Kollektív szerződés minta a bölcsődei ágazatban dolgozó közalkalmazottak és munkáltatóik számára

Kollektív szerződés minta

a bölcsődei ágazatban dolgozó közalkalmazottak és munkáltatóik számára

2017. november

Az alábbi napon és feltételekkel

- a …………………………………………….Bölcsőde (székhely: …………………..) (a továbbiakban: Munkáltató) és

- a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (1051 Budapest, Nádor u. 32., bír. xx.xx.: Fővárosi Bíróság 637/1989. sz.) …….. kerületi Alapszervezete¹ VAGY a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (a továbbiakban: Szakszervezet)²

(a továbbiakban együttesen: Felek) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.], a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. [Mt.], a Kjt-nek a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelete [Vhr.], valamint a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet rendelkezései alapján a következő

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST

kötötte.

I. rész
Bevezető rendelkezések

Felek kijelentik és elismerik, hogy a Szakszervezet az 1. mellékletben rögzített és általa igazolt tények alapján rendelkezik az Mt. 276. § (2) bekezdése³ VAGY (3) bekezdése⁴ alapján szükséges kollektív szerződéskötési feltételekkel.

Jelen kollektív szerződés hatálya kiterjed a munkáltató valamennyi telephelyére (munkahelyére), illetőleg a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóra, ideértve a nyugdíjas, rész-, és mellékfoglalkozású dolgozókat is.

Jelen kollektív szerződés ….. év …. hó …napján VAGY az aláírást követő hónap első napján lép hatályba.

Ezt a kollektív szerződést a felek határozatlan időre kötötték.

Jelen kollektív szerződést a Kjt., Mt. és a Vhr., valamint a munkaviszonyra vonatkozó, de a közalkalmazottakra is alkalmazandó egyéb munkajogi jogszabályok⁵ rendelkezéseivel együtt, azok kiegészítéseként kell alkalmazni.⁶

A kollektív szerződés normatív tartalmába tartozik a 2. sz. melléklet⁷ is.

II. rész
A Felek kapcsolatrendszere,
az érdekképviseleti jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése

Tájékoztatás a képviselő személyéről

Az Mt. 232. § végrehajtása érdekében a munkáltató és a szakszervezet a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről képviseleti joga megszerzését követően haladéktalanul köteles egymást írásban tájékoztatni.

Taglétszám igazolás módja

Az Mt. 274. § (2) bekezdésében biztosított munkaidő-kedvezmény mértékének meghatározása céljából a szakszervezet a tárgyév január 31-ig köteles a tárgyév január 1-jei taglétszámáról szóló igazolást a munkáltatónak bemutatni. A munkáltató nem követelheti a szakszervezeti tagok név szerinti megnevezését. E szabályokat kell megfelelően alkalmazni a kollektív szerződéskötéshez szükséges taglétszám igazolásakor is.

Munkajogi védelemre illetve munkaidő-kedvezményre jogosult szakszervezeti tisztségviselők megjelölése

Az Mt. 273. § (3)-(4) bekezdésében valamint az Mth. 14. § (1) bekezdésében szereplő védelemre jogosult tisztségviselők létszámának meghatározása érdekében⁸ a munkáltató a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszámadatait, és ennek alapján a védelemben részesíthető szakszervezeti tisztségviselők létszámát legkésőbb a tárgyév január 15-ig hozza – írásban – a szakszervezet tudomására⁹ A védelemre jogosult személyek névsorát a szakszervezet a tárgyév január 30-ig, a védelemre jogosult tag közalkalmazotti jogviszonyának vagy szakszervezeti tisztségének megszűnése esetén ezt a tényt (a volt tisztségviselő nevének megjelölésével) a megszűnést követően¹⁰, a helyébe lépő új tisztségviselő személyét pedig annak megválasztását követően haladéktalanul hozza a munkáltató tudomására.¹¹

A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény Mt. 274. § (2)-(3) bekezdése¹² szerinti igénybe vétele érdekében a szakszervezet a munkaidő-kedvezményt igénybe vevő közalkalmazott nevéről a taglétszámról szóló igazolás bemutatásával egyidejűleg, a személy megváltozása esetén az új személy nevéről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a munkáltatót. ¹³

A közalkalmazottak tájékoztatása

Az Mt. 272. § (2)-(3) bekezdése alapján a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkról a közalkalmazottakat a következő módon tájékozathatja:

- belső elektronikus levelezési rendszer, telefon, rádió stb. felhasználásával;

- hirdetőtáblán való közzététellel,

- a munkáltató helyiségében munkaidőn kívül tartott gyűlésen.

A munkáltató az érdekképviseleti tevékenységgel összefüggő információk továbbításának lehetőségét ingyenesen biztosítja.

Helyiséghasználat

Az Mt. 272. § (8) bekezdése alapján a szakszervezet a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából az alábbiak szerint használhatja:

- a használat joga a bölcsődeépület ebédlőjére, oktatótermére vonatkozik; nem használhatók a gondozott gyermekek elhelyezését, gondozását szolgáló vonatkozó helyiségek;

- a használhat ingyenes;

- a használatba beletartozik a fűtés, takarítás, telefon, világítás és fénymásoló költsége is, a postai és egyéb költségek azokban nem.

Külső személy belépése

Az Mt. 275. §-a alapján a szakszervezet képviseletében eljáró, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy munkáltató területére történő belépéséhez a munkáltató engedélye nem szükséges, a személy e minőségét azonban a szakszervezet képviselője köteles a munkáltatónak megkésőbb a belépéskor bejelenteni. A külső személy munkáltató területére történő belépése nem veszélyeztetheti a munkáltató alaptevékenységének szabályszerű ellátását, a gondozottak egészségét és fejlődését.

Állandó egyeztető bizottság felállítása (érdekvita)

Az Mt. 291. § bekezdése alapján a munkáltató és a szakszervezet között felmerülő, jogvitának nem minősülő vita esetére – ide nem értve a kollektív szerződés megkötésével illetve módosításával kapcsolatos egyeztetést – 3 tagú állandó egyeztető bizottság jön létre, melynek egy tagja a szakszervezeti megbízott, másik tagja a munkáltató humánpolitikai szervezeti egységének vezetője VAGY az intézményvezető, elnöke pedig a felek által közösen felkért független szakértő (pl. közvetítő, vagy ügyvéd stb.), név szerint:…………………….

Felek megállapodnak, hogy az alábbi ügyekben a bizottság döntésének magukat alávetik, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el:

-….¹⁴

Vita felmerülése esetén bármely fél kérésére a bizottság 3 munkanapon belül összeül. Eljárására az Mt. 233. § (2)-(3) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató a konzultáció megkezdésétől számított 15 napig¹⁵ nem hajthatja végre a tervezett intézkedését.

A kollektív szerződés megszűnése, módosítása¹⁶

A kollektív szerződés hatálya Mt. 281. § (4)-(5) bekezdése szerinti esetleges megszűnésének megállapítása érdekében a munkáltató és a szakszervezeti képviselője a tárgyév január 31-ig együttesen megvizsgálják¹⁷, hogy a tárgyévet megelőző év II. félévi átlagos munkavállalói létszámához¹⁸ viszonyítva a szakszervezet rendelkezik-e az Mt. 276. § (2)(3) bekezdés szerinti felhatalmazottsággal¹⁹. Ha a felhatalmazottság a szakszervezet tárgyév január 1-jei taglétszáma alapján nem áll fenn, megállapítják a kollektív szerződés hatályvesztését és intézkednek a kollektív szerződések nyilvántartása részére történő bejelentésről.

A kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásokra az Mt. 233. §-át kell alkalmazni.²⁰

III. rész
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések²¹

Felmentési idő

A Kjt. 33. § (2) bekezdése alapján a felmentési idő²² 90 nap, mely a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a) 5 év után 1 hónappal;

b) 10 év után 2 hónappal;

c) 15 év után 3 hónappal;

d) 20 év után 4 hónappal;

e) 25 év után 5 hónappal.

Hátrányos jogkövetkezmény megállapítása

Az Mt. 56. §-a alapján a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén az alábbiak szerint hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg.²³

Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegése esetén a Munkáltató vezetője a kötelezettségszegésről való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a kötelezettségszegés elkövetése (jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló kötelezettségszegés esetén a jogellenes állapot megszűnése) időpontjából számított 183 napon belül intézkedhet a kötelezettségszegés kivizsgálása iránt. Szóbeli figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás kiszabásához vizsgálat lefolytatása nem szükséges.

A kivizsgálással

- elsősorban a munkáltató vezetőjének helyettese, ennek hiányában

- a közalkalmazott felett munkáltatói (utasítási) jogot nem gyakorló más vezető, ennek hiányában

- a közalkalmazottnál magasabb besorolású, más szervezeti egységnél dolgozó beosztott közalkalmazott

bízandó meg. Ha ilyen közalkalmazott nincs, a kivizsgálást a Munkáltató vezetője végzi.

A vizsgálat lefolytatásával nem bízható meg:

- az eljárás alá vont közalkalmazott hozzátartozója,

- akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, vagy

- akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

A fenti összeférhetetlenségi szabályt nem kell alkalmazni, ha a vizsgálatot a Munkáltató vezetője végzi.

Az Mt. 55. § (2) bekezdése alapján a közalkalmazottnak legfeljebb 30 napra a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alóli felmentéséről a Munkáltató vezetője dönt. A vizsgálatot annak megkezdésétől számított legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.²⁴

A közalkalmazottat minden esetben meg kell hallgatni. A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse (eljárási jogok).

A vizsgálaton – a közalkalmazott kívánságának megfelelően – jogi képviselője és/vagy a Szakszervezet képviselője részvételét lehetővé kell tenni. A képviselőt megilletik a közalkalmazott fenti eljárási jogai. A közalkalmazott meghallgatását a közalkalmazottal és a képviselővel egyeztetve úgy kell kitűzni, hogy azon a képviselő lehetőleg jelen lehessen.

Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Ha a közalkalmazott ennek nem tesz eleget, ez nem akadálya a vizsgálat lezárásának.²⁵

A vizsgálat eredményét (a meghallgatott vallomásokat, egyéb bizonyítékokat, az ezek alapján feltárt tényállást, valamint a tényállás alapján a közalkalmazott elmarasztalására, illetőleg – bizonyítottság hiányában vagy az ártatlanság bebizonyosodása esetén – annak elmaradására vonatkozó javaslatot) a vizsgáló a vizsgálat lezárását követő 3 napon belül írásba köteles foglalni és azt a Munkáltató vezetőjének átadni. Ha a vizsgálatot a Munkáltató vezetője végzi, az írásba foglalás kötelezettsége őt is terheli.

Az írásos javaslat alapján a Munkáltató vezetője legkésőbb 3 napon belül dönt a hátrányos jogkövetkezményről. Ennek során a hátrányos jogkövetkezményt – a kötelezettségszegés súlyával arányosan – maga állapítja meg.²⁶

Hátrányos jogkövetkezményként a következők kiszabására kerülhet sor:

- szóbeli figyelmeztetés,

- írásbeli megrovás,

- az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;

- a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;

- pénzbüntetés, amely nem haladhatja meg a közalkalmazott – a hátrányos jogkövetkezmény megállapításakor hatályos – havi illetményének 50 %-át²⁷,

- magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonása, valamint

- azonnali felmondás az Mt. 78. §-a alapján.

A felsorolt hátrányos jogkövetkezmények egymás mellett nem alkalmazhatók.

Mentesülés a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól

Az Mt. 55. § (1) k) pontja alapján a közalkalmazott – a törvényben foglalt eseteken túl – mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbi esetekben:

- …²⁸

A munkaidőkeret

Az Mt. 94. § (3) bekezdése alapján a munkaidőkeret tartama a Munkáltató valamennyi közalkalmazottja számára legfeljebb 6 VAGY 9 VAGY 12 hónap./ 26 VAGY 39 VAGY 52 hét.²⁹

A munkaközi szünet mértéke

Az Mt. 103. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazottat egy munkanapon, ha a rendes és rendkívüli munkaideje időtartama

- a 6 órát meghaladja, 30 perc,

- a 9 órát meghaladja, 60 perc³⁰

munkaközi szünet illeti meg összesen, melyet az Mt. 103. § (5)-(6) bekezdése szerint kell kiadni.

A munkaközi szünet kiadása a munkaidőn belül

A Kjt. 59. § b) pontja alapján az Mt. 86. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a munkaközi szünet a Munkáltatónál a munkaidő része.³¹ különösen javasolt bevenni!!!

Illetménykiegészítés³²

A Kjt. 67. § alapján a annak a közalkalmazottnak, aki munkakörénél fogva részt vesz olyan tevékenységben, amely a munkáltató gazdálkodási tevékenységével összefügg, a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítés jár. A munkáltató az intézményi gazdálkodásból befolyt, a költségvetésben tervezett saját bevételen felüli többletbevétel 30%-át fordítja illetménykiegészítésre, melyet az alábbiak szerint kell felosztani:

- A munkáltatónál az ellátottak fejlesztését, ellátását, gondozását, közvetlenül szolgáló, munkakört ellátó közalkalmazottak között a keret 60 %-át,

- A nem ágazatspecifikus munkakört ellátó közalkalmazottak között 40 %-át kell felosztani.

A többletbevételből származó illetménykiegészítésre fordítható keretösszeg felosztásáról a mérlegbeszámoló elfogadását követően a Munkáltató vezetője dönt a gazdasági vezető javaslatának figyelembevételével.

Keresetkiegészítés³³

A Kjt. 77. §-a alapján a közalkalmazottat keresetkiegészítés illeti meg, melynek feltétele:

- a Munkáltató vezetője határozza meg az ellátandó átmeneti többletfeladatot, vagy munkateljesítményt, valamint azt, hogy azért egyszeri vagy a feladat ellátásának ideje alatt havi rendszerességgel történik a keresetkiegészítés fizetése,

- keresetkiegészítés csak „kiemelkedő” vagy „megfelelt” minősítéssel rendelkező közalkalmazottnak fizethető,

- a többletfeladat ellátásának, a munkateljesítmény nyújtásának megtörténtét a közalkalmazott vezetője igazolja.

A keresetkiegészítés mértéke a Munkáltató vezetőjének döntésétől függően egy naptári évben közalkalmazottanként legalább a havi illetménye pl. 50 %-a, legfeljebb 500 %-a lehet.

Nyelvpótlék

A Kjt .74. §-a alapján a munkáltatónál idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök és idegen nyelvek a következők:³⁴

………………………… nyelvért a ………………………………….munkakörben,

………………………… nyelvért a ………………………………….munkakörben.

Módszertani pótlék mértéke

A Kjt. 75. § (2) bekezdése és a Vhr. 15. § (3) bekezdés b) pontja, valamint (7) bekezdése alapján a módszertani pótlék mértéke a pótlékalap 210 / 230 / 250 stb. %-a³⁵.

Gyógypedagógiai pótlék mértéke

A Kjt. 75. § (2) bekezdése és a Vhr. 15. § (6)-(7) bekezdése alapján a gyógypedagógiai pótlék mértéke a pótlékalap 50 / 100 stb. %-a³⁶.

Munkahelyi pótlék

A Kjt. 75. § (2) bekezdése és a Vhr. 15. § (8) bekezdése alapján munkahelyi pótlék illeti meg a közalkalmazottakat az alábbiak szerint³⁷:

- ha gondozott kisgyermekek között a hátrányos szociális helyzetű családok gyermekeinek aránya meghaladja az 50 %-ot, a pótlékalap 50 / 75 / 100 stb.%-ának megfelelő mértékű munkahelyi pótlék illeti meg a kisgyermeknevelő (szakgondozó, gondozó, segédgondozó) munkakörben foglalkoztatott személyeket.

Munkahelyi pótlék, ha annak feltételei fennállnak, a Vhr. 15. § (9) bekezdése alapján az egyéb pótlékra jogosult közalkalmazottat is megilleti.

Rendkívüli munka ellenértékeként járó szabadidő

Az Mt. 143. § (1) bekezdése és a Kjt. 80. § (3) bekezdése alapján a közalkalmazottnak

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

b) a munkaidőkereten vagy

c) az elszámolási időszakon felül végzett munka

esetén bérpótlék³⁸ helyett szabadidő jár.

Munkaruha, formaruha

A Kjt. 79. § (2) bekezdése alapján a 2. sz. mellékletben szereplő munkakörben az ott felsorolt munka- illetve védőruha illeti meg a közalkalmazottat, az ott szereplő kihordási idő figyelembevételével.

A munkaruha-juttatás módja munkaruha vásárlásra fordítható összeg, a védőruha esetén természetbeli juttatás. A munkaruha megvásárlása a felvett előlegből egyénileg történik. A munkaruha vásárlására felvett összeggel a közalkalmazott 10 munkanapon belül szabályosan kitöltött, ÁFA visszatérítésre is jogosító (ÁFÁ-s) számlával köteles elszámolni.

A kihordási időt az összeg kézhezvételétől, illetve a ruha átvételétől kell számítani. Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a kihordási időt a rendes munkaidőben foglalkoztatottakéhoz képest arányosan növelve kell megállapítani. Ha a közalkalmazott jogviszonya 3 hónapot meghaladóan szünetel (tartós távollét), a távollét idejével a kihordási idő meghosszabbodik. Ha a szünetelés időtartama a 12 hónapot meghaladja, a közalkalmazott részére az újbóli munkába álláskor kell munka- illetve védőruhát biztosítani.

Amennyiben a munkaruha ellátásban részesült közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a munkaruha kihordási idejének lejárta előtt megszűnik, köteles a munkaruhára fordított összegnek a kihordási időből hátralévő idővel arányos részét a munkáltató számlájára visszafizetni.

A munka- illetve védőruha jogosultságról személyenkénti nyilvántartást kell vezetni. A munkacipő és a munkaruha kihordási idő végéig a munkáltató tulajdona.

A munkaruha tisztántartása a közalkalmazott feladata. A munkaruhát csak a munkahelyen és a munkaidő alatt szabad használni. A munkaruhában keletkezett kárt a közalkalmazott megtéríteni tartozik.

Igényérvényesítés törvénytől eltérő szabályai (jogvita esetén)

Az Mt. 290. §-a alapján³⁹

- az Mt. 285. § (2) bekezdésétől⁴⁰ eltérően, a munkáltató a kötelező legkisebb munkabér összegét meg nem haladó igényét érvényesíthető fizetési felszólítással;

- az Mt. 287. §-ában foglalt jogcímek esetén⁴¹ 60 nap⁴² tekintendő megtámadási határidőnek.

Békéltetés (jogvita esetén)

Az Mt. 285. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott és a munkáltató, illetve a szakszervezet és a munkáltató között jogi kérdésben keletkezett vita rendezését – az igény bíróság előtti érvényesítésétől függetlenül⁴³ – az állandó egyeztető bizottság VAGY, ennek hiányában a munkáltató vezetője VAGY: a humánpolitikai szervezeti egység vezetője), a szakszervezeti tisztségviselő, valamint a közalkalmazott közötti egyeztetésen kell megkísérelni. A békéltető egyeztetést a munkáltató képviselője három munkanapon belüli időpontra köteles kitűzni. A békéltető egyeztetésen részt vehet a közalkalmazott jogi képviselője is. Ha az egyeztetésen a közalkalmazott nem jelenik meg, a munkáltató mentesül az egyeztetési kötelezettség alól.

IV. rész
Záró rendelkezések

E kollektív szerződést a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, együttműködésük hosszú távú szándékával írták alá.

Jelen kollektív szerződés hatályba lépésével egyidejűleg, a munkáltatónál ……………………-én megkötött kollektív szerződés hatályát veszti.

Jelen kollektív szerződésben szereplő, a tárgyév január 15-i, illetve 31-i határidők helyett az aláírás évében a kollektív szerződés hatályba lépésének időpontjától számított 15, illetve 30 napos határidő alkalmazandó.

Dátum:

A munkáltató nevében (Bölcsődevezető) A szakszervezet nevében (BDDSZ Alapszervezeti titkár) VAGY (SZEF képviselője)

1. sz. melléklet

A szakszervezet kollektív szerződéskötési jogosultsága

A kollektív szerződés megkötésének napján (2013…………hó …. nap)

• a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek létszáma ….. fő,

• a Szakszervezet munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak létszáma: ….. fő,

ami az Mt. 273. § (2) bekezdése alapján ….. %.⁴⁴

VAGY

A kollektív szerződés megkötésének napján (2013…………hó …. nap)

• a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek létszáma ….. fő,

• a Szakszervezeti szövetség (SZEF) tagszervezetének (BDDSZ) munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak létszáma: ….. fő,

ami az Mt. 273. § (3) bekezdés a) pontja alapján ….. %.⁴⁵

Emellett a BDDSZ a SZEF részére adott, 2013……………..-án kelt nyilatkozatával a SZEF-et felhatalmazta a kollektív szerződés megkötésére.

VAGY (ha a munkáltató létszáma legalább 4001 fő):

A kollektív szerződés megkötésének napján (2013…………hó …. nap)

• a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek létszáma ….. fő, melyből a 4000 fő feletti munkavállalói létszám …. fő,

• a Szakszervezeti szövetség (SZEF) tagszervezetének (BDDSZ) munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak létszáma: ….. fő,

ami az Mt. 273. § (3) bekezdés b) pontja alapján 400 fő, valamint …. %.⁴⁶

Emellett a BDDSZ a SZEF részére adott, 2013……………..-án kelt nyilatkozatával a SZEF-et felhatalmazta a kollektív szerződés megkötésére.

2. sz. melléklet

Munkaruha szabályzat

Munkaruhára jogosító munkakörök:

Kihordási idő

Adminisztratív dolgozó:

Tunika, ing –nadrág, ingruha 2 db 2 év

cipő 1 pár 1 év

Takarítónő – technikai munkatárs

köpeny, tunika, ing–nadrág, ingruha 3 db 2 év

cipő 1 pár 1 év

mosó – vasaló –varrónő

száras cipő vászon 1db 1 év

köpeny 2 db 1 év

élelmezésvezető

kabát-dzseki 1 db 3 év

csúszásmentes cipő 1 pár 2 év

élelmezési raktárkezelő

csúszásmentes cipő 1 pár 2 év

szabadidőruha (alsó-felső) 1 db 3 év

vattamellény 1 db 3 év

Földes-, zöldárú előkészítő

köpeny – ing – nadrág 3 db 2 év

szabadidőruha (alsó-felső) 1 db 3 év

vattamellény 1 db 3 év

Gépkocsivezető, rakodómunkás (élelemszállítás)

kétrészes munkaruha 2 db 2 év

fehér póló 3 db 1év

téli dzseki 1 db 3 év

Kertész, fűtő:

Nadrág, kabát vagy 2 részes munkaruha 2 db 2 év

téli dzseki 1 db 3 év

esőkabát 1 db 2 év

bélelt sapka 1 db 3 év

Védőruhára jogosító munkakörök:

Kisgyermeknevelő: köpeny

Konyhai dolgozók: fehér köpeny – ing- nadrág, csúszásgátló száras cipő, szakácskötény, fejfedő (kendő vagy sapka), szövetbetétes gumikesztyű, hőálló sütőkesztyű, PVC kötény,

Élelmezésvezető: köpeny, ing, nadrág, vagy tunika

Élelmezési raktárkezelő: köpeny, ing, nadrág, vagy tunika

Földes-, zöldárú előkészítő: pvc-kötény, csúszásgátló talpú cipő, szövetbetétes gumikesztyű,

Mosodai dolgozó, varrónő: tunika, vagy színes köpeny, csúszásmentes cipő/csizma, vegyszerálló gumikesztyű

Takarítónő / Bölcsődei dajka: tunika, vagy színes köpeny, csúszásmentes cipő, vegyszerálló gumikesztyű, fejfedő (kendő, vagy sapka), vegyszerálló szemüveg, pvc-kötény

Gépkocsivezető, rakodómunkás (élelemszállítás)

fehér rövidkabát, acélbetétes csúszásgátló talpú cipő, téli kesztyű, mechanikai védőkesztyű,

Kertész, fűtő: mechanikai védőszemüveg, ötujjas bőrtenyeres kesztyű, hallásvédő fültok, csúszásgátló, acélbetétes cipő/bakancs

1 Természetesen, ha a szakszervezeti oldalon több szervezet szerepel, mindet fel kell tüntetni

2 Ez esetben a tagszakszervezet felhatalmazását a másik kötő félnek be kell mutatni

3 ha a BDDSZ a kötő fél

4 ha a SZEF a kötő fél

5 pl. a munkaszüneti napok körüli munkarendről, illetve a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról, vagy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről stb. szóló rendeletek

6 Ennek kimondására tekintettel a jelen KSZ minta nem ismétli meg azokat a szabályokat, amelyeket valamely jogszabály rögzít. Már csak azért sem, mert a jogszabály megváltozásával a KSZ rendelkezése érvénytelenné válna.

7 Az 1. sz. melléklet nem, mert az a KSZ kötésre való jogosultság tényhelyzetét rögzíti.

8 Azaz telephelyenként 1-5 plusz 1 fő jelölhető meg, illetve a 2012. június 30-án védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőket is megilleti a védelem a megbízatásuk idejére és annak megszűnése után még 6 hónapra (feltéve, hogy tisztségviselői minőségük legalább 12 hónapon keresztül fennállt).

9 Több szakszervezet esetén mindegyik képviselőjét külön-külön fel kell tüntetni, illetve a védelem megilleti azt az egy fő szakszervezeti tisztségviselőt is, akinek a szakszervezete nem jogosult a KSZ aláírására [Mt. 273. § (4) bek.].

10 Ennek az adatnak az ismeretére azért van szükség, hogy a plusz 6 hónapos védelem lejártának ideje megállapítható legyen.

11 Magát a munkajogi védelem mibenlétét az Mt. 273. § (1) és (6) bekezdése leszabályozza, arra a KSZ-ben nem kell kitérni.

12 (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.

13 A munkaidőkedvezmény igénybevételét, az erre az időre járó távolléti díjat az Mt. 274. § (2)-(5) bekezdése tartalmazza. Képzési munkaidőkedvezmény illetve a fel nem használt munkaidőkedvezményre vonatkozó pénzbeni megváltás már nem jár.

14 Itt bármely kérdés szerepeltethető, amely nem része a KSZ-nek, pl. jutalmazási szabályzat, kafetéria szabályzat tartalma stb.

15 Az Mt. 233. § (3) bekezdésében 7 nap szerepel.

16 Az egyéb megszűnési jogcímeket (felmondás, lejárat, kötő fél jogutód nélküli megszűnése) itt nem szükséges szabályozni, az Mt. 280-281. §-a lerendezi.

17 Ez a javasolt mechanizmus évi egyszeri felülvizsgálatot írna elő, a január 1-jei állapotnak megfelelően. Az Mt. maga nem tartalmaz határidőket, elvileg az év közben bármikor bekövetkező taglétszám-csökkentés kihathatna a KSZ hatályára, de egyfelől ennek folyamatos ellenőrzése túl nagy adminisztrációt követelne, másfelől a KSZ évközbeni megszűnése bizonytalan helyzetbe hozhatná a közalkalmazottakat. Erre tekintettel javaslom az évente egyszeri felülvizsgálat leszabályozását.

18 276. § (6) A (2)–(4) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszámát kell alapul venni.

19 10 %-os szabály (taglétszám a közalkalmazotti létszámhoz viszonyítva)

20 Az Mt. a KSZ módosítását már nem szabályozza, ezzel kapcsolatosan csak annyit mond, hogy a kötésben részt nem vett, de a felhatalmazottságot utóbb megszerző szakszervezetek tanácskozási joggal rendelkeznek a módosítási tárgyalások során [Mt. 276. § (8) bek.]. Ebből értelmezéssel levezethető, hogy a KSZ-t módosítani egyébként csak az azt eredetileg megkötő felek jogosultak (mindaddig, amíg a felhatalmazottságuk fennáll). A módosításra nincs mechanizmus meghatározva, elvileg még azt sem mondja ki a törvény, hogy a tárgyalási ajánlat nem utasítható vissza, ám ez következik a felek általános együttműködési kötelezettségéből. Az Mt. 233. §-ának felhívása tulajdonképpen felesleges, hiszen a konzultáció általános szabályai enélkül is alkalmazandók a KSZ-szel kapcsolatos konzultációkra is.

21 Az alábbi alcímek a felek megállapodásától függően szerepelhetnek a KSZ-ben, és tartalmuk is eltérhet – a jogszabályok keretei között – az itt példaként felhozottaktól. Az itt szereplő szabályjavaslatok elsősorban a közalkalmazottak számára kedvezőek.

22 Egy lehetséges, a Kjt-től való eltérést fogalmaz meg a tervezet; a maximum 8 hónap lehet.

23 az alábbiak a Kjt. 2012. július 1. előtti fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályain alapulnak.

24 Erre azért van szükség, mert az Mt. 78. § (2) bekezdése szerint az azonnali hatályú felmondás jogát a kötelezettségszegésnek a munkáltató tudomására jutásától számított 15 napon belül lehet gyakorolni. A vizsgálat elhúzódása tehát azt eredményezheti, hogy e hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható.

25 Az egyéb bizonyítékok alapján ugyanis megállapítható a tényállás; e kizáró szabály alkalmazása nélkül a közalkalmazott obstrukciójával megakadályozhatná a hátrányos jogkövetkezmény törvényes határidőn belüli kiszabását (a törvényes határidőt a KSZ nem írhatja felül, az jelen esetben abszolút korlátként veendő figyelembe). Természetesen ilyen esetben a munkáltatónak azt kell mérlegelnie, hogy vállalja-e egy esetleges későbbi pervesztesség kockázatát a kellően nem alátámasztott hátrányos jogkövetkezmény kiszabásával.

26 A hátrányos jogkövetkezmény kiszabásának felelőssége tehát a munkáltatói jogkörgyakorlót és nem a vizsgálót terheli.

27 A törvény maximum 100 %-ot tesz lehetővé, ez tehát a közalkalmazottnak kedvező szabály

28 a törvény tulajdonképpen minden lényeges esetet lefed, de ha a helyi igények között szerepel további, amit a munkáltató tolerál, akkor az itt szerepeltethető

29 4 hónapról legfeljebb 12 hónapra emelhető, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Ezek tartalma jogszabályban nem meghatározott, tehát itt lényegében a felek megállapodásától függ, hogy a munkaidőkeret felemelésére sor kerül-e.

30 a törvényes 20, illetve 45 perc helyett. 60 percnél több nem lehet!

31 Vagyis azzal nem hosszabbodik meg a munkahelyen eltöltendő idő

32 Bölcsődék esetén gazdálkodási eredmény s így illetménykiegészítés valószínűleg tényegesen nem fordul elő. Az alábbiak csak orientáló jellegű javaslatnak tekintendők.

33 Keresetkiegészítés helyett lehet jutalmat is fizetni, az viszont munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozik

34 nyelvpótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. Ha ilyen munkakör a munkáltatónál van, nyelvpótlék fizetését akkor sem tagadhatja meg, ha az nincs felsorolva a kollektív szerződésben. Pl. olyan területen lehet indokolt, ahol sok külföldi (pl. bevándorló) szülővel kell kapcsolatot tartani.

35 A Vhr. szerint 200 %, amit KSZ felemelhet. Érintheti a jogszabállyal módszertani feladatok ellátására kijelölt bölcsődékben a gyermekjóléti intézmény vezetőjét és a módszertani feladatokat ellátó osztályvezetőt, az alaptevékenységen túl ellátott feladatok elvégzéséért.

36 A Vhr. legalább 25 %-ot állapít meg, a bölcsődében a fogyatékos gyermekek habilitációját végző csoportban és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthonban a fogyatékos gyermekek habilitációját végző kisgyermeknevelők részére

37 A vhr. ágazati sajátosságokra tekintettel lehetővé teszi a gyermekjóléti ágazatban is a munkahelyi pótlék feltételeinek meghatározását. Jelen javaslat erre csak kísérletet tesz, egyéb szakmai szempontok alapján kerülhet sor még más esetek meghatározására is. A pótlék mértéke a pótlékalap 25-100 %-a között lehet.

38 amelynek mértékét az Mt. egyébként 50 %-ban határozza meg

39 Mt. 290. § A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja

40 a törvény a minimálbér háromszorosáig teszi ezt lehetővé, ez tehát egy közalkalmazottaknak kedvező eltérés

41 287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,

b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,

c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,

d) a fizetési felszólítással, továbbá

e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal

81. § (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.

(2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.

kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

(2) A keresetlevelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell előterjeszteni

a) a 78. §-ban foglaltak szerinti, a munkavállaló által közölt azonnali hatályú felmondással, valamint

b) a munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetésével

kapcsolatos igény érvényesítése iránt. (MITŐL SZÁMÍT????))

(3) A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

42 Ott 30 nap szerepel, ez tehát a közalkalmazottaknak előnyös eltérés lenne.

43 Ugyanis az Mt. 288. § alapján A 287. §-ban foglalt (perindítási) határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli.

44 Legalább 10 %-nak kell lennie.

45 Legalább 10 %-nak kell lennie.

46 Legalább a 4000 fő feletti létszám 5 %-ának kell lennie, ez adandó hozzá a 400 főhöz.

15