Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 3

Általános felelõsségbiztosítási feltételek (ÁFF) 5

Kiegészítõ felelõsségbiztosítási feltételek (KFF) 11

A rész: Tevékenységi felelõsségbiztosítás 11

B rész: Munkáltatói felelõsségbiztosítás 11

C rész: Szolgáltatói felelõsségbiztosítás 11

D rész: Termékfelelõsség-biztosítás 12

E rész: Környezetszennyezési felelõsségbiztosítás 13

Xxxxx feltételek 14

– 2 –

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és pa- naszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adat- kezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- rõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati isme- retekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózás- sal kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. – új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biz- tosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A–1010 Wien, Landskrongasse 1–3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgá- lati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet beje- lentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx)

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Központi telefonszám: 489-9100

Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) 203-776 Központi fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelem- rõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenység- rõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljá- rására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, veze- tõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyo- ni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen cél- ból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyes- bítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a bizto- sítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tu- domására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Generali-Providencia Zrt.

Általános felelõsségbiztosítási feltételek (ÁFF)

Az Általános felelõsségbiztosítási feltételek a Generali-Providencia Zrt-vel kötött valamennyi felelõsségbiztosítási szerzõdésre alkal- mazásra kerülõ általános szerzõdési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a szerzõdéseket az Általános felelõsségbiztosítási fel- tételre utalással kötik és a kiegészítõ-, továbbá a külön feltételek másként nem rendelkeznek. Az Általános felelõsségbiztosítási-, továbbá a kiegészítõ- és a külön feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. Biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kárté- rítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szer- zõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesíté- se alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése elle- nében – jelen feltételben, a kiegészítõ feltételekben és a kü- lön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek. So- rozatkárnak tekintendõk az egyazon károkozói magatartás- ból, illetve okból eredõ, valamint az azonos okra visszavezet- hetõ, de eltérõ idõpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, megszûnése

1. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre.

1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér, és az elté- rést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmaz- ni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (biztosí- tott) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az ön- rész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.

1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon törté- nõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ részére kiszolgál- tatni.

1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az ajánla- tot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül visszauta- sítja, a biztosítási szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõ- leget a biztosító visszafizeti, és az említett idõszakban esetleg bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosí- tási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-a, majd ezen törvény hatályon kívül helyezése után a biztosítók- ról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény

33. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számára nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.

1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek meg- felelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számí- tani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl szá- mított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

2. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése (kockázatviselés kezdete)

2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy

a) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri dí- jat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztá- rába befizeti, vagy

b) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító képviselõjé- nek vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadja, vagy

c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg, vagy

d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és a biztosítási szerzõdés az 1. pontban foglalt módon létrejön.

2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását követõ nap „0.” órája.

2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ ré- sze nem válik hatályossá.

3. A biztosítási szerzõdés tartama

3.1. A biztosítási szerzõdés – a felek eltérõ megállapodása hiá- nyában – határozatlan tartamra jön létre.

3.2. A biztosítási idõszak 1 év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap elsõ napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a követ- kezõ hónap elseje.

4. A biztosítási szerzõdés megszûnése

4.1. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig

a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedé- kességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülmény- nek a közlésével a szerzõdõt a fizetésre írásban felszólítja.

A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nem- fizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biz- tosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

4.2. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a biz- tosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

4.3. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tar- tam lejártakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befize- tett díjat a biztosító visszafizeti.

4.4. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.

III. A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya

1. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, felté- ve, hogy külön feltétel eltérõen nem rendelkezik.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérõen nem ren- delkezik.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás idõpontja az a nap, amikor a kárt elõidézõ cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás idõpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének idõpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekö- vetkezésének idõpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés idõpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás idõpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos elsõ al- kalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idõpontja a károsodás idõpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének idõpontja a sorozat elsõ káreseményének idõpontja.

c) a kár bejelentésének idõpontja az a nap, amikor a bizto- sított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban beje- lentette;

d) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségká- rosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsé- rül vagy használhatatlanná válik.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási idõszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg.

1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biz- tosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgál- tatásának szabályai szerint (VII.2. pont) – kifizethetõ legma- gasabb összeg.

1.2. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabá- lyai szerint (VII.2. pont) – összesen kifizethetõ összeg.

Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetkezett bizto- sítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kárté- rítési igényt csak a következõ biztosítási idõszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértéké- re – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idõszakára esõ, illetõleg a még fennmara- dó biztosítási összeg az irányadó.

2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igény- nyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendõ, a biztosító a károsultaknak az õket ért kár arányában fizet kártérítést.

V. A biztosítás díjfizetési szabályai

1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.

2. A biztosítási szerzõdés egyszeri vagy éves díjú.

A biztosítási évre vonatkozó éves díj negyedéves és féléves részletekben is fizethetõ.

3. A biztosítási év az az idõszak (biztosítási idõszak), amely min- den évben a biztosítási évforduló (II. 3.2. pont) napján kezdõ- dik és ettõl számítva egy évig tart.

4. A biztosítás egyszeri díja és az elsõ díja a szerzõdés létrejöt- tekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak (biz- tosítási év, félév, negyedév) elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.

6. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerzõdés elválaszthatatlan részét képezõ biztosítási ajánlat tartalmazza.

7. A biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlat megté- telekor a biztosító részére fizetett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejöttekor az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a befizetett díjelõleget visszafizeti.

8. A biztosítási díj számításához a szerzõdõ (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, a díjszámításhoz szük- séges adatokat.

9. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a díj- számítás alapját képezõ adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

9.1. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerzõdõ éves nettó árbe- vétele, a biztosító a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által szeptember hónap- ban közzétett, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fo- gyasztói árindexek és az építõipari árindex alapján – automa- tikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelõször a szer- zõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerzõdõ által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti indexszámok szorza- ta alapján a biztosító kiszámítja a következõ biztosítási idõ- szakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meg- határozott értéket. Ezt követõen évente, a következõ biztosí- tási idõszak díjszámítási alapját az elõzõ év díjszámítási alap- jaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

9.2. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámítás alapját képezõ adatok elõzõ naptári évi tényleges értéke leg- alább 10%-kal meghaladják a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerzõdõ köte- les a díjváltozásról kapott értesítés kézhezvételét követõ 15 napon belül – a díjszámítás alapját képezõ tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

9.3. Amennyiben a biztosítási díjajánlaton megjelölt, a díjszámítás alapját képezõ adatok elõzõ naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figye- lembe vett értéket, a szerzõdõ jogosult a díjváltozásról kapott értesítés kézhezvételét követõ 15 napon belül – a díjszámítás alapját képezõ tényleges adatok közlésével – ezt írásban je- lezni a biztosítónak.

9.4. A 9.2. és a 9.3. pontban meghatározott esetben a biztosító a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját a szerzõdõ által közölt, a díjszámítás alapját képezõ, ténylegesen meg- valósult adatok alapulvételével állapítja meg.

9.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzõdõ helyte- len adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 9.2. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor káresemény bekö- vetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részé- nek – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

10. Szerzõdõ elfogadja, hogy a szerzõdés hatálya alatt, a kocká- zati körülmények, így különösen e szerzõdés és a biztosító szerzõdési állományának adott tevékenységre vonatkozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdõdõ hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.

Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerzõdésekre vonatkozó biztosítási díjtételre változik.

11. A 9. és 10. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt 45 nappal írásban értesíti a szerzõdõt.

12. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, abban az esetben

jogosult a biztosítási szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére felmondani.

13. A biztosító jogosult a szerzõdõ (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VI. A felek együttmûködése

1. Közlési kötelezettség

1.1. A szerzõdõ (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köte- les a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelõen és hiány- talanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üz- leti (foglalkozási) titkot képeznek.

1.2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a bizto- sítási szerzõdés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére át- adni, illetõleg az ezekbe való betekintést lehetõvé tenni.

2. Változásbejelentési kötelezettség

2.1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton kö- zölt, illetve a szerzõdésben szereplõ adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.

2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerzõdés szempontjából lényeges okiratok, szerzõdések, hatósági határozatok módo- sulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerzõdõ (biz- tosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.

2.3. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tar- talmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, akkor a biztosító tizenöt napon belül írásban javasla- tot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockáza- tot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szer- zõdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el vagy ar- ra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

2.4. Amennyiben a biztosított (szerzõdõ) a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzõ- déskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

3. Kármegelõzési kötelezettség

3.1. A biztosított köteles a károk megelõzése érdekében minden tõle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszély- helyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget tenni a bizto- sító által kért kármegelõzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, to- vábbá amennyiben a kár bekövetkezésének a lehetõségére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

3.2. A biztosító jogosult a kármegelõzési intézkedések megvalósí- tását és megtartását ellenõrizni.

4. Kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdaságos- ság keretein belül minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII. A biztosító szolgáltatásának szabályai

1. Kárbejelentés

1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására ju- tásától számított 2 munkanapon belül a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez írásban bejelenteni, a szükséges felvilá- gosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenõrzését.

1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, idõpontját;

– a káresemény rövid leírását;

– a biztosított felelõsségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozatát;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb infor- mációt;

– az elõzõ naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezõ adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

1.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges in- formációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezé- sében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában.

1.4. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekövet- kezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelõ kár- térítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.

1.5. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötele- zettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.6. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit kése- delmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre visszavezethe- tõ kamatokat a biztosító nem viseli.

2. Kártérítés

2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (IV.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõs- séggel tartozik, így

– a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;

– mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni elõnyt.

b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a ka- matot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, fel- téve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott. A biztosító megtéríti a bizto- sított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadá- sait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összegsze- rûségének megállapítása érdekében – a biztosító elõze- tes jóváhagyása alapján – felkért szakértõ költségét.

c) a biztosítottat terhelõ társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

d) a kárenyhítés körébe esõ költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.

2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kár- térítésre.

2.3. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a bizto- sított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a kár- okozók között egyenlõ arányban oszlana meg.

2.4. Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fizet, a jára- dék tõkésítését az 1998. évi magyar néphalandósági tábla és 4%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

3. Kárrendezés

3.1. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és össze- gét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.

3.2. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõssé- gét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl le- mondott.

3.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biz- tosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére ren- delkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelke- zik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt fel- merülõ többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

3.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a káro- sultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult kö- vetelését õ egyenlítette ki.

3.5. Amennyiben a biztosított (vagy olyan személy, akinek a ma- gatartásáért felelõs) bûncselekménnyel okoz kárt, a biztosító a büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig a kárrendezési eljárást felfüggesztheti.

4. Önrészesedés

A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ egyéb ki- adásoknak azon része, amelyet a biztosított minden kárese- mény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedés- nek megfelelõ összeget a ténylegesen megállapított kárösz- szegbõl és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ – VII.

2.1. b), c), d) pont szerinti – költségekbõl vonja le.

VIII. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685.§ b) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlá- tozottan cselekvõképes személyek törvényes képviselõ- je és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hoz- zátartozójával azonos elbírálás alá esik.

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulaj- don százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek, illetve jo- gi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerzõdésben meg- határozott minõségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelõs) bûncselekménnyel okoz;

h) államigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetõ jellegû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsola- tos képviseleti költségeit;

j) daruk által okozott dologi károkat;

k) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni elõnyt;

l) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áram- kör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével ösz- szefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérí- tési igényeket;

m) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás és a kötelezõ vízi jármû-felelõsségbiztosítás szabályai alapján térülõ károkat;

n) légi jármûvek, repülõterek üzembentartója minõségben okozott károkat, légi jármûvek (alkatrészei és tartozékai) tervezésébõl, gyártásából, forgalomba hozatalából, kar- bantartásából, javításából eredõ károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló és lézersugárzásból eredõ károkat, továbbá az elektromágneses mezõk által okozott károkat;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, kor- rózió, gõz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elõ;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggõ berendezések és intézkedések létrehozásá- val, illetve ilyen berendezések elõállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerûen foglalkozik, és e minõségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselek- ménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõ- szakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, imma- teriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselek- mény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai cé- lok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyáso- lására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

s) ha a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérõen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;

t) a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik sze- mély írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be;

v) a többletkárt, ha a biztosított – a biztosító felhívása elle- nére – nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének;

w) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által oko- zott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készít- mények alkalmazásából eredõ kárt;

x) azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhaszná- lásából ered;

y) a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat;

z) a penészesedés és gombásodás által okozott kár.

2. Építõipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az 1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közmûvekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel rendelkezõ közmûtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetõszigetelés javítása során szél és csapadék által okozott károkra, ha

– az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad,

– az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott,

– a szigetelés lebontásának idõszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberende- zések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el;

e) robbantás során okozott károkra, ha – a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértõ irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabá- lyok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkra;

– azokra a dologi károkra, melyek bekövetkezésével – az elõírt biztonsági intézkedések betartásának elle- nére – számolni kell.

IX. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel- heti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyosan gon- datlan károkozásnak minõsül, ha

a) a kárért felelõs személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévõ állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezõ rendel- kezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiá- nyában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozás- ban közrehatott;

d) bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gon- datlan károkozás tényét.

X. Értelmezõ rendelkezések

Jelen feltétel szempontjából

a) személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkároso- dást vagy testi sérülést szenved;

b) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsé- rül vagy használhatatlanná válik.

c) tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem sze- mélysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, meg- semmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetõk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

XI. Záró rendelkezések

1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények egy év elteltével évülnek el.

2. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.

3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított ál- tal szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenõrizni.

4. Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a kiegészítõ fel- tételek, illetve a külön feltételek, valamint a magyar jogszabá- lyok rendelkezései az irányadók.

Kiegészítõ felelõsségbiztosítási feltételek (KFF)

A rész: Tevékenységi felelõsségbiztosítás

Jelen kiegészítõ feltétel alapján kötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az Általános felelõsségbiztosítási feltételeket az e felté- telbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

– személysérüléses károkat és

– szerzõdésen kívül okozott dologi károkat,

melyeket a biztosított a biztosítási szerzõdésben meghatáro- zott minõségében okoz, és amelyekért a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

2.1. szerzõdésen kívül okozott kárnak csak az minõsül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal össze- függésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosí- tási szerzõdésben meghatározott tevékenységével kap- csolatban nincs szerzõdéses jogviszonyban vagy aki nem igénybevevõje a biztosított által nyújtott szolgálta- tásnak;

– a biztosított, a biztosítási szerzõdésben megjelölt tevé- kenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épületberendezési és épületgépészeti (felvo- nók, fûtõ-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgya- kat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezé- seinek fenntartója és üzemben tartója minõségében okoz kárt.

Nem minõsülnek szerzõdésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlõ- jének, üzemeltetõjének egymásnak okozott kárai.

2.2. személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

II. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a szerzõdésszegéssel okozott dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztetõ tevékenységgel okozott károkat;

c) a termékfelelõsségi károkat (azon károkat, melyek meg- térítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, for- galmazója köteles);

d) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelõ kártérítési kötelezettségeket;

e) tárgyak elveszésébõl, elhagyásából, eltulajdonításából eredõ kártérítési kötelezettségeket.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) azon biztosítottat terhelõ kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységébõl erednek;

b) a biztosítottat mint vízi jármû üzemben tartóját terhelõ kártérítési kötelezettségekre;

c) a biztosítottat mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatóját terhelõ kártérí- tési kötelezettségekre.

III. A biztosító megtérítési igénye

Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kí- vül súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, így a biztosító a kifi- zetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egész- ségvédelmi elõírások megszegése miatt következett be;

b) a kár a biztosított által üzemeltetett épületre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be.

B rész: Munkáltatói felelõsségbiztosítás

Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján kötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az Általános felelõsségbiztosítási feltételeket az e felté- telbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

1. Jelen Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosí- tási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – fedezetet nyújt azokra a kártérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztanak, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

II. Kizárások a kockázatviselés körébõl

Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kí- vül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésbõl eredõ, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minõsülõ, de mun- kahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító megtérítési igénye

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tar- tása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelõség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 1 000 000 Ft-ot megha- ladó pénzbírsággal sújtja.

C rész: Szolgáltatói felelõsségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

1. Jelen Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosí- tási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosí- tott által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás tel- jesítése következtében a biztosított szerzõdéses partnereit (a szolgáltatás igénybevevõit) ért azon dologi károkat, amelye- kért a biztosított a magyar magánjog szabályai szerint kártérí- tési felelõsséggel tartozik.

2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatat- lanná válik.

II. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztetõ tevékenységgel okozott károkat;

b) a termékfelelõsségi károkat (azon károkat, melyek meg- térítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, for- galmazója köteles);

c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelõ kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biz- tosított megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

d) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülõ költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, új- bóli teljesítésével kapcsolatban felmerülõ költségek és egyéb kiadások);

e) a tisztítással eltávolítható szennyezõdési károkat;

f) az alvállalkozónak okozott kárt;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásából eredõ károkat.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított birtokában lévõ (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megõr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

b) a biztosítottat mint ingatlan, gépek, mûszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelõ kártérítési kötelezettségekre;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) tárgyak elveszésébõl, elhagyásából, eltulajdonításából eredõ kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat terhelõ azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékeny- ségébõl erednek;

f) a gépjármûvekben okozott károkra;

g) a biztosítottat rendezvényszervezõi minõségében terhelõ kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelõ kártérítési kötele- zettségekre;

i) tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen felté- tel értelmében azok a károk, amelyek nem személysérü- léses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérü- lés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmi-

sülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetõk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

III. A biztosító megtérítési igénye

1. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egész- ségvédelmi elõírások megszegése miatt következett be;

2. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elõ, s errõl a fokozott veszélyrõl a biztosított a szol- gáltatás igénybevevõjének tájékoztatást, felhívást nem adott.

D rész: Termékfelelõsség-biztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

1. Jelen Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosí- tási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosí- tottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártó- ját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosí- tón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

– személysérüléses károk és

– dologi károk

megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelõsségre vonatkozó jogszabályok szerint felelõsséggel tartozik.

2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethetõ károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendõk.

3. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag elõállí- tója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védje- gyével vagy egyéb megkülönböztetõ jelzés alkalmazásá- val önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható;

c) személysérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmi- sül vagy használhatatlanná válik.

II. A kockázatviselés idõbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerzõdés hatálya alatt gyártott (im- portált, forgalmazott) termékek közül a hibás termékek által a szer- zõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztetõ tevékenységgel okozott károkat;

b) a mezõgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halá- szati) õstermékek és a vadászati termékek által okozott károkat;

c) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

d) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülõ költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicse- rélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolat- ban felmerülõ költségek és egyéb kiadások);

e) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történõ vissza- hívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

f) azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasz- nálási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elõ;

g) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudomá- nyos és mûszaki ismeretek ismeretanyagának betartá- sával történt.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) azokra a károkra, amelyek a hibás terméknek más ter- mékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történõ egyesítése, összevegyítése, e termékbe tör- ténõ beépítése, feldolgozása folytán magában az új ter- mékben keletkeznek vagy a felhasználónak személysé- rülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

b) a termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó

– által történõ továbbfeldolgozása folytán az új termék- ben és a felhasználónál keletkezõ személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra;

c) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosí- tott által gyártott – termék gyártására szolgáló – munka- gép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elõ vagy a munkagéppel a terméket elõállítani nem lehet, és ez a hi- bás terméket elõállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

d) azokra a személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó ter- mék ingatlan alkotórészévé vált.

IV. A biztosító megtérítési igénye

1. a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, egészségvé- delmi elõírások megszegése miatt következett be;

2. a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosí- tott viszszahívási kötelezettségét nem teljesítette;

3. a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elõ, s errõl a veszélyrõl a biztosított tájékoztatást, felhí- vást nem adott.

E rész: Környezetszennyezési felelõsségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelõsségbiztosí- tási szerzõdés keretében a biztosító – a szerzõdésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosí- tottat olyan környezetveszélyeztetõ tevékenységgel (mulasz- tással) okozott károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik, feltéve, hogy a kár bekövetkezte

– elõre láthatatlan,

– hirtelen és váratlan volt, továbbá

– a normális üzemi folyamattól eltérõ eseményre volt vissza- vezethetõ.

2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából környezetveszé- lyeztetésnek minõsül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elõ. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegõ, víz, élõvilág) olyan mértékû változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minõsége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítha- tó helyre, illetõleg az élõvilágot kedvezõtlenül érinti.

II. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül nem fedezi a biztosítás

a) magukban a környezetkárosodást elõidézõ dolgokban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlõdõ, to- vábbá a nem hirtelen és elõreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott leta- posási károkat;

d) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat.

2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelõ kártérítési kö- telezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevé- kenységébõl erednek.

III. A biztosító megtérítési igénye

Az Általános felelõsségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló elõírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön felté- telekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerzõdõ megjelölte.

299. sz.: Tevékenységi és szolgáltatói felelõsségbizto- sítási fedezet területi hatályának kiterjesztése

Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a tevékenységi és szolgáltatói fele- lõsségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltün- tetett kockázati körök esetében az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerzõdés- ben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyû, telephelyû vállalkozásai- nak (pl. kirendeltség, fióktelep) tevékenységébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntetõ jellegû kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekinte- tében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és ér- vényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biz- tosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítése érdekében merülnek fel.

4. Jelen külön feltétel nem vonatkozik a környezetszennyezési és termékfelelõsség biztosításokra.

300. sz.: Termékfelelõsség területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelõsség-biztosítási fede- zet kiterjed az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerzõdés- ben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyû, telephelyû vállalkozásai- nak (pl. kirendeltség, fióktelep) tevékenységébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntetõ jellegû kártérítésre;

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítése érdekében merülnek fel.

301. sz.: Termékfelelõsség területi hatályának kiterjesztése az egész világra, kivéve

az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát és Ausztráliát

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelõsség-biztosítási fe- dezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, be- következett és érvényesített károkra, kivéve az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália területét.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerzõdés- ben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyû, telephelyû vállalkozásai- nak (pl. kirendeltség, fióktelep) tevékenységébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntetõ jellegû kártérítésre;

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítése érdekében merülnek fel.

302. sz.: Termékfelelõsség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelõsség-biztosítási fe- dezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, be- következett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerzõdés- ben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyû, telephelyû vállalkozásai- nak (pl. kirendeltség, fióktelep) tevékenységébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntetõ jellegû kártérítésre;

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének telje- sítése érdekében merülnek fel.

303. sz.: Munkáltatói felelõsség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Xxxxx külön feltétel alapján a munkáltatói felelõsségbiztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerzõdés- ben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyû, telephelyû vállalkozásai- nak (pl. kirendeltség, fióktelep) tevékenységébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntetõ jellegû kártérítésre;

– a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének tel- jesítése érdekében merülnek fel.

304. sz.: Alvállalkozók biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított által jogosan igénybevett alvállalkozó tevékenységé- bõl eredõ, a biztosítottat terhelõ kártérítési kötelezettségekre.

2. Amennyiben az alvállalkozó az általa okozott kár fedezetére felelõsségbiztosítási szerzõdéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerzõdés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben az alvál- lalkozó biztosítási szerzõdése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet az alvállalkozóval szemben az alvállalkozó munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

308. sz.: Idõbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészí- tett biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkezése és beje- lentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését köve- tõ 2 éven belül megtörtént.

311. sz.: Rakodás idegen jármûrõl, jármûre

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e felté- telbe foglalt eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet közúti jármû- vekben vagy vízi jármûvekben be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. A biztosítási fedezet – eltérõen az ÁFF VIII. feje- zetétõl – kiterjed a daruval történõ rakodási tevékenységre is.

312. sz.: Ingatlan bérbeadása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérõen a KFF A részének I. fejezetétõl – fede- zetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított,

mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bérlõjének okoz és ame- lyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fele- lõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1.a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítésé- re és az azzal összefüggésben felmerülõ költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, új- bóli teljesítésével kapcsolatban felmerülõ költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékeny- ség megszüntetésébõl, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletkölt- ség, az ingatlan rendeltetésszerû használatáig bérelt in- gatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlõt a bérelt ingatlan használatának rendeltetésszerû módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a ká- rokat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következõen áll- nak elõ.

4. A biztosított köteles a bérleti szerzõdést írásban megkötni és a kárbejelentéshez – az ÁFF VII. fejezetében felsoroltakon kí- vül – csatolni.

313. sz.: Gépek, mûszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

1. A biztosítás – eltérõen a KFF A részének I. fejezetétõl – fede- zetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, mûszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok bérlõjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1.a) pont – felsorolt eseteken kívül

b) a káresemény miatt a xxxxx által folytatott tevékenység megszüntetésébõl, szüneteltetésébõl származó gazda- sági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség).

3. A biztosított köteles a bérlõt a bérelt dolog használatának ren- deltetésszerû módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a káro- kat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következõen áll- nak elõ.

4. A biztosított köteles a bérleti szerzõdést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFF VII. fejezetében felsoroltakon kí- vül – csatolni.

318. sz.: Takarítási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által folytatott takarítási tevékenység végzése során abban az ingat- lanban, bútorokban és épületgépészeti tárgyakban okozott dologi károkra, melyekre a biztosított szolgáltató tevékenysége irányult.

319. sz.: Gépjármûvek õrzése

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet õrzés- re átvett vagy egy szerzõdés mellékkötelezettsége alapján õr- zött gépjármûvek sérülésébõl, megsemmisülésébõl, elveszé- sébõl vagy eltulajdonításából eredõ azokra a károkra, melye- kért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kárté- rítési felelõsséggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjármûvet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés ha- tárol, ahol a gépjármû- és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) le- zárt és a jármûvek állandó (24 órás), élõerõs (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármûn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

– a gépjármûbe beépített audioberendezésben, a jármû- ben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a gépjármû alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításá- ból eredõ károkra,

– az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelõs) a gépjármûvet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendõrhatósághoz.

320. sz.: Gépjármûjavító mûhelyek, szervizek

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított által az alábbi szolgáltatások nyújtására átvett gépjár- mûvekben – a szolgáltatás nyújtása során vagy hibás tel- jesítése következtében – okozott dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik:

– gépjármû ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hûtõ- és fékfo- lyadék szintjének ellenõrzése, utántöltése és cseréje),

– gépjármûvek idõszakos mûszaki szemléje és garanciális átvizsgálása,

– gépjármûvek diagnosztikai ellenõrzése, beszabályozása,

– gépjármûvek javítása, átalakítása,

– gépjármû fõdarabok, részegységek felújítása,

– fényezés,

– alváz- és üregvédelem,

– gépjármûvek villamossági szerelése.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármû telephelyen belüli moz- gatása és a próbaút (a telephelytõl 1 km-nél nem távolabb) során okozott károkra is.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármû jogtalan használata során keletkezett károkra;

– esztétikai és korszerûségi hibákból származó kártérítési igényekre,

– a gépjármû olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármû biztosított általi átvétele idõpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

321. sz.: Gépjármû gumiszerelés

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított által abroncsok ellenõrzése, kerék-, abroncs- és töm- lõcsere munkálatok végzése során (vagy hibás teljesítése kö- vetkeztében) okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármû telephelyen belüli moz- gatása és a próbaút (a telephelytõl 1 km-nél nem távolabb) során okozott károkra is.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármû jogtalan használata során keletkezett károkra;

– esztétikai és korszerûségi hibákból származó kártérítési igényekre;

322. sz.: Benzinkutak

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított által üzemanyag, olaj, víz, levegõ ellenõrzése, utántöl- tése során (vagy hibás teljesítés következtében) gépjármû- vekben okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosí- tott a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõs- séggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül a gépjármû olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármû biztosított ál- tali átvétele idõpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

325. sz.: Gépjármû mosók felelõsségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a KFF C részének II.2.c) és f) pontjától eltérõen a biztosított által üzemeltetett gépjármû mosók használata során a szolgálta- tás igénybevevõjének gépjármûvében okozott azokra a dolo- gi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– antennában, visszapillantó tükörben, légterelõben kelet- kezett károkra;

– a gépjármû mosásánál átadott indító kulcs másolásából eredõ károkra.

327. sz.: Gépjármû önjáró szállítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet gép- jármûvek önjáró szállítása során a gépjármûvekben bekövet- kezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és az ügyfele által a gépjármû átadására megjelölt hely közötti úton,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban elõírt ellenõr- zés elvégzésének helye közötti úton következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármûbe beépített audioberendezésben, a jármû- ben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a kárra, amennyiben a gépjármûvet vezetõ személy nem rendelkezik érvényes vezetõi engedéllyel;

– az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek magatartásáért felelõs) közlekedési szabály megsértésével vagy a gépjármûvet jogtalanul használva okoz.

328. sz.: Kéményseprõi, kályhakészítõi tevékenység

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

Fedezi a biztosítás – az ÁFF VIII. fejezetének 1.p) pontjától eltérõen

– a gázok, gõzök, folyadékok, nedvesség vagy nem atmoszferikus csapadék (mint por, korom, füst stb.) által okozott olyan dologi károkat, amelyekért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik.

329. sz.: Bõvített termékfelelõsség-biztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF D részének rendelkezéseit az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

1.1. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel 3. személy – továb- biakban felhasználó – által történõ egyesítése, összevegyíté- se, e termékbe történõ beépítése, feldolgozása folytán magá- ban az új termékben keletkeznek vagy a felhasználónak sze- mélysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoznak. A biztosítás az 1. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

b) a végtermék – gazdaságilag, mûszakilag indokolt – javí- tásával, módosításával kapcsolatban utólagosan felme- rült költségeket, ideértve a biztosított által gyártott, a fel- használó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, el- távolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költségeit), vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthetõ és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, va- lamint tisztítási költségeket.

1.2. Az 1.1. pont alapján térül az ingatlan alkotórészévé vált hibás ingó termék által okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kár.

2. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a biztosított által gyártott hibás terméknek 3. személy – továbbiakban felhasz- náló – által történõ továbbfeldolgozása folytán az új termékben keletkeznek vagy a felhasználónak személysérülésen és dolo- gi káron kívüli egyéb kárt okoznak. A biztosítás a 2. pont alap- ján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

b) a végtermék – gazdaságilag, mûszakilag indokolt – javí- tásával, módosításával kapcsolatban utólagosan felme- rült költségeket, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthetõ és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

3. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – valamely termék gyártására szolgáló – munkagép hibás terméket állít elõ a gép hibája miatt vagy a munkagéppel a terméket elõállítani nem lehet és ez a munkagépet felhasználó harmadik személynek személy- sérülésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoz. A biztosítás a 3. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a felhasználónak a hibás munkagéppel gyártott hibás termék elõállítására fordított költségeit, vagy

b) amennyiben a hibás munkagéppel gyártott hibás termék javítási, többletráfordítási költséggel értékesíthetõ, akkor a többletköltségeket, ha az jogi, gazdasági és mûszaki szempontból indokolt, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthetõ és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le és felszerelési, va- lamint tisztítási költségeket.

4. Nem nyújt kártérítést a biztosító, ha a végtermék (elõállított ter- mék) – javítás, módosítás nélkül – olyan áron kerül értékesí- tésre, mintha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna.

331. sz.: Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF A részének – kivéve a KFF A rész I. fejezet – rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint

– a biztosító megtéríti mindazokat a személysérüléses és do- logi károkat, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, xxxx- xxxx, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kár- térítési felelõsséggel tartozik.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a ta- nulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre;

2.2. a biztosítottat, mint belátási képességgel nem vagy korláto- zottan rendelkezõ személy gondozóját terhelõ kártérítési kö- telezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben – pótdíj ellenében – terjed ki a biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollé- gium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hall- gatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyermeket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetõsége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanmûhelyben, laborató- riumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevõ tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított mint foglalkoztató kártérítési felelõsséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérõen az ÁFF VIII. fejezetének 1.a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanu- ló (hallgató) kártérítési felelõsséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1.a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülõ, biztosítottat terhelõ kárté- rítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszésébõl, elhagyásából, eltulajdonításából eredõ kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévõ (a biztosított által bérelt, le- tétként kezelt, megõrzésre átvett stb.) tárgyakban kelet- kezett károkat.

332. sz.: Rendezvényszervezõi tevékenység

1. Jelen külön feltétel keretében – eltérõen a KFF A rész I. feje- zetétõl – a biztosító megtéríti mindazt a személysérüléses és dologi kárt, melyet a biztosított, mint rendezvény szervezõje a rendezvényen résztvevõknek (pl. versenyzõk, rendezvényen fellépõk, kiállítók), nézõknek és harmadik személyeknek a ren- dezvény idõtartama alatt, annak helyszínén okozott és ame- lyért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõs- séggel tartozik.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, me- lyeket a rendezvényen részt vevõk magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1.a) pont – felsorolt eseteken kívül

b) a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szol- gáló dolgokban (pl. a rendezvény megrendezése céljá- ból igénybe vett ingatlanban), a kiállítási installációban keletkezett károkra;

c) tûzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására;

d) gépjármûvek, légi-, vízi jármûvek által okozott károkra.

4. Csak erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biztosí- tási védelem a sportrendezvényen részt vevõ sportolót ter- helõ kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén a biz- tosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, de a szerzõdés megszûnését követõ 1 éven belül be- következett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

333. sz.: Vízi jármûvek felelõsségbiztosítása

1. Xxxxx külön feltétel keretében a biztosító megtéríti azokat a személysérüléses és szerzõdésen kívül okozott dologi káro- kat, melyeket a biztosított mint – a biztosítási ajánlaton feltün- tetett – vízi jármû üzemben tartója e minõségében okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül

a) a kötelezõ felelõsségbiztosítás hatálya alá tartozó jármû- vek (pl. személyhajó, áruszállító hajó, komp és gazdasá- gi célból üzemeltetett egyéb vízi jármû), vízirobogók (jet- sky) használata során okozott károkra;

b) motoros csónak (hajó) versenyszerû használata során okozott károkra.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben – pótdíj ellenében – kiterjed a biztosítás területi hatálya Európa területére. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felméré- se, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár ren- dezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

4. Határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén a biz- tosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt oko- zott, de a szerzõdés megszûnését követõ 1 éven belül bekö- vetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

336. sz.: Letétbe helyezett tárgyak

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a bizto- sítottnál letétbe helyezett dolgok megsérülésébõl, megsem- misülésébõl, elveszésébõl, eltulajdonításából eredõ azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett ká- rokra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy õrzéssel védett he- lyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogo- sultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel-vagy átdolgozásra, javítás- ra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszésébõl, eltulajdonításá- ból, cseréjébõl eredõ kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan õrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatárban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok õrzésén túlmenõen, az azokon végzett egyéb szol- gáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállítá- suk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjármûvekben keletkezett károkra.

360. sz.: Sportolók felelõssége

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított sportrendezvényen részt vevõ sportoló által okozott olyan személysérüléses és dologi károkra, amelyekért a spor- tolót kártérítési felelõsség terheli.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül légi, vízi és gépjármû használója és üzemeltetõje minõségben okozott károkra.

369. sz.: Xxxxxxxx xxxxxxxxx felelõsségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerzõdés vonat- kozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e felté- telbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelõen alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérõen a KFF A részének I. fejezetétõl – fede- zetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1.a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszün- tetésébõl, szüneteltetésébõl származó gazdasági hát- rányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlõ a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munká- latokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlõt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlõvel kötött szerzõdés alapján használják a bérlet tár- gyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokat a károkat, melyek a bérelt ingatlanban az elhasz- nálódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt ke- letkeztek;

e) a fûtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingat- lanban folytatott tevékenységbõl eredõ vagy azzal kap- csolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fûtõ-, gépi és melegvízelõállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerzõdést írásban megkötni és a kárbejelentéshez – a VII. fejezetben felsoroltakon kívül – csatolni.

390. sz.: Tisztán vagyoni károk biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán va- gyoni károkat.

2. Xxxxx külön feltétel alapján nem fedezi ki a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni elõnyt;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó elõírások megsze- gésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltûnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépésébõl adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerzõdés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelezõ határidõ elmulasztásából eredõ káro- kat. Mulasztásnak minõsül a nem teljesítés, illetve a ké- sedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzõi jogok megsértésbõl eredõ károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértésébõl eredõ károk. Üz- leti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó min- den olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amely- nek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkáro- sodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülé- se, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetõk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

391. sz.: Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelõsségbiztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azok- ban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Nem terjed ki a biztosítás

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgál- tatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználó- dottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak.

b) esztétikai és korszerûségi hibákból származó kártérítési igényekre.

c) gépjármûben okozott károkat.

392. sz.: Vagyoni biztosíték biztosítása temetkezési szolgáltatók részére

Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a temetkezési szol- gáltató hibás teljesítése következtében a temetkezési szolgáltatás igénybevevõje által megfizetett és számlával igazolt visszafizetendõ díjat.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata