Mezőgazdasági biztosítások
Mezőgazdasági biztosítások
Különös biztosítási feltételek
A mezőgazdasági állatbiztosítások biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt-nek (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő félnek/biztosítottnak a Mezőgazdasági állatbiztosítások Általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi állatbiztosítási szerződések köthetők:
• Állatállományok természeticsapás- és elemikár- biztosítása
• Tenyészállat- és lóbiztosítás
• Baromfibiztosítás
• Növendék- és hízóállat biztosítás
• Állatállományok költségkiegészítő biztosítása
• Tenyészállatok rendkívüliveszteség-biztosítása
• Nagyértékű lovak biztosítása
1. Állatállományok természeticsapás-és elemikár- biztosítása
1.1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított telephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kö)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és baromfiállomány.
1.2. A biztosítási esemény
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a tűz és villámcsapás, vihar és jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeret- len üreg beomlása, valamint víz- és gőzvezeték meghi- básodása miatt – az attól számított három napon belül - a biztosított
• ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeál- lományban bekövetkezett elhullás és kény- szervágás, valamint
• baromfiállományban bekövetkezett elhullás.
A harmadik nap utáni elhullásból vagy kényszervá- gásból eredő károkat a biztosító nem téríti meg.
1.2.1. Tűz- és villámcsapáskár
1.2.1.1. Tűzkárnak minősül a biztosított állatállo- mányban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérge- zés okozta károsodás.
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására
alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
1.2.1.2. Villámcsapáskárnak minősül az állatok tartá- sára szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám által a biztosított állatállományban okozott károsodás, ideértve a szabadban lévő állatállomány- ban a közvetlen villámcsapás folytán előállott kárt, valamint azt az esetet is, ha a villámcsapás következ- tében nem keletkezett tűz.
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatá- sával károsít.
1.2.1.3. Nem téríti meg a biztosító a villámcsapás okozta fény- és hanghatás következtében fellépő sokk és szívbénulás miatti elhullásból és kényszer- vágásból eredő kárt, ha a villám nem közvetlenül az állatok tartására szolgáló épületbe, illetve a sza- badban tartott állatba csapott be.
1.2.2. Viharkár, jégveréskár
1.2.2.1. Viharkárnak minősül a 20 m/s vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) által közvetlenül a biztosított állatállo- mányban okozott kár.
Biztosítási eseménynek minősül az a kár is, melyet
• a szélvihar erőhatására leomlott vagy lesza- kadt tárgyak közvetlenül a biztosított állatál- lományban okoznak,
• a szélvihar által megbontott tetőn keresztül szilárd alépítményű épületbe beömlő csapa- dékvíz okoz az épületben elhelyezett állatál- lomány elárasztásával,
• a szélvihar által magával ragadott szilárd tárgy a szabadban lévő állatban okoz.
1.2.2.2. A viharkár nem terjed ki
• a fólia alatt tartott állatállományokra,
• a vihar miatt egymásnak rohanó állatok el- taposás okozta káraira, valamint az állatok hideg miatti meghűléses vagy vízbefulla- dásos káraira,
• leomlott vagy leszakadt tárgyak becsapó- dása nélkül bekövetkezett károkra,
• közüzemi szolgáltatás leállása, szünetelte- tése következtében keletkezett károkra.
Nem biztosítási esemény, ha a vihar által elragadott állat szilárd tárgynak csapódik, vagy az állatot ma- gával sodorja a vihar.
1.2.2.3. Jégveréskárnak minősül a csapadék formájá- ban hulló jég által a biztosított állatállományban kelet- kezett kár.
1.2.3. Árvízkár
1.2.3.1. Árvízkárnak minősül
• az állandó vagy időszakos jellegű természe- tes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztá- rozók) medréből kilépő víz által az ártéren kívül okozott vagy
• az ártéren kívüli mentés során elszenvedett kár.
Az ártéren tartott állatokban bekövetkezett kárt a biztosító nem téríti meg.
1.2.3.2. A mesterséges vízfolyások (csatornák) med- réből kilépő víz a biztosítás szempontjából nem minő- sül árvíznek. A belvíz miatti állatkárokra a biztosítás nem terjed ki.
1.2.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földomláskár, valamint az ismeretlen üreg beomlá- sából eredő kár
1.2.4.1. Földrengéskár az MTA Földtani Intézetének hivatalos igazolása szerint a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által okozott kár.
1.2.4.2. Földcsuszamláskár a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonoságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj egyen- súlyi állapotának megváltozása miatt a természetes vagy mesterséges lejtés irányába történt talajelmoz- dulás által okozott kár.
1.2.4.3. Kő- és földomláskár a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által előidé- zett kár.
1.2.4.4. Ismeretlen üreg beomlásából eredő kár a természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása miatt keletkezett károsodás.
1.2.4.5. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszam- lás, kő- és földomlás miatti károsodás azon eseteire, amikor a földcsuszamlás, kő- és földomlás az állat- tartó által vagy az ő megbízása alapján végzett földmunkák kapcsán következett be. Az állattartás- ra szolgáló épületek pincéjének beomlásából, az épületek alatti feltöltések ülepedéséből és az ala- pok süllyedéséből keletkezett károk nem térülnek meg.
1.2.4.6. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, ame- lyik
• tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépett fel (pl. rob- bantás, bányászat), illetve
• a támfal hiánya vagy nem megfelelő mű- szaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, vagy karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
1.2.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kár
1.2.5.1. A víz- és gőzvezeték meghibásodásából eredő kár az épület beépített víz- vagy gőzvezetékei- ből, a központi fűtés berendezéséből, a belső levezeté- sű eső- vagy szennyvízcsatornából a meghibásodás miatt kiáramló víz vagy vízgőz által okozott kár.
1.3. A biztosítási összeg
Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az aláb- biakkal egészül ki:
A biztosítási összeg az egyes állatfajok különböző korcsoportjaira az állatfajonként és korcsoportonként meghatározott biztosítási érték valamint a korcsoport darabszáma vagy élősúlya alapján kerül megállapítás- ra.
A korcsoportonkénti biztosítási értéket a szerződő fél
• tenyészállatok, lovak, szopós állatok és barom- fi esetén darabonként,
• növendék és hízóállatok esetén kilogrammon- ként,
• turnusos állattartás esetén darabonként vagy kilogrammonként
határozza meg a darabonkénti illetve a kilogrammon- kénti forgalmi érték alapján.
Egyedileg azonosított tenyészállatokra és lovakra a biztosítási érték és a biztosítási összeg egyedenként külön-külön is meghatározható.
1.4. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
1.4.1. Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződés- kötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állatállományának korcsoportonkénti darabszá- mát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti biztosítási értékét, továbbá az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értékü- ket.
1.4.2. A végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát, vagy élősúlyát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosító- val, valamint az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értéküket.
1.5. A biztosító szolgáltatása
Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
1.5.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása
1.5.1.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatok- nak a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adatközlőn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg erejéig.
1.5.1.2. A biztosítási szolgáltatás mértéke
• tenyészállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok előzetes adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának va- lamint az állatok darabszámának a szorza- ta.
• a növendék- és hízóállatok esetében az el- hullott vagy kényszervágott állatok előzetes adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint kárkori súlyának szor- zata.
• a szopós állatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltünte- tett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szorzata.
• baromfiállományok esetében az elhullott ál- latok adatközlőn feltüntetett biztosítási ér- téke 90%-ának valamint az állatok darab- számának szorzata.
• turnusos állattartás esetén az elhullott vagy kényszervágott állatok, baromfiállományok esetén az elhullott állatok adatközlőn feltün- tetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának vagy kárkori sú- lyának szorzata.
1.6. Mentesülés
1.6.1. Az általános biztosítási feltételek 11. pont- jában foglaltakon túl a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül külö- nösen az is, ha a kár
• a tűzvédelmi előírások be nem tartásával,
• a villámhárító hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapotával,
• a víz- és gőzvezetékek, illetve tartályok csapjainak, zárainak nem megfelelő elzá- rásával,
• a védelmi berendezések (villám, tűz, elektromosság, víz- és gőzvezetékek) be- kapcsolásának elmulasztásával vagy nem megfelelő működésével összefüggésben keletkezett.
2. Tenyészállat- és lóbiztosítás
2.1. A kockázatviselés kezdete
Az általános biztosítási feltételeknek a várakozási időre
vonatkozó 1.4.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosító gümőkór, angolkór, vagy kehesség ese- tére
• 45 (negyvenöt) nap ,
• bármely más betegség esetére 15 (tizenöt) nap
várakozási időt köt ki és nem nyújt szolgáltatást, ha a várakozási időn belül az állat elhullott, vagy kény- szervágásra került.
A várakozási idő nem vonatkozik a balesetből és az ellésből eredő károkra.
A kockázatviselés tartama alatt a biztosított telephe- lyen lévő növendékállatoknak a tenyészállatok közé történő átminősítésekor is alkalmazni kell a várakozási időt.
2.2. A biztosított vagyontárgyak
2.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított te- lephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kön)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú szarvasmarha (bivaly), sertés, juh és kecske tenyészegyede, és bármely hasznosítási céllal tartott, három hónapos kort betöltött ló (szamár, öszvér), amelyre a biztosított a hatályos számviteli és állat- egészségügyi előírásoknak megfelelő állat- nyilvántartással rendelkezik. Csak egyedileg azonosí- tott tenyészegyedek biztosíthatóak.
2.2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szempont- jából tenyészállatnak minősül:
• a tenyésztésbe vett és tartott tehén,
• a hét hónapos vemhességet elért üsző,
• az egyszer már lefialt koca,
• a leellett juh és kecske, valamint
• a tenyésztésbe vett bika, kan, kos és kecskebak.
2.3. A biztosítási esemény
2.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított te- lephelyen a szerződésben meghatározott, a szerződés megkötésekor illetve módosításakor egészséges álla- tok balesetben, betegségben, vagy ellési komplikáció miatt elhullanak, illetve a kényszervágásuk válik szük- ségessé.
2.3.2. Jelen különös biztosítási feltételek alapján bal- esetnek minősül a véletlen váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, valamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, az idegen tárgyak lenyelése és a vízbefulladás. A csonttörés, az ín- és izomszakadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmé- nyek között, illetve rendeltetésszerű használat közben történt. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében baleset a hőguta és a mérgezés is.
2.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
2.4.1. Az általános biztosítási feltételek 4.1.1. pont- jában foglaltakon túl a biztosítás nem fedezi a káro- kat, ha a kár oka
• heveny felfúvódás,
• tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földom- lás, ismeretlen üreg beomlása, szállítás.
2.4.2. Nem fedezi továbbá a biztosítás a kárt, ha
• az állatkórházi kezelés és az oda- és vissza- szállítás költségéből ered,
• az állat elhullása az állategészségügyi jog- szabályokban meghatározott, bejelentési kötelezettséggel járó betegség miatt elren- delt hatósági zárlat alatti telephelyen kö- vetkezett be.
2.5. A biztosítási összeg
Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az aláb- biakkal egészül ki:
2.5.1. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különbö- ző korcsoportjaira az állatfajonként és korcsoporton- ként meghatározott biztosítási érték valamint a kor- csoport darabszáma alapján kerül megállapításra.
Amennyiben a fajtánkénti és korcsoportonkénti átlag- értéknél jelentősen magasabb értékű állatok is vannak az állományban, azok listáját - az egyedazonosítójukat, az egyedi biztosítási értéküket és a rájuk vonatkozó biztosítási összeget megjelölve - mellékelni kell az adatközléskor.
2.6. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
2.6.1. Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződéskötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állat- állományának korcsoportonkénti darabszámát, vala- mint a darabonkénti biztosítási értékét, továbbá az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értékü- ket.
2.6.2. A végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosítóval, valamint az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értékü- ket.
2.7. A biztosító szolgáltatása
Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
2.7.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatoknak a biztosítá- si esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszak- ra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adat- közlőn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg ere- jéig.
2.8. A biztosítási esemény bejelentésé- nek határideje
Az általános biztosítási feltételek 9.1.1. pontjának a bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezése he- lyett az alábbiak az irányadók:
2.8.1. A biztosítási eseményt havonta, vagy a felek eltérő megállapodása esetén legalább negyedéven- te, a tárgyidőszakot követő hónap 15-éig kell beje- lenteni a biztosítónak.
2.8.2. A jelentős veszteséget 5 munkanapon belül, a tömeges veszteséget azonnal, de legkésőbb a kö- vetkező munkanapon kell írásban közölni a biztosí- tóval.
3. Baromfibiztosítás
3.1. A kockázatviselés kezdete
Az általános biztosítási feltételeknek a várakozási időre vonatkozó 1.4.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki illetve módosul:
A biztosító 6 nap várakozási időt köt ki valamennyi kockázatra, mely a biztosított telephely(ek)re újon- nan telepített állatokra a nevelőházba (tojóházba) történő beérkezéstől számított 7. nap "0" órakor kezdődik.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a várakozási időn belül az állat elhullott, vagy kényszervágásra került.
3.2. A biztosított vagyontárgyak
3.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított te- lephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kön)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú
• vágó- és tenyészcsirke, tyúk,
• pecsenye-, tenyész-, hús- és hízóliba,
• pecsenye-és tenyészkacsa,
• pecsenye-és tenyészpulyka
• pecsenye- és tenyészgyöngyös
• bekerített helyen tartott fácán és vadka- csa,
amely(ek)re a biztosított a hatályos számviteli és
állategészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilván- tartással rendelkezik.
3.3. A biztosítási esemény
3.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított te- lephelyen a szerződésben meghatározott, a szerződés megkötésekor, illetve a betelepítéskor egészséges állatok balesetben, vagy betegségben elhullanak, illetve a kényszervágásuk válik szükségessé.
3.3.2. A jelen különös biztosítási feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen, váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, illetve ezen kívül az idegen tárgyak lenyelése, a hőguta és a mérgezés is.
3.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
3.4.1. Az általános biztosítási feltételek 4.1. pontjában foglaltakon túl a biztosítás nem fedezi a károkat, ha akár oka
• a tenyésztojás fertőzöttsége,
• olyan betegség, amely már a kockázat- viselés kezdetekor fennállott,
• tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földom- lás, ismeretlen üreg beomlása, szállítás, áramkimaradás,
• a takarmány hibája.
3.4.2. Nem fedezi továbbá a biztosítás a kárt, ha az állat elhullása az állategészségügyi törvényben meghatározott, bejelentési kötelezettséggel járó betegség miatt elrendelt hatósági zárlat ideje alatt keletkezett.
3.5. A biztosítási összeg
Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az aláb- biakkal egészül ki:
3.5.1. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különbö- ző korcsoportjaira az állatfajonként és korcsoporton- ként meghatározott biztosítási érték, valamint a kor- csoport darabszáma alapján kerül megállapításra.
3.6. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződés- kötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állatállományának korcsoportonkénti darabszá- mát, valamint a darabonkénti biztosítási értékét.
A végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosítóval
Turnusos adatközlés
A szerződő fél a turnusos adatközlésben megadja az adott állatállományok telephelyenkénti korcsoporton- kénti darabszámát, valamint a darabonkénti biztosítási értékét.
3.7. A biztosító szolgáltatása
3.7.1. Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbiakkal egészül ki:
3.7.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll be, ha
• a biztosítási évben tartott tenyészkacsa 5%- át, tyúk, tenyészfácán, tenyész vadkacsa 10%-át, tenyészpulyka, tenyészliba, tenyészgyöngyös darabszámának 15%-át meghaladja az elhullás, vagy
• az egy állománycsoportba tartozó (turnusos tartás) pecsenyekacsa 5%-át, tenyész és vágó csirke, pecsenye vadkacsa 10%-át, pecse- nye/hús/hízóliba, pecsenyepulyka, pecse- nyegyöngyös, fácán csibe 15%-át, növendék fácán darabszámának 20%-át meghaladja az elhullás.
A fentiekben meghatározott százalékok alatti károkat – melyek a biztosított önrészét képezik – a biztosító nem téríti meg. Az önrészbe bármely okból történő elhullás beszámít, kivéve a más biztosítás alapján megtérülő károkat.
3.7.3. A szolgáltatás mértékének megállapítása
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatoknak a biztosítá- si esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszak- ra vagy a biztosítás teljes tartamára illetve a turnusra vonatkozó adatközlőn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma alapján nyújt szolgáltatást a biztosí- tási összeg erejéig.
3.8 A biztosítási esemény bejelentésé- nek határideje
Az általános biztosítási feltételek 9.1.1. pontjának a bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezése he- lyett az alábbiak az irányadók:
3.8.1. A biztosítási eseményt havonta, a tárgyidő- szakot követő hónap 10-éig, turnusos állattartás esetében a turnus befejezését követő 10. napig kell bejelenteni a biztosítónak.
3.8.2. A jelentős veszteséget 5 munkanapon belül, a tömeges veszteséget azonnal, de legké- sőbb a következő munkanapon kell írásban kö- zölni a biztosítóval.
4. Növendék- és hízóállat biztosí- tása
4.1. A kockázatviselés kezdete
Az általános biztosítási feltételeknek a várakozási időre vonatkozó 1.4.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosító
• gümőkór, angolkór, vagy kehesség esetére 45 (negyvenöt) nap,
• bármely más betegség esetére 15 (tizen- öt) nap
várakozási időt köt ki és nem nyújt szolgáltatást, ha a várakozási időn belül az állat elhullott, vagy kény- szervágásra került.
A várakozási idő nem vonatkozik a balesetből eredő károkra.
4.2. A biztosított vagyontárgyak
4.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított te- lephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kön)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú - nem tenyészállatnak minősülő - 3 hónaposnál idősebb szarvasmarha (bivaly), választottként nyilvántartott sertés, juh és kecske, valamint ezen fajok tenyésztés- ből kivont/kiselejtezett egyedei, amely(ek)re a biztosí- tott a hatályos számviteli és állategészségügyi előírá- soknak megfelelő állatnyilvántartással rendelkezik.
4.2.2. A jelen különös biztosítási feltételek szempont- jából növendék- és hízóállatnak minősül:
• a hét hónapos vemhességet el nem ért üsző,
• a még le nem fialt koca, valamint
• a le nem ellett juh és kecske is.
A tenyésztésbe nem vett bika, kan, kos és kecskebak, valamint a tenyésztésből kiselejtezett állatok is biztosí- tottak lehetnek.
4.3. A biztosítási esemény
4.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított te- lephelyen a szerződésben meghatározott, a szerződés megkötésekor illetve a betelepítéskor egészséges állatok balesetben, betegségben elhullanak, illetve a kényszervágásuk válik szükségessé.
4.3.2 A jelen különös biztosítási feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, valamint az idegen tárgyak lenyelése, a hőguta és a mérgezés is.
4.3.3. A jelen különös biztosítási feltételek tekinteté- ben elhullásnak minősül az is, ha a vágóhídra eladott szarvasmarha a húsvizsgálaton fogyasztásra alkalmat- lannak minősül, elkobozzák, és a biztosítottól a vétel- árat visszakövetelik.
4.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
4.4.1. Az általános biztosítási feltételek 4.1. pontjá- ban foglaltakon túl a biztosítás nem fedezi a káro- kat, ha a kár oka
• heveny felfúvódás,
• tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földom- lás, ismeretlen üreg beomlása,
• szállítás.
4.4.2. Nem fedezi továbbá a biztosítás a kárt, ha az állat elhullása az állategészségügyi törvényben meghatározott, bejelentési kötelezettséggel járó betegség miatt elrendelt hatósági zárlat ideje alatt keletkezett.
4.5. A biztosítási összeg
4.5.1. Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az alábbiakkal egészül ki:
4.5.2. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különbö- ző korcsoportjaira az állatfajonként és korcsoporton- ként meghatározott biztosítási érték valamint a kor- csoport darabszáma vagy élősúlya alapján kerül meg- állapításra.
4.6. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
4.6.1. Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződéskötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állat- állományának korcsoportonkénti darabszámát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti illetve kilógram- monkénti biztosítási értékét, továbbá az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értéküket.
4.6.2. A végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát vagy élősúlyát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosító- val, valamint az egyedileg azonosított állatokat és biztosítási értéküket.
4.6.3. A darabszámok meghatározásakor szarvasmar- hák esetében 3 hónapos kort betöltöttnek kell tekinte- ni a szopós és itatásos borjak 60%-át is.
4.7. A biztosító szolgáltatása
4.7.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll be, ha a biztosított állatok negyedéves átlag darab- számához (a negyedévi három hónap nyitóállomány átlaga) viszonyítva
• szarvasmarháknál 1%
• sertésnél 4%
• juh és kecske esetében 2% darabszámot meghaladó
elhullás és kényszervágás következik be. A fentiekben meghatározott %-ok alatti károkat – melyek a bizto- sított önrészét képezik – a biztosító nem téríti meg.
4.7.2. A 4.7.1. pont szerinti önrészesedés számításánál a negyedév kezdőnapjától számolva idősorrendben kell levonni az elhullott és kényszervágott állatok darabszámából az önrészesedésbe tartozó állatokat.
4.7.3. A szolgáltatás mértékének megállapítása
Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatoknak a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adatköz- lőn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg erejéig.
4.8. A biztosítási esemény bejelentésé- nek határideje
Az általános biztosítási feltételek 9.1.1. pontjának a bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezése he- lyett az alábbiak az irányadók:
4.8.1. A biztosítási eseményt havonta, a tárgyidő- szakot követő hónap 10-éig kell bejelenteni a bizto- sítónak.
4.8.2. A jelentős veszteséget 5 munkanapon belül, a tömeges veszteséget azonnal, de legkésőbb a kö- vetkező munkanapon kell írásban közölni a biztosí- tóval.
5. Állatállományok költségkiegészítő biztosítása
5.1. A kockázatviselés kezdete
Az általános biztosítási feltételeknek a várakozási időre vonatkozó 1.4.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételekben felsorolt állatbetegségekre 15 (tizenöt) napos vá- rakozási időt köt ki és nem nyújt szolgáltatást,ha a várakozási időn belül valamely telephelyen hatósá- gi rendeletre az állatokat leölik és zárlatot rendel- nek el. .
5.2. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított telephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kön)n faj és korcsoport
szerint meghatározott darabszámú szarvasmarha, sertés, juh és kecske, amelyre a biztosított a hatályos számviteli és állat-egészségügyi előírásoknak megfe- lelő állatnyilvántartással rendelkezik.
5.3. A biztosítási esemény
5.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított telephelyen a szerződésben meghatározott, vala- mint a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett és megállapított állatbetegség miatt
• a biztosított állatokat a mindenkor hatályos állat-egészségügyi jogszabályok szerint, ha- tósági határozat alapján leölik, majd ezt kö- vetően,
• hatósági zárlatot rendelnek el,
• állami kártalanítási eljárást folytatnak le, és
• az állatok leölése, a zárlat, valamint a terme- lés újraindítása kapcsán a biztosítottnak költ- sége merül fel.
Az általános biztosítási feltételek 4.1.1. a) pontjá- ban megfogalmazott kizárás, mely szerint nem mi- nősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka a biztosított állatok leölése a mindenkor hatályos állat- egészségügyi jogszabályok szerint, hatósági határozat alapján, nem vonatkozik a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésekre.
5.3.2. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazá- sában:
Költség:
• A hatósági rendeletre történő leölés és a ha- tósági zárlat következtében keletkező költsé- gek:
Az üresen álló telephelyeken is felmerülő költségek, amelyekkel szemben a termelés szünetelése miatt bevétel nem keletkezik. ( a zárlat ideje alatt a telephely őrzésének díja, az állagmegóvás költsége, a bérleti díj, az al- kalmazottak bére illetve végkielégítése, a kölcsönök törlesztése, az amortizáció, stb.)
• A termelés újraindításának költségei:
A zárlat feloldása után az állatállomány tele- pítésekor felmerülő költségek, melyek annak következtében keletkeznek, hogy a folyama- tos termelés beállásáig az egy állatra jutó faj- lagos költségek magasabbak (állatorvosi költségek, munkabér, közműdíj, bérleti díj stb.).
5.3.3. A biztosított állatbetegségeket a szerződő fél a szerződéskötéskor majd évente az előzetes adatköz- léskor határozza meg. A szerződő fél választásától függően a biztosítási fedezet az alábbi állatbetegsé- gekre terjedhet ki:
• szarvasmarhák esetében
o csak ragadós száj- és körömfájás, vagy
o csak szivacsos agyvelőgyulladás (BSE), vagy
o a ragadós száj- és körömfájás és sziva- csos agyvelőgyulladás (BSE) együttesen. Ez utóbbi esetben a biztosítás kiterjed az alábbi betegségekre is:
- hólyagos szájgyulladás, keleti marhavész,
szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, Rift-völgyi láz,
kéknyelv-betegség, veszettség.
• sertések esetében
o csak a ragadós száj- és körömfájás, vagy
o csak klasszikus sertéspestis, vagy
o a ragadós száj- és körömfájás és a klasz- szikus sertéspestis együttesen. Ez utóbbi esetben a biztosítás kiterjed az alábbi be- tegségekre is:
- hólyagos szájgyulladás,
sertések hólyagos betegsége (SVD),
- afrikai sertéspestis (ha szerepel a díjtájékoztatóban),
fertőző sertésbénulás, veszettség.
• juhok és kecskék esetében
o a ragadós száj- és körömfájás mellett biz- tosítva vannak az alábbi betegségek is:
- hólyagos szájgyulladás,
- kiskérődzők pestise,
- Rift-völgyi láz,
- kéknyelv-betegség,
- juhhimlő és kecskehimlő,
- veszettség.
A biztosító nem viseli a kockázatot az olyan állatbe- tegségekből eredő költségekre, amelyekre a bizto- sítás nem terjed ki.
5.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
Az általános biztosítási feltételek 4.1.1. pontjában foglaltakon túl a biztosító nem téríti meg:
• az elhullott és kényszervágott állatok érté- két,
• a megsemmisített eszközök vagy takar- mány értékét
• az állami kártalanítás keretében megtérí- tett veszteségeket, és
• az újratelepített állatállomány értékét.
5.5. A biztosítási összeg
5.5.1. Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosítási összeg az egyes állatfajok különböző kor- csoportjaira az állatfajonként és korcsoportonként
meghatározott biztosítási érték valamint a korcsoport darabszáma vagy élősúlya alapján kerül megállapításra.
5.5.2. A korcsoportonkénti biztosítási értéket a szerződő fél
• tenyészállatok esetén darabonként,
• növendék- és hízóállatok esetén kilogram- monként,
• szopós állatok esetén darabonként
határozza meg a darabonkénti illetve a kilogrammon- kénti forgalmi érték alapján.
5.6. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
5.6.1. Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződéskötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állat- állományának korcsoportonkénti darabszámát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti, illetve kilogram- monkénti biztosítási értékét.
5.6.2. A végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát, vagy élősúlyát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosító- val.
5.7. A biztosító szolgáltatása
5.7.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása
Az általános biztosítási feltételeknek a szolgáltatás megállapítására vonatkozó 10.1. pontja helyett az alábbiak irányadók:
5.7.1.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, az állatok hatóság által elrendelt leöléséből, a hatósági zárlatból és a termelés újraindításából származó költ- ségek fedezetéül nyújtott szolgáltatás összege a bizto- sítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adatközlőn az adott telephelyen a leölt állatfajra meghatározott biztosítási összeg és választott térí- tési százalék (10-20 vagy 30%) szorzata.
5.7.1.2. A biztosító szolgáltatása független az ál- lami kártalanítás mértékétől.
5.8. A szerződés módosítása
Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egé- szülnek ki:
Amennyiben a szerződés megkötése időpontjában hatályos állami kártalanítás rendszere megváltozik, a szerződő felek jogosultak javaslatot tenni a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést 30 napos
felmondási idővel felmondani. Ha a módosításra tett javaslatot a másik fél nem fogadja el, arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. A szerződő felek ebben az esetben a felmondási jog kizárásának 3 éves tartama alatt is élhetnek a felmondási jogukkal.
5.9. A biztosítási esemény bejelentése
5.9.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje
Az általános biztosítási feltételek 9.1.1. pontjának a bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezése he- lyett az alábbiak az irányadók:
A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt a fertőzés észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb három (3) munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.
5.9.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevétel- éhez szükséges dokumentumok
5.9.2.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az általános biztosítási feltételek 9.3. pontjában felso- roltakon túl a biztosító rendelkezésére kell bocsátani:
• a hatósági rendeletre leölt állatok utáni kár- talanítási határozatot,
• az állatállomány tulajdonosának nyilatkoza- tát a kártalanítási határozat jogerőre emel- kedéséről és
• az állami kártalanítás kifizetését igazoló pénzügyi bizonylatot.
5.9.2.2. Az állami kártalanítási eljárás során kelet- kező iratokat az eljárás lezárását és az iratok átvételét követően 2 munkanapon belül el kell juttatni a biztosí- tóhoz.
6. Tenyészállatok rendkívüli- veszteség biztosítása
6.1. A kockázatviselés kezdete
6.1.1 Az általános biztosítási feltételeknek a várakozási időre vonatkozó 1.4.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
• A biztosító gümőkór, angolkór, vagy kehes- ség esetére 45 (negyvenöt) nap,
• bármely más betegség esetére 15 (tizenöt) nap
várakozási időt köt ki és nem nyújt szolgáltatást, ha a várakozási időn belül az állat elhullott, vagy kény- szervágásra került.
A várakozási idő nem vonatkozik a balesetből és az
ellésből eredő károkra.
6.1.2. A kockázatviselés tartama alatt a biztosított telephelyen lévő növendékállatoknak a tenyészállatok közé történő átminősítésekor is alkalmazni kell a vára- kozási időt.
6.2. A biztosított vagyontárgyak
6.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított te- lephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kö)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállomány valam- ennyi tenyészegyede.
6.2.2. A biztosítás szempontjából tenyészállatnak tekintendő:
• a tenyésztésbe vett és tartott tehén, a megál- lapított vemhes üsző, a 16 hónapnál idősebb nyilvántartott tenyészüsző,
• az egyszer lefialt koca, a megállapított vem- hes kocasüldő, a nyilvántartott tenyészkocasüldő,
• a leellett juh és kecske,
• a tenyésztésbe vett bika, kan, kos és kecske- bak.
6.3. A biztosítási esemény
6.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha az adott telephely biztosított állatállományának az adott állatfajra és az adott biztosítási időszakra meghatározott veszteség- hányada meghaladja az adott biztosítási időszakot megelőző három évre az ugyanazon telephelyre és állatfajra a 2.6.3.2 pont szerint számított átlagos vesz- teséghányad 120%-át.
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:
• veszteség: a betegség és baleset miatt elhul- lott, valamint a kényszervágás során elkob- zott állatok darabszáma szorozva az ajánlat részét képező adatközlőn, illetve a soron kö- vetkező biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó előzetes adatközlőn az adott biztosítási idő- szakra megadott biztosítási értékekkel);
• kényszervágás során elkobzott állat: ha a ha- tóság a kényszervágásra küldött állatot fo- gyasztásra alkalmatlannak minősíti;
• veszteséghányad: a telephelyenként és állat- fajonként az adott biztosítási időszakra szá- mított veszteség és a telephelyenként és ál- latfajonként, az adott biztosítási időszakra vonatkozó negyedéves nyitóállományok da- rabszám átlaga alapján számított biztosítási összeg hányadosa.
A hároméves átlagos veszteséghányad 120%-áig terjedő veszteséget a biztosított maga viseli, azt a biztosító nem téríti.
6.3.2. A hároméves átlagos veszteséghányadot a felek együttesen határozzák meg a „Munkalap a há- roméves átlag-veszteséghányad számításához” című adatlap kitöltésével az ajánlattételkor, majd évente az éves adatközléssel egy időben, a szerződő fél által az ajánlat részét képező adatközlőn, illetve a soron kö- vetkező biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó előzetes adatközlőn megadott darabszámok, valamint az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási értékek alapján.
6.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
6.4.1. Az általános biztosítási feltételekben fog- laltakon túl nem fedezi a biztosítás a károkat, ha a kár oka
• heveny felfúvódás,
• tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földom- lás, ismeretlen üreg beomlása, szállítás.
6.4.2. Nem fedezi továbbá a biztosítás a kárt, ha
• az állat hatósági rendeletre került leölésre,
• az állat elhullása az állat-egészségügyi jogszabályok szerinti bejelentési kötele- zettséggel járó betegség miatt hatósági zárlat alatt álló telephelyen következett be,
• a kényszervágás során az állatot nem ko- bozzák el,
6.4.3. A 6.4.1. és 6.4.2. pont alatti kockázatkizárá- sok miatt meg nem térített veszteségeket nem lehet figyelembe venni sem az adott biztosítási időszakra vonatkozó, sem a hároméves veszteséghányad számí- tásakor.
6.5. A biztosítási összeg
6.5.1. Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pont- ja az alábbiakkal egészül ki:
6.5.2. A biztosítási összeg az egyes állatfajok kü- lönböző korcsoportjaira az állatfajonként és korcso- portonként meghatározott biztosítási érték valamint a korcsoport darabszáma alapján kerül megállapításra.
6.5.3. A biztosítási összegnek – és így az egyes állatok biztosítási értékének – meg kell egyeznie az ugyanazon állatállományra kötött egyéb biztosítások biztosítási összegével, illetve az egyéb biztosítással biztosított állatok biztosítási értékével.
6.6. Az adatközlés szabályai
6.6.1. Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbiakkal egészül ki:
Az előzetes adatközlés
A szerződő fél az előzetes adatközlés keretében telep- helyenként és állatfajonként közli a szerződéskötéskori majd a soron következő biztosítási időszak nyitó állat- állományának korcsoportonkénti értékét és darab- számát.
Végleges adatközlés
A végleges adatközléskor a biztosított állatállomány 1- 2-3. negyedévi nyitó létszámát kell állatfajonként és korcsoportonként közölni a biztosítóval.
6.6.2. A szerződő fél a szerződés megkötésekor, majd évenként az előzetes adatközlés keretében a
„Kárbejelentő és kárszámítás” elnevezésű nyomtatvá- nyon telephelyenként közli a megelőző három évben elhullott és elkobzással járó kényszervágásra küldött állatok darabszámát.
6.6.3. A szerződő fél a nyomtatványt attól függet- lenül köteles kitölteni, hogy az adott biztosítási idő- szakban keletkezett-e biztosítási eseménynek minősü- lő - a hároméves átlagos veszteséghányad 120%-át meghaladó – kár.
6.7. A biztosító szolgáltatása
Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbi- akkal egészül ki:
6.7.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása
6.7.1.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az elhullott vagy kényszervágás során elkob- zott állatoknak a biztosítási esemény bekövetkezése- kor folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adatközlőn megjelölt biztosítá- si értéke és darabszáma alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg erejéig.
6.7.1.2. A szolgáltatás mértékét adott telephelynek és adott állatfajnak az adott biztosítási időszakra számított veszteséghányada, valamint ugyanazon telephelynek és állatfajnak az adott biztosítási idő- szakot megelőző három évre számított átlagos veszteséghányada 120%-ának különbsége határoz- za meg.
6.8. A biztosítási esemény bejelentése
6.8.1. A biztosítási esemény bejelentésének határ- ideje és módja
Az általános biztosítási feltételek 9.1.1. pontjának a bejelentés határidejére vonatkozó rendelkezése he- lyett az alábbiak az irányadók:
• A biztosítási eseményt a tárgyidőszakot követően 15 munkanapon belül kell be- jelenteni a biztosítónak.
6.8.2. Ha az elhullások és az elkobzással járó kényszer- vágások száma bármely hónapban jelentősen – legalább 50%-kal – meghaladja a szokásos veszte- ség (az adott telephelyre állatfajonként meghatáro- zott hároméves átlagos veszteséghányad) időarányos részét, azt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munka- napon belül, írásban jelezni kell a biztosítónak.
7. Nagyértékű lovak biztosítása
A biztosítás a 7.2.1.1. pontban meghatározott alapfe- dezetre és a szerződő fél által választott, a 7.2.1.2. pontban meghatározott kiegészítő fedezet(ek)re terjed ki.
Alapfedezet nélkül a biztosítás nem köthető meg. Záradékkal, külön díj ellenében a biztosítás állattartói felelősségre, verseny és szállítási fedezetre is kiterjeszt- hető.
7.1. A kockázatviselés kezdete és helye
7.1.1. Az általános biztosítási feltételeknek az 1.4.4. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosító betegség esetére tizenöt napos várako- zási időt köt ki és nem nyújt szolgáltatást, ha a vá- rakozási időn belül a biztosított ló betegség miatt elhullott vagy kényszervágásra, elaltatásra került.
A várakozási idő nem vonatkozik a tűz- és elemikár miatt keletkezett, valamint a balesetből eredő károkra.
7.1.2. A biztosító kockázatviselése adott ló tekinte- tében
• a más telephelyre történő áttelepítéséig,
• a 15. életév betöltése esetén a következő biztosítási évfordulóig, vagy
• a biztosítási érdek megszűnéséig,
de legfeljebb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
A biztosítási fedezet az ajánlat részét képező adatköz- lőn, illetve a soron következő biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó előzetes adatközlőn meghatározott telep- helyen és annak Magyarországon belül 30 km-es körzetében bekövetkezett biztosítási eseményre terjed ki.
7.1.3. A biztosított vagyontárgyak
7.1.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a szerződéskötés- kor legalább 2, de legfeljebb 12 éves korú, a biztosí- tási adatközlőn meghatározott tenyészló, szabadidős ló, sportló, bérló és bérfogatló annak a naptári évnek a végéig, melyben a 15. évét betölti.
7.1.3.2. A biztosítás szempontjából
• Tenyészló: valamely elismert tenyésztői szervezet, egyesület által törzskönyvi ellen-
őrzésben tartott ló (mén esetében tenyész- tési engedéllyel rendelkező egyed).
• Szabadidős ló: sportló-, tenyész- illetve törzs- könyvi nyilvántartásban nem szereplő, nem haszonszerzési céllal tartott állat.
• Sportló: a Magyar Lovas Szövetség által nyil- vántartott, a tárgyévre érvényes startenge- déllyel rendelkező, a Magyar Lovas Szövetség által engedélyezett versenyeken rendszere- sen induló ló. A verseny-szakágak: a western, a díjlovagló, a távlovagló, a fogathajtó, a díj- ugrató, a military és a voltige.
• Bérló: bérlovagoltatásra illetve bérfogatolás- ra használt ló, melyet a bérbevevő használ.
• Bérfogatló: az a ló, amelynél a bérlő a kocsi- kázásért fizet, a lovakat a fogatos hajtja.
7.1.3.3. Biztosítási fedezetbe csak azok a lovak von- hatók, melyek rendelkeznek tartós egyedi megjelölés- sel, tulajdonjogot igazoló okirattal, az MgSzH Lóútlevél Iroda által hitelesített lóútlevéllel, származási lappal és 10 napnál nem régebbi állatorvosi vizsgálati igazolás- sal.
Biztosítás kizárólag magyarországi telephelyen tartott állatokra köthető.
7.2. A biztosítási esemény
7.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított lónak az alapfedezet- ben vagy a szerződő fél által választott kiegészítő fedezet(ek)ben meghatározott károsító esemény miatt bekövetkezett elhullása, kényszervágása, elalta- tása vagy gyógykezelése.
7.2.1.1. Alapfedezet
A biztosított ló tűz és elemi kár (tűz, villámcsapás, vihar, jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, víz- és gőz- vezeték meghibásodása) miatt, a károsodástól számí- tott 15 napon belül bekövetkezett elhullása, kényszer- vágása vagy elaltatása.
7.2.1.2. Kiegészítő fedezetek
7.2.1.2.1. A biztosított ló baleset és betegség miatti elhullása, kényszervágása vagy elaltatása.
7.2.1.2.2. A tenyészkanca és/vagy a csikó ellési rendel- lenességgel összefüggő elhullása, illetve ellési rendel- lenesség következtében a kanca és/vagy a csikó kény- szervágása vagy elaltatása.
7.2.1.2.3. A biztosított ló baleset miatti kórházi, klinikai gyógykezelése, beleértve az oda és visszaszállítást, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara tagja által vég- zett indokolt helyszíni gyógykezelés.
7.2.1.2.4. A biztosított ló baleset és betegség miatti kórházi, klinikai gyógykezelése, beleértve az oda és visszaszállítást, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara tagja által végzett indokolt helyszíni gyógykezelést.
Jelen pont vonatkozásában az elléssel és elvetéléssel összefüggő káresemények a betegség fogalomkörébe tartoznak.
7.2.2. Fogalom meghatározások
7.2.2.1. Jelen különös biztosítási feltételek alapján -
• baleset: a véletlen váratlan bekövetkező, kül- ső behatásból eredő, sérülést okozó ese- mény, valamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, idegen tárgyak lenyelése és a víz- befulladás. A csonttörés, az ín- és izomsza- kadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmé- nyek között, illetve rendeltetésszerű haszná- lat közben történt.
• kényszervágás: ha a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatot abból a célból véreztetik el sürgősen, hogy az állat ne hulljon el, illetőleg húsa a betegség súlyosbodása miatt ne váljon fogyasztásra alkalmatlanná.
• elaltatás: ha a beteg vagy balesetet szenve- dett állatot humánus okok miatt a további szenvedéstől túlaltatással megóvják.
7.2.2.2. A felek megállapodnak abban, hogy egy biztosítási eseménynek minősül, ha a 7.2.1.2.3. és
7.2.1.2.4. pontok szerinti gyógykezelésben részesülő ló a kezelés megkezdését követő 30 napon belül ugyanazon okból elhullik, kényszervágása, illetve az elaltatása következik be.
7.3. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások
7.3.1. Az általános biztosítási feltételekben foglal- takon túl nem terjed ki a biztosítási fedezet a károk- ra, ha az elhullás, a kényszervágás, az elaltatás illetve a gyógykezelés oka
• az állat oltásával vagy ivartalanításával összefüggő állatorvosi hibából ered,
• gazdasági okokra vezethető vissza,
• az állat szállítása során vagy azzal össze- függésben keletkezik (kivéve a külön díjért vállalt szállítási fedezetet),
• versenyen következik be (kivéve a külön díjért vállalt versenyfedezetet).
7.3.2. Nem fedezi továbbá a biztosítás a kárt, ha
• az állatot hatósági rendeletre ölik le,
• az állat elhullása az állat-egészségügyi jogszabályok szerinti bejelentési kötele- zettséggel járó betegség miatt hatósági zárlat alatt álló telephelyen következik be,
• a biztosítási esemény az adatközlőn az ál- lat tartásának helyeként megjelölt telep- hely 30 km-es körzetén kívül történik,
• bűncselekménnyel (pl. rongálás) vagy szabálysértéssel okozták,
• annak okával kapcsolatban valamely sze- méllyel szemben állatvédelmi bírság szab- ható ki,
• a kanca vetélése következtében elhullik a csikó, a kanca elhullása nélkül,
• az állatorvosi kezelés megelőző, illetve korrekciós és plasztikai jellegű.
7.4. A biztosítási összeg
7.4.1. Az általános biztosítási feltételek 3.1.1. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A biztosítási összeg egyedenként, az adott állat bizto- sítási értéke alapján kerül megállapításra, figyelembe véve a ló származását, elért eredményeit, vételárát, korát, ivarát és hasznosítási módját.
7.4.2. A biztosítási összeget biztosítási időszakon- ként felül kell vizsgálni és a tényleges érték változásá- nak megfelelően módosítani. Az állat 10 éves korától 15 éves koráig (a biztosíthatóság határáig) - fokozato- san, évente 10%-kal - a felére kell csökkenteni a bizto- sítási összeget.
7.5. A díjfizetési kötelezettség
Az általános biztosítási feltételeknek az 5.3. pontja az alábbiakkal egészül ki: Ha az állat a várakozási időn belül betegség miatt elhullott,az adott lóra és az adott biztosítási időszakra befizetett biztosítási díjat a bizto- sító a bejelentést követő 30 napon belül visszafizeti.
7.6. Az adatközlés szabályai
Az általános biztosítási feltételek 6.2. pontja az alábbiak szerint módosul és egészül ki:
A szerződő fél az egyes biztosítási időszakok biztosítási összegeinek és díjainak megállapításához szükséges adatokat évenként egyszer, éves adatközlés kereté- ben közli a biztosítóval.
Az éves adatközlést
• az ajánlat részét képező adatközlőn,
• majd a soron következő biztosítási időszakra a biztosítási évfordulót követő hónap 15-éig
kell benyújtani a biztosítóhoz.
7.6.1. Az éves adatközlés
Az éves adatközléskor egyedenként kell közölni a biztosított lovak szerződés-kötéskori majd a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási értékét, valamint a választott önrészt és fedezeteket.
7.7. A biztosító szolgáltatása
7.7.1. Az általános biztosítási feltételek 10. pontja az alábbiakkal egészül ki:
A szolgáltatás mértékének megállapítása
7.7.1.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosított lovak elhullása, kényszervágása, elaltatása illetve gyógykezelése miatt keletkező károkat az aláb- biak szerint téríti meg a biztosító:
7.7.1.1.1. A biztosító szolgáltatása
• a tűz- és elemikár,
• a baleset és betegség, valamint
• az ellési rendellenesség
miatti elhullás, kényszervágás illetve elaltatás ese- tében a biztosított állatnak a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára vonatkozó adatközlőn megjelölt biztosítási értéke, az adatközlőn megje- lölt önrész levonásával.
7.7.1.1.2. A biztosító szolgáltatatása
• a baleset miatti kórházi, klinikai gyógyke- zelés
• a baleset és betegség miatti kórházi, klini- kai gyógykezelés
esetén az önrésszel csökkentett gyógykezelési költség, amelynek felső határa (limit) - a szerződő fél választásától függően - biztosított lovanként és évente:
• a ló adatközlőn megjelölt biztosítási érté- kének 30%-a, de legfeljebb 300 000 Ft, vagy
• a ló az adatközlőn megjelölt biztosítási ér- tékének 30%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.
7.7.1.2. Amennyiben a ló az állatorvosi kezelését követően 30 napon belül azonos kórok miatt elhullik, kényszervágása vagy elaltatása válik szükségessé, az elhullás, kényszervágás vagy elaltatás alapján téríten- dő szolgáltatási összeg csökken a gyógykezelésre kifizetett összeggel.
7.7.1.3. Kényszervágás esetében a biztosító a kény- szervágási megtérülést kiegészíti a 7.7.1.1.1. pont alapján megállapított szolgáltatási összegig. A biztosí- tó kényszervágást csak szabályos kényszervágási ja- vaslat és hatósági állatorvosi vizsgálat alapján fogad el.
7.7.1.4. Ellési rendellenességből eredő kár esetén a biztosító a tenyészkanca önrésszel csökkentett biz- tosítási értékét és/vagy a csikó biztosítási értékét (amely az anyaállat értékének 10 %-a) téríti meg.
7.7.1.5. Gyógykezelések esetén az elszámolható térítés maximuma a Magyar Állatorvosi Kamara által kiadott gyógyászati minimumár.
7.7.1.6. A biztosító szolgáltatásának igénybevétel- éhez szükséges dokumentumok
A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az általános biztosítási feltételek 9.3. pontjában felsorol- takon túl a biztosító rendelkezésére kell bocsátani:
• a hatósági állatorvosi igazolást, vagy a Ma- gyar Állatorvosi Kamara tagjától egy pontos, tárgyilagos, a káreseményt rögzítő jegyző- könyvet,
• elhullás esetén a hatósági állatorvos, vagy a Magyar Állatorvosi Kamara tagja által az elhul- lást követően készített lódiagrammot, állator- vosi kezelési költségekről és szállítási költsé- gekről a számlát.
7.8. A szerződés módosítása
7.8.1. Az általános biztosítási feltételekben foglal- takon túl a felek a biztosítási szerződést a választott fedezetek tekintetében is módosíthatják.
7.9. A biztosítási szerződés megszűnése
Az általános biztosítási feltételeknek a 13. xxxxxx az alábbi megszűnési esettel egészül ki:
• Az állat 15 éves életkorának betöltése.
Ha valamennyi biztosítási fedezetbe vont állat életko- ra eléri vagy meghaladja a 15 évet, a szerződés a kö- vetkező biztosítási évforduló napjával megszűnik.
7.10. Eltérés a szokásos és a korábbi szerződési gyakorlattól
A korábbi szerződési gyakorlattól eltérően viharkár esetén nem térülnek meg azok a károk, melyeket a vihar nem közvetlenül a biztosított állatállomány- ban okozott.