Feltételek
Feltételek
C. A. R. feltételei
Építkezések összkockázatú biztosítása
Átdolgozták: Xxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Xxx Xxxxx Xxxxxx
Xxxxxxxxxx: Xxxxx Xxxxx
NY. SZ.: 1-11102
Ismertetõ a C.A.R. biztosításhoz
1. Milyen kockázatokra köthetõ biztosítás?
A C.A.R. biztosítás széles körû biztosítási védelmet nyújt. Minden kárt, amely a biztosítás ideje alatt a biztosított vagyon- tárgyakban balesetszerûen, hirtelen lép fel és elõre nem vár- hatóan következik be, a biztosító megtérít, amennyiben az nem esik a feltételben felsorolt kizárások közé.
Az alábbi okokból bekövetkezõ károk általában fizetésre köte- lezik a biztosítót:
– tûz, robbanás, villámcsapás,
– árvíz, áradás, vihar, felhõszakadás, jégesõ, esõ, hó;
– földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás, kõomlás;
– lezuhanó légi jármûvek, oltóvíz és egyéb oltási mûveletek okozta károk;
– betörés-lopás;
– hibás munkavégzés, amennyiben az ügyetlenség, hanyag- ság, rosszindulat vagy emberi kudarc eredménye;
– egyéb, a feltételben ki nem zárt kockázatok.
Építési anyagok, építéshelyszíni berendezések és építõgépek eltûnési kárai, sérülése vagy tönkremenetele az építés helyszí- nére történõ szállítás útvonalára is biztosíthatók. Ugyanez vo- natkozik az építési helyszínen történõ ideiglenes tárolásra, valamint azon károkra, melyek a gépek és berendezések fel- és leszerelése közben keletkeznek.
Csupán néhány, a nemzetközi gyakorlatban szokásos és ma- gától értetõdõ kizárás létezik.
Általában véve kizártak azon károk, amelyek a következõ okok miatt keletkeztek:
– katonai intézkedések, háború vagy háborús események, sztrájk, felkelés, belsõ zavargások, munkabeszüntetés, ha- tósági elkobzás (a sztrájk és felkelés kockázata külön meg- állapodás szerint biztosítható);
– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása;
– atomenergia;
– szerzõdésszegésbõl és hiányos teljesítésbõl fakadó kártérí- tési igények és egyéb vagyoni károk;
– építõgépek belsõ mûszaki hibái,
– hibás tervezésbõl eredõ károk;
– hibás vagy alkalmatlan anyagok alkalmazása.
(Olyan károk, melyek a kifogástalanul megépített építmény- részeken más építményrészek anyaghibáiból keletkeznek, alapvetõen kártérítés-kötelezettek.)
2. Ki lehet szerzõdõ és/vagy biztosított?
– építtetõ (beruházó),
– építési vállalkozó (kivitelezõ),
– alvállalkozók.
3. Mi biztosítható?
A magas- és mélyépítés létesítményei, például:
– lakóházak, üzletházak, kórházak, iskolák, színházak,
– ipari épületek, erõmûvek,
– utak, vasutak, repülõterek,
– hidak, gátak, alagutak, csatornák, kikötõk, öntözõ- és vízte- lenítõberendezések, duzzasztómûvek stb.
Építési teljesítés
Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak összes szerzõdés szerinti teljesítése, beleértve
– az építési terület elõkészítõ munkálatait, mint a földkiemelés és a tereprendezés,
– segédépítmények építését, (ideiglenes elterelõ csatornák és védõgátak építését stb.),
– valamennyi, az építési helyszínen tárolt és a kivitelezéshez szükséges anyagot.
Gépek, berendezések és acélszerkezetek szerelése C.A.R. biztosítás keretében együtt biztosítható, amennyiben az építé- si munkák képezik a túlnyomó részt, vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szerelési költségekkel együtt kisebb az egész biztosítási összeg felénél.
Építéshelyszíni berendezések
Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, építési segéd- szerkezetek, beton-aszfalt keverõberendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektromos és vízellátó berendezések stb.
Építõgépek
Ide tartoznak a földmunkagépek, emelõ- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni közlekedési eszközök (közúti közle- kedésre nem engedélyezettek).
A kisgépek, kéziszerszámok nem biztosíthatók.
Káreseményekkel kapcsolatos többletköltségek
Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kapcsolatos helyre- állítás, romeltakarítási munkálatok többletköltségei.
Meglévõ épületek, amelyeken vagy amelyek mellett dol- goznak
Olyan építmények tartoznak ide, melyek a biztosított megõrzése vagy felügyelete alá tartoznak. (Idegen tulajdon, mely nem képe- zi a munka tárgyát, felelõsségbiztosítás keretében biztosítható.)
Felelõsségbiztosítás
Az építkezés során a harmadik személynek okozott személyi és dologi károk a felelõsségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a biztosított alkalmazottainak és dolgozóinak üzemi balesetei- bõl származó kártérítési igénye.
4. A biztosítás idõtartama
A biztosítási védelem az építési munkák megkezdésével, illet- ve a biztosított tárgyaknak az építési helyszínen történõ leraká- sával kezdõdik, és a kész építmény átvételével, illetve haszná- latbavételével, üzembe helyezésével végzõdik.
Az építõgépeknél és építéshelyszíni berendezéseknél a koc- kázatvállalás azok építési helyszínen történõ lerakásával kez- dõdik és azok elszállításával befejezõdik.
A biztosítás a szavatossági idõszakra is kiterjeszthetõ (lásd
7. pont).
5. Biztosítási összeg és díj
a) A biztosítási összeg az építési teljesítés szerzõdés szerinti vállalási összege, beleszámítva az építtetõ által szállított épí- tõanyagokat és az általa végzett teljesítéseket.
A vállalási összeg növekedését a biztosítónak azonnal je- lenteni kell, nehogy kár esetén alulbiztosítás jöjjön létre.
Elkülönített biztosítási összegeket kell általában megállapítani:
– az építéshelyszíni berendezésekre és segédszerkezetekre,
– káreseményekkel kapcsolatos többletköltségekre (helyre- állítási és romeltakarítási költségekre),
– meglévõ épületekre,
– építõgépekre,
– a felelõsségi kockázatok limitértékeire.
A biztosítás lejártakor a biztosítási összegeket ellenõrizni kell, hogy azok megfelelnek-e a létrehozott építmény értékének. A biztosítási díj utólagos elszámolása ennek alapján történik.
b) Díj
A C.A.R. biztosításra nincsenek általános érvényû tarifák, kötött díjtételek, miután minden egyes építkezést minden esetben az eltérõ technikai és helyi feltételeknek megfelelõ- en kell megítélni.
Azért, hogy a biztosító az adott kockázatot megfelelõ mó- don tarifálhassa, az építési szerzõdésekbe, rajzokba, mû- szaki leírásokba, ütemtervekbe, költségelõirányzatokba és egyéb, a megítéléshez szükséges iratokba a betekintést le- hetõvé kell számára tenni.
Minél teljesebb a dokumentáció, annál pontosabb lehet a kockázatfelmérés, és annál elõnyösebben állapítható meg a biztosított számára a díj.
A kockázatmegítélésnél alapvetõen a következõ kockázati tényezõket figyelembe kell venni:
– az építési helyszín állapotát és veszélyeztetettségét (lég- köri és tektonikai viszonyokat, mint pl.: szélvihar, földren- gés, magas vízállás, áradás),
– szerkezeti jellemzõket és építési anyagokat,
– építési módot,
– az ütemterv biztonsági tényezõit,
– a kivitelezés biztonságáért tett intézkedéseket,
– a felelõsségbiztosítási összeg nagyságát.
A biztosítási díj alapja az építési teljesítés (a beruházás válla- lási összege).
Az építõgépekre és az építéshelyszíni berendezésekre, segédszerkezetekre külön díj kerül megállapításra. Ezekre a díj akár a kötvény futamidejére, akár egy évre is megál- lapítható. Az építõgépekre általában éves alapon állapítják meg a díjat. Ebben az esetben átlagösszegrõl van szó, melynél már figyelembe veszik, hogy az adott építési hely- színen a teljes építõgépállomány nincs jelen a teljes építé- si idõszak alatt. Ezt az idõtartamot a kötvényen külön fel kell tüntetni.
Ha az építkezés nem fejezhetõ be a kötvény futamidejének lejártáig, úgy pótlólagos díjfizetés ellenében lehetõség van a biztosítás meghosszabbítására. Ezt a hosszabbítási díjat röviddel az eredeti biztosítási idõtartam lejárta elõtt kell megállapítani, hogy az ebben az idõpontban fennálló külön- leges körülményeket figyelembe lehessen venni.
6. Kárkifizetés
A biztosító megtéríti a biztosítottnak azokat a ráfordításokat, amelyek egy biztosított vagyontárgyban keletkezett kár helyre- állításához szükségesek.
Kizártak azok a költségek, amelyek olyan hiányosságok meg- szüntetéséhez szükségesek, amelyekre kár bekövetkezte nél- kül is szükség lett volna.
Valamennyi C.A.R. biztosításnál a biztosított részére önrész kerül megállapításra, melynek mértéke az építkezés jellege és nagysága, valamint a helyi veszélyforrások szerint különbözõ. Ezen önrészek kár esetén a kártérítés összegébõI levonásra kerülnek. Az önrész célja, hogy fenntartsa a biztosított érde- keltségét a kármegelõzésben, és mentesítse a biztosítót a kis károk kifizetése alól, melyeknél az adminisztrációs költségek aránytalanul magasak.
Általában elkülönített önrész állapítandó meg az építési teljesítésre, az építéshelyszíni berendezésekre, építõgépek- re, meglévõ épületekre, tervezõi kockázatra, természeti ká- rokra stb.
A kártalanítás felsõ határa minden esetben a biztosítási összeg.
7. Szavatossági idõszak
Az építési szerzõdés igen gyakran elõirányoz az építkezés át- vétele után szavatossági idõszakot. A C.A.R. biztosítás kere- tében erre az idõszakra szavatossági fedezet nyújtható.
A lehetõségek a következõk:
a) Szavatossági munkák fedezete
A biztosító felelõssége a szavatossági idõszak alatt olyan veszteségekre és károkra korlátozódik, melyeket a biztosí- tott szerzõdéses kötelezettségei teljesítése során a biztosí- tott tárgyakban a szavatossági idõszak alatt okoz.
b) Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete
A szavatossági munkák fedezeten túl olyan károkat is térít, melyek oka az építési idõszak alatt keletkezett.
Általános feltételek
1. A biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosított a szerzõdés feltételeit figyelembe veszi és betartja, feltéve, ha azok a biztosított cselekedeteit és szerzõdési kötele- zettségeit érintik, és amennyiben az általa az adatlapon és aján- latban megadott adatok és válaszok a valóságnak megfelelnek.
2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a szerzõdés ré- szét képezik. A szerzõdésben a továbbiakban a „szerzõdés” szó fogalma alatt az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei értendõk.
3. A biztosított saját költségére gondoskodik minden ésszerû óvintézkedésrõl, és követi a biztosító minden célszerû javasla- tát a veszteségek, károk elkerülésére, betartja a törvényes elõírásokat, szabványokat és a gyártó használati utasításait.
4. a) A biztosító képviselõjének jogában áll a biztosított létesít- ményt megtekinteni és ellenõrizni. A biztosított vállalja, hogy minden, a kockázat megítéléséhez szükséges információt és részletet a biztosító képviselõjének rendelkezésére bocsát.
b) A biztosított a biztosított létesítményben bekövetkezõ bár- mely lényeges változásról a biztosítót haladéktalanul, távirat- ban vagy levélben értesíti, és saját költségére gondoskodik minden pótlólagos biztonsági intézkedésrõl, melyet a hely- zet megkövetel. A fedezet és/vagy a díj mértéke adott eset- ben ennek megfelelõen módosításra kerül. A biztosított ad- dig olyan jelentõs változtatást nem eszközölhet és engedé- lyezhet, mely a kockázatot növeli, ameddig a fedezet kiter- jesztését a biztosító ezen szerzõdés szerint írásban meg nem erõsíti.
5. A szerzõdõ/biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezte után
a) a biztosítót (max. 2 munkanapon belül) telefonon, táviratban vagy levélben a kárról, annak jellegérõl és mértékérõl hala- déktalanul értesíteni;
b) lehetõségei szerint a kár csökkentése érdekében mindent megtenni;
c) a sérült részeket megõrizni és azt megtekintésre a biztosí- tó képviselõjének vagy szakértõjének rendelkezésére bo- csátani;
d) minden információt és dokumentumot beszerezni, melyre a biztosító a biztosítási esemény rendezése céljából igényt tart;
e) betöréses lopás és lopás okozta károk esetén a rendõrsé- get értesíteni.
A biztosító semmilyen esetben sem felel olyan vesztesége- kért, károkért és kártérítési kötelezettségekért, melyeket a be- következtüktõl számított 14 napon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Amennyiben a biztosított ezen feltétel szerint a biztosí- tót értesítette, kisebb károknál javításokat végezhet, és a ká- rosodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítá- sok és helyreállítás megkezdése elõtt a biztosító képviselõjé- nek lehetõséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyi- ben a biztosító képviselõje ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerû idõszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogosult a javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szerzõdésben vállalt kockázata megszûnik egy károsodott tárgyra vonatko- zólag, amennyiben azt nem a lehetõ legrövidebb idõn belül, szakszerûen javítják meg.
6. Kár esetén a biztosított köteles a biztosító költségére minden szükséges vagy a biztosító által megkövetelt intézkedést
megtenni, megengedni vagy abban együttmûködni azért, hogy a biztosító jogait vagy jogorvoslatait érvényesíthesse harmadik személlyel szemben, illetve a szerzõdésben nem biztosított személyektõl olyan kártalanítást kapjon, melyre a biztosító közvetve vagy közvetlenül, avagy megtérítési igényei- vel kapcsolatban jogosult, vagy erre jogosult lenne, avagy amelyre e szerzõdés hatálya alá esõ kár kifizetésénél igényt tarthatna, függetlenül attól, hogy ilyen intézkedések a biztosí- tott kártalanítása elõtt vagy után válnak a biztosító részérõl szükségessé.
7. Amennyiben a jelen szerzõdés alapján fizetendõ összeg vita- tottá válik (feltéve, hogy a jogalap tisztázott), úgy a vitás kér- déseket a vitázó felek által írásban megjelölt döntõbíró elé kell terjeszteni. Ha a döntõbíró személyében nem születik meg- egyezés, úgy az esetet két döntõbíró elé kell terjeszteni. A fe- lek kötelesek a másik fél írásbeli felszólítására egy naptári hó- napon belül egy döntõbírót megnevezni. Amennyiben a két döntõbíró nem tud megegyezni, az esetet elnök elé kell ter- jeszteni, melyet a két döntõbíró még az ügybe való belépése elõtt megnevezni köteles. Az elnök a bírókkal ülésezik és azok összejövetelein elnöki teendõket lát el. Döntõbírósági határo- zat nélkül a biztosító ellen eljárás nem indítható.
8. Ha e szerzõdés hatálya alá esõ kár bekövetkeztének idõpont- jában más biztosítás is fennáll, mely ugyanezen veszteségek- re, károkra és kártérítési igényekre nyújt fedezetet, úgy a biz- tosító ezen veszteségeket, károkat és kártérítési igényeket csak a más biztosítással nem fedezett mértékben fizeti.
Általános kizárások
A biztosító nem téríti a biztosítottnak azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve
a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és rendkívüli állapot (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelõzte-e vagy sem), polgárháború, lázadás, felkelés, zendülés, sztrájk, polgári engedetlenség, politikai szervezetek megbí- zásából vagy azokkal kapcsolatban tevékenykedõ személy vagy személyek katonai vagy jogellenes hatalomátvétele, összeesküvés, elkobzás, egy de jure vagy de facto fennálló kormányzat által elrendelt rekvirálás vagy kormányzati intéz- kedésbõl eredõ rombolás vagy kár;
b) atomenergia, radioaktív sugárzás és szennyezõdés;
c) dologi károk (I. fejezet) esetén a biztosítottnak, képviselõjének vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltõ alkalmazottak, megbízottak, tagok, szándékos vagy súlyosan gondatlan és jogellenes cselekedete;
d) a munkálatok teljes vagy részleges beszüntetése.
Bármely kérelem, per vagy más eljárás esetén, ha a biztosító bizonyítja, hogy a veszteség, kár vagy kártérítési felelõsség az a) pontban foglalt kizárások értelmében ezen kötvénnyel nincs fedezve, a biztosított kötelessége bizonyítani, hogy a veszteség, kár vagy kártérítési igény mégis a biztosítás ha- tálya alá esik.
Kockázatviselés idõtartama
A biztosítás közvetlenül a munka megkezdésekor vagy az aján- laton feltüntetett tárgyaknak az építés helyszínén történõ leraká- sával kezdõdik, illetve az ajánlaton feltüntetett idõpontban.
A biztosító kockázatviselése megszûnik a biztosított építmény
azon részeire vonatkozólag, amelyeket átvettek, illetve üzem- be helyeztek.
A biztosítás legkésõbb az ajánlatban megadott idõpontban megszûnik. A biztosítási idõszak meghosszabbításához a biz- tosító írásbeli beleegyezése szükséges.
A biztosító szolgáltatásának esedékessége
A biztosító a kárügy végleges tisztázásához szükséges vala- mennyi irat beérkezésétõl számított 2 héten belül köteles szol- gáltatni, vagy pedig a kárigényt elutasító levelét indokai feltün- tetésével a biztosított részére eljuttatni.
Jelen biztosítási feltételekben nem szabályzott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadóak.
l. fejezet – Vagyonbiztosítás
Ezennel a biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a szerzõdésben felsorolt biztosított va- gyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási idõszak alatt elõre nem látható és váratlan események következtében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az általános kizá- rások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosítottnak ezen dologi károkért kártalanítást fizet. Ezen összeg azonban nem lehet több – fi- gyelembe véve az egyes kockázatokra meghatározott biztosí- tási összegeket –, mint a szerzõdésben megjelölt teljes bizto- sítási összeg.
A biztosító megtéríti a biztosítottnak a káresemények helyreál- lításával kapcsolatos többletköltségeket, melyek egy ezen szerzõdés hatálya alá esõ kár következményeként váltak szükségessé, feltéve, hogy az ajánlatban erre a célra külön összeget jelöltek meg.
Különleges kizárások az I. fejezethez
A biztosító nem felel:
a) a szerzõdésben megállapodott önrészért, melyet a biztosí- tott minden káreseménynél viselni köteles;
b) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késede- lem, nem teljesítés vagy szerzõdésmegszüntetés miatti veszteségeket;
c) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért;
d) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításá- nak vagy átvételének költségeiért; ezen kizárás csak a köz- vetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett ré- szekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt követ- keznek be;
e) normál idõjárási viszonyok miatt bekövetkezõ károkért, használaton kívül helyezés miatt bekövetkezõ elhasználó- dásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és érték- csökkenésért;
f) építéshelyszíni berendezések és építõgépek gépi és/vagy elektromos belsõ üzemzavaraiért és káraiért;
g) olyan építési konténerekben keletkezett károkért, melyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket;
h) kisgépekben és kéziszerszámokban bekövetkezett károkért;
i) kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással rendelkezõ jár- mûvek, vízi jármûvek és repülõgépek által okozott vesztesé- gekért és károkért;
j) akták, rajzok, számítások, iratok, pénz, bélyegek, okmá-
nyok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisüléséért és sérüléséért;
k) olyan veszteségekért és károkért, melyek csupán leltáro- záskor derülnek ki;
1. Biztosítási összegek
A szerzõdésben megadott biztosítási összegek nem lehetnek kisebbek, mint:
– az építési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási össze- get, az anyagköltségeket, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint az építtetõ által szállított anya- gok, egységek és részegységek költségeit;
– az építéshelyszíni berendezések és építõgépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyenérté- kû minõségû és teljesítményû tárgyak újrabeszerzési költ- sége.
Továbbá biztosítási összeg határozható meg a káresemények helyreállításával kapcsolatos többletköltségekre, valamint a meglévõ létesítményekre.
A biztosított kötelezettséget vállal, hogy legalább 10%-os munkadíj-, anyag- és árváltozásoknál a biztosítási összeget megfelelõen növeli vagy csökkenti, mely növelés vagy csök- kentés csak akkor lép hatályba, ha a biztosító azzal a kötvényt írásban kiegészíti.
Ha kár esetén a biztosítási összeg kisebbnek bizonyul, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. A biztosítási szerzõ- dés minden egyes tételére vonatkozólag külön-külön kell megállapítani, hogy fennáll-e az alulbiztosítás ténye.
2. A kárrendezés alapelvei
Veszteségek és kár esetén a kártalanítás kifizetése e szerzõ- dés alapján a következõképp történik:
a) részleges kár esetén:
ha a biztosított vagyontárgy javítással állítható helyre, térí- tésre kerülnek azon javítási munkák költségei, melyek a biz- tosított vagyontárgy káridõponti állapotának megfelelõ hely- reállításához szükségesek, a maradványérték levonásával;
b) totálkár esetén:
térítésre kerül a biztosított vagyontárgy káridõponti értéke, a maradványérték levonásával.
A biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a köt- vényben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozó- dik, melybõl a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.
A biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha a megkívánt és be- nyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a javításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserél- ték. Minden kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridõponti értékét, úgy a kártérítés kifizetése a b) pont (totál- kár esete) szerint történik.
Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás ré- szét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti mûszaki megoldásnál drágább megoldások költségeit ezen szerzõdés keretén belül a biztosító nem téríti.
3. Fedezet kiterjesztése
A biztosító kifejezetten csak külön írásbeli megállapodásban rögzített mértékig térít káresemények helyreállításával kapcsola-
tos többletköltségeket túlórákra, munkaszüneti napon végzett és éjszakai munkákra, sürgõs és expressz-szállítmányokra.
II. fejezet – Felelõsségbiztosítás
A biztosító fedezetet nyújt a kötvényben megjelölt összeg ere- jéig azon kártérítési kötelezettségekre, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik
a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel já- ró balesete esetén (halálos kimenetelt is beleértve);
b) harmadik személy tulajdonában bekövetkezett, balesetre visszavezethetõ kár esetén, amennyiben ezek a balesetek közvetlen összefüggésben állnak a biztosított építési és szerelési munkák elvégzésével, és a biztosítási idõszak alatt, az építési helyszínen vagy közvetlen környezetében történnek, feltéve, hogy a bekövetkezett kárt legkésõbb a biztosítási szerzõdés lejárta utáni 1 éven belül a biztosítónak jelentették.
A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények esetén a bizto- sító megtéríti a biztosítottnak
a) xxxxx ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a biztosított a felperesnek megtérít;
b) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a biztosító írás- ban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.
Különleges kizárások a II. fejezethez
A biztosító nem felel:
1. a szerzõdésben megállapodott önrészért, melyet a biztosított minden káreseménynél viselni köteles;
2. az építés- és szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy bizto- sítható tételek megvalósítási, ismételt megvalósítási, javítási vagy pótlási költségeiért;
3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teher- hordó elemek eltávolítása, illetve meggyengítése miatt bekö- vetkezõ károkért, illetve az ilyen károkból fakadó vagy arra visszavezethetõ személyi, dologi, ill. ezek következményi ká- raiért, hacsak záradék keretében errõl külön megállapodás nem jött létre;
4. kártérítési igényekért, melyeket:
a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtetõ(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjaiknak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;
b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkezõ károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkák során biz- tosított vállalkozó(k), építtetõ(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megõrzése, ellenõrzése alatt állnak;
c) kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítással rendelkezõ jár- mûvek, vízi jármûvek és repülõgépek által okozott vesztesé- gekért és károkért;
d) esetleges, a biztosított által jogszabályban rögzített felelõs-
ségen túlmutató, önként vállalt (kártérítési igény vagy egyéb teljesítés miatt fellépõ) fizetési kötelezettségért, kivéve, ha ez a felelõsség külön megállapodás nélkül is fennállna.
Különleges feltételek a II. fejezethez
1. A biztosított vagy annak nevében bárki a biztosító írásbeli be- leegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem tehet, kifizetést nem eszközölhet, felelõsséget nem ismerhet el. A biztosítónak jogában áll a biztosított nevében a védelmet át- venni, a kárrendezést lebonyolítani vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni. A biztosító az eljárások le- bonyolítása során vagy a kárrendezésnél teljes cselekvési szabadságot élvez, a biztosított ennek során köteles vala- mennyi, a biztosítótól megkívánt igazolást annak rendelkezé- sére bocsátani és lehetõségei szerint támogatni.
2. Baleset esetén a biztosító a biztosítottnak az egy káresetre meghatározott biztosítási összeget kifizetheti (esetleges, már elõlegben fizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, en- nél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetbõl származó kárigény(ek) rendezhetõ(k). Ebben az esetben a biztosító az ebbõl a balesetbõl fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelõsség alól mentesül. A járadékkifizetéssel járó személysérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kárt és a járadék tõkeértékének arányából számított részt téríti meg járadék formájában.
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a felelõsségbiztosítás alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha azt a bizto- sított jogellenesen
a) szándékosan vagy
b) súlyosan gondatlanul okozta.
2. Ezen felelõsségbiztosítás alkalmazása szempontjából súlyo- san gondatlan károkozásnak minõsül, ha
a) a kárért felelõs személy a kárt súlyosan ittas vagy bódult ál- lapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõ- en okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;
d) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, s a kár- esemény ezek után a – szükséges intézkedés hiányában – következett be.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését elmulasz- totta.
Építés- és szerelésbiztosítás
C.A.R. feltételei
Záradékok
Biztosító Rt. 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. Telefon: 000-0000 Fax: 000-0000 Forródrót: 452-3232, 452-3434
001 | Sztrájk, felkelés, belsõ zavargások |
002 | Keresztfelelõsség |
003 | Szavatossági munkák |
004 | Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete |
005 | Építési- és/vagy szerelési ütemterv |
006 | Túlórák, éjszakai munkák, expressz-szállítmányok |
007 | Légi szállítás |
008 | Építmények földrengésövezetben |
009 | Földrengés |
010 | Árvíz, árterület |
012 | Viharkárok, vízkárok |
013 | Építési helyen kívüli tárolás |
100 | Gépek és berendezések próbaüzeme |
101 | Alagút- és tárnaépítés |
102 | Föld alatti kábelek, csõvezetékek, egyéb berendezések |
103 | Termések, erdõk, ültetvények |
104 | Duzzasztógátak és víztározók |
105 | Meglévõ épületek és/vagy környezõ tulajdon |
106 | Szakaszosan kivitelezett építési munkák |
107 | Építési konténerek, raktárak |
108 | Építési berendezések, segédszerkezetek, építõgépek |
109 | Építõanyagok |
110 | Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intéz- |
kedések | |
111 | Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségek |
112 | Tûzvédelmi intézkedésekre vonatkozó rendelkezések |
113 | Belföldi szállítás |
114 | Sorozatkárok |
115 | Tervezõi kockázat |
116 | Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítményrészek |
117 | Víz- és szennyvízvezetékek |
118 | Kútfúrás |
119 | Meglévõ tulajdon |
120 | Teherhordó elemek rezgése, eltávolítása vagy meggyengítése |
121 | Cölöpalapozásra és munkagödrökre vonatkozó külön feltételek |
NY. SZ.: 1-11703