UNION-Business Class

UNION-Business Class

Biztosítási Feltételek

UNION-Business Class Biztosítási Feltételek

Vagyonbiztosítási Feltételek

Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek 3

Épületbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek 10

Ingóságbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek 17

Üvegtörés biztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételek 28

Üzemszünet-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek 30

Géptörés-biztosítás Különös Biztosítási

Feltételek 33

Elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása Különös Biztosítási Feltételek 36

Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 39

Felelősségbiztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei 44

Általános Felelősségbiztosítási Feltételek 51

Munkáltatói felelősségbiztosítás Különös

Biztosítási Feltételek 53

Szolgáltatói felelősségbiztosítás Különös

Biztosítási Feltételek 54

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése a szolgáltatás tárgyában okozott károkra Kiegészítő Biztosítási Feltételek 55

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése az alvállalkozókra Kiegészítő Biztosítási Feltételek 56

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése építési-szerelési tevékenységre Kiegészítő Biztosítási Feltételek 57

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése idegen jármű rakodására

Kiegészítő Biztosítási Feltételek 58

Gépjárműszerviz üzemeltetői felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek 59

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosítása

Különös Biztosítási Feltételek 61

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosításának kiterjesztése gépjárművek őrzésére Kiegészítő Biztosítási Feltételek 62

Termékfelelősség-biztosítás Különös Biztosítási Feltételek 63

Kiterjesztett termékfelelősség-biztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételek 65

Ingatlan-bérlői felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek 66

Ingatlan-bérbeadói felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek 67

Rendezvényszervezői felelősségbiztosítás

Különös Biztosítási Feltételek 68

Oktatási, nevelési, gyermekellátási tevékenységet folytatók, illetve gyakorlati képzést szervezők felelős- ségbiztosítása Különös Biztosítási Feltételek 70

Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése az Európai Unióra és egyes európai államokra Különös Biztosítási Feltételek 71

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös Biztosítási Feltételek 72

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Vagyonbiztosítás

A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class vagyonbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték és a szer- ződés, illetve a Különös Feltételek eltérően nem rendel- keznek.

A jelen, valamint a Különös Feltételekben, illetve a szerző- désben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatá- lyos magyar jogszabályok, különösen a mindenkor hatályos biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Bit.) és a mindenkor hatályos Polgári törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadóak.

1. A biztosított és a szerződő

1.1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést érdekelt sze- mély javára köti meg (továbbiakban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.

1.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a díjfizetési kötele- zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatko- zatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosí- tott a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződés- be belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosí- tási díjat is – megtéríteni.

2. A biztosítási események

A biztosítási események meghatározását a Különös Feltételek tartalmazzák. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási események bekövet- kezte esetén, díjfizetés ellenében a vonatkozó biz- tosítási feltételekben és a szerződésben meghatáro- zott szolgáltatás nyújtására köteles. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések kockázatviselése nem terjed ki a Különös Feltételekben kizárt eseményekre.

3. A közlési kötelezettség

3.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie

xxxxxxx, illetve az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.

3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.

3.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tud- nia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentu- mot kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosí- tóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításá- nak napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az aján- lat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől szá- mított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a bizto- sító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.

4.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlat- ra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékozta- tás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánla- ti lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől

számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést a jelen feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

5.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a bizto- sítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

6. A szerződés megszűnése

6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) rendes felmondással,

b) határozott tartamú szerződés esetén a határozott tartam lejártával,

c) díj-nemfizetéssel (10.1. pont),

d) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén (8.1. pont),

e) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén,

f) közös megegyezéssel.

6.2. Rendes felmondás

6.2.1.A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosí- tási időszak végére írásban felmondhatják. A fel- mondási idő 30 nap.

6.2.2.A felek a szerződésben a felmondási jogot legfel- jebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél évfordulóra felmondhatja. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szer- ződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosított- nak nyújtott (tartamengedmény).

6.3. Határozott tartam lejárta

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejárat- kor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A meg- szűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

6.4. Lehetetlenülés, érdekmúlás

6.4.1.Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.2.Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4.3.A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövet- kezményeket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulaj- donjoga átszállásának következménye, és a vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

7. A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerző- désben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

8. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

8.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét fel- hívta.

8.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.1. és a

8.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorol- hatja.

9. A biztosítási díj és annak megfizetése

9.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöl- tésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

9.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létre- jöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az idő- szaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

9.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összeg- ben esedékes.

9.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetésé- ről, illetve a díjfizetési halasztásról a felek az előző- ekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

9.5. A biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biztosító. A biztosítási díj alapja a tárgyidőszaki biztosítási összeg. Egy évnél rövidebb időre kötött, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási díj: 1-3 hónapig 4 havi díj, a negyedik hónaptól minden megkezdett hónapra további 1 havi díj szá- mítandó fel, 8 hónapon túli időre a teljes évi díjat kell felszámítani.

9.6. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási kötvény tar- talmazza.

10. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkö- vetkezményei

10.1. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a bizto- sítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhat- ja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap eltelté- vel megszűnik. A szerződés megszűnését követően

befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépé- sét, sem új szerződés keletkezését nem eredménye- zi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

10.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázat- viselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékes- sé vált biztosítási díjat megfizetik.

11. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére.

12. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

12.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerző- dés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási idő- szakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szol- gáltatás összegébe jogosult beszámítani.

12.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biz- tosító az addig a napig járó díj megfizetését követel- heti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

13. Területi hatály

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek ettől eltérő, kifejezett írásbeli megállapodása hiányában a biztosítási szerződés hatálya felelős- ségbiztosítás esetén Magyarország területére, illetve vagyonbiztosítás esetén a szerződésben rögzített kockázatviselési helyekre (telephelyekre) terjed ki.

14. A biztosított vagyontárgyak

A Különös Feltételek szerint biztosított vagyontár- gyak, illetve vagyoncsoportok felsorolását a biztosí- tási szerződés tartalmazza.

15. A biztosítási összeg

15.1. A biztosítási összeget vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként a biztosított, illetve a szerződő határozza meg. A szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyak az egyes biztosítási összegek erejéig biztosítottak. A vagyoncsoportokba tartozó vagyon- tárgyak a megjelölt biztosítási összeg erejéig bizto- sítottak azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat kár esetén a biztosító úgy tekinti, mintha külön-külön lettek volna biztosítva.

15.2. A biztosítási összeg meghatározásának módját a Különös Feltételek tartalmazzák.

15.3. A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza, az a biztosítási díj megállapításának alapja.

15.4. Az Épület-, valamint az Ingóságbiztosítási Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyak biztosí- tási összege rendszeresen indexálódik. Az indexálás az épület és az ingóság, valamint az üzemszünet

biztosításra minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatozik. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonat- koztatott éves, épületbiztosítás tekintetében az építőipari, ingóságbiztosítás tekintetében a fogyasz- tói árindex. Az értékkövetéssel módosított biztosítá- si összeget a biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biz- tosítási díj arányosan követi. A biztosítás indexálá- sára évente kerül sor a biztosítási évforduló napjá- val. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.

15.5. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy

vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módo- sítását bármelyik fél kezdeményezheti.

15.6. Biztosítási évfordulóra a biztosító a biztosítási díjté- telek kockázati vagy egyéb okból való megváltozta- tását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel vál- tozásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjemelési javaslatot nem fogadja el, a szerződést harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja.

16. Alulbiztosítás, túlbiztosítás

16.1. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyon- tárgy valóságos értékére vagy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

16.2. Ha a biztosított összeg a vagyontárgy – értékelési mód szerinti – értékénél kisebb, a biztosító – ellen- kező megállapodás hiányában – a kárt és a költsé- geket olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

16.3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A bizto- sítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékelési mód szerinti értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási szerződés sem- mis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

16.4. A biztosítottságot vagyontárgyanként, illetve vagyon- csoportonként külön-külön kell vizsgálni.

17. Többszörös biztosítás

17.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosító- val is szerződést kötött.

17.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

17.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biz- tosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

17.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

18. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

18.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 5 munkanapon belül a biztosí- tónak bejelenteni.

18.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képvi- selőjének nevét;

b) a biztosítási szerződés megnevezését,

c) a káresemény leírását és időpontját,

d) a kár bekövetkeztének helyét,

e) a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

f) a kár mértékét (a megállapított vagy becsült érté- ket),

g) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

18.3. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizo- nyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyí- tására alkalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentu- mokat;

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját;

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, költségvetést, terveket, nyilvántartásokat, leltár- íveket, fuvarokmányokat;

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazo- lást;

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás.

Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi felje- lentést köteles tenni és ezt igazolni.

Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásá- hoz szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat; helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítá- si szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számí- tott 30 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbe- jelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezé- sére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolá- sa is szükséges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a meg- állapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító vagy az általa megjelölt személy részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való

megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írás- ban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hiva- talból hatósági eljárás indul, vagy a biztosított jog- szabály vagy a Különös Feltételek rendelkezése alapján hatósági bejelentés megtételére köteles, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azono- sító adatainak közlése mellett haladéktalanul érte- síteni, és az annak során hozott határozatot a bizto- sító részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküldeni.

18.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott vagyontárgy állapotán a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. A biztosított ezt követően is köteles a kárese- mény jogalapja és összegszerűsége megállapításá- hoz szükséges mértékben a károsodott vagyontár- gyakat megőrizni, illetve a bekövetkezett kárt és a helyreállítást dokumentálni.

18.5. A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű

mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szüksé- ges iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehe- tővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

18.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a bizto- sítási fedezet nem terjed ki.

18.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítá- sára vonatkozóan megállapodni nem tudnak, a biz- tosított kérheti, hogy 3 tagból álló szakértői bizott- ság döntsön. A három szakértő közül egyet a bizto- sító, egyet a biztosított, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbb- séggel határoz. Az eljárás során a felek saját szak- értőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakér- tő költsége 50-50% arányban oszlik meg.

18.8. Az idegen vagyont ért károk kivizsgálását és összeg- szerű megállapítását a felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

19. A biztosító szolgáltatása

19.1. A biztosító a megállapított szolgáltatást az igény jogalapjának, illetve a kár mértékének bizonyításá- hoz szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül nyújtja.

19.2. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a Különös Feltételek tartalmazzák azzal, hogy – amennyiben a szerződés eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a biztosító szolgáltatási kötelezettségé-

nek felső határa káreseményenként a szerződő által vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeg. Ahol a szerződés, illetve a Különös Feltételek a biztosítási összegen belül, illetve azon felül limitet tartalmaznak, a limit a biztosító szolgáltatásának felső határa káresemé- nyenként, illetve évente.

20. Fedezetfeltöltés

20.1. A Ptk. szabályaitól eltérően, ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartal- maz, a limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség.

20.2. Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonatko- zó, a szerződő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.

21. Mentesülés

21.1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk, vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

21.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasz- tás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz- és munkavédelmi, vagy egyéb fog- lalkozási, illetve egészségügyi vagy balesetvédel- mi, illetve üzemelési, üzemeltetési előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be,

c) ha a kár a biztosított, illetve a szerződő jogsza- bályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllé- pésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a kár bekövetkeztében közrehatott,

e) ha a kárt a biztosítottra irányadó foglalkozási szabályok súlyos megsértésével összefüggésben okozta,

f) ha a kárt a biztosított ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a kár- esemény bekövetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,

h) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között

ismételten bekövetkezett kár, és a biztosított a tudomására jutott korábbi káreseményt követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általá- ban elvárható intézkedéseket elmulasztotta,

i) a Különös Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben.

21.3. Gazdasági társaság tagja(i) által a gazdasági társa- ságnak szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk esetén a biztosító nem téríti meg a kárnak a kárt okozó tag(ok) tulajdoni hányada sze- rinti részét.

22. Kármegelőzés, kárenyhítés

22.1. A szerződő fél illetve a biztosított a vonatkozó jog- szabályi, hatósági, illetve egyéb előírások teljesíté- sén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illet- ve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

22.2. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

22.3. A szerződő/biztosított a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabá- lyait a Különös Feltételek tartalmazzák.

22.4. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésére is alkalmazni kell.

23. Önrész

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a biztosított a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben százalékos mértékben, illetve összeg- szerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

24. Változás-bejelentési kötelezettség

24.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából lénye- ges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a szerződő fél illetve a biz- tosított haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkana- pon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, külö- nösen jogállásának megváltozását, ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződést kötött, vagyon-, illetve tűzvédelmi rend- szerében, továbbá tevékenységi körében változás állt be.

24.2. A változás-bejelentésre irányuló kötelezettség meg-

sértése esetében a közlési kötelezettség megsértésé- re vonatkozó szabályokat (3.1. pont) kell alkalmazni.

25. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károk- ra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedés- sel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselek-

mények bármelyik fajtájával, továbbá katonai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtok- fosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igény- bevétel) összefüggésben bekövetkezett károk,

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, fel- keléssel, lázadással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nél- küli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsá- tott munkások rendzavarásával, politikai szerve- zetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal összefüggés- ben bekövetkezett károk,

c) nukleáris reakcióval, maghasadással, robbanással, fúzióval, valamint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövetkezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító- berendezések által okozott károk,

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciók- kal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközök- kel, illetve robbanóanyagokkal vagy -eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetke- zett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul,

e) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok elő- állításával, elosztásával, továbbításával, fenntar- tásával vagy használatával összefüggésben bekö- vetkezett károk,

f) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszkö- zök, chipek, processzorok vagy integrált áramkö- rök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideért- ve a programozás hibáját is), meghibásodásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megvál- tozását vagy szerkezeti módosulását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiá- nyával összefüggésben bekövetkezett károkat is,

g) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen mennyisé- gében.

h) bármilyen (bakteriális, vírusos, stb.) kórokozói eredetű járványos megbetegedéssel, betegséggel, vagy fertőzéssel összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve a kórokozó bármely fajtáját, mutációját, származékát, illetve variánsát.

i) a Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kár- kifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bár- mely szankciót, rendelkezést vagy rendeletet, vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kereskedel- mi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankció- it, törvényeit vagy rendeleteit (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely sza- bályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

26. Megtérítési igény

26.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartás- ban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosí- tékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

26.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben peres eljárást indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a bizto- sított kérésére köteles a biztosított igényét is érvé- nyesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követe- lését kell kielégíteni.

26.3. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős sze- méllyel vagy szervezettel szembeni jogai megóvásá- ban, illetve érvényesítésében. E kötelezettségének megszegése esetén a jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

27. Egyéb rendelkezések

27.1. A felek jelen feltételek alapján létrejövő szerződé- sekkel összefüggésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

27.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbízottai útján ellen- őriztetni.

28. Elévülés

A biztosítási szerződésekből eredő igények az ese- dékességtől számított egy éven belül évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévü- lési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.

Ha jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövi- debb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

29. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősor- ban a Ptk., a Bit. és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

30. Jogorvoslatok

30.1. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán - általa megbízott kiegészítő biztosí- tásközvetítői tevékenységet végző személy magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse.

A panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet beje- lenteni

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1380 Budapest, Pf. 1076.; tel. szám: (+36-1)

486-4343)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja,

és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőköny- vet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésé- vel nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személye- sen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a pana- szosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a pana- szosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbe- li panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését köve- tő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

30.2. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

30.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosí- tóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

31. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

32. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION-Business Class vagyonbiztosítási feltéte- lek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:

– A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkö- vetkezményeket alkalmazni kell arra az esetre is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt (Általános Biztosítási Feltételek 6.4.3. pont).

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékes- ségtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott idő- szakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik (Általános Biztosítási Feltételek 10.1. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették

meg, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfelté- tele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (Általános Biztosítási Feltételek 11. pont).

– Ahol a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés limitet tartalmaz, a limit az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, a fedezet (limit) feltöltésére nincs lehetőség. (Általános Biztosítási Feltételek 20.1. pont).

– Egyebekben az adott biztosítási időszakra vonat- kozó, a szerződő által meghatározott biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken (Általános Biztosítási Feltételek 20.2. pont).

– A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bár- mely szankciót, rendelkezést vagy rendeletet, vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kereskedel- mi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankció- it, törvényeit vagy rendeleteit (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely sza- bályozást vagy adott nemzeti jogszabályt) (Általános Biztosítási Feltételek 25. i) pont).

– A biztosítási szerződésekből eredő igények az

esedékességtől számított egy éven belül évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 28. pont).

33. Adatkezelés és biztosítási titok

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titok- nak minősülő adataira vonatkozó, mindenkor hatá- lyos adatkezelési tájékoztató a jelen feltételek elválaszthatatlan részét képezi. A vonatkozó Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum a www. xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon is elérhető.

34. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kap- csolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlap- ján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.

35. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biz- tosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közre- működni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében megtéríti a jelen feltételekben meghatározott – kívülről ható, vélet- len, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatározott kockázatviselési helyen/helyeken (telephelyeken) lévő biz- tosítási összeggel megjelölt épületekre, építményekre ter- jed ki.

1. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Jelen feltételek alkalmazásában biztosított vagyon- tárgynak minősülnek az építmények, épületek és épülettartozékok az alábbiak szerint:

1.1.1.Építmények:

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve készter- mékként az építési helyszínre szállított, – rendelte- tésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készült- ségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – min- den olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (silók, bunkerek, víz- és más tárolók, szabadon álló kémények, aknák, kerítés, elektromechanikusan működtetett kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető- és/vagy fűtőelemeikkel együtt stb. a biztosítási összegen belül, a szerződésben meghatá- rozott limit mértékéig).

1.1.2.Épületek:

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely a talajhoz tartósan rögzített, szer- kezeteivel egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából (iroda, üzlet, üzem, raktár stb.).

1.1.3.Épülettartozékok:

Az épület, építmény funkciójához és fenntartásához szükséges szilárdan rögzített tartozékok (villámhárí- tó berendezések, beépített bútorok, szilárdan lera- kott padló- és falburkolatok, épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők, redőnyök, rolók, személyfelvo- nók, mozgólépcsők, vízvezetékek és szerelvények, szemételtávolítást szolgáló berendezések, valamint épülethez szilárdan rögzített napvédő, esővédő tetők, antennák, napenergia berendezések stb. a biztosítási összegen belül, a szerződésben meghatá- rozott limit mértékéig).

1.1.4.Jelen feltételek alapján a napenergia-, szélenergia

berendezések, geotermikus fűtés vagyontárgyak esetében a biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégve- rés, hónyomás, földrengés és ismeretlen jármű ütközés kockázatokra vonatkozik, a telephelyenkén- ti épületbiztosítási összeg 10%-a, de legfeljebb

• BÁZIS csomag esetén 5 000 000 Ft erejéig,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetében 10 000 000 Ft erejéig.

Ezen limiteket a biztosító azoknál a biztosítási ese- ményeknél alkalmazza, amelyek kizárólag az adott vagyontárgyban okoznak kárt (továbbterjedés nél- kül). Amennyiben a kár továbbterjed a biztosított épületre, illetve a biztosított épületben keletkezett kár miatt sérülnek ezek a vagyontárgyak, akkor a biztosító szolgáltatásának felső határa az épületbiz- tosítási összeg.

1.1.5.Jelen feltételek értelmében csak azok az épületek biztosíthatók, amelyeknek térelhatároló és térelvá- lasztó falai a következő falazási módok valamelyike szerint készültek:

a) hagyományos tégla vagy kő;

b) monolit beton;

c) blokkos (falazóblokk, pórusbeton);

d) paneles, nagyblokkos;

e) pillérvázas könnyűszerkezet;

f) rönkház, gerendaház (tömör, legalább 15 cm falvastagságú);

g) fém szendvicspanel.

1.2. Nem biztosíthatók az alább felsorolt épületek, épít- mények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

a) nád- és zsupfedeles, fazsindelyes, valamint bitu- menes hullámlemez tetőzetű épületek;

b) lakókocsik, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, fólia- és ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefedő szerkezetek, felvonulási épületek vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények, pavilonok, konténerek, garázssorok;

c) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

d) vályog vagy vegyes falazatú épületek;

e) faházak (pl. ERDÉRT-típusú).

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés for- májában keletkező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában keletkező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt ered- ményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, kése- delmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá a próba- üzem alatt, vagy által bekövetkező károk;

h) az össze- és szétszerelés, karbantartás, javítás, fel- újítás, átépítés alatt, vagy által bekövetkező károk;

i) lopási károk;

j) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekö- vetkezett károk;

k) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetkezett károk;

l) szándékos túlterhelés következményei;

m)az üzemeltetési szabályok be nem tartásával oko- zati összefüggésben bekövetkező károk.

3. Biztosítási események

A jelen feltételek alkalmazásában egy biztosítási eseménynek tekintendő minden kár, amely egy, vagy több

– 72 órán belül bekövetkezett vihar,

– 24 órán belül bekövetkezett jégverés, illetve tor- nádó,

– 504 órán belül bekövetkezett árvíz,

– 168 órán belül bekövetkezett földrengés következménye azzal, hogy a biztosító kockázatvise- lése szempontjából a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontja az előzőekben írt időtartamok kezdete.

BÁZIS kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változás- sal együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hőmérséklet lép fel, és terjedőképesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösz- szetétel vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak, szárításnak vagy füstnek vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatkozik, melyekben vagy melyeken keresztül hasznos tüzet vagy hőt állíta- nak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár vezetékekben, elektromos gépekben, beren- dezésekben, felszerelésekben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, nap- energia-berendezés) – kivéve, ha a tűz átterjed más vagyontárgy(ak)ra, ebben az esetben az a vagyontárgy is térül, amelyben a tűz keletkezett;

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására keletkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik.

3.2. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, égető, romboló erőhatásával közvetle- nül károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

Nem tekintendő villámcsapás biztosítási esemény- nek, ha:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt, vagy magában a villámvédelmi rendszerben keletkezik a kár;

b) a villámcsapás okozta kár elektromos berendezé- sekben keletkezik, a villám által indukált elektro- mos túlfeszültség hatására.

3.3. Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszült- ségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a telephelyenkénti épületbiztosítási összeg 10%-a, de legfeljebb

• BÁZIS csomag esetén 3 000 000 Ft erejéig,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetében 5 000 000 Ft erejéig téríti meg.

3.4. Robbanás

Két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség- nek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akuszti- kai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyak- ban maradandó alakváltozást okoz, ideértve a hirte- len vákuum hatására keletkezett összeroppanásos károkat is.

Nem tekintendő robbanás biztosítási eseménynek, ha:

a) a kár tudatos, tervszerű robbantás folytán kelet- kezik;

b) normál üzemi nyomáson vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (pl. kazán, gumiabroncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik a kár;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elem- mel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) a kár hasadó anyagok robbanásából származik;

f) a kár légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik.

3.5. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károk.

3.6. Ismeretlen jármű ütközése

Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közlekedő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított épületbe, vagy annak kerítésébe, azokban maradandó károsodást okozva. A biztosító a kárt

• BÁZIS csomag esetén a telephelyenkénti épület- biztosítási összeg 10%-a, de legfeljebb

5 000 000 Ft,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a telephe- lyenkénti épületbiztosítási összeg 10%-a, de legfeljebb 10 000 000 Ft erejéig téríti meg.

A térítés feltétele rendőrségi feljelentés megtétele.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy elhasználódásából adódó károkra;

b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhe- lyezett biztosított vagyontárgyak káraira.

3.7. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a mini- mum 15 m/sec sebességet elérő természetes lég- mozgás, széllökés, légörvény nyomó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoz- tatást okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján;

– az építésügyi szabványok által végleges fedés- ként elfogadott anyagú és szakszerű technológiá- val megépített tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosí- tott vagyontárgyakban;

– továbbá azokat, amelyeket a vihar által sodort

tárgyak okoztak a biztosított épületben, épít- ményben.

Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagáról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosí- tó, ha:

a) a kár építmények szerkezetileg beépített üvege- zésében keletkezik;

b) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és meleg- ágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyon- tárgyakban keletkezik;

c) a kár nem szilárd falazatú és tetőszerkezetű, illetve fedésű építményekben, fészerekben, vala- mint nyitott oldalfalú épületekben keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó léte- sítményeket is;

d) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illet- ve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

e) a vihar az épület, építmény külső festésében, vakolásában, burkolatában okoz kárt;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak vagy vala- mely szennyeződésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézte elő, kivé- ve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek.

3.8. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű – 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó – légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szaksze- rűen kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszinten felgyülemlő csapadék elön- téssel károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott helyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;

c) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik

a biztosított vagyontárgyakban.

3.9. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény az, ha a biztosított épületek, építmények tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jégszemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált – az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfo- gadott anyagú és szakszerű technológiával megépí- tett – tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontár- gyakban.

A biztosítás nem terjed ki:

a) olyan károkra, melyek ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítményekben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) hófogó szerkezetekben, eső- és csapadékvíz csa- tornákban keletkezett károkra;

c) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyi- tott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolá- sa idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégve- rés következtében keletkeztek;

d) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épületek külső oldalára erősítettek (pl. névtáb- la), továbbá elektromos légvezetékekre, állvány- zatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkerítésükkel együtt;

e) az épületek, építmények külső vakolatában, fes- tésében, burkolatában keletkezett károkra.

3.10. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított épületekben, építményekben hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat.

Nem terjed ki a biztosítás olyan károkra, amelyek:

a) ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítményekben, vagy hideg-, illetve meleg- ágyakban keletkeztek;

b) a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásá- val okozati összefüggésben következtek be;

c) kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben keletkeznek.

3.11. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerkezeten belül elhelyezett ivó- és szenny- víz vezetékek, épületen belüli csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendsze- rek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartá- lyainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a veze- téktörés az épületet ellátó mért vezetékszakaszon következik be.

Megtéríti a biztosító az épületszerkezeten kívül elhelyezett víznyomó vezetékek, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó mért vezetékszaka- szon következik be.

Megtéríti a biztosító a mért szakaszon, de a telken kívüli víznyomó vezetékek törése, repedése miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító a technológiailag indokolt cső- szakasz cseréjének költségét

• BÁZIS csomag esetén legfeljebb 6 méter,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén legfeljebb 10 méter mértékig,

amennyiben a csőszakasz a biztosított karbantartási kötelezettségében van.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kárelhárítás során felmerült kapcsolódó berendezé- sek és szerelvények szükségszerű pótlási költségeit. Amennyiben az épület biztosított, megtéríti a biztosí- tó a biztosítási összegen felül az elfolyt víz értékét is,

• BÁZIS csomag esetén 250 000 Ft erejéig,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén 500 000 Ft erejéig.

A biztosítás nem terjed ki:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmu- lasztásából eredő károkra; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtő- házak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

3.12. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víz- tározók kiáradása árvíz ellen védett területre, továb- bá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgárok) meg- jelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdeté- től számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban kelet- kezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen elhelyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jellegű károsodás keletkezik;

e) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy fel- ázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

3.13. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg skála 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakválto- zást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatkozás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításá- nak, illetve eredeti állapotára történő helyreállításá- nak költségeit.

3.14. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a bizto- sító a földcsuszamlást, az ismeretlen üreg beomlá- sát, valamint a föld- és kőomlást, melynek követ- keztében a biztosított vagyontárgyakban kár kelet- kezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizi- kai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha

az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talaj- ban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekö- vetkező talajelmozdulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megválto- zása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdu- lás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakválto- zást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bizonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illetve homokkiterme- lés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható össze- függésbe.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld- vagy kőtörmelék visszaállításának, az isme- retlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, épí- tésének költségeit;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepe- désével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duz- zadásával okozati összefüggésben keletkező károkat;

c) a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggésben álló károkat;

d) a föld- és kőomlás által a támfalakban, mestersé- ges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.

3.15. Vandalizmus okozta károk fedezete

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy BÁZIS csomag esetén 500 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén 1 000 000 Ft erejéig megtéríti a vandalizmus miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett dologi károkat, az UNION-Business Class Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, vala- mint – a biztosítási szerződésben írt fedezet/ek függvényében – az Épületbiztosítás Különös Felté- teleinek rendelkezései alkalmazása mellett az aláb- bi feltételek szerint.

Vandalizmus: a biztosított vagyontárgyakban harma- dik személy/ek által szándékosan okozott rongálási kár.

A biztosító nem téríti meg:

a) az eltulajdonítás miatti károkat, valamint a betö- réses lopás, illetve annak kísérlete során okozott rongálási károkat;

b) a graffitti(k) által okozott kárt, illetve a graffitti(k) eltávolításának költségeit;

c) bármilyen üveg törése miatti károkat;

d) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló esztétikai károkat.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás a BÁZIS kockázati csomagban foglalta- kon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.16. Bővített vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító az épületen belüli szennyvízel-

vezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmu- lasztásából eredő károkat, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek- ben keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízel- vezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be.

A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repe- dése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkra;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

f) a telekhatáron kívüli bevezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkra.

3.17. Technológiai csőtörés

Megtéríti a biztosító a vezetékes vízkár biztosítási összegén belül a savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezetékek és egyéb techno- lógiai csővezetékek, berendezések törése, repedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő károkat a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű, azaz eltávolítható, és az üzemszerű működést nem befolyásolja;

b) a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghi- básodott vezetékben, berendezésben keletkezik.

3.18. Xxxx és hő által okozott károk

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül azo- kat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyak- ban a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst- és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek;

b) a használati értéket nem csökkentő, esztétikai károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban kelet- keztek.

3.19. Elektromos tűz

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az elektromos gépben, berendezésben vagy felszere- lésben az áram hőhatására keletkezett tűzkárokat. A biztosított köteles gondoskodni az elektromos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemeltetéséről; ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelé- sekben a természetes elhasználódásból vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalásá- ból adódóan keletkezik a tűzkár.

3.20. Építési, szerelési munkák fedezete

A jelen Különös Biztosítási Feltételek 2.h. pontjától eltérően a biztosítási fedezet külön bejelentés nélkül kiterjed a biztosított telephely(ek)en végzett kisebb (legfeljebb 5 M Ft bekerülési költségű) építés-szere- lési, karbantartási, javítási, felújítási munkálatokkal okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett közvetlen dologi károkra, beleértve azon vagyontárgyakat is, amelyen a fenti tevékenysé- geket végzik. A biztosító fenntartja a jogot a kivitele- zővel szemben való visszkeresetre.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi tevé- kenységekre:

1. bontási munka,

2. gépi földmunka,

3. tetőcsere, tetőjavítás, a héjazat megbontásával járó munka, tetőtér-beépítés,

4. ún. foghíjbeépítés,

5. mélyépítési tevékenység, illetve a vonalas létesít- ményeken végzett munkák,

6. napelem, napkollektor szerelése.

A biztosító kártérítésének felső határa 1 000 000 Ft. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 100 000 Ft önrészt alkalmaz.

ALL RISKS kockázati csomag

ALL RISKS kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás a BÁZIS és EXTRA kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.21. A biztosítási esemény

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minő- sül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható külső okból, véletlenül, váratlanul bekö- vetkezett, a 3. fejezet 3.1 – 3.20. pontjaiban meg nem nevezett kockázatokból eredő minden olyan köz- vetlen fizikai károsodása, amelyekkel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

Jelen feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki a 2. fejezetben felsorolt általános kizárá- sok szerinti esetekre, továbbá a biztosító nem téríti meg azon biztosítási események miatt keletkezett károkat, amelyek a 3. fejezet 3.1 – 3.20. pontjai- ban meghatározott biztosítási események bármelyi- kének bekövetkezése okozott. Ezen esetekben a 3. fejezet vonatkozó pontjai szerinti rendelkezések az irányadóak.

Az UNION-Business Class Általános Vagyonbiztosítási Feltételek 25. pontjában írtakon túl a biztosító nem téríti meg:

a) fokozatos állagromlás, használat során bekövet- kező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, férgek, rágcsálók, szá- raz vagy nedves rothadás, az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szeny- nyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmér- sékleti változások vagy szélsőségek, szmog;

b) lavina, sár-, földcsuszamlás következtében kelet- keztek;

c) azokat a károkat, amelyek a biztosított által tesz- telt, javított, tisztított, átalakított, helyreállított vagyontárgyakban a biztosított e tevékenysége során, illetve azzal összefüggésben következtek be;

d) azokat a károkat, amelyek alapok, falak, padoza- tok, feltöltések, födém-, illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugoro- dása, kihasasodása vagy tágulása miatt, vagy azokkal összefüggésben következtek be;

e) a kizárólag csak meghibásodás, működésképte- lenség, rendeltetésszerű használatban bekövet- kező változás formájában előállott károkat;

f) a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő törés, repedés kárát, amennyiben annak oka:

– tervezési hiba, feldolgozási hiba, hibás munka- végzés, anyaghiba, vagy rejtett hiba,

– elektromos üzemű gépek, berendezések elekt- romos, elektronikus sérülése vagy zavara (ide- értve, de ezekre nem korlátozva a számítógépe- ket, elektronikus berendezéseket, eszközöket, illetve vezetékeket),

– gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatré- szeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibá- sodása, turbulencia miatti törése, repedése,

megtéríti azonban a biztosító az ezek következté- ben az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat;

g) az energiaellátás, áramkimaradás, gőzkimaradás, gázkimaradás, vízkimaradás, üzemanyag szolgál- tatás kimaradás, fűtés vagy hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkezett károkat, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosí- tott telephelyen található energiaellátó, fűtő vagy hűtő berendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta;

h) az információvesztés miatt vagy azzal összefüg- gésben keletkezett károkat az alábbiak szerint: 1.adatok vagy szoftverek károsodása vagy sérülé-

se, így különösen az adatokban, szoftverekben, illetve számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások, illetve sérülések eredményeznek;

2.azok a károk és veszteségek, amelyek a műkö- dés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek, illetve

számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármi- féle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások, illetve sérülések eredményeznek;

i) a szabadban, illetve a zárt, oldalfalakkal nem határolt építményekben tárolt vagyontárgyak ese- tén az eső, havas, illetve ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok vagy por, fagyhatás, napsütés által okozott károkat;

j) a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyak

– beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb techno- lógiai anyagokat is – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűzkárait;

k) a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben szétszaka- dás vagy megrepedés, törés miatt keletkezett károkat;

l) a szállított (ideértve a fel- és lerakodást is) vagyontárgyakban bekövetkezett károkat;

m)a csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, sze- relvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt anyagok mennyiségi veszteségeként keletkezett károkat;

n) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmá- val feltárt hiányból eredő károkat vagy vesztesé- geket;

o) a számítógépekben és elektronikus berendezések- ben bekövetkező áram- vagy feszültségingadozás, leejtés, ráöntés miatt bekövetkező károkat;

p) azokat a károkat, amelyek normalizált hiányként (káló) elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

q) azokat a károkat, amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasá- gi hátrányként jelentkeztek (pl. jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség);

r) azokat a károkat, amelyek kedvezmények elvesz- téséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

s) azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyon- tárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami támogatásként vagy visszatérítés- ként a biztosított, illetve a tulajdonos által visz- szaigényelhetők;

t) amelyek génmanipuláció, genetikai mutáció vagy más genetikai változások miatt keletkeztek.

4. Biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) hatá- rozza meg telephelyenként.

4.2. A biztosítási összeg meghatározása utánpótlási értéken (új érték) történik, kivéve a 40%-nál nagyobb mértékben avult épületeket, építményeket és tárgyi eszközöket, valamint az idegen tulajdonú vagyontárgyakat, amelyek utánpótlási értéken érvé- nyesen nem biztosíthatók, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint.

4.3. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvé- nyében kell meghatározni.

4.4. A biztosítási összegek biztosítási időszakon belüli módosítását, ha vagyonnövekedés következik be, a biztosított írásban kezdeményezheti, és közös meg- egyezéssel a szerződés módosítható. A módosítás

hatálybalépésére az UNION-Business Class Vagyon- biztosítás Általános Feltételeit kell alkalmazni.

5. Alulbiztosítás

5.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyontárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

5.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általá- nos Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjá- tól eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben annak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatározottakat.

6. Biztosítási szolgáltatás

6.1. A szerződés biztosítási összegének erejéig évente a következő szolgáltatást nyújtja a biztosító a megha- tározott biztosítási események bekövetkezésekor:

6.1.1.Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetsé- ges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak ese- tén a biztosító a káreset időpontjában, Magyar- országon alkalmazott újraépítési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káreset időpontjában történő újraépítési, újra beszerzési ár az avulás levonásával, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

6.1.2.Részleges kár esetén – legfeljebb a biztosítási összeg erejéig – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a károsult vagyontárgynak az eredeti álla- pot helyreállítását szolgáló teljes javítási költsé- gét téríti meg a biztosító;

– tényleges értéken biztosított vagyontárgyak ese- tén javítással, illetve a károsodott részek pótlásá- val helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemelkedés levonásra kerül;

– műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tény- leges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemutatott, általa jóvá- hagyott restaurálási ajánlat alapján.

6.2. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosí- tott áfa jogosultságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénynek meg- felelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biztosító.

6.3. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a kár kapcsán felmerülő, biztosított épülethez, épít- ményhez köthető alábbi költségeket a telephelyen- kénti épületbiztosítási összeg 10%-a erejéig:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolato- san igazolt szállítási költségeket;

– a tervezési költségeket.

6.4. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán felmerülő alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségei,

• BÁZIS csomag esetén a megállapított kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 500 000 Ft,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a megállapí- tott kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft erejéig;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségei (szál- lítási, lebontási és izolációs költségek, a veszé- lyes anyagok – beleértve a radioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltségei), legfeljebb 1 000 000 Ft erejéig;

– szakértői díjak

• BÁZIS csomag esetén 500 000 Ft,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén: 1 000 000 Ft erejéig.

6.5. Nem téríti meg a biztosító:

a) az expressz és speciális szállítás költségeit;

b) a légi úton történő szállítás költségeit;

c) a túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) a kár miatt beálló termeléskiesés költségeit;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

6.6. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítá- sát csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges helyreállítás részét képezi.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható marad- ványok értékét a kártérítés összegéből levonja, ha az meghaladja a megállapított kár 10%-át.

6.8. A biztosított telephely(ek)en található talajszint alatti padozatú helyiség(ek)ben árvíz, vihar, felhő- szakadás, vezetékes vízkár, technológiai csőtörés biztosítási események következtében keletkezett elöntéses károk esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az épületbiztosítási összeg 5%-a, de összesen (ingóságbiztosítással együtt) maximum 3 000 000 Ft/kár/telephely.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen szerződési feltételek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Felté- telek rendelkezéseivel, a jelen Különös Biztosítási Feltételekben foglalt eltérésekkel együtt érvényesek. Jelen Különös Biztosítási Feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseit kell alkalmazni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingóságbiztosítás

Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfize- tés ellenében megtéríti a jelen feltételben meghatározott

– kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövet- kező – biztosítási események által a biztosított vagyontár- gyakban okozott dologi károkat. A biztosítási fedezet a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken), a biztosítható épület(ek)-ben elhelyezett – kivéve a szabadban tárolt vagyontárgyak –, biztosítási összeggel megjelölt vagyontár- gyakra terjed ki.

1. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üzemelést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetle- nül attól, hogy az épületben vagy a szabadban van- nak. Ilyenek például: az energia termelésére, átala- kítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gépalapzatokkal, és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gépjárművek;

b) automaták és azok tartalma (külön megállapo- dással sem biztosíthatók a pénzváltó, nyerő- és játékautomaták);

c) vízi és légi járművek.

1.2. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek, valamint mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereskedelmi áru, göngyöle- gek, reklámanyagok, csomagolóeszközök.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) vérkészítmények;

b) lábon álló növényi kultúrák;

c) élő állatok.

1.3. Értékkészletek

Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, érték- papírok, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befekte- tési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétkönyvek, hitellevelek, értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, tele- fonkártyák), arany, platina, drágakövek, igazgyön- gyök, illetve ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyo- más, földrengés, vízcsőtörés kockázatokra vonatko- zik. Betöréses lopás és rablás kockázatra csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosítást betöré- ses lopás és rablás kockázatra is megkötötték.

Nem biztosítható vagyontárgyak a szerződő/biztosí- tott munkavállalók, valamint az alkalmazottak aláb- bi vagyontárgyai: értéktárgyak, készpénz, okiratok,

szellemi alkotások és – a jelen szabályzat kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – tervek.

1.4. Kiterjed a biztosítás:

a) az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyaira;

b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett auto- maták tartalmára

a szerződésben megjelölt limit mértékéig.

1.5. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a vagyontárgyak, amelyek a szabadban, vagy az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építmény- ben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott. A biztosító kockázatviselése csak azon szabadban elhelyezett, illetve tárolt vagyontárgyakra (gép, berendezés és készlet) terjed ki – BÁZIS csomag esetén a telephelyenként és a vagyonbiztosítási adatközlőn vagyoncsoportonként külön megjelölt ingóságbiztosítási összeg 10%-ának erejéig, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a telephelyenként és a vagyonbiztosítási adatközlőn vagyoncsoportonként külön megjelölt ingóságbiztosítási összeg 20%- ának erejéig –, amelyek tekintetében a szabadban történő elhelyezés, tárolás a rendeltetésszerűséggel, illetve a jó gazda gondosságával nem ellentétes.

1.6. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak

Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulaj- donban lévő vagyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizo- mányba, eladásra, javításra átvett készletek.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés for- májában keletkező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában keletkező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt ered- ményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, kése- delmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszerelés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt vagy által bekövetkező károk;

h) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nek és azok tartalma;

i) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletkölt- ségei;

j) lopási károk;

k) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekö- vetkezett károk;

l) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetkezett károk;

m)szándékos túlterhelés következményei;

n) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával oko- zati összefüggésben bekövetkező károk;

o) környezetszennyezéssel okozott károk;

p) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüg- gésbe hozható károk.

3. Biztosítási események

A jelen feltételek alkalmazásában egy biztosítási eseménynek tekintendő minden kár, amely egy, vagy több

– 72 órán belül bekövetkezett vihar,

– 24 órán belül bekövetkezett jégverés, illetve tor- nádó,

– 504 órán belül bekövetkezett árvíz,

– 168 órán belül bekövetkezett földrengés következménye azzal, hogy a biztosító kockázatvise- lése szempontjából a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontja az előzőekben írt időtartamok kezdete.

BÁZIS kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változás- sal együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hőmérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösz- szetétel vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonat- kozik, melyekben vagy melyeken keresztül hasz- nos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására keletkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik;

f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik;

g) a tűzkár a biztosított helyiségeken kívül elhelye- zett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartal- mában keletkezik.

3.2. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, égető, romboló erőhatásával közvetle- nül károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt vagy magá- ban a villámvédelmi rendszerben keletkezik;

b) elektromos berendezésekben keletkezik a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.3. Villámcsapás közvetett hatása által okozott károk

Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós

hatása, illetve ennek következtében fellépő feszült- ségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a telephelyenként és a vagyonbiztosítási adatközlőn vagyoncsoportonként külön megjelölt ingóságbizto- sítási összeg 10%-a, de legfeljebb

• BÁZIS csomag esetén 3 000 000 Ft erejéig,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetében 5 000 000 Ft erejéig téríti meg.

3.4. Robbanás

Robbanás két elválasztott térben létrejövő nyomás- különbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulaj- donságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontár- gyakban maradandó alak változást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására keletkezett összeroppaná- sos károkat is.

Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson, vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (kazán, gumiabroncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elem- mel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) hasadó anyagok robbanásából származik;

f) légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik;

g) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.5. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károk.

3.6. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a mini- mum 15 m/sec sebességet elérő természetes lég- mozgás, széllökés, légörvény nyomó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoz- tatást okoz.

Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagáról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épületekben elhelyezett vagyontár- gyakra vonatkoznak, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít. Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosí- tó, ha:

a) a kár légi, vízi, valamint egyéb közlekedési jár- műben keletkezik;

b) a kár építmények szerkezetileg beépített üvege- zésében keletkezik;

c) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és meleg- ágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyon- tárgyakban keletkezik;

d) a kár nyitott oldalfalú épületekben tárolt vagyon- tárgyakban keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is;

e) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illet- ve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak, vagy vala- mely szennyeződésnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolása idézte elő, kivé- ve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

h) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben kelet- kezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak;

i) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad;

j) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladá- sa, meghűlése, vagy a vihar által előidézett víz- befulladásos elhullása folytán keletkezik;

k) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés több- letköltségei miatt keletkezik;

l) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik;

m)a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmá- ban keletkezik.

3.7. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű, 0,5 mm/perc inten- zitást meghaladó légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szakszerűen kialakí- tott vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talaj- szinten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított épületek pincéjében, illetve földszintjén elhelyezett biztosított vagyontárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott helyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

c) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiség- ben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletke- zik, melyeket életszerűen ott tárolni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, könyv stb.);

d) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik a biztosított vagyontárgyakban;

e) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

f) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben kelet- kezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak;

g) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.8. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény, ha a biztosított épüle-

tek, építmények tetőszerkezeteire a légköri csapa- dék közvetlen módon, jégszemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

A biztosítás nem terjed ki:

a) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyi- tott ablakon vagy más nyíláson történő behatolá- sa idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégve- rés következtében keletkeztek;

b) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épület külső oldalára erősítettek (pl. névtáb- lák, fénycsöves berendezések, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, antenna és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékek- re, állványzatokkal és oszlopokkal, teljes felsze- reltségükkel és elkerítésükkel együtt;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra.

3.9. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban hónyomás (hóter- helés) által okozott károkat. Nem terjed ki a bizto- sítás kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben keletkezett károkra. Nem tekinthetők hónyomás kárnak az olyan károk, ame- lyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásá- val okozati összefüggésben következtek be.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

b) napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.10. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerkezeten belül elhelyezett ivó- és szenny- víz vezetékek, épületen belüli csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendsze- rek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartá- lyainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a veze- téktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az épületszerkezeten kívül elhelyezett víznyomó veze- tékek, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezé- seinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épü- letet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig követke- zik be.

A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repe- dése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra, ideértve az ezen épületekben található tárgyakat is;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmu-

lasztásából eredő károkra, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtő- házak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletkölt- ségeire;

k) az elfolyt víz értékére;

l) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra;

m)a kár talajszint alatti padozatú helyiségben kelet- kezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.11. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víz- tározók kiáradása árvíz ellen védett területre, továb- bá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgárok) meg- jelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdeté- től számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szol- gáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen elhelyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

e) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jellegű károsodás keletkezik;

f) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy fel- ázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban;

g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosí- tott vagyontárgyakban történt elöntéses károso- dás, ha azokat nem a padlószint felett legalább 12 cm magasságban tárolták;

h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szabványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (fest- mény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.).

3.12. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg skála 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakválto- zást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatkozás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapo- tára történő helyreállításának költségeit;

b) ha a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelye- zett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartal- mában keletkezik;

c) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.13. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a bizto- sító a földcsuszamlást, az ismeretlen üreg beomlá- sát, valamint a föld- és kőomlást, melynek követ- keztében a biztosított vagyontárgyakban kár kelet- kezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizi- kai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy- vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talaj- ban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekö- vetkező talajelmozdulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizi- kai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosí- tott vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz. Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bizonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illetve homokkiterme- lés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható össze- függésbe.

Nem téríti meg a biztosító a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld-, vagy kőtörmelék vissza- állításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeit.

Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggés- ben keletkező károkat, továbbá a rosszul megválasz- tott alapozási tervekkel, munkákkal okozati össze- függésben álló károkat.

3.14. Egyéb kiegészítő fedezetek

a) Kiterjed a biztosítás a biztosított füstölőkamrák, szárító és más melegítő berendezések tartalmá- ban keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által okozott károkra, BÁZIS csomag esetén a készletbiztosítási összeg 10%- a, de legfeljebb 3 000 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a készletbiztosítási összeg 15%-a de legfeljebb 5 000 000 Ft erejéig.

b) Megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmá- ban keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott károkat, BÁZIS csomag esetén a készletbiztosítási összeg 10%-a de legfeljebb 2 000 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a készletbiztosítási összeg 15%-a de legfeljebb 3 000 000 Ft erejéig. Megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmá- ban keletkezett betöréses lopás és rablás károkat is, BÁZIS csomag esetén 100 000 Ft, EXTRA és

ALL RISKS csomag esetén 200 000 Ft erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

c) Kiterjed a biztosítás a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban és azok tartalmában keletkezett tűz, robbanás, vil- lámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhő- szakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károk- ra 200 000 Ft/vitrin és 300 000 Ft/tartalom erejéig.

Kiterjed a biztosítás a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban és azok tartalmában keletkezett betöréses lopás és rablás károkra is 200 000 Ft/vitrin és 300 000 Ft/tar- talom erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

d) Kiterjed a biztosítás a munkavállalók vagyontár- gyaiban (kivéve: értéktárgyak és gépjárművek) keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint betöréses lopás által okozott károkra. Megtéríti a biztosító a betö- réses lopás és rablás károkat is, BÁZIS csomag esetén 150 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS cso- mag esetén 300 000 Ft erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

e) Hűtött áruk biztosítása

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a kár, de legfeljebb BÁZIS csomag esetén 250 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén 1 000 000 Ft erejéig, az alábbiakban részletezett módon meg- téríti a biztosított áru elégtelen hűtése következ- tében keletkezett dologi károkat.

Nem terjed ki a biztosítás hűtőházakra és fagyasztókamrákra.

Jelen biztosítás szempontjából dologi kárnak minősül az áru olyan mértékű minőségváltozása, melynek következtében az áru semmilyen eljá- rással nem tehető felhasználásra alkalmassá.

Biztosítási eseménynek minősül, ha az elégtelen hűtést a hűtőberendezés váratlan meghibásodá- sa vagy az áramellátás előre nem látható szüne- telése okozza.

Az áramellátás kimaradása esetén a biztosított- nak igazolni kell, hogy a szolgáltatás-kimaradás tényét a szolgáltatónak haladéktalanul bejelen- tette. A károk rendezéséhez a biztosított a szük- séges igazolásokat a szolgáltatás kimaradásáról beszerezni köteles, mely bizonylat a jogalap-elbí- rálás és a kártérítés feltétele.

A biztosító kockázatviselése kizárólag olyan hőmérséklet-változásra vonatkozik, melynek oka az alábbi:

– a hűtő és/vagy fagyasztó berendezésben belső és/vagy külső erőhatás miatt véletlenül, várat- lanul, balesetszerűen bekövetkezett fizikai károsodás,

– a biztosított részére más szervezetek által szol- gáltatott elektromos energia balesetszerű (előre be nem jelentett) kimaradása,

– a hűtőközeg előre nem látható véletlen, bal- esetszerű esemény miatti elfolyása a hűtő és/ vagy fagyasztó berendezésből,

– a hőfokszabályozó és/vagy az automatikus ellenőrző berendezés bármilyen okból eredő

meghibásodása.

Jelen kiterjesztés kizárólag az alábbi jellegű árukban keletkezett károkra vonatkozik:

– élelmiszer

– gyógyszer, gyógyhatású szer.

A biztosító a keletkezett kárt megtéríti, amennyi- ben bizonyítható, hogy az áru, az elégtelen hűtés miatt vált használatra alkalmatlanná.

A biztosítottnak naprakész nyilvántartást kell vezetnie a tárolt hűtött/fagyasztott áruról, feltün- tetve a beraktározás napját valamint az áru nevét és mennyiségét. A nyilvántartásban fel kell tün- tetni, ha a raktározott árut telephelyen/épületen belül másik helyiségbe átrakják, akkor is, ha azokat azonos hűtőberendezés látja el, továbbá feltüntetendő a kitárolt áruk listája a kitárolás napjával együtt.

Nem téríti meg a biztosító:

– amennyiben a szerződő/biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja a hűtőberendezést nem az elvárható és kellő gondossággal üze- melteti (pl. nem a megfelelő hőmérsékletre állítja, az ajtaját nem megfelelően csukja, kikapcsolja, stb.), a biztosítási esemény ezzel összefüggésben következik be,

– magában a hűtő/fagyasztó berendezésben keletkezett károkat,

– az áru – tárolási hőmérséklettől független – tulajdonsága miatt bekövetkezett károkat,

– a nem megfelelően megválasztott tárolási hőmérséklet és/vagy légnedvesség miatt kelet- kezett károkat,

– a hűtő/fagyasztó berendezés – annak standard tulajdonsága miatt – alkalmatlan a szükséges hűtési kapacitás biztosítására,

– a hűtőberendezés rossz műszaki állapota, ill. a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett károkat,

– az elektromos energiaszolgáltatás kimaradása miatt bekövetkezett kárt, ha

– annak oka a szolgáltató szándékos intézkedé- se, kivéve amennyiben ennek célja a szolgál- tató berendezéseinek kármentése vagy sze- mélyi sérülés elkerülése, megakadályozása,

– a szolgáltató a szolgáltatás változtatását (vagy leállítását) jelezte a szerződő és/vagy biztosított felé,

– a szolgáltatás változtatását (illetve leállítá- sát) hatóságilag rendelték el.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a szolgáltatás- kimaradásból adódó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság stb.).

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha az áramszolgáltató a szolgáltatás-kimara- dást előre bejelenti, azonban a biztosított ennek ellenére a kár megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket elmulasztja.

f) Vandalizmus okozta károk fedezete

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy BÁZIS csomag esetén 500 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén 1 000 000 Ft erejéig megtéríti a vandalizmus miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett dologi károkat, az UNION Business Class Általános Vagyonbizto-

xxxxxx Xxxxxxxxxx, valamint – a biztosítási szerző- désben írt fedezet/ek függvényében – az Ingóság- biztosítás Különös Feltételeinek rendelkezései alkalmazása mellett, az alábbi feltételek szerint. Vandalizmus: a biztosított vagyontárgyakban har- madik személy/ek által szándékosan okozott rongálási kár.

A biztosító nem téríti meg:

a) az eltulajdonítás miatti károkat, valamint a betöréses lopás, illetve annak kísérlete során okozott rongálási károkat;

b)a graffiti(k) által okozott kárt, illetve a graffiti(k) eltávolításának költségeit;

c) bármilyen üveg törése miatti károkat;

d)a rendeltetésszerű használatot nem befolyáso- ló esztétikai károkat.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás a BÁZIS kockázati csomagban foglalta- kon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.15. Bővített vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító a szennyvízelvezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmu- lasztásából eredő károkat; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízel- vezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be.

A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repe- dése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) kárra, ha az penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) a törött vezetékek, hibás szerelvények szaksze- rűtlen javításával közvetlen okozati összefüggés- ben előálló károkra;

d) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra.

3.16. Technológiai csőtörés

Savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezetékek és egyéb technológiai csővezeté- kek, berendezések törése, repedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő károsodás a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű és a tevékenységet nem befolyásolja;

b a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghi- básodott vezetékben, berendezésben keletkezik;

c) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben kelet- kezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett kevesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.17. Xxxx és hő által okozott károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban a biztosított tulajdoná- ban lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezé- sekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek;

b) használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat;

c) illetve azokat a károkat, amelyek a rendeltetés- szerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

3.18. Elektromos tűz

Elektromos áram okozta tűz elektromos gépekben biztosítási eseménynek tekintendő, ha az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására tűz keletkezik. A biztosított köteles gon- doskodni az elektromos gépek, berendezések és fel- szerelések szakszerű üzemeltetéséről, ennek bizonyí- tott hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja. Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelé- sekben a természetes elhasználódásból, vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalásá- ból adódóan keletkezik a tűzkár.

3.19. Kiállítás- és vásárbiztosítás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat az EU tagállamokban, Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén kiállításokon történt tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhősza- kadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkat, valamint a betöréses lopás és rablás károkat is a telephelyenként és a vagyonbiztosítási adatközlőn vagyoncsoportonként külön megjelölt ingóságbizto- sítási összeg 30%-a, de legfeljebb 6 000 000 Ft erejéig, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek, illetve amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

A szerződő/biztosított köteles előzetesen, de legké-

sőbb a kiállítás kezdetéig írásban bejelenteni min- den – az alább megjelölt helyeken – kiállításon és vásáron való részvételét a biztosító felé. Ennek elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után.

3.20. Idegen tulajdonú telephelyen elhelyezett vagyontár- gyak

A biztosítási összegen belül a telephelyenként és a vagyonbiztosítási adatközlőn vagyoncsoportonként külön megjelölt ingóságbiztosítási összeg 30%-a, de legfeljebb 9 000 000 Ft erejéig a biztosítási fedezet kiterjed a tűz, robbanás, villámcsapás, sze- mélyzettel ellátott, irányított légi járművek, vala- mint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuha-

nása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, vezetékes vízkár, valamint betöréses lopás és rablás biztosítási eseményekre is, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az ingóságbiz- tosításban biztosított, ipari és kereskedelmi üzemi gépnek, illetve berendezésnek minősülő, a biztosí- tott saját tulajdonában lévő azon, nem szabadban tárolt vagyontárgyaira, amelyeket a biztosított ideig- lenesen, Magyarország területén lévő, idegen tulaj- donú telephelyen helyezett el, amennyiben a vagyontárgy elhelyezése és használata a rendelte- tésszerű követelményeknek megfelel.

A biztosítási tartam egy biztosítási időszakon belül egy alkalommal, megszakítás nélkül történő elhe- lyezés esetén és maximum három hónap időtartam- ra áll fenn.

A vagyontárgyak elhelyezése tekintetében a kocká- zati körülmények a biztosítási feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott védelmi feltételek megegyeznek a biztosított saját tulajdonú telephe- lyén történő elhelyezésére vonatkozó védelmi felté- telekkel.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az egyéb biz- tosítási szerződés alapján megtérül.

Nem téríti meg azokat a károkat a biztosító, amelyek

– kiállítások, bemutatók, vásárok területén elhelye- zett;

– építkezési területeken elhelyezett;

– bérlet címén átadott;

– lízing címén átadott;

– kipróbálás céljából átadott vagyontárgyakban következtek be.

A szerződő/biztosított köteles előzetesen, de legké- sőbb a kihelyezés megkezdéséig írásban bejelenteni a vagyontárgyak kihelyezését. A bejelentés elmu- lasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után.

3.21. Árukban és készletekben keletkezett károk Magyar- ország határain belüli szállítás során

Megtéríti a biztosító a biztosított veszélyére belföld- ről, belföldi rendeltetési helyre történő szállítás tartama alatt a biztosított vagyontárgyakban az alábbi események miatt bekövetkezett károkat:

– tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuha- nása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint a szállító gépjárművet ért baleset.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a szállít- mányban bekövetkező károkra az alábbi esetekben:

a) a biztosított vagyontárgyak elvesztése;

b) gépjármű feltörésével okozott, lopásból eredő károk;

c) rablással okozott károk.

A jelen biztosítás csak egyedi azonosító jellel ellátott gépjárműveken szállított vagyontárgyakra terjed ki. A kockázatviselés tartama

A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a szállítmány fuvarozás céljából a járműbe berakás- ra került, és akkor fejeződik be, amikor a szállít- mány a rendeltetési helyre megérkezik (átadás, átvétel helye).

A biztosító kockázatviselése évi korlátlan számú útra érvényes.

Biztosított vagyontárgyak

A biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységé- hez szükséges, a szerződésben (ajánlatban, köt- vényben) feltüntetett saját tulajdonát képező vagyontárgyak, illetve javításra, tisztításra, megőr- zésre, tárolásra bizonylattal átvett idegen vagyontár- gyak.

Szállítmánybiztosítás keretében nem biztosított vagyontárgyak:

a) a biztosított által bérfuvarozásra átvett idegen vagyontárgyak;

b) készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága-, féldrágakő, 100 000 Ft-nál nagyobb értékű, pán- célszekrényben elhelyezhető vagyontárgyak;

c) műérték, műérték jellegű vagyontárgyak.

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) feladáskor már sérült rakományra;

b) a szállítás közben keletkezett károkra, ha a szál- lítóeszköz a biztosított szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték;

c) sértetlen külső burkolaton belüli tartalomhiányra;

d) nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkra;

e) amennyiben a kár a csomagolás hiányosságából ered, vagy ennek következménye;

f) a be- és kirakodás, vagy az elhelyezés hibája (pl. tárolás, rögzítés) miatt bekövetkezett károkra;

g) a szállítmány más szállítmánnyal való összeraká- sából eredő károkra, ha az a biztosított (szerződő) tudtával, de a biztosító tudta nélkül történik;

h) férgek, rágcsálók, rovarok vagy az áru rejtett hibái által keletkezett károkra;

i) egyéb okból bekövetkező, a szállítmány belső tulajdonságaiból (pl. penészesedés, porlás, apa- dás, erjedés, befülledés, öngyulladás, súlyveszte- ség) eredő károkra.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a biztosított fuvarozói minőségében a megbízónak vagy a cím- zettnek okozott kár címén megtéríteni köteles.

A biztosító kártérítésének felső határa 2 000 000 Ft. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 100 000 Ft önrészt alkalmaz.

ALL RISKS kockázati csomag

ALL RISKS kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás a BÁZIS és EXTRA kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.22. A biztosítási esemény

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható külső okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett, a 3. fejezet 3.1 – 3.21. pontjaiban meg nem nevezett kockázatokból eredő minden olyan közvetlen fizikai károsodása, amelyekkel kap- csolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

Jelen feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki a 2. fejezetben felsorolt általános kizárá- sok szerinti esetekre, továbbá a biztosító nem téríti meg azon biztosítási események miatt keletkezett károkat, amelyek a 3. fejezet 3.1 - 3.21. pontjaiban

meghatározott biztosítási események bármelyikének bekövetkezése okozott. Ezen esetekben a 3. fejezet vonatkozó pontjai szerinti rendelkezések az irány- adóak.

Az UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek Vagyonbiztosítás 25. pontjában írtakon túl a biztosító nem téríti meg:

a) a fokozatos állagromlás, használat során bekö- vetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, férgek, rágcsálók, szá- raz vagy nedves rothadás, az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szeny- nyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmér- sékleti változások vagy szélsőségek, szmog miatt bekövetkező károkat;

b) lavina, sár-, földcsuszamlás következtében kelet- kező károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a biztosított által tesz- telt, javított, tisztított, átalakított, helyreállított vagyontárgyakban a biztosított e tevékenysége során, illetve azzal összefüggésben következtek be;

d) azokat a károkat, amelyek alapok, falak, padoza- tok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugoro- dása, kihasasodása vagy tágulása miatt, vagy azokkal összefüggésben következtek be;

e) a kizárólag csak meghibásodás, működésképte- lenség, rendeltetésszerű használatban bekövet- kező változás formájában előállott károkat;

f) a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő törés, repedés kárát, amennyiben annak oka:

– tervezési hiba, feldolgozási hiba, hibás munka- végzés, anyaghiba, vagy rejtett hiba,

– elektromos üzemű gépek, berendezések elekt- romos, elektronikus sérülése vagy zavara (ide- értve, de ezekre nem korlátozva a számítógépe- ket, elektronikus berendezéseket, eszközöket, illetve vezetékeket),

– gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatré- szeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibá- sodása, turbulencia miatti törése, repedése,

megtéríti azonban a biztosító az ezek következté- ben az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat;

g) az energiaellátás, áramkimaradás, gőzkimaradás, gázkimaradás, vízkimaradás, üzemanyag szolgál- tatás kimaradás, fűtés vagy hűtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkezett károkat, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosí- tott telephelyen található energiaellátó, fűtő vagy hűtő berendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta;

h) az információvesztés miatt vagy azzal összefüg- gésben keletkezett károkat az alábbiak szerint:

1. adatok vagy szoftverek károsodása vagy sérü- lése, így különösen az adatokban, szoftverekben, illetve számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz,

továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, ame- lyet ezek a károsodások, illetve sérülések ered- ményeznek;

2. azok a károk és veszteségek, amelyek a műkö- dés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek, illetve számí- tógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüne- ti veszteség, amelyet ezek a károsodások, illetve sérülések eredményeznek;

i) a szabadban, illetve a zárt, oldalfalakkal nem határolt építményekben tárolt vagyontárgyak ese- tén az eső, havas, illetve ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok vagy por, fagyhatás, napsütés által okozott károkat;

j) a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyak

– beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb techno- lógiai anyagokat is – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűzkárait;

k) a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben szétszaka- dás vagy megrepedés, törés miatt keletkezett károkat;

l) a szállított (ideértve a fel- és lerakodást is) vagyontárgyakban bekövetkezett károkat;

m)a csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, sze- relvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt anyagok mennyiségi veszteségeként keletkezett károkat;

n) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmá- val feltárt hiányból eredő károkat vagy vesztesé- geket;

o) a számítógépekben és elektronikus berendezések- ben bekövetkező áram- vagy feszültségingadozás, leejtés, ráöntés miatt bekövetkező károkat;

p) azokat a károkat, amelyek normalizált hiányként (káló) elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

q) azokat a károkat, amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasá- gi hátrányként jelentkeztek (pl. jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség);

r) azokat a károkat, amelyek kedvezmények elveszté- séből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

s) azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyon- tárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami támogatásként vagy visszatérítés- ként a biztosított, illetve a tulajdonos által visz- szaigényelhetők;

t) amelyek génmanipuláció, genetikai mutáció vagy más genetikai változások miatt keletkeztek.

4. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás

Betöréses lopás és rablás

A Bázis, az Extra és az All Risks csomag biztosítás- hoz köthető kiegészítő biztosítás, amely kiterjed a betöréses lopás és rablás károkra az alábbiak szerint. Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította. Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége feltétele a biztosítási esemény megva- lósulásának.

Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt

helyiség ajtaját hamis- vagy álkulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított vagyontárgyat eltulajdonította.

Rablás biztosítási esemény:

– ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonítása végett erőszakot, élet- vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat vagy alkalmazott- ját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi;

– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyon- tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A rablás biztosítás kiterjed a szerződő/biztosított ügyfeleit ért rablás károkra a biztosított helyiségek- ben, illetve ingatlanon BÁZIS csomag esetén 1 000 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag ese- tén 2 000 000 Ft erejéig a biztosítási összegen felül.

A rablás biztosítás kiterjed BÁZIS csomag esetén 1 000 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag ese- tén 2 000 000 Ft erejéig a biztosítási összegen túl, a biztosított utasítása alapján készpénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvonalára és idejére (küldöttrablás). A pénzszállításra vonatkozó szállítási szabályokat az UNION-Business Class Védelmi Feltételek tartalmazzák.

Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül

– a betöréses lopás és rablás biztosítási események során keletkezett, számlával igazolt rongálási károkat,

– az épületrongálási károkat, legfeljebb 500 000 Ft erejéig, amennyiben a szerződő az épületre is UNION-Business Class biztosítással rendelkezik.

A biztosítási események bekövetkezésének tényét a biztosítottnak kell igazolnia, ennek módja lehet többek között az eredeti rendőrségi határozat vagy vádirat, vagy bármilyen okirat, amellyel egyértelmű- en bizonyítja, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezett.

Betöréses lopásbiztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, berendezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető.

Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a bizto- sító az épületet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előírtaknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült. Nem tekinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek.

Lezártnak minősül az a helyiség, amelynek

– nyílászárói – az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben előírt – biztonsági zárral vannak lezárva;

– üvegezett felületei 30 x 30 cm-nél nem nagyob- bak, hosszúságra való tekintet nélkül 20 cm-nél nem szélesebbek;

– mérettől függetlenül az olyan üvegezett felüle- tek, melyek előtt redőny, fatábla, tele faajtó vagy megfelelő szilárdságú és hálójú vasrács van elhe- lyezve, valamint az 5 mm-es vagy annál vasta- gabb üvegből készült kirakatok;

– melyek hatékony törésérzékelővel vagy törésvédő fóliával vannak ellátva, és a kirakatüveg vastag- sága az 5 mm-t eléri vagy meghaladja.

A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és

értékétől függően a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító UNION-Business Class Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak.

Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás Megtéríti a biztosító a készpénz, és értékkészletek- ben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drá- gakő, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyontárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkö- vető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiségbe és az ott elhelye- zett értéktárolót

– erőszakos módon;

– hamis kulcs használatával;

– betöréses lopás során eltűnt kulccsal

kinyitotta, és az abban elhelyezett – és az UNION- Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx megfelelően tárolt – biztosított vagyontárgyakat eltulajdonította. A biztosító az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben meghatározott tárolási szabályoknak megfelelő tárolás esetén, az értéktárolónak megfe- lelő limit erejéig téríti meg a kárt.

Betöréses lopás biztosítás keretében megtéríti a biz- tosító a biztosítási összegen felül a betöréses lopás és betörési kísérlet során keletkezett indokolt zárcse- re költségeit BÁZIS csomag esetén 100 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS csomag esetén 200 000 Ft erejéig.

Betöréses lopás és rablás biztosítás alapján nem téríti meg a biztosító:

a) a betöréses lopás vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat;

b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitri- nekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett auto- matákban, illetve azok tartalmában keletkezik;

d) áremelkedést, technikai korszerűsítés többlet- költségeit.

Betöréses lopás biztosítással kötött Xxxxxxx Xxxxx, Ingóság Extra vagy Ingóság All Risks csomag válasz- tása esetén a betöréses lopás és rablás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási össze- gen felül az elkövető által okozott, vezetékes tele- fonnal való visszaélésből eredő károkat BÁZIS cso- mag esetén 50 000 Ft, EXTRA és ALL RISKS cso- mag esetén 100 000 Ft erejéig.

5. Biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) hatá- rozza meg telephelyenként.

5.2. A biztosító – szükség esetén – ajánlást tehet a biz- tosítási összeg meghatározására.

5.3. A biztosítási összeg meghatározása az alábbi érté- ken történhet.

Tárgyi eszközök:

– saját tulajdon: utánpótlási érték (új érték);

– idegen tulajdon: avult érték (avult érték).

A 40%-nál nagyobb mértékben avult tárgyi eszkö- zök utánpótlási értéken érvényesen nem biztosítha- tóak, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint.

Készletek:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a

készültségnek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzés- re átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a biztosítási időszakban előforduló legmaga- sabb érték értendő.

Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható.

5.4. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvé- nyében kell meghatározni.

5.5. Vagyonnövekedés esetén a biztosítási összegek bizto- sítási időszakon belüli módosítását a biztosított írás- ban kezdeményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. Alulbiztosítás:

6.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyontárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

6.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosí- tás következményeinek alkalmazásától, amennyi- ben annak mértéke nem haladja meg a szerződés- ben meghatározottakat.

7. Biztosítási szolgáltatás

7.1. Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetsé- ges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt – az alábbiak szerint téríti a biztosító a tárgyi eszközök kárait:

Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak ese- tén a biztosító a káreset időpontjában, Magyaror- szágon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

7.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biz- tosító:

A kártérítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg. Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak ese- tén a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító.

7.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási öszszeggel azonos értékelési módon:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzés- re átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre.

A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántar- tási vagy beszerzési számlák alapján történik.

7.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényle- ges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzete- sen a biztosítónak bemutatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

7.5. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosí- tott áfa jogosultságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonatkozó törvénynek meg- felelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biztosító.

7.6. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kár kapcsán felmerülő alábbi költségeket:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költsé- geket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolato- san igazolt szállítási költségeket

az ingóságbiztosítási összeg 10%-a erejéig.

7.7. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán felmerülő, biztosított ingósághoz köt- hető alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségeit;

• BÁZIS csomag esetén a megállapított kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 500 000 Ft,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a megálla- pított kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft erejéig;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szál- lítási, lebontási és izolációs költségek, a veszé- lyes anyagok – beleértve a radioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltségei), legfeljebb 1 000 000 Ft erejéig;

– akták, tervek, iratok, valamint másolási segéd- anyagok indokolt újra beszerzési költségeit

• BÁZIS csomag esetén a megállapított kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 500 000 Ft,

• EXTRA és ALL RISKS csomag esetén a megállapí- tott kárösszeg 10%-a, de legfeljebb 1 000 000 Ft erejéig.

7.8. Megtéríti a biztosító – avult értéken – a biztosított- nál igazoltan tartott idegen (nem saját) tulajdonú, megőrzésre, megmunkálásra, eladásra, tárolásra átvett biztosított vagyontárgyak kárait, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg ere- jéig.

7.9. Nem téríti meg a biztosító:

a) expressz, és speciális szállítás költségeit;

b) légi úton történő szállítás költségeit;

c) túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termé- kek értékét növelő hasznot, illetve a kedvezmé- nyek elvesztéséből fakadó kárigényeket;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

7.10. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítá- sát csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges helyreállítás részét képezi.

7.11. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levon- ja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át.

7.12. A biztosított telephely(ek)en található talajszint alatti padozatú helyiség(ek)ben árvíz, vihar, felhő- szakadás, vezetékes vízkár, technológiai csőtörés

biztosítási események következtében keletkezett elöntéses károk esetén a biztosító kártérítésének felső határa az ingóságbiztosítási összeg 10%-a, de összesen (épületbiztosítással együtt) maximum 3 000 000 Ft/kár/telephely.

8. Egyéb rendelkezések

A jelen szerződési feltételek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Felté- telek rendelkezéseivel, a jelen Különös Biztosítási Feltételekben foglalt eltérésekkel együtt érvényesek. Jelen Különös Biztosítási Feltételekben vagy záradé- kokban nem szabályozott kérdésekben az UNION- Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseit kell alkalmazni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Üvegtörés biztosítás épület- vagy ingóságbiztosításhoz

1. Normál üveg

1.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az épület szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– portáljainak

üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat

– kivéve a szakszerűtlen üvegezést – évente legfel- jebb a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

1.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetle- nül – egy biztosítási évben a kártérítés felső határa. Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító:

– az engedélyezett tüntetések során keletkezett üvegtörés károkat 50 000 Ft erejéig;

– a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, bizton- sági és fényvédő fólia értékét is, az üveg anyagér- tékének mértékéig.

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsola- tos költségeket:

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit ablaktáblánként, a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

1.3. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) üvegházak, meleg- és hidegágyak üvegezésében keletkezik;

b) cégtáblák, díszfények, mindenfajta biztonsági üveg, üvegtetők, taposóüveg, plexikupolák, vala- mint télikertekben keletkezik;

c) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fény- forrásaiban keletkezik;

d) különleges üvegekben (pl. ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg), valamint épületen elhelyezett nap- energia-berendezésekben, tükör és fényvisszaverő, plexi és akryl, savval maratott, homok-fúvott üve- gekben, díszített és díszüvegezésekben, tükör- csempékben keletkezik;

e) tükrök üvegezésében keletkezik;

f) az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

g) a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

h) a kár építés, felújítás alatt álló épületek üvegezé- sében keletkezik;

i) üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tető- cserép, copolit üvegek.

1.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkalmaz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mérté- két meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden esetben levonásra kerül.

2. Speciális üveg

2.1. Megtéríti a biztosító az üvegbiztosítás keretein belül a különleges üvegekben keletkezett károkat is,

amennyiben az üvegbiztosítást speciális üvegekre is kiterjesztették.

Különleges kivitelezésű üvegnek tekinti a biztosító a tükör és fényvisszaverő, a plexi és akryl, a savval maratott, homok-fúvott üvegeket, a díszített és dísz- üvegezéseket, tükörcsempéket, valamint a napele- mek, napkollektorok üvegfelületeit.

Az üvegtörés biztosítási fedezet kiterjed:

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó, ablak különleges kivitelezésű üvegeire, üvegtetők, üveg- falak, mindenfajta biztonsági üveg, taposóüveg, plexikupolák, valamint télikertek, tükörfalak, por- tálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

– üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tető- cserép, copolit üvegek;

– díszüvegezések és tükörcsempék;

– cégtáblák, díszfények, üvegpultok, tükrök, ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg, valamint épületen elhelyezett napenergia-berendezések

üvegezésében keletkezett károkra, legfeljebb a szer- ződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig.

2.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetle- nül – egy biztosítási évben a kártérítés felső határa. Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító:

– az engedélyezett tüntetések során keletkezett üvegtörés károkat 100 000 Ft erejéig

– a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, bizton- sági és fényvédő fólia értékét is, az üveg anyagér- tékének mértékéig.

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsola- tos költségeket

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit

a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

2.3. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg és hidegágyak;

– építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait;

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

– az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

– a biztosított üveg keretében (foglalatában) kelet- kezett károkat;

– a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

– az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neo- nokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat.

2.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkalmaz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mérté- két meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden esetben levonásra kerül.

3. Egyéb rendelkezések

A jelen Kiegészítő Biztosítási Feltételek az UNION- Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseivel együtt érvényesek. Jelen Kiegészítő Biztosítási Feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyon- biztosítás Általános Biztosítási Feltételek rendelkezé- seit kell alkalmazni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Üzemszünet-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében a jelen Különös Feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat az üzemszüneti káro- kat, amelyek olyan, a felek között fennálló UNION- Business Class Épület-, illetve Ingóságbiztosítási szerző- dés (továbbiakban: Vagyonbiztosítási Szerződés) szerinti biztosítási események következményei, amelyek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosí- tási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevé- kenységének – termelő üzemek esetében a termelés, szolgáltató üzemek esetében a szolgáltatói tevékeny- ség, kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítés

– teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése (továbbiakban együttesen: üzemszünet), amely olyan, a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti

A. (Alap csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és ra- kományainak lezuhanása,

B. (Bővített csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és ra- kományainak lezuhanása,

e) villámcsapás másodlagos hatása,

f) vihar,

g) felhőszakadás,

h) jégverés,

i) hónyomás,

j) földrengés,

k) vezetékes vízkárok,

l) technológiai csővezeték törése,

m) árvíz,

n) földmozgás

biztosítási esemény következménye, melynek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján szolgáltatást teljesít vagy teljesített.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb, a Vagyonbiztosítási Szerződésben fedezett biztosítási esemény következtében előállott üzemszünet újabb, önálló üzemszünet biztosítási esemény.

2. Az üzemszüneti kár

A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában üzem- szüneti kár a biztosított (tervezett) nyereségének és állandó költségeinek együttes összege, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

Állandó költségek azok a – jellemzően az üzemszerű gazdasági tevékenység mértékétől nem függő – költ- ségek, amelyek a biztosítottat az üzemszerű gazda- sági tevékenysége folytatásától függetlenül terhelik.

A (tervezett) nyereség az állandó és a változó költ- séggel csökkentett, alaptevékenységből származó bevétel (tervezett) összege.

3. Kizárások

Függetlenül attól, hogy az a Vagyonbiztosítási Szer- ződés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen különös feltételek alapján a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyiben annak oka:

a) készpénz, értékpapír, értékcikk, továbbá informa- tikai program (szoftver) megsemmisülése, sérülé- se vagy fellelhetetlensége,

b) tervek, rajzok, kalkulációk, egyéb (üzleti) számí- tások, továbbá számviteli bizonylatok, vagy az üzemszerű gazdasági tevékenységgel összefüggő iratok, illetve adatok megsemmisülése, sérülése vagy fellelhetetlensége, függetlenül attól, hogy azokat papír alapú, mágneses vagy egyéb adat- hordozón tárolták,

c) üvegtörés,

d) betöréses lopás vagy rablás,

e) az üzemszünet ideje alatt bekövetkező olyan ese- mény, amely nem az üzemszünetet kiváltó, va- gyonbiztosítással fedezett kár következménye,

f) a vagyonbiztosítási esemény során nem károso- dott vagyontárgyak időközi romlása, vagy egyéb okból bekövetkezett felhasználhatatlansága,

g) kedvezmények, támogatások elvesztése,

h) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási, illetve üzemeltetései tilalom vagy korlátozás,

i) az eredetitől eltérő helyreállítás (bővítés, moder- nebb technológia alkalmazása stb.),

j) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tu- lajdoni, birtokjogi, bérleti, hagyatéki vagy egyéb jogvita, illetve más hasonló ok, vagy a helyreállí- táshoz szükséges források hiánya miatt,

k) az üzemszerű gazdasági tevékenység szokásos szünetelése (pl. időközi karbantartás, javítás, át- alakítás, szezonális üzemelés stb.),

l) az üzemszünet időtartama alatt biztosítási ese- ménynek nem minősülő rendkívüli esemény.

4. A kártérítési időszak és a limit

4.1. A kártérítési időszak a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti időtartam, amely időtartamra eső üzemszüneti károk megtérítésére egy biztosítási időszakon belül a biztosító köteles.

A kártérítési időszak a dologi kár bekövetkeztétől az üzemszünet megszűnéséig, de – eltérő megállapo- dás hiányában – legfeljebb 12 hónapig tart.

A biztosító szolgáltatása szempontjából az üzemszü- net megszűnésének időpontja a vagyontárgy(ak) helyreállításának, a termelés, ill. a szolgáltatói vagy értékesítési tevékenység újraindításának – műszaki szempontból történő lehetséges legkorábbi – idő- pontja.

4.2. A limit a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti összeg, amelynek mértékéig az üzemszüneti károk

és költségek megtérítésére egy biztosítási esemény- nyel összefüggésben és egy biztosítási időszak alatt a biztosító köteles.

5. A biztosítási díj alapja és az alulbiztosítás

5.1. A biztosítási díj alapja a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés biztosítási összege.

5.2. A biztosító a kárrendezés során – az előző pontban írtakra figyelemmel – a biztosítottság tekintetében a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti biztosítottság mértékét tekinti irányadónak, ideértve az alulbiztosítás jogkövetkezményének alkal- mazásáról történő lemondás Vagyonbiztosítási Szer- ződés szerinti mértékét is. Amennyiben a felek között az ingóság és az épület tekintetében is fennáll Va- gyonbiztosítási Szerződés, a biztosítottság vizsgálata tekintetében az ingóságbiztosítási szerződés az irány- adó. Alulbiztosítás esetén a biztosító jelen feltételek alapján megállapított szolgáltatást az alulbiztosított- ság mértékével megegyező mértékben csökkenti.

6. Önrészesedés

6.1. A bekövetkezett kárból a biztosítási szerződésben a választott kockázati csomagban meghatározott önré- szesedést a biztosított maga viseli. Eltérő megálla- podás hiányában az önrészesedés mértéke 3 nap.

6.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az ön- részt meghaladó időtartamú üzemszüneti károk esetében áll fenn. Amennyiben az üzemszünet idő- tartama az önrész időtartamát meghaladja, a bizto- sító az önrész időtartamára eső üzemszüneti kárt a megállapított szolgáltatás összegéből levonja. Az önrész összegének meghatározásakor az egy napra eső átlagos üzemszüneti kár összegét kell megszo- rozni az önrész napjainak számával.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg kere- tén belül a kártérítési időszak alatt bekövetkezett, jelen feltételek szerinti üzemszüneti kárt és – a Vagyonbiztosítási Szerződésben fedezett költségek kivételével – a kárenyhítés jelen feltételek szerinti költségeit téríti meg.

7.2. A biztosított a biztosító szolgáltatása folytán nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mintha az üzemszü- neti kár nem következett volna be.

7.3. Az üzemszüneti kár megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységére a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is hatással lettek volna. Ilyen körülmények különösen:

a) a biztosított műszaki és gazdasági viszonyai, va- lamint az üzemszerű gazdasági tevékenységben tervezett változtatások,

b) a gazdasági, illetve piaci helyzet,

c) az esetleges különleges üzleti, illetve műszaki viszonyok,

d) az értékesítési kilátások,

e) a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységé- nek szezonális vagy egyéb okból történő jellemző, illetve tendenciózus ingadozásai,

f) a vis maior hatások,

g) az esetleges sztrájk, a munkáskizárás, a bojkott,

h) az esetleges csőd,

i) a biztosítottnak adott kárpótlás.

7.4. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehe- tőek figyelembe a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és költségek (pl. pénzügyi műveletek ered- ménye; rendkívüli bevételek és ráfordítások; ingatlan vagy értékpapír értékesítéséből, egyéb tőkepiaci, il- letve spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve az ezekkel összefüggésben felmerült ráfordítá- sok; egyéb bevételek és ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működéssel összefüggés- ben merültek fel, pl.: kötbér, késedelmi kamat vagy kártérítés fizetési kötelezettség, amely valamely szerződés nem, illetve késedelmesen történő teljesí- tésének – szerződésen, illetve jogszabályon alapuló

– jogkövetkezménye, bírságok, egyéb büntető jellegű

költségek, perköltség, forgalomtól függő biztosítási, licensz- és feltalálói díjak, adók, illetékek).

7.5. Az üzemszüneti kár megállapítása során a kár folytán megtakarított költségeket levonásba kell helyezni.

7.6. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg kere- tén belül, annak 10%-a erejéig megtéríti az üzem- szüneti kár enyhítésének ésszerű és indokolt költsé- geit, amennyiben a kárenyhítési intézkedések

a) az üzemszüneti kárt és így a biztosító e címen nyújtandó szolgáltatását csökkentik, amennyiben a kárenyhítési költségek nem haladják meg az üzemszüneti kár csökkenésének mértékét,

b) a biztosító utasítása nyomán történtek.

7.7. Az előzőekben írtaktól függetlenül nem tekinthetőek kárenyhítési költségnek azon intézkedések költsé- gei, amelyek eredményeképpen a biztosított

a) nem biztosított nyereséget termel, vagy

b) az üzemszünet megszűnését követően is nyeresé- get termel.

7.8. Az üzemszüneti kár enyhítésére irányuló költségek között nem vehető figyelembe olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a vagyonbiztosí- tási kár helyreállítási költségeként merült fel, füg- getlenül attól, hogy e költségek a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján fedezettek-e.

7.9. A biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illetve – amennyiben e költségek a kárté- rítési időszakon túl is felmerülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos kárenyhítési költségekre nyújt fedezetet.

8. A biztosított kötelezettségei

8.1. Könyvvezetési kötelezettség A biztosított köteles

a) a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve egyéb kötelező előírások szerint könyvvezetési és bi- zonylatolási kötelezettségének eleget tenni,

b) az adathordozókat, üzleti könyveket, iratokat, il- letve a számviteli alapbizonylatokat a telephely- től elkülönítetten tárolni, azok károsodástól, megsemmisüléstől történő megóvásáról gondos- kodni,

c) az informatikai adathordozókról ésszerű időkö- zönként biztonsági másolatokat készíteni és azo- kat a telephelytől elkülönítetten tárolni.

8.2. Kárbejelentési kötelezettség

A Vagyonbiztosítási Szerződéstől függetlenül a biz- tosított az üzemszüneti kár bejelentésére a jelen különös feltételek alapján – a vagyonbiztosításra vonatkozó biztosítási feltételek értelemszerű alkal-

mazása mellett – 5 munkanapon belül külön is kö- teles.

8.3. Kárenyhítési kötelezettség

A jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelke- zéseit a Vagyonbiztosítási Szerződés vonatkozó ren- delkezéseivel összhangban kell értelmezni és telje- síteni, a vagyonbiztosítási és az üzemszüneti kár együttes enyhítése érdekében.

A biztosított a vagyonbiztosítási károk helyreállítása során is köteles figyelembe venni az üzemszüneti károk kiküszöbölésére, illetve mérséklésére irányuló kötelezettségeit.

A biztosított köteles minden indokolt, gazdaságos és lehetséges intézkedést megtenni az üzemszüneti kár kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében. A biztosított köteles a kárenyhítés körében tett in- tézkedéseiről a biztosítót előzetesen tájékoztatni, illetve a biztosító ilyen irányú utasításait követni. A biztosító utasítási joga e körben kiterjed a vagyon- biztosítási károk helyreállítására is.

8.4. Bizonyítási kötelezettség

A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének a megállapításához szükséges valameny- nyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat – különösen a tárgyév, illetve a megelőző évek üzemszerű gazdasági tevékenységére vonatkozó, a jelen különös feltételek szerinti kár, il- letve költség(ek) jogalapjának és összegszerűségé- nek bizonyításához szükséges adatokat, iratokat, bi- zonylatokat stb. – átadni, és a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvi- lágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőr- zését.

Amennyiben a biztosított az üzemszüneti kár bizo-

nyítására irányuló kötelezettségének teljesítéséhez szakértőt vesz igénybe, a szakértő eljárására és a szakvéleményre a jelen feltételek rendelkezései irányadóak. A szakértő által készített szakvélemény a kárt önmagában nem bizonyítja, a szakértő részére átadott adatokat, iratokat, dokumentumokat a bizto- sító részére is meg kell küldeni és lehetővé kell tenni a szakvélemény, illetve annak alapadatai biz- tosító, illetve megbízottja által történő ellenőrzését.

9. A szakértői eljárás

Amennyiben a felek bármelyikének megbízásából vagy közös felkérésükre az üzemszüneti kár megál- lapítása érdekében szakértő jár el, a felek a szakértő eljárása és szakvéleménye tekintetében az alábbiak- ban állapodnak meg:

a) nem lehet szakértő olyan személy vagy szervezet, aki/amely a felek bármelyikével vagy a biztosított versenytársaival, illetve a vele üzleti kapcsolat- ban állókkal üzleti kapcsolatban áll,

b) amennyiben a szakértőt a biztosító kéri fel, köte- les a szakértő számára az eljárása során tudomá- sára jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettséget előírni,

c) az előzőek betartása mellett a biztosító által fel- kért szakértő ellen a biztosított nem tiltakozhat, és a kárüggyel összefüggésben köteles számára minden szükséges segítséget megadni, informá- ciót, illetve iratot átadni a jelen feltételek rendel- kezései és a szakértő igényei szerint,

d) a szakértői vélemény részletes indokolással ellá- tott, valamennyi, a szakértői megállapítások alá- támasztására szolgáló iratot, valamint a számítá- sokat csatoltan tartalmazza, és legalább a bizto- sítási összeg megfelelőségének vizsgálatára, az üzemszünet tényleges, illetve várható időtarta- mának, illetve a kártérítési időszakra eső üzem- szüneti kár és a kárenyhítési költség megállapítá- sára kiterjed.

10. A biztosító mentesülése

10.1. A biztosító az UNION-Business Class Vagyonbiz- tosítás Általános Feltételeinek rendelkezéseiben ír- takon túl mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a biztosított a jelen Különös Feltételek

7. pontjában írt kötelezettségeit nem, vagy késedel- mesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények – akár a jogalap, akár az összegszerűség körében – kideríthetetlenekké válnak.

10.2. Amennyiben a biztosított a 7. pontban írt kötelezett- ségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggés- ben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

10.3. Amennyiben a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerző- dés alapján mentesül a szolgáltatás nyújtása alól, annyiban a jelen különös feltételek alapján is men- tesül a szolgáltatás nyújtása alól.

11. Egyéb rendelkezések

A jelen szerződési feltételek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Felté- telek rendelkezéseivel, a jelen Különös Biztosítási Feltételekben foglalt eltérésekkel együtt érvényesek. Jelen Különös Biztosítási Feltételekben vagy a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseit kell alkalmazni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Géptörés-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban: biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott – véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási esemé- nyek miatt a biztosított gépekben a kockázatviselés helyén bekövetkezett dologi károkat.

1. Fogalmak

1.1. Géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, vá- ratlan, előre nem látható formában fellépő töréská- ra, amely azok részleges vagy teljes működésképte- lenségét eredményezi.

1.2. Gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely részleges vagy teljes működésképtelenségüket eredményezi.

2. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak

2.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában szereplő), valamint általa bérelt (kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra át- vett), illetve működtetett, külön listán egyedi azono- sító jellel, értékkel és életkorral felsorolt, működő- képes és üzembe helyezett:

a) gépek, gépi berendezések,

b) készülékek, műszerek,

c) szállító és hírközlő berendezések,

d) járművek közül a munkagépként működő, forgal- mi rendszámos járművek és munkagépek.

2.2. Jelen Különös Feltételek alapján kizárólag azon va- gyontárgyak biztosíthatók, amelyekre az UNION- Business Class Ingóságbiztosítást is megkötötték. Azon vagyontárgyak, amelyekre az UNION-Business Class Ingóságbiztosítást nem kötötték meg, jelen Külö- nös Feltételek alapján érvényesen nem biztosíthatók.

2.3. Üzembe helyezett az a gép, amely a próbaüzemet követően a normál üzemelésre készen áll, és – amennyiben az előírás – a szükséges hatósági vagy egyéb engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy azok üzemelnek vagy állnak, illetve javítás, kar- bantartás, áthelyezés céljából le-, illetve felszerelés, vagy mozgatás alatt állnak a telephelyen belül.

2.4. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) számítógépek,

b) elektronikus gépek és készülékek,

c) légi, illetve vízi járművek,

d) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal ren- delkező személy-, illetve teherszállító járművek,

e) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a ter- melésből (üzemeltetésből) kivont gépek, beren- dezések,

f) kézi szerszámok.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosítási ese- ménynek minősül a gép teljes vagy részleges műkö- désképtelenségét okozó géptörés, vagy gépbaleset, amennyiben annak oka:

a) tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) anyaghiba,

c) rázkódás (rezonancia),

d) alkatrészek kilazulása,

e) hibás beállítás vagy szabályozás,

f) rossz elhelyezés, telepítés,

g) olajozás, kenés kimaradása,

h) túlterhelés, túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések, gépek,

i) túlpörgés (centrifugális erő hatása),

j) szigetelési hiba,

k) mérő-, szabályozó, vezérlő- és biztonsági beren- dezések meghibásodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése,

n) a biztosított más alkalmazottja, vagy harmadik személy szerződésen kívüli gondatlan károkozása.

3.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított vagyon- tárgyak elektromos, illetve elektronikai egységei te- kintetében kiterjed az alábbi okokból bekövetkező biztosítási eseményekre is:

a) elektromos energia közvetlen hatása, földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedé- se, átívelés, fényívek képződése, ha a sérülések vizuálisan felismerhetők, vagy ha a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak.

b) víz, vagy bármilyen jellegű nedvesség.

4. Kizárások

A biztosítási fedezet az UNION – Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételeiben foglaltakon túl nem terjed ki azokra a károkra, ame- lyek:

a) próbaüzem, túlterhelés, biztosítási határt megha- ladó üzemi próba során keletkeztek,

b) telephelyen kívüli szállítás során keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

c) jármű, illetve önjáró munkagép által okozott köz- lekedési balesetekkel összefüggésben következ- tek be,

d) oka természetes kopás (elhasználódás és örege- dés), még ha az idő előtt következik is be, továb- bá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatá- sok, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás kö- vetkeztében keletkeztek,

e) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.),

f) a kezelési utasítás szándékos megszegésével ösz- szefüggésben következtek be,

g) tartós időjárási hatások következtében kelet- keztek,

h) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatviselés helyén kívül keletkeztek,

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések formájában keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (lakk-, illetve zománcsérülések, egyéb karcolásos károk stb.),

és a rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solják,

j) a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sérült vagyontárgyakkal való összetar- tozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlan- sága miatt keletkeztek,

k) az üzemi, illetve a segédanyagok szivárgása, ki- ömlése, elfolyása miatt az elfolyt anyag értéke formájában merült föl,

l) törés, repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, vagy működésképtelenség formájában me- rült föl,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben követ- keztek be,

n) lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, felhólyagosodás, hibás csőcsatlakozás, illetve tömítés miatt következtek be, kivéve, ha az előbbiek géptörés kárt idéznek elő más gépszerkezetben, alkatrészben,

o) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- ződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

p) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, amelyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

q) épületszerkezetekben, emelőszerkezetekben, szerszámokban, gyártóeszközökben, öntőformák- ban és öntőüstökben következtek be,

r) gyakori elhasználódás miatt cserére szoruló al- katrészekben, porlasztókban, tűzálló burkolatok- ban, védőrácsozatban, fogaskerekekben, meghaj- tóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekö- tő kábelekben és tömlőkben, tömítésekben, szű- rőkben és szitákban, csomagolóanyagokban ke- letkeztek,

s) géptörés, gépbaleset miatt üzemszünetből ere- dő veszteségekből, kötbérekből, bírságokból erednek,

t) következményi károk,

u) karbantartás elmulasztásából erednek.

5. Biztosítási összeg

5.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított ha- tározza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy újrapótlási értéke, vagy tényleges (avult) értéke. A jelen feltételek alkalmazásában újrapótlási érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazda- sági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyon- tárgy beszerzési értéke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepí- tés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költsé- geit, a licence és a fejlesztés díjat is magában foglal- ja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

5.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt

a biztosítási összegek módosítását a biztosított írás- ban kezdeményezheti és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott bizto- sítási események miatt bekövetkezett károkkal kap- csolatban a biztosító a biztosítási összegen belül az alábbi szolgáltatást nyújtja.

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyon- tárgy kára esetében a biztosító

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy szakszerviz- ben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása mellett.

Amennyiben a javítás során a szükségessé vált pót- lás a károsodott alkatrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a szolgáltatást a károso- dott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paramé- terekkel rendelkező alkatrész beszerzési árának alapulvételével állapítja meg.

A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy le/szétszerelési, illetve visz- szaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy újrapótlási érté- két téríti meg,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy tényleges (avult) értékét téríti meg.

A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény folytán megsemmisült, illetve nem, vagy gazdaságo- san nem javítható.

Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a szolgáltatást egy a totálká- rossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá leg- közelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező vagyontárgy beszerzési árának alapulvételével álla- pítja meg.

6.2. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló be- rendezés újra beszerzési árának 50%-át, a biztosítá- si szolgáltatás maximuma a vagyontárgy káridőponti avult értéke.

6.3. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege ke- vesebb, mint a vagyontárgy újrapótlási vagy tényle- ges értéke (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos kártérítést fizet. Ha a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban bekövetkezett károk térítése során arány- lagos kártérítést alkalmaz, akkor a biztosított költsé- geket is aránylagosan téríti meg.

6.4. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, ja- vítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos szemé- lyét meg kell neveznie.

6.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó vissza- igénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreál- lításra, illetve pótlásra került.

6.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás, vagy pótlás esetén – ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrészszel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosí- tó csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás költségeit téríti meg.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható marad- ványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak annyiban téríti meg, amennyiben az bizto- sítási esemény következménye.

6.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrendezés során úgy kerülnek térítésre, mintha külön lettek volna biztosítva.

6.9. A biztosító jelen szabályzat alapján, összesen a káro- sodott vagyontárgyra megállapított biztosítási össze- gen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a kár- esettel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását, vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések követ- keztében felmerült költségeket, amelyek a káro- sodott vagyontárgyak ideiglenes javításával, el- szállításával, vagy egyéb vagyonbiztonságot men- tő intézkedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

6.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általá- nos Feltételeiben írtakon túl a jelen Különös Feltéte- lek alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy

– szükséges javítása (helyreállítása) nélküli – to- vábbi üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó előírások be nem tartása.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiz- tosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irány- adóak. Jelen Különös Feltételek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltéte- lek rendelkezéseivel együtt érvényesek.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban: biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott – kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biz- tosítási események miatt a biztosított gépekben a kocká- zatviselés helyén bekövetkezett dologi károkat.

1. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyon- tárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában szereplő), valamint általa bérelt, illetve működtetett, külön listán egyedi azonosító jellel, életkorral és értékkel felsorolt, működőképes és üzembe helyezett:

a) elektronikus házi és professzionális asztali sze- mélyi számítógépek, nagyszámítógépes rendsze- rek, rész-, illetve alegységek (pl. központi egysé- gek, terminálok, perifériák),

b) laptopok, notebookok, netbookok – kivéve a dok- kolóval és billentyűzettel ellátott tabletek,

c) beruházásként aktivált, a számítógép üzemelteté- séhez elengedhetetlen operációs rendszerek,

d) légkondicionáló berendezések,

e) elektronikus gépek és készülékek (pl. könyvelő-, számlázógépek, szövegszerkesztő automaták, fény- szedő gépek, elektronikus nyomtató rendszerek),

f) jelző és feldolgozó rendszerek (pl. orvosi berende- zések, műszerek, fényreklámok, közúti jelzőrend- szerek),

g) kozmetikai gépek.

1.2. Jelen Különös Feltételek alapján kizárólag azon vagyontárgyak biztosíthatók, amelyekre az UNION- Business Class Ingóságbiztosítást is megkötötték. Azon vagyontárgyak, amelyekre az UNION-Business Class Ingóságbiztosítást nem kötötték meg, jelen Különös Feltételek alapján érvényesen nem biztosít- hatók.

1.3. A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában üzembe helyezett a vagyontárgy, ha a próbaüzemet követően a normál üzemelésre kész, és – amennyiben az elő- írás – a szükséges hatósági vagy egyéb engedély rendelkezésre áll.

1.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakban bekövetkezett károkra, függetlenül annak okától:

a) a számítógépek (adatfeldolgozó rendszerek) egy- ségein, tárolóin (belső és külső adathordozóin) lévő adatsorok, programok, szellemi termékek, tervek, dokumentációk, software-ek,

b) külső (nem beépített) adathordozók,

c) pótalkatrészek,

d) üzemi, illetve segédanyagok.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen Különös Xxxxxxxxxx alapján a biztosító a biz- tosított vagyontárgyakban előre nem látható és hirte- len bekövetkező, alábbiakban felsorolt események miatt bekövetkező károkat téríti meg:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, ameny-

nyiben a felsoroltak által előidézett sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetők,

b) külső, mechanikusan ható erőszak,

c) leejtés, idegen tárgy ráejtése vagy ütközése, a biz- tosított vagyontárgyat tartó szerkezet rendeltetés- szerű használata során bekövetkezett összeomlása,

d) elektromos energia közvetlen hatására földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedé- se, átívelés, fényívek képződése, ha a sérülések vizuálisan felismerhetők.

2.2. A biztosítási fedezet kizárólag a jelen Különös Feltételek alapján biztosított hordozható számítógé- pek (laptopok, notebookok, netbookok) tekintetében 300 000 Ft/kár/év limit erejéig kiterjed a jelen felté- tel 2.1. pontjában meghatározott biztosítási ese- ménynek minősülő azon károkra, amelyek a telephe- lyen kívül, olyan helyszíneken következtek be, ahol a biztosított vagyontárgyat a Biztosított rendeltetéssze- rűen üzemelteti.

A biztosítási fedezet kizárólag Magyarországon belül érvényes.

A telephelyen túli fedezetkiterjesztés szerinti kocká- zatviselés feltétele, hogy az áthelyezett vagyontárgy védelme – különös tekintettel a betöréses lopás fede- zethez előírt védelmi szintre – feleljen meg a szerző- désben foglalt telephelyi védelmi előírásoknak.

3. Kizárások

A biztosítási fedezet az UNION – Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételeiben foglaltakon túl a keletkezés okára tekintet nélkül nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) természetes kopás (elhasználódás és öregedés), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következ- tében keletkeztek,

b) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más biztosítási szer- ződés stb.),

c) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,

d) bármely szállítóeszközzel történő szállítás közben keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

e) tartós időjárási hatások következtében keletkez- tek,

f) anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek,

g) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatviselés helyén kívül keletkeztek,

h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (lakk-, illetve zománc sérülések, egyéb karcolásos károk stb.), és a ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolják,

i) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- ződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

j) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, amelyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

k) amelyek a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sérült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasz- nálhatatlansága miatt keletkeztek,

l) amelyek az üzemi, illetve a segédanyagok szivár- gásával, kiömlésével stb. összefüggésben követ- keztek be,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben követ- keztek be,

n) a biztosítási eseményből eredő üzemszünetből eredő veszteségekből, kötbérekből, bírságokból erednek,

o) következményi károk,

p) a karbantartás elmulasztásából eredő károk.

4. A biztosítási összeg

4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy utánpótlási értéke. A jelen feltételek alkalmazásában újrapótlási érték: a műszaki jellem- zőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési értéke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomago- lás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztési díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

4.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt

a biztosítási összegek módosítását a biztosított írás- ban kezdeményezheti és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosítási fedezet.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott biztosí- tási események miatt bekövetkezett károkkal kapcso- latban a biztosító az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontár- gyak kárai esetében a biztosító a károsodott vagyontárgyaknak szakszervizben történő, számlá- val igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül azzal, hogy amennyiben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott alkatrésszel azonos alkatrész- szel nem lehetséges, a biztosító a károsodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméte- rekkel rendelkező alkatrész beszerzési árát téríti meg. A biztosítási összegen belül megtéríti a biz- tosító a károsodott vagyontárgy le/szétszerelési, illetve visszaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén a biztosító a károsodott vagyontárgy újrapótlási értékét téríti meg. A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény foly- tán megsemmisült, illetve nem, vagy gazdaságo- san nem javítható. Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a biz- tosítási összegen belül egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új vagyon- tárgy beszerzési árát téríti meg.

5.2. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege, illet-

ve a limit kevesebb, mint a vagyontárgy újrapótlási értéke (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos kártérí-

tést fizet. Ha a biztosító a biztosított vagyontárgyak- ban bekövetkezett károk térítése során aránylagos kártérítést alkalmaz, akkor a biztosított költségeket is aránylagosan téríti meg.

5.3. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javí- tás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

5.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó vissza- igénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállí- tásra, illetve pótlásra került.

5.5. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén – ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrésszel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.

5.6. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható marad- ványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak anynyiban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

5.7. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési árának 50%-át, az 5.1., illetve 5.2. pontokban meghatározott biztosítási szol- gáltatás maximuma a berendezés káridőponti avult értéke.

5.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy (pl. számítógéprendszer) van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrende- zés során úgy kerülnek térítésre, mintha külön lettek volna biztosítva.

5.9. A biztosító jelen feltétel alapján, összesen a károso- dott vagyontárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a káreset- tel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések követ- keztében felmerült költségeket, amelyek a károso- dott vagyontárgyak ideiglenes javításával, elszállí- tásával vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intézkedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

5.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeiben írtakon túl a jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy – szükséges javítása (helyreállítása) nélküli – továb- bi üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó előírások be nem tartása.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kér- désekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak. Jelen Különös Feltételek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek ren- delkezéseivel együtt érvényesek.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továb- biakban: Biztosító) az Union – Business Class Ingóság- biztosítás Különös Biztosítási Feltételeiben részletezett betöréses lopás károkat a biztosítási összegen belül a kár időpontjában ténylegesen fennálló vagyonvédelmi szint- nek megfelelő limitösszegig téríti meg. Az egyes veszélyes- ségi osztályhoz tartozó limitösszegeket a táblázat tartal- mazza.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figye- lembe a vagyonvédelmi szint megfeleltetésénél, ha a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Helyiségekben elhelyezett vagyontárgyak és értéktárgyak kártérítési limitje betöréses lopás biztosítási esemény során:

1. sz. táblázat

Betörésvédelmi osztály megnevezése	Biztosítási szolgáltatás maximális összege E Ft-ban
	Gép, berendezés,
	felszerelés, nevesített vagyontárgy Készletek, javításra/feldolgozásra átvett tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak	Készpénz, értékcikkek előírt tárolóban
	betöréses lopásra
1. Védelmi osztály	500	500
2. Védelmi osztály	2 000	1 000
3. Védelmi osztály	8 000	2 000
4. Védelmi osztály	25 000	3 000
5. Védelmi osztály	50 000	8 000
6. Védelmi osztály	Biztosítási összeg	20 000

Az 1. sz. táblázat tartalmazza a helyiség(ek) betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kate- góriáknak megfelelő maximális kártérítési limitet.

Védelmi osztályok meghatározása

1. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer vagy

– bővített minimális mechanikai védelem

3. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem vagy

– bővített minimális védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyele- ti rendszerbe bekötve

4. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer vagy

– teljes körű mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

6. védelmi osztály

– teljes körű mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyele- ti rendszerbe bekötve

Telephelyek (kerítéssel körülhatárolt), komplett léte- sítmények/épületek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek betöréses lopás kártérítési limitjének meghatározása a telephely védelmének függvényében: A 2. sz. táblázat tartalmazza a telephelyek betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó nagyságát.

A telephelyen történt betöréses lopás biztosítási ese- mény kártérítési limit összegének meghatározása: először az 1. sz. táblázat alapján, a telephelyen fel- tört helyiség védelmi osztályához tartozó maximális szolgáltatási összeget megállapítjuk, majd megszo- rozzuk a telephelyen megvalósult védelmi kategóriá- hoz tartozó limit-módosító szorzóval.

Védelmi kategóriák meghatározása

A. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfeszítést nem igényel,

– nincs őrzés.

B. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfeszítést nem igényel,

– a főépületben munkaidőn kívül portaszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van.

C. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfeszítést nem igényel,

– a főépületben biztonsági őrszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van,

– az épületek között munkaidőn kívül dokumentál- ható ellenőrző pontok felállításával ellátott járőr- szolgálat van,

vagy térfigyelő rendszerrel ellátott telephely (MABISZ ajánlással telepített és működtetett berendezésekkel) folyamatos megfigyeléssel a főépület biztonsági szolgálatához bekötve.

D. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfeszítést nem igényel,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigye- lést,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott járőrszolgálat van,

– a főépületben fegyveres biztonsági őrszolgálat van,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasz- nálásával a rendkívüli eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendőrség- nek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

E. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erőfeszítéssel, illetve különböző segéd- eszközök alkalmazásával küzdhető le,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigye- lést,

– az őrök közötti állandó információcsere biztosít- va van,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott kutyás, fegyveres járőrök, a főépületen belül fegyveres őrök teljesí- tenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasz- nálásával a rendkívüli eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rendőrség- nek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

2. sz. táblázat

Telephely védelmi osztály megjelölése	Védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó
A	1,2
B	1,5
C	2,0
D	3,0
E	4,0

Amennyiben a biztosított kockázatviselési hely nem minősül önálló telephelynek, a kártérítési limitet a helyiségekre, vagyontárgyakra vonatkozó 1. sz. táblá- zat tartalmazza.

Rablásra vonatkozó kártérítési limitek: Kártérítési limit Rablás elleni védelem:

nincs rablásjelzés 2000 E Ft Rablás elleni védelem:

jelzőrendszerbe épített rablásjelző 5000 E Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve

20 000 E Ft

Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve, valamint fegyveres őr 50 000 E Ft

I. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílás- zárók és a zárszerkezetek az alábbi követelményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében minimum 6 mm vastagságúak;

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek minimum 18 mm mélyen kell zárni- uk, reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csú- szós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy- egy furaton át facsavarral);

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felsze- relt – biztonsági (zárbetétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek meg- felelően felszerelt biztonsági lakat végzi (biztonsá- gi zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágnes- zárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a

szám- vagy betűjel-kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősí- tett lamellás zár);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább a 12 cm-es, hagyományos kisméretű tégla- fallal egyenértékű, vagy minimum 10 cm vastag legalább 2 rétegű gyári minősített szendvicsszer- kezet.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkal- mazzák.

II. Bővített minimális mechanikai védelem

Bővített minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább a 20 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű, vagy legalább 10 cm vastag két rétegű gyári minő- sített fém burkolatú könnyűszerkezetű szendvics- panelből épített;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– az ablakok (kirakatok) fix beépítésűek, vagy

– belülről kulccsal lezárható zárszerkezettel rendel- keznek

és az üvegezett felületek:

– MABISZ ajánlásával rendelkező biztonsági fóliával ellátottak, amelyek az előírásoknak megfelelően telepítettek, vagy

– legalább A3 fokozatú biztonsági üveggel szereltek; vagy

– a nyílászáró teljes felülete kulccsal zárható redőny- nyel, illetve spalettával vagy max. 100×300 mm-es osztású fémráccsal védett;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek kiemelés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek min. 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 darab letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funk- cionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendel- kezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatáro- zott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

III. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyí- lászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg-

alább a 25 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű, vagy legalább kétrétegű, mindkét oldalán fémbur- kolatú, minimum 20 cm vastag, gyári előállítású, minősített könnyűszerkezetű elemekből készült;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (üvegezett felületek: ablakok, kiraka- tok, portálok stb.) minimum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyen- értékű más mechanikai megoldással – pl. áttörésbiztos B1 vagy annál magasabb fokozatú biztonsági üveggel – vannak védve;

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység legalább 25 cm vas- tag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén

150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek (leg- alább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárd- ságával egyező), kiemelés, feszítés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek minimum 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 db letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás bizton- ságát nem befolyásolhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni;

– fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkal- mazzák.

IV. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyi- ség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyí- lászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága leg- alább a 38 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bont- hatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló bizton-

sági üveggel – van védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm);

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 38 cm vastag, hagyo- mányos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni;

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör keményfá- ból készülhet;

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vas- tag és tömör legyen, fémajtó esetén a külső burko- lat között 300x100 mm rácskiosztású 12 mm átmérőjű rácsszerkezet szükséges;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– a zárszerkezet többpontos (minimum 4, 2 irányú) zárást biztosítson;

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás bizton- ságát nem befolyásolhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk;

– az ajtókat kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védeni kell.

A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvéde- lem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs. A felület- védelem csak a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílás- zárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egysé- get képezzen, és a védett téren belül legyen elhe- lyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körökön külön-külön és a szabo- tázsvonalon egyaránt;

– a központi egység – az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata mini- mum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenérté- kű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval tör- ténjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szi- lárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve meg- bontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak

valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolság- ra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehes- sen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok meg- szűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követő- en ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendel- kezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, köl- csönhatásmentes energiaforrás – elektromos háló- zat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üze- meltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerző- désben rögzített időközönként dokumentált kar- bantartást;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű, és csapdasze- rű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a térvédelem, tárgyvédelem vagy felület- védelem elektronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos elektronikus felügyelet. Pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgásérzékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzékelő telepítve, csak a közlekedőfo- lyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egysé- get képezzen, és a védett téren belül legyen elhe- lyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a (minimum 4 db) védelmi körön külön- külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és

bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód kapcso- lót kell beépíteni);

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkapcsolónak a központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikap- csolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kap- csolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszaka- dását, a rövidzárlatot, illetve a hurokellenállások 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhe- lyezni, ha ez nem lehetséges, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolság- ra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehes- sen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok meg- szűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követő- en ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendel- kezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, köl- csönhatásmentes energiaforrás – elektromos háló- zat és akkumulátor – biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üze- meltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskod- ni kell;

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhe- tők;

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerző- désben rögzített időközönként dokumentált kar- bantartást.

Távfelügyeleti rendszer

Olyan műszaki információtovábbító szervezeti rend- szer, mely a kockázati helyen lévő elektronikai jelző- rendszer információit elektromos vagy rádióhullámú rendszer alkalmazásával továbbítja egy folyamatos üzemű, személyzettel ellátott központi felügyeleti helyre, ezáltal lehetővé válik hatásos helyszíni intéz- kedés vagyonvédelmi szakszolgálat vagy rendőrség részéről.

A helyszínre kiérkezésnek a jelzést követő 5-8 percen belül meg kell történnie.

MABISZ ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt ajánlás eredménye. Az aján- lás rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz alkalmazá- sainak, alkalmazhatóságának jellemzőit.

Értékcikkek tárolási szabályai

Az értékcikkek vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyakat (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő stb.) a tárolás céljára szolgáló, a biztosítási összegnek megfelelő védelemmel ellátott helyiség- ben legalább az alábbiak szerint kell tárolni:

Tárolás Kártérítési összeg felső	határa E Ft
Lemezkazettában	200
Pénztárgépben	200
Beépített páncélkazettában	500
Tűzmentes pénzszekrényben*	1 000

Páncélszekrényben a biztosítási összegen belül a védelmi előírásban a meghatározott limit erejéig, de maximum a MABISZ-ajánlás összeghatáráig.

Nem felel a biztosító azokért a károkért, melyek biz- tosítási esemény során úgy keletkeztek, hogy:

– a biztosított vagy alkalmazottai az előírt védelmi berendezések bezárását és működtetését elmu- lasztották;

– az értékkészletek tárolására szolgáló berendezés kulcsait zárás után a védelmi berendezéssel azo- nos lezárt helyiségben, épületben tárolták.

Biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és kira- katok, azok tartalma

A biztosítás kiterjed a biztosított által üzemeltetett kirakatszekrényekre a szerződésben meghatározott limit erejéig. A vitrinek/kirakatok védelmének meg kell felelnie minimum az 1. védelmi osztály feltétele- iben előírtaknak.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha a kirakatszek- rényben elhelyezett pénz és értékkészletekben, illet- ve 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontár- gyakban betöréses lopás során keletkezik.

A limit egy naptári évben a biztosítási események számától függetlenül a biztosító éves kártérítési felső határa.

Küldöttrablás

A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben a választott kockázati csomag alapján meghatározott limitre, a biztosított utasítása alapján készpénz ren- deltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvo- nalára és idejére.

A biztosító által előírt pénzszállítási szabályok betar- tása kötelező, a mulasztás a biztosító mentesülését vonja maga után.

Értékcikkek szállítási szabályai

A biztosítási szerződésben meghatározott értékcikk vagyontárgyakat az alábbiak szerint kell szállítani:

– 100 E Ft biztosítási összegig egy fő tetszőleges módon;

– 500 E Ft biztosítási összegig két fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával;

– 2000 E Ft biztosítási összegig gépkocsival három fő, akik közül egyik fegyveres.

*) Tűzmentes pénzszekrény: Minimum 50mm térközű, hőszigetelő anyaggal kitöltött, kettős falú, 1mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezből készült szerkezet. A hasonlóan kettősfalú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás tárral ellátott.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában

– az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: biztosító) UNION-Business Class felelősség- biztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a biztosító UNION-Business Class vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvényességének, hatályossá- gának és a biztosító kockázatviselésének feltétele a va- gyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítási Feltételeiben, továbbá a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos ma- gyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) rendelkezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerző- dést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizeté- si kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozato- kat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatko- zatok megtételére is. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett:

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illet- ve bírósági nyilvántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, aki követelheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó feltételekben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan, a vonatko- zó feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogsza- bályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződés- be belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosí- tási díjat is – megtéríteni.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási esemény

A biztosítási esemény a biztosított által az UNION- Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételekben, illetve a szerző- désben meghatározottak szerint, jogellenesen oko- zott kár miatt keletkezett a hatályos magyar jogsza- bályok szerint fennálló felelősségén alapuló kártérí- tési kötelezettsége.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendő- ek az azonos károkozó magatartásból, mulasztásból vagy okból eredő, illetve azonos magatartásra, mu- lasztásra vagy okra visszavezethető, azonos vagy eltérő időpontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekö- vetkezése között az okozati összefüggés jogi, mű- szaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll.

Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biz- tosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első káresemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosítá- si összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított írás- beli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak károsul- tak közötti felosztásával összefüggő károsulti igé- nyekre a fedezet nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés út- ján kötött megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentu- mot kiállítani.

4.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosí- tóval szerződő fél teszi. Az ajánlattevő fél az ajánlatá- hoz annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

4.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításá- nak napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az aján- lat tartalmának megfelelően jön létre.

4.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől szá-

mított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a bizto- sító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.

4.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszere- sített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön lét- re.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést a jelen feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. A biztosítási díj és annak megfizetése

5.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöl- tésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

5.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létre- jöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az idő- szaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összeg- ben esedékes.

5.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetésé- ről, illetve a díjfizetési halasztásról a felek az előző- ekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

5.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerző- désben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

6.2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

6.3. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerző- dés a biztosító kockázatviselése alatt bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, amennyiben a kár okozása a szerződésben meghatározott időpontot követően,

ennek hiányában a szerződés hatálya alatt, bejelen- tése pedig a szerződésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biz- tosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károkozás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasz- tott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótol- hatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosított kártérítési kötelezettsége ese- dékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biz- tosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.

6.4. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban másképpen nem állapodtak meg, a fedezet kizáró- lag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6.5. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és beje- lentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya és a biztosító kockázatviselése alatt történt, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgáltatása szempontjából a kár bekö- vetkezése szerinti biztosítási időszak biztosítási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

7. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a bizto- sítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

8. A biztosítási szerződés megszűnése

8.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biz- tosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított legalább 30 napos felmon- dási határidővel felmondhatják.

8.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejá- ratkor, a tartam utolsó napjának 24. órájával, a fe- lek minden külön intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfel- jebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerző- dés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

8.4. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően, amennyiben a szer- ződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az ese- dékességtől számított 60 napon belül nem egyenlí- ti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kocká- zatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmu-

lasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem törté- nik meg, a biztosítás a felek minden külön intézke- dése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerző- dés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

8.5. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázat- viselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fe- dezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékes- sé vált biztosítási díjat megfizetik.

8.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A Ptk- ban foglaltaktól eltérően a szerződés megszűnésé- nek nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban fel- hívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére.

8.7. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfe- lelő része megszűnik. A megszűnést követő időszak- ra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.8. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti vagy az éves biz- tosítási összeg (limit) kimerül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés megszű- nése esetén a díj a szerződés megszűnésének nap- jáig illeti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

9.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valameny- nyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megtérít abban az esetben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel. Az adott bizto- sítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (limit) az ugyanazon biztosítási időszakban kifizetett ösz- szeggel csökken. A Ptk. szabályaitól eltérően a fe- dezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megállapodása esetén van lehetőség.

9.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott kár-

eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg abban az esetben is, ha a felek a Különös, illetve Kiegészítő Feltételek alapján egyéb felelősségbiztosítás(oka)t kötöttek.

9.3. A biztosítási összeget (limitet) a szerződés tartal- mazza. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés ese- tén a biztosítási összeg éves bontásban a szerződés teljes tartamára is meghatározható.

9.4. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégte- lenségével, illetve annak jogcímenkénti felosztásá- val összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

9.5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben százalékos

mértékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghala- dó károk esetén a megállapított szolgáltatás össze- géből az önrészt levonja.

9.6. Többszörös biztosítás

9.6.1.Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

9.6.2.A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biz- tosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

9.6.3.A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

10. A biztosított kötelezettségei

10.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa folytatott tevé- kenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót terhelő jogszabályi rendelke- zésekre is – köteles a kockázat szempontjából jelen- tős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági hatá- rozatok, szabályzatok stb.) a biztosító részére átadni, valamint szükség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a valóságnak megfelelő vála- szokat megadni. Köteles a biztosítóval írásban közöl- ni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbizto- sítási szerződése áll fenn.

10.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lénye-

ges, illetve a közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység módosulására, jogállásának megválto- zására, vagy ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőekben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok módosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződést kötött.

10.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásá-

nak bejelentése nem jelenti az új tevékenység auto- matikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

10.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.

10.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, vagy azok változásáról és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tu-

domásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított 30. napon megszűnik, ha erre a következményre a biztosított figyelmét a módosító javaslat megtételekor a biztosító felhívta.

10.6. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illetve egyéb előírások teljesítésén túlme- nően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhíté- se érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdasá- gos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős sze- méllyel, vagy szervezettel szembeni jogai megóvásá- ban, illetve érvényesítésében.

11. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

11.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de leg- később 30 naptári napon belül köteles a biztosító- nak írásban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartal- maznia kell:

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesí- tés iratait;

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy be- csült értéket);

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét;

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biztosítotti nyilatkozatot;

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges in- formációkat.

11.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összegszerű mértékének megállapításához szük- séges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazáso- kat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartal- mának ellenőrzését.

11.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben ható- sági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kéz- hezvételt követően haladéktalanul megküldeni.

11.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesítenek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló doku- mentumait is.

11.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat el, illetve nem ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a ká- rosulttal történő megegyezés, illetve a káresemé- nyenkénti biztosítási összeget meghaladó, megala- pozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított

felelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcímenkénti felosztása so- rán a biztosított nem, vagy késedelmesen tesz nyi- latkozatot.

11.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító ahhoz előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított jogerős bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezek- ről lemondott.

11.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak.

11.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

11.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szak- értői eljárás költségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapodásának hiá- nyában – a megbízót terheli.

12. A biztosító szolgáltatásának szabályai

12.1. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételei eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a minden- kor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései fi- gyelembevételével megtéríti:

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés- ként mint ténylegesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely va- gyontárgy megsemmisülése vagy megrongálódá- sa és esetleges értékcsökkenése folytán elesett vagy egyébként károsodott;

b) a károsult károkozással összefüggésben felmerült

– indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit;

c) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt fel- merült sérelemdíjat;

d) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) kö- rében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenve- dett természetes személy károsult igazolt elma- radt jövedelmét;

e) a járulékos költségeket, így:

– a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérő- en kizárólag a biztosítási összeg keretein belül),

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a ká- rosult által a biztosított ellen indított peres el- járás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft összeg erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve jogi véde- kezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító

– függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt

olyan időben értesült, amely lehetővé tette szá- mára az érdemben történő perbeli részvételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az éssze- rű, indokolt és gazdaságos költségek tekinteté- ben, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződés- szerűen bejelentett biztosítási eseménnyel ösz- szefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét és jogi képviseletét,

– a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségé-

nek megállapítása érdekében – a biztosító előze- tes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét;

f) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biz- tosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérí- tési igényt;

g) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyi- ben azok észszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

12.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem kö- teles az eljárási költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, amely megállapodás csak írásban érvényes.

12.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egye- temleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosító- nak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károko- zók között egyenlő arányban oszlana meg. A bizto- sító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra, és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

12.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a

biztosított felelősségének, valamint a kár mértéké- nek bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezé- sétől számított 30 napon belül téríti meg. A bizto- sító a megállapított kártérítési összeget a károsult- nak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt ér- demlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlí- tette.

12.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványérté- ket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

12.6. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvé- nyes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, de a kártérítésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

12.7. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által jóvá- hagyott biztosításmatematikai elvek szerinti tőkésí- tési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifi- zetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a jára- dék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményen- kénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték megha- ladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítá-

si összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsé- ge csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káresemé- nyenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a jára- dék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfizetés tekintetében nem érvényesí- ti az önrészt.

13. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.

Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasz- tás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb fog- lalkozási, illetve egészségügyi, vagy balesetvédel- mi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben követ- kezett be;

c) ha a kárért felelős személy a kárt jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt ható- sági engedély nélkül, illetve az abban írt feltéte- lek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkö- rének vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta;

d) ha jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelke- zésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltéte- lek hiányában folytatta tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;

e) ha a kárért felelős személy a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta;

f) ha a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódí- tó-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta;

g) ha a kárért felelős személy ugyanazon vagy ha- sonló körülmények között, illetve okból ismétel- ten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés körében te- endő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta;

h) az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltéte- lekben, valamint a biztosítási szerződésben meg- határozott esetekben.

14. Kizárások

14.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károk- ra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedés- sel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselek- mények bármelyik fajtájával, továbbá katonai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtok- fosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igény- bevétel) összefüggésben bekövetkezett károk;

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, fel- keléssel, lázadással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nél- küli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsá- tott munkások rendzavarásával, politikai szerve- zetek megmozdulásaival, továbbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal összefüggés- ben bekövetkezett károk;

c) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, valamint radioaktív izotópok sugárzásá- val összefüggésben bekövetkezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk;

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciók- kal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközök- kel, valamint robbanóanyagokkal vagy eszközök- kel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elköve- tett cselekményeket is) összefüggésben bekövet- kezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul;

e) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása so- rán bekövetkezett károk;

f) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradományozó intézmények tevékenységével összefüggésben bekövetkezett károk;

g) genetikailag módosított szervekkel, szervezetek- kel összefüggésben bekövetkezett károk;

h) bármilyen (bakteriális, vírusos, stb.) kórokozói eredetű járványos megbetegedéssel, betegség- gel, vagy fertőzéssel összefüggésben bekövetke- zett károk, ideértve a kórokozó bármely fajtáját, mutációját, származékát, illetve variánsát,

i) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok elő- állításával, elosztásával, továbbításával, fenntar- tásával vagy használatával összefüggésben bekö- vetkezett károk;

j) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszkö- zök, chipek, processzorok vagy integrált áramkö- rök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ide- értve a programozás hibáját is), meghibásodása- ival, működésképtelenségével vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok meg- változását vagy szerkezeti módosulását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hi- ányával összefüggésben bekövetkezett károkat is;

k) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal,

rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel vagy egyéb hasonló hatások- kal összefüggésben bekövetkezett károk;

l) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, az- beszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben kelet- kezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bár- mely formájában vagy bármilyen mennyiségben;

m)szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben vagy következtében felmerült károk;

n) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára;

o) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosá- nak okozott károk;

p) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdoná- ban lévő jogalanynak okozott károk;

q) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szi- gorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk;

r) bűncselekménnyel okozott károk;

s) arra a kárra, amely a károkozó és a károsult közöt- ti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;

t) arra a kárra, amely az állam ellen is érvényesít- hető, illetve jogszabály vagy más biztosítási szer- ződés alapján megtérül;

u) a kötelező felelősségbiztosítás (pl. kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás) hatálya alá eső károk;

v) a sínpályához kötött, a vízi vagy a légi közlekedé- si eszközökkel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításával összefüggésben oko- zott károk;

w) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult kivételével az elmaradt hasznot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszte- ség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekövetkezett következményi károkat.

x) A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bár- mely szankciót, rendelkezést vagy rendeletet, vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kereske- delmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szank- cióit, törvényeit vagy rendeleteit (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

14.2. Az UNION-Business Class Általános, Különös, illet- ve Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételek, vala- mint a biztosítási szerződés további kizárásokat tartalmazhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződé- sekkel összefüggésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

15.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét bármi- kor ellenőrizni, vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

15.3. A Ptk. főszabályától eltérően a jelen feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfelelősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogsza- bály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendel- kezései irányadóak.

16. Jogorvoslatok

16.1. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék kapcsán - általa megbízott kiegészítő biztosí- tásközvetítői tevékenységet végző személy magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse.

A panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet beje- lenteni:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1380 Budapest, Pf. 1076.;

telefonszám: (x00-0) 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefo- non közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolással ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg – megküldi.

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését köve- tő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

16.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

16.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosí- tóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

17. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

18. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezé- seitől:

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biz- tosítási díjat az esedékességtől számított 60 na- pon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesí- ti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a bizto- sítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (8.4. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfelté- tele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (8.6. pont).

– A fedezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megállapodása esetén van lehetőség (9.1. pont).

– A biztosító a késedelmi kamatot kizárólag a biz- tosítási összeg keretein belül téríti meg (12.1. e) pont).

– A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel

összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményen- kénti biztosítási összeg (limit) 10%-a, de maxi- mum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő per- beli részvételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költsé- gek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelke- zés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási ese- ménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosí- tó nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védel- mét (12.1. e) pont).

– A biztosító nem köteles az eljárási költségek

megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes (12.2. pont).

– A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bár- mely szankciót, rendelkezést vagy rendeletet, vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kereske- delmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szank- cióit, törvényeit vagy rendeleteit (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt) (14.1. x) pont).

– A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el (15.3. pont).

19. Adatkezelés és biztosítási titok

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titok- nak minősülő adataira vonatkozó, mindenkor hatá- lyos adatkezelési tájékoztató a jelen feltételek elvá- laszthatatlan részét képezi. A vonatkozó, Adatke- zelési tájékoztató c. dokumentum a xxx.xxxxx.xx/ adatvedelem weboldalon is elérhető.

20. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kap- csolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlap- ján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.

21. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biz- tosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a bizto- sítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közre- működni.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítási Feltételek

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések- re a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekin- tetében az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen feltételek alkalmazásában biztosítási ese- mény a biztosított által a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva okozott

– személyi sérüléses, valamint

– szerződésen kívül, harmadik személynek okozott dologi

kár miatti kártérítési kötelezettsége.

A jelen feltételek alkalmazásában nem minősül szer- ződésen kívül, harmadik személynek okozott kárnak, ha azt a biztosított a biztosított tevékenységével összefüggő szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során, vagy azzal összefüggésben a biztosí- tott szerződéses partnerének, illetve a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesítésével, illetve a szolgáltatás igény- bevételével összefüggésben eljáró személynek vagy szervezetnek okozza.

2. Meghatározások

A jelen feltételek alkalmazásában

a) személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

b) dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, meg- semmisülése vagy használhatatlanná válása.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerülő károkat és költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségen alapuló igényeket is;

b) azokat a károkat, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesítésé- vel, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggés- ben okozott, amely tevékenység folytatásához jog- szabályban vagy hatósági határozatban írt enge- dély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendelkezett, illetve nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak;

c) a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat;

d) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendel- kezési jogkörében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelősségi körébe tartozó károkat;

e) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkat, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szolgáltatása irányul;

f) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott károkat (szakmai felelősségi károkat), amelynek fedezetére jogszabály felelősségbiztosí- tási szerződés megkötését írja elő;

g) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósá- gi jogkör gyakorlásával összefüggésben okozott károkat;

h) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett dologi károkat, ideértve az épü- letek, építmények repedéseivel összefüggésben bekövetkezett károkat, valamint az épületben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése vagy megépítésének elmaradása miatt bekövetkezett károkat;

i) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett dologi károkat;

j) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az állattartói, állattenyésztői tevékeny- séggel összefüggésben bekövetkezett károkat, ide- értve a taposással, legeléssel összefüggésben bekövetkezett, vad- vagy haszonállat által okozott károkat is;

k) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, valamint egyéb szervezett munka- végzéssel összefüggésben bekövetkezett károkat;

l) a termékekkel okozott károkat;

m) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat;

n) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat;

o) a rendezvényszervezői felelősség körébe tartozó károkat;

p) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károkat;

q) gyógyszerrel, gyógyhatású készítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggés- ben okozott károkat;

r) a targoncák, anyagmozgató és emelőgépek által okozott dologi károkat;

s) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem bal- esetszerűen (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövetkezett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban okozott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásá- val összefüggésben bekövetkezett károkat;

t) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpa- pírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításával, illetve egyéb fel- lelhetetlenségével összefüggésben bekövetkezett károkat;

u) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minő- ségükben okozott károkat;

v) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalko- zó) okozott, illetve annak tevékenységére visszave- zethető károkat;

w) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötele- zettség, illetve bírság vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károkat;

x) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visz- szavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájá- ban felmerült károkat.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott cso- mag szerinti káreseményenkénti, illetve éves limit erejéig téríti meg:

– 1. csomag esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Munkáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában biztosítá- si esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont tevékenységi körében foglalkoztatott munkavál- lalóját ért üzemi balesete miatt keletkező, a hatályos magyar munkajogi felelősségen alapuló munkáltatói kártérítési kötelezettsége.

1.2. A fedezet kiterjed a biztosítási esemény nyomán a társadalombiztosítási szervek felé fennálló munkálta- tói megtérítési kötelezettségre is.

1.3. Választható káreseményenkénti, illetve éves kombi- nált limitek:

– 1. csomag esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év

A választható káreseményenkénti, illetve éves kombi- nált limiten belül

– 1. csomag esetén: 150 000 Ft/kár/év,

– 2. csomag esetén: 300 000 Ft/kár/év,

– 3. csomag esetén: 500 000 Ft/kár/év szublimit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed továb- bá a munkavállalók munkahelyre szokásosan bevitt vagyontárgyaiban bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett, a hatályos magyar munkajogi felelős- ségen alapuló munkáltatói kártérítési kötelezettsé- gekre is.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában:

2.1. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatok- hoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahelyi rend- bontás miatt következett be, valamint amely a mun- kavállalót a munkába menet, illetve onnan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megszakításától függetlenül, kivéve, ha az utazás a munkáltató saját tulajdonában lévő, vagy általa üzemeltetett gépjárművel történt.

2.2. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be, és testi sérülést, egészségkárosodást vagy halált okoz.

2.3. Munkavállaló: a biztosítottal a károkozás időpontjá- ban közöttük fennálló írásbeli szerződés rendelkezé- sei szerint munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, vagy szövetkezeti tagsá- gi viszonyban álló természetes személy, vagy a bizto-

sított által munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkozta- tott természetes személy.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat;

b) foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat;

c) azokat a károkat, amely a biztosítottat jogszabály alapján terhelő, a káreseménnyel összefüggő tájé- koztatási, figyelem-, illetve a kárigény előterjeszté- sére vonatkozó felhívási vagy egyéb együttműködé- si kötelezettsége elmulasztásával összefüggésben következtek be;

d) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett károkat;

e) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

4. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosító részére a kárbejelentés mellékle- teként megküldeni a munkabaleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a társada- lombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési meghagyást, munkaerő-kölcsönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonatkozó iratokat is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

6. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, és a biz- tosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az időszakos vagy a soron kívüli bizton- sági felülvizsgálatot, illetve a kockázatértékelést elmulasztotta;

b) az üzemi baleset ismételten, ugyanazon munkavé- delmi szabály be nem tartása miatt következett be;

c) az üzemi baleset bekövetkeztének veszélyére a biz- tosított figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézkedés hiányában következett be;

d) hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint az üzemi baleset a munkavédelmi szabá- lyok súlyos megsértése miatt következett be;

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggésben munkavédelmi szabálysértés elkö- vetése miatt munkavédelmi bírsággal sújtotta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítá- si esemény a biztosított biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében kötött szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses part- nerének, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesítésével, illetve a szolgáltatás igénybevételével összefüggés- ben eljáró személynek vagy szervezetnek okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerült költségeket, valamint a késede- lemmel, illetve a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket;

b) a gépjárművekben bekövetkezett károkat;

c) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynyal, valamint egyéb szervezett munka- végzéssel összefüggésben bekövetkezett károkat;

d) a termékekkel okozott károkat;

e) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat;

f) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat;

g) a rendezvényszervezői felelősség körébe tartozó károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott cso- mag szerinti káreseményenkénti, illetve éves kombi- nált limit erejéig téríti meg.

– 1. csomag esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése a szolgáltatás tárgyában okozott károkra

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősség- biztosítás Különös Biztosítási Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet – az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Álta- lános Biztosítási Feltételek 3.e) pontjában, valamint e körben (a letéti felelősséget ide nem értve) a 3.d) pontjában írt kizáró rendelkezések feloldása, de egyéb rendelkezései változatlan alkalmazása mellett – a

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év

limit erejéig kiterjed azokban a dolgokban keletkezett károkra is, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szolgáltatása irányul.

2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) az olyan vagyontárgyak káraira, melyek a szolgál- tatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak, vagy egyéb okból cserére szorultak,

b) az esztétikai károkra,

c) a szolgáltatás korszerűtlenségével összefüggő kár- térítési igényekre.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése az alvállalkozókra

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősség- biztosítás Különös Biztosítási Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. Az általános és a szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet a vonatkozó feltételek változatlan alkalmazá- sa mellett kiterjed a biztosított alvállalkozóira is, amennyiben a kárt a biztosított alvállalkozójaként eljárva, ebbéli minőségükben okozták.

A jelen felelősségbiztosítási fedezet annyiban áll fenn, amennyiben a kár más biztosítási fedezet (elsődleges fedezet) alapján nem térül meg. A jelen, alvállalkozókra kiterjesztett kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás elsődleges fedezet fennállta ese- tén a kárra csak annyiban nyújt fedezetet, amennyi- ben az elsődleges fedezet a biztosítási esemény bekövetkezte előtt bármely okból megszűnt, vagy a biztosítási feltételek eltérő rendelkezése miatt az elsődleges fedezet alapján szolgáltatás nyújtására nem kerül sor, vagy a limit alacsonyabb volta miatt az elsődleges fedezet alapján nyújtott szolgáltatás rész- leges.

A biztosító által nyújtott alvállalkozói fedezet nem szélesebb, mint a vonatkozó feltételek alapján a biz- tosított számára nyújtott fedezet.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káronkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén: 5 000 000 Ft/kár/év,

– 2. csomag esetén: 10 000 000 Ft/kár/év,

– 3. csomag esetén: 15 000 000 Ft/kár/év.

3. Nem terjed ki a fedezet ezen alvállalkozók további alvállalkozóira, valamint a biztosítottak egymásnak okozott káraira.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése építési-szerelési tevékenységre

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősség- biztosítás Különös Biztosítási Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet az Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek 3.h) pontjában írt kizáró rendelkezés első fordulatának feloldása, de valamennyi egyéb rendelkezése – így a repedéskárok- ra, valamint a vibrációra, vagy teherhordó elem eltávo- lítására stb. vonatkozó kizárás – változatlan alkalmazá- sa mellett kiterjed a biztosított által folytatott építési- szerelési tevékenységgel okozott dologi károkra.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káronkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén: 5 000 000 Ft/kár/év,

– 2. csomag esetén: 10 000 000 Ft/kár/év,

– 3. csomag esetén: 15 000 000 Ft/kár/év.

E felelősségbiztosítási fedezet annyiban áll fenn, amennyiben a kár más biztosítási fedezet (elsődleges fedezet) alapján nem térül meg. A jelen, építési-sze- relési tevékenységre kiterjesztett kiegészítő szolgálta- tói felelősségbiztosítás elsődleges fedezet fennállta esetén a kárra csak annyiban nyújt fedezetet, ameny- nyiben az elsődleges fedezet a biztosítási esemény bekövetkezte előtt bármely okból megszűnt, vagy a biztosítási feltételek eltérő rendelkezése miatt az elsődleges fedezet alapján szolgáltatás nyújtására nem kerül sor, vagy a limit alacsonyabb volta miatt az elsődleges fedezet alapján nyújtott szolgáltatás rész- leges.

A környező tulajdonban, ingatlanokban vagy épüle- tekben keletkezett felelősségi károkért a biztosító csak akkor köteles helytállni, ha azok az épületek teljes vagy részleges leomlásához vezetnek, és ha azok az építési/szerelési munkák megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban voltak, és a szükséges biztonsági intézkedéseket megtették.

A fedezet érvényességének feltétele: a biztosított köteles az építési-szerelési munkák megkezdése előtt saját költségére az építmények állapotáról jegyző- könyvet felvenni és azt átadni a biztosítónak.

3. A biztosító nem nyújt kártérítést:

– az olyan károkért, melyek az építési munkák ter- mészetének vagy a kivitelezés módjának figyelem- bevételére előre láthatóak,

– olyan sérülésekért, amelyek sem a biztosított tulaj- don, ingatlanok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszé- lyeztetik,

– olyan kármegelőzési vagy kárenyhítési költsége- kért, amelyek a biztosítási idő tartama alatt szük- ségessé válnak.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek az alábbiak miatt merültek fel:

a) a cölöpök vagy a támfal elemeinek pótlása vagy helyreállítása, ha azok

– az építkezés során nem megfelelő helyre kerül- tek, nem megfelelően illesztették őket, vagy beragadtak,

– a cölöpverés vagy a kihúzás közben elvesztek, ottmaradtak, illetőleg egyéb módon károsodtak, vagy

– a beragadt vagy sérült cölöpverő berendezés, illetőleg béléslemezek miatt sérültek meg;

b) a szétesett vagy szétcsúszott szádpallók helyreállí- tása;

c) bármiféle anyag ki- vagy beszivárgása miatt szük- ségessé váló helyreállítás;

d) az üregek kitöltése vagy a bentonitveszteség pótlása;

e) az alapozás vagy a támfal elemei nem felelnek meg a terhelési próbán, illetőleg a teherviselő képességük egyébként is elmarad a tervezettől;

f) a profilok és térbeli formák helyreállítása.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi tevé- kenységekre:

1. bontási munka,

2. gépi földmunka,

3. tetőcsere, tetőjavítás, a héjazat megbontásával járó munka, tetőtér-beépítés,

4. ún. foghíjbeépítés,

5. mélyépítési tevékenység, illetve a vonalas létesít- ményeken végzett munkák,

6. az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékeny- séghez kapcsolódó fővállalkozói kivitelezői tevé- kenységre.

A jelen kiegészítő biztosítás önrésze káreseményen- ként a kár 10%-a, de minimum 100 000 Ft.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése idegen jármű rakodására

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabá- lyozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeinek rendelkezései az irányadóak.

1. A felek jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött, és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class szolgáltatói felelős- ségbiztosítási fedezete kiterjed az idegen gépjármű- re, illetve gépjárműről történő le- és felrakodás során a gépjárműben okozott károkra, abban az esetben is, ha a rakodás daruval, illetve targoncával történt.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káronkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

– 1. csomag esetén: 200 000 Ft/kár/év,

– 2. csomag esetén: 400 000 Ft/kár/év,

– 3. csomag esetén: 600 000 Ft/kár/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Gépjárműszerviz üzemeltetői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítá- si esemény a gépjárműszervizt üzemeltető biztosított kártérítési kötelezettségének keletkezése, amely olyan töréskár miatt következett be, amely egy általa szerelésre, javításra, illetve felülvizsgálatra, átvizsgá- lásra igazoltan és dokumentált műszaki állapotban átvett idegen tulajdonú gépjárműben:

a) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyén, a jármű szakszerű és indokolt mozga- tása során, azzal összefüggésben, illetve

b) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyén a javítási, szerelési, felülvizsgálati tevékenység folytatása során, az alkalmazott műszerek, szerszámok, gépek üzemeltetésével összefüggésben, illetve

c) a próbaút során, azzal összefüggésben következett be.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában

2.1. javítás, szervizelés, illetve felülvizsgálat, átvizsgálás: a gépjármű ápolása, olaj-, hűtő- és fékfolyadék-szint- jének ellenőrzése és cseréje, kenés, zsírozás, általá- nos állapotfelmérés, a gépjármű időszakos műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálata, a gépjármű diagnosztikai ellenőrzése és beszabályozása, a gép- jármű javítása, a gépjármű fődarabjainak, illetve részegységeinek cseréje, javítása, felújítása, a gép- jármű fényezése, továbbá a gépjármű villamossági szerelése;

2.2. próbaút: a gépjárműnek az üzletmenetben szokásos módon, kizárólag a gépjármű menettulajdonságainak, illetve menet közbeni működése megfigyelésének cél- jából a telephelyen kívül, a szerviz telephelye szerinti település határától számított maximum 5 km sugarú körzetben, indokolt időtartamú, aszfalt burkolatú köz- úton, a biztosított alkalmazottja által történő vezetése;

2.3. töréskár: a gépjárműben bekövetkező, kívülről ható, baleseti jellegű, véletlen, váratlan, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, illetve egyéb sérülés, ide nem értve a szándékos rongálást, illetve azt a kárt, amely valamely természeti erő hatá- sával összefüggésben következett be;

2.4. idegen tulajdonú jármű: amely nem a biztosított, annak képviselője, törvényes képviselője, alkalma- zottja, alvállalkozója, tulajdonosa, illetve üzlettársa, vagy a biztosított tulajdonában lévő jogalany tulajdo- nában áll.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION-

Business Class Általános Felelősségbiztosítás Felté- teleiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerült költségeket, valamint a késede- lemmel, illetve a nem-teljesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) az esztétikai, illetve korszerűségi hibákból eredő károkat,

c) a próbaút indokolatlan megszakítása során bekö- vetkezett károkat,

d) a nem baleseti eredetű, műszaki, vagy anyaghiba, illetve anyagfáradás miatt bekövetkező, vagy ezek- re visszavezethető károkat,

e) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynyal, valamint egyéb szervezett munka- végzéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

f) a termékekkel okozott károkat,

g) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

h) a gépjármű kézi vagy gépi mosásával összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

i) a gépjármű átalakításával összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

j) a próbaút esetét ide nem értve, a javításra, szervi- zelésre vagy felülvizsgálatra előjegyzett gépjármű- nek a biztosított telephelyére, vagy onnan történő elszállítása során bekövetkező károkat,

k) a javításra, szervizelésre vagy felülvizsgálatra átvett járművek tárolása és őrzése közben bekövet- kező károkat, kivéve azokat az eseteket, amikor a tárolási vagy őrzési tevékenység a javítási szolgál- tatás tényleges elvégzése érdekében történt,

l) a gépjármű olyan szerkezet részeinek kárait, ame- lyek már akkor sérültek vagy hibásak voltak, vagy egyéb okból cserére szorultak, amikor a gépjármű- vet a biztosított átvette.

4. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során csatolni kell a gépjármű átvételkori álta- lános és műszaki állapotát dokumentáló iratokat, valamint a vonatkozó Eurotax, illetve az Audatex kalkulációt is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén:

1 000 000 Ft/kár és 3 000 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

3 000 000 Ft/kár és 9 000 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

6 000 000 Ft/kár és 18 000 000 Ft/év

A biztosító szolgáltatásának alapja a vonatkozó Eurotax, illetve Audatex kalkuláció.

A biztosító a helyreállítás anyagköltségeiből – a jármű, illetve az alkatrész korának, illetve avultságá-

nak megfelelően – értékemelkedést von le. Ha a sérült alkatrész, illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felü- letek fényezésének költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének költségét csak abban az esetben, amennyiben a sérült rész a jármű külső fényezett felületének több mint 60%-a.

Amennyiben a károsodott gépjármű casco biztosítás- sal rendelkezik, és a vagyonbiztosító a casco biztosí- tás alapján az előzőekben írt káreseménnyel össze- függésben szolgáltatást teljesít, a jelen Különös Feltételek csak a casco biztosítás alapján a gépjármű tulajdonosát terhelő önrészre nyújt fedezetet.

6. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondat- lan a biztosított magatartása és a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól:

a) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik a gépjárművet érvényes jogosítvány nélkül, vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve ittas állapotban, vagy kábító, illetve egyéb, bódulatkeltésre alkalmas szer hatása alatt vezette, és a kár ennek során következett be,

b) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik a KRESZ előírá- sait megsértette, és a kár ezzel összefüggésben következett be,

c) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik a járművel a telephelyen belül 30 km/h-t meghaladó sebesség- gel közlekedett, és a kár ezzel összefüggésben következett be,

d) ha a kár olyan jármű vezetése során következett be, amely járműkategóriára a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály alapján felelősséggel tartozik, nem rendelkezett érvényes vezetői enge- déllyel,

e) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik a gépjárművet a járművezetői engedélyében vagy a forgalmi enge- délyben írt korlátozások, illetve előírások be nem tartása mellett vezette, és a kár ennek során követ- kezett be,

f) ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály alapján felelősséggel tartozik a kárt bűncse- lekmény elkövetésével összefüggésben okozta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosítása

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában biztosítá- si esemény az a

a) dologi kár, amely a vendég által a szállodai szobá- ban, illetve a biztosított által erre kijelölt és lezárt, vagy egyéb módon őrzött helyen elhelyezett, vagy a dolog átvételére a vendég által jogosultnak tart- hatott személy részére átadott vagyontárgyában következett be és amelyért a szerződésben megne- vezett kockázatviselési helyen szállodai szolgálta- tói és ehhez kapcsolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a Ptk. 6:369.§-a alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik,

b) személyi sérüléses, illetve dologi kár, amely a biz- tosított szállodai szolgáltatói, illetve ahhoz kapcso- lódó, általa nyújtott fodrászati, kozmetikai, uszo- dai (szauna, wellness, fitnesz), sportpálya (játszó- tér), gyermek-felügyeleti, éttermi (söröző, bár), mosodai (tisztító) szolgáltatás valamelyikének ven- dégek általi igénybevétele során következett be, amelyért a szerződésben megnevezett kockázatvi- selési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kap- csolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a hatályos magyar jogszabályok szerinti kártérítési kötelezett- séggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) az ékszerekben, értéktárgyakban, értékpapírok- ban, illetve készpénzben bekövetkezett károkat, kivéve az elismervény ellenében átvett és a szállo- da széfjében elhelyezett vagyontárgyak kárait,

b) a gépjárműben, annak pótkocsijában, illetve után- futójában, vagy az ezekben elhelyezett vagyon- tárgyban bekövetkezett kárt,

c) a nem személyi sérüléses kár kapcsán felmerült nem vagyoni károkat,

d) egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüg- gésben bekövetkezett károkat,

e) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy szerző- désszerű őrzése során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más hasonló formában követ- keztek be,

f) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy kezelésé- vel összefüggésben következtek be, függetlenül attól, hogy a kezelést kikötötték, vagy azt a letétbe helyezett vagyontárgy természete szükségessé tette,

g) a mosodába/tisztítóba beadott ruhákban felejtett tárgyak kárait,

h) az élő állatokban bekövetkezett károkat és az azzal összefüggő egyéb igényeket,

i) szalmonella, madárinfluenza, szivacsos agyvelő- gyulladás bármely fajtájával, valamint a genetikai- lag módosított élelmiszerekkel, illetve italárukkal okozott károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. a) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kom- binált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén:

100 000 Ft/kár és 300 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

300 000 Ft/kár és 900 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

500 000 Ft/kár és 1 500 000 Ft/év.

A biztosító az 1. b) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kom- binált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

4. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondat- lan a biztosított magatartása, ezért a biztosító mente- sül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított a kárt okozó élelmiszer (alapanyag), illetve italáru szár- mazási helyét, illetve beszerzési forrását nem tudja hitelt érdemlően igazolni, illetve a beszerzés, a táro- lás, a kezelés, illetve a feldolgozás során nem tartotta be a vonatkozó élelmiszerbiztonsági előírásokat.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosításának kiterjesztése gépjárművek őrzésére

A jelen feltétel alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerző- dési Feltételeinek, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosítása Különös Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosí- tási esemény az a dologi kár, amely a szállóvendégek a szálloda e célra kijelölt, lezárt, körülkerített és 24 órás őrzéssel ellátott parkolójában elhelyezett, lezárt járművekben, azok pótkocsijában, illetve utánfutójá- ban, valamint az azon elhelyezett vízi járművében következett be, ideértve a szálloda erre kijelölt alkal- mazottja által a jármű parkolóba történő elhelyezése során okozott töréskárokat, illetve a gépjármű feltöré- ses lopás, valamint rablás útján történő eltulajdonítá- sát is, továbbá a jármű lopáskárát, amennyiben a tettes (tettesek) a jármű kulcsát a járműtől elkülöní- tett, elzárt és 24 órás őrzéssel biztosított helyiségből betöréses lopás vagy rablás útján szerezte (szerezték) meg, és amelyért a szerződésben megnevezett kocká- zatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kap- csolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó enge- déllyel rendelkező biztosított a hatályos magyar jog- szabályok szerinti kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írta- kon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a járművek belső szerkezeti részeiben bekövetke- zett károkat,

b) a jármű alkatrészeinek, valamint tartozékainak lopás-, illetve rabláskárát,

c) a járművekben elhelyezett poggyászban, illetve a jármű, annak pótkocsija vagy utánfutója rakomá- nyában bekövetkezett károkat,

d) a járműnek a biztosított alkalmazottja általi jogel- lenes használata során bekövetkezett károkat,

e) a jármű esetleges javítása, illetve tisztítása során bekövetkezett károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított kárese- ményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg

– 1. csomag esetén: 2 000 000 Ft/kár/év,

– 2. csomag esetén: 4 000 000 Ft/kár/év,

– 3. csomag esetén: 6 000 000 Ft/kár/év.

4. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, az UNION-Business Class

Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írta- kon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása és a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított járművet vezető alkalmazottja nem rendelkezett érvényes, az adott járműkategóriá- ra vonatkozó vezetői engedéllyel.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Termékfelelősség-biztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. Biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illet- ve importált és a szükséges forgalomba hozatali enge- déllyel rendelkező, a biztosítóval írásban közölt és a biztosító által még a károkozást megelőzően biztosítá- si fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel okozott személyi sérüléses, illetve dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége, amennyiben a kárért a magyar polgári jog, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) termékfelelősségi szabályai (LXXII. fejezet) szerint felelősséggel tartozik. A jelen feltételek alkalmazásában a kár okozása a termék gyártásának, forgalomba hozatalának, illetve importálásának időpontja.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása, illetve – a Ptk. LXXII. termékfelelősségi fejezete szerinti – magánfogyasz- tás, illetve magánhasználat céljára szolgáló és a károsult által is ilyen célra használt vagyontárgy sérü- lése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása folytán bekövetkezett kár, amely 500 euró összegnek az MNB hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszeget meghaladja.

3. Kizárások

3.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

b) azokat a károkat, amely a hibás termék más ter- mékkel való egyesítése, összevegyítése, más ter- mékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben következtek be, ideértve az új termék előállítására fordított kiadásokat is;

c) a használati, illetve kezelési utasítás, termékis- mertető, illetve leírás vagy egyéb fogyasztói tájé- koztató (ideértve a reklámot is), illetve dokumen- táció hibája, hiányossága miatt – ideértve annak elmaradását is – keletkezett károkat;

d) a szerződésszegés nyomán, illetve a jótállás vagy szavatosság alapján fennálló jogokkal, illetve köte- lezettségekkel összefüggésben felmerülő károkat, illetve költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségre alapozott igényeket is;

e) a hibás termék (terméksorozat) – ellenőrzésre, javításra, cserére, a forgalomból történő kivonás céljából, vagy egyéb okból történő – visszahívásá-

val kapcsolatos költségeket, valamint a termékvisz- szahívás elmaradásából eredő károkat;

f) azon termékek által okozott károkat, amelyek hibá- járól a szerződő a szerződés megkötését megelőző- en tudott, illetve kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna;

g) azokat a károkat, amelyeket olyan termék okozott, amelyeknek gyártása, forgalmazása, illetve impor- tálása során, az azok időpontjában rendelkezésre álló tudományos és technikai ismeretanyagot nem alkalmazták, illetve nem vették figyelembe;

h) a környezetszennyezéssel okozott károkat;

i) a termékhamisítással (ideértve annak jogellenes módosítását is), illetve a termékek dézsmálásával összefüggésben bekövetkezett károkat;

j) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károkat, ideértve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat is.

3.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi termé- kek, illetve azok részegységei, alkatrészei, illetve tartozékai gyártásával, forgalmazásával vagy importá- lásával összefüggésben bekövetkező károkra:

a) fegyverek és lőszerek;

b) gépjárművek, vasúti, valamint légi járművek, ezek részegységei, alkatrészei (különösen: erőátviteli berendezések, váltóművek, kerekek, abroncsok, futó- és kormányművek, biztonságtechnikai, elektronikus, illetve hidraulikus berendezések, valamint üzem- anyag-ellátó berendezések), tartozékai, valamint az ezek működtetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szük- séges infrastruktúra létesítéséhez, működtetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges termékek;

c) géntechnológiai, illetve genetikai módosítással előállított termékek;

d) haditechnikai és robbanóanyagok, ideértve a tűzi- játékokhoz használatos termékeket is;

e) gázok, olajipari, illetve petrolkémiai termékek;

f) gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, implantá- tumok;

g) elektronikus, illetve elektromos ellenőrző berende- zések;

h) dohányipari termékek;

i) készbeton, előre gyártott építőipari elemek;

j) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és a vadászati termékek;

k) a villamos-energia.

3.3. A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában nem minősül biztosítási eseménynek az olyan termék által okozott kár, amelynek beszerzési forrását a biztosított mint a termék importálója, illetve forgalmazója hitelt érdemlően nem nevezi meg és bizonyítja, vagy a kár megtérítésére azért köteles, mert az előzőekben írt nyilatkozatát késedelmesen teszi meg.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

5. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételek elté- rően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén gyártott, forgalomba hozott, illetve Magyarország területére importált és (fel)hasz- nált termékekkel, Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a szerződés lét- rejöttét megelőzően a biztosított köteles a biztosító- val írásban közölni az általa gyártott, forgalmazott, illetve importált termékekre, különösen azok esetle- ges veszélyes tulajdonságaira, illetve azok forgalmára vonatkozó legfontosabb adatokat, információkat.

6.2. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a biztosított köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni a termékkörében bekövetkezett változást, a változás bekövetkeztétől számított 8 naptári napon belül. A termékkör bővülé- sének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új termék automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

6.3. Ha a káresemény, illetve egyebekben a biztosítási szerződés hatálya és a biztosító kockázatviselése alatt felmerült annak lehetősége, hogy valamely ter- mék olyan konstrukciós, vagy olyan egyéb hibával rendelkezik, amely miatt további károk bekövetkezé- sétől lehet tartani, a biztosított – a jelen Különös Feltételekben írt biztosítási fedezettől függetlenül – a kármegelőzés körében köteles minden lehető intéz- kedést megtenni a hiba elhárítására érdekében. E kötelezettsége megsértése esetén az adott termékre vonatkozó további károk tekintetében a biztosító fize- tési kötelezettsége nem áll be.

7. Mentesülés

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben felsorolt eseteken kívül súlyo- san gondatlan károkozásnak minősül, ezért a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

a) a kár, illetve a termékhiba a termékgyártásra vonatkozó jogszabályban rögzített, illetve hatósági, technológiai vagy egyéb vonatkozó előírások (ide- értve a minőségtanúsítást is) súlyos vagy folyama- tos megsértése miatt következett be;

b) ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalom- ból való kivonását (visszahívását) a hatóság elren- delte, és a biztosított e visszahívási kötelezettsé- gét nem teljesítette;

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága okozta, és e veszélyről a biztosított tájékoztatást nem adott;

d) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, illetve egészségvédelmi előírások megszegésével össze- függésben következett be.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Kiterjesztett termékfelelősség-biztosítás

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabá- lyozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Termékfelelősség-biztosítás Különös Feltételeinek rendel- kezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosí- tási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált hibás termék 3. személy (a további- akban: felhasználó) által más termékkel történő egyesítése, összevegyítése, beépítése vagy feldolgo- zása folytán magában az előállított új termékben bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett kártérí- tési kötelezettsége, amely nem esik a Polgári Törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) ter- mékfelelősségi szabályainak (LXXII. fejezet) hatálya alá, és amelyért a biztosított a hatályos magyar jog- szabályok alapján felelősséggel tartozik.

2. A kárrendezés szabályai

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján a biztosítási szerződésben rögzített mértékig a biztosító megtéríti:

– a felhasználónak a károsodott új termék (újra)elő- állítási (ön)költségét, amennyiben annak javítása műszakilag, illetve gazdaságossági szempontok alapján nem lehetséges,

– az esetleges értékemelkedés levonása mellett a károsodott végtermék igazolt javítási költségeit, amennyiben az műszakilag és gazdaságossági szempontok alapján javítható,

– a kárral összefüggő esetleges szerelési költségeit, beleértve a károsodott új termék maradványainak eltávolítási költségeit.

A hasznosítható maradványok értékét – ideértve a csökkentett áron történő értékesítés során elért bevé- telt is – a biztosító minden esetben levonásba helyezi. Nem téríti meg a biztosító az előállított új termék rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károso- dásait, ideértve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési kárait is.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg

– 1. csomag választása esetén:

1 000 000 Ft/kár és 3 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

3 000 000 Ft/kár és 9 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

6 000 000 Ft/kár és 18 000 000 Ft/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérlői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában biztosí- tási esemény a biztosított mint ingatlanbérlő által az általa bérelt ingatlanban jogellenesen okozott dologi kár miatt keletkezett, a hatályos magyar jog- szabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben feltüntetett bérleményben, valamint az annak meg- közelítésére szolgáló, illetve a bérlemény rendeltetés- szerű használata körében a biztosított által használt

– közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdonában lévő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanré- szekben okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Fel- tételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyet olyan személyek, illetve szervezetek okoztak, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosítottal kötött szerződés alapján, illetve engedélyével használják (albérlők vagy egyéb jogcímen használók stb.), függetlenül attól, hogy a használatra a bérbeadó beleegyezésével vagy annak hiányában kerül sor,

b) a bérlemény jogellenes vagy a szerződésben rögzí- tettektől eltérő, illetve nem rendeltetésszerű hasz- nálatával összefüggésben keletkezett károkat,

c) a bérlemény jogosulatlan (ideértve a bérbeadó vagy a hatóság engedélye hiányában történő) átalakításával összefüggésben bekövetkezett káro- kat, illetve költségeket, ideértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit is,

d) azokat a károkat, amelyek a bérlemény rendelte- tésszerű használata során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más hasonló formában kelet- keztek,

e) azokat a károkat, amelyek az ingatlan berendezési tárgyaiban, valamint az épület üvegezésében következtek be,

f) azokat a károkat, amelyeket a biztosított az épület üzemeltetése körében végzett tevékenysége köré- ben okozott, abban az esetben is, ha e tevékeny- ségét a bérleti szerződés alapján végezte,

g) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerült költségeket, valamint a késede- lemmel, illetve a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

j) a rendezvényszervezői felelősség körébe tartozó károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelős- ségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles átadni a biztosító részére a kárral érintett ingatlan bérleti szerződését.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérbeadói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelős- ségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában biztosítá- si esemény a biztosított mint a tulajdonában álló ingatlan bérbeadója által az ingatlan bérlőjének jog- ellenesen okozott dologi kár miatt keletkezett, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Felté- teleiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek károsultjai olyan szemé- lyek, illetve szervezetek, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosított engedélye nélkül használják,

b) azokat a károkat, amelyek a biztosított által lízing- be adott épületben, épületrészben vagy egyéb építményben keletkeztek,

c) azokat a károkat, amelyek oka már a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt fennállt, függetle- nül attól, hogy azt a biztosított ismerte-e vagy sem,

d) a bérleményben – a bérbeadó vagy harmadik sze- mély (ideértve az esetleges további bérlőket, az ingatlant egyéb jogcímen használókat is) által – folytatott gazdasági tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

e) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerült költségeket, valamint a késede- lemmel, illetve a nem-teljesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

f) a gépjárművekben bekövetkezett károkat,

g) azt a kárt, amely a biztosított által a bérlőnek nyúj- tott, a bérlemény használatára, illetve annak karban- tartására, javítására vagy felújítására vonatkozó tájé- koztatás elmaradásával, késedelmességével vagy hiányosságával összefüggésben következett be,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

j) a rendezvényszervezői felelősség körébe tartozó károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a kárral érintett ingatlan bérleti szerződését.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

5. A biztosított változás-bejelentési kötelezettsége

A biztosított az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl köteles a biztosító részére az írásbeli hozzájárulás megküldése mellett a hozzájárulás megadását követő

8 napon belül bejelenteni, ha hozzájárult a bérle- mény további albérletbe adásához vagy egyéb, más személy, illetve szervezet általi használatához.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Rendezvényszervezői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelős- ségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítá- si esemény a biztosított, mint a rendezvény szervező- je által jogellenesen, a rendezvény időtartama alatt és helyszínén, a rendezvényen résztvevőknek, a nézőknek, illetve harmadik személyeknek okozott személyi sérüléses és dologi kár miatt keletkezett, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában

– személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést, vagy egészségkárosodást szenved;

– dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, meg- semmisülése vagy használhatatlanná válása.

2. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) a rendezvény lebonyolítására szolgáló épületben és annak berendezési tárgyaiban, illetve az ott kiállított tárgyakban keletkezett károkat,

b) a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban keletkezett károkat,

c) a gépjárművek, vízi és légi járművek által okozott károkat,

d) tűzijáték és egyéb pirotechnikai eszköz alkalmazá- sával összefüggésben bekövetkezett károkat,

e) a rendezvény sportolói által okozott károkat,

f) az állatversenyek lebonyolítása során keletkezett károkat,

g) a rendezvény elmaradásából eredő károkat,

h) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerülő károkat és költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségen alapuló igényeket is, valamint a késedelemmel, illetve a nemteljesítéssel összefüg- gésben felmerült károkat és költségeket,

i) azokat a károkat, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesíté- sével, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggés- ben okozott, amely tevékenység folytatásához jogszabályban, vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szüksé- ges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendel- kezett, illetve nem felelt meg a vonatkozó előírá- soknak,

j) a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat,

k) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendel- kezési jogkörében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelősségi körébe tartozó károkat,

l) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott károkat (szakmai felelősségi károkat),

amelynek fedezetére jogszabály felelősségbiztosí- tási szerződés megkötését írja elő,

m) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett dologi károkat, ideértve az épületek, építmények repedéseivel összefüggés- ben bekövetkezett károkat, valamint az épületben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése, vagy megépítésének elmaradása miatt bekövetkezett károkat,

n) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, valamint egyéb szervezett munka- végzéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

o) a termékekkel okozott károkat,

p) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

q) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat,

r) a targoncák, anyagmozgató és emelőgépek által okozott dologi károkat,

s) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpa- pírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításával, illetve egyéb fel- lelhetetlenségével összefüggésben bekövetkezett károkat,

t) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalko- zó) okozott, illetve annak tevékenységére visszave- zethető károkat,

u) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötele- zettség, illetve bírság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károkat,

v) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visz- szavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájá- ban felmerült károkat,

w) a nem személyi sérüléssel összefüggésben fölme- rült nem vagyoni kár,

x) a rendezvény résztvevői (vendégek) által okozott károkat,

y) azt a kárt, amely bármiféle egyéni, vagy csoportos politikai jellegű tevékenységgel, illetve tüntetés- sel, tiltakozással, demonstrációval, egyéb gyűlés- sel, illetve megmozdulással, vagy más hasonló tevékenységgel összefüggésben következett be.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg:

– 1. csomag választása esetén:

1 000 000 Ft/kár és 3 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

2 000 000 Ft/kár és 6 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

3 000 000 Ft/kár és 9 000 000 Ft/év.

4. Mentesülés

A Szerződő / Biztosított köteles a rendezvény lebo- nyolításához szükséges hatósági engedélyeket besze- rezni és a jogszabályok szerinti egészségügyi biztosí-

tást, a személy- és vagyonvédelmet, valamint a tűz- védelmet megszervezni. Ezen előírások megszegése súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, és a biztosító mentesülését eredményezi.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Oktatási, nevelési, gyermekellátási tevékenységet folytatók, illetve gyakorlati képzést szervezők felelősségbiztosítása

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelős- ségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítá- si esemény a biztosított kártérítési kötelezettségének keletkezése, amely olyan személyi sérüléses, illetve dologi kár miatt következett be, amelyért a biztosított mint oktatási, nevelési, gyermekellátási tevékenység folytatója, illetve gyakorlati képzést szervezője a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosítottat mint belátási képességgel nem vagy korlátozottan rendelkező személy gondozóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre,

b) a biztosított által nyújtott elhelyezéssel (pl. kollé- gium, egyéb bentlakásos intézmény) összefüggés- ben a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra,

c) az intézményen kívüli oktatás során, rendezvénye- ken, kirándulások, utazások alkalmával a tanuló- kat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra,

d) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

e) a szakképzésben részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés keretében ért károkra.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Felté- teleiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüg- gésben felmerült költségeket, valamint a késede- lemmel, illetve a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) a gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat ide nem értve a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, valamint egyéb szer- vezett munkavégzéssel összefüggésben bekövetke- zett károkat,

c) a termékekkel okozott károkat,

d) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

e) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,

f) a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat,

g) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett károkat,

h) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a biztosított

köteles a biztosító részére a kárrendezési eljárás során megküldeni a tanulói (hallgatói stb.) jogviszony igazolására vonatkozó iratokat, a tanulmányi szerző- dést, továbbá a baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a felügyeleti szerv határozatát.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

5. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl súlyosan gondat- lan a biztosított magatartása különösen:

a) ha a jogszabályban előírt üzembe helyezést, az időszakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizs- gálatot, illetve a kockázatértékelést elmulasztotta,

b) ha a baleset ismételten, ugyanazon szabály be nem tartása miatt következett be,

c) ha a baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosí- tott figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézkedés hiányában következett be,

d) ha hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a baleset a vonatkozó előírások súlyos meg- sértése miatt következett be.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése az Európai Unióra és egyes európai államokra

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelős- ségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A felek jelen Különös Feltételek alapján létrejött és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class felelősségbiztosítá- si fedezete kiterjed az Európai Unió tagállamai, vala- mint Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén okozott, illetve bekövetkezett károkra, ide nem értve a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalko- zásainak tevékenységéből eredő, valamint a büntető jellegű kártérítési kötelezettségeket.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg:

– 1. csomag választása esetén:

5 000 000 Ft/kár és 15 000 000 Ft/év,

– 2. csomag választása esetén:

15 000 000 Ft/kár és 45 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

50 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kér- dések tekintetében az UNION-Business Class Felelősség- biztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően biztosítási fedezet- be vont tevékenységi körében eljárva környezetszeny- nyezéssel okozott kár miatt keletkező, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége, feltéve, hogy a kár bekövet- kezte előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező, és a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási esemény következtében felmerülő olyan költségekre is, ame- lyek megfizetésére a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körében:

a) a felszíni és a felszín alatti vizek, illetve

b) a talaj (ideértve a saját telephely károsodását is), illetve

c) a természetes élőhelyek, illetve

d) a vadon élő állatok

károsodása esetén, az eredeti állapot, vagy az erede- ti állapothoz közeli állapot helyreállítása, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás visszaállí- tása, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítása körében – elsődleges, vagy kiegészítő helyreállítási intézkedésként – köteles.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben, valamint az UNION- Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a természetes élőhelyek jogszabályban, illetve hatósági engedélyben megállapítottak szerinti – a jogszabályi felhatalmazás, illetve az engedély keretein belül történő – használatával összefüg- gésben bekövetkezett károk,

b) jogszabály, illetve hatóság, vagy bíróság által meg- állapított kötelezettség teljesítése miatt bekövet- kezett károkat és költségeket,

c) azokat a károkat, amelyek olyan tevékenység foly- tatása során következtek be, amely tevékenység a tudomány és technika állása szerint a károkozás időpontjában nem tekinthető a környezetszennye- zési kár valószínűsíthető okának,

d) veszélyes hulladék szállításával, illetve bármiféle hulladék lerakásával, vagy tárolásával, illetve ilyen létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemel- tetésével, bontásával, karbantartásával, vagy javí- tásával összefüggésben bekövetkezett károkat és költségeket,

e) földalatti csövek, csővezetékek, illetve tartályok, víz-, szennyvíztisztító és hulladékkezelő berende- zések, illetve létesítmények tervezésével, létesíté- sével, üzemeltetésével, bontásával, karbantartásá- val, vagy javításával összefüggésben bekövetkezett károkat és költségeket,

f) a bányászati tevékenységgel összefüggésben bekö- vetkezett károkat és költségeket,

g) a talajvíz vízzáró rétegének, illetve a talajvíz áram- lási tulajdonságainak megváltozásával összefüg- gésben bekövetkezett károkat és költségeket,

h) betegségnek védett egyedekre történő átadása miatt bekövetkezett károkat és költségeket,

i) a biztosított saját telephelyén bekövetkezett káro- sodás tekintetében – ideértve a biztosított képvise- lője, törvényes képviselője, tulajdonosa, illetve a biztosított tulajdonában lévő jogalany kárait, illet- ve költségeit is – az eredeti állapot helyreállítását meghaladó helyreállítás költségeit,

j) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendel- kezési jogkörében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett károkat,

k) az útrongálódási, illetve a mesterséges tereptár- gyakban okozott, valamint a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggésben bekövetke- zett károkat és költségeket,

l) a termékekkel okozott károkat,

m) a felek eltérő, írásbeli megállapodása hiányában a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, illetve annak tevékenységére visszavezet- hető károkat,

n) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, valamint egyéb szervezett munka- végzéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

o) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötele- zettség, illetve bírság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károkat,

p) a szavatossági (garanciális), illetve a jótállási köte- lezettség teljesítésével, valamint a szerződéssze- géssel összefüggésben felmerült károkat, illetve költségeket,

q) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visz- szavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájá- ban felmerült károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott kár- eseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg:

– 1. csomag választása esetén:

jelen kiegészítő biztosítás nem választható,

– 2. csomag választása esetén:

10 000 000 Ft/kár és 10 000 000 Ft/év,

– 3. csomag választása esetén:

10 000 000 Ft/kár és 20 000 000 Ft/év.

A biztosító a biztosítás terhére csak abban az eset- ben teljesít kifizetést, amennyiben a hulladékgazdál-

xxxxxx hatóság jogerős határozatában megállapítja, hogy a környezetszennyezési felelősségbiztosítás ter- hére kifizetés teljesíthető.

4. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy Kiegészítő Felelősségbiztosítási Feltételek elté- rően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2024. január 1-től 73 Xx.xx.: U52227/1