21.4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a légi járműtől eredő hangrobbanás.
21.4.3. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy össze- roppanáskárt, ha az csak magában a nyomástartó edény- ben keletkezett.
21.5. Vihar
21.5.1. Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biz- tosított vagyontárgyban kárt okoz.
21.5.1.1. Biztosítási esemény az is, ha a
· vihar által megrongált
- tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épü- letek ideiglenes fedését),
- ajtón,
- ablakon,
· nyitva hagyott ajtón, ablakon
keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz ázta- tással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
21.5.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
21.5.3. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg
· az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár,
· a szabadban tárolt közösségi ingóságokban keletkezett viharkár.
21.6. Jégverés
21.6.1. A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletke- zett kár, továbbá az épület állandó fedésében a jégszem- csék dinamikus erőhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csa- padék által okozott kár.
21.6.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül
meg
· az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletkezett kár,
· a szabadban tárolt közösségi ingóságokban keletkezett jégveréskár.
21.7. Árvíz
21.7.1. A felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csat- lakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
21.7.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megté- ríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.
21.7.3. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biz- tosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.
21.7.4. A jelen feltételek szempontjából
· hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület,
· nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a minden- kori legmagasabb vízállás esetén elönt.
21.8. Hónyomás
21.8.1. A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg- illetve le- csúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletke- zett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.
21.8.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a szabadban tárolt közösségi ingóságokban keletkezett károkat.
21.9. Földcsuszamlás
21.9.1. A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hir- telen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.
21.9.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha
· ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, föld- munkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha
· a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
21.10. Kő- és földomlás
21.10.1. A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.
21.10.2. Kő- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik
· tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelé- se, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve
· támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
21.11. Idegen tárgyak rádőlése
Ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított,
a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fog- va elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése stb.).
21.12. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
21.12.1. A szerződő vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
21.12.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből; az alapok alatti talajsüllyedésből; a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
21.13. Idegen jármű ütközése
21.13.1. Ha az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
21.13.2. Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a szerződő vagy a biztosított(ak) tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.
21.14. Csőtörés
21.14.1. A kockázatviselés helyén belüli
· víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei,
· a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek
törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
21.14.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombáso- dás, penészedés formájában jelentkező kár.
21.14.3. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén
· törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költsé- gét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefo- lyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén
- épületen belül a technológiailag indokolt mértékig,
- épületen kívül legfeljebb 6m hosszúságig,
· a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képező – víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó és szennyvízle- folyó-vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig,
· a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képező – fűtési vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár
elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb hat méter hosszúságig.
· a dugulás bontás nélküli duguláselhárításának költségeit biztosítási időszakonként és strangonként 1 alkalommal.
21.14.4. Csőtörés biztosítási esemény alapján a biztosító
nem téríti meg
· a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költségét,
· a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt kárt okozó
· a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,
· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk.
21.18. Üvegtörés
21.18.1. A biztosított épületek, lakások szerkezetileg be- épített, fix vagy nyitható
· ajtajainak, ablakainak,
· folyosói, lépcsőházi,
· erkély-, lodzsa-
háztartási gépek, berendezések és tartozékaik javításá- nak vagy pótlásának költségeit,
· a kiömlő folyadék vagy gőz értékét.
21.15. Felhőszakadás
21.15.1. A felhőszakadásból származó és a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elégte- lensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Me- teorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
21.15.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a gombáso- dás, penészedés formájában jelentkező kár.
21.15.3. A biztosító nem téríti meg
· az épületek külső vakolatában, külső festésében,
· a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén a közösségi ingóságokban,
· a szabadban tárolt közösségi ingóságokban keletkezett felhőszakadáskárokat.
21.16. Földrengés
Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
21.17. Beázás
21.17.1. A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
21.17.2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek:
· a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,
· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,
· az épületszerkezetek, nyílászárók, valamint a szigetelé- sek, tetőfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk,
· az épületek külső vakolatában, külső festésében keletke- zett károk,
üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.
21.18.1.1. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján
· a hőszigetelt üvegfelületek pótlási,
· nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es síküveggel való pótlás
költségét téríti meg.
21.18.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján
nem téríti meg:
· az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kiraka- tok, kirakatszekrények, valamint
· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
· a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üve- gekben,
· név- és cégtáblák üvegezésében,
· a tükörfelületekben,
· a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,
· a biztonsági üvegekben,
· a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben
keletkezett károkat.
21.19. Zárcsere
21.19.1. A kockázatviselés helyén lévő bejárati ajtó kulcsá- nak elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
21.19.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt biztosítási időszakonként
· külön tulajdonok esetében egy-egy,
· közös tulajdon esetében három
alkalommal, de káronként legfeljebb 5000 forint értékha- tárig megtéríti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zárbetét fogalmát a
22.19.2. pont tartalmazza).
21.19.3. A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
21.20. Épületrongálás
A kockázatviselés helyén a biztosított
· épületekben,
· melléképületekben és
· építményekben
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletke- zett.
21.20.1. A biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási ösz- szegen belül – a betöréses lopással vagy annak kísérle- tével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, épülettartozékokban keletke- zett rongálási és lopáskárokat is, ha e tárgyak legalább 1. védettségi szintnek megfelelő helyiségben (lásd: 22.19.1. pont) voltak felszerelve.
21.20.2. A biztosító a szerződés hatálya alatt bekövetke- zett rongáláskárokat káreseményenként
· a külön tulajdon esetében legfeljebb a külön tulajdon káridőponti épületbiztosítási összegének 5 ezrelékéig,
· közös vagy szövetkezeti tulajdon esetében a közös tulaj- donra vonatkozó káridőponti épületbiztosítási összeg
1 ezrelékéig téríti meg.
21.20.3. A biztosító nem téríti meg a kizárólag vandaliz- musból eredő rongálási károkat.
21.21. Betöréses lopás
21.21.1. Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított va- gyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz ké- szült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült esz- közzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 21.22. pontja szerinti – rablás útján megszerzett saját kulcsának a felhaszná- lásával
jogtalanul hatol be.
21.21.2. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,
· ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzá- férhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
· ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat
21.21.1.c) pontjának esetét,
· ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgya- kat, az 1. védettségi szint ismérveinek (lásd: 22.19.1. pont) sem felel meg.
21.22. Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltu- lajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal vagy a közösség ügyei- nek ellátására megbízást kapott természetes személlyel szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erősza- kot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben.
21.23. Lopás
21.23.1. Lopás biztosítási eseménynek minősül,
a) ha a biztosított épület oldalfalához, tetőzetéhez a ta- lajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről vagy beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető biztosított vagyontárgyat eltulajdonítják;
b) ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy a biztonsági zárral (lásd: 22.19.3. pont) lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.
21.23.2. A biztosító a lopáskárt káreseményenként legfel- jebb 1 millió forintig téríti meg.
22. A biztosító szolgáltatása, szolgáltatáskorlátozá- sok
22.1. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.
22.1.1. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkez- déséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Ha a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következté- ben a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírá- lása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
22.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál- lításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatré- szeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
22.3. A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közö-
sen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
22.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.
22.5. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ameny- nyire az a biztosítási esemény következménye.
22.6. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítha- tó, vagy ha az a 22.12. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti új érték megállapításának alapja a káro- sodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (a 22.7. és a 22.8. pontban foglalt eltérésekkel).
22.7. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosí- tó a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új ál- lapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsé- gét téríti meg.
22.8. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az álta- lános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyon- tárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-vissza- igénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállal- kozás esetén ennek igazolása is szükséges).
22.9. A biztosítónak a 22.7. és a 22.8. pont alapján nyújtan- dó szolgáltatása nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes kötvényen a ká- rosodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, ide nem értve a biztosítónak a 22.20. és a 22.22. pont alap- ján nyújtott szolgáltatását.
22.10. Alulbiztosítás
A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő hatá- rozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való fel- építésének (helyreállításának) vagy beszerzésének
költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).
A biztosító – épület(ek), melléképület(ek) esetén – nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés
a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
22.11. Ha a helyiség
· mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapé- tázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik,
· mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik,
a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költ- ségeit téríti meg.
22.11.1. Közös tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyi- ségek esetén (pl. lépcsőház) a biztosító a két szint közötti falfelületek összességét tekinti egy helyiségnek.
22.12. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú közös- ségi ingóságok kárait.
22.12.1. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technoló- giai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
22.12.2. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés általános forgalmi adóval csökkentett (vagy a 22.8. pont szerinti áfával növelt) költségéből levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár időpontja között eltelt időszakra eső amortizációt.
22.13. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esz- tétikai értékcsökkenését.
22.14. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a ká- rosodottal azonos műszaki paraméterekkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kor- szerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérí- tési összegből levonja.
22.15. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a fel- használható maradványok értékét.
22.16. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.
22.17. A biztosító a betöréseslopás-károkat a káridőponti védettségi szinttől függő kártérítési limitösszegig (lásd: 1. számú táblázat), legfeljebb az épületek kötvényen feltün- tetett biztosítási összegének 5 ezrelékéig téríti meg.
A káridőponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi rendszerek követelményeit a 22.19. pont tartal- mazza.
1. sz. táblázat
Káridőponti védettségi A közösségi ingóságok kártérítési szint limitösszege a közösségi ingó- (a védettségi szintek le- ságok biztosítási összegén belül írása a 22.19. pontban) (E Ft) |
1. védettségi szint 200 |
2. védettségi szint 1000 |
A kártérítés maximális összege betöréses lopás esetén (az épületek káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékén belül)
22.18. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
22.18.1 A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.
22.19. Mechanikai védelmi rendszerek
22.19.1. 1. védettségi szint
Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határolószerkezetei a jogosulatlan idegen sze- mélyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt meg- óvnak.
22.19.2. 2. védettségi szint
· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.
· Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és ol- dalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.
· Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi.
A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.
Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:
· a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szend- vicsszerkezet,
· az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,
· az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű (A0- s) biztonsági üvegek,
· az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsaj- tó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve.
Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Xxxxxx által minősített biztonsági lakat, továbbá a mini- mum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a mini- mum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továb-
bá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz
„biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.
Törés elleni védelem
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét bel- ső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthaj- tó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést köve- tő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.)
22.20. A biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megtéríti a biz-
tosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
· oltás, mentés,
· bontás és ideiglenes tetőépítés,
· rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
· tervezés és hatósági engedélyezés,
· helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint
· kárenyhítés költségeit.
22.20.1. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket ará- nyosan téríti meg.
22.21. A biztosító biztosítási eseményenként 100 000 fo- rint erejéig viseli a kockázatot a kockázatviselés helyén kívül, de a Magyarország területén lévő közösségi ingó- ságokra. A kockázatviselés feltétele, hogy a biztosított vagyontárgyat a káresemény bekövetkezésekor a lakókö- zösség képviselője indokoltan tartsa a birtokában a lakó- közösség ügyeinek az intézése érdekében.
22.22. Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási ese- mény miatt egy vagy több biztosított lakást, illetve a lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját – a közös vagy külön tulaj- donban, illetve a szövetkezet tulajdonában álló lakások tekintetében egyaránt – lakásonként 100 000 forintig.
23. A biztosító megtérítési igénye
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
24. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség
24.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biz- tosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.
24.1.1. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles
· értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,
· betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rend- őrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
24.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szol- gáló objektumban
· a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
· a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni a csőtörés
25. A biztosító mentesülése
25.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fize- tési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogelle- nesen
· a szerződő vagy a biztosított,
· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk, vagy az általános szerződési feltételekben meghatározott munkakört betöltő alkal- mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
· a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételekben meghatározott vezető beosztású tiszt- ségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja;
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
25.1.1. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettség megszegésére is érvényesek.
megelőzése érdekében.
III. Kiegészítő biztosítások
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létre- jött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási fel- tételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeinek a Vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a jelen különös biztosítási feltételek az irányadók.
26. A kiegészítő biztosítások közös szabályai
26.1. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és díjai az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányo- san változnak.
26.2. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a ki- egészítő biztosítások is megszűnnek.
26.3. Az egyes kiegészítő biztosítások – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntet- hetők.
Felelősségbiztosítás
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött felelősség- biztosítás alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerző- dési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
27. Biztosítási esemény
27.1. Biztosítási eseménynek minősülnek azok a szer- ződésen kívül, a Magyarország területén és e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a biztosított
· a közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött vagyonbiz- tosítás esetében a lakóközösség vagy a szövetkezet,
· az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében
- a lakóközösség,
- a szövetkezet és
- a lakóközösség tagja
mint a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, használója vagy ezek építtetője, fel- újítója, e minőségében a magyar jog szabályai szerint kár- térítési kötelezettséggel tartozik.
27.2. A biztosító megtéríti továbbá azokat
· a tűz,
· a robbanás,
· a biztosított épület egyes részeinek lehullása,
· a víz, gőz vagy csapadék
által előidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt
27.2.1. közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött vagyon- biztosítás esetében a lakóközösség tagja(i) a lakóközös- séggel vagy a szövetkezettel szemben;
27.2.2. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás eseté- ben:
· a lakóközösség tagjai egymással,
· a lakóközösség vagy a szövetkezet a lakóközösség tagja(i) val,
· a lakóközösség tagja(i) a lakóközösséggel vagy a szövetke- zettel szemben
támasztanak igényt.
27.3. Megtéríti továbbá a biztosító az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében azokat a szerződésen kívüli, a Magyarország területén és e szerződés hatálya alatt oko- zott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi káro- kat, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakóközös- ségének tagja mint a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
27.4. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül,
a) a Magyarország területén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakó- közösségének tagja mint
· belátási képességgel nem rendelkező vagy korláto- zott belátási képességű személyek gondozója,
· emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű hasz- nálója,
· közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
· szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevé- kenységet végző (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),
b) a kockázatviselés helyén e szerződés hatálya alatt oko- zott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakó- közösségének tagja mint
· háziállat tartója,
· önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Dologi kár: valamely tárgy megsemmisülése, megsérülése miatt bekövetkezett kár.
28. Alulbiztosítás, biztosítási díj
28.1. Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma ke- vesebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban vagy az alapszabályban szereplő külön tulajdonok száma, a biz- tosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridőponti külön tulajdonok száma egymás- hoz aránylik.
28.2. A biztosító a felelősségbiztosítási díjak meghatáro- zásánál figyelembe veszi a külön tulajdonok számát.
29. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja
29.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biz- tosított károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosí- tott az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmu- lasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehe- tett volna.
29.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.
30. Kizárások
30.1. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
· a gépjármű-felelősségbiztosítás,
· a munkáltatói felelősségbiztosítás,
· szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosítás alapján téríthetők.
30.2. Nem terjed ki a biztosítás
· a kötbérre, bírságra és egyéb büntető jellegű költsé- gekre,
· a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
· a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
· azokra a károkra, amelyeket a biztosított keresőfog- lalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
· a biztosított lakóközösség vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
· a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott károkra,
· a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvé- nyesíthető igényekre.
30.3. Ha a károsodott vagyontárgy a károkozó tulajdona, és az bérlet, kölcsön vagy felelős őrzés címén a biztosított épületben lévő másik tulajdoni külön lapon nyilvántartott
lakásban vagy nem lakáscélú helyiségben volt, és ott káro- sodott, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.
31. A biztosító szolgáltatása
31.1. A biztosító
a) a lakóközösség és a szövetkezet által okozott károk ese- tében biztosítási időszakonként a kötvényen a közössé- gi felelősségre meghatározott biztosítási összegig,
b) a lakóközösség tagja által okozott károk esetében biztosítási időszakonként a kötvényen a külön tu- lajdonra meghatározott egyéni felelősségbiztosítási összegig
téríti meg a biztosítási eseménynek minősülő károkat, valamint a károk érvényesítésével összefüggésben a káro- sult oldalán felmerülő költségeket.
31.2. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítá- si eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
31.3. A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.
31.4. Ha azonban az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg ere- jéig áll helyt.
31.5. A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
31.6. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozat- kár).
31.7. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérí- tési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár arányá- ban téríti meg a kárt a károsultak között.
31.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár ösz- szegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.
31.9. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ameny- nyire az a biztosítási esemény következménye.
31.10. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezde- ményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tő- késítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.
31.11. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fi- zeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követel- heti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
31.12. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudo- másul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és per- beli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.
32. A biztosító megtérítési igénye
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogelle- nesen okozta.
32.1. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha
a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meg- haladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befo- lyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező elő- írásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,
d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírá- sok kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,
e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okoz- ta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény be- következésének veszélyére írásban figyelmeztette, és
a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megté- tele.
Társasházi közös képviselők és társas- házkezelők felelősségbiztosítása
A biztosító a társasházi közös képviselők és társasház- kezelők felelősségbiztosítása alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – kötelezettséget vállal
arra, hogy a biztosítási esemény(ek) bekövetkezése ese- tén, a biztosított helyett megtéríti – a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékben – azokat a társas- háznak és a tulajdonostársaknak okozott dologi és sze- mélysérüléses károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
33. A biztosított
33.1. Biztosítottnak minősül az ajánlaton és a kötvényen megnevezett magánszemély, jogi személy vagy jogi sze- mélyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: szervezet), aki/amely az ajánlaton megnevezett társasház
· ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy
· kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.
33.1.1. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett in- tézőbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.
33.1.2. Ha a biztosított szervezet, a biztosítás azokra a ta- gokra és a szervezettel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló természetes személyekre is vonat- kozik, akiknek magatartásáért a biztosított a társasház képviselete vagy kezelése (mint biztosított tevékenység) során a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
33.2. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén biztosított kizárólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
34. A biztosítási szerződés hatálya
34.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország terü- letén végzett társasházi közös képviselői, illetve társas- házkezelői tevékenység során a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
34.2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett – és legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított egy éven belül a biztosítónak bejelentett – biztosítási ese- ményekre terjed ki.
35. A biztosítási esemény
35.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik – a biztosítási szerződésben feltüntetett társasház közös képviseletének ellátására, illetőleg a társasházkezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét
felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségsze- géssel a
· társasház vagyonában,
· tulajdonostársak vagyonában,
· tulajdonostársak életében vagy egészségében
kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korláto- zás alá.
35.2. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül.
35.2.1. Sorozatkár: több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény, amelyet egy biztosí- tott okozott, és amelyért egy biztosított köteles helyt- állni.
36. Nem terjed ki a biztosítás
· a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
· a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,
· a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezelés- sel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,
· az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,
· közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő bizto- sítási szerződés megkötéséből eredő károkra,
· az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra,
· a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő tel- jesítéséből eredő következményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette,
· a nem megfelelő épületfenntartási tevékenységekből eredő károkra, ha a közös képviselő a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá,
· a bűncselekménnyel okozott károkra,
· olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,
· a pénzkezelés körében, a
- bankszámlaforgalom,
- készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,
- elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás,
- számviteli és pénzügyi bizonylatok
kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,
· ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatá- rozott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,
· a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,
· azokra a károkra, amelyeket a biztosított más kereső- foglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott.
37. A biztosítási összeg
37.1. A biztosítási összeg a biztosító biztosítási időszakon- kénti szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja. A biztosítási összeg csök- ken az adott biztosítási időszakban kifizetett szolgáltatás összegével.
37.2. Éves kártérítési limit, kárlimit
A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő károkat a társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelős- ségbiztosítása alapján
· biztosítási időszakonként a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérítési limit),
· káreseményenként legfeljebb az 37.2.2. pontban megha- tározott limitig (kárlimit)
téríti meg.
37.2.1. A társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosításának induló minimális biztosítási ösz- szege 5 millió forint (1 egység), melyet a szerződő választá- sa szerint – 50 millió forint összeghatárig – többszörözhet (1–10 egység).
A káreseményenkénti kártérítési limit (kárlimit) a szerződő által választott biztosítási összegnek (éves kártérítési limit) az alábbi táblázatban meghatározott százaléka. A kárlimit százalékos mértéke a biztosítási összeg meghatározásakor választott egységek számá- tól függ.
37.2.2. Az egyes éves kártérítési limitekhez kapcsolt kárli- mitek a következők:
A biztosítási összeg választott egységeinek száma | Kárlimit (a káridőponti biztosítási összeg százalékában) |
1 egység 2 egység 3 egység 4 egység | 50% |
5 egység | 40% |
6 egység | 33% |
7 egység | 28% |
8 egység | 25% |
9 egység | 22% |
10 egység | 20% |
37.3. Alulbiztosítás, biztosítási díj
37.3.1. A biztosító a díjak meghatározásánál figyelembe veszi a biztosított által képviselt/kezelt és a jelen szerző- dés hatálya alá vont társasház(ak) külön tulajdonainak számát.
Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma keve- sebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban sze- replők száma, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridőponti külön tulaj- donok száma egymáshoz aránylik. A biztosító az alulbiz- tosítottságot társasházanként vizsgálja és érvényesíti.
37.3.2. A biztosítási díjat befolyásoló tényezők:
· az igényelt, éves kártérítési limit és
· a képviselt vagy kezelt társasház(ak) száma, valamint az egyes társasházakban lévő külön tulajdonok száma.
38. A biztosító szolgáltatása
38.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási időszakonként a kötvényen meghatározott és a károko- zás időpontjában érvényes éves kártérítési limit ere- jéig – káreseményenként pedig legfeljebb a kárlimitig (37.2.2. pont) – megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt a jelen feltételekben fog- lalt korlátozások figyelembevételével.
38.1.1. Ha az éves kártérítési limitből még rendelkezés- re álló összeg már kisebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
38.1.2. A biztosító az éves kártérítési limiten, illetőleg a kárlimiten belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.
38.1.3. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítá- si eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költsé- geit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
38.1.4. A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíj- ra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási össze- gen (éves limiten) belül.
38.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár ösz- szegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.
38.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen- tést követő 15 napon belül esedékes.
Ha a károsult igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határ- időt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
38.4. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító el-
len nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követel- heti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
38.5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomá- sul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
38.6. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, és a képviselettel felmerülő költsé- gek is a biztosítót terhelik.
38.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösz- szegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerző- dő fél, mind pedig a károsult elfogadja.
39. Önrészesedés
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el az 50 ezer forintot. Az 50 ezer forintot meghaladó károk esetében a biztosító nem von le önrészt.
40. A biztosító megtérítési igénye
40.1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatá- si kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a
biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul, jogellenesen okozta.
40.2. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha
a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,
b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
c) a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meg- határozott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, infor- matikai feltételek hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,
d) a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,
e) a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség sza-
bályszerű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.
f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének ve- szélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt in- dokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
Tető- és panelhézagbeázás-biztosítás (vízkárbiztosítás)
41. Biztosítási esemény
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött tető- és panel- hézagbeázás-biztosítás alapján a szerződésben meghatáro- zott díj ellenében a biztosító megtéríti, legfeljebb
· az alapbiztosítás káridőponti biztosítási összegéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érke- ző víz okoz az alapbiztosításban biztosított épületekben, melléképületekben, építményekben, illetve
· az alapbiztosítás káridőponti biztosítási összege 5 ezrelé- ke erejéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz okoz a közösségi ingóságok- ban,
és amelyek a 41. pont alapján nem minősülnek biztosítással nem fedezett kárnak.
42. A tető- és panelhézagbeázás-biztosítás alapján a bizto- sító azokat a károkat is megtéríti legfeljebb a 41. pontban meghatározott biztosítási összegekig, amelyeket a biztosí- tott épület
· tetőszigetelésének (vagy -héjalásának) meghibásodása,
· panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve
· nyílászáróinak
- szigetelési meghibásodása, elöregedése,
- vízorrhiánya vagy kialakítási hibája
· a felhőszakadásból származó csapadékvíz-elöntés okozta károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meg- határozott módon – nyújt fedezetet),
· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőze- tének elégtelensége miatt keletkezett károkat,
· az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt kelet- kezett károkat a 42. pontban felsoroltak kivételével,
· a hibás, elöregedett szigetelés, fedés helyreállítási költsé- geit,
· a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.
45. A szolgáltatás különös szabályai
Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.
Az üvegbiztosítás bővítése
46. Biztosítási esemény
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött üvegbiztosí- tási bővítés alapján, a szerződésben meghatározott díj elle- nében, a biztosító megtéríti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm- nél vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsőházi, erkély- és lodzsaüvegezéseinek pótlási költségeit.
47. Kizárások
A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:
· az üvegtetők, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
· a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,
· név- és cégtáblák üvegezésében,
· a tükörfelületekben,
· törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,
· biztonsági üvegekben,
következtében a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárgó csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
43. A közös (szövetkezeti) tulajdonra szóló Allianz lakókö- zösség-biztosítás esetén a biztosító a külön tulajdonban (lásd: Fogalommeghatározások) keletkezett tetőszigetelések (vagy -héjalások) meghibásodása következtében beszivárgó csapadékvíz által okozott károkat is megtéríti.
44. Biztosítással nem fedezett károk
A jelen kiegészítő tető- és panelhézagbeázás-biztosítási fel- tételek alapján a biztosító nem téríti meg
· az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett káro- kat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meghatáro- zott módon – nyújt fedezetet),
· beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben
keletkezett károkat.
Különleges üvegezés biztosítása
48. Biztosítási esemény
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött különleges üvegezés-biztosítás alapján a szerződésben meghatáro- zott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosítás- ban biztosított épület közös tulajdonú
· szerkezetileg beépített fix vagy nyitható ajtó, ablak, folyo- sói, lépcsőházi, erkély, lodzsa üvegezésében
· kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,
· törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban,
· biztonsági üvegeiben,
· beépített üvegfalaiban,
· kopolitüvegezésében,
· előtető- és üvegtető-üvegezésében,
balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.
49. A biztosítási összeg
A különleges üvegezés biztosításának induló biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerződő választása szerint több- szörözhető (legfeljebb tízszerezhető).
50. A szolgáltatás különös szabályai
50.1. A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a szerző- dő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.
50.2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító
· a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartó- szerkezetében,
· a kizárólag törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliákban,
vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;
b) a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopás- károkat is, ha azok az épület falához, tetőzetéhez kívülről, a járószinttől 3 méternél magasabban voltak rögzítve;
c) betöréses lopással összefüggésben a kockázatviselés helyén lévő építményekben okozott rongálási károkat. A biztosítás nem terjed ki a betöréses lopás kísérletével okozott rongálási károkra.
52.2. Vandalizmus
52.2.1. A biztosított vagyontárgynak ismeretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő megrongálása.
52.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek
· a más biztosítási esemény alapján téríthető rongálási és lopáskár,
· ha a vagyontárgy kizárólag esztétikailag károsodott.
· az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
· a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkat.
Rongálásbiztosítás
51. A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) megkötött rongá- lásbiztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj elle- nében, a biztosító megtéríti a jelen feltételekben meghatáro- zott biztosítási események által okozott károkat az alábbiak szerint.
52. Biztosítási események
52.1. Épületrongálás
A kockázatviselés helyén elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésében a biztosított épület(ek) ben bekövetkezett rongáláskár.
52.1.1. A biztosító megtéríti továbbá, a biztosítási összegen belül,
a) a betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben a felszerelt és üzembe helyezett épület- berendezésekben,
illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lo- páskárokat is,
· ha e tárgyakat legalább az 1. védettségi szint előírá- sainak (lásd: a 22.19.1. pont) megfelelő helyiségből tulajdonították el, vagy
· ha a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonították el (ron- gálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve a tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal
52.2.3. A szolgáltatás különös szabályai
A biztosító vandalizmus biztosítási esemény alapján meg- téríti a biztosított épület külső határolófalain belüli közös használatú helyiségek felületének összefestéssel okozott kárait is.
52.3. Kaputelefon-rongálás
52.3.1. A biztosított épülethez tartozó kaputelefon-rend- szer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás.
52.3.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a kaputelefon- rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő-) egységekben keletkezett kár.
52.4. Liftrongálás
52.4.1. A kockázatviselés helyén lévő lift(ek)ben ismeretlen elkövető által rongálással és lopással okozott kár, mely a lift rendeltetés szerinti működését lehetetlenné teszi.
52.4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár
· a lift rendeltetésellenes használatának a következménye (pl. a lift túlterhelése),
· az alkatrészek elhasználódása, az ebből eredő törés, repe- dés, vagy a karbantartás elmulasztása miatt következik be,
· kizárólag esztétikai károsodásból ered (pl. karcolások, a burkolat megsértése, firkálások stb.).
53. A biztosítási összeg
A rongálásbiztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerződő választása szerint többszörözhető (legfel- jebb tízszerezhető).
54. A biztosító szolgáltatása
54.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele
Betöréses lopással kapcsolatos épületrongálás, vandaliz- mus, kaputelefon-rongálás és liftrongálás esetén
· a rendőrségi feljelentés,
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv.
54.2. A biztosító szolgáltatásának szabályai
A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott
· közös vagy szövetkezeti tulajdon esetében a biztosítási összeg 100%-ig,
· az egyes külön tulajdonok esetében a biztosítási összeg 50%- ig
téríti meg.
Csoportos családi baleset-biztosítás
55. Az épület egészére vonatkozó vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött csoportos családi baleset-biztosí- tás alapján a szerződésben meghatározott díj megfizeté- se ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén e feltételek szerinti mértékű baleset- biztosítási összeget fizet az alábbiak szerint.
56. A kockázatviselés helye
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés kiter- jed a világon bárhol bekövetkező biztosítási eseményekre.
57. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre
57.1. A jelen csoportos családi baleset-biztosítás alapján a balesetből eredő maradandó és múlékony egészségkáro- sodás esetén [Biztosítási események 58.1. b), c), d), e)] járó biztosítási szolgáltatásra az alapbiztosításban biztosított lakóközösség tagja és a biztosított lakásban állandó jelleggel vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hoz- zátartozói jogosultak.
57.2. A 57.1. pont alapján biztosítottnak minősülő sze- mély baleseti halála esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).
57.3. Nem minősülnek biztosítottnak
· a tulajdonosok alkalmazottai,
· a bérlők, valamint azok hozzátartozói és alkalmazottai.
58. Biztosítási események
58.1. A jelen csoportos családi baleset-biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított akaratán kí- vül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amely- nek következtében a biztosított a balesettől számított egy éven belül
a) meghal,
b) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szen- ved,
c) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
d) nyolcnapos vagy azt meghaladó időtartamú kórházi fekvőbeteg-kezelésre szorul (lásd: Fogalommeghatá- rozások), vagy
e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképte- lenséggel jár.
58.2. Nem biztosítási esemény
· a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hőguta,
· az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
58.3. Nem terjed ki a biztosítás
a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testré- szekre, szervekre,
b) az él- és minősített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),
c) a biztosított olyan balesetére, mely azzal összefüg- gésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjárművet,
d) a fogak és a fogpótlások bármilyen sérülésére.
59. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása
59.1. A jelen csoportos családi baleset-biztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerződő által vá- lasztott biztosítási összegnek a 3. és a 4. sz. táblázat alap- ján meghatározott százalékát fizeti ki a biztosított(ak), illetőleg az örökös számára.
59.2. A családi baleset-biztosítás induló biztosítási össze- ge 200 000 Ft, mely a szerződő választása szerint többszö- rözhető (legfeljebb tízszerezhető).
59.3. A maradandó egészségkárosodás [3. számú táblá- zat b) vagy c) pont] miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegből a múlékony egészségkárosodás [3. számú táb- lázat d) és e) pont] címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészségkárosodás [3. számú táblázat
b) pont] esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.
59.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egész- ségkárosodás 4. sz. táblázatban meghatározott esetei- ben a táblázatban meghatározottak szerint történik a térítés.
3. sz. táblázat
A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor
Biztosítási esemény | A biztosító szolgáltatása | |
a) baleseti halál esetén: | a biztosítási összeg 100%-a. | |
Maradandó | b) baleset miatt bekövetkező maradandó teljes (100%-os) egészségká- rosodás esetén: | a biztosítási összeg 100%-a. A biztosító a biztosítási összegen felül – füg- getlenül a választott egységek számától – megtéríti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 forintig. |
c) baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén: | a biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos részét (5.5. pont). A biztosító a biztosítási összegen felül – füg- getlenül a választott egységek számától – a biztosított baleset során ke- letkezett ruhakárát 50 000 forintig téríti meg. | |
Múlékony | d) balesetből eredő nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvőbe- teg-kezelés esetén: | a biztosítási összeg 3%-a. |
e) baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár: | a biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg. | |
4. sz. táblázat
Testrészek egészségkárosodása | Térítés a biztosítási összeg %-ában |
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsóvégtag csonkolása) | 100 |
mindkét lábszár elvesztése | 90 |
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes el- vesztése | 70 |
egyik kéz elvesztése (csuklón alul) | 65 |
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) | 40 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.
59.5. A biztosító a szükséges iratok bemutatásától szá- mított 15 napon belül, maradandó egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás mértékének a megállapí- tásától számított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szolgáltatást. A maradandó egészségkárosodás mér- tekét a 3. számú táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemu- tatásától számított 15 napon belül meg kell állapíta- ni. A 3. számú táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbe- jelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkároso- dás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a véglegesen megállapí- tott biztosítási összegből az előleget levonja.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csök- kenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt
figyelembe vehető általános funkciókiesést kell érté- kelni.
59.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvosszakértői testülethez (orvosi bizottság) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli.
A biztosítottnak az orvosi bizottság előtt való megjelené- sével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét
– és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mér- téket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.
60. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg kifize- tése alól, ha
· a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,
· a biztosított 58.1. a) pont szerinti halálát jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása
okozta.
Kiegészítő jogvédelem-biztosítás
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött Kiegészítő jogvédelem-biztosítás alapján, a szerződésben megha- tározott díj ellenében, a biztosító jogvédelem-biztosítási fedezetet nyújt a biztosítottak számára a jelen feltételek- ben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén az alábbiak szerint.
61. A biztosítottak
A jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltünte- tett,
· már fennálló lakóépületre alapított társasház, vagy
· a cégjegyzékbe bejegyzett lakásszövetkezet (lakásépítő, fenntartó stb. szövetkezetek)
lakóközössége terjed ki.
62. Biztosítási esemény
62.1. Biztosítási esemény, ha
· a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a lakóközösség tagjait is – magatartása következtében sérelmet szenved és ennek kapcsán a 64. pontban meg- határozott igénye merül fel, vagy
· más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenved és emiatt a biztosí- tottal szemben a 64. pontban meghatározott igényt támasztanak.
62.2. Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő esemény egy biztosítási eseménynek minősül.
63. A kiegészítő biztosítás hatálya
63.1. Időbeli hatály
63.1.1. A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a jelen kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt következnek be.
63.1.2. A biztosító a jelen kiegészítő szerződés hatályba- lépésétől viseli a kockázatot, kivéve, ha a felek valamely kockázat tekintetében várakozási időt kötöttek ki.
Ha a felek várakozási időt kötöttek ki, akkor a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon kezdődik.
A munkaügyi jogvédelem esetében biztosító a szerződés hatálybalépésétől vagy a szerződés módosításától szá- mított három hónapos várakozási időt köt ki a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Ha a várakozási időn belül valamely munkaügyi jogvéde- lemre vonatkozó igény merül fel, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
63.2. Területi hatály
63.2.1. A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, a magyar bíróság és más magyar hatóság jog- hatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
64. A jogvédelem terjedelme
64.1. A társasház, illetve a lakásszövetkezet működésével, üzemeltetésével kapcsolatos jogvédelem
A működéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos jogvédelem magában foglalja
· a közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának és felújításának költségét nem teljesítő lakóközösségi tagok elleni bírósági igényérvényesítést,
· a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került lakókö- zösségi tagok külön tulajdonára vezetett jelzálogjog bejegyzési eljárást,
· a közös/szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek, berendezések szükséges ellenőrzése, továbbá fenn- tartási és felújítási munkálatok elvégzése céljából a külön tulajdonú lakásba való bejutás lehetővé tételé- vel és tűrésével kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,
· a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a társasház, illetve a lakásszövetkezet ren- des működését vagy a lakóközösség nyugalmát zavaró használata, hasznosítása módja elleni fellépést,
· a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,
· a biztosított képviseletét ellátó magán vagy jogi személy jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti működési szabályzatba vagy alapszabályba ütköző tevékenysége elleni fellépést,
· a közösség egészét terhelő, különösen a közműszolgál- tatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képviseletet.
64.2. Általános szerződéses jogvédelem
64.2.1. Az általános szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:
· a biztosított által kötött polgári jogi szerződéseknek a másik fél általi megszegéséből eredő igények érvénye- sítése;
· biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése;
· közös/ szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyek.
64.3. Kártérítési jogvédelem
A kártérítési jogvédelem magában foglalja a szerződésen kívül okozott, a polgári jogi felelősség alapján, jogszabá- lyon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszen- vedett és okozott vagyoni és nem vagyoni kár miatt.
64.4. Munkaügyi jogvédelem
64.4.1. A munkaügyi jogvédelem magában foglalja a biz- tosított által a társasház/lakásszövetkezet működtetésé- vel, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatosan alkal- mazott személy:
· munkaviszonyával kapcsolatban támasztott kárigények elhárítását, illetőleg az ezen jogviszonyok keretében a biztosítottnak okozott károk érvényesítését;
· munkaviszonyának megszűnésével (megszüntetésével) kapcsolatos igényeket.
·
sához és díjazásához a biztosító előzetesen hozzájárult (73.1.2.) Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül vagy tiltakozása ellenére állapo- dott meg az ügyvéddel, a biztosító 3 000 Ft/óra ügyvédi költséget térít meg;
· a biztosított által fizetendő illeték összegét, bíróság vagy hatóság által igénybevett igazságügyi szakértők tevé- kenységéért járó díjat, bírói vagy hatósági eljárás díját, a tanúnak járó költségtérítést;
· biztosított által – a biztosító hozzájárulásával – felkért független szakértő tevékenységéért járó díjat;
· polgári perben az ellenfél költségeit, büntetőeljárás
65. A biztosítási összeg
A kiegészítő jogvédelem-biztosítás induló biztosítási ösz- szege 500 ezer forint (1 egység), melyet a szerződő válasz- tása szerint – 2 millió forint összeghatárig – többszöröz- het (1-4 egység).
66. A biztosítási díj
66.1 A biztosítási díj alapja a szerződő által választott biz- tosítási összeg.
66.2 A díjat módosító tényezők:
A biztosító a díj megállapításánál figyelembe veszi az alábbiakat:
· az albetétek száma
· a szerződéskötést megelőző három évben indított és/ vagy lezárt perek száma, azok tárgya, eredménye.
66.3. A biztosítási díjat, a díj fizetésének módját, idejét és esedékességét – az alapszerződésben foglaltakkal meg- egyezően – a biztosítási szerződés (az ajánlat és a köt- vény) tartalmazza.
67. A biztosító szolgáltatása
A biztosító teljesítési kötelezettsége esetén vállalja a biz- tosítási esemény bekövetkezése bejelentésének időpont- jától felmerülő indokolt, igazolt és a biztosított jogi érde- kének megóvásához szükséges költségek megtérítését az alábbiak szerint.
67.1. A biztosítási esemény megtörténtének bejelentése előtt keletkezett költségeket csak akkor téríti meg a bizto- sító, ha azok
· az ellenfél,
· a bíróság intézkedései vagy
· a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által és a biztosítási esemény bejelentését megelőző 30 napon belül merültek fel.
67.2. A biztosító – ha a biztosítási esemény bekövetkezik – az alábbiakat téríti:
· a biztosítottat képviselő ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban: ügyvédi költség), feltéve, hogy megbízá-
során a magánfél és a magánvádló költségeit is, ha a biztosított azok fizetésére kötelezett, és ezekre vonatko- zóan nem áll fenn más biztosítás;
· a biztosított kérésére elrendelt végrehajtási eljárás költ- ségeit a biztosító viseli legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig.
67.3. A biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak sze- rint áll fenn:
· a biztosító szolgáltatásának felső határát az adott bizto- sítási időszakban bekövetkezett igényekre a kötvényen megjelölt biztosítási összeg képezi (éves limit),
· a biztosítási eseményenként kifizetett szolgáltatási összeg felső határa nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeget (biztosítási eseményenkénti limit), függetlenül az igényérvényesítés hosszától. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége több éven át tartó igényérvényesítés esetén is csak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg erejéig áll fenn, új biztosítási időszak esetén pedig a biztosított igénye mindaddig megfizetésre kerül, ameddig ezen felső határt nem haladja meg az igény.
· több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag ösz- szefüggő egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. A biztosítási összeg az első, biztosítási eseménynek minősülő jog- sértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
· perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, az ügyvédi munkadíj számításának alapja azonban, az egyezségben sze- replő összeg.
· a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt következett be.
67.4. A biztosító a költségeket számla vagy hatósági, bíró- sági határozat alapján téríti meg.
68. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások
68.1. A jogvédelmi biztosítás nem terjed ki azon igényekre, amelyek:
· gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulaj- don átruházással kapcsolatban keletkeztek;
· háborús eseményekkel, belső zavargásokkal, tünteté- sekkel, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmoz- dulások alkalmával előforduló erőszakos cselekmények- kel közvetett és közvetlen kapcsolatban áll;
· adó, vám és egyéb illetékjogból adódóan merül fel;
· közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos jogvita miatt merül fel; vagy
· közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll.
69.1.2. A szerződő nyilatkozatot köteles csatolni
· az előző 3 év „előzménykárairól”,
· a nem fizető tulajdonosok számáról és tartozásuk összegéről,
· az alkalmazottak számáról, vagy arra vonatkozóan, hogy nincs alkalmazottja.
69.2. Változás-bejelentési kötelezettség:
69.2.1. A szerződő 15 napon belül köteles írásban bejelen- teni minden olyan körülményben bekövetkezett válto- zást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilat- kozott illetve, amelyekre a biztosító szerződéskötéskor rákérdezett.
A nem fizető adósok tartozásának összegére a változás bejelentési kötelezettség nem vonatkozik.
68.2. A biztosítás nem fedezi továbbá:
· a lakóközösségi tagok érdekeinek védelmét;
· olyan követelések érvényesítését, melyeket a biztosított- ra engedményeztek, illetve melyeket a biztosított ellen az általa átvállalt tartozás miatt érvényesítenek.;
· olyan biztosítási eseményeket, melyek a biztosított szándékos és jogellenes magatartásának a következmé- nye; valamint
· a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a bizto-
69.2.2. A szerződő köteles az észlelést követően haladékta- lanul jelezni:
· a perindítást;
· a közös képviselő személyének változását;
· az alkalmazott(ak) személyében történt változást;
· a biztosítási esemény lehetséges, várható bekövetkezé- sére utaló jelek észlelését;
· a kármegelőzési, kárelhárítási felkészültség módosulá-
sítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság összegét, illetve fenti magatartás miatti többletköltség összegét.
68.3. A biztosító – a biztosítottat bármilyen jogcímen ter- helő – sikerdíjat nem térít.
68.4. A biztosító nem téríti meg a biztosított által benyúj- tott igények kapcsán felmerülő azon költségeket, amelyek azt követően merülnek fel, hogy a biztosító megállapítot- ta, vagy valószínűsítette, hogy megítélése szerint kilátás- talan az eljárás sikeres befejezése (sikerkilátás hiánya).
68.5. Az általános szerződéses jogvédelem esetén a bizto- sító nem téríti meg továbbá:
· a biztosított által folytatott vállalkozási tevékenységből eredő – kivéve a közös helyiségek bérbeadása kapcsán felmerülő – igényeket, költségeket, ideértve a vállalkozás- ból eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos és a vállalkozi felelősség alapján érvényesített igényeket is;
· a biztosítottnak az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseiből eredő igények érvényesítését és ezek elhárítását, továbbá ezek költségeit.
69. Közlési és változás-bejelentési kötelezettségek
69.1. Közlési kötelezettség:
69.1.1. A szerződő köteles nyilatkozni a szerződés megkö- tését megelőzően, hogy nincs ellene, illetve általa benyúj- tott és biztosítási eseménynek minősülő igény.
sát.
69.2.3. A szerződő a változás bejelentésével egyidejűleg a szerződés módosítását is kérheti, aminek szabályait a ál- talános biztosítási feltételek 72. pontja tartalmazza.
69.2.4. A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irányu- ló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.
70. Önrészesedés
A biztosító biztosítási eseményenként az önrészesedés levonásával nyújt szolgáltatást.
70.1. A biztosító a kiegészítő jogvédelem-biztosítás alap- ján nyújtott szolgáltatása összegéből biztosítási esemé- nyenként 10 000 (azaz tízezer) forintot levon önrészese- dés címén.
71. A biztosítási esemény bejelentése
71.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és ha- tárideje
A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét az arról való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.
71.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az irato- kat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szol- gáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így a biztosított köteles:
· a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról és kívánságára valamennyi
okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában;
· a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfele- lően a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánsá- gára minden okmányt rendelkezésére bocsátani;
· a felmerülő költségekre vonatkozó bizonylatokat a kiegyenlítés előtt legalább 5 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére átadni.
71.3. Polgári jogi igények érvényesítése vagy elhárítása esetén ezen kívül a biztosított köteles
· lehetővé tenni, hogy a biztosító az igényeket lehetőség szerint peren kívül rendezze;
· az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a biztosító állásfoglalá- sát – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
71.4. A biztosítási esemény bejelentését és a szükséges iratok becsatolását követően a biztosító írásban – a 72. pont szerint – nyilatkozik a költségek vállalásáról.
72. A biztosító teljesítésére vonatkozó szabályok, a siker kilátásának megítélése, egyeztető eljárás
72.1. A biztosítottal szembeni igény vizsgálatához szük- séges valamennyi irat, okmány átvételétől számított 15 munkanapon belül a biztosítónak írásban igazolnia kell a biztosítási fedezet fennállását vagy meg kell indokolnia a fedezet hiányát.
72.2. A biztosító jogosult mindenkor vizsgálni a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés várható sikerét. Ha a jogi helyzet és a bizonyítékok vizsgálata alapján arra a követ- keztetésre jut, hogy kedvezőek a kilátások az igényérvé- nyesítés sikerére, írásban vállalja a biztosított költségek megtérítését.
72.3. Az igényérvényesítés sikerének kilátástalansága esetén a költségviselés elutasítását a biztosított részé- re írásban közölni kell az okok megadásával és érdek- egyeztető bizottság felállításának lehetőségére való utalással.
72.3.1. Az addig felmerült költségeket a biztosítónak kell viselnie, ha a biztosítási fedezet fennáll.
72.3.2. Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költ- ségviselés elutasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül érdekegyeztető bizottság felállítását kérheti, az őt képviselő ügyvéd egy- idejű megnevezésével.
72.3.3. Az érdekegyeztető bizottság tagjai:
· a biztosított által megnevezett ügyvéd,
· a biztosító jogi képviselője, valamint
· az előző két tag által választott elnök.
72.3.4. Az érdekegyeztető bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelemnek a biztosítóhoz való beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek viselésének kérdésében. Az érdekegyeztető bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.
72.3.5. Az érdekegyeztető bizottság döntése, mind a bizto- sítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jogor- voslatnak nincs helye. Az érdekegyeztető bizottság műkö- déséért legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számíthatja fel.
72.3.6. Az érdekegyeztető bizottság működésének költsé- geit a biztosító abban az esetben viseli, ha az érdekegyez- tető bizottság döntése az igényérvényesítés várható sikere tekintetében a biztosítottra nézve kedvező.
72.3.7. Ha az érdekegyeztető bizottság döntése a biztosí- tottra nézve kedvezőtlen, akkor mindkét fél saját maga viseli az egyeztető eljárás során felmerülő saját költségeit.
72.3.8. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén is megilleti a biztosítottat a jogi képviselő (ügyvéd) 13.1 pontban foglalt szabad választásának a joga.
72.4. Ha két vagy több ellenérdekű fél ugyanarra az ese- ményre a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve fe- lelősségbiztosítási szerződéssel, a biztosító nem vizsgálja a sikerkilátást. E rendelkezés a büntető és szabálysértési eljárásra is vonatkozik.
73. A biztosított képviselete
73.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekö- vetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy köz- igazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdé- sét megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügy- védjét).
73.1.1. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg.
73.1.2. A biztosított köteles az ügyvéd megbízását meg- előzően az ügyvéd személyét és díjazását egyeztetni a
biztosítóval. A bejelentést követően a biztosító két mun- kanapon belül nyilatkozik a hozzájárulás kérdésében.
A biztosító annak az ügyvédnek a megbízásához járul hozzá,
· akinek az irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes, vagy
· aki a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd, ha a fentiekben megjelölt helyiségben egyálta- lán nincs vagy csak egy ügyvéd működik.
A biztosító hozzájárulása esetén a biztosított jogosult megbízni az ügyvédet, és a szerződés megkötésétől szá- mított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét, a szerződés megkötését a biztosítónak
írásban bejelenteni. Az ügyvéd közvetlenül a biztosítottal szemben felelős a megbízás teljesítéséért.
A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
73.2. Amennyiben a biztosított kéri, a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére.
74. A nyilatkozatok megtétele
A biztosító szolgáltatására, valamint a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére – az alapszabály rendelkezéseinek, valamint a közgyűlési/tag- gyűlési határozatokban foglaltak figyelembevételével –
· lakásszövetkezet esetén a szövetkezet elnöke (ügyveze- tő elnöke),
· társasház esetén a társasház közös képviselője illetve az intézőbizottság elnöke vagy a közös képviseletet ellátó jogi személy
jogosult.
75. A biztosítási igény átruházása
75.1. A biztosított olyan összegek megfizetésére vonatko- zó igényei, melyeket a biztosító neki megfizetett, átszáll- nak a biztosítóra a biztosítottat megillető jogokkal együtt, az igény felmerülésének az időpontjában.
75.2. A biztosított köteles a biztosítót igényének az érvé- nyesítésében támogatni és a biztosító javára engedmé- nyezési okiratot kiállítani.
Kiegészítő felújítás-biztosítás
A vagyonbiztosításhoz (alapbiztosítás) kötött kiegészí- tő felújítás-biztosítás alapján a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén
a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti az alábbiak szerint.
76. Időbeli hatály
A biztosító a felújítási munkák megkezdésétől vagy a
felújításhoz szükséges biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyen történő elhelyezésétől viseli a kockázatot.
A kockázatviselés a felújítás befejezéséig, az ingatlan felújított részének, berendezésének használatba vételéig illetve üzembe helyezéséig tart (a felsoroltak közül a leg- korábbi eseményig).
77. A biztosítottak
A jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosított a szerződő által a biztosítási szerződésben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt
· társasház vagy
· lakásszövetkezet lakóközössége.
78. A biztosítás terjedelme
A biztosítási fedezet a biztosított társasház alapító ok- iratában közös tulajdonként, illetve a lakásszövetkezet alapszabályában szövetkezeti tulajdonként megjelölt és az alábbiakban felsorolt épületrészek, helyiségek és he- lyiségcsoportok jelen pontban meghatározott felújításá- ra terjed ki:
· homlokzatok utólagos hőszigetelése,
· a nyílászárók cseréje,
· falburkolatok felújítása,
· tetőtér- és tetőszerkezet-felújítása, beleértve a meglévő tetőtér átépítését, beépítését is, amennyiben emelet ráépítése nélkül valósul meg,
· az épületberendezési tárgyak cseréje,
· az épület elektromos-, víz-, gáz ellátását szolgáló vezetékek cseréje, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel együtt,
· az épület gépészeti és elektromos berendezéseink cseréje,
· az épület fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek beépítése,
· az épület áramellátását biztosító napelem és rendszer- elemeinek beépítése.
79. A biztosított vagyontárgyak
79.1. A jelen feltétek alapján biztosított vagyontárgynak minősülnek a tervdokumentáció szerint a felújítás meg- valósulásához szükséges, és a kockázatviselés helyén el- helyezett, beépítésre váró
· építőanyagok,
· egyéb segédanyagok,
· épülettartozékok és
· épületberendezések
a beruházás átadás-átvételét, illetve üzembe helyezését megelőző mindenkori állapotukban.
79.2. A 79.1. pontban megjelölt biztosított vagyontárgyak beépítésükig ingóságnak, beépítésük után az épület ré-
szének minősülnek, melyre a vagyonbiztosítás (alapbiz- tosítás) nyújt fedezetet.
80. Nem biztosított vagyontárgyak
· a felújítás megvalósításához nem kapcsolódó vagyon- tárgyak,
· a felújítás megvalósításához szükséges, más személy(ek) (kivitelező, fővállalkozó, alvállalkozó, stb.) tulajdonában lévő gépek, berendezések és esz- közök,
· az adatfeldolgozó programok, szoftverek,
· az adathordozókon tárolt adatok,
· a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzők, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerződések, iratok,
· vízi és légi járművek,
· gépjárművek.
81. Biztosítási események
Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási eseménynek a jelen kiegészítő felújítás-biztosítás 79. pontjában meg- jelölt vagyontárgyakban kárt okozó és a vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 21. pont 1-17. valamint 20-21. alpontjai- ban meghatározott biztosítási események minősülnek.
82. A kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk
A vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 21. pontjában szerep- lő kizárásokon túl nem térülnek meg a kiegészítő felújí- tás-biztosítás alapján:
· a hibás tervezés miatt keletkezett károk,
· a hibás kivitelezés miatt keletkezett károk,
· a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás ki- vitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségei,
· a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károk.
83. A biztosítási összeg meghatározása
83.1. A biztosítási összeget az érvényes tervdokumentáció és az annak részét képező költségvetés alapján kell meg- határozni.
83.1.1. A biztosítási összeg meghatározásakor figyelem- be kell venni a felújítás megvalósulásához szükséges és a
79.1. pontban meghatározott vagyontárgyak értékét, vala- mint a kivitelezés költségeit.
83.1.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő új értéken határozza meg.
83.1.3. A kivitelezés költségei a kivitelezővel / kivitelezők- kel kötött szerződés(ek)ben foglalt munkadíj és/vagy megbízási díj, valamint a bontási, helyreállítási, romelta-
karítási és maradvány-eltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költ- ségeinek kivételével.
84. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai
A jelen kiegészítő felújítás-biztosítás alapján a biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese-
mény bekövetkezte esetén az alábbiakban meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban.
84.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén
84.1.1. A biztosító a biztosított vagyontárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyon- tárgy káridőponti új értékéig
téríti meg.
84.2. A biztosító szolgáltatása ingóságkárok esetén
84.2.1. A biztosított vagyontárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyontárgy(ak) káridőponti új értékéig
téríti meg a biztosító.
85. Az önrészesedés
A biztosító nem nyújt szolgáltatást azokra a biztosítási események által okozott károkra, amelyek összege nem éri el az 50 000 forintot.
A biztosító a fenti összeget meghaladó kár esetén nem von le önrészt, a teljes szolgáltatási összeget kifizeti a biz- tosítottnak.
86. Kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség, mentesülés A vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) 25. pontjában foglal- takon túl a biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezett- sége alól, ha a biztosított nem tett eleget a jelen kiegészítő felújítás-biztosítás függelékében foglalt kármegelőzési kötelezettségeinek, és a tetőtér-átépítés, tetőtér-beépítés, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítás során keletkezett tűz- és/vagy robbanáskár biztosítási esemény , valamint az azokkal összefüggő következményi kár oka a függeléké- ben foglalt kármegelőzési kötelezettség megszegése.
Függelék a kiegészítő felújítás-biztosí- táshoz
Tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszer- kezet-felújítások tűzbiztonsági előírásai
87. A tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tető- szerkezet-felújítások során biztosított, valamint a kivitele- zés során eljáró személyek kötelesek eleget tenni az aláb- bi kármegelőzési kötelezettségeknek:
87.1. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadó-tervet kell készíteni, azt valamennyi a felújítás során közreműkö- dővel (alkalmazottakkal, megbízottakkal, vállalkozókkal, alvállalkozókkal, teljesítési segédekkel) a munka meg- kezdése előtt meg kell ismertetni, és következetesen be kell tartani, tartatni.
87.1.1. Az adott munkafázisokban kötelező alkalmazni az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit.
87.2. A munkálatok előrehaladási szintjének megfelelő- en mindig az előírások szerint szükséges mennyiségű és üzemképes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie a helyszínen. Közvetlenül az adott munkavégzési szint alat- ti szinten be kell szerelni a tűzoltóvíz felszálló vezetékét, és üzemképes állapotba kell hozni. A vezeték végét ideig- lenes végdugóval kell lezárni.
87.3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűzoltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát rend- szeresen, hetente legalább két alkalommal ellenőrizni kell, a jogszabályokban előírt ellenőrzéseket negyedéves gyakorisággal végre kell hajtani.
87.4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyí- lásait a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a bur- kolási munkálatok megkezdésekor ideiglenesen tűzbizto- san kell lezárni.
87.5. Az éghető hulladékot a munkaterületről legalább minden munkanap végén egyszer el kell távolítani, és tűz- biztos módon kell elhelyezni.
87.6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyúj- tási engedélyezési rendszert kell bevezetni minden olyan kivitelező esetében, aki az általa végzett munkák közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az alábbiakat:
· csiszolás, vágás, hegesztés,
· forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata,
· forró bitumen felhordása, és
· bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.
Nyílt lánggal végzett munkát csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen van legalább egy tűzoltó készülékkel felsze- relt és a tűzoltásban jártas dolgozó, továbbá az építés helyszínén felelős vezető is tartózkodik.
A nyílt lánggal végzett munkálatok helyszínét és környe- zetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.
87.7. A tűzveszélyes anyagokat [28/2011. (IX. 6.) BM ren- delet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról] – különö- sen a folyadékokat és gázokat – biztonságos távolság- ban (legalább 20 méterre) kell tárolni az építés-szerelés, valamint legalább 50 méter távolságban a nyílt lánggal végzett munkák helyszínétől.
Záradékok
VSZ záradék – Saját személyautóban keletkezett károk
88. Az épület egészére kötött Allianz lakóközösség-biz- tosításhoz (alapbiztosítás) kötött jelen záradék alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti az épület egé-
szére kötött biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés helyén lévő garázsban tárolt és a biztosított
· tulajdonát képező,
· által üzemben tartott (a forgalmi engedélyben üzem- bentartóként bejegyzett),
belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépjár- műben az alapbiztosítás 21.1.–21.12. pontjában, valamint a 21.14.–21.17. pontban meghatározott biztosítási esemé- nyek által okozott károkat az alábbiak szerint.
88.1. Ha a biztosított casco biztosítással is rendelkezik, és a jelen záradékban meghatározott biztosítási esemény kapcsán a casco biztosítás alapján szolgáltatásban része- sül, a biztosító kizárólag a casco alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást.
89. Biztosított
A jelen záradék alkalmazásában biztosítottnak minősül- nek a biztosított lakóközösség természetes személy tagjai és a biztosított lakásban állandó jelleggel velük vagyonkö- zösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozóik.
90. Biztosított vagyontárgy
A belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépjár- mű szériakivitelű alaptípusa, annak ugyanilyen kivitelű, beszerelt és rögzített alkatrészei és tartozékai (az egyéni- leg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblák kivételével), továbbá a gépjármű rendeltetésszerű haszná- latához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyon- védelmet szolgáló tartozékok [biztonsági övek, biztonsá- gi gyermekülés(ek)], valamint legfeljebb 30 000 forintos értékhatárig az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezés.
91. Kizárások
91.1. Nem téríti meg a biztosító
· a más biztosítással fedezett (casco, bármely felelősség- biztosítás stb.),
· a biztosított gépkocsi ellopásával, elrablásával, feltöré- sével, valamint az e cselekmények kísérletével összefüg- gésben keletkezett,
· a kockázatviselés helyén a szabadban vagy épületnek
– garázsnak – nem minősülő helyen tárolt személygép- kocsikban keletkezett,
· a látogatók, a vendégek, a lakásbérlők és az albérlők gépjárművében keletkezett,
· a bérelt, kölcsönvett vagy felelős őrzésre átvett gépjár- művekben keletkezett
károkat.
91.2. Tűz és robbanás esetén nem térül meg a személygép- kocsiban keletkezett kár, ha azt – hatóságilag igazolható- an – a személygépkocsiban keletkezett tűz vagy robbanás okozta.
92. A szolgáltatás különös szabályai
92.1. A biztosító a saját személyautóban keletkezett kárt biztosítási időszakonként és garázsonként, illetve
gépkocsiállásonként a kötvényen megjelölt biztosítási össze- gig téríti meg.
92.2. A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbi- ak szerint állapítja meg.
92.2.1. Totálkár
Ha az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejűleg cserélni kell, a térí- tés alapja a gépjármű káridőponti értékének és a marad- ványértéknek a különbözete.
A káridőponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási ár (katalógusérték) alapján az értékmódosító ténye- zők figyelembevételével történik. A káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. Katalógusérték hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzői szerint a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbözőségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógus- értéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
92.2.2. Részkárt okozó biztosítási esemény bekövetkezte- kor
· a biztosító meghatározza a gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészek, tarto- zékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káreseménykori kiskereskedelmi (áfás) új áron, és ennek legfeljebb a
65%-át téríti meg az illető alkatrész, tartozék elhasznált- ságától függően;
· megtéríti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyen- getése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségének 65%-át a szomszédos elemek hozzá- fényezésének költsége nélkül;
· a munkadíjat a fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő-ráfordítás alapján áfával együtt állapítja meg;
· a biztosító térítése káreseményenként nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 65%-át.
92.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
92.4. A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, hasz- nált alkatrész stb.) forgalmi értékével csökken a biztosí- tó által nyújtott térítés. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
92.5. A biztosító szolgáltatásának feltétele a károsodott gépjármű tulajdonjogának az igazolása.
92.6. Alulbiztosítás
A biztosító a díjak meghatározásánál figyelembe ve- szi a biztosított épületben, melléképületben található gépkocsiállások (garázshelyek) számát.
Ha az ajánlaton megjelölt gépkocsiállások száma keve- sebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban vagy alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biz- tosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánla- ton szereplő és a káridőponti tényleges gépkocsiállások száma egymáshoz aránylik.
Lux záradék – Többletszolgáltatások
A jelen LUX záradék alkalmazásával a biztosító az Allianz lakóközösség-biztosítás egyes kiegészítő biztosí- tásai esetében – külön díj megfizetése nélkül – az alábbi többletszolgáltatásokat vállalja.
93. Felelősségbiztosítás
Az alapbiztosításhoz kötött Felelősségbiztosítás alapján, az ott felsorolt szolgáltatáson túl, a biztosító a Társashá- zi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbizto- sítása kiegészítő biztosításban meghatározott többlet- szolgáltatást nyújtja az alábbi módosításokkal:
· biztosítottnak csak az a természetes személy minő- sül, aki az ajánlaton megnevezett társasház ügyeinek ellátására megbízást kapott. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett intézőbizottság látja el, akkor az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.
· a biztosító a biztosítási eseménynek minősülő károkat biztosítási időszakonként 5 000 000 forint összegig (éves kártérítési limit), de káreseményenként legfel- jebb 3 000 000 forint összegig (kárlimit) fizeti ki.
94. Csoportos családi baleset-biztosítás
Az alapbiztosításhoz kötött Xxxxxxxxx családi baleset-biztosí- tás feltételei az alábbi 57.1.1. és 59.1.1. ponttal egészülnek ki:
57.1.1. Biztosítottnak minősül továbbá az a természe- tes személy is, aki az ajánlaton megnevezett társasház ügyeinek ellátására megbízást kapott. Ha a társasház ügyeit a közös képviselő helyett intézőbizottság látja el, akkor az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.
59.1.1. A 3.1.1. pontban megnevezett biztosított balese- te miatt bekövetkező és legalább 28 napos munka- vagy keresőképtelenség esetén a biztosító maximum 50 000 forint összegig megtéríti a vagyonbiztosításban bizto- sított lakóközösségnek a társasház ügyeinek ellátására megbízást kapott, szakképesítéssel rendelkező kezelő vagy képviselő megbízási díját a biztosított keresőkép- telenségének időtartamára, de ezen belül legfeljebb 3 hónapra.
95. Rongálásbiztosítás
Az alapbiztosításhoz kötött Rongálásbiztosítás az alábbi biztosítási eseménnyel egészül ki:
52.5. Lift-géptörés
52.5.1. A biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő lift(ek) véletlen, váratlan, balesetszerűen bekö- vetkezett törés- vagy repedéskárait, amelyek a lift(ek) részleges vagy teljes működésképtelenségét okozzák és amelyek az alapbiztosítás, vagy a kiegészítő rongálásbiz- tosítás liftrongálás biztosítási eseményei alapján nem térülnek meg.
52.5.2. Lift-géptörés (gépbaleset) biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:
· anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, és az ga- rancia alapján nem javítható,
· rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása,
· túlhevülés (ide nem értve a hőnek, lángnak rendelte- tésszerűen kitett berendezésekben keletkezett törés- és repedéskárokat),
· túlpörgés (a centrifugális erő hatása),
· rövidzárlat,
· a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berende- zések meghibásodása.
52.5.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek
· a pótalkatrészekben, tartozékokban keletkezett károk, ha az alapgép semmisült meg,
· a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, a felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyeződés),
· a lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, hibás csőcsatlakozás, a tömítések javítása,
· az üzemszerű elhasználódás miatt sűrűn cserélődő
alkatrészekben, a nem fémből készült alkatrészekben keletkezett károk.
52.5.4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, ame- lyek a lift(ek)
· próbaüzeme,
· szabálytalan üzemeltetése,
· túlterhelése
miatt következtek be, továbbá
· a biztosított vagyontárgy szállítása, leesése, lökése, ütközése során keletkeztek, valamint amelyeket
· a szerződő/biztosított a biztosítási szerződés megköté- sekor ismert, de nem hozott a biztosító tudomására.
52.5.5. Nem téríti meg a biztosító
· a sürgősségi helyreállításból származó felárat,
· a túlmunka többletköltségeit,
· a következményi károkat,
· a kötbéreket, bírságokat.
Z1 záradék – Többletszolgáltatás üvegtörésre
96. A jelen Z1 záradék alkalmazásával az épület egészé- re vonatkozó Allianz lakóközösség-biztosítás alapján a biztosító – meghatározott díj megfizetése ellenében – megtéríti az alapbiztosításban biztosított épület külön tulajdonban lévő
· szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm-nél vasta- gabb ajtó- és ablaküvegezésében,
· erkély- és lodzsa üvegezésében,
· szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,
· kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,
· törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban,
· biztonsági üvegeiben,
· beépített üvegfalaiban,
· kopolitüvegezésében,
· előtető- és üvegtető-üvegezésében,
balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.
97. A biztosító a károkat külön tulajdononként (albeté- tenként) és biztosítási időszakonként a kötvényen megje- lölt biztosítási összegig téríti meg.
98. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító
· üvegházak, meleg- és hidegágyak üvegezésében,
· a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartó- szerkezetében,
· a kizárólag törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliákban,
· az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
· a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
· az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében
UJE záradék – Új építésű épületek több- letszolgáltatása
Az Allianz lakóközösség-biztosítás alapbiztosításához megkötött rongálásbiztosítás alapján az épület(ek) 10 éves koráig a biztosító az alábbi többletszolgáltatást nyújtja. (Az épület korának megállapítása: az aktuális év és a használatbavételi engedély hatályba lépésének éve közötti különbség.)
99. A biztosítási fedezet kiterjed a feltételekben megha- tározottakon túl, a biztosított épület(ek) külső határoló falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, összefirká- lással keletkezett károkra. Ezek alapján a biztosító meg- téríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkola- tok letisztításának költségeit a járdaszinttől számított 3 méter magasságig.
100. A rongálásbiztosítás feltételeinek 54.2. pontjában foglaltaktól eltérően a biztosító a társasház területén a belső udvart védő elektromos sorompókban vandalizmus biztosítási esemény alapján keletkezett károkat rendőrsé- gi feljelentés nélkül téríti meg.
101. A biztosító jelen záradék 98. és 99. pontjában megha- tározott biztosítási események alapján kifizethető károkat
· biztosítási időszakonként legfeljebb 2 alkalommal, de
· káreseményenként maximum 50 000 Ft-ig téríti meg.
KTZ – Költségtudatos záradék
A jelen Költségtudatos záradék alkalmazásával a biztosító az Allianz lakóközösség-biztosítás kiegészítő Rongálás- biztosítása esetében – külön díj megfizetése nélkül – az alábbi többletszolgáltatásokat vállalja.
102. Jelen záradék alapján biztosított vagyontárgyak: ki- zárólag a közös és a szövetkezeti tulajdonban lévő energia megtakarítást eredményező:
102.1. műszaki megoldásokkal épített épületek, épület- részek; épület-berendezések, épület-felszerelések (esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések, napkollektorok, hő- szivattyúk, napelemek, geotermikus kutak és berendezései, szélerőművek ill. szélturbinák, éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtésoptimalizálást segítő berendezé- sek, rekuperátor),
102.2. fűtési rendszerek közösség által megvásárolt fű- tőanyagai,
102.3. eszközök és rendszerek (időkapcsolók, programoz- ható termosztátok, fűtéslekapcsoló rendszerek, energia- takarékos izzók, energia felügyeleti rendszerek),
keletkezett károkat.
102.4. közösségi ingóságok (dugalj adapterek standby eszközökhöz, napelemmel működő termékek, szemét- prés, szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas eszközök, energiatakarékos háztartási és kerti gépek).
103. Biztosítási esemény
103.1. A biztosított épületek tetőszerkezetén vagy homlok- zatán az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rög- zített és a jelen záradék 101.1. -101.4. pontjában megjelölt vagyontárgyaknak egyéb okból bekövetkező olyan törés és repedéskára, valamint
103.2. az épület külső határolófalain kívüli felületek ösz- szefestésével a jelen záradék 101.1. pontjában megjelölt vagyontárgyakban bekövetkező olyan kár, továbbá
103.3. a jelen záradék 101.1. pontjában megjelölt vagyon- tárgyak olyan eltulajdonítása, leszerelése,
amelyek az alapbiztosítás, illetve más záradék alapján nem térülnek.
103.4. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a hasz- nálati jellegénél fogva szabadban tárolt és jelen záradék
101.1. - 101.4. pontjában megjelölt vagyontárgyakban az alapbiztosítás 21.5., 21.6., 21.8., 21.15. pontjaiban foglalt biztosítási események által okozott kár.
104. A biztosító szolgáltatása:
· A jelen záradék 102.1-10.2.3. pontjában megjelölt bizto-
sítási esemény esetén az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett mindenkori épületbiztosítási összeg 5 ezre- lékének összegéig történik.
· A jelen záradék 102.4. pontjában megjelölt biztosí- tási események esetén – az alapbiztosításban foglalt kizárások ellenére – a biztosító a használati jelle- génél fogva sza-badban tárolt közösségi ingóságok- ban a kockázatviselési helyen keletkezett károkat az alapbiztosításban megjelölt feltételek szerint és az ajánlaton, illetve a kötvényen feltün-tetett minden- kori épületbiztosítási összeg 5 ezrelékének összegéig történik.
105. A biztosító térítésének feltétele:
A 102.2. és 102.3. pontban megjelölt biztosítási esemé- nyek által okozott károk rendezésének feltétele a rendőr- ségen tett feljelentés.
Jelen záradék tekintetében törés és repedéskár a kö- zös tulajdonú vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás miatt, illetve elektronikus egységek esetén kizárólag külső erőhatás miatt – be- következett olyan törése, repedése, amely a biztosí- tott vagyontárgyak részleges vagy teljes működés- képtelenségét okozza. Nem minősülnek törés- illetve repedéskárnak az alábbi maradandó alakváltozás- sal (deformálódással) járó mechanikai károsodások: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el) nyíródás, (el)csavarodás.
Általános záradékok
V02 | Az épület egészére kötött biztosítás. |
V03 | Társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban (szövetkezeti tagok közös tulajdonában) lévő épületrészre kötött biztosítás. |
V09 | A kockázatviselés helyén „A tulajdoni hányad és a biztosítási összeg kimutatása” c. részben (az ajánlat 4. számú melléklete) megjelölt tulajdo- ni külön lapon feltüntetett lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség tulajdonosa a lakóközösség által választottnál magasabb egységáron kalkulált épületbiztosítási összeggel kötött szerződést. |
VFE | Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes. |
VTE | A szerződés tartamengedménnyel jön létre, amelyre tekintettel a szerződő vállalja, hogy a szerződéskötéstől számított három éven belül – az érdekmúlás esetének kivételével – a szerződést nem szünteti meg. Ha a szerződő a tartamon belül az érdekmúlástól eltérő okból megszűnteti a szerződést, úgy a biztosító által tartamengedmény címén adott díjkedvezmény összegét a szerződő visszafizeti a biztosítónak. |
VSZ | A biztosító kockázatviselésének kiterjesztése a kockázatviselés helyén lévő garázsban tárolt saját személyautóban keletkezett károkra (lásd: feltételek VSZ záradék). |
Z1 | Többletszolgáltatások üvegtörésre (lásd: Szerződési feltételek Z1 záradék). |
Lux | Lux záradék - Többletszolgáltatások (lásd: Szerződési feltételek Lux záradék) |
UJE | Új építésű épületek többletszolgáltatása (lásd: Szerződési feltételek UJE záradék) |
KTZ | Költségtudatos záradék |
106. Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok
V17 | A külső-belső felújítási, átalakítási, építési munkálatok végzésének idejére a biztosító a „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) fel- sorolt lakásokra, nem lakás célját szolgáló helyiségekre, a biztosított épület közös tulajdonú részeire, ill. a szerződésben meghatározott koc- kázatviselés helyére a csőtörés- és/vagy a kiegészítő üvegkár- és/vagy a kiegészítő tetőbeázás- és panelhézag-kockázatokat a biztosító nem vállalja. |
V18 | Az épület tartószerkezetein egyenetlen süllyedésből származó repedések láthatók, a födémek és/vagy tartófalak állékonysága nem megfele- lő; felsorolás a „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete). A biztosító a régi süllyedéssel (a födémek és tartófalak állapotával) kapcsolat- ban bekövetkező károk térítését nem vállalja. |
V19 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett tető ácsszerkezete felújításának, megépítésének, ill. a gombafertőzött vagy/és bogár- és szúfertőzött ácsszerkezet felújításának elvégzéséig a vihar-, a felhőszakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockázatát, valamint a mindezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja. |
V20 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett tetőlécezés, tetőfedés felújításának, kialakításának elvégzéséig a vihar-, a felhő- szakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockázatát, valamint a mindezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja. |
V21 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett lapostető szigetelésének és szegélybádogozásának felújításáig a vihar- és a fel- hőszakadáskárok kockázatát, valamint az ezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja. |
V22 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett kémények, szellőzők, tetőkibúvók felújításának elvégzéséig a vihar-, a felhő- szakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockázatát, valamint az ezzel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja. |
V23 | A padlástérben szabálytalanul tárolt gyúlékony anyagokból kiinduló tűzkárok a biztosító mentesülését eredményezhetik. |
V24 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett függő vagy/és fekvő ereszcsatorna, attikacsatorna, belső vízelvezető vályú felújításának elvégzéséig a csapadékvíz által okozott beázáskárok térítését, a vihar- és felhőszakadáskárok kockázatát, valamint az ezzel össze- függésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja. |
V26 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett szennyvízvezeték, víznyomócső, fűtéscső, melegvíz-vezeték és ezek szerelvé- nyeinek felújításáig, a javítás elmulasztásával összefüggésben bekövetkező csőtörés- és vízkárok kockázatát a biztosító nem vállalja. Csőtörés esetén a biztosító a „Záradéklapon” megjelölt víznyomócső-vezeték pótlását nem téríti. |
V27 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett hófogók, a tetőhéjalás felújításáig, a hófogók felszereléséig a lezúduló hó, jég vagy a vihar miatt lehulló tetőfedő anyag darabja által okozott felelősségi károk kockázatát a biztosító nem vállalja. |
V28 | A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett homlokzatvakolatok, ereszvakolatok, párkányok, erkélyek, függőfolyosók felújí- tásának elvégzéséig a lehulló épületdarab által okozott felelősségi károk kockázatát a biztosító nem vállalja. |
V29 | A kockázatviselés a felújítás számlával történő igazolása és az ismételt helyszíni szemlén történő jóváhagyás napjától kezdődhet. |
V30 | A biztosító a Vagyonbiztosítás üvegtörés biztosítási eseménye, valamint kiegészítő Üvegbiztosítás bővítése és a kiegészítő Különleges üvege- zés biztosítása, illetve a Z1 záradék-Többletszolgáltatás üvegtörésre alapján kizárólag a biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített nyitható ajtóinak, ablakainak üvegezésében bekövetkezett károkat téríti. |
107. A vezérigazgatóság által adható záradékok
VEG | A jelen Allianz lakóközösség-biztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre. |
VBE | A jelen Allianz lakóközösség-biztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz. |
108. Engedményezésre vonatkozó záradékok
2014.03.14-ét követően engedményezési jog nem jegyezhető be hitelbiztosítéki céllal
VJE
Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.
109. Zálogjogi bejegyzésre vonatkozó záradékok
VJZ | A biztosított épületet jelzálogjog terheli. |
ZLG | A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet - a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződés- re tekintettel – a Ptk. 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg. |
Allianz Hungária Zrt. 00-00-000-000
AHB - 12950/6P