MAGYAR KÖZLÖNY 79. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 79. szám
M A GYAR ORSZÁ G HIVATALOS LAPJA
2016. június 7., kedd
Az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának lehetséges elhelyezéséről | ||
Az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők fenntartásához történő pénzügyi hozzájárulásról | ||
1267/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Az állami beruházások hatékonyságának növelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről | 6150 |
1268/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Az országos ipari park koncepcióról | 6151 |
1269/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási ágazatot érintő egyes intézkedésekről | 6152 |
1270/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A 2014–2020 programozási időszak uniós támogatásainak a közszféra szervezetek által kezelt állami vagyonelemeken végrehajtandó fejlesztési célokra történő igénylésével kapcsolatos intézkedésekről | 6153 |
1271/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó források felhasználásáról szóló negyedéves jelentésekről és rendszeres politikai vita kezdeményezéséről | 6154 |
1272/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A 2017. évi útfelújítási program végrehajtásához szükséges intézkedésekről | 6154 |
1273/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról | 6155 |
1274/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A 2016. évi határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló 1987/2015. (XII. 28.) Korm. határozat módosításáról | 6155 |
1275/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjai 2016. évi kompenzációjának finanszírozása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításról | 6156 |
1276/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A kormányzati szektorba nem sorolt, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyleteihez történő 2016. májusi előzetes kormányzati hozzájárulásról | 6158 |
1277/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakításához szükséges többletforrás biztosításáról | 6160 |
1278/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Az Országos Halgazdálkodási Tanácsról szóló 1379/2013. (VI. 27.) Korm. határozat módosításáról | 6160 |
1279/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozatban megjelölt kiemelt projektnek a határozatban megjelölt határidő alóli mentesítéséről | 6160 |
1280/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség kiemelt fejlesztéseivel, beruházásaival és programjaival, továbbá működésének és hitéleti tevékenységének támogatásával összefüggő egyes további intézkedésekről szóló 2024/2015. (XII. 29.) Korm. határozat módosításáról | 6161 |
1281/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Az erdélyi oktatási és kulturális célú programok, beruházások megvalósításának finanszírozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat- átcsoportosításról szóló 1531/2015. (VII. 31.) Korm. határozat, valamint a felvidéki kulturális célú beruházások, fejlesztések támogatásának finanszírozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról szóló 1532/2015. (VII. 31.) Korm. határozat módosításáról | 6161 |
1282/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tevékenységét kiegészítő támogatás biztosítása érdekében a XI. Miniszterelnökség és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról | 6162 |
1283/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Magyarország Kormánya és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról | 6164 |
1284/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | Magyarország Kormánya és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról | 6166 |
1285/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról | 6169 |
1286/2016. (VI. 7.) Korm. határozat | A Magyarország és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló Megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról | 6169 |
60/2016. (VI. 7.) ME határozat | Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a magyar–szerb államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásáról és kitermeléséről szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról | 6169 |
61/2016. (VI. 7.) ME határozat | Helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról | 6170 |
62/2016. (VI. 7.) ME határozat | A Központi Statisztikai Hivatal elnöke kinevezésének meghosszabbításáról | 6170 |
63/2016. (VI. 7.) ME határozat | Főiskolai rektorok felmentéséről | 6171 |
64/2016. (VI. 7.) ME határozat | Főiskolai rektorok megbízásáról | 6171 |
65/2016. (VI. 7.) ME határozat | Főiskolai tanár kinevezéséről | 6172 |
66/2016. (VI. 7.) ME határozat | A 111/2014. (IX. 12.) ME határozat módosításáról | 6172 |
III. Kormányrendeletek
A Kormány 119/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
“AGREEMENT ON ECONOMIC COOPERATION BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF BULGARIA
PREAMBLE
The Government of Hungary and the Government of the Republic of Bulgaria, hereinafter referred to as “the Contracting Parties”,
Considering the rights and obligations deriving from the Accession Agreement signed on April 25, 2005 between the European Communities and their Member States, on the one part, and the Republic of Bulgaria, on the other part, and the Accession Agreement signed on April 16, 2003 between the European Communities and their Member States, on the one part, and the Republic of Hungary, on the other part,
Wishing to expand their mutually beneficial economic cooperation and declaring that the present Agreement shall in no way jeopardize the obligations stemming from their EU Membership,
Confirming their will to develop the positive effect of their traditional economic relations,
Expressing their readiness to co-operate in finding the means and ways for strengthening and developing of the mutually beneficial cooperation,
Convinced that this Agreement will contribute to the development of the economic relations between them in the new reality and in particular to the enhancement of the mutually beneficial trade, economic, technical and technological cooperation,
have agreed as follows:
Article 1
The Contracting Parties shall contribute for developing and expanding their mutually beneficial economic cooperation.
Article 2
Considering the current state and perspectives of developing their economic relations, the Contracting Parties agree that favourable conditions for long-term cooperation exist, inter alia, but not exclusively, in the following areas:
a) energy sector;
b) transport and transport infrastructure;
c) agriculture;
d) food and processing industry;
e) chemical industry;
f ) construction industry;
g) metallurgy;
h) mining;
i) urban and regional development;
j) cooperation in the small and medium-sized enterprise sector;
k) vocational education and training;
l) textile industry;
m) tourism;
n) research and development;
o) health services, medical technologies and pharmaceutical industry;
p) info communication and technology;
q) environmental protection and waste management;
r) water management;
s) electrical equipment and appliances;
t) wood and furniture industry;
u) cluster development.
Article 3
The Contracting Parties shall develop and expand their economic cooperation through implementation of adequate measures for that purpose.
Article 4
As from the date of entry into force of this Agreement, the Contracting Parties shall set up a Bulgarian – Hungarian Intergovernmental Commission on Economic Cooperation with tasks and rules of procedure as specified in Annex 1 to this Agreement.
Article 5
This Agreement shall in no way affect the obligation of the Republic of Bulgaria and Hungary as member states of the European Union. Consequently, the provisions of this Agreement shall not be applied or interpreted, neither in whole nor in part in such a way as to invalidate, amend or otherwise affect the obligations of the Republic of Bulgaria and Hungary arising from, in particular, the Treaties which the European Union is based on, as well as from the law of the European Union.
Article 6
The present Agreement shall in no way affect the rights and obligations of the Contracting Parties arising from either its participation in international treaties or its membership in international organizations.
Article 7
The Contracting Parties shall settle by means of negotiations any disputes which may arise between them regarding the implementation and interpretation of this Agreement.
Article 8
Amendments to this Agreement shall be made by mutual agreement between the Contracting Parties executed in individual protocols for each amendment.
Article 9
The annex to this Agreement shall be an integral part hereof.
Article 10
1. This Agreement shall enter into force on the 30th (thirtieth) day following the receipt of the last notification by which the Contracting Party notifies each other, in writing, through diplomatic channels of the completion of the procedure required by domestic laws necessary for the entry into force of this Agreement.
2. This Agreement shall be concluded for an unlimited period.
3. Each Contracting Party to this Agreement may terminate this Agreement, by means of a written notification to the other Contracting Party. The termination shall take effect on the first day of the fourth month following the date on which the notification was received by the other Contracting Party.
Signed in Budapest on 17.03.2016 in two originals, in English language.
For The Government Of For The Government Of Hungary Republic of Bulgaria
ANNEX No. 1
Tasks, structure and rules of procedure of the Hungarian – Bulgarian Intergovernmental Commission on Economic Cooperation
1. The tasks of the Hungarian – Bulgarian Intergovernmental Commission on Economic Cooperation, hereinafter called “The Commission” include:
– discussing bilateral economic relations development issues;
– identifying new development opportunities for the bilateral economic relations;
– developing proposals for improving the environment for economic cooperation of the organizations of both Parties;
– submitting proposals on the implementation of this Agreement.
2. The Commission shall comprise representatives of the Bulgarian Side and representatives of the Hungarian Side. Each Contracting Party shall designate a chairperson on its part, referred to as “Co-chair”. Each Co-chair shall designate a secretary for the respective part of the Commission.
For the discussion of particular issues, the Commission may decide to set up working groups, specifying their tasks and the time limits for implementation of the tasks.
3. The Commission shall establish its own rules of procedure on the first session.
4. The Commission shall meet alternatively in the Republic of Bulgaria and Hungary.
The Co-chairs shall agree on the calling and the agenda of the respective meeting of the Commission not later than 1 month in advance.
Matters which have not been explicitly placed on the preliminary agenda may be discussed at the meetings of the Commission by an agreement of the Co-chairs.
An extraordinary meeting of the Commission or of its Co-chairs may be convened on a proposal by any of the Co-chairs.
Advisors and experts may be invited at the meetings of the Commission. The working languages of the Commission shall be English.
Minutes shall be taken of every meeting and of the discussions held thereat, which shall be drawn up in the English language.
In the period between meetings the Co-chairs of the Commission, or the secretaries on a direction by the Co-chairs, shall discuss on an operational basis issues concerning the work of the Commission.
5. The Contracting Parties shall bear the expenses related to the activity of the Commission independently.”
„GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
PREAMBULUM
Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a „Szerződő Felek”
Figyelembe véve a 2005. április 25-én az egyrészről Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Bolgár Köztársaság által megkötött Csatlakozási Megállapodásból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint
a 2003. április 16-án az egyrészről Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Magyar Köztársaság által megkötött Csatlakozási Megállapodásból származó jogokat és kötelezettségeket,
Óhajtva a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésük kiterjesztését, kijelentve hogy a jelen Megállapodás semmilyen módon sem veszélyezteti az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségeiket,
Megerősítve közös akaratukat hagyományos gazdasági kapcsolataik kedvező hatásának fejlesztésére,
Kifejezve készségüket az együttműködésre a legmegfelelőbb utak megtalálása és megerősítése révén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére,
Meggyőződve, hogy ezen Együttműködés a jövőben hozzájárul a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, különösen a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, technika és technológiai együttműködés fokozásához,
az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek hozzájárulnak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésük fejlesztéséhez és kiterjesztéséhez.
2. cikk
Figyelembe véve a gazdasági kapcsolataik jelenlegi helyzetét és azok fejlesztésének perspektíváit, a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a hosszú távú együttműködés feltételei különösképpen, de nem kizárólag, a következő területeken kedvezőek:
a) energetikai szektor;
b) szállítás és szállítási infrastruktúra;
c) mezőgazdaság;
d) élelmiszer-és feldolgozási ipar;
e) vegyipar;
f ) építőipar;
g) kohászat;
h) bányászat;
i) városi és regionális fejlesztés;
j) együttműködés a kis- és középvállalkozói szektorban;
k) szakmai oktatás és képzés;
l) textilipar;
m) turizmus;
n) kutatás és fejlesztés;
o) egészségügyi szolgáltatások, orvosi technológiák és gyógyszeripar;
p) infokommunikáció és technológia;
q) környezetvédelem és hulladékgazdálkodás;
r) vízgazdálkodás;
s) villamos berendezések és készülékek;
t) fa- és bútoripar;
u) klaszterek fejlesztése.
3. cikk
A Szerződő Felek fejlesztik és kiterjesztik gazdasági együttműködésüket az e célból meghozott megfelelő intézkedések végrehajtásán keresztül.
4. cikk
A Megállapodás hatálybalépésével egy időben a Szerződő Felek felállítananak egy Bolgár–Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottságot, az 1. Xxxxxxxxxxxx megfogalmazott feladatokkal és eljárási szabályokkal.
5. cikk
A jelen Megállapodás nem befolyásolhatja a Bolgár Köztársaság, illetve Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségeit. Ennek megfelelően jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem alkalmazhatók, illetve értelmezhetők olyan módon, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármely
más módon érintik a Bolgár Köztársaságnak és Magyarországnak különösen az Európai Unió alapját képező Szerződésekből, valamint az Európai Unió jogából származó kötelezettségeit.
6. cikk
Jelen megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek nemzetközi szerződésekben való részvételéből, valamint nemzetközi szervezetekben való tagságából eredő jogait és kötelezettségeit.
7. cikk
A jelen Megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos véleményeltéréseket a Szerződő Felek tárgyalás útján rendezik.
8. cikk
Jelen Megállapodás kizárólag a Szerződő felek közötti kölcsönös megállapodással módosítható. Minden egyes módosításhoz külön jegyzőkönyv kell, hogy készüljön.
9. cikk
A jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi a Megállapodás melléklete.
10. cikk
1. Jelen Megállapodás a Szerződő Felek belső joga szerint szükséges hatálybalépési követelmények teljesüléséről szóló későbbi írásos diplomáciai értesítés kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép hatályba.
2. Jelen Megállapodás határozatlan időre szól.
3. A jelen Megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja, e szándékáról a másik Felet írásban értesíti. Ebben az esetben a jelen Megállapodás a felmondásról szóló értesítés átvételétől számított negyedik hónap első napjával szűnik meg.
Kelt Budapesten, 2016. március 17. napján, két eredeti példányban, angol nyelven.
Magyarország a Bolgár Köztársaság
Kormánya részéről Kormánya részéről
1. Melléklet
A Magyar–Bolgár Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság feladatai, struktúrája és működésére vonatkozó szabályok
1. A Magyar–Bolgár Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság, a továbbiakban „Bizottság” feladatai:
– tárgyalások folytatása a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről;
– új lehetőségek azonosítása a kétoldalú gazdasági kapcsolatok terén;
– a Felek szervezetei részéről származó felvetések ösztönzése a gazdasági kapcsolatok környezetének fejlesztése érdekében;
– a jelen Egyezmény alkalmazása során felmerülő javaslatok összegzése.
2. A Bizottságot a Magyar és a Xxxxxx Xxx által delegált képviselők adják.
Mindkét Szerződő Fél kijelöl egy-egy elnököt, a maga részéről, akit „Társelnöknek” neveznek. A Társelnökök titkárt jelölnek ki a Bizottság megfelelő oldala részére.
Az egyes témák tárgyalására a Bizottság munkacsoportokat állíthat fel, meghatározva a munkacsoportok feladatait és a feladatok elvégzéséhez szükséges határidőket.
3. A Bizottság első ülésén elfogadja működési szabályzatát.
4. A Bizottság felváltva ülésezik Magyarországon és a Bolgár Köztársaságban.
A Társelnökök legalább 1 hónappal a kijelölt Bizottság ülését megelőzően jóváhagyják a Bizottság összehívását és az ülés napirendjét.
Az előzetes napirendtől eltérő ügyek Bizottság előtt történő tárgyalására a Társelnökök közös megegyezése alapján kerülhet sor.
A Bizottság rendkívüli ülésére, vagy a Társelnökök találkozójára bármely Társelnök kezdeményezésére sor kerülhet. A Bizottság üléseire tanácsadók és szakértők is meghívhatóak.
A Bizottság üléseinek munkanyelve az angol.
Az ülésekről és megbeszélésekről jegyzőkönyv készül, angol nyelven.
Az ülések közötti időben a Társelnökök, vagy a Társelnökök irányításával a titkárok operatív alapon tárgyalják a Bizottság működésével kapcsolatos kérdéseket.
5. A Bizottság működésével kapcsolatos költségeket a Szerződő Felek egymástól függetlenül fedezik.”
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 10. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete a közúti árutovábbítási szerződésekről
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a szerződés alapján
a) közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint
b) díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási
tevékenységre terjed ki, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye Magyarország területén van.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek során alkalmazni kell a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezéseit is.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a postai szolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. áru: minden olyan dolog, amely tehergépjárművel közúton továbbítható,
2. árutovábbítási szerződés: közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint díj ellenében tehergépjármű
– gépjárművezetővel történő – rendelkezésre bocsátási tevékenységre kötött szerződés,
3. egységrakomány: kisebb méretű, tömegű áruk, csomagolási formák nagyobb egységbe foglalása, és ezen nagyobb egység megjelölés szerinti fuvarozása – így különösen raklapon csomagolt áru, kötegelt áru –,
4. feladó: az a személy, aki a fuvarozási szerződést a fuvarozóval megköti,
5. fuvarozás: fuvarozási szerződés alapján végzett tevékenység,
6. fuvarozási határidő: a fuvarfeladat teljesítésére meghatározott időtartamonként az árutovábbítási szerződésben az áru kiszolgáltatására megjelölt nap, időpont vagy időtartam,
7. küldemény: a fuvarozási szerződés alapján továbbítandó teljes árumennyiség,
8. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból, vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény,
9. utólagos rendelkezés: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:264. §-a szerinti rendelkezési jog,
10. zártrendszerű rakodás: az áru be- vagy kirakása abban az esetben, ha a küldemény átvételekor, kiszolgáltatásakor a fuvarozó nincs jelen, vagy a 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adatokat nem tudja ellenőrizni.
(2) A feladón, a fuvarozón és a címzetten mindezek megbízottját, közreműködőjét, nevében eljáró személyt is érteni kell.
(3) Ha a feladó nem a fuvarozó tulajdonában, üzemeltetésében levő üres vagy áruval megrakott pótkocsi továbbításával bízza meg a fuvarozót, akkor a pótkocsira az árura vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A fuvarozási szerződés tartalma
3. § (1) A fuvarozási szerződés a feladó és a fuvarozó közötti megállapodással jön létre. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a fuvarozás céljából átadásra kerülő áru megnevezését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, csomagolásának módját, különleges rakományrögzítési igényt, valamint a 9. § szerinti különleges feltétellel fuvarozható áru esetén a fuvarozáshoz szükséges okiratok, engedélyek azonosító adatait,
b) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét és időpontját vagy határidejét,
c) külön díjazás ellenében értékre vonatkozó esetleges kikötést,
d) külön díjazás ellenében a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekre vonatkozó esetleges kikötést,
e) az áru berakásának és kirakásának módját, f ) a címzett megnevezését,
g) a fuvardíjat, a fuvardíj és egyéb, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költség kifizetésének biztosítását,
h) a 8. § (1) bekezdése szerinti állásidő esetén fizetendő összeget,
i) a feladó esetleges rendelkezését a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében, továbbá
j) az esetleges utánvéti összeget.
(2) A feladó köteles a szerződés alapján a fuvarozónak járó fuvardíjat, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költséget, az állásidő címén járó összeget megfizetni, és a fuvarozó által a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költséget megtéríteni. A szerződő felek írásos megállapodása alapján ezen fuvardíjat és költségeket a feladó által megjelölt harmadik személy (költségviselő) is viselheti. Ha a feladó által megjelölt költségviselő a fizetési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget, úgy a fuvardíjat és költségeket a fuvarozó felhívására a feladó köteles megfizetni.
(3) A fuvarozási szerződésnek tartalmaznia kell a feladó késedelmes teljesítése esetére a feladónak a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a fuvarozásból eredő díj és késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
4. § A fizetésre kötelezett a fuvardíjat és a 3. § (2) bekezdése szerinti költségeket – ha részére a fuvarozó a helyesen kiállított számlát a kiszolgáltatást követő 15 napon belül átadja – a kiszolgáltatástól számított 30 napon belül köteles a fuvarozó részére megfizetni; ennél hosszabb fizetési határidőt nem lehet kikötni. Ha a fuvarozó a helyesen kiállított számlát az átvételt követő 15 napon túl bocsátja a fizetésre kötelezett rendelkezésére, a számlát a kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni.
4. A fuvarlevél, árukísérő okmányok
5. § (1) Ha jogszabály kötelezővé teszi, vagy a szerződő felek így rendelkeznek, a fuvarozási teljesítményről legalább a Kr.-ben meghatározott adattartalommal fuvarlevelet kell kiállítani. Egy fuvarozási szerződés keretében több járművel végzett fuvarozás esetén bármelyik szerződő fél kérésére járművenként külön fuvarlevelet kell kiállítani abban az esetben is, ha ezt a jogszabály, vagy a szerződő felek megállapodása nem teszi kötelezővé. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti a fuvarozási szerződés létét vagy annak érvényességét.
(2) A szerződő felek a fuvarlevélre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:258. §
(2) bekezdésben meghatározottakon túl minden egyéb – általuk szükségesnek tartott – adatot felvezethetnek.
(3) A fuvarlevéllel együtt – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – árukísérő okmány lehet a szállítólevél.
(4) Ömlesztett áru fuvarozására kötött keretszerződésben a szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy fuvarlevél mellett egyéb árukísérő okmányt is használnak a teljesítmények rögzítésére. Ennek a dokumentumnak alkalmasnak kell lennie a fizetendő fuvardíj meghatározására, ha a szerződő felek előre nem állapodnak meg a fuvardíjban.
5. Az áru átvétele a feladótól és az áru kiszolgáltatása a címzettnek és a zártrendszerű rakodás
6. § (1) A fuvarozónak az áru átvétele alkalmával ellenőrizni kell:
a) az áru mennyiségére – egységrakomány esetén annak darabszámára –, jelére és sorszámára vonatkozóan az árukísérő okmányba bejegyzett adatok pontosságát,
b) az árunak és az áru csomagolásának külső állapotát.
(2) A feladó és a címzett köteles a fuvarozó részére az (1) bekezdés szerinti adatok ellenőrzésének lehetőségét biztosítani az átadás és kiszolgáltatás során.
(3) A fuvarozó az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos fenntartásait a fuvarozási feladat megkezdését megelőzően az árukísérő okmányokon jelezni köteles. Ennek elmaradása esetén a felelősség a feladót és a fuvarozót egymás közt egyenlő arányban terheli.
(4) Az egységrakományon belüli hiányok, eltérések a fuvarozó felelősségi körén kívül esnek, ha azt sértetlen csomagolásban vette át és sértetlen csomagolásban szolgáltatta ki.
(5) A zártrendszerű rakodás tényét a fuvarlevélre, egyéb árukísérő okmányra fel kell vezetni, melyet a feladó köteles igazolni. Ebben az esetben a fuvarozó felelőssége nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott körülményekért.
(6) Az árukísérő okmányok helyes kitöltéséért, teljességükért a feladó felel. A feladó köteles minden, az áru fuvarozásához jogszabályban előírt adatot a fuvarozóval közölni.
(7) Az átvétel helyén, valamint a kiszolgáltatás helyén érvényben lévő biztonsági előírásokról a fuvarozót előzetesen, kellő időben, írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás a feladó feladata és felelőssége.
6. Rakodás
7. § (1) Az áruk kirakására a címzett köteles, a szerződő felek ettől eltérően megállapodhatnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a rakodásban való részvétel arányát, ellenértékét, személyi, tárgyi, műszaki és további lényeges feltételeit.
(2) Ha a rakodást végző személy a fuvarozó által adott, a Ptk. 6:261. § (3) bekezdésben meghatározott utasítást nem tartja be, és ennek következtében az áruban, személyek testi épségében, vagyonában kár keletkezik, a felelősség a rakodást végzőt terheli. Ilyen kárveszéllyel való fenyegetettség esetén a fuvarozó jogosult a szerződéstől elállni, és a felmerült költségei megtérítését követelheti.
(3) Ha a rakodásnál a fuvarozó nincs jelen, a (2) bekezdés szerinti felelősség a feladót terheli.
(4) A tehergépjárműre nem rakhatók fel együtt olyan áruk, amelyek együttes fuvarozása a személyek testi épségét vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztetné.
(5) A rakodást akkor kell befejezettnek tekinteni, amikor az áru tényleges berakodása, kirakodása megtörtént és berakás esetén a kísérő okmányok, egyéb szükséges okmányok átadása a fuvarozó részére, valamint az áru kirakodása esetén az átvétel igazolása a kísérő okmányokon megtörtént.
7. Állásidő
8. § (1) Ha a fuvarozó az átvételre vagy kiszolgáltatásra a szerződésben meghatározott időre készen áll, azonban az áru rakodása az azt követő egy órán belül nem fejeződik be, az ezen felüli időtartam állásidőnek minősül, amelyért a fuvarozó külön összeget számíthat fel. Ennek mértékét és számítási módját a szerződő felek megállapodása tartalmazza. Ha a szerződő felek magasabb összegben nem állapodnak meg, akkor az állásidő díja a fuvarozó időarányos önköltsége. A fuvarozó részére az állásidő időtartamát az köteles írásban igazolni, akinek érdekkörében az állásidő bekövetkezett.
(2) Állásidő szerint számolandó el a késedelmesen kiadott nyilatkozatok esetén a késedelem időtartama. A késedelemmel kiadott nyilatkozattal vagy a nyilatkozat elmaradásával okozott kárért a feladó felel.
8. Különleges feltételekkel fuvarozható áruk
9. § (1) Ha az áru továbbítását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti, e feltétel teljesítése – ha jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a feladó kötelezettsége. A feladónak írásban fel kell hívnia a fuvarozó figyelmét az áru biztonságos kezeléséhez szükséges előírások betartására.
(2) A feladónak a rakomány tömegéről – a Kr.-ben foglalt feltételek fennállása esetén – jármű-tömegbizonylatot vagy írásbeli nyilatkozatot kell az áru berakásához kapcsolódóan kiállítania és a jármű vezetőjének átadni.
(3) Ha jogszabály kötelezővé teszi, vagy a szerződő felek ebben megállapodnak, az áru csak árukísérővel továbbítható. Az árukíséret költségének viselésében a szerződő felek előre kötelesek megállapodni.
(4) Ha az áru továbbításához a jármű tekintetében a feladónak különleges igénye van, akkor a szerződő felek a jelen rendeletben szabályozottakon túl az árutovábbítás további, ez irányú feltételeiben előre, írásban kötelesek megállapodni.
9. A feladó utólagos rendelkezési joga
10. § (1) Utólagos rendelkezés csak a tehergépjármű teljes rakományára, vagy csak a teljes küldeményre adható.
(2) Abban az esetben, ha a címzett az árut részben vagy egészben nem veszi át, a fuvarozó köteles haladéktalanul utasítást kérni a feladótól. A feladó köteles egy órán belül utasítást adni. Ha a feladó utasítást nem ad, a fuvarozó a Ptk. szabályai szerint járhat el.
(3) Az utólagos rendelkezés vagy utasítás következtében felmerülő költségek, károk és a kapcsolódó fuvardíj a feladót terheli.
10. Raklapcsere, göngyölegkezelés
11. § A raklap és a göngyöleg cseréjét, kezelését a fuvarozó díj ellenében, a feladó költségére és kockázatára külön szolgáltatásként végzi.
11. Több fuvarozó közreműködése
12. § (1) A fuvarozó az áru továbbítását más fuvarozóra bízhatja. A feladó jogosult írásban kizárni további fuvarozó közreműködését.
(2) Ha a fuvarozó az áru továbbítását más fuvarozóra bízza, a fuvarozót teljes körű, mindenre kiterjedő felelősség és helytállási kötelezettség terheli az igénybe vett további fuvarozó, közreműködő vonatkozásában a fuvarfeladat teljesítése tekintetében, ideértve az esetleges árukárt, az áru teljes vagy részleges elveszését vagy megsemmisülését.
(3) Egymást követő fuvarozók által végzett fuvarozás esetén a fuvarozók egyetemlegesen felelősek az egész fuvarozás végrehajtásáért, a fuvarozók egymás közti kötelezettsége a több kötelezettre vonatkozó rendelkezések szerint alakul.
12. Az elveszett áru
13. § (1) Az árut elveszettnek kell tekinteni és a fuvarozót kárfelelősség terheli, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül nem szolgáltatja ki. A szerződő felek egymást kötelesek haladéktalanul értesíteni az áru megkerüléséről.
(2) Ha az elveszettnek vélt áru a kárrendezést követő egy éven belül megkerül, erről a szerződő felek egymást kötelesek haladéktalanul értesíteni. A feladó jogosult az áruról rendelkezni, a kárrendezés során kapott összeggel köteles azonban elszámolni.
13. A fuvarozó felelőssége
14. § Ha a 15–20. § másként nem rendelkezik, a fuvarozó a fuvarozási szerződés megszegése esetén felelősséggel tartozik:
a) a tehergépjármű késedelmes kiállításáért,
b) az áru késedelmes kiszolgáltatásáért,
c) a fuvarozásra átvett áruban az átvétel és kiszolgáltatás közti időben keletkezett kárért, teljes vagy részleges elveszésért, sérülésért.
15. § (1) A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult felróható magatartása, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó felróható magatartására vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
(2) A fuvarozó a felelősség alóli mentesülés érdekében a feladóval szemben nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a fuvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy e személy megbízottjának felróható magatartására, akitől a járművet bérelte.
(3) A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elveszés vagy a megsérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együtt járó különleges veszélyből ered:
a) nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték,
b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága, olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan, vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve,
c) az áru kezelése, berakása vagy kirakása, továbbá elhelyezése, ha azt a feladó vagy a címzett, illetve a feladó, vagy a címzett nevében eljáró személyek végezték,
d) az áru sajátos természete vagy állapota, amelynél fogva az részleges vagy teljes elveszésnek vagy megsérülésnek van kitéve, különösen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, rágcsálók kártevése következtében,
e) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, vagy számozása.
(4) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszés, a megsérülés vagy a késedelem a (3) bekezdésben említett tények valamelyikéből keletkezett. Ha a fuvarozást olyan járművel végezték, amely különleges berendezéssel rendelkezik arra, hogy az árut a meleg, a hideg, a hőmérsékletváltozás vagy a levegő nedvességhatása ellen megvédje, a fuvarozó csak akkor hivatkozhat a (3) bekezdés d) pontjára, ha bizonyítja, hogy az adott körülmények között ezeknek a berendezéseknek kiválasztása, fenntartása és felhasználása tekintetében őt terhelő minden intézkedést megtett, és a részére adott minden különleges utasításnak eleget tett. A fuvarozó csak akkor hivatkozhat a (3) bekezdés f ) pontjára, ha bizonyítja, hogy – az adott körülmények között szokásosan őt terhelő – minden intézkedést megtett, és a részére adott minden különleges utasításnak eleget tett.
16. § A tehergépjármű egy órát meghaladó késedelmes kiállítása esetén a feladó elállhat a szerződéstől és a rakodás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más járműért kifizetett díjtöbbletet követelheti. Késedelmes kiállásnak tekintendő a fuvarozási szerződésben az áru átadás időpontjaként meghatározott időponton túli kiállás.
17. § (1) Kiszolgáltatási késedelemnek, egyben a fuvarozási határidő túllépésének minősül, ha az árut a szerződésben meghatározott határidőben, vagy megállapodás hiányában a gondos fuvarozótól elvárható időben a fuvarozó nem szolgáltatja ki.
(2) Késedelem esetén, ha a késedelemből a feladónak kára származik, a fuvarozó kártérítést tartozik fizetni.
(3) A fuvardíj összegénél nagyobb, a megállapodásban előre rögzített összegű kártérítést határidő túllépése esetén a feladó abban az esetben követelhet, ha a fuvarozó a megállapodás szerinti határidő betartásához fűződő különleges kiszolgáltatási érdek ismeretében a fuvarozási szerződésben a határidő betartását írásban külön díj ellenében vállalta, valamint a feladó a különleges kiszolgáltatási érdek ellenértékének megfizetésére kötelezte magát, továbbá a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség egyéb feltételei is fennállnak.
18. § Az áru elveszésében, vagy sérülésében mutatkozó káresemény bekövetkezte esetén a fuvarozó köteles haladéktalanul értesíteni a feladót és a címzettet, valamint az eset összes körülményéről a felelősség megállapításához szükséges adatokat és bizonyítékokat beszerezni. Káresemény esetén a feladót, a címzettet és a fuvarozót, valamint közreműködőiket együttműködési kötelezettség terheli.
19. § (1) Ha a fuvarozót e jogszabály alapján az áru részleges vagy teljes elveszéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén és időpontjában rendelkezett. A kártérítés mértéke az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a „Nemzetközi
Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény 23. cikkében írt mértéket a 23. cikkben foglalt feltételek teljesítése esetén haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb kártérítésnél a szerződő felek megállapodásában előre rögzített összegű kártérítést a jogosult abban az esetben követelhet, ha a fuvarozó a megállapodás szerinti érték ismeretében a fuvarozási szerződésben a fuvarozást írásban külön díj ellenében vállalta, valamint a feladó az értékhez igazodó ellenérték megfizetésére kötelezte magát, továbbá a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség egyéb feltételei is fennállnak.
20. § (1) Az áru sérülése esetében a fuvarozó köteles megfizetni az árunak a 19. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéke alapján kiszámított értékcsökkenés összegét.
(2) A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg:
a) ha a sérülés következtében az egész küldemény értékét vesztette, azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene fizetni;
b) ha a sérülés következtében csak a küldemény egy része vesztette értékét, azt az összeget, amelyet az értékét vesztett rész elveszése esetében kellene fizetni.
14. A feladó felelőssége a fuvarozóval szemben
21. § (1) A feladót felelősség terheli
a) a csomagolással,
b) az általa szolgáltatott adatok pontatlanságával,
c) az érdekkörébe eső okból történő késedelemmel, ideértve a kiszolgáltatási késedelmet is,
d) az érdekkörébe eső akadállyal, beleértve a kiszolgáltatási akadályt is,
e) a személyekben, üzemi felszerelésben, járműben vagy más vagyonában a szakszerűtlen rakodással, továbbá f ) az utólagos rendelkezéssel
okozott kárért, költségért.
(2) A feladó részben vagy egészben mentesül a felelősség alól, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt az átvétel időpontjában.
(3) Ha a feladó a tehergépjárműbe annak teherbírását meghaladó tömegű árut rak be, vagy nem megfelelő súlyeloszlással rakodik be és ezt a tényt a közúti forgalomban ellenőrzést végző hatóság állapítja meg, a feladó köteles a túlsúly vagy nem megfelelő súlyeloszlás megszüntetésével felmerülő igazolt többletkiadást megfizetni.
(4) Ha a feladó veszélyes árut ad át a fuvarozónak, köteles vele közölni a veszély pontos természetét és adott esetben a szükséges óvintézkedéseket. Abban az esetben, ha ezt a közlést nem vezették be a fuvarlevélbe, a feladót vagy a címzettet terheli annak a ténynek minden más módon történő bizonyítása, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együtt járó veszély pontos természetét.
(5) Ha a feladó a fuvarozót megtévesztve veszélyes árut ad át fuvarozásra anélkül, hogy az előírt különleges feltételeket teljesítené, a fuvarozó köteles ennek felismerésekor haladéktalanul az első arra alkalmas helyen megállni és a feladót értesíteni, a feladó pedig köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést és erről a fuvarozót értesíteni. A feladó ezen felül felelős minden költségért és kárért, amely az ilyen árunak a feladásából vagy fuvarozásából keletkezett.
15. Tehergépjármű rendelkezésre bocsátása
22. § (1) Tehergépjármű – gépjárművezetővel történő – rendelkezésre bocsátásánál a szerződő felek (megrendelő és üzembentartó) jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint e jogszabályt a 22–23. §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tehergépjármű rendelkezésre bocsátásra kötött szerződésben az üzembentartó meghatározott számú, teherbírású, típusú és jellegű tehergépjárművet bocsát a megrendelő rendelkezésére. A díj ellenében történő árufuvarozást a Kr. alapján az üzembentartó végzi.
(3) Az árutovábbítási feladatokat a megrendelő határozza meg, és közli a gépjárművezetővel.
(4) A gépjárművezető a rakodást kizárólag közlekedésbiztonsági szempontból felügyeli.
(5) Ha a rendelkezésre bocsátott tehergépjármű vezetője az árut továbbítás céljából átveszi, az átvételtől az áru kiszolgáltatásáig a szerződés teljesítésére a fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
16. Felelősség a tehergépjármű kiállításáért
23. § Ha az üzembentartó a tehergépjárművet a szerződésben meghatározott időben, vagy legkésőbb az azt követő négy órán belül nem állítja ki, a megrendelő a szerződéstől elállhat, és kártérítésként követelheti:
a) a rakodás eredménytelen megkísérléséből eredő kárának megtérítését,
b) a más járműért kifizetett díjtöbbletet, valamint
c) a szerződésszegés folytán keletkezett egyéb kárát.
17. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követően kötött egyedi szerződésekre alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződő felek között keretszerződés van hatályban.
25. § Hatályát veszti a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről
A Kormány
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
13. § (1) bekezdésében,
a 49. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában, az 50. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya a polgári felhasználású robbanóanyagokra, a polgári robbantási tevékenységekre, a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására, a hatósági engedélyezés feltételeire, a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozásokra és mindezek hatósági felügyeletére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) azokra a robbanóanyagokra, amelyeket a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek általi használatra szánnak,
b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló rendelet szerinti pirotechnikai termékekre,
c) a polgári felhasználású lőszerekre, valamint
d) az 1. mellékletben felsorolt, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” című kiadványa alapján azonosított pirotechnikai termékekre és lőszerekre.
2. § A polgári robbantási tevékenység hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Xxxxxxxxxxxxxxx a bányászatról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerint meghatározott robbantási biztonsági távolságok burkológörbéjével lehatárolt terület minősül.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott akkreditálás;
2. belföldi átadás: olyan robbanóanyag szállítás, amelynek a kiindulópontja és végcélja egyaránt Magyarországon található;
3. biztonság: a balesetek megelőzése és – amennyiben a megelőzés nem jár eredménnyel – hatásaik enyhítése;
4. CE-jelölés: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a robbanóanyag megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező európai uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek;
5. címzett: a robbanóanyag szállítási vagy a belföldi átadási engedélyben megjelölt gazdasági szereplő, aki a szállítmány fogadója és aki rendelkezik jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van a szükséges engedélyeknek;
6. engedély: a robbanóanyagoknak az Európai Unión belül tervezett szállítását engedélyező határozat;
7. forgalmazás: robbanóanyag kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy felhasználás céljából az európai uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;
8. forgalmazó: bármely, a gyártótól vagy az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely a robbanóanyagot forgalmazza;
9. forgalomba hozatal: egy robbanóanyag első alkalommal történő forgalmazása az európai uniós piacon;
10. forgalomból történő kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a robbanóanyag forgalmazását az értékesítési láncban;
11. gazdasági szereplő: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, valamint bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagok tárolásával, felhasználásával, szállításával, importjával, exportjával vagy kereskedelmével foglalkozik;
12. gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagot gyárt vagy aki robbanóanyagot terveztet vagy gyártat és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy saját célra használ;
13. harmonizált szabvány: az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelet 2. cikk 1. pont c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;
14. honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott szabvány;
15. importőr: az Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó robbanóanyagot hoz forgalomba az európai uniós piacon;
16. jogszerű felhasználás: a közbiztonságot és közrendet sértő jogellenes felhasználás megelőzése;
17. megfelelőségértékelés: eljárás, amely bizonyítja a robbanóanyaggal kapcsolatos, e rendeletben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését;
18. megfelelőségértékelő szervezet: az a jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végez;
19. meghatalmazott képviselő: az Európai Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy az e rendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;
20. műszaki leírás: a robbanóanyag által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;
21. nemzeti akkreditáló testület: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;
22. robbanóanyag: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” című kiadványa szerint az 1. osztályba tartozó, robbanóanyagnak minősülő anyagok és tárgyak;
23. robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében polgári robbantási tevékenységet folytató vállalkozás;
24. szállítás: a robbanóanyagoknak az Európai Unió területén történő bármilyen mozgatása, kivéve az egy telephelyen belül történő mozgatást;
25. szállításért felelős személy: a szállításért felelős gazdasági szereplő által kijelölt, a szállítási vagy a belföldi átadási engedélyben megjelölt személy, aki a szállítással vagy a belföldi átadással kapcsolatos feladatokat
– a szállításért felelős gazdasági szereplő nevében – ellátja és felügyeli;
26. szállításért felelős gazdasági szereplő: a robbanóanyag szállítási vagy a belföldi átadási engedély benyújtására jogosult gazdasági szereplő, aki a szállítási vagy a belföldi átadási tevékenység végrehajtásáért felel és a szállításban vagy a belföldi átadásban részt vevő személyekért felelősséget vállal;
27. uniós harmonizációs jogszabály: minden, a termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló európai uniós jogszabály;
28. visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető robbanóanyag visszavétele.
II. FEJEZET
ENGEDÉLYEZÉS
3. Az engedélyezési eljárás
4. § (1) A robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.
(2) A robbanóanyag
a) gyártási,
b) forgalmazási,
c) felhasználási, vagy
d) megsemmisítési
engedélye robbanóanyag megszerzésére is feljogosít. A robbanóanyag tárolásának engedélyezéséről a bányafelügyelet a robbanóanyag-raktár használatbavételi engedélyezési eljárása során dönt.
(3) A robbanóanyag gyártási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a gyártás helyét település, utca, házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
c) a gyártás egyéb hatósági feltételeit, és
d) az engedély hatályát.
(4) A robbanóanyag-forgalmazási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b) a forgalmazni kívánt robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint
c) az engedély hatályát.
(5) A robbanóanyag megszerzési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét, valamint
c) az engedély hatályát.
(6) A robbanóanyag felhasználási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a robbantási munka helyét a bányaüzem megnevezésével, cím vagy helyrajzi szám szerinti megjelölésével,
b) a biztonsági távolságok méreteit,
c) a robbantásvezető és a robbantás tervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
d) az egy év alatt felhasználható robbanóanyag mennyiségét, fajtáját,
e) a robbantási munka előzetes bejelentési kötelezettségére történő felhívást, f ) a robbantási munka egyéb hatósági feltételeit, és
g) az engedély hatályát.
(7) A felhasználási engedélyben a bányafelügyelet a kérelemben szereplő robbanóanyagokkal azonos robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező robbanóanyag felhasználását is engedélyezheti.
(8) Nincs szükség robbanóanyag megszerzési engedélyre a (11) bekezdés szerinti esetben. A robbanóanyag megszerzéséhez elegendő az ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítás, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kattv.) szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében az intézkedésre jogosult szerv nyilatkozata.
(9) A robbanóanyag gyártási és forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. A robbanóanyag felhasználási és megsemmisítési engedély hatálya a vonatkozó bányászati tevékenység végzésére jogosító bányafelügyeleti engedély vagy az általános építésügyi hatóság által kiadott építésügyi hatósági engedély hatályával egyezik meg. Ha a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, akkor a robbanóanyag felhasználási engedély hatálya egy évig terjed.
(10) A bányafelügyelet a polgári robbantási tevékenységre vagy polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására jogosító engedélyben rendelkezik azokról a feltételekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a polgári robbantási tevékenység és a robbanóanyag-forgalmazás mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, valamint a természeti és az épített környezetet ne veszélyeztesse.
(11) Ha a robbantási munkát
a) a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében, vagy
b) ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkárelhárítási célból, III. fokú vagy „Rendkívüli” készültség idején
a Kattv. szerinti, a katasztrófavédelemben részt vevő szerv rendeli el, a robbantási munka robbanóanyag felhasználási engedély nélkül is végezhető.
(12) A (10) bekezdés szerinti esetben a robbantási munkát a helyszínen robbantásvezetőnek kell irányítania. Ha a robbantási munkát a (11) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, a robbantási munkát csak víz alatti és jég robbantási munkák végzésére jogosult robbantásvezető irányíthatja.
(13) A robbantási munkát a (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbantási munka kezdete előtt legalább két órával
a) a (11) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek,
b) a (11) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének
köteles bejelenteni. A (12) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbanóanyag-felhasználást követően az elvégzett robbantási munkát haladéktalanul köteles a bányafelügyeletnek, a rendőrségnek és a környezetvédelmi hatóságnak jelenteni.
(14) A (13) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell
a) a robbantási munka pontos helyét, célját,
b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint
c) – bányafelügyeletnek küldendő jelentés esetében – a robbantásvezető nevét, értesítési címét, a robbantásvezetői engedély számát is.
5. § (1) A robbanóanyag szállítását és belföldi átadását a rendőrség engedélyezi. Az engedélyt – a 2. mellékletben foglaltak szerint benyújtott kérelem alapján – szállítás esetében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, belföldi átadás esetében a kérelmező telephelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság adja ki. Szállítás esetében az engedély egy példányát az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve belföldi átadás esetében a megyei, illetve fővárosi rendőr-főkapitányság a kérelmező tevékenysége szerint illetékes megyei, illetve fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak haladéktalanul megküldi.
(2) A robbanóanyag birtokosa a robbanóanyagot csak polgári robbantási tevékenységre vagy robbanóanyag- forgalmazásra jogosultnak adhatja át.
(3) Robbanóanyag gyártására, vizsgálatára jogosult szervezetek gyártási, kutatási, ellenőrzési vagy megsemmisítési célból történő robbanóanyag felhasználást, megsemmisítést az e tevékenységek végzésére engedélyezett létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) területén bányafelügyeleti engedély nélkül akkor végezhetnek, ha
a) a robbantás repesz- vagy káros léglökés hatása nem terjed túl a létesítmény területén, és
b) a robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül lévő idegen, védendő létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek hozzájárulását megszerezték.
(4) Az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek belső szabályozása alapján kialakított, engedélyezett és védett raktárában a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás bértárolási szerződés alapján is tárolhat robbanóanyagot.
4. Bejelentési kötelezettség
6. § (1) A robbanóanyag-felhasználás tervezett időpontját – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a bányafelügyeletnek, a felhasználás helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak és környezetvédelmi hatóságnak, továbbá épület vagy építmény robbantása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a 3. melléklet szerinti adattartalommal a robbantás előtt legalább 72 órával korábban be kell jelenteni. A bejelentéshez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a honlapján formanyomtatványt tesz közzé.
(2) Nem kell bejelenteni a mélyműveléses bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, továbbá a külszíni művelésű bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást a megyei rendőr-főkapitányságnak.
(3) Ha a robbantásra a bejelentett időpontban nem kerül sor, de azt követően 72 órán belül tervezik azt elvégezni, a tervezett új robbantás időpontját haladéktalanul be kell jelenteni az (1) bekezdésben meghatározott hatóságoknak.
(4) A robbantásvezető az egyedi robbantási munka elvégzését követő három napon belül köteles a robbantási munkára vonatkozó jelentését a bányafelügyeletnek megküldeni, melynek tartalmaznia kell:
a) a robbantási munka helyét, célját,
b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, valamint
c) a robbantásvezető nevét, lakcímét, a robbantásvezetői engedély számát.
5. Kizáró rendelkezések
7. § Robbanóanyag gyártási, forgalmazási, tárolási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkát, valamint e munkák irányítását nem végezheti az a természetes személy,
a) aki az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendeletben meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik;
b) akit
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény
X. fejezet], emberiség elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XI. fejezet], személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím 166–168. §, 170. § (2)–(5) bekezdés,
171. §; III. cím 174. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II. cím 197–198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], embercsempészés [1978. évi IV. törvény 218. §], hivatalos személy elleni bűncselekmények [1978. évi
IV. törvény XV. fejezet V. cím], közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. §], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. §], terrorcselekmény [1978. évi IV. törvény
261. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [1978. évi IV. törvény 261/A. §], légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [1978. évi IV. törvény 262. §], visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel [1978. évi IV. törvény
263. §], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [1978. évi IV. törvény 263/A. §], visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. §], bűnszervezetben részvétel [1978. évi IV. törvény 263/C. §], visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel [1978. évi IV. törvény 264/C. §], közveszéllyel fenyegetés [1978. évi IV. törvény 270/A. §], garázdaság [1978. évi IV. törvény 271. §], önbíráskodás [1978. évi IV. törvény 273. §], visszaélés kábítószer-prekurzorral [1978. évi IV. törvény 283/A. §], vagyon elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet 316–324. § és 326–327. §], fegyveresen elkövetett szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont], fegyverrel vagy csoportosan elkövetett elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont],
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet], háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet], emberölés [Btk. 160. §], erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §], öngyilkosságban közreműködés
[Btk. 162. §], testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. §], kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. §], emberrablás [Btk. 190. §], emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191. §], emberkereskedelem [Btk. 192. §], kényszermunka [Btk. 193. §], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §], kényszerítés [Btk. 195. §], szexuális erőszak [Btk. 197. §], kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak [Btk. 216. §], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése [Btk. 217. §], radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. §], állam elleni bűncselekmények [Btk. XXIV. Fejezet], hivatali bűncselekmények [Btk. XXVIII. Fejezet], hivatalos személy elleni bűncselekmények [Btk. XXIX. Fejezet], terrorcselekmény [Btk. 314–316. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §], terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §], jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. §], bűnszervezetben részvétel [Btk. 321. §], közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. §], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. §], lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. §], nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. §], nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása [Btk. 328. §], haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. §], kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. §], közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. §], garázdaság [Btk. 339. §], embercsempészés [Btk. 353. §], vagyon elleni erőszakos bűncselekmények [Btk. XXXV. Fejezet], lopás [Btk. 370. §], rongálás [Btk. 371. §], sikkasztás [Btk. 372. §], csalás [Btk. 373. §], gazdasági csalás [Btk. 374. §], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. §], hűtlen kezelés [Btk. 376. §], orgazdaság [Btk. 379. §], jármű önkényes elvétele [Btk.
380. §] vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont]
elkövetése miatt elítéltek, illetve vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
c) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt ítéltek el, illetve akivel szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
d) aki ellen a b) és c) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás jogerős befejezéséig;
e) aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, illetve lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, garázdaság, veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.
III. FEJEZET
A POLGÁRI ROBBANTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A ROBBANÓANYAG-FORGALMAZÁS
6. Az engedélyező hatóság jogai és kötelezettségei
8. § A polgári robbantási tevékenységek és a robbanóanyag-forgalmazás folytatásával kapcsolatos adatok nyilvántartása érdekében az engedélyező hatóság köteles
a) az engedélyeket a tevékenység megkezdése előtt öt nappal,
b) az engedélyt visszavonó határozatokat nyolc napon belül,
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervének, illetve az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányságnak elektronikus dokumentum formájában megküldeni.
9. § (1) A polgári robbantási tevékenységnek és a robbanóanyag forgalmazásának ellenőrzése során lefoglalt robbanóanyag őrzéséről a lefoglalás helye szerint illetékes rendőrkapitányság köteles intézkedni.
(2) Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető polgári robbantási tevékenység, illetve robbanóanyag-forgalmazás megkezdését, folytatását a bányafelügyelet
megtilthatja, továbbá korlátozhatja, megtilthatja a polgári robbantási tevékenység végzését, a robbanóanyag- forgalmazás megkezdését, folytatását.
(3) Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető robbanóanyag átadásának megkezdésével, folytatásával kapcsolatban a rendőrség intézkedhet, a tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja.
10. § A polgári robbantási tevékenységre, robbanóanyag-forgalmazásra vonatkozó engedély birtokosa (a továbbiakban: engedélyes) az engedély elvesztését a bányafelügyeletnek, a robbanóanyag elvesztését a bányafelügyeletnek és a rendőrségnek köteles haladéktalanul bejelenteni.
11. § (1) Az engedélyes halála vagy jogutódlással történő megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az engedélyt az azt kiadó hatóságnak köteles leadni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bányafelügyelet kezdeményezésére a rendőrség intézkedik a robbanóanyag hatósági tárolásáról vagy amennyiben lehetséges, a helyszínen történő zárolásáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági tárolás költségeit az engedélyes örököse, illetve a jogutódja köteles megtéríteni.
12. § (1) A rendőrség a 11. § (2) bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyag megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodik, ha a robbanóanyag állapota megköveteli, illetve a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás vagy zárolás megkezdését követő egy éven belül nem gondoskodott.
(2) A robbanóanyag tulajdonosa a rendőrség által a 11. § (2) bekezdése alapján tárolt vagy zárolt robbanóanyagot arra jogosultnak elidegenítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti.
13. § A bányafelügyelet a közbiztonságot érintő veszélyhelyzet vagy e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása vagy használata esetén köteles intézkedni a jogosulatlan birtoklás vagy használat megakadályozására.
7. A robbanóanyag forgalomba hozatala
14. § (1) A robbanóanyag akkor hozható forgalomba, illetve forgalmazható, ha az e rendelet által megállapított követelményeknek megfelel (a továbbiakban: megfelelőség), és megfelelőségét a 16. § szerinti tanúsítási eljárásban bejelentett szervezet tanúsítja, továbbá megfelelőségi jelöléssel ellátták.
(2) Ha a robbanóanyagra több olyan jogszabály is vonatkozik, amely előírja a megfelelőségi jelölés feltüntetését, a megfelelőségi jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott robbanóanyag megfelel mindezen jogszabályok előírásainak.
(3) Magyarország területén csak olyan robbanóanyag gyártható, forgalmazható, használható fel vagy tárolható, amely a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény szerint megjelölésre került.
15. § (1) A robbanóanyagnak meg kell felelnie a 4. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek.
(2) A robbanóanyagot, amely megfelel a vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel e rendelet követelményeinek.
16. § A robbanóanyag megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők:
a) az 5. melléklet 1. pontban meghatározott EU típusvizsgálat (B-modul) és a gyártó választása szerint
aa) az 5. melléklet 2. pontban meghatározott belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség (C-modul),
ab) az 5. melléklet 3. pontban meghatározott a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D-modul),
ac) az 5. melléklet 4. pontban meghatározott a termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (E-modul),
ad) az 5. melléklet 5. pontban meghatározott a termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (F-modul),
vagy
b) az 5. melléklet 6. pontban meghatározott egyedi termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (G-modul).
8. A gazdasági szereplők kötelezettségei
17. § (1) A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalakor biztosítja és felel azért, hogy azt az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.
(2) A gyártó az 5. mellékletnek megfelelően elkészíti a szükséges műszaki dokumentációt, és a 16. §-nak megfelelően alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást is elvégzi.
(3) Amennyiben megfelelőségértékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy robbanóanyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 6. melléklet szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozatot és elhelyezi a 41. § (1) bekezdése szerinti CE-jelölést.
(4) A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni.
(5) A gyártó biztosítja azon eljárások működését és fejlesztését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak a gyártás során figyelembe kell vennie a robbanóanyag tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a robbanóanyag megfelelőségét bejelentették.
(6) A gyártó
a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani,
b) a robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát,
c) a b) pontban megjelölt vizsgálat alapján köteles a nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, és
d) köteles az a)–c) pontban foglaltakról a forgalmazót folyamatosan tájékoztatni.
(7) A gyártó biztosítja, hogy a robbanóanyagon az azonosításukat lehetővé tevő 27–37. § szerinti egyedi azonosítót, valamint típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve ha a robbanóanyag mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a robbanóanyag csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján feltünteti.
(8) A gyártó feltünteti a robbanóanyagon, illetve ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján a gyártó bejegyzett kereskedelmi nevét, vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jelezni.
(9) A gyártó gondoskodik arról, hogy a robbanóanyaghoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót. A használati utasításnak egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lenni.
(10) Abban az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni és erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadni az előírások megsértésének részleteit, valamint a meghozott korrekciós intézkedéseket.
(11) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A piacfelügyeleti hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
18. § (1) Az importőr kizárólag e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő robbanóanyagot hozhat forgalomba.
(2) Az importőr kizárólag olyan robbanóanyagot hozhat forgalomba, amellyel kapcsolatban a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelést. Köteles megbizonyosodni arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a robbanóanyagon elhelyezte az előírt megfelelőségi jelölést és mellékelte hozzá a szükséges dokumentációt, valamint, hogy betartotta a 17. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket.
(3) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e rendeletben meghatározott követelményeknek, akkor addig az importőr nem hozhatja forgalomba, amíg a robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságot.
(4) Az importőrnek fel kell tüntetnie a robbanóanyagon vagy ha ez nem lehetséges, a robbanóanyag csomagolásán vagy a robbanóanyag kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen vele kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóság számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.
(5) Az importőr gondoskodik arról, hogy a robbanóanyaghoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven.
(6) Az importőr által végzett raktározás, illetve szállítás nem veszélyeztetheti a robbanóanyag e rendelet követelményeinek való megfelelőségét.
(7) Az importőr
a) köteles az általa forgalmazott robbanóanyaggal kapcsolatos panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani,
b) a robbanóanyaggal járó kockázatok miatt köteles a felhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégezni a forgalmazott robbanóanyag mintájának vizsgálatát,
c) a b) pont szerinti vizsgálat alapján köteles a nem megfelelőnek minősülő robbanóanyag visszahívásáról gondoskodni, továbbá
d) az a)–c) pontban foglaltakról folyamatosan tájékoztatni a forgalmazót.
(8) Abban az esetben, ha az importőr által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, az importőr köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.
(9) Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.
(10) Az importőr a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszi a piacfelügyeleti hatóság számára az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát és biztosítja, hogy a műszaki dokumentáció a piacfelügyeleti hatóság kérésére bármikor rendelkezésére bocsátható legyen.
(11) Az importőr a piacfelügyeleti hatóság kérésére köteles a hatóságnak átadni a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A hatóság kérésére az importőr együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
19. § (1) A robbanóanyag forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrizni köteles, hogy a robbanóanyagon elhelyezték-e az előírt szükséges CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, valamint a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót magyar nyelven, valamint azt, hogy a gyártó betartotta-e a 17. § (7) és (8) bekezdésében, az importőr a 18. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeket.
(2) Ha egy robbanóanyag nem felel meg e rendelet követelményeinek, a forgalmazó addig nem forgalmazhatja a robbanóanyagot, amíg a robbanóanyagot megfelelővé nem tették. Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt és a piacfelügyeleti hatóságot.
(3) A forgalmazó által végzett raktározás vagy szállítás nem veszélyeztetheti a robbanóanyagnak e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.
(4) Abban az esetben, ha a forgalmazó által forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg az e rendelet követelményeinek, a forgalmazó köteles haladéktalanul megtenni a szükséges korrekciós intézkedéseket, valamint a nem biztonságos robbanóanyagot a forgalomból kivonni vagy visszahívni.
(5) Ha a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést.
(6) A forgalmazó a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a robbanóanyag megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt nyomtatva vagy elektronikus formában, magyar nyelven. A hatóság kérésére a forgalmazó együttműködik az általa forgalomba hozott robbanóanyaggal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések megtételében.
(7) Robbanóanyag forgalmazásakor a forgalmazók e rendeletben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.
20. § Ha az importőr, illetve a forgalmazó a saját nevében, illetve védjegye alatt hozza forgalomba a robbanóanyagot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott robbanóanyagot, ami befolyásolhatja a robbanóanyag alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 17. §-ban rögzített kötelezettségei terhelik.
21. § A gyártó, az importőr, a forgalmazó és a meghatalmazott képviselő köteles a robbanóanyag forgalomba hozatalától számított 10 évig a piacfelügyeleti hatóság kérésére megnevezni
a) minden olyan gazdasági szereplőt, amely robbanóanyagot szállított nekik;
b) minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek robbanóanyagot szállítottak.
9. A robbanóanyagok szállítása
22. § (1) A robbanóanyag szállításához az engedélyt a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságától a címzett szerzi be. Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a címzett rendelkezik-e jogszerű felhatalmazással robbanóanyag megszerzésére és birtokában van-e a szükséges engedélyeknek. A szállításért felelős gazdasági szereplő értesíti a robbanóanyagok szállításáról és minden mozgásáról annak a tagállamnak vagy tagállamoknak az illetékes hatóságait, amely(n)ek területén a robbanóanyagot átszállítják és megszerzi az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását.
(2) Ha egy tagállam úgy véli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, robbanóanyagok megszerzésére való jogosultság ellenőrzésének tekintetében probléma merül fel, a tagállam e tárgyban rendelkezésére álló információkat továbbítja az Európai Unió Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság), amely értesíti erről a többi tagállamot is.
(3) Ha a címzett szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezi a szállítást, dokumentumot állít ki a címzett részére, amely tartalmazza a (4) és (5) bekezdésben meghatározott összes információt. Ez a dokumentum a bejelentett rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot. A dokumentumot az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Ennek a dokumentumnak egy példányát a címzett őrzi meg, aki kérésre a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságainak vizsgálat céljából bemutatja.
(4) Ha a robbanóanyagok szállítását egy tagállam területén vagy területének egy részén a felhasználás biztonságára vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelés érdekében különleges ellenőrzés alá kell vonni, a szállítást megelőzően a címzett a következő információkat bocsátja a címzett szerinti tagállamban az illetékes hatóság rendelkezésére:
a) az érintett gazdasági szereplők neve és címe;
b) a szállított robbanóanyagok száma és mennyisége;
c) a szóban forgó robbanóanyag és az azonosítási eszközök teljes leírása, beleértve az UN számot is;
d) ha a robbanóanyagokat forgalomba hozzák, a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelésre vonatkozó információk;
e) a szállítóeszköz és az útvonal;
f ) az indulás és érkezés várható időpontja;
g) ha szükséges, a tagállamba történő belépés és az onnan történő kilépés pontos helye.
(5) A címzett szerinti tagállam illetékes hatóságai a (4) bekezdésben foglaltak szerint megvizsgálják a szállítás feltételeit, különös tekintettel a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményekre. Ha a robbanóanyagok a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményeknek megfelelnek, a hatóságok a szállítást engedélyezik. Más tagállamok területén keresztül történő szállítás esetén ezek a tagállamok ugyanúgy megvizsgálják a szállításra vonatkozó részleteket és engedélyezik azokat.
(6) Ha egy tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a (4) bekezdésben meghatározott, a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelmények szükségtelenek, a robbanóanyagok területükön vagy annak egy részén a (4) bekezdés szerinti információk előzetes rendelkezésre bocsátása nélkül is szállíthatók. A címzett szerinti tagállam illetékes hatósága ilyen esetben meghatározott időtartamra szóló engedélyt ad ki, amely indokolással bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. A (3) bekezdésben meghatározott dokumentum, amely a rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot, kizárólag erre az engedélyre utal.
(7) A kiindulási tagállam által saját területén végrehajtandó szokásos ellenőrzések sérelme nélkül, az érintett illetékes hatóságok kérésére a címzettek és az érintett gazdasági szereplők a kiindulási tagállam és a tranzit tagállam hatóságainak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő, a robbanóanyagok szállítására vonatkozó információkat.
(8) Gazdasági szereplő nem szállíthat robbanóanyagokat, amennyiben a címzett nem szerezte be a szállításhoz az (1) és (3)–(6) bekezdés értelmében szükséges engedélyeket.
(9) A szállítási engedély a fogadó állam hatósága által kiállított engedély hatályáig, de legfeljebb a kiállítását követő 3 hónapig hatályos.
(10) A szállítás, illetve a részszállítások lebonyolításáról az engedéllyel rendelkező öt napon belül köteles értesíteni az engedélyt kiállító hatóságot. A szállítás elmaradása esetén az értesítést az engedély hatályának lejártát követő öt napon belül kell megtenni.
23. § A szállítási engedély iránti kérelemnek, illetve a belföldi átadási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 22. § (4) bekezdés a)–f) pontja szerinti információkat.
24. § (1) A belföldi átadási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.
(2) A belföldi átadási engedély iránti kérelemben nem kell megjelölni a 22. § (4) bekezdésének g) pontjában foglaltakat.
(3) A belföldi átadási engedély a kiállítástól számított 1 évig terjedő hatállyal állítható ki.
10. A robbanóanyagok tárolása
25. § (1) A robbanóanyag gyártására és állandó tárolására szolgáló helyeken (a továbbiakban: védendő helyek) olyan őrzésvédelmi rendszert kell kialakítani, mely megbízhatóan jelzi az illetéktelen behatolást, illetve jelenlétet, a behatolás helyét, a rongálást vagy a rendszer működőképtelenségét.
(2) Az őrzésvédelmi rendszert élőerős őrzés és technikai eszközök kombinációja alkothatja, kialakítása során az élőerő létszáma a technikai eszközök műszaki tartalmának megfelelő növelésével csökkenthető.
(3) Az élőerős őrzés megvalósítható állandó 24 órás őrzésvédelem kialakításával, a védendő helyek figyelésével, állandó hírkapcsolat biztosításával történő járőrözés útján és a rendkívüli események jelzésének biztosításával, részletes Őrszolgálati Utasítás alapján.
(4) Munkaidőben a védendő helyen dolgozó személyek is elláthatják az őrzésvédelemmel kapcsolatos feladatokat, munkaidőn kívül, munkaszüneti és pihenőnapon őrszolgálatot kell biztosítani.
(5) Az élőerős őrzés esetén a minimális technikai követelmény a megerősített kerítés és kapuk kialakítása a raktár vagy a telephely körül; a védendő helyek nyílászáróinak, szellőző nyílásainak mechanikus védelemmel (rács), biztonsági zárral vagy lakattal történő ellátása.
(6) Az élőerős védelmet kiváltó technikai követelmény lehet a védendő helyek külső mozgás érzékelős megvilágítása,
24 órában aktivált térfigyelő kamerarendszer felállítása, a védendő helyeken belül elektronikus nyitás- és mozgásérzékelők elhelyezése, a biztonságtechnikai rendszernek olyan kialakítása, mely biztosítja a riasztó jelzések továbbítását a megfelelő hatóságokhoz vagy folyamatos 24 órás felügyeletet ellátó kivonuló védelmi szolgálathoz, a biztonságtechnikai eszközök jeleinek rögzítése, a rögzített adatok megőrzése, tárolása mellett.
11. Információcsere
26. § Az engedélyező hatóság a 22–24. §-ban rögzített információk tekintetében a tagállamok közötti információcsere megvalósulása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet adatvédelmi szabályainak figyelembevételével kapcsolatot tart a többi tagállam illetékes hatóságaival, és kérésre a többi tagállam, valamint a Bizottság rendelkezésére bocsátja az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó naprakész információkat.
IV. FEJEZET
TERMÉKAZONOSÍTÁS
12. A robbanóanyagok azonosítása és nyomon követhetősége
27. § (1) A gazdasági szereplők a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét biztosító rendszert (a továbbiakban: rendszer) alkalmaznak, amely figyelembe veszi a robbanóanyagok méretét, alakját és tervezését, kivéve, ha a robbanóanyag jellemzőiből és bizonyos tényezőkből, például a robbanóanyag alacsony detonációs hatásából, felhasználási módjából és az adott robbanóanyaggal való visszaélés esetleges hatásainak csekély biztonsági kockázatából eredő alacsony kockázati szint miatt nincs szükség egyedi azonosító feltüntetésére. A rendszer nem vonatkozik a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban szállított és átadott robbanóanyagokra, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagokra, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be.
(2) A rendszer biztosítja a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomon követhetőségét lehetővé tevő adatok – akár elektronikus eszközök révén történő – gyűjtését és tárolását, valamint egy olyan egyedi azonosító elhelyezését a robbanóanyagon vagy annak csomagolásán, amely lehetővé teszi az ilyen adatokhoz való hozzáférést. Ezek az adatok a robbanóanyag egyedi azonosításához kapcsolódnak, ideértve a gazdasági szereplők birtokában lévő robbanóanyag tárolásának helyét, valamint a gazdasági szereplők azonosító adatait.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok logikai rendszerezettségét, az adattárolás megfelelő működését, az adatok tárolásának biztonságosságát időközönként felül kell vizsgálni, és meg kell óvni az adatokat a véletlen vagy szándékos rongálódástól vagy megsemmisüléstől. Ezeket az adatokat a nyilvántartásba vett üzletkötéstől, illetve robbanóanyagok használata és elhelyezése esetén a használattól vagy elhelyezéstől számítva az ellátási láncon és az életcikluson keresztül meg kell őrizni, még akkor is, ha a gazdasági szereplő felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel. A dokumentumokat az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátani.
13. Egyedi azonosítás
28. § (1) A robbanóanyag-szektorban működő gazdasági szereplők, amelyek robbanóanyagokat gyártanak, importálnak vagy gyutacsokat szerelnek össze (a továbbiakban: vállalkozások) egyedi azonosítással kötelesek jelölni a robbanóanyagokat és a legkisebb csomagolási egységek mindegyikét. Nem kell jelölni:
a) a csomagolatlanul vagy szivattyús kocsiban szállított és átadott robbanóanyagot a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez,
b) a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagot és azt, amelyet közvetlenül a gyártása után töltenek be,
c) a zsinórszerű nem robbanó gyújtóeszközt (a továbbiakban: gyújtózsinór),
d) a hajlékony szövött textilburkolattal és egy vagy több külső védőburkolattal körülvett fekete lőporbélből álló, meggyújtását követően előre meghatározott sebességgel, külső robbanás nélkül égő biztonsági gyújtózsinórt, valamint
e) a kézifegyver-töltényben indítóelemként, lövegeknél ütőgyutacsként szolgáló, ütésre könnyen robbanó kis mennyiségű primer robbanóanyag-keveréket tartalmazó fém vagy műanyag gyutacskapszulát.
(2) Ha egy robbanóanyag további gyártási eljárások tárgyát képezi, a gyártónak a robbanóanyagot nem kell új, az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítással jelölni, kivéve, ha az eredeti egyedi azonosítás többé nincs a 29. §-nak megfelelően jelölve.
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a robbanóanyagot export céljára gyártják és az importáló ország követelményeivel összhangban lévő azonosítással jelölik, ami lehetővé teszi a robbanóanyag nyomon követhetőségét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítás a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott alkotóelemeket tartalmazza.
(5) A bányafelügyelet minden gyártási helyhez kiadott gyártási engedélyében három számjegyből álló kódot határoz meg.
(6) Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térség területén kívül helyezkedik el, a Magyarországon székhellyel rendelkező gyártó kapcsolatba lép az importáló tagállam hatóságával abból a célból, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá. Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térségen kívül helyezkedik el és a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén belül rendelkezik székhellyel, az érintett robbanóanyagok importőrjének kapcsolatba kell lépnie a bányafelügyelettel, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá.
(7) A robbanóanyagokat újracsomagoló forgalmazók a robbanóanyagra és a legkisebb csomagolási egységre kötelesek egyedi azonosítást rögzíteni.
14. Jelölés és rögzítés
29. § Az egyedi azonosítást az érintett robbanóanyagokon és a legkisebb csomagolási egységeken jól láthatóan, egyértelmű és maradandó módon kell rögzíteni.
15. Töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok
30. § A töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia minden egyes töltényen, illetve zsákon. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes tölténycsomagra.
16. Kétkomponensű robbanóanyagok
31. § A csomagolt kétkomponensű robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a két komponenst tartalmazó minden egyes legkisebb csomagolási egységen.
17. Alapgyutacs
32. § Az alapgyutacsok esetében az egyedi azonosításnak a gyutacshüvelyen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból, illetve bélyegzésből kell állnia. Minden egyes gyutacscsomagra járulékos címkét kell helyezni.
18. Elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok
33. § Az elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok esetében az egyedi azonosításnak egy, a vezetékeken vagy a gyújtócsövön lévő öntapadós címkéből vagy pedig a gyutacshüvelyen lévő öntapadós címkéből, illetve közvetlen nyomtatásból vagy bélyegzésből kell állnia. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes gyutacscsomagra.
19. Indító- és erősítőtöltetek
34. § A 28. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott indítótöltetektől eltérő töltetek és az erősítőtöltetek esetében az egyedi azonosításnak az ilyen indító- és erősítőtölteteken elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Minden egyes indító- vagy erősítőtöltet-csomagra járulékos címkét kell helyezni.
20. Robbanózsinórok
35. § A robbanózsinórok esetében az egyedi azonosításnak a tekercsen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Az egyedi azonosítást 5 méterenként kell feltüntetni a robbanózsinór külső borításán vagy a közvetlenül a robbanózsinór külső szálán lévő műanyag extrudált belső rétegen. Minden egyes robbanózsinór- csomagra járulékos címkét kell helyezni.
21. Robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok
36. § A robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a robbanóanyagot tartalmazó dobozon vagy dobon.
22. Az eredeti címke másolatai
37. § A vállalkozások az eredeti azonosító címke felragasztható kivitelű másolatait – a robbanóanyagok téves felhasználásának elkerülése érdekében – a felhasználók rendelkezésére bocsáthatják. A másolatokat értelemszerűen az eredeti másolataiként kell megjelölni.
V. FEJEZET
MEGFELELŐSÉG
23. A robbanóanyagok EU-megfelelőségi nyilatkozata
38. § (1) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője felelősséget vállal és az 5. melléklet alapján kiállított EU-megfelelőségi nyilatkozattal igazolja, hogy a robbanóanyag megfelel-e a rendeletben meghatározott, rá vonatkozó követelményeknek.
(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat az 5. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(3) Amennyiben a robbanóanyagra több olyan európai uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett európai uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.
(4) A honosított harmonizált szabványnak megfelelően gyártott robbanóanyagot úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a szabvány által lefedett, e rendeletben meghatározott követelményeknek.
39. § Ha a piacfelügyeleti hatóság véleménye alapján a Magyar Szabványügyi Testület törvényességi felügyeletét ellátó miniszter úgy ítéli meg, hogy egy megfelelést biztosító honosított harmonizált szabvány nem felel meg maradéktalanul az alkalmazandó, e rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, ezt indokolással ellátva a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 1535/2015/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti.
24. A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek
40. § A robbanóanyagokat forgalomba hozatal előtt a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek szerint CE-jelöléssel kell ellátni.
25. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek
41. § (1) A CE-jelölést a robbanóanyagon jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a robbanóanyag jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.
(2) A CE-jelölést a robbanóanyag forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni.
(3) A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban. A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.
(4) A CE-jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.
(5) A saját felhasználásra gyártott robbanóanyagok, a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul, szivattyús kocsikban vagy mobil robbanóanyag-gyártó egységekben szállított és átadott robbanóanyagok, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagok esetében, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be, a CE-jelölést a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.
26. Bejelentett szervezetek kijelölése
42. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) jelöli ki a bejelentett szervezeteket az EU-típusvizsgálatra.
(2) A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése és bejelentése a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvényben, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletben, továbbá az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló rendeletben előírt feltételek és eljárások alapján történik.
(3) A kijelölő hatóság bejelenti a Bizottságnak és az EGT-államoknak az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására kijelölt szervezeteket.
(4) A gazdasági szereplő panaszt nyújthat be a bejelentett szervezet döntése ellen. A panaszt annál a bejelentett szervezetnél kell benyújtani, amely a sérelmezett döntést hozta. A panaszos ügy kivizsgálását a bejelentett szervezet soron kívül elvégzi és annak eredményéről írásban tájékoztatja a panaszost. A gazdasági szereplő panaszának kivizsgálása kapcsán keletkezett iratokat a gazdasági szereplő köteles 10 évig megőrizni és a kijelölő szervezet által lefolytatott ellenőrzés során az ellenőrzést végző részére bemutatni.
43. § Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy a robbanóanyag megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy az megfelel a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.
27. A piacfelügyeleti ellenőrzés
44. § (1) A bányafelügyelet, mint piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását.
(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság a közrendet, illetve a közbiztonságot veszélyeztető működés gyanúját keltő körülményről szerez tudomást vagy a robbanóanyag kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra vagy a környezetre, piacfelügyeleti eljárást folytat le.
(3) A piacfelügyeleti eljárást az érintett gazdasági szereplők bevonásával kell lefolytatni.
(4) Ha a piacfelügyeleti eljárás során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a robbanóanyag nem felel meg e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja a gazdasági szereplőt valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételére. A piacfelügyeleti hatóság intézkedéséről tájékoztatja azt a bejelentett szervezetet, amely a robbanóanyag EU-típusvizsgálatát végezte.
(5) Ha a gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóság 30 napon belül megtiltja vagy korlátozza a robbanóanyag forgalmazását, illetve kivonja a robbanóanyagot a forgalomból vagy azt visszahívja.
(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a robbanóanyagon
a) a megfelelőségi jelölést nem a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelet 30. cikkében foglaltaknak megfelelően tüntették fel,
b) a megfelelőségi jelet nem tüntették fel,
c) a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 43. §-t megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel,
d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem vagy nem megfelelően készítették el,
e) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos,
f ) a 17. § (7) bekezdésében, illetve a 18. § (4) bekezdésében meghatározott információt egyáltalán nem vagy hiányosan tüntették fel,
g) a 17. § vagy a 18. § által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül, kötelezi az érintett gazdasági szereplőt a jogsértés megszüntetésére és a robbanóanyag megfelelőségének biztosítására.
(7) A piacfelügyeleti hatóság mindaddig jogosult a szükséges intézkedéseket fenntartani és a forgalomba hozatalt megtiltani, amíg a robbanóanyag nem felel meg a rendelet követelményeinek.
(8) A piacfelügyeleti hatóság a (4)–(6) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíti a Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntésének indokait, különösen, ha a követelményeknek való nem megfelelés oka
a) az adott robbanóanyagra vonatkozó rendelkezések be nem tartása, vagy
b) a honosított harmonizált szabvány hiányossága.
(9) A (8) bekezdés szerinti értesítésben a piacfelügyeleti hatóság megadja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő robbanóanyag azonosításához szükséges adatokat, a robbanóanyag származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat.
(10) A (4)–(6) bekezdés alapján hozott jogerős és a Bizottsággal közölt határozatokat a piacfelügyeleti hatóság honlapján közzéteszi.
(11) Ha más tagállam hoz a (8) bekezdés szerinti nemzeti intézkedést, a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatja a Bizottságot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett robbanóanyag megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem ért egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásairól.
(12) Amennyiben a (11) bekezdésben foglalt nemzeti intézkedés indokolt, a piacfelügyeleti hatóság gondoskodik az adott robbanóanyaggal kapcsolatban az olyan korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a robbanóanyag visszavonása a piacról.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
46. § (1) E rendelet a hatálybalépését megelőzően megadott hatósági engedély birtokában történő jogszerű tevékenységvégzést nem érinti. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet] alapján kibocsátott tanúsítványok továbbra is az abban meghatározott időpontig hatályosak.
(2) A 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően kibocsátott okmányok 2016. december 31-ig hatályosak.
47. § Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló, 2008. április 4-i 2008/43/EK bizottsági irányelvnek,
c) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló 2008/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2012. február 22-i 4/2012/EU bizottsági irányelvnek, valamint
d) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
48. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan polgári felhasználású robbanóanyagnak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
49. § A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 115. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet)
„a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
50. § A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 56. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet − a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény, a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról és a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról szóló rendeletek rendelkezéseivel együtt −)
„c) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
51. § Hatályát veszti a 191/2002. (IX. 4.) Korm rendelet.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
Az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására” c. kiadványa szerint pirotechnikai terméknek és lőszernek minősülő tárgyak
UN szám | Megnevezés és leírás | Osztályozási kód | Glosszárium (csak tájékoztatásul) |
G összeférhetőségi csoport | |||
0009 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer Gyűjtőfogalom, elsősorban katonai felhasználású eszközökre vonatkozik, azaz valamennyi típusú bombára, gránátra, rakétára, aknára, lövedékre és egyéb hasonló eszközre. Lőszer, gyújtóhatású Gyújtóanyagot tartalmazó lőszer. Ha a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. |
0010 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0009-es UN számot. |
0015 | Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer, füstképző Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat tartalmaznak. Ha a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. |
0016 | Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0015-ös UN számot. |
0018 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel | 1.2 G | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel Könnyeztető anyagot tartalmazó lőszerek. Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag, hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel, gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. |
0019 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel | 1.3 G | Lásd a 0018-as UN számot. |
0039 | Bombák, villanófénytöltettel | 1.2 G | Bombák Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak. |
0049 | Villanófénypatronok | 1.1 G | Villanófénypatronok Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanóporkészletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve. |
0050 | Villanófénypatronok | 1.3 G | Lásd a 0049-es UN számot. |
0054 | Jelzőpatronok | 1.3 G | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. |
0066 | Gyújtózsinór | 1.4 G | Gyújtózsinór Ez a tárgy vagy fekete lőporral, vagy más gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak vagy fekete lőporbélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég és a gyújtásnak valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre történő átvitelére használják. |
0092 | Világítótestek, földi | 1.3 G | Világítótestek Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak. |
0093 | Világítótestek, légi | 1.3 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0101 | Gyújtó, nem robbanó | 1.3 G | Gyújtó (Fuse/Fuze) Bár e két szó eredete azonos (a francia fusée, fusil) és gyakran úgy tartják, hogy csak az írásmódjuk különbözik, érdemes fenntartani azt az egyezményes értelmezést, amely szerint a „fuse” szó (gyújtózsinór) zsinórszerű gyújtóeszközt jelent, míg a „fuze” szó (gyutacs) jelentése: lőszerben használt eszköz, amely mechanikai, elektromos, kémiai vagy hidrosztatikus összetevőket foglal magában, amelyek célja a robbantó vagy gyújtóláncban a deflagráció, vagy a robbanás kiváltása. Pillanatgyújtók, nem robbanó (quickmatch) Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (quickmatch). Nyílt lánggal égnek és tűzijátéktestek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra. |
0103 | Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt | 1.4 G | Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt Deflagráló robbanóanyagot tartalmazó fémcsőből álló eszköz. |
0171 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.2 G | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel, vagy anélkül Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is. |
0191 | Jelzőtestek, kézi | 1.4 G | Jelzés céljából tervezett eszköz. |
0192 | Vasúti durrantyúk | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. |
0194 | Vészjelzők, tengeri | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. |
0195 | Vészjelzők, tengeri | 1.3 G | Lásd a 0191-es UN számot. |
0196 | Füstjelzők | 1.1 G | Lásd a 0191-es UN számot. |
0197 | Füstjelzők | 1.4 G | Lásd a 0191-es UN számot. |
0212 | Nyomjelzők lőszerekhez | 1.3 G | Nyomjelzők lőszerekhez Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék. |
0254 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.3 G | Lásd a 0171-es UN számot. |
0297 | Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0254-es UN számot. |
0299 | Bombák, villanófénytöltettel | 1.3 G | Lásd a 0039-es UN számot. |
0300 | Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0009-es UN számot. |
0301 | Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobótöltettel | 1.4 G | Lásd a 0018-as UN számot. |
0303 | Lőszer, füstképző, robbanó- vagy kidobótöltettel vagy anélkül | 1.4 G | Lásd a 0015-ös UN számot. |
0306 | Nyomjelzők lőszerekhez | 1.4 G | Lásd a 0212-es UN számot. |
0312 | Jelzőpatronok | 1.4 G | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. |
0313 | Füstjelzők | 1.2 G | Lásd a 0195-ös UN számot. |
0318 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.3 G | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Magában foglal gyakorlógránátot, kézi- vagy fegyvergránátot. |
0319 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.3 G | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják. |
0320 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.4 G | Lásd a 0319-es UN számot. |
0333 | Tűzijátéktestek | 1.1 G | Tűzijátéktestek Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak. |
0334 | Tűzijátéktestek | 1.2 G | Lásd a 0333-as UN számot. |
0335 | Tűzijátéktestek | 1.3 G | Lásd a 0333-as UN számot. |
0336 | Tűzijátéktestek | 1.4 G | Lásd a 0333-as UN számot. |
0362 | Gyakorlólőszer | 1.4 G | Gyakorlólőszer Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz. |
0363 | Próbalőszer | 1.4 G | Próbalőszer Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való. |
0372 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.2 G | Lásd a 0318-as UN számot. |
0373 | Jelzőtestek, kézi | 1.4 S | Lásd a 0191-es UN számot. |
0403 | Világítótestek, légi | 1.4 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0418 | Világítótestek, földi | 1.1 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0419 | Világítótestek, földi | 1.2 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0420 | Világítótestek, légi | 1.1 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0421 | Világítótestek, légi | 1.2 G | Lásd a 0092-es UN számot. |
0424 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.3 G | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel, lövedék robbanótöltettel. |
0425 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.4 G | Lásd a 0424-es UN számot. |
0428 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.1 G | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: mindenféle lőszer; jelzőpatronok; kábelvágó szerkezet robbanóanyaggal; tűzijátéktestek; világítótestek, légi; világítótestek, földi; kioldószerkezetek, robbanóanyag- tartalmúak; robbanószegecsek; jelzőtestek, kézi; vészjelzők; vasúti durrantyúk; füstjelzők. |
0429 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.2 G | Lásd a 0428-as UN számot. |
0430 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.3 G | Lásd a 0428-as UN számot. |
0431 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.4 G | Lásd a 0428-as UN számot. |
0434 | Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel | 1.2 G | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel, lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel, lövedék robbanótöltettel. |
0435 | Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel | 1.4 G | Lásd a 0434-es UN számot. |
0452 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.4 G | Lásd a 0372-es UN számot. |
0487 | Füstjelzők | 1.3 G | Lásd a 0194-es UN számot. |
0488 | Gyakorlólőszer | 1.3 G | Gyakorlólőszer Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: gyakorlógránátok. |
0492 | Vasúti durrantyúk | 1.3 G | Lásd a 0194-es UN számot. |
0493 | Vasúti durrantyúk | 1.4 G | Lásd a 0194-es UN számot. |
0503 | Légzsákfelfúvók, vagy légzsákmodul, vagy biztonsági öv előfeszítők | 1.4 G | |
S összeférhetőségi csoport | |||
0110 | Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok | 1.4 S | Lásd a 0318-as UN számot. |
0193 | Vasúti durrantyúk | 1.4 S | Lásd a 0194-es UN számot. |
0337 | Tűzijátéktestek | 1.4 S | Lásd a 0334-es UN számot. |
0345 | Lövedékek, inert, nyomjelzővel | 1.4 S | Lövedékek Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet, vagy robbanótöltetet. |
0376 | Gyutacscsövek, gyutacsszelencék | 1.4 S | Lásd a 0319-es UN számot. |
0404 | Világítótestek, légi | 1.4 S | Lásd a 0092-es UN számot. |
0405 | Jelzőpatronok | 1.4 S | Jelzőpatronok Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból, vagy egyéb eszközből kilőve. |
0432 | Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra | 1.4 S | |
2. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
ENGEDÉLYKÉRELMEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
1. Robbanóanyag gyártási engedélykérelem
1.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a robbanóanyag előállítását végző vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;
b) a gyártás helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám);
c) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
d) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.
1.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a jogerős és végrehajtható egységes környezethasználati engedély másolatát;
b) gyártási tevékenységhez szükséges épületek jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye másolatát;
c) veszélyes tevékenység megkezdéséhez előírt hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogerős és végrehajtható engedélyének másolatát;
d) bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást;
e) a robbanóanyag gyártásra szolgáló létesítmények, berendezések és eszközök, valamint a gyártási technológia, illetve a gyártás személyi feltételei biztosítottságának igazolását, a munkavédelemről szóló törvény szerinti, a munkavédelmi üzembe helyezés feltételéül szolgáló munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményét.
1.3. A helyszíni keveréssel előállítható, kizárólag saját felhasználási célú robbanóanyag gyártási engedélykérelemhez nem kell mellékelni az 1.1. pont d) alpontjában, valamint az 1.2. pont a) és
b) alpontjában előírtakat.
2. Robbanóanyag-forgalmazási engedélykérelem
2.1. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a forgalmazó megnevezését, székhelyét, magyarországi telephelyét, fióktelepét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.
2.2. A kérelemhez mellékelni kell bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást.
3. Robbanóanyag megszerzési engedélykérelem
3.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét;
d) a megszerzés célját, illetve annak igazolását, bizonyítását, hogy a robbanóanyag megszerzése a kérelmező tevékenységének elvégzéséhez szükséges; és
e) a tárolás helyének, illetve módjának meghatározását vagy az azonnali felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot.
3.2. A kérelemhez mellékelni kell bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást.
4. Robbanóanyag felhasználási, valamint megsemmisítési engedélykérelem
4.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, székhelyét;
b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;
c) a kérelmező nyilatkozatát az engedély alapját képező bányafelügyeleti engedélyről és számáról;
d) a robbantás célját, időpontját, időtartamát, helyének megjelölését, a felhasználásra tervezett robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, földalatti bánya esetében a gázkitörés-, a sújtólég- és szénporrobbanás-veszélyességi besorolást;
e) a robbantás tervezőjének nevét, lakcímét és engedélyének számát, valamint a robbantásvezető nevét, lakcímét és engedélyének számát, ha a felelős személy nem azonos a robbantásvezetővel;
f ) a robbantás tervezőjének nyilatkozatát arról, hogy a tervezett robbantás Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerinti repeszhatása, a rezgésre érzékeny létesítményeken várható rezgések szeizmikus hatása nem veszélyezteti az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot;
g) a rezgésre érzékeny létesítmények felsorolását; és
h) a robbantás során szükséges biztonsági intézkedéseket, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések, védőeszközök, védőberendezések leírását.
4.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a robbantás műszaki leírását;
b) a földalatti bányában, valamint a geofizikai mérések esetében végzett robbantás kivételével, olyan méretarányú térképet három, természetvédelmi hatóság érintettsége esetén négy példányban, amelyen a tervezett robbantás helye, hatásterülete és biztonsági távolságai, valamint az ezen belül lévő valamennyi építmény, védendő létesítmény, valamint ezek védőterülete, védőövezete, biztonsági övezete, továbbá a vízi utak és a védett természeti területek jól látható módon fel vannak tüntetve;
c) a robbantandó építmény vagy tárgy tulajdonosának, kezelőjének robbantásra vonatkozó megrendelését, ha az nem a robbantás végzője;
d) nyomvonalas, illetve vízi létesítmény, repülőtér vagy műemlék védőtávolságán belüli, valamint hajóúton vagy honvédelmi szempontból jelentős, illetve védett természeti területen végzett robbantás esetében az érintett kezelő, illetve üzemeltető védett természeti terület esetében az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulását; és
e) épület robbantásos bontása esetén az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható bontási engedélyének másolatát, amely tartalmazza, hogy az épület bontása robbantásos technológiával is elvégezhető.
4.3. A kőolaj- és földgázbányászat, illetve víz kitermelése céljából fúrólyukban tervezett robbantás esetében, ha a robbantás biztonsági távolságán belül nem található építmény vagy más védendő létesítmény, nem kell a 4.2. pont b) alpontja szerinti térképet mellékelni.
5. Robbanóanyag szállítási engedélykérelem
5.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a 7. számú melléklet szerinti okmány adatait;
b) a robbanóanyag szállításában közreműködő személyek személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét;
c) Magyarország területén a szállításért felelős személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefon, e-mail);
d) a magyarországi szállítási útvonal leírását.
5.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a közlekedési alágazatnak megfelelően az ADR, RID, ADN 1.10 fejezete szerinti Közbiztonsági Tervet;
b) a fogadó állam és a kilépés helye szerinti szomszédos állam hatósága engedélyének másolatát.
6. Robbanóanyag belföldi átadási engedélykérelem
6.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmet benyújtó megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát;
b) a robbanóanyag feladójának nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
c) a robbanóanyag címzettjének nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
d) a robbanóanyag szállításában közreműködő vállalkozás nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
e) a robbanóanyag szállításában közreműködő természetes személy személyazonosító adatait, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
f ) Magyarország területén a szállításért felelős természetes személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);
g) a szállítandó robbanóanyag kereskedelmi megnevezését, típusszámát, mennyiségét (nettó kilogramm, darab vagy méter) és UN számát;
h) a gyártó megnevezését és székhelyét;
i) a magyarországi szállítási útvonal leírását.
6.2. A kérelemhez mellékelni kell:
a) a közlekedési alágazatnak megfelelően az ADR, RID, ADN 1.10 fejezete szerinti Közbiztonsági Tervet;
b) a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.
3. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
Robbantási tevékenység bejelentéséhez szükséges adatok
1. A bejelentést tevő
1.1. neve,
1.2. címe,
1.3. telephelye,
1.4. elérhetősége.
2. A robbantással érintett építmény
2.1. elnevezése,
2.2. helye,
2.3. közművei kiszakaszolásának megoldásai.
3. A robbantás biztonsági távolságán belül lévő lakóterület kiterjedése.
4. A robbantás során szükséges biztonsági intézkedések, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések leírása.
5. A robbantás biztonsága érdekében lezárt útszakaszok ismertetése.
6. A robbantás ideje: év/hónap/nap, óra:perc.
7. A robbantásért felelős személy
7.1. neve,
7.2. születési helye és ideje,
7.3. anyja neve,
7.4. állandó lakóhelye,
7.5. telefonszáma.
8. Nyilatkozat arról, hogy a bejelentő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a bejelentésben lévő adatok a valóságnak megfelelnek.
9. Az egyedi azonosításnak a következőkből kell állnia:
9.1. Az azonosítás olvasható része a következőket tartalmazza:
a) a gyártó nevét;
b) alfanumerikus kódot, amely a következőket tartalmazza:
ba) Magyarországot azonosító két betűt „HU” jelzéssel;
bb) a bányafelügyelet által meghatározott 28. § (5) bekezdése szerinti 3 számjegyből álló kódot, amely azonosítja a gyártási hely nevét;
bc) az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló jogszabály szerinti egyedi termékkódot és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” melléklete szerint a küldeménydarabokon feltüntetendő információkat (jelöléseket és bárcákat).
9.2. Egy elektronikusan olvasható azonosítást vonalkód és/vagy mátrix kód formátumban, amely közvetlenül kapcsolódik az alfanumerikus azonosító kódhoz.
9.3. Azon cikkek esetében, amelyeken túl kis méretük miatt a 9.1. pont b) alpontjában, valamint a 2. pontban meghatározott információ nem tüntethető fel, illetve amelyek esetében az egyedi azonosítás elhelyezése alakjuk vagy formatervezésük miatt műszakilag nem kivitelezhető, az előírt azonosítást a legkisebb csomagolóegységeken kell feltüntetni, amely csomagolóegység a szállítás vagy a belföldi átadás során nem bontható meg.
9.4. Az egyes legkisebb csomagolóegységeket pecséttel kell lezárni.
9.5. Azokat az alapgyutacsokat vagy erősítőtölteteket, amelyek a 9.3. pontban foglalt kivételhez tartoznak, maradandó módon kell megjelölni annak biztosítása érdekében, hogy a 9.1. pont b) alpontja szerinti információ tisztán olvasható legyen. Az egyes legkisebb csomagolóegységen fel kell tüntetni a csomagban található alapgyutacsok és erősítőtöltetek számát.
9.6. A 9.3. pontban meghatározott mentesség hatálya alá tartozó egyes robbanózsinórok egyedi azonosítását a tekercsen vagy az orsón, illetve adott esetben a legkisebb csomagolóegységen kell feltüntetni.
4. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
ALAPVETŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK
I. Általános követelmények
1. Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni, gyártani és szállítani, hogy használata során a lehető legkisebb kockázatot jelentse az emberi életre és egészségre és a szokásos, előrelátható feltételek között – különös tekintettel a biztonsági előírásokra és normákra – megelőzze a vagyontárgyak és a környezet károsodását.
2. A lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében minden robbanóanyagnak meg kell felelnie a gyártó által meghatározott teljesítményjellemzőknek.
3. Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni és gyártani, hogy hulladék formájában a megfelelő műszaki eljárások alkalmazásával a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre.
II. Különleges követelmények
1. Legalább a következő információkat és tulajdonságokat kell – ha releváns – tekintetbe venni vagy megvizsgálni:
a) a tervezés és a jellemző tulajdonságok, beleértve a kémiai összetételt, a homogenitás fokát és adott esetben a méreteket és a szemcsenagyság eloszlását;
b) a robbanóanyag fizikai és kémiai stabilitása minden olyan környezeti feltétel között, amelynek ki lehet téve;
c) ütésre és dörzsölésre való érzékenység;
d) az egyes összetevők összeférhetősége, fizikai és kémiai stabilitásukra tekintettel;
e) a robbanóanyag kémiai tisztasága;
f ) a robbanóanyag vízálló képessége, amennyiben párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják és amennyiben biztonságára vagy megbízhatóságára a víz kedvezőtlen hatást gyakorolhat;
g) alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség, amennyiben a robbanóanyagot hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra, felhasználásra szánják és biztonságára vagy megbízhatóságára a robbanóanyag egészének, vagy egy összetevőjének hűtése, illetve hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat;
h) a robbanóanyag alkalmassága veszélyes környezetben (például sújtólég, forró tömegek) történő felhasználásra, amennyiben ilyen körülmények közötti felhasználásra szánják;
i) biztonsági jellemzők a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére;
j) a megfelelő elhelyezés és működés a robbanóanyag rendeltetésszerű használata során;
k) megfelelő utasítások és ha szükséges, jelölések a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan;
l) a robbanóanyagnak, csomagolásának vagy más összetevőjének a tárolás alatt, a gyártó által meghatározott felhasználhatósági idő lejártáig bekövetkező elváltozásokkal szembeni ellenálló képessége;
m) a robbanóanyag megbízható és biztonságos működéséhez szükséges összes eszköz és kellék meghatározása.
2. Minden robbanóanyagot valósághű körülmények között kell vizsgálni. Amennyiben ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amilyenek között a robbanóanyagot használni fogják.
3. A robbanóanyagok csoportjaival szemben támasztott követelmények
3.1. A robbanóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyújtás javasolt módszerének biztosítania kell a robbanóanyagok biztonságos, megbízható és teljes robbanását, illetve ha szükséges, elégését, azzal, hogy a fekete lőpor esetében az elégés képességét kell ellenőrizni;
b) a töltényes robbanóanyagok esetében a robbanásnak biztonságosan és megbízhatóan kell végigfutnia a tölteteken;
c) a föld alatti használatra szánt robbanóanyagok által termelt füst csak olyan mennyiségben tartalmazhat szén-monoxidot, nitrózus gázokat, más gázokat, gőzöket és lebegő szilárd részecskéket, hogy azok a szokásos üzemi körülmények között ne károsítsák az egészséget.
3.2. A robbanó gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint a nem elektromos gyutacsvezetékek a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint lökéshullámcsövek burkolatának megfelelő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie és megfelelően védenie kell a robbanóanyag- töltetet a szokásos mechanikai hatásoktól;
b) a biztonsági gyújtózsinór égésidejének paramétereit meg kell adni és megbízhatóan be kell tartani;
c) a robbanó gyújtózsinóroknak alkalmasnak kell lenniük a megbízható gyújtásra, elégséges gyújtóképességgel kell rendelkezniük és a tárolás tekintetében még különleges környezeti viszonyok között is meg kell felelniük a követelményeknek.
3.3. A gyutacsok (beleértve a késleltető gyutacsokat) a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) a gyutacsoknak mindenféle előre látható felhasználási körülmény között megbízhatóan kell gyújtaniuk azt a robbanóanyagot, amelynek indításához tervezték őket;
b) a robbanó gyújtózsinórok késleltetői megbízhatóan legyenek indíthatók;
c) a gyújtóképességet a nedvesség nem befolyásolhatja hátrányosan;
d) a késleltetett gyutacs késleltetési idejének annyira egyformának kell lennie, hogy biztosítsa az egymást követő fokozatok közötti késleltetési idők átfedése valószínűségének elhanyagolhatóságát;
e) az elektromos gyutacsok elektromos jellemzőit (pl. a robbanást nem okozó feszültség, ellenállás) a csomagoláson fel kell tüntetni;
f ) az elektromos gyutacsok vezetékeinek, rendeltetésüket figyelembe véve, megfelelő szigeteléssel és mechanikus szilárdsággal kell rendelkezniük, beleértve a gyutacsokhoz való rögzítést.
3.4. A hajtóanyagok és rakéta-hajtóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:
a) ezek az anyagok a rendeltetésszerű használat során nem robbanhatnak fel;
b) ha szükséges, a hajtóanyagokat (pl. a nitrocellulóz alapúakat) bomlás ellen védeni kell;
c) a préselt vagy öntött formájú szilárd rakéta-hajtóanyagok nem tartalmazhatnak nem szándékolt, működésükre veszélyes hatást gyakorló repedéseket vagy gázbuborékokat.
5. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
1. B-MODUL: EU típusvizsgálat
1. Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a robbanóanyag műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a robbanóanyag műszaki tervezése megfelel ezen rendelet rá vonatkozó követelményeinek.
2. Az EU-típusvizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy értékelik a robbanóanyag megfelelő műszaki tervezését a műszaki dokumentáció és a 3. pontban meghatározott alátámasztó bizonyítékok vizsgálata, valamint a teljes terméknek (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjának) a tervezett termelést képviselő valamely mintadarabjának vizsgálata révén.
3. A gyártó az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa megválasztott bejelentett szervezethez nyújtja be.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és ha a kérelmező meghatalmazott képviselője nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a műszaki dokumentáció, amelynek lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését; a műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket és – az értékelés
szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését; a műszaki dokumentáció, ha alkalmazható, legalább az alábbiakat tartalmazza:
ca) robbanóanyag általános leírása;
cb) az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai, tervei;
cc) a robbanóanyag e rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;
cd) a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket ezen rendelet alapvető biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;
ce) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei; cf) a vizsgálati jegyzőkönyvek;
d) a tervezett termelés tekintetében reprezentatív mintadarabok; a bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha ez a vizsgálati program elvégzéséhez szükséges;
e) a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték; ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolnia, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat nem teljes egészükben alkalmazták; az alátámasztó bizonyítéknak, ha szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laborban az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.
4. A bejelentett szervezet:
4.1. A robbanóanyag esetében megvizsgálja a műszaki dokumentációt és a műszaki tervezés megfelelőségének értékelésére szolgáló bizonyítékot.
4.2. A mintadarab(ok) esetében:
4.2.1. ellenőrzi, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítja, melyek azok az összetevők, amelyeket a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg és melyek azok az összetevők, amelyeket az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;
4.2.2. elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta-e;
4.2.3. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogyha nem a vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő megoldásokat alkalmazták, a gyártó által elfogadott megoldások – beleértve az alkalmazott egyéb vonatkozó műszaki előírásokban szereplőket is – teljesítik-e e rendelet megfelelő alapvető biztonsági követelményeit;
4.2.4. megállapodik a gyártóval a vizsgálatok és tesztek elvégzésének helyszínéről.
5. A bejelentett szervezet elkészíti a 4. ponttal összhangban vállalt tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. Bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.
6. Ha a típus megfelel e rendelet az érintett robbanóanyagra alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.
Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei minden olyan vonatkozó információt tartalmaznak, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott robbanóanyag megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.
Ha a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.
7. A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg e rendelet alkalmazandó
követelményeinek és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Ha igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.
A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a robbanóanyagnak e rendeletben szereplő alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.
8. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról, valamint ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja az ilyen visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok, illetve kiegészítések jegyzékét.
Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az ilyen általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról, valamint kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és kiegészítésekről.
Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve az ilyen tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.
9. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a műszaki dokumentációt.
10. A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban meghatározott kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízásban.
2. C-MODUL: A típusnak való megfelelés
1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, ahogyan a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit. A gyártó köteles minden robbanóanyagon a „CE” megfelelőségjelölést elhelyezni és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiadni.
2. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát és e rendelet követelményeinek való megfelelését.
3. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát.
4. A bejelentett szervezet a maga által választott időközönként szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett megfelelő mintát vizsgáltatja. A vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e az érintett irányelvek követelményeinek. Ha egy vagy több vizsgált termék nem felel meg a követelményeknek, a bejelentett szervezetnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.
5. A bejelentett szervezet felelősségére a gyártónak fel kell tüntetnie a bejelentett szervezet azonosító számát és a tanúsítvány számát a termékeken.
3. D-MODUL: A gyártási folyamat minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség
1. A gyártási folyamat minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok gyártása, végső ellenőrzése és tesztelése céljából, valamint a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.
3. Minőségbiztosítási rendszer
3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és ha a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;
d) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
e) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.
3.2. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt, rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások, valamint utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:
a) a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;
b) az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;
c) a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;
d) a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;
e) a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének megfigyelését szolgáló eszközök.
3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek.
A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.
A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület, terméktechnológia értékelése terén és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában meghatározott műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék e rendelet követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.
A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.
3.5. A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.
A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek vagy újbóli értékelésre van szükség.
Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
4. A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.
4.2. A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés, vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
b) a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.
4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.
4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:
a) a 3.1. pontban meghatározott dokumentáció;
b) a 3.5. pontban meghatározott jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;
c) a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban meghatározott határozatai és jelentései.
7. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.
Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.
8. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
4. E-MODUL: A termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség
1. A termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok végső ellenőrzése és tesztelése céljából, valamint a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.
3. Minőségbiztosítási rendszer
3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.
A kérelem az alábbiakat tartalmazza:
a) a gyártó neve, címe és, ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;
b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;
c) a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;
d) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
e) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.
3.2. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások, valamint utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:
a) a minőségbiztosítási célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;
b) a gyártás után elvégzendő vizsgálatok és tesztek;
c) a minőségbiztosítási nyilvántartás, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;
d) a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök.
3.3. A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek.
A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.
A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület, terméktechnológia értékelése terén és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában meghatározott műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék e rendelet követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.
A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.
3.5. A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.
A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek vagy újbóli értékelésre van szükség.
Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.
4. A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.
4.2. A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;
b) a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések, vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.
4.3. A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.
4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:
a) a 3.1. pontban meghatározott dokumentáció;
b) a 3.5. pontban meghatározott jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;
c) a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban meghatározott határozatai és jelentései.
7. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.
Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.
8. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
5. F-MODUL: Termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség
1. A termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 5.1. és a 6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá saját felelősségére biztosítja és kijelenti, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, szóban forgó robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és eleget tesznek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.
2. Gyártás
A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet követelményeinek.
3. Ellenőrzés
A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a robbanóanyagok megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, továbbá a jogalkotási aktus megfelelő követelményeinek.
A robbanóanyagok megfelelő követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket a gyártó választása szerint vagy a 4. pontban leírtak szerinti vizsgálatokkal és tesztekkel, vagy az 5. pontban meghatározott módon, statisztikai alapon vizsgálják és tesztelik a robbanóanyagokat.
4. A megfelelőség ellenőrzése minden egyes termék vizsgálatával és tesztelésével
4.1. Minden robbanóanyagot egyenként vizsgálnak meg és a vonatkozó harmonizált szabvány(ok) ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat vagy ezekkel egyenértékű, egyéb vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó vizsgálatokat végeznek el rajtuk annak érdekében, hogy az EU-típusjóváhagyási tanúsítványban leírt, jóváhagyott típusnak és e rendelet követelményeinek való megfelelőségüket ellenőrizzék. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
4.2. A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra, tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat ellenőrzési célból a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5. A megfelelőség statisztikai ellenőrzése
5.1. A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak nyomon követése biztosítsa az egyes gyártott tételek homogenitását, továbbá robbanóanyagait homogén tételek formájában nyújtja be ellenőrzésre.
5.2. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában lévő valamennyi robbanóanyagot egyenként kell megvizsgálni és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt megfelelő vizsgálatokat vagy más vonatkozó műszaki előírásokban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat
annak ellenőrzésére, hogy megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet alkalmazandó követelményeinek, továbbá hogy megállapítsák, hogy a tétel elfogadható vagy visszautasítandó. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
5.3. Ha a tételt elfogadják, a tételbe tartozó valamennyi robbanóanyagot jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve azokat a mintába tartozó robbanóanyagokat, amelyekről megállapították, hogy nem feleltek meg a vizsgálatokon.
A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5.4. Ha egy tételt visszautasítanak, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében. Abban az esetben, ha a tételeket gyakran visszautasítják, a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést és megfelelő intézkedéseket hozhat.
6. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
6.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak és amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
6.2. A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
A gyártó – a 3. pontban meghatározott bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is feltüntetheti a terméken.
Ha a bejelentett szervezet beleegyezik, a gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási folyamat során feltüntetheti a bejelentett szervezet azonosító számát a robbanóanyagokon.
7. Meghatalmazott képviselő
A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban. A meghatalmazott képviselő nem köteles teljesíteni a gyártók 2. és 5.1. pontban meghatározott kötelezettségeit.
6. G-MODUL: Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség
1. Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – robbanóanyag megfelel e rendelet rá alkalmazandó követelményeinek.
2. A műszaki dokumentáció
2.1. A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt és a 4. pontban meghatározott bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, ha alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a robbanóanyag általános leírása;
b) az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai, tervei;
c) a robbanóanyag b) alpont szerinti rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;
d) a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák; azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket e rendelet alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve; a részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;
e) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei; és f ) a vizsgálati jegyzőkönyvek.
2.2. A gyártó a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
3. Gyártás
A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa a gyártott robbanóanyagnak e rendelet alkalmazandó követelményeinek való megfelelőségét.
4. Ellenőrzés
A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi vagy elvégezteti a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított megfelelő vizsgálatokat vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.
A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra, tesztekre vonatkozóan és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti az azonosító számát.
A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.
5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat
5.1. A gyártó minden olyan robbanóanyagon elhelyezi a CE-jelölést és – a 4. pontban meghatározott bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.
5.2. A gyártó írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyagot, amelyre vonatkozóan elkészítették.
Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
6. Meghatalmazott képviselő
A gyártónak a 2.2. és az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, ha ez szerepel a megbízásban.
6. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
(XXXX. sz.) EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT1
1. … szám (termék-, típus-, tétel- vagy sorozatszám):
2. A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:
3. Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.
4. A nyilatkozat tárgya (a termék nyomon követhetőségét lehetővé tevő azonosító):
5. A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó európai uniós harmonizációs jogszabálynak:
6. Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.
7. A …. bejelentett szervezet (név, szám) elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) és a következő bizonyítványt adta ki:
8. További információk:
A nyilatkozatot a nevében és megbízásából írták alá: (a kiállítás helye és dátuma):
(név, beosztás) (aláírás):
1 A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.
7. melléklet a 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
Okmány a robbanóanyagok Európai Gazdasági Térségen belüli szállításához
[a 2014/28/EU irányelv 11. cikkének (5) és (6) bekezdése]
ROBBANÓANYAGOK KÖZŐSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSA (a lőszerek kivételével) (a 2014/28/EU irányelv 11. cikk) | ||||||
1. Az engedély jellege | ||||||
A lejárat időpontja*: | ||||||
□ Egyszeri szállítás | □ Többszöri szállítás – meghatározott időtartam | |||||
2. Az érintett szereplők adatai | ||||||
2.1. Címzett kérelmező* | 2.2. Feladó | |||||
Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: Aláírás: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | |||||
2.3. Fuvarozó(k) | ||||||
Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | Név: Cím (ügyintézési hely): Telefon: Fax: E-mail: | ||||
3. A robbanóanyagok részletes leírása | ||||||
UN szám* | Osztály/ alosztály | Kereskedelmi név* | CE-jelölés (Igen/Nem) | Gyár címe | Mennyiség* | Egyéb infor- mációk |
4. Szállítási adatok | ||||||
4.1. Hely és idő: | ||||||
Indulás helye: | Indulás időpontja: | |||||
Szállítás helye: | Várható érkezési időpont: | |||||
4.2. Az útvonal általános ismertetése: | ||||||
Tagállam | Xxxxxxxx hely | Kilépési hely | Szállítóeszköz | |||
5. A tranzittagállamok hatóságainak engedélyei, beleértve a biztonsági azonosítást is (pl. pecsét) | ||||
SZÁRMAZÁSI ORSZÁG | ENGEDÉLY IDŐPONTJA | ENGEDÉLY SZÁMA | LEJÁRAT IDŐPONTJA | |
TRANZITORSZÁGOK | ENGEDÉLY IDŐPONTJA | ENGEDÉLY SZÁMA | LEJÁRAT IDŐPONTJA | |
6. A címzett tagállam hatóságának engedélye (beleértve a biztonsági azonosítást is) | ||||
Dátum: Az aláíró hatóságnál betöltött pozíció: | ..................................................................... (aláírás) | |||
Magyarázó megjegyzések:
1. A robbanóanyagok címzettje tölti ki a robbanóanyagok Európai Gazdasági Térségen belüli szállítására szolgáló okmány 1–4. részét és az okmányt a címzett illetékes hatóságához nyújtja be engedélyezés céljából.
2. A címzett illetékes hatósága engedélyének beszerzésén kívül (az okmány 6. rovata) a szállításért felelős személynek értesítenie kell a tranzittagállamok és a származási tagállam illetékes hatóságait, amelyek engedélye szintén szükséges (az okmány 5. rovata). Az illetékes hatóságok engedélyei szerepelhetnek ugyanazon az okmányon vagy különálló okmányok gyűjteményében. Az engedélyt minden esetben biztonságosan azonosítani kell.
3. Ha a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor az összes információ előzetes megadása szükséges az okmányban. Ha az ügyletben részt vevő illetékes hatóságok egyike sem véli úgy, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor csak a csillaggal (*) jelölt adatokat kell megadni.
4. Az okmánynak minden esetben a rendeltetési helyre való megérkezésig kell a robbanóanyagokat kísérnie.
5. „A robbanóanyagok részletes leírása” a kereskedelmi nevet, az UN számot és a helyes szállítási megnevezést, valamint minden más olyan megfelelő információt jelent, amely alkalmas a cikkek azonosítására. Egyértelműen jelezni kell, ha a robbanóanyagok nem rendelkeznek CE-jelöléssel.
6. A „Mennyiség” – megfelelő módon – a cikkek számát vagy a robbanóanyagok nettó tömegét jelenti.
A Kormány 122/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint
a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet jogharmonizációs célú módosításáról
A Kormány
a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 2. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 115. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet)
„a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
2. § Hatályát veszti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 56. § c) pontja.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. § Ez a rendelet a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról
A Kormány a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (3) bekezdés b) pontjában,
az 1. § (4) bekezdése és a 2. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (3) bekezdés d) pontjában,
a 3. § (1) és (4) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 3. § (2) és (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
174. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 175. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
1. § (1) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szeüsz. rendelet) 120. § (2) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás része]
„f ) a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a 155/B. § (2) bekezdés szerinti eljárások során történő kapcsolattartását elősegítő perkapu.”
(2) A Szeüsz. rendelet 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Fővárosi és megyei kormányhivatal a saját beadványai elkészítésére, illetve a rajta keresztül továbbítandó beadványok fogadására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldását alkalmazhatja.”
(3) A Szeüsz. rendelet a következő 43/A. alcímmel egészül ki:
„43/A. Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során
155/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti eljárásokban a felek, illetve képviselőik (a továbbiakban együtt: fél) számára a 120. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti szolgáltatások elérésére az elektronikus kapcsolattartás érdekében a perkapu szolgáltatás is igénybe vehető.
(2) A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.
(3) A perkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére az adott félnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: perkapu-megbízott) tartja nyilván, az adott fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók regisztrációját a perkapu-megbízott végzi. Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít.
155/B. § (1) A perkapu szolgáltatás igénybe vételéhez a félnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.
(2) A csatlakozó felek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint a bíróságoknak, a Pp. 340/B. § (2) bekezdésében említett közigazgatási szerveknek, a Pp. 341/J. § (3) bekezdésében említett jegyzőknek az ÁBT szolgáltatásban rendszeresített formátumú elektronikus űrlapok továbbítására, azok beküldésével összefüggő elektronikus tértivevények fogadására, illetve a bíróságoktól egyéb elektronikus dokumentumok fogadására.
155/C. § (1) A perkapu-megbízott a részére biztosított regisztrációs felületen a fél képviseletére feljogosított személyek nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként a perkapu-megbízott átadja a felhasználónak a perkapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve – ha ilyen van – azonosító eszközt.
(2) A perkapu-megbízott a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek jogosultságára vonatkozó korlátozásokat, illetve jogosultságokat is rögzíthet. A jogosultság korlátozható időben, a kommunikáció irányára (fogadás vagy küldés) és a kapcsolat alanyára (szervezetre) vagy ezek kombinációjára vonatkozóan.
(3) A fél nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a perkapu-megbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.
(4) A fél a perkapu-megbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új perkapu-megbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.
(5) A szolgáltató a perkapu-megbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, hogy adott időszakban ki volt feljogosítva a perkapu kezelésére.
155/D. § (1) A perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A fél köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek átvételre kerüljenek.
(2) A perkapuba érkezett üzenetek átvételükkel, de legkésőbb az érkezést követő 30. napon törlésre kerülnek azzal, hogy átvétel hiányában az üzenetküldés tényét a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig a fél lekérdezheti.
(3) Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve
– átvétel hiányában – a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.
155/E. § (1) A perkapu megszűnik, ha
a) a fél ezt kéri,
b) a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek egyike sem használja a perkapu szolgáltatásait 365 napon keresztül és abban át nem vett üzenet nincs.
(2) A perkapu a kapu megszűnésének bejelentésétől, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti inaktivitási idő leteltét követő naptól nem fogad dokumentumokat.
(3) A szolgáltató a létező és megszűnt perkapuk megnevezését és státuszát a honlapon közzéteszi. 155/F. § A perkapu létesítése és fenntartása díjmentes.
155/G. § (1) A szolgáltató a perkapuval rendelkező fél számára elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre.
(2) A szolgáltató a BEDSZ továbbítási szolgáltatás igénybevételével teszi lehetővé az igénybe vevők számára a felhasználói elektronikus űrlap küldését és válaszdokumentum fogadását.
155/H. § A félnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a fél vagy a perkapu-megbízott az adott perkapuhoz hozzáférést biztosított.
155/I. § Ha a perkapu szolgáltatást a fél nem böngészőn keresztül, hanem erre szolgáló, automatizált célrendszerrel használja, a 155/G. § (1) bekezdés szerinti postafiókhoz hozzáférést biztosító azonosító bizalmas kezelése a fél felelősségébe tartozik.
155/J. § Az ezen alcímben nem szabályozott eljárási kérdésekben – a 148. § (3) bekezdés g) pontja kivételével – a 145–150. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hivatali kapu alatt perkaput, a csatlakozott szervezet alatt a Pp. szerinti felet kell érteni. A 148. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben a perkapu vonatkozásában a kulcsgeneráló és titkosító szolgáltatást a szolgáltató nem az általános nyomtatványkitöltő program részeként biztosítja.
155/K. § (1) Ha a Pp. az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás mellett
a) közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél hivatali kaput,
b) a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a Legfőbb Ügyészség hivatali kaput,
c) a gazdálkodó szervezet képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél ügyfélkaput
használ.
(2) Ha a Pp. az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatásokat nem jelöli meg, a fél perkaput is használhat.
(3) Gazdálkodó szervezet a 155/B. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban a kapcsolattartásra hivatali kaput is használhat, ha azzal 2016. június 30-án rendelkezik.
155/L. § A Pp. 340/B. § (2) bekezdése vonatkozásában űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatásnak minősül a fővárosi és megyei kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldása.
155/M. § Nem gazdálkodó szervezetként vagy jogi képviselőként eljáró természetes személy, ha az eljárás során a bírósággal elektronikusan kívánja a kapcsolatot tartani ügyfélkaput és perkaput egyaránt használhat. Perkapu használata esetén a perkapu-megbízott személye azonos a perkapu-felhasználójával.”
(4) A Szeüsz. rendelet 44. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„44. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
156. § (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2) A szolgáltatás nyújtható
a) az ügyfél nyilatkozatának hitelesítésére,
b) a hatóság nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére.
(3) A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató
a) ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;
b) hivatali programrendszer által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot a programrendszer által igazolt hivatalos személyhez rendeli, és a személyhez rendelést hitelesen igazolja.
(4) A SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy az igazolást az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti.
(5) A személyhez rendelésnél
a) ügyfél esetében a 156/A. §,
b) a hatóság nevében eljáró személy esetében a 156/B. § rendelkezései alapján kell eljárni.
156/A. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozattevő személyt legalább az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, névhez kötött azonosítás szabályai szerint azonosítja. A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza
a) a nyilatkozattevő nevét és a rendelkezésére álló további igazolt azonosító adatok közül a nyilatkozattevő által megjelölt és a SZEÜSZ szolgáltató által az azonosítási szolgáltatónál vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint
b) a nyilatkozat további azonosító adatait.
(2) Ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja alapján valamely azonosító adat feltüntetését igényelte, a hozzájárulása megadottnak tekintendő az érintett adatnak az igénybe vett azonosítási szolgáltatónál, illetve az összerendelési nyilvántartás igénybevételével történő lekérdezéséhez.
(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a hatóságok kötelesek elfogadni annak hiteles igazolására, hogy az érintett nyilatkozat a nyilatkozattevőtől származik, a SZEÜSZ szolgáltató által elvégzett azonosítás szintjét is figyelembe véve.
156/B. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott hivatali felhasználó azonosítási rendszer alapján.
(2) A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza
a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,
b) a nyilatkozat további azonosító adatait.
(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(4) A 156. § (2) bekezdés b) pontja szerint hitelesített okirat közokirat.”
2. § A Szeüsz. rendelet
a) 74. § c) pontjában a „gépi elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány kibocsátása” szövegrész helyébe az „elektronikus bélyegző tanúsítványának kibocsátása” szöveg,
b) 115. § (1) bekezdésében az „az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg,
c) 116. § (2) bekezdésében az „A szervezeti tanúsítványokkal” szövegrész helyébe az „Az elektronikus bélyegzőkkel” szöveg,
d) 117. § (3) bekezdésében az „az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről szóló jogszabályban” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben” szöveg
lép.
2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
3. § (1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 5/c. alcímmel egészül ki:
„5/c. A perkapu szolgáltatás szolgáltatója
7/D. § A Kormány a perkapu szolgáltatás szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”
(2) Az R1. a következő 5/d. alcímmel egészül ki:
„5/d. Az „eIDAS” csomópont üzemeltetője
7/E. § A Kormány a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendelete 2. cikkének 2. pontja szerinti csomópont-üzemeltetőként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.”
(3) Az R1. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § E rendelet 5/d. alcíme a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendeletének végrehajtását szolgálja.”
(4) Hatályát veszti az R1. 6. § (4) bekezdése.
3. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása
4. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 38. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hatóság az (1) bekezdés szerinti hiteles elektronikus irattá alakítás során az elektronikus dokumentumot
a) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy
b) a hatóság nevében eljáró személyhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
(5) A hatósági eljárás során – ideértve a hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát – (4) bekezdés szerint hitelesített elektronikus irat bizonyító ereje az eredeti irat bizonyító erejével azonos.”
(2) Az R2. 46. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy elektronikus formátumban történő kiadmányozás esetében ez az alábbiak szerint teljesíthető:)
„d) a kiadmányozó személyéhez fűzött azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással.”
4. Záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. és 2. §, a 3. § (1)–(3) bekezdése, valamint a 4. § 2016. július 1-jén lép hatályba.
6. § E rendelet 3. § (2) bekezdése a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendeletének végrehajtását szolgálja.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 124/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 210/2005. Korm. rendelet) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A névjegyzéket vezető hatóság a szakértői kamarát a részére átadható adatokról havonta, elektronikus úton tájékoztatja.
(2) A névjegyzéket vezető hatóság a Xxxxxxx által rendeletben kijelölt vizsgaszervező részére elektronikus úton átadja az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szakértői törvény) 15. § (2) bekezdése szerinti adatait.”
2. § A 210/2005. Korm. rendelet a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § A szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmi elemeit, és a kérelemhez csatolandó dokumentumokat az 1. melléklet tartalmazza. A névjegyzékbe vételi kérelem és a személyi adatlap formanyomtatványát az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.”
3. § A 210/2005. Korm. rendelet 6. §-ában és 8. § (1) bekezdésében az „a Szaktv. 2. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „a Szakértői törvény 1. mellékletében” szöveg lép.
4. § A 210/2005. Korm. rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
5. § Ez a rendelet 2016. június 15-én lép hatályba.
6. § Hatályát veszti a 210/2005. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 124/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
„1. melléklet a 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelethez
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel, szakterület kiterjesztés iránti kérelem tartalma és mellékletei
1. A szakértői névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti kérelemnek természetes személy esetén tartalmaznia kell:
1.1. a kérelmező
1.1.1. nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, elérhetőségi címét és lakcímét,
1.1.2. oklevelének számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével),
1.1.3. tudományos fokozatát (amennyiben ilyennel rendelkezik),
1.1.4. szakképzettségét (például szakorvosi képesítését),
1.1.5. hazai vagy nemzetközi szakmai minősítését, annak számát és keltét (amennyiben ilyennel rendelkezik),
1.1.6. jelenlegi foglalkozását, beosztását, munkakörét,
1.1.7. munkáltatójának megnevezését és címét,
1.1.8. szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; az egészségügyi területen bejegyezhető szakterületek esetében az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alap- és működési nyilvántartásának adatait, így különösen az alap- és működési nyilvántartási számot, valamint az aktuális, vagy annak hiányában a legutóbbi működési nyilvántartási ciklus időtartamának naptár szerinti feltüntetését),
1.2. az engedélyezni kért szakterület(ek) megnevezését.
2. A természetes személy kérelméhez
2.1. csatolni kell:
2.1.1. a külön jogszabályban megjelölt képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát, illetve a névjegyzékben feltüntetni kívánt egyéb képesítés, szakmai minősítés meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát (honosított vagy elismert okirat esetében ennek hiteles másolatát),
2.1.2. a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező – a pontos naptári időtartam szerinti meghatározással – mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat, például a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és helyét stb.),
2.1.3. 2 db felismerésre alkalmas, színes arcképet (igazolványképet),
2.1.4. a névjegyzékbe történő felvételi eljárásért, illetve a szakterület kiterjesztésére vonatkozó eljárásért fizetendő díj, és – amennyiben az eljárásban gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték megfizetéséről szóló igazolást,
2.1.5. a szakmai gyakorlati idő meglétének 3. vagy 4. pont szerinti igazolását (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
2.1.6. a kérelmező korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében a szakmai gyakorlat időtartamát alátámasztó szerződést vagy a munkavégzés igazolására alkalmas egyéb dokumentumot (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
2.1.7. a kötelező szakértőjelölti jelölti idő vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszám teljesítéséről szóló 5. pont szerinti igazolást,
2.1.8. a Magyar Igazságügyi Szakértői Xxxxxx által külön szabályzatban előírt képzési és vizsgafeltételek teljesítéséről szóló igazolást (ha ez a kérelmezett szakterület vonatkozásában szükséges),
2.1.9. az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges jogi ismeretek oktatásán való részvételről és a jogi vizsga – a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve – sikeres letételéről szóló okirat másolatát,
2.1.10. nyilatkozatot arról, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységét fő- vagy mellékállásban kívánja végezni,
2.1.11. kötelezettségvállalást arra irányulóan, hogy a hatósági kirendelésnek – jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz,
2.1.12. igazságügyi szakértői személyi adatlapot,
2.2. csatolhatja:
2.2.1. az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha azzal a kérelmező rendelkezik,
2.2.2. nyilatkozatát arról, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, ez esetben az elektronikus elérhetőségét.
3. A szakmai gyakorlati idő igazolása:
3.1. munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,
3.2. megbízási jogviszonyban végzett tevékenység esetén a megbízó,
3.3. gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottjaként végzett tevékenység esetén a gazdasági társaság,
3.4. igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozó kérelmező esetében az intézmény vezetője,
3.5. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység esetében a foglalkoztató által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza
a) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
b) kérelmező által betöltött munkakör megnevezését és részletes leírását,
c) a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel),
d) a 3.4. pont szerinti kérelmező esetén az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező legalább napi 6 órás időtartamban végzi vagy végezte a tevékenységét.
4. A szakmai gyakorlati idő igazolása egyéni vállalkozó kérelmező esetén hatósági bizonyítvány arról, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységi köre mely időponttól terjed ki az igazolni kívánt szakirányú tevékenységre.
5. A szakértőjelölti időtartam igazolása:
5.1. a 3.4. pontban meghatározottakon kívüli szakértőjelölti tevékenység végzésére irányuló, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben előírt valamely jogviszony keretében a miniszter rendeletében meghatározott jelölti idő elteltéről, vagy a miniszter rendeletében az adott szakterületre előírt ügyszám teljesítéséről szóló, a munkáltató vagy megbízó, valamint – amennyiben annak személye xxxxx – a mentor szakértő által kiállított igazolás, amely tartalmazza:
5.1.1. a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
5.1.2. a szakértőjelölt által betöltött munkakör szakterülethez kötődő megnevezését és részletes leírását,
5.1.3. a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel),
5.1.4. a szakvélemények előkészítésében való közreműködés számát (ügyszám) az érintett szakterületek szerinti bontásban (amennyiben a szakterülethez kapcsolódóan ez szükséges),
5.1.5. a kérelmezett szakterület vonatkozásában a miniszter rendeletében előírt egyéb feltételek meglétét (amennyiben ilyen van),
5.1.6. a mentor szakértő szakmai minősítését.
5.2. Az 5.1. pontban foglalt igazolás mellett szükséges a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara igazolása is arról, hogy a szakértőjelölt a szakértőjelölti tevékenysége végzésének időtartama alatt a szakértőjelölti névjegyzékben szerepelt.
6. A szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemnek gazdasági társaság esetén tartalmaznia kell:
6.1. a gazdasági társaság,
6.1.1. teljes nevét,
6.1.2. rövidített nevét,
6.1.4. cégjegyzékszámát,
6.1.5. vezető tisztségviselőjének nevét és lakóhelyét,
6.1.6. névjegyzékbe vett igazságügyi szakértő tagjának nevét és nyilvántartási számát,
6.1.7. névjegyzékbe vett igazságügyi szakértő alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát,
6.2. a névjegyzékbe bejegyezni vagy módosítani kért szakterület(ek) megnevezését,
6.3. a cégjegyzéket vezető cégbíróság megnevezését,
6.4. a gazdasági társaság képviseletére jogosult cégszerű aláírását.
7. A gazdasági társaság kérelméhez
7.1. csatolni kell:
7.1.1. igazságügyi szakértő alkalmazott esetén, a gazdasági társaság igazolását az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben meghatározott valamely foglalkoztatási jogviszony fennállásáról,
7.1.2. a gazdasági társaság kötelezettségvállalását arra irányulóan, hogy a hatósági kirendelésnek
– jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz,
7.2. csatolhatja a nyilatkozatot arról, hogy a gazdasági társaság az elektronikus kapcsolattartást vállalja, ez esetben az elektronikus kapcsolattartást vállaló vezető tisztségviselő születési helyének, idejének és anyja nevének, valamint a gazdasági társaság cégjegyzékbe bejegyzett elektronikus elérhetőségének megadása is szükséges.”
A Kormány 125/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §
(4) bekezdésében,
a 2. alcím tekintetében a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
1. § A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl támogatás nyújtható]
„d) azon álláskereső személynek, akinek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül”
(határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4–8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására.)
2. § A Korm. rendelet az 5. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Speciális közfoglalkoztatási program támogatása
5/A. § (1) Támogatás nyújtható a járási hivatal által kiközvetített mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskereső határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6 órás munkaidőben történő foglalkoztatására.
(2) A támogatás közfoglalkoztatási pontnak minősülő közfoglalkoztató részére nyújtható.
(3) Közfoglalkoztatási pont lehet:
a) települési önkormányzat,
b) önkormányzati nonprofit gazdasági társaság.
(4) Támogatás nyújtható:
a) a speciális közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének 100 százalékáig,
b) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal) történő előzetes egyeztetés szerinti 3. § (4) bekezdésében meghatározott közvetlen költséghez, amelynek mértéke nem haladhatja meg a speciális közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz nyújtott támogatás 20 százalékát,
c) a speciális közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges beruházási költségekhez – ideértve a speciális munkahely kialakításához kapcsolódó költségeket – 100 százalék mértékig,
d) a kormányhivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a speciális közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges szervezési költséghez – különösen a munkairányítók bérköltsége, terembérlet, a közfoglalkoztatottak napi egyszeri meleg étkeztetése, a munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó utazási költség – 100 százalék mértékig,
e) a speciális közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges anyagköltséghez, amelynek mértéke nem haladhatja meg a speciális közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz nyújtott támogatás 20 százalékát.
(5) Amennyiben a közfoglalkoztató a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatás alapja a közfoglalkoztatási bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege.
(6) A speciális közfoglalkoztatási program időtartama alatt a közfoglalkoztatási pont a közfoglalkoztatott részére az állami foglalkoztatási szerv, vagy az állami foglalkoztatási szerv nevében az általa nyilvántartásba vett munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezet által nyújtott a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 4. § a)–e) pontjában, valamint a 9/A. §-ában meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatások, a szociális szolgáltatások nyújtására jogosult szervezet által nyújtott a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában, 65/A. §-ában és 65/F. §-ában meghatározott szociális szolgáltatások, valamint az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 13. §-ában meghatározott szakellátás keretében pszichiátriai és szakpszichológusi, valamint addiktológiai ellátások igénybevételét biztosítja.
(7) A támogatási időszak a speciális közfoglalkoztatási program tekintetében 5 hónap.
(8) Az 5/A. § (1) bekezdése szerinti speciális közfoglalkoztatási program támogatása kérelemre nyújtható, a program támogatásáról a közfoglalkoztatásért felelős miniszter mérlegelési jogkörében dönt. A támogatási eljárásra a 7. § (2), (3), (6), (7), (8) és (10) bekezdéseit kell alkalmazni.”
3. § A Korm. rendelet 6. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl támogatás nyújtható az Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló program keretében történő,]
„d) azon álláskereső személynek, akinek legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül”
(határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4–8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására.)
4. § A Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének
100 százalékáig terjedhet. Amennyiben a közfoglalkoztató a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a közfoglalkoztatási bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege. Ezen túlmenően támogatás nyújtható a kormányhivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott közvetlen költséghez, valamint az országos közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges anyagköltséghez, amelyek összesített mértéke nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz nyújtott támogatás 20 százalékát.”
5. § A Korm. rendelet 7/B. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közfoglalkoztatási mintaprogram olyan program, amelyben elsősorban értékteremtő, hasznos, a helyi sajátosságokon alapuló, a település önfenntartását elősegítő tevékenységet folytatnak és amelyre vonatkozóan korábban az adott település – a közfoglalkoztató személyétől függetlenül – nem részesült támogatásban.
(8) A ráépülő közfoglalkoztatási program olyan közfoglalkoztatási program, amely a közfoglalkoztatási mintaprogram lezárását követően azonos településen és azonos tevékenységi körrel valósul meg.”
2. A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása
6. § A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a következő 2/C. §-sal egészül ki:
„2/C. § (1) A közfoglalkoztatási pontok által indított speciális közfoglalkoztatási programban 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított speciális közfoglalkoztatási bér:
a) havibér alkalmazása esetén 41 556 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 10 389 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2077 forint.
(2) A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási pontok által indított speciális közfoglalkoztatási programban 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatottat megillető speciális garantált közfoglalkoztatási bér:
a) havibér alkalmazása esetén 53 277 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 13 319 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2663 forint.”
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13–17. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre és személyi hatálya
1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből finanszírozott határon átnyúló együttműködési programok közül
a) az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program,
b) az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program,
c) az Interreg V–A Románia–Magyarország Együttműködési Program,
d) az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program,
e) az Interreg V–A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program, f ) az Interreg V–A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program
(a továbbiakban együtt: határon átnyúló együttműködési programok) végrehajtására, valamint a határon átnyúló együttműködési programok uniós támogatása és hazai társfinanszírozása felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére.
2. § E rendelet hatálya kiterjed a határon átnyúló együttműködési programokból uniós és hazai támogatásban részesülő jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projektek kedvezményezettjeire.
2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat,
2. audit hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
3. auditor csoport: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó munkacsoport,
4. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény
1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,
5. felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,
6. hazai kedvezményezett: a határon átnyúló együttműködési programok keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a vezető kedvezményezettel aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél,
7. hazai társfinanszírozás: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, hazai TA kedvezményezettje, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a hazai kedvezményezett, illetve az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezett hazai társfinanszírozási támogatási szerződést, az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezett TA támogatási szerződést köt,
8. hazai társfinanszírozási támogatási szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, illetve az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában megkötött támogatási szerződés,
9. hitelesítés: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai kedvezményezett az uniós támogatási, és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,
10. hitelesítési jelentés: az igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a partnerország felelős szervezete által összeállított jelentés,
11. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a hazai kedvezményezett részére, illetve a nemzeti hatóság által a hazai TA kedvezményezett részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,
12. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk
(4) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet,
13. igazoló hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
14. IMIR 2014–2020 rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Területi Együttműködési Programok és az azok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló monitoring és információs rendszer,
15. információs pont: az 1. § c) és f ) pontja szerinti együttműködési program hatékony lebonyolítását szakmailag támogató szervezet,
16. irányító hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke, a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
17. költségigazolás: az igazoló hatóság által végzett igazolási tevékenységek,
18. költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési programonként felmerült költség igazolására irányuló nyilatkozat,
19. közös titkárság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet,
20. külföldi partnerországi TA társfinanszírozás: a határon átnyúló együttműködési programokban részt vevő országok által a TA projektekhez biztosított társfinanszírozás,
21. megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje és hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés,
22. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten,
23. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi – ugyanazon szempontok szerint, ismételt és teljes körű – ellenőrzése,
24. nemzeti hatóság: valamely határon átnyúló együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet,
25. partnerország: a határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásában résztvevő tagállam vagy harmadik ország,
26. pénzügyi átutalási egység: a nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a hazai társfinanszírozás és a megelőlegezés hazai kedvezményezettek felé történő kifizetését, továbbá a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi,
27. programszámla: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerinti, az uniós támogatások és a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik,
28. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül,
29. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom,
30. szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontja, a nemzeti jogszabályok, illetve az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, illetve a megelőlegezési szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése, amelyeknek eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,
31. tagállami helytállás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a külföldi irányító hatóság, az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai irányító hatóság részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben résztvevő hazai kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető kedvezményezett részére elmulasztja vagy a hazai vezető kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az irányító hatóság részére elmulasztja,
32. tagállami hozzájárulás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság külön megállapodás alapján évente folyósít a külföldi irányító hatóság részére a közös finanszírozású külföldi és hazai TA projektek hazai forrásszükségletének fedezeteként,
33. TA kedvezményezett: a TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, annak vonatkozásában uniós támogatásban, valamint az adott TA projekt típusától függően partnerországi TA társfinanszírozásban, illetve hazai társfinanszírozásban részesülő fél,
34. TA költségvetés: az együttműködési program monitoring bizottsága által elfogadott, a teljes 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó pénzügyi keret,
35. TA projekt: olyan – az együttműködési program TA keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése,
36. TA támogatási szerződés: az irányító hatóság és a TA kedvezményezett között létrejött szerződés, amely a TA projekt típusától függően az uniós támogatáson kívül tartalmazhat partnerországi TA társfinanszírozást és hazai társfinanszírozást is,
37. uniós támogatási szerződés: az együttműködési program irányító hatósága és a vezető kedvezményezett között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá,
38. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell értelmezni.
II. FEJEZET
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
3. Hazai társfinanszírozás
4. § (1) A határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a kapcsolódó hazai társfinanszírozást további pályáztatás nélkül a nemzeti hatóság biztosítja. A nemzeti hatóság bocsátja rendelkezésre a kapcsolódó hazai társfinanszírozást a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére.
(2) A hazai társfinanszírozás mértéke
a) központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 15%-a,
b) nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a,
c) hazai TA kedvezményezett, és információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a TA költségvetésben szereplő, teljes időszakra vonatkozó nemzeti támogatás összege
lehet.
(3) A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést – a TA projektek kivételével – a nemzeti hatóság megbízásából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köti meg a hazai kedvezményezettel.
(4) A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság köti meg a hazai TA kedvezményezettel a TA költségvetés teljes hazai forrásai alapján, ha a hazai társfinanszírozás kifizetése a hazai TA kedvezményezett részére közvetlenül – nem az évente fizetendő tagállami hozzájárulás terhére – történik.
(5) A hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra. A hazai társfinanszírozás kifizetése euróban történik a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, valamint az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett euróban vezetett számlájára.
(6) A hazai kedvezményezettel – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettet – kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rendelkezni kell a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet
(7) | a) a hazai kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat, b) jelzálogjog, c) kezesség, vagy d) óvadék. A hazai TA kedvezményezettel kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási | |
(8) | szerződés esetén a (6) bekezdésben meghatározott biztosítékok alkalmazhatók. A nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés további, a (6) és | |
(9) | (7) bekezdés szerinti rendelkezéseken kívüli tartalmi követelményét, amely a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett esetén eltérő tartalmú lehet. A nemzeti hatóság biztosítja | |
a) a külföldi irányító hatóságok felé teljesítendő éves tagállami hozzájárulás befizetéséhez szükséges forrást, b) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 130. cikk (1) bekezdése szerinti időközi kifizetés 90%-át meghaladó rész vonatkozásában a hazai kedvezményezettre eső uniós források megelőlegezését, c) a tagállami helytállás összegét a külföldi vagy hazai irányító hatóság részére a jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján. | ||
4. A hazai társfinanszírozás kifizetése és visszafizetésének kezelése | ||
5. § | (1) (2) | A pénzügyi átutalási egység – a TA projektek kivételével – ellátja a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetésével, és szükség esetén annak visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat. Az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság gondoskodik – az irányító |
(3) | hatóság által megkötött TA támogatási szerződés alapján – a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság szükség esetén gondoskodik a tagállami helytállás kifizetéséről a hazai irányító hatóság részére. Az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a hazai | |
társfinanszírozási támogatási szerződés alapján a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett részére, valamint szükség esetén annak visszaköveteléséről. A nemzeti hatóság gondoskodik az éves tagállami hozzájárulás összegének külföldi irányító hatóság részére történő kifizetéséről, illetve – szükség esetén – a tagállami helytállás rendelkezésre bocsátásáról. | ||
6. § | (1) (2) | A hazai társfinanszírozás a) a határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázaton uniós támogatásra jóváhagyott projekt hazai kedvezményezettje részére az uniós támogatási szerződéskötést követően megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, b) a TA projekt hazai kedvezményezettje, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére a TA költségvetés alapján megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés alapján kerül kifizetésre. A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett részére a teljes hazai társfinanszírozás kifizetése |
(3) | egyösszegű előleg formájában történik. Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a kifizetésre utófinanszírozás formájában kerül sor, a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás mértékéig. A hazai társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül a pénzügyi átutalási | |
(4) | egység gondoskodik a hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő átutalásáról, amelyet az IMIR 2014–2020 rendszerben kell kezdeményezni. A nemzeti hatóság a hazai TA kedvezményezettel történő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve | |
(5) | TA támogatási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon belül gondoskodik a hazai társfinanszírozás teljes összegének támogatási előlegként történő átutalásáról az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül. Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén a nemzeti hatóság gondoskodik | |
a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás kifizetéséről az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül. |
(6) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(7) A pénzügyi átutalási egység a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a számlakivonat kézhezvételét követő három munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(8) A hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett, illetve hazai TA kedvezményezett részére történő folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet.
7. § (1) A hazai kedvezményezett a hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a számlákkal és gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal együtt nyújtja be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek. A hazai TA kedvezményezett a hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a nemzeti hatóság részére nyújtja be.
(2) A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett köteles visszafizetni a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított egy éven belül nem nyújt be előleg-elszámolást.
(3) Ha a hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a pénzügyi átutalási egység a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a pénzügyi átutalási egység a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.
(4) A hazai TA kedvezményezett, és az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett által vissza nem fizetett összeg (3) bekezdés szerinti behajtásáról a nemzeti hatóság gondoskodik.
(5) Ha szabálytalanság esetén a hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a vezető kedvezményezett részére, így az irányító hatóság és a vezető kedvezményezett között fennálló uniós támogatási szerződés alapján az uniós támogatási összeg nem hajtható be és a nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ezen összeget az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle.
(6) A hazai társfinanszírozás teljes összegét a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett a projekt végrehajtásának teljes időtartama alatt jogosult felhasználni.
(7) Ha a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett részére előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai kedvezményezett, illetve a hazai TA kedvezményezett részére hitelesített összköltség hazai társfinanszírozás része, akkor ezen különbözet tekintetében a hazai kedvezményezettnek és a hazai TA kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
(8) A (7) bekezdés szerinti visszafizetés határideje
a) hazai kedvezményezett esetén a projektrész,
b) hazai TA kedvezményezett esetén a TA projekt
pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(9) A visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg – az annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidő lejártáig – nem tekinthető a támogatási összeg jogosulatlan igénybevételének. A hazai társfinanszírozás fel nem használt részének határidőre történő visszafizetése esetén nem keletkezik az Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség.
(10) Ha a hazai kedvezményezettet, a hazai TA kedvezményezettet, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettet érintő szabálytalanságból fakadó összeget az együttműködési program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, illetve az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni.
5. Uniós támogatás megelőlegezése
8. § (1) A határon átnyúló együttműködési programok keretében uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a nemzeti hatóság – központi költségvetési szerv részére kérelem nélkül, nem központi költségvetési szerv részére kérelemre – megelőlegezést biztosít.
(2) A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani. A megelőlegezési szerződést az uniós támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni.
(3) Megelőlegezés iránti kérelmet nem központi költségvetési szerv kedvezményezett akkor nyújthat be, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja az 550 ezer eurót. A megyei önkormányzatok az 550 ezer euró alatti összköltségű projektrészük támogatásának megelőlegezését is kérelmezhetik.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hazai kedvezményezett nevét, székhelyét, adószámát,
b) az uniós támogatási szerződés számát,
c) a projektrész elszámolható összköltségét,
d) a projektrészre eső uniós támogatás összegét,
e) a projektrész pénzügyi tervét évenkénti bontásban, és
f ) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
(5) A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett köteles a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosítékok közül legalább egy biztosíték meglétét igazolni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.
(6) A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettnek az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével nyújtható megelőlegezés.
9. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai kedvezményezettel – a nemzeti hatóság megbízásából – megköti a megelőlegezési szerződést, valamint gondoskodik a megelőlegezési szerződések kezeléséről és nyilvántartásáról.
(2) A pénzügyi átutalási egység – a nemzeti hatóság megbízásából – kifizeti a megelőlegezés összegét a hazai kedvezményezett részére, valamint ellátja a megelőlegezés visszafizetésével kapcsolatos követeléskezelési feladatokat.
(3) A megelőlegezés kifizetése egy összegben történik, amelynek mértéke nem haladhatja meg a hazai kedvezményezett projektrészéhez nyújtott uniós támogatás 30%-át.
(4) A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a megelőlegezési szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.
(5) A hazai kedvezményezett projektrészenként forint alapú elkülönített fizetési számlát nyit a megelőlegezett összeg fogadására.
(6) A megelőlegezett összeget legkésőbb az utolsó uniós támogatási részlet kifizetésének hazai kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását követő tizenöt napon belül vissza kell utalni a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon.
(7) A hazai kedvezményezett köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Ha ezek egyenlege az uniós támogatás záró kifizetésének időpontjában pozitív, akkor a hazai kedvezményezett köteles ezen összeget a nemzeti hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(8) Ha a hazai kedvezményezett a megelőlegezett összeg visszautalását a (6) bekezdésben meghatározott határidőre nem teljesíti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megelőlegezett összeget az Ávr. szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle.
(9) A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetéséről a hazai kedvezményezett önerőből köteles gondoskodni, a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett ezen összeg visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehet igénybe.
(10) A hazai kedvezményezett részére a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolás benyújtásával köteles igazolni a köztartozás-mentességét.
(11) A megelőlegezési szerződés kezelése, a megelőlegezés kiutalása és visszakövetelése az IMIR 2014–2020 rendszeren keresztül történik.
10. § (1) A hazai TA kedvezményezett számára a nemzeti hatóság megelőlegezést biztosíthat.
(2) A hazai TA kedvezményezettel a nemzeti hatóság köti meg a megelőlegezési szerződést, és gondoskodik a megelőlegezés kifizetéséről, illetve a visszakövetelési feladatok ellátásáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megelőlegezésre a 8. és 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
a) hazai kedvezményezetten a hazai TA kedvezményezettet kell érteni,
b) projektrészen a TA projektet kell érteni,
c) megelőlegezési kérelmet a TA költségvetés jóváhagyását követően lehet benyújtani,
d) a megelőlegezési szerződést a megelőlegezési kérelem jóváhagyását követően lehet megkötni,
e) a hazai TA kedvezményezett 550 ezer euró alatti TA projekt esetén is jogosult megelőlegezési kérelmet benyújtani,
f ) az uniós támogatási szerződés számán a TA projekt azonosító számát kell érteni.
6. A hitelesítés
11. § A határon átnyúló együttműködési programok keretében megítélt uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a jogszabály által hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata.
12. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai kedvezményezett által benyújtott, felmerült és a hazai kedvezményezett által kifizetett költséget alátámasztó dokumentum formai és tartalmi ellenőrzéséről. Az IMIR 2014–2020 rendszerbe elektronikusan feltöltött dokumentum – ide nem értve az eredeti számlát – egy tekintet alá esik a papír alapon benyújtott dokumentummal.
(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy
a) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,
b) a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és a határon átnyúló együttműködési programok keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,
c) a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a projektre vonatkozó döntéssel, valamint az uniós támogatási szerződéssel és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződéssel,
d) a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban,
e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő,
f ) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,
g) az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság,
h) kettős finanszírozás nem valósult meg,
i) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,
j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,
k) a közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották,
l) az uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása,
m) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak.
(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles ellenőrizni a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai kedvezményezett köteles az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet számára benyújtani. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai kedvezményezett felelőssége.
13. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles gondoskodni a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
(2) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész befejezése és a hazai kedvezményezett által benyújtott záró jelentés elfogadása között legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(3) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrész megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni.
(4) Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrészt minden, a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés.
(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
a) a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
c) azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott hiteles másolatokkal,
d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,
e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját,
f ) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását,
g) a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
h) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását, és
i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.
14. § (1) A hitelesítést dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 12. § és 13. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére.
15. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet visszafizetési felszólítást, ennek eredménytelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményez a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált vagy fel nem használt hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezettől történő visszakövetelése érdekében.
16. § (1) A hazai TA kedvezményezett TA forrás terhére felmerült költségeinek hitelesítését, valamint az ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a nemzeti hatóság végzi.
(2) A nemzeti hatóság köteles gondoskodni a TA projekt megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
17. § Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget az együttműködési programban rögzített módon a kedvezményezett köteles átváltani euróra.
18. § (1) A hazai kedvezményezett – ha nem ért egyet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési nyilatkozat tartalmával – a hitelesítési nyilatkozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé.
(2) A nemzeti hatóság – a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával – megvizsgálja a panaszt, majd annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a hazai kedvezményezettet a vizsgálat eredményéről.
(3) Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a hazai kedvezményezett panasza megalapozott, a nemzeti hatóság az adott hitelesítési nyilatkozat felülvizsgálatára utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(4) A hazai TA kedvezményezett által benyújtott panasz e § szerinti kivizsgálását a nemzeti hatóság a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonása nélkül végzi.
7. Szabálytalanságkezelés
19. § (1) A nemzeti hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (a továbbiakban együtt: a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen.
(2) A szabálytalanságok jelentése érdekében a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet, valamint az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával.
20. § (1) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2) A szabálytalanság-felelős
a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,
b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket,
c) gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok IMIR 2014–2020 rendszerbe való feltöltéséről.
21. § (1) Xxx a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt, és megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek, TA projekt esetén a nemzeti hatóság szabálytalanság felelősének.
(2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére, vagy a szabálytalansági vizsgálat elutasítására.
(3) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.
(4) A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről a szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket, illetve a nemzeti hatóságot.
(5) Szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg.
22. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított, vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a nemzeti hatóság vezetője az IMIR 2014–2020 rendszerben történő rögzítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntésről haladéktalanul értesíti a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat – azok másolatának megtartása mellett – az (1) bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően megküldi a nemzeti hatóság részére.
23. § (1) A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha
a) a hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,
b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
c) a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
d) az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja, vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot állapít meg,
e) rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy
f ) a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba.
(2) Ha a szabálytalanság gyanúja az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ügyben érkezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a szervezet vezetője javaslatot tehet szabálytalanság
– szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli – megállapítására, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre.
24. § A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanút, a szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét, a szabálytalansági vizsgálat lezárását és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben.
25. § (1) A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásnak időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.
(2) A szabálytalanság-felelős meghallgathatja az érintett személyeket és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.
(3) Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy más hatóság előzetes döntése, vagy szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatának meghozataláig, vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
26. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság hiányának megállapítása esetén is – a szabálytalanság- felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen
a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését,
e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
f ) a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,
g) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f ) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot, és
h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket.
(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá
a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,
b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget, és
c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát.
27. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a nemzeti hatóság vezetője részére a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés jóváhagyásának napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni.
(2) A szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést a nemzeti hatóság vezetője állapítja meg.
(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez.
(4) Ha a nemzeti hatóság vezetője a (3) bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja xxxx, a nemzeti hatóság vezetője
a) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti,
b) az elrendelt intézkedést megváltoztathatja, vagy
c) saját hatáskörben új eljárást folytathat le.
(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat
a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy
b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító, és – ha szükséges – intézkedést – így különösen a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vagy a korrekció összegének a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyható összegéből történő levonását – elrendelő döntéssel.
(6) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet a szabálytalanságot a hazai kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet terheli.
(7) A szabálytalanság-felelős az (5) bekezdés b) pontja szerinti döntésről értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.
28. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a szabálytalansággal érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró vagy az eljárásba bevont személyek részére kifizetendő díj összegére eső támogatás kifizetése egészében vagy részben megtagadható, visszakövetelhető.
29. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.
(2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.
(3) Ha az audit hatóság vagy az auditori csoport hazai tagja ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg
a) a hazai igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak,
b) az audit hatóság vagy az auditori csoport hazai tagja felkéri a nemzeti hatóságot, hogy tájékoztassa a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a szabálytalanság megállapításáról és intézkedjen a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról.
(4) A visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye.
30. § Az együttműködési program irányítási és ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanság megállapításáról
– a nemzeti hatóság tájékoztatása alapján – az irányító hatóság tájékoztatja az audit hatóságot és a hazai igazoló hatóságot.
8. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat
31. § (1) Az a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésbe, illetve TA támogatási szerződésbe (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve – a nemzeti hatósághoz.
(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni
a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre, vagy a visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást, és
c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.
(4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
32. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet
a) a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival,
b) a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és
c) a szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással
együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez.
(2) A nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul köteles a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(3) Ha a nemzeti hatóság a jogorvoslati xxxxxxx felterjesztése előtt a kérelem alapján megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik, vagy a visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a szabálytalansági döntést visszavonja, illetve annak számítási hibáját javítja.
(4) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a nemzeti hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le, és az ennek során hozott szabálytalansági döntést haladéktalanul közli az érintett hazai kedvezményezettel vagy hazai TA kedvezményezettel, valamint a jogorvoslati egységgel.
(5) A szabálytalansági döntést hozó nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági vizsgálattal érintett támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet vagy hazai TA kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.
33. § Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditori csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen – ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditori csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz – az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.
34. § A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg.
35. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha
a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,
b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
c) a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,
d) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás, illetve a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését,
e) a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.
(2) A jogorvoslati kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység köteles érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
(3) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.
36. § (1) A jogorvoslati egység a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(2) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.
(3) A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a nemzeti hatóságtól további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A nemzeti hatóság köteles a tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátani.
(4) A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a nemzeti hatóságon keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet. A hazai TA kedvezményezett tájékoztatásáról a nemzeti hatóság közvetlenül gondoskodik.
(5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást a kérdés jogerős eldöntéséig vagy elbírálásáig felfüggeszti.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a jogorvoslati egység az eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást.
(7) A jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.
37. § (1) A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti és – a szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség,
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei – jogsértés, illetve az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem – nem állnak fenn.
(2) Ha a jogorvoslati egység a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot.
(3) A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.
(4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni.
9. Jelentés a szabálytalanságokról
38. § (1) A nemzeti hatóság – az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk (2) bekezdése és a 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében részletezett tartalommal – jelentést küld
a) az igazoló hatóság, az irányító hatóság és az audit hatóság részére
aa) az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság megállapítását követő tíz napon belül,
ab) egyéb esetben a negyedévet követő harminc napon belül,
b) az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére az 1. § c)–f) pontjai szerinti együttműködési program esetén.
(2) Az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program esetén az (1) bekezdés szerinti jelentések alapján az igazoló hatóság az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő negyvenöt napon belül köteles jelentést küldeni az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentést az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx részére, illetve tájékoztatásul annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak.
(4) Az igazoló hatóság a nemzeti hatóság által küldött jelentést, valamint az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx Koordinációs Iroda az igazoló hatóság – az (1) bekezdés szerinti jelentés esetén a nemzeti hatóság – által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – formai vagy tartalmi hiba megjelölésével – visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentést haladéktalanul el kell készíteni, ha a szabálytalanságnak Magyarország területén kívül is hatásai vannak.
(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentés elküldése elektronikus úton történik.
(7) (8) | A nemzeti hatóság minden év február 28-áig együttműködési programonként kimutatást küld az igazoló hatóság részére a tárgyévet megelőző évben felmerült követelésekről, a behajtott, illetve behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles megküldeni a kimutatást az Európai Bizottságnak. | |
39. § | A nemzeti hatóság a szabálytalanság megtörténtét megállapító döntést a döntés meghozatalát követő harminc | |
napon belül a hazai kedvezményezett neve, a projekt megnevezése, a szabálytalanság elkövetésének módja, | ||
a szabálytalanság következménye és a szabálytalansággal érintett összeg feltüntetésével – a személyes adatok | ||
kivételével – a honlapján közzéteszi. | ||
40. § | Az irányító hatóság köteles a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a rendszerszintű | |
szabálytalanság tudomására jutásról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni. | ||
41. § | (1) | Az irányító hatóság közreműködik a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban |
foglaltak szerint. | ||
(2) | Ha az irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, | |
valamint indokolt esetben az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx Koordinációs Irodát. | ||
III. FEJEZET AZ INTERREG V–A MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÉS AZ INTERREG– IPA MAGYARORSZÁG–SZERBIA EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI | ||
10. Irányítási és kontrollrendszer leírás | ||
42. § | Az irányító hatóság kialakítja az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program és az Interreg– | |
IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: programok) | ||
irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti és évente aktualizálja a programok irányítási és | ||
kontrollrendszerének leírását. Az irányító hatóság az aktualizált leírást minden év október 31-ig megküldi az audit | ||
hatóság részére. | ||
11. Pályáztatás és szerződéskötés | ||
43. § | (1) | A monitoring bizottság |
a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti | ||
és tanácsi rendelet 38. cikkének megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét, | ||
b) jóváhagyja a pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat tartalmazó pályázati | ||
felhívásokat, | ||
c) elfogadja a panaszkezelést szabályozó dokumentumokat, | ||
d) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti és | ||
tanácsi rendelet 39. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket. | ||
(2) | A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével a programok irányító hatósága köti | |
meg az uniós támogatási szerződést. | ||
(3) | Az uniós támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység a módosított | |
feltételekkel is támogatható lett volna. A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott | ||
összeget meghaladó, költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására, kivéve, ha | ||
a) a monitoring bizottság így dönt, | ||
b) jogszabály eltérően rendelkezik, vagy | ||
c) vis maior esemény következik be. | ||
(4) | A hazai kedvezményezett által biztosított önerő aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet. |
12. Kifizetési előrejelzés
44. § (1) Az irányító hatóság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.
(2) Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig.
13. Programszámla
45. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg kifizetés, valamint a külföldi partnerországoktól érkező források fogadására az igazoló hatóság programonként euró programszámlát nyit a kincstárban.
(2) A programszámlán a vezető kedvezményezett vagy a TA kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés írható jóvá.
(3) A programszámláról az igazoló hatóság által indított átutaláshoz az átutalási megbízást az IMIR 2014–2020 rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére.
(4) Az igazoló hatóság a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a kézhezvételét követő három napon belül rögzíti az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(5) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.
14. Az uniós támogatás folyósítása és visszakövetelése
46. § (1) Az uniós támogatás folyósítására a vezető kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján, illetve – ha a programok szabályozása lehetővé teszi uniós előleg kifizetését – az uniós támogatási szerződés alapján kerül sor.
(2) A vezető kedvezményezett az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.
(3) A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az IMIR 2014–2020 rendszerben. Az irányító hatóság a közös titkárság által ellenőrzött és jóváhagyott kifizetési kérelmet ellenőrzi, kifizetésre jóváhagyja, és megküldi az igazoló hatóság részére az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(4) Az igazoló hatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető kedvezményezett euró alapú fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.
(5) A programszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
47. § (1) Az irányító hatóság megbízásából a közös titkárság gondoskodik a vezető kedvezményezettel szemben előírt követelések behajtásáról.
(2) Az igazoló hatóság a vonatkozó közös programszámlán jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.
(3) Ha a vezető kedvezményezett a megadott határidőre nem teljesíti az uniós támogatást érintő visszafizetési kötelezettségét, az igénybe vett uniós támogatás egészét vagy arányos részét az uniós támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell rendeznie.
(4) Ha a szabálytalanságban érintett összeget a programok zárásáig nem lehetett behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a vezető kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig programonkénti bontásban meg kell őrizni.
15. Költségigazolás
48. § (1) Az igazoló hatóság a programonként felmerült költség alapján átutalási kérelmet és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.
(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a programonként felmerült költség
a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,
b) ellenőrizhető bizonylaton alapul,
c) megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és
d) – a programokra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.
(3) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik
a) az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről,
b) a programok keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról, valamint
c) a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről.
(4) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést a közös titkárság részére.
(5) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a programok végrehajtásában érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(6) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.
49. § Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére
a) az ellenőrzési nyomvonalat,
b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott, az irányító hatóság számára megküldött ajánlásait.
16. Elszámolás az Európai Bizottsággal
50. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, éves beszámoló és záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a kedvezményezettek kifizettek, az IMIR 2014–2020 rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal alátámasztottak, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.
51. § (1) Az igazoló hatóság az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt az IMIR 2014–2020 rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére.
(2) A záró egyenleg átutalás igénylés során az igazoló hatóság az IMIR 2014–2020 rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidőt követő hat hónapon belül.
(3) Az igazoló hatóság a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az irányító hatósággal folytatott egyeztetést követően – megküldi az audit hatóság részére a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hét hónapon belül.
(4) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.
17. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal
52. § (1) Az éves elszámolás időszaka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.
(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó időszak.
(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.
53. § (1) Az igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig megküldi az audit hatóság részére a számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az audit
hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak.
(2) Az irányító hatóság minden év október 15-ig megküldi a számviteli évről az éves összefoglalót és az uniós mintának megfelelő vezetői nyilatkozatot az audit hatóság és az igazoló hatóság részére.
(3) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait december 15-ig megküldi az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni.
(4) A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet. Az egyeztetés eredményeként a szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.
(5) Az audit hatóság és az igazoló hatóság az éves összefoglalóra tett észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság részére.
(6) Az igazoló hatóság január 15-ig elkészíti és megküldi az uniós mintának megfelelő éves beszámoló tervezetét az audit hatóság részére.
(7) Az irányító hatóság január 31-ig megküldi az igazoló hatóság és az audit hatóság részére
a) a végleges éves összefoglalót,
b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint
c) a vezetői nyilatkozatot.
(8) Az igazoló hatóság február 10-ig véglegesíti és megküldi az éves beszámolót az audit hatóság részére.
(9) Az audit hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az uniós mintának megfelelő auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít.
(10) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait (éves összefoglaló, vezetői nyilatkozat, éves beszámoló, audit vélemény, valamint éves kontrolljelentés) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik.
18. Programszintű TA
54. § (1) A monitoring bizottság elfogadja a TA projektet és ezzel egyidejűleg a TA költségvetést.
(2) Az irányító hatóság a TA kedvezményezettel a TA költségvetés szerinti keretre TA támogatási szerződést köt a TA projekt típusától függő tartalommal.
55. § (1) A TA támogatási szerződésben – hazai TA kedvezményezett esetén – a TA projekt típusától függően a monitoring bizottság által elfogadott uniós társfinanszírozás és hazai társfinanszírozás, valamint – ha szükséges – külföldi partnerországi TA társfinanszírozás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(2) A TA támogatási szerződésben külföldi TA kedvezményezett esetén – az információs pont feladatot ellátó TA kedvezményezett kivételével – kizárólag a monitoring bizottság által elfogadott uniós támogatás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(3) Az információs pont feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén az (1) bekezdés szerinti TA támogatási szerződést szükséges megkötni azzal, hogy a TA kedvezményezett részére kizárólag utófinanszírozott formában kerülhet sor a költségek megtérítésére.
(4) A TA támogatási szerződés euróban kerül megkötésre.
56. § (1) A TA kedvezményezett az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést és a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet.
(2) A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja az (1) bekezdés szerinti projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az IMIR 2014–2020 rendszerben. Ha a TA kedvezményezett a közös titkárság vagy az első szintű hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, az ellenőrzési és jóváhagyási tevékenységet az irányító hatóság látja el.
57. § (1) Az irányító hatóság dönt a kifizetés indításáról, valamint – jóváhagyó döntés esetén – megküldi a kifizetési kérelmet az igazoló hatóság felé az IMIR 2014–2020 rendszerben.
(2) Az uniós támogatási összeg, valamint a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás kifizetéséről az igazoló hatóság gondoskodik a TA kedvezményezett euróban vezetett számlájának javára.
(3) Az irányító hatóság gondoskodik a TA kedvezményezettel szemben előírt uniós és külföldi partnerországi követelések érvényesítéséről a programszabályokban foglaltaknak megfelelően.
19. Az audit hatóság feladatai
58. § (1) Az audit hatóság a programok esetén
a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének, az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdésének, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (3) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,
b) elkészíti az audit stratégiát,
c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,
d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,
e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,
f ) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,
g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,
h) teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket,
i) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyeztetéseken,
j) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
k) gondoskodik az Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.
(2) Az audit hatóság az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program esetén – megállapodás alapján – elláthatja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladatokat.
(3) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.
20. Ellenőrzési tervezés
59. § (1) Az audit hatóság a programok jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül elkészíti az audit stratégiát az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján.
(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az audit stratégiát az Európai Bizottság részére.
(3) Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az audit stratégiát a válaszadásra meghatározott határidőn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.
(4) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig köteles évente felülvizsgálni az audit stratégiát.
(5) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett audit stratégiát megküldi az irányító hatóság részére.
(6) Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően köteles elkészíteni minden év február 28-ig az éves ellenőrzési tervét, amelyet tájékoztatás céljából megküld az államháztartásért felelős miniszter és az irányító hatóság részére.
21. Rendszerellenőrzés
60. § (1) Az audit hatóság – a programok esetén – köteles éves rendszerességgel elvégezni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket.
(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére.
22. Mintavételes ellenőrzés
61. § (1) Az audit hatóság köteles évente elvégezni a programok esetén az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.
(2) Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az IMIR 2014–2020 rendszerben tárolt adatokhoz.
(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére.
23. Intézkedési terv
62. § (1) A programok végrehajtásában vagy ellenőrzésében érintett szervezet vagy hatóság vezetője köteles valamennyi vonatkozó, a programokkal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni az intézkedési terveik – így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készíteni a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldeni az audit hatóság részére.
IV. FEJEZET
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI ÉS PROGRAMSZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK
24. TA projektek
63. § (1) A TA támogatási szerződés és a hazai TA kedvezményezettel kötött hazai társfinanszírozási támogatási szerződés mellékletét képező TA költségvetés jóváhagyott éves bontása évente felülvizsgálatra kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a lezárt években képződött maradvány a tárgyévre átcsoportosítható. Ha az átcsoportosítást követően a tárgyévre tervezett költségekre továbbra sem áll rendelkezésre elég fedezet, akkor a tárgyévet követő évekre tervezett forrás is átcsoportosítható a teljes TA költségvetés mértékéig.
64. § A monitoring bizottság dönthet a TA projektre jóváhagyott támogatás megemeléséről. A TA támogatási szerződés vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés a támogatott tevékenység megvalósításának időtartama alatt módosítható azzal, hogy a módosítás nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a TA támogatási szerződésben vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben meghatározott támogatáson felüli összeg biztosítására, kivéve ha a többlet-támogatás biztosítását a monitoring bizottság döntése alapozza meg.
65. § (1) A TA kedvezményezett a TA támogatási szerződésben, illetve a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben előírt rendszerességgel elszámolást köteles készíteni.
(2) A hazai TA projekt végrehajtása során felmerült költségeket a nemzeti hatóság hitelesíti.
(3) Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a határon átnyúló együttműködési programokban rögzített módon kell euróra átszámítani az IMIR 2014–2020 rendszer használatával.
25. Többlet-kötelezettségvállalás
66. § Ha a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazást ad a határon átnyúló együttműködési programok jóváhagyott keretén felüli többlet-kötelezettségvállalásra, akkor a többlet-kötelezettségvállalás eljárásrendjét az irányító hatóság vagy nemzeti hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter bevonásával készíti el.
26. Ellenőrzés
67. § Az irányító hatóság, a nemzeti hatóság, az igazoló hatóság, a közös titkárság, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, valamint a pénzügyi átutalási egység a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak az IMIR 2014–2020 rendszerben történő rögzítése során köteles biztosítani a négy szem elvének érvényesülését.
27. Az IMIR 2014–2020 rendszerre vonatkozó speciális szabályok
68. § (1) Az 1. § a) és b) pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő szervezet köteles az IMIR 2014–2020 rendszert használni a végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési, monitoring és hitelesítési feladata ellátása során, valamint köteles felhasználni ezen feladatához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége ellátásához.
(2) Az 1. § c)–f) pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő szervezet köteles az IMIR 2014–2020 rendszert használni a hazai társfinanszírozási szerződés és megelőlegezési szerződés, valamint a kifizetés és visszafizetés kezelésére.
69. § (1) Ha az IMIR 2014–2020 rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok, kifizetések rendezése – irányító hatóság, nemzeti hatóság vagy az igazoló hatóság által egyedileg meghatározott módon történő – dokumentálását kell biztosítani, és haladéktalanul gondoskodni kell az érintett modulokban az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.
(2) Ha az IMIR 2014–2020 rendszer finanszírozási modulja nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, akkor
– az utalás igazoló hatóság, irányító hatóság vagy nemzeti hatóság által egyedileg meghatározott módon történő dokumentálása mellett – az átutalási megbízás kiállítása az IMIR 2014–2020 rendszeren kívül, papír alapon is történhet.
(3) Az uniós támogatás Európai Bizottságtól való igénylése és az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása az IMIR 2014–2020 rendszerben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag az IMIR 2014–2020 rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.
(4) Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.
70. § Az IMIR 2014–2020 rendszerben használt elektronikus aláírások a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók.
71. § A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott IMIR 2014–2020 rendszert egyedi jelszóval kell védeni. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával az IMIR 2014–2020 rendszerben elvégzett műveletekért a kedvezményezett felelős.
28. Panaszkezelés
72. § (1) Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a nemzeti hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a külföldi irányító hatóság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a külföldi irányító hatóságnak.
(2) Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a hazai irányító hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a hazai irányító hatóság hatáskörébe tartozik, az irányító hatóság a panaszt a monitoring bizottság által elfogadott szabályozó dokumentumok alapján bírálja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
74. § Ez a rendelet
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Xxxxx Xxxxxx x. k.,
miniszterelnök
A Kormány 127/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet] 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 702/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”
2. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 7. §-a a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:
(Ha a 6. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 6. §)
„28. 19. pontja alapján sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás,
29. 5. és 6. pontja alapján az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás”
(nyújtható.)
3. § | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 9. §-a a következő 32. ponttal egészül ki: (Ha a 8. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 8. §) „32. 5. és 6. pontja alapján az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás” (nyújtható.) | |
4. § | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 15. §-a a következő 15. ponttal egészül ki: (Ha a 14. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 14. §) „15. 8. pontja alapján sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás” (nyújtható.) | |
5. § | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17/A. § A 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 702/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.” | |
6. § | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 17/B. § 7. pontja a következő g) alponttal egészül ki: (A Vidékfejlesztési Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: az erdőterület fejlesztésére és az erdő életképességének javítására irányuló beruházás:) „g) az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások,” | |
7. § | (1) (2) | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 17/C. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a 17/B. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 17/B. §) „10. 1., 5., 6. pontja, 7. pont d) és f ) alpontja, 11. és 12. pontja alapján csekély összegű támogatás,” (nyújtható.) A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 17/C. §-a a következő 25–27. ponttal egészül ki: |
(Ha a 17/B. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a 17/B. §) „25. 1. pontja alapján a vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás, 26. 2. pontja alapján a vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott xxxxxxxxx, 00. 6. pont b) alpontja alapján közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatás” (nyújtható.) | ||
8. § | (1) (2) | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 12–18., 22., 50–54., 68. és 69. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás, a 66. alcím szerinti támogatás a 103/Q. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben kis- és középvállalkozás részére nyújtható.” A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: |
„(5) A 67. alcím szerinti támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás részére nyújtható.” | ||
9. § | A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23/A. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a) a támogatás összege 1. erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás esetén erdő, illetve fás terület létesítésére irányuló projektenként, 2. agrárerdészeti rendszerhez nyújtott támogatás esetén projektenként, 3. az erdei ökoszisztémák ellenálló képessége és környezeti értéke növelését célzó beruházáshoz nyújtott támogatás esetén beruházási projektenként, 4. erdőgazdálkodási technológiára, valamint erdei termék feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás esetén beruházási projektenként, 5. a mezőgazdasági termék nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás esetén beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, |
b) a támogatás összege az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén kedvezményezettenként és projektenként meghaladja az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.”
10. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 50. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„50. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás
103/A. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikk (5)–(8) bekezdését és 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk
(1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet
4. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás az általános csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk
(2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.
(6) A támogatás a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által vezetett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi.”
11. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/C. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:
[A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében
valamely beruházáshoz kapcsolódó bemutató program esetén:]
„de) a megvalósíthatósági tanulmány költsége – ide értve, ha a megvalósíthatósági tanulmány eredménye alapján nem merül fel a da) és a db) alpont szerinti költség,”
(számolható el.)
12. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A támogatás egyéni vagy csoportos formában valósítható meg.”
13. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/N. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az erdő gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházás indokoltságát az erdő egy vagy több üzem tekintetében várható értéknövekedése bemutatásával szükséges alátámasztani.”
14. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 103/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatás erdőgazdálkodó és az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet 1. §
(3) bekezdés c) pontja szerinti szervezet részére nyújtható.”
15. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet IV. Fejezete a következő 67–69. alcímmel egészül ki:
„67. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás
103/R. § (1) Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kapcsolódnia kell:
a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása,
b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának javítása, feltéve, hogy az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályos uniós előírásoknál,
c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése,
d) agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzése, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a Vidékfejlesztési Programban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszer közjóléti értékének növelése, feltéve, hogy a beruházás nem termelési célra irányul,
e) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása, vagy
f) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók általi károkozás megelőzése.
(2) A támogatás feltétele, hogy
a) a beruházást elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás valósítsa meg, vagy a beruházás olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javat érintsen, amelyet elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás használ, és
b) a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárás lefolytatásra kerüljön.
(3) A támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás – ide értve a kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott uniós támogatásra vonatkozó esetet is – megszegésével.
(4) A támogatás nyújtása nem korlátozódhat meghatározott mezőgazdasági termékekre irányuló beruházásra azzal, hogy a belső piacon jelentkező túlkínálat miatt vagy felvevőpiac hiányában egyes mezőgazdasági termékek kizárhatók a támogatás alkalmazási köréből.
103/S. § (1) A bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházáshoz támogatás akkor nyújtható, ha
a) az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépi túl a mezőgazdasági üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását,
b) bioüzemanyag előállítására irányuló beruházás esetén
ba) az üzemanyag-termelő létesítmény termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és
bb) az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon,
c) a mezőgazdasági üzemben hőenergia és villamos energia megújuló forrásból történő előállítására irányuló beruházás esetén
ca) az energiatermelő létesítmény csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgál, és termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági háztartás átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztását,
cb) az előállított villamos energia hálózatba történő eladásának mértéke nem lépi túl az energiatermelő létesítmény átlagos éves fogyasztását, és
cc) az előállított energia megfelel a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2)–(6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.
(2) Ha a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett hajtja végre, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.
(3) Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásnak meg kell felelnie a nemzeti energiahatékonysági szabványoknak.
(4) Az elsődlegesen biomassza-alapú villamosenergia-termelésre irányuló beruházás akkor támogatható, ha a nemzeti előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.
103/T. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek 40%-át,
b) az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a dél-dunántúli, a közép dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban megvalósuló beruházásoz kapcsolódó elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető
a) a fiatal mezőgazdasági termelő vagy olyan mezőgazdasági termelő esetén, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdte meg tevékenységét,
b) a kollektív beruházás, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt több intézkedésre is kiterjedő integrált projekt esetén,
c) a természeti és egyéb sajátos hátránnyal rendelkező területeken megvalósuló beruházás esetén,
d) a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségről szóló bizottsági közlemény (COM/2012/079) alapján támogatott műveletek esetén, vagy
e) a 103/R. § (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó beruházás esetén kizárólag arra a többletköltségre vonatkozóan, amely a hatályos uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez szükséges a termelési kapacitás növekedésének eredményezése nélkül.
(3) A támogatási intenzitás mindannyiszor növelhető a (2) bekezdés szerinti értékkel, ahány eset a (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározottak közül fennáll. A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 90%-áig növelhető.
(4) A támogatási intenzitás legfeljebb
a) a 103/R. § (1) bekezdés d) és e) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az elszámolható költségek 100%-áig,
b) a 103/R. § (1) bekezdés f ) pontjához kapcsolódó beruházás esetén ba) az elszámolható költségek 80%-áig, vagy
bb) ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg, az elszámolható költségek 100%-áig növelhető.
103/U. § (1) A támogatás keretében
1. a 103/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költség,
2. a 103/R. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó beruházás keretében felmerülő költség,
3. az öntözéshez kapcsolódó beruházás költsége, ha
a) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási terv az Európai Bizottsághoz bejelentésre került,
b) a vonatkozó intézkedési program részletesen ismerteti – a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő – a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket,
c) rendelkezésre áll olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő rendszer a beruházás részeként kerül kiépítésre, és
d) a beruházás eredményeként a vízfelhasználás a korábbi szinthez képest legalább 25%-kal csökken,
4. a 103/R. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciál károsító események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merül fel,
5. a 103/R. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti intézkedés költsége számolható el.
(2) Nem támogatható az (1) bekezdés 3. pontjában felsorolt feltételeket teljesítő, öntözéssel kapcsolatos olyan beruházás, amely olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érint, amely a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos ok miatt „jó” minősítésnél rosszabb minősítésű, valamint olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházás, amely az öntözött területek nettó növekedését eredményezi.
(3) Az (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feltételeket nem kell alkalmazni
a) a már meglévő öntözőberendezés energiahatékonyságát érintő,
b) tározó létrehozására irányuló,
c) felszín alatti vagy felszíni víztestet nem érintő újrahasznosított víz használatára irányuló beruházásra.
(4) Nem nyújtható támogatás
a) forgótőke finanszírozásához,
b) termelési jog, támogatási jogosultság, egynyári növény vásárlása, illetve telepítése finanszírozásához,
c) vízelvezetési munkálat finanszírozásához,
d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházás finanszírozásához a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított huszonnégy hónapon belül nyújtott támogatás kivételével,
e) állatok vásárlásának finanszírozásához a 103/R. § (1) bekezdés e) és f ) pontjához kapcsolódó beruházás kivételével.
68. A vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás
103/V. § (1) A vidéki térségekben működő kkv-k számára tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén
a) a tanácsadás a Vidékfejlesztési Program keretében
aa) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) társfinanszírozott támogatásként vagy
ab) az aa) alpont szerinti támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként, kell nyújtani, és
b) a támogatásnak meg kell egyeznie a Vidékfejlesztési Programban szereplő vidékfejlesztési intézkedéssel.
(2) A tanácsadás a kedvezményezett gazdasági és környezeti teljesítményével összefüggő kérdésekre terjedhet ki.
(3) A támogatás vonatkozásában közvetlen kifizetés a tanácsadási szolgáltató részére teljesíthető.
(4) A támogatás összege tanácsadásonként nem haladhatja meg az 1500 eurónak megfelelő forintösszeget.
69. A vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás
103/Z. § (1) A vidéki térségekben működő kkv-k számára tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén
a) a támogatást a Vidékfejlesztési Program keretében aa) az EMVA-ból társfinanszírozott támogatásként, vagy
ab) az aa) alpont szerinti támogatáshoz biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásként kell nyújtani, és
b) a támogatásnak meg kell egyeznie a Vidékfejlesztési Programban szereplő vidékfejlesztési intézkedéssel.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) középvállalkozások esetén az elszámolható költségek 60%-át,
b) mikro- és kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 70%-át.
(3) A támogatás keretében
a) a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költsége,
b) a résztvevők utazási és szállásköltsége, napidíja,
c) a 103/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költség számolható el.
(4) A támogatás vonatkozásában közvetlen kifizetés a tudástranszfert vagy a tájékoztatási tevékenységet megvalósító szolgáltató részére teljesíthető.
(5) A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek alapján – az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie.”
16. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 105. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E rendelet)
„g) 17/C. § 20. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.)”
(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
17. § A 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet
1. 1. § f) pontjában a „Környezet és Energetikai Hatékonyság” szövegrész helyébe a „Környezeti és Energiahatékonysági” szöveg,
2. 5. § 1. pontjában a„10. és 13.” szövegrész helyébe a„10., 13. és 15.” szöveg,
3. 5. § 20. pontjában a„10. és 13.” szövegrész helyébe a„10., 13. és 15.” szöveg,
4. 5. § 21. pontjában a„10. és 13.” szövegrész helyébe a„10., 13. és 15.” szöveg,
5. 5. § 22. pontjában a„10. és 13.” szövegrész helyébe a„10., 13. és 15.” szöveg,
6. 7. § 1. pontjában a„19. és 22.” szövegrész helyébe a„19., 22. és 23.” szöveg,
7. 7. § 12. pontjában a„18., 22. és 24.” szövegrész helyébe a„18. és 22–24.” szöveg,
8. 7. § 24. pontjában a„21. és 23.” szövegrész helyébe a„13. és 21–23.” szöveg,
9. 7. § 25. pontjában a„13., 21. és 23.” szövegrész helyébe a„13. és 21–23.” szöveg,
10. 9. alcímében a „Környezet és Energetikai Hatékonyság” szövegrész helyébe a „Környezeti és Energiahatékonysági” szöveg,
11. 14. §-ában a „Környezet és Energetikai Hatékonyság” szövegrész helyébe a „Környezeti és Energiahatékonysági” szöveg,
12. 17/C. § 11. pontjában a„pont a) alpontja” szövegrész helyébe a„pontja” szöveg,
13. 17/C. § 13. pontjában a„4. pontja és 6. pont b) alpontja” szövegrész helyébe a„4. és 6. pontja” szöveg,
14. 17/C. § 17. pontjában a„d)” szövegrész helyébe a„g)” szöveg,
15. 17/C. § 20. pontjában az „a mezőgazdasági ágazatban a termelői csoport vagy szervezet tevékenysége megkezdéséhez nyújtott” szövegrész helyébe a„mezőgazdasági csekély összegű” szöveg,
16. 17/C. § 24. pontjában a„4.” szövegrész helyébe a„4. és 6.” szöveg,
17. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a„48. és 49.” szövegrész helyébe a„48–50.” szöveg,
18. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „meghatározott akvakultúra-termékek” szövegrész helyébe a „meghatározott halászati és akvakultúra-termékek” szöveg, a„30–66.” szövegrész helyébe a„30–69.” szöveg,
19. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az„55–66.” szövegrész helyébe az„55–65.” szöveg,
20. 19. § (2) bekezdés g) pontjában a„49–54.” szövegrész helyébe a„49–54. és 67.” szöveg,
21. 19. § (4) bekezdésében a „63. és” szövegrész helyébe a „63. alcím és a” szöveg, a „támogatás mikro-” szövegrész helyébe a„támogatás a 103/Q. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben mikro-” szöveg,
22. 20. § (1) bekezdésében a „támogatás csak akkor” szövegrész helyébe a „támogatás – a 16., 17., 26–28., 41. és
43. alcím szerinti támogatás, valamint az 57. alcím szerinti támogatás a 103/H. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elszámolható költség tekintetében nyújtandó támogatás kivételével – csak akkor” szöveg,
23. 24. § e) pontjában az„50–66.” szövegrész helyébe az„50–69.” szöveg,
24. 75. § (2) bekezdésében a„meg támogatás” szövegrész helyébe a„meg és nem fizethető ki támogatás” szöveg,
25. 87. § (1) bekezdésében a „beruházást olyan területen valósítják meg” szövegrész helyébe a „beruházás olyan területre irányul” szöveg,
26. 100. § (4) bekezdésében az „esetén nem” szövegrész helyébe az „esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet
4. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben – nem” szöveg,
27. 103/C. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az„a da)” szövegrész helyébe az„a lízing kivételével a da)” szöveg,
28. 103/N. § (8) bekezdésében a „tanácsi irányelv” szövegrész helyébe a „tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv)” szöveg, a„(2)–(7)” szövegrész helyébe a„(2)–(6)” szöveg,
29. 103/Q. § (2) bekezdés a) pontjában az „azon” szövegrész helyébe az „azon kis- és középvállalkozásnak minősülő” szöveg,
30. 103/Q. § (2) bekezdés b) pontjában a „mezőgazdasági termelő” szövegrész helyébe a „mikro- és kisvállalkozás” szöveg,
31. 105. § a) pontjában az „1–22. és 26.” szövegrész helyébe az „1–22., 26. és 28.” szöveg, az „1–11.” szövegrész helyébe az„1–11. és 15.” szöveg, a„17/B. § 4. és 6.” szövegrész helyébe a„17/C. § 7., 11–14. és 24.” szöveg,
32. 105. § b) pontjában a„17/B. § 5., 6., 11. és 12.” szövegrész helyébe a„17/C. § 10.” szöveg,
33. 105. § d) pontjában a„4.” szövegrész helyébe a„4. pontja, valamint 17/C. § 25.” szöveg,
34. 105. § f) pontjában a „17/B. § 1–3., 5. és 7–10.” szövegrész helyébe a „7. § 29. pontja, 9. § 32. pontja, valamint a 17/C. § 1–6., 8–9., 15–23., 26. és 27.” szöveg, a „19–22.” szövegrész helyébe a „14., 20–22.” szöveg, a „42., 44. és 45.” szövegrész helyébe a„42. és 44–47.” szöveg
lép.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 128/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtási intézményrendszeréről szóló 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtási intézményrendszeréről szóló 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet] 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program vonatkozásában
a) irányító hatóság: a miniszter,
b) igazoló hatóság: a kincstár,
c) audit hatóság: az EUTAF,
d) közös titkárság: a Széchenyi Programiroda,
e) nemzeti hatóság: a miniszter,
f ) hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: a Széchenyi Programiroda, és
g) a program technikai segítségnyújtási keretéhez történő nemzeti hozzájárulás biztosítója: a miniszter.”
2. § A 238/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet 9. §
a) a) pontjában a „2–4. §” szövegrész helyébe a „2–4. és 6. §” szöveg,
b) b) pontjában az „5–8. §” szövegrész helyébe az „5., 7. és 8. §” szöveg lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 129/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a Széchenyi Programirodákról szóló 68/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Széchenyi Programirodákról szóló 68/2011. (IV. 28.) Korm. rendelet 2/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/C. § A miniszter jóváhagyja a Társaságnak a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben, valamint a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott irányító hatóságokkal és közreműködő szervezetekkel történő együttműködése formáját és szabályait.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 130/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
az Xxxx Xxxxx Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság Tatabánya területén megvalósuló beruházásával, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról
A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és e) pontjában,
a 4. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és
24. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
a) a Tatabánya közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 7867/8 helyrajzi számon megvalósításra kerülő, üzem bővítésére és az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással, valamint
b) a Környe közigazgatási területén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 0284 és 0287/7 helyrajzi számon nyilvántartott földrészleteken – az a) pont szerinti beruházáshoz is kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés keretében – megvalósításra kerülő 132/22kV-os alállomás, betápláló nagyfeszültségű hálózat és a csatlakozó 22kV-os kábel és légvezeték hálózat létesítésével
(a továbbiakban együtt: Beruházás) függenek össze.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.
2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
3. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
4. § A Beruházással összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és
c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 130/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
A Beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek:
1. építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
3. környezetvédelmi hatósági eljárások,
4. természetvédelmi hatósági eljárások,
5. útügyi hatósági eljárások,
6. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,
7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,
8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,
9. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,
10. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,
11. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,
12. területrendezési hatósági eljárások,
13. földmérési hatósági eljárások,
14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,
15. hírközlési hatósági eljárások,
16. bányahatósági engedélyezési eljárások,
17. tűzvédelmi hatósági eljárások,
18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,
19. közegészségügyi hatósági eljárások,
20. erdővédelmi hatósági eljárások,
21. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások,
22. azok az 1–21. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,
23. az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.
A Kormány 131/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megvalósítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és egyes eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Székháza kialakítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 319/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f ) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és
24. pontjában,
a 6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. és
27. pontjában,
a 9. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
17. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Budapest XII. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00. szám alatt található, az ingatlan- nyilvántartás szerinti Budapest 10868 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon megvalósuló, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének kialakítását szolgáló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek
a) az útépítési és közmű csatlakozási munkák érdekében az (1) bekezdés szerinti ingatlanokkal szomszédos ingatlanokat érintik,
b) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.
2. § (1) A Kormány az 1. melléklet 1. és 2. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben építésügyi, valamint örökségvédelmi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
3. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – a természetvédelmi szakkérdésben eljáró szakhatóság közreműködése kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – nyolc nap.
(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
5. § A Beruházással összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
c) nem kell kikérni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 14/A. §-a szerinti szakértői véleményt, valamint
d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
6. § (1) A Kormány a Beruházás és az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a beépítés szabályait a telekre és az azon található, illetve elhelyezésre kerülő építményekre vonatkozóan a (2) bekezdés szerint állapítja meg. Az 1. §
(1) bekezdése szerinti ingatlan telekére hatályos településrendezési eszközöket a (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési eszköz a (2) bekezdés szerinti sajátos szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telekre meghatározott sajátos szabályok:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%,
b) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,25 m2/m2,
c) a zöldfelület legkisebb mértéke 65%,
d) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 méter,
e) a telken 3000 m2-enként egy épület helyezhető el.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
9. § A Magyar Művészeti Akadémia Székháza kialakítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 319/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti építésügyi hatósági eljárásokban – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Beruházással érintett telkeket rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, amennyiben az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokat érintő telekegyesítés, illetve a Budapest VI. kerület 29634 és 29636 helyrajzi számú ingatlant érintő, a településrendezési eszközöknek megfelelő telekhatár-rendezés még nem történt meg.
(2) A Beruházás megvalósításához kapcsolódó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a telekegyesítés és a településrendezési eszközöknek megfelelő telekhatár- rendezés végrehajtása, valamint annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.”
10. § Az R. a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megvalósítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és egyes eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Székháza kialakítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 319/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 131/2016. (VI. 7.) Korm. rendelettel megállapított 4/A. §-át a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 131/2016. (VI. 7.) Korm. rendelethez
A Beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárások
1. építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
3. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,
4. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,
5. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,
6. tűzvédelmi hatósági eljárások,
7. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,
8. hírközlési hatósági eljárások,
9. környezetvédelmi hatósági eljárások,
10. természetvédelmi hatósági eljárások,
11. útügyi hatósági eljárások,
12. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,
13. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,
14. földmérési hatósági eljárások,
15. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,
16. bányahatósági engedélyezési eljárások,
17. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,
18. közegészségügyi hatósági eljárások,
19. azok az 1–18. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához és használatbavételéhez szükségesek,
20. az 1–19. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.
A Kormány 132/2016. (VI. 7.) Korm. rendelete
a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Xxxxx Xxxxxxxxxx Szakközépiskolája
és Szakiskolája Budapest Rippl-Xxxxx xxxx 00. szám alatti ingatlanban történő elhelyezésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 79/2016. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Xxxxx Xxxxxxxxxx Szakközépiskolája és Szakiskolája Budapest Rippl-Xxxxx xxxx 00. szám alatti ingatlanban történő elhelyezésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 79/2016. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházás esetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, elhelyezendő gépjárművek számának meghatározásakor a beruházás keretében felújításra kerülő épület bővítéséből, átalakításából és új rendeltetéséből eredő többlet-gépjármű számot nem kell figyelembe venni, illetve az ebből eredő többlet-gépjármű elhelyezéséről nem kell gondoskodni, valamint
b) gépjárművek elhelyezése az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanon terepszint alatti építményben nem biztosítható.”
2. § A Rendelet a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § A Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Xxxxx Xxxxxxxxxx Szakközépiskolája és Szakiskolája Budapest Rippl-Xxxxx xxxx 00. szám alatti ingatlanban történő elhelyezésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 79/2016. (IV. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 132/2016. (VI. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 4/A. §-t a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A nemzetgazdasági miniszter 17/2016. (VI. 7.) NGM rendelete
az egyes miniszteri rendeleteknek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvénnyel összefüggő módosításáról
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. §
(2) bekezdés d) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 2. alcím tekintetében a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. és 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, 21. § 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésében –,
a 3. alcím tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet H) pontjában foglalt táblázat 5. sorában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím tekintetében az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló 2013. évi XLII. törvény 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. §
13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása
1. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet
a) 93. § (6) bekezdésében az „a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 13. számú mellékletében foglalt díjjegyzék” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendeletben foglaltak” szöveg,
b) 114/B. § (4) bekezdésében az „a Közösségi Vámkódexről szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke” szövegrész helyébe az „az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikke” szöveg
lép.
2. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről szóló
49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendelet módosítása
2. § A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges tárolandó adatok köréről és az adatokhoz való hozzáférés rendjéről szóló 49/2007. (IV. 26.) GKM–EüM–IRM–MeHVM–PM együttes rendelet
5. § (2) bekezdésében az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény” szöveg lép.
3. A vámszabálysértések eljárási szabályairól, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályairól szóló 32/2012. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása
3. § A vámszabálysértések eljárási szabályairól, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályairól szóló 32/2012. (XII. 4.) NGM rendelet 2. §-ában az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben,” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvényben,” szöveg lép.
4. Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet módosítása
4. § (1) Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2015/2447/EU Bizottsági végrehajtási rendelet 163. cikke értelmében a garanciavállaló egyesülettől az Egyezményben meghatározott felelőssége alapján TIR-igazolványonként legfeljebb 60 000 EUR összegnek megfelelő mértékű vámtartozás és egyéb teher követelhető nemzeti valutában (forint) kifejezve. A vámtartozás és egyéb teher összegét a TIR-igazolvány fedezete alatt lebonyolított árutovábbítási eljárással összefüggésben felfedett jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában, ettől eltérő esetben – a jogsértő cselekmény elkövetése időpontjának ismerete hiányában – a TIR-igazolvány elfogadásának napján érvényes MNB deviza árfolyam alapján kell megállapítani, figyelemmel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 77–79. cikkeiben foglaltakra.”
(2) Az R1. 2. § (3) bekezdésében az „együttes adóigazolást” szövegrész helyébe az „adóigazolást” szöveg lép.
5. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6. § Hatályát veszti
a) a megmunkálatlan ötvözetlen alumíniumra vonatkozó kedvezményes vámkontingens engedélyezésének rendjéről szóló 70/2004. (IV. 28.) GKM rendelet,
b) az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 38/2009. (XII. 22.) PM rendelet,
c) a postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról szóló 54/2013. (XII. 4.) NGM rendelet.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
IX. Határozatok Tára
A köztársasági elnök 183/2016. (VI. 7.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f ) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – a miniszterelnök előterjesztésére –
a magyar–osztrák politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítését szolgáló elhivatott munkája, különösen az infrastrukturális összeköttetés és a határövezet fejlesztése tekintetében meghatározó jelentőségű tevékenysége elismeréseként
Xxxx Xxxxxx, Burgenland tartományi kormányának elnöke, az Osztrák Szociáldemokrata Párt tartományi vezetője részére,
a magyar–izraeli politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén, valamint a magyarországi zsidóság érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként
Xxxx Xxx, Izrael Állam budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete részére,
a magyar–marokkói politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén, illetve a magyar–arab együttműködések kiszélesítése érdekében végzett értékteremtő munkája elismeréseként
dr. Xxxxxxxx Xxxxxxx, a Marokkói Királyság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete részére a
MAGYAR ÉRDEMREND
középkeresztje polgári tagozata
kitüntetést adományozom.
Budapest, 2016. április 15.
Xxxx Xxxxx s. k.,
köztársasági elnök
Ellenjegyzem:
Budapest, 2016. április 18.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
KEH ügyszám: VIII-1/02528-2/2016.
A Kormány 1263/2016. (VI. 7.) Korm. határozata
a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 2016. május 30. és június 11. között Genfben sorra kerülő
105. ülésszakán való magyar részvételről
A Kormány a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés f ) pontja és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése alapján, a nemzetgazdasági miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére
1. egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 105. ülésszakán Magyarországot képviselő tripartit küldöttség vegyen részt;
2. felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert, hogy a küldöttség tagjait a külgazdasági és külügyminiszterrel egyetértésben jelölje ki;
3. felhatalmazza a nemzetgazdasági minisztert vagy az általa kijelölt személyeket
a) a költségvetési javaslatok és egyéb kérdések megvitatására,
b) a 2013. évi IV. törvénnyel kihirdetett 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény módosítása (a továbbiakban: Módosítás) szövegének, valamint a 2005. évi CII. törvénnyel kihirdetett, a tengerészek személyazonosító iratairól szóló Egyezmény mellékleteire vonatkozó módosítások (a továbbiakban: Mellékletmódosítások) szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására, amennyiben az nem ellentétes a nemzeti érdekekkel;
4. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a küldöttség részére a részvételhez, és a Módosítás, valamint a Mellékletmódosítások szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
5. egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 105. ülésszakán részt vevő küldöttség kormányzati oldala a nemzeti érdekek figyelembevételével:
a) értékelje a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tevékenységét;
b) vegyen részt a nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások végrehajtásáról szóló, az ILO stratégiai célkitűzései megvalósulásának nyomon követése keretében a „Tisztességes munka a globális ellátási láncokban” című általános vitában, valamint az informálisból a formális gazdaságba való átmenetek elősegítéséről szóló nemzetközi munkaügyi ajánlás felülvizsgálatáról szóló normaalkotó vitában, továbbá a Szociális igazságosság a méltányos globalizációért ILO nyilatkozat hatásának értékeléséről szóló általános vitában;
6. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Módosítás és a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx szövegének végleges megállapítását követően a Módosítás és a Mellékletmódosítások kihirdetéséről szóló törvény tervezetét
– a külgazdasági és külügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel egyetértésben – haladéktalanul terjessze a Kormány elé.
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 1264/2016. (VI. 7.) Korm. határozata
az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának lehetséges elhelyezéséről
A Kormány
1. egyetért azzal, hogy Magyarország tárgyalásokat folytasson az Egészségügyi Világszervezettel (World Health Organisation – a továbbiakban: WHO) a WHO Budapesti Központ lehetséges elhelyezése érdekében;
2. felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával jelölje ki a WHO Budapesti Központ elhelyezésére és működésére vonatkozó megállapodás létrehozása céljából folytatandó tárgyalásokra a magyar tárgyaló küldöttség vezetőjét;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: azonnal
3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a WHO pozitív döntése esetén gondoskodjon a WHO Budapesti Központ elhelyezéséhez és működéséhez – ideértve a kiválasztott ingatlan bérletét, bútorozását és folyamatos üzemeltetését is – szükséges 2016. évi források biztosításáról a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság útján, valamint a megkötésre kerülő megállapodás tartalma és időbeli hatálya szerinti szükséges források költségvetési tervezéséről.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: a WHO döntését követően
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 1265/2016. (VI. 7.) Korm. határozata
az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők fenntartásához történő pénzügyi hozzájárulásról
A Kormány
1. egyetért Magyarország afganisztáni szerepvállalásának részét képező, az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erők 2018 és 2020 közötti fenntartásának pénzügyi támogatásával;
2. egyetért az 1. pontban foglalt fizetési kötelezettség teljesítése érdekében szükséges évi 500 ezer US dollár összegű pénzügyi fedezet biztosításával;
3. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a 2018., 2019. és 2020. évi központi költségvetés tervezése során gondoskodjon a 2018–2020 közötti időszakban esedékes pénzügyi hozzájárulás forrásának a központi költségvetésről szóló törvénynek a külgazdasági és külügyminiszter által irányított költségvetési fejezetében történő biztosításáról;
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: a 2018–2020. évi központi költségvetés tervezése során
4. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy gondoskodjon a támogatási összegnek a kialakított nemzetközi eljárás szerint történő éves kifizetéséről.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: folyamatos
Xxxxx Xxxxxx s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 1266/2016. (VI. 7.) Korm. határozata
a Magyar–Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság XV. ülésén elfogadott és fenntartott ajánlások jóváhagyásáról
A Kormány
1. jóváhagyólag tudomásul veszi a Magyar–Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság 2015. november 18-án Lendván megtartott XV. ülésén kidolgozott és elfogadott, valamint a Magyar–Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesítésének állásáról folytatott kölcsönös tájékoztatást követően fenntartott, az 1. mellékletben közzétett ajánlásokat,
2. felhívja a miniszterelnök általános helyettesét mint a nemzetpolitikáért felelős minisztert, hogy a Magyar–Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság ajánlásainak tudomásulvételéről értesítse az érintett feleket,
Felelős: miniszterelnök általános helyettese
Határidő: e határozat közzétételét követő 15 nap
3. felhívja a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztereket, hogy az 1. melléklet 1. pontjában közzétett ajánlások végrehajtásának lehetőségét vizsgálják meg az alábbiak szerint:
a) az ajánlások 1. alpontja tekintetében:
Felelős: miniszterelnök általános helyettese emberi erőforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos
b) az ajánlások 2. alpontja tekintetében:
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. december 31.
c) az ajánlások 3. alpontja tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. december 31.
d) az ajánlások 4. alpontja tekintetében: Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: 2016. december 31.
e) az ajánlások 6. alpontja tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. december 31.
f ) az ajánlások 7. alpontja tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. december 31.
g) az ajánlások 8. alpontja tekintetében:
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. december 31.
h) az ajánlások 9. alpontja tekintetében:
Felelős: miniszterelnök általános helyettese emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2016. december 31.
i) az ajánlások 10. alpontja tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. december 31.
j) az ajánlások 12. alpontja tekintetében:
Felelős: miniszterelnök általános helyettese nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. december 31.
4. felkéri a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, hogy az 1. melléklet 1. pont 5. alpontjában közzétett ajánlás végrehajtásának lehetőségét 2016. december 31-ig vizsgálja meg,
5. felhívja a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztereket, hogy az 1. melléklet 2. pontjában közzétett ajánlások végrehajtásának lehetőségét vizsgálják meg az alábbiak szerint:
a) az ajánlások 2. alpontja tekintetében: Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. december 31.
b) az ajánlások 3. alpontja tekintetében:
Felelős: emberi erőforrások minisztere
nemzetgazdasági miniszter
Határidő: folyamatos
c) az ajánlások 5. alpontja tekintetében:
Felelős: emberi erőforrások minisztere
külgazdasági és külügyminiszter nemzetgazdasági miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter