MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KONsZOLidáLt ÉvEs JELENtÉsE

A 2015. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSHEZ

	Oldal
Konszolidált Éves Beszámoló ........................................................................................................................................................	3
Független könyvvizsgálói jelentés ..............................................................................................................................................	4
Konszolidált mérleg .....................................................................................................................................................................	6
Konszolidált eredménykimutatás és egyéb átfogó eredmény................................................................................................	7
Konszolidált cash-flow kimutatás................................................................................................................................................	8
Konszolidált tőkében bekövetkezett változások.......................................................................................................................	9
Megjegyzések a Konszolidált tőkében bekövetkezett változásokhoz ..................................................................................	10
Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz .........................................................................................................	11
Üzleti jelentés ..........................................................................................................................................................................................	101

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

KONszOLidáLt ÉvEs BEszáMOLó

A 2015. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTVE (EU IFRS)

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG

ESZKÖZÖK

Forgóeszközök

Megjegyzés 2014. 2015.

december 31-én (millió Ft)

Pénzeszközök..........................................................................................................................	6	14 625	17 558
Követelések..............................................................................................................................	7	144 266	162 762
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök............................................................................	8.1	23 690	11 052
Nyereségadó-követelés ........................................................................................................	9.1	899	1 356
Készletek .................................................................................................................................	10	13 749	12 665
		197 229	205 393
Értékesítésre kijelölt eszközök ............................................................................................	11	668	4 785
Forgóeszközök összesen..............................................................................		197 897	210 178
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök .....................................................................................................................	12	487 778	493 204
Immateriális javak ...................................................................................................................	13	478 486	478 844
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban ........................................................	14	-	1 000
Halasztottadó-követelés .......................................................................................................	9.4	155	47
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök....................................................................................	8.2	25 243	22 950
Egyéb befektetett eszközök .................................................................................................	15	1 217	801
Befektetett eszközök összesen .....................................................................		992 879	996 846
Eszközök összesen..........................................................................................		1 190 776	1 207 024
KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..................................	16	110 858	136 906
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................................................	17	65 131	26 152
Kötelezettségek szállítók felé ..............................................................................................	18	110 361	140 182
Nyereségadó-kötelezettség .................................................................................................	9.1	1 778	1 399
Céltartalékok ...........................................................................................................................	19	5 579	7 185
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek .................................................................................	20.1	36 129	39 142
		329 836	350 966
Értékesítésre kijelölt kötelezettségek ................................................................................	11	-	1 217
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .......................................................		329 836	352 183
Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...................................	16	245 071	220 088
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ........................................................................................	17	59 422	54 857
Halasztottadó-kötelezettség ................................................................................................	9.4	22 064	23 813
Céltartalékok ...........................................................................................................................	19	8 816	9 907
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .............................................................................	20.2	1 169	1 245
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen .....................................................		336 542	309 910
Kötelezettségek összesen ...............................................................................		666 378	662 093
TŐKE Saját tőke
Jegyzett tőke ...........................................................................................................................		104 275	104 275
Tőketartalékok ........................................................................................................................		27 396	27 412
Saját részvények ....................................................................................................................		(307)	(307)
Eredménytartalék....................................................................................................................		310 406	337 014
Xxxxxxxxx egyéb átfogó eredmény.....................................................................................		32 184	31 824
Saját tőke összesen.......................................................................................		473 954	500 218
Nem irányító részesedések ...........................................................................	21	50 444	44 713
Tőke összesen.................................................................................................		524 398	544 931
Források összesen...........................................................................................		1 190 776	1 207 024

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Megjegyzés 2014. 2015.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Bevételek .................................................................................	22	626 447	656 342
Közvetlen költségek .............................................................................	23	(226 357)	(249 377)
Személyi jellegű ráfordítások..............................................................	24	(94 750)	(95 160)
Értékcsökkenési leírás.........................................................................	12, 13	(100 650)	(113 784)
Egyéb működési költségek ................................................................	25	(127 190)	(131 375)
Működési költségek .................................................................		(548 947)	(589 696)
Egyéb működési bevételek ..................................................................	26	3 074	6 871
Működési eredmény.................................................................		80 574	73 517
Kamatbevétel.........................................................................................	27	1 224	946
Kamatköltség ........................................................................................	28	(22 620)	(21 784)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó.....................................................	29	(7 001)	(7 338)
Nettó pénzügyi eredmény ........................................................		(28 397)	(28 176)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből ..	14	(5)	-
Adózás előtti eredmény............................................................		52 172	45 341
Nyereségadó ..........................................................................................	9.2	(20 148)	(13 794)
Adózott eredmény ...................................................................		32 024	31 547
Egyéb átfogó eredmény
(melynek teljes összege átsorolható az eredménybe)
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete.....................................		10 842	(845)
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése ...................................		26	44
Egyéb átfogó eredmény, adózás után .............................................		10 868	(801)
Teljes átfogó eredmény ......................................................................		42 892	30 746
Adózott eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész ...................................................		28 611	27 715
Nem irányító részesedésekre jutó rész ...............................................		3 413	3 832
		32 024	31 547
Teljes átfogó eredmény:
A Társaság részvényeseire jutó rész ...................................................		36 477	27 355
Nem irányító részesedésekre jutó rész ...............................................		6 415	3 391
		42 892	30 746
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ...............................		28 611	27 715
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) .................................................		1 042 352	1 042 352
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer darab)........................................		-	118
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz...................................		1 042 352	1 042 470
Egy részvényre jutó hozam (Ft) ..............................................................		27,45	26,59
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft) ................................................		27,45	26,59

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

	Megjegyzés	2014.	2015.
december 31-ével végződött évben
(millió Ft)
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Adózott eredmény .............................................................................................		32 024	31 547
Értékcsökkenési leírás......................................................................................		100 650	113 784
Nyereségadó ......................................................................................................		20 148	13 794
Nettó pénzügyi eredmény................................................................................		28 397	28 176
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből ..............		5	-
Forgóeszközök változása ................................................................................		(11 244)	(15 541)
Céltartalékok változása ...................................................................................		889	2 442
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú)...............................................		3 321	24 204
Fizetett nyereségadó ........................................................................................		(16 133)	(12 787)
Kapott osztalék .................................................................................................		1	-
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ........................................................		(24 847)	(28 743)
Xxxxxx kamat .....................................................................................................		1 135	967
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek........................................................		11 149	(1 545)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ................................		145 495	156 298
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése......................................	30	(142 153)	(96 855)
Akvizíciókért fizetett összegek .......................................................................	31	(1 237)	(16 737)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei......................................................		27	1 815
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek...........................................		24 108	18 832
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek......................		(13 881)	(5 695)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel		2 635	2 127
Társult és közös vállalkozásokért fizetett összegek ....................................		-	(1 000)
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow............................		(130 501)	(97 513)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ..............................................................................................................		(8 008)	(6 691)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele.............................................................	17.2	501 343	156 916
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése ........................................................	17.2	(490 345)	(187 076)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek..............	17.3	(18 541)	(18 923)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ..............................		(15 551)	(55 774)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete .............................................................		549	(78)
Pénzeszközök változása .....................................................................		(8)	2 933
Pénzeszközök az év elején .............................................................................		14 633	14 625
Pénzeszközök az év végén .............................................................................	6	14 625	17 558

KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

	darab						millió Ft
			Tőketartalékok				Halmozott egyéb átfogó eredmény
	Törzs- részvények száma (a)	Jegyzett tőke (a)	Tőke- tartalék (b)	Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)	Saját részvény (d)	Eredmény- tartalék (e)	Halmozott átváltási különbözet (f)	Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után (g)	Saját tőke	Nem irányító részesedés (h)	Tőke
Egyenleg 2013. december 31-én .................................	1 042 742 543	104 275	27 379	8	(000)	000 000	00 000	(000)	000 000	00 000	000 576
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) .........................................................................................									–	(6 822)	(6 822)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)...........				9					9	–	9
Jegyzett tőke leszállítás (j) ...........................................................									–	(1 247)	(1 247)
Dekonszolidációs hatás ..............................................................									–	(10)	(10)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók..........................................		–	–	9	–	–	–	–	9	(8 079)	(8 070)
Egyéb átfogó eredmény...............................................................							7 851	15	7 866	3 002	10 868
Adózott eredmény ..........................................................................						28 611			28 611	3 413	32 024
Egyenleg 2014. december 31-én .................................	1 042 742 543	104 275	27 379	17	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 398
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (i) .........................................................................................									–	(9 122)	(9 122)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)...........				16					16	–	16
GTS Hungary megszerzése (k) .................................................						(1 107)			(1 107)	–	(1 107)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók..........................................		–	–	16	–	(1 107)	–	–	(1 091)	(9 122)	(10 213)
Egyéb átfogó eredmény...............................................................							(384)	24	(360)	(441)	(801)
Adózott eredmény ..........................................................................						27 715			27 715	3 832	31 547
Egyenleg 2015. december 31-én .................................	1 042 742 543	104 275	27 379	33	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 000
Ebből saját részvény.............................................................	(390 862)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2015. december 31-én ......................................	1 042 351 681

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ

(a) 2015. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2015. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. A tartalék 2015. és 2014. december 31-i egyenlege a Kiegészített Részvényvásárlási Program (24.1 megjegyzés) kapcsán elhatárolt összeget tartalmazza.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel.

(e) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2015. december 31-én körülbelül 249 milliárd forintot tettek ki (2014. december 31-én 228 milliárd forint).

(f) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik meg.

(g) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét.

(h) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (21. megjegyzés).

(i) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(j) A Crnogorski Telekom 2014. március 5-i közgyűlése 17,1 millió euro (5,3 milliárd forint) összegű jegyzett tőke leszállításról határozott.

(k) 2015 áprilisában a Magyar Telekom Nyrt. megszerezte a Deutsche Telekomtól a GTS Hungary Kft. 100%-os tulajdonrészét (5.1 megjegyzés).

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 15 Ft részvényenkénti osztalék (összesen 15 635 millió forint) kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2016 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. A Magyar Telekom Nyrt. sem 2015-ben, sem 2014-ben nem nem fizetett osztalékot.

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat

különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (37 megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A

Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG). A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2016. február 24-én elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási

standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden az EU által befogadott, 2015. december 31-én hatályos és a Magyar

Telekomra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A konszolidált éves beszámolót egyéb jelölés hiányában, millió forintban (Ft) mutatjuk be.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a

konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2015-ben alkalmazott

Nincs.

2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2015-ben hatályos standardok, módosítások és értelmezések

Nincs.

2.1.3 Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport hatálybalépésük előtt nem alkalmaz

IAS 1 (módosított) - Az IASB 2014 decemberében közzétette az IAS 1 – Pénzügyi beszámolók bemutatása módosítását. A módosítás célja a társaságok buzdítása arra, hogy szakmai alapon döntsék el, milyen információkat tesznek pénzügyi kimutatásaikban közzé. Például a módosítás tisztázza, hogy a materialitási küszöb a teljes beszámolóra alkalmazandó, valamint hogy lényegtelen információ közzététele gátolhatja a beszámoló használhatóságát. A módosítás továbbá azt is tisztázza, hogy a társaságok szakmai döntést hozzanak arról, hogy hol és milyen sorrendben mutatják be pénzügyi kimutatásaikban a közzétételeiket. A módosítást 2016. január 1- jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard

alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a standard módosítását.

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok - A standard egy három szakaszból álló projekt első része, melynek célja a jelenlegi IAS 39 (Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés) helyett egy új standard, az IFRS 9 kidolgozása. Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és

kötelezettségek besorolását és értékelését szabályozza. A projekt következő szakaszai még folyamatban vannak, ezek a pénzügyi instrumentumok értékvesztése, a fedezeti elszámolás, továbbá a kivezetés kérdéseivel foglalkoznak.

Pénzügyi eszközök: Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket bekerüléskor valós értéken kell felvenni, majd az IFRS 9 szerinti

besorolásnak megfelelően kell azokat értékelni. Amennyiben egy pénzügyi eszközt amortizált bekerülési értéken értékelnek, azt az IAS 39 értékvesztési szabályainak megfelelően kell tesztelni. Az új standard a besorolással kapcsolatban az alábbi szabályokat írja elő.

Az IFRS 9 alapján a pénzügyi eszközöket vagy amortizált bekerülési értéken, vagy valós értéken kell értékelni. Két feltételnek kell eleget tenni ahhoz, hogy amortizált bekerülési értéken lehessen egy pénzügyi eszközt értékelni: (1) a gazdálkodó egység a pénzügyi eszközöket szerződéses cash-flow-k begyűjtése céljából tartja; és (2) a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei alapján a gazdálkodó egység csak tőke vagy a tőke után járó kamat formájában részesül beáramló cash-flow-ból. Amennyiben e feltételek valamelyike nem teljesül, az adott pénzügyi eszköz valós értéken elszámolandó kategóriába tartozik.

Valós érték opció: Az IFRS 9 alapján, amennyiben egy instrumentum amortizált bekerülési értéken elszámolandó kategóriába tartozna, a gazdálkodóegység viszont az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba sorolhatja be, ha ezzel értékelési vagy elismerési következetlenséget iktat ki vagy csökkent le („számviteli inkoherencia”).

Tőkeinstrumentumok: A tőkeinstrumentumok alapvetően az eredménnyel szemben, valós értéken elszámolandó csoportba kerülnek.

Ugyanakkor a standard alapján a gazdálkodó dönthet úgy, hogy a nem kereskedési célú tőkeinstrumentumokban fennálló

befektetéseket visszavonhatatlanul az egyéb átfogó jövedelemmel szemben, valós értéken elszámolandó kategóriába sorolja be. Ilyen esetben a valós érték nyeresége és vesztesége nem kerül a gazdálkodó eredményébe még akkor sem, ha realizálja a nyereséget vagy a veszteséget. Az ilyen befektetések kapcsán csak a kapott osztalék kerülhet az eredménybe.

Beágyazott derivatívák: Az IAS 39 szerinti pénzügyi instrumentumokba beágyazott derivatívák alapszerződéstől történő elkülönítése megszűnik.

Átsorolás: Az IFRS 9 alapján arra az esetre korlátozódik a valós érték vagy amortizált bekerülési érték kategóriák közti átsorolás lehetősége, ha a gazdálkodó üzleti modellje változna. Az IAS 39 „fertőző szabályait” eltávolították.

Pénzügyi kötelezettségek: Az IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok meghatározza a pénzügyi kötelezettségek számviteli előírásait, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés helyébe lép. Az új standard:

▪ az IAS 39 elismerési és kivezetési szabályait változtatás nélkül továbbviszi,

▪ az IAS 39 besorolási és értékelési követelményeinek többségét továbbviszi,

▪ megszünteti azon derivatív kötelezettségek valós értékelés alóli mentességét, amelyek tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumhoz kötöttek, és amelyek kiegyenlítése tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumban történik,

▪ megváltoztatja a pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó valós érték opció követelményeit, hogy a saját hitelezési kockázatot megjelenítse.

Az IASB 2011 decemberében és 2013 novemberében módosította az IFRS 9-et, és elhalasztotta annak hatálybalépését. A halasztás által az IFRS9 projekt minden szakasza egyszerre léphet hatályba. A módosítás mentesít az IFRS 9-nek megfelelő összehasonlító

információk módosított közzététele alól. Ezzel a mentességgel eredetileg csak azok a társaságok élhettek volna, amelyek 2012 előtt alkalmazzák az új standardot. Ehelyett további átmeneti közzétételek kerülnek bevezetésre azért, hogy a befektetők az IFRS 9 kezdeti alkalmazásának pénzügyi instrumentumok besorolására és értékelésére gyakorolt hatását átláthassák.

Az IASB 2014 júliusában elkészült az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok befejező részével. Az IFRS 9 által bevezetett javítási csomag egy besorolási és értékelési modellt, egy egyedi, előremutató „várható veszteség” értékvesztés modellt, valamint a fedezeti számvitel alapjaiban megreformált megközelítését tartalmazza.

Besorolás és értékelés: A besorolás meghatározza a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek beszámolókban történő elszámolásának módját, különösen azt, hogy ezek napi szinten hogyan értékelendők. Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök besorolására olyan megközelítést vezet be, mely cash flow jellemzőkön és azon az üzleti modellen alapul, amelyben tartják az adott eszközt. Ez az elvi alapú megközelítés veszi át a jelenlegi szabály-alapú követelmények helyét, melyeket általánosan túl bonyolultnak és nehezen alkalmazhatónak tart a szakma. Az új modell egyetlen értékvesztés modellt eredményez, mely minden pénzügyi instrumentumra

alkalmazandó.

Értékvesztés: A pénzügyi válság folyamán a hitelek (és más pénzügyi instrumentumok) hitelezési veszteségének késleltetett elismerése a meglévő standardok gyenge pontjának bizonyult. Az IFRS9 részeként az IASB egy új várható veszteség értékvesztés modellt vezetett be, mely a várható hitelezési vesztességek korábbi elismerését követeli meg. Az új standard megköveteli különösen, hogy az egységek várható hitelezési veszteségeiket a pénzügyi instrumentumok bekerülésétől fogva elszámolják és várható veszteségeiket a teljes

futamidő alatt hamarabb ismerjék el.

Fedezeti számvitel: Az IFRS 9 egy alapjaiban megreformált, a kockázatkezelési tevékenység bemutatását ösztönző modellt vezet be a fedezeti számvitelhez. Az új modell a fedezeti számvitelnek jelentős változását eredményezi, melyben a számviteli kezelés a

kockázatkezelési tevékenységhez úgy igazodik, hogy az egységek e tevékenységüket jobban tudják beszámolóikban tükrözni.

Saját hitel: Az IFRS 9 eltávolítja az eredmény azon volatilitását, mely a valós értéken értékelt kötelezettségek hitelezési kockázatának változásából ered. Ez a számviteli változás azt jelenti, hogy az egységek ilyen kötelezettségeken keletkező saját kockázatának romlása miatt fellépő eredményt a továbbiakban nem az eredményben ismeri el.

Az új standardot és módosításait 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Az új standard alkalmazása miatt valószínűleg módosulni fognak a Csoport pénzügyi jelentései; ezek hatását jelenleg elemezzük. Az Európai Unió még nem fogadta be sem a standardot, sem a módosításokat.

IFRS 11 (módosított) – Az IASB 2014 májusában közzétette az IFRS 11 – Közös megállapodások módosítását. Az IFRS 11 közös vezetésű vállalkozásokkal és közösen ellenőrzött tevékenységekkel foglalkozik. A módosítás kifejezetten előírja minden, az IFRS 3 üzleti kombinációkra vonatkozó elv alkalmazását annak a felvásárlónak, aki olyan közösen ellenőrzött tevékenységben szerez részesedést, ami üzleti tevékenységet képez. A módosítást 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó

beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosítás alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.

IAS 16 és IAS 38 (módosított) – Az IASB 2014 májusában közzétette az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az IAS 38 Immateriális javak standardok módosításait. Mindkét standard az értékcsökkenési leírás alapjául az eszköz jövőbeli gazdasági hasznainak várható elfogyasztását tekinti. Az IASB tisztázta, hogy az eszközök értékcsökkenésének bevétel alapú számítási módja nem megfelelő, mivel az olyan tevékenységből származó bevétel, melynek során használják az eszközt, az eszköz által megtestesített gazdasági hasznokon kívül általában más tényezőket is tükröz. Az IASB azt is tisztázta, hogy a bevétel általában nem megfelelő alap

immateriális javak által megtestesített gazdasági hasznok elfogyasztásának mérésére. Ugyanakkor ez a feltételezés bizonyos

behatárolt körülmények között megcáfolható. A módosításokat 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. A módosított standardok alkalmazása miatt nem változnak a Csoport pénzügyi kimutatásai, mivel lineáris értékcsökkenést alkalmazunk. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

IFRS 15 - 2014 májusában az IASB és a FASB az ügyfélszerződésekből származó bevételek elszámolásával kapcsolatban közös standardot bocsátott ki. Az új standard alapelve az, hogy a társaságok vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezi, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz. Az új standardot a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Korábbi alkalmazás megengedett. Az új standard alkalmazása jelentős változásokat eredményez a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában. A több elemű csomagok esetén ez hatni fog bevételeink szolgáltatási és készülékértékesítési megosztására, besorolására, így elismerésének időzítésére, és a kezdeti bevétel elismerést nem fogja

bekorlátozni a kezdetben befolyt összeg. Ezek olyan megállapodások ügyfeleinkkel, melyek többféle, különböző időpontban vagy

időszakon keresztül nyújtott szolgáltatás vagy termékértékesítés teljesítését is tartalmazzák. Figyelembe véve a jelenlegi üzleti modellt, az új standard alkalmazásával több előrehozott bevétel elszámolását eredményezi. Működésünk és a hozzá tartozó rendszerek összetettek és az új standardnak való megfeleléshez szükséges számviteli politikák, becslések, értékelések és folyamatok

kifejlesztéséhez és bevezetéséhez szükséges jelenleg becsült idő és ráfordítás várhatóan jelentős lesz. Ennek eredményeképp jelenleg nem tudunk az új standard hatására alapos számszerűsített becslést adni. Az Európai Unió még nem fogadta be az új standardot.

IFRS 10 és IAS 28 – Az IASB szűk körű módosításokat tett közzé az IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások és az IAS 28 –

Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések standardokhoz. A módosítások a befektető és társult vagy közös vállalkozása közt létrejött eszközértékesítéseket vagy -átadásokat célozzák. A módosítások fő következménye az, hogy a teljes nyereség vagy veszteség elszámolásra kerül, amennyiben az ügylet üzleti tevékenységet is magába foglal (függetlenül attól, hogy az leányvállalatban van vagy sem). Részleges nyereség vagy veszteség kerül elszámolásra, amennyiben az ügylet tárgya olyan eszköz, mely nem jelent üzleti tevékenységet, még akkor sem, ha ez az eszköz egy leányvállalathoz tartozik. A módosításokat 2016. január 1-jén vagy azt követően

kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standardok alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

IFRS 16 – 2016 januárjában az IASB közzétette az IFRS 16 – Lízingek standardot. A lízingek elszámolására vonatkozó jelenlegi standard (IAS 17) nem teszi lehetővé az operatív lízingekből származó kötelmek mérlegben történő megjelenítését. Ettől eltérően a jövőben az IFRS 16 a lízingbevevőknek az alábbiakat írja elő:

▪ a lízing követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben a nem elkerülhető lízing kifizetések bekerüléskori jelenértéken kell megjeleníteni

▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt a lízingelt eszközök értékcsökkenését valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve).

Ennek eredményeként, az IFRS 16 legjelentősebb hatása a lízing követelések és kötelezettségek összegében bekövetkező növekedés lesz, melynek nagyságát részletes, mélyreható elemzések fogják meghatározni. A Csoport lízingjeit a 33-as megjegyzésben mutatjuk be.

Lízingbeadói oldalról várhatóan azt kell majd elemeznünk, hogy az átdolgozott lízing definíció mekkora hatással van azokra a

beágyazott lízinget is tartalmazó több elemű csomagokra. Ettől eltekintve jelenleg nem várjuk, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz a csoport pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás elszámolása nem változott számottevően.

Az új szabályozást 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Az új standard korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 -

Ügyfélszerződésekből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően. Az Európai Unió még nem fogadta be az új standardot.

IAS 12 (módosított) – Az IASB 2016 januárjában módosításokat tett közzé az IAS 12 – Nyereségadók standardhoz. Az Elhatárolt veszteségekre figyelembe vett halasztottadó-követeléssel kapcsolatos megjelenítés című módosítások tisztázzák a valós értéken nyilvántartott adósság instrumentumokra vonatkozó halasztottadó-követelések könyvelésének módját. A módosítások az eltérő gyakorlati alkalmazások elkerülése érdekében a következő szempontokat veszik figyelembe:

▪ Adó szempontjából az adósság instrumentumok valós értéke és bekerülési értéke közti különbségéből fakadó elhatárolt veszteség levonható átmeneti különbözetet okoz, függetlenül attól, hogy az adósság instrumentum tulajdonosa adósság instrumentum

jövőbeni könyv szerinti értéken történő eladására vagy felhasználására számít.

▪ Egy eszköz könyv szerinti értéke nem korlátozza a lehetséges jövőbeli adóköteles eredmény becslését.

▪ A jövőbeni adóköteles jövedelemre vonatkozó becslések kizárják a levonható átmeneti különbözet visszaírásából származó adócsökkentéseket.

▪ Egy gazdálkodó egység a halasztottadó-követelését az egyéb halasztottadó-követelésekkel együtt állapítja meg. Ahol az adótörvény korlátozza az adóveszteségek felhasználását, ott az azonos típusú egyéb halasztottadó-követelésekkel együtt lehet a halasztottadó- követelést megállapítani.

A módosításokat 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

IAS 7 – Az IASB 2016 januárjában közzétette az IAS 7 – Cash Flow kimutatás standardra vonatkozó módosításokat. A módosítások célja, hogy a gazdálkodó egységek olyan közzétételeket biztosítsanak a pénzügyi jelentések felhasználói számára, melyek alapján azok képessé válnak a pénzügyi tevékenységekből származó kötelezettségekben bekövetkező változások kiértékelésére. Az IASB a következő, pénzügyi tevékenységekből származó kötelezettség-változások közzétételét követeli meg: (i) pénzügyi cash flow-ból származó változások; (ii) leányvállalatok vagy egyéb üzleti tevékenységek feletti ellenőrzés megszerzéséből vagy elvesztéséből eredő

változások; (iii) árfolyamváltozások hatása; (iv) a valós érték változásai és (v) egyéb változások. A pénzügyi tevékenységekből származó kötelezettségekben bekövetkező változásokat az egyéb eszközök és kötelezettségek változásaitól elkülönítetten kell közzétenni. A módosításokat 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. Nem várjuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

2.1.4 Még nem hatályos és a Csoport működése szempontjából nem releváns standardok, módosítások és értelmezések

IAS 19 (módosított) - Az IASB 2013 novemberében közzétette az IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosítását. A módosítás a munkavállalók vagy külső felek meghatározott juttatási programokba befizetett hozzájárulásait érinti, mely a Csoport számára nem releváns. Így a módosított standard nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió befogadta a módosított standardot.

IFRS 14 - Az IASB 2014 januárjában kiadta az IFRS 14 átmeneti standardot. Az új átmeneti standard az IFRS-ek első alkalmazói számára készült, így a Csoport számára nem releváns, ezért az új standard nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.

IAS 16 és IAS 41 - Az IASB 2014 júniusában olyan módosításokat adott ki, melyek értelmében változik az évelő mezőgazdasági növények, így szőlőtőkék, gumifák és olajpálmák számviteli kezelése. Mivel a Csoport nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, ezért a módosított standardok nem lesznek hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

IAS 27 - Az IASB 2014 augusztusában közzétette a Tőkemódszer az egyedi pénzügyi kimutatásokban (Módosítások az IAS 27-hez) című kiadványát. A módosítás egyedi beszámolókra alkalmazandó, így a Csoport számára nem releváns, ezért a módosítás nem lesz hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot.

IFRS 10, IFRS 12, IAS 28 (módosított) – Az IASB 2014 decemberében közzétette a Befektetési társaságok: a konszolidációs kivétel alkalmazása (Módosítások az IFRS 10, IFRS 12, IAS28 -hez) című kiadványát. Mivel a Magyar Telekom nem rendelkezik befektetési társaságokkal, ezért a módosítások nem lesznek hatással a Magyar Telekom beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardokat.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves

beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik.

A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell

költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték

goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek).

Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy a felvásárlás napját

követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül

elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazza.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb bevétel) kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2014. és 2015. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok	Részesedési hányad				Tevékenység
		2014	2015
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest .........		100,00%	100,00%		rendszer-integrációs és IT-szolgáltató
GTS Hungary Kft., Budapest .............................		0,00%	100,00%	(a)	alternatív ICT-szolgáltató
Origo Zrt., Budapest ..........................................		100,00%	100,00%	(b)	internet- és tévé-tartalomszolgáltató
Telekom New Media Zrt., Budapest .................		100,00%	100,00%		interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT)		56,67%	56,67%		távközlési szolgáltató
T-Mobile Macedonia A.D., Skopje (T-Mobile MK)		56,67%	0,00%	(c)	mobiltávközlési szolgáltató
Xxxxxxxxxxx A.D., Skopje...................................		100,00%	100,00%		holdingcég
Montenegróban bejegyzett
Crnogorski Telekom AD, Podgorica (CT) .......		76,53%	76,53%		távközlési szolgáltató
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest ..............................		100,00%	100,00%		nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia.........................................		100,00%	100,00%		nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

(a) 2015 áprilisában a Magyar Telekom Nyrt. megszerezte a Deutsche Telekomtól a GTS Hungary Kft. 100%-os tulajdonrészét (Részletek az 5.1 megjegyzésben.)

(b) 2015 decemberében a Társaság adásvételi szerződést írt alá az Origo Zrt. teljes, 100%-os tulajdonrészének értékesítéséről. A tranzakció zárására 2016 februárjában került sor. (Részletek a 11.1 megjegyzésben.)

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet úgy ellenőriz, hogy a szavazati jogok kevesebb, mint felét birtokolja.

Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.

2.2.2 Társult vállalkozások és közös megállapodások

Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20-50%-os tulajdont jelent.

Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak, valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek.

Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük.

Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük.

A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a

befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében.

A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek.

A Csoport társult vállalkozásairól és közös megállapodásairól ld. a 14. megjegyzést.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók

esetében a vételár-allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra.

Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.

2.4 Pénzügyi instrumentumok

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, másik fél tőkeinstrumentumait (értékesíthető pénzügyi eszközök) és szerződésekből eredő, pénzeszközre vagy egy másik fél pénzügyi eszközére irányuló igényeket (vevő- és egyéb követelések),

valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök).

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelezettségek (nem származékos pénzügyi kötelezettségek); valamint egy másik fél pénzügyi

eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos pénzügyi kötelezettségek).

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket és az egyéb pénzügyi kötelezettségeket.

A forgalmazott pénzügyi instrumentumok valós értékét ezek beszámolási időszak végi piaci ára határozza meg. Ez tipikusan az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra jellemző.

Aktív piacon nem forgalmazott pénzügyi instrumentumok (pl. származékos pénzügyi instrumentumok) valós értékét a diszkontált cash- flow értékelési technikával határozzuk meg. A devizás forwardügyletek beszámolási időszak végi valós értékét a jegyzett spotárfolyam, valamint megfelelő kamatlábak használatával határozzuk meg.

Az egyéb pénzügyi instrumentumok valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A várható pénz be- és kiáramlásokat a hivatalos forint vagy euró kamatswapokkal interpolált, piaci alapú kamatokkal diszkontáljuk.

A hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek valós értékét ugyancsak a diszkontált cash-flow értékelési technikával határozzuk meg. A várható pénz be- és kiáramlásokat a hivatalos forint vagy euró kamatswapokkal interpolált, piaci alapú kamatokkal diszkontáljuk. A változó kamatozású, illetve az egy éven belül lejáró pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke megközelítőleg egyezik azok valós értékével.

A valósérték-kalkulációk során alkalmazott feltevések bizonytalanságot rejtenek magukban. Az alkalmazott feltevésekben

bekövetkező változások hatással vannak a pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékére, valós értékére és/vagy az ezekből származó pénzáramokra. A 3. megjegyzésben szerepelnek a Csoport pénzügyi instrumentumaira vonatkozó érzékenységi elemzések.

2.4.1 Pénzügyi eszközök

A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVTPL)

▪ kölcsönök és követelések

▪ értékesíthető pénzügyi eszközök

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában az eszköz karakterisztikája alapján meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A Csoport minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értékvesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cash-flow-jára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.

A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az éves eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla

alkalmazásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig, amikor a nettó könyv szerinti érték (ideértve az értékvesztési számlát is) kikerül a mérlegből. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét az értékesítéskor

keletkező bevétel és a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

2.4.1.1 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így

„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

▪ Származékos pénzügyi eszközök, melyek nincsenek effektív hedge értékelésbe bevonva, a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.

A kategóriák között nem történt átsorolás, és nem is tervezünk ilyet.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.

A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Magyar Telekom nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

2.4.1.2 Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

▪ pénzeszközök,

▪ 3 hónapon túli bankbetétek,

▪ vevők,

▪ dolgozói kölcsönök,

▪ egyéb követelések.

A kölcsönök és követelések a közvetlenül hozzájuk rendelhető tranzakciós költséggel módosított valós értéken kerülnek be a

könyvekbe, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

A kölcsönök és követelések könyv szerinti értékére nem számolunk el értékvesztést, ha az lejárt, de a feltételeit újratárgyaltuk, és az újratárgyalt cash-flow-k behajthatóságát biztosítottnak tartjuk.

(a) Pénzeszközök

Ha egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

(b) 3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

Ha egy 3 hónapon túli bankbetét esetében értékvesztés következne be, úgy az az éves eredmény (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére lenne elszámolva.

A vevők és egyéb követelések a Csoport által ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásaiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően előlegeket és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.

A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós

valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatok.

Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash-flow- knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív

kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az éves eredményben (Közvetlen költségek – követelések értékvesztése) számoljuk el.

A Csoport először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Magyar Telekom Csoport felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem

kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A Csoport általánosan használt politikája a csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.

Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, akkor az az eredménykimutatással szemben kerül leírásra az Közvetlenl költségek között az addig elszámolt értékvesztés egyidejű feloldásával együtt (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat az eredménykimutatás ugyanezen során számoljuk el.

Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként

az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor,

ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az éves eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként számoljuk el.

(d) Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.

A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

A dolgozói kölcsönök értékvesztését az eredménykimutatásban a Személyi jellegű ráfordítások között számoljuk el.

2.4.1.3 Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak

nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk, és equity módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

▪ adósságinstrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a halmozott egyéb átfogó eredményben (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban

(Kamatbevételek), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

A Csoport minden mérlegfordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre vonatkozóan olyan események eredményeként, amelyek az eszköz

bekerülése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatásuk van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash-flow-jára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető. Amennyiben az értékesíthető pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott nem realizált veszteséget vagy nyereséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – az Egyéb átfogó eredményből ki kell vezetni, és az eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül, míg adósságot megtestesítő instrumentumok korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztése az eredménykimutatáson keresztül kerül visszafordításra.

Amikor értékesíthető eszközként nyilvántartott pénzügyi eszközöket értékesítünk, a tőkében (Halmozott egyéb átfogó eredményben) korábban elismert halmozott valósérték-módosítás az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

2.4.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

2.4.2.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A

későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

2.4.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.

A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi

instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

A Csoport csak olyan szerződéseket tekint megbonthatónak egy alapszerződésre és egy beágyazott származékos termékre, amelyek nem valamelyik szerződő fél funkcionális devizájában és nem egy az adott gazdasági környezetében széles körűen alkalmazott

devizában kerülnek megkötésre (pl. viszonylag stabil és likvid deviza, amelyet széles körűen alkalmaznak a helyi üzleti tranzakciókban vagy a külkereskedelemben). A Csoport az eurót és az USD-t azonosította olyan devizának, amelyet széles körűen használnak

működési területén kivéve Montenegrót, ahol az USD-t kevésbé használják.

2.5 Készletek

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő

előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (4.6 megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az

eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget elszámoljuk értékvesztésként.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el.

2.6 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Csoport további

működéséhez nem szükségesek, és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az

eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy

immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

2.7 Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához,

illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a

kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9.5 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és

maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 12. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

2.8 Immateriális javak

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi

számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként

aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a

frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges

meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és

maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 13. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az

eszközök besorolását.

2.9 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a

körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash- flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k).

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 4.3 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés

vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 4.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az

opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját. További információ a 4.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel

csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

2.10 Céltartalékok és függő kötelezettségek

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becsült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi

kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az

eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredménykimutatásban az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges

kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

2.11 Saját részvények

Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével

csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

2.12 Bevételek

A szolgáltatásokból és termékértékesítésből származó bevételeket (22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (áfa) és kedvezményekkel csökkentett értéken mutatjuk be (a Csoporton belüli forgalom kiszűrése után), amennyiben a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. További feltétel, hogy a Csoportnak valószínűsíthetően jövőbeni gazdasági haszna származzon az értékesítésből, és az IAS 18 vagy az IAS 11 termékek értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó minden egyéb, speciális bevételelismerési feltétele teljesüljön a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra és értékesített termékekre.

A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hűségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Csoport által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hűségpontokat lehet halmozni, és a Csoport üzletágainál

fölhasználni (pl. hívás- és készülékengedményre stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hűségpontokra, ezek valós értéke az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán elismert bevételből kerül levonásra és egyidejűleg az Egyéb kötelezettségek (halasztott

bevétel) közé. A pontok felhasználásakor (vagy lejáratakor) a halasztott bevétel visszaforgatásra kerül a bevételek közé, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy lemondott erről).

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek a lízing futamideje alatt, egyenletesen kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingbevételek jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-bevételek között kerülnek elszámolásra.

2.12.1 Mobil- és vezetékes távközlési bevételek

A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően

készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevételelemként kezeli, és a bevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen bevételelemek meghatározásához, azaz a

megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás

valós értékének különbségével. Az értékesített elemekhez allokált bevétel csak akkora összeget tartalmazhat, mely nem függ a további szolgáltatások teljesítésétől (a nem függő összeg). Az elszámolható bevételt tehát bekorlátozza az az összeg, melyet úgy kaptunk, hogy az nem függ a még nem teljesített szolgáltatási elemektől.

A Csoport keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához. A szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi

bevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és

kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek elismerésre, amely időszakra vonatkoznak.

A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés esetén azonnali bevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.

A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

Az emelt díjas szolgáltatások bevételei bruttó módon kerülnek elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom- hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg ezen szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig az egységek lejáratakor számoljuk el.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezeket a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el. A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások bevételei és költségei a konszolidált

beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

2.12.2 Rendszerintegrációs és IT-bevételek

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adatalapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízingmegállapodást, az abból származó bevételeket az IAS 17 – Lízingek szerint, a 2.17 megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó bevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott bevételek a ráfordított idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegű kockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített

kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű bevételekhez kapcsolódó költségek elszámolása a bevétel elszámolásával egy időben történik.

Kivitelezési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. A kivitelezési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek

meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a várható teljes veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Közvetlen költségek részeként.

2.12.3 Energia kiskereskedelmi bevételek – földgáz és áram

A Magyar Telekom Nyrt. a földgáz és áram liberalizált magyar kiskereskedelmi piacára 2010-ben lépett be. A Magyar Telekom Nyrt. energiapiaci megjelenésének célja az volt, hogy minél integráltabb szolgáltatásokat nyújthasson mind lakossági, mind vállalati ügyfelei számára. A Magyar Telekom az ügyfelek megtartása érdekében az inkumbens szolgáltatókhoz képest meghatározott engedményt nyújt lakossági távközlési ügyfeleinek azok lakóhelyén az energiaszámlák végösszegéből. Üzleti partnereinknek általában egyedi

árakat kínáltunk.

Az éves áram- és földgázfogyasztás mennyiségét a tényleges ügyfélszám, a várható fogyasztás és historikus időjárási adatok alapján becsüljük. Ezeket a kalkulációkat folyamatosan frissítjük az energiapiac szegmensei szerint megbontva; ezek: egyetemes lakossági,

egyetemes kisvállalati és versenypiaci ügyfelek. Ezeket a szegmenseket árazási jellemzőik alapján további alcsoportokra bontjuk, hogy az energiaköltségeket és –bevételeket megfelelő megbízhatósággal lehessen becsülni. Ahogy az év folyamán múlik az idő, a

költségekről és bevételekről egyre pontosabb becslések állnak rendelkezésre, melyeket folyamatosan, éves halmozott szinten frissítünk.

A nagy (versenypiaci) ügyfelektől származó bevételeket tényleges fogyasztásuk alapján számoljuk el és számlázzuk ki. Egyetemes ügyfeleknek 11 hónapon keresztül átalánydíjat számlázunk korábbi éves fogyasztásuk alapján, míg az átalánydíj és a mért éves fogyasztás különbsége a 12. hónapban kerül rendezésre. Ugyanakkor a bevételeket a becsült tényleges fogyasztás alapján számoljuk el az ügyfélév folyamán, melynek kezdete az ügyfélszerződés dátuma alapján, az év során bármikor lehet. Az ügyfelek nagy száma és megfelelő historikus adatok alapján (portfolió hatás) a becsült fogyasztás, valamint annak költségei és bevételei nem térnek el

jelentősen a tény összegektől.

Az energia kiskereskedelmi bevételeket bruttó módon számoljuk el, mivel a szolgáltatás teljesítése a Társaság felelőssége, illetve mivel ezen szolgáltatások árát mi határozzuk meg, továbbá mi viseljük a gáz- és áramfogyasztás becsléséből és a forrás megvásárlásából fakadó jelentős „készletgazdálkodási” kockázatot is, ami a ténylegesen fogyasztott mennyiségek alul- vagy túlvásárlása esetén jelentős veszteséget eredményezhet.

2.13 Személyi jellegű juttatások

2.13.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában.

2.13.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a

költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy céltartalék keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black–Scholes- vagy Monte-Carlo-szimuláció) vagy más releváns módszerek

használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. és a Deutsche Telekom értéktőzsdén jegyzett cégek, a részvényárak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valósérték-számításokhoz.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

2.13.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

2.14 Kutatási és marketingköltségek

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Csoport kutatási költségei nem jelentősek; a marketingköltségeket a 25. megjegyzés tartalmazza.

2.15 Hitelköltségek

Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek

kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a

szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe.

2.16 Nyereségadók

2.16.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

2.16.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál.

2.16.3 Halasztott adó

A halasztott adókat – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan

– nem akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

Halasztott adókövetelést számolunk el a leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések adózandó átmeneti

különbségeire, amennyiben az átmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül várható és a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

Halasztott adó kötelezettséget számolunk el a leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések adózandó átmeneti különbségeire, kivéve azokat az eseteket, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulásának időpontját, és valószínű, hogy az átmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül nem várható.

2.17 Lízingek

2.17.1 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

2.17.2 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében egy tulajdonjoggal járó összes előnyt és

kockázatot átad, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízingkövetelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimumlízingdíjak becsült jelenértékének és – amennyiben van ilyen – egy nem garantált maradványérték összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értékét a lízing kezdetekor számoljuk el költségként. Minden kapott

lízingdíjat megbontunk a követelés és a kamatbevétel között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét Kamatbevételként számoljuk el.

2.17.3 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el (Egyéb működési költségként) az éves eredmény terhére.

2.17.4 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Azon tárgyieszköz-lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízingelt eszközt az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum-

lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk egy lízingkötelezettséggel szemben. Minden lízingdíj-kifizetést megbontunk a

lízingkötelezettség és a kamatköltség között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a fennálló pénzügyi lízingkötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízingkötelezettségeket az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a Kamatköltség soron. A pénzügyi

lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

2.17.5 Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk, és a lízingperiódus során az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek

minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel az eladási ár az eszköz valós értékét tükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

2.18 Egy részvényre jutó hozam

A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett – ha van ilyen – a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

2.19 Osztalék

A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok nem irányító részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi

beszámolójában a tőkével szemben (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.

2.20 Szegmensek szerinti bemutatás

A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai is rendszeresen megkapnak. Az MC felelős az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint

ezek teljesítményének havi értékeléséért. A működési szegmensek által alkalmazott számviteli politikák és értékelési alapelvek nagyon hasonlítanak a Csoport által alkalmazott, a korábbi megjegyzésekben kifejtett számviteli politikákhoz. A kisebb eltérések elsősorban abból erednek, hogy a működési szegmensek éves eredménye az éves beszámolóhoz képest korábban kerül meghatározásra és

lezárásra, minden év január 8-10. között. Xxxxxxxxx, a szegmensek eredményének zárási és a pénzügyi kimutatások jóváhagyási időpontja között felmerült és módosítást igénylő tétel a következő évi szegmenseredményekben kerül kimutatásra.

A működési szegmensek bevétele tartalmaz külső ügyféltől származó, illetve másik szegmens felé történt telekommunikációs, rendszer-integrációs és IT-, illetve kisebb mértékben szegmensek közötti támogató szolgáltatásokból származó bevételt is. A Magyar Telekom Nyrt. különböző szegmensekben működő szervezetei közötti központi költséghez kapcsolódó belső elszámolásainak köre igen korlátozott, hogy a külső féllel szembeni valós teljesítményekre lehessen összpontosítani.

Az MC a működési szegmensek eredményét az EBITDA (Kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) szintjéig vizsgálja. Ezt a mutatót a Csoport az értékcsökkenési leírás nélküli működési eredményben határozta meg.

Az MC nem követi nyomon az eszközöket és kötelezettségeket a szegmensek szintjén.

Egy másik fontos szegmensszintű kulcsmutató (KPI) a beruházási tevékenység (Capex), amelyet a tárgyi eszközök és immateriális javak éves beruházásaként határoztunk meg.

2.21 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerülnek. A jelentős változásokat a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki. 2015-ben nem került sor jelentős átsorolásra.

3 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

3.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az

árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem.

Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal

bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek az IAS 39-ben előírt kritériumoknak nem felelnek meg.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 30%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 70%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható

adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

3.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat

▪ kamatkockázat

▪ árkockázat

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a

központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2015 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2015-ben 2,34, 2014-ben 2,65 volt (a jóváhagyott maximum 2,8), a kamatköltséghez viszonyított EBITDA értéke 2015-ben 6,65, 2014-ben 6,38 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Csoport

Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat- kezelés irányelveit a Csoport Treasury határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és

adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó

kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2015-ös) és a megelőző (2014-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok

miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

3.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem

kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre. 2015. december 31-én 10%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 6,4 milliárd forint

árfolyamveszteség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása mintegy 7,1 milliárd forint lenne. 2015. december 31-én 10%-kal erősebb forint esetén körülbelül 6,4 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezne az euró alapú hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 7,1 milliárd forint lenne. A 2014. december 31-én 10%-kal gyengébb forint esetén körülbelül 7,4 milliárd forint árfolyamveszteség keletkezett volna az euró alapú

hiteleken, míg a kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló nyereség hatása mintegy 8 milliárd forint lett volna. 2014. december 31-én 10%-kal erősebb forint esetén körülbelül 7,4 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett volna az euró alapú hiteleken, míg a

kamatcsere ügyleteken az ezt kompenzáló veszteség hatása mintegy 8 milliárd forint lett volna.

(b) Külső féltől felvett hitelekhez és kapcsolódó kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Magyar Telekomnak külső féllel szemben is állnak fenn euróban denominált hitelkötelezettségei, amelyek döntő része szintén fedezve van egy jelentős magyar bankkal kötött kétdevizás kamatcsere ügylettel és ennek eredményeként a teljes hitelhez kapcsolódó pénzáramlás devizakockázata fedezve van. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kamatcsere tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre. Még egy ésszerűen

lehetséges devizaárfolyam változás sem lett volna jelentős hatással a Csoport árfolyamnyereségére vagy a derivatívák értékelési eredményére.

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére. Ha a forint, mint funkcionális deviza 2015. december 31-i átváltási árfolyamához képest 10 százalékos gyengülés

következett volna be az euróval és 10 százalék az amerikai dollárral szemben, ez a változás 3 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott volna (2014-ben: kevesebb mint 1 milliárd forint veszteség). Hasonló értékű nyereség keletkezett volna, ha a forint 10%-kal erősödött volna az euróhoz és 10%-kal a dollárhoz képest. Ha a macedón dénár, mint funkcionális deviza 2015. december 31-i átváltási árfolyamához képest 15 százalékos gyengülés következett volna be az euróval és az amerikai dollárral szemben, ez a változás kevesebb mint 1,0 milliárd forint árfolyamveszteséget okozott volna (2014-ben: kevesebb mint 1,0 milliárd forint veszteség). Hasonló értékű veszteség keletkezett volna, ha a macedón dénár 15%-kal erősödött volna az euróhoz és a dollárhoz képest.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,1 milliárd forint (követelés) volt 2015. december 31-én (2014-ben: 0,4 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak. A forint 2015. december 31-én érvényes azonnali euró-forint devizaárfolyamhoz képest 10%-os gyengülése és a dollár-forint devizaárfolyamhoz képest 10%-os gyengülése 4 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereséget keletkeztetett volna ezen a nettó egyenlegen, míg az euróval szemben 10%-kal, illetve a dollárral szemben 10%-kal erősebb forint megközelítőleg 3,7 milliárd forint nem realizált

árfolyamveszteséget okozott volna.

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 10 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 15 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

3.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása

befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón és montenegrói leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket

elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok ésszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport kamatbevételében.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte

valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése

érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 76 százalékot tett ki 2015. december 31-én (2014-ben 74%).

Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 24 százalékot tett ki 2015. december 31-én (2014-ben 26%). 1 százalékponttal magasabb kamatlábat feltételezve 2015. évre (feltételezve, hogy jellemzően az év végi állomány állt fenn 2015 folyamán), a kamatköltség 0,9 milliárd forinttal lett volna magasabb (2014-ben 1,0 milliárd forint). A kamatköltség ugyanekkora összeggel alacsonyabb lett volna 1 százalékponttal alacsonyabb kamatláb esetén.

A DT-vel kötött kamatcsere ügyletek valós értéke forint és euró kamatlábváltozásoknak van kitéve. Változatlan forint kamatot és az euró kamatláb 1%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 2,7 milliárd forinttal csökkenne, míg az euró kamatláb 1%-os csökkenése 2,8 milliárd forint nyereséget okozna. Hasonló módon, változatlan euró kamat mellett a forint kamatláb 1%-os emelkedését feltételezve, a kamatcsere ügyletek valós értéke 2,1 milliárd forint nyereséget eredményezne, míg a forint kamatlábak

1%-os csökkenése 2,3 milliárd forint veszteséget okozna.

3.1.1.3 Árkockázat

A beszámolási időszak végén a Magyar Telekom rendelkezett jogilag kötelező érvényű megállapodásokkal földgáz és áram

beszerzésére, amelyekre jelentős hatással lennének olyan kockázati változók, mint az energia tőzsdei árfolyamok, a devizaárfolyamok vagy más mutatószámok. Annak érdekében, hogy minimalizálja ezen árváltozásokból származó kockázatokat a Magyar Telekom megtette a szükséges gazdasági fedezési lépéseket a kitettség döntő részére vonatkozóan, ezért ezen a területen nem maradt érdemi kockázata. Ennek erdményeképp árkockázatra vonatkozó érzékenységi analízist nem teszünk közzé. Lásd még a 8.2 megjegyzést.

3.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank csődje esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.

A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat korlátozott,

mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Az ezekben az országokban elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat,

mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói leányvállalat bankbetétei (7,5 milliárd forint 2015. december 31-én, illetve 7,6 milliárd forint 2014. december 31-én) és a macedóniai bankbetétek (5,2 milliárd forint 2015. december 31-én, illetve 13,1 milliárd forint 2014. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-

besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal, vagy külföldön vannak elhelyezve betétként legalább BBB+ hitelminősítésű bankokban. A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó

jelentőségű, független hitelintézetnél történő elhelyezésével tovább csökkentjük.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint, Macedóniában dénár és Montenegróban euró).

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Magyarország ....................................................................................................................	111 720	121 910
Macedónia ........................................................................................................................	15 110	16 166
Montenegró ......................................................................................................................	6 620	7 867
Egyéb .................................................................................................................................	1 000	1 137
	134 450	147 080

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2015-ben a konszolidált bevételek 1,5%-a volt (2014-ben: 1,9%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 6,6 milliárd forinttal növelné 2015-ben (2014: 6,3 milliárd forint).

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden

lépését belső utasítások szabályozzák.

Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség-vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, bírósági eljárás, végrehajtó egység bevonása, faktorálás) egyaránt tartalmaz. A

lejárt követeléseket ügyféltípusonként, hitelezési csoportonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és

kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt

jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

Montenegró

A Lakossági Pénzügyi Osztály 2010-es létrejötte óta számos folyamat került bevezetésre, majd átalakításra és javításra a hitelezési kockázat behatárolása céljából. A 2010-2014-es időszakban Montenegróban folyamatosan csökkent a követelésekre elszámolt értékvesztés, és javultak a megtérülési ráták. Ezzel szemben 2015-ben nem számolhatunk a követelésekre elszámolt értékvesztés további csökkenésével főleg a lakossági szegmens magasabb költsége miatt. Ez alapvetően a kiskereskedelmi szektor 2014-es magasabb költségeire vezethető vissza, amikor az új ügyfelek megszerzésére került a hangsúly. 2015-ben a fő fókuszba az üzleti ügyfelek mellett az új lakossági ügyfelek kerültek. Jelentős változások jöttek 2015 negyedik negyedévében, az új számlázó és CRM rendszer bevezetésével. Számos folyamat megváltozott, ideértve a fizetési felszólítást és hitelképesség vizsgálatát is. A csalásmegelőzési és a bevételbiztosítási folyamatok is felülvizsgálatra kerültek. A cél a korábban elért kockázatvédelmi szint megtartása volt, míg az új rendszer nagyobb incidensek nélküli stabilizációja zajlik.

3.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad

hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 29,0 milliárd forint volt 2015. december 31-én (2014: 57,5 milliárd forint), és a Társaság magyarországi bankoknál további feltételes hitelkerettel rendelkezett 2015 és 2014 végén. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2017. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek

kielégítésére.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2015. és 2014. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2015. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé ...........................................................	140 182	140 182	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..	392 649	145 087	205 427	42 135
Bankhitelek .....................................................................................	13 278	13 278	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek ....................................................	15 277	4 953	6 057	4 267
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..................................................	59 559	9 412	34 706	15 441
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen....................................	88 114	27 643	40 763	19 708
Pénzügyi kötelezettségek cashflow ................................................	620 945	312 912	246 190	61 843
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	234	10	90	133
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	73 164	3 243	28 297	41 624
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(72 833)	(2 914)	(27 438)	(42 481)
Nettó forint befolyások (millió forint) ..............................................	330	329	859	(857)
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	121	121	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD) ...............................................	2	2	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	38 553	38 553	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(38 607)	(38 607)	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint) ..............................................	(55)	(55)	-	-

2014. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé ...........................................................	110 361	110 361	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..	404 136	129 595	274 541	-
Bankhitelek .....................................................................................	46 158	44 571	1 587	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek ....................................................	13 990	4 577	5 657	3 756
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ..................................................	70 611	16 979	15 903	37 729
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen....................................	130 759	66 127	23 147	41 485
Pénzügyi kötelezettségek cashflow ................................................	645 256	306 083	297 688	41 485
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	268	181	87	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	84 531	57 104	27 427	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(74 427)	(52 277)	(22 150)	-
Nettó forint befolyások (millió forint) ..............................................	10 104	4 827	5 277	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró) ...............................................	157	157	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD) ...............................................	27	27	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)........	56 305	56 305	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)..............................................	(56 160)	(56 160)	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint) ..............................................	145	145	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,46 év 2015. december 31-én (2014: 2,01 év). A pénzügyi

instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2015. december 31-ét, illetve a 2014. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.

3.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta

segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 16. megjegyzés

▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17. megjegyzés

▪ Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 6. megjegyzés

▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1. megjegyzés

2014-ben és 2015-ben is az volt a Csoport közép- és hosszútávú célja, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátája 30% és 40% között legyen. 2015. december 31-én az eladósodottsági ráta 42,9% volt (2014: 45,7%). Ennek következtében a Társaság nem fizetetett osztalékot 2014-ben és 2015-ben de a javuló trend következtében a Társaság Igazgatósága a 2016.

áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének részvényenként 15 Ft osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a magyar Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 545 milliárd forintot tett ki 2015. december 31-én (2014: 524 milliárd forint).

4 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és

kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők.

4.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be,

felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív

iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal

csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 13 milliárd forinttal (2014: 11 milliárd forint) növekedne. A 2015 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 12. és 13. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén az 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások

bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára.

Következésképpen a régi platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

4.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban

alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein

alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének

kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló

iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek a következők: Telekom Magyarország, T-Systems, Macedónia és Montenegró.

Sem 2015-ben, sem 2014-ben nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2015 és 2014 során végrehajtott értékvesztés-

vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2015. vagy 2014. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2015-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 2 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 5 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 25%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2015	Telekom	T-Systems	Macedónia	Montenegró
	Magyarország
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	7,00%	7,62%	8,17%	7,64%
Ha ennyire módosítanánk	9,00%	9,62%	10,17%	9,64%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	252	-
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%	1,0%	0,0%
Ha ennyire módosítanánk	-4,0%	-4,0%	-4,0%	-5,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	1 337	-
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-10%	-10%	-10%	-10%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-25%	-25%	-25%	-25%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	2 202	-

2014-ben a WACC esetében bemutattuk, hogy annak 2 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 20%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2014	Telekom	T-Systems	Macedónia	Montenegró
	Magyarország
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	7,74%	8,10%	7,08%	6,46%
Ha ennyire módosítanánk	9,74%	10,10%	9,08%	8,46%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	38 250	-	-	-
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%	1,0%	0,0%
Ha ennyire módosítanánk	-3,0%	-3,0%	-3,0%	-4,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	22 843	-	-	-
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-10%	-10%	-10%	-10%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-20%	-20%	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	11 629	-	-	-

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2015 során készített 10 éves tervekben a 2014 során készített 10 éves tervekhez képest.

	Telekom	T-Systems	Macedónia	Montenegró
Magyarország
Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2015-höz képest	-0,5%	3,3%	0,0%	-1,0%
Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2014-hez képest	-0,1%	2,9%	-0,9%	-1,1%
EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2015-höz képest	1,7%	5,8%	1,3%	-0,4%
EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2014-hez képest	2,4%	5,6%	-0,5%	-0,3%
Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2015-höz képest	-3,7%	0,9%	-2,3%	-2,1%
Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2014-hez képest	-4,3%	-0,2%	0,8%	-0,8%

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp egyik szegmens használatiérték-kalkulációját sem készítettük el.

4.3 Tárgyi eszközök és immateriális javak becsült értékvesztése

A beazonosítható tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét, illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket elsősorban a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések és az

azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, a technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, a tényleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.

4.4 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A

legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek a 3.1.2 megjegyzésben.

4.5 Céltartalékok

A céltartalék képzése, különösen jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%- ot, a Csoport a kötelezettség teljes becsült összegére céltartalékot képez (további részletek a 2.10, 19 és 36.2 megjegyzésben). A valószínűség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NMHH-határozatról hozott döntést eddig a

Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés versenyhivatali vagy ügynökségi határozatról döntött még a

Közigazgatási Bíróság. A kedvezőtlen kimenetel valószínűségének meghatározására a Csoport belső és külső jogi tanácsadókat vesz igénybe.

4.6 Ügyfélszerzés és -megtartás költsége

Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét (a bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak

fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és

belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobilhálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában (nem kerülnek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől. A Csoport ügyfélszerzési és -megtartási költségei részének tekinthető többek közt a készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteség (2015: 18,9 milliárd forint; 2014: 16,2 milliárd forint) és az ügynöki jutalék (2015: 7,1 milliárd forint; 2014: 8,9 milliárd forint). A Csoport marketingköltsége 2015-ben 13,3 milliárd forintot tett ki (2014: 13,0 milliárd Ft).

4.7 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi, macedóniai és montenegrói vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások általában az adott ország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az

időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 37.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014-ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági

Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022-ig

csökkentett díjait –megállapodtak. Xxxx még nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A vonatkozó NMHH

határozat értelmében a 2100 MHz-es 2019-ig használható sáv díja 50%-kal csökkentésre került. Ez annyira jelentős csökkentés, hogy a díjak felülvizsgálata a szerződések 2019-es lejáratáig nagyon valószínűtlenné vált. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A 2014 októberében az NMHH-val kötött az új 800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így

diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

Mivel a Csoport többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában nem tartottuk megbízhatóan becsülhetőnek, azokat nem aktiváltuk.

5 AKVIZÍCIÓK

5.1 GTS Hungary

2015. április 1-én a Társaság megszerezte a GTS Hungary Kft. 100%-os tulajdonrészét a Deutsche Telekomtól. A GTS Hungary Kft. olyan ICT szolgáltató, amely vezetékes hang-, internet-, adat- és IT szolgáltatásokat nyújtott 7000 üzleti ügyfélnek, valamint vezetékes internet és telefonos szolgáltatásokat nyújtott 11 000 lakossági ügyfélnek Magyarország területén, illetve erős hazai és nemzetközi nagykereskedelmi tevékenységet folytatott az akvizíció lebonyolításakor.

A mintegy 14 179 millió forintos kezdő vételár 2015 áprilisában kifizetésre került, majd 2015 augusztusában az ügylet zárásakor fennálló nettó adósságállomány alapján további 90 millió forint kifizetésére került sor. A GTS Hungary Kft.-t 2015. április 1-e óta a Csoport Telekom Magyarország működési szegmensén belül konszolidáljuk.

Mivel az akvizícióra a Deutsche Telekom Csoporton belül került sor, a Társaság a tranzakció során a GTS Hungary megszerzett

eszközeit és kötelezettségeit a DT könyveiben 2015. március 31-én kimutatott könyv szerinti értékkel vette fel, a közös ellenőrzés alatt álló gazdálkodó egységek üzleti kombinációkra vonatkozó felmentés analógiája alapján.

Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét, valamint a vételárat mutatja.

millió Ft	Könyv szerinti érték
Teljes vételár............................................................................................................................	14 269
Megszerzett nettó eszközállomány.......................................................................................	(13 162)
Eredménytartalékban elismert különbözet .........................................................................	1 107
Megszerzett nettó eszközállomány:
Pénzeszközök.............................................................................................................................................................	1 815
Vevő- és egyéb követelések ..............................................................................................................................	1 560
Adókövetelések.........................................................................................................................................................	43
Tárgyi eszközök.........................................................................................................................................................	5 480
Immateriális javak.....................................................................................................................................................	6 181
Szállítók és egyéb kötelezettségek...............................................................................................................	(1 917)
	13 162

A teljes vételár 2015-ben készpénzben kifizetésre került.

A magyar számviteli elvek szerint a GTS Hungary Kft.-re elszámolt goodwill összege 6097 millió forint. Bár a magyar számviteli elvek szerint sem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a goodwill után, azonban értékvesztés esetén a goodwill teljes összege elismert ráfordítás a 2015-ös társaságiadó-törvény szerint is.

Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, beleértve a GTS Hungary Kft.-t is, megmutatva, hogy hogyan változott volna a bevételek és az éves eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatot már az akvizíció évének

kezdetétől konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez a megvásárlás évében.

millió Ft	2015
Bevételek
Beszámoló szerint .............................................................................................................	656 342
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ..................................................	658 263
Tárgyévi hozzájárulás .......................................................................................................	6 798
Éves eredmény
Beszámoló szerint ............................................................................................................	27 771
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ..................................................	27 678
Tárgyévi hozzájárulás .......................................................................................................	1 943

5.2 Kábeltévé hálózati üzleti tevékenységek

A Csoport 2014-ben és 2015-ben számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg egyedileg nem jelentős ügyletek keretében. Ezek az akvizíciók mind a Telekom Magyarország működési szegmense üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár nagy része 2015-ben és 2014-ben készpénzben kifizetésre került.

Az alábbi táblázat mutatja az egyedileg jelentéktelen tranzakciók összefoglalását.

millió Ft	2014	2015
Teljes vételár...........................................................................................................	1 103	2 265
Ebből: Megszerzett nettó eszközállomány valós értéke ...................................	868	2 233
Goodwill .................................................................................................................	235	32

Pro forma tájékoztatót nem teszünk közzé, mivel a Csoport 2015-ös és 2014-es akvizíciós tevékenysége nem volt jelentős, ezek a Csoport működésére gyakorolt hatása is elhanyagolható.

6 PÉNZESZKÖZÖK

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 3.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Pénztár ............................................................................................................................	353	200
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................................	8 127	12 590
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)..................................................................	6 145	4 768
	14 625	17 558

Átlagos kamatláb	2014.	2015.
december 31-én
Pénztár ............................................................................................................................	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló) ..................................................................................................	0,38%	0,10%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)..................................................................	0,88%	0,19%
Átlagos kamatláb ..........................................................................................................	0,58%	0,12%

Pénzeszközök pénznemenként	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én
EUR .................................................................................................................................	5 093	8 716
MKD ................................................................................................................................	6 217	5 134
HUF .................................................................................................................................	1 538	2 988
USD ..................................................................................................................................	1 732	348
Egyéb...............................................................................................................................	45	372
	14 625	17 558

Pénzeszközök országok szerinti bontásban	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én
Macedónia ......................................................................................................................	7 675	7 999
Magyarország ................................................................................................................	3 899	5 901
Montenegró ....................................................................................................................	2 575	3 144
Többi ország ...................................................................................................................	476	514
	14 625	17 558

7 KÖVETELÉSEK

7.1 Követelések – könyv szerinti érték

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én
Vevők .......................................................................................................................		125 622	136 486
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ...............................		8 825	10 592
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól ...........................................		3	2
Vevőkövetelések ....................................................................................................	(a)	134 450	147 080
Aktív időbeli elhatárolások ....................................................................................		7 862	8 401
Közös vállalkozásnak adott előleg (14.2 megjegyzés) ......................................		-	3 338
Egyéb adókövetelés ...............................................................................................		1 410	3 653
Egyéb .......................................................................................................................		544	290
Egyéb követelések .................................................................................................		9 816	15 682
		144 266	162 762

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2015. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország ........	121 910	104 830	11 545	1 523	1 081	1 226	1 163	542
Macedónia .............	16 166	12 896	1 242	494	10	138	496	890
Montenegró ...........	7 867	4 030	2 562	261	709	242	30	33
Többi ország...........	1 137	1 020	83	18	10	4	2	-
Összesen.................	147 080	122 776	15 432	2 296	1 810	1 610	1 691	1 465

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2014. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország ........	111 720	95 003	10 324	2 270	494	1 046	942	1 641
Macedónia .............	15 110	9 745	2 371	562	663	956	382	431
Montenegró ...........	6 620	5 346	707	230	147	115	64	11
Többi ország...........	1 000	000	000	21	12	9	10	43
Összesen.................	134 450	110 895	13 506	3 083	1 316	2 126	1 398	2 126

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő

többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek korábbi beszedési tapasztalatai alapján. Mivel ezen összegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.

A le nem járt követelésekre értékvesztést összevontan nem képzünk, csak az ügyfél csődje vagy fizetési késedelem esetén a le nem járt követelések is részben vagy teljes egészében értékvesztésre kerülhetnek. Ezek az összegek nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. A nem lejárt követelések megközelítőleg 2,2 havi bevételt tesznek ki (2014: 2,1 havi bevételt). Ahogy azt a 3.1.2

megjegyzésben említettük, a Csoport éves szinten bevételének mintegy 1,5 százalékát számolja el kétes követelések értékvesztésére, így becslésünk szerint a nem lejárt vevőkövetelések hasonló százaléka nem fog befolyni, vagyis ennyi értékvesztést kell majd a

jövőben elszámolni, azonban ennek elszámolására a mérleg fordulónapjáig nem került sor. A Csoport követelései nincsenek biztosítékkal terhelve.

7.2 Követelések értékvesztése

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2014-re és 2015-re vonatkozóan.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején ......................................................................................................................	30 586	34 767
Elszámolt értékvesztés – nettó (Bevételhez közvetlenül kapcsolódó költségek) .......	11 717	9 537
Átváltási különbözet .............................................................................................................	838	(100)
Felvásárolt társaságok értékvesztés állománya felvásárláskor.......................................	-	250
Értékvesztés felhasználása ..................................................................................................	(8 374)	(7 983)
Értékvesztés az időszak végén ...........................................................................................	34 767	36 471

Azon követelések könyv szerinti értéke, amelyek eredetileg lejártak, ezért értékvesztést kellett volna elszámolni, de a feltételeit újratárgyaltuk, nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. Az egyedileg értékvesztett követelések összege nem jelentős, ezért nem mutatjuk be külön. Az alábbi táblázat a Csoport által 2014-ben és 2015-ben elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

millió Ft	2013. december 31-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbözet	Felhasz- nálás (1)	2014. december 31-én
Magyarország .......................	16 940	11 057	-	(8 107)	19 890
Macedónia ............................	8 443	210	509	(144)	9 018
Montenegró ...........................	5 139	424	318	(84)	5 797
Többi ország ..........................	64	26	11	(39)	62
Összesen ................................	30 586	11 717	838	(8 374)	34 767

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

millió Ft				Felvásárolt társaságok értékvesz- tésállo- mánya felvásárlás kor	Felhasz- nálás (1)
	2014. december 31-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbözet		Felhasz- nálás (1)	2015. december 31-én
Magyarország ...................	19 890	8 650	1	250	(7 429)	21 362
Macedónia ........................	9 018	391	(68)	-	(136)	9 205
Montenegró .......................	5 797	492	(30)	-	(394)	5 865
Többi ország ......................	62	4	(3)	-	(24)	39
Összesen ............................	34 767	9 537	(100)	250	(7 983)	36 471

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről a 3.1.2 megjegyzésben.

8 EGYÉB PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök a 3.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

8.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én
Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap .......................................................................	(a)	14 821	7 982
Pénzügyi lízingkövetelés ..............................................................................................	(b)	681	361
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................................	(c)	507	823
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ......................	(d)	4 826	276
Származékos pénzügyi instrumentumok – külső féllel szemben ...........................	(e)	257	79
Követelések és kölcsönök társult vállalkozással szemben ......................................		174	-
Egyéb ..............................................................................................................................		2 424	1 531
		23 690	11 052

(a) Az alábbi táblázat a Csoport 3 hónapon túli lejáratú bankbetéteit mutatja be országok szerinti bontásban, ahol a betét elhelyezésre került.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Montenegró ...........................................................................................................................	6 297	6 263
Németország ........................................................................................................................	1 260	1 252
Macedónia .............................................................................................................................	7 264	467
Magyarország .......................................................................................................................	-	-
	14 821	7 982

8.2 Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én
Pénzügyi lízingkövetelés ..............................................................................................	(b)	1 440	1 133
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések ...................................................	(c)	4 097	4 218
Éven túli vevőkövetelés ................................................................................................	(f)	10 745	10 302
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ......................	(d)	7 000	6 277
Származékos pénzügyi instrumentumok – külső féllel szemben ...........................	(e)	231	-
Értékesíthető pénzügyi eszközök ...............................................................................	(g)	231	278
Egyéb ..............................................................................................................................		1 499	742
		25 243	22 950

(b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 33.3 megjegyzést.

(c) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs dolgozókkal szembeni lejárt követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).

(e) A külső féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, a kamat- és devizacsere ügyletek, valamint az árupiaci fedezeti ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 3.1.1.1 megjegyzésben).

(f) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza.

(g) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

9 NYERESÉGADÓ

9.1 Nyereségadó követelés és kötezettség

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

9.2 Nyereségadó költség

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Társasági adó .............................................................................................................	9 041	3 311
Egyéb nyereségadó ...................................................................................................	8 165	8 691
Xxxxxxxxxx adó .............................................................................................................	2 942	1 792
Összes nyereségadó-költség .......................................................................................	20 148	13 794

9.3 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én
IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény ........................................		52 172	45 341
19%-on számított adó .......................................................................................		(9 913)	(8 615)
Eltérő adókulcsok hatása .................................................................................	(a)	1 398	1 700
Adóalapot nem képező tételek adóhatása.....................................................	(b)	2 275	2 326
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ..........................................	(c)	(2 404)	(1 430)
Egyéb nyereségadók ........................................................................................	(d)	(8 165)	(8 691)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása .........................................	(e)	1 551	1 651
Energiaellátók jövedelemadója .......................................................................	(f)	(600)	(516)
Adóveszteségre elismert halasztott adó (leírása) /újra elismerése ............	(g)	(86)	(224)
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ............................................	(h)	1 186	887
Osztalék forrásadója várható osztalékon........................................................	(i)	(249)	(691)
Macedón adótörvény változások ....................................................................	(j)	(2 100)	-
Macedóniához köthető egyéb hatások ..........................................................	(k)	(3 041)	(191)
Nyereségadó költség ........................................................................................		(20 148)	(13 794)

Effektív adókulcs .................................................................................................		38,6%	30,4%

(a) Eltérő adókulcsok hatása

A magyar társaságiadó-kulcs 500 millió forintig 10%-os, felette pedig az általános 19%-os adókulcs alkalmazandó. A Csoport magyar tagvállalataira alkalmazható alacsonyabb adókulcsból eredő hatásokat is ez a sor tartalmazza.

Szintén ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Montenegróban 9%, Macedóniában 10%,

Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 19%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között a

konszolidált leányvállalatokban lévő befektetéseken elszámolt értékvesztés (ideértve a goodwill értékvesztést is), illetve azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenését, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként és a halasztott

adó számításnál nem vettük figyelembe.

A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív

adóhatását.

(d) Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de

lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó

költséget eredményez.

(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(f) Energiaellátók jövedelemadója

A levezetés ezen sora tartalmazza az energiaellátók jövedelemadójának összegét, amely a magyarországi energiaszolgáltató vállalatok eredményére kivetett központi adó. Az adó alapja az energia árbevétel, módosítva a törvény által elismert adóalap csökkentő és növelő tételekkel. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. energiaszolgáltatónak minősül, ezért az energia árbevétel összes árbevételhez viszonyított arányában energiaellátók jövedelemadóját köteles fizetni.

(g) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert, vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználhatósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(h) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az

adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 9.5 megjegyzésben.

(i) Osztalék forrásadója várható osztalékon

Macedóniában és Montenegróban is 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. , Az adólevezetés ezen sora

kizárólag a montenegrói leányvállalatnak a Csoport részesedésére jutó 2014/2015-ös eredményének 5%-os forrásadóját tartalmazza.

(j) Macedón adótörvény változások

A macedón társasági adó törvény 2014-es első módosítása 10%-os nyereségadót vezetett be a jóváhagyott macedón osztalék

kifizetésekre (függetlenül a társaság tulajdonosaitól) 2014 januárjától. 2013 decemberéig halasztott adó kötelezettséget ismertünk el a macedón társaságok eredményéből várható, Magyarországra történő osztalék kifizetésekre, mindazonáltal ezek a halasztott adók csak a Makedonski Telekomban lévő tényleges tulajdonrészünk arányában lettek megképezve, mivel az osztalékfizetésre kivetett adó addig gyakorlatilag csak a Macedóniából Magyarországra történő kifizetésekre vonatkozott. Az adótörvény fenti változása eredményeként az adó kiterjed a T-Mobile Macedónia és a Makedonski Telekom által 2014-ben fizetett osztalék teljes értékére. Ebből

adódóan a nyereségadó költség – nem kapcsolódva a Csoport 2014-es konszolidált adózás előtti eredményéhez – 1,1 milliárd forinttal magasabb volt, mint az általunk a korábbi évek eredményére megképzett halasztott adó kötelezettség, amelyet feloldottunk.

A társasági adó törvény későbbi módosítása, amely szintén 2014 januárjától hatályos, visszaállított az általános 10%-os mértékű nyereségadót Macedóniában. Ennek következtében a macedón leányvállalatoknak 1 milliárd forint halasztott adó kötelezettséget kellett képezniük ez egyedi könyveikben (főleg tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan), amely további olyan adóköltséget jelentett a Csoportban, ami nem kapcsolódik Csoport 2014-es konszolidált adózás előtti eredményéhez.

2015-ben nem volt olyan adótörvény változás Macedóniában, amely hatással lenne a 2015-ös adólevezetésre.

(k) Macedóniához köthető egyéb adóhatások

A Magyar Telekom 2014-ben leszállította a Stonebridge – a macedón holding vállalatunk – jegyzett tőkéjét 24 milliárd forinttal, amelynek nem volt adózás előtti hatása a konszolidált pénzügyi eredményben, ugyanakkor a tőkestruktúra átrendezése többlet adó költséget eredményezett a Csoportban. Mindemellett a Makedonski Telekom részvényének 2014-es gyenge teljesítménye miatt a Stonebridge macedón beszámolójában egy 31 milliárd forintos értékvesztést kellett elszámolnia a Makedonski Telekomban lévő

befektetésére. Ezekből az eseményekből adódóan a halaszott adó számítás alapját képező maradék átmeneti különbözet visszafordulása a belátható jövőben nem valószínű, ezért 2014-ben megszüntettük az összes megmaradt halasztott adó követelés egyenleget, amelyek a Stonebride-ban/Makedonski Telekom-ban lévő részesedéseinkhez kapcsolódtak. Mindezek összesen egy egyszeri 3 milliárd forint összegű adóköltséget eredményeztek 2014-ben.

2015-ben a Magyar Telekom újabb, 22 milliárd forint értékű tőkeleszállítást hajtott végre a Stonebridge jegyzett tőkéjében, amelynek szintén nem volt adózás előtti hatása a konszolidált mérlegben vagy eredményben. Ezzel együtt a Magyar Telekom, mint a

Xxxxxxxxxxx kizárólagos tulajdonosa, eliminálta azon negatív tőkeelemeket a vállalat számviteli nyilvántartásaiból, amelyek korábban nem tették lehetővé a Magyar Telekom számára a macedón leányvállalatokból történő osztalék kivételt. Ennek következtében újra halasztott adót számítunk a macedón befektetéshez kapcsolódó átmeneti különbözetekre.

9.4 Halasztott adó

A Magyar Telekom Nyrt halasztott adó egyenlegei a következőek:

Millió Ft	Egyenleg 2013. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgá- sok	Egyenleg 2014. december 31-én	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgá- sok	Egyenleg 2015. december 31-én
Halasztott adó követelés/
(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény ..................	19 032	(2 077)	(70)	16,885	(4 406)	(66)	12 413
Adótörvény szerint elhatárolt veszteség	1 034	(85)	-	000	(000)	000	0 000
Leányvállalati befektetések ...................	(405)	405	-	-	240	-	240
Forrásadó .................................................	(2 140)	1 839	-	(301)	(390)	-	(691)
Egyéb pénzügyi eszközök .....................	(1 233)	(1120)	-	(2 353)	1 270	20	(1 063)
Követelések és készletek értékvesztése ............................................	2 681	300	-	2 981	921	119	4 021
Tárgyi eszközök és immateriális javak	(24 816)	4 446	(60)	(20 820)	1 616	(489)	(19 693)
Goodwill ...................................................	(16 135)	(1 450)	-	(17 585)	(1 840)	-	(19 425)
Szállítók és egyéb kötelezettségek .......	117	(10)	-	97	(9)	6	94
Hitelek és egyéb kölcsönök ...................	523	(4 947)	-	(4 424)	165	8	(4 251)
Halasztott bevételek ...............................	(238)	234	-	(4)	30	(45)	(19)
Céltartalék képzése ................................	2 753	(87)	-	2 666	835	-	3 501
Összes nettó halasztott adó ...................	(18 837)	(2 942)	(130)	(21 909)	(1 792)	(66)	(23 766)
Ebből: halasztott adó kötelezettség.......	(19 075)			(22 064)			(23 813)
Ebből: halasztott adó követelés ............	238			155			47

Az egyéb mozgások oszlopa elkülönítve tartalmazza a GTS Hungary Kft 2015. április 1-i halasztott adó nyitó egyenlegét, mivel a 2014- es összesített halasztott adó egyenleg még nem tartalmazta ezeket, ám a 2015-ös már igen. A GTS Hungary Kft-t a Magyar Telekom a Deutsche Telekomtól vásárolta meg, és 2015. április 1-től került be a konszolidációs körbe.

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halasztott adó

követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán

egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2015. december 31-én 23 766 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 5426 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2016-ban visszafordul (halasztott adó követelés: 6529 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 1103 millió forint).

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 21 909 millió forint volt 2014. december 31-én, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődött össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 3383 millió forint halasztott adó követelés esetében volt várható, hogy 2015-ben visszafordul (halasztott adó követelés: 5817 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 2434 millió forint).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 13 804 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2015. december 31-én (2014-ben 27 377 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Xxxx.xx. A magyar számvitel szerint elszámolt értékcsökkenése a goodwill-nak az adózásban is elismert költségnek minősül.

9.5 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekom Nyrt-nek 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012-ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már nem ilyen jellegűek volt, hanem ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd

forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét

adókedvezmény típus esetében a beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem

kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének évek	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megállapított adó- kedvezmény	Adó- költséggel szemben elismert növekedés	Felhasznált adó- kedvezmény	Fennmaradó adókedvezmény értéke 2015. december 31-én	Lejárat éve
2006 .........................	14 939	4 346	3 680	(5 813)	2 213	2016
2007 .........................	10 681	2 822	2 594	(4 330)	1 086	2017
2008 .........................	2 165	451	328	(779)		2018
2012 .........................	11 663	3 588	399	(2)	3 985	2021
2013 .........................	14 361	4 680	281	(2)	4 958	2023
2014 .........................	500	167	4		171	2023
Összesen ..............	54 309	16 054	7 286	(10 927)	12 413

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket

legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-as adókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség

feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni és ezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2014) számított négy évig fenn kell tartani. A 2013-as adókedvezmény program lezárására 2014 januárjában került sor, így annak esetében az első igénybevétel adóéve 2014. A bázisév mindkét program esetében a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011. A menedzsment úgy gondolja, hogy a létszám fenntartását célzó feltétel nem kritikus, hiszen 2012-ben jelentős

létszámnövekedés valósult meg bizonyos, korábban alvállalkozók által végzett tevékenység beszervezésével, és további beszervezési tervekkel is rendelkezünk. Fentiek alapján a menedzsment szerint a Csoport eleget tett és eleget fog tenni minden előírásnak annak érdekében, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

9.6 Elhatárolt veszteségek

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeli realizálhatósága valószínűsíthető. Az alábbi táblázat a Csoport elhatárolt veszteségeit tartalmazza.

Lejárat éve	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2014. december 31-én	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2015. december 31-én
2016.................................................................	106	93
2017.................................................................	137	137
2018.................................................................	29 373	29 432
2019.................................................................	117	88
2020.................................................................	11 533	139
2025.................................................................		14 993
Összesen.........................................................	41 266	44 882
Halasztott adót képező veszteségek ...........	4 997	7 781
Halasztott adót nem képező veszteségek	36 269	37 101
Összesen.........................................................	41 266	44 882

A magyar társasági adó törvény 2015. január 1-től módosult, amelyből adódóan a 2014. december 31-ig képződött elhatárolt veszteségeket legkésőbb a 2025. december 31-én végződő adóév adózás előtti eredményének csökkentésére lehet felhasználni.

9.7 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki

büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

9.8 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

10 KÉSZLETEK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Áruk ...............................................................................................................................................	12 138	11 112
Egyéb készletek ...........................................................................................................................	2 056	2 321
Összesen ......................................................................................................................................	14 194	13 433
Értékvesztés .................................................................................................................................	(445)	(768)
	13 749	12 665

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2014., sem 2015. december 31-én.

11 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

millió Ft	Origo könyv szerinti értékek	Egyéb értékesítésre kijelölt eszközök	Összesen
Értékesítendő nettó eszközállomány:
Pénzeszközök....................................................................................	17		17
Követelések........................................................................................	1 366		1 366
Adókövetelések.................................................................................	9		9
Készletek ............................................................................................	51		51
Tárgyi eszközök.................................................................................	302	1 847	2 149
Immateriális javak .............................................................................	631		631
Goodwill ...........................................................................................	562		562
Értékesítésre kijelölt eszközök összesen.......................................	2 938	1 847	4 785
Szállítók és egyéb kötelezettségek.................................................	(1 060)		(1 060)
Céltartalékok .....................................................................................	(157)		(157)
Értékesítésre kijelölt kötelezettségek összesen............................	(1 217)	-	(1 217)

11.1 Az Origo értékesítése

2015 decemberében a Társaság adásvételi szerződést írt alá az Origo Zrt. teljes, 100%-os tulajdonrészének átruházásáról. A kötelező érvényű vételára készpénz és adósság nélkül 13,2 millió eurót (mintegy 4,2 milliárd forintot) tett ki.

Az ügylet zárására 2016 februárjában került sor. Az Origo-t a Csoport Telekom Magyarország működési szegmensén belül konszolidáltuk. Az Origo értékesítésén realizált nyereséget 2016 első negyedévében számoljuk el.

11.2 Egyéb értékesítésre kijelölt eszközök

Az egyéb értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre

kijelölt telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értéken vannak bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.

12 TÁRGYI ESZKÖZÖK

millió Ft	Telek és kapcsolódó jogok	Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2014. január 1.
Bruttó érték ................................................................	8 398	152 858	1 177 442	93 988	1 432 686
Halmozott értékcsökkenés .................................	(2 121)	(48 827)	(814 511)	(73 001)	(938 460)
Nettó érték .................................................................	6 277	104 031	362 931	20 987	494 226
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........					(607)
					493 619
Nettó érték – 2014. január 1. .........................	6 277	104 031	362 931	20 987	494 226
Átváltási különbözet ........................................	81	1 649	3 575	497	5 802
Akvizíció miatti növekedés..............................	19	35	701	22	777
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás...........................................	-	149	233	-	382
Beruházás ..........................................................	13	5 699	51 449	6 326	63 487
Kivezetés ...........................................................	(174)	(562)	(106)	(248)	(1 090)
Értékcsökkenés ...............................................	(102)	(4 526)	(61 265)	(6 940)	(72 833)
Átsorolás ...........................................................	150	(2 287)	(1 112)	944	(2 305)
Nettó érték – 2014. december 31. ...............	6 264	104 188	356 406	21 588	488 446
2014. december 31.
Bruttó érték ................................................................	8 470	156 878	1 176 487	95 475	1 437 310
Halmozott értékcsökkenés .................................	(2 206)	(52 690)	(820 081)	(73 887)	(948 864)
Nettó érték .................................................................	6 264	104 188	356 406	21 588	488 446
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........					(668)
					487 778
Nettó érték – 2015. január 1. .........................	6 264	104 188	356 406	21 588	488 446
Átváltási különbözet ........................................	(9)	(209)	(263)	(127)	(608)
Akvizíció miatti növekedés..............................	-	560	5 914	107	6 581
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás...........................................	-	(143)	351	-	208
Beruházás ..........................................................	-	4 193	69 678	4 938	78 809
Kivezetés ...........................................................	(157)	(555)	(16)	(236)	(964)
Értékcsökkenés ...............................................	(76)	(5 157)	(64 651)	(6 763)	(76 647)
Átsorolás ...........................................................	1 255	260	(3 064)	1 077	(472)
Nettó érték – 2015. december 31. ...............	7 277	103 137	364 355	20 584	495 353
2015. december 31.
Bruttó érték ................................................................	9 551	163 073	1 127 191	94 007	1 393 822
Halmozott értékcsökkenés .................................	(2 274)	(59 936)	(762 836)	(73 423)	(898 469)
Nettó érték .................................................................	7 277	103 137	364 355	20 584	495 353
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ...........					(2 149)
					493 204

A tárgyi eszközök 2015. december 31-i záróegyenlege 38 503 millió forint értékben (2014: 39 511 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy (GTS esetében) könyv szerinti értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 19.4 megjegyzésben

találhatók.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport sem 2015-ben, sem 2014-ben nem számolt el értékvesztést.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2015. december 31-én 3232 millió forint (2014: 3332 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1252 millió forint (2014: 1535 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2015. december 31-én 12 853 millió forint (2014: 9842 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 6869 millió forint volt (2014: 6248 millió forint).

2015. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízingszerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 540 millió forint (2014: 585 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 1 millió forint (2015: 5 millió forint).

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2014., sem 2015. december 31-én.

12.1 Hasznos élettartam

A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:	Év
Épületek .............................................................................................................................................................	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ................................................................................	3–38
Egyéb távközlési berendezések......................................................................................................................	2–25
Egyéb berendezések........................................................................................................................................	2–12

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2015. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban rádiótechnikai berendezések, és egyéb távközlési berendezések élettartama módosult. Az élettartam-változás

következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft	2015	2016	2017	2018	2018 után
Értékcsökkenés költségben bekövetkező
növekedés / (csökkenés) ............................................	297	118	(24)	(687)	297

13 IMMATERIÁLIS JAVAK

Goodwill

millió Ft Koncessziók

és licencek

Szoftver Egyéb Összesen

2014. január 1. Bruttó érték ................................................................	217 895	89 617	237 073	17 452	562 037
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(10 193)	(159 069)	(11 576)	(180 838)
Nettó érték .................................................................	217 895	79 424	78 004	5 876	381 199
Nettó érték – 2014. január 1. .........................	217 895	79 424	78 004	5 876	381 199
Átváltási különbözet ........................................	372	314	549	236	1 471
Akvizíció miatti növekedés..............................	235	-	-	265	500
Beruházás ..........................................................	-	97 593	21 715	1 569	120 877
Kivezetés ............................................................	-	-	(49)	-	(49)
Értékcsökkenés ................................................	-	(10 531)	(15 218)	(2 068)	(27 817)
Átsorolás ............................................................	-	-	2 305	-	2 305
Nettó érték – 2014. december 31. ...............	218 502	166 800	87 306	5 878	478 486
2014. december 31.
Bruttó érték ................................................................	218 502	187 272	261 234	18 206	685 214
Halmozott értékcsökkenés..................................	-	(20 472)	(173 928)	(12 328)	(206 728)
Nettó érték .................................................................	218 502	166 800	87 306	5 878	478 486
Nettó érték – 2015. január 1. .........................	218 502	166 800	87 306	5 878	478 486
Átváltási különbözet ........................................	(37)	(61)	(75)	1	(172)
Akvizíció miatti növekedés..............................	32	180	299	6 839	7 350
Beruházás ..........................................................	-	1 423	28 474	1 141	31 038
Kivezetés ...........................................................	-	-	-	-	-
Értékcsökkenés ...............................................	-	(14 822)	(20 416)	(1 899)	(37 137)
Átsorolás ...........................................................	-	-	472	-	472
Nettó érték – 2015. december 31. ...............	218 497	153 520	96 060	11 960	480 037
2015. december 31.
Bruttó érték ................................................................	218 497	190 658	286 288	18 679	714 122
Halmozott értékcsökkenés .................................	-	(37 138)	(190 228)	(6 719)	(234 085)
Nettó érték .................................................................	218 497	153 520	96 060	11 960	480 037
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ..............					(1 193)
					478 844

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport immateriális javai sem 2014., sem 2015. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

13.1 Hasznos élettartam

A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

	Év
Szoftverek .....................................................................................................................................................	2–24
Koncessziók és licencek ...........................................................................................................................	3–25
Egyéb immateriális javak............................................................................................................................	3–10

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2015. évi felülvizsgálata eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2015

2016

2017

2018

2018 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés........................................

669

(147)

(419)

(172)

13.2 Goodwill

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (35.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó

adósságállománya (3.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 4.3 megjegyzésben.

millió Ft		2014.			2015.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
Telekom Magyarország	163 850	755 064	876 855	163 320	754 693	1 080 497
T-Systems	27 928	60 546	88 303	27 928	57 111	97 319
Macedónia	20 199	66 054	171 513	20 199	62 926	151 257
Montenegró	6 525	28 918	96 994	6 488	27 352	67 226
Összesen	218 502	910 582	1 233 665	217 935	902 082	1 396 299

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2014. és 2015.

utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.

13.3 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak

millió Ft	2014.		2015.
december 31-én
Könyv szerinti érték		Hátralévő hasznos élettartam (év)		Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
Magyar 2014-ben elnyert licenc (37.1 megjegyzés)....................................................	96 559 .	20		92 156	19
Magyar 2013-ban meghosszabbított licenc (37.1 megjegyzés) ..............................	54 000 .	7		46 643	6
Magyar 3G licenc (37.1 megjegyzés)..........	8 898	5		7 135	4
Macedón 4G licenc (37.4 megjegyzés) ......	3 071	19		2 885	18
Macedón 2G/3G licenc (37.4 megjegyzés)....................................................	1 606 .	4		1 204	3
Egyéb...............................................................	2 666			3 497
Koncessziók és licencek összesen .............	166 800			153 520

A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 37.1 megjegyzésben.

14 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN ÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN

14.1 Társult vállalkozások

A Csoportnak 2014. és 2015. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2014., sem 2015. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

14.2 Közös vállalkozások

A Magyar Telekom 2015. július 9-én megállapodást írt alá a MET Holding AG-vel, az egyik vezető regionális integrált energia- kereskedelmi társasággal az E2 Hungary Zrt. megalapításáról. Az E2 Hungary Zrt. 2016-ben kezdte meg az átadott üzleti ügyfelek

energiaszolgáltatásokkal való kiszolgálását. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint illetve a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott

jogkörökkel hozták létre a felek. A társaságnak 2015-ben nem volt jelentős működési tevékenysége. Az E2 Hungary Zrt. equity módszerrel került könyvelésre, a részesedése 2015-ben a bekerülési értéken került bemutatásra. A Társaság mérlegében 2015.

december 31-én szerepel egy E2-nek adott előleg, melyet annak 2016-os működésére, a Társaság és üzleti ügyfelek energiaellátására bocsátott rendelkezésre. Ennek összege 3338 millió forint.

A Csoportnak 2014. december 31-én nem volt közös vállalkozása.

A Csoportnak sem 2014., sem 2015. december 31-én nem állt fenn közös vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

14.3 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő

eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket. Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök,

kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak megegyeznek, és nettó módon kerülnek elszámolásra és rendezésre.

15 EGYÉB BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét a hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások teszik ki, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Csoport munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak a Csoport tagvállalataitól (ld. 2.4.1.2 (d) megjegyzést).

16 PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL SZEMBEN

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki. Ezeket a kölcsönöket alapvetően korábban jelentős akvizíciókhoz és osztalékfizetéshez vettük igénybe; ezeket lejáratkor a Magyar Telekom tényleges pénzügyi szükségletétől függően a DT refinanszírozza.

A lenti táblázat a 2015. és 2014. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.

2015. december 31-én

Könyv szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Kamatláb (%)

Fix / változó

Lejárat

35 000

DT AG

HUF

2,36

változó

2016. március

35 000

DT AG

HUF

7,65

fix

2016. szeptember

28 415

DTIF

HUF

6,09

fix

2016. december

14 023

DTIF

HUF

6,16

fix

2016. december

19 848

DT AG

HUF

1,72

változó

Cashpool

(524)

DT AG

USD

0,03

változó

Cashpool

(1 075)

DT AG

EUR

0,00

változó

Cashpool

1 éven belül esedékes ..........................

130 687

Xxxxxxxxxx kamat .....................................

6 093

Derivatívák ..............................................

126

1 éven belül esedékes összesen .........

136 906

15 000

DT AG

HUF

2,81

fix

2017. április

7 343

DTIF

EUR

5,20

fix

2017. május

15 809

DTIF

EUR

4,45

fix

2018. november

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

35 000

DT AG

HUF

3,77

fix

2020. június

41 208

DTIF

EUR

2,26

fix

2021. január

1 éven túl esedékes...............................

219 360

Derivatívák ..............................................

728

1 éven túl esedékes összesen .............

220 088

2014. december 31-én

Könyv szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Kamatláb (%)

Fix / változó

Lejárat

5 000

DTIF

HUF

2,80

változó

2015. január

52 715

DTIF

EUR

4,46

fix

2015. január

53 050

DTIF

HUF

8,30

fix

2015. május

1 éven belül esedékes ..........................

110 765

Xxxxxxxxxx kamat .....................................

Derivatívák ..............................................

1 éven belül esedékes összesen .........

110 858

35 281

DT AG

HUF

3,23

változó

2016. március

35 762

DT AG

HUF

7,66

fix

2016. szeptember

28 500

DTIF

HUF

6,22

fix

2016. december

14 064

DTIF

HUF

6,29

fix

2016. december

7 716

DTIF

EUR

3,71

fix

2017. május

16 026

DTIF

EUR

4,08

fix

2018. november

36 651

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

20 575

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

50 496

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

1 éven túl esedékes...............................

245 071

Derivatívák ..............................................

1 éven túl esedékes összesen .............

245 071

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

millió Ft	2014.		2015.
december 31-én
Könyv szerinti érték		Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek
Fix kamatozású ...................................................	239 099	249 216	232 438	237 389
Változó kamatozású ...........................................	40 281	40 281	54 848	54 826
	279 380	289 497	287 286	292 215
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású ...................................................	76 456	78 147	64 360	65 219
Változó kamatozású ...........................................	-	-	(1 075)	(1 075)
	76 456	78 147	63 285	64 144
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású ...................................................	-	-	-	-
Változó kamatozású ...........................................	-	-	(524)	(524)
	-	-	(524)	(524)
Elhatárolt kamat ....................................................	-	-	6 093	6 093
Derivatívák ..............................................................	93	93	854	854
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi
kötelezettségek összesen ....................................	355 929	367 737	356 994	362 782

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2015-ben 4,40% volt (2014-ben 5,55%). A fix kamatozású hitelek ki vannak téve a valósérték-változás kockázatának a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A teljes cashpool összesített egyenlege kötelezettség, mely 2015-ben a fordulónapon cashpool követelést is tartalmaz.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

17 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

17.1 Egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én
Bankhitelek .......................................................................................................................	(a)	44 219	13 070
Pénzügyi kötelezettségekbe sorolt szállítói tartozások................................................	(b)	10 917	-
Éves frekvenciadíj-kötelezettség .....................................................................................	(c)	2 948	3 064
Pénzügyi lízingkötelezettség ..........................................................................................	(d)	3 515	3 855
Vevői túlfizetések...............................................................................................................		1 767	1 329
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség..........................................................	(e)	960	957
Származékos ügyletek külső féllel szemben .................................................................	(f)	418	-
Egyéb .................................................................................................................................		387	3 877
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ..................................................		65 131	26 152
Bankhitelek .......................................................................................................................	(a)	1 577	-
Éves frekvenciadíj-kötelezettség .....................................................................................	(c)	51 358	48 314
Pénzügyi lízingkötelezettség ..........................................................................................	(d)	4 213	4 525
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség..........................................................	(e)	1 770	906
Származékos ügyletek külső féllel szemben .................................................................	(f)	-	-
Egyéb .................................................................................................................................		504	1 112
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...............................................		59 422	54 857

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Bankhitelek

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Rövid lejáratú bankhitelek ..................................................................................................	44 219	13 070
1–2 év közötti lejáratú bankhitelek ....................................................................................	1 577	-
Bankhitelek összesen .............................................................................................................	45 796	13 070

Az összes hitelállományból 2015. december 31-én 11 500 millió forint hitel rulírozó hitel (2014-ben 36 684 millió forint), amely 1–6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.

A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2015-ben 1,88% volt (2014-ben 2,51%).

Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti és valós értékét hasonlítja össze.

millió Ft	2014.		2015.
december 31-én
Könyv szerinti érték		Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek
Fix kamatozású ...................................................	-	-	-	-
Változó kamatozású ...........................................	38 574	38 574	11 500	11 500
	38 574	38 574	11 500	11 500
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású ...................................................	4 731	4 721	1 566	1 568
Változó kamatozású ...........................................	2 110	2 110	-	-
	6 841	6 831	1 566	1 568
Elhatárolt kamat .....................................................	381	381	4	4
Bankhitelek összesen ...........................................	45 796	45 786	13 070	13 072

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR+ vagy az EURIBOR+ kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek többsége változó kamatozású, és cash-flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénzkifizetést eredményez.

(b) Pénzügyi kötelezettségekbe sorolt szállítói tartozások

2014-ben a Társaság újratárgyalta néhány készülék beszállítói szerződés fizetési feltételeit, melynek eredményeképpen a fizetési határidők olyan mértékben (akár 1 évre) lettek meghosszabbítva, hogy ezeket a szállítói tartozásokat a pénzügyi kötelezettségek közé soroltuk át.

2014. október 15-én a Társaság és az NMHH aláírta a 800 MHz-es, a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződést, mely aznap lépett hatályba. Az új sávok frekvenciahasználati jogát és rádióengedélyét 2014. október 17-én

bocsátották ki. Az aukció eredményeképp a Társaság a fenti spektrum frekvenciahasználati jogát 2034. június 15-éig szerezte meg. A szerződés részletei a 37.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (39 038 millió forintot) az

immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2015 és 2034 között esedékesek.

2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés további részletei a 37.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések

jelenértékét (17 332 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014 és 2022 között esedékesek.

(d) Pénzügyi lízingkötelezettség

A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 33.1 megjegyzés tartalmazza.

(e) Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség

A Csoport 2012-ben egy ingatlan ügyletet bonyolított le Macedóniában, amelyben négy régi épületet egy újra cseréltek. Az új épület bekerülési értéke (10,7 milliárd forint) és a régi épületek beszámított piaci értéke (6,9 milliárd forint) közti különbözet hat éves

részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre, melynek jelenértéke a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek között jelenik meg.

(f) Derivatívák külső féllel szemben

A külső féllel szembeni derivatívák között a Csoport forward- és swapügyleteinek, valamint az árupiaci fedezeti ügyleteknek a valós értékét mutatjuk ki.

17.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelek és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza.

17.3 Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

A Cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora az alábbiakban részletezett egyéb pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó kifizetéseket tartalmazza.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Pénzügyi kötelezettségekbe sorolt szállítói tartozások ..............................	11 100	10 917
Pénzügyi lízing kötelezettségek.....................................................................	3 991	4 270
Éves frekvenciadíjak .......................................................................................	1 360	2 652
Ingatlan csereügyletből származó tőke kifizetések.....................................	996	947
Egyéb.................................................................................................................	1 094	137
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek..............	18 541	18 923

18 KÖTELEZETTSÉGEK SZÁLLÍTÓK FELÉ

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé ......................................................................	10 329	15 766
Egyéb szállítói kötelezettségek ..................................................................................................	100 032	124 416
	110 361	140 182

19 CÉLTARTALÉKOK

millió Ft	Vég- kielégítés	Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz- helyre- állítási kötele- zettség	Egyéb	Összesen
2014. január 1. ..............................	2 949	-	1 520	4 469	1 587	6 222	314	12 592
Xxxxxxxx ...........................................	(221)	-	(17)	(238)	(120)	(25)	(25)	(408)
Képzés.............................................	2 032	-	595	2 627	919	407	599	4 552
Kamat...............................................	-	-	37	37	(16)	138	-	159
Átértékelési különbözet ................	-	-	32	32	58	-	-	90
Felhasználás (kamatkompo- nenssel) ...........................................	(1 879)	-	(211)	(2 090)	(275)	(81)	(144)	(2 590)
2014. december 31.......................	2 881	-	1 956	4 837	2 153	6 661	744	14 395
Ebből rövid lejáratú rész ...............	2 187	-	630	2 817	2 071	55	636	5 579
Ebből hosszú lejáratú rész ...........	694	-	1 326	2 020	82	6 606	108	8 816

2015. január 1. ...............................	2 881	-	1 956	4 837	2 153	6 661	744	14 395
Xxxxxxxx ...........................................	(345)	-	(75)	(420)	(194)	(222)	(41)	(877)
Képzés.............................................	6 972	217	685	7 874	499	430	1 006	9 809
Akvizíció miatti növekedés...........	-	-	91	91	-	-	-	91
Átsorolás értékesítésre kijelölt kötelezettségek közé ....................	-	-	-	-	(122)	-	(35)	(157)
Kamat...............................................	-	-	22	22	7	97	-	126
Átértékelési különbözet ................	(1)	-	(2)	(3)	(15)	(1)	2	(17)
Felhasználás (kamatkompo- nenssel) ...........................................	(3 951)	-	(968)	(4 919)	(804)	(23)	(532)	(6 278)
2015. december 31.......................	5 556	217	1 709	7 482	1 524	6 942	1 144	17 092
Ebből rövid lejáratú rész ...............	4 576	-	94	4 670	1 397	47	1 071	7 185
Ebből hosszú lejáratú rész ...........	980	217	1 615	2 812	127	6 895	73	9 907

A fenti táblázat Átsorolás értékesítésre kijelölt kötelezettségek közé során az Origo értékesítése során átsorolt kötelezettségek értéke jelenik meg. Lásd még a 11.1-es megjegyzést.

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek felkamatolásának hatása valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy felkamatolási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

19.1 Végkielégítés

A 2015. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2016. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési

állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2014. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2015. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2015-ben 973 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2014-ben 801 főt), akik végkielégítésben részesültek. A céltartalék 2015. december 31-i egyenlege 956 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2014-ben 446 fő).

A 2015 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 5444 millió forint került kifizetésre (2014-ben 5096 millió forint).

19.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 24.1 megjegyzésben olvashatóak.

19.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi

munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

19.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2015-ben, sem 2014-ben nem következett be jelentős változás.

19.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

20 EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK

20.1 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek ............................................................................	12 144	13 920
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ...................................................	14 749	14 637
Bérek ......................................................................................................................................	6 265	7 429
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék ..............................................................	464	2 853
Egyéb kötelezettségek ........................................................................................................	2 507	303
	36 129	39 142

20.2 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez és ügyfélhűségprogramokhoz kapcsolódó halasztott bevételek teszik ki.

21 NEM IRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK

millió Ft	MKT	CT	Egyéb	Összesen
2014. január 1. ..............................................	40 699	11 399	10	52 108
Deklarált osztalék...........................................	(5 286)	(2 783)	-	(8 069)
Teljes átfogó eredmény.................................	4 266	2 149	-	6 415
Egyéb...............................................................	-	-	(10)	(10)
2014. december 31. .....................................	39 679	10 765	-	50 444
Deklarált osztalék...........................................	(7 562)	(1 560)	-	(9 122)
Teljes átfogó eredmény.................................	2 302	1 089	-	3 391
2015. december 31. .....................................	34 419	10 294	-	44 713

A nem irányító részesedések a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza.

21.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról

Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be.

millió Ft	MKT		CT
	2014	2015	2014	2015
Forgóeszközök ...............................................	35 178	27 976	22 772	23 915
Rövid lejáratú kötelezettségek .....................	(23 064)	(25 397)	(11 199)	(13 942)
Befektetett eszközök .....................................	104 443	101 061	42 091	42 157
Hosszú lejáratú kötelezettségek ................	(3 851)	(3 330)	(1 258)	(1 760)
Nettó eszközállomány ...................................	112 706	100 310	52 406	50 370

a) Összesített mérlegek

millió Ft	MKT		CT
	2014	2015	2014	2015
Bevételek.........................................................	55 791	53 608	32 305	30 500
Adózás előtti eredmény.................................	9 125	6 933	7 156	5 552
Adózott eredmény..........................................	4 239	6 057	6 410	4 969

b) Összesített eredménykimutatások

c) Összesített cash flow kimutatások

millió Ft	MKT		CT
	2014	2015	2014	2015
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ..........................................................	21 302	17 570	12 714	11 730
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow ................................................	(7 926)	(536)	452	(4 450)
Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás ..................................................	(6 913)	(9 890)	(9 013)	(5 057)
Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás .................................	(5 286)	(5 123)	(2 783)	(1 560)
Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow.........................................	(959)	(1 466)	-	-
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ..........................................................	(13 158)	(16 479)	(11 796)	(6 617)

21.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek

A nem irányító tulajdonosokkal sem 2014-ben, sem 2015-ben nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül.

A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak a Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar

Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2014-es, sem a 2015-ös pénzügyi év során sem a Macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem a Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

22 BEVÉTELEK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Mobil bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi..........................................................................	159 963	158 399
Hang alapú nagykereskedelmi............................................................................................	28 301	15 978
Adatbevételek...................................................................................................	52 565	59 266
SMS ...................................................................................................................	19 227	18 564
Készülékértékesítés árbevétele .....................................................................	43 139	46 922
Egyéb mobilbevételek ....................................................................................	15 456	14 904
Mobil bevételek összesen ..............................................................................	318 651	314 033
Vezetékes bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi .........................................................................	64 467	59 748
Szélessávú kiskereskedelmi ................................................................................................	47 554	52 013
Tévé ...................................................................................................................	38 754	42 140
Készülékértékesítés árbevétele .....................................................................	5 562	8 200
Adatbevételek kiskereskedelmi .....................................................................	11 828	10 744
Nagykereskedelmi bevétel .............................................................................	20 321	21 636
Egyéb vezetékes bevételek....................................................................................................	17 805	17 551
Vezetékes bevételek összesen ......................................................................	206 291	212 032
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek .............................	59 206	80 997
Energiaszolgáltatásból származó bevételek ................................................	42 299	49 280
	626 447	656 342

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

2015-ben a Csoport módosította a Bevételek bemutatását. Az előző év bemutatását a tárgyévi adatokkal való összevethetőség

érdekében bemutatjuk az új struktúrában. A vezetőség úgy gondolja, hogy a bevételek új bontása eredményeképp a Csoport pénzügyi adatai jobban összehasonlíthatók a többi piaci szereplővel.

23 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Összekapcsolási díjak.....................................................................................	33 418	25 097
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek................................................	34 763	54 524
Energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ...........................................	41 883	47 919
Követelések értékvesztése..............................................................................	11 717	9 537
Egyéb közvetlen költségek .............................................................................	104 576	112 300
	226 357	249 377

2015-ben a Csoport módosította a Közvetlen költségek bemutatását. Az előző év bemutatását a tárgyévi adatokkal való összevethetőség érdekében módosítottuk. A vezetőség úgy gondolja, hogy a Közvetlen költségek új bontása eredményeképp a Csoport pénzügyi adatai jobban összehasonlíthatók a többi piaci szereplővel.

Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők, és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

24 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Rövid távú dolgozói juttatások ................................................................................	97 900	94 733
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (19.1 megjegyzés) .......	5 028	8 120
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (24.1.1 és 24.1.2 megjegyzés)................................................................................................................	9	29
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (24.1.3 megjegyzés)...	-	217
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ............................................	102 937	103 099
Aktivált bérköltségek ................................................................................................	(8 187)	(7 939)
	94 750	95 160
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ................................................................................................	21 749	21 651
Átlagos létszám (redukált fő) ....................................................................................	11 050	10 692
Záró létszám (redukált fő) .........................................................................................	10 883	10 357

24.1 Részvény alapú juttatási programok

24.1.1 A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójának Kiegészített Részvényvásárlási Programja (KRP)

A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója (CEO) részére indult 2012-ben. A CEO az éves bruttó mozgó prémiuma minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom-részvényekbe kellett fektessen. A CEO önkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelhette ezt az összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent leírt személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól (kiegészített részvényvásárlás) térítésmentesen. Az eredeti tervek szerint a program 2012-től az elkövetkező 5 év folyamán évente megújult volna.

A programmal kapcsolatban 2015-ben 16 millió forint, 2014-ben 9 millió forint költség került elszámolásra.

A Magyar Telekom a CEO Kiegészített Részvényvásárlási Programját 2015. július 1-től annyiban módosította, hogy a CEO-nak MT részvény helyett DT részvénybe kell befektetni. A program többi alapelve nem változott.

24.1.2 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel önkéntes.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények

arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A programmal kapcsolatban 2015-ben 13 millió forint költség került elszámolásra.

24.1.3 Hosszútávú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első

/ második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2015-ben 217 millió forint költség került elszámolásra.

25 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én végződött években
Távközlési adó..............................................................................................	(a)	25 830	25 223
Közműadó ....................................................................................................	(b)	7 636	7 649
Bérleti és lízingdíjak ....................................................................................		16 100	15 820
Marketing .....................................................................................................		12 662	13 298
Energia költségek ........................................................................................		9 887	8 956
Egyéb szolgáltatások költsége...................................................................	(c)	44 814	49 395
Egyéb működési költségek .......................................................................		10 261	11 034
		127 190	131 375

(a) Távközlési adó

A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700 illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó

hívószám esetében.

(b) Közműadó

2012-ben a magyar Országgyűlés elfogadta a közművezetékek adójáról szóló törvényt 2013. január 1-jei hatállyal. Az adó alanya a közművezeték tulajdonosa, aki a villamosenergia, hírközlési, földgáz-, hő-, víz- és szennyvíz szolgáltatások ellátását lehetővé tévő

vezetékeinek nyomvonala után 125 Ft/m adó fizetésére kötelezett. A hírközlési vezetékek esetében az adó mértéke függ a vezetékek hosszától: az első 170 000 méter vezetékre az adó összege a 125 Ft/m 20%-a, a 170 000 és 250 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 40%-a, a 250 000 és 300 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 80%-a, 300 000 méter felett pedig az adó teljes összegét meg kell fizetni.

Az Egyéb szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Csoport tagvállalatainak az egyedi és a konszolidált beszámolók

könyvvizsgálatával valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Beszámolók könyvvizsgálata .........................................................................	320	403
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .................................................	183	153
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak.........................................	171	168
PwC-nek fizetendő díjak összesen ................................................................	674	724

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.

Az Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak az éves beszámolók könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. a negyedéves jelentések felülvizsgálata, a számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk.

Az Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói

díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

26 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel..................................................	992	2 255
DT Csoporton belüli szolgáltatások bevétele...............................................	697	1 242
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye ...........................................................................	963	1 163
Biztosítási kártérítési bevételek......................................................................	311	337
Egyéb működési bevételek ............................................................................	111	1 874
	3 074	6 871

27 KAMATBEVÉTEL

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Követelések és kölcsönök kamatbevétele ...................................................	1 015	791
Pénzügyi lízing kamatbevétele.......................................................................	133	91
Céltartalék kamatkomponensének feloldása ..............................................	75	64
Osztalékbevétel ................................................................................................	1	-
	1 224	946

28 KAMATKÖLTSÉG

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
DT-nek fizetendő kamatköltség .....................................................................	17 048	16 787
Egyéb kamatköltség ........................................................................................	4 588	4 026
Pénzügyi lízing kamatköltsége.......................................................................	1 096	1 089
Céltartalékok kamatköltsége/felkamatolása ...............................................	159	126
Aktivált pénzügyi költségek ............................................................................	(271)	(244)
	22 620	21 784

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2015-ben 4,17% - 5,17%-os rátákat alkalmaztunk (2014-ben 4,83% - 5,29%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (29. megjegyzés) is figyelembe vettük.

29 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Díj/jutalék........................................................................................................................	5 940	4 484
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége)........................	6 794	1 095
Egyéb nettó árfolyamveszteség ...................................................................................	1 232	809
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben .......	(5 571)	5 867
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben.................	(658)	(177)
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben ......	(152)	(5 153)
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben.............	(584)	413
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok kivezetésének eredménye (átsorolás Egyéb átfogó eredményből) .........................................................................................	-	-
	7 001	7 338

30 TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Az alábbi táblázatban a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot a tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.

millió Ft		2014.	2015.
december 31-én végződött években
Beruházás tárgyi eszközökbe (12. megjegyzés) ......................................................		63 487	78 809
Beruházás immateriális javakba (13. megjegyzés) ..................................................		120 877	31 038
Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba ...........................................		184 364	109 847
Beruházási adókedvezmény elismerése/(kivezetése) (9.5 megjegyzés) ..............	(a)	(70)	-
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség ....................................................................	(b)	(39 038)	-
Aktivált lízingek...............................................................................................................	(c)	(2 569)	(4 064)
Beruházási szállítói kötelezettségek változása .........................................................	(d)	(534)	(8 928)
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg....................		142 153	96 855

(a) Beruházási adókedvezmény

A Beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba sor a beruházási adókedvezményekkel csökkentett összeget tartalmazza, bár az adókedvezmény értékét is a tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlására költöttük. Az adókedvezmények összege

valójában több éven át, csökkentett adófizetés formájában realizálódik.

(b) Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség

Az éves frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések

megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a

Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A 2014-es jelentős licencvásárlásokat a 13. megjegyzés taglalja.

A tárgyi eszközök beruházásai a pénzügyi lízingügyletek miatt nem mindig járnak azonnali kifizetésekkel. A kifizetések a lízing futamideje alatt jelennek meg a cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sorában (Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow), valamint a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak soron (Üzleti tevékenységből származó cash- flow).

(d) Beruházási szállítói kötelezettségek változása

A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik.

31 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
GTS Hungary (5.1 megjegyzés) .....................................................................	-	14 269
Kábeltévé üzleti tevékenységek (5.2 megjegyzés)......................................	1 237	2 237
Daten-Kontor.....................................................................................................	-	231
Leányvállalatok és üzletágak beszerzésére fordított összeg .....................	1 237	16 737

A leányvállalatok és üzletágak megvásárlására fordított összeg a tranzakció zárása előtt kifizetett előlegeket, a tranzakció zárásakor kifizetett kezdő vételárat, valamint az akvizíciókat követő években megfizetett további függő vételárak összegét tartalmazza.

32 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL

32.1 Bemutatandó szegmensek

A Csoport működési szegmensei a Telekom Magyarország, T-Systems, Macedónia és Montenegró.

A Telekom Magyarország szegmens Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, televíziós, valamint energia

kiskereskedelmi szolgáltatást főleg a „Telekom” vagy a „T” márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek. A Telekom Magyarország szegmens felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-,

számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Csoport egyéb központi funkcióit. Ezenkívül ez a szegmens felel még a Bulgáriában és Romániában helyi vállalatoknak és távközlési szolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi

szolgáltatásokért.

A T-Systems szegmens a T-Systems márkanév alatt kiemelt üzleti partnereknek (nagyvállalati ügyfelek és állami szektor) nyújt mobil- és vezetékes távközlési, infokommunikációs és rendszer-integrációs szolgáltatásokat.

A Csoport szintén jelen van a mobil- és vezetékes távközlési szolgáltatások teljes skálájával Macedóniában és Montenegróban, mely két további működési szegmense a Csoportnak.

32.1.1 Az MC-nek rendszeresen szolgáltatott információk

A következő táblázatok azokat a bemutatandó szegmensekre vonatkozó információkat tartalmazzák (a Csoport-számokkal egyeztetve), melyek a Társaság Ügyvezető Bizottsága (MC) számára rendszeresen rendelkezésre állnak. Ezen információk között számos olyan eredménymutató szerepel – például bizonyos „rendkívüli tételek” nélküli EBITDA –, melyeket a teljesítményértékelésnél és az erőforrások allokációjánál vesznek figyelembe. Ezen tételek jellege és nagysága évről évre változik. A vezetőség úgy gondolja, hogy a jelen pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési elvekkel és számokkal leginkább összhangban álló szegmensmutatók a Bevétel, az EBITDA és a Capex.

Bevételek	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én végződött években
Telekom Magyarország összbevétele .............................................................................	461 666	477 512
Ebből Telekom Magyarország bevételei a többi szegmenstől ...................................	(24 174)	(21 962)
Telekom Magyarország bevételei külső ügyfelektől .......................................................	437 492	455 550
T-Systems összbevétele ....................................................................................................	111 697	126 332
Ebből T-Systems bevételei a többi szegmenstől ..........................................................	(10 744)	(9 514)
T-Systems bevételei külső ügyfelektől ..............................................................................	100 953	116 818
Macedónia összbevétele...................................................................................................	55 791	53 608
Ebből Macedónia bevételei a többi szegmenstől .........................................................	(58)	(91)
Macedónia bevételei külső ügyfelektől .............................................................................	55 733	53 517
Montenegró összbevétele.................................................................................................	32 305	30 500
Ebből Montenegró bevételei a többi szegmenstől ......................................................	(49)	(41)
Montenegró bevételei külső ügyfelektől ...........................................................................	32 256	30 459
Szegmensek konszolidált összbevétele ...........................................................................	626 434	656 344
Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport bevételei között ........	13	(2)
A Csoport összbevétele ......................................................................................	626 447	656 342
Szegmenseredmények (EBITDA)	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én végződött években
Telekom Magyarország.................................................................................................	133 202	143 557
T-Systems........................................................................................................................	11 966	12 174
Macedónia .....................................................................................................................	23 371	20 811
Montenegró ...................................................................................................................	12 436	10 699
Szegmens-EBITDA összesen .......................................................................................	180 975	187 241
Értékelési különbségek/kerekítés a szegmensek és a Csoport EBITDA között ...	249	60
Csoport-EBITDA ...........................................................................................	181 224	187 301
Értékcsökkenési leírás és amortizáció ........................................................................	(100 650)	(113 784)
Működési eredmény......................................................................................................	80 574	73 517
Nettó pénzügyi eredmény.............................................................................................	(28 397)	(28 176)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből ...........................	(5)	-
Adózás előtti eredmény.................................................................................................	52 172	45 341
Nyereségadó .................................................................................................................	(20 148)	(13 794)
Adózott eredmény..........................................................................................................	32 024	31 547

Capex (Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásai)	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én
Telekom Magyarország.................................................................................................	68 483	88 418
T-Systems........................................................................................................................	4 660	5 378
Macedónia .....................................................................................................................	8 993	10 556
Montenegró ...................................................................................................................	5 017	5 249
Szegmens-Capex összesen..........................................................................................	87 153	109 601
Mobil licencek beszerzése (13. megjegyzés) ..............................................................	97 593	502
Egyéb értékelési különbségek a szegmensek és a Csoport Capex között .............	(382)	(256)
A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba.......	184 364	109 847

A mobil licencek beszerzését nem tekintjük a szegmens Capex részének. A Csoport összes beruházása tárgyi eszközökbe és immateriális javakba megegyezik a 12., 13. és 30. megjegyzések „Beruházás” soraival.

32.2 Információ a földrajzi terültekről

A lenti táblázat a Csoport külső ügyfelektől származó bevételeit mutatja be országonként, a Csoport számainak meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.

Bevételek	2014.	2015.
millió Ft	december 31-én végződött években
Magyarország .................................................................................................................	532 885	566 584
Macedónia ......................................................................................................................	55 733	53 517
Montenegró ....................................................................................................................	32 256	30 459
Románia ..........................................................................................................................	3 868	4 095
Bulgária ...........................................................................................................................	1 705	1 687
A Csoport összbevétele...................................................................................................	626 447	656 342

Az alábbi táblázat a Csoport befektetett eszközeit mutatja országonkénti bontásban (beleértve az adott országban lévő működési szegmenshez allokált goodwillt is), összehasonlítva a Csoport összes befektetett eszközével, a Csoport-számok meghatározásakor alkalmazott értékelési elvekkel összhangban.

Befektetett eszközök
millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Magyarország ...................................................................................................................	821 747	832 158
Macedónia .......................................................................................................................	102 348	98 689
Montenegró .....................................................................................................................	38 933	38 313
Bulgária ............................................................................................................................	2 807	3 075
Románia ...........................................................................................................................	1 646	1 614
Összesen az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és a halasztott adó kivételével..........................................................................................................................	967 481	973 849
Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök (8.2 megjegyzés) ..............................................	25 243	22 950
Halasztottadó-követelés (9.4 megjegyzés) ..................................................................	155	47
A Csoport befektetett eszközei összesen .....................................................................	992 879	996 846

33 LÍZINGEK ÉS EGYÉB ELKÖTELEZETTSÉGEK

33.1 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

2014-ben és 2015-ben a pénzügyi lízing kötelezettségek főként olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez

kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2014. és 2015. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2014. december 31-én				2015. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül .............................	402	967	1 369		200	795	995
1–5 év között ..........................	770	3 003	3 773		576	2 628	3 204
5 éven túl .................................	1 360	2 042	3 402		1 169	1 732	2 901
Összesen..................................	2 532	6 012	8 544		1 945	5 155	7 100

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2014-ben és 2015-ben főleg IPTV set-top-boxok járművek és IT-berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 2–5 év, részben meghosszabbítási és vásárlási opcióval.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2014. és 2015. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2014. december 31-én				2015. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül .............................	3 113	95	3 208		3 655	303	3 958
1–5 év között ..........................	1 795	89	1 884		1 994	859	2 853
5 éven túl .................................	288	66	354		786	580	1 366
Összesen..................................	5 196	250	5 446		6 435	1 742	8 177

A Csoport nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.

33.2 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobiladótornyok alatti terület bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak. Az alábbi táblázat a Csoport operatív lízingből származó jövőbeni lízingkötelezettségeit tartalmazza:

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
1 éven belül ....................................................................................................................	11 225	10 478
1–5 év között .................................................................................................................	26 675	24 717
5 éven túl ........................................................................................................................	13 072	8 449
Összesen.........................................................................................................................	50 972	43 644

Az operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai

különbözőek. Ezek a lízingszerződések 1-től 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

33.3 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcingszerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2014. és 2015. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2014. december 31-én				2015. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül ......................	681	94	775		361	73	434
1-5 év között .....................	1 135	238	1 373		871	150	1 021
5 éven túl ..........................	305	58	363		264	49	313
Összesen...........................	2 121	390	2 511		1 496	272	1 768

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

33.4 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a mobiltornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízingköveteléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbeadó jelenik meg.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
1 éven belül ................................................................................................................	1 034	1 147
1–5 év között .............................................................................................................	2 184	2 102
5 éven túl ....................................................................................................................	280	179
Összesen.....................................................................................................................	3 498	3 428

33.5 Tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó beszerzési elkötelezettségek

Az alábbi táblázat a Magyar Telekom tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én
Tárgyi eszközök .............................................................................................................	4 620	3 767
Immateriális javak .........................................................................................................	6 336	4 579
Összesen.........................................................................................................................	10 956	8 346

33.6 Elkötelezettség üzleti tevékenységek vásárlására

A Csoportnak 2015. december 31-én nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége. A Csoportnak 2014. december 31-én fennállt egy akvizícióból származó elkötelezettsége, mellyel kapcsolatban 2014 decemberében 250 millió forint előleg kifizetésre került, és a tranzakció zárása 2015 januárjában történt meg, amikor kifizetésre került az elkötelezett vételár, 1000 millió forint.

34 TRANZAKCIÓK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.

34.1 A Deutsche Telekom Csoport és a Német Szövetségi Köztársaság

34.1.1 Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok 59,21%-ával rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport treasuryközpontja, így jellemzően ő nyújt hitelfinanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is.

Az alábbi táblázat a DT Csoporttal kapcsolatos tranzakciókat és egyenlegeket mutatja be:

millió Ft	2014	2015
Bevételek a DT Csoportnak nyújtott szolgáltatásokból ............................................	22 564	17 242
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége .....................................................	(9 973)	(11 644)
DT Csoportnak nyújtott támogató szolgáltatások bevétele .....................................	697	1 242
Kamatköltség DTIF-nek.................................................................................................	(10 224)	(5 825)
Kamatköltség DTAG-nak ..............................................................................................	(6 824)	(10 962)
Anyavállalatnak fizetett osztalék ..................................................................................	-	-
DT Csoporttal szembeni követelések..........................................................................	8 825	10 592
DT Csoport vállalataival szembeni szállítói kötelezettségek....................................	(10 329)	(15 766)
DTIF hitelek.....................................................................................................................	(172 071)	(106 798)
DTAG hitelek...................................................................................................................	(183 765)	(243 249)
DTAG-vel kötött swapügyletek valós értéke – eszköz...............................................	11 826	6 553
DTAG-vel kötött swapügyletek valós értéke – kötelezettség ...................................	(93)	(854)

A Deutsche Telekom 2017. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.

34.1.2 A Német Szövetségi Köztársaság

A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DTAG-nek a jegyzett tőke mintegy 32 százalékával. A közgyűlések átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DTAG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár

kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DTAG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, illetve annak jelentős befolyása alatt álló társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és

következésképp a Magyar Telekom szempontjából is.

A Magyar Telekom és a DTAG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2014-es, sem a 2015-ös pénzügyi év során sem a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, sem a Szövetségi Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

34.2 Társult és közös vezetésű vállalkozások

A Csoportnak nincs jelentős társult vállalkozása, és a velük bonyolított tranzakciók sem jelentősek.

Az E2 Hungary Zrt. 2015. július 9-e óta a Magyar Telekom közös vezetésű vállalkozása. A társaságnak 2015-ben nem volt működési tevékenysége, 2016-tól kezdte meg az üzleti ügyfelek energiaszolgáltatásokkal való kiszolgálását. A társasággal szemben egyetlen jelentős egyenleg szerepel, egy E2-nek adott előleg 3338 millió forint összegben, melyet annak 2016-os működésére, a Társaság és üzleti ügyfelek energiaellátására bocsátott rendelkezésre.

34.3 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Igazgatósági tagok díjazása .....................................................................................	16	16
Felügyelő Bizottsági tagok díjazása ........................................................................	61	63
Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön .................................................................	-	-
Felügyelő Bizottsági tagoknak nyújtott kölcsön ....................................................	6	4

A Felügyelő Bizottsági tagoknak nyújtott kölcsönöket kizárólag a munkavállalói küldöttek, mint munkavállalók kaptak.

34.4 Kulcsvezetők

Kulcsvezetőknek a Társaság Ügyvezető Bizottságának (MC), a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb-járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:

millió Ft	2014.	2015.
december 31-én végződött években
Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegű juttatások .................................	1 661	1 568
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .....................	-	-
Részvényalapú juttatások (24.1-es megjegyzés) ..................................................	9	24
	1 670	1 592
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) ...............................................................................................	366	349

A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

35 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK BEMUTATÁSA

35.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2015. és 2014. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A kölcsönök és követelések egészét és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash flow módszer alakalmazásával kerül

meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra.

35.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

2015. december 31. millió Ft		Könyv szerinti érték
2015. december 31. millió Ft	Kölcsönök és követelések	Lejáratig tartandó	Értékesíthető (1. szint)	FVTPL (2. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök ...........................................	17 558	-	-	-	17 558	17 558
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap .	7 982	-	-	-	7 982	7 982
Éven belüli vevőkövetelések ...................	147 080	-	-	-	147 080	147 080
Éven túli vevőkövetelések........................	10 302	-	-	-	10 302	10 884
Dolgozói kölcsönök..................................	5 041	-	-	-	5 041	5 613
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......	-	-	-	6 553	6 553	6 553
Származékos pénzügyi eszközök külső féllel szemben .................................	-	-	-	79	79	79
Pénzügyi lízingkövetelések .....................	1 494	-	-	-	1 494	1 582
Értékesíthető pénzügyi eszközök ...........	-	-	278	-	278	278
Egyéb rövid lejáratú ..................................	1 531	-	-	-	1 531	1 531
Egyéb hosszú lejáratú ..............................	742	-	-	-	742	994
Összesen....................................................	191 730	-	278	6 632	198 640	200 134

2014. december 31. millió Ft		Könyv szerinti érték
2014. december 31. millió Ft	Kölcsönök és követelések	Lejáratig tartandó	Értékesíthető (1. szint)	FVTPL (2. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök ...........................................	14 625	-	-	-	14 625	14 625
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap .	14 821	-	-	-	14 821	14 821
Éven belüli vevőkövetelések ...................	134 450	-	-	-	134 450	134 450
Éven túli vevőkövetelések........................	10 745	-	-	-	10 745	11 593
Dolgozói kölcsönök..................................	4 604	-	-	-	4 604	4 903
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......	-	-	-	11 826	11 826	11 826
Származékos pénzügyi eszközök külső féllel szemben .................................	-	-	-	488	488	488
Pénzügyi lízingkövetelések .....................	2 121	-	-	-	2 121	2 329
Pénzügyi követelések társult vállalkozással szemben ...........................	174	-	-	-	174	174
Értékesíthető pénzügyi eszközök ...........	-	-	231	-	231	231
Egyéb rövid lejáratú ..................................	2 424	-	-	-	2 424	2 424
Egyéb hosszú lejáratú ..............................	1 499	-	-	-	1 499	1 698
Összesen....................................................	185 463	-	231	12 314	195 887	199 562

A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg az értékesíthető pénzügyi eszközök és a kereskedési céllal tartott eszközök valós értéken vannak nyilvántartva.

A FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cashflow módszerrel

állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

35.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2015. december 31.	Könyv szerinti érték		Összesen	Valós érték
millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben............................	356 140	854	356 994	362 782
Banki hitelek...................................................................	13 070	-	13 070	13 072
Kötelezettségek szállítók felé .......................................	140 182	-	140 182	140 182
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség ......	1 863	-	1 863	1 917
Frekvenciadíj-kötelezettség..........................................	51 378	-	51 378	53 758
Pénzügyi lízingkötelezettség........................................	8 380	-	8 380	7 815
Vevői túlfizetések ...........................................................	1 329	-	1 329	1 329
Egyéb rövid lejáratú .......................................................	3 877	-	3 877	3 877
Egyéb hosszú lejáratú ...................................................	1 112	-	1 112	1 188
Összesen ........................................................................	000 000	000	578 185	585 920

2014. december 31.	Könyv szerinti érték		Összesen	Valós érték
millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben............................	355 836	93	355 929	367 737
Banki hitelek...................................................................	45 796	-	45 796	45 786
Kötelezettségek szállítók felé .......................................	110 361	-	110 361	110 361
Származékos pénzügyi kötelezettségek külső féllel szemben ......................................................	-	000	000	000
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség ......	2 730	-	2 730	2 849
Frekvenciadíj-kötelezettség..........................................	54 306	-	54 306	52 859
Pénzügyi lízingkötelezettség........................................	7 728	-	7 728	8 242
Pénzügyi kötelezettségbe sorolt szállítói kötelezettség ..................................................................	10 917	-	10 917	10 917
Egyéb rövid lejáratú .......................................................	2 154	-	2 154	2 154
Egyéb hosszú lejáratú ...................................................	504	-	504	538
Összesen ........................................................................	590 332	511	590 843	601 861

A származékos pénzügyi kötelezettségek valós értéken vannak a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 16. és 17. megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

A FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a FVTPL eszközökhöz hasonlóan, a 35.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg.

35.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2015. és 2014. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2015 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
		Valós értéken	Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint) .......................	-	44	-	-	-	-	44
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ...........	-	(5 690)	-	-	4 740	-	(950)
Kölcsönök és követelések ..........	791	-	415	(9 537)	-	(4 401)	(12 732)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken.....	(20 737)	-	(1 510)	-	-	(49)	(22 296)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ......	(19 946)	(5 646)	(1 095)	(9 537)	4 740	(4 450)	(35 934)

2014 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
		Valós értéken	Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint) .......................	-	26	-	-	-	-	26
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ...........	-	6 229	-	-	736	-	6 965
Kölcsönök és követelések ..........	1 015	-	1 218	(11 717)	-	(5 614)	(15 098)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken.....	(21 561)	-	(8 012)	-	-	(144)	(29 717)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége ......	(20 546)	6 255	(6 794)	(11 717)	736	(5 758)	(37 824)

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 28. megjegyzést).

A kölcsönök és követelések esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

35.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási

keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

millió Ft	2014. december 31-én		2015. december 31-én
Követelések		Kötelezettségek szállítók felé		Követelések	Kötelezettségek szállítók felé
Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege .........................................................................				166 508	143 928
	146 364	112 459
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása ......................................................................				(3 746)	(3 746)
	(2 098)	(2 098)
A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege ...........................		110 361		162 762	140 182
	144 266	110 361		162 762	140 182

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra.

35.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2015. december 31-i névértéken 11,3 milliárd Ft (2014-ben: 15,6 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Csoport bizonyos szerződéses

kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2015-ben, sem 2014-ben, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

36 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

36.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Csoport irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a mérlegben.

A Csoportnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne.

36.2 Függő kötelezettségek

Az alábbiakban a Csoport legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

36.2.1 Magyarország

36.2.1.1 Tranzakciós díjjal kapcsolatos közérdekű keresetek

Két hasonló per indult a Társaság ellen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által a postán sárga csekken és üzletben személyesen történő számlakiegyenlítés esetén felszámított tranzakciós díj jogszerűsége kapcsán. A Társaság meggyőződése szerint a tranzakciós díj a bevezetésekor nem ütközött jogszabályba, azonban időközben az Elektronikus Hírközlésről szóló törvény módosítása a díj alkalmazását megtiltotta. A Társaság a törvény módosítás hatályba lépésétől a díjat nem alkalmazza és megfelel a törvény előírásainak. A menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy ezen igények kapcsán jelentős kifizetésre kerülne sor.

36.2.1.2 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 35.4 megjegyzést.

37 KONCESSZIÓS ÉS KÖZCÉLÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ENGEDÉLYEK

A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban. Ezen szolgáltatások nagyrészt az említett országok törvényei és jogszabályai által szabályozottak. A szolgáltatások

legtöbb esetben engedélyhez vagy koncesszióhoz kötöttek, amelyhez jellemzően egy egyszeri díj, továbbá éves díjak kapcsolódnak. Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

37.1 Magyarországi mobiltávközlési szolgáltatás

A Magyar Telekom Nyrt. Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. Az új közösségi szabályozás (NRF)

implementálása során megtörtént az Elektronikus Hírközlési törvény (Eht.) módosítása, mely 2011. augusztus 3-án lépett hatályba. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely felelős a másodrendű jogszabály– és végrehajtási rendeletalkotásért.

2012 júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került, ideértve a koncessziós szerződéseket is.

2004. december 7-én a Társaság megszerezte bizonyos frekvencia blokkok kizárólagos használati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A frekvencia használati jog időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat), további 7,5 éves meghosszabbítási lehetőséggel.

A Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz-es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én az NMHH frekvenciakijelölési határozatot bocsátott ki a Magyar Telekom részére a 26 GHz-es sáv 4 alapblokkjára (2 x 28 MHz mindegyik).

A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési

szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre.

2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást. A módosítás fő rendelkezései:

▪ A Magyar Telekom 1800 MHz-es frekvenciasávban 2014. október 7-éig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága, illetve a 900 MHz-es frekvenciasávban 2016. május 4-éig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága 2022. áprilisig meghosszabbításra, illetve harmonizálásra került.

▪ A Magyar Telekom által 2012-ben elnyert 900 MHz-es frekvenciasávú 2 db 1 MHz-es duplex frekvenciablokk vonatkozásában a Magyar Telekom szintén 2022. áprilisig rendelkezik majd frekvenciahasználati jogosultsággal. Így a Magyar Telekom jelenleg a 900 MHz-es frekvenciasávban összesen 10 MHz duplex frekvenciablokk, az 1800 MHz-es frekvenciasávban összesen 15 MHz duplex frekvenciablokk használatára jogosult.

▪ A 900/1800 MHz-es sávú frekvenciahasználati jogosultságok hosszabbításának és harmonizációjának egyszeri díja 38 milliárd Ft. Tekintettel a 2012-ben elnyert frekvenciablokkok használatának az eredeti 2027-ben történő lejárat helyett 2022-ben történő megszűnésére, a Magyar Telekomot a fent említett összegből összesen 34 milliárd Ft fizetési kötelezettség terhelte.

Az NMHH 2014. május 22-én közzétette a „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentációt” A pályázatban a 800 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 2600 MHz és 26 GHz frekvenciasávok blokkjai szerepeltek.

2014. szeptember 29-én az NMHH közzétette a pályázat eredményeit, mely szerint a Magyar Telekom összesen 58 650 millió Ft értékben megnyerte az alábbi frekvenciákat:

▪ 2 x 10 MHz a 800 MHz,

▪ 2 x 2 MHz a 900 MHz,

▪ 2 x 30 MHz a 2600 MHz és.

▪ 2 x 10 MHz az 1800-as frekvenciasávban.

2014. október 15-én a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 800MHz, 900 MHz és 1800 MHz frekvenciasávokról szóló Hatósági Szerződést, amely az aláírás napján hatályba lépett. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2014. október 17-én került kibocsátásra a Magyar Telekom részére.

A legutóbbi pályázat eredményeként a Magyar Telekom 2029. június 15-ig szerzett frekvenciahasználati jogot a fenti spektrumokra. A Hatósági Szerződés – az abban foglalt követelmények teljesülése esetén - további 5 évvel meghosszabbítható.

A Társaság a számhordozásról szóló jogszabály hatálya alá esik 2004 óta, mely kötelezettség azonban kizárólag más mobil

szolgáltatók viszonylatában áll fenn. A Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán (régi M7 új M2 piac) JPE szolgáltatónak lett minősítve, és jelenleg szabályozási kötelezettségeknek kell megfelelnie a hálózatába irányuló hanghívások végződtetési díja (MTR) tekintetében. Az NMHH 2011. augusztus végén meghozta új, harmadik piacelemzési határozatát. A mobil- hangpiacon a nagykereskedelmi árakat a három szolgáltatónak - 3 lépcsőben - egységesen 40%-kal kellett csökkenteniük. A

legutóbbi mobilpiaci határozat 2015. március 16-án került publikálásra az újként - ún. tiszta Buttom-Up Long Run Incremental Costing model révén (BU-LRIC) - meghatározott MTR 1,71 HUF/perc nettó költség alapú díjjal.

2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé (EU Roaming Regulation I.).

2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához (EU Roaming Regulation II.).

Ezt követően az EU (Bizottsága) 2012. július 1-én tovább bővítette az EU roaming szabályozást, új szabályozási elemmel: a

szabályozott roaming szolgáltatások elkülönített értékesítésének előírásával. Ennek eredményeként a Magyar Telekomnak meg kellett

teremtenie a technikai lehetőségét egy Alternatív Roaming Szolgáltató hosztolásának és engedélyeznie kell, hogy ügyfelei az EU területén az adott külföldi EU tagállam mobil szolgáltatójának ún. Local Break-out megoldását használják 2014. július 1-től (EU Roaming Regulation III.).

A legutóbbi EU roaming szabályozást 2015. október 27-án szavazta meg az Európai Parlament. Ezen szabályozás értelmében az európai MNO-k kötelesek “Roam Like At Home Plus Surcharge” modellt ajánlani 2016.április 30-tól, továbbá egy “Full Roam Like At Home With Fair Use Policy Possibility” modellt 2017. június 15-től. A Fair Use Policy implementálása szintén opcionális (EU Roaming szabályozás IV.). Ezek eredményeként az európai kiskereskedelmi romaing hang, SMS és adat árszintek a honos – nemzeti –

díjszinthez lesznek közel.

37.2 Magyarországi vezetékes távközlési szolgáltatások

Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. Az NMHH közzétette az egyetemes szolgáltatás műszaki és minőségi követelményeiről továbbá az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó ajánlati folyamat részleteiről szóló rendeletét. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2013. november 4-én közzétettet ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. A Társaság ajánlatot nyújtott be helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférési és országos belföldi tudakozó szolgáltatások tárgyában. Az NMHH

döntése alapján az MT egyetemes szolgáltatónak minősül nyilvános állomások (hatálybalépés: 2014. június 1.); helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés (hatálybalépés: 2014. július 1.) valamint előfizetői névjegyzék (hatálybalépés: 2014. augusztus 1.) területén.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén a Társaság jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE) minősül a

szabályozott piacokon. Az EU releváns piacokról szóló második ajánlásának előírása szerint a jelenlegi releváns piacokba tartoznak a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi telefon és szélessávú szolgáltatások.

A Magyar Telekom Magyarország elsőszámú vezetékes szélessávú nagykereskedelemi szolgáltatója és egyike a vezető

szolgáltatóknak a kiskereskedelmi piacon. Az érvényben lévő piachatározat értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt árazási

szabályoknak (retail minus módszertan). A nagykereskedelmi vezetékes szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó ármaximum valamint a retail minus (RM) értékek a mindenkori hatályos RM NMHH határozatban kerülnek meghatározásra. A jelenlegi – az RM21-es

időszakra vonatkozó - NMHH ármegállapító határozathozatali eljárás lezárult, az új árak 2016. január 1-én léptek hatályba. Emellett a Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások

vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között. Feltételezésünk szerint a retail minus módszertan módosításra kerül a követlező piaci határozattal és egy új BU-LRIC+ modell lesz használatos a szabályozott nagykereskedelmi fix szélessávú piacon 2016 Q4-től.

Továbbá a JPE szolgáltatók kötelesek referencia ajánlatot kidolgozni a passzív fizikai infrastruktúra átengedésre (RUO) és a

szolgáltatás nyújtására, amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltatótól. Az egyes JPE szolgáltatók referencia ajánlatait az NMHH előzetesen jóváhagyja. Ezen szolgáltatások árazását költségalapon kell kialakítani és számításukat a hosszú távú inkrementális költség (TD-LRIC) módszertan alapján kell végezni.Várhatóan a következő 3a és 3b piacelemzés során – a RUO

alapszolgáltatásainak - díjai az NMHH tanácsadója által felépített BU-LRIC+ modellből kerülnek meghatározásra. A Magyar Telekom továbbra is JPE szolgáltató marad ezeken a piacokon és kötelezett lesz a következő MARUO benyújtására 2016 Q2-Q3 során, melynek jóváhagyása 2016 Q4-ben várható.

A negyedik körös piacelemzési eljárás eredményeként az NMHH 2013-ban közzétette a vezetékes hívásindítási és a hívásvégződtetési piacokon (M2, M3) hozott új piacelemzési határozatokat. A főbb változások a következők: a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 124 - telefonszolgáltatóra, a hívásvégződtetési díj a korábbi évek gyakorlatával szemben szimmetrikusan az összes szolgáltatóra egységesen került meghatározásra. Jelentős változás továbbá, hogy a hívásindítás és a hívásvégződtetés díját a Hatóság TD-LRIC+ helyett BU-LRIC módszertannal állapította meg.

A JPE szolgáltatók kötelesek az alkalmazandó díjakat is magában foglaló referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO) kidolgozni, és a szolgáltatást a referencia ajánlat szerint biztosítani amennyiben ilyen irányú igény jelentkezik más távközlési szolgáltató részéről. A

hívásvégződtetés díja mindegyik JPE szolgáltató tekintetében 2014. január 1-től módosult, az új MARIO illetve a híváskezdeményezési és kiegészítő összekapcsolási szolgáltatás díjak 2014. szeptember 1-én léptek hatályba.

A JPE szolgáltatók kötelesek a szolgáltató választás lehetőségét biztosítani saját előfizetőik számára.

A telefonszolgáltatók a törvény alapján 2004. január 1-től kötelesek számhordozást biztosítani hálózataikban.

37.3 Energiaszolgáltatás Magyarországon

A Magyar Telekom Nyrt. 2010 májusában kezdte meg energia piaci működését villamos energia és földgáz kereskedelmi engedélyesként.

A Magyar Telekom energia kereskedelmi tevékenységéhez kapcsolódó bevételeit energia (fogyasztási) díjak, rendszerhasználati díjak, valamint egyéb – elsősorban pénzeszköz típusú – díjtételek alkotják. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a Magyar Telekom által alkalmazott energia díjak a Nemzeti Fejlesztési Miniszter rendeletében szabályozott egyetemes szolgáltatási

díjakon alapulnak.

A társaság az energiapiaci környezet változását követően a lakossági szolgáltatásra jogosult ügyfelek körében a földgáz-szolgáltatások megszüntetése mellett döntött 2015. július 31-ével.

A változás nem érinti közvetlenül a Telekom lakossági ügyfelek számára nyújtott villamosenergia-szolgáltatását, amelyet azonban a földgáz-szolgáltatáshoz hasonlóan a társaság időről időre felülvizsgál a változó piaci körülmények fényében.

A Magyar Telekom és a MET Holding AG 2015. márciusában megállapodást írt alá egy egyenlő arányban tulajdonolt vegyesvállalat (joint venture) alapításáról, amely elsősorban üzleti ügyfelek számára kínál földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást. Az E2 Hungary Zrt., mint a Magyar Telekom Nyrt. és a MET Holding AG által 50-50 %-ban tulajdonolt vegyesvállalata a szükséges engedélyek

birtokában 2016. január 1-jével megkezdte földgáz- és villamosenergia-kereskedelmi tevékenységét. A tulajdonosok megállapodása szerint a Magyar Telekom Nyrt. a teljes üzleti energiakereskedelmi tevékenységét az E2 Hungary Zrt-be szervezi.

37.4 Macedón mobiltávközlési szolgáltatások

A Makedonski Telekom AD Skopje (MKT, korábban T-Mobile) tevékenysége révén a Csoport a macedón mobil távközlési piacon is jelen van. A macedón távközlési szektort elsődlegesen a 2014 márciusában hatályba lépett elektronikus kommunikációs törvény (EKT), másodlagosan a Szabálykönyv szabályozza.

2008. szeptember 5-én az AEC hivatalból értesítette a T-Mobile MK-t azokról a közcélú elektronikus kommunikációs hálózatokról, és/vagy szolgáltatásokról, amelyeket a koncessziós szerződések értelmében neki ítéltek. A T-Mobile által a GSM 900 sávban használt 25 MHz szélességű rádiófrekvencia engedélyét szintén az ECL-ben szabályozott módon került kiosztásra 2018. szeptember 5-ig terjedő érvényességgel, amely az ECL rendelkezései szerint további 20 évvel meghosszabbítható. A helyi szabályozásokban

bekövetkezett változások értelmében a 900 MHz sáv megnyílt az UMTS technológia számára. és a T-Mobile kérésére a rádiófrekvencia-engedélyt úgy módosították, hogy az a GSM és az UMTS technológiára egyaránt kiterjedjen.

A nagykereskedelmi (WS) piac (Hívásvégződtetési szolgáltatások a közcélú mobilkommunikációs hálózatokban) elemzését követően az AEC 2007-ben hozott egy határozatot, amelyben ezen a piacon JPE-nek minősítette a T-Mobile -t. Ezen a releváns piacon az árszabályozás folytatódik, mivel az AEC rendszeresen elemzi a piacot, és aktualizálja az árszabályozási modelleket.

2008-ban jelentették be 3 engedély kiadását. Az engedély érvényessége 10 év, vagyis 2017. december 17-én jár le, azonban az ECL rendelkezéseinek megfelelően további 20 évre meghosszabbítható.

2010-ben az T-Mobile -t JPE-nek nyilvánították az „Elérés és híváskezdeményezés közcélú mobilkommunikációs hálózaton” nagykereskedelmi piacon. Az AEC döntése alapján 2010-ben a T-Mobile közzétette a következő szabályozott szolgáltatásokat tartalmazó Elérési referencia ajánlatot:

▪ híváskezdeményezés mobil virtuális hálózati szolgáltató (MVNO) felé,

▪ híváskezdeményezés nemzeti barangolási szolgáltató felé,

▪ SMS kezdeményezés MVNO felé, és

▪ SMS kezdeményezés nemzeti barangolási szolgáltató felé.

Ezen a piacon 2010 óta nem került sor újabb piacelemzési fordulóra, és a T-Mobile MK hálózatán nem volt MVNO vagy nemzeti barangolási szolgáltató. Egy MVNO, a ONE hálózatán lévő Albafone belépett a macedón piacra, és 2013-ban megkezdte üzleti tevékenységét.

2011-ben az AEC közzétette a nagykereskedelmi (WS) „SMS végződtetés a közcélú mobilkommunikációs hálózatokon” piacról

készült utolsó elemzését, majd 2011 májusában mindhárom mobilszolgáltatót JPE-nek minősítettek ezen a releváns piacon. 2011

júliusában az AEC jóváhagyta a referencia ajánlatokat, ahol az SMS végződtetési ár szimmetrikus mindhárom szolgáltató esetében és megegyezik a szabályozás előttivel.

2014. december 19-én az ECL módosítására került sor. Az egyik legfontosabb változás a 75-a paragrafussal érvényesült, mely a nemzetközi roaming árakat szabályozza. E paragrafus értelmében az AEC-nek a Határozat alapján joga van azon szolgáltatások esetében a maximális árakat megszabni, melyeket azon roaming felhasználók részére nyújt, akik olyan országokból származnak, melyekkel a Macedón Köztársaság szerződést kötött a nyilvános mobil kommunikációs hálózatban a roaming szolgáltatások árának csökkentésére, kölcsönösség alapján, mely ár nem lehet magasabb, mint ugyanazon szolgáltatás ára az EU-ban. 2015-től számítva 3 éves időtartam alatt az árak a megállapított maximumra csökkennek.

Az AEC igazgatója 2014. december 10-én Határozatot hozott a rádiófrekvencia használat (RF) éves díja kiszámításának pontértékéről. A pontérték 0,8 euró (mintegy 250 forint), ami azt jelenti, hogy a rádiófrekvenciák összes éves díja 2015. január 1-től 20%-al csökkent az előző értékhez képest. Az éves RF díjak számítási formulái a vonatkozó Szabálykönyvben került meghatározásra.

Egy 2013 augusztusában lefolytatott árverési folyamat a teljes 790-862 MHz sávot – egyetemben a ki nem osztott 1740-1880 MHZ spektrummal az LTE technológia számára – közbeszerzés keretében ítélte oda. Mindhárom macedóniai szolgáltató 2x10 MHZ LTE rádiófrekvencia-engedélyt szerzett a 800 MHz sávban, és 2x15 MHz-t az 1800 MHz sávban. Az egyes engedélyek díja egyszeri 10,3 millió euró (mintegy 3,2 milliárd forint) volt. Az engedélyek 20 évre szólnak, lejáratuk dátuma 2033. december 1, és az ECL

rendelkezéseinek megfelelően további 20 évre meghosszabbíthatók.

2013-ban az AEC elvégezte az SMS végződtetési piac második elemzését, majd 2013 októberében nyilvános vita lefolytatására került sor a javasolt új szabályozott, mindhárom szolgáltató számára szimmetrikus, az érvényben lévőnél 75%-kal alacsonyabb árakkal

kapcsolatban. A nyilvános vita lezárását követően az AEC fenntartotta álláspontját, miszerint a szabályozott WS árakat mindhárom szolgáltató esetében 75%-kal csökkenteni kell, majd az új ár 2014. január 1-jén hatályba lépett.

2013-ban a T-Mobile-t az AEC JPE-nek nyilvánította a releváns Hívásvégződtetési szolgáltatások a fix helyzetű közcélú

telefonhálózatban” WS piacon. Az AEC döntése alapján a T-Mobile MK módosította referencia ajánlatát, hogy az ezt a szolgáltatást is tartalmazza.

2014. március 5-én új ECL lépett hatályba. Az ECL összhangban áll az EU elektronikus kommunikációra vonatkozó 2009-es szabályozói keretrendszerével. A meglévő másodlagos jogszabályi keret harmonizálása az új ECL-lel 2014 során megtörtént.

2014 során a T-Mobile saját döntése alapján visszaadott 5 MHz-et, a 2100 MHz-es sávon belül mivel ezt a részt 2008-as megszerzése óta nem használta, és ennek használatát a jövőben sem tervezi.

2014 októberében a VIP és a ONE bejelentette macedóniai vállalkozásaik fúzióját, amelyek mobil, vezetékes és audiovizuális tartalomsugárzási szolgáltatásokból állnak. A versenyfelügyeleti hatóság 2015 júliusában jóváhagyta az összeolvadást.

37.5 Macedón vezetékes távközlési szolgáltatások

2012. áprilisában az Ügynökség közzétette az elkövetkező öt éves szabályozói stratégiáját (2012-2016). A hivatalos dokumentum címe Az AEC öt éves szabályozói stratégiája. A stratégia fő hangsúlyt fektet a nagy- és kiskereskedelmi szolgáltatások szabályozására, a vezetékes és mobil hangalapú szolgáltatásokra, az smsek hosszú távú inkrementális költség (LRIC) módszerének bevezetésére, az új generációs hozzáférésre (NGA) és FTTH (optikai kábelezés a háztartásig) NGA ajánlással összhangban történő szabályozására, a

spektrumsávok átrendezésére és a 4G szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvencia-allokációra.

A Szabálykönyv kiskereskedelmi szabályozásának módosításával az Ügynökség pontosította a vezetékes telefonhálózatok

kiskereskedelmi árszabályozási eljárását és a releváns kiskereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók szolgáltatásait. Az ex-ante kiskereskedelmi szabályozás alapja az árprés módszertan kell legyen. Az intézkedések nyomán a MKT

néhány kis- és nagykereskedelmi szolgáltatásának ára csökkent. Kiskereskedelmi oldalon a standard havi előfizetés az üzleti ügyfelek számára (a lakossági szegmens szintjére) csökkent. Nagykereskedelmi oldalon a (végződtetés és híváskezdeményezés) csatlakozási, az átengedett helyi hurok (ULL), a bitstream hozzáférés és a nagykereskedelmi bérelt vonalak díjai módosultak.

Az MKT költségalapú árazást alkalmaz a szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatások esetében, a LRIC módszer alapján. 2012 augusztusában az Ügynökség bemutatta saját kidolgozású LRIC bottom-up (költségalapú) helyi bitstream kis- és nagykereskedelmi bérelt vonalak, alépítmények és sötét szálak, valamint a bérelt vonalak minimális készlete (költségalapú) árazási modelljének vázlatos

eredményeit. Ennek eredményeképp 2013. január 15-én az Ügynökség döntött a díjak csökkentéséről és jóváhagyta az elektronikus kommunikációs infrastruktúra és kapcsolódó felszerelések (alépítmények és sötét szálak) fizikai hozzáférését és használatát biztosító módosított referenciaajánlatot. Az új díjakat 2013 februárjától kell alkalmazni. Az Ügynökség jóváhagyta továbbá a nagykereskedelmi

DLL (digitális bérelt vonal) referenciaajánlatokat is. Bevezetésre került a helyi bitstream hozzáférés, a bérelt vonalak minimális készlete és az új (hossz-függő) árkalkulációs módszertan. 2012. december 1-jétől a WS (nagykereskedelmi) DLL és a helyi bitstream hozzáférés, 2013. január 1-jétől a bérelt vonali minimális készlet díjai csökkentek.

Az Ügynökség 2013. január 18-án jóváhagyta a kábelbérleti szolgáltatások új árait, melyeket az AEC a LRIC módszertan alapján határozott meg. A jóváhagyott árak az MKT által meghatározott árak felénél is alacsonyabbak.

2013. augusztus 5-én az Ügynökség közzétette végleges piacelemzését a híváskezdeményezés, hívásvégződtetés, tranzitszolgáltatás nyilvános vezetékes telefonhálózatokon piacokra (4-es, 5-ös, 6-os piac). Csak az MKT minősült JPE-nek a 4-es piacon.

Az új korrekciók a következők:

▪ IP (Internet Protocol) és IC (összekapcsolás) megvalósítása legkésőbb 2016-ra a vezetékes és mobil szolgáltatók számára;

▪ Átmeneti időszak az IP összekapcsolás alkalmazására az alternatív vezetékes és mobil szolgáltatók számára legfeljebb 3 évig;

▪ A javított MATERIO (MKT RIO) bemutatása IP IC leírásokkal (szolgáltatás és díjak) és feltételekkel legkésőbb 2013. október 31-ig.

A jóváhagyási folyamat során további változtatásokra került sor (a „top-down LRIC” költségmodell alapján új árakat határoztak meg). Új végződtetési díjak kerültek meghatározásra; csúcsidő és csúcsidőn kívüli díj megkülönböztetése nélkül. Az IP MATERIO változásai 2014. január 1-től léptek hatályba. Regionális és helyi végződtetési díjak az utolsó TDM (időelosztásos multiplex rendszer)

kikapcsolásáig maradnak életben.

A szélessávú (8. piac) piac végleges elemzése 2014. augusztus 1-jén jelent meg. Az AEC most először szabályozta a szélessávú szolgáltatások optikai elérési hálózaton keresztül történő elérését. A rézhálózatra vonatkozó valamennyi meglévő szabályozás

változatlanul érvényben maradt. A szélessávú piacon valamennyi kötelezettség az MKT-re vonatkozik csak, mivel ő az egyetlen JPE szereplő.

2014. decemberében kelt határozatában az AEC JPE-ként jelölte meg az MKT-t a 8. piac vonatkozásában.

A 9. és 10. (Bérelt vonali (LL) átviteli és végződtetési szegmensek), valamint a 7 piac (a hálózati infrastruktúrához való fizikai hozzáférés) harmadik elemzése 2014 novemberében készült el. Az analízis eredményeként a 9. és 10. piacon az LL átviteli szegmenseit deregulálták, a 7. piacon pedig szabályozást vezettek be az MKT optikai termékeivel kapcsolatban.

2014. decemberében kelt határozatában az AEC JPE-ként határozta meg az MKT-t a 9. piac vonatkozásában (Bérelt vonali végződtetés a Macedón Köztársaság földrajzi környezetében).

2014. decemberében az AEC határozatában JPE -nek nyilvánította az MKT-t az 1. piac (Közcélú telefonhálózat elérése fix helyszínen lakossági és üzleti előfizetők számára) vonatkozásában, ideértve valamennyi hálózattípust, függetlenül az alkalmazott technológiától.

2015. szeptemberében piacelemzési dokumentumtervezet jelent meg a releváns 3. kiskereskedelmi piaccal kapcsolatban (Bérelt vonalak minimális készlete). A tervezet javasolja az MKT JPE kötelezettségének visszavonását ezen a piacon. A JPE kötelezettség visszavonásról szóló határozat 2016 első negyedévére várható.

37.6 Montenegrói mobiltávközlési szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói tagvállalata a „T” márkajegy alatt mobilszolgáltatásokat is nyújt. A CT a három bejegyzett montenegrói GSM/UMTS szolgáltató egyike.

Az NRA 2002. január 1-jével 15 évre érvényes mobil távközlési szolgáltatási engedélyt adott ki Montenegró területére a GSM 900 MHz sávban.

Az NRA 2011-ben és 2013-ban elvégzett piacelemzése eredményeképpen a CT-t 2015-ben JPE-nek nyilvánította a beszédalapú hívásvégződtetési szolgáltatások saját hálózaton, valamint az elérés és híváskezdeményezés mobilhálózatokon viszonteladói piacokon. Az összekapcsolási díjakat az NRA a 2014-es szabályozói jelentésekben szereplő költségmodell eredményei alapján határozta meg. Javított referencia ajánlatok 2015. decemberében jelentek meg.

A mobilszámok hordozhatósága a mobilszektorban 2011 óta lehetséges. 2013-ban az NRA alkalmazta a három kritériumtesztet a kiskereskedelmi mobilszolgáltatások piacára. Ez a piac nem felelt meg a három kritérium tesztjének, így azzal kapcsolatban nem született előzetes szabályozás.

2012-ben az NRA adoptálta a költségszámítási módszertant a mobilhálózatok számára, amelyet mindhárom szolgáltatónak alkalmaznia kellett. 2015 októberében az NRA jóváhagyta a Crnogorski Telekom mobil 2014-es szabályozói jelentéseit.

37.7 Montenegrói vezetékes távközlési szolgáltatások

A Crnogorski Telekom, a Csoport montenegrói leányvállalata vezetékes távközlési szolgáltatásokat, többek között belföldi hang- és adatszolgáltatásokat, Internet Protokoll-szolgáltatások keretében történő hangátvitelt (VoIP), bérelt vonali, IPTV-, értéknövelt, stb. szolgáltatásokat nyújt Montenegróban.

A montenegrói Elektronikus Kommunikációs és Postai Szolgáltató Ügynökség (az NRA vagy az Ügynökség) a CT-nek egy 2002. január 1-étől 25 évig érvényes licencet bocsátott ki. 2004-ben a Gazdasági Minisztérium egy speciális egyszeri díjhoz kötötte a nemzetközi forgalmi szolgáltatást, amit a CT meg is fizetett. 2007 októberében a montenegrói Hírközlési Ügynökség a CT-nek ügyfelek részére történő rádió- és TV infrastruktúra kiépítésére és program továbbítására/sugárzására jogosító (IPTV) licencet bocsátott ki 10 éves

időtávra.

Montenegróban a távközlési szektort a 2013 augusztusában hatályba lépett elektronikus kommunikációs törvény (Törvény) szabályozza, mely az EU 2009-es szabályozói keretrendszerén alapul.

A piacelemzés második, 2013 végén lezárult körének eredményeként a CT-t JPE-nek nyilvánították mind a hét, az EU-szabályozások (2007/879/EC) szerint relevánsnak számító piaci szegmensben. A helyi hurok átengedése (az optikai elérést is ideértve), a bitfolyam- elérés, a viszonteladói bérelt vonal és az előzetes szolgáltató-választás, kivéve a 4. piacon, ahol az árak a 2010-es előző körben megállapítottakhoz képest nem változtak, az NRA kötelezte a CT-t a 2013. évi szabályozói jelentésekben meghatározott költségmodell szerinti árak alkalmazására.

Az előzetes szolgáltató-választást 2011-ben vezették be, míg a szolgáltató-választásra már 2008 óta lehetőség volt. A számhordozás lehetősége 2011 óta elérhető.

A RIO arányokat az NRA a 2013-as szabályozói jelentésekben meghatározott költségmodell eredményei alapján határozta meg.

2015-ben az NRA újból JPE-nek nyilvánította a CT-t a következő piacokon: 1. Fix helyszínen nyújtott helyi és távolsági hívások kiskereskedelmi piaca üzleti és lakossági előfizetők számára; 2. Fix helyszínen nyújtott nemzetközi hívások kiskereskedelmi piaca üzleti és lakossági előfizetők számára; 3. Bérelt vonalak trönk szegmenseinek viszonteladói piaca. A szabványos EU korrekciókat (amelyeket a montenegrói jogszabály is előír) alkalmazták a CT-re, emellett a költségalapú kiskereskedelmi árszabályozást a beszédszolgáltatásokra. A beszédalapú szolgáltatások esetében a csökkentett árakat 2015. december 15-től vezették be. Az NRA ugyancsak JPE-nek nyilvánította a CT-t a Kiskereskedelmi szélessávú internet-elérési szolgáltatások piacán és költségalapú árakat írt elő. Az árak csökkentését elsőként 2014 decemberében alkalmazták, majd 2015 decemberében ismét.

2011 májusában az NRA adoptálta a költségszámítási módszertant, amelyet a CT-nek is alkalmaznia kellett. 2015 októberében az NRA jóváhagyta a Crnogorski Telekom fix 2014-es szabályozói beszámolóit, melyek a LRIC model alapján készültek.

Document Metadata

Table of Contents

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI

Document Metadata