TARTALOMJEGYZÉK

Szabályzat

Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása

TARTALOMJEGYZÉK

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

1. A szerzôdô, biztosított 3

2. A biztosítási szerzôdés idôbeni hatálya 3

3. A biztosítási szerzôdés Területi hatálya és a kockázatviselés helye 3

4. Biztosított vagyontárgyak 3

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 3

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok) 3

5. Fedezetbôl kizárt vagyontárgyak 4

6. Biztosítási események 4

7. Kizárások 4

8. Fogalom-meghatározások 5

9. Biztosítási összeg 6

10. Önrészesedés 6

11. Biztosítási díj, díjfizetés 6

12. A Biztosító szolgáltatása 6

13. Kárkifizetés 7

14. A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei 7

15. A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei káresemény bekövetkezése esetén 8

16. Mentesülések 8

17. Egyéb Rendelkezések 8

a) Visszkereseti jog 8

b) Zálogjog 8

18. Elévülés 8

19. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok 8

20. Alkalmazandó jogszabályok 9

21. Panaszok bejelentése 9

22. Védelmi elôírások 9

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építôgépek 9

b) Mezôgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett járművek,

lassú járművek, önjáró gépek, járművek felépítményei. 10

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak 10

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI 11

GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÖSSZKOCKÁZATÚ VAGYONBIZTOSÍTÁSA

Szabályzat kód: 2600

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradé- kokkal együtt egy biztosítási szerzôdést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerzôdés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak hatályos kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.

1. A SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

A vagyonbiztosítási szerzôdés biztosítottja (továbbiakban Biztosított), a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy, míg szerzôdôje az, aki a vagyonbiztosítási szerzôdést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szer- zôdô).

A díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt xxxxxxx, a biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA

A biztosítási szerzôdés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú, a szerzôdés évfordulója a kockázatvise- lés kezdetének dátuma.

A szerzôdést mind a Biztosító, mind a szerzôdô évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló elôtt, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban tehetik meg a felek.

A szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl számított 30 nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a Biztosító a díjat bírósági úton nem ér- vényesítette.

A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzôdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból lét- re. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerzôdés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye: Magyarország, vagy a kötvényben kizárólagosan megjelölt kockázatviselési hely.

4. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerzôdésben, annak ajánlatában, adatközlôiben meghatározott va- gyontárgyak (vagyoncsoportok) a következô csoportosításnak megfelelôen.

1. Saját tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) gépek, mûszaki berendezések, felszerelések,

b) elektromos-elektronikus gépek, berendezések, felszerelések,

c) mezôgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármûvek, lassú jármûvek, önjáró gépek, jár- mûvek felépítményei.

2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (vagyoncsoportok):

a) lízingbe, tartós bérletbe, bizományba átvett a 1. a–c pontban felsorolt vagyontárgyak,

b) egyéb jogcímen a szerzôdô érdekkörébe tartozó vagyontárgyak a biztosítási szerzôdés szerinti részlete- zésnek megfelelôen.

Az idegen tulajdonú vagyontárgy(ak)nak a biztosítotthoz fûzôdô érdekét, viszonyát a biztosítottnak igazolnia kell.

5. FEDEZETBÔL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK

a) modellek, prototípusok, mobiltelefonok,

b) pénzbedobó,-kiadó,-váltó automaták tartalmukkal együtt,

c) vízi-, légi-, vasúti és ûrjármûvek, mesterséges holdak,

d) építés, szerelés, vagy bontás alatt álló vagyontárgyak,

e) gázmotorok, szélerômûvek.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Minden olyan elôre nem látható, véletlen és váratlan kívülrôl ható esemény, erôhatás amely a szerzôdési felté- telek szerint megalapozza a biztosító kártérítési kötelezettségét az alábbiak szerint.

7. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra:

1. amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények bármely fajtája okozott, illetve fenti esemé- nyek következményeiképp keletkeztek, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet, vagy sem;

2. amelyeket hadi eszközök okoztak;

3. amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

4. amelyek felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggés- ben keletkeztek;

5. amelyek elbocsátott munkások, vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevôk, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépô személyek miatt, vagy velük (fellépésükkel) össze- függésben keletkeztek;

6. azok a károk, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredménye- zett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejûleg, akár valami- lyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok, vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében. Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólago- san) kényszert, erôszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják, vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az ál- taluk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak, vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoz- nak, vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt, vagy sze- mélyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, vagy valamely szervezet nevében, vagy az- zal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai, vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

Azok a károk, veszteségek, vagy költségek, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve bármilyen fentebb meg- határozott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére, vagy az- zal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett, vagy azzal kapcsolatosan keletkez- tek.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelô terrorista cse- lekményrôl van-e szó, akkor a valószínûség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínûség elve ke- rül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha 6. pont bármely része érvénytelennek, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak;

7. amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával össze- függésben / miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzatban definiált bizto- sítási események képében jelentkeztek;

8. bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntetô jellegû költségek;

9. pénzügyi veszteségek;

10. az információvesztés, vagy azzal összefüggésben keletkezô károk:

Adatok, vagy szoftver károsodása, vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számító- gépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése, vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettôl a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása, vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintô fizikai károsodás közvetlen következménye.

Azok a károk és veszteségek, amelyek a mûködés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke, vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetôségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások illetve sérülések eredményeznek;

11. az elkobzás, rekvirálás, vagy államosítás;

12. a csempészet és az illegális kereskedelem;

13. csalás, súlyos gondatlanság, szándékosság;

14. a biztosítás megkötésekor már meglévô olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk, melyekrôl a biztosított (szerzôdô) tudott, vagy tudnia kellett;

15. nem terjed ki a fedezet a használattal együtt járó kopásra, elhasználódásra, vagy fokozatos állagromlásra, rozsdásodás, erózió, korrózió, oxidáció, hômérséklet és páratartalom változás, molyosodás, élôsködôk, termeszek és más rovarok, baktériumok, valamint vírusok miatti károk, továbbá erjedésbôl, párolgásból, súlycsökkenésbôl, íz-, szín-, textúra-, vagy kidolgozás-változásból adódó, illetve fény, természetes hô, fa- gyás, hôtechnikai folyamat, vagy szárítás miatt bekövetkezett károk;

16. a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

17. hangrobbanás által okozott károk;

18. árvízkárok, amelyek a hullámtérben, vagy a nem mentett árterületen lévô vagyontárgyakban keletkeznek;

19. minden olyan kár, amelyet szennyezô, vagy azbesztet tartalmazó anyagok kibocsátása, szétszórása, szivár- gása, terjedése, vagy kiszökése okoz, illetve súlyosbít. A talaj, levegô és víz tisztítási költségei minden eset- ben ki vannak zárva;

20. gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával keletkezett károk;

21. a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás alapján rendezhetô károk;

22. a karbantartás és szokásos fenntartás költségei;

23. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származó károk, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják;

24. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkezett károk;

25. komputer vírus által okozott károk;

26. olyan eltûnések, hiányok, vagy egyéb veszteségek, amelyeket leltározás során fedeznek fel, vagy könyve- lési hibából származnak;

27. lopáskárok, kivétel a 22. a), b) pontban (védelmi elôírások) részletezett eseteket, az elôírt védettség meg- léte esetén;

28. a biztosított telephelyén kívülrôl származó közüzemi víz-, gáz-, villamos áram-, vagy üzemanyag-ellátás ki- maradása, vagy paramétereinek megváltozása miatti károk;

29. géptörés.

8. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Biztosítási esemény

a) Földrengés és árvíz esetén egy biztosítási eseménynek tekintendô minden kár, amely

• egy, vagy több, 72 órán belül bekövetkezô földrengés következménye,

• a folyamatos vízszint-emelkedés, illetôleg a partokkal határolt víztömeg visszahúzódásának idôtartama alatt bekövetkezô elöntés következménye.

b) Felhôszakadás:

Felhôszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idô alatt lezúdult nagy mennyiségû (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezetô rendszer elégtelensége folytán vagyontárgya- kat károsít. Felhôszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhôszakadásból eredô, talaj- szinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

c) Vihar:

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességû szél nyomó- és szívóha- tása, illetve a vihar által sodort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történô ütközése okoz. Amennyi- ben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

d) Földrengés:

A „földrengés" szeizmikus hatásra bekövetkezô földmozgást jelent. A fedezet az EMS (Európai Makroszeiz- mikus Skála) VII. fokozatát elérô, vagy meghaladó földrengésekbôl adódó károkra vonatkozik. Ide tartozik a földcsuszamlás, az iszaplavina, a karsztos süllyedés és a talajsüllyedés, függetlenül a skálától.

9. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerzôdésben megjelölt értéke ami lehet utánpótlási új érték, bruttó könyvszerinti érték, vagy mûszaki valós érték. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szükséges.

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felsô határa egy biztosítási idôszakon belül a szerzôdésben fel- tüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási összeg egyben a díjszámítás alapja.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg. Amennyiben a szerzôdésben az önrészesedés külön nem kerül megállapításra, úgy az:

• tûz, elemi kár: 10%, de minimum 50 E Ft,

• lopás: 20%, de minimum 50 E Ft,

• rongálás, kezelési hiba, gondatlanság: 30%, de minimum 50 E Ft.

11. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

a) A biztosítási idôszak díja a biztosítási szerzôdés szerinti – az egyes vagyontárgyakra, vagy vagyoncsoportok- ra megállapított – biztosítási összegek és a szerzôdésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata.

b) A biztosító kockázatviselése a szerzôdésben rögzített, megállapodás szerinti idôponttól veszi kezdetét. A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetekor esedékes.

c) Ha a biztosítási jogviszony a szerzôdés idôtartamának lejárta elôtt – nem biztosítási esemény következté- ben – megszûnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban a kockázatviselés véget ért.

d) Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fûzôdô vagyoni érdeke megszûnik, azon a napon a kocká- zatviselés is megszûnik, és a biztosítót a hónap utolsó napjáig járó díj illeti meg.

e) A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történô fizetése esetén a Biztosító a hátralévô biztosítási idôszakra esedékes díj egy összegben történô megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerzôdô) egy részlettel egészben, vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

12. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

a) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés, vagy gazdaságtalan javíthatóság) a kártérítés a biztosítási összegtôl függôen, annak mértékéig történik.

Részleges kár esetén:

a részkárok javítási és helyreállítási költségei kerülnek térítésre, legfeljebb a vagyontárgy biztosítási összegé- nek mértékéig.

b) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a térítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény elôtti, a biztosítás módszerével meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a biztosítási ér- ték arányában téríti meg.

c) Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

d) A térítési összegbôl az értékesíthetô, ill. hasznosítható maradványértéket a biztosító levonja.

e) A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és errôl egyidejûleg írásban tájékoztatást adni.

f) A biztosító a kártérítési összegbôl levonja az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért elôzô kárra (károkra) kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

g) Ha a biztosítási eseményen kívül más egyéb körülmény a kár bekövetkezésében, vagy annak mértékében közrehatott, a biztosító a kárt a közrehatás mértékének megfelelôen téríti meg.

h) Ha a biztosítási esemény egy másik biztosítási szerzôdés alapján kerül megtérítésre, a biztosító szolgáltatá- sa csak az esetleges különbözet megtérítésére korlátozódik.

13. KÁRKIFIZETÉS

a) A Biztosító a kár kifizetését tûzkárnál, robbanásnál a hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás, lopás, vagy rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást felfüggesztô határozatának, vagy a bíróság ha- tározatának megküldéséhez köti.

b) Amennyiben a felek szakértô(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfoga- dott szakértôi vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerôs határozatának megküldésé- hez köti a biztosító kárkifizetést.

c) A Biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követô 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

d) A Biztosító felfüggeszti a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerzôdô) ellen rendôrségi, vagy büntetôeljárási vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

14. A SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

a) A Biztosítottnak, tôle telhetôen gondoskodnia kell a károk megelôzésérôl. A Biztosított köteles saját költsé- gére elvégezni minden olyan ésszerû átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínûségét, illetve az azok által bekövetkezô károkat csökkenti.

b) A Szerzôdô (Biztosított) köteles a szerzôdéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 5 munkanapon be- lül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

c) A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

– ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

– ha a biztosítási szerzôdésben rögzített adatai (különös tekintettel székhely, lakcím, név, kockázatviselési hely(ek)) megváltoznak;

– ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

– ha a szerzôdésben megállapodottól eltérô alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

– a biztosított vagyont érintô csôdeljárás, vagy felszámolási eljárás indult;

– ha a kármegelôzés, vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

d) Ha a Szerzôdô (Biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az el- hallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

15. A SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésôbb 2 munka- napon belül be kell jelentenie a Biztosítónak,

b) a tûzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan eseményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelen- tenie kell az illetékes tûzrendészeti hatóságnak is;

c) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínûsíthetôen bûncselekmény követ- kezménye, értesítenie kell a rendôrséget;

d) tôle telhetôen gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítésérôl, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, elôírásait;

e) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kár- enyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselôje a kárbejelentéstôl számított 5 munkanapon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a hely- reállítás megkezdésérôl, de a károsodott alkatrészeket, gépeket, berendezéseket további 30 napig változat- lan állapotban meg kell ôriznie;

f) a Biztosító megbízottja számára lehetôvé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár okának, nagysá- gának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

g) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást meg- felelôen és teljes körûen kell megadnia.

Amennyiben a Biztosított az a)–g) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

16. MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô fél

– a Biztosított vezetôje, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô tagja(i), vagy szerve(i)

jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított felügyeleti szervé- nek utasításaiban rögzített kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte.

– ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetôen jelentôséggel bírnak.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érvényesítése érdekében.

b) Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra engedményezési bejegyzés kerül, a Biztosított (Szerzôdô) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A kártérítés kifizetésekor a Biztosító elôször az engedményezés jogosultjának kártérítési igényét elégíti ki. A Biz- tosítottnak fizetendô kártérítési összegbôl a engedményezésre jogosultnak kifizetett összeget levonja.

18. ELÉVÜLÉS

A szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított egy év elteltével elévülnek.

19. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK

A biztosító jogosult a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggôen tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi elôírásoknak megfelelô – kezelésére, ôrzésé- re. A biztosító köteles az adatokat biztosítási titokként kezelni.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

A biztosítási titok tekintetében a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítô, illetve a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi helyekre továbbíthatja többek között: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, nyomozóhatóság és ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô, adóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szerv, viszontbiztosító, együttbiztosításban részt vállaló bizto- sító, állomány-átruházáskor az átvevô biztosító, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosító, biztosítás- közvetítô, szaktanácsadó, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végzô partner.

A szerzôdésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerzôdô és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosítóhoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelô szervezethez továbbíthassa.

20. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a Polgári törvénykönyvben, valamint a hatályos magyar jogsza- bályokban foglaltak az irányadók.

21. PANASZOK BEJELENTÉSE

A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos panaszokkal az UNIQA Biztosító Rt. Vezérigazgatósága (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.) foglalkozik.

A szerzôdô, biztosított észrevételeivel, panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez (1088 Budapest, József krt. 6.) vagy a békéltetô testülethez, végsô soron bírósághoz is fordulhat.

A biztosítási szerzôdésbôl származó igények érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve hatáskörtôl függôen a Fôvárosi Bíróság az illetékes.

A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. (1535 Budapest, 114. Pf. 777)

22. VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy a Biztosító szerzôdéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkeztekor meglévô és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelô, a biztosító által a kockázati csopor- tokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

a) Épületek helyiségeiben nem tárolható gépek, építôgépek

Védelmi elôírások:

• Külsô területen való munka (pl. építkezés) esetében a lopás kockázatra: a gépeket munkaidôn túl ôrizni kell – ôrzô-védô céggel / elfogadható, ha az építkezésen résztvevô kivitelezôk, beruházó vagy a megbízó valamelyik munkatársa vagy megbízottja végzi az ôrzést.

• Saját telephelyen való tárolásnál (a lopás biztosításhoz) kerítéssel elkerített, zárt, kivilágított telephely.

b) Mezôgazdasági gépek, forgalmi engedélyre nem kötelezett jármûvek, lassú jármûvek, önjáró gépek, jármûvek felépítményei

Védelmi elôírások:

• üzemen kívüli, lezárt vezetôfülkéjû gép.

c) Általános (egyéb) vagyontárgyak

Védelmi osztály Kockázati csoport

I. Biztosítási összegig

II. Biztosítási összegig

III. 100 000 000 Ft-ig

IV. 40000 000 Ft-ig

V. 20 000 000 Ft-ig

VI. 5000 000 Ft-ig

VII. 500 000 Ft-ig

VÉDELMI OSZTÁLYOK

I. védelmi osztály – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljes körû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljes körû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer; vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

A BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI

Melléklet

1. MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

1.1 Teljes körû mechanikai védelem

Teljes körû a mechanikai – fizikai védelem, ha a védendô/vé- dett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyí- lászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljes körû mecha- nikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastag- ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékûséget. Néhány támpont az egyenértékûség meghatározásához:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födém- szerkezet (a vasalás 15×15 cm rácskiosztású, Ø 8–10 mm be- tonvas háló lehet, a beton minôségére a C 12/15 épületszer- kezeti beton elfogadott).

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.):

Nyílászárók esetében alapvetô szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minôsítésnek.

Bejárati ajtók

A teljes körû mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következôkben felsorolt mûszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biz- tosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékû erôsség- gel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékû erôsséggel kell biztosítani.

– Az ajtólap fém vagy faszerkezetû lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezônek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az elôírások szerinti 30x10 cm minimális rács- kiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borításnál legalább Ø 8 mm le- gyen.

– Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az ajtóla- pot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vasle- mezzel kell borítani.

– Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok ve- temedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

– Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokoza- thoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosíta- ni a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen vé- deni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô reteszvasak fogadhatók el.

– A fô és kiegészítô zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biz- tonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, késôbbiekben ismertetett követelményeknek.

– Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékû védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fó- liázott minôsített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelô méretû és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülrôl nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltéte- leknek kell megfelelni, mint a biztonsági ajtóknál leírtak. A zár- szerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerônek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszel- niük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egyirányba való fe- szítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást meg- szüntetni. A kilincsszerkezetet belülrôl zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ra- gasztott, többrétegû üvegnek – vagy azzal egyenértékû el- lenállási fokozattal rendelkezô szerkezetnek – kell lenni. Az üve- geket csak a védett tér irányából lehet telepíteni. Az üvegszorí- tó léceket kívülrôl ne lehessen eredményesen támadni. (Rögzí- tés szempontjából elônyös a csavarozott kivitel, az üvegszerke- zet tokozatba történô ragasztásával párhuzamos rögzítése, va- lamint a kettô kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve el- lenállás tekintetében erôsebbnek – de legalább egyenértékû- nek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

Zárszerkezetek

– A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

– Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédô lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô el- lenállásértéket biztosító anyagok kell alkalmazni.

– A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zár re- teszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000. A biz- tonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún. „farkas- fogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

– A hengerzár betéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is bizto- sítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az elôbbiek fi- gyelembevételével.

– A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár reteszvas nem lehet visszatol- ható.

– A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függôleges irányban kétpontos kiegészítô zárást biztosítanak. A heveder- záraknak a következô feltételeknek kell megfelelni:

• A reteszvasak keresztmetszetének erôsebbnek, vagy mini- mum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak.

• A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mély- ségben kell reteszelni.

• A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni mi- nimum 2 db M 6×80 csavarral fém dûbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerôsítéssel, bevéséssel.

• A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirány- ban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtóla- pot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erônek.

• A mûködtetô zárbetétet min. 3 perc idôtartamnak ellen- álló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédô pajzs alkalmazásával.

• A hengerzár betétet kívülrôl nem szerelhetô letörés elleni védelemmel kell ellátni.

• A zárszerkezetet a mûködtetô zárbetét beütése elleni véde- lemmel kell ellátni.

• A zár reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni min. 350 kN merôleges nyomóerôvel szemben.

• A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékûnek kell lenni, hogy a tengelyére merôlege- sen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erôhatás ne okozzon olyan mértékû deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

– A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

– A teljes körû mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fo- gadható el, amelynek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történô táma- dásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

– A biztonsági ajtók I-III. kategóriájának megfelelôen a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítô védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az elôírt idônormákat.

Fix és mobil rácsok

– A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak, stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhaszná- lása nélkül a járószinttôl 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el – teljes felületét minimum 100×300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyen- szilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldá- sú rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthetô a MABISZ által minôsített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

• minôsített behatolás késleltetô (ablakok, kirakatok, portá- lok, függönyfalak esetében min. A3 minôsítésû dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minôsítésû áttö- résbiztos üveg)

• minôsített belsô leereszthetô, zárható rács elektronikai jel- zôrendszerrel.

– A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

– Pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø gömbvasból, vagy azzal egyenértékû szilárdságot biztosító anyagból ké- szüljenek.

– Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottak- nak megfelelô zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerke- zetbôl való kitépésének lehetôségét kívülrôl csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülô „de- tektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatósz- erkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetû (fala- zó) körömmel erôsítendô, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal ese- tén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô mûszaki megoldású).

Megjegzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minôsítéssel nem rendelkezô la- katok nem biztonsági zárak.

A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2 Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos ér- tékû legyen;

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók (ablakok, kiraka- tok, stb.) maximum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmé- rôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû egyéb mechani- kai szerkezettel, vagy MABISZ-minôsített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az ajtó valamely alkotóelemére elôírt egyéb védelmi feltéte- lek nem teljesülnek;

– a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell felerôsíteni, 12 cm-es hagyományos téglafal esetén a mini- mális beépítési mélység 100 mm;

– az ajtószerkezetnek megerôsített kivitelûnek, kiemelés, feszí- tés, reteszhúzás ellen védettnek kell lennie;

– az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a be- feszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erôsíteni;

– az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

– nem fémbôl készült ajtótok esetén megerôsített zárlemez fel- szerelése szükséges;

– az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve;

– a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy mini- mum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerel- ve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy legyen;

– biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetôségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egyedi- leg minôsített lamellás zár.

Figyelem!

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3 Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos ér- tékû legyen;

– az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

– a bejárati ajtók zárását 2 db biztonsági zár végezze.

Biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a mi- nimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-

vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôsé- gek száma meghaladja a tízezret, valamint minden olyan egye- dileg minôsített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azonos biz- tonsági fokozatú.

Figyelem!

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minôsített biz- tonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott el- zárva tartandó vagyontárgyakra, valamint a készpénz és érték- papírokra, amennyiben azok a MABISZ-által minôsített, vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárásra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

– beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az ér- téktároló belsô terén keresztül (nem hozzáférhetô módon) történt, és legalább 1000 kg lefeszítô erô elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri illetve meghaladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelôség esetén a bizto- sított nem gondoskodott azok üzembe helyezésérôl, a biztosí- tó mentesül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1 Teljes körû elektronikai jelzôrendszer

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

• felületvédelem

• térvédelem

• tárgyvédelem

• személyvédelem

• riasztásjelzés

Teljes körû a felületvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelô (38 cm-es tömör téglafal szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékû) falazatokat, födé- meket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísérleteket.

Teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala/ka/t legalább csapdaszerûen figyeli.

Teljes körû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer éles üzemmódban az összes védendô tárgyat felügyeli, páncélszek- rények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyitásra/zá- rásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendô, támadásnak ki- tett személyt „figyeli".

Az elektronikai jelzôrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

A telepítést csak MABISZ minôsítéssel rendelkezô szak cég vé- gezheti.

A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

• tervezôi nyilatkozat

• kivitelezôi nyilatkozat

• szabványossági nyilatkozat

• rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzôrendszer részei:

• központi egység

• érzékelô(k)

• riasztás jelzô(k)

• jelzésátviteli rendszer

• tápellátás

Az elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelôk riasztásjel- zésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázs- védelemnek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függet- lenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi állapo- tában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a má- sodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

A központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön.

A kezelôegység fény és hang jelzés formájában jelezze az elekt- ronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtör- téntét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzem- módban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasz- tásjelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jel- zésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részé- re ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egysé- gen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elekt- ronikai jelzôrendszer autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

2.1.1 Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztettek legyenek és már 1-2 cm-es moz- gást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mûködô akusztikus érzékelôknek (üveg- hang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen be- lül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelô ki- választása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevé- telével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô esz- közt, hogy az érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

2.1.2 Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behatolást a le- hetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzív infra mozgásérzékelôk rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának lehetôségé- vel, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan mûködjenek 10,5–13,8 V tápfeszültség tartományban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemzô érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legopti- málisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô

Az érzékelôk ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3. Tárgyvédelem

Trezor-védelem

A trezorba történô illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljá- ból a következô védelem kialakítása szükséges:

• a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhang ér- zékelôk

• az ajtón nyitás és zártság érzékelô, valamint testhang érzékelô

• a belsô térben mozgásérzékelô

Testhang érzékelôként csak olyan aktív érzékelô használható, amely többféle tényezô és azok együttes jelenlétének detektá- lására is képes.

Páncélszekrények védelem

• nyitásérzékelés

• az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelôk, ill. test- hang érzékelôk

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehetô- vé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelzô eszkö- zök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett ki- vitelben telepíthetôk, és 24 órás üzemmódban mûködnek. A te- lepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelzô, ill. hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

Teljes körû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alko- tóeleme teljes körû.

Teljes körû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrend- szer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határo- ló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, va- lamint a teljes körû mechanikai – fizikai védelem követelmé- nyeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át – és behatolási kísérleteket.

Teljes körû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrend- szer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Teljes körû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tár- gyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljes körû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy szá- mára a támadásjelzés lehetôségét.

Teljes körû a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzôrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetlenül ér- tesíti az objektum ôrzés/védelmét biztosító állományt.

A teljes körû elektronikai jelzôrendszer:

• A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkal- mazható, amelyik megfelel a 2.1 pontban meghatározott fel- tételeknek.

• A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

• Támadásjelzô rendszer telepítésénél a személyvédelem kiala- kítása rögzített és mobil, rádiófrekvenciás eszközök felszerelé- sével együttesen történik. A támadásjelzô mûködtetése ese- tén az elektronikai jelzôrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

• Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történhet.

• A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoz- tatni.

• A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó ese- mény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag ki- nyomtatható legyen.

• A rendszer rendelkezzen partíciónálási lehetôséggel, vala- mint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kód- dal.

• A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell len- ni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést végzô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

• Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is engedélyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechani- kailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelye- zésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén há- rom hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendel- kezô felhasználó szüntetheti meg.

• A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

• A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon progra- mozható kimenettel. (Pl. összetett betörés, támadás, meghi- básodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

• A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hu- rokellenállás 40%-os megváltozása generáljon jelzést.

• A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl tör- ténjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulá- torral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fény- jelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különbözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes le- gyen.

• A rendszerben csak MABISZ által teljes körûnek minôsített eszközök alkalmazhatók.

• A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt ál- lapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási-) és a szabotázs vonalon.

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók.

• A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

• Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

• A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelû legyen.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképe- sek.

• A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére a szerviz és az üzemeltetô által csak közösen kikapcsolható jelzôvonala- kat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzékelô- je alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy má- sodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által a kezelôrôl lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállí- tását követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôs burkolatú, hab be- juttatása ellen védô vagy késleltetésére alkalmas dobozolás- sal.

• Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 2001x fényerejû legyen.

• A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljes körû felületvé- delem és legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva, riasz- tásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

• Támadásjelzô rendszer telepítésénél rögzített eszközök fel- szerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mûködtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell ad- nia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyen- ként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás).

• A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett sze- relés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is tör- ténhet.

• Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelzô és hang- jelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.

• A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenet- tel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (Pl. összetett betörés, támadás)

• A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL-os lezárást kell al- kalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a köz- pontnak jelzést kell generálnia.

• Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô, hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készü- lékkel történjen. A hangjelzô hangereje legalább 100 dB/m legyen.

• A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mini- mum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

• A rendszerben csak MABISZ által minôsített eszközök alkal- mazhatók.

• A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

• A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt ál- lapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási – ) és a szabotázs vonalon.

• Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetékte- lenek által ne legyenek változtathatók).

• Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait

(pl. zóna; kiiktatás; üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

• A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen.

• A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

• Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképe- sek.

• A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zôk, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvo- nalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzô- vonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

• A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a ke- zelôegységen jelezze.

• Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

• A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

• A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze.

• Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel le- kapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen is- mételten kapcsoljon éles állapotba.

• A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkez- zen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó két- hangú jelzéssel.

• Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 2001x fényerejû legyen.

• Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztá- si ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélkül).

• Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

• A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk.

• A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonat- kozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacso- nyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû terület- védelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatók.

• A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI en- gedéllyel.

• A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

• Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Ve- zeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

• A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két má- sodpercen belül riasszon.

• A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

• A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antenná- ja is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

• A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivite- lûek is.

• A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szüksé- ges.

• A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

• A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kima- radását érzékelô szabotázsvédelemmel rendelkezô hangjelzô készülékkel történjen. A hangereje legalább 100 dB/m le- gyen.

• A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

• A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolhatónak kell len- nie.

• Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elekt- romos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

• Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

• Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rend- szer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésérôl küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az elôzôekben ismerte- tett fokozatai nem alkalmazhatók a távfelügyeleti rendszerek- nél, a beléptetô rendszereknél és a videó-figyelô rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan mûködô rendszerként is mûköd- tethetô, de szorosan integrálható az elektronikai jelzôrendszer- be. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, an- nak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé ala- kítja a jelzésre szolgáló rendszert.

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata