Feltételek

Feltételek

Építés- és szerelésbiztosítás

C. A. R. feltételei

Építkezések összkockázatú biztosítása

Átdolgozták: Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxx Xxxxx Xxxxxx

Xxxxxxxxxx: Xxxxx Xxxxx

NY. SZ.: 1-11102

Ismertetõ a C.A.R. biztosításhoz

1. Milyen kockázatokra köthetõ biztosítás?

A C.A.R. biztosítás széles körû biztosítási védelmet nyújt. Minden kárt, amely a biztosítás ideje alatt a biztosított vagyon- tárgyakban balesetszerûen, hirtelen lép fel és elõre nem vár- hatóan következik be, a biztosító megtérít, amennyiben az nem esik a feltételben felsorolt kizárások közé.

Az alábbi okokból bekövetkezõ károk általában fizetésre köte- lezik a biztosítót:

– tûz, robbanás, villámcsapás,

– árvíz, áradás, vihar, felhõszakadás, jégesõ, esõ, hó;

– földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás, kõomlás;

– lezuhanó légi jármûvek, oltóvíz és egyéb oltási mûveletek okozta károk;

– betörés-lopás;

– hibás munkavégzés, amennyiben az ügyetlenség, hanyag- ság, rosszindulat vagy emberi kudarc eredménye;

– egyéb, a feltételben ki nem zárt kockázatok.

Építési anyagok, építéshelyszíni berendezések és építõgépek eltûnési kárai, sérülése vagy tönkremenetele az építés helyszí- nére történõ szállítás útvonalára is biztosíthatók. Ugyanez vo- natkozik az építési helyszínen történõ ideiglenes tárolásra, valamint azon károkra, melyek a gépek és berendezések fel- és leszerelése közben keletkeznek.

Csupán néhány, a nemzetközi gyakorlatban szokásos és ma- gától értetõdõ kizárás létezik.

Általában véve kizártak azon károk, amelyek a következõ okok miatt keletkeztek:

– katonai intézkedések, háború vagy háborús események, sztrájk, felkelés, belsõ zavargások, munkabeszüntetés, ha- tósági elkobzás (a sztrájk és felkelés kockázata külön meg- állapodás szerint biztosítható);

– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása;

– atomenergia;

– szerzõdésszegésbõl és hiányos teljesítésbõl fakadó kártérí- tési igények és egyéb vagyoni károk;

– építõgépek belsõ mûszaki hibái,

– hibás tervezésbõl eredõ károk;

– hibás vagy alkalmatlan anyagok alkalmazása.

(Olyan károk, melyek a kifogástalanul megépített építmény- részeken más építményrészek anyaghibáiból keletkeznek, alapvetõen kártérítés-kötelezettek.)

2. Ki lehet szerzõdõ és/vagy biztosított?

– építtetõ (beruházó),

– építési vállalkozó (kivitelezõ),

– alvállalkozók.

3. Mi biztosítható?

A magas- és mélyépítés létesítményei, például:

– lakóházak, üzletházak, kórházak, iskolák, színházak,

– ipari épületek, erõmûvek,

– utak, vasutak, repülõterek,

– hidak, gátak, alagutak, csatornák, kikötõk, öntözõ- és vízte- lenítõberendezések, duzzasztómûvek stb.

Építési teljesítés

Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak összes szerzõdés szerinti teljesítése, beleértve

– az építési terület elõkészítõ munkálatait, mint a földkiemelés és a tereprendezés,

– segédépítmények építését, (ideiglenes elterelõ csatornák és védõgátak építését stb.),

– valamennyi, az építési helyszínen tárolt és a kivitelezéshez szükséges anyagot.

Gépek, berendezések és acélszerkezetek szerelése C.A.R. biztosítás keretében együtt biztosítható, amennyiben az építé- si munkák képezik a túlnyomó részt, vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szerelési költségekkel együtt kisebb az egész biztosítási összeg felénél.

Építéshelyszíni berendezések

Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, építési segéd- szerkezetek, beton-aszfalt keverõberendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektromos és vízellátó berendezések stb.

Építõgépek

Ide tartoznak a földmunkagépek, emelõ- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni közlekedési eszközök (közúti közle- kedésre nem engedélyezettek).

A kisgépek, kéziszerszámok nem biztosíthatók.

Káreseményekkel kapcsolatos többletköltségek

Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kapcsolatos helyre- állítás, romeltakarítási munkálatok többletköltségei.

Meglévõ épületek, amelyeken vagy amelyek mellett dol- goznak

Olyan építmények tartoznak ide, melyek a biztosított megõrzése vagy felügyelete alá tartoznak. (Idegen tulajdon, mely nem képe- zi a munka tárgyát, felelõsségbiztosítás keretében biztosítható.)

Felelõsségbiztosítás

Az építkezés során a harmadik személynek okozott személyi és dologi károk a felelõsségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a biztosított alkalmazottainak és dolgozóinak üzemi balesetei- bõl származó kártérítési igénye.

4. A biztosítás idõtartama

A biztosítási védelem az építési munkák megkezdésével, illet- ve a biztosított tárgyaknak az építési helyszínen történõ leraká- sával kezdõdik, és a kész építmény átvételével, illetve haszná- latbavételével, üzembe helyezésével végzõdik.

Az építõgépeknél és építéshelyszíni berendezéseknél a koc- kázatvállalás azok építési helyszínen történõ lerakásával kez- dõdik és azok elszállításával befejezõdik.

A biztosítás a szavatossági idõszakra is kiterjeszthetõ (lásd

7. pont).

5. Biztosítási összeg és díj

a) A biztosítási összeg az építési teljesítés szerzõdés szerinti vállalási összege, beleszámítva az építtetõ által szállított épí- tõanyagokat és az általa végzett teljesítéseket.

A vállalási összeg növekedését a biztosítónak azonnal je- lenteni kell, nehogy kár esetén alulbiztosítás jöjjön létre.

Elkülönített biztosítási összegeket kell általában megállapítani:

– az építéshelyszíni berendezésekre és segédszerkezetekre,

– káreseményekkel kapcsolatos többletköltségekre (helyre- állítási és romeltakarítási költségekre),

– meglévõ épületekre,

– építõgépekre,

– a felelõsségi kockázatok limitértékeire.

A biztosítás lejártakor a biztosítási összegeket ellenõrizni kell, hogy azok megfelelnek-e a létrehozott építmény értékének. A biztosítási díj utólagos elszámolása ennek alapján történik.

b) Díj

A C.A.R. biztosításra nincsenek általános érvényû tarifák, kötött díjtételek, miután minden egyes építkezést minden esetben az eltérõ technikai és helyi feltételeknek megfelelõ- en kell megítélni.

Azért, hogy a biztosító az adott kockázatot megfelelõ mó- don tarifálhassa, az építési szerzõdésekbe, rajzokba, mû- szaki leírásokba, ütemtervekbe, költségelõirányzatokba és egyéb, a megítéléshez szükséges iratokba a betekintést le- hetõvé kell számára tenni.

Minél teljesebb a dokumentáció, annál pontosabb lehet a kockázatfelmérés, és annál elõnyösebben állapítható meg a biztosított számára a díj.

A kockázatmegítélésnél alapvetõen a következõ kockázati tényezõket figyelembe kell venni:

– az építési helyszín állapotát és veszélyeztetettségét (lég- köri és tektonikai viszonyokat, mint pl.: szélvihar, földren- gés, magas vízállás, áradás),

– szerkezeti jellemzõket és építési anyagokat,

– építési módot,

– az ütemterv biztonsági tényezõit,

– a kivitelezés biztonságáért tett intézkedéseket,

– a felelõsségbiztosítási összeg nagyságát.

A biztosítási díj alapja az építési teljesítés (a beruházás válla- lási összege).

Az építõgépekre és az építéshelyszíni berendezésekre, segédszerkezetekre külön díj kerül megállapításra. Ezekre a díj akár a kötvény futamidejére, akár egy évre is megál- lapítható. Az építõgépekre általában éves alapon állapítják meg a díjat. Ebben az esetben átlagösszegrõl van szó, melynél már figyelembe veszik, hogy az adott építési hely- színen a teljes építõgépállomány nincs jelen a teljes építé- si idõszak alatt. Ezt az idõtartamot a kötvényen külön fel kell tüntetni.

Ha az építkezés nem fejezhetõ be a kötvény futamidejének lejártáig, úgy pótlólagos díjfizetés ellenében lehetõség van a biztosítás meghosszabbítására. Ezt a hosszabbítási díjat röviddel az eredeti biztosítási idõtartam lejárta elõtt kell megállapítani, hogy az ebben az idõpontban fennálló külön- leges körülményeket figyelembe lehessen venni.

6. Kárkifizetés

A biztosító megtéríti a biztosítottnak azokat a ráfordításokat, amelyek egy biztosított vagyontárgyban keletkezett kár helyre- állításához szükségesek.

Kizártak azok a költségek, amelyek olyan hiányosságok meg- szüntetéséhez szükségesek, amelyekre kár bekövetkezte nél- kül is szükség lett volna.

Valamennyi C.A.R. biztosításnál a biztosított részére önrész kerül megállapításra, melynek mértéke az építkezés jellege és nagysága, valamint a helyi veszélyforrások szerint különbözõ. Ezen önrészek kár esetén a kártérítés összegébõI levonásra kerülnek. Az önrész célja, hogy fenntartsa a biztosított érde- keltségét a kármegelõzésben, és mentesítse a biztosítót a kis károk kifizetése alól, melyeknél az adminisztrációs költségek aránytalanul magasak.

Általában elkülönített önrész állapítandó meg az építési teljesítésre, az építéshelyszíni berendezésekre, építõgépek- re, meglévõ épületekre, tervezõi kockázatra, természeti ká- rokra stb.

A kártalanítás felsõ határa minden esetben a biztosítási összeg.

7. Szavatossági idõszak

Az építési szerzõdés igen gyakran elõirányoz az építkezés át- vétele után szavatossági idõszakot. A C.A.R. biztosítás kere- tében erre az idõszakra szavatossági fedezet nyújtható.

A lehetõségek a következõk:

a) Szavatossági munkák fedezete

A biztosító felelõssége a szavatossági idõszak alatt olyan veszteségekre és károkra korlátozódik, melyeket a biztosí- tott szerzõdéses kötelezettségei teljesítése során a biztosí- tott tárgyakban a szavatossági idõszak alatt okoz.

b) Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

A szavatossági munkák fedezeten túl olyan károkat is térít, melyek oka az építési idõszak alatt keletkezett.

Általános feltételek

1. A biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosított a szerzõdés feltételeit figyelembe veszi és betartja, feltéve, ha azok a biztosított cselekedeteit és szerzõdési kötele- zettségeit érintik, és amennyiben az általa az adatlapon és aján- latban megadott adatok és válaszok a valóságnak megfelelnek.

2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a szerzõdés ré- szét képezik. A szerzõdésben a továbbiakban a „szerzõdés” szó fogalma alatt az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei értendõk.

3. A biztosított saját költségére gondoskodik minden ésszerû óvintézkedésrõl, és követi a biztosító minden célszerû javasla- tát a veszteségek, károk elkerülésére, betartja a törvényes elõírásokat, szabványokat és a gyártó használati utasításait.

4. a) A biztosító képviselõjének jogában áll a biztosított létesít- ményt megtekinteni és ellenõrizni. A biztosított vállalja, hogy minden, a kockázat megítéléséhez szükséges információt és részletet a biztosító képviselõjének rendelkezésére bocsát.

b) A biztosított a biztosított létesítményben bekövetkezõ bár- mely lényeges változásról a biztosítót haladéktalanul, távirat- ban vagy levélben értesíti, és saját költségére gondoskodik minden pótlólagos biztonsági intézkedésrõl, melyet a hely- zet megkövetel. A fedezet és/vagy a díj mértéke adott eset- ben ennek megfelelõen módosításra kerül. A biztosított ad- dig olyan jelentõs változtatást nem eszközölhet és engedé- lyezhet, mely a kockázatot növeli, ameddig a fedezet kiter- jesztését a biztosító ezen szerzõdés szerint írásban meg nem erõsíti.

5. A szerzõdõ/biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után

a) a biztosítót (max. 2 munkanapon belül) telefonon, táviratban vagy levélben a kárról, annak jellegérõl és mértékérõl hala- déktalanul értesíteni;

b) lehetõségei szerint a kár csökkentése érdekében mindent megtenni;

c) a sérült részeket megõrizni és azt megtekintésre a biztosí- tó képviselõjének vagy szakértõjének rendelkezésére bo- csátani;

d) minden információt és dokumentumot beszerezni, melyre a biztosító a biztosítási esemény rendezése céljából igényt tart;

e) betöréses lopás és lopás okozta károk esetén a rendõrsé- get értesíteni.

A biztosító semmilyen esetben sem felel olyan vesztesége- kért, károkért és kártérítési kötelezettségekért, melyeket a be- következtüktõl számított 14 napon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Amennyiben a biztosított ezen feltétel szerint a biztosí- tót értesítette, kisebb károknál javításokat végezhet, és a ká- rosodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítá- sok és helyreállítás megkezdése elõtt a biztosító képviselõjé- nek lehetõséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyi- ben a biztosító képviselõje ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerû idõszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szerzõdésben vállalt kockázata megszûnik egy károsodott tárgyra vonatko- zólag, amennyiben azt nem a lehetõ legrövidebb idõn belül, szakszerûen javítják meg.

6. Kár esetén a biztosított köteles a biztosító költségére minden szükséges vagy a biztosító által megkövetelt intézkedést

megtenni, megengedni vagy abban együttmûködni azért, hogy a biztosító jogait vagy jogorvoslatait érvényesíthesse harmadik személlyel szemben, illetve a szerzõdésben nem biztosított személyektõl olyan kártalanítást kapjon, melyre a biztosító közvetve vagy közvetlenül, avagy megtérítési igényei- vel kapcsolatban jogosult, vagy erre jogosult lenne, avagy amelyre e szerzõdés hatálya alá esõ kár kifizetésénél igényt tarthatna, függetlenül attól, hogy ilyen intézkedések a biztosí- tott kártalanítása elõtt vagy után válnak a biztosító részérõl szükségessé.

7. Amennyiben a jelen szerzõdés alapján fizetendõ összeg vita- tottá válik (feltéve, hogy a jogalap tisztázott), úgy a vitás kér- déseket a vitázó felek által írásban megjelölt döntõbíró elé kell terjeszteni. Ha a döntõbíró személyében nem születik meg- egyezés, úgy az esetet két döntõbíró elé kell terjeszteni. A fe- lek kötelesek a másik fél írásbeli felszólítására egy naptári hó- napon belül egy döntõbírót megnevezni. Amennyiben a két döntõbíró nem tud megegyezni, az esetet elnök elé kell ter- jeszteni, melyet a két döntõbíró még az ügybe való belépése elõtt megnevezni köteles. Az elnök a bírókkal ülésezik és azok összejövetelein elnöki teendõket lát el. Döntõbírósági határo- zat nélkül a biztosító ellen eljárás nem indítható.

8. Ha e szerzõdés hatálya alá esõ kár bekövetkeztének idõpont- jában más biztosítás is fennáll, mely ugyanezen veszteségek- re, károkra és kártérítési igényekre nyújt fedezetet, úgy a biz- tosító ezen veszteségeket, károkat és kártérítési igényeket csak a más biztosítással nem fedezett mértékben fizeti.

Általános kizárások

A biztosító nem téríti a biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve

a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és rendkívüli állapot (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelõzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbí- zásából vagy azokkal kapcsolatban tevékenykedõ személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás vagy kormányzati intéz- kedésbõl eredõ rombolás vagy kár;

b) atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyezõdés;

c) dologi károk (I. fejezet) esetén a biztosítottnak, képviselõjének vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltõ alkalmazottak, megbízottak, tagok, szándékos vagy súlyosan gondatlan és jogellenes cselekedete;

d) a munkálatok teljes vagy részleges beszüntetése.

Bármely kérelem, per vagy más eljárás esetén, ha a biztosító bizonyítja, hogy a veszteség, kár vagy kártérítési felelõsség az a) pontban foglalt kizárások értelmében ezen kötvénnyel nincs fedezve, a biztosított kötelessége bizonyítani, hogy a veszteség, kár vagy kártérítési igény mégis a biztosítás ha- tálya alá esik.

Kockázatviselés idõtartama

A biztosítás közvetlenül a munka megkezdésekor vagy az aján- laton feltüntetett tárgyaknak az építés helyszínén történõ leraká- sával kezdõdik, illetve az ajánlaton feltüntetett idõpontban.

A biztosító kockázatviselése megszûnik a biztosított építmény

azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, illetve üzem- be helyeztek.

A biztosítás legkésõbb az ajánlatban megadott idõpontban megszûnik. A biztosítási idõszak meghosszabbításához a biz- tosító írásbeli beleegyezése szükséges.

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító a kárügy végleges tisztázásához szükséges vala- mennyi irat beérkezésétõl számított 2 héten belül köteles szol- gáltatni, vagy pedig a kárigényt elutasító levelét indokai feltün- tetésével a biztosított részére eljuttatni.

Jelen biztosítási feltételekben nem szabályzott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadóak.

l. fejezet – Vagyonbiztosítás

Ezennel a biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a szerzõdésben felsorolt biztosított va- gyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási idõszak alatt elõre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az általános kizá- rások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosítottnak ezen dologi károkért kártalanítást fizet. Ezen összeg azonban nem lehet több – fi- gyelembe véve az egyes kockázatokra meghatározott biztosí- tási összegeket –, mint a szerzõdésben megjelölt teljes bizto- sítási összeg.

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a káresemények helyreál- lításával kapcsolatos többletköltségeket, melyek egy ezen szerzõdés hatálya alá esõ kár következményeként váltak szükségessé, feltéve, hogy az ajánlatban erre a célra külön összeget jelöltek meg.

Különleges kizárások az I. fejezethez

A biztosító nem felel:

a) a szerzõdésben megállapodott önrészért, melyet a biztosí- tott minden káreseménynél viselni köteles;

b) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késede- lem, nem teljesítés vagy szerzõdésmegszüntetés miatti veszteségeket;

c) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért;

d) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításá- nak vagy átvételének költségeiért; ezen kizárás csak a köz- vetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett ré- szekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt követ- keznek be;

e) normál idõjárási viszonyok miatt bekövetkezõ károkért, használaton kívül helyezés miatt bekövetkezõ elhasználó- dásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és érték- csökkenésért;

f) építéshelyszíni berendezések és építõgépek gépi és/vagy elektromos belsõ üzemzavaraiért és káraiért;

g) olyan építési konténerekben keletkezett károkért, melyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;

h) kisgépekben és kéziszerszámokban bekövetkezett károkért;

i) kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással rendelkezõ jár- mûvek, vízi jármûvek és repülõgépek által okozott vesztesé- gekért és károkért;

j) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmá-

nyok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséért és sérüléséért;

k) olyan veszteségekért és károkért, melyek csupán leltáro- záskor derülnek ki;

1. Biztosítási összegek

A szerzõdésben megadott biztosítási összegek nem lehetnek kisebbek, mint:

– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási össze- get, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtetõ által szállított anya- gok, egységek és részegységek költségeit;

– az építéshelyszíni berendezések és építõgépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyenérté- kû minõségû és teljesítményû tárgyak újrabeszerzési költ- sége.

Továbbá biztosítási összeg határozható meg a káresemények helyreállításával kapcsolatos többletköltségekre, valamint a meglévõ létesítményekre.

A biztosított kötelezettséget vállal, hogy legalább 10%-os munkadíj-, anyag- és árváltozásoknál a biztosítási összeget megfelelõen növeli vagy csökkenti, mely növelés vagy csök- kentés csak akkor lép hatályba, ha a biztosító azzal a kötvényt írásban kiegészíti.

Ha kár esetén a biztosítási összeg kisebbnek bizonyul, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. A biztosítási szerzõ- dés minden egyes tételére vonatkozólag külön-külön kell megállapítani, hogy fennáll-e az alulbiztosítás ténye.

2. A kárrendezés alapelvei

Veszteségek és kár esetén a kártalanítás kifizetése e szerzõ- dés alapján a következõképp történik:

a) részleges kár esetén:

ha a biztosított vagyontárgy javítással állítható helyre, térí- tésre kerülnek azon javítási munkák költségei, melyek a biz- tosított vagyontárgy káridõponti állapotának megfelelõ hely- reállításához szükségesek, a maradványérték levonásával;

b) totálkár esetén:

térítésre kerül a biztosított vagyontárgy káridõponti értéke, a maradványérték levonásával.

A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a köt- vényben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozó- dik, melybõl a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.

A biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha a megkívánt és be- nyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserél- ték. Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridõponti értékét, úgy a kártérítés kifizetése a b) pont (totál- kár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás ré- szét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti mûszaki megoldásnál drágább megoldások költségeit ezen szerzõdés keretén belül a biztosító nem téríti.

3. Fedezet kiterjesztése

A biztosító kifejezetten csak külön írásbeli megállapodásban rögzített mértékig térít káresemények helyreállításával kapcsola-

tos többletköltségeket túlórákra, munkaszüneti napon végzett és éjszakai munkákra, sürgõs és expressz-szállítmányokra.

II. fejezet – Felelõsségbiztosítás

A biztosító fedezetet nyújt a kötvényben megjelölt összeg ere- jéig azon kártérítési kötelezettségekre, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik

a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel já- ró balesete esetén (halálos kimenetelt is beleértve);

b) harmadik személy tulajdonában bekövetkezett, balesetre visszavezethetõ kár esetén, amennyiben ezek a balesetek közvetlen összefüggésben állnak a biztosított építési és szerelési munkák elvégzésével, és a biztosítási idõszak alatt, az építési helyszínen vagy közvetlen környezetében történnek, feltéve, hogy a bekövetkezett kárt legkésõbb a biztosítási szerzõdés lejárta utáni 1 éven belül a biztosítónak jelentették.

A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények esetén a bizto- sító megtéríti a biztosítottnak

a) xxxxx ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a biztosított a felperesnek megtérít;

b) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a biztosító írás- ban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.

Különleges kizárások a II. fejezethez

A biztosító nem felel:

1. a szerzõdésben megállapodott önrészért, melyet a biztosított minden káreseménynél viselni köteles;

2. az építés- és szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy bizto- sítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeiért;

3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teher- hordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekö- vetkezõ károkért, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethetõ személyi, dologi, ill. ezek következményi ká- raiért, hacsak záradék keretében errõl külön megállapodás nem jött létre;

4. kártérítési igényekért, melyeket:

a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtetõ(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjaiknak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;

b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkezõ károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkák során biz- tosított vállalkozó(k), építtetõ(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megõrzése, ellenõrzése alatt állnak;

c) kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással rendelkezõ jár- mûvek, vízi jármûvek és repülõgépek által okozott vesztesé- gekért és károkért;

d) esetleges, a biztosított által jogszabályban rögzített felelõs-

ségen túlmutató, önként vállalt (kártérítési igény vagy egyéb teljesítés miatt fellépõ) fizetési kötelezettségért, kivéve, ha ez a felelõsség külön megállapodás nélkül is fennállna.

Különleges feltételek a II. fejezethez

1. A biztosított vagy annak nevében bárki a biztosító írásbeli be- leegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem tehet, kifizetést nem eszközölhet, felelõsséget nem ismerhet el. A biztosítónak jogában áll a biztosított nevében a védelmet át- venni, a kárrendezést lebonyolítani vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni. A biztosító az eljárások le- bonyolítása során vagy a kárrendezésnél teljes cselekvési szabadságot élvez, a biztosított ennek során köteles vala- mennyi, a biztosítótól megkívánt igazolást annak rendelkezé- sére bocsátani és lehetõségei szerint támogatni.

2. Baleset esetén a biztosító a biztosítottnak az egy káresetre meghatározott biztosítási összeget kifizetheti (esetleges, már elõlegben fizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, en- nél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetbõl származó kárigény(ek) rendezhetõ(k). Ebben az esetben a biztosító az ebbõl a balesetbõl fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelõsség alól mentesül. A járadékkifizetéssel járó személysérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kárt és a járadék tõkeértékének arányából számított részt téríti meg járadék formájában.

A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a felelõsségbiztosítás alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha azt a bizto- sított jogellenesen

a) szándékosan vagy

b) súlyosan gondatlanul okozta.

2. Ezen felelõsségbiztosítás alkalmazása szempontjából súlyo- san gondatlan károkozásnak minõsül, ha

a) a kárért felelõs személy a kárt súlyosan ittas vagy bódult ál- lapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõ- en okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;

d) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, s a kár- esemény ezek után a – szükséges intézkedés hiányában – következett be.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését elmulasz- totta.

Építés- és szerelésbiztosítás

C.A.R. feltételei

Záradékok

Biztosító Rt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Telefon: 000-0000 Fax: 000-0000 Forródrót: 452-3232, 452-3434

001	Sztrájk, felkelés, belsõ zavargások
002	Keresztfelelõsség
003	Szavatossági munkák
004	Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete
005	Építési- és/vagy szerelési ütemterv
006	Túlórák, éjszakai munkák, expressz-szállítmányok
007	Légi szállítás
008	Építmények földrengésövezetben
009	Földrengés
010	Árvíz, árterület
012	Viharkárok, vízkárok
013	Építési helyen kívüli tárolás
100	Gépek és berendezések próbaüzeme
101	Alagút- és tárnaépítés
102	Föld alatti kábelek, csõvezetékek, egyéb berendezések
103	Termések, erdõk, ültetvények
104	Duzzasztógátak és víztározók
105	Meglévõ épületek és/vagy környezõ tulajdon
106	Szakaszosan kivitelezett építési munkák
107	Építési konténerek, raktárak
108	Építési berendezések, segédszerkezetek, építõgépek
109	Építõanyagok
110	Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intéz-
	kedések
111	Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségek
112	Tûzvédelmi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések
113	Belföldi szállítás
114	Sorozatkárok
115	Tervezõi kockázat
116	Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítményrészek
117	Víz- és szennyvízvezetékek
118	Kútfúrás
119	Meglévõ tulajdon
120	Teherhordó elemek rezgése, eltávolítása vagy meggyengítése
121	Cölöpalapozásra és munkagödrökre vonatkozó külön feltételek

NY. SZ.: 1-11703