AHE-12416/2
Allianz Bázis Casco biztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
2017.
január 1-jétől
AHE-12416/2
Tartalomjegyzék
Allianz Bázis Casco biztosítás
Ismertető. 3
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3
Panaszkezelési szabályzat 4
Terméktájékoztató és Általános szer- ződési feltételek az Allianz Bázis Casco biztosításhoz
A szerződés alanyai 8
A szerződés létrejötte 8
A kockázatviselés kezdete 9
A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló 9
Területi hatály 9
A biztosított gépjármű, annak alkatrészei
és tartozékai 9
Biztosítási események 9
A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk. 10
A biztosítás díja 10
A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési
jogosultsága 11
AHE-12416/2
A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 12
A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége és
megszegésének következménye 12
Biztosítási szolgáltatások 12
Xxxxxxxxxxxx 00
Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség, és
a kármegelőzés xxxxxxxxxxx xxxxxxxx 00
A biztosító mentesülése 16
A szerződés módosítása 16
A biztosítási szolgáltatás teljesítése 17
A biztosító visszakövetelési joga 17
A biztosítási szerződés megszűnése 17
A biztosítási szerződés szünetelése 18
Elévülés 18
A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett
nyilatkozatok érvényessége 18
Illetékesség 18
Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 18
Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi
szerződési gyakorlattól 19
A személyes adatok kezelése 20
A biztosító főbb adatai 22
Allianz Bázis Casco biztosítás
Hatályos 2017. január 1-jétől
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését.
Ha Bázis Casco biztosításunkat választja, kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításunk, mint alapbiztosítás mellé egyszerűen és kedvező díjon köthet elemi és lopáskár kockázatokra fedezetet nyújtó kiegészítő biztosítást.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?
A kiegészítő biztosítás nem flottában nyilvántartott, bel- földi forgalmai rendszámú személygépkocsira érvényes
– határozatlan tartamú – gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez köthető. A biztosítást természetes és nem természetes személy ügyfeleinknek is ajánljuk.
Mire köthető meg a biztosítás?
A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extratar- tozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés fedezetet nyújt a teljes személygépjárműre, az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre, és a tartozékokra is.
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, va- lamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250.000
- 250.000 Ft értékhatárig terjed ki, amelyek értékhatárokat külön díj fizetésével sem lehet felemelni.
Nem köthető biztosítás taxiként üzemeltetett vagy bér- beadással hasznosított veterán, illetve hatósági engedély nélkül átalakított, valamint veszélyes anyagot szállító járművekre, továbbá 150 kW-nál nagyobb teljesítményű személygépkocsira.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A kockázatviselés kezdete a felek által a szerződésben megjelölt időpont.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
AHE-12416/2
A kiegészítő biztosítás területi hatálya eltér az alapbizto- sításétól; a biztosítás a biztosítási feltételekben felsorolt országok területén bekövetkezett károk esetén érvényes.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Bázis Casco biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan– minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítás- közvetítő és ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve
a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelöl- ve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, továbbá ha a biztosítási titkot a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója a tanúsítá- si eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozóható- sággal és ügyészséggel szemben;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatósági határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kijelölt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat, és az ügyészség továb- bá az ügyészség jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel
visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel.
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben; · az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –az átvevő biztosítóval szemben;
· Törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a
AHE-12416/2
kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem sze- replő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási
Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs
Központtal, a Kártalanítási Szervezettel,a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mező- gazdasági igazgatási szervvel, az agrárkárenyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős mi- niszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény- nyel szemben;
· feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormá- nya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigaz- gatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó
biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz- mény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből
az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szem- pontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
AHE-12416/2
· Panaszkezelésünk során a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfele- ink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy
folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk.
A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakkép- zett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átlátha-
tóan és kiszámíthatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásá- hoz hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfél- központúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikáci- ós csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szer- ződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx- kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/– kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Köz- ponti ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000) tud időpontot
foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is
biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munka- napon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő - szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8 20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy e-mail-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, min- den egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgál- tatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/panaszkezeles.html – címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz rész- letes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumen- tumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).
AHE-12416/2
Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk. Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünk- re panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társa- ságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédel- mi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe:xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/ formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el. Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott forma- nyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám:+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000,
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyom- tatványok költségmentes megküldését társaságunk- tól (telefonszám:+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000,e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
Tájékoztatjuk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt társaságunk az 500 000 Ft-ig terjedő ügyekben általános alávetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben társaságunkra nézve kötelező döntést hoz- hat a Testület. Ezzel is a megegyezésekre és az ügyfél-elé- gedettségre törekszünk. Társaságunk általános alávetése nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
ügyekre. A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálá- sára előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határ- idő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+ 36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000) közölt
panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfele- ink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készí-
tett hitelesített jegyzőkönyvet, amelyet tizenöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, előze- tes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszol- gálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A telefonon kö- zölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépü- lésének időpontjától számított öt percen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ameny- nyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kollégáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik,
és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kér- hetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A meg- adott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
AHE-12416/2
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizs- gálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen
indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társa- ságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is. A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerül- jük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél- és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a pa- nasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határ- idők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőr- zés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetköz tapasz- talattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunk- hoz a +36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es
számokon,ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és
18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készség- gel állnak rendelkezésére.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
az Allianz Bázis Casco biztosításhoz
Hatályos 2017. január 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gép- járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban kelet- kezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás feltételeiben meghatározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyának tartalmát a jelen általános szerző- dési feltételek, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg.
A jelen biztosítás általános szerződési feltételeiben nem szabályozottakra az Allianz kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás általános szerződési feltételei, a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1. A szerződés alanyai
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél személygépjárműre kötött – határozat- lan időtartamra szóló – kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) rendelkezik, és nincs olyan biztosítása, amely a jelen biztosításban meghatározott kockázatokra vagy ezek valamelyikére biztosítási fedezetet nyújtana. Gépjármű flottára kötött kötelező felelősségbiztosítással rendelkező személy a jelen kiegészítő biztosítást nem kötheti meg.
a) Szerződő: azonos az alapbiztosítás szerződőjével; az abban meghatározott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.
b) Biztosított: a vagyontárgy megóvásában érdekelt – az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy gazdál- kodó szervezet –, akinek a javára a biztosító a szolgál- tatást teljesíti.
AHE-12416/2
Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finan- szírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig
a szerződőhöz intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
2. A szerződés létrejötte
2.1. A szerződés a felek megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon
belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatvi- selési kezdettel.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító által rendsze- resített ajánlati lap beérkezésétől számított 15 napos koc- kázat-elbírálási határidőn belül a biztosító nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hoz- zá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
2.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges
körülményekről, továbbá, ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomás- szerzés napjával történő módosítására, vagy a szer- ződést harminc napra – írásban – felmondhatja, ha a kockázatot az általános szerződési feltételek szerint nem vállalhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
2.3. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizá- rólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerző- déskötésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a bizto- sított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át dí- jat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet koráb- ban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A jelen kiegészítő biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló az alapbiztosítási szerződéshez igazodik.
5. Területi hatály
AHE-12416/2
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Mace- dónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekö- vetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai
6.1. A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám) megjelölt személygépjárműre (továbbiakban: gépjármű), ha a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített alkatrészekre és tartozékokra.
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, vala- mint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250 000- 250 000 Ft értékhatárig terjed ki.
A jármű alkatrészeire és tartozékaira csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor bizonyí- tottan – rendeltetésüknek megfelelően és szakszerűen
– a gépjárműben beszerelve, elzárva, vagy azon rögzítve voltak.
6.2. Nem biztosítható a nem személygépkocsinak minő- sülő jármű, valamint a taxiként vagy bérbeadással hasz- nosított, a veterán minősítésű, veszélyes anyagot szállító, és a hatósági engedély nélkül átalakított jármű.
Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződés- sel, lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
7. Biztosítási események
A biztosító az Allianz Bázis Casco biztosítás általános feltételei alapján a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi, valamint lopáskár esetén nyújt szolgáltatást.
Elemikár biztosítási esemény
7.1. Elemikár-biztosítási eseménynek minősül:
a) A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozé- kait károsító villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelön- tés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.
b) A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghibáso- dás folytán, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
Lopáskár biztosítási esemény
7.3. Lopáskár-biztosítási eseménynek minősül:
a) a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,
b) biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ellopása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből,
c) a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása, továbbá
d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrész- nek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kísérletével kapcsolatosan okozott kár.
7.4. Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulaj- donítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi.
Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha a tettes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával szemben.
Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár időpontjá- ban megfelel az alábbi követelményeknek:
· valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerű- en zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – ron- csolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt vagyon- védelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmé- re kész állapotba volt helyezve.
7.5. A lopásbiztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:
· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére;
· a gépjármű elsikkasztására;
· bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg;
AHE-12416/2
· a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozé- kok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
8.1. Külső körülmények okozta károsodások
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulás- sal, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben, valamint
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk,
8.2. A gépjármű használatával összefüggő károk
· a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselek- ményhez történő felhasználása során, vagy ható- sági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásá- ból eredő kárra, a motor által beszívott víz okozta kárra,
· hatósági engedélyhez kötött - de engedély nélkül végzett - átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
· taxiként, vagy bérbeadással hasznosított, valamint a veszélyes anyagot szállító gépjármű kárai,
· veterán minősítésű járművekben keletkezett kár.
· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és
csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- il- letve kiszerelt állapotával összefüggésben a gépjár- műben bekövetkező kárra.
8.3. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény mi- atti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szol- gáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhely- ben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indító- kártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
· üzemanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
9. A biztosítás díja
9.1. A biztosítás díjának megállapítása
A biztosító a díjat a biztosítási időszakra vonatkozó- an állapítja meg. A biztosítási időszak tartama alatt a
biztosítási díj a díjat érintő körülmények változása miatt módosulhat.
9.2. Díjfizetés
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg (lásd a 20.3. b) pontot is).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyako- riság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kez- dete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége
a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
AHE-12416/2
· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanás- kárt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi hatóságnak /katasztrófavédelemnek, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.
· Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell érte- síteni, ha ezt jogszabály előírja.
· A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésé- nek körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításo- kat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A bizto- sító helytállási kötelezettsége csak azokra a károso- dott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatré- szek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.
A biztosító a biztosított által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a beje- lentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kár- enyhítéshez szükséges.
b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
· baleseti bejelentő (Európai)
· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
· Gépjármű-kárbejelentési adatlap
· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
· kárbejelentési adatlap
· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap
· járművezető személy vezetői engedélye
· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
· gépjármű forgalmi engedélye
· gépjármű indítónaplója
· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
· gépjármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény
· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatko- zó hozzájárulásáról
· szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· tűzoltósági hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
· katasztrófavédelmi hatóság igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatás- ra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzembentartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsola- tos okiratok
· bontási igazolás
· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolá- sa a közúti közlekedésre vonatkozóan
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· munkaköri leírás
· munkáltatói igazolás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya (adószám)
· adóazonosító jel
· útnyilvántartás
· menetlevél
AHE-12416/2
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorláto- zottságra vonatkozóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
· a halotti anyakönyvi kivonat másolata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zár- szerkezetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv
· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szüksé- ges dokumentumok
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
· zálogkötelezetti nyilatkozat
· megtalálási jegyzőkönyv
· lefoglalási jegyzőkönyv
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
· rendszámtáblát visszavonó határozat
· szervizkönyv
· szükségjavításról szóló számla
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· gépjármű bérleti szerződés és számla
· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénzbefizetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
· káridőponti érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványértékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés
· garanciajegy
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· áfa nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása
· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái
· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékai- nak vásárlási számlája, garanciajegye
· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (mo- torosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája
· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazol- tan felmerült költségekről szóló számla
· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye
· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizonylata, garanciajegye
5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítéká- ul jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hi- tel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
AHE-12416/2
· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőel- járás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelen- tést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szem- le jegyzőkönyvet, megtalálási vagy lefoglalási
jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapítá- sához szükségesek.
· A büntetőeljárás során hozott határozat önma- gában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát.
· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biz- tosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működte- téséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal.
· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerző- dés érvényességét is igazolni kell.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási fel- tételei további kárbejelentéshez szükséges dokumen- tumokat tartalmazhatnak.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásá- ról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgál- tatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerző- désben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkez- dését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.
b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi beren- dezés működőképességét.
11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biz- tosított nem teljesíti a 10. 1. pontban előírt bejelentési, felvi- lágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzé- sét, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha
· a gépjármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülé- sek ellenőrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, vagy
· nem adják át a gépjármű nyitásához és indításához szükséges összes tartozékokat,
és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége és megszegésének következménye
12.1. Közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
12.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított, illetve a szerződő a változástól számított
15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megköté- se után bekövetkezett alábbi változásokat:
· a szerződő nevének, lakhelyének (székhelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szer- vezet esetén adószámának is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szét- válását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
AHE-12416/2
· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal); a gépjármű engedélyköteles átalakítását;
· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
· a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,
· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását, veteránná átminősítését;
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító elemi és lopáskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szenvedett gép- járműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentés- ben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerző- dés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biz- tosított gépjármű olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).
a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt sze- mélygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forga- lomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövet- keztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában
a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax érté- kelési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógus- érték) alapján és az értékmódosító tényezők alkal- mazásával – történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjár- mű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell kata- lógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok
hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli
– káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógus- érték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptí- pust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határoz- ható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a ren- deltetés, a használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjár- művek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszer- zésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak
az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;
· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munka- díja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
AHE-12416/2
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sé- rülése, megsemmisülése esetén az utángyártás
engedélyezésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
· A biztosítási eseménnyel összefüggés-
ben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
· Az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüg- gésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszere- lésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított, illetőleg a szerződő igényt tart a megkerült gépjárműre.
c) Autómentés, szállítás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a
térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat - a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdáso- dási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt ér- vényességéig a biztosító a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok vásárláskori árából von le értékemelkedést:
· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések,
· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy
szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot, nem haladja meg.
e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f) Nem követelhető a biztosítótól
· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengés- csillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatási összegének meghatározása során figyelembe vett alkatrészárak nem haladhatják meg a jármű európai változatának alkatrészárait.
h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgálta- tást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizony- lattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
AHE-12416/2
j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
13.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,
· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
13.5. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.
14. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett elemi vagy lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor 13. pont szerint megállapított kárnak a 10%-át – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
15. A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége és a kármegelőzés költségének térítése
A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt tőle telhető- en megelőzni és enyhíteni és a biztosító által a kár enyhí- tése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.
15.1. Az elemi kárral kapcsolatos kármegelőzési kötelezettség
a) A biztosított, illetőleg a szerződő legalapvetőbb kötelezettségei:
· intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőb- bi eltávolításáról az elemi kárral nyilvánvalóan
veszélyeztetett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),
· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok mara- déktalan betartásáról,
· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.
A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési és kárenyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosí- tott adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
b) A kármegelőzés költségének térítése
A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költsé- gek körében – önrészesedés levonása nélkül – megté- ríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás össze- ge együttesen nem haladhatják meg a szerződési 13.3.
j) pontjában meghatározott összeghatárt.
15.2. A lopáskárral kapcsolatos kármegelőzési kötelezett- ség körében a biztosított köteles:
a) gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszkö- zök (lásd. a 7.5. pontot!) biztonságos tárolásáról, így különösen
· fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozé- kokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg en- nek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani,
· a gépjármű használatának átengedése előtt a hasz- nálatra jogosultat a jelen pontban felsorolt kár- megelőzési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni,
b) mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni,
· amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, ron- gálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak,
· amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;
AHE-12416/2
c) haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint
d) haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.
e) A kármegelőzés költségének térítése:
Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájá- hoz vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás szerződési feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kár- megelőzési költségként – megtéríti
· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcso- ló cseréjének vagy átalakításának,
· az elektronikus védelem 15.2. c) pont szerinti mó- dosításának, továbbá
· a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autó- mentési, szállítási és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a 13.2. c) pontban meghatározott összeget.
f) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkár- tyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.
16. A biztosító mentesülése
16.1. Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, valamennyi vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örök- be fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe
fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegy- zett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasz- tás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől
függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
16.2. Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások
különösen,
a) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
b) a gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait, a gépjármű elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és elő- zetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el.
c) a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos meg- sértése elemi kár esetén.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
17. A szerződés módosítása
a) A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdeménye- zett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árinde- xeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index számot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet vál- tozása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
AHE-12416/2
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!).
Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
b) Szerződésmódosítás a díjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről), a biztosítás díját befolyásoló körülmények változásáról,
· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,
· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomás- szerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írás- ban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi b-c) pontok kivételével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomo- zást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
c) Ha a biztosított a kár bejelentéséhez szükséges minden adatot nem adott meg, valamint, ha az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutat- ni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az adatok, valamint az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
d) Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifi- zetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
19. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgálta- tást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a
biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése
20.1. Az alapbiztosítás megszűnése
Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
20.2. Díjnemfizetés
Megszűnik a biztosítási szerződés díj-nemfizetés miatt
a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára vissza- menő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nem- fizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
20.3. Érdekmúlás
a) Az alapszerződésben meghatározott érdekmúlási okokon túl megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre az érdekmúlást okozó biztosí- tási esemény napján.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg szűnik meg.
b) Az érdekmúlás eseteiben a gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A meg- szűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrészlet kivételével –visszautalja a szerződőnek.
20.4. A biztosítási szerződés felmondása
a) A kiegészítő biztosítást a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfél- kapcsolati pontokon vagy legalább fokozott bizton- ságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
b) Felmondással a biztosítási szerződés és vele a bizto- sító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik. A biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
21. A biztosítási szerződés szünetelése
AHE-12416/2
Az alapbiztosítás szüneteltetésének időtartama alatt a jelen kiegészítő biztosítás is szünetel. A kiegészítő biz- tosítás szünetelésére az alapbiztosítás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
22. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévül- nek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
23.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
23.2. A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektro- nikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut. A szerződő elektronikus úton, illetve maradandó eszköz útján tett nyilatkozatának meg kell felelnie a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének.
Egyebekben, ha jogszabály vagy jelen szerződési feltétel nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában, vagy más mara- dandó eszköz útján is megtehető.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.
A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármilyen címen járó összeget.
23.3. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a bizto- sítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentu- mok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, amelyet elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsítvány) lát el.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen-
tésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levele- zési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fi ókjának beállításai miatt felme- rülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
24. Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a bizto- sított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
25. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor
– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.
A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A gépjárműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rend- őrhatóságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazo- lást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.
A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgálta- tást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásának értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – fo- rintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
AHE-12416/2
A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet haza- szállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segít- ségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a bizto- sító szempontjából elháríthatatlan események késlelte- tik vagy megakadályozzák.
26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
26.1. Jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. ál- tal korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen
A jelen feltételek szabályainak eltéréseit a hasonló kiegészítő elemi és lopáskár biztosításokhoz, valamint a biztosító által művelt casco biztosítások rendelkezései- hez képest határoztuk meg.
A jelen kiegészítő biztosítás a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításhoz, mint alapszerződéshez kapcsolódó olyan vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjármű elemi és lopáskáraira nyújt szolgáltatást.
a) A biztosítási eseményt érintő változások
· Nem terjed ki a lopás- és elemi kár biztosítás azok- ra a káreseményekre, amelyek a jármű nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkeztek.
b) Biztosított az alapszerződésben megjelölt gépjárműnek a tulajdonosa, aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
c) A biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak
· Biztosítottnak kizárólag a belföldi rendszámmal el- látott személygépkocsi minősül, ha a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t.
· Nem biztosíthatók a taxiként üzemeltett vagy bérbeadással hasznosított járművek, a veterán mi- nősítésűek, a hatósági engedély nélkül átalakított, valamint a veszélyes anyagot szállító járművek.
· A biztosító nem nyújt szolgáltatást a taxiként, bér- beadással hasznosított, vagy veterán gépjárművek, valamint a veszélyes anyagot szállító járművek káraira.
d) A biztosítás díja
· A technológiailag indokolt üvegcsere az új Allianz Casco termékünkhöz hasonlóan a szerződés bónuszosztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segéd- anyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképvise- leti ár 75%-át.
e) Szolgáltatások
· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt autómentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. A beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra 250 000 – 250 000 Ft értékhatárig terjed ki.
· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.
f) Önrészesedés
· Az önrészesedés mértéke nem választható, a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi és lopáskárnak a biztosított által viselt káreseményenkénti önrészesedése minden esetben a megállapított kárnak a 10%-a.
· Változás, a biztosító önrész-mentesen nyújtható szolgáltatásának feltétele, hogy a technológiailag indokolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartal- mazó számla szerinti összege) ne haladja meg az importőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasz- nált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
g) Szünetelés
Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.
h) Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
i) Megszűnés
A szerződés a szokásos okok mellett megszűnik akkor is, ha annak hatálya alatt a biztosított járművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és
a külföldi nyilvántartás országában a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást.
j) Kármegelőzés, kárenyhítés
Gondoskodni kell a jármű forgalmi engedélyének, törzskönyvének, az indítását és elvitelét lehetővé tevő eszközök biztonságos tárolásáról. Ezzel kapcsolatosan a lopáskár-biztosítási feltételek 15.2. pontja további követelményeket is tartalmaz fürdőhelyen és a gépjár- mű használatának átengedése esetén.
k) Szerződésmódosítás
Megváltoztak a 17. a) pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
l) Az Általános szerződési feltételek kiegészült a biztosítás- közvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2.3. pontot!)
26.2. Jelen szerződesi feltetelek a Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxx rendelkezeseitől az alabbiakban ternek el:
· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
AHE-12416/2
· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
27. A személyes adatok kezelése
Adatkezelés, adatvédelem
Személyes adatnak minősül az Információs önrendelke- zési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolat- ba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellem- ző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizá- rólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Különleges adatok kezelése
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.- t(Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek
személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfél- szolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek meg- felelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkeresett biztosí-
tó) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak
AHE-12416/2
szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelem- bevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megke- reső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben
meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. Tekintet- tel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.
§-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés- nek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak a jelen szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezelésé- hez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés
megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél telje- sebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Tájékoztatás kérése adatkezeléssel kapcsolatban, és jogor- voslati lehetőségek
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével– törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,
g) továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is
gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mérték- ben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat
– az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.
Az érintett az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) 13-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogor- voslat érdekében fordulhat a biztosítóhoz, mint adatke- zelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c; (xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem természetes személy ügyfél
az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is fordulhat.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48- 52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a xxx.xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A bizto- sító, mint adatkezelő köteles az érintett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
AHE-12416/2
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez
az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben a biztosí- tóval elektronikus kommunikációban állapodott meg, úgy az elektronikus levelezés során az Allianz zárt rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosítók közötti adatátadási megkeresések
A Bit. 161/A. §-a alapján Társaságunk 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabály- oknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási törvény- ben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogosult- ság a 2015. január 1. előtt kötött biztosítási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társaságunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szerződés Feltételeinek kézhezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja. A kifogás megkül- dése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küldheti azonosítható módon, az érintett szeződésszám(ok) meg- jelölésével faxon a 00-00-000-000 számra vagy postán a 8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy a hirlevel@ xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Ceterének.
28. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
Allianz Hungária Zrt.