ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
"HUNGÁRIA ALAP"
4. számú függelék
BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1. A Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a jelen feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A biztosítási szolgáltatás
2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződő által fizetett biztosítási díjakat a jelen biztosítás díjtartalékának a befektetése révén általa létrehozott egyes Alapokba, a szerződő által az ajánlatban meghatározott arányban befekteti, a biztosítási esemény bekövetkezte esetén pedig a 46., illetve az 51. pontban meghatározott összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.
A biztosítási esemény
3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bekövetkezett halála, valamint az, ha a biztosított a biztosítási tartam végén életben van.
Nem biztosítási esemény, ha a biztosított halála
a.) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel miatt,
b.) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor)
következett be.
A biztosítási tartam, a biztosítási évforduló
4. A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és a biztosító vagy képviselője részére történő átadását - az ajánlattételt - követő hó első napjának nulladik órája, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.
A biztosítási tartam kezdetétől annak lejáratáig terjedő idő legalább öt, és legfeljebb negyven, egész számú év lehet, de a biztosítási tartam vége meg kell, hogy előzze a biztosított 71. születésnapját. A kívánt biztosítási tartamot e határokon belül a szerződő határozza meg.
A biztosítás évfordulója a biztosítási tartamon belül, minden évben annak a hónapnak az első napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdődött.
Biztosítási év a két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.
A szerződő fél
5. A szerződő az, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti.
A szerződést jogi személy is megkötheti.
A szerződő és a biztosított azonos is lehet, ha a szerződő természetes személy.
A biztosított - a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával - a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával, a szerződés létrejötte után bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ha nem a biztosított, hanem más lép a szerződő fél helyébe, ehhez a szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet.
A biztosított
6. Biztosított az a szerződés létrejöttekor legalább 18, de legfeljebb 65 éves korú természetes személy, akinek személyére a biztosítási szerződés létrejött.
A szerződéskötéskor a biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítási tartam kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.
A kedvezményezett
7. Kedvezményezett a szerződő által megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a 46., illetve az 51. pontban foglalt szolgáltatás igénybevételére jogosult.
A kedvezményezett jogi személy is lehet.
Több kedvezményezett megjelölése esetén az elérési és a halálozási kifizetésre vonatkozóan külön-külön meg kell határozni a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási esemény bekövetkezte előtt más kedvezményezettet nevezhet meg.
A kedvezményezett jelöléshez, illetőleg a kedvezményezés megváltoztatásához - ha nem a biztosított a szerződő fél - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte
előtt meghal (illetve a jogi személy kedvezményezett megszűnik). Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések aránya az irányadó.
Ha a szerződő nem jelölt kedvezményezettet, vagy a kedvezményezés a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a biztosító az elérési biztosítási összeget a biztosítottnak, a haláleseti biztosítási összeget a biztosított örökösének fizeti ki.
A garantált haláleseti biztosítási összeg
8. A garantált haláleseti biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfizetését a biztosító a 46. pontban foglaltaknak megfelelően a biztosított - biztosítási tartamon belüli - halálának bekövetkezte esetén vállalja.
Ajánlattételkor a szerződő megválasztja az általa fizetni kívánt éves biztosítási díjat, amelynek. a 2. számú melléklet 8. pontjában meghatározott többszöröse a garantált haláleseti biztosítási összeg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt a 36. pontban foglaltak szerint változhat.
II.
BEFEKTETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ÉS RENDELKEZÉSEK
Az Alapok
9. Az Alapok a jelen biztosítás díjtartalékának a biztosító általi befektetése révén létrehozott, elkülönítetten kezelt, homogén eszközállományok.
Az Alapok Befektetési Egységekből állnak (a továbbiakban: Egység).
10. A szerződő az ajánlat megtételekor, a biztosítási díj százalékában határozza meg, hogy a biztosító a rendszeres biztosítási díjakat a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 7. pontjában leírt egyes Alapok közül melyikbe, illetőleg milyen arányban fektesse be.
A rendszeres biztosítási díjak egyes Alapokba történő befektetésének arányát a szerződő a 19/b pont alatt írtak szerint a tartam során módosíthatja.
A biztosító a szerződő azon jogát, hogy a díjaknak az egyes alapokba történő befektetési arányát maga határozza meg, a 2. számú melléklet 11. pontja alatt írtak szerint korlátozhatja.
11. Az egyes Alapok a befektetések típusában, és így a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól (3. számú melléklet). Azáltal, hogy a szerződőt illeti meg az egyes Alapok közötti választás joga, a befektetési kockázat is a szerződőt terheli.
A befektetések hozama növeli az Alapok, és így az Egységek (12. pont) értékét is.
A biztosítónak jogában áll új Alapokat létrehozni és a már működőket megszüntetni.
Valamely Xxxx megszüntetése esetén a biztosító az érintett szerződőt a megszűnés előtt legalább egy hónappal írásban értesíti a megszüntetésre kerülő Alap
Egységeinek más - működő - Alap(ok) Egységeibe történő költségmentes átváltásának a 19/a pont szerinti lehetőségéről. Abban az esetben, ha a szerződő nem rendelkezik a megszüntetésre kerülő Alap Egységeinek átváltásáról, úgy ezen Egységeknek az aktuálisan működő valamely Alap Egységeivé történő átváltására a biztosító jogosult.
A biztosító az Egységek átváltásáról a szerződőt köteles írásban értesíteni.
Az Egységek és a biztosítási díjtartalék
12. Az Egységek a szerződőnek az Alap(ok)on belül felhalmozott befektetési eszközökben és azok hozamában való mindenkori arányos részesedésének a nyilvántartásához és a biztosítási szolgáltatások (46. és
51. pont) értékének a meghatározásához szolgálnak alapul.
A szerződőnek a díjtartalék meghatározott hányadára eső és Egységek formájában nyilvántartott részesedése a szerződő oldalán az Alapokban felhalmozott egyes befektetési eszközökön nem keletkeztet tulajdonjogot.
Az Egységek szolgálnak továbbá a szerződés visszavásárlásának (41. pont), és díjmentesítésének (39., 40. pont) alapjául is.
13. Az Egységek nyilvántartása során a biztosító Alapnyitási és Tőkegyőjtési Egységeket különböztet meg:
a) Alapnyitási Egység: a szerződő által a biztosítási tartam első két évében fizetett rendszeres biztosítási díj 20. pontban meghatározott költségekkel csökkentett részéből képzett Egység;
b) Tőkegyőjtési Egység: a biztosítási tartam első két évében fizetett biztosítási díjaknak Alapnyitási Egységekké történő átszámítását követően befizetett biztosítási díjakból - a 20. pontban meghatározott költségekkel történő csökkentés után - képzett összes Egység.
A biztosítás teljes tartama alatt befizetett eseti díjakat (34. pont) a biztosító szintén Tőkegyűjtési Egységekben helyezi el.
Amennyiben a szerződő eltérően nem rendelkezik, a szerződő által fizetett eseti biztosítási díjak a rendszeres biztosítási díjak Alapok közötti elhelyezési arányának megfelelő arányban kerülnek befektetésre az egyes Alapokba.
Az egyéni számla
14. A szerződő részére a biztosító által létrehozott elkülönített számla, amely az Egységek nyilvántartására szolgál. A biztosító az Egységek darabszámát öt tizedesjegy pontossággal tartja nyilván az egyéni számlán.
Az Egységek árfolyama (Bekerülési és Szolgáltatási)
15. a) Az Egységek Bekerülési árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjat Egységekké számítja át.
b) Az Egységek Szolgáltatási árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító meghatározza az Egységeknek megfelelő biztosítási szolgáltatás értékét. Az Egység Szolgáltatási árfolyama az Alap 17. pont szerint meghatározott aktuális értékének és az Alapban kezelt összes Egység számának a hányadosa.
A biztosító az Egységek Bekerülési és Szolgáltatási árfolyamát öt tizedesjegy pontossággal tartja nyilván.
Az értékelési nap
16. Az a nap, amelyen a biztosító az Egységek aktuális Bekerülési és Szolgáltatási árfolyamát megállapítja.
Az Alapok értékelése
17. A biztosító rendszeres időközönként, de legalább hetente - az ügyfelek széles köre számára hozzáférhető módon, így különösen az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben - közzéteszi az Alapok aktuális értékét.
Az Alapok aktuális értéke egyenlő az értékelés napján meglévő befektetett eszközök aktuális piaci árfolyamának és a fennálló kötelezettségeknek a különbözetével.
Az értékelés során a biztosító meghatározza az Egységek Bekerülési és Szolgáltatási árfolyamát (15. pont).
Az Alapnyitási és Tőkegyűjtési Egységek árfolyamai a 20. pontban szereplő, eltérő mértékű költséglevonás következtében egymástól különböznek.
A szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás esedékességének időpontjában aktuális Bekerülési és Szolgáltatási árfolyam közötti különbség mértéke nem haladhatja meg a Szolgáltatási árfolyam öt százalékát.
A biztosító az aktuális árfolyam-különbség mértékét két tizedesjegy pontossággal határozza meg.
18. A biztosító jogosult mindazon költségei levonására, amelyek a befektetett eszközök vételével, eladásával, kezelésével, fenntartásával függenek össze. Ezen alapkezelési költségeket a biztosító az alapok értékéből jogosult levonni.
A biztosító az Alapok értékének százalékában éves alapkezelési díjat állapít meg, amely az adott Alap minden értékelési napján az előző értékeléstől eltelt idővel arányosan kerül elszámolásra. A szerződés létrejöttekor érvényes éves alapkezelési díjat a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.
Az Alapok értékének százalékában meghatározott éves alapkezelési díj mindenkori mértékét a biztosító jogosult a szerződés tartama alatt módosítani, azonban az éves alapkezelési díj mértéke nem haladhatja meg az évi 2,5 százalékot.
A biztosító az alapkezelési díj változásáról a szerződőt a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti.
Átváltás, átirányítás
19. a) Átváltás: amennyiben a szerződő írásban úgy rendelkezik, az Egységek bármikor más Alap(ok) Egységeire válthatók át. Az Egységek átváltása Szolgáltatási árfolyamon történik, tehát az Alap(ok)ból az Egységek Szolgáltatási árfolyamon kerülnek levonásra és a szerződő által választott új Alap(ok)ban is Szolgáltatási árfolyamon kerülnek jóváírásra. Az átváltás a szerződő átváltásra irányuló kérelmének beérkezését követő legközelebbi értékelési napon meghatározott Szolgáltatási árfolyamon történik. Minden biztosítási évben az első átváltás
költségmentes, további átváltásokért a biztosító a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 4. pontjában meghatározott átváltási költséget vonja le az átváltásra kerülő Egységek értékéből. Az első két biztosítási évben a szerződő évente csak egy átváltásra jogosult.
b) Átirányítás: amennyiben a szerződő írásban úgy rendelkezik, a jövőben fizetendő biztosítási díjak egyes Alapokba való befektetésének aránya bármikor megváltoztatható. Minden biztosítási évben az első átirányítás költségmentes, további átirányítások alkalmával a biztosító a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott átirányítási költséget vonja le a szerződő egyéni számlájáról. Az első két biztosítási évben a szerződő évente csak egy átirányításra jogosult.
Átváltásra, illetve átirányításra a szerződő kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben az igényelt átváltás, illetve átirányítás időpontjáig esedékes díjfizetési kötelezettségének eleget tett.
Terhelések az egyéni számlán
20. A biztosító a haláleseti kockázat fedezetéül a rendszeresen fizetendő biztosítási díjakból 2 %-ot von le.
A biztosító adminisztrációs költségei fedezetéül a tartam során, a biztosítási díjból a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 3. pontjában meghatározott adminisztrációs költséget jogosult levonni.
A biztosító jogosult az adminisztrációs költséget évente, a
36. pontban meghatározott értéknövelés mértékével növelni.
A szerződés létrejöttéhez, valamint az Alapokba való befektetések megindításához kapcsolódó költségek fedezetéül a biztosító az Alapnyitási Egységek (13/a pont) értékét a tartam végéig, de legfeljebb 20 évig a 2. számú melléklet 9. pontjában meghatározott mértékkel
- az értékelések alkalmával (17. pont) - csökkenti. Húsz évnél hosszabb tartamú szerződések esetén a huszadik évet követően a szerződés még meglévő Alapnyitási Egységeit a biztosító költségmentesen Tőkegyűjtési Egységekre váltja át.
A biztosítási szerződéshez kapcsolódó egyéb költségek fedezetéül a biztosító a Tőkegyűjtési Egységek (13/b pont) értékét a tartam végéig a 2. számú melléklet 10. pontjában meghatározott mértékkel - az értékelések alkalmával (17. pont) - csökkenti.
III.
A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS HATÁLYBA
LÉPÉSE
A szerződés létrejötte
21. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja.
Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
22. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
23. A szerződő fél az ajánlatban hozzájárulhat ahhoz, hogy abban az esetben, ha a biztosító az ajánlatot a szükséges adatok hiánya miatt a 22. pont szerinti határidő alatt elbírálni nem tudja, ez a határidő további
15 nappal meghosszabbodjék. Ha a biztosító a meghosszabbított határidő alatt az ajánlatra nem nyilatkozik, a szerződés az ajánlat szerint létrejön.
24. A szerződő ajánlatának elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
25. A szerződés megkötéséhez és módosításához - ha a szerződést nem ő köti meg - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Közlési kötelezettség
26. A szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettség terheli, amely azt jelenti, hogy a szerződő és a biztosított
- a valóságnak megfelelően tájékoztatja a biztosítót a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt illetően, melyre a biztosító írásban kérdést tett fel, és melyet ismert vagy ismernie kellett,
- a biztosított aláveti magát a kockázat-elbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatoknak,
- a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé teszi.
27. Az életbiztosítás elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a biztosított
- születésének pontos időpontja,
- egészségi állapotának jellemzői, korábbi betegségei,
- apjának, anyjának, vér szerinti testvéreinek az ismert betegségi hajlamai, az ő korábbi elhalálozásuk esetén az elért életkoruk és a haláluk oka,
- egészségkárosító szokásai.
28. A biztosító a 27. pontban felsoroltakon kívül más, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a biztosítottól.
29. a) A biztosítónak a 27. és 28. pont szerinti, írásban feltett kérdéseire adott, és a felek által is aláírt, valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított, illetve a szerződő fél a közlési kötelezettségének tesz eleget. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b) Ha a biztosítónak a 27. és 28. pont szerinti kérdéseire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
c) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
d) Ha az életkor helytelen bevallása következtében a 2. számú melléklet 8. pontjában meghatározott garantált haláleseti biztosítási összeg megállapítása a valóságos belépési életkor után járó szorzószámnál magasabb mértékben történt, akkor a biztosító a biztosítási összeget a valóságos belépési kornak (és egészségi állapotnak) megfelelő szorzószámnak megfelelően leszállítja, ha viszont a szorzószám korbevallás folytán alacsonyabb mértékben nyert megállapítást, a biztosító azt a valós életkornak (és egészségi állapotnak) megfelelően felemeli.
e) Ha a biztosított életkorát a valóságnak nem megfelelően
65. életévét meg nem haladónak vallották be, a közlési kötelezettség megsértésének a 29/b és c pontban foglalt következményei nyernek alkalmazást, ha pedig a közlési kötelezettség megsértésének következményei nem alkalmazhatók, a 29/d pont irányadó.
30. A biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a biztosítással kapcsolatos mindennemű adat tekintetében. A biztosító ezen adatokat bizalmasan kezeli, azokról tájékoztatást csak annak az írásos engedélyével ad, akire az információ vonatkozik.
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
31. A biztosítás az azt követő nap nulladik órájakor lép hatályba, amikor
- a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg (ld. 32. pont), vagy
- a szerződő fél az első biztosítási díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizette, illetőleg
- a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinti, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
32. A szerződő és a biztosító az első díj (díjrészlet) befizetésére vonatkozóan díjhalasztásban állapodhat meg, a következők szerint: az ajánlattételt követő hónap első napján esedékes első díjat (díjrészletet, havi díjfizetés esetén az első kéthavi díjat) legkésőbb az ajánlattételtől számított hatvanadik nappal bezárólag kell megfizetni. E határidő leteltével a szerződés megszűnik, amennyiben addig az első díjat (díjrészletet) nem fizették meg. Az így megállapított határidőbe az ajánlattétel napját nem kell beszámítani.
A biztosítási díj
33. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig vagy a szerződés korábbi megszűntéig, illetőleg az V. fejezet szerinti díjmentesítés napjáig fizetendő.
A szerződő a szerződéskötéskor éves, féléves, negyedéves vagy havi díjfizetési gyakoriságot választhat.
A biztosítás díja annak, a felek megállapodása szerinti (éves, féléves, negyedéves vagy havi) díjfizetési gyakoriságnak megfelelő időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
34. A biztosító évente, valamennyi díjfizetési gyakoriságra meghatározza a minimális biztosítási díjat, amelyet a mindenkor aktuális 2. számú melléklet 1. pontja tartalmaz.
A biztosító minden évben szeptember 15-éig írásban értesíti a szerződőt az aktuális éves minimális biztosítási díj változásáról.
Amennyiben a szerződő által fizetett rendszeres biztosítási díj az aktuális minimális biztosítási díj 80 %-át nem éri el,
- a szerződő a minimális éves díjról szóló értesítés kézhezvételét követően írásban nyilatkozhat arról, hogy a biztosítása díját legalább az aktuális minimális biztosítási díj 80 %-os mértékéig felemeli, ellenkező esetben
- a szerződést a biztosító a 39., 40. pontban leírtak szerint díjmentesíti, vagy ha a díjmentesítésre nincs mód a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.
A rendszeresen fizetendő díjnak a minimális díj 80 %-ára történő felemelése független a IV. fejezetben leírt értéknöveléstől.
A szerződőnek a rendszeres díjfizetésen túl eseti - egy összegű - díjak befizetésére is lehetősége van. A szerződő eseti díjat csak akkor fizethet be, ha a rendszeres díjfizetési kötelezettségének már eleget tett.
Az eseti befizetések összegének az aktuális éves biztosítási díj 50 %-át meghaladónak kell lennie.
A biztosító írásban értesíti a szerződőt az eseti befizetések elszámolásáról.
A biztosítási díj nem fizetésének következményei
35. Ha a szerződő a teljes, esedékes biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díjesedékessége utáni 31. naptól - a 39., 40. pontban foglaltak szerinti - díjmentesített biztosításnak tekintendő, feltéve, hogy a biztosítás kezdete óta már két év eltelt. Amennyiben a szerződő a díjfizetési késedelem miatt díjmentesítettnek minősülő biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamataival együtt az első elmaradt díj esedékességétől számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás a díjfizetési elmaradás pótlásának napjától úgy folytatódik, mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.
Amennyiben a második biztosítási évfordulót megelőző időszakban a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól kifizetés nélkül megszűnik, kivéve, ha a szerződésre az első két évben eseti befizetést írtak jóvá. Ebben az esetben az eseti befizetésből képzett tőkegyűjtési egységek 100 %-át fizeti vissza a biztosító a jogosult részére.
IV. ÉRTÉKNÖVELÉS
36. A biztosító minden évben lehetőséget nyújt a szerződőnek arra, hogy a biztosítás rendszeres díját és így a garantált haláleseti biztosítási összeget is növelje.
A díjnövelés mértékére a biztosító biztosítási évfordulótól függetlenül minden évben egyetlen napon, október 1- jei hatállyal a Központi Statisztikai Hivatal által az adott évben hivatalosan közzétett, az előző évre vonatkozó, éves fogyasztói árindex alapján, +/- 10 százalékos eltéréssel határoz meg egy indexet.
A biztosító a biztosítási szerződés első évében csak abban az esetben ajánlja fel - október 1-jei hatállyal - az értéknövelést, ha a biztosítás kezdete június 30-át megelőzi.
Abban az esetben, ha a fogyasztói árindex 5 % alá csökken a biztosító 5 %-os díjemelést ajánlhat fel.
A díjfizetés tartama alatt a biztosító október 1. előtt legalább 45 nappal értesíti a szerződőt arról, hogy október 1-jétől a biztosítási díj emelkedik.
37. A szerződő a biztosító 36. pont szerinti értesítésének kézhezvétele után, szeptember 15-ig írásban értesítheti a biztosítót, hogy a díjemelést elutasítja. Elutasítás esetén a biztosítás változatlan biztosítási díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító kezdeményezése alapján a biztosítási díj emelése legközelebb lehetővé nem válik.
Amennyiben a szerződő a díjemelés elutasításáról írásban nem értesíti a biztosítót, a szerződés október 1-jétől emelt biztosítási díjjal él tovább.
38. A szerződő az értéknövelés miatti díjemelést a biztosítási tartam alatt tetszőlegesen elfogadhatja, illetve elutasíthatja.
Abban az esetben, ha a szerződő által fizetett aktuális biztosítási díj - a biztosítási tartam során bármikor - a minimálisan előírt biztosítási díj összegét nem éri el, a szerződésre vonatkozóan a 34. pontban foglaltak az irányadóak.
V. MARADÉKJOGOK
Díjmentesítés
39. A szerződő - a biztosított egyidejű, írásos értesítése mellett - írásban nyilatkozhat a biztosítónak arról, hogy a szerződést a további díjak megfizetése nélkül kívánja érvényben tartani. A díjmentesítés napja a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő időpont. Ha a szerződő a nyilatkozatában a díjfizetés beszüntetésének kezdetét és ezzel együtt a díjmentesítés napját külön nem jelölte meg, akkor annak a szerződő nyilatkozatát követő hónap első napja tekintendő.
Díjmentesítésre csak a szerződés hatálybalépésétől számított és díjjal fedezett két év eltelte után van
mód, abban az esetben, ha a szerződés rendelkezik a biztosító által előírt minimális visszavásárlási értékkel. A díjmentesítés alapja a szerződés visszavásárlási értéke.
A biztosító a szerződés díjmentesítésekor a fentebb meghatározott díjmentesítési időponttól eltérhet, abban az esetben, ha a díjmentesítendő szerződésnél túlfizetés van. Ekkor a díjmentesítésre az utolsó díjjal fedezett időszakot követő hónap első napján kerül sor.
Díjmentesítéskor a biztosító a szerződés Alapnyitási Egységeit az 1. számú mellékletben található visszavásárlási táblázat szerint Tőkegyűjtési Egységekre számítja át.
40. Díjmentesített szerződés esetén nincs garantált haláleseti biztosítási összeg. A szerződéshez kötött kiegészítő biztosítások megszűnnek.
A biztosító díjmentesített szerződéseknél is lehetőséget nyújt az egyes Alapokban elhelyezett Egységek átváltására (19/a pont) évente egy alkalommal, költségmentesen.
Amennyiben a díjmentesített szerződés egyéni számláján lévő Egységek Szolgáltatási árfolyamon számított értéke a 2. számú melléklet 6. pontjában meghatározott minimális összegét nem haladja meg, akkor a biztosító az egyéni számla összegét kifizeti a szerződő részére és a biztosítási szerződés megszűnik.
Visszavásárlás
41. A szerződés hatálybalépésétől számított és díjjal fedezett két év eltelte után a biztosítás visszavásárolható. A szerződés visszavásárlási összege a Alapnyitási és Tőkegyűjtési Egységekre számított értékek meghatározott százaléka.
a) az Alapnyitási Egységek visszavásárlási értékét a biztosító a következőképpen határozza meg: az Alapnyitási egységek aktuális számát megszorozza az
1. számú melléklet visszavásárlási táblázatában szereplő százalékos értékkel és az aktuális szolgáltatási árfolyammal
b) a Tőkegyűjtési Egységek visszavásárlási értékét a biztosító a következőképpen határozza meg: a második biztosítási évfordulót követően a Tőkegyűjtési Egységek aktuális számát megszorozza az aktuális szolgáltatási árfolyammal.
Amennyiben a visszavásárlás időpontjában a szerződésnél túlfizetés van, a többletdíjat a biztosító visszajuttatja szerződő részére. A többletdíj költséglevonás és kamatjóváírás nélkül kerül elszámolásra.
VI.
A SZERZŐDÉS MEGSZŐNÉSÉNEK ESETEI
42. A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam utolsó napján, vagy a szerződés korábbi megszűnésének a napján, 24 órakor ér véget.
43. A szerződő a szerződést bármely hónap végére írásban felmondhatja. A felmondási idő 30 nap.
44. A biztosított - ha nem azonos a szerződővel - a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a visszavonó nyilatkozat biztosítóhoz érkezésének hónapja utolsó napjával megszűnik és a biztosító a 41. pont szerint teljesít kifizetést a szerződőnek.
45. A biztosított - kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett
- halála hónapjának utolsó napján a szerződés megszűnik.
Haláleseti kifizetés
46. A biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála esetén a biztosított halála időpontjában a garantált haláleseti biztosítási összeg (ld. 8. pont) vagy a szerződő számláján nyilvántartott Egységek Szolgáltatási árfolyamon számított aktuális értéke (ld. 47. pont) közül a magasabb összeget fizeti ki.
47. Haláleseti kifizetéskor a Egységek aktuális értékének kiszámítása az igény bejelentését követő értékelési napon érvényes Szolgáltatási árfolyamon történik.
48. A biztosító mentesül a garantált haláleseti biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a visszavásárlási összeget fizeti ki a biztosító az örökös(ök) részére.
49. a) A szerződés a garantált haláleseti biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot téríti vissza, ha a biztosított
- szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
- a szerződés létrejöttét követő két éven belül elkövetett öngyilkosság
következtében halt meg.
b) A szerződés a garantált haláleseti biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg akkor is, ha a biztosított halála a 3. pontban foglaltak szerint nem minősül biztosítási eseménynek. Ebben az esetben a visszavásárlási összeget fizeti ki a biztosító az örökös(ök) részére.
50. Orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződés létrejöttét követő 6 hónapon belül (várakozási idő) következett be, a biztosító a garantált haláleseti biztosítási összeg helyett a befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított baleset folytán halt meg, és a - 3. pontban foglaltakra tekintettel - a biztosítási esemény bekövetkezte is megállapítható.
Az orvosi vizsgálathoz kötött szerződésre a 6 havi várakozási idő nem vonatkozik, létrejöttére és hatálybalépésére az általános rendelkezések az irányadók (I. és III. fejezet).
Elérés esetén esedékes kifizetés
51. A biztosító a biztosítási tartam lejártát megelőzően két hónappal értesítést küld a jogosult részére.
Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben van, és ezt igazolja, a biztosító a szerződő számláján lévő Egységeknek a bejelentés napját követő értékelési napon érvényes Szolgáltatási árfolyamon számított értékét fizeti ki az igazolástól számított 15 napon belül. A lejárati szolgáltatás kifizetésével a biztosítási szerződés megszűnik.
Amennyiben a jogosult a biztosítási tartam lejártát követő egy hónapon belül nem igényli a lejárati szolgáltatást, a biztosítási szerződés nem szűnik meg, hanem díjmentessé válik (ld. 39., 40. pontok).
VII.
A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTOTT HALÁLÁNAK
BEKÖVETKEZTE UTÁN
52. A biztosított halálát, annak bekövetkeztétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.
53. A biztosított halála bekövetkeztének igazolásához szükséges:
- a halotti anyakönyvi kivonat,
- a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
- ha a biztosított halálával kapcsolatban hatósági vizsgálatot is folytattak, akkor a nyomozást megszűntető vagy megtagadó jogerős határozat, illetve a jogerős bírósági határozat.
54. A haláleseti biztosítási összeg kifizetéséhez szükséges:
- a biztosítási kötvény,
- ha a kedvezményezett az örökös, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány.
A biztosító a haláleseti biztosítási összeget a 53. és az 54. pontban felsorolt okmányok kézhezvételét követően, 15 napon belül fizeti ki a kedvezményezettnek.
VIII.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
55. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozását a biztosítónak 15 napon belül bejelenteni. A lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
56. A biztosítóhoz intézett jognyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének jut a tudomására. A biztosító üzletkötője kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, így szerződéskötésre, valamint arra, hogy a szerződő (biztosított) jognyilatkozatait érvényesen hozzá intézze, nem jogosult.
57. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve - személyesen átadott nyilatkozat esetén - annak átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.
58. A biztosítási díj azon a napon tekintendő megfizetettnek, amikor az a biztosító pénztárába, vagy számlájára megérkezett. Ha a díjat a biztosító képviselőjének (üzletkötőjének) fizették, a 31. pont szabályai megfelelően irányadók.
59. Mindazon szolgáltatásokért, amelyek a jelen feltételekben nem szerepelnek a biztosító jogosult külön költséget felszámítani.
A biztosításból eredő igények az esedékességtől számított két év elteltével elévülnek.