B I Z T O S Í T Ó

MKB Általános Biztosító Zrt.

Általános Szerzôdési Feltételek

CSALÁD I OTTHONBIZTOSÍTÁS

VL 10001

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSHOZ

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy ajánlatával Társaságunkat, az MKB Általános Biztosító Zrt-t kereste meg. Kérjük az ajánlati ív aláírása elôtt figyelmesen olvassa el jelen ügyfél- tájékoztatónkat, a biztosítási feltételeket (dôlt betûvel külön kiemelve a biztosítási szerzôdés legfontosabb ismertetõit, mellyel Társaságunk eleget tesz a BIT 166 § szerinti tájékoz- tatási kötelezettségének), és esetleges kérdéseivel forduljon bizalommal a biztosítás közvetítôjéhez. Csak akkor írja alá az ajánlatot, ha biztos abban, hogy az ajánlat szerinti bizto- sítás mindenben megfelel az Ön igényeinek.

1) Az MKB Általános Biztosító Zrt. alapítója az MKB Bank Zrt., a Bayerische Landesbank, valamint a Versicherungskammer Bayern.

Az MKB Általános Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Elérhetôségei:

◆ Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

◆ Telefon: (0) 000 0000

◆ Fax: (0) 000 0000

◆ E-mail: xxxx@xxxx.xx

2) Az ajánlattal, a biztosítási szerzôdéssel és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeivel vagy esetleges problémáival forduljon bizalommal a biztosítás közve- títôjéhez.

További információk találhatóak a xxx.xxxx.xx web- címen is.

Amennyiben problémáira megnyugtató választ a fentiek igénybevétele után sem kap, kérjük forduljon bizalommal az érintett biztosító felelôs munkatársaihoz a fenti elér- hetôségen.

3) A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

◆ Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

◆ Telefon: (0) 000 0000

◆ Kék szám (helyi tarifával hívható): 00 00 000 000

◆ Fax: (0) 000 0000

◆ Internet: xxx.xxxxx.xx

4) A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítési módjával és az ezzel összefüggô szabályokat a fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. tv. tartalmazza. A fogyasztóvédelem központi szerve a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség.

◆ Cím: 1088 Budapest, József krt. 6.

◆ Telefon: (0) 000 0000

◆ Fax: (0) 000 0000

A biztosítási szerzôdés megkötésével és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos viták bíróságon kívüli ren- dezése érdekében kérelmet terjeszthet elô a lakóhelye szerint illetékes békéltetô testületnél. A békéltetô testületi eljárás megindításának elôfeltétele, hogy a fogyasztó a biz- tosítóval elôzetesen eredménytelenül kísérelje meg a vita rendezését.

A jogvita természetesen bírósági eljárás keretében is ren- dezhetô, melyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi

III. tv. szabályai irányadóak.

5) A biztosító feladatai ellátásához az ügyfél azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosító követeléseinek megítéléséhez szükséges vagy törvényben meghatározott más cél lehet.

Ügyfélnek minôsül az ajánlattevô, szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

Biztosítási titok:

◆ az ügyfél adatai,

◆ a biztosított vagyontárgy és annak értéke,

◆ a biztosítási összeg,

◆ élet,- baleset,- betegség- és felelôsségbiztosí- tásnál az egészségi állapottal összefüggô adatok,

◆ a biztosító szolgáltatásának mértéke és a kifizetés ideje,

◆ a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggô valamennyi tény és adat.

VL 10001/1

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meg- hiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

7. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

◆ a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvi- selôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

◆ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) alapján a titoktar- tási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôd- eljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügy- ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzôdés- bôl eredô kötelezettség alá esô kifizetésrôl tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekkép- viseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, bizto- sításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyûjtésére felhatal- mazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilván- tartást vezetô Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biz- tosítóval,

n) a kárrendezéshez és megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében a Kártala- nítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

p) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerûségét ellenôrzô Európai Csaláselle- nes Hivatallal (OLAF).

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

◆ az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

◆ a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részé- re személyes adatnak nem minôsülô adatok át- adása.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelô) történô adattováb- bítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. A biz- tosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett GaVI Gesellschaft für angewandte Versicherungs-Informatik mbH (Székhely: Seckenheimer Str. 150 D-68165 Mannheim, BRD) adatfeldolgozónak minôsül.

11. Biztosítónk kötelesek az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántar- tásokban tárolt, rá vonatkozó adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl (székhelyérôl) és az adatkezeléssel össze- függô tevékenységérôl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbí- téseket nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin-

tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövede- lemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szer- zôdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos sza- bályokat tartalmaz. E törvényben és a hozzá kapcsolódó egyéb adószabályokban lelhetôek fel a biztosításért fize- tendô díjra, a biztosító szolgáltatására, illetve a biztosítással kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó rendelkezések.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük, szívesked- jék figyelembe venni a következôket:

◆ A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási

szerzôdési feltételek és záradékok elôírásai az irányadók.

◆ Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanul- mányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni.

◆ A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut.

14. A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem ren- delkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

MKB Általános Biztosító Zrt.

CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSI CSOMAG

TARTALOMJEGYZÉK

I.	Az MKB Általános Biztosító Zrt. fô adatai	7	5. Biztosítható vagyontárgyak	16
			6. Nem biztosítható vagyontárgyak	17
II.	Az MKB Biztosító családi otthonbiztosításának		7. A biztosítási események	17
	általános biztosítási szerzôdési feltételei	7	8. Alulbiztosítás	22
			9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai,
1.	A szerzôdô	7	szolgáltatás korlátozások (kizárások)	22
2.	A biztosított	7	10. A biztosító megtérítési igénye	23
3.	A biztosítási szerzôdés létrejötte	7	11. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség	23
4.	A biztosítási szerzôdés hatályba lépése	7	12. A biztosító mentesülése	24
5.	A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló
	és a biztosítási idôszak	8	Az alap vagyonbiztosítás megköthetô betöréses lopás,
6.	A szerzôdés hatálya	8	rablás, valamint rongálásbiztosítás nélkül és ezen
7.	A biztosítási esemény	8	biztosítási eseményekkel is.
8.	Általános kizárások	8
9.	A biztosítási összeg	9	B) Kiegészítô biztosítási fedezetek –
10.	Értékkövetés	9	az alapfedezet tetszés szerinti bôvítése
11.	Az önrészesedés	10	a következô kiegészítô kockázatokra
12.	A biztosítási díj (díjengedmények,		pótdíj ellenében	24
	a díj nemfizetés következményei)	10
13.	A biztosított közlési és változás bejelentési		◆ Az üvegbiztosítás kiterjesztése
	kötelezettsége	10	(2. sz. kiegészítô fedezet)	24
14.	A szolgáltatás iránti igény bejelentése,		◆ Különleges üvegezés biztosítása
	a biztosító szolgáltatásának általános szabályai	11	(3. sz. kiegészítô fedezet)	24
15.	A biztosítási szerzôdés megszûnése	11	◆ Akvárium törése
16.	Egyéb rendelkezések	12	(5. sz. kiegészítô fedezet)	25
17.	Az elévülés	12
III.	Alapbiztosítási csomag: Vagyonbiztosítás	12	IV. Választható különfedezetek	26

A) A vagyonbiztosítás különös feltételei 12

Épületbiztosítás és/vagy Ingóságok biztosítása

(A biztosítás csak ingóságra vagy csak épületre is megköthetô külön-külön, és együttesen is)

1. A biztosítási fedezet felépítése 13

2. A biztosított 13

3. A kockázatviselés helye 13

4. A vagyonbiztosításnál használt fogalom meghatározások 13

Az alapbiztosítási csomagon felül tetszés szerint választható különfedezetek, pótdíj ellenében köthetôk:

A) Felelôsségbiztosítás

(1. sz. választható különfedezet) 26

1. Fogalom meghatározások 26

2. A biztosított 26

3. A biztosítási esemény 26

4. A kár okozásának és bekövetkezésének

idôpontja 27

VL 10001/2

M K B B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Õ D É S I F E L T É T E L E K

5.	Általános kizárások	27	2. A biztosított	29
6.	A biztosítási összeg	27	3. A kockázatviselés helye	29
7.	A biztosító szolgáltatása	27	4. A balesetbiztosítási összegre jogosultak
8.	A járadék tôkésítésének és a tôkeérték		köre	29
	megállapításának szabályai	28	5. Fogalom meghatározások	29
9.	A biztosító megtérítési igénye	28	6. Biztosítási események	29
			7. Kizárások	30
B)	Családi balesetbiztosítási csomag		8. A biztosítási összeg	30
	(2. sz. választható különfedezet)	29	9. A biztosító szolgáltatása	31
			1. sz. táblázat: a biztosító szolgáltatása
1.	A választható különfedezetek közös		a biztosítási esemény bekövetkeztekor	31
	szabályai	29	2. sz. táblázat: testrészek egészségkárosodása	32

I. AZ MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. FÕ ADATAI

Név: MKB Általános Biztosító Zrt. Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Központi telefonszám: (0) 000 0000, Fax: (0) 000 0000 A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

II. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁSZF100)

Az MKB Általános Biztosító Zrt. Családi Otthonbiztosítási csomag (továbbiakban: otthonbiztosítás) általános szer- zôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az otthonbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szol- gáltatást teljesíti törvényes magyar fizetôeszközben, a biz- tosítási szerzôdés szerint.

A biztosítási fedezet a kötvényben meghatározott és a biz- tosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A biztosító kizárólag az ajánlaton megjelölt biztosítási fede- zetekre és a vagyonbiztosítás tekintetében az ajánlaton megjelölt kockázatokra nyújt biztosítási védelmet.

1. A szerzôdô

1.1 A szerzôdô az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2 Szerzôdô az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt javára köti.

1.3 A biztosítási díj megfizetésére a szerzôdô köteles.

1.4 A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatko- zatok megtételére a szerzôdô jogosult és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

2. A biztosított

2.1 A biztosító szolgáltatására - ha a feltételek ettôl eltérô- en nem rendelkeznek - a biztosított jogosult.

2.2 Az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek biztosítotti körének meghatározását az egyes feltételek tartalmazzák.

2.3 A biztosított és a szerzôdô azonos is lehet. A biz- tosított, ha nem azonos a szerzôdôvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzôdô helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedé- kes biztosítási díj megfizetéséért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelôs.

3. A biztosítási szerzôdés létrejötte

3.1 A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô írásbeli ajánlatára

– a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés – az ajánlatnak a biztosító képviselôje (megbízottja) részére történô átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás idôpontjára visszamenô hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidôn belül nem nyilatkozott az ajánlatra.

3.2 Ha kötvény tartalma eltér a szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a szerzôdô fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendel- kezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.

3.3 Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.

3.4 Nem jön létre a szerzôdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.

4. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése

4.1 A biztosító kockázatviselése – ettôl eltérô megállapodás hiányában – az azt követô napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzôdô a biztosítás teljes elsô díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító kép- viselôjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biz-

tosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön.

4.2 Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fize- tésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a meg- állapodás megkötését követô nap 0 órája, feltéve, hogy a szer- zôdés létrejött.

4.3 A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak.

4.4 Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.

5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak

5.1 A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.

5.2 A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.

5.3 A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tar- tamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év.

6. A szerzôdés hatálya

6.1 Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítô bizto- sítások, valamint a választható különfedezetek feltéte- leiben foglalt eltérések figyelembe vételével.

6.2 Idôbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítô biztosítások és választható különfedezeti fel- tételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével. A biztosítási szerzôdés hatálya a 4. pontban megjelölt hatálybalépéssel kezdôdik, és a határozott tartam lejártá- nak vagy a biztosítási szerzôdés 15. pont szerinti megszû- nésének napján 24 órakor szûnik meg.

7. A biztosítási esemény

7.1 A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható külön- fedezetek feltételei meghatároznak, és amelyek bekövet- kezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

8. Általános kizárások

8.1 Az alap-, és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek esetén a biztosító nem fizeti meg:

a) a kárt annyiban, amennyiben arra más biztosítás is vonatkozik (balesetbiztosítás kivételével);

b) a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredô károkat;

c) az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

◆ háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború;

◆ kisajátítás vagy állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás ered- ménye, amelyet törvényes hatóságok foga- natosítanak;

◆ lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, katonai vagy jogbitorló hata- lom, statárium, vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;

◆ bármilyen szervezet nevében vagy azzal kap- csolatosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ide- értve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.

8.1.1. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:

◆ a Magyar Köztársaság területén vagy

◆ a Magyar Köztársaság területén kívül

folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.

8.2 Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt értendô, ha az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenye- getést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.

8.3 „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy hasz- nálatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.

8.4 Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a 8.1 pont alatt felsorolt kockázatokkal kapcsolatos kármegelôzéssel, a károk csökkentésével kapcsolatos vagy a károk elkerülése, be- folyásolása érdekében kifizetett költségekre és kiadásokra.

8.5 Vagyon- és felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem fizeti meg a biztosított objektumban folytatott tûz- és robbanásveszélyes keresôfoglalkozás során, az azzal össze- függésben keletkezett károkat.

8.6 Jelen biztosítás a fenti 8.1 pontban felsorolt kockázato- kon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anya- gokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy köz- vetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.

9. A biztosítási összeg

9.1 A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa

9.2 A biztosítási összegeket a szerzôdô határozza meg.

9.3 A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), valamint háztartási vagyonrész esetén – az ingatlan m2 adatai, fekvése és jellege alapján javaslatot tesz a biztosítási összeg nagy- ságára. A biztosító javaslattétele nem jelenti a biztosító felelôsségvállalását a biztosítási összeg meghatározását illetôen. A szerzôdô/biztosított a javasolt biztosítási összeget nem köteles elfogadni, annál magasabb összeget is választhat.

9.4 Az értékôrzô vagyonrészre, a vállalkozás eszközeire, valamint az egyéb vagyontárgyakra a háztartási vagyon- rész nem terjed ki. Az ügyfél ezen vagyontárgyak fedezetbe vonására külön tesz javaslatot. Ezen vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosító nem tesz javaslatot a biztosítási összeg nagyságára vonatkozóan (kivéve az egyéb vagyon- tárgyak i) pontja alatt felsorolt vagyontárgyakat, melyek biztosítási összegét a vagyonbiztosítás különös feltételei

5.2.4 h) pont tartalmazza), ezen értékek felmérése és meg- határozása kizárólag a szerzôdô feladata.

9.5 A vállalkozás eszközeire és az egyéb vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási összeget a biztosító éves kárlimitnek tekinti.

9.6 A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költségét.

9.7 A választható különfedezetek (felelôsség- és baleset- biztosítás) esetén a biztosítási összeg a biztosított által választott kárlimit és éves limit. A választható különfede- zetek biztosítási összegét a vonatkozó különös biztosítási feltételek szabályozzák.

10. Értékkövetés

10.1 A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). A felelôsségbiztosítási összeg, a vállalkozás eszközeire és az egyéb vagyontárgyakra meghatározott összeg és díj azonban nem indexálódik.

10.2 A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Köz- ponti Statisztikai Hivatal (KSH) által a 10.2.2 pont szerint szá- mított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.

10.2.1 Az indexálás módja:

◆ A biztosító minden biztosítási évforduló elôtt leg- késôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mértékérôl, az indexált biztosítási össze- gekrôl és a díjról.

◆ Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a kö- vetkezô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.

◆ A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.

◆ Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerzôdô nem kívánja fenntartani a szerzô- dést, akkor azt a biztosítási idôszak végére – 30 na- pos felmondási határidôvel – írásban bármikor fel- mondhatja.

10.2.2 Az indexálás mértéke:

◆ A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkezô év május hó 31. között évfordulós szerzôdésekre érvé- nyes és alkalmazandó.

◆ A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.

◆ Az értékkövetéssel módosított vagyoncsopor- tonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását az adott fedezetre/vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biz- tosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

10.2.3 Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyon- tárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.). A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül írásban be kell jelenteni.

11. Önrészesedés

11.1 A szerzôdésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.

12. A biztosítási díj

12.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázatvise- lés teljes tartamára megilleti a díj.

12.2 A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra álla- pítja meg.

12.3 A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô nap- ján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

12.4 A biztosítás elsô díja minden esetben az ügyfél által választott fizetési gyakoriságnak megfelelô elsô díjrészlet összegével azonos.

12.5 A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes.

12.6 A szerzôdô és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzôdô vagy megbízása alapján a díjfizetô a határozatlan tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

12.7 A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

12.8 A díj meg nem fizetésének következményei

12.8.1 Megszûnik a biztosítási szerzôdés a biztosítási díj esedé- kességétôl számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzôdô nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12.8.2 A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a biztosító visszautalja, levonva belôle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elôtti – díjjal fedezetlen kockázatviseléssel arányos.

13. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

13.1 A szerzôdô és/vagy a biztosított a szerzôdés megkö- tésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett.

13.2 A szerzôdô és/vagy biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyi- latkozott, különösen

◆ ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzô- dést kötött, s erre a jelen feltételek alapján a biz- tosító kockázatviselése kiterjed,

◆ ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. tetôtér-beépítés, lakóépület bôvítése, mellék- épület építése, bôvítése),

◆ ha a biztosított vagyonérték megváltozott,

◆ ha a biztosított a biztosított ingatlant eladta, vagy más módon érdekmúlás következett be.

13.3 A közlésre, illetve változás-bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége

nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14. Káresemény utáni kötelezettségek, a szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai

14.1 Káresemény utáni kötelezettségek, a kárbejelentés sza- bályai

a) A szerzôdônek (biztosítottnak) a káreseményt an- nak bekövetkezte után azonnal, legkésôbb azon- ban annak megtörténtétôl, ill. az észleléstôl számí- tott 2 munkanapon belül (haláleset és baleseti kár esetén 8 napon belül) írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelentenie a biz- tosítónak és lehetôvé kell tennie a bejelentés tar- talmának ellenôrzését.

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

◆ a bekövetkezésének helyét és idejét,

◆ a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

◆ a káresemény rövid leírását,

◆ a részletes kárigényt, ill. kárlistát,

◆ a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését.

c) A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kiegészítô szabályzatok tartalmazzák.

d) Vagyonbiztosítási kár esetén a szerzôdô (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétôl számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szük- séges mértékben változtathat, azonban a marad- ványokat ebben az esetben is köteles minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befeje- zéséig megôrizni és a biztosító kérésére bemutatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége részben vagy teljes mértékben nem áll be.

e) Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétôl számított

5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megôrizni.

f) A biztosított köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Amennyiben a biztosítási összeg a vagyontárgy

értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban fizeti meg, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridôponti új értékéhez aránylik.

g) A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni, ill. a kárszemlérôl – ha szükséges – gondoskodni.

h) A szerzôdô (biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát hitelt érdemlôen bizonyító számlákat és egyéb iratokat, bizonylatokat a biztosító meg- bízottjának rendelkezésére bocsátani.

i) Amennyiben a kései kárbejelentés miatt, vagy a károsodott vagyontárgyak állapotában a szükséges kárenyhítésnél nagyobb mértékû változtatás követ- keztében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, annyiban kötelezett- sége nem áll be.

14.2 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgálta- tásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének meg- állapításához szükségesek. Az egyes biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok, bizony- latok megnevezését a vagyonbiztosítás, a kiegészítô bizto- sítások, valamint a választható különfedezetek feltételei tartalmazzák.

14.3 A biztosító a szolgáltatás összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétôl számított 15 napon belül köteles megfizetni.

14.4 Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzôdésben vállalat kötelezettségének már eleget tett.

15. A biztosítási szerzôdés megszûnése

15.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés meg- szûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.

15.2 A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

a) Érdekmúlás: a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekö-

vetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik.

b) Díjnemfizetés: díjnemfizetés esetén a jelen szerzô- dési feltételek 12.8 pontjában foglaltak az irányadók.

c) Felmondás: a határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biz- tosítási idôszak végére írásban bármikor fel- mondhatják.

15.3 Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (totálkár) szûnt meg, a biztosítót megilleti an- nak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kocká- zatviselése véget ért.

15.4 A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idôarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

15.5 A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban meg- szûnik.

16. Egyéb rendelkezések

16.1 A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök szerzôdéskötésre nem jogo- sult, és a szerzôdô (biztosított) nem intézhet hozzá érvé- nyesen jognyilatkozatot.

16.2 A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

16.3 A biztosítónak a szerzôdéssel kapcsolatos jognyilat- kozata abban az idôpontban tekintendô megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvé- telt az érdekelt írásban elismerte, illetôleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan meg- tagadta.

16.4 Az általános kizárások körében (8. pont) szereplô bün- tetôjogi fogalmak a Büntetô törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk.

17. Az elévülés

17.1 A jelen feltételek alapján létrejött

◆ vagyonbiztosítási és balesetbiztosítási szerzôdés- bôl eredô igények a biztosítási esemény bekövet- keztétôl számított 1 év,

◆ felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények a kárnak, illetve a kárigénynek a biztosítottal való közlésétôl számított 1 év,

alatt évülnek el.

17.2 A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzô- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

MKB Általános Biztosító Zrt.

III. MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS ALAPBIZTOSÍTÁSI CSOMAG

A) A vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF100)

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint és módon megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tási események a biztosított vagyontárgyakban a koc- kázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Biztosítási Feltételekben és a Polgári törvény- könyvben rögzítettek az irányadók.

1. A biztosítási fedezet felépítése:

1.1 Jelen biztosítási fedezet

◆ alap (vagyon) biztosítási csomagból (épületbiz- tosítás és/vagy ingóságbiztosítás),

◆ az alapbiztosítást kiegészítô biztosításokból és

◆ választható különfedezetekbôl áll.

Az alap vagyon biztosítás az ügyfél választása szerint

megköthetô a betöréses lopás, rablás és/vagy rongálás bizto- sítási eseményekkel együtt vagy anélkül.

A kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek kizárólag az alap vagyon biztosítási csomag mellé köthetôk, és azzal együtt érvényesek.

1.2 A szerzôdô/biztosított saját igénye szerint az alap va- gyon biztosítási csomag mellé az alábbi kiegészítô biz- tosításokat választhatja:

◆ üvegbiztosítás kiegészítô biztosítás,

◆ különleges üvegezés biztosítása,

◆ akvárium törése kiegészítô biztosítás.

1.3 Az alap vagyon biztosítási csomagon kívül választható különfedezetek köthetôk:

◆ felelôsségbiztosítás

◆ családi balesetbiztosítás

1.4 Jelen biztosítás a 4. pontban definiált ingatlanokra és ingóságokra köthetô együttesen vagy külön-külön.

1.5 A szerzôdô/biztosított a kiegészítô biztosítások és választ- ható különfedezetek után pótdíjat köteles fizetni.

1.6 Az alap vagyon biztosítás megszûnésével egyidejûleg a kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek is megszûnnek.

1.7 Az egyes kiegészítô biztosításokat – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – a szerzôdô felek bármelyike írásban, indoklás nélkül bármikor megszüntetheti a felmondás törvényes szabályainak betartása mellett.

2. A biztosított

2.1 A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben bizto- sított a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (hely- rajzi számmal) megjelölt ingatlan

◆ tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

◆ bérlôje és bérlô társa(i),

valamint a kötvényen megjelölt biztosítottnak a kockázat- viselés helyén állandó jelleggel vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élô hozzátartozója.

2.2 A kiegészítô biztosítások ettôl eltérôen is rendelkez- hetnek.

3. A kockázatviselés helye

3.1 A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

a) családi ház (vagy egyéb épület), illetve házbér- lemény és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint

b) az a) pontban meghatározott földrészleten ta- lálható és a kötvényen feltüntetett mellék- épület(ek),

c) az a) pontban meghatározott földrészleten kívül lévô és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület, vagy

d) saját tulajdonú lakás, illetve lakásbérlemény (tár- sasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és

e) a d) pontban meghatározott lakáshoz tartozó és azzal egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában lévô – a kötvényen fel- tüntetett – tároló- és egyéb helyiség,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint a társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészen található és a biztosított kizárólagos használatában lévô melléképület,

g) az f) pontban meghatározott földrészleten kívül, de a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület.

3.2 Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biz- tosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakó- épületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lak- hatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, illetve a bé- relt hotel szobát is kockázatviselési helynek tekinti az érték- ôrzô és a háztartási vagyonrész tekintetében.

3.3 A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított Magyaror- szág területére (de nem a biztosított másik saját vagy bérelt lakásába) magával vitt ingóságaira (max. 150 ezer Ft-ig), a biztosítási összegen belül.

4. A vagyonbiztosításban használt fogalom meghatározások

a) Családi ház, lakás

Állandó lakás céljára szolgáló, az ajánlaton épületként feltüntetett olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy idôszakos tartózkodás, ill. használat feltételeit.

b) Bérház, -lakás

Olyan, nem a tulajdonos által használt lakóépület, la- kás(rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázat- viselése a bérlemény határoló falain belül a bérlô vagy a bérbeadó tulajdonában levô, beépített – és eltérô megálla- podás hiányában – az alábbiakban meghatározott épület berendezési tárgyakra és épülettartozékokra terjed ki:

◆ ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények,

◆ a csengô, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzô berendezés,

◆ beépített bútor és beépített térelválasztó,

◆ beépített fôzô-fûtô, vízellátó-egészségügyi és szellôztetô berendezések, valamint ezek szerel- vényei,

◆ az elektromos hálózat és szerelvényei, a bér- lemény fogyasztásmérôjétôl, ill. kapcsolótáb- lájától kezdôdô szakaszon,

◆ a belsô válaszfal, falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,

◆ a belsô padlóburkolatok (parketta, padló, padló- szônyeg, PVC burkolat stb.),

◆ a mûholdas és földi szórású TV adás vételére szol- gáló antenna rendszer (a beltéri egység kivé- telével).

c) Társasház

Az épület mûszakilag megosztott, meghatározott részei (önálló lakások vagy nem lakáscélú helyiségek) külön tulajdonban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulaj- donban vannak.

d) Melléképületek

Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló stb.).

e) Xxxxxxxxx tartózkodás céljára szolgáló ingatlan Idôszakos tartózkodás célját szolgáló (üdülô, nyaraló) ingatlannak minôsül az az objektum, amelyet egy évben kevesebb mint 270 napig laknak, azaz összesen 95 napnál hosszabb ideig ôrizetlen.

A biztosító a szolgáltatás szempontjából az idôszakos tar- tózkodás célját szolgáló ingatlant is tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsíti arra az idôtartamra, amelyet a biztosított bizonyítottan ott tölt.

f) Tartós lakás céljára szolgáló ingatlan

Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház,

◆ amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

◆ amelyben a biztosított ottlakásra berendezke- dett, továbbá,

◆ amelyben a biztosított állandóan és életvitelsze- rûen lakik.

A biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik az ingat- lanban, ha legalább az év nagyobbik felében (270 napot meghaladó idôtartam)

◆ aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

◆ passzív dolgozó (pl. gyesen lévô, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihe- nésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

g) Tanya, présház, hegyi hajlék

Az ajánlaton épületként feltüntetett, csak idôszakos tartóz- kodásra, használatra alkalmas épület, építmény.

h) Építmények

Építménynek minôsül: a biztosított telken található, épület- nek nem minôsülô szerkezetek összessége. Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.

Az építmények közé soroljuk az alábbiakat: kerítés, meden- ce, kerti szalonnasütô és grillezô, kerti szobrok, kandelá- berek, szökôkutak, filagória, szennyvíztároló, ciszterna, an- tennatartó állvány, horgászállás stb.

i) Épület-berendezések, épülettartozékok

Az épület fô funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

◆ Az épületrészhez szilárdan rögzített, be- és hozzá- épített elemek, berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elô- tetôk; padló- és falcsatornák (szerelôjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkola- tok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; ál- mennyezetek, galériák; redôny, reluxa, spaletta, árnyékoló-szerkezetek az elektromos mozgató- szerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésû és/vagy mûködtetésû nyílászárók a vezérlô/mû- ködtetô berendezéseikkel együtt; villámhárító rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lép- csôk, létrák, hágcsók (külsô használatúak is), hozzáépített teraszok.

◆ Beépített szekrények – rendeltetésüktôl és a

beépítés idejétôl függetlenül – amelyeket kifeje- zetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellá- tására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrôl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kiala- kítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.).

◆ Az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések.

◆ Az épület elektromos ellátására szolgáló vezeté- kezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérômû- szerekkel és a beépített fogyasztó-berendezé- sekkel együtt (pl. világító berendezések, gépé- szetileg kémény- vagy szellôzô rendszerbe bekö- tött szagelszívó, szellôzô-, légtechnikai és klíma- berendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tûzhely, bojler, vízmelegítô és szauna).

◆ Az épület gázellátását szolgáló vezetéke- zés/szerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel, nyomáscsökkentôkkel és beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. gáztûzhelyek, kazá- nok, bojlerek, vízmelegítôk és konvektorok).

◆ Az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátá- sát/elvezetését, fûtését, valamint tûzoltást szol- gáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérô- és szabályozó berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözôrendszerekkel, szûrô és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egész- ségügyi berendezésekkel, WC-, fürdô-, zuhany és mosdóberendezésekkel.

◆ Felvonók, gépi mûködtetésû szintkülönbség át- hidalók, kaputelefonok, csengôk, szemétledobó berendezések.

◆ Riasztó- és megfigyelôrendszerek/központok, rá- csok, kamerák; falba épített értéktárolók mecha- nikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi esz- közök, berendezések.

j) Éves limit, kárlimit

Éves limit : az a határösszeg, ameddig a biztosító egy bizto- sítási évben megfizeti a károkat.

Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.

k) Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.

l) Hozzátartozók (Ptk. 685 x. xxxxxx)

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

m) Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilván- tartott építmények, épületrészek, épület-berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

n) Szövetkezeti tulajdon

A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulaj- donában álló építmények, épületrészek, épület-berendezé- sek, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

o) Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezet esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

p) Lakóközösségnek minôsülnek

1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.

2. A lakás (a nyugdíjas házi, az üdülô- a személygépkocsi- tároló) -építô és -fenntartó szövetkezetek, melyekben

◆ A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a kö- zös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás szövet- kezet tulajdonában vannak.

◆ A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a ház- felügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában van- nak és a tagokat csak használati jog illeti meg.

q) Lakóközösség tagjainak minôsülnek

A társasházi tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

◆ tulajdonosai és

◆ tulajdonostársai a tulajdoni lapon szereplô tulaj- doni hányad erejéig,

◆ a lakás (a nyugdíjasházi, az üdülô-, a személy- gépkocsi tároló) -építô és -fenntartó szövetkezet tagjai.

r) Ingóságok

A szerzôdô által meghatározott és a kötvényen vagyon- csoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított személyes használatára, fogyasztására szol- gáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített minden olyan ingóság, (amennyiben azok nincsenek a kockázatviselésbôl kizárt vagyontárgyak kö- zött) amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általuk bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, vagy felelôs ôrzésre átvett címen a biztosított vagyonmegóvási érdek- körébe tartoznak.

s) Avult érték

Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új érté- kébôl levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár idôpontja között eltelt idôszakra esô értékcsökkenést.

t) Új érték

A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, ill. helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.

u) Okmányok

A biztosított tulajdonát képezô személyi igazolvány, személyi azonosító, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közleke- dési okmányok {vezetôi engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, zöldkártya, kékkártya, törzskönyv, nemzetközi vezetôi engedély, kishajó hajólevele}.

5. A biztosítható vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgyak

5.1. Épületek, lakások, melléképületek

5.1.1 a ) A kötvényen külön-külön feltüntetett

◆ Családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, tanya, présház, hegyi hajlék, stb.),

◆ Melléképületek (istálló, ól, garázs stb.).

5.1.1 b) A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett

◆ Építmények (vízóraakna, kerítés, kerti építmény stb.),

◆ Mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szol- gáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével, amely az ingóságok között biztosít- ható).

◆ Épülettartozékok, épület-berendezések.

5.1.2 a) A kötvényen külön-külön feltüntetett

◆ Társasházi öröklakás, szövetkezeti lakás vagy

◆ Önkormányzati tulajdonban lévô bérlakás és

◆ A biztosított kizárólagos használatában lévô tárolók és egyéb helyiségek.

5.1.2 b) A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett

◆ A mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szol- gáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével)

◆ Épülettartozékok, épület-berendezések.

◆ Az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott épületrészek, épület-berendezések, épülettartozékok, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (közös tulajdon) a biztosított tulajdoni hányada erejéig, vagy

◆ A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületré- szek, épülettartozékok, épület-berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen szerzôdésben biztosított lakás és szövetke- zeti épület összes lakása arányában.

5.1.3 A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.

5.2. Ingóságok

A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyonrészekre különülnek el:

◆ Értékôrzô vagyonrész,

◆ Háztartási vagyonrész,

◆ A vállalkozás eszközei,

◆ Egyéb vagyontárgyak.

Az egyes vagyonrészek vagyoncsoportokból állnak.

5.2.1 Értékôrzô vagyonrész a)-d):

a) a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, a drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak, katalogizált érme és bélyeggyûjtemények az érmék és bélyegek;

b) a képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell, vegyes technikával ké- szült alkotások), számozott grafika, metszet, szo- bor, plakett, zsûrizett mûvészfotók, iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak: márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült hasz- nálati és dísztárgyak, dísz órák, fém- és ötvösmun- kák, faragott fa tárgyak;

c) a valódi szôrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szônyegek, gyûjtemények;

d) antik tárgyak és különleges régiségek.

5.2.2 Háztartási vagyonrész e):

e) kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére képes híradás- technikai vagy fotóoptikai eszközök és tarto- zékaik (pl. televízió, mûholdvevô beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magnetofon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képlemezját- szó, DVD lakáshangosító, videó, fényképezôgép, vetítô, fénymásoló, audio- és video mágnes- szalagok, audio- és video-CD-k, bakelitlemezek, fotóoptikai cikkek); személyi számítógépek és tartozékaik, adathordozók, bizonyítottan jogtisz- ta szoftverek, hangszerek, sport, horgász és va- dász felszerelések és tartozékaik, lakás-karban- tartási eszközök, szerszámok, mûszerek, lakás- karbantartási készletek, kerékpár, kerekesszék és gépi meghajtású kerekesszék, valamint ezeknek és egyéb emberi meghajtású jármûveknek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei; kertápolási és mezôgazdasági kisgépek, beren- dezések és egyéb mezôgazdasági eszközök; a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztító- gépek és háztartási varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fôzô-, sütô-, melegítô-, hûtô- és elszívó-berendezések, bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és -felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai; ruházat, köny- vek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek, vala-

mint mindazok a felsoroltakon kívüli, be nem épí- tett általános háztartási ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, illetve a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak.

5.2.3 A vállalkozás eszközei f)-g):

f) gépek, berendezések, felszerelések;

g) áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyon- tárgyak

amennyiben a vállalkozás eszközeinek összértéke nem haladja meg a 10 millió Ft-ot.

Az 5.2.3 pontban felsorolt vagyontárgyak biztosítása esetén sem terjed ki a biztosító kockázatviselése és a jelen biztosítás nem fedezi

◆ a károk következtében elôálló pénzügyi vesztesé- geket, üzemszüneti, illetve bármilyen következ- ményi károkat,

◆ a biztosított tevékenysége vagy a gyártott, forgal- mazott termékek által okozott felelôsségi károkat.

5.2.4 Egyéb vagyontárgyak h)-i):

h) biztosított vagyontárgynak minôsülnek a bizto- sított vendégeinek – ide nem értve a fizetôven- déget – a kockázatviselés helyére magukkal hozott ingóságai, biztosítási évenként legfeljebb 150 ezer Ft-ig, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi;

i) vitorlás, csónak, motorcsónak, amennyiben azok a garázsban tárolás közben károsodnak és a biztonságos és szakszerû tárolásra vonatkozó elô- írásokat betartották, legfeljebb 8 millió Ft értékig. Az üzemelés közben bekövetkezô károk nem részei jelen biztosítási fedezetnek.

6. Nem biztosítható vagyontárgyak

◆ Az építés alatt álló épületekben elhelyezett tech- nológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró (még be nem épített) építô-, segéd-, kiegé- szítô és egyéb anyagok, valamint gépek, felszere- lések;

◆ A központi antennarendszer;

◆ A földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

◆ Fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;

◆ A pénz, a készpénzkímélô fizetôeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarék- betétkönyv vagy az ilyen betétrôl kiállított más okirat és elnevezésétôl függetlenül minden más azonos gazdasági rendeltetésû okmány), az érték- papír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

◆ A kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adat- hordozókon tárolt adatállomány;

◆ A forgalmi engedély köteles jármûvek, motoros jármûvek, valamint ezek alkatrészei, fôdarabjai segédanyagai;

◆ A vízi és légi jármûvek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó, (de: garázsban tárolt vízi jármûvek az

5.2.4 i) pont szerint fedezetbe vonhatók);

◆ A mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos ter- més, termény és egyéb készlet, ideértve a kony- hakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt;

◆ A kedvtelésbôl tartott háziállatok, különleges állatok (kígyók, pókok, stb.);

◆ Az albérlô vagyontárgyai;

◆ Az értékôrzô ingóságoknak minôsülô vagyontár- gyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a garázsban, a padláson, pincében, mellék- épületben, tárolóban vagy a kötvényen külön megjelölt, de többek által hozzáférhetô helyiség- ben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz, stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak;

◆ A biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyon- részhez tartozó bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.

7. A biztosítási események

A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.

A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

7.1 Tûz

7.1.1 Az az égés, amelyet füst- és lángképzôdés mellett hô- felszabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont – pl. kályha, gáztûzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biz- tosított szándéka ellenére, balesetszerûen jön létre, és a biz- tosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram hatá- sának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor fizeti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.

7.1.2 Nem minôsül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik

◆ vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felü- leti pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás,

◆ öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl eredô hôhatás,

◆ elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat

következtében keletkezett.

7.2 Villámcsapás

7.2.1 A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható ron- csolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

7.3 A villámcsapás indukciós hatása

7.3.1 A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerôsség-változással összefüggésben keletkezô induk- ciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

7.4 Robbanás és robbantás

7.4.1 A gázok vagy gôzök tágulásán alapuló hirtelen váratlan, balesetszerû erô-megnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hôter- meléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgy- ban kárt okoz.

7.4.2 Nem minôsül biztosítási eseménynek a légi jármûtôl eredô hangrobbanás.

7.4.3 A biztosító nem fizeti meg a robbanás- vagy össze- roppanás kárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletkezett.

7.5 Vihar

7.5.1 Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri az órán- kénti 62 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált

◆ Tetôn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését),

◆ Xxxxx,

◆ Ablakon,

◆ Nyitva hagyott ajtón, ablakon

keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz áztatás- sal kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

7.5.2 Nem minôsül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.

7.5.3 Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg az

◆ épületek üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk

üvegezését), külsô vakolatában, külsô burkolatá- ban, külsô festésében keletkezett kár,

◆ a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.

Vihar esetén a 72 órán belül bekövetkezô több vihar egy káreseménynek minôsül.

7.6 Jégverés

7.6.1 A jégszemcsék dinamikus erôhatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erôhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.

7.6.2 Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg

◆ az épületek külsô festésében, külsô vakolatában, külsô burkolatában, valamint üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk

◆ üvegezését) keletkezett kár,

◆ szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jég- veréskár.

7.7 Árvíz

7. 7.1 A felszíni élôvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

7.7.2 Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti az árvízvédelmi töltés tengelyétôl számított 100 méteren belül jelentkezô fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.

7.7.3 Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.

7.7.4 A jelen feltételek szempontjából

◆ hullámtérnek minôsül a felszíni élôvizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület,

◆ nyílt ártérnek minôsül az az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élôvíz a min- denkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

Árvíz esetén a 72 órán belül bekövetkezô több elöntés egy káreseménynek minôsül.

7.8 Hónyomás

7.8.1 A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg- illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.

7.8.2 Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

7.9 Földcsuszamlás

7.9.1 A földfelszíni talajrétegek (kô- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan lejtô irányú elcsúszása által okozott kár.

7.9.2 Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha

◆ ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talaj- vízszint-süllyesztés, stb.), vagy ha

◆ a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivite- lezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.

7.10 Kô- és földomlás

7.10.1 A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kô- és földdarabok által okozott kár.

7.10.2 Kô-és földomlás biztosítási esemény alapján nem fizeti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

◆ tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve

◆ támfal hiánya vagy nem megfelelô mûszaki álla- pota (pl. tervezési, kivitelezése, karbantartási hiá- nyosságok) miatt keletkezett.

7.11 Idegen tárgyak rádôlése

7.11.1 Ha valamely idegen, a jelen szerzôdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádôléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádôlése stb.).

7.12 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

7.12.1 A szerzôdô vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a kárese- ményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

7.12.2 Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából, az alapok alatti talajsüllye- désbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl eredô kár.

7.13 Idegen jármû ütközése

7.13.1 Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

7.13.2 Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô vagy a biztosított(ak) tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

7.14 Csôtörés

7.14.1 A kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gôz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

7.14.2 Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô kár.

7.14.3 Csôtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti a kockázatviselés helyén belüli

◆ törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkuta- tásának és a felkutatással okozott kár helyreállítá- sának a költségeit víznyomó, belsô csapadékvíz- lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezeték esetén,

◆ a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képezô, illetve a bérlô helyreállítási kötelezettsége alá tar- tozó (a bérleti szerzôdés alapján) – víznyomó, belsô csapadékvíz-lefolyó és szennyvízlefolyó-vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárí- tásához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.

7.14.4 A biztosító a kockázatviselés helyén belüli, de épületen kívüli csôtörés, repedés, kilyukadás, dugulás esetén

◆ a felkutatás,

◆ a felkutatással okozott kár helyreállítási költségét legfeljebb 6 méter hosszúságban fizeti meg.

7.14.5 Csôtörés biztosítási esemény alapján a biztosító nem fizeti meg

◆ a függô és fekvô ereszcsatorna, a tüzelési, a fûtési, a hûtési, a gáz- és gôzvezetékek cseréjének költségét,

◆ a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt ház- tartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

◆ a kiömlô folyadék vagy gôz értékét.

7.15 Felhôszakadás

7.15.1 A felhôszakadásból származó és a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elégtelensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyontár- gyakban elöntéssel okozott kár.

7.15. 2 Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô kár.

7.15.3 A biztosító nem fizeti meg

◆ az épületek külsô vakolatában, külsô festésében,

◆ a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése ese- tén az ingóságokban,

◆ a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhôszakadás károkat.

7.16 Földrengés

7.16.1 Jelen feltételek szerint földrengés kárnak minôsül az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés által a bizto- sított vagyontárgyakban okozott kár.

Földrengés esetén a 72 órán belül bekövetkezô több föld- rengés egy káreseménynek minôsül.

7.17 Beázás

7.17.1 A kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

7.17.2 Nem minôsülnek biztosítási eseménynek

◆ a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,

◆ az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetôzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,

◆ az épületszerkezetek, nyílászárók, valamint a szigetelések, tetôfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk,

◆ az épületek külsô vakolatában, külsô festésében keletkezett károk,

◆ a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,

◆ a gombásodás, penészedés formájában keletkezô károk.

7.18 Üvegtörés

7.18.1 A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható

◆ ajtajainak, ablakainak,

◆ folyosói, lépcsôházi,

◆ erkély- lodzsa-

üvegezésében bármely okból, balesetszerûen bekövetkezô törés vagy repedés.

7.18.2 A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján

◆ a hôszigetelt üvegfelületek pótlási,

◆ nem hôszigetelt üvegfelületek kára esetén leg- feljebb a 4 mm-es síküveggel való pótlás költségét,

legfeljebb üvegtáblánként 3 nm felületig fizeti meg.

7.18. 3 A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg:

◆ az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kira- katok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint

◆ az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

◆ a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

◆ név- és cégtáblák üvegezésében,

◆ tükörfelületekben,

◆ a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóliákban,

◆ a biztonsági üvegekben,

◆ a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

◆ üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (bele- értve az elektronikát is),

◆ az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, vala- mint elektromos berendezéseikben

keletkezett károkat.

7.18.4 Az üvegtörés biztosítás pótdíj ellenében kiegészítô biztosításokkal a különleges üvegezésekre is kiterjeszthetô.

7.19 Betöréses lopás, rablás

7.19.1 Amennyiben ebben a felek kifejezetten megálla- podnak, a biztosítási fedezet kiterjed az ingóságokban keletkezô betöréses lopás, rablás károkra, az alábbiakban részletezett feltételek szerint.

7.19. 2 Betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erôszak- kal, hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsá- nak a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt hatósági okirat rögzítette. Betöréses lopásnak minôsül a betörési kísérlet során az ingóságokban okozott rongálási kár.

7.19. 3 Jelen feltételek szempontjából nem minôsül betöré- ses lopás biztosítási eseménynek,

◆ Ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

◆ Ha lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen

szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsülô rablás vagy kifosztás eseteit,

◆ Ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi szín- vonala, amelybôl eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, a minimális mechanikai vé- delem ismérveinek (lásd: 1. sz. függelék) sem felel meg.

7.19.4 Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgyak(at) úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti), továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben és a rablás tényét hatósági okirat rögzítette.

7.19.5 Amennyiben a rablás nem a biztosított épületben, lakásban történik, hanem közterületen, akkor a biztosító legfeljebb évente 50 000 Ft összegig fizeti meg a károkat.

7.19.6 A betöréses lopás, rablás biztosítási fedezete kizárólag az alapvagyon biztosítási fedezet által biztosított vagyon- tárgyakra terjed ki.

7.19.7 A biztosító a betöréses lopás károkat a kötvényen feltüntetett, az alapvagyon biztosítás biztosítási összegével megegyezô biztosítási összegig fizeti meg, az alábbi korlá- tozásokkal:

7.19.8 A biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a káridôponti védelmi szinttôl függô teljes limitösszeg, ha

◆ a biztosított vagyontárgyakat a függelékben meg- határozott tárolási elôírásoknak megfelelô módon helyezték el, és

◆ a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjai- ban foglalt korlátozás alá.

7.19.9 A káridôponti védelmi szintet meghatározó mecha- nikai védelmi- és elektronikai jelzôrendszerek követelményeit, az értékôrzô vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint az egyes védelmi szintekhez kapcsolódó szolgáltatási limiteket (szolgáltatás felsô határa) a szerzôdési feltételek részét képezô

1. sz. függelék tartalmazza.

7.19.10 A védettségi szint meghatározásánál nem vehetô figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött.

7.19.11 A biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyontár-

gyak betöréses lopás kárait, ha azokat ideiglenesen lakott épületben tárolták.

7.20 Rongálásbiztosítás

7.20.1 Amennyiben ebben a felek kifejezetten megállapod- nak, a biztosítási fedezet kiterjed az épületek, lakások, mellék- épületek rongálás és vandalizmus káraira az alábbiakban részletezett feltételek szerint.

7.20.2 Épületrongálásnak minôsül a kockázatviselés helyén a biztosított

◆ épületekben,

◆ melléképületekben,

◆ tárolókban

bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett és ezt a tényt hatósági okirat rögzítette.

A biztosító megfizeti továbbá – a károsodott vagyontárgyra megadott biztosítási összegen belül –

a) a betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben a felszerelt és üzembe helyezett épület- felszerelésekben, illetve épülettartozékokban kelet- kezett rongálási és lopáskárokat is,

◆ ha e tárgyakat legalább a minimális mecha- nikai védelmi szintnek megfelelô helyiségbôl (lásd az 1. sz. függelékben foglaltakat) tulaj- donították el, vagy

◆ ha a biztosított épület tetôzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonították el (rongálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetôtérbe, illetve a tetôre dolog elleni erôszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel - de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;

b) a felszerelt és üzembe helyezett épület-felszerelések- ben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási károkat, ha azok az épület falához kívülrôl, a járószinttôl 3 méternél magasabban voltak rögzítve;

c) a betöréses lopással összefüggésben a kockázat- viselés helyén lévô építményekben okozott rongá- lási károkat.

7.20.3 Vandalizmusnak minôsül,

a) a riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tûz- és va- gyonvédelmi eszközök, berendezések,

b) a kapuk, kapunyitó rendszerek,

c) bejárati ajtó,

d) a garázsajtók, garázsnyitó rendszerek,

e) napkollektorok és napelemek

ismeretlen elkövetô által, a kockázatviselés helyén történô megrongálása.

Nem minôsül vandalizmus biztosítási eseménynek

◆ a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthetô rongálási kár,

◆ ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyon- tárgy (pl. graffiti).

7.20.4 Az épületrongálás és vandalizmus biztosítás biztosítási összege 300 000 Ft káreseményenként és évente.

8. Alulbiztosítás

8.1 A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô ha- tározza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépíté- sének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban fizeti meg, ahogy a biz- tosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban aránylagos térítés).

8.2 A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), valamint háztartási vagyonrész esetén – nem alkalmaz aránylagos térítést, ha a biztosítási szerzôdés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jön létre.

9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások

9.1 Az egyes vagyonbiztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges, a biztosító részére benyújtandó iratok, bizonylatok az alábbiak:

◆ a káresemény leírása vagy kárfelvételi jegyzôkönyv a káreseményrôl

◆ tulajdoni lap, a bérleti szerzôdés (a biztosító kéré- sére kell bemutatni)

◆ tételes lista a károsodott vagyontárgyakról, azono- sítására alkalmas módon,

◆ beszerzési (helyreállítási) számla, adásvételi szer- zôdés,

◆ tûz- és robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványa vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolása,

◆ betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási ese- ménynél a biztosítási esemény tényét rögzítô ható- sági igazolás.

9.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerûségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közre hatott, a biztosító a

kárt csak olyan mértékben fizeti meg, amennyire az a bizto- sítási esemény következménye.

9.3 A biztosító a károsodott vagyontárgy káridôponti új értékét fizeti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy a 85%- osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgy. A káridôponti újérték megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének, beszer- zésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

9.4 A vállalkozás eszközei vagyonrész tekintetében a biz- tosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az elôállítási költséget fizeti meg.

9.5 A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségeit fizeti meg. Ha azon- ban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridôponti új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségét fizeti meg. A biztosító azonban az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA- visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).

9.6 A biztosító szolgáltatásának felsô határa minden esetben a biztosítási összeg. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában érvé- nyes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.

9.7 A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit fizeti meg, ha a helyiség

◆ mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,

◆ mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.

9.8 A biztosító káridôponti avult értéken fizeti meg

◆ a kár idôpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott),

➢ festésben, tapétázásban vagy mázolásban

keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

➢ melléképületek, valamint egyéb építmények,

◆ a kár idôpontjában 85%-osnál nagyobb elhasz- náltságú ingóságok,

◆ az idegen tulajdonú ingóságok.

9.9 A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minôsül, ha – az eredetivel megegyezô alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

9.10 A káridôponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költ- ségébôl levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár idôpontja között eltelt idôszakra esô amortizációt. Az álta- lános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.

9.11 Ha az eredetivel egyezô alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérô alkatrészt vagy elemet kell fel- használni, a biztosító nem fizeti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

9.12 Ha technológia váltás miatt az eredeti állapot a káro- sodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kor- szerûbb technológiából eredô értéknövekedést a szolgáltatási összegbôl levonja.

9.13 A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a fel- használható maradványok értékét.

9.14 A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felelôsség- és a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.

9.15 Költségtérítések

9.15.1 A biztosító a káridôponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

◆ oltás, mentés,

◆ bontás és ideiglenes tetôépítés,

◆ rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,

◆ tervezési és hatósági engedélyezés,

◆ helyreállítást követô egyszeri takarítás, valamint költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.

9.15.2 Zárcsere

A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje. A biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 8 000 Ft értékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát az általános betörés- védelmi elôírások tartalmazzák), a biztosítási összegen belül.

A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.

9.15.3 Kaputelefon-rongálás

A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás. A biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig fizeti meg a kaputelefon rongálás költségeit, a biztosítási összegen belül.

Nem minôsül biztosítási eseménynek a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô-) egységekben keletkezett kár.

9.15.4 Okmányok beszerzése

Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmányok (lásd: Fogalom meghatározások) pótlásával kap- csolatban felmerülô illetékek költségét, káronként és évente legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig, a biztosítási összegen belül.

9.15.5 Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lak- hatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig.

10. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

11. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség

11.1 A szerzôdô felek megállapodnak, hogy a szerzôdô (biztosított) köteles a kárt a tôle telhetôen megelôzni és enyhíteni.

11.2 A szerzôdô (biztosított) a tûz és robbanás káresemény észlelését követôen haladéktalanul köteles értesíteni a tûz- oltóságot.

11.3 A felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdô (bizto- sított) köteles az idôszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban

◆ a víz-, a fûtés- és hûtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,

◆ a víz-, a fûtés- és hûtésvezeték fôelzáró szelepét elzárni a csôtörés

megelôzése érdekében.

11.4 A szerzôdô (biztosított) a káresemény észlelését köve- tôen haladéktalanul köteles betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendôrségen, és abban az eltulajdoní- tott, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

12. A biztosító mentesülése

12.1 A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

◆ a szerzôdô vagy biztosított,

◆ a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

◆ a biztosított – vezetô munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltô – alkalmazottja vagy tagja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2 Ezek a rendelkezések a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

MKB Általános Biztosító Zrt.

B) Kiegészítô biztosítási fedezetek

1. sz . Kiegészítô biztosítás

Az üvegbiztosítás kiterjesztése (KÜB100)

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kocká- zatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén kelet- keznek.

A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.

1. Az üvegbiztosítás kiterjesztése

1.1 A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött jelen kiegészítô üvegbiztosítás alapján – a szer- zôdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm-nél vastagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsôházi (saját épület, vagy épületrész esetén), erkély- lodzsa-üvegezései pótlási költ- ségeit.

2. A biztosítási összeg

2.1 A különleges üvegezés biztosításának induló biz- tosítási összege 100 000 Ft, amely a szerzôdô választása

szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, leg- feljebb 1 millió Ft-ig).

2 .2 A biztosító a szolgáltatási összeget az üvegezés pót- lásáról kiállított számla alapján fizeti meg.

3. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg

◆ az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények, üvegezésében, va- lamint

◆ a festett, csiszolt metszett ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

◆ az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

◆ név- és cégtáblák üvegezésében,

◆ a tükörfelületekben,

◆ a törésvédô, fényvédô- és biztonsági fóliákban,

◆ a biztonsági üvegekben,

◆ a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,

◆ üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (bele- értve az elektronikát is),

◆ az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetekben, vala- mint elektromos berendezéseikben

keletkezett károkat.

MKB Általános Biztosító Zrt.

2. sz. Kiegészítô biztosítás Különleges üvegezés biztosítása (BÜK100)

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint

megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési

idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.

A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási fel- tételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.

1. Különleges üvegezés biztosítása

1.1 A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött különleges üvegbiztosítás alapján – a szerzôdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti az alap- biztosításban biztosított

◆ épület

➢ szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,

➢ kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,

➢ törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliáiban,

➢ biztonsági üvegeiben,

➢ beépített üvegfalaiban,

➢ kopolitüvegezésében,

➢ elôtetô- és üvegtetô-üvegezésében,

◆ bútorüvegezésekben,

◆ üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (bele- értve az elektronikát is),

◆ épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükör- felületekben

balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.

2. A biztosítási összeg

2.1 A különleges üvegezés biztosításának induló biz- tosítási összege 200 000 Ft, amely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 2 millió Ft-ig).

3. A szolgáltatás különös szabályai

3.1 A biztosító a károkat naptári évenként a szerzôdô által kiválasztott és a kötvényen meghatározott biztosítási összeg- ig fizeti meg.

3. 2 A jelen feltételek alapján nem fizeti meg a biztosító

◆ a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében,

◆ az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,

◆ a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festé- sében,

◆ az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkat.

MKB Általános Biztosító Zrt.

3. sz. Kiegészítô biztosítás Akvárium törése (ATK100)

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.

A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az álta- lános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.

1. Biztosítási esemény: az akvárium törése

1.1 A kockázatviselés helyén lévô akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt ki- ömlô víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

1.2 A biztosító nem fizeti meg az akváriumnak és tartalmának értékét.

2. A biztosítási összeg

2.1 Az akváriumtörés-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft évente (éves limit), amely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 1 millió Ft-ig).

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai akvárium törés biztosítás esetén

3.1 A biztosító a károkat

◆ naptári évenként a szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit),

◆ káreseményenként a biztosítási összeg 50%-ig (kárlimit)

fizeti meg.

MKB Általános Biztosító Zrt.

IV. VÁLASZTHATÓ KÜLÖNFEDEZETEK

1. sz. Választható különfedezet Felelôsségbiztosítás (FKF100)

A jelen választható különfedezet feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az álta- lános biztosítási feltételek az irányadók.

1. Fogalom meghatározások

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövet- kezett kár.

Éves limit, kárlimit

Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy bizto- sítási évben megtéríti a károkat.

Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.

Hozzátartozók (Ptk. 685 b)

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér;

Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Lakóközösség

1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.

2. A lakásépítô (a nyugdíjas házi, az üdülô- a sze- mélygépkocsi-tároló) és -fenntartó szövetkezetek, me- lyekben

◆ a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás szövet- kezet tulajdonában vannak,

◆ a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az

épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a ház- felügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában van- nak és a tagokat csak használati jog illeti meg.

2. A biztosított

Jelen biztosítás alapján biztosítottnak minôsül a vagyon- biztosítás különös feltételei 2. pontjában definiált bizto- sított, illetve a biztosítási ajánlaton és a kötvényen felsorolt, vele vagyonközösségben élô személy(ek), illetve vele egy háztartásban élô hozzátartozója(i).

3. Biztosítási esemény

3.1 A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött felelôsségbiztosítás alapján – a szerzôdésben meg- határozott díj ellenében – a biztosító arra vállal köte- lezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

3.2 Biztosítási eseménynek minôsülnek azok a szerzôdésen kívül, a Magyar Köztársaság területén e szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint magánember, ezen belül többek között mint

◆ belátási képességgel nem rendelkezô (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

◆ emberi erôvel hajtott kerékpár és rokkantjármû vezetôje,

◆ közúti, közlekedési balesetet elôidézô gyalogos,

◆ szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevé- kenységet végzô személy (a gépi meghajtású sport- eszközök kivételével),

◆ a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújítója;

◆ a kockázatviselés helyén háztartási céllal gáz- palackot használó személy,

◆ háziállat tartója,

◆ önvédelmi lôfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója

e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.3 Megtéríti továbbá a biztosító

3.3.1 a lakóközösségek (lásd fogalom meghatározások) esetében azokat a tûz, robbanás, valamint vezetékekbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz, és csapadék által elôidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt

◆ a lakóközösség egyes tagja(i) a biztosítottal szemben,

◆ a lakóközösség a biztosítottal szemben,

◆ a lakóközösség egyes tagja(i) a lakóközösséggel szemben

támasztanak igényt.

3.3.2 Azokat a tûz, robbanás okozta, illetve vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján – kártérítési igényt érvényesít a bérlôvel szemben.

3.4 A lakóközösség által tulajdonosi minôségében okozott felelôsségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának megfelelô arányban téríti meg a biztosító. A lakásszö- vetkezetet terhelô felelôsségi károk az alapbiztosításban biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának arányában térülnek meg.

3.5 Nem fizeti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

◆ a biztosított háziállatai növényi kultúrákban okoztak,

◆ a biztosított olyan fajú és fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.

4. A károkozásának és bekövetkezésének idôpontja

4.1 A kár okozásának idôpontja az a nap, amikor a biz- tosított károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosított az eljárás során egyes kötelezettségeinek elmulasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.

4.2 A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy károsult elôször észlelte, vagy kellô gon- dossággal észlelhette volna.

5. Általános kizárások

5.1 Az általános szerzôdési feltételek 8. pontjában foglal- takon túlmenôen felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg azokat a kártérítési kötelezettségeket, ame- lyeket a biztosított:

a) mint gépjármû üzembentartója,

b) munkáltatói minôségében vagy

c) foglalkozása gyakorlása során okoz.

5.2 Nem terjed ki a biztosítás továbbá:

d) a kötbérre, bírságra és egyéb büntetô jellegû költ- ségekre,

e) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,

f) a jogszabályokban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

g) a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igényekre.

5.3 Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

h) a biztosítottak egymásnak okoztak,

i) a biztosított(ak) és hozzátartozó(ik) egymásnak okoztak.

6. A biztosítási összeg

6.1 A felelôsségbiztosítás induló biztosítási összege

5 millió forint, káreseményeként és évente, melyet a szerzôdô választása szerint, pótdíj ellenében többszöröz- het. (3x, 5x, 10x, legfeljebb 50 millió Ft-ig)

6.2 Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekö- vetkezése idején különbözô kártérítési limitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1 A biztosított köteles minden a kár jogalapjának és összegszerûségének megállapításához szükséges valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, külö- nösen:

7.1.1 személyi sérüléses felelôsségi károk esetén a következô iratokat, bizonylatokat:

◆ a sérült személy(ek) neve, személyi adatait, a sérülés leírása és mértéke, a sérült(ek) kárigénye,

◆ a károkozás tényét leíró jegyzôkönyv,

◆ a biztosítottat képviselô személy neve, címe telefon- száma, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás eredeti példánya,

◆ a biztosított és a károsult közötti jogviszony (ha van) fennállását és annak tartalmát igazoló okira- tok (pl. szerzôdés),

◆ a hatósági vizsgálat dokumentumai.

7.1.2 Dologi károk esetén a vagyonbiztosítás különös feltételeiben leírt iratokat.

7.2 A biztosító az általános felelôsségbiztosítás és az épü- lettulajdonosi felelôsségbiztosítás alapján biztosítási éven- ként együttesen, a szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltétel szerinti biztosítási eseménynek minôsülô károkat, a károk érvényesítésével összefüggésben, a károsult oldalán felmerülô költségeket, valamint a biztosító által vitt peren kívüli és peres képviselet költségeit.

7.3 Ha azonban a biztosítási év során az általános felelôsségbiztosításra vagy az épülettulajdonosi felelôsség- biztosításra vonatkozó éves biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

7.4 A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

7.5 Több azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül (sorozatkár).

7.6 Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító a rendelkezésére álló kárté- rítési limitösszegig az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.

7.7 A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerûségének bizonyítása a károsultat terheli.

7.8 Ha a kár következtében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire ez a biztosítási esemény következménye.

7.9 A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ô kezeihez fizessen, ha a károsult követelését ô már kiegyenlítette.

7.10 A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor,

ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezen jogairól lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel kapcsolatosan felmerülô költségek is a biztosítót terhelik (az éves illetve kárlimiten belül).

8. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai

8.1 Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind pedig a károsult elfogadja.

8.2 A biztosító az egyösszegû megváltás összegét az 1998. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nôk esetében 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg erejéig.

9. A biztosító megtérítési igénye

9.1 A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötött- sége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.

9.2 Súlyos gondatlanságnak minôsül különösen, ha

◆ a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertôl befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

◆ a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte elôtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének ve- szélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

MKB Általános Biztosító Zrt.

2. sz. Választható különfedezet Családi balesetbiztosítás (BKF100)

A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alap vagyon- biztosítás) kötött családi balesetbiztosítás alapján, a szer- zôdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.

1. A biztosított

Jelen biztosítás alapján biztosítottnak minôsül a vagyon- biztosítás különös feltételei 2. pontjában definiált biztosí- tott, illetve a biztosítási ajánlaton és a kötvényen felsorolt, vele vagyonközösségben élô személy(ek), illetve vele egy háztartásban élô hozzátartozója(i).

2. A kockázatviselés helye

2.1 A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Európa földrajzi területe.

3. A balesetbiztosítási összegre jogosultak köre

3.1 A jelen családi balesetbiztosítás alapján, a balesetbôl eredô maradó és múlékony egészségkárosodás esetén (biz- tosítási események 5.1 b), c), d), és e)) járó biztosítási szol- gáltatásra a biztosított(ak) jogosult(ak).

3.2 Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

4. Fogalom meghatározások:

Éves limit, kárlimit

Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási évben szolgáltat.

Kárlimit: a biztosító biztosítási eseményenkénti szolgál- tatásának felsô határa.

Baleset

Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás minôsül, amelynek következtében egy éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény.

Kórház

A magyar hatóságok által a hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény.

Hozzátartozók (Ptk. 685 b. pontja)

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

5. A biztosítási esemény

5.1 A jelen családi balesetbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás (baleset), amelynek következ- tében a biztosított a balesettôl számított egy éven belül

a) meghal,

b) maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,

c) maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,

d) nyolcnapos vagy azt meghaladó idôtartamú kór- házi fekvôbeteg-kezelésre szorul (ld. Fogalom meg- határozások),

e) vagy csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egész- ségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresôképtelenséggel jár.

6. Kizárások

6.1 Az Általános Biztosítási feltételek 8 pontban felsorol- takon túlmenôen nem minôsül biztosítási eseménynek:

◆ a megemelés, rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, napszúrás és a hôguta,

◆ az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarában követte el.

6.2 Nem terjed ki a biztosítás :

a) a baleset elôtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetôleg funkciójukban korlátozott test- részekre, szervekre

b) az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgár- háborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be,

c) az él- és minôsített sportolóknak sporttevékeny- ségük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),

d) a veszélyes sportot folytató személyek sport-

balesetére (Veszélyes sportnak minôsül a jelen feltételek szempontjából az autó- és motor- sportverseny és edzés, a teszttúra, a rally-verseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvár- kodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármû, a segédmotoros vitorlázó repülôgép, a sárkányrepülô és az ejtôernyô – beleértve a bázisugrást – haszná- lata)

e) a biztosított olyan balesetére, amely azzal össze- függésben következett be, hogy a biztosított jogo- sítvány nélkül vezetett gépjármûvet.

7. A biztosítási összeg

7.1 A családi balesetbiztosítás induló biztosítási összege évente legfeljebb 200.000 Ft., mely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x leg- feljebb 2 millió Ft-ig több sérült esetén is).

7.2 A jelen családi balesetbiztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerzôdô által választott biztosítási összegnek az 1. és 2. sz. táblázat alapján meg- határozott százalékát fizeti ki a biztosított(ak) ill. az örö- kös(ök) számára.

7.3 Több sérült esetén a biztosítási összeg a biztosítottak között arányosan kerül felosztásra.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1 A baleset biztosítási károk esetén a biztosító szol- gáltatásához az alábbi iratokat, bizonylatokat kell be- nyújtani:

◆ Baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a kedvezményezett személyét hitelt érdemlôen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),

◆ Baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:

➢ A kórházi zárójelentést,

➢ A táppénzes (keresôképtelenség) igazolás

másolatát,

➢ A sérült hozzájárulását olyan adatok tekin- tetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse a sérült hozzá- járulása szükséges (adatvédelem);

8.2 A maradandó egészségkárosodás (1. sz. táblázat b) vagy

c) pont) miatt kifizetésre kerülô biztosítási összegbôl a múlékony egészségkárosodás (1. sz. táblázat d) és e) pont) címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészség- károsodás (1. sz. táblázat b) pont) esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.

8.3 A baleset folytán bekövetkezett maradandó egész- ségkárosodás mértékét – szervek, végtagok elvesztése, bénu- lása, ill. funkciókiesése esetén – a 2. sz. táblázat szerint kell megállapítani.

8.4 Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértôje a végleges állapot kialakulásakor, legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított két év elteltével állapítja meg.

A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelô biztosítási összeget a maradandó egészség- károsodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül fizeti meg.

8.5 Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kár- bejelentéstôl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértôje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelô biztosítási összeg 50%-át elôlegként kifizeti. Elôleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbôl az elôleget levonja. Az egészség- károsodás mértékének megállapításánál nem a foglalko- zással összefüggô munkaképesség csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetô általános funkciókiesést kell értékelni.

8.6 Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvos szakértôi testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli.

A biztosítottnak az orvosi bizottság elôtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét, ill. vasúti jegyét, egyéb költ- ségeit) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosi bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.

MKB Általános Biztosító Zrt.

1. számú táblázat

A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor

Biztosítási esemény

A biztosító szolgáltatása

MARADANDÓ

a) Baleseti halál esetén

b) Baleset miatt bekövetkezô maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén

c) Baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén

A biztosítási összeg 100%-a

A biztosítási összeg 100%-a. A biztosító

a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megfizeti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig

A biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos része (8.4 pont). A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megfizeti a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát

50 000 Ft-ig.

MÚLÉKONY

d) Balesetbôl eredô nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvôbeteg-kezelés esetén

e) Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy keresôképtelenséggel jár

A biztosítási összeg 3%-a

A biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetbôl eredôen egyszer illeti meg.

2. számú táblázat

Testrészek egészségkárosodása	Térítés a biztosítási összeg %-ában
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése Egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felsô végtag+alsó végtag csonkolása)	100
◆ Mindkét lábszár elvesztése	90
◆ Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80
◆ Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70
◆ Egyik kéz elvesztése (csuklón alul) ◆ Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) ◆ Egyik szem látóképességének teljes elvesztése ◆ Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	65 40 35 25
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplô térítési százalék megfelelô hányada.

ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELÔÍRÁSOK

1. sz. függelék

A biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figyelembe vételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopás kár esetén. A be- töréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartozó – az itt feltüntetett táblázatban szereplô – összeg

(maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.

Jelmagyarázat

A. Értékôrzô vagyontárgyak

B. Háztartási vagyontárgyak

C. Vállalkozás, keresôtevékenység eszközei

Védettségi szinthez tartozó térítési határok forintban

		Az épület jellege		Elektronikai jelzôrendszer
		Az épület jellege		nincs	minimális	részleges	teljes körû
Mechanikai védelem	minimális	Állandóan lakott épület	A	250 000	350 000	1 500 000	3 500 000
		Állandóan lakott épület	B	3 500 000	4 500 000	12 000 000	18 500 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	B	250 000	350 000	750 000	1 800 000
		Lakottságtól független	C	A biztosítási összeg 20%-a, de maximum:		2 800 000	7 200 000
		Lakottságtól független	C	1 000 000	1 300 000	2 800 000	7 200 000
	részleges	Állandóan lakott épület	A	700 000	1 300 000	3 300 000	6 600 000
		Állandóan lakott épület	B	6 600 000	12 000 000	18 400 000	27 000 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	B	1 200 000	1 500 000	1 800 000	3 600 000
		Lakottságtól független	C	2 000 000	2 800 000	4 500 000	8 500 000
	teljes körû	Állandóan lakott épület	A	1 200 000	3 600 000	7 000 000	18 100 000
		Állandóan lakott épület	B	12 000 000	18 400 000	27 000 000	36 000 000
		Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló)	B	2 700 000	3 000 000	3 600 000	5 000 000
		Lakottságtól független	C	2 500 000	4 000 000	6 500 000	10 000 000

VL 10001/3

Az „Egyéb vagyontárgyak” csoportba tartozó vagyontár- gyak esetében, a tárolásra vonatkozó szabályok betartása esetén, a biztosító a károsodott vagyontárgy teljes biz- tosítási összegének erejéig áll helyt, a biztosítási szerzôdési feltételekben leírtak szerint.

Az „Értékôrzô vagyontárgyak” csoportba tartozó, elzárva tartható ingóságokat, 800 000 Ft értékhatár felett páncél- szekrényben kell tartani. A fentiekben rögzített kocká- zatvállalási határértékeken belül a páncélszekrény MABISZ minôsítése szerinti érték a kockázatvállalás felsô határa.

I. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség ha- tároló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

◆ Az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

◆ Az ajtók zárását biztonsági zár* végzi,

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja.

II. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség ha- tároló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

◆ A 2 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és a segédeszköz használata nélkül elérhetô nyílás- zárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) elôírás szerinti ráccsal**,

➢ vagy azzal egyenértékû, a MABISZ által mi-

nôsített, rács kiváltására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl. leereszthetô belsô rács stb.) védettek,

➢ vagy rács, illetve mechanikai védelem hiánya

esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fém- bôl készült és záráspontossága 5 mm-n belül van, akkor MABISZ minôsítésû és elôírások szerint, szakszerûen telepített fóliával, illetve azzal egyenértékûnek minôsített biztonsági üveggel védettek.

◆ A nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókör- mökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erôsítve,

◆ Az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen vé- dettek,

◆ Az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db biztonsági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távolság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás bizton- ságát nem befolyásolja,

◆ Két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett,

◆ Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db nor- mál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtó- hoz rögzítve,

◆ A bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 15 mm mélyen zárnak,

◆ Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van,

◆ Bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldalfala fém- lemezzel meg van erôsítve,

◆ Fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsített kivitelûek,

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja.

III. Teljes körû mechanikai védelem

Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a részleges mechanikai védelmen felül:

◆ A támadható nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelô rácsszerke- zetekkel védettek,

◆ Az ajtólap és az ajtótok fémbôl vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm,

◆ A zárszerkezet minimum 4 pontos, legalább 2 irányú zárást biztosít,

◆ A bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 18 mm mélyen zárnak,

◆ Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül van,

◆ A zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen védett,

◆ A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 38 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör tégla-

* Biztonsági zárnak minôsül:

– A minimum 5 csapos hengerzár,

– A minimum 6 rotoros mágneszár,

– A kéttollú kulcsos zár,

– A szám vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma a 10 000-et meghaladja,

– Az egyedi minôsített lamellás zár,

Illetve minden olyan zár, amely a fentiekkel azonos biztonsági fokozatú.

** Minôsített rács jellemzôi:

– Legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású,

– Minimum 12 mm átmérôjû köracélból készült,

– 300 mm-enként, de minimum 4 db falazó-körömmel a falazathoz erôsített,

– A falazatba történô beépítésnél a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás.

fal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meg- haladja.

IV. Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha a tárgyvédelem és személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak a 2 méter alatti alsó élmagasságú nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzôrendszerrel szemben támasztott követelmények:

◆ A betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerül- jön elhelyezésre,

◆ A rendszer szabotázs ellen védett legyen,

◆ A központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és szabotázsvonalon is,

◆ A központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett legyen, minimum 1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyen- értékû szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást.,

◆ Az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

◆ Élesített állapotban a vezérlôközpontnak vala- mennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

◆ A jelzô áramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnése után 1-3 percen belül automa- tikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasz- tást követôen kapcsoljon éles állapotba,

◆ A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyaktól, építményektôl, épület- szerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

◆ A kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,5 mm-es lágyacélból készül- jön, vagy ezzel egyenértékû szilárdságú mecha- nikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel jelezzen,

◆ Az energiaellátást két egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, hálózat és akkumulátor biztosítsa,

◆ Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemel-

tetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

◆ Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondos- kodni kell,

◆ A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védôcsôben kell vezetni,

◆ A rendszer kezelése kulcsos vagy kódkapcsolóval történhet,

◆ A riasztó szerkezet védett téren belül történô elhelyezése esetén a belépési késleltetés max. 30 mp legyen, kültéri elhelyezésnél biztonsági zárral ellátott minimum 1 mm-es lágyacélból készült dobozban legyen.

V. Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljes körû tér- védelem, vagy teljes körû felületvédelem és legalább csap- daszerû térvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

◆ A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrendszer elemének minôsített eszközök alkalmazhatók,

◆ A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

◆ A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen,

◆ A rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kezelôegység jelezze,

◆ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyel- nie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

◆ A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön- külön (min. 3 db azonnali- riasztási- ) és szabotázs vonalon,

◆ Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradja- nak mûködôképesek,

◆ Az energia ellátást két – egymástól független – kölcsönhatásmentes- energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

◆ Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondos- kodni kell,

◆ Az akkumulátor a hálózati energia ellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

◆ A rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet. A személyi kódnak minimum 4 számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésére maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre,

◆ Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett té- ren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyit- ható dobozban kerüljön elhelyezésre,

◆ Riasztás-jelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumu- látoros hangjelzô készülékkel történjen,

◆ A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsbur- kolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyen- értékû) burkolattal rendelkezzen, a hangereje ha- ladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jel- zéssel,

◆ Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó minimá- lisan 200 lx fényerejû legyen,

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsol- hatónak kell lennie, a rendszer a riasztást köve- tôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

◆ A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerel- hetôk,

◆ A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

VI. Teljes körû elektronikai jelzôrendszer

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha teljes körû tér- védelem és teljes körû felületvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

◆ A rendszerben csak a MABISZ által teljes körû elektronikai jelzôrendszer alkotóelemének minô- sített eszközök alkalmazhatók,

◆ A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

➢ Tervezôi nyilatkozat,

➢ Kivitelezôi nyilatkozat,

➢ Szabványossági nyilatkozat,

➢ Rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz,

➢ Kezelési utasítás.

◆ A központi egység a védett téren belül, a táp- egységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg közös egységet képez- ve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a má- sodlagos táplálást biztosító akkumulátor, a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm-es lágy- acélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is,

◆ A központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágy- acélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön,

◆ A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésé- nek/hatástalanításának megtörténtét,

◆ A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzé- kelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztás jelzést,

◆ A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibáso- dását,

◆ A központi vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön- külön és a szabotázsvonalon,

◆ Az egyes részegységek meghibásodását a rend- szer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

◆ A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha min- den érzékelôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes,

◆ Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jel- adó áramkört kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell,

◆ Az elektronikai jelzôrendszer minden részegy- sége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, mely- nek jelzései az érzékelôk riasztás-jelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységben. A sza- botázsvédelemnek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie,

◆ A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kap- csolt állapotban is – a kezelô számára a rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

◆ A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

◆ Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es háló- zatról történjen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani,

◆ A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes legyen,

◆ Az akkumulátor automatikus töltésérôl gon- doskodni kell,

◆ A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokk- zárral történhet. A személyi kódoknak legalább 4 számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyez-

kednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre,

◆ Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyit- ható dobozban kerüljön elhelyezésre. Vala- mennyi belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a leg- magasabb jogokkal rendelkezô felhasználó szüntetheti meg,

◆ A helyi riasztás-jelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adott- ságaihoz igazodva – különbözô irányokba, a lehe- tô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre,

◆ A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által a kezelôrôl lekap- csolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztás-jelzô leállítását követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

◆ A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôsburkolatú, hab bemutatása ellen védô vagy késleltetésére alkalmas dobozolással,

◆ Az optikai jelzô sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen,

◆ A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

VII. Távfelügyeleti rendszer

A biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgoz- zák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol esô objektumokban telepített elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

A biztosító az alábbi feltételeknek megfelelô távfelügyeleti rendszert tudja figyelembe venni:

1. MABISZ által közepes biztonsági szintû rendszer beso- rolással rendelkezik,

2. Riasztás-jelzés esetén automatikus távjelzést, értesí- tést ad a rendôrségnek, vagy egyéb fegyveres testü- letnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.

Teljes körû a felületvédelem, ha éles üzemmódban a vé- delmi rendszer figyeli az összes támadásnak kitett nyílás- zárót és a teljes körû mechanikai védelemnek nem megfelelô falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körû a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmódban a védett térben mindennemû emberi mozgást jelez.

Csapdaszerû a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmód- ban a védett objektumokban található veszélyeztetett tár- gyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait figyeli.

B I Z T O S Í T Ó

Lakóhelyéhez, munkahelyéhez legközelebbi fiókunk elérhetôségérôl érdeklôdjön a TeleBANKár számán, illetve az MKB honlapján.

M K B T E L E B A N K Á R :

06 40 333 666

e-mail: xxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx

S T R A T É G I A I P A R T N E R E I N K : M K B B A N K

Telefon: 00 00 000 000,

E-mail: xxx@xxx.xx xxx.xxx.xx

M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R

Tel.: (0) 000 0000

E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx

M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000