NFF3014
NFF3014
Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR)
Ügyfél-tájékoztató
és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2023. augusztus 1.
Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek Hatálybalépés időpontja: 2023. augusztus 1.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A biztosítás tárgya 3
II. A szerződés alanyai 3
III. A Biztosítási Szerződés létrejötte 4
IV. A Biztosító kockázatviselése 4
V. A biztosítás időtartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 5
VI. A Biztosítási Szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály 5
VII. A biztosítási esemény és a biztosítással nem fedezett károk 5
VIII. A Biztosítási összeg 8
IX. A biztosítási díj meghatározása, díjfizetés 9
X. A Szerződő, Biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 10
XI. Az önrészesedés 10
XII. Kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatása 11
XIII. A Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 12
XIV. A Biztosító mentesülése és megtérítési igénye 12
XV. A Biztosítási Szerződés díjának és önrészesedésének évfordulóval történő változása 13
XVI. A Biztosítási Szerződés megszűnése, reaktíválás 13
XVII. Az elévülés szabályai 14
XVIII. Adatkezelés, titoktartás 14
XIX. Záró rendelkezések 17
XX. Panaszkezelés 17
XXI. A Biztosító főbb adatai 18
XXII. Záradékok 18
Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítás (CMR) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2023. augusztus 1.
I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
1. A Biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján díjfizetés ellenében a 7. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat, amelyeket a közúton fuvarozott áruk elveszése vagy megsérülése miatt a Biztosított a „Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről” szóló – Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt – egyezmény (a továbbiakban: CMR-Egyezmény) kihirdetéséről rendelkező 1971. évi 3. tvr.-ben valamint a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló Egyezmény (CMR) kiegészítő, Genfben 1978. július 5-én kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2005. évi LIV. törvényben meghatározott fuvarozói felelősség körében a fuvaroztató feleknek megfizetni tartozik.
2. A biztosítás a nemzetközi fuvarozási tevékenységi engedéllyel rendelkező Biztosított által, a saját nevében, nemzetközi közúti fuvarozói engedéllyel, a Biztosítónak írásban bejelentett és a Biztosító által visszaigazolt tehergépkocsival, vontatóval, nyerges vontatóval, valamint az ezekhez kapcsolható vontatmányokkal végzett nemzetközi fuvarozásra terjed ki. Ettől eltérő megállapodás hiányában a biztosítás kizárólag a biztosítási dokumentumokban – ajánlatban, kötvényben – megjelölt fuvareszközökkel végzett fuvarozásokra érvényes.
3. A biztosítási feltételek mindenkor az ajánlaton/kötvényen feltüntetett záradékok szerint, illetve azokkal együtt érvényesek, melyek a szállításra kerülő áru jellegétől függően a következők lehetnek:
• Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka;
• Szabályozott hőmérsékletű áruk szállítási záradéka;
• Bérvontatási záradék;
• Élőállatok szállítására vonatkozó záradék;
• Járművek szállításra vonatkozó záradék;
• Területi hatály kiterjesztésére vonatkozó záradék
• Gépek, berendezések pótlási záradéka;
• Működési zavar záradék;
• Csomagolatlan áruk szállítási záradéka;
• Kabotage kiterjesztési záradék.
II. A SZERZŐDÉS ALANYAI
1. Szerződő
1.1. Az a vállalkozás, amely a szerződési ajánlatot megtette, és amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítási szerződést ilyen vállalkozás javára kötötte. A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.
1.2. A biztosítási díj fizetésére a Szerződő kötelezett.
1.3. A Szerződő a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerződő jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.
2. Biztosított
2.1. Az ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett jogi személy (fuvarozó), aki a kereskedelmi áru közúton, járművel, díj ellenében történő fuvarozására vállalkozik úgy, hogy az áru átvételének helye(i) és a kiszolgáltatásra megjelölt hely(ek) két olyan különböző állam területén van(nak), amelyek közül legalább az egyik csatlakozott a CMR–Egyezményhez.
A Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan, biztosítási ese- ménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyet a – szerződésben meghatározott és fedezetbe vont – jogszerűen végzett tevékenységével okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
2.2. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
3. Biztosító
Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. A szerződés a Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.
2. Ajánlattétel
2.1. A szerződés megkötését a Szerződő a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhető ajánlat:
b) vagy arra az e-mail címre, amelyről a Biztosító a szerződési ajánlat alapját képező díjkalkulációt a Szerződőnek vagy képviselőjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minősül szerződési ajánlatnak.
2.2. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amelyen a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távközlő eszköz használata esetén, amikor az ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik.
2.3. Szerződési ajánlatnak az a dokumentum tekinthető, amely a kockázatvállalás és a szerződési együttműködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz.
2.4. A szerződő ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.
3. Az ajánlat elfogadása
3.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstől vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül elbírálni.
3.2. A szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidőn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre.
3.3. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérő kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerződő figyelmét. Ha a Szerződő fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerződés. Ha a felhívás elmarad a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
4. Az ajánlat visszautasítása
4.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstől vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre.
4.2. Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidőn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.
4.3. Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
IV. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a Biztosítási Szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, legkorábban azonban az aláírást követő nap 00 órakor kezdődik.
2. A Biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálya alatt az egyes szállításokra vonatkozóan akkor kezdődik, amikor a szállítandó rakományt a fuvarozó a CMR-Egyezmény előírásainak megfelelően átvette, és abban az időpontban végződik, amikor a szállított árut a CMR fuvarlevél szerinti kiszolgáltatási helyen, közbenső helyen vagy a további fuvarozó részére átadták. Minden további bizonyítás nélkül elveszettnek kell tekinteni az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelő határidő lejártát követő 30 napon belül vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.
3. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a fuvarozás során a fuvarozás menetével szükségesen összefüggő átmeneti várakozási idő, valamint a kényszerátrakások alatt keletkezett károkra is.
4. A Biztosító legfeljebb 96 óra megszakítás nélküli várakozási időre viseli a kockázatot.
5. A járműnek másik szállítóeszközbe – roll-on/roll-of komphajóra vagy vasúti szerelvénybe – való berakása is várakozási időnek minősül.
6. A Biztosító kockázatviselése a fuvarozási szerződés (megbízás) teljesítéséig tart.
7. Vontatott járművekkel történő áruszállítások esetén, a biztosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra/vontatóra történő kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.
V. A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
1. A biztosítás tartama
1.1. A biztosítási szerződés határozatlan, illetve határozott tartamra köthető.
1.2. Határozott tartamú szerződés esetében a szerződés időtartama maximálisan 1 év.
2. A biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló napja – ettől eltérő megállapodás hiányában – minden év január 1. napja.
3. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetén egy év. Határozott tartamú biztosítási szerződés esetén a szerződés teljes tartama.
VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA, AZ IDŐBELI ÉS A TERÜLETI HATÁLY
1. A biztosítás időbeli hatálya
1.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő hatvan napon belül a biztosítónak írásban bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
1.2. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő időszakra köt biztosítási szerződést, akkor a későbbi biztosítási szerződés a korábbi szerződés megszűnését követő napon lép hatályba. Ilyen esetben a Biztosító kockázatviselése a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésétől számított 60 napon belül bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
1.3. Határozott időtartamra megkötött biztosítási szerződés esetén, ha a Szerződő a biztosítási fedezet folyamatos fennállását az 1.2. pont szerint kívánja biztosítani, a következő biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésőbb a határozott időtartamra kötött szerződés megszűnése előtti 45. napig, cégszerűen aláírt formában köteles megküldeni a Biztosítónak.
2. A biztostás területi hatálya
2.1. Jelen biztosítási fedezet az olyan közúti árufuvarozás közben bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, ahol az áru átvételének helye és az áru kiszolgáltatásának helye két különböző, az európai földrész területén található ország területén van.
2.2. A jelen biztosítási feltételek tekintetében a felek az európai földrész területéhez tartozónak tekintik az Egyesült Királyságot, az Ír Köztársaságot, és a Török Köztársaság teljes területét is.
2.3. Ellenkező megállapodás hiányában nem minősül az európai földrész területéhez tartozónak, így a biztosítás nem terjed ki a TIR okmány nélkül a Független Államok Közössége (FÁK) országainak vagy országrészeinek területére. Felsorolt területeken okozott és bekövetkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.
2.4. Ellenkező megállapodás hiányában nem minősül az európai földrész területéhez tartozónak, így a biztosítás nem terjed ki az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közigazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére. Ezen területeken okozott és bekövetkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.
2.5. Tekintet nélkül arra, hogy a kár bekövetkeztekor az alább felsorolt államok a Független Államok Közösségének tagjai voltak, vagy sem, jelen biztosítási feltételek tekintetében a FÁK-országokon az alábbiakat kell érteni: Ukrán Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Kazah Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Üzbég Köztársaság, Örmény Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúz Köztársaság.
VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK
1. A biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítási fedezetbe vont árunak az átvételtől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatti teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése, amennyiben az abból eredő kárért a Biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik a CMR-Egyezmény alapján, és mindez nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.
1.2. Az 1.1. pont alkalmazásában minden további bizonyítás nélkül elveszettnek kell tekinteni az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelő határidő lejártát követő 30 napon belül vagy – ilyen megállapodás hiányában – a fuvarozásra átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki.
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. A jelen szerződés alapján a Biztosító nem téríti meg a következő károkat:
a) fuvarozási késedelemből eredő vagy a CMR-Egyezmény 24. cikke szerinti bevallott értékből, illetve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekből származó, valamint téves kiszolgáltatásból eredő károkat;
Jelen pont alkalmazásában kiszolgáltatási késedelemnek minősül, ha az árut a megegyezés szerinti határidőn belül nem szolgáltatják ki, vagy ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges időtartama – tekintettel az eset körülményeire és különösen részrakodások esetében a teljes rakomány képzéséhez rendes körülmények közötti szükséges időre – meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot.
Jelen pont alkalmazásában téves kiszolgáltatásnak minősül, ha az árut téves címre vagy téves címzettnek kézbesítik.
b) a Biztosított által fuvarozói szerződés alapján vállalt, a jogszabálynál szigorúbb felelősség következményeit;
c) munkáltatói felelősség körében a Biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában előálló károkat;
d) a Biztosított saját tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat;
e) a csomagolás hiányosságaira, vagy nem megfelelő voltára visszavezethető károkat;
f) konténeres áruszállításkor a konténerben keletkezett sérülést, vagy a konténer elvesztését, megsemmisülését;
g) bármilyen természetű háborús cselekmény vagy intézkedés következményeit, vagy harci eszköz, hadianyag által okozott károkat, továbbá forradalom, polgárháború, polgári zavargás, sztrájk, zendülés, háborús fosztogatás, atomrobbanás, radioaktív sugárzás vagy mérgezés folytán közvetlenül vagy közvetetten előálló károkat,
h) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, gazdasági (üzemszüneti) veszteségeket (pl.: elmaradt haszon, többletköltség, piacvesztés stb.);
i) az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket, valamint az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;
j) a károsult beleegyezésével okozott károkat;
k) az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülő károkat;
l) a küldemény belső és/vagy természetes tulajdonságaival összefüggő károkat, melyek folytán az áruban kopás, természetes zsugorodás, megromlás, oxidáció, korrózió, csurgás, törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás vagy ezekhez hasonló más károk keletkeztek, amennyiben azok nem balesetszerű (biztosítási) esemény következményei; továbbá férgek és rágcsálók okozta károkat, valamint az áru színét, szerkezetét vagy ízét befolyásoló kipárolgás, rendes apadás, mindenfajta váladék és hőmérséklet-különbség által részleges vagy teljes elveszés, illetve megsemmisülés következtében keletkezett károkat;
m) ki- és berakodás közben bekövetkezett károkat, amennyiben azt nem a biztosított fuvarozó végi;
n) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöltése vagy át nem adása következtében keletkezett károkat;
o) a jármű hiányos és/vagy helytelen karbantartása, nem megfelelő üzembiztonsága és közlekedésre való alkalmatlansága miatt bekövetkező károkat;
p) a fuvareszköz túlterhelése, vagy a méretkorlátozásokra vonatkozó előírások be nem tartása miatt bekövetkezett;
q) azon károkat, amelyek azon idő alatt következtek be, amikor a fuvareszközt az üzembentartónak felróhatóan akár alkalmazottja, akár más személy jogtalanul használta, vagy a Biztosított fuvareszközét nem a Biztosított üzemeltette, és erről nem tájékoztatta a Biztosítót,
r) a bűncselekménnyel okozott károkat;
s) a környezetvédelmi jogszabályok vagy előírások megsértése következtében előálló környezetszennyezési károkat, valamint az ilyen szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi előírások alapján kivetett bírság(ok) címén keletkezett károkat;
t) költözési ingóságok, holttestek, postai küldemények fuvarozásából eredő károkat;
u) az olyan lassú, folyamatos állagromlásban keletkező károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag-, füst-, korom- vagy hasonló hatások következtében állottak elő;
v) azokat a károkat, amelyek munkagépek, járművek és ezek vontatmányainak súlya, nyomása, helyváltoztatása miatt különféle tereptárgyakban (pl.: árok, töltés, támfal, csatorna, öntöző berendezések, üzemi utak, iparvágányok, egyéb mélyépítési műtárgyak, stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek;
w) azokat a károkat, amelyek a szállított gépjárművekben, mint a fuvarozásra feladott árukban, keletkeztek, függetlenül attól, hogy a gépjármű rendelkezik-e forgalmi rendszámmal vagy sem; továbbá balesetet szenvedett gépjármű vontatásával vagy tréleren történő szállításával kapcsolatosan keletkezett károkat. Jelen szerződés szerint gépjármű minden olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek. Járműnek minősül minden közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is;
x) azokat a károkat, amelyek élő állatokban, mint a fuvarozásra feladott áruban keletkeztek;
y) a személyi sérüléses károkat valamint nem vagyoni igényeket;
z) mobiltelefon és ezek alkatrészei szállításával kapcsolatban felmerült károkat;
aa) nemesfém, drágakő, készpénz, bármiféle értékpapír, értékcikk, műtárgy, festmény, régiség fuvarozása esetén bekövetkező károkat; bb) ettől eltérő megállapodás hiányában kiemelt kockázatú áruk – italáru, dohányáru, elektronikai cikk, műszaki termék,- szállítására,
valamint szabályozott hőmérsékleten történő áruszállításra beleértve a gyógyszeripari termékek fuvarozását is;
cc) a gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyező áruk (olaj, üzemanyag, vegyi anyagok stb.) okozta közvetett károk elhárításának és enyhítésének költségéből származó,, valamint az ilyen szennyezésekkel kapcsolatos jogszabályi előírások alapján kivetett bírság(ok) címén keletkezett károkat;
dd) hatósági beavatkozásból eredő károkat (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) beleértve az EKÁER-rel és más hasonló rendszerekkel kapcsolatos hatósági intézkedéseket is függetlenül attól, hogy a hatóság intézkedése kinek a felelősségére vezethető vissza;
ee) CMR-Egyezmény 1. cikk 4. pontja szerinti mentesülési esetek alá eső károkat; a Biztosított által a CMR-Egyezmény IV. fejezet
23. cikkben meghatározott mértéknél magasabb felelősség vállalásából eredő többletkárokat (a kizárás csak a CMR-Egyezmény
IV. fejezet 23. cikk szerinti kártérítési felelősséget meghaladó kárrészt érinti);
ff) az abból eredő káreseményeket, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a Biztosított nem tett eleget;
gg) a sértetlen csomagoláson belüli, tartalomhiányból eredő károkat;
hh) a kárenyhítési kötelezettség márkavédelmi vagy minőségbiztosítási okból történt megtagadásából eredő többletkárokat;
ii) (készfizető) kezességi okmány alapján fennálló követelésekből vagy a „T” okmány helytelen kezeléséből származó károkat; jj) az árukeveredésből eredő károkat;
kk) az ésszerűtlenül meghatározott kiszolgáltatási határidők be nem tartásából eredő károkat;
ll) a Biztosított által fuvarozói szerződés alapján vállalt, a jogszabálynál szigorúbb felelősség következményeit;
mm) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás által fedezett károkra abban az esetben sem, ha a jelen feltételek szerint biztosított gépjármű a káresemény időpontjában nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.
2.2. Külön írásos megállapodás (záradékok alkalmazása) hiányában a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi árufajtákra:
a) nyitott, fedetlen gépjárművel szállítandó áruk;
b) ömlesztett áruk;
c) tartálykocsikkal szállítandó áruk;
d) elektronikai áruk (a kép- és hang, illetve adatátvételre, azok továbbítására, lejátszására, rögzítésére vagy tárolására képes elektronikai eszközök és tartozékaik, többek között: televízió, műholdvevő bel- és kültéri egysége, rádió, hanglemez és audio CD-lejátszó, DVD-, Blu Ray és egyéb formátumú adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, valamint videó, fényképezőgép, számítógép, laptop, táblagép, vetítő-, nyomtató- és másolóeszközök, adathordozók);
e) szabályozott hőmérsékleten szállítandó áruk; f) gyógyszer áruk;
g) dohánytermék áruk;
h) szeszesital áruk.
2.3. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelősséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve a károkozás eszközeként használt bármilyen számítógép, számítógép rendszer, szoftver program, számítógép vírus vagy folyamat vagy bármilyen más elektronikus rendszer használata vagy működése okozott.
2.4. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelősséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve az alább felsoroltak okoztak, vagy amelyhez a felsoroltak hozzájárultak, vagy amely a felsoroltakból ered:
• bármilyen nukleáris fűtőanyagból, nukleáris hulladékból, vagy nukleáris fűtőanyag reakciójából származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés;
• bármely nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet, vagy a felsoroltak bármely nukleáris elemének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonsága;
• atomhasadást és/vagy magfúziót vagy egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív erőt vagy anyagot alkalmazó bármilyen fegyver vagy harci eszköz;
• bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonsága;
• azon izotópok, amelyekből nukleáris fűtőanyag készül. Nem vonatkozik a kizárás azonban a kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más, békés célból szállított és raktározott izotópokra;
• bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.
2.5. A Biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget azon károkra, amikor a Biztosított, vagy a kedvezményezett olyan ország állampolgára, vagy kormányszerve, amely ország ellen a jelen biztosítási fedezetet nyújtó Biztosító, annak viszontbiztosítója, annak anyavállalata, vagy a benne minősített többséget biztosító befolyással rendelkező társaság működését meghatározó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások embargót, vagy másfajta gazdasági szankciót vezettek be, amely megtiltja a Biztosítónak, hogy biztosítási ügyleteket kössön vagy egyéb gazdasági előnyt nyújtson a biztosítottnak, vagy a kötvény bármely kedvezményezettjének.
2.6. Nem teljesíthető továbbá semmiféle kifizetés az olyan kedvezményezett(ek) számára, akik/amelyek részére a Biztosítóra, annak viszontbiztosítójára, annak anyavállalatára, vagy a benne minősített többséget biztosító befolyással rendelkező társaságra vonatkozó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások gazdasági előny juttatását nem teszik lehetővé.
2.7. Kiberesemény kizárása
A Biztosító kizárja helytállási kötelezettségét a kiberesemény következtében bekövetkezett károkra és költségekre, nem vagyoni sérelemre, valamint üzemszünetből származó károkra és költségekre.
Kiberesemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben, információtechnológiai rendszerben vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer(ek)ben ked- vezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen károsító helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus in- formációs rendszer, információtechnológiai rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hiteles- sége, funkcionalitása vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer rendelkezésre állása és üzemszerű működése elvész, illetve megsérül.
A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelősséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve a károkozás eszközeként használt bármilyen számítógép, számítógép rendszer, szoftver program, számítógép vírus vagy folyamat vagy bármilyen más elektronikus rendszer használata vagy működése okozott.
A Biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha a kiberesemény az információs technológia eszközeinek használatával következett be.
2.8. Háborús esemény kizárása
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény bekövetkezése közvetve vagy közvetlenül okozati összefüggésben áll:
• háborúval, invázióval, megszállással, ellenséges tevékenységgel és ellenségeskedéssel, államok közötti fegyveres összeütközéssel, (függetlenül attól, hogy jelen pont szerinti cselekményeket hadüzenet megelőzte-e);
• polgárháborúval, forradalommal, harci cselekménnyel, terrorcselekménnyel;
• harci eszköz, hadianyag által okozott károkkal
• elkobzással, tulajdon rekvirálásával, államosítással, kormányzati intézkedésből eredő egyéb kárral;
• tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, polgári engedetlenséggel;
• atomrobbanás, radioaktív sugárzás vagy mérgezés folytán közvetlenül vagy közvetetten előálló károkkal.
Harci cselekménynek minősül a határvillongás, a felkelés, a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).
2.9. A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).
VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
1. A Biztosító teljesítési kötelezettsége egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben meghatározott jármű(vek)re vonatkozóan a biztosítási eseményenként meghatározott legmagasabb összeg(biztosítási összeg) erejéig terjed, mely a kamattal és valamennyi a Biztosítottat terhelő járulékos költséggel együtt – beleértve az eljárási és jogi képviseleti költségeket is – a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limitet, továbbá nem haladhatja meg a károsodott áru minden bruttó kg-ja után a 8,33 SDR-t, ideértve az értékbevallással történő fuvarozás esetét is.
2. A Biztosító kockázatviselése a fuvarozott szállítmány tekintetében a biztosítási kötvényben megjelölt, EUR, USD vagy HUF-ban meghatározott biztosítási összegig áll fenn. Az árfolyamok átszámítására vonatkozóan a mindenkor érvényes MNB deviza árfolyam az irányadó. Az éves biztosítási összeg szintén a biztosítási kötvényben kerül meghatározásra.
3. A Biztosító a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy biztosítási időszakonkénti biztosítási összegen belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre. Ha a biztosítási esemény (káresemény) kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után – legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg mértékéig terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összegnél kisebb, akkor a Biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.
4. Érvényes biztosítási fedezet és a fedezetből ki nem zárt kockázatból eredő kár együttes fennállása esetén a Biztosító a káreseményenkénti és/ vagy éves kártérítési limit erejéig megtéríti:
a) károsodott áru sérülésével vagy elveszésével kapcsolatos tényleges károkat és/vagy költségeket (legfeljebb az áru feladáskori értéke illetve SDR 8,33/kg mértékig),
b) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét (a fuvardíj vonatkozásában legfeljebb a fuvarozó által elfogadott nettó fuvardíj mértékéig),
c) azon többletköltségeket, melyek a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok a szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel, indokoltak voltak és ésszerű keretek között mozogtak. A Biztosító térítése nem haladhatja meg az eredeti fuvardíj nettó összegét,
d) ha a Biztosított nem rendelkezik elektronikai áruk záradéka szerinti fedezettel, de gyűjtőfuvar keretében szállít – nem kizárólagosan – a XX./9.1 pont szerinti elektronikai árut, ebben az esetben a biztosítási fedezet a biztosítási összegen (kártérítési limit) belül legfeljebb EUR
20.000 (biztosítási eseményenként és évente összesen) összegig kiterjed az elektronikai árukra is,
e) a Biztosító – amennyiben a Biztosított részéről a fuvarozás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében előlegek vagy garanciák nyújtása indokolt
– közös hajókárral kapcsolatos előlegeket vagy garanciákat nyújt a hajóstársaságnak. A Biztosított köteles a megelőlegezett összegeket a Biztosítónak visszatéríteni. A Biztosított ezzel összefüggésben az áru kiszolgáltatásáról csak a közös hajókárral kapcsolatos előlegek vagy garanciák Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselője általi visszaszolgáltatását követően intézkedhet, illetőleg abban az esetben, ha az Árutulajdonos vagy Árutulajdonos képviselője nem fizet, köteles a Biztosítottat megillető zálogjogot az árun gyakorolni, valamint az összegek megtérítéséről a zálogtárgyak értékesítésén keresztül gondoskodni. Amennyiben a Biztosított nem tartja be a jelen rendelkezéseket, úgy vissza kell fizetnie a Biztosítónak az esetlegesen neki kifizetett előleget, illetőleg a garanciák érvénytelennek nyilváníthatóak,
f) valamennyi igénybevett kompjáraton történő átkelés, illetve RoLa/RoRo/Huckepack fuvarozás alatt bekövetkezett károkat a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottak a hajós-, a vasút, vagy kombitársaságokkal (hajó és vasúti egyben) szembeni visszkereset eredményes lefolytatásához szükséges jogfenntartásokat megteszik és a szükséges okmányokat a Biztosítónak időben átadják. Az ilyen fuvarozások során a hűtő aggregátokat a Biztosítottak végig kötelesek működtetni.
g) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő a felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.
5. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő a felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.
IX. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGHATÁROZÁSA, DÍJFIZETÉS
1. A Biztosító a díjat kockázatarányosan, ettől eltérő megállapodás hiányában biztosítási időszakonként határozza meg.
2. A Biztosított a biztosítás díjszámítására vonatkozóan gépjármű darabszám alapú, valamint a fuvardíjbevétel alapú díjszámítási módok közül választhat.
Fuvardíjbevétel alapú díjszámítással kötött szerződés esetén a Szerződő/Biztosított köteles a Biztosítóval minden naptári év június 15-ig írás- ban közölni a tárgyévet megelőző naptári évben általa kiszámlázott bruttó nemzetközi fuvardíjak összegét forintban, és egyidejűleg köteles megküldeni az annak alapjául szolgáló mérleget. Ez az adat képezi az alapját a tárgyévi biztosítási díj megállapításának.
A kimutatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Biztosító meghatározza a tárgyévi biztosítás tényleges díját, amit a Szerződő a biztosítási időszak végéig a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően köteles megfizetni.
3. Ha a biztosító visszafizetni tartozik a különbözeti díjat, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles visszatéríteni a Szerződőnek.
4. Az éves biztosítási díjat díjszámítási módtól függetlenül a biztosítási időszak (naptári év) alatt egy összegben vagy félévenkénti, illetve negyedévenkénti egyenlő részletekben kell megfizetni. Az évközben (nem január 1-jei kezdettel, de január 1-jei évfordulóval) kötött biztosítási szerződések első biztosítási időszakra vonatkozó díja az éves biztosítási díj időarányos része.
5. A Szerződő köteles a szerződés szerinti díjat a szerződés szerinti gyakorisággal, az előre egyeztetett díjfizetési módon, legkésőbb az esedékesség időpontjában megfizetni. A biztosítás első díja a biztosítási szerződés aláírásakor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
7. Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a biztosítási szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett biztosítási díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ebben az esetben is a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés a kifizetett biztosítási díjjal arányos időtartam utolsó napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
8. A 6. és 7. pontban írt póthatáridő időtartama alatt bekövetkezett káresemény kapcsán a Biztosító akkor nyújt szolgáltatást a biztosítási szerződésben előírt módon és feltételek mellett, ha a póthatáridő alatt a Szerződő a hátralékos díjat megfizette.
9. A Biztosított elismeri a Biztosítónak, illetve megbízottjának azt a jogát, hogy valamennyi okmányba, bizonylatba – amelyek a szállítmányok előírás szerinti bejelentéséhez szükségesek – betekinthessen, és kötelezi magát, hogy minden bizonylatot és a könyvelését betekintésre és ellenőrzésre a Biztosító vagy meghatalmazottja rendelkezésére bocsát. A Biztosító, illetve megbízottja az adatok egyeztetése során a Biztosított üzletmenetéről tudomására jutó információkat biztosítási titokként kezeli.
10. A határozatlan tartamra kötött szerződések díját a biztosító jogosult az évfordulóval induló következő biztosítási időszakra egyoldalúan módosítani a XV.1. xxxxxxx írtak szerint.
X. A SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
1. A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles közölni a Biztosítóval minden olyan, a kockázatvállalás szempontjából lényeges körülményt, tényt, adatot, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Szerződő/Biztosított a Biztosítónak köteles átadni minden lényeges dokumentumot.
2. A biztosítás elvállalása szempontjából lényegesnek minősül az a tény, adat vagy körülmény, amely a kockázatra, a Szerződő vagy a Biztosított nevére, tevékenységére, székhelyére, illetve az 1. pontban foglaltakra vonatkozik.
3. A Szerződő, illetve a Biztosított a 2. pont szerinti lényeges, a dokumentumokban, tényekben, információban, adatokban és körülményekben bekövetkezett változást a változás bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a Biztosítónak.
4. Ha a szerződéskötéskor a kérdőíven bejelentett adatokhoz képest változás történik, a Szerződő/Biztosított köteles azokról a Biztosítót írásban értesíteni.
5. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.
6. Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
7. A Biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról (egyesülés, szétválás), a tevékenységi kör megváltozásáról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról – a cégbírósági bejelentéssel egyidejűleg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül – köteles a Biztosítót tájékoztatni.
8. A Szerződő/Biztosított köteles a jelen feltételben foglalt feltételek bármelyikének szempontjából lényeges tény vagy körülmény megváltozását (a biztosítási szerződés területi hatálya alá nem tartozó területre való fuvarozást, magas kockázatú áruk azaz italáruk, dohányáruk, elektronikai cikkek, műszaki termékek, nemesfémek fuvarozását, valamint jármű- és élőállat-szállítmányok fuvarozását) a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak.
9. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő/Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz, illetve a kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
10. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
30. napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
11. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő/Biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, kivéve, ha a Szerződő/Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
12. A Biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a Biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén Biztosító jogosult a biztosítási szerződést jogszerűen a változás napjára visszamenőleg felmondani.
XI. AZ ÖNRÉSZESEDÉS
1. A Biztosított minden egyes biztosítási esemény kapcsán a megállapított kár (beleértve a kamatot és a valamennyi költséget is) teljes összegéből maga viseli a szerződésben meghatározott mértékű önrészesedést.
2. Abban az esetben, ha a kár összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg mértékéig terjed.
3. Az önrészesedés mértékét az ajánlat, illetve a kötvény tartalmazza.
4. Ha a jelen feltétel és záradékai alkalmazása következtében egyazon kárra több önrészesedés is alkalmazható, minden esetben a magasabb önrész kerül alkalmazásra.
5. A határozatlan tartamra kötött szerződések önrészesedését a biztosító jogosult az évfordulóval induló következő biztosítási időszakra egyoldalúan módosítani a XV.1. xxxxxxx írtak szerint.
XII. KÁRBEJELENTÉS, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
1. Kárbejelentés
1.1. A Biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül köteles írásban a Biztosítónak (vagy megbízott kárrendezőjének) bejelenteni.
1.2. Árusérülés, valamint mozgó tárggyal történő összeütközés, a gépjármű ellopása, elrablása esetén, ha az előre látható kár a 300 000 forintot meghaladja, a gépkocsivezető azonnal köteles értesíteni a Biztosítót.
1.3. A Biztosított akkor is haladéktalanul köteles értesíteni a Biztosítót, ha tudomására jut, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak érték-csökkentve hajlandó átvenni az árut.
1.4. A Biztosított köteles a rakomány címzettjével közösen ténymegállapító jegyzőkönyvet felvenni, vagy a ténymegállapítást rögzíteni a fuvarlevélen.
1.5. A Biztosított csak a Biztosító előzetes értesítésével folytathat egyeztetést a károsulttal és amennyiben a Biztosító igényt tart rá, köteles lehetővé tenni számára, hogy a képviselője a tárgyaláson részt vegyen.
1.6. Ha a károsult a fuvarozási szerződés nem megfelelő teljesítése miatt kárigényét bíróság előtt perben vagy peren kívüli eljárásban érvényesíti, a Biztosított az ellene indult eljárásról köteles a Biztosítót értesíteni. A Biztosító a mindenkori kárkörülményektől függően dönt arról, hogy a perbe beavatkozik-e.
1.7. A Biztosított a CMR-Egyezmény alapján, a vele szemben támasztott kárigényeket a kárbejelentő kitöltésével jelenti be a Biztosítónak.
1.8. A Biztosított a káresemény bekövetkeztét igazoló okmányok eredeti példányát (fuvarlevelet, szállítójegyet, kárszámlát, áruszámlát, kereskedelmi számlát, a károsulttal folytatott lényeges levelezést, jegyzőkönyveket) köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A kárbejelentéshez csatolni kell a CMR fuvarlevél eredeti fuvarozói példányát is. A CMR káresemény kapcsán a Biztosító nem tekinthet el attól, hogy a fuvart minden kétséget kizáróan igazoló okirat bemutatásra kerüljön kárrendező egységnél.
1.9. A Biztosított a káresemény bekövetkeztének igazolására az alábbi okiratokat illetve okmányokat köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani:
a) CMR fuvarlevél rendelkezésre jogosultságot alátámasztó, lehetőség szerint eredeti példányát;
b) gyűjtőáruk esetén CMR-t, rakományjegyzéket;
c) a Biztosító kérésére a forgalmi engedély másolatát;
d) áruszámlát, kereskedelmi számlát, javítási számlát;
e) tételes összegszerű kárigényt;
f) a károsulttal folytatott levelezést;
g) kárbiztosi jelentést, amennyiben készült;
h) a gépjárművezetővel felvett meghallgatási jegyzőkönyvet;
i) a fuvarra vonatkozó belső utasítást;
j) a hűtés hiánya, vagy nem megfelelő hőmérsékleten tartás miatt bekövetkezett károk esetén a hőmérsékletregisztráló berendezés által előállított thermográfot, (thermoscriptet) és/vagy hűtőlapot;
k) a rakomány vagy egy-egy áru teljes kára esetén a maradvány hasznosításának vagy megsemmisítésének igazolását;
l) a ténymegállapító jegyzőkönyvet;
m) jogátruházó/joglemondó nyilatkozatot (különösen szállítmánybiztosító visszkeresete esetén);
n) lopás, rablás, közlekedési baleset esetén a rendőrségi feljelentést/igazolást és az eljárást lezáró határozatot;
o) fuvarozási megbízást;
p) a rendszeresen igénybevett kompjáraton történő átkelés RO-RO vagy RO-LA fuvarozás esetén a biztosított a hajós-, vasúti-, illetve kombi-társaságokkal szembeni visszkereset eredményes lefolytatásához szükséges megfelelő okmányokat;
q) mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek.
1.10. Tűz, baleset vagy a fuvareszköz ellopása, feltörése esetén minden esetben rendőrségi/hatósági igazolás szükséges.
2. A Biztosító szolgáltatása
2.1. A Biztosító megtéríti az áru mentésével, valamint a kár csökkentésével kapcsolatban indokoltan felmerülő valamennyi igazolt költséget a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosító a kár megállapításához igénybe vett szakértő díjazását csak abban az esetben téríti meg, ha a szakértői vizsgálathoz előzetesen írásban hozzájárult.
2.2. Ha megállapítást nyert a Biztosított felelőssége, valamint a szerződés előírásainak megfelelően megtörtént a díj befizetése, és a Biztosított határidőn belül teljesítette kárbejelentési kötelezettségét, továbbá ha a kárrendezéshez szükséges és a kárbejelentőn feltüntetett iratokat benyújtotta, a kártérítés az igényelt dokumentumoknak a Biztosítóhoz való benyújtása után 30 nappal esedékes.
2.3. A kártérítési összeget a Biztosító az önrészesedés levonása után közvetlenül a károsult részére utalja át. Ha a Biztosított igazolja, hogy a károsult követelését ő már kiegyenlítette, akkor a Biztosító a Biztosított részére fizeti meg a kártérítést.
2.4. A Biztosító forintban nyújt kártérítést. Kivételt képez ez alól, ha a kár devizában merült fel, és az igényjogosult devizakülföldi, vagy ha a devizában történő kifizetésre vonatkozóan kifejezett írásbeli igény érkezett a Biztosítóhoz. Devizában történő kifizetés esetén a Biztosító a kár összegének megállapításakor a kárrendező levél kiállításának napján érvényes MNB deviza árfolyamot alkalmazza.
XIII. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
1. A Biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogszabályi és egyéb előírásokat maradéktalanul betartani.
2. A Biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó nemzetközi és hazai szabályzatok és előírások végrehajtását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
3. Ha az előírt kiszolgáltatási címen bárki módosítani kívánja az áru átadási helyét, akkor a gépjárművezető köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézője pedig hivatalos, írásos megerősítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitől a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerősítés hiányában a kiszolgáltatási cím nem módosítható.
4. Amennyiben a címzett az áru átvételét csak aláírással és/vagy olyan bélyegzővel igazolja le, melyből nem állapítható meg, hogy a CMR fuvarlevélen vagy más fuvarokmányon megjelölt címzett és az átvevő megegyezik, akkor a gépjárművezető köteles saját irányítójával vagy más felettesével mobiltelefonon egyeztetni, a Biztosított illetékes ügyintézője pedig hivatalos, írásos megerősítést (e-mail, fax, sms) köteles kérni attól, akitől a Biztosított a fuvarmegbízást kapta. Ilyen írásos megerősítésig a kiszolgáltatás helyszíne nem hagyható el az áru nélkül.
5. A lopási és rablási cselekmények elkerülése érdekében a fuvarozást úgy kell megtervezni, hogy a szállítóeszközökkel csak benzinkúttal vagy védettséggel rendelkező (pl. egybefüggő körbekerítéssel és ki- beléptetéssel, élőerős őrzéssel, kamerafelügyeleti rendszerrel vagy ezek bármilyen kombinációjával ellátott), rendeltetésszerűen tehergépjárművek parkolóhelyéül kiépített helyek kerüljenek igénybe vételre. A fenti előírásoknak nem megfelelő parkolóhelyek igénybevétele csak abban az esetben nem minősül a kármegelőzési kötelezettség megszegésének, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy a parkolás olyan nem várt esemény és/vagy körülmény következtében vált szükségessé, melyet a Biztosítottnak az adott helyzetben nem állt módjában elhárítani.
6. Ha a feladó vagy címzett megérkezéskor nem fogadja a szállítóeszközt és emiatt a Biztosított várakozásra kényszerül, a fel- és lerakóhelyek közvetlen közelében (pl. a porta közelében, ipari park területén, stb.) történő várakozás kifejezetten tilos. Az ilyen esetekben szükségessé váló várakozásokra is az 5. pontban meghatározott parkolási szabályok alkalmazandók. (Jelen szabályozás a felrakó-helyek vonatkozásában csak akkor releváns, ha szállítóeszközben már van másik felrakó-helyen berakodott áru.)
7. A biztosítási fedezet nem terjed ki a szállítóeszközök őrizetlenül hagyására. Őrizetlenül hagyásnak minősül, ha a gépkocsivezető (két gépkocsivezetővel történő szállítás esetén mindkét gépkocsivezető) 30 percet meghaladó időtartamra elhagyja a szállítóeszközt.
8. A parkolás helyszínére való tekintet nélkül a biztosítási fedezet nem terjed ki az áruval megrakodott pótkocsik, félpótkocsik leakasztva történő parkolásával összefüggő áruhiányra.
9. A Biztosított köteles gondoskodni arról, hogy új fuvarfeladat megkezdése előtt a szállítóeszköz raktere a következőleg szállításra kerülő áru természetének megfelelő módon és mértékben kitakarításra/kitisztításra kerüljön, hogy a raktér szennyeződés és szagmentes legyen.
10. Káreseményt követően a Biztosított köteles a kárt eredményező hibajelenséget megvizsgáltatni és a hiba okának szakszerű megszüntetéséről gondoskodni még azelőtt, hogy egy újabb szállítást kezdene meg az adott szállítóeszközzel.
XIV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerződő/Biztosított:
• a kármegelőzési és/vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget;
• a kárbejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak;
• a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a Biztosított ennek nem tett eleget;
• a fuvarozásba bevont harmadik személlyel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról nem gondoskodott;
• a közlési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;
• a Biztosító kártérítési kötelezettségét érintő kártérítési igényt a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül elismeri, illetve egyezséget köt.
A Biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt;
• a Biztosított, illetőleg a Szerződő; vagy
• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk; vagy
• a Biztosított jogi személynek a szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója, vagy megbízottja
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.
2. A jelen szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, de nem kizárólag, ha a Biztosított vagy az, akinek a magatartásáért a Biztosított felelősséggel tartozik:
• engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;
• a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) szerint súlyos vagy tudatos gondatlan cselekményt valósított meg;
• bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okozott károkat;
• a kárt ittas vagy bódulatot keltő szer hatása alatt lévő állapotban okozta. Jelen feltételek szerint ittas állapotnak tekintendő a 0,0 ezreléket meghaladó véralkoholszint;
• a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
• a fuvarozást a saját és/vagy a Biztosított megbízója által adott és a Biztosított által elfogadott vagy vissza nem utasított biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával végezte, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett. A biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásának minősül mindazon előírások megszegése, melyek az áru biztonságának érdekében kerültek előírásra (például de nem kizárólag: a fuvarozáshoz előírt gépkocsivezetők száma; a szállítóeszköz biztonsági felszereltségével kapcsolatban támasztott igények; a fuvarozásra előírt útvonalak; az engedélyezett vagy tiltott parkolóhelyekkel kapcsolatos instrukciók/tiltások, stb.).
3. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 5 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak megtéríteni.
4. Ha a Biztosító a Biztosított késedelmes, hiányos bejelentése következtében megtérítési igényével nem élhet, úgy a Biztosító a kár megtérítését a Biztosított közrehatásának mértékétől függően megtagadhatja.
XV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS DÍJÁNAK ÉS ÖNRÉSZESEDÉSÉNEK ÉVFORDULÓVAL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSA
1. A határozatlan tartamra kötött szerződések díját illetve önrészesedését a biztosító jogosult az évfordulóval induló következő biztosítási időszakra egyoldalúan módosítani. Ha a Biztosító a következő biztosítási időszakra az eddigieknél magasabb biztosítási díjat illetve önrészesedést állapít meg, akkor az évfordulót megelőző 45. napig köteles az új díjról illetve önrészesedésről a Szerződőnek értesítést küldeni.
2. A Szerződőnek joga van arra, hogy a szerződést 30 napos felmondási idővel, az V.2. pont szerinti biztosítási évfordulót megelőző napra írásban felmondja.
XVI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, REAKTÍVÁLÁS
1. A biztosítási szerződés megszűnése
1.1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult 30 napos felmondási idővel az V.2. pont szerinti biztosítási évfordulót megelőző napraírásban felmondani. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként rögzített napon 24 óra 00 perckor szűnik meg.
1.2. Díjnemfizetés vagy részleges díjfizetés esetén a szerződés a IX.6.–7. pontokban foglaltak szerint megszűnik
1.3. A biztosítási szerződés megszűnik, a X.10. és 12. pontokban, a XV.4. pontban valamint a XIX.3. pontban foglalt esetekben az ott meghatározott módon.
– abbahagyja (érdekmúlás).
2. Reaktiválás
2.1. A szerződés díj nem fizetés miatti megszűnését követő 3 hónapon belül a felek a szerződést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A Biztosító a megszűnt biztosítási szerződés feltételeivel a fedezetet helyreállíthatja, de nem köteles a reaktiválásra.
2.2. A reaktiválásra csak akkor kerülhet sor, ha a Szerződő Fél a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát, amelyben a biztosított arról tesz nyilatkozatot, hogy nincs tudomása káresemény történtéről, és megfizeti az elmaradt díjat. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik, és az időközben megszűnt biztosítási szerződés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.
XVII. AZ ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI
1. A jelen biztosítási szerződésből származó igények a követelés esedékessé válásától számított 1 év alatt évülnek el.
2. Ha jogszabály az 1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a jelen szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
3. Ha jogszabály a jelen szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez a határidő 1 évnél rövidebb, akkor a jelen szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály megállapításai az irányadók.
4. A Biztosító – figyelembe véve a CMR-Egyezmény elévülési szabályait – csak annyiban köteles helytállni, amennyiben a Biztosítottal szemben az igény nem évült el.
XVIII. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS
1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.
4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.
5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
A fentiekben megjelöltektől eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható előny.
6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerződéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külső cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minőségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzők). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerződések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.
A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők aktuális listája megtekinthető a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (www.alfa. hu) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.
7. A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8.
§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/ EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
21. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek
A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:
a) a Szerződő Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső Biztosítónak.
A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.
A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A jelen szerződésben nyújtott biztosítási fedezet nem azonos az áru szállítmánybiztosításával, annak lehetőségét és szükségességét nem zárja ki.
2. Amennyiben a jelen feltétel alapján létrejött szerződés tartama alatt a CMR-Egyezmény előírásait a Biztosítónak jelen szerződésben vállalt kötelezettségét meghaladó módon, illetve mértékben megváltoztatnák, a Biztosítottra háruló esetleges többletfelelősségre a szerződés hatálya nem terjed ki.
3. A Biztosító és a Biztosított kötelezettséget vállal arra, hogy a CMR-Egyezmény változásának kihirdetésétől számított 30 napon belül írásban kezdeményezik a biztosítási szerződés átdolgozását, vagy azt közös megegyezéssel megszüntetik.
4. A Biztosítóhoz intézett nyilatkozat akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az a Biztosítóhoz meg is érkezett. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a telefaxon e-mailen tett nyilatkozatokat is.
5. A jelen feltételek alapján létrejövő szerződések többlethozammal nem rendelkeznek.
6. A Biztosító és a Szerződő kijelentik, hogy a jelen feltétel alapján megkötött biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás ügyek rendezése során törekednek arra, hogy jogvitájukat peren kívül, békésen rendezzék.
7. Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog és az Európai Unió tagországai által kötelezően és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen, de nem kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoztatni a Szerződőt.
A szerződés nyelve a magyar.
XX. PANASZKEZELÉS
1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.
2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhető és megtekinthető ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html
3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetőségek
3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:
a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.
b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldről is hívható telefonszámon nyitvatartási időben.
Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx linken található
3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:
a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján
b) postai úton: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22
c) telefaxon: (x00) 0-000-0000
d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentőn vagy a xxxxxx@xxxx.xx e-mail címen
e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen
4. Jogorvoslati fórumok
4.1. A fogyasztónak nem minősülő ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékes- séggel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).
4.2. A biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek
A biztosító adatkezelését érintő adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott vá- laszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Elérhetőségeiről a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.
XXI. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI
Név: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhely állama: Magyarország
A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés kötelező tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx) tekinthető meg.
XXII. ZÁRADÉKOK
1. Az adott biztosítási szerződésre érvényes záradékok az ajánlaton és a kötvényen feltüntetésre kerülnek.
1.1. Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka
Jelen záradék alapján a fedezet kiterjed a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) megjelölt kiemelt kockázatú áruk az a) valamint
b) pontokban foglaltak betartásával történő szállítására.
A kiemelt kockázatú áruk szállítása során a fuvarozó köteles az alábbi szabályok betartására:
a) a szállítás során, illetve amennyiben az áruval megrakott autókat nem lehet a címzettnek átadni, úgy a járművel csak zárt, őrzött telephelyen, illetve ún. biztonságos parkolóban lehet leparkolni;
b) a szállítás csak és kizárólag dobozos (zárt) felépítményű, vagy biztonsági ponyvával felszerelt tehergépkocsival, illetve pótkocsival történhet.
Amennyiben a káresemény a fent felsorolt szabályok be nem tartása miatt, vagy a szabályok be nem tartásával összefüggésben következik be, a Biztosító a kárt nem téríti meg.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az utcán, vagy egyéb közforgalmú helyen leállított teherautóról vagy nem biztonságos parkolóban leállított járműből eltulajdonított áru megtérítésére. A Biztosító kockázatviselése valamint a biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá a lerakóhely közelében várakozó, illetve parkoló járművet ért lopás- illetve rabláskárokra.
A fentiekben részletezett lopás- és rabláskárok esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.
1.2. Szabályozott hőmérsékletű áruk szállítási záradéka
Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk, bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárokra is, feltéve, ha a gépjármű a hőmérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van ellátva.
E záradék alkalmazásával a Biztosító kockázatviselése és a biztosítási fedezet kiterjed a szabályozott hőmérsékleten szállítandó árukra, feltéve, ha az ajánlaton külön feltüntetett forgalmi rendszámú gépjármű a hőmérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel van felszerelve. Jelen záradék kiterjed a hűtő-fűtő rendszer meghibásodására visszavezethető károkra, illetve az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárokra. Olyan károk esetén, melyeknek közvetlen oka a hűtés hiánya, illetve a nem megfelelő hőmérsékleten tartás, a kár benyújtásakor a felvett jegyzőkönyv kitöltésével igazolni kell a fuvaroztató által előírt berakáskori és kirakáskori mag- és teremhőmérsékletet. A hűtés hiánya, vagy nem megfelelő hőmérsékleten tartás miatt bekövetkezett károk esetén a Biztosított köteles a hőmérsékletregisztráló berendezés által előállított thermográfot, (thermoscriptet) és/vagy hűtőlapot a Biztosító rendelkezésére bocsátani. A hűtő/fűtőberendezés rendellenes működése esetén a Biztosító kérése esetén a Biztosított köteles a berendezés ellenőrzését és javítását elvégző szerviz szakvéleményét rendelkezésre bocsátani. Indokolt esetben a Biztosító kérésére a Biztosított köteles megküldeni a káreseményt megelőző utolsó karbantartás dokumentációját.
Nem terjed ki a fedezet arra az esetre, ha a gépjárművön a hőmérsékletregisztráló berendezés (thermoscript) nem kielégítően működött.
A szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozás során bekövetkező romláskárok esetére, vagy a nem megfelelő hőmérsékleten történő szál- lításból eredő károk esetére érvényes önrészesedés mértéke a biztosítási ajánlatban valamint kötvényben külön kerül meghatározásra.
1.3. Bérvontatási záradék
A Biztosító kockázatviselése ezen záradék alapján kiterjed valamennyi, a biztosítási ajánlaton rendszám szerint megjelölt teherautóval és/vagy vontatóval valamint a hozzájuk kapcsolt saját vagy bármely idegen tulajdonú pót- ill. félpótkocsival végrehajtott fuvarozásra is.
A Biztosító kockázatviselése legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra /vontatóra történt kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a szerelvény szétkapcsolásával ér véget.
A biztosítás díjszámítása a vontatók és tehergépkocsik száma alapján történik.
1.4. Élőállatok szállítására vonatkozó záradék
A Biztosító kockázatviselése jelen záradék alapján kiterjed az élőállatok szállítására az alábbiak szerint:
Biztosító a fedezetet a záradék alapján is csak a Biztosított meghatározott állatfajtára vonatkozó szállítása esetén vállalja.
Minden más állatfajta szállítása előzetes írásbeli bejelentés, illetve a Biztosító általi írásbeli visszaigazolás alapján történhet. A Biztosító fenntartja a jogot arra, hogy más állatok szállításának fedezetét külön, itt nem szereplő feltételekhez kösse.
A kötvényen feltüntetett megnevezett állatok szállítása során a Biztosító a következő jogszabályokat veszi alapul:
• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről,
• 54/2004. (IV.24.) FVM rendelet az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről,
• 88/2008.(VII.18.) FVM rendelet az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelmére vonatkozó 1/2005/EK rendelet végrehajtásáról.
A Biztosító az állatok szállítása során, illetve azzal összefüggésben nem téríti meg a következő károkat, illetve kárigényeket:
• a magyar, illetve más országbeli hatósági állatorvos, vámhatóság, rendőrhatóság, más egyéb hatóság által okozott, illetve államigazgatási jogkörben okozott minden egyéb kárt;
• az állatszállítás során, az irányadó szállításra vonatkozó jogszabályok megsértésével okozott károkat; az irányadó szállítási szabályok megsértésére kivetett bírságot, büntetést; fertőzéssel összefüggésben elrendelt kényszervágás esetén ennek valamennyi költségét; az olyan költségeket, amelyek abból erednek, hogy a szállító nem tesz eleget az állategészségügyi hatóság határozatában foglaltaknak és ezért külön intézkedéseket kell foganatosítani;
• a szállításra alkalmatlan állatokban okozott károkat.
1.5. Járművek szállításra vonatkozó záradék
Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed sértetlen állapotú új valamint használt gépjárművek (beleértve a mezőgazdasági gépeket is) szállításával összefüggésben keletkezett, igazolt, szemlézett, dokumentált és elismert károkra is.
A Biztosított köteles a szállítás megkezdése előtt, illetve a szállítás befejezésével a szállított gépjármű állapotáról jegyzőkönyvet felvenni, melyet az átadóval illetve az átvevővel alá kell íratni, az esetleges sérüléseket tételesen fel kell tüntetni, továbbá az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. A Biztosító kár esetén, illetve a kárrendezés folyamán csak az érintett felek (átadó, fuvarozó, átvevő) aláírásával ellátott jegyzőkönyvet fogad el.
A fedezet használt gépjárművekre csak abban az esetben terjed ki, ha az átvételkor az érintett gépjárműről a már meglévő sérüléseket, illetve esztétikai állapotromlást az átadó és a Biztosított képviselője (sofőr) által ellenjegyzett állapot-felvételi jegyzőkönyv rögzíti.
A Biztosító fedezete jelen záradék esetében sem terjed ki:
a) autómentési tevékenység során okozott károkra;
b) a szállított járműben keletkezett elemi csapás (jégeső, vihar, felhőszakadás, földcsuszamlás, földrengés, stb.) következtében bekövetkező, valamint a szállítás során keletkezett karcolás, horpadás és esztétikai sérülések káraira;
c) a szállítandó gépjárműnek autódaruval, vagy más emelési móddal történő fel-, illetve leemelésére, illetve az ezen műveletek során okozott károkra;
d) a szállított járművek értékcsökkenéséből adódó kárigényekre.
A kártérítés alapja a káridőpontban érvényes Eurotax Katalógus szerinti – a jármű paramétereinek (kor, futásteljesítmény stb.) megfelelő – avult érték, a munkagépek esetében a beszerzési érték, használt mezőgazdasági gépek esetében a műszaki avult érték.
1.6. A területi hatály kiterjesztésére vonatkozó záradék
Jelen záradék alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a Független Államok Közössége (F.Á.K.) országaira és Ukrajna területére, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) igazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére, az ezeken a területeken bekövetke- zett káreseményekre. Jelen biztosítási feltételek tekintetében a FÁK-országokon az alábbiakat kell érteni: Ukrán Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Kazah Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Üzbég Köztársaság, Örmény Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúz Köztársaság
A biztosítási fedezet jelen záradék szerinti országokra való kiterjesztése esetén a Biztosító jogosult 7 napos előzetes értesítéssel ezen külön megállapodás tartalmának módosítását kezdeményezni, ha a kockázati körülmények jelentős mértékű súlyosbodása következik be. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a módosítási indítványt nem fogadja el, a Biztosító a külön megállapodást az indítvány keltétől számított 30 napra felmondhatja.
1.7. Gépek, berendezések pótlási záradéka
Egy biztosított gép vagy berendezés bármely részében a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény által okozott kár esetén a Biztosító által fizetett összeg nem haladhatja meg a sérült rész(ek) pótlásának vagy javításának, (ideértve az alkatrész szállításának, ill. a szerelésnek) a költ- ségét. Az esetleges vámköltségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, amennyiben az ilyen jellegű költségre vonatkozó biztosítási fedezetet a Szerződő, illetve Biztosított a szerződés létrejöttekor igényelte és arra a Biztosító fedezetet vállalt.
A Biztosító által nyújtott pénzbeli szolgáltatás felső határa minden esetben a teljes gép számla szerinti értékének és az előzőekben felsorolt költségeknek az együttes összege, azzal a kitétellel, hogy a Biztosító a költségeket a sérült gép értékének, valamint a teljes biztosított szállítmány értékének egymáshoz viszonyított aránya szerint téríti meg
1.8. Működési zavar záradék
A szállított áru mechanikai, elektromos vagy elektronikai működési rendellenességből eredő veszteségek vagy károk kizártak a biz- tosítási fedezetből, kivéve, ha az áru vagy a csomagolás a szállítás során sérült, és a működési zavar ezen sérülésre visszavezethető.
1.9. Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék
A fedezetből automatikusan kizárásra kerülnek az alábbi káresemények: rozsdásodás, oxidáció, elszíneződés, nedvesedés, foltosodás, karcolódás, morzsolódás, horpadás, rongálás és az esetleges újrafestés költségei.
1.10. Kabotage Kiterjesztési Záradék
Jelen záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed az egy tagállamon belül egy másik tagállamban honos fuvarozó által végzett szállítá- sokra – beleértve a Németországon belüli szállításokra vonatkozó fuvarozási szerződéseket is, mely szállítások esetében mind a feladási, mind a kiszolgáltatási hely Németország területén belül van – amennyiben a Biztosított a tevékenységre vonatkozó EGK és EK rendelet(ek) által szabott feltételeknek megfelelnek.
A Biztosító kockázatviselésének és kártérítési kötelezettségének felső határa megegyezik a Biztosított által folytatott kabotage fuvarozás helyének alkalmazandó joga szerinti maximummal.
A maximális limit a Németország területén végzett fuvarozásokra előírt limittel megegyező: káreseményenként és évente összesen EUR 600.000.
A fedezet CMR kötvényben meghatározott árukra vonatkozóan érvényes.
A jelen záradék tekintetében érvényes speciális önrészesedés: káreseményenként 10% de minimum 200.000 Ft.
A Kabotage kiterjesztés a Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. jelen Nemzetközi Közúti Árufuvarozói Felelősségbiztosítási (CMR) Feltételeinek kiterjesztéseként értelmezendő, minden itt nem szabályozott kérdésben nevezett CMR feltétel érvényes.
2. Fogalmi meghatározások a záradékok által hivatkozott árukra vonatkozóan
2.1. Elektronikai árunak tekintendők a kép- és hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére alkapmas híradástechnikai eszközök és tartozékaik, többek között az alábbiak: televízió, műholdvevő bel- és kültéri egysége, rádió, telefon, mobiltelefon valamint annak alkatrészei és tartozékai, hanglemez- és audio CD lejátszó, DVD és egyéb formátumú digitális adathordozó-lejátszó, házimozi berendezés, videó, fényképezőgép, számítógép, laptop, vetítő, fénymásoló, audio-, videó- és mágnesszalagok, audio- és videó CD-k, DVD-k, bakelitlemezek.
Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka
2.2. Műszaki árunak tekintendők az elektronikai egységet nem tartalmazó félkész és késztermékek, alapanyagok, végső fogyasztásra szánt berendezések, autóipari alkatrészek és termékek, beleértve az autógumit, az autóüveget, és autókábeleket.
Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka
2.3. Jövedéki árunak tekintendők a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott jövedéki termékek, úgy mint többek között az ásványolaj, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány a 2003. évi CXXVII. 3.§.(2) bekezdése alapján.
Vonatkozó záradék: Kiemelt kockázatú áruk fuvarozási záradéka
2.4. ADR-es áruknak tekintendő az 1957. szeptember 30-án kelt. Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) által meghatározott veszélyes anyag és tárgy.
2.5. Szabályozott hőmérsékleten szállítandó árunak minősül az a termék, amely állagának megőrzéséhez meghatározott hőmérsékleti tartomány fenntartását igényli a teljes szállítási folyamat során.
Ilyenek a hűtött, fagyasztott és romlandó termékek, az élelmiszeripari és gyógyszeripari termékek egyaránt. Vonatkozó záradék: Szabályozott hőmérsékletű áruk szállítási záradéka
2.6. Járműnek minősülnek a gépjárművek, nyergesvontatók, pótkocsik és félpótkocsik, az 1949. szeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény
4. cikke meghatározása szerint.
Vonatkozó záradék: Járművek szállításra vonatkozó záradék
2.7. Túlméretes/Útvonalengedély-köteles árunak minősül az az áru, melynek szállítása olyan járművel lehetséges, amelynek terhelése, illetve mérete a járművön lévő rakományt is figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott értékeket meghaladja.
2.8. Gépnek minősül minden olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erőgép). Működése mechanikai elvre vezethető vissza. A szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészből áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történő együttes munkájához külső energiaforrás szükséges. A gépek típusai a teljesség igénye nélkül az alábbiak: egyszerű gépek, mechanikai alkotórészek és kapcsolatok, órák, gázkompresszorok és szivattyúk, hőerőgépek, turbinák, szárnyprofilok, elektronikus gépek, stb.
Vonatkozó záradék: Gépek, berendezések pótlási záradéka