TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (VÁSZF)

Ezen általános szerzôdési feltételek kerülnek alkalmazásra – ha a külö- nös vagy kiegészítô feltételek, valamint az egyes szerzôdések más- ként nem rendelkeznek az OTP Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási szerzôdéseire.

I. A Biztosítottak köre

Vagyonbiztosítási szerzôdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: Biztosított), vagy az aki a szer- zôdést ilyen jogi vagy természetes-személy javára köti meg (továb- biakban: Szerzôdô).

II. Biztosítási esemény

A Biztosító a különös vagy kiegészítô feltételekben, valamint a szerzô- désben foglaltak szerint meghatározott jövôbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésekor a biztosítási szerzôdésben kikötött szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát a Szerzôdô (Biztosított) által fize- tett díj ellenében.

III. A szerzôdés létrejötte, megszûnése, a kockázatvi- selés területi és idôbeli hatálya

(1) A Szerzôdô (Biztosított) a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásá- val jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetôleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

(2) A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatára a Biztosító tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzô- dés az ajánlatnak Biztosító vagy képviselôje részére történô átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tarta- lommal. A Szerzôdô (Biztosított) a biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerzôdés hallgatólagosan jött létre.

(3) Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés eltér ezen általános feltételektôl, a Biztosító tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja, hogy a szerzôdést az általános feltételekben foglaltak sze- rint módosítják. Ezt a határidôt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosítónak kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a Szerzôdô (Biztosított) a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól, illetôleg a mó- dosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzô- dést harminc napra írásban felmondhatja.

(4) A szerzôdés ha a felek írásban másként nem állapodnak meghatározatlan tartamú.

(5) A határozatlan idejû szerzôdés esetén a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig ezzel ellentétes megállapodás hiányában minden évben a szerzôdés létrejöttének megfelelô naptári nap. A fe- lek a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban felmondhatják.

(6) A Biztosító kockázatviselése legkorábban az azt követô napon kez- dôdik, amikor az elsô díjat a Szerzôdô (Biztosított) a Biztosító számlájá- ra vagy pénztárába befizeti, illetôleg amikor a díj megfizetésére vonat- kozóan halasztásban állapodtak meg. A Biztosító az ajánlat átvételekor díjelôleget kérhet, ez azonban nem jelenti a kockázatviselés kezdetét, kivéve, ha a felek a biztosítás hatályára vonatkozóan másként állapod- nak meg. Ha a Szerzôdô fél a Biztosító képviselôjének fizette a díjat, legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a Biztosító számlájára, illetôleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a Szer-

zôdô (Biztosított) fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érke- zett be. A felek a kockázatviselés kezdetének idôpontjában a 6. bekez- désben foglaltaktól eltérôen is megállapodhatnak.

(7) A Biztosító kockázatviselése ha a különös vagy kiegészítô feltéte- lek, illetve az ez alapján létrejövô biztosítási szerzôdés ellenkezô kikö- tést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország területén, a szerzôdés- ben rögzített kockázatviselési hely(ek)re terjed ki.

(8) A biztosítási szerzôdés megszûnésének az esetei:

a. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerzôdés a tartam lejára- takor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szer- zôdés megszûnését követô idôszakra befizetett díjat a Biztosító a beérkezést követô 8 napon belül visszafizeti.

b. A biztosítási díj esedékességétôl számított 30. nap elteltével a biz- tosítási szerzôdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizet- ték meg és a Biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A vagyonbiztosí- tási különös vagy kiegészítô szerzôdési feltételek ettôl eltérôen is rendelkezhetnek.

c. Ha a Biztosító a szerzôdés díjnemfizetés miatti megszûnésétôl számított 3 hónapon belül a Szerzôdô (Biztosított) által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjfizetést követô nap „0” órájától újból hatályba lép. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az idôre esik, amíg a Biztosító a szerzôdés megszûnése folytán a kockázatot nem viselte.

d. Ha a biztosítás hatályának kezdete elôtt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik. Ebben az esetben a Biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben kocká- zatviselése véget ér.

(9) A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény be- következésétôl számított 5 év elteltével elévülnek. A vagyonbiztosítá- si különös vagy kiegészítô feltételek ettôl eltérôen is rendelkezhetnek.

IV. Biztosítási összeg, limit, önrészesedés

(1) A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján meghatározott, a biztosítási szerzôdésben rögzített összeg.

(2) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározá- sát az egyes vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítô feltételek tar- talmazzák.

(3) A Biztosító nem téríti meg a feltételek szerinti biztosítási szolgálta- tás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az eset- ben a Szerzôdô (Biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó bizto- sítási összeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra.

(4) Biztosítási szerzôdést lehet kötni valamely vagyontárgy várható ér- téke, továbbá helyreállításának, illetôleg új állapotban való beszerzésé- nek értéke erejéig. A Biztosító a biztosított vagyontárgy valóságos ér- téke és az e bekezdés szerint megállapított biztosítási összeg közti különbözet megfizetésére csak akkor kötelezett, ha a vagyontárgy helyreállítása, új állapotban való beszerzése, pótlása megtörténik.

(5) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb (alulbizto- sítás), a Biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

Hatályos 2006. április 1-jétôl visszavonásig. Nyomtatványszám: 1161/2

(6) A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyon- csoportokat a Szerzôdô felek a következôk szerint tekintik biztosítottnak:

a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megje- lölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgálta- tás felsô határa az illetô vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzô- déstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felsô hatá- ra is. Az egyes szerzôdéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során a Biztosító úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva.

c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-kü- lön kell vizsgálni.

(7) A Biztosító szolgáltatását a következôk szerint korlátozhatja:

a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) meghatáro- zásával,

b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó önrész meghatározásával.

(8) A Szerzôdô (Biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet má- sik biztosítást. Ellenkezô esetben a Biztosító a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a Szerzôdô (Biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.

(9) Ha a Szerzôdô (Biztosított) ugyanazon biztosítási érdekre vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon biztosítási érdek- re vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockáza- tok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), a Biztosító – fi- gyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerzôdést is – szolgáltatási kötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiz- tosítás ne forduljon elô.

V. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

(1) A Biztosító nem kötelezhetô szolgáltatás teljesítésére a követke- zôkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összegfüggésben (következményeként) a különös vagy kiegészítô feltételek szerinti biztosítási események valamelyike követ- kezik be:

a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései,

b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai,

c. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gôz, vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be,

d. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredô károk,

e. a Biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettsé- gek alapuló károk.

(2) A különös vagy kiegészítô feltételek illetve a biztosítási szerzôdés további kizárásokat tartalmazhatnak.

VI. A Biztosító szolgáltatásai

(1) A Biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bekövetkezésétôl számított 15 napon belül a Biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a Szerzôdô (Biztosított) igazoló okiratot (ható- sági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 na- pos határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a Biz- tosítóhoz beérkezik. A Biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalapja vagy összegszerûsége nem kellôen tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidôt a vitás kérdé- sek tisztázódásának napjától kell számítani.

(2) Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosí- tási esemény történt és a jogalap tisztázott, a Biztosított kérésére a Biz-

tosító a várható szolgáltatási összegnek a különös vagy kiegészítô fel- tételekben meghatározott mértékéig kárelôleget folyósíthat.

VII. A Biztosító mentesülése

(1) A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen

a. a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô fél,

b. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, (házastárs, egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelôszülô, valamint a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa),

c. a Biztosítottnak vezetô, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô alkalmazottja(i), illetôleg megbízott- ja(i),

d. a Biztosított jogi személy vezetôje(i), a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltô tagja(i), vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

(2) Az 1. pontban foglaltakat a kármegelôzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegésére is alkalmazni kell.

(3) A Biztosító fizetési kötelezettség alóli mentessége megállapított- nak tekinthetô, ha a Szerzôdôt (Biztosítottat), vagy valamely, az (1) c.–d. pontokban megjelölt személyt az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalás kísérlet miatt jog- erôsen büntetésre ítéltek.

(4) A károk megelôzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a Biztosított felügyeleti szer- vének utasításai és a Biztosító általános, különös vagy kiegészítô felté- teleiben rögzített elôírásai mindenkor irányadók.

(5) A különös vagy kiegészítô feltételek a Biztosító mentesülésével kapcsolatban további rendelkezéseket tartalmazhatnak.

VIII. A felek együttmûködése

(1) Ha a biztosítási szerzôdést nem a Biztosított, hanem az ô javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetô- leg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerzôdô felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ô köteles a megfelelô jognyilatkozatok megtételére.

(2) A Szerzôdô (Biztosított) a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Bizto- sítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

(3) A Biztosítottnak (Szerzôdônek) mindazokat az eseményeket a be- következésüktôl számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biz- tosítónak, amelyek valószínûsíthetôen megalapozzák a Biztosító szol- gáltatási kötelezettségét. A kárbejelentés részletes szabályait a Vagyonbiztosítási különös vagy kiegészítô feltételek tartalmazzák.

(4) A Szerzôdônek (Biztosítottnak) bekövetkezésüktôl számított 8 na- pon belül a Biztosítónak be kell jelentenie:

a. ha a Biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fûzôdô érdeke (biztosítási érdek) megszûnt,

b. ha olyan mértékû vagyonérték változás történt, ami a biztosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg módosítását indokolja (a vagyonérték változást a biztosítási szerzôdésben megjelölt kocká- zatviselési helyenként kell bejelenteni),

c. ha a biztosítási szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra további biztosítást kötött bármelyik Biztosítónál,

d. a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog keletkezé- sét, a jogosult megjelölésével,

e. a biztosított vagyontárgyak bérbeadását, lízingbe adását,

f. ha a kármegelôzés rendszerében lényeges módosulás történt,

g. a biztosított vagyont érintô csôdeljárás, vagy felszámolási eljárás beindítását. A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, a fentie- ken kívül be kell jelenteniük, ha új, a biztosítási szerzôdésben rögzí- tettôl eltérô tevékenységet folytató létesítményt helyeznek üzem- be, új gyártási ágat, technológiát vezetnek be. A különös vagy kiegészítô feltételek, illetve a biztosítási szerzôdés a közlési és vál- tozás-bejelentési kötelezettség további eseteit is elôírhatják.

(5) Ha a Szerzôdôs (és a Biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a Biztosítónak írásban nem jelenti be, a Biztosított szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a Biztosított a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

(6) Ha a Biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, továbbá, ha a szerzô- désben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módo- sítására, illetôleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételekben fog- laltak szerint nem vállalja – a szerzôdést 30 napra írásban fel- mondhatja.

(7) Ha a Szerzôdô (Biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik. Erre a következ- ményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztet- ni kell.

(8) Ha a Biztosító a 6. és 7. bekezdésben meghatározott jogaival nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

IX. Díjfizetés

(1) A díjfizetési kötelezettség a Szerzôdôt terheli.

(2) A biztosítási díj a biztosítási szerzôdés megkötésekor, de legké- sôbb a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor egyösszegben ese- dékes.

(3) A felek a biztosítási díj részletekben történô megfizetésében is megállapodhatnak.

X. Egyéb rendelkezések

(1) A Szerzôdô (Biztosított) és a Biztosító jognyilatkozataikat írásban kötelesek megtenni.

(2) A Biztosító és a Szerzôdô (Biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévô adatot harmadik fél részére nem szolgál- tathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötele- zettséget állapít meg.

(3) A szerzôdô felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértô által történô megállapítását. A szakértôi eljárás költségei egyéb megállapodás hiányában a megbízót terhelik.

(4) A jelen feltételekben és a különös vagy kiegészítô feltételekben nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

TÛZ ÉS KIEGÉSZÍTÔ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSÁNAK SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI

Az OTP Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei rendelke- zéseinek, valamint az azt kiegészítô feltételeknek és záradékoknak megfelelôen biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerzôdés- ben megnevezett Biztosított részére. A Biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási események vélet- len, váratlan, balesetszerû bekövetkezése miatt a biztosítási szerzôdésben, annak ajánlatában, adatközlôiben meghatározott va- gyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, valamint a bizto- sított költségek megtérítésére vonatkozik, amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási dí- jat megfizette. A jelen feltételek, az ezt kiegészítô feltételek és zára- dékok alapján létrejött szerzôdésekre a biztosító Vagyonbiztosítás Általános Szerzôdési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitôl eltér, akkor:

– amennyiben az eltérô rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelem- szerûen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a VÁSZF és a feltétel eltérô rendelkezései egymást ki- zárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A biztosítottak köre

(1) Biztosított a szerzôdésben* – Biztosítottként – feltüntetett:

a. társasházközösség, vagy

b. lakásszövetkezet.

(2) Biztosítottnak minôsülnek továbbá:

a. a társasházközösséget alkotó tulajdonosok, tulajdoni hányaduk arányában,

b. a lakásszövetkezeti tagok.

*Szerzôdés: a biztosítási jogviszony létrejöttét írásban rögzítô megálla- podás, melynek minimálisan szükséges dokumentumai:

a. a Szerzôdô (Biztosított) által tett biztosítási ajánlat,

b. az ajánlat elfogadását igazoló, a Biztosító által kiadott biztosítási köt- vény,

c. az ajánlatban megnevezett feltételek, kiegészítô feltételek, záradé- kok,

d. az ajánlatot és kötvényt helyettesítô, mindkét fél részérôl elfogadott (aláírásukkal hitelesített) szerzôdés.

Szóbeli megállapodás, illetve bármely fél részérôl szóban tett nyilatkozat semmilyen esetben sem válik a szerzôdés részévé.

II. A kockázatviselés helye

(1) A kockázatviselés helye – feltéve, ha a kiegészítô feltételek vagy záradékok eltérôen nem rendelkeznek – a biztosítási szerzôdésben cím-cím hiányában a helyrajzi szám szerint megjelölt telek (telkek) és az azon (azokon) lévô

a. többlakásos épület(ek),

b. építmény(ek)

(2) A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdésben azonosít- ható módon feltüntetett, jelen feltételek III. fejezetében meghatározott vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázat- viselés helyén találhatók.

III. Biztosított vagyontárgyak, biztosítási összeg

(1) A társasház közösség (társasház közösségi tagok), illetve a lakás- szövetkezet (lakásszövetkezeti tagok) tulajdonában lévô:

– épületek,

– a külön tulajdonként meg nem jelölt közös tulajdon önálló biztosí- tása esetén: épületrészek,*

– épülettartozékok, épület felszerelési tárgyak, ideértve az épületre felszerelt, a Biztosított tulajdonában lévô antennákat is,

– építmények (pl.: kerítés, kerti építmény, szabadtéri úszómeden- ce stb.)

Nem biztosított vagyontárgy:

– a fóliasátor,

– az üveg- és hajtatóház,

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmény.

*A közös tulajdonú részekre kötött biztosítás esetén biztosítottak:

– a lakóépület alapozásának alkotórészei,

– a szerkezeti és lakáselválasztó falak vakolatig,

– födémek,

– tetôszerkezet, tetô héjazat, kémények,

– tetôteraszok és tetôfelépítmények,

– pince, padlás, kapualj, lépcsôház,

– folyosók, függôfolyosók,

– közös épületek vakolata, festése, mázolása, tapétázása, burkolatai,

– közös tulajdonú területek kapu-, ajtó- és ablakszerkezetei, korlátok, mellvédek,

– xxxxxxx, szellôztetô berendezés, szemétledobó, tároló,

– kaputelefon, csengô, riasztó és tûzjelzô berendezés,

– közös tulajdonban lévô tûzivíz hálózat,

– lefolyó és nyomó vezetékek a külön tulajdoni leágazásig, illetve a külön tulajdonú vízóráig,

– teljes gépészeti és villamos hálózat a központi mérôóráktól a külön tulajdonú mérôórákig, beleértve a központi mérôórákat,

– beépített központi fûtô, hideg és melegvíz ellátó berendezések,

– központi szellôztetô és egészségügyi berendezések és azok szerel- vényei,

– villámvédelmi rendszer,

– központi szellôztetô és egészségügyi berendezések és azok szerel- vényei,

– villámvédelmi rendszer,

– központi antennarendszer alkotó elemei és tartozékai a külön tulaj- donú leágazásokig,

– közös helyiségek üvegezései,

– a lakóközösség közös tulajdonában lévô a biztosított épület szerke- zeti elemeihez rögzített tartozék, amely a lakóépület rendeltetés- szerû mûködtetéséhez szükséges,

– közös tulajdonban lévô építmények.

(2) A társasházi vagy a lakásszövetkezeti lakóközösség mindennapos mûködéséhez szükséges, a társasházi vagy a lakásszövetkezeti lakó- közösség közös tulajdonát képezô be nem épített vagyontárgyak (in- góságok), amennyiben nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, kü- lön megnevezett vagyontárgyak közé.

Nem biztosított ingóságok:

– okiratok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordo- zókon tárolt adatok, programok;

– értéktárgyak (nemesfémek és azok felhasználásával ké- szült vagyontárgyak, képzô-, ipar-, és népmûvészeti al- kotások, antik tárgyak, kézi csomózású szônyegek);

– készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, taka- rékkötvény, értékpapír, értékcikk;

(3) A kockázatviselés helyét képezô telken található, a társasházi vagy a lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô lábonálló növényi kultúrák, kerti berendezések és felszerelési tárgyak az épület biztosítási összegének 0,1%-ig, de maximum 500 000 Ft-ig.

A biztosítási összeg meghatározása

(1) Épületek, épületrészek, építmények A biztosításra kerülô épü- lettel, épületrésszel, építménnyel megegyezô méretû, szerkezetû, kivitelû, azonos építési anyagok, épületgépészeti, épület-berende- zési és épület-felszerelési tárgyak felhasználásával készített épület, épületrész, építmény építési költsége a biztosítási összeg meghatá- rozásának alapja. A biztosítási összeg meghatározásához az aján- lattétel idôpontjában érvényes átlagos építôipari anyagárakat és az építôipari szolgáltatások átlagos értékét kell figyelembe venni, be- leértve a tervezési, engedélyezési és szállítási költségeket is. A te- lek árát a biztosítási összeg megállapításánál nem kell számításba venni. A Biztosító javaslatot tehet arra a biztosítási összegre, ami mellett nem érvényesíti az esetlegesen fennálló alulbiztosítottság jogkövetkezményét. A javasolt biztosítási összeget a szerzôdés tar- talmazza. A javasolt biztosítási összeg megállapításának alapja, a biztosításra kerülô épület(ek), épületrészek ajánlattétel idôpontjá- ban meglévô hasznos alapterülete és az ajánlattétel idôpontjában

a kockázatviselés helyére – a Biztosító által – meghatározott m2-

re vetített átlagos újraépítési költség. A hasznos alapterületet tár- sasházak esetében az alapító okiratban, vagy lakásszövetkezetek- nél az alapszabályban szereplô négyzetméter értékek alapján, illetve ezek hiányában a kockázatviselés helyén elvégzett szemle és felmérés alapján kell meghatározni.

(2) Ingóságok

A biztosítási összeg a szerzôdô által megjelölt értékben kerül meg- határozásra az ajánlati részletezésnek megfelelôen. A biztosítási összeg meghatározásánál a teljes biztosítottság érdekében, a szer- zôdésben megjelölt kockázatviselési helye(ke)n, az ajánlattétel idô- pontjában ténylegesen meglévô – ott tartott–, az adott vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyaknak az ajánlattétel idôpontjában érvényes, a vagyontárgyak új állapotban történô beszerzési árát kell figyelembe venni.

A biztosítási összeg értékkövetése

(1) A biztosított épületek, épületrészek, építmények és ingóságok ér- tékkövetése érdekében a Biztosító évenként módosítja ezen vagyon- csoportok biztosítási összegét.

(2) Az értékkövetésre – a biztosítási ajánlatban meghatározottak szerint – a GT 002. számú záradék elôírásai vonatkoznak.

IV. Díjszámítás, díjfizetés

(1) A biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási díjat a biztosított va- gyoncsoportok biztosítási összegei alapján számítja ki a Biztosító.

(2) A biztosítási összegek a szerzôdésben ezer forintban (E Ft), a díjak forintban (Ft) vannak meghatározva.

(3) A Biztosító a díjakat egész forintban számítja ki, a kerekítést a matematikai szabályok szerint (0,5 Ft alatt lefelé, 0,5 Ft-tól felfelé) végzi.

(4) A Biztosító a szerzôdésre vonatkozó fizetendô éves biztosítási dí- jat a 12-vel való oszthatóságnak megfelelôen számítja ki, a kerekítést a matematikai szabályoknak megfelelôen végzi.

(5) A díjfizetés történhet évente, félévente, negyedévente és havonta. A díjfizetés gyakoriságát a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

(6) A díjfizetés a választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelô idôszak elsô napján esedékes. A díjfizetés kezdetét és a díjfizetés esedékessé- gét a biztosítási szerzôdés tartalmazza.

(7) A Vagyonbiztosítás Általános Szerzôdési Feltételek (VÁSZF) III. 8./b pontjában megfogalmazottak helyett a Biztosító a következôk- ben leírtakat alkalmazza. Amennyiben a szerzôdô a díjfizetés esedékességétôl számított 3 hónapon belül nem fizeti meg a díjfizetés gyakoriságának megfelelô hátralék díjat, úgy a szerzôdés megszûnik a harmadik hónap utolsó nap- jának 24. órájával.

(8) A díjnemfizetés miatt megszûnt szerzôdésre vonatkozó késedel- mes díjfizetéssel kapcsolatos – VÁSZF III. 8./c pontjában leírt – felté- telek változatlanul érvényben maradnak.

V. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minôsül a tûz, a villámcsapás, a robbanás és a személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek vagy rako- mányának ütközése vagy lezuhanása, ideértve a VIII. fejezet (Kár- eseménnyel kapcsolatos költségek térítése) fejezet korlátozásainak figyelembevételével ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is, a következô meghatározá- sok szerint.

(1) Tûz: tûz alatt olyan tûzesetet kell érteni, amely nem rendeltetés- szerû tûztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerôbôl továbbterjedni képes.

A Biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkezô károkat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert tûz esemény következett be;

b. a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdésbôl szárma- zó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tûzkárokat, amelyek a biztosított vagyontár- gyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. fôzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tûznek vagy hôkezelésnek vetik alá, vagy füst- hatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tü- zet, hôt vagy füstöt állítanak elô, közvetítenek vagy ve- zetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontár- gyak amiatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek;

Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más bizto- sított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedô tûz), a Biztosító az át- terjedô tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett káro- kat megtéríti. A Biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tûz miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide értve a biztosított épület/épületrész elekt- romos hálózatának a mérôóra utáni szakaszában – keletkezett tûzká- rokat.

(2) Villámcsapás: villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a káro- kat, amelyeket a becsapódó villám erô- és hôhatása okoz a biztosított

épületekben, építményekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyak- ban, illetve, ha az épületbe becsapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. A Biztosító megté- ríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatására a biztosí- tott elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben ide értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérôóra utáni szakaszában keletkezett károkat. A Bizto- sító nem téríti meg a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatósági- lag elôírt villámhárító rendszer hiánya, vagy a meglévô villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett.

(3) Robbanás: a gázok vagy gôzök terjeszkedési hajlandóságán ala- puló, hirtelen bekövetkezô erômegnyilvánulás. Egy tartály (kazán, csô- vezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mér- tékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítôdik ki. Ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elô, akkor a tartályban keletkezô károkat a Biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét. A Biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a robbanóanyagok felrobbanása miatt bekövetkezô károkat. A kockázatviselés helyén kívül nem a Biztosított rendelkezése alá tartozó létesítményekben bekövetkezô- robbanóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak ak- kor szükséges külön megállapodás, ha a Biztosítottnak a szerzôdéskö- téskor tudomása volt, illetve az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett a robbanóanyag létezésérôl, vagy használatáról.

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévô vagy keletkezô gáznyomás miatt keletkeznek;

b. az üzemeléssel összefüggô mechanikus hatás (pl. vízlö- kés, centrifugális erô, csôtörés) következtében kelet- keznek;

c. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

d. légi jármûvek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

(4) Biztosítási esemény továbbá a személyzet által irányított légi jár- mûvek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhaná- sa és ezen események miatti tûz vagy robbanás.

(5) A Biztosító nem téríti meg azt a tûzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály* szerint tûzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minôsü- lô anyagok, nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tá- rolásával okozati összefüggésben következik be.

*„A”-„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebben a kategóriába sorolt anyagok.

1. „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes” (jelzése „A”) tûzveszélyes- ségi osztályba tartozik:

a. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely hal- mazállapotában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetô- leg más fizikai, kémiai hatásra,

– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C,

– az a gáz, gôz, köd, amelynek alsó éghetôségi (robbanási) határértéke a levegô térfogatáshoz viszonyítva legfeljebb 10 %,

b. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelynek az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elôállítják, feldol- gozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevé- kenység közben ezek az anyagok tûz- és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elô.

2. „Tûz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tûzveszélyességi osztály- ba tartozik:

a. – az a por, amely levegôvel robbanásveszélyes keveréket képez- het,

– az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20 °C-nál na- gyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig legfeljebb 50°C,

– az a gáz, gôz, köd, amelynek alsó éghetôségi (robbanási) határ- értéke a levegô térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;

b. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elôállítják, feldolgoz-

zák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben ezek az anyagok tûz és robbanásveszélyes mennyiségben és módon fordulnak elô.

VI. Kizárások

A VÁSZF általános kizárásain, valamint a biztosítási események feje- zet(ei)ben meghatározott kizárásokon túlmenôen a Biztosító szolgálta- tási kötelezettsége – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a. az épületek, építmények, gépek, berendezése, felszerelések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

b. a biztosítás megkötésekor már meglévô olyan hibák és hiányossá- gok miatt keletkeztek, melyekrôl a Biztosított (Szerzôdô) tudott, vagy az általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett;

c. bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetô jellegû költsé- gek.

VII. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

(1) A Biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felsô hatá- rát a biztosítási összeg képezi, márpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerzôdésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra (va- gyontárgyakra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összeg- re korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biz- tosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási vagyoncsoport alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a Biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

(2) Nem vizsgálja a Biztosító az esetleges alulbiztosítottságot az épületek, épületrészek és az építmények tekintetében abban az esetben, ha szerzôdéskötéskor a biztosítási összeg a Biztosító által ajánlott négyzetméterenkénti egységár alkalmazásával került megállapításra és a szerzôdô fél a hasznos alapterületet a valóság- nak megfelelôen határozta meg. A biztosított ingóságok esetében a Biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Eltekint a Biztosító az alulbiztosítottság vizsgálatától minden olyan esetben, amikor a kár- összeg nem éri el a károsodott vagyoncsoport biztosítási összegé- nek 5%-át.

(3) A Biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenôen azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik, vagy meghaladják.

(4) Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön lét- re, a Biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhetô vagyontár- gyak károsodása esetén a Biztosító a belföldön kapható hasonló jel- lemzôkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelke- zô vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

(5) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a Biztosító – ezen va- gyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mér- tékben téríti meg, amelyen mértékben a biztosított a hatályos jogsza- bályok alapján azt megfizetni tartozik.

(6) Xxxxxxxx vagy mûvészi értékkel bíró vagyontárgyak (falfestmé- nyek, szobrok stb.) esetén a Biztosító a kárösszeg megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költségeket, de maximum a biztosítási ese- mény bekövetkezésének idôpontjában megállapítható forgalmi érté- ket veszi alapul.

(7) A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása, vagy megsemmisülése miatt el- szenvedtek. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (gar- nitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károso- dása esetén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett elôszereteti értékre sem.

(8) A Biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megál- lapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a. az értéket képviselô maradványok értékével;

b. azon összegekkel, amelyek a Biztosított részére harma- dik személy által bármilyen jogcímen eszközölt kifizeté- sek alapján megtérülnek;

c. az önrészesedés összegével, abban az esetben, ha ön- rész alkalmazására a biztosítási szerzôdésben külön megállapodás történt.

Épületkárokra vonatkozó kiegészítô rendelkezések

(1) A szerzôdés alapján a Biztosító megtéríti biztosítási események ál- tal okozott károk káridôponti, új értéken számított helyreállítási költsé- geit. Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló épület elhasználtsága (avultsága) a kár idôpontjában meghaladja a 75%-ot, akkor a biztosító szolgáltatása káridôponti avult értéken történik.

(2) Totál kár esetén a kártérítési összeg megállapításának alapja a ká- rosodott épülettel azonos épület káridôponti újraépítésének költsége.

(3) Részkároknál a szolgáltatás alapját a károsodott épületrészek kár- idôponti állapotának helyreállítási költségei képezik.

(4) Ha a biztosított épületen vagy épületrészen belül a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának,

– vagy két oldalfalának

festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a Biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

Lépcsôházak esetében a Biztosító a lépcsôkar(ok), valamint az ezt (ezeket) határoló falsíkok két egymást követô lakószint, vagy két egy- mást követô lépcsô pihenôszint közé esô szakaszát tekinti egy helyi- ségnek. A lépcsôházakhoz kapcsolódó helyiségeket (pl. folyosó, kapu- bejárat és lépcsôház közötti elôtér stb.) függetlenül attól, hogy nyílászáróval vagy szabad nyílással kapcsolódnak a lépcsôházhoz, kü- lön helyiségeknek kell tekinteni.

(5) Ha a biztosítási szerzôdéssel fedezett biztosítási események miatt, a biztosított lakóépület a Biztosító megítélése szerint is lakhatatlanná vált, továbbá árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén a kiköltözködéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig a Biztosító az ideiglenes la- kások indokolt és igazolt többlet bérleti díjait az épület biztosítási össze- gének 2,5%-áig, ezen összegen belül lakásonként (albetétenként) maxi- mum 200.000 Ft-ig megtéríti. Megtéríti továbbá a fenti okok miatti kiköltözés költségeit a teljes épület biztosítási összegének 0,5%-ig, ezen összegen belül maximum 50.000 Ft/lakás (albetét) limitösszegig.

(6) Bérbe adott épületek, helyiségek esetében a Biztosító a biztosítá- si esemény okozta tényleges bérleti díj kiesést megtéríti legfeljebb 120 napig, de maximum 500 000 Ft-ig.

(7) Abban az esetben, ha csak a külön tulajdonként meg nem jelölt közös részek biztosítottak, a Biztosító az 5. és 6. pontok szerinti szol- gáltatásra csak a szerzôdés szerinti biztosítási összeg és a teljes épü- let érték arányában kötelezhetô.

Az ingóságok káraira vonatkozó kiegészítô rendelkezések A biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító megtéríti a károsodott va- gyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát), illetve a biztosí- tási események által okozott károk javítással történô helyreállításának költségeit. Amennyiben a károsodott vagyontárgy elhasználtsága (avultsága) a kár idôpontjában 85%-nál nagyobb, akkor a biztosító szolgáltatása avult értéken történik.

VIII. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

(1) A Biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezése során illetve azzal kapcsolatban felmerült és igazolt, a következôkben felsorolt költségeket:

a. a kárenyhítés költségeit: az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, ki- véve a közérdek szolgálatára hivatott tûzoltóság vagy más segít- ségnyújtásra kötelezett (szervezet vagy személy) szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

b. a károk súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásai enyhíté- sét szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetôzet), dúcolással, áll- ványozással, az ideiglenes közmûvesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési, vagy a megmentett vagyon biztonságát szol- gáló intézkedéssel kapcsolatban merültek fel.

(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridôponti értékénél ki- sebb, a Biztosító az 1. pont szerinti költségeket olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy(ak) káridôponti értékéhez aránylik.

(3) A Biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási ese- mények bekövetkezése során illetve azzal kapcsolatban felmerült és igazolt, a következôkben felsorolt további költségeket:

a. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhely- szín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem fel- használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

b. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak meg- maradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a leg- közelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításá- val kapcsolatban merültek fel;

d. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kap- csolatban merültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 3. pont szerinti költségek és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott kártérítési összegek együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosí- tási összegét, kivéve, ha a biztosítási szerzôdésben a költségek téríté- sére külön biztosítási összeget (elsô kockázati összeg) határoztak meg. Ebben az esetben a Biztosító a felmerült költségeket az elsô kockázat összegéig téríti meg.

IX. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

A Biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biztosítási szerzôdés szerinti biztosítási összeget.

X. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezésekor

(1) A Biztosítottnak (Szerzôdônek) a biztosítási eseményt bekövetke- zése után, haladéktalanul, de legkésôbb az észleléstôl számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerzôdést kezelô Biz- tosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és le- hetôvé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának el- lenôrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény be- következésének idôpontja, és a kár összege. A tûzesetet, a robbanást a tûzoltóságnak, a betöréses lopást, a rablást, és a vandalizmust vi- szont a rendôrségnek is be kell jelenteni.

(2) A Biztosítottnak (Szerzôdônek) tôle elvárhatóan gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítésérôl, melyekre vonatko- zóan a Biztosító írásban elôírásokat tehet. A Biztosító nem kötelez- hetô az írásos elôírásainak be nem tartása miatt keletkezett többlet- kár megtérítésére.

(3) A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy állapotán a Biztosított (Szerzôdô) a kárfelvételi eljárás megindu- lásáig, de legkésôbb a bejelentéstôl számított 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változhat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változások következté- ben a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírá- lása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

(4) Ha a Biztosító részérôl a bejelentés kézhezvételétôl számított 5 na- pon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a Biztosított (Szer-

zôdô) intézkedhet a javításról, vagy a megsérült vagyontárgy helyreállí- tásáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell ôrizni. A tárolás többletköltségei a Biztosítót terhelik.

(5) A Biztosítottnak (Szerzôdônek) a keletkezett kár összegszerûsé- gét hitelt érdemlôen bizonyítania kell. Ennek hiányában a Biztosító szolgáltatása a belföldi kereskedelmi forgalom átlagos árszínvonalá- hoz igazodik.

(6) A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körül- ményeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerû joggyakorlás kö- vetelményére is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

x. xxxxxxxx határozat,

b. ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap,

c. költségvetés és számla,

d. minden olyan egyéb lényeges irat, amely a jogalap elbírálásához, és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges lehet.

XI. Záró rendelkezés

A Tûz és Xxxxxxxxxx Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei alapján létrejött biztosítás (a továbbiakban: alapbiztosítás) bármely fél általi felmondása, vagy egyéb okból történô megszûnése esetén vala- mennyi kiegészítô biztosítás és záradék az alapbiztosítás megszûnésé- vel egyidejûleg megszûnik. A kiegészítô biztosítás vagy záradék önál- lóan is felmondható, annak felmondása, vagy bármely okból történô megszûnése az alapbiztosítás, illetôleg az egyéb kiegészítô biztosítá- sok és záradékok hatályát nem érinti.

VIHAR ÉS KIEGÉSZÍTÔ KOCKÁZATOK BIZTOSÍTÁSÁ- NAK KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerzôdô (Biztosított) a megha- tározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed a következôkben meghatározott biztosítási események miatt keletkezett károk megtérítésére, a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

Vihar

(1) Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességû szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által so- dort tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történô ütközése okoz.

(2) A Biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt, helyükrôl elmozdítható vagyontár- gyakban keletkezett károkat;

b. a viharral együtt járó csapadék (esôvíz, jég, hó) által az épületek külsô vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;

c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson tör- ténô beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílá- sok a vihar következtében keletkeztek;

d. az épületek külsô falain vagy a tetôn elhelyezett tár- gyakban (pl. cégérek, védôtetôk, napelemek), elektro- mos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármi- lyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkat; a kizárás nem vonatkozik a biztosított épületen elhelye- zett, a biztosított tulajdonát képezô rádió és TV antennákra;

e. a lábonálló növényi kultúrákban, a szabadban tartott terményekben, termékekben, állatokban keletkezett ká- rokat,

f. az idôjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fe- désekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az eze- ken keresztül beáramló csapadék által okozott károkat;

g. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

Felhôszakadás

(1) Felhôszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket az intenzív csapadékból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított va- gyontárgyakban okoz.

(2) A Biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévô vagyontárgyakban keletkezett káro- kat;

b. az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c. az elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás miatt ke- letkezô károkat;

d. a felhôszakadás miatti belvíz által okozott károkat.

Jégverés

(1) Biztosítási eseménynek minôsül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

(2) A Biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetôket, illetve az ideiglenes fedése- ket (pl. fólia, ponyva) – tetôzetében keletkezett, valamint a megrongált tetôn keresztül beáramló csapadék által az épületekben (építmények- ben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

(3) A Biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben valamint nyílászárók üvege- zésében keletkezett töréskárokat,

b. azokat a károkat, amelyek a tetôszerkezet karbantartá- sának elmulasztása miatt következtek be.

Hónyomás

(1) Biztosítási eseménynek minôsül a nagy mennyiségben felgyülem- lett hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkezô törés vagy deformációs sérülés.

(2) A Biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetôket, illetve az ideiglenes fedése- ket (pl. fólia, ponyva) – tetôzetében keletkezett, valamint a megrongált tetôn keresztül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ide értve az épületek (építmények) vagy azok részeinek biztosítási ese- mény miatti összeomlása, ledôlése során a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkat is.

(3) A Biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben valamint a nyílászárók üvege- zésében keletkezett károkat,

b. az esôvíz elvezetô csatornákban, hófogókban keletke- zett károkat,

c. azokat a károkat, amelyek a tetôszerkezet nem megfe- lelô méretezése vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be.

Szikla-, kô- és földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg beomlása

(1) Sziklaomlás, kôomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülô), elmozduló sziklada- rab, kôzetdarab illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító nem téríti meg a föld ásványi anyagainak feltá- rása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett káro- kat továbbá a támfalakban, a mesterséges rézsûkben és egyéb, az 1. pont alatti biztosítási események bekövetke- zését megakadályozni hivatott mûtárgyakban keletkezett károkat.

(2) Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felszíni talajrétegek lejtôirányú lassú vagy hirtelen bekövetke- zô elmozdulása okoz. A Biztosító nem téríti meg az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett káro- kat, továbbá a támfalakban, a mesterséges rézsûkben és

egyéb, a földcsuszamlás bekövetkezését megakadályozni hivatott mûtárgyakban keletkezett károkat.

(3) Ismeretlen üreg* vagy építmény beomlása okozta kárnak kell te- kinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot külsô erôhatás miatti megszûnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkezô beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az isme- retlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, vagy elhagyott bányákban történt.

*Ismeretlen üreg: az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, a Biztosított és a hatóságok által nem ismert, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

Jármûvek ütközése

(1) Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épületek (építmények),

– ide értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedô vagy közúti jármû nekiütközése okozott.

(2) A Biztosító nem téríti meg:

a. az olyan jármûvek által okozott károkat, amelyeket a Biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet,

b. a jármûvekben keletkezett károkat.

Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épületek (építmények), – ide értve a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakat is – és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet ide- gen vagyontárgynak* ezen vagyontárgyakra történô rádôlése okozott.

*Idegen vagyontárgy: az a vagyontárgy, amely a káresemény idôpont- jában nem volt a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, továb- bá az amelyet nem bérelt, kölcsönzött, illetve nem az ô érdekében használtak fel és amely nem a kockázatviselés helyén volt elhelyezve.

Füst és hô

(1) A Biztosító megtéríti a Biztosított tulajdonában lévô tüzelô, fûtô, fô- zô vagy szárító-berendezésekbôl hirtelen, rendeltetésszerûen kiáramló füst és hô hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

(2) A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt, illetve hôt kibocsátó tárgyakban (be- rendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentô, ki- zárólag esztétikai károk;

c. a füstnek, illetve hônek rendeltetésszerûen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

ÁRVÍZ KOCKÁZAT BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerzôdô (Biztosított) a megha- tározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed az árvíz miatt keletkezett károk megtérítésére, a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

(1) Árvízkárként a Biztosító az árvíz* miatt fellépô vízelöntés következ- tében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, tö- rés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg.

*Árvíz: az állandó, vagy idôszakos jellegû, természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el,, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépô fakadó vizek (buzgárok) vízhatása.

(2) A Biztosító nem téríti meg:

a. a víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítmé- nyekben, árkokban, öntözô-berendezésekben,

b. a hullámtérben* és nem mentett árterületeken ** levô vagyontárgyakban,

c. a talajerôben, illetve a talajszerkezetben keletkezett károkat.

*Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület, vagy ahol töltések nincsenek, ott a magas partok közötti terület.

**Nem mentett árterület: a vízügyi hatóság által megállapított árterü- letnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítôen párhuza- mosan vezetett (legfeljebb 2 számjegyû) közút, vasúti töltés, vagy ma- gas part, valamint a települések belterületének határa között fekszik.

(3) A Biztosító nem téríti meg az árvíz megelôzési, továbbá az árvízvédelmi munkák címén felmerült költségeket.

FÖLDRENGÉS KOCKÁZAT BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerzôdô (Biztosított) a megha- tározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed a földrengés miatt keletkezett károk megtérítésére, a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

(1) Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belsô energiájából származó – földrengés minôsül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérte vagy meghaladta.

(2) A Biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen ese- ményekkel összefüggésben keletkezô tûzesetek által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károkat. A Biztosító 72 órán belül bekövetke- zô károkat egy káreseménynek tekinti. Ha egy biztosítási eseményt követôen a károk ennél hosszabb idôtartamon belül következnek be, a Biztosított határozhatja meg a 72 órás idôintervallumokat, de azok nem fedhetik egymást.

(3) A Biztosító nem téríti meg:

a. a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b. az árvíz (áradás) miatt keletkezett károkat.

VEZETÉKTÖRÉS MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásának változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerzôdô (Biztosított) a megha- tározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed a vezetékek törése miatt keletkezett károk megtérítésére, a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

(1) Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületen belüli, illetve a kockázatviselés helyén belüli víz- (ide értve az önálló tûzivíz hálózatot és sprinkler berendezést is), szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgálta- tó- és központi fûtés rendszerek biztosított vezeték szakaszain belüli, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülé- kek törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadá- sa miatt kiáramló víz, illetve gôz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ide értve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a biztosí- tott vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

(2) A Biztosító megtéríti továbbá

a. az épületen belüli be- és elvezetô vezetékek kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények tömítési hibái miatt keletkezô károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b. az épületen belüli elvezetô csövek dugulása miatt keletkezô káro- kat, valamint a dugulás elhárításának költségeit;

c. a szerzôdésben foglalt külön megállapodás esetében az 1. pont szerinti káreseteknél legfeljebb 6 m új csô beszerzési és annak be- húzási költségeit;

d. a kockázatviselés helyén lévô nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által okozott károkat

(3) A Biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon;

c. talajvíz, árvíz vagy más idôjárási hatások miatt össze- gyûlt víz által okozott károkat;

d. a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat;

e. sprinkler berendezések és önálló tûzivíz hálózatok sza- bályszerû mûködése miatt keletkezett károkat;

f. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerel- vényekben (csaptelepek, vízmérôk, víztartályok, kazá- nok, fûzôtestek, bojlerek, mosó- és mosogató gépek) keletkezett károkat;

g. az épületek vezetékeinek, berendezéseinek és az épüle- tekben lévô gépek vezetékeinek fagykárait illetve ezek következményi kárait, amennyiben azok a szükséges/in- dokolt víztelenítés elmulasztása miatt keletkeztek.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Kiegészítô Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerzôdô (Biztosított) a megha- tározott pótdíjat megfizette, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége ki- terjed az üvegtörés miatt keletkezett károk megtérítésére, a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

(1) Biztosított üvegnek minôsülnek

a. átalány (épületérték alapján kötött) biztosítás esetén: a biztosított épületek (építmények) szerkezetileg beépített üvegezései, a külsô és belsô nyílászárók üvegezései, kivéve: az ón-, ólom- és réz- foglalatokban lévô díszüvegezéseket, a felülvilágítók és kupolák üvegezését, a napenergia berendezéseket, a különleges homokfúvott és savmaratott üvegeket, az üvegtetôket valamint az üvegházak és télikertek üvege- zését.

b. üvegértékre kötött biztosítás esetén: a biztosítási szerzôdésben részletezett üvegezések, üvegfelületek és speciális üvegek.

(2) Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított üvegekben (üvegezé- sekben) keletkezett törés- vagy repedéskár, még abban az esetben is, ha azok

a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során,

b. vihar vagy jégesô következtében,

c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket) során keletkeztek.

(3) A Biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségeit, to- vábbá a következô költségeket téríti meg:

a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védôberendezések, belsô zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárral megha- tározott kártérítési összegnek megfelelô limitösszegen belül;

b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreál- lítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedô mértékben.

(4) A Biztosító nem téríti meg:

a. a tûz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve személyzettel ellátott légijármû vagy annak részeinek, illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üvegkárokat;

b. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) fellépô káro- kat, valamint a fém keretben történt üvegezésekben, a

nem megfelelô kivitelezés (pl.: rugalmatlan megfogás, lécbetét hiánya, elégtelen hely a hôtágulás miatti alak- változáshoz) következtében keletkezett károkat;

d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkezett további károkat;

e. a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és fényforrásokban keletke- zett károkat.

(5) A Biztosító megtéríti az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban valamint az üvegfelületen lévô dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat. A Biztosító ezen károkat a károso- dott üvegfelület téríthetô helyreállítási költségeinek 50%-ig fedezi.

(6) Az üvegbiztosítás díját a Biztosító

a. épületértékre kötött biztosítás esetén a biztosított épület (épít- mény) értéke,

b. üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosított üvegezések új- raüvegezési költsége alapján határozza meg.

(7) Ha a kárt harmadik személy okozta, a Biztosított köteles megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személy is- mertté váljon.

BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

A kiegészítô feltételek keretében a szerzôdô felek megállapodnak ab- ban, hogy a Tûz és Xxxxxxxxxx Kockázatok Biztosításának Szerzôdési Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben ha- gyásával és azzal a feltétellel, hogy:

– a Szerzôdô (Biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, és

– a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség(ek)re a kár idôpontjában megvalósulnak a mini- mális mechanikai védelem* elôírásai

a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a betöréses lopás, vala- mint a vandalizmus és rablás miatt keletkezett károk megtérítésére, kü- lön záradék hiányában 1 500 000 Ft-ig, ezen belül maximum a biz- tosítási összegig a következôkben részletezetteknek megfelelôen.

Jelen kiegészítô biztosítás fedezet kiterjed:

– a szerzôdésben meghatározott biztosított vagyontárgyak jogta- lan eltulajdonításával és/vagy rongálásával okozott károkra, továbbá

– az alapbiztosításban biztosított épületekben, épületrészekben, épít- ményekben betöréses lopással, annak kísérletével, illetve vandaliz- mussal okozott rongálási károkra, ideértve az épületberendezési-, épületgépészeti-, épületfelszerelési tárgyak megrongálását, lesze- relését és eltulajdonítását is.

*Megvalósul a minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség fa- lazatai, padozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követel- ményeknek megfelelnek:

– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

– a hengerzárak törés xxxxx xxxxxxxx,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága min. 6 cm-es, hagyo- mányos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû.

I. Betöréses lopás és vandalizmus

(1) Betöréses lopás, ha az elkövetô a lopás során a biztosítási szerzô- désben megjelölt kockázatviselés helyén,

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetô kibontásával erôszakos módon hatolt be;

b. nehezítô akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megenge- dett, illetve alkalmatlan meglévô nyíláson (pl. szellôzônyílás) keresz- tül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a betörés során a kulcsokhoz az a)-b) pontok szerinti – a kockázat- viselés helyén egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történô – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

(2) Betöréses lopás továbbá, ha az elkövetô a kockázatviselés he- lyére nem az (1) a.– c. pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a le- zárt helyiség ajtaját vagy a zárt tárlókat vagy ezek zárszerkezetét fel- törte. Ebben az esetben a Biztosító kockázatviselése csak a lezárt helyiségben illetve lezárt tárolóban levô vagyontárgyakra terjed ki. Nem minôsül feltörésnek az ajtók vagy tárlók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérelmi nyomok nélkül történô fel- nyitása.

(3) Ha vagyontárgyak külön megállapodás szerint csak zárt táro- lókban (pl. pénzszekrény, falba épített páncélkazetta, páncélszek- rény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minôsül betöréses lopásnak, ha az elkövetô a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az 1. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat vagy ezek zárszerkezetét:

x. xxxxxxxx;

b. eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben eze- ket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncél- szekrény) tárolták, és az elkövetô a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte. Nem minôsül feltörésnek az ajtók vagy tárlók vagy ezek zárszerkezeteinek külsérel- mi nyomok nélkül történô felnyitása.

(4) Vandalizmus: ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyakat – azok eltulajdonítása nélkül – a betöréses lopás vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

(5) A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülô következô többletköltségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyai- ban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költsé- geket, beleértve a szükséges romeltakarítási is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, le- zárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási ká- rok helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot, vagy kulcsmásolatot használtak;

x. x kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

e. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideigle- nes biztonsági intézkedések (ôrzés, ideiglenes zár és nyílásvéde- lem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult.

(6) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF álta- lános kizárásain túlmenôen – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek olyan va- gyontárgyak eltûnése miatt keletkeztek, amelyeknél az 1.-

3. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg (pl.: lopás, eltûnés);

(7) A Biztosító a betöréses lopás elkövetése során okozott (keletke- zett) tûz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedezô más biztosítási szerzôdés nem volt érvényben.

(8) Abban az esetben, ha a biztosítási összeg meghaladja az 1 500 000 Ft-ot, a Biztosító a kockázatviselés helyén (épület, helyi- ség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától függôen kártérítési li- mitösszeget határoz meg, amely az ingóság vagyoncsoport biztosítá- si összegén belül az egy káreseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás felsô határa. Abban az esetben, ha a betöréses lopás el- követése idôpontjában a szerzôdésben rögzítettektôl (ez minden eset- ben a szerzôdés kötésekor megvalósuló védelmi szintet jelenti) eltérô színvonalú vagyonvédelem valósult meg, a Biztosító a káridôpontban ténylegesen megvalósult vagyonvédelemnek megfelelô védelmi osz- tály szerinti kártérítési limitösszeget tekinti szolgáltatási felsô határnak, ez azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A kár idôpont- jában megvalósult betörés elleni vagyonvédelem színvonalától függô kártérítési limitösszegeket jelen feltételek GT 001. számú záradéka tar- talmazza. A Biztosító a vagyonvédelem színvonalától függô védelmi osztályt a szerzôdésben rögzíti.

II. Rablás

(1) Rablás, ha az elkövetô biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdo- nítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégbôl valaki ellen erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, ille- tôleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

(2) A Biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülô követke- zô többletköltségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyai- ban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költsé- geket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, le- zárt tárlók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási ká- rok helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

d. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideigle- nes biztonsági intézkedések (ôrzés, ideiglenes zár és nyílásvéde- lem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult.

(3) A Biztosító a rablás elkövetése során okozott (keletkezett) tûz vagy robbanás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha ezen kockázatokat fedezô más biztosítási szerzôdés nem volt érvényben.

ÉPÜLETTULAJDONOSI FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTÔ FELTÉTELEI

Jelen szerzôdési feltételek alapján kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosított követelheti, amennyiben a meghatározott pótdí- jat megfizette, hogy a Biztosító a feltételben meghatározott módon és mértékben mentesítse ôt az olyan kár megtérítése alól, amelyet a felté- telekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azért – mint károkozó – a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.

I. Biztosított

Jelen szerzôdési feltételek alapján Biztosítottnak minôsülnek:

(1) A szerzôdésben megnevezett Biztosítottak, akik a – mindenkor hatályos – társasházakról szóló törvény hatálya alá esnek, miszerint a társasház az az épület, amelyet a tulajdonostársak alapító okiratba fog- lalt megállapodással társasháznak minôsítettek. Az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolhatja.

(2) A szerzôdésben megnevezett Biztosítottak, akik a – mindenkor hatályos – szövetkezetekrôl szóló, törvény hatálya alá esnek, miszerint az a lakás minôsül szövetkezeti lakásnak, amely a lakásszövetkezet tagjainak vagy a lakásszövetkezetnek a tulajdonában van. A szabály- zat szempontjából szövetkezeti ház a szövetkezeti lakásokat magába foglaló lakóépület. A lakásszövetkezet jogi személy.

II. Biztosítási esemény és kizárások

(1) A szerzôdési feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül a Biztosított szerzôdésen kívüli károkozása, amely lehet a károsult életé- nek, testi épségének, valamint egészségének károsítása, továbbá va- gyoni és nem vagyoni károkozás, és amelyeket a Biztosított mint a biz- tosítási szerzôdésben megjelölt ingatlan (épület, lakás, melléképület, építmény, telek), továbbá épületberendezési tárgyak (felvonók, fûtô, elektromos, víz, gáz stb. szerelések és berendezések), valamint a telken lévô úszómedencék, sport és játszóterek, kerti berendezések tulajdo- nosa, bérlôje, használója, kezelôje, karbantartója minôségében okoz.

(2) A Biztosító a szerzôdésben foglalt külön megállapodás esetében

– az 1. pontban foglaltakon túlmenôen – megtéríti azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl csôtö- rés, vagy csôrepedés miatt kiömlô víz okoz, feltéve, hogy a Biztosított felelôssége megállapítható és ezek miatt

– az egyes tulajdonosok, ill. harmadik személynek nem tekinthetô más károsultak a lakóközösséggel szemben,

– az elôbbiek egymással szemben,

– a lakóközösség az egyes lakókkal szemben, érvényesítenek igényt.

(3) A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a károsodás bekövetkezte. A károsodás bekövetkeztének idôpontja az az idôpont, amikortól a károkozó kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik. Ez az idôpont személysérüléses károknál a testi sérülés idôpontja, vagy a halál beállta, illetôleg az egészségkárosodás kezde- te, vagyoni károk tekintetében pedig azok felmerülése.

(4) A biztosítási fedezet kiterjed a megalapozott kárigények rendezé- sére, valamint a megalapozatlan igények elhárítására is.

(5) A biztosítási fedezet nem terjed ki

a. a Biztosított és más jelen feltételek alapján Biztosított- nak minôsülô személy egymás ellen érvényesített kár- igényeire, kivéve a 2. pontban meghatározott eseteket,

b. a keresô foglalkozás vagy tevékenység végzése során, azzal összefüggésben okozott kárra,

c. a lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, mely zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gôz, vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be, továbbá a környezet szennyezésével okozott károkra,

d. a Biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra,

e. az elmaradt vagyoni elônyre (tervezett nyereség, elma- radt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség)

III. A biztosító kockázatviselésének területi és idôbeni hatálya

(1) A biztosító kockázatviselése területileg kizárólag a szerzôdésben meghatározott ingatlan(ok)ra korlátozódik.

(2) A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya (kocká- zatviselés kezdeti idôpontjától a szerzôdés lejáratáig terjedô idôszak) alatt okozott és érvényesített károkra terjed ki. Az érvényesítés idô- pontja az a nap, amikor a károsult kárigényét elsô ízben a Biztosított ré- szére bejelenti.

IV. Biztosítási összeg

(1) A káreseményenkénti biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség több sze- mélyt terhel, illetve ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. Egy biztosítási idôszak alatt a Biztosító legfeljebb a biztosítási idôszakra ér- vényes biztosítási összeg erejéig téríti meg a károkat. Amennyiben a biztosítási évfordulót megelôzôen a biztosítási összeg ki- fizetésre került, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége – eltérô megállapodás hiányában- a biztosítási idôszak vé- géig nem áll fenn.

(2) Amennyiben egy károkozással okozati összefüggésben több kár- esemény (sorozatkár) következik be, azt a biztosítási összeg szem- pontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

V. A biztosító szolgáltatásai

(1) A kártérítés szabályai:

a. a Biztosító a balesetbôl eredô munkaképtelenség, vagy munka- képesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövede- lem-kiesést), illetôleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadé- kot és a nem vagyoni kárpótlást is a szerzôdésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdô idôpontjából a jogosultság lejártáig fizeti meg. A járadék- fizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a Biztosító csak a maximált kár és a járadék tôkeértékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kérésére egy összegben is átadható.

b. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg Biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

c. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg keretén belül azt a kártérí- tést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

d. Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô in- dokolt költséget a Biztosító – a biztosítási összeg keretén belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

e. A Biztosító a perköltségre csak akkor nyújt fedezetet, ha képviselô- je a perben részt vett, vagy a perrôl ôt a Biztosított elôzetesen, írás- ban értesítette. A perköltség nem része a biztosítási összegnek, azt a Biztosító a biztosítási összegen felül téríti.

f. A Biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

g. A Biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetôeszközben teljesít.

(2) A kárrendezés szabályai:

a. A károk mennyiségi és összegszerû megállapítása a Biztosító hely- színi vizsgálata után a károsulttal, és a Biztosítottal való együttmû- ködést követôen történik meg.

b. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki.

c. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ô kezé- hez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégíthette.

d. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a Bizto- sított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudo- másul vették.

e. A Biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizeté- sektôl a kártérítési összegnek a károsult javára történô letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapítása- kor a Biztosító a letétbe helyezett összegbôl teljesít a károsult ré- szére. Ha a Biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azonban az ügy lezárása a Biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a Biztosító a megegyezés szerint fizetendô kártérítési összeget a kárult részére rendelke- zésre tartja addig az idôpontig, amíg a Biztosított nem rendelke- zik, illetve az ügy el nem évül. A Biztosított ellenállása miatt fel- merülô többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.

f. A Biztosító szolgáltatása a kárrendezés lezárásához szüksé- ges összes okirat beérkezését követô 15 munkanapon belül esedékes.

(3) A járadék tôkésítésére vonatkozó rendelkezések: Járadékfize- tési kötelezettség esetén a Biztosító a nettó tôketartalékot a megállapított fix tartamra vagy élethosszig (életjáradék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint. Ennek értéke életjá- radék esetén az egy év során kifizetendô járadékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata. A Biztosító a tô- ketartalék részeként, a járadékfolyósításhoz kapcsolódó költsé- gek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint költségtartalékot is képez.

VI. A biztosító visszakövetelési joga

(1) A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított:

a. a kárt szándékosan vagy

b. súlyosan gondatlan magatartásával idézte elô.

(2) Súlyosan gondatlan a Biztosított károkozása, ha

a. e tényt bíróság határozatával megállapította,

b. az épületek, építmények, gépek, berendezések, felsze- relések avultságával, azok karbantartásának elmulasz- tásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, ki- véve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben, vagy a kár

elôzetesen nem volt észlelhetô (rejtett kár, melyrôl az el- várható gondosság mellett sem szerezhetett tudomást a Biztosított),

c. a kárt súlyosan ittas állapotban vagy kábító, illetve egyéb bódulatot keltô szer hatása alatt, és ezzel az álla- potával összefüggésben okozta.

(3) A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a Biztosított bizo- nyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

VII. Kárbejelentésre vonatkozó elôírások

(1) A Biztosított a káreseményt, illetôleg az azzal kapcsolatos igény ér- vényesítését a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutásától számí- tott 2 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Haladéktalanul jelentenie kell továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljá- rásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

(2) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a károsult nevét, a kár bekö- vetkezésének idôpontját, helyét, nagyságát (mértékét) a káresemény rövid leírását, illetve a kárral kapcsolatos valamennyi egyéb lényeges információt.

(3) A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelen- tést megtörténtnek tekinteni, errôl két munkanapon belül értesíti a Biz- tosítottat.

(4) A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított e kár bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt a kárral összefüggô lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

VIII. Egyéb rendelkezések

(1) A Biztosító törvényi engedményi joga alapján a visszkereset érvé- nyesítéséhez szükséges bizonyítékokat, tájékoztatást és minden elvár- ható támogatást a Biztosított megadni tartozik. E kötelezettség elmu- lasztásából származó hátrányok a Biztosítottat terhelik.

(2) A Biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérü- lést a Biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig – egyidejû írásbe- li tájékoztatás mellett – a Biztosítóhoz befizetni tartozik.

(3) A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésekre a Biztosító Va- gyonbiztosítási Általános Szerzôdési Feltételei (VÁSZF) rendelkezéseit jelen feltétel fejezetének kiegészítéseivel együttesen kell alkalmazni. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitôl eltér, akkor

– amennyiben az eltérô rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a VÁSZF-et értelem- szerûen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a VÁSZF és a feltétel eltérô rendelkezései egymást ki- zárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

ZÁRADÉKOK

GT 001. számú záradék: Vagyonvédelmi elôírások

A Betöréses Lopás Biztosításának Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx a következô elôírásokkal egészülnek ki.

(1) A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettségének felsô határát a táblázatban – a kockázatviselési he- lyén (épület, helyiség) megvalósuló vagyonvédelem színvonalától füg- gôen – meghatározott kártérítési limitösszegek képezik, feltéve, hogy a biztosított vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) meghatározott biz- tosítási összegek ezeket meghaladják.

Nincs Minimális Részleges elektronikai elektronikai elektronikai

     jelzôrendszer jelzôrendszer van jelzôrendszer van Minimális

mechanikai védelem

esetében   1 500 000 2 500 000   4 000 000

Részleges mechanikai védelem

esetében   4 000 000 5 000 000   6 000 000

(2) Meghatározások:

Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, pado- zatai, és a nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik:

– a kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek,

– az ajtók zárását biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehe- tôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedileg minôsített lamellás zár, henger vagy mágneszár, illetve minimum 4 betû-, vagy számkombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

– a hengerzár törés ellen védett,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû.

Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, fö- démszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelmények- nek megfelelnek:

– a 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók (ablakok, kirakatok, por- tálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más me- chanikai szerkezettel, illetve minimum MABISZ által A2 kategóriába minôsített biztonsági üveggel) védettek:,

– a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetû falazó körömmel van rögzítve, a minimális beépítési mélység 150 mm (15 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén), vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldás fogadható el (pl. belsô leereszthetô biztonsági rács),

– a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz van- nak erôsítve,

– a zárást minimum kettô darab biztonsági zár végzi: biztonsági zár- nak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 roto- ros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám-, vagy betûjel-kombi- nációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg, minôsített lamel- lás zár,

– az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve,

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van,

– a bevésô zár esetén az ajtólap külsô, keskenyebbik oldala fémle- mezzel meg van erôsítve,

– fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védettek,

– az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem be- folyásolja,

– a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,

– az ajtószerkezetek megerôsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, re- teszhúzás ellen védettek,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékûek.

Megjegyzés: A lakat nem minôsül biztonsági zárnak!

Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, sze- mélyvédelem nincs, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon,

– a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivi- telû, szabotázsvédett, min. 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyen- értékû szilárdságú anyagból – készüljön,

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza mi- nimum 1,5 m-es lágyacél vagy ezzel egyenértékû mechanikai

szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása ese- tén a jelzésvonalon adjon riasztást,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzô- vonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jel- zés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lenni, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyak- tól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédesz- közzel legyen megoldható,

– a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél le- gyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkez- zen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, ele- mes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemké- pes,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatiku- san és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üze- meltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus vég- rehajtását biztosítsa,

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondos- kodni kell,

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai védelem, ha teljes körû térvédelem, tárgyvé- delem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázat-elbírálás során kiderül, hogy a térvédelem tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei „árnyékban” van- nak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem.)

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázsvonalon,

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolha- tóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

– a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivi- telû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,

– az élesítés csak külsô, min. 6 betû- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhetô, a kódkapcsoló központot vezérlô áramkö- rét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett té- ren belül kell elhelyezni,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további ré- szek maradjanak mûködôképesek,

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) állandó ôrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltetô vagy a szerviz által – kikapcsolható szabo- tázsvonalat kell kiépíteni,

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkap- csolón jelezni kell,

– élesbe kapcsolat állapotban a vezérlô központnak valamennyi jel- zôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

– a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövid- zárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rend- szer jelezze (riasztania kell),

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy op- tikai jelzésadó telepítése szükséges,

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyi- ben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulá- torosnak kell lennie,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyak- tól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédesz- közzel legyen megoldható,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs, min. 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

– az optikai jelzésadó borostyán sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerôs legyen,

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködnie,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatiku- san és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üze- meltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus vég- rehajtását biztosítsa,

– az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

– nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védôcsôbe helyezve kell vezetni.

GT 002. SZÁMÚ ZÁRADÉK: ÉRTÉKKÖVETÉSRE VONAT- KOZÓ KIEGÉSZÍTÔ MEGÁLLAPODÁS

A szerzôdô felek a biztosítási összegek értékkövetése érdekében a kö- vetkezôkben állapodnak meg.

(1) A biztosított épületek és ingóságok esetében a Biztosító a biztosí- tási évfordulón módosítja azok biztosítási összegét. Az évfordulót kö- vetô biztosítási idôszakban (egy év) a Biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felsô határát minden esetben az értékkövetési eljárás során meghatározott biztosítási összeg képezi.

(2) Az index értékérôl a Biztosító a szerzôdôt legkésôbb az évfordulót megelôzôen 60 nappal értesíti. A szerzôdônek az évforduló elôtt legalább 30 nappal írásban közölnie kell, ha az indexálást elutasítja.

(3) Az index értéke az indexértesítô kiküldését megelôzô 12 hónap a legfrissebb KSH Közlemény alapján megállapítható fogyasztói árindexe.

(4) A biztosító az értékkövetés mértéke szerint megváltozott biztosítá- si összeg és a szerzôdéskötéskori díjtétel szorzataként számítja ki a szerzôdés következô biztosítási idôszakra vonatkozó új éves díját.

(5) Az indexálásra elôször a szerzôdés létrejöttét követô elsô biztosí- tási évforduló alkalmával kerül sor, majd azt követôen minden biztosí- tási évforduló idôpontjában.

GT 004. SZÁMÚ ZÁRADÉK: ELÔZETES KÁRMENTESSÉ- GI ENGEDMÉNY

A záradék alkalmazása esetén a Biztosító a biztosítási ajánlatban meg- határozott mértékû elôzetes kármentességi engedménnyel csökkenti a biztosítási díjat, a következô kiegészítô rendelkezéseknek megfele- lôen.

(1) A kármentességi engedmény a szerzôdés szerinti összesen díjból illeti meg a Szerzôdôt.

(2) A kármentességi engedmény a biztosítási idôszakra (egy év) érvé- nyes, az ezen idôszak alatt bekövetkezett elsô olyan káreseményig, amelyre a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll.

(3) A Biztosító jogosult a tárgyévre meghatározott kármentességi en- gedmény összegét az elsô kár kártérítési összegébôl levonni.

(4) A Szerzôdôt a biztosítási évfordulót követôen abban az esetben is megilleti az elôzetes kármentességi engedmény, ha az ezt megelôzô idôszak alatt a 3. pont szerinti levonás történt feltéve, hogy a biztosítási évfordulóra ezzel ellentétes szerzôdésmódosítás nem történt.

GT 005. számú záradék: Lapostetô alatti, az utolsó szinten elhelyezkedô helyiségek beázás kárai

(1) A záradék értelmében a Biztosító – a meghatározott pótdíj megfizetése esetében – megtéríti a biztosított épület utolsó szint- jén található helyiségek festésében, mázolásában, tapétázásában, belsô burkolatában keletkezô csapadékvíz által okozott beázási ká- rokat helyiségenként és biztosítási idôszakonként (egy év) egy al- kalommal.

(2) A Biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése és az ezt igazoló dokumentumok bemutatása.

(3) Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a beázási ká- rok amiatt következtek be, hogy a tetôszerkezet és/vagy a tetôfedés kivitelezése nem a hatályos építészeti szabá- lyoknak megfelelôen történt, vagy mert a tetôszerkezet és/vagy a tetôfedés szükséges karbantartását elmulasz- tották.

(4) A Biztosító nem téríti meg a beázási ok megszüntetését célzó munkálatokkal kapcsolatos károkat és költségeket.

GT 006. számú záradék: Kaputelefonok rongálási kárai

(1) A záradék értelmében a Biztosító a meghatározott pótdíj megfize- tése esetében megtéríti a kaputelefon rendszer kültéri egységeiben keletkezô rongálási károkat még akkor is, ha a bekövetkezô kár vandál cselekedet következménye.

(2) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége lépcsôházanként és éven- te a biztosítási ajánlatban, kötvényben meghatározott biztosítási össze- gig terjed. (Kártérítési limit: lépcsôház/év)

(3) A Biztosító nem téríti meg:

– a kaputelefon rendszer egységeinek lopásából eredô károkat,

– a kaputelefon rendszer kültéri egységeinek lopásából eredô következményi károkat,

– a videokamerával ellátott kaputelefon-rendszerek videó egységei- ben, annak tartozékaiban keletkezett károkat.

GT 007. számú záradék: Személyfelvonó rongálási kárai

(1) A záradék értelmében a Biztosító a meghatározott pótdíj megfize- tése esetében megtéríti a biztosított épület személyfelvonóiban kelet- kezô rongálási károkat még akkor is, ha a bekövetkezô kár vandál cse- lekedet következménye.

(2) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége személyfelvonónként és évente a biztosítási ajánlatban, kötvényben meghatározott biztosítási összegig terjed (Kártérítési limit: személyfelvonó/év), a következô kiegészítésekkel:

a. a biztosító kizárólag azon rongálási károkat téríti meg, amelyek a biztosított személyfelvonó rendeltetés szerinti mûködését lehetet- lenné teszik,

b. továbbá a biztosító megtéríti a biztosított személyfelvonó mûszaki meghibásodásából, alkatrészeinek törésébôl, repedésébôl szárma- zó károkat is, ha azokat elôre nem látható, véletlen, és váratlan esemény okozta,

c. a biztosító kizárólag az önrészesedés összegével csökkentett indo- kolt javítási költségeket fizeti meg.

(3) A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

– a személyfelvonó rendeltetésellenes használatának kö- vetkezményeként keletkeznek (pl. túlterhelés),

– kizárólag esztétikai károsodások (pl. karcolás, firkálás, a burkolat megsértése) és a rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják,

– a karbantartás elmulasztásával összefüggésben kelet- keznek,

– az alkatrészek elhasználódása, az ebbôl eredô törés vagy repedés miatt következnek be.

(4) Önrészesedés mértéke: a keletkezett kár (indokolt javítási költség) 20%-a, de minimum 10 000 Ft.

GT 008. számú záradék: A biztosított garázsokban tá- rolt személygépjármûvek kárai

(1) A záradék értelmében a Biztosító – a meghatározott pótdíj meg- fizetése

esetében – megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási szerzô- dés részét képezô biztosítási események a biztosított garázsban tar- tott, az albetét tulajdonosok saját tulajdonában lévô biztosított sze- mélygépjármûvekben, motorkerékpárokban okoztak, kivételt képeznek a felelôsségi károk.

(2) A biztosítási összeget a szerzôdônek kell meghatároznia a ga- rázsban lévô gépkocsibeállások száma, és a garázsban tárolt sze- mélygépjármûvek, motorkerékpárok újrabeszerzési értéke alapján. Az érték megállapításánál a lehetséges legmagasabb értéket szük- séges meghatározni. Ha a káresemény idôpontjában a biztosított személygépjármûvek, és motorkerékpárok – a garázsban lévô gép- kocsibeállások, és ténylegesen állandó jelleggel ott tárolt gépjármû- vek – összesített újra beszerzési értéke nagyobb, mint a személy- gépjármûvekre, és motorkerékpárokra meghatározott biztosítási összeg, akkor a biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz.

(3) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként a biz- tosítási ajánlatban, kötvényben személygépjármûvenként, motorke- rékpáronként meghatározott kártérítési limitig terjed, (Kártérítési li- mit: /személygépjármû, vagy motorkerékpár/ káresemény), a következô kiegészítésekkel:

a. a biztosító a kártérítési limit mértékéig káridôponti avult értéken té- ríti meg a károsodott jármûvek mûszakilag indokolt, és szükséges javítási, illetve totál kár esetén pótlási költségeit,

b. a biztosító a károsodott biztosított jármû káridôponti utánpótlási értékét a kár idôpontjában érvényes EUROTAX katalógusban lé- vô, károsodottal azonos típusú – annak hiányában a károsodott jármû mûszaki tulajdonságaival megegyezô – jármû értékébôl kiindulva, az idôközi elhasználódásból származó értékcsökkenést levonva állapítja meg.

(4) A biztosító nem téríti meg a személygépjármûvek, mo- torkerékpárok azon kárait, amelyek:

– a garázsba történt erôszakos behatolással, a gépjármû feltörésével, vagy annak kísérletével

– a gépjármûvek eltulajdonításával, vagy annak kísérletével

– a garázsban gépjármûvel történô közlekedéssel

– a gépjármûvek rongálásával, alkatrészeinek letörésével, esztétikai károsításával

összefüggésben keletkeznek.

(5) Önrészesedés mértéke: a keletkezett kár – javítási, illetve pótlási költség – 10%-a, de minimum 15 000 Ft.

GT 009. számú záradék: Panel, és blokk szerkezetû épületek beázás kárai

(1) A záradék értelmében a Biztosító – a meghatározott pótdíj megfi- zetése esetében – megtéríti a panelek, és/vagy blokkok illesztési hé- zagain bejutott csapadékvíz által a biztosított épület helyiségeinek fes- tésében, mázolásában, tapétázásában, belsô burkolatában okozott beázási károkat helyiségenként, és biztosítási idôszakonként (egy év) egy alkalommal.

(2) A Biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése, a hiba kijavítása, és az ezt igazoló dokumentumok be- mutatása.

(3) Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a beázási károk amiatt következtek be, hogy a panelek és/vagy blokkok illesztéseit, hézagai- nak tömítését nem a hatályos építészeti szabályoknak megfelelôen készítették, vagy azok szükséges karbantartását elmulasztották, illet- ve szakszerûtlenül végezték.

(4) A Biztosító nem téríti meg a beázási ok megszüntetését célzó munkálatokkal kapcsolatos károkat és költségeket.

GT 010. számú záradék: A társasházközösség, vagy lakásszövetkezet tulajdonában lévô lábon álló növé- nyi kultúrák kerti berendezési, és felszerelési tár- gyakra vonatkozó fedezet kiterjesztés

(1) A záradék értelmében a Biztosító – a meghatározott pótdíj meg- fizetése esetében – a „Tûz, és kiegészítô kockázatok” feltételeinek III.

3. pontjában meghatározott biztosítási összegig megtéríti a biztosított társasházközösség, vagy lakásszövetkezet tulajdonában lévô, a kocká- zatviselés helyén található lábon álló növényi kultúrák, kerti berende- zési, és felszerelési tárgyak azon kárait, amelyet a vihar, a vandalizmus okozott.

(2) A vandalizmus károk megtérítésének feltétele a káresemény rend- ôrséghez történô írásbeli feljelentése.

(3) Viharkárnak azok a károk minôsülnek, amelyeket legalább 15 m/sec sebességû szél nyomó-, és szívó hatása, illetve a vihar által so- dort tárgyak biztosított vagyontárgyakkal történô ütközése okoz.

GT 011. számú záradék: Az épülettulajdonosi felelôs- ségbiztosítás kiterjesztése a nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által okozott károkra (kiterjesztett felelôsségbiztosítás)

(1) A záradék értelmében a Biztosító – a meghatározott pótdíj megfi- zetése esetében – az „Épülettulajdonosi felelôsségbiztosítás szerzôdé- si feltételei” II. fejezet 2. pontjában megfogalmazott biztosítási esemé- nyeken túlmenôen megtéríti a nyitva hagyott csap miatt kiáramló folyadék által okozott leázási károkat, ha azokkal kapcsolatban megál- lapítható a biztosított felelôssége.

(2) A Biztosító az „Épülettulajdonosi felelôsségbiztosítás” kereté- ben meghatározott biztosítási összegen belül téríti meg a jelen zá- radék (1) pontjában megfogalmazott biztosítási eseménybôl szár- mazó károkat.

(3) A Biztosító jelen záradékban vállalt szolgáltatási kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan az „Épülettulajdonosi felelôsség-biztosítás szerzôdési feltételei” -ben foglaltak az irányadóak.

(4) A Biztosító nem von le önrészesedést a megállapított kártérítési összegbôl.

GT 012. számú záradék: Az épülettulajdonosi felelôs- ségbiztosítás kiterjesztése jogvédelem fedezetre (jogvédelem biztosítás)

(1) Az „Épülettulajdonosi Felelôsségbiztosítás Szerzôdési Feltételei”- nek változatlan érvényben maradása mellett a biztosító külön díj megfizetése ellenében a Jogvédelmi záradékban foglalt szolgáltatást nyújtja a Biztosított részére a jelen záradékban foglalt feltételek és ki- zárások alapján. A Jogvédelmi záradék az „Épülettulajdonosi Felelôs- ségbiztosítás Szerzôdési Feltételei”-ben, valamint a „Vagyonbiztosítás Általános Szerzôdési Feltételei”-ben (VÁSZF) foglalt szabályokkal együtt érvényes.

I. A jogvédelmi fedezet tárgya

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy:

– a jelen záradék II. és III. fejezetében meghatározottak szerint megté- ríti a Biztosított jogi képviselôje költségeit, valamint

– a jelen záradék II. és III. fejezetében meghatározottak szerint a Bizto- sított helyett megtéríti a Biztosítottat terhelô, bírósági, hatósági eljá- rásban jogerôs határozattal megállapított költségeket,

minden olyan esetben, amikor a Biztosított, mint károkozó ellen az

„Épülettulajdonosi Felelôsségbiztosítás Szerzôdési Feltételei” II. feje- zetében – kivéve a II. fejezet 2. pontban – meghatározott biztosítá- si eseményekkel, továbbá az „Épülettulajdonosi Felelôsségbiztosítás Szerzôdési Feltételei” alapján a biztosító kockázatviselési körébe tar- tozó kárügyekben, vagy azokkal közvetlen összefüggésben indíta- nak bírósági, vagy más hatósági eljárást.

II. A jogvédelmi fedezet terjedelme

A biztosító jogvédelmi fedezete az alábbiak szerint áll fenn:

(1) A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kap- csán nyújtandó teljesítések felsô határát a biztosítási esemény bekö-

vetkeztének idôpontjában a szerzôdés szerint érvényes biztosítási összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú idôn keresztül folyik.

Több biztosítási eseménynél, amelyek okozatilag összefüggô egységes folyamatot alkotnak (sorozatkár), a jogvédelmi záradék tekintetében megjelölt biztosítási összeg csak egyszer áll rendel- kezésre.

(2) Az Épülettulajdonosi Felelôsségbiztosítás Szerzôdési Feltételei

IV.1. pontjában foglaltaknak megfelelôen, amennyiben a biztosítási évfordulót megelôzôen a jogvédelmi záradék biztosítási összege kifizetésre került, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az „Épü- lettulajdonosi Felelôsségbiztosítás” alapbiztosítására vonatkozó el- térô megállapodás hiányában – a biztosítási idôszak végéig nem áll fenn. A folyamatban lévô eljárások a biztosított költségére foly- nak tovább.

(3) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban viseli, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülô kártérítési összeg, a Biztosított, mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre ke- rülô ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplô kártérítési összeg.

(4) A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévô bírósági, hatósági el- járásokban azok jogerôs befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzôdés idôközben megszûnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jogvédelmi záradékot tartalmazó szerzôdés hatálya alatt következett be.

III. A biztosító szolgáltatásai

1. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek sze- rint megbízott ügyvédek közremûködése esetén:

1.1. Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

1.2. Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek irodája azon bíróság, vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az elsô fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs, vagy csak egy ügyvéd mûködik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén mûködô ügyvéd is.

1.3. Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító választja ki.

1.4. A Biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott elsô ügy- védet. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell.

A biztosító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem uta- síthatja vissza.

1.5. Az ügyvédet közvetlenül a Biztosított bízza meg. A Biztosított kö- teles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a meg- bízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

1.6. Ha a jelen jogvédelmi záradék fedezetének tárgyát képezô fel- tételek szerinti biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az eljárás- ban fellépô ellenérdekû félnek a biztosító más biztosítási szerzôdés, vagy kártérítési jogviszony alapján biztosítási védelmet nyújt, a biz- tosító köteles a Biztosítottat errôl a tényrôl haladéktalanul írásban értesíteni.

1.7. Az ügyvéd megbízása teljesítéséért közvetlenül a Biztosítottal szemben felelôs. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

2. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatás keretében a következô költsé- geket téríti meg:

2.1. A Biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülô ügyvé- di költségeket, ami:

– a Biztosított pernyertessége esetén a Biztosítottat képviselô ügy- véd – a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségeket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, levonva belôle azt az összeget, aminek kifizetésére a bí- róság a pervesztes felet kötelezi.

– a Biztosított pervesztessége esetén a Biztosítottat képviselô ügy- véd – a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségeket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, valamint az az ügyvédi költség, aminek kifizetésére a bí- róság jogerôs határozattal a Biztosítottat, mint pervesztes felet kö- telezi.

2.1.1. A vonatkozó jogszabály alapján megállapított ügyvédi költsé- gek fedezetére a biztosító indokolt esetben elôleget nyújthat, ami nem haladhatja meg a szerzôdésben jogvédelemre meghatározott biztosí- tási összeg 50%-át.

2.1.2. Ha a jelen jogvédelmi záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kevesebb, mint a Biztosítottnak folyósított elôleg, akkor a Biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényleges szolgáltatá- si kötelezettség megállapításától számított – 3 napon belül visszafizet- ni a biztosító részére.

2.2. Polgári per, vagy hatósági eljárás esetén a jogerôs bírósági-, vagy hatósági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a Biztosított, mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizetni., és ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biztosí- tási védelem.

2.3. A jogerôs bírósági-, vagy hatósági határozat alapján megállapí- tott, és a Biztosított által fizetendô, illetve megelôlegezendô: illeték összegét; a bíróság, vagy hatóság által kirendelt szakértôk, tolmácsok tevékenységéért járó díjat; a bírói, vagy hatósági eljárás elôlegét, vagy díját, valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

IV. Kizárások

A záradék szerinti szolgáltatás nem tartalmazza a jogi ér- dekvédelmet a következô esetekben.

(1) A talaj vagy a vizek szennyezésével összefüggô kárese- mények esetén. Jelen pont értelmezésében szennyezôdés- nek tekintendô minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszivárgása a talajba, amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok természetes tulajdonságai- ban.

(2) Biztosítottak érdekeinek védelme egymással szemben.

(3) Olyan kötelezettség miatti jogérvényesítés, amit a biz- tosított mástól átvállalt.

(4) Olyan káresemények, melyeket a biztosított szándéko- san és jogellenesen okozott.

(5) A biztosítottal, vagy jogi képviselôjével szemben a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemû pervitel, vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fen- ti magatartás miatti többletköltség.

(6) A biztosítási esemény megtörténtének bejelentési idô- pontja elôtt keletkezett költségek fedezete.

V. A biztosított kötelezettségei

(1) Egészében és a valóságnak megfelelôen felvilágosítani a biztosí- tót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi okmányt átadni, illetve a Biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartás alól felmenteni a biztosító irányában.

(2) A képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körû képviseleti jogot adni, öt teljes egészében és a valóságnak megfelelôen a mindenkori tény- állásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani.

(3) A felmerülô költségeket kiegyenlítés elôtt min. 8 munkanappal ko- rábban a biztosító ellenôrzésére átadni.

(4) Mindent elkerülni, ami a költségeket szükségtelenül növeli.

(5) A biztosítónak lehetôvé tenni, hogy az igényeket lehetôség szerint peren kívül rendezze.

(6) A Biztosított köteles a biztosító elôzetes állásfoglalását bekérni az igények bírósági érvényesítése, vagy elhárítása, illetve a bírói döntés megtámadása elôtt – különös tekintettel a sikerre való kilátással kap- csolatban –, továbbá a Biztosított köteles a biztosítóval egyeztetni az egyezségkötéseket. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában nem hatályos a biztosítási szolgáltatás teljesítésére vonatkozóan.

(7) Ha Biztosított érdekeit ez méltánytalanul nem sérti (pl.: elévülés ál- tal), akkor az igények bírói érvényesítése elôtt az ugyanazon biztosítá- si eseményre vonatkozó büntetôeljárás jogerôs befejezését a Biztosí- tott köteles megvárni – vagy elôször az igényeknek csak egy részét érvényesíteni –, és a további igények érvényesítését a jogerôs dönté- sig elhalasztani.

(8) A biztosítási igény átruházása

A Biztosítottnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, amelyeket a biztosító neki megfizetett – felmerülésükkor – a Biztosí- tottat megilletô jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra. A biztosító igé- nyeinek érvényesítésekor a Biztosított köteles a biztosító támogatásá- ra, és a követelések biztosító javára történô engedményezésére.

(9) A biztosító titoktartási kötelezettsége

A biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a biztosítási eseménnyel, és az azt követô eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében.

GT 013. számú záradék: Társasházi közös képviselôk és társasházkezelôk felelôsségbiztosítása

Az „Épülettulajdonosi Felelôsségbiztosítás Xxxxxxxxxx Szerzôdési Fel- tételei”-nek változatlan érvényben maradása mellett a biztosító külön díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a „Társas- házi közös képviselôk és társasházkezelôk felelôsségbiztosítása” alap- ján a biztosított helyett – a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékben – megtéríti azokat a társasházközösségnek és a tulaj- donostársaknak okozott dologi, valamint személysérüléses károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési fele- lôsséggel tartozik.

I. A biztosított

1. Biztosítottnak minôsül az ajánlaton és a kötvényen megnevezett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: szervezet), aki/amely az ajánlaton megne- vezett társasház

– ügyeinek ellátására megbízást kapott, és/vagy

– kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerzôdést kö- tött.

1.1. Ha a társasház ügyeit a közös képviselô helyett intézôbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az intézôbizottság elnöke minô- sül biztosítottnak.

1.2. Ha a szervezet biztosított, akkor a biztosítás azokra a tagokra és a szervezettel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló ter- mészetes személyekre is vonatkozik, akiknek magatartásáért a biztosí- tott a társasház képviselete vagy kezelése (mint biztosított tevékeny- ség) során a magyar jog szerint felelôsséggel tartozik.

2. Üzletszerûen végzett társasház-kezelôi tevékenység esetén biztosí- tott kizárólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesí- téssel rendelkezik.

II. A biztosítási szerzôdés hatálya

1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén végzett társasházi közös képviselôi, illetve társasház-kezelôi tevékeny- ség során a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

2. Idôbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerzôdés hatály alatt okozott és a koc- kázatviselési idôszakban bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A kockázatviselési idôszak határozatlan tartamú szerzôdés esetén mindig egy év, mely elôször a szerzôdés hatályba lépésének napjától számított egy év, a továbbiakban pedig a megújítás dátumától számí- tott egy év idôtartamot jelent. A kockázatviselési idôszak határozott tartamú szerzôdés esetén a szerzôdés hatályba lépésének napjától a szerzôdés megszûnésének napjáig eltelt idôszakot jelenti.

III. A biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdés hatálya alatt a biztosított – vagy olyan személy, akinek magatartásáért a bizto- sított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tar- tozik – a biztosítási szerzôdésben feltüntetett

– társasház alapító okiratában,

– a társasház szervezeti és mûködési szabályzatában, illetve a

– társasház és a társasházkezelô vállalkozás között fennálló szerzô- désben foglaltaknak megfelelô közös képviselet ellátására, illetôleg

a társasházkezelésre irányuló tevékenységbôl eredô valamely köte- lezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettség- szegéssel a

– társasház vagyonában,

– tulajdonostársak vagyonában,

– tulajdonostársak életében vagy egészségében

kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik, feltéve, hogy a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

IV. A kártérítés felsô határa.

1. Káreseményenként

A káreseményenkénti biztosítási összeg 2 500 000 Ft. Ez az a leg- magasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel össze- függésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelôsségük arányában – több személyre vonatkozik.

2. Sorozatkáronként

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni és a kárbe- jelentés idôpontja az az idôpont, amikor a sorozatkár elsô eseményét a biztosított elkövette.

A sorozatkárt az alábbiak szerint kell meghatározni:

Egy és ugyanazon tévedésnek, hanyagságnak, hibának vagy mulasz- tásnak tulajdonítható, mely egy, vagy több épületnél vagy épületszer- kezetnél károkhoz vezet,

– ugyanazon veszteséget okozó több elkövetett vagy elmulasztott cselekedet, és/vagy

– a Biztosított és bármely más további biztosított ellen támasztott kár- igény

3. A teljes kockázatviselési idôszakra

A kockázatviselési idôszak alatt a biztosító kötelességvállalása az összes kártérítési összeg és kiadás tekintetében nem haladhatja meg az 5 000 000 Ft-ot.

V. Önrészesedés

A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészesedést.

VI. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

– a gépjármû-felelôsségbiztosítással összefüggésben ke- letkezett károkra,

– a munkáltatói felelôsségbiztosítással összefüggésben keletkezett károkra,

– a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezelés- sel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,

– az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

– közgyûlési határozat ellenére a társasház biztosítási vé- delmének elmulasztásából vagy nem megfelelô biztosí- tási szerzôdés megkötésébôl eredô károkra,

– az elmaradt vagyoni elôny jogcímén érvényesített ká- rokra,

– a közüzemi szolgáltatás leállásából, szünetelésébôl, va- lamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelô teljesíté- sébôl eredô következményi károkra, ha a várható üzem- szünetrôl szóló elôzetes tájékoztatást a közös képviselô bizonyíthatóan megtette,

– a nem megfelelô épület-fenntartási tevékenységekbôl eredô károkra, ha a közös képviselô a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyûlés figyel- mét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház döntés- hozó testülete nem vagy nem kellô idôben hagyta jóvá,

– a bûncselekménnyel okozott károkra,

– olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszésébôl, eltulajdonításából erednek,

– a pénzkezelés körében, a bankszámlaforgalom, készpénz- forgalom, házipénztári pénzkezelés, elektronikus pénz-

eszköz, elektronikus fizetôeszköz, elektronikus aláírás, számviteli és pénzügyi bizonylatok kezelésével, alkalma- zásával, nyilvántartásával, ôrzésével összefüggésben el- követett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,

– jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott szemé- lyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkra,

– a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,

– azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresô- foglalkozás vagy iparszerû tevékenység végzése során okozott.

VII. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy naptári évenként a kötvényen meghatározott és a károkozás idôpontjában érvényes éves kártérítési limit (4.3 pont) erejéig – káreseményenként pedig legfeljebb a kárlimitig (4.1. pont) – megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak okozott kárt a je- len feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

1.1. Ha az éves kártérítési limitbôl még rendelkezésre álló összeg már ki- sebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

1.2. A biztosító az éves kártérítési limiten, illetôleg a kárlimiten belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult ol- dalán felmerülô költségekre.

2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûsé- gének bizonyítása a károsultat terheli.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 napon belül esedékes. Ha a károsult igazoló okiratot tartozik bemutat- ni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a bizto- sítóhoz beérkezett.

4. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizes- sen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

5. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósá- gi elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott.

6. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és xxxxxxx képvi- seletét, s a képviselettel felmerülô költségek is a biztosítót terhelik.

VIII. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megálla- pításának szabályai

1. A biztosító a járadékot a szerzôdésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben, a fizetési kötelezettség kezdô idôpontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg a károsultnak. A járadékfizetéssel járó személyi sé- rüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kár és a járadék tôke- értékének arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kérésére egy összegben is átadható.

2. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szer- zôdô fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind pedig a károsult elfogadja.

IX. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel- heti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul, jogellenesen okozta.

2. Súlyos gondatlanságnak minôsül különösen, ha

a. a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó sú- lyosan ittas vagy kábító hatású szertôl befolyásolt állapotával köz- vetlen okozati összefüggésben keletkezett,

b. a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c. a jogszabályban vagy egyéb kötelezô elôírásban meghatározott személyi, tárgyi, mûszaki, technikai, informatikai feltételek hiányá- ban végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben kelet- kezett, d) a kárt a tevékenységre vonatkozó elôírások kirívóan sú- lyos, illetôleg ismételt megsértésével okozta,

d. a károkozó magatartás észlelése után kármegelôzési vagy káreny- hítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan meg- sértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelôzhe- tô lett volna a kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettség sza- bályszerû teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.

e. a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte elôtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

X. Egyéb rendelkezések

Jelen kiegészítô biztosítási szerzôdés csak az „Épülettulajdonosi Fele- lôsségbiztosítás Kiegészítô Szerzôdési Feltételei”-ben, valamint a „Va- gyonbiztosítás Általános Szerzôdési Feltételei”-ben foglaltakkal együtt érvényes, az itt nem szabályozott kérdésekben az elôbb megnevezett biztosítások feltételei az irányadóak.