Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7792/2010. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Uniqa Biztosító Zrt.számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az Uniqa Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70-74., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a díjfizetésre vonatkozó felszólítási, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettségének megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

I/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a panasz válaszadási határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

II/A. A Felügyelet a panasz válaszadási határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél

benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Ügyfél 2010. november 30-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Ügyfél a beadványában előadta, hogy az (…) forgalmi rendszámú gépjárműre, 2009. december 28-án kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval. A szerződéses ajánlaton a díjfizetés módjaként díjlehívás került megjelölésre, éves gyakorisággal. Ügyfél részére a Biztosító 2010-ben díjigazolást küldött, amely szerint az Ügyfél biztosítási díja rendezett.

Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a kiküldött díjigazolás ellenére, 2010. október 9-én a szerződését díjnemfizetési okkal megszüntette.

Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a szerződés megszüntetését megelőzően a Biztosítótól a díjelmaradásra vonatkozó értesítést nem kapott.

Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján a Felügyelet tudomására jutott, hogy a Biztosító az Ügyfelet érintően a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény rendelkezéseinek sérelmét valósította meg, így etekintetben a jogsértések megállapítására hivatalból kerül sor, figyelemmel arra, hogy a jogsértéseket az Ügyfél beadványában nem kifogásolta.

Ügyfél a beadványában előadta, hogy a 2010. október 19-én postára adott panaszlevelére a Biztosító - a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelme előterjesztéséig - nem válaszolt.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében megkereste a Biztosítót, és a rendelkezésére álló nyilatkozatok és dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Ügyfél a fenti gépjárműre 2009. december 28-án, 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel a (…) Zrt.-n (…) keresztül a Biztosítóval kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási

szerződést. A papír alapú ajánlaton a díjfizetés módjaként éves díjlehívás került megjelölésre, 2010. január 31-ig történő díjhalasztással.

Az Ügyfél biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlata papír alapon 2010. január 18- án érkezett meg a Biztosítóhoz. A Biztosító 2010. január 31-én rögzítette rendszerében az ajánlatot, és ekkor küldött az Ügyfélnek biztosítási kötvényt (…) kötvényszámon. A Biztosító elektronikus rendszerében a díjfizetés módjaként banki átutalást rögzített.

A Biztosító a gépjármű felelősségbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a felelősségbiztosítás folyamatos fennállásának hatóság előtt történő igazolására a biztosítási kötvénnyel egyidejűleg fedezetigazolást küldött az Ügyfél részére, amely 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakra szóló érvényességi dátumot tartalmazott. A Biztosító az igazolásban felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy az igazolás nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi – függetlenül attól, hogy a fedezetigazolás milyen érvényességi dátumot tartalmaz.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 4. § (1) bekezdése kimondja: „Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).”

A Gfbt. 45. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során történő tanúsítására a külön rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.”

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási fedezet tanúsítására szóló igazolóeszközökre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.

A Rendelet 1. § (2) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fedezetigazolás csak a szerződés díjjal fedezettsége esetében adható ki. „(2) A biztosító köteles a kockázatviselést tanúsító - az

(1) bekezdésben meghatározott valamely - igazolóeszközt gépjárművenként egyedileg előállítani és a kockázatviselés teljes időtartamára - késedelmes díjfizetés esetén a késedelemre való tekintettel - az üzemben tartó rendelkezésére bocsátani.”

„(3) Késedelmes díjfizetés esetén, ha az üzemben tartó a díjfizetést megfelelő módon igazolja, a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének - az igazolást követően - haladéktalanul köteles eleget tenni.”

A Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító nem a Rendeletben foglaltak szerint állította ki a fedezetigazolást. A Felügyelet ugyanakkor a fogyasztóvédelmi eljárásban a 34/2009. (XII. 22.) RM Rendeletben foglaltak megsértése miatt a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett, tekintettel arra, hogy a Biztosító a fedezetigazolás megküldésével egyidejűleg felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy a díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi függetlenül a fedezetigazoláson feltüntetett érvényességi dátumtól.

A Felügyelet az Ügyfél által becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy a biztosítási díj beszedésére vonatkozó felhatalmazást az Ügyfél 2010. január 29-én nyújtotta be a számlavezető bankjának.

A Biztosító 2010. november 23-án kelt nyilatkozata szerint a díjlehívás meghiúsulásának két olyan oka volt, amelyek bármelyikének bekövetkezte önmagában is megakadályozta volna azt, hogy a lehívás aktiválásra kerüljön. Az egyik ok, hogy az Ügyfél és az Alkusz által is aláírt papír alapú ajánlaton a díjfizetés módjaként banki díjlehívás szerepelt, azonban az ajánlat transzfer útján és nem pedig papír alapon került a Biztosító rendszerében rögzítésre és a transzfer adatokban már fizetési módként banki átutalás szerepelt. A Biztosító nyilatkozata szerint a hiba okát nem tudta megállapítani, ugyanakkor a Felügyelet megállapította, hogy a papír alapú ajánlat 2010. január 18-i beérkezése után a Biztosító rendelkezésére állt az információ, miszerint az Ügyfél a díjfizetést banki lehívás útján kívánja teljesíteni.

A másik ok, hogy bár az Ügyfél a lehívásra vonatkozó nyomtatványt átadta a számlavezető bankjának, ahol rögzítésre került a megbízás, azonban ekkor még nem volt kötvényszám (a kötvényesítés automatikusan történt 2010. január 31-én), így a bank az ajánlatszámot rögzítette be rendszerébe 2010. február 1-jén. Az ajánlatszám alapján a Biztosító rendszere nem tudta azonosítani a szerződést. A bank rendszerében csak 2010. március 17-én javították ki az ajánlatszámot a kötvényszámra.

A Biztosító rendszere a banki lehívást három alkalommal kísérli meg, rendszerint minden hónap 10. napján. Amennyiben a lehívási kísérletek mindegyike sikertelen, ezt követően a Biztosító rendszere több alkalommal nem kísérli meg a lehívást, hanem az ügyfél számára a díj teljesítéséhez készpénzátutalási megbízást küld. A Biztosító 2011. február 28-án kelt nyilatkozata szerint készpénzátutalási megbízást egyedi adminisztrációs hibából kifolyólag nem küldött az Ügyfélnek. A Biztosító nyilatkozata szerint a bank a díjlehíváson a kötvényszámot 2010. március 17-én javította, a Biztosító 2010. április 9-én átállította az Ügyfél szerződésének díjfizetési módját banki lehívásra, azonban az legközelebb (a 2010-es 3 sikertelen kísérlet miatt) csak a 2011-re esedékes díj lehívásakor érvényesülhetett volna.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító adminisztrációs rendszeréből adódó hibák jogszabálysértést nem valósítottak meg, azonban a Felügyelet a Biztosító fenti magatartását fogyasztóvédelmi szempontból aggályosnak tekintette, ezért vizsgálati levélben hívta fel a Biztosító figyelmét a nyilvántartási rendszerével kapcsolatos adminisztrációs problémák megoldása érdekében.

I.

A Biztosító az éves biztosítási díj befizetéséhez 2010. január 31-ig díjhalasztást adott az Ügyfélnek.

A Biztosító fogyasztóvédelmi eljárásban tett 2011. január 27-ei nyilatkozata szerint – a nyilvántartási rendszere alapján megállapította, hogy – a biztosítási díj elmaradásáról szóló értesítést egyáltalán nem küldött az Ügyfél részére.

A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdése úgy rendelkezik: „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj

esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító nyilatkozatából megállapította, hogy a Biztosító a díjelmaradásra vonatkozó értesítést a jogszabályban meghatározott határidőig egyáltalán nem küldött az Ügyfél részére, amely magatartásával megsértette a Gfbt. 21. § (4) bekezdésének rendelkezéseit.

A Gfbt. 21. § (4) bekezdése szerint a türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Gfbt. 21. § (5) bekezdése írja elő a Biztosító ügyfél tájékoztatási kötelezettségét, amely szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A Biztosító az Ügyféllel 2010. október 18-án folytatott telefonbeszélgetés során nyilatkozott arról, hogy az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését csak 2010. október 9-én törölte a rendszeréből. A Biztosító Felügyeletnek nyújtott 2011. február 28-ai nyilatkozata szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről szóló törlésértesítőt 2010. október 9-én postázta az Ügyfél részére. Ügyfél a Biztosítóval 2010. október 18-án folytatott telefonbeszélgetés során arról nyilatkozott a Biztosítónak, hogy a törlésértesítőt 2010. október 18-án vette át. A Felügyelet a fentiek alapján a rendelkezésére álló nyilatkozatokból és dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél részére a törlésértesítőt a szerződés megszűnését követő tizenöt napon túl, késedelmesen küldte meg, amely magatartásával a Biztosító megsértette a Gfbt. 21. § (5) bekezdését.

II.

Az Ügyfél - a fogyasztóvédelmi eljárásban becsatolt könyvelt küldemény feladóvevényének másolata szerint - a 2010. október 19-én postára adott levelében panasszal élt a Biztosítónál.

A Biztosító az Ügyfél panaszlevelére a 2010. december 11-én kelt, 2010. december 14-én postázott levélben adott érdemi választ.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „a biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”

A Bit. 167/B. § (7) bekezdése szerint a „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”

A fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt megsértette, mivel Ügyfél 2010. október 19-én postára adott panaszát – a jogszabályban meghatározott 30 napon túl – a 2010. december 14-én postázott levelében

válaszolta meg, megsértve ezzel a Bit. 167/B. § (7) bekezdésében foglalt válaszadási határidőt.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.

Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Biztosítóval szemben a díjfelszólító levél és a törlésértesítő megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések be nem tartása miatt 200.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók megfelelő tájékozottságához fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a díjfelszólító és a törlésértesítő levél kiküldésére vonatkozó határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A díjfelszólító és a törlésértesítő levél időben történő kiküldése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy szerződése díjrendezettségét, illetőleg állapotát illetően tájékozott legyen.

A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tegyen eleget a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt 50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett döntött. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni.

A bírságok kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Biztosító ugyanazon Ügyfél vonatkozásában három jogszabálysértést is megvalósított.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), illetve a Psztv. 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 16.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója