BALANSZ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
BALANSZ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
1.§ Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 1
2.§ Fogalomtár 1
3.§ Biztosítási szerződés alanyai 3
4.§ Biztosító szolgáltatása, biztosítási események 3
5.§ Tartam 4
6.§ Biztosítási díj 4
7.§ Eseti díj 4
8.§ Költségek 4
9.§ Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 6
10.§ Rendszeres pénzkivonás 7
11.§ Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések 7
12.§ Eszközalapváltás 9
13.§ Átirányítás 9
14.§ A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 9
15.§ Járadékszolgáltatás 9
16.§ A biztosítási szerződés megszűnése 9
17.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok 9
18.§ Egyéb rendelkezések és szabályok 10
1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13464/7 – Hatályos 2020. április 1-jétől visszavonásig.
1. A Balansz Nyugdíjbiztosítás életbiztosítási szerződés (továbbiakban bizto- sítás) az alábbi dokumentumok szerinti tartalommal jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx útja 1/C, továbbiakban biz- tosító), valamint bármely személy (továbbiakban szerződő) között:
– jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx;
– Megtakarítási Életbiztosítások Általános Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban Általános Feltételek);
– Balansz Nyugdíjbiztosítás Kondíciós Lista (továbbiakban Kondíciós Lista);
– Groupama Biztosító Zrt. Eszközalap Tájékoztatója (továbbiakban Esz- közalap Tájékoztató);
– A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók).
A jelen Különös Xxxxxxxxxx az Általános Feltételek szabályait egészíti ki az Általános Feltételek azonos című fejezeteiben a Különös Feltételekre utalt szabályok vonatkozásában, továbbá a „Befektetéssel kapcsolatos rendelke- zések” című fejezetben meghatározza a befektetéssel kapcsolatos szabá- lyokat, illetve a „Járadékszolgáltatás” című fejezetben meghatározza a já- radék formájában történő kifizetés feltételeit.
Amennyiben a jelen Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Álta- lános Feltételekben foglaltaktól, a jelen Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.
A jelen Különös Feltételekben foglalt szabályok a biztosítás teljes tartama alatt hatályban maradnak, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosíthat- ja, kivéve a jelen Különös Feltételek 2.§ 5. pontjában foglalt törvényi elő- írásnak való megfelelést célzó módosítást.
2. A jelen Különös Feltételek alapján megkötött életbiztosítás befektetési egységekhez kötött és hagyományos termékrészt is tartalmazhat.
3. A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alapján megkötött biztosítás a személyi jö- vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nyugdíjbiztosításnak minősül.
4. Az életbiztosítási szerződés különös felmondása esetén a szerződő részére visszafizetendő összeg értékének alapja a szerződés összértéke, hozzáadva a felmondásig levont bizto- sítási költségeket, majd ebből kerül levonásra az előbb meg- határozott visszatartott összeg. A befektetési egységhez kö- tött termékrész vonatkozásában az árfolyamváltozásból szár- mazó veszteség a szerződőt terheli.
2.§ FOGALOMTÁR
A. Mindkét termékrészre vonatkozó fogalmak
1. Adójóváírás: a biztosításra adójóváírás igényelhető. Az adójóváírás az
adóhatóság által a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a biztosításra befizetett összeg.
2. Befektetési egységekhez kötött termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosító a biztosítási díj és az adójóváírások szerződésben meghatározott részét, valamint az eseti díjakat a szerződő által választott eszközalapokba helyezi befektetés céljából. A befektetési egységek- hez kötött termékrész esetében a befektetési kockázatot a szerződő viseli. Az Általános Feltételek egyéni számlára vo- natkozó rendelkezései jelen biztosítás befektetési egységek- hez kötött termékrészére vonatkoznak.
3. Hagyományos termékrész: a biztosítás azon része, ahol a biztosító a biztosítási díj és az adójóváírások szerződésben meghatározott részét, va- lamint a visszajuttatott többlethozamot az életbiztosítási díjtartalékba he- lyezi befektetés céljából. A hagyományos termékrész esetében a befektetési kockázatot a biztosító viseli.
4. Lejárati biztosítási összeg: a lejárat napján a befektetési egységek- hez kötött termékrész és a hagyományos termékrész aktuális értékének összege.
5. Nyugdíjbiztosítás: olyan életbiztosítás, ahol az SZJA törvény 44/C.§
(8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jo- gosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a. halála;
b. társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni);
c. egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása (egészségkárosodás), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mér- téket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés lét- rejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel törté- nő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%- os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító telje- sítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgál- tatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyug- díjbiztosítási szerződésnek az a-d. pontokban szereplő biztosítási ese- ményeket – a c. pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a-d. pontokban szereplő biztosítási ese- ményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyi- ben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó vár- ható összege az 5000 forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.
A biztosító a teljes tartam alatt fenntartja a jogot a szerződési feltételek egyoldalú módosítására, ha ezzel olyan feltételmódosítások történnek, me- lyek a mindenkor hatályos törvényi definíció szerinti nyugdíjbiztosítási fo- galomnak történő megfelelést szolgálják. A szerződés módosítási javaslatot a szerződő annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban visszauta- síthatja, amennyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés a biztosító által megküldöttek szerint módosul a módosítási javaslat kézhez- vételének hatályával.
6. Referencia érték: a befizetett egyszeri díj a Tőkeőrző szolgáltatás vá-
lasztása esetén. Részleges visszavásárlás esetén a referencia érték is ará- nyosan lecsökkentésre kerül.
7. Szerződés összértéke: adott napon a befektetési egységekhez kö- tött termékrész és a hagyományos termékrész aktuális értékének összege.
8. Termékrész: a jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítást alkotó befektetési egységekhez kötött vagy hagyományos termékrész egyike.
9. Termékrészek rögzített aránya: a szerződésben meghatározott, a befektetési egységekhez kötött termékrész és a hagyományos termékrész egymáshoz viszonyított aránya, amely alapján az egyszeri díj és az adójó- váírások a két termékrész között befektetésre kerülnek. A választható ter- mékrészek rögzített arányát a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartal- mazza.
10. Tőkeőrző szolgáltatás: a szolgáltatás opcionálisan választható, és kizárólag a biztosítási szerződés megkötésekor.
A tartam során nem választható, és a tartam során külön nem törölhető. A szolgáltatás kizárólag az egyszeri díjra vonatkozik, amennyiben a tartam során történik eseti díjbefizetés vagy a szerződésre érkezik adójóváírás, arra a szolgáltatás nem érvényes. Amennyiben a szerződés összértéke a halál- eset bejelentésének napján az eseti befizetések és adójóváírásból képzett befektetési egységek, valamint adójóváírásból képzett tartalék aktuális ér- téke nélkül alacsonyabb, mint a referencia érték, a szolgáltatás igénybevé- tele esetén a biztosító az alábbi esetekben a referencia értéket fizeti ki a ha- láleseti kedvezményezett részére:
– várakozási időn belül a biztosított baleseti eredetű halála esetén;
– a várakozási idő elteltét követően a biztosított bármely okú halála esetén. A Tőkeőrző szolgáltatás a biztosított várakozási időn belül bekövetkező nem baleseti eredetű halála esetére nem vonatkozik.
B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó fogalmak
11. Adójóváírásból képzett befektetési egységek: az adójóváírá- sok szerződésben meghatározott részéből képzett befektetési egységek.
12. Befektetési egységekhez kötött termékrész egyéni számla értéke: a felhalmozási, az eseti és az adójóváírásból képzett befektetési egységek adott napon aktuális árfolyamokon számolt összértéke.
13. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződé- senként egyéni számlát hoz létre, amelyen a biztosítási díj és eseti díjak, il- letve adójóváírások szerződésben meghatározott része ellenében vásárolt befektetési egységeket nyilvántartja. A biztosító a biztosítási évfordulót kö- vető és a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül írásban tájékoztat- ja a szerződőt az alábbiakról:
– a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről;
– a biztosítási szerződés megkötésétől vagy az előző írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban a biztosítási szerződésre beérkezett biz- tosítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, a szerződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgál- tatások, maradékjogok értékéről és az eszközalapok között a szerző- dő utasítására végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról, arányáról; emellett
– a befektetési egységek árfolyamáról a tájékoztatás időpontjában.
14. Egységtípus: a biztosító felhalmozási, eseti és adójóváírásból kép- zett befektetési egységek típusait különbözteti meg.
15. Felhalmozási befektetési egységek: a befizetett egyszeri díjból a termékrészek rögzített arányának megfelelően képzett, a befektetési egy- ségekhez kötött termékrész eszközalapjának, illetve eszközalapjainak be- fektetéseiben arányos részesedést megtestesítő elszámolási egységek.
C. Hagyományos termékrészre vonatkozó fogalmak
16. Adójóváírásból képzett tartalék: az adójóváírások szerződésben meghatározott részéből képzett tartalék.
17. Életbiztosítási díjtartalék: jelen Különös Feltételek szempontjából a szolgáltatási tartalék, az adójóváírásból képzett tartalék és a nyereségtar- talék összege.
18. Hagyományos termékrész aktuális értéke: a szolgáltatási tar- talék, az adójóváírásból képzett tartalék és a nyereségtartalék adott napi ér- tékének összege.
19. Nyereségtartalék: a biztosító a többlethozam egy részét visszajut- tatja a szerződő részére a jelen Különös Feltételek „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében meghatározott módon, melyből nye- reségtartalékot képez.
20. Szolgáltatási tartalék: a befizetett egyszeri díjból a termékrészek rögzített arányának megfelelően a hagyományos termékrész szabályai alapján befektetett, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően a jövőbeni szolgáltatások és költségek fedezetére képzett tartalék.
21. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiz- tosítási díjtartalék megállapításakor kalkulál. A biztosítás technikai kamat- lába 0%.
22. Többlethozam: adott naptári évben a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége.
3.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
1. Nem lehet biztosított az a személy, aki a társadalombizto- sítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öreg- ségi nyugellátásra jogosulttá vált a szerződéskötést megelő- zően.
2. A biztosítás egy biztosítottra köthető, a hozzá esetlegesen megkötött kiegészítő biztosítások 1-10 biztosítottra köthetők.
3. A biztosított minimális belépési életkora 2 év, maximuma a „Tartam” című fejezetben leírt szabályoknak megfelelően az az életkor, ami még le- hetővé teszi a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöl- téséig terjedő tartam választását, figyelembe véve a tartam minimális hosszára vonatkozó szabályt is.
4. Haláleseti kedvezményezett szabadon jelölhető szerződéskötéskor, il- letve módosítható a tartam alatt. Az egyéb biztosítási események vonat- kozásában (elérés, legalább 40%-os egészségkárosodás, nyugdíjszolgálta- tási jogosultság megszerzése) a kedvezményezett a biztosítottal egyezik meg.
4.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1. A biztosítás biztosítási eseményei a következők:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;
b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása;
c. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyug- ellátásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot bekövetkezése);
d. a biztosítottnak a biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ betöltése, azaz a szerződésben meghatározott időpont (tartam lejárata) elérése.
2. A biztosított halála és egészségkárosodása mint biztosítási események esetére vonatkozó kockázati biztosítási összeg mértéke az egyszeri díj 10%-a, de maximum 5 millió forint. A kockázati biztosítási összeg a várakozási idő alatt kizárólag a biztosított baleseti eredetű egészségkárosodása esetén kerül kifizetésre a kedvezménye- zett részére, a várakozási idő alatt a biztosított nem baleset- ből eredő egészségkárosodása esetén a kockázati biztosítási összeg nulla.
A. Haláleseti szolgáltatás amennyiben a szerződés nem ren- delkezik Tőkeőrző szolgáltatással
3. A biztosított halála mint biztosítási esemény esetén a haláleseti biztosítási összeg a szerződés összértékének a haláleset biztosítónak történő bejelentése napján aktuális értéke, megnövelve a kockázati biztosítási összeggel. A koc- kázati biztosítási összeg a várakozási idő alatt kizárólag bal- eseti eredetű halál esetén kerül kifizetésre a kedvezményezett részére, a várakozási idő alatt a biztosított nem balesetből eredő halála esetén a kockázati biztosítási összeg nulla.
B. Haláleseti szolgáltatás, amennyiben a szerződés rendelke- zik Tőkeőrző szolgáltatással
4. A biztosított várakozási idő alatt bekövetkező baleseti ere- detű halála esetén a haláleseti biztosítási összeg:
– a felhalmozási befektetési egységeknek, a szolgáltatási tartaléknak és a nyereségtartaléknak a haláleset biztosító részére történő bejelentése napján aktuális értékének összege és a referencia érték közül a nagyobb, és
– az eseti és adójóváírásból képzett befektetési egységek- nek, valamint az adójóváírásból képzett tartaléknak a ha- láleset biztosító részére történő bejelentése napján aktuá- lis értéke, továbbá
– a kockázati biztosítási összeg.
A fentebb leírtaknak megfelelően, amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke az eseti és adójóváírásból képzett befekte- tési egységek, valamint az adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke nélkül alacsonyabb, mint a referencia érték, a haláleseti biztosítási összeg az alábbiak szerint kerül megállapításra:
referencia érték + eseti befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírás- ból képzett befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke + kockázati biztosítási összeg.
Amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke az eseti és adójóváírásból képzett befektetési egységek, valamint az adójóvá- írásból képzett tartalék aktuális értéke nélkül magasabb, mint a referencia érték, a haláleseti biztosítási összeg az alábbiak szerint kerül megállapításra: felhalmozási befektetési egységeknek + a szolgáltatási tartalék + nyereség- tartalék + eseti befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból kép- zett befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke + kockázati biztosítási összeg.
5. A biztosított várakozási idő alatt bekövetkező nem baleseti eredetű ha- lála esetén a haláleseti biztosítási összeg a szerződés összértékének a ha- láleset biztosítónak történő bejelentése napján aktuális értéke.
6. A biztosított várakozási időn túl bekövetkezett bármely okú halála ese- tén a haláleseti biztosítási összeg:
– a felhalmozási befektetési egységeknek, a szolgáltatási tartaléknak és a nyereségtartaléknak a haláleset biztosító részére történő bejelentése nap- ján aktuális értékének összege és a referencia érték közül a nagyobb, és
– az eseti és adójóváírásból képzett befektetési egységeknek, valamint az adójóváírásból képzett tartaléknak a haláleset biztosító részére történő bejelentése napján aktuális értéke, továbbá
– a kockázati biztosítási összeg.
A fentebb leírtaknak megfelelően, amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke az eseti és adójóváírásból képzett befekte-
tési egységek, valamint az adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke nélkül alacsonyabb, mint a referencia érték, a haláleseti biztosítási összeg az alábbiak szerint kerül megállapításra:
referencia érték + eseti befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírás- ból képzett befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke + kockázati biztosítási összeg.
Amennyiben a haláleset bejelentésének napján a szerződés összértéke az eseti és adójóváírásból képzett befektetési egységek, valamint az adójóvá- írásból képzett tartalék aktuális értéke nélkül magasabb, mint a referencia érték, a haláleseti biztosítási összeg az alábbiak szerint kerül megállapításra: felhalmozási befektetési egységeknek + a szolgáltatási tartalék + nyereség- tartalék + eseti befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból kép- zett befektetési egységek aktuális értéke + adójóváírásból képzett tartalék aktuális értéke + kockázati biztosítási összeg.
C. Nem haláleseti szolgáltatások
7. A biztosított egészségkárosodása mint biztosítási esemény vonatkozásá- ban a biztosító szolgáltatása a szerződés összértékének a biztosítási ese- mény biztosítónak történő bejelentése napján aktuális értéke, megnövelve a kockázati biztosítási összeggel. A biztosító nem fizeti ki a kocká- zati biztosítási összeget az Általános Feltételekben foglalt ki- zárási okokon túl olyan eseményre, amely a szerződés kocká- zatviselésének kezdete előtt diagnosztizált, rendszeres orvo- si kezelést vagy rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő beteg- séggel vagy bekövetkezett balesetekkel, illetve az ezekből eredő egészségkárosodással okozati összefüggésben a szer- ződés fennállásának első öt évében következik be.
8. A biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor – vagyis a tartam végének elérésekor – a biztosító a jelen feltételekben meghatározott módon teljesíti a lejárati biz- tosítási összeget a biztosított részére.
9. Amennyiben a biztosított a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugel- látásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra válik jogosulttá, a biz- tosító szerződés összértékének a nyugdíjjogosultság megszerzése mint biz- tosítási esemény biztosítónak történő bejelentése napján aktuális értékét fi- zeti ki a biztosított részére.
10. A biztosító egyösszegű szolgáltatását a biztosított, illetve az arra jo- gosult kedvezményezett egy összegben vagy járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti a jelen Különös Feltéte- lek 2.§ 5. d. pontjában foglaltak szerint, és az ott írt feltéte- lekkel.
5.§ TARTAM
1. A biztosítás tartama határozott.
2. A biztosítás minimális tartama 3 év, és a biztosított szerződéskötéskor ér- vényes öregségi nyugdíjkorhatárának várható betöltéséig tart. A 2017. ja- nuár 1-jén hatályos szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárok az alábbiak:
Biztosított születési dátuma | Biztosítás lejárati dátuma |
1951. 12. 31. előtt | 62. születésnap |
1952. 01. 01. – 1952. 12. 31. | 62. születésnap utáni 183. nap |
1953. 01. 01. – 1953. 12. 31. | 63. születésnap |
1954. 01. 01. – 1954. 12. 31. | 63. születésnap utáni 183. nap |
1955. 01. 01. – 1955. 12. 31. | 64. születésnap |
1956. 01. 01. – 1956. 12. 31. | 64. születésnap utáni 183. nap |
1957. 01. 01. után | 65. születésnap |
6.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ
1. A biztosítás devizaneme forint.
2. A biztosítás egyszeri díjfizetésű.
3. Az egyszeri díj minimum értékét a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete szabályozza.
4. A díjfizetés módja banki átutalás vagy postai készpénzátutalási megbí- zás lehet.
7.§ ESETI DÍJ
1. A szerződő a tartam alatt jogosult eseti díjak befizetésére. Az eseti díj minimális értékére vonatkozó rendelkezés a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében kerül meghatározásra, de az eseti díj minimális értéke nem lehet nagyobb, mint 40 000 forint.
2. Az eseti díj megfizetésének lehetséges módját a biztosító a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében szabályozza.
3. A biztosításra érkező adójóváírás összegét a biztosító eseti díjként keze- li, kivéve a jelen Különös Feltételekben külön megjelölt eseteket. Az adójó- váírásból képzett befektetési egységeket a biztosító elkülönülten kezeli és tartja nyilván a szerződő által befizetett eseti díjak ellenében jóváírt eseti befektetési egységektől.
4. A biztosításra érkező adójóváírás esetén nem érvényes az Általános Fel- tételek „Eseti díj” című fejezetében meghatározott, az eseti díj minimális nagyságára vonatkozó szabály.
8.§ KÖLTSÉGEK
1. Amennyiben egy adott költség elvonásakor a befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a költségelvonásban érintett, meghatározott típu- sú (felhalmozási, eseti vagy adójóváírásból képzett) befektetési egységet a befektetési egységekhez kötött termékrész egyéni számláján több eszköz- alapban tart nyilván a biztosító, úgy az adott típusú befektetési egységből történő költségelvonás a levonáskor aktuális, az adott típusú befektetési egység értékének eszközalapok közötti megbontási arányában történik.
A. Szerződő döntésétől független, kötelezően levonandó költségek
2. Kockázati költség: a biztosító haláleseti és egészségkárosodási több- letszolgáltatásának (kockázati biztosítási összeg) fedezetére levont költség. A kockázati költség első alkalommal az egyszeri díj befektetésének napján kerül levonásra, majd ezt követően minden biztosítási hónap első napján esedékes a tartam alatt.
A kockázati költség a felhalmozási befektetési egységek aktuális összérté- kének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális arányában kerül levonásra, rendre a költség alapjául szolgáló fel- halmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék csökkentésén ke- resztül. Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, illetve szolgáltatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott kockázati költséget az alábbi befektetési egységekből, illetve tartalékokból vonja le a megadott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fe- dezetet ad a költség levonására: eseti befektetési egységek, nyereségtarta- lék, adójóváírásból képzett befektetési egységek, adójóváírásból képzett tartalék. Amennyiben a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illet- ve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, a biztosító – a következmények- re történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólí- tás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a fedezethez szükséges díj befizetésére írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik a póthatáridő utolsó napján.
A kockázati költség alapja a biztosított halála és egészségkárosodása mint
biztosítási események esetére vonatkozó kockázati biztosítási összeg. A koc- kázati költség havi mértéke 0,167%, éves mértéke 2,004%. A kockázati költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
3. Tőkeőrző szolgáltatás költsége: a Tőkeőrző szolgáltatás többlet- szolgáltatásának fedezetére levont költség. A Tőkeőrző szolgáltatás költsé- ge havonta kerül levonásra.
A Tőkeőrző szolgáltatás költségének havi mértéke a várakozási idő alatt 0,05%, éves mértéke 0,6%. A várakozási idő elteltét követően 0,167%, éves mértéke 2,04%. A Tőkeőrző szolgáltatás költségének mértékét a biz- tosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
A Tőkeőrző szolgáltatás költsége első alkalommal az egyszeri díj befekte- tésének napján kerül levonásra, majd ezt követően minden biztosítási hónap első napján esedékes a biztosítás teljes tartama alatt.
A Tőkeőrző szolgáltatás költsége a felhalmozási befektetési egységek aktu- ális értékének és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális arányában kerül levonásra, rendre a költség alapjául szolgá- ló felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék csökkentésén keresztül. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a költséglevonás napján megnézi, hogy a felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék aktuális értékének összegéből mekkora a felhalmozási befektetési egységek aktuális értékének az aránya és mekkora a szolgáltatási tartalék aktuális értékének aránya, és a megállapított arány alapján kerül a költség levonásra.
Tehát amennyiben például a költséglevonás napján
– a felhalmozási befektetési egységek és szolgáltatási tartalék aktuális ér- tékének összege 1 000 000 Ft;
– melyből a felhalmozási befektetési egységek aktuális értéke 750 000 Ft, azaz az aránya 75%;
– a szolgáltatási tartalék aktuális értéke 250 000 Ft, azaz aránya 25%;
– és a levonandó költség például 80 Ft; akkor
– a felhalmozási befektetési egységekből 60 Ft (= 80 Ft x 75%) kerül le- vonásra, eszközalaponként arányosan;
– míg a szolgáltatási tartalékból 20 Ft (= 80 Ft x 25%).
A befektetési egységekhez kötött termékrész esetén a biztosító a költséget a felhalmozási egységekből eszközalaponként vonja le, annak arányában, ahogy az egyes eszközalapokban lévő felhalmozási egységek aktuális érté- ke aránylik a felhalmozási egységek teljes aktuális értékéhez.
A Tőkeőrző szolgáltatás költségének alapja a kockázati költséggel csök- kentett felhalmozási befektetési egységek költséglevonás napján aktuális értékének, a kockázati költséggel csökkentett szolgáltatási tartalék költ- séglevonás napján aktuális értékének és a nyereségtartalék költséglevonás napján aktuális értékének összege kivonva a referencia értékből, tehát költ- ségalap = referenciaérték – (szerződés összértéke kockázati költség elvo- nását követően – eseti egységek aktuális értéke – adójóváírásból képzett befektetési egységek aktuális értéke – adójóváírásból képzett tartalék ak- tuális értéke).
Amennyiben a különbözet negatív, tehát a referencia érték az alacsonyabb, a szolgáltatás költsége nulla forint, amennyiben pozitív, tehát a referencia érték a magasabb, akkor költségként a különbözet százalékban kifejezett értéke kerül levonásra.
4. Szerződéskötési költség: a biztosítás értékesítésével, illetve az eseti díjak befizetésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezetére levont költség.
A szerződéskötési költség az egyszeri díj, valamint az eseti díj befektetésének napján kerül levonásra, minden befizetés tekintetében egyszeri alkalommal. A szerződéskötési költség a befektetési egységekhez kötött termékrészből és a hagyományos termékrészből külön-külön kerül levonásra az adott díj egyes termékrészekbe történő befektetésének arányában.
A szerződéskötési költség levonása az egyszeri díjra vonatkozóan a befekteté- si egységekhez kötött termékrész esetén a felhalmozási befektetési egységek csökkentésével, a hagyományos termékrész esetén a szolgáltatási tartalék csökkentésével, az eseti díjra vonatkozóan a befektetési egységekhez kötött termékrész eseti befektetési egységeinek csökkentésével történik. Az adójóvá- írások tekintetében a biztosító nem számít fel szerződéskötési költséget.
A szerződéskötési költség alapja az egyszeri díjra vonatkozóan a kockázati
költséggel és a Tőkeőrző szolgáltatás költségével csökkentett felhalmozási befektetési egységek értéke, valamint a kockázati költséggel és a Tőkeőrző szolgáltatás költségével csökkentett szolgáltatási tartalék, az eseti díjra vo- natkozóan az adott eseti díjból megvásárolt új eseti befektetési egységek értéke, ide nem értve az adójóváírásokat.
A szerződéskötési költség mértéke az egyszeri díj vonatkozásában a tar- tamtól függ a következők szerint:
a. 5 évesnél rövidebb tartam esetén 1%;
b. 5 éves vagy hosszabb tartam esetén 2%.
A szerződéskötési költség mértéke az eseti díj vonatkozásában 0,5%.
A szerződéskötési költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
5. Fenntartási költség: a biztosítási szerződés fenntartásának fedeze- tére levont költség.
A fenntartási költséget a biztosító a 2. biztosítási hónaptól kezdődően vonja le a tartam végéig minden biztosítási hónap első napján.
A fenntartási költség a felhalmozási és eseti befektetési egységekből, vala- mint a szolgáltatási tartalékból kerül levonásra az annak alapjául szolgáló befektetési egységekből, illetve szolgáltatási tartalékból.
A fenntartási költség alapja a szerződés felhalmozási és eseti befektetési egységeinek, valamint szolgáltatási tartalékának aktuális értéke a költség levonásának napján a kockázati költség és a Tőkeőrző szolgáltatás költsé- gének levonását követően.
A fenntartási költség mindenkori, a felhalmozási és eseti befektetési egy- ségek, valamint szolgáltatási tartalék százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a fenn- tartási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthat- ja. A fenntartási költség ebben az esetben sem lehet magasabb mint havi 0,108%, illetve mint évi 1,296%.
6. Adminisztrációs költség: a biztosító működési és igazgatási költsé- geinek, illetve nyereségének fedezetéül levont költség.
Az adminisztrációs költség minden biztosítási hónap első napján, a teljes tartam alatt kerül levonásra a felhalmozási befektetési egységek aktuális összértékének és/vagy a szol- gáltatási tartalék aktuális értékének a költséglevonás napján aktuális arányában, rendre a költség alapjául szolgáló felhal- mozási befektetési egységekből és/vagy a szolgáltatási tarta- lékból.
Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik az adminisztrációs költség levo- násához elegendő felhalmozási befektetési egységgel és/vagy szolgál- tatási tartalékkal, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvénye- síteni nem tudott adminisztrációs költséget az alábbi befektetési egysé- gekből, illetve tartalékokból vonja el a megadott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fedezetet ad a költség le- vonására: eseti befektetési egységek, nyereségtartalék, adójóváírásból kép- zett befektetési egységek, adójóváírásból képzett tartalék. Amennyiben az adminisztrációs költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illet- ve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez azon okból, mert a teljes egy- szeri díj még nem került befektetésre, a biztosító utólag vonja azt le azon a napon (az esetleges kockázati és szerző- déskötési költségek levonását követően), amikor a szerződé- sen befektetésre, jóváírásra kerülnek a fedezetül szolgáló be- fektetési egységek, tartalékok. Amennyiben az egyszeri díj befektetése után bármikor a tartam alatt nem áll rendelke- zésre elegendő fedezet az adminisztrációs költség levonásá- hoz, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől szá- mított harminc napos póthatáridő tűzésével a fedezethez szükséges díj befizetésére írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítás kifizetés nélkül meg- szűnik a póthatáridő utolsó napján.
Az adminisztrációs költség mindenkori, fix összegben meghatározott mér-
tékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az adminisztrációs költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az adminisztrációs költség ebben az esetben sem lehet maga- sabb, mint havi 1000 forint, illetve mint évi 12 000 forint.
A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújtson az adminisztrációs költségből. Az esetleges kedvezmény mértékéről és feltételéről a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete rendelkezik.
7. Vagyonarányos költség: a biztosító eszközalap-kezeléssel, valamint az életbiztosítási díjtartalékkal kapcsolatos befektetési, vagyonkezelési te- vékenységéből fakadó költségének, valamint vagyonarányos nyereségének fedezetéül szolgáló költség.
A vagyonarányos költséget a biztosító minden biztosítási hónap utolsó nap- xxx xxxxx le valamennyi befektetési egységből eszközalaponként, valamint valamennyi tartalékból a teljes tartam alatt.
A vagyonarányos költség alapja a szerződés összértéke a költség levonásá- nak napján.
A vagyonarányos költség mindenkori, az adott eszközalapban lévő befek- tetési egységek százalékában kifejezett mértékét, illetve a szolgáltatási tar- talék, az adójóváírásból képzett tartalék és a nyereségtartalék százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a vagyonarányos költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. A vagyonarányos költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint havi 0,15%, illetve mint évi 1,8%.
B. Szerződő döntésétől függő szolgáltatások költségei
8. Átirányítás költsége: a szerződő kérésére végrehajtott átirányítás el- járási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az átirányítás költségét a biztosító az eseti díjak átirányítása hatályának napján a felhalmozási befektetési egységekből vonja le. Amennyiben a biz- tosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költ- séget az alábbi befektetési egységekből, illetve tartalékokból vonja el a megadott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fedezetet ad a költség levonására: eseti befektetési egységek, nyere- ségtartalék, adójóváírásból képzett befektetési egységek, adójóváírásból képzett tartalék. Amennyiben a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egysé- gek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költ- ség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az átirányítási kérelmet nem hajtja végre.
Az átirányítás költségének mindenkori, fix összegben meghatározott érté- két a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az átirányítás költségének értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az átirányítás költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
9. Eszközalapváltási költség: a szerződő kérésére végrehajtott esz- közalapváltás eljárási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az eszközalapváltási költséget a biztosító az eszközalapváltás hatályának napján, az átváltásban érintett befektetési egységekből vonja le. Amennyi- ben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egység- gel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költ- séget az alábbi befektetési egységekből, illetve tartalékokból vonja le a meg- adott sorrendben, amíg az adott befektetési egységtípus vagy tartalék típus fedezetet ad a költség levonására: eseti befektetési egységek, nyereségtarta- lék, adójóváírásból képzett befektetési egységek, adójóváírásból képzett tar- talék. Amennyiben a költség esedékességének napján egyik formában (az előbb megnevezett befektetési egységek, illetve tartalékok) sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költ- ségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az eszközalapvál- tási kérelmet nem hajtja végre.
Az eszközalapváltási költség alapja az átváltásban érintett befektetési egy- ségek.
Az eszközalapváltás költségének mindenkori mértékét a Kondíciós Lista
„Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az eszközalapváltási költ- ség mértékét a biztosító a biztosítás tartama alatt egyoldalúan módosíthat- ja. Az eszközalapváltási költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
10. Kötvénykiállítási díj: a biztosítás különös felmondása esetén a biz- tosító kötvényesítési és ezzel kapcsolatos eljárási költségének fedezetéül le- vont költség.
A kötvénykiállítási díj a különös felmondás alapján a szerződő részére visszafizetendő összegből kerül levonásra a kifizetéskor.
A kötvénykiállítási díj 5000 forint.
11. Rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége: a szerződő kérésére végrehajtott rendszeres pénzkivonás bejegyzése eljárá- si költségének fedezetéül levont költség.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége a rendszeres pénzkivonás hatályának napján kerül levonásra a felhalmozási befektetési egységek összértékének és a szolgáltatási tartalék értékének a költség le- vonásakor aktuális arányában a felhalmozási befektetési egységekből, illet- ve a szolgáltatási tartalékból.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzése egyszeri költségének mindenkori, fix összegben meghatározott értékét a Kondíciós Lista „Költségek” című feje- zete határozza meg, ezáltal ezen költség értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egy- szeri költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
12. Visszavásárlási költség: a szerződő kérésére végrehajtott vissza- vásárlás vagy részleges visszavásárlás adminisztrációs költségének fedeze- téül levont költség.
A visszavásárlási költség a visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás hatá- lyának napján kerül levonásra.
A biztosítás teljes visszavásárlása esetén a biztosító a visszavásárlási össze- get úgy határozza meg, hogy a felhalmozási és az eseti befektetési egysé- geket, valamint a szolgáltatási tartalékot 1%-kal csökkenti, a fennmaradó összeget kifizeti a biztosított részére.
Részleges visszavásárlás esetén a részlegesen visszavásárolt felhalmozási és az eseti befektetési egységek, valamint a szolgáltatási tartalék 1%-ának megfelelő összeggel lecsökkentésre kerül a szerződés összértéke a részle- ges visszavásárlás után fennmaradó felhalmozási és eseti befektetési egy- ségekből, valamint szolgáltatási tartalékból azok egymáshoz viszonyított értékeinek arányában.
A visszavásárlási költség teljes visszavásárlás esetén az ötödik biztosítási év- fordulótól nem kerül levonásra.
A visszavásárlási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
13. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: a szerződő kéré- sére pótlólagosan, a szerződés összértékének alakulását bemutató elszá- moló értesítő elkészítése és szerződőnek való elküldése eljárási költségei- nek fedezetéül szolgáló költség.
A költség esedékessége a pótlólagos értesítő kiállításának napja.
A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységekből, valamint a szolgáltatási tartalékból való levonással érvényesíti azok költség levonása előtt aktuális értékének arányában. A költség mindenkori, fix összegben meghatározott mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete ha- tározza meg, ezáltal a költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyolda- lúan módosíthatja. Az értesítő költsége ebben az esetben sem lehet maga- sabb, mint 5000 forint.
14. A biztosítás TKM értékeit a Kondíciós Lista „Tájékoztató a Teljes Költ- ség Mutatóról” című fejezete tartalmazza.
9.§ VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
1. A szerződő a szerződés visszavásárlását, illetve részleges visszavásárlását az életbiztosítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos ha- táridő elteltét követően kérheti.
2. Visszavásárlási értékkel mind a befektetési egységekhez kötött termék- rész, mind a hagyományos termékrész rendelkezik.
3. Visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlási összegre a biztosított jogosult.
4. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget kell meghatároznia. A részleges visszavásárlás során a biztosító először az adójóváírásból képzett befektetési egységek, valamint az adójóváírásból képzett tartalék terhére, azok egymáshoz viszonyított ér- tékének arányában hajtja végre a részleges visszavásárlást. Amennyiben a részlegesen visszavásárolni kívánt összeg meghaladja ezek összegét, akkor a biztosító a továbbiakban az eseti befektetési egységek, majd a nyereség- tartalék terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben a részlegesen visszavá- sárolni kívánt összeg meghaladja a fentiek összegét, akkor a felhalmozási befektetési egységekből, valamint a szolgáltatási tartalékból azok egymás- hoz viszonyított értékének arányában hajtja végre a biztosító a részlegesen visszavásárolni kívánt összeg kivonását a biztosításból.
Amennyiben a befektetési egységekhez kötött termékrész esetén az igény végrehajtása nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a biztosításhoz tartozó eszközala- pokból, az egységtípus egyes eszközalapokban lévő értéke alapján.
5. Amennyiben a részleges visszavásárláskor a felhalmozási befektetési egységek és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének összege nem éri el a 200 000 forintot, akkor a biztosító a részleges visszavásárlást kizárólag az adójóváírásból képzett befektetési egységek, az adójóváírásból képzett tar- talék, az eseti befektetési egységek és a nyereségtartalék terhére teljesíti. Amennyiben a részleges visszavásárlás következtében a felhalmozási be- fektetési egységek és a szolgáltatási tartalék aktuális értékének összege 200 000 forint alá csökkenne, akkor a biztosító úgy teljesíti az adott kifize- tést, hogy a felhalmozási befektetési egységek és a szolgáltatási tartalék ak- tuális értéke 200 000 forint legyen, ezáltal az adott kifizetés összege kisebb lehet, mint a szerződő által meghatározott részlegesen visszavásárolt összeg.
6. Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződés megkötése- kor választotta a Tőkeőrző szolgáltatást, és a tartam során a felhalmozási befektetési egységek vagy szolgáltatási tarta- lék vagy nyereségtartalék terhére történik részleges vissza- vásárlás, a referencia érték is arányosan lecsökkentésre ke- rül, annak arányában, ahogyan a részleges visszavásárlást kö- vetően a bennmaradt felhalmozási befektetési egységek, szolgáltatási tartalék és nyereségtartalék összegének értéke aránylik a visszavásárlást megelőző értékhez.
7. A biztosító a biztosítás visszavásárlása, részleges visszavásárlása során ér- vényesíti a visszavásárlási költséget a „Költségek” című fejezetben leírtak szerint.
10.§ RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
1. A rendszeres pénzkivonás során a biztosító a „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetben leírt, a részleges visszavásárlásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
2. A szerződő a biztosításból rendszeres pénzkivonást kérhet az életbizto- sítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően.
3. A rendszeres pénzkivonás tartama kizárólag egész év lehet, kivéve, ha a rendszeres pénzkivonást akkor kéri a szerződő, amikor a biztosítás lejáratá- ig egy évnél rövidebb idő van hátra, ebben az esetben a rendszeres pénz- kivonás tartama a biztosítás lejáratáig hátralévő időtartam.
4. A rendszeres pénzkivonás havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriságú lehet.
5. A rendszeres pénzkivonás esetén a részleges visszavásárlási összegekre a biztosított jogosult.
6. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésekor a biztosító levonja a „Költsé- gek” című fejezetben leírtak alapján a rendszeres pénzkivonás bejegyzésé- nek egyszeri költségét.
11.§ BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A. Mindkét termékrészre vonatkozó szabályok
1. A befizetett egyszeri díj a termékrészek rögzített arányának megfelelő- en kerül befektetésre felhalmozási befektetési egységekbe, valamint a szolgáltatási tartalékba.
2. A biztosítás egyszeri díját a biztosító az összeg biztosítóhoz való beérke- zése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon fekteti be a be- fektetési egységekhez kötött termékrész esetében felhalmozási befektetési egységekbe, a hagyományos termékrész esetén a szolgáltatási tartalékba.
3. A biztosító a befizetett egyszeri díjat a termékrészek rögzített aránya szerint fekteti be a befektetési egységekhez kötött termékrész és a hagyo- mányos termékrész között. A biztosító a befizetett eseti díjakat minden esetben a befektetési egységekhez kötött termékrész eszközalapjaiba fek- teti. A választható rögzített arányokat a mindenkor hatályos Kondíciós Lista
„Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete tartalmazza.
4. Amennyiben a biztosító lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő a tartam alatt a befektetési egységekhez kötött termékrészben és a hagyo- mányos termékrészben lévő megtakarítások egymáshoz viszonyított aktuá- lis arányát módosítsa, akkor a biztosító a Kondíciós Lista „Befektetéssel kap- csolatos rendelkezések” című fejezetében határozza meg ennek szabályait.
5. Az ajánlat megtételekor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált lehetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközalapokat, melybe a biztosító az eseti díjat, valamint az egyszeri díj termékrészek rög- zített arányának megfelelően meghatározott részét vagy egészét befekteti. A hagyományos termékrészbe fizetett egyszeri díj befektetéséről a biztosí- tó rendelkezik.
6. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
7. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több tranzakció (költség levo- nása, befizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása, szolgáltatás teljesí- tése) is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során az alábbi sor- rend szerint jár el.
a. egyszeri díj vagy eseti díj befektetése;
b. kockázati költség elvonása;
c. Tőkeőrző szolgáltatás költségének érvényesítése;
d. szerződéskötési költség elvonása;
e. fenntartási költség elvonása;
f. részleges visszavásárlási/rendszeres pénzkivonási szolgáltatás érvényesí- tése;
g. részleges visszavásárlási/rendszeres pénzkivonás költségének levonása miatti egységváltozás érvényesítése;
h. eszközalapváltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése;
i. eszközalapváltás költségének elvonása;
j. átirányítás költségének elvonása;
k. adminisztrációs költség elvonása;
l. vagyonarányos költség elvonása;
m. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének elvonása;
n. biztosítási eseményből eredő szolgáltatás miatti egységváltozás érvé- nyesítése;
o. visszavásárlási költség levonása;
p. visszavásárlás miatti egységváltozás érvényesítése.
8. A bejelentés módjával és a beérkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötelezett- ség, jognyilatkozatok” című fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
9. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalapváltás, illetve az élet- biztosítási szerződés különös felmondása esetén a biztosító a visszavásár- lással, részleges visszavásárlással, eszközalapváltással, illetve különös fel- mondással érintett befektetési egységeket az igény bejelentésének biztosí- tóhoz történő beérkezése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munka- napon érvényes árfolyamon és egységszámmal, illetve a hagyományos ter- mékrész esetén maximum 5. munkanapon aktuális értéken hajtja végre.
B. Befektetési egységekhez kötött termékrészre vonatkozó szabályok
10. Az egyszeri díj a termékrészek rögzített arányának megfelelően megha- tározott részéből vagy egészéből a biztosító a befektetési egységekhez kö- tött termékrészben felhalmozási befektetési egységeket ír jóvá az egyéni számlán. Ezen befektetésre a biztosító eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállományt képeznek a biztosító eszközei között. A fennálló, választható eszközalapok listáját a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Választható eszközalapok” című pontja tartalmazza, az eszközalapok összetételét a mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató tartalmazza.
11. Az ajánlat megtételekor, valamint a későbbi eszközalap- váltások és átirányítások alkalmával a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált eszközalapok közül egyidőben leg- feljebb 6 eszközalapot választhat. Az eseti díj, valamint az egyszeri díj termékrészek rögzített arányának megfelelően meghatározott része vagy egésze a szerződő által választott arányban fordítódnak az eszközalapok be- fektetési egységeinek megvásárlására, figyelembe véve, hogy az egy esz- közalapba minimálisan befektethető összeg 1000 forint (kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződésre érkező adójóváírás befektetését, ahol ennél az értéknél kisebb összeg is befektethető az adott eszközalapba).
12. A befektetési egységek megvásárlása az eseti díj, valamint az egyszeri díj termékrészek rögzített arányának megfelelően meghatározott részének biz- tosítóhoz való beérkezése után, a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon érvényes árfolyamon történik. Az eseti díj, illetve az egyszeri díj be- fektetési egységekhez kötött termékrészbe kerülő részének befizetése és a befektetési egységek megvásárlása közötti idő- szakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
13. A befektetési egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének meg- felelően alakul.
A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az alábbi tételek:
– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befek- tetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);
– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különb- séget (bid-ask spread);
– letétkezelési díj;
– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;
– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.
A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes hon- lapján teszi közzé.
14. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (minden értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatározza az egyes eszközalapok eszközértékét és a befektetési egységek árfolyamát.
15. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befekteté-
si alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítása elsődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve másodpi- aci árinformációkon alapul.
Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:
– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;
– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;
– betét lekötése;
– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;
– befektetési célú származékos ügyletek kötése;
– arbitrázs célú ügyletek kötése;
– értékpapír-kölcsönzés;
– visszavásárlási megállapodások (repó-ügylet) kötése.
16. A biztosítás befektetési egységekhez kötött termékrész esetében több- lethozam nem keletkezik.
17. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelentenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszköz- alapok múltbeli teljesítményére is. Elsősorban a részvények- re jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökke- nés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsoló- dó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyá- solja. A biztosító a jelen Különös Feltételek alapján megkö- tött biztosításra nem vállal tőke- vagy hozamvédelmet, illet- ve tőke- vagy hozamgaranciát.
18. A szerződő által kezdeményezett tranzakciók (pl. eszköz- alapváltás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja az adott tranzakció ésszerűségét. A tranzakciókból eredő bármi- lyen kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosí- tási feltételeknek megfelelően végrehajtott tranzakciók utó- lag nem módosíthatók.
C. Hagyományos termékrészre vonatkozó szabályok
19. Többlethozam jóváírása a tartam alatt
a. A technikai kamatláb a tartam során nem módosítható, kivéve, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rög- zített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
b. A hagyományos termékrész vonatkozásában a többlethozam biztosító által meghatározott része (legalább 1%-a) az ügyfeleket illeti. Az adott biztosításra jutó, adott naptári évi többlethozam-jóváírás mértékét a biztosító minden naptári évfordulót követően legkésőbb július 1-jén ha- tározza meg. Ekkor a többlethozam biztosító által meghatározott részét a biztosító a megelőző naptári év december 31-én hatályban levő (élő) szerződésekre felosztja és jóváírja. Hatályban lévő (élő) szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amely a többlethozam-jóváírás mérté- kének megállapítását megelőző naptári év december 31-éig nem szűnt meg, és amelyhez nem kapcsolódik olyan biztosítási eseményhez vagy visszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés, amely a szerződés többlet- hozam-jóváírás mértékének megállapítását megelőző naptári év de- cember 31-éig történő megszűnését eredményezi. A többlethozam fel- osztása a hatályban lévő (élő) szerződések a többlethozam-jóváírás mér- tékének megállapítását megelőző naptári év átlagos életbiztosítási díj- tartalékainak arányában történik, és így az egy szerződésre jutó több- lethozam összegét a biztosító a szerződés nyereségtartalékán jóváírja. A nyereségtartalék naponta a technikai kamatláb időarányos mértékével kamatozik.
c. A szerződés többlethozam jóváírásának mértékéről, a nyereségtartalé- kának aktuális értékéről a biztosító a többlethozam-jóváírást követően, a többlethozam-jóváírást követő biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.
d. A járadékszolgáltatás tartama alatt a többlethozamra vonatkozó sza- bályokat jelen Különös Feltételek „Járadékszolgáltatás” című fejezete tartalmazza.
12.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eszközalapváltásra, a befekte- tési egységekhez kötött termékrész esetében.
2. Az eszközalapváltás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az eszköz- alapváltási költséget a „Költségek” című fejezet szerint.
13.§ ÁTIRÁNYÍTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult az eseti díj vonatkozásában az átirányításra a befektetési egységekhez kötött termékrész esetében.
2. Az átirányítás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az átirányítás költ- ségét a „Költségek” című fejezet szerint.
14.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE
A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemutatását kér- heti az Általános Feltételekben megjelölt iratokon túlmenően:
a. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat a biztosított 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodásáról;
b. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ság megítélését a biztosított számára.
15.§ JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS
1. A biztosítási eseményből eredő szolgáltatás teljesítése já- radék formájában történik. Amennyiben a járadékszolgálta- tás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számí- tott 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető, így a biztosító teljesítése egyösszegű szolgáltatásként is igényel- hető a szolgáltatási igény bejelentésére jogosult személy ki- fejezett kérésére. A járadék formájában igénybe vett szolgál- tatás határozott tartamú, legalább 10 éves, legfeljebb 35 éves, rendszeresen fizetett, nem csökkenő összegű járadék- szolgáltatás keretében történhet.
2. A biztosító járadékszolgáltatás esetén kivonja a szerződő megtakarítását a szerződéshez tartozó eszközalapokból, és azokból a járadékszolgáltatás- ban vállalt kötelezettségei teljesítésére a biztosítási esemény szolgáltatási összege és az elért befektetési hozamok alapján szerződésenként a hatá- lyos jogszabályoknak megfelelően biztosítástechnikai tartalékokat képez. A tárgyévi szolgáltatást a függő károk tartalékából teljesíti a biztosító, a to- vábbi szolgáltatás fedezetére a hatályos jogszabályoknak megfelelően élet- biztosítási díjtartalékot képez. A biztosító e tartalékokat biztosítási szerző- désenként nyilvántartja.
3. A járadékszolgáltatás vonatkozásában a technikai kamatláb mértéke 0%, vagyis a biztosító azt vállalja, hogy a járadékszolgáltatás fedezetére képzett életbiztosítási díjtartalékhoz a szolgáltatás tartama alatt a tarta- lék befektetésével elért esetleges negatív hozamot nem ér- vényesíti a szerződésen.
4. A biztosító az éves járadék összegét a biztosítási eseményből eredő szol- gáltatási összegnek a választott járadékszolgáltatási tartam alapján egy évre jutó arányos részében állapítja meg, melyet a többlethozam tovább növel. A többlethozam a díjtartalék befektetésén elért hozamnak a technikai ka- matot meghaladó része, amelynek legalább 80%-át a biztosító a követ- kező pontban meghatározott módon visszajuttatja a biztosított részére.
5. A többlethozam visszajuttatásra minden naptári évben július 1-jéig kerül
sor. A visszajuttatandó többlethozammal növelt szolgáltatás az ezt követő első járadékszolgáltatási évfordulótól esedékes. A biztosító ekkor értesíti a szerző- dőt a tárgyévben folyósítandó járadék és az évfordulón jóváírt hozam mérté- kéről, amely nem lehet kevesebb a többlethozam 80%-ánál.
6. Az éves járadékszolgáltatás fizetése kérhető havi, negyedéves vagy fél- éves rendszeresség szerint is. A kifizetést a kifizetendő összeg 2%-ának megfelelő költség terheli a biztosító részére a járadékfolyósítás ideje alatt felmerülő igazgatási és tranzakciós költségek fe- dezetére, melyet a biztosító minden kifizetett szolgáltatásból levon.
7. A járadékszolgáltatás kezdete az a nap, amelyen a járadékszolgáltatást ki- váltó biztosítási eseményt a biztosítóhoz bejelentik. A járadék fizetése előre történik adott tárgyidőszak vonatkozásában. Az első járadéktag kifizetését a biztosító a szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A további járadéktagok kifizeté- se a járadékszolgáltatás kezdetéhez igazodó – választott gyakoriság szerint – évek, félévek, negyedévek vagy hónapok 5. munkanapjáig esedékesek.
8. A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződés nem visszavásárolható.
9. Amennyiben a járadékos a járadékszolgáltatás tartama alatt meghal, annak tényét a szerződő köteles bejelenteni a biztosító számára. A biztosí- tó ebben az esetben a járadékszolgáltatás egyösszegű megváltási értékét, vagyis a hátralévő, még ki nem fizetett járadéktagok összegét fizeti ki a já- radékos örökösének.
10. Járadékszolgáltatás igénylése – a jelen fejezetben leírtakon túlmenő- en – a biztosított, illetve a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje és a biztosító között létrejövő külön szerződés alapján is lehetséges, amennyi- ben a biztosító aktuális kínálatában szerepel járadékbiztosítási termék a szolgáltatás igénylésekor.
A járadék – a megkötött járadékbiztosítás feltételeitől függően – így igény- be vehető pl. életjáradék vagy a jelen fejezetben leírtaktól eltérő típusú fix tartamú járadék formájában is, garanciaidő alkalmazása mellett vagy nél- kül, stb.
16.§ A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés megszűnik az Általános Feltételekben megjelölt eseteken túlmenően:
a. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ságának megszerzésével, amennyiben a biztosítási szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;
b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodásával, amennyiben a biztosítási szol- gáltatás egy összegben kifizetésre kerül, illetve járadékszolgáltatás igény- lése esetén az utolsó járadéktag kifizetésével szűnik meg a szerződés;
c. amennyiben a biztosító teljesítését a jelen Különös Feltételek keretében igényelt járadékszolgáltatás formájában veszik igénybe, a járadékszol- gáltatási tartam végével.
17.§ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A tájékoztatás a 2016. november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak.
Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:
a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe
adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő.
Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jövede- lemadó erejéig érvényesíthető az éves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára.
b. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot megha- ladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen meg- jelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Amennyiben a magánsze- mély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szer- ződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megala- pozta, akkor a következők szerint kell eljárni:
b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide- értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja;
b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;
b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti.
c. Az adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben:
c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, visszavásárlás történik);
c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, kivéve, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – szükséges minimális tartamra számított – egy hónapra jutó várható összege az 5000 forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető;
c/3. a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a szerződésen);
d. A visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és xxxxx le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele a szerződés összértékét.
e. Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján.
f. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése a c/2. pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik.