Elsődleges jogforrások
ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK
Elsődleges jogforrások
• Alapító Szerződések és azok módosításai
• Csatlakozási Szerződések
• Szerződések hatályos rendszere:
– EUMSz. (korábbi EK-Szerződés)
– EUSz.
– Alapjogi Charta
– Euratom-Szerződés Korábbi általános jogelvek
(Egyenlőség/Jogbiztonság)?
Alapítószerződések és
Csatlakozási szerződések
• Jogtörténetileg:
1. Párizsi Szerződés (ESZAK)
2. Római Szerződés (+EURATOM+EGK)
3. Fúziós Szerződés: (Európai Közösségek összefogja: ESZAK+EURATOM+EGK)
4. Egységes Európai Okmány: (KKBP kezdeti lépései)
5. Maastrichti Szerződés (3 pillér: + Bel és igazságügy + közös kül- és biztonságpolitika)
6. Lisszaboni Szerződés (pillérszerkezet megszűnte + EU Közösségek helyett, EURATOM marad meg)
7. + Csatlakozási szerződések
ESZAK (1951, Párizs)
Európai Szén- és Acélközösség
• Politikai integráció egyfajta elengedése (Spinelli), de ET sikere után az Európa projekt
mégis sikeres lehet a gazdasági alapokon
• Xxxxxxx xxxxxxx külügyminiszter (német-francia tandem alapgondolata Ruhr-hatóság
megszüntetésével)
• 1950 május 9. Schuman-terv, amely Xxxx Xxxxx francia kormány tervezési részlegének
vezetője irányításával készültek el
ESZAK alapjai:
• Szén- acélipar közös ellenőrzésével elejét vehető a későbbi háborús konfliktus
• Jelentős hiány jól koordinált termelés
megszervezésének alapja
• UK kiamarad, de Fro. , NSZK,
Olaszoroszág, Benelux-államok
aláírják ESZAK-Szerződés Párizsban
1951-ben, hatályba lépése 1952
• Főhatóság kormányok által kijelölt irányítószerv, jogalkotó Tanács szakminiszterekből, konzultatív szerepkörrel tagállami
parlamentekből Közgyűlés, végül Montánunió Bírósága
EGK és Euratom
(1957, Róma)
Európai Gazdasági Közösség
• ESZAK sikere után viszonylag
rövid időn belül felvetődik a
továbbfejlesztés lehetősége
• 4 alapszabadság tekintetében
korlátok lebontása
• Közös politika elfogadása alábbi
területeken: mezőgazdaság,
közlekedés, vámpolitka,
gazdaságpolitikai összehangolása,
• Jogszabályok közelítése, Európai Szociális Alap
létrehozása,Európai Beruházási
Bank létrehozása
• Intézményei: Bizottság, Tanács (vétójog), nem közv. választott Közgyűlés, Bíróság és GSZB
Euratom Közösség:
• Speciális terület, amely még nemzetállami keretek között is államháztartásokat rendkívüli módon megterhelő befektetéseket kíván
• Felügyelet és ellenőrzés, valamint közös
tőke és munkaerőpiac Közösségen belül
• Intézményei: Bizottság, Tanács Közgyűlés, Bíróság és GSZB
Fúziós Szerződés (1965)
• Egyesítette a 3 Közösséget=Közösségek
EFTA (European Free Trade Association)
EGK-n kívül
• Ipari termékek szabad forgalmát
elősegíteni
• Tagok: Ausztria, Dánia, UK, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország
Északi és déli bővítések
Északi bővítés:
• 1960-as évek közepe EGK bár
sikeres, de északi tagfelvételi
kérelmek benyújtása ellenére Xx Xxxxxx politikája miatt (nemzetek Európája) nincs előrelépés + Xxxxxxxxx: közösségi források és többségi szavazás
Tanácsban (FRANCIA vétó üres székek poltikája EGK Tanácsában
– luxemburgi kompromisszum)
• 1973: GB, Dánia és Írország
Déli bővítések
• Déli államoknál is régóta húzódó csatlakozási szándék, DE: katonai diktatúrák megerősödése
• 1981: Görögország
• 1986: Spanyolország és Portugália is katonai diktatúrák bukása után (RSz-ek.: tag csak demokratikus berendezkedésű ország lehet)
Egységes Európai Okmány (1986)
4. Kutatás és fejlesztés ösztönzése
• Első átfogó módosítás
• Cél és eszközök:
1. Valódi belső piac megvalósítása
és intézményi reformok
1. Minősített többségi döntéshozatal
megerősítése Tanácsban
2. Európai Tanács létrehozása
3. EP megerősítése
2. GMU lefektetése
3. Szociálpolitika + Kohéziós politika + Környezetvédelem alapjainak lefektetése
5. Tagállamok törekednek a közös
külpolitika megvalósítására
Maastrichti Szerződés (1992)
• Reakció a 1990-es évek változásaira és az EEO célkitűzéseire (GMU, belső piac)
• Cél és eszközös:
1. Európai Unió létrehozása és
Alapítószerződések módosítása
1. Szupranacionális jellegű első pillér, amelynek része volt GMU is
1. Bizottság és EP és Bíróság kiemelt szerepe
2. Kormányközi jellegű KKBP
3. Kormányközi jellegű Bel- és
1. Bizottság és EP és Bíróság korlátozott szerepe
2. Uniós polgárság bevezetése
3. Európai Ombudsmani Hivatal
felállítása
4. Tanácsban döntéshozatali
reformok és EP szerepének további erősödése, de
SZUBSZIDIARITÁS elve is
EGT megállapodás és EFTA-
országok csatlakozása
• EFTA-országok bevonásának eredményeként jött létre az EGT megállapodás:
– 1992-ben kötötték meg
– Akkori 12 EK-tag és 6 EFTA-tag között (Svájc nem!)
– Tulajdonképpen belső piac ilyen formában vett kibővítése (külön-megállapodások mezőgazdaságra, halászatra, környezetvédelemre)
• 1995: Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása
Amszterdami (1997) és Nizzai
Szerződés (2001)
Amszterdami Szerződés
• Hasonlóképpen az eddigiekhez
módosító-szerződés
• Cél és eszközök:
1. Második és harmadik pillér
átalakítása
2. Kormányközi jellegű KKBP
• Megerősített együttműködés
bevezetése
3. Bel- és Igazságügyi
együttműködés átnevezése
• Belügyi együttműködés közösségi intézmények hatáskörei
2. Szabadság biztonság és jog térsége
3. Foglalkoztatáspolitikai koordináció
4. EP hatásköreinek erősítése
Nizzai Szerződés
• Intézményi reformok
bevezetése, amelyekkel Amszterdami Szerződés adós maradt
1. Xxxxxx átalakított döntéshozatali rendje
2. Biztosok száma és Bizottság
elnökének megerősítése
3. EP társjogalkotói szerepkörét
tovább növeli
4. EuB is reformlépések
Keleti és balkáni bővítés
• 2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
• 2007: Bulgária, Románia
• 2013: Horvátország
• Intézményi kereteket nem 28(27) tagállamra szabták
• Működésbeli dilemmák, de nem pusztán bővítések miatt, amelyre több válaszjavaslat született
Elbukott és megvalósult
reformok az ezredforduló után
Elbukott Alkotmányszerződés
(2005)
• Cél: Modernizálás és elsődleges szerződési alapok új alapokra helyezése
• Francia és holland népszavazáson való elutasítás után végleg lekerült a napirendről
Lisszaboni Szerződés (2007)
1. EUSz. és EUMSz. átnevezi +
mindkettő EU önálló jogi személyre vonatkozik (EK helyett)
2. Pillérszerkezet megszüntetése
(KKBP eltérése)
3. Kiemelkedő intézményi reformok (7 db intézmény)
4. Rendes jogalkotási eljárás
általános elnevezés
5. Alapjogi Charta elsődleges
szintű jogforrás
6. Európai polgári
kezdeményezés
Alapítószerződések és alkotmányos jellegű dokumentumok rendszere
• Szerkezetileg Lisszaboni Szerződéssel (2007/2009):
a) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ)
b) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)
c) Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Xxxxxxx Xxxxxxxxx)
d) Az Európai Unió Alapjogi Chartája
I) EUSZ.
• Szerkezetileg az EUSZ a következő hat címre tagolódik:
a) Közös rendelkezések (I),
b) A demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések (II),
c) Az intézményekre vonatkozó rendelkezések (III),
d) A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések
(IV),
e) Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános
rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések (V)
f) Záró rendelkezések (VI).
II) EUMSZ.
• Szerkezetileg:
a) Preambulum
b) Első rész: Alapelvek + uniós hatáskörök + c) Második rész:
Megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság
d) Harmadik rész: Az Unió belső politikái és tevékenységei
e) Negyedik rész: A tengerentúli országok és területek társulása
f) Ötödik rész: Az Unió külső tevékenysége
g) Hatodik rész: Intézményi és pénzügyi rendelkezések
h) Hetedik rész: Általános és záró rendelkezések
Korábbi EK Szerződés rendszerét vette át + több területátkerült szupranacionális szabályozási keretbe
EUSz. + EUMSZ. jegyzőkönyvei
• Szerkezetileg kiegészítő jegyzőkönyvek
rendszere (37 db):
• Tematikailag:
1. speciális rendelkezések nemzeti parlamentek szerepéről
2. szubszidiaritás és arányosság elveiről
3. KBER-ről
4. Konvergencia-kritériumokról és eurócsoportról
5. egyes tagállamokra vonatkozó speciális rendelkezésekről
EUMSZ. mellékletei
• I. melléklet: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 38. cikkében hivatkozott lista
• II. melléklet: Tengerentúli országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének rendelkezéseit kell alkalmazni
EUMSZ. nyilatkozatok
A Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához is csatolásra kerültek különböző Nyilatkozatok.
Ezek vonatkozhatnak
• a) a Szerződések egyes rendelkezéseire (pl.
hatáskörök elhatárolásáról; uniós jog elsőbbségéről)
• b) a Szerződésekhez csatolt Jegyzőkönyvekre (pl. schengeni vívmányokról)
• c) és külön szokás kezelni a tagállamok nyilatkozatait
III) Alapjogi Charta
• EU első alapjogi katalógusa, így legitimációs bázis is
• 2000 decemberében Nizzában írták alá, de csak ünnepélyes nyilatkozata 3 EU
intézménynek, majd LSz. szerződési rangra
emelkedett
• Tartalmilag:
– Klasszikus szabadságjogokat
– Gazdasági. szociális és kulturális jogokat
– Harmadik generációs jogokat
Alapjogi Charta
• fő részek:
a) Preambulum
b) Méltóság (I. cím)
c) Szabadságok (II. cím)
d) Egyenlőség (III. cím)
e) Szolidaritás (IV. cím)
f) A polgárok jogai (V. cím)
g) Igazszágszolgáltatás (VI. cím)
h) A Charta értelmezésére és alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések (VII. cím)
Alkalmazási köre (51. cikk)
- EU intézményei szervei és tagállamok is (!)
- Törvény által korlátozás (lényeges tartalom nem) szükségesség és arányosság tesztje
- EJEE-nek megfelelő jogosultságok (azonosság és kiterjesztett védelem Unió joga alapján)
- Charta értelmezésére vonatkozó magyarázatokat figyelembe venni EU és tagállami bíróságoknak
- Szűkítő értelmezés tilalma
Alkalmazási köre
- DE: Charta nem hatáskör-bővítés alapja
- CÉL: léthatóvá tenni a meglévő alapjogok listáját
- EuB esetjoga kifejezetten kiterjedt:
- Stauder (emberi jogok védelme közösségi jog ált. elve)
- Rutili (EJEE-re való hivatkozás és egyre inkább EJEB esetjog is)
IV) Euratom Szerződés
A Lisszaboni Szerződés viszonylag kis mértékben változtatott rajta, DE:
• DE: nem olvasztotta bele Lisszaboni Szerz. EUSz/EUMSz.-ba
1. TEVÉKENYSÉGFÜGGŐ hatály, amennyiben:
2. NINCS külön szervezet/intézményrendszere
+ Xxxxxxx Ellátási Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt (ellátásbiztosnság)
+ Biztosítéki Ellenőrzési Hivatal (feladatok/követelm. megvalósításának ellenőrzése)
Euratom Szerződés
Szerkezetileg:
a) A Közösség feladatai (1. cím)
b) A fejlődés előmozdítása az atomenergia területén (II. cím, egységei: kutatás-fejlesztés, ismeretek terjesztése, egészségvédelem, beruházások, közös vállalkozások, ellátás, biztosítéki ellenőrzés, tulajdonjogrendszer, közös nukleáris piac és külkapcsolatok)
c) Intézményi és pénzügyi rendelkezések (III. cím)
d) Különös pénzügyi rendelkezések (IV. cím)
e) Általános rendelkezések (V. cím)
f) Záró rendelkezések (VI. cím)
+ Mellékletek és Jegyzőkönyvek
Euratom Közösség
Feladatai:
a) előmozdítja a kutatást, és biztosítja a műszaki ismeretek terjesztését; (ÁLT. ÖSZTÖNZÉS)
b) a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapít meg, és gondoskodik azok alkalmazásáról; (ÖNÁLLÓ/EGYSÉGES SZABÁLYOZÓ)
c) elősegíti a beruházásokat, és — különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával —
biztosítja a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését; (BERUHÁZÁSÖSZTÖNZÉS)
d) gondoskodik a Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres
és méltányos ellátásáról; (XXXXXXXXXXXXXXXX)
e) megfelelő felügyelet révén biztosítja, hogy a nukleáris anyagokat kizárólag az előírt célokra használják fel; (KETTŐS RENDELTETÉS)
f) gyakorolja a különleges hasadóanyagok tekintetében ráruházott tulajdonjogot; (TULAJDONOS)
g) a különleges anyagok és felszerelések közös piacának megteremtésével, az atomenergia területén
történő beruházások részére a szabad tőkemozgás biztosítása és a szakemberek Közösségen belüli szabad munkavállalásának megvalósítása révén kiterjedt felvevőpiacot és a legjobb műszaki létesítményekhez való hozzáférést biztosít; (BELSŐ/KÖZÖS PIAC)
h) a többi országgal és a nemzetközi szervezetekkel kiépíti azokat a kapcsolatokat, amelyek előmozdítják az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztését. (KÜLÜGYI TEVÉKENYSÉG)
Szerződések hatálya
Időbeli hatály:
• határozatlan időre kötötték, kivéve ESZAK
Területi hatály:
• ld. erre vonatkozó speciális rendelkezéseket (Tenderen túli
területek stb.)
Személyi hatály:
• integrációtörténet előrehaladtával veszít nemzetközi szerződési jellegéből (egyének is alanyai lesznek)
MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK
Uniós jogalkotás
• Többszintű kormányzás: uniós és tagállami szint együttműködése - uniós/tagállami jogalkotási
hatáskörök + máig elsősorban tagállami (közvetett) végrehajtási jogkörök
• Szubszidiaritás és arányosság elvei
• Uniós „jogalkotói háromszög” tagjai: a Bizottság + Tanácsa + EP + (GSZB/RB véleménye) – nemzeti parlamentek bevonása
• Jogalkotási eljárások/Nem jogalkotási eljárások
• Elsődleges/másodlagos jogforrások
MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK RENDJE
Másodlagos jogforrások
Xxxxxxx a uniós intézmények bocsátanak ki:
– Jogi kötőerővel rendelkeznek
1/ rendelet 2/ irányelv 3/ határozat
– Jogi kötőerővel nem rendelkeznek 1/ ajánlás 2/ vélemény
Mi határozza meg jogforrási formát?
• Nincsenek alapvetően világos feltételei
• Alapító Szerződések néha meghatározzák
– állami támogatások kérdéseiről rendeletben (EUMSz. 109 cikk)
– közös piac működését közvetlenül érintő feltételek
tagállami közelítését irányelv! (EUMSz. 115-116.)
– Bizottság határozatában versenyszabályok megsértéséről
(EUMSz. 105.2 cikk)
• rendeleti jellegű jogi aktus (valójában határozat) – tartalom szerinti elbírálás elve
Rendelet
Rendeletek közvetlen alkalmazhatósága
- Gyakorlatban viszonylag kevés problémához vezetett
- Rendeleteknél merült fel, hogy rendeleti rendelkezés önvégrehajtó – annak alkalmazása megtörténhet a tagállami jogba történő beillesztő aktus nélkül
- az uniós norma és az ügyben alkalmazott más jogszabályok viszonyára vonatkozik (önállóan képes-e érvényesülni az adott norma az ügyben vagy csak más jogszabályok segítségével)
- Tagállamok szűk mozgástere végrehajtási szabályok
tagállami elfogadásakor az uniós rendeletek mellett
Közvetlen alkalmazhatóság 2.
Tagállamok szűk mozgástere végrehajtási szabályok tagállami elfogadásakor az
uniós rendeletek mellett:
– elképzelhető végrehajtási intézkedések kibocsátására való felhatalmazás a rendeletben, de ilyenkor a tagállami bíróság eldöntheti, hogy ezek a tagállami intézkedések megfelelnek-e a rendelet tartalmának (Eridania-ítélet (C-230/78, EU:C:1979:216, 34. pont)
– a rendeletet a tagállami végrehajtási aktusok lététől függetlenül is végre
xxxx xxxxxxx (Xxxxxxx-ítélet, C-31/78, EU:C:1978:217, 30. pont)
– kivételes eset, ha a tagállami végrehajtási szabály elfogadásának
elmaradása miatt, amelyre való felhatalmazást a rendelet biztosítja, nem lehetséges – az egyének számára sem – a rendelet közvetlen hatályára hivatkozni (Monte Arcosu-ítélet, C-403/98, EU:C:2001:6, 29. pont)
Közvetlen alkalmazhatóság 3.
• A rendeletek melletti „párhuzamos” tagállami szabályozást, valamint az értelmezési szabályok kibocsátását illetően az EUB az alábbi megállapításokat tette:
– a tagállami aktus elfogadása mellett sem engedhető meg olyan eljárás, amely által a tagállam elrejti egy jogszabály közösségi jellegét azok elől, akikre vonatkozik (Variola-ítélet, C-34/73, EU:C:1973:101, 10. pont)
– tilos olyan tagállami jogszabály megalkotása, amely pusztán megismétli a
rendelet normaszövegét; illetve amikor vegyes típusú kihirdetés miatt a tagállam tisztázatlan helyzetet teremt a rendelet hatályát illetően (Bizottság kontra Olaszország ítélet, C-39/72, EU:C:1973:13, 15‒20. pontok)
– értelmezési szabályokat a rendelethez kapcsolódóan csak annyiban
bocsáthatnak ki a tagállamok, amennyiben azok nem bírnak kötelező erővel, ugyanakkor összhangban vannak az uniós joggal (Zerbone-ítélet, C-94/77, EU:C:1978:17, 27. pont)
Irányelv
Irányelv
Irányelvvel kapcsolatos kötelezettségek
Átültetés előtt
Tagállam nem hozhat már irányelv céljával ellentétes intézkedést
Átültetés után
Átültetési
kötelezettség köti
(1) az idő és +
(2) az irányelvi
célok szempontjából
is
„Rossz” átültetés
Megkésett VAGY céloknak nem megfelelő átültetés:
(1) Közvetlen hatály egyéntől + (2) kötelezettségszegési eljárás lehetséges
Irányelvek közvetlen hatálya
Irányelv:
– Átültetésre szoruló irányelv (határidő megsértése VAGY nem megfelelő átültetés)
– Közvetlen hatállyal rendelkezhet-e az irányelvi rendelkezés, de
1. Vertikális viszony magánszemély és állam/hatóság között:
2. Fordított vertikális viszony: állam/hatóság hivatkozna
a nem időben/megfelelően átültetett irányelvi rendelkezésre
3. Horizontális viszony: magánfelek egymás közötti jogviszonyában
hivatkozni nem időben/megfelelően átültetett irányelvi rendelkezésre
Fordított vertikális közvetlen hatályának tilalma
– Tilalom oka: Tagállami mulasztásra nem alapozhat kötelezettséget állam „részét” alkotó alperesi hatóság
– Lehetséges indokolás és az ehhez kapcsolódó EuB és hazai esetjog:
– Az állam – jelen esetben az alperes – nem hivatkozhat magánszemélyekkel, a közigazgatási ügy nem állami szervnek minősülő ügyfeleivel szemben közvetlenül az irányelv szabályaira a nemzeti joggal szemben [C-152/84. sz. Xxxxxxxx X.; C-148/78. sz. Xxxxxx Xxxxx, C-8/81. sz. Xxxxxx Xxxxxx].
– Az állam nem hivatkozhat saját mulasztására magánszemélyekkel szemben, annak érdekében, hogy az irányelvből fakadó kötelezettségeinek tegyen eleget [C-148/78. sz. Xxxxxx Xxxxx (EBHT 1979., 01629.) 22. pontja].
– Az irányelvek közvetlen hatálya egyfajta SZANKCIÓ, ami az átültetés határidejét elmulasztó, vagy az átültetési kötelezettséget nem teljesítő tagállammal szemben lehet alkalmazni.
Tilalom újraértelmezése
– Kivéve: környezeti hatásvizsgálatok lefolytatása (C-244/12 Salzburger
Flughafen)
– Hárompólusú jogviszony, ahol a általában szubjektív jogsérelmet szenvedő
fél hivatkozik a környezeti hatásvizsgálat elmaradására/nem megfelelő
mivoltára engedélyessel szemben, de közvetlen jogviszony nem jön létre közöttük
– „…el kell ismerni annak a lehetőségét, hogy valamely magánszemély a 85/337 irányelv rendelkezéseire hivatkozzon, és másrészt azt, hogy a
kérdéses földtulajdonosoknak viselniük kell az ezen irányelv alapján az érintett tagállam tekintetében fennálló kötelezettségek késedelmes teljesítésének a következményeit.
• Miért pont ezek az ügyek?
Irányelvek horizontális közvetlen hatálya
• Átültetésre szoruló irányelv (határidő megsértése VAGY nem megfelelő átültetés)
• Közvetlen hatállyal (lehet-e rá hivatkozni és közvetlen
alkalmazást nyerhet) rendelkezhet-e az irányelvi rendelkezés
magánfelek közti jogviszonyban?
• C-194/94 - CIA Security
• Nem közvetlen hatály, mert kötelezettség nem keletkezhet, de lehetséges ilyen horizontális jogviszonyban is, hogy kizárja a belső jogszabályt az adott irányelvi rendelkezés
• NEM KÖTELEZETTSÉG HÁRÍTÁSA, de KIZÁRÓ JOGHATÁS
Határozat
Határozatok:
Határozatok és azok közvetlen hatálya
– Határozat elsősorban egyedi jellegű aktust jelent, de ezen is
változtatott Lisszaboni Szerződés (normatív határozat)
– Egyediség: elvárt magatartás, címzettek
– Jogi kötőerő kifejtése elsősorban címzettek közti jogviszonyban, DE:
– határozatok feltétel nélküli, kellően egyértelmű és pontos rendelkezéseinek is lehet közvetlen hatálya, ha nem címzettek hivatkoznak rá (Grad-ügy)
Nem jogalkotási aktusok
elfogadása
Felhatalmazási aktusok EUMSz. 290. cikk
• jogalkotási aktusokban
• felhatalmazás adható
• a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására,
• amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják
• Kibocsátó: Bizottság
Végrehajtási aktusok EUMSz. 291. cikk
• Ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus
végrehajtásának egységes
feltételek szerint kell
történnie, az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra
• Kibocsátó: Bizottság, de
• véleményező: komitológiai
bizottságok
JOGALKOTÁSI ÉS DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSOK ÉS REND
Döntéshozatali rend és osztályozás
• Jogalkotási aktusok elfogadása
– Rendes jogalkotási eljárás
– Különleges jogalkotási eljárás
• Nem jogalkotási aktusok elfogadása
– Felhatalmazási aktusok elfogadása
– Végrehajtási aktusok elfogadása
GSzB RB
társadalmi egyeztetés
Európai
Tanács
Európai
Bizottság
Európai
Parlament
európai polgári
kezdeményezés
EU Tanácsa (Xxxxxx)
- rendelet (regulation)
- irányelv (directive)
- egyedi döntés (decision)
- vélemény (opinion)
- javaslat (recommandation)
Rendes jogalkotási eljárások
xxxxx://xxx.xxxxxxx.xxx/xxxxx?xx0X0Xx0xxXxx&xx00x
Bizottság előterjesztés
EP álláspontja + Tanács elfogadja
§
EP álláspontja + Xxxxxx nem elfogadja
EP Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával egyetért/nem foglal állást
EP Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját tagjainak többségével
elutasítja
EP Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával tagjainak többségével módosításokat javasol
§ lezárul
elfogadás
nélkül
Tanács EP módosítási javaslatával egyetért
nem fogadja el valamennyi módosítást
§ Egyeztető-
bizottság
elfogadás (§) / nélkül
Rendes jogalkotási eljárások
Különleges jogalkotási eljárások
• Egyetértési (vagy hozzájárulási) eljárás
• Konzultációs eljárás
• Unió éves költségvetésének elfogadása
Egyetértési eljárások
• Egyetértési (vagy hozzájárulási) eljárás
– valamely jogszabálynak a Tanács vagy a Parlament általi
elfogadásához szükséges a másik intézmény egyetértése
1. az európai parlamenti képviselők feladatainak ellátására
vonatkozó szabályok és általános feltételek;
2. az uniós jog végrehajtása során felmerülő állítólagos
jogsértések és visszásságok kapcsán felállítandó
vizsgálóbizottság vizsgálati jogaira vonatkozó szabályok;
3. az európai ombudsman feladatainak ellátásra vonatkozó részletes szabályok és feltételek.
Konzultációs eljárás
• Konzultációs eljárás
– Tanács alkotja meg a jogszabályt az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően (de ez nem köti a Tanácsot)
• szociális biztonságra, illetve a szociális védelemre vonatkozó intézkedések
elfogadása;
• uniós polgárok tagállami helyhatósági választásain való részvételének szabályozása, akinek lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára;
• konzuli és diplomáciai védelem megkönnyítéséhez szükséges koordinációs
és együttműködési irányelvek elfogadása;
• harmadik országokkal kapcsolatos tőkemozgások liberalizációjának
korlátozása;
Unió éves költségvetésének elfogadása
• Unió éves költségvetésének elfogadása
– rendes jogalkotási eljárásra hasonlít
– többéves pénzügyi kerettel összhangban kell megállapítani
– elfogadása a tárgyévet megelőző évben történik
Felhatalmazási aktusok
• E felhatalmazás gyakorlása szigorú feltételekhez kötött, így:
– az nem terjedhet ki a szabályozási terület alapvető elemeire; és
– a felhatalmazásban meg kell határozni a céljait, tartalmát, alkalmazási körét és időtartamát
• Uniós jogalkotóként mind a Tanács, mind az Európai Parlament visszavonhatja a felhatalmazást, valamint lehetősége van kifogást emelni az Európai Bizottság így kibocsátott aktusaival szemben.
Végrehajtási aktusok és komitológiai bizottságok
• Tagállami (közvetett) végrehajtás mellett, ha végrehajtásnak egységes feltételek szerint kell történnie a jogszabály végrehajtási hatásköröket ruházhat a Bizottságra
• Bizottság e delegált döntéshozói szerepe kapcsán kiépült, ellenérőzést gyakorló bizottsági rendszer miatt nevezik ezt az eljárástípust komitológiának
• Bizottság munkáját egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti illetve ellenőrzi, amelynek elnöke a Bizottság képviselője, aki azonban nem vehet részt a bizottság szavazásában
• 182/2011/EU rendelet által az ún. alap jogi aktusok tárgyköreinek megfelelően a bizottság vizsgálóbizottságként vagy tanácsadó bizottságként jár