K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítást, amely védelmet nyújt a beruházásokat, építkezéseket fenyegető veszélyek jelentős hányadára.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC cso- portnak a tagja, és Magyarországon biztosítási te- vékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

Levelezési cím: Budapest 1851 Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 00, levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: (06 1)

000 0000, fax: (00 0) 000 0000).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosí- tási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem- adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

E-20500-03

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése so- rán közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők java- dalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői

tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

a magas- és mélyépítés különböző létesítmé- nyeire, mint például (de nem kizárólag):

- lakóházakra, lakóparkokra, közösségi lakóhá- zakra, üzletházakra, bevásárlóközpontokra, kórházakra, rendelőintézetekre, iskolákra, óvodákra, színházakra, koncerttermekre, par- kokra, közterületekre, ipari parkokra, ipari épü- letekre, közművek építésére, járdákra, kerék- párutakra, utakra, stb.,

építési teljesítésre

Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak ösz- szes szerződés szerinti teljesítésére, beleértve

- az építési terület előkészítő munkálatait, mint a földkiemelést és a tereprendezést,

- segédépítmények építését, (ideiglenes elte- relő csatornák és védőgátak építését, stb.),

- valamennyi az építési helyszínen tárolt és a ki- vitelezéshez szükséges anyagot.

Gépek, berendezések és acélszerkezetek szere- lése a K&H összkockázatú építés-szerelés bizto- sítás keretében együtt biztosítható, amennyiben az építési munkák képezik a túlnyomó részt, vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szere- lési költségekkel együtt kisebb az egész biztosí- tási összeg felénél.

építés helyszíni berendezésekre

Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, épí- tési segédszerkezetek, beton- és aszfaltkeverő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektro- mos- és vízellátó berendezések, stb.

építőgépekre

Ide tartoznak a földmunkagépek, emelő- és rako- dógépek, daruk és építési területen közlekedő közlekedési eszközök (közúti közlekedésre nem engedélyezettek).

káreseményekkel kapcsolatos többletköltsé- gekre

Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kap- csolatos helyreállítás, romeltakarítási munkálatok többletköltségei.

meglévő épületekre, amelyeken, vagy amelyek mellett dolgoznak

Olyan építmények tartoznak ide, amelyek a Bizto- sított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak, vagy amelyek az építési terület környezetében

helyezkednek el. (Idegen tulajdon, amely nem ké- pezi a munka tárgyát, felelősségbiztosítás kereté- ben biztosítható.)

mire nem terjed ki a K&H összkockázatú épí- tés-szerelés biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosí- tása nemzetközi gyakorlattal összhangban tartalmaz kizárásokat. Kérjük, figyelmesen ol- vassa el a K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételeit, amely részle- tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizá- rásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Kizártak például azon károk, amelyek a követ- kező okok miatt keletkeztek:

- katonai intézkedések, háború vagy hábo- rús események, sztrájk, felkelés, belső za- vargások, munkabeszüntetés, hatósági el- kobzás, terrorizmus (a sztrájk és felkelés kockázata külön megállapodás szerint biz- tosítható);

- kockázatviselés kezdete előtt végzett épí- tési, bontási munkákból eredő minden- nemű közvetlen vagy következményi kár – a Biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása;

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott ká- rokra;

- szerződésszegésből és hiányos teljesítés- ből fakadó kártérítési igények és egyéb va- gyoni károk;

- építőgépek belső műszaki hibái;

- hibás tervezésből eredő károk.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?

vagyonbiztosítás (dologi károk fedezete)

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás széleskörű biztosítási védelmet nyújt.

A Biztosító megtérít minden olyan kárt, amely a biztosítás ideje alatt a biztosított vagyontárgyak- ban balesetszerűen, hirtelen lép fel és előre nem várhatóan következik be, amennyiben az nem esik a feltételben felsorolt kizárások közé. Pél- dául:

- tűz, robbanás, villámcsapás;

- árvíz, áradás, vihar, felhőszakadás, jégeső, eső, hó;

- földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás, kő- omlás;

- lezuhanó légi járművek, oltóvíz és egyéb oltási műveletek okozta károk;

- betöréses lopás;

- hibás munkavégzés, amennyiben az ügyetlen- ség, hanyagság, rosszindulat vagy emberi ku- darc eredménye;

- egyéb, a szabályzatban, illetve záradékokban ki nem zárt kockázatok.

felelősségbiztosítás (felelősségi károk fede- zete)

Az építkezés során a harmadik személynek oko- zott személyi sérüléses és dologi károk a felelős- ségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a Biztosított alkalmazottainak és dolgozóinak testi sérüléséből vagy betegségéből származó kártérítési igénye.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat Biztosító részére történő átadását követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.

A biztosító társaság számára a Ptk. 15 napot nyújt az ajánlat elbírálására. Ha azt addig nem utasítja el a K&H Biztosító Zrt., akkor a kockázatviselés kezdete az alábbiak szerint alakulhat:

A biztosítási védelem az építési munkák megkez- désével, illetve a biztosított tárgyaknak az építési helyszínen történő lerakásával kezdődik és a kész építmény átvételével, illetve használatba vételé- vel, üzembe helyezésével végződik.

Az építőgépeknél és építéshelyszíni berendezé- seknél a kockázatvállalás azok építési helyszínen történő lerakásával kezdődik, és azok elszállítá- sával befejeződik.

A biztosítási szerződés határozott időtartamra vagy keret megállapodás alapján határozatlan tartamra köthető. Abban az esetben, ha keret megállapodás alapján áll kockázatban a Biztosító, akkor határozatlan tartamú szerződés is köthető. A biztosítás a szavatossági időszakra is kiterjeszt- hető.

Az építési szerződés igen gyakran előirányoz az építkezés átvétele után szavatossági időszakot. A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás keretében erre az időszakra szavatossági fedezet nyújtható.

A lehetőségek a következők:

a. szavatossági munkák fedezete

A Biztosító felelőssége a szavatossági időszak alatt olyan veszteségekre és károkra korláto- zódik, amelyeket a Biztosított szerződéses kö- telezettségei teljesítése során a biztosított tár- gyakban a szavatossági időszak alatt okoz.

b. szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

A szavatossági munkák fedezeten túl olyan károkat is térít, amelyek oka az építési időszak alatt keletkezett.

Ezeken túl számos tevékenység-specifikus kiegé- szítő fedezet igénybevételére van lehetőség.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási szerződés határozatlan és határozott időtartamra is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosí- tási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az időtartamra, évente folyamatosan megújításra ke- rül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónap- jának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási idősza- kának első és utolsó napját a szerződésben (fede- zetet igazoló dokumentumban) meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető banki átutalással, folyó- számláról, vagy postai csekken. A díjfizetés gya- korisága a szerződés tartamától függően lehet éves, féléves, negyedéves, egyszeri. A díjfizetés módja bármikor, határozatlan tartamú szerződés díjfizetési gyakorisága a biztosítási szerződés év- fordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté- ben a kötvényben és a díjesedékességi értesítő- ben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás- ban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

határozott tartamú szerződés esetén:

A biztosítási szerződés megszűnhet lejárattal, ér- dekmúlással, közös megegyezéssel.

határozatlan tartamú (keret) szerződés esetén : A biztosítási szerződés megszűnhet évfordulóra történő felmondással, érdekmúlással, közös meg- egyezéssel, díj-nemfizetés miatt.

A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a bizto- sítási évforduló előtt be kell érkeznie.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval. Ez vonatkozik a változásjelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár- mely adatában (amely adatokat a Szerződő az ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik, értesítse helyi képviselőjét, vagy más biztosításközvetítőjét, aki közreműködik a szükséges módosítások végrehajtásában.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdonjog, zá- logjog, biztosítási összeg, stb. A változásról írás- ban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelke- zésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul. A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott fel- tételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Fel- ügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to- vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el- járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, to- vábbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz- tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit- kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnül- döző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy- ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapo- zása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-minisztérium részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot biztosításközvetítőjével.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbeje- lentési felületünkön is az

xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biz- tosítási kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele- fonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

speciális teendők káresemények bekövetke- zésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűz- oltóságnak is. Betöréskor a káreseményt be kell jelenteni a rendőrségnek is. Baleseti károk beje- lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük- séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

A maradványérték a biztosítási összegből levo- násra kerül.

Vagyoni kár esetén a szerződésben rögzített ön- részesedés mértékét el nem érő károkat a Bizto- sított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk esetében az önrész feletti kár- összeg kerül kifizetésre.

Felelősségi károk esetén a személysérülési károk önrész nélkül, míg a dologi károk az önrészese- dés levonásával térülnek meg.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszo- kat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt, Budapest 1851.),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (x00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx ,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te- vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter- mészetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., le- velezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, tele- fon: (+36 80) 203 776, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljá- rást kezdeményezhet. A biztosítási szerződés

megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénz- ügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdemé- nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat. A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizáró- lag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes. Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezetek, társasházak stb. igényüket bí- rósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv

Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (+36 1) 489

9102).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, telefon: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szer- ződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondo- san tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző- dési feltételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon további hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat olvashat.

központi Iroda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (+36 1/20/30/70) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

Látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatvi- selés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a Szerződő vagy a Biztosított által aláírt kérdőív, a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat- kozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendel- kezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosí- tási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltéte- lek, valamint a záradékok tartalmazzák.

1. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító: a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

Szerződő: az építés- és szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szer- vezet lehet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).

Biztosított: a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett fogyasztónak nem minő- sülő személy vagy szervezet, akinek a vagyontárgy megóvásához beruházóként, építési vállalkozóként (fővállal- kozó, alvállalkozó) érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.2. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szer- ződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költsé- geit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fede- zetet igazoló dokumentumot állít ki.

A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilat- kozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat- elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

1.2.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumot kiállítani.

1.2.3. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedeze- tet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elma- rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselésének kezdete – a biztosítási szerződés létrejöttét követően – az az időpont, amikor az építés-szerelési tevékenység megkezdődik. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája.

Abban az esetben, ha a jelen szerződési feltételek különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében a fen- tiektől eltérő rendelkezést tartalmaznak, úgy azon feltételek az irányadók.

1.4. a biztosítási szerződés tartama

1.4.1. A szerződés határozott vagy határozatlan tartamú lehet.

Határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől annak végéig tart, amelyet a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló – a felek eltérő megál- lapodásának hiányában – az újabb biztosítási időszak kezdő napját megelőző nap, amelyet a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

Az összes keretszerződés határozatlan időtartamra jön létre.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érin- tett része változatlan marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfe- lelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek meg- szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már ko- rábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűnéséig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

1.6.2. Felmondás: a felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. A Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják. Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a bizto- sítási szerződést a tartam lejárta előtt felmondja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos megfizetését.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül meg- fizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a bizto- sítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bíró- sági úton érvényesíti.

1.6.4. Abban az esetben, ha a szerződés az 1.6.3. pontban foglalt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Bizto- sítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

1.6.5. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.6. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.

1.6.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.6.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb ese- teiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetle- ges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A biztosítás első díja (határozatlan tartam esetén), és egyszeri díja (határozott tartam esetén) a szerződés létrejöttekor, minden későbbi (folytatólagos) díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

1.7.2. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfi- zetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. A szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves, fél- éves vagy éves, a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gya- koriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az év- fordulót követő naptól (a következő biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet a póthatáridő elteltéig nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedé- kessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érke- zett díjat tekinti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyi- ben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt hatá- roz meg.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt

legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.7.7. Ha a Biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.8. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a Szerződő határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kár- térítés a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy valóságos értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a külö- nös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik Biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon koc- kázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.

1.9. önrészesedés

1.9.1. A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés). Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés nem kerül alkalmazásra.

1.9.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatáro- zott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.9.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.10.1. Tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.10.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjá- ból minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy

ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Bizto- sító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezett- ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A Szerződő köteles a Biztosítót minden lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges ada- tok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.

1.10.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfel- jebb 8 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

1.10.1.3. A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének megváltozása,

- a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

- új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása, az építési munkák műszaki tartalmában bekö- vetkezett változás,

- a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

- a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,

- a biztosított vagyontárgyak értékesítése, bérbeadása, átadása,

- a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálog- jogban bekövetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,

- a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó vég- elszámolási eljárás megindítása,

- a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, a Szerződő/Biztosított székhelyének a megváltozása,

- a biztosítási szerződés (fedezet igazoló dokumentum), kérdőív, ajánlat és a mellékletek bármely adata.

1.10.1.4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

1.10.1.5. a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázatviselése és kárrendezése szempontjából jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályza- tok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.

1.10.1.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosí- tottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

1.10.1.7. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.

1.10.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.10.2.1. A szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

Köteles továbbá eleget tenni a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági, ágazati szabvá- nyoknak, előírásoknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak, gyártói ajánlásoknak, az ágazati szabványoknak, továbbá az építési kivitelezési szerződésben foglaltaknak.

1.10.2.2. Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését. A szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában tőle telhetően az adott helyzetben elvárható magatartás szerint köteles kárt enyhíteni.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított csak annyiban változ- tathat, amennyiben ez a kárenyhítés érdekében szükséges.

1.10.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.10.2.4. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen – szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bár- mikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.10.3. kárbejelentési kötelezettség

1.10.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legké- sőbb a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését. A Szerződő és a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések várhatóak.

Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szem- ben.

1.10.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.10.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő – a Biztosítottat, Szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

1.10.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

1.10.3.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. mun- kanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára – szolgál- tatási kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biz- tosító kötelezettsége nem áll be.

1.10.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyon- tárgyak maradványait azonban további 30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles válto- zatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.10.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a káro- sulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.10.3.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő meg- állapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.10.3.9. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcso- latos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elköve- tők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megkül- désével – a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E köte- lezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.10.3.10. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni, és a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles azt megtéríteni.

1.10.4. Díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, az 1.7. pontban meghatározottak szerint.

B. Biztosító kötelezettségei

1.10.5. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség ter- heli.

1.10.6. Szolgáltatási kötelezettség

1.10.6.1. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.10.6.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül (kivéve a katasztró- fakárok esetén) a kárrendezést megkezdeni.

1.10.6.3. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata Biztosítóhoz beérkezett. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító kése- delmi kamat megfizetésére köteles.

1.10.6.4. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult. Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.10.6.5. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, mely- nek összege maximum az éves biztosítási díj.

1.10.7. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.10.7.1. Amennyiben a Biztosított, károsult ÁFA visszatérítésre jogosult, a Biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg. A Biztosító az ÁFA összegét csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen az ÁFA összege szerepel.

1.10.7.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, amennyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.11. a Biztosító mentesülése

1.11.1. Mentesül a Biztosító vagyonbiztosítási esemény esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biz- tosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biz- tosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.11.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

- a tevékenységet jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte

- a kár a Biztosított (illetve a 1.11.1. pontban meghatározott személyek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a kár a munkaterület nem megfelelő elhatárolása, ehhez kapcsolódó hiányos, ill. elégtelen biztonsági in- tézkedések miatt következett be,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.11.3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a biztosítónak 1.11.2. pontban felsorolt mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

A közlési kötelezettség, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett kö- rülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.12. általános kizárások

1.12.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargá- sok stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra,

- olyan károkra, amelyeket terrorista cselekmény által okozott, vagy ilyen cselekedetből eredő közvetett vagy közvetlen kárait, veszteségeit vagy kötelezettségeit.

Terrorista cselekmény – beleértve, de nem kizárólag – az olyan cselekmény, amikor egy személy vagy személyek csoportja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok) megbízásából vagy ezekkel kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, po- litikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társadalom egy részét megfélemlítse.

A biztosítási fedezet nem terjed ki arra kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra sem, amely közvetve vagy közvetlenül olyan tettből származik, vagy olyan tett okoz, amely a terrorista cselekedet megfékezé- sével, megelőzésével, elfojtásával kapcsolatos, vagy bármilyen módon kapcsolatban van a terrorista cse- lekedettel.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra,

- a biztosítási szerződésben bármilyen módon kizárt eseményekre,

- azon károkra amelynek oka a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,

- kockázatviselés kezdete előtt végzett építési, bontási munkákból eredő mindennemű közvetlen vagy kö- vetkezményi kár

- építőgépek ellopásából eredő károkat, illetve azok lejtéséből eredő közvetlen és következményi károkat

- a nem az itt biztosított alapozási munkák ideje alatt keletkezett dologi és felelősségi károkat, tehát nem fedezi sem a biztosított alapozási munkák előtt, sem pedig az azok után bekövetkező dologi és felelősségi károkat, akkor sem, ha az azok után bekövetkező károk még a teljes létesítmény átadása előtt következtek be,

- a közvetett károkra, amelyek a kárt okozó eseménnyel csak közvetve függnek össze. A közvetett károk esetén, a kárt okozó esemény egy másik, ugyancsak kárt okozó eseményt vált ki illetve megakadályozza valamilyen haszon realizálását vagy veszteség elkerülését.

- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,

- szerződésszegésből és hiányos teljesítésből fakadó kártérítési igények és egyéb vagyoni károkra.

1.12.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hatálya alá eső vagy azok hiánya miatti keletkező károkat,

- építkezés bármely okú késedelméből eredő károkat (pl. elmaradt bérleti díj, stb.) a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyúj- tott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében ke- zelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.12.3. Tetőszerkezet megbontásával összefüggő csapadékhatással kapcsolatos korlátozások

A Biztosító azokat a károkat, amelyek az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkeztek a következők szerint téríti meg:

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz és ennek következtében történik beázás

1.13. egyéb rendelkezések

1.13.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.13.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.13.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkoza- tukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.13.4. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető hatá- rozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet illetve tűz esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság ügyre vonatkozó hatá- rozatát beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbí- rálásától.

1.13.5. A biztosítási szerződés alapján felmerülő viták esetén az ügyet a felek közvetlen megegyezéssel, vagy közösen kijelölt szakértők megbízásával rendezik. Amennyiben bármelyik fél a szakértői határozattal nem ért egyet, úgy peres eljárást kezdeményezhet.

1.13.6. A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.13.7. keretszerződések

Jelen feltételek keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meg- határozásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával az éves keretszer- ződésekre az alábbi kiegészítések is vonatkoznak:

- a biztosítási díj elszámolás alapját képezi, amely elszámolást a szerződő felek a befejezett munkák tényleges értékének ismeretében a tárgy évet követő január 30-ig elvégzik,

- az előzetes díj egyben minimum letéti díj, mely a Biztosítót az elszámolás eredményétől függetlenül megilleti,

- az egyes bejelentésektől számított 15 munkanapon belül a Biztosítónak joga van a konkrét munkákra vonatkozó fedezet kiadását megtagadni, amennyiben arra alapos indoka van.

A bejelentési kötelezettség alá nem eső projektek csak abban az esetben fedezhetők jelen szerződéssel, ameny- nyiben a Szerződő bizonyítja, hogy azokra a munkálatok megkezdése előtt a megrendelővel vállalkozói szerződést kötött.

Abban az esetben, ha bejelentett építési teljesítések összege egy adott projekt vonatkozásában eléri vagy megha- ladja a keretösszeg 100%-át, a Biztosító fenntartja az egyedi elbírálás jogát.

Amennyiben a keretszerződés alapján fedezetbe vont munkák kumulált biztosítási összege eléri vagy meghaladja a szerződésben vállalt éves építési teljesítés 150%-át, úgy lehetőség van egy a jelenlegi szerződéssel azonos kondíciókkal rendelkező keretszerződés megkötésére.

A meglévő épületekről (amelyeken a munkálatok folynak), valamint a környező objektumokról készült állapotfel- mérő jegyzőkönyveket, eltérő megállapodás hiányában (amennyiben az adott munkára igényli a 119 „A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak fe- dezete” záradék fedezetét) a Szerződő a projekt értékhatárára való tekintet nélkül a munkák megkezdése előtt eljuttatja a Biztosító részére.

A 119 „A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak fedezete” záradék fedezete ugyanis legkorábban ezen jegyzőkönyveknek a Biztosítóhoz történő beérkezését követő napon indítható.

A keretszerződés nem vonatkozik olyan építési teljesítésekre, melyek kivitelezési ideje a 24 hónapot meg- haladja.

A limitált fedezetek esetében az éves limit nem projektenként, hanem a teljes keretszerződésre értendők, míg az időszakra megadott limitek az adott project biztosítási időszakára vonatkoznak.

1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.14.1. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adat- kezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.14.2. A 1.14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát- rány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biz- tosító a 1.14.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hoz- zájárulásával kezelheti.

1.14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata so- rán eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvé- delmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.14.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilván- tartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő ha- tósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján

– a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az ag- rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglal- kozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j) n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.14.7. Az 1.14.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyar- ország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.14.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.14.9. A Biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.14.6. és 1.14.11. pontokban, az 1.14.5. pontban, az 1.14.6. –

1.14.13. pontokban és az 1.14.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.14.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.14.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

1.14.11. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóvá- hagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.14.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.14.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfel- ügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.14.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot.

1.14.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli Bizto- sítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)

8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

1.14.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.14.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

1.14.18. Az 1.14.17. pontban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.14.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a 1.14.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.14.20. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.14.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.14.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.14.21. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.14.22. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.14.23. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.14.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelé- sére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.14.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

A Biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben,

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél a 1095 Budapest, Lechner Ödön fa- sor 9. címen,

- (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- biztosito@kh.hu e-mailben címen,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisz- tina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezde- ményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békél- tető Testület nem illetékes.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c), telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.

I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei (dologi károk)

K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen különös feltételeknek megfelelő módon és mértékben megtéríti a Biztosított kárait. A biztosítási kötvény, a Biztosított által aláírt kérdőív, az ajánlat, valamint a Biztosított minden, e biztosítással kapcsolatban tett – és a Biztosító által elfo- gadott – írásos nyilatkozata a szerződési feltételek szerint kiállított biztosítási szerződés részét képezi.

I.1. Biztosított

Jelen különös feltételek szempontjából Biztosított az 1.1.1. pontban meghatározott személy.

I.2. területi hatály

A biztosítási szerződés területi hatálya – az építési és/vagy szerelési tervdokumentáció szerint – a kötvényen (fe- dezetet igazoló dokumentumban) megjelölt magyarországi kockázatviselési hely.

I.3. biztosítható vagyontárgyak köre

A Biztosító a biztosítás tartama alatt a kötvényen feltüntetett vagyontárgyak és azok egységei vonatkozásában kártalanítja a Biztosítottat mindennemű előre nem látható biztosítási esemény esetén, amennyiben azt nem kizárt kockázat idézte elő, és ha a káresemény következtében a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy cseréje, pótlása válik szükségessé. Egy biztosítási időszakban a Biztosító szolgáltatásának felső határa a kötvényen (fede- zetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási összeg. A Biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási összegen belül – a Biztosítottnak minden, a biztosítási szerződés alapján támasztott kárigény esetén az esetlegesen felme- rülő törmelék/hulladék eltakarítási költségeket, amennyiben a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) az erre vonatkozó összeghatárt feltüntették és ennek alapján a Biztosító a kártérítést elvállalta.

biztosítható vagyontárgyak és költségek

a magas- és mélyépítés különböző létesítményei, különösen

lakóházak, lakóparkok, közösségi lakóházak, üzletházakra, bevásárlóközpontok, kórházak, rendelőintézetek, isko- lák, óvodák, színházak, koncerttermek, parkok, közterületek, ipari parkok, ipari épületek, közművek építésé, járdák, kerékpárutak,utak.

építés teljesítés

- az építési terület előkészítő munkálatai, mint a földkiemelés és a tereprendezés, segédépítmények építése (ideiglenes elterelő csatornák és védőgátak építése stb.),

- az építési helyszínen tárolt és a kivitelezéshez szükséges anyag,

- a megvalósításhoz szükséges élőmunka ára.

építés felszerelések (építési konténerek, raktárak, építési segédszerkezetek, beton/aszfalt keverő-berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektromos- és vízellátó berendezések stb.)

építőgépek (közúti közlekedésre nem engedélyezett földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk és építés- helyszíni, közlekedési eszközök)

meglévő tulajdon (a Biztosított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak; (Idegen tulajdon, amely nem képezi az építési munka tárgyát, felelősségbiztosítás keretében biztosítható).

biztosítható többletköltségek

- a Biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó károkkal kapcsolatos helyreállítás, romeltakarítási munkák többletköltségei,

- bontási és maradványeltakarítási költségek,

- mentési, oltási költségek,

- a káresemény bekövetkezésének és a kár mértékének a megállapításához szükséges vizsgálati, tény- megállapítási és szakértői költségek.

nem biztosítható vagyontárgyak és költségek

- kisgépek, kéziszerszámok,

- a dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok üzleti könyvek, szellemi alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

- a forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek,

- a műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

I.4. a kockázatviselés kezdete, biztosítás időtartama

A Biztosító kockázatviselésének kezdete – a biztosítási szerződés hatályba lépését követően, függetlenül a kötvé- nyen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett bármely más dátumtól – az az időpont, amikor az építés-sze- relési tevékenység megkezdődik, illetve amikor a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett vagyon- tárgyakat az építési területen elhelyezik (kivitelezési időszak kezdete).

A biztosítás hatálya ettől az időponttól a létesítmény átadásáig, vagy az első próbaüzemelés/próbaterhelés befeje- zéséig folyamatosan tart, de legkésőbb 4 héttel a próbaüzem kezdetét követően megszűnik.

Amennyiben a létesítmény önálló egységeinek végleges vagy ideiglenes átadás-átvétele, próbaüzemelése és/vagy birtokba vétele, használatba vétele üzembe helyezése (a felsoroltak közül a legkorábbi) előbb megtörténik, ezekre vonatkozóan a biztosítási fedezet megszűnik, de a be nem fejezett részekre változatlanul érvényben marad.

A Biztosító kockázatviselése megszűnik legkésőbb a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) rögzített idő- pontban. Amennyiben azonban e határidőre a biztosított építés-szerelés, illetve a próbaüzemelés nem fejeződik be, a Biztosító a biztosítási fedezet tartamát pótdíj fizetése ellenében meghosszabbíthatja.

Használt és nem garanciális vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosítás hatálya a próbaüzem kezdetekor megszű- nik.

Abban az esetben, ha az építés-szerelés valamilyen ok miatt félbeszakad, a biztosítás hatálya – a felek megálla- podását követően a Biztosító előzetes írásbeli nyilatkozatának megfelelően – vagy véglegesen megszűnik, vagy felfüggesztésre kerül, azaz a munka folytatásáig ideiglenesen szünetel.

I.5. Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a Biztosító kockázatviselése alatt előre nem látható, hirtelen és váratlan események miatt bekövetkező olyan kár, melynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatáro- zott kizárások alá, és amely eseményekre vonatkozóan a Biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlatban) foglaltak szerint nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét, és amely eseményjavítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé.

I.6. kizárások, korlátozások

Az általános feltételek 1.12. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:

a) semmilyen következmény jellegű kárra, ideértve különösen a bírságot, késedelem okozta károkat, nem teljesítést, szerződésvesztést,

b) a hibás tervezésre,

c) hibás anyagú/megmunkálású, rosszul kivitelezett részek cseréjének, javításának vagy pótlásának költ- ségeire, azonban ez a korlátozás kizárólag a közvetlenül érintett részekre (alkotóelemekre) vonatkozik, és nem terjed ki a hibátlanul kivitelezett részek olyan káraira, amelyek a hibás részek miatt keletkeztek,

d) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károkra, kopásra, normális állagromlásra, korrózióra, oxi- dációra, valamint használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásra, tönkremenetelre és értékcsökkenésre,

e) építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek és egyéb eszközök gépi és/vagy elektro- mos belső üzemzavarai elhárításának költségeire, és a berendezés helyreállításának, vagy pótlásának költségeire, beleértve a mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok hiányából, megfagyásából, illetve nem megfelelő kenésből eredő károkat. Ezen kizárás csak az érintett vagyontárgyakra vonatkozik, de nem érvényes az ebből eredő, más biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező károkra, rázkódásra, rezgésre, hanghatásra.

f) olyan károkra, melyek bármely telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások, megtámasztások gyen- gítése, eltávolítása miatt keletkeztek,

g) a mechanikus és/vagy elektromos, illetve bármilyen energia vagy szolgáltatási üzemzavar, ill. géptörés által okozott károkra,

h) nyilvántartások, rajzok, számlák, elszámolások, készpénz, bélyegek, hiteles okiratok, adós kötelezvé- nyek, jegyzetek, értékpapírok, értékcikkek, csekkek, sérülésére, illetve elveszésére,

i) csak leltározáskor kiderülő hiányra, lopásra, a vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnésére,

j) értékhatárról függetlenül a kéziszerszámokra, és kisgépekre, kivéve az egyedileg és értékkel azonosí- tott, és a biztosítási szerződésben ezekre vonatkozó megállapodásban rögzített eszközökre,

k) szállítással összefüggésben keletkező károkra,

l) azokra a károkra, amelyek annak következtében keletkeznek, hogy a terveket a felelős tervezővel és gyártóval nem engedélyeztették, nem hagyatták jóvá, vagy a terveket engedély nélkül módosították, illetve nem a terveknek megfelelően hajtották végre a kivitelezést. A Biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek az engedélyezett tervektől eltérő építőanyag, illetve technológia felhasználásával összefüggés- ben következtek be,

m) a túlórákra, munkaszüneti napokra, illetve éjszaka végzett munkák, valamint expressz fuvarok többlet- költségeire,

n) légi fuvarok többletköltségeire,

o) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyontárgyat érintő korábbi káresemény miatt bekövetkezett károsodást a Biztosított a technológiailag és/vagy az általában elvárható időn belül és minőségben nem állította helyre,

p) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésére, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc és karcolási károk),

q) épületszerkezetben, folyadékokban keletkezett fagyási károkra.

Az építési dokumentációk szerint elbontandó szerkezetek károsodása esetén a Biztosító csak az indokolt romeltakarítási költséget téríti meg.

I.7. biztosítási összeg

A kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett biztosítási összegek nem lehetnek kisebbek, mint:

- a létesítmény teljes értéke a szerződéses munkák befejezésekor, beleértve az összes anyagköltséget, béreket, szállítási költségeket, vámokat, illetékeket, valamint a Biztosított által beszerzett anyagokat és tételeket.

- a gépek, berendezések, felszerelések újra beszerzési értéke, vagyis a biztosított tételek kicserélésének költ- sége ugyanolyan típusú és kapacitású új tételekre.

I.8. önrészesedés

Az önrészesedés – szerződésenként vagy építési munkánként – a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum- ban) meghatározottak szerint alakul.

I.9. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult

Kár esetén, annak rendezése a szerződési feltételek alapján – minden esetben feltételezve az előírások és feltéte- lek megtartását – a következők szerint történik:

a) részleges, javítható károk esetén a kártérítés az a javítási költség, amely a kárt szenvedett vagyontárgy közvet- lenül a káresemény előtti állapotába hozatalához szükséges, az esetleges maradvány/hulladék értékének levo- násával.

b) teljes kár esetén a károsodott vagyontárgy káresemény előtti tényleges értéke a maradványérték levonásával.

A megállapított kártérítési összeg csak azt követően kerül kifizetésre, ha a kárral kapcsolatos összes szükséges dokumentum beérkezett a Biztosítóhoz. Minden részleges, javítható kárt javítás útján kell rendbe hozni, kivéve, ha a javítás költségei elérik vagy meghaladják a károsodott vagyontárgy káresemény előtti értékét. Ilyen esetben a fenti b) pontban foglaltak képezik a kárrendezés alapját. Az ideiglenes javítás költségeit is megtéríti a Biztosító, ha az a végleges javítás részét képezi és a teljes javítási költség összegét nem növeli.

E biztosítás alapján nem téríthető semminemű – az eredeti állapotot megváltoztató – módosítással, tökéletesítéssel vagy bővítéssel kapcsolatos költség.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártérítési összeget vissza kell fizetnie.

A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó

II. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei

Az alábbiakban részletezett harmadik személyekkel szembeni felelősségbiztosítás, az alap vagyonbiztosítás vá- lasztható kiegészítő biztosítása, a Biztosító kockázatviselése kiterjed rá, amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölésre kerül és a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

II.1. harmadik személyekkel szembeni felelősség (általános polgári jogi felelősség)

Jelen kiegészítő feltételek szempontjából Biztosított az 1.1.1. pontban meghatározott személy.

károsult: jelen különös/kiegészítő feltételek szerint Károsult, akinek testi/szellemi épségében, illetve vagyonában a biztosítási esemény kapcsán a Biztosított kárt okozott.

II.2. területi és időbeli hatály

A kiegészítő felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország.

Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt.

Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérü- lés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.

A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette. A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben megha- tározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

II.3. a biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnése az 1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei pontban meghatározottak szerint alakul.

II.4. a biztosítás díja

A biztosítás díja az 1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai pontban meghatározottak szerint alakul.

II.5. biztosítási összeg

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.

A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváha- gyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A Biztosító a kár- okozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szol- gáltatása a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a ká- rosultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló biztosítási eseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biz- tosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

II.6. önrészesedés

Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés nem kerül alkalmazásra.

Dologi károk esetén az önrészesedés szerződésenként a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg- határozottak szerint alakul.

II.7. biztosítási események

II.7.1. Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a Magyarország területén a vállalkozási tevékenység végzésével összefüggésben, szerződésen kívüli harmadik személynek a Biztosító kockázatviselésé- nek tartama alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgy- rongálási) kárral járó káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, az alábbi esetekben:

- károkozás következtében harmadik (a biztosítási szerződésen kívüli) személynek okozott testi sérülés vagy betegség, akár halálos kimenetelű, akár nem,

- károkozás következtében harmadik (a biztosítási szerződésen kívüli) személyek tulajdonában okozott vagyoni kár(ok),

ha ezek a biztosítás tartama alatt, az építés-szerelés területén vagy annak közvetlen közelében, a biztosított va- gyontárgyak építés-szerelésével, illetve próbaüzemeltetésével közvetlen kapcsolatban következnek be.

Minden olyan kárigény esetében, amelyre a biztosítási fedezet kiterjed, a Biztosító kártérítést nyújt a következőkre is:

- mindazon perköltségek és perrel kapcsolatos egyéb kiadások, amelyeket valamely, a Biztosítottal szemben kártérítési igénnyel fellépő személy a Biztosítottal szemben érvényesít, feltéve, hogy a Biztosított képviseletét a Biztosító látja el,

- mindazon költségek és kiadások, amelyek a Biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával merülnek fel.

A Biztosító kártérítési felelőssége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési ösz- szeghatárokat.

Egy káreseménynek minősül, és a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott káresemé- nyenkénti kártérítési limitig fizet a Biztosító kártérítést, ha egy biztosítási esemény során több károsult van, illetve ha több biztosítási esemény a Biztosított egy konkrét cselekményének, hibájának vagy mulasztásának következ- ménye (sorozatkár).

II.7.2. kizárások, korlátozások

Az általános feltételek 1.12. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:

- a Biztosított által elszenvedett kárra,

- a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott káraira,

- légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében, légi járművek alkatrészeinek és tartozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkra,

- lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korró- zió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő,

- elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen káraira,

- szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkra,

- a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- tárgyrongálási károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt (pl.: tervezett nyereség, elmaradt haszon, ter- meléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség, stb.),

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

- a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott társadalmi munka során keletkezett károkra,

- a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra,

- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépíté- sük elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak hiányával megépített épület(ek), épít- mény(ek) kivitelezési hibája miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a kivitelező/építettő a Biztosított volt,

- a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzé- séből eredő károkra,

- a munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (töl- tés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

- azokra a károkra, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaik- nak, vezető tisztségviselőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonukban lévő szervezetnek vagy hozzátarto- zóiknak okoztak ,

- a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a szállítással, szállítmányozással összefüggésben keletkezett károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

- a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumon) meghatározott önrészesedés összegére, amelyet kár esetén a Biztosított visel,

- olyan kiadásokra, amelyek a biztosítási szerződés I.4. biztosítható vagyontárgyak köre pontban fede- zetbe vett, vagy fedezetbe vehető vagyontárgyak vagy munkák végzése kapcsán merülnek fel, mint ja- vítási vagy csereköltségek,

- bármilyen telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások, megtámasztások gyengítése, eltávolítása, vagy ezek megépítésének elmulasztása miatt, vagy vibráció, rezgés miatt bekövetkezett károkra, sem pedig az ezek miatt előforduló személyi sérülésekre és vagyoni károkra,

- a Biztosított felelősségére, az alábbiakra vonatkozóan:

a) az építés-szerelést végző vállalat(ok), a Megrendelő vagy bármely, az építés-szereléssel kapcsolat- ban lévő más vállalat, vagy ezek alkalmazottai, munkásai tulajdonát képező, vagy őrizetében lévő eszközöket, vagyontárgyakat ért károk,

b) az építés-szerelést végző vállalat/ok/, a Megrendelő, vagy az építés-szereléssel kapcsolatban lévő más vállalat alkalmazottait, munkásait ért testi sérülés vagy betegség,

c) a rendszámmal ellátott gépjárművek, továbbá vízi járművek és repülőgépek által okozott, vagy üze- melésük során előálló károkra

d) amely a Biztosított által kötött olyan szerződésből ered, amelyben a Biztosított vállalja valamely ösz- szeg kártérítés vagy más, egyéb jogcímen történő kifizetését. Kivételt képez, ha ez a fizetési kötele- zettség ilyen szerződés hiányában is fennállna,

e) környezetszennyezési károkra.

II.7.3. mentesülés

Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, és nem téríti meg az

- olyan károkat, amelyeket a Biztosított azonos károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító felhí- vása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

- a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetősé- gére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,

- többletkárokat, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

II.8. a Biztosító szolgáltatása

II.8.1. Sem a Biztosított, sem pedig más személy a Biztosított nevében nem tehet ajánlatot, ígéretet vagy enged- ményt, nem fizethet kártérítést a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül.

II.8.2. A Biztosító a biztosítási összeg – II.5. pont – erejéig téríti meg az eljárási költségeket, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

II.8.3. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított helyett megtéríti:

- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelempótló járadékot,

- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költsé- geket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,

- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülmé- nyeinek megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.

II.8.4. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biz- tosítottja felelősségének mértékéig terjed.

II.8.5. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

II.8.6. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést.

II.8.7. A Biztosító kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést, ideértve a Magyarország területén kívül okozott, illetve bekövetkezett károkat is.

II.9. a kárrendezési eljárás különös szabályai

II.9.1. A biztosítási esemény Biztosítóhoz történő bejelentése a Biztosított kötelessége.

II.9.2. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

II.9.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helyt- állási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

II.9.4. A Biztosított és a Károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tu- domásul vette, a Biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosí- tott képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik, de csak abban az esetben, ha a perben részt vett, vagy a perről az első tárgyalás megtartása előtt értesült és a részvételről lemondott.

Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

II.9.5. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (So- rozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása sze- rint jár el.

A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.

II.9.6. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.

II.9.7. Amennyiben a Szerződő illetve a Biztosított adatközlési, változásjelentési kötelezettséget sértett (pl. a 9.1 pont második bekezdésében írt kötelezettségének nem tett eleget, vagy helytelen adatot szolgáltatott), a díjszámí- tás alapját képező összeg és a tényleges összeg 10%-ot meghaladó különbsége esetén (ha a tényleges összeg a magasabb), a Biztosító a kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg áll egymással.

A Biztosító a kárbekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.

II.10. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezett- ség alól a károsulttal szemben.

A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a kár- okozás, ha

- a kár a Biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört be- töltő – alkalmazottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának igazolt alkohol fogyasztásával vagy ká- bító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabá- lyok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően 3 éven belül már következett be biztosítási esemény,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biz- tosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy fo- lyamatos megsértése miatt következett be.

A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a Biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

III. záradékok és függelékek záradékok

001	Sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete
002	Keresztfelelősség
003	Szavatossági munkák fedezete
004	Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete (biztosítási időszak kiterjesztése)
005	Építési- és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel
006	Túlórák, éjszaka és ünnepnapokon végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete
007	Légi fuvarok többletköltségeinek fedezete
008	Földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó kikötés
009	Földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása
010	Árvíz, vagy magas vízállás okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása
012	Szélvihar okozta károk, az azzal kapcsolatos vízkárok és felelősségi kárigények kizárása
013	Építési helyen kívüli tárolásra vonatkozó külön feltételek
100	Gépek és berendezések próbaüzemének fedezete
101	Alagút és tárnaépítés külön feltételei
102	Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei
103	Termések, erdők, ültetvények veszteségeinek és kárainak kizárása
104	Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek
106	Szakaszosan kivitelezett építési munkákra vonatkozó kikötés
107	Szállásépületekre és barakkokra vonatkozó kikötés
108	Építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó kikötés
109	Építőanyagok tárolására vonatkozó kikötés
110	Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó külön feltételek
111	Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek
112	Tűzvédelemre, tűzoltó berendezésekre vonatkozó külön feltételek
113	Belföldi szállítás fedezete
114	Sorozatkárok külön feltételei
115	Tervezési kockázat fedezete
116	Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete
117	Víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó külön feltételek
118	Kútfúrás
119	A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasz-
	tások gyengítése, eltávolítása)
120	Környező vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások gyengítése, eltávolítása)
121	A cölöpalapozásokra és munkagödrökre vonatkozó külön feltételek

001 Sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a szerződés olyan veszteségekre és károkra is fedezetet nyújt, melyek sztrájk, felkelés és belső zavargások közvetlen következményei, figyelembe véve az e záradék külön feltételeiben foglalt kizárásokat az alábbiak szerint:

1. olyan személyek cselekedeteinek következményei, akik másokkal együtt a közrend és közbiztonság megzava- rásában vesznek részt (sztrájkkal vagy munkáskizárással kapcsolatban) hacsak a külön feltételek 2. pontjában felsorolt események valamelyike nem áll fenn;

2. olyan, jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek következményei, melyeket az 1. pontban rögzített ese- mények megakadályozása, megakadályozásának megkísérlése, avagy ilyen események okozta károk követ- kezményeinek csökkentése miatt hoznak;

3. sztrájkolók szándékos cselekedeteinek következményei, melyek a sztrájk támogatására, avagy a kizárás meg- akadályozására visznek véghez;

4. olyan jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek következményei, melyeket ilyen cselekvések megelőzé- sére, avagy az ilyen cselekvések okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak.

A felek megegyeznek abban, hogy

1. a szerződés valamennyi meghatározása, kizárása, záradéka és feltétele az itt engedélyezett kibővített biztosí- tási védelemre is érvényes, kivéve, ha az itt következő külön feltételek azokat nyomatékosan módosítják, vala- mint, hogy veszteségek és károk vonatkozásában a szerződés szövegezése szerint az itt biztosított veszélyek is együttbiztosítottnak tekintendők;

2. az itt következő külön feltételek csak az itt engedélyezett kibővített biztosítási védelemre alkalmazandók, míg a kötvény szabályzata szövegezésének többi pontjára a szerződés fedezete vonatkozik úgy, mintha e záradék- ban nem egyeztek volna meg.

3. a Biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény következésétől számított 72 órás megszakítás nélküli idő- tartam alatt bekövetkező károkat téríti meg a biztosítási szerződésben meghatározott összeg erejéig, az önré- szesedés levonásával.

Külön feltételek:

1. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek

a) részben vagy teljesen munkabeszüntetés, vagy valamely munkafolyamat vagy termelési folyamat késedelméből, megszakításából vagy leállításából származnak;

b) melyek jogszerűen elrendelt hatósági kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származnak;

c) épületek jogellenes elfoglalása miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származ- nak;

d) bármilyen következményi-, vagy felelősségi-, vagy kártérítési kötelezettségből származnak a köt- vényben megjelölt kártérítési limitértéken túl.

2. A Biztosító nem mentesül a birtokon kívül helyezés előtt vagy az ideiglenes birtokon kívüliség alatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező dologi károkra vonatkozó kártérítési kötelezettség alól.

3. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek közvetett vagy közvetlen következményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint

a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt had- üzenet előzte-e meg vagy sem), polgárháború;

b) lázadás, rombolás, katonai lázadás, népfelkelés, összeesküvés, forradalom, katonai vagy jogelle- nes parancsmegtagadás;

c) a de jure vagy de facto létező kormányzatok erőszakos megbuktatására vagy terrorizmus és erő- szakcselekmények általi befolyásolására törekvő szervezetek által megbízott vagy azokkal kapcso- latban álló személyek tevékenysége.

4. Ha valamely bírósági vagy bíróságon kívüli eljárás során a Biztosító arra hivatkozik, hogy jelen feltételek alapján a veszteségek és károk nem kártérítés kötelesek, a Biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a veszteségek és károk mégis a fedezet alá esnek.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

002 Keresztfelelősség

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő az erre megállapított pótdíjat megfizette, a II. kiegészítő felelősségbiztosítás szerinti felelősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szerződésben megnevezett Biztosítottakra úgy alkalmazzák, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

Mindazonáltal jelen záradék alapján a Biztosító nem fizet kártérítést:

- a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak káraira, még akkor sem, ha ezek a károk valamilyen korlátozás (önrészesedés, kártérítési limit) miatt nem térülnek meg,

- olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése, betegsége, vagy halálos kimenetelű balesete miatt, akik az üzemi balesetbiztosítás és/vagy munkaadói balesetbiztosítás keretében biztosítottak vagy biz- tosíthatók lettek volna.

A Biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a Biztosítottakkal szemben egy káreseménynél, vagy egy okra vissza- vezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelősség biztosításra vonatkozó kártérítési limitig terjed.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

003 Szavatossági munkák fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági időszakra, melynek során azonban a Biztosító csak azokat az építési teljesítésben kelet- kező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerinti rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak).

A szavatossági időszak kezdetét és végét, az időszak hosszát és az önrészesedést a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

004 Szavatossági munkák kiterjesztett fedezete (biztosítási időszak kiterjesztése)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági időszakra, melynek során a Biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerinti rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak),

b) amelyek a szavatossági időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okai az épí- tési, ill. szerelési idő alatt a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alapján bekövet- kezett térítésköteles károkra vezethetők vissza.

A kiterjesztett szavatossági időszak kezdetét és végét, az időszak hosszát és az önrészesedést a szerződés (fe- dezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

005 Az építési- és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette e biztosításra a következők érvényesek:

Az építési és szerelési ütemterv a többi, a Biztosított által a biztosítás megkötése céljából írásban benyújtott nyilat- kozatával és az átadott műszaki igazolásokkal együtt e szerződés szerves része.

Kizárások

A Biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat, melyek az építési- és szerelési ütemtervtől való elté- résből származnak, vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke megha- ladja az ajánlatban feltüntetett hetek számát, hacsak a Biztosító a káresemény bekövetkezte előtt úgy nem nyilatkozott, hogy az eltéréshez hozzájárul.

Az ütemtervtől való eltérés mértékék naptári hétben megadva a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartal- mazza.

006 Túlórák, éjszaka és ünnepnapokon végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a túlórák, munka- szüneti napok, illetve éjszaka végzett helyreállítási munkák, expressz fuvarok (kivéve a légi fuvart) többletköltsége- ire, feltéve, hogy ezek a költségek a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és e szerződés értelmében térítés- köteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Amennyiben az építési teljesítésre vonatkozó biztosítási összeg kisebb a tényleges összegnél, az e záradék alap- ján fizetendő kártérítés ugyanilyen arányban csökken.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

007 Légi fuvarok többletköltségeinek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a légi fuvarok többletköltségeire, feltéve, hogy ezek a költségek a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a szerződés ér- telmében térítésköteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Továbbá megegyeznek abban, hogy az e záradék alapján légi fuvarra fizetendő legmagasabb összeg az ajánlatban feltüntetett összeget nem haladhatja meg.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

008 Földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít földrengések következtében fellépő veszteségeket, károkat és felelősségi kárigénye- ket, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően figyelembe vették, és hogy a számítások alapját képező építőanyagokra és kivitelezői munkákra vonatkozó előírt méreteket és minőséget betartották.

009 Földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, a Biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei vagy arra visszavezethetők.

010 Árvíz vagy magas vízállás okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít olyan veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül ár- víz vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

012 Szélvihar okozta károk, az azzal kapcsolatos vízkárok, és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek vagy az esetleges külön megállapodásoknak a változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem nyújt kártérítést a Biztosítottnak az olyan veszteségekért, károkért és felelősségi kárigénye- kért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül a Beaufort-skála szerinti 8-as vagy azt meghaladó szélerősségű vihar (átlagos szélsebesség 62 km/h felett) idéz elő vagy abból keletkezik, illetve azokért a vízkárokért, amelyek ezzel az erősségű viharral összefüggésben vagy annak következményeként lépnek fel.

013 Építési helyen kívüli tárolásra vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak vagy az esetleges külön megállapodásainak a változatlan érvényben hagyásával, és feltételezve, hogy a Biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételeiben foglalt biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban megnevezett kockázatviselési helyen (az

építési/szerelési helyszínen) kívül a jelen záradékban megjelölt tárolási helyen és értékben tárolt biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett veszteségekre és károkra is (kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a gyártónál, for- galmazónál vagy szállítónál állítanak elő, dolgoznak fel vagy raktároznak), az alább megadott feltételek mellett:

A Biztosító a Biztosítottnak nem nyújt kártérítést az olyan veszteségekért vagy károkért, amelyek a raktá- rakra és raktári egységekre vonatkozó általánosan elfogadott és az alábbiakban felsorolt kármegelőző in- tézkedések elmulasztása miatt keletkeznek.

Kármegelőző intézkedések:

- biztosítani kell, hogy a raktárak területe (épületben vagy legalább kerítéssel) zárt, őrzött és tűztől védettek le- gyenek, figyelembe véve az érintett helyek és az érintett vagyontárgyak adottságait;

- a raktáregységek tűzfalakkal vagy legalább 50 m-es köztes távolsággal legyenek egymástól elválasztva;

- a raktáregységek úgy legyenek elhelyezve és kialakítva, hogy az eső és a statisztikailag 20 évnél rövidebb periódusban ismétlődő magas vízállások miatt felgyűlő víz vagy áradás következtében esetleg fellépő károk kizártak legyenek;

A tárolási helyszínt, a tárolt vagyontárgyak összértékét, a raktáregységenként tárolható maximális értéket, a kárté- rítés felső határát és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

100 Gépek és berendezések próbaüzemének fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosítás időtartamát kiterjesztik a próbaüzemelésre és a próbaterhelésre is, legfeljebb azonban a próbaüzemelés vagy pró- baterhelés kezdetétől számított 4 hetes időszakra.

Ha a berendezésnek, gépnek vagy gépeknek csupán egyes részeit próbálják ki, helyezik üzembe vagy adják át, úgy az ezekre vonatkozó fedezet és minden egyéb ebből adódó felelősség megszűnik ezután, míg a többi rész, melyekre ez nem vonatkozik, továbbra is biztosítási fedezet alá esik.

A továbbiakban megegyeznek abban, hogy a próbaüzemelés alatt lévő gép(ek)re és berendezés(ek)re a I.6 kizá- rások, korlátozások b) és c) pontjai nem érvényesek és helyettük a következő kizárás érvényes:

"A Biztosító nem felel olyan veszteségekért és károkért, melyek hibás tervezés, hibás anyagok, öntési hi- bák, hiányos kivitelezés következményei, kivéve ha a kár oka hibás kivitelezés vagy hibás szerelés."

Használt gépek és berendezések esetén a biztosítási védelem a próbaüzemelés kezdeti pillanatától megszűnik. A próbaüzem naptári hetekben megadott hosszát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

101 Alagút- és tárnaépítés külön feltételei

- omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek szükségessége a vágathajtás során derül ki;

- túlfejtésekért, melyek a tervezett keresztmetszettől eltérnek és az emiatt szükségessé váló üregfeltölté- sek költségeiért;

- olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve ha ez a ki- esés megfelelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;

- költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, il- letve ezek elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé.

102 Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak meglévő föld alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más földalatti berendezésekben ke- letkező veszteségekért és károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a Biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, me- lyek alapján a szükséges intézkedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.

a) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért, amelyeket a helyszínrajzon vagy közműtérképen pontatlanul tüntettek fel a Biztosító, a szerződésen feltüntetett önrész alkalmazásával fizet kár- térítést.

b) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, a Biztosító kártérítést fizet. Az önrészesedés mértéke a kár- összeg 20%-a vagy a szerződésen feltüntetett összeg (a kettő közül a nagyobb alkalmazandó).

A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, csővezetékek és/vagy földalatti berendezések helyreállítá- sára vonatkozik és kizár mindenféle ebből fakadó következményi kárt és kötbért.

Az önrész mértékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

103 Termések, erdők, ültetvények veszteségeinek és kárainak kizárása

104 Duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek

- omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek szükségessége az építés során derül ki;

- víztelenítésért; még akkor sem, ha a vízmennyiség az eredetileg várhatót jelentős mértékben megha- ladja;

- olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve ha ez a ki- esés megfelelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;

- költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, il- letve ezek elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé;

- olyan süllyedések miatt keletkező veszteségekért és károkért, melyek oka a tömörítés, szigetelés elég- telenségére vezethető vissza;

- repedésekért, szivárgásokért.

106 Szakaszosan kivitelezett építési munkákra vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít töltéseken, bevágásokon, árkokon és csatornákon keletkező vagy azok által közvet- lenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és a szakaszok hossza az alább megadott hosszat nem haladja meg, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül. A káreseményenként fizetendő kártérítés ezen szakaszok helyreállítási költségeire korlátozó- dik.

A maximális szakaszhossz méterben meghatározott értékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartal- mazza.

107 Szállásépületekre és barakkokra vonatkozó kikötés

- ezek a szállásépületek és barakkok az építési övezetben az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint felett helyezkednek el;

- az egyes szállásépületek, barakkok egymástól legalább 50 m-re vannak telepítve vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.

A kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

108 Építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít építési berendezésekben, segédszerkezetekben és építőgépekben magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezek az építési berendezések, segédszerkezetek és építőgépek a munka megszakításakor vagy a munkaidő befejezése után olyan helyen találhatók, amely az elmúlt 20 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyez- tetett.

109 Építőanyagok tárolására vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít építőanyagokban magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha az építőanyag mennyisége a háromnapos készletet nem haladja meg és az ezen felüli mennyiségeket olyan helyen tárolják, amely az elmúlt 10 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

110 Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott vesz- teségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során ki- elégítő biztonsági intézkedéseket tettek.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy a biztosítási helyre és a biztosítás időtartamára vonatkozólag az illetékes meteorológiai intézet által szolgáltatott csapadék, magas vízállás és árvíz mért értékeit 10 évre vissza- menőleg figyelembe vették.

A Biztosító nem fizet kártérítést olyan veszteségekért, károkért és felelősségi kárigényekért, melyek azért keletkeztek, mert a Biztosított haladéktalanul nem távolította el a mederből az akadályokat (hordalékot, uszadékot) a szabad vízfolyás biztosítására, függetlenül attól, hogy a mederben víz volt vagy sem.

111 Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek

- földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeiért, amennyiben azok az eredeti földmozgatás költségeit a földcsuszamlás érintette szakaszon meghaladják;

- töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a Biztosí- tott a szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.

112 Tűzvédelemre, tűzoltó berendezésekre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak és záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanya- got kell állandóan bevetésre készen tartani.

A működőképes tűzcsapoktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munkaszint alatti emeletig és ideigle- nes fedéllel le kell zárni.

A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább hetente kétszer ellenőrizni kell működőképességük szempontjából.

Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni. A lift- és karbantartó-aknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési mun- kák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.

A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azokról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hulladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.

Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például

- köszörülő- vágó- és hegesztőmunkák,

- forrasztólámpával végzett munkák,

- forró aszfalt bevitele,

- vagy más, hőt sugárzó munkák végzése,

- valamint hőlégbefúvók (gázüzemű, stb) alkalmazása esetén az engedélyeztetésről kell gondoskodni. Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzel- hárításra ki van képezve.

A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák befejezése után ellenőrizni kell.

Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti túl az ajánlatban megadott, raktár egységenkénti tárolható értéket.

Az egyes raktáregységeket egymástól legalább 50 m-es távolságra, elkülönítve kell elhelyezni, vagy tűzgátló falak- kal kell egymástól elválasztani.

Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési munkáktól, vala- mint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.

Biztonsági megbízottat kell kinevezni.

Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltósággal.

Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhárításra terveket kell készíteni, amelyeket rendszeresen aktualizálni kell.

Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi oktatást kell kapniuk és hetenként oltási gyakorlatokon kell részt venniük.

A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meglévő adottságaival és biztosítani kell számunkra a min- denkori közvetlen bejárást.

Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.

A raktáregységenként tárolható maximális értéket a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

113 Belföldi szállítás fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, zára- dékainak és estleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, illetve erre a záradékra vonat- kozó esetleges külön kiegészítő feltételek maradéktalan érvényesítésével, valamint azzal a feltétellel, hogy a Szer- ződő a megállapított pótdíjat megfizette a biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés I. K&H összkockázatú épí- tés-szerelés biztosítás különös feltételeiben biztosított vagyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek a hely- színre történő szállítás során keletkeztek, a vízi- és légi szállítás kivételével.

A fedezet a felrakás megkezdésétől, a lerakás befejezéséig tart. Külső tárolásra a fedezet akkor terjed ki, ha azt a tárolás megkezdése előtt a Biztosítóhoz bejelentették, és azt a Biztosító elfogadta.

A szállítás útvonalát, a szállítandó vagyontárgyak összértékét, a szállítmányonkénti maximális értéket, a szállítás módját, az átrakodások számát, az átlagos szállítási távolságot a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tar- talmazza.

114 Sorozatkárok külön feltételei

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, zára- dékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak az azonos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, gépekben vagy készülékekben keletkezett károkat, melyek hibás tervezés (feltéve, hogy az erre vonatkozó záradékot a szerződés tartalmazza) , anyaghiba vagy hibás mun- kavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek, a szerződésben káronként meghatározott önrész levonása után, (az önrész minden egyes kárnál levonásra kerül) a következők szerint téríti:

az első két kár 100%-át, a 3. kár 80%-át,

a 4. kár 60%-át, az 5. kár 50%-át.

a további károk nem térülnek.

115 Tervezési kockázat fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak, és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, a I.6 kizárások, korlátozások b) pontja elmarad és a c) kizárás az alábbiak szerint módosul:

"A Biztosító nem felel c) hibás anyagok, hibás kivitelezés és/vagy hibás tervezés miatt részegységekben bekövetkező károk vagy veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárításának költségeiért; ez a kizárás csak a közvetlenül érintett dolgokra vonatkozik és nem érvényes kifogástalanul kivitelezett részekben bal- esetszerű események hatására fellépő veszteségekre és károkra, ha a balesetszerű esemény anyaghibára, hibás kivitelezésre és/vagy hibás tervezésre vezethetők vissza."

A kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

116 Részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított pótdíjat megfizette a biztosítási fedezetet kiterjesztik a részátadással már átvett vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező veszteségekre és károkra, ha azok az I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.

117 Víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó külön feltételek

A kártérítési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha

1. a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy terhelik le, hogy helyzetük az árok elárasztásakor sem tud megváltozni,

2. a csöveket a lefektetés után víz, iszap stb. behatolás ellen haladéktalanul biztosítják

3. a vezetékek nyomáspróbája végeztével az érintett árokszakaszt azonnal teljesen betöltik.

A maximális szakaszhossz méterben kifejezett értékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

118 Kútfúrás

- földrengés,

- vihar, forgószél, árvíz, földcsuszamlás,

- kráterképződés,

- tűz, robbanás,

- artézi víz,

- fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem hidalható át,

- a furat beomlása (beleértve a fúrócsövek behorpadását is) rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert műszaki megoldásokkal nem hidalhatók át.

A kártérítés kiszámításának alapját azon költségek képezik (beleértve az anyagköltségeket is) melyeket a kútfú- rásra addig az időpontig fordítottak, amikor a fenti események egyike először megjelent és emiatt a kútfúrást abba kellett hagyni.

Különleges kizárások:

A Biztosító nem fizet kártérítést:

- a fúróberendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért (melyekre a vállalkozó külön biztosí- tást köthet),

- mindennemű mentési munkáért,

- az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, beleértve olyan munkák költségeit is, ame- lyek a fúrások újrakezdéséhez, illetve folytatásához szükségesek (savkezelés stb.).

Az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

119 A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete (vibráció, alá- támasztások gyengítése, eltávolítása)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, zára- dékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, e biztosítás I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alatt felsorolt fedezetet kiterjesztik az építtető meglévő tulajdonára és arra a tulajdonra, amely a Biztosított gondoskodása, védelme vagy felügyelete alá tartozik, amennyiben ez a biztosított tulajdon és biztosítási összeg az ajánlatban szerepel.

Azonban a Biztosító csak akkor téríti a Biztosítottnak a Biztosított tulajdonban keletkezett károkat, ha az építmények az építési munkák megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban voltak és/vagy a szükséges kár- megelőzési, biztonsági intézkedéseket megtették.

A Biztosított köteles a munkálatok megkezdése előtt, saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni.

Ami a rezgések következtében, illetve a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károkat illeti, a Biztosító a Biztosítottat csak olyan károkért kártalanítja, amelyek a biztosított tulajdon teljes vagy részleges beomlása következtében lépnek fel, olyan sérülésekért azonban nem fizet kártérítést, amelyek sem a biztosított tulajdon állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik.

Kizárások

A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan károkat, melyek az építési munkák természetének vagy kivitelezési módjának figyelembevéte- lével előre láthatóak,

- a kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségeket, amelyek a biztosítás idő tartama alatt szükségessé válnak.

A fenti vagyontárgyak részletezését, a kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szer- ződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

120 Környező vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások gyengítése, eltávolítása)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, zára- dékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, a III. kiegészítő felelősségbiztosítás alatt felsorolt fedezetet kiterjesztik a vibráció, a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károk felelősségvállalására.

A környező tulajdonban, ingatlanokon vagy épületekben keletkezett felelősségi károkért a Biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha azok az épületek teljes vagy részleges leomlásához vezetnek.

A környező tulajdonban, ingatlanokon vagy épületekben keletkezett károkért vállalt felelősségnél a Biztosító csak akkor kártalanítja a Biztosítottat, ha azok az építési munkák megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban voltak és a szükséges biztonsági intézkedéseket megtették.

A Biztosított köteles az építési munkák megkezdése előtt saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni.

Kizárások

A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan károkat, amelyek az építési munkák jellegéből vagy a kivitelezés módjának figyelembevételével előre láthatóak,

- olyan sérüléseket, amelyek sem a biztosított tulajdon, ingatlanok vagy épületek állékonyságát nem ká- rosítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik,

- a kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségeket, amelyek a biztosítási idő tartama alatt szükségessé válnak.

A környező vagyontárgyak részletezését, a kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

121 A cölöpalapozásokra, a munkagödrökre vonatkozó külön feltételek

a munkagödörfalak és a cölöpalapozás elemeinek pótlása vagy helyreállítása miatt az alábbi módon kelet- keztek:

- létesítésük során elmozdultak, elferdültek vagy leéleződtek;

- használhatatlanná váltak, felhagyták őket vagy leverésük során megsérültek;

- kiékelődött vagy sérült fúrófelszerelés vagy béléscsövezés miatt többé már nem használhatók;

- helytelenül összeillesztett szádpallók miatt keletkeztek, illetve azok meglazult kötéseinek helyreállításá- ból származnak;

- szivárgás miatt vagy bármiféle anyag beomlásának elhárításából következtek be;

- üregek betöltéséből és/vagy minden egyéb fajta bentonitveszteség pótlásából származnak;

- annak a ténynek alapján következtek be, hogy cölöpök vagy alapozási elemek a terhelési próbát nem állták ki vagy nem érték el a megkívánt teherhordó képességet;

- profilok vagy méretek helyreállítására irányuló munkákból származnak.

Ez a záradék nem vonatkozik a természeti veszélyek miatti veszteségekre vagy károkra, minden ilyen kár- esemény bekövetkezése esetén bizonyítási kötelezettség a Szerződőt terheli.

Az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

1. számú függelék

vagyonvédelmi előírások

A Biztosító a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításával kapcsolatban csak akkor fizet kártérítést, ha az alább részletezett vagyonvédelmi előírások teljesülnek:

1. Mindazon vagyontárgyakat, melyek méretüknél, tömegüknél fogva zárt helyiségben (meglévő épületben, ideig- lenes felvonulási épületben, raktárban) elhelyezhetők, azokat megfelelően lezárt helyiségben szükséges tárolni. A helyiség, jelen szerződési feltételek alkalmazása szempontjából, akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha rá az alábbi paraméterek teljesülnek:

- a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kismé- retű, tömör téglafallal azonos értékű;

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek;

- a zárást törés ellen védett zár végzi (kivéve lakat);

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél ráccsal védettek.

2. A szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében (azon vagyontárgyak, melyek méretüknél vagy tömegüknél fogva zárt helységben nem helyezhetőek el) a következő előírások megtartása szükséges:

- a szabadtéri tárolóterület körülkerített;

- a tárolóterület éjszakára megvilágított;

- a tárolóterület legalább egy fő kutyás őr, vagy kétfős őrszemélyzet felügyeli;

- az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését az ügyeleti szolgálat központjával/rendőrséggel biztosítani kell.

- a szabadban tárolt vagyontárgyakat konténerekben kell tárolni. A konténerekkel kapcsolatban előírás a 2 db biztonsági lakat vagy 1 db biztonsági zár alkalmazása annak ajtaján, illetve rácsos ablak, amely rács max. 30x30 cm-es kiosztású és kívülről nem oldható kötésű. A konténerekre vonatkozó kártérítési felső határt és önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

- a fedezet kiterjed a szabadban tárolt olyan vagyontárgyak lopáskáraira is, melyek méretüknél vagy tömegüknél fogva sem lezárt helységben sem konténerben nem helyezhetőek el, feltéve, hogy a telephely kerítése, megvi- lágítása és őrzése megfelel a fent leírtaknak. A szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozó kártérítési felső határt és önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2. számú függelék

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okirato- kat, dokumentumokat kérheti be:

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	vagyonbiztosítási kár- esemény bekövetke- zésekor minden eset- ben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt ér- demlő igazolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kár- megállapítás)
		vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyző- könyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		lakhatósági igazolás
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		szervizjegyek, használati utasítás
		a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
		építési napló, munkalap
		jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszegét és kifizetését tanúsító nyugták, eredeti számlák
		szakértői jelentések
		a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállí- tási szerződések, üzleti terv és jelentés
		folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül
		könyvvizsgálói és audit szakvélemény
		átadás-átvételi jegyzőkönyv
		kivitelezési terv
		építési munkák megkezdése előtt az építmények állapotáról felvett jegy- zőkönyv
	tűzkárok esetén	a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	vízkárok esetén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vízkárok esetén	illetékes vízszolgáltató által kiállított számla
	vihar- és jégveréská- rok esetén,	meteorológiai intézet igazolása

	villámcsapáskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok ese- tén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	betöréses lopás-, rab- lás-, vandalizmus	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat bete- kintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumen- tum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	gépjárműben bekövet- kező károk esetén	forgalmi engedély
	gépjárműben bekövet- kező károk esetén	állapotlap
	berendezések kárai esetén	igazolás a kezelő személyzet érvényes kezelői szakképesítéséről és vizs- gájáról
		igazolás a berendezés műszaki vizsgáiról
		igazolás a berendezés karbantartásának és műszaki állapotának bizony- latolásáról
	felelősségbiztosítási káresemény bekövet- kezésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
		a Károsult részletes igénybejelentése
		a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonat- kozó hatósági határozatok, társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
		cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása
		a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes or- vosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány
		káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
		személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt ér- demlő igazolás
		bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla, polgári illetve büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla
		polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megálla- pításával kapcsolatos költségeket igazoló eredeti számla vagy jogerős bí- rósági végzés
	általános felelősségi károk esetén	alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló ok- irat, megbízási szerződés)
		bérleti szerződés
		beruházásokhoz szükséges hatósági engedély
		épülettulajdonosi- vagy használói minőség igazolása
		szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése
		állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása
		őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány
		elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződése
		károsodott vagyontárgyak számlái
		károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
		jövedelemigazolás
		táppénz igazolás
		rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
		árvaellátás igazolása
		szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
		munkaköri leírás
		tulajdoni lap
		halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv

		születési-, házassági anyakönyvi kivonat
		hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizo- nyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

3 számú függelék

Adatkezelési tájékoztató (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog- szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személy adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a szemé- lyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszíté- sével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közha- talmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkeze- lések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adat- védelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

– adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodá- sára vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek meg- felelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ide- értve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, vala- mint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adatkorlá- tozáshoz való jog). Az érintettet – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tilta- kozáshoz való jog).

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) valamint bíró- sághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Rész- letes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

Document Metadata

Table of Contents

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

Document Metadata